Tárgyszavak: élelmiszer; fogyasztási szokások; élelmiszer-termelés; földigény; termőföld; táplálkozás; Európai Unió.
|
|
- Kristóf Mészáros
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 TÁRSADALOM Élelmiszer-fogyasztási szokások és a termőföld Tárgyszavak: élelmiszer; fogyasztási szokások; élelmiszer-termelés; földigény; termőföld; táplálkozás; Európai Unió. Élelmiszer-fogyasztási szokások Étkezési szokásokat az egyes étkezéseknél ismétlődő ételfajták és alkotórészeik minőségi és mennyiségi összetevői szabják meg. Bár változtak a szokások az idők folyamán, a tudatos megváltoztatásuk nehéz. Az étkezési szokások generációkon keresztül fejlődnek, és jelentősen különbözhetnek az egyes közösségek között. Számos tényezőtől függnek: egyéni ízlés, megszokás, hozzáférhetőség, gazdasági élet, kényelem, etnikai örökség, vallás, tradíció, táplálkozási és kulturális kívánalmak. Az élelmiszerek általában romlandók. Így a korszerű szállítási és a konzerválási technikák (fagyasztás és hűtés) bevezetéséig csak erősen szárított termékekkel (gabona, kávé, szárított hal) tudtak kereskedni. Ezek az élelmiszerek drágák voltak, így mostanáig az emberek erősen függtek a helyben termeszthető élelmiszerektől. Az európai történelem tanulmányozása azt mutatja, hogy az étkezési sémák legtipikusabb jellemzője a hiány és a bőség közti szakadatlan ingadozás. A XX. század folyamán az étkezési szokások eltolódtak a főleg a helyi környezetben betakarított tradicionális élelemtől a piacon beszerezhető ételek bőséges választékáig. Így fokozatosan egyre változatosabb sémák fejlődtek ki. Az alapvető és létfenntartási táplálkozás földigénye Alapszinten a gabonatermékek fogyasztásával és termesztésével járó követelményeket határozzák meg, amelyet terményegyenértékkel (GE = grain equivalent) fejeznek ki. Ez az étrend ugyan megvéd az éhhaláltól, de hosszú távon alultápláltságot eredményez, mert a gabonából sok alapvető tápanyag hiányzik. A létfenntartási szinten táplálkozási szempontból optimálható az ételszükséglet. Ezek az ételek néhány jól megválasztott, tápanyagban dús ételen
2 ételen alapulnak, amelyek egész életre biztosítják a testi egészséget. A holland felnőttek számára napi fogyasztásra ajánlott ételmennyiséget az 1. táblázat mutatja. A felnőttek számára naponta ajánlott ételmennyiség 1. táblázat Étel Ajánlott napi Étel Ajánlott napi mennyiség (g) mennyiség (g) Kenyér 200 Sajt 30 Burgonya 200 Hús (nyers) 100 Zöldség 175 Feldolgozott húsok 23 Gyümölcs 200 Alacsony zsírtartalmúak 30 Tej és tejtermék 375 Margarin 15 A kulturálisan meghatározott fogyasztás földigénye Ez az aktuális fogyasztási sémát jelenti, amelybe alacsony tápértékű ételek (kávé, sütemény vagy csokoládé), vagy a létfenntartási szinten igényeltnél nagyobb mennyiségben tápdús ételek is beletartoznak. Valamely étel földigényét az étel elkészítéséhez szükséges mezőgazdasági termények termesztésének földigénye és az elfogyasztott étel mennyisége határozza meg. Az egyes ételek fajlagos termőföldigényét a 2. táblázat adja meg. Eredmények Napi 10 MJ/fő energiaigénnyel számolva búzafogyasztás esetén a relatív földigény alapszinten 23 földegység. A Holland Élelmiszer Tanács táplálkozási ajánlásait követve a relatív földigény ennek háromszorosa. Amint a 3. táblázat mutatja 1950 és 1990 között az egy főre jutó italfogyasztás (kávé, sör és bor) Hollandiában 8 15-szörösére nőtt. Amíg a zsírfogyasztás bizonyos termékek kivételével nem sokat emelkedett; a húsfelhasználás háromszorosára nőtt. Az utóbbi kategóriában a termékszerkezet változott meg ben főleg marha-, borjú- és disznóhúst ettek, a baromfi elhanyagolható volt re az elfogyasztott marha- és borjúhús mennyisége csökkent a baromfi javára; a disznóhúsfogyasztás az összes húsmennyiség fele volt.
3 Fajlagos termőföldigény 2. táblázat Étel Fajlagos Étel Fajlagos földigény földigény Ital Sör Bor Kávé Tea Zsíradék Növényi olaj Margarin Alacsony zsírtartalom Hús Marha Disznó Csirkefilé Étel (m 2 /év/kg) (m 2 /év/kg) 0,5 1,5 15,8 35,2 20,7 21,5 10,3 20,9 8,9 7,3 Tejtermék és tojás Teljes tej Félig lefölözött tej Vaj Sajt Tojás Gabona, cukor, burgonya, zöldség, gyümölcs Gabona Cukor Burgonya Zöldség (átlag) Gyümölcs (átlag) 1,2 0,9 13,8 10,2 3,5 1,4 1,2 0,2 0,3 0,5 3. táblázat A holland lakosság ételfogyasztása (kg/fő/év) és energiafelvétele (MJ/fő/nap) 1950 és 1990 között Fogyasztás (kg/fő/év) Ital Sör Bor Kávé Tea Zsirok Margarin Kevés zsírtartalommal Növényi olajok Húsok Marha és borjú Disznó Egyéb Pulyka
4 3. táblázat folytatása Étel Fogyasztás (kg/fő/év) Tejtermékek és tojás Teljes értékű tej Félig lefölözött tej Fölözött tej Író Kondenzált tej Vaj Sajt Tojás Gabona, cukor, burgonya, zöldség és gyümölcs Liszt Cukor Burgonya Zöldség Gyümölcsök Citrusfélék Energiabevitel (MJ/fő/nap) 11,0 11,7 11,7 15,2 12,7 A tejtermékek közül a tej csökkent, a sajtfogyasztás megháromszorozódott. Kisebb zsírtartalmú tejfélék kereslete növekedett. A gabona, cukor, burgonya, zöldségfélék és gyümölcsök kategóriájában a burgonyafelhasználás 33%-kal csökkent, míg a citrusfélék fogyasztása hétszeresére nőtt. Az ezzel kapcsolatos energiafelvétel az 1950-es napi 11,0 MJ/főről 1980-ban 15,2 MJ/főre emelkedett, de 1990-ben újra 12,7 MJ/főre csökkent. Az étkezési szokások változása hatással volt a megművelt föld nagyságára. Az 1990-es termésre alapozva, az 1950-ben élelmiszer-termesztésre szolgáló 72 termőföld egység, 1990-re 100 lett, ami 38%-os növekedést jelent. Amíg 1950 és 1960 között a növekedést az állati termékek, zsírok és italok fogyasztása okozta, 1960 és 1990 között a nagyobb hús- és italfogyasztás eredményezte. A zsírok, tejtermékek és tojás felhasználása stabilizálódott. Az italokhoz elsősorban a kávéhoz és sörhöz megháromszorozódott a felhasznált földterület és 1960 között a zsírok kategóriájában 14%-kal növekedett a földterület, de ezután állandó maradt. A megháromszorozódott húsfogyasztás ellenére az előállításához szükséges földterület csupán kétszeresére nőtt. Ennek oka a nagyobb mértékű, de kisebb földigényű
5 baromfifelhasználás a nagyobb földigényű marhahús kárára. A tejtermék és tojás kategóriában 1950 és 1960 között a földigény 13%-kal nőtt, és utána stabilizálódott. A kisebb tejfogyasztást és a kisebb zsírtartalmú tejtermék keresletét és az ezzel kapcsolatos kisebb földhasználatot a nagyobb sajtfelhasználás kompenzálta, amelynek különösen nagy a földigénye. A gabona, burgonya, cukor, zöldség és gyümölcs földigénye változatlan maradt ben az állati eredetű termékek előállításának földigénye az összes megművelt föld 44%-a volt, 1990-ben ez 47%-ra nőtt; viszont az italok kategóriája négyről 12%-ra emelkedett. A 4. táblázat szerint az Európai Unió egyes tagországainak 1995-ös élelmiszer-fogyasztásában nagy különbségek találhatók. Amíg Írország és Olaszország ital- és sörfogyasztása hatszoros szorzóban különbözött, a borfogyasztás Franciaországban volt a legnagyobb és Írországban a legkisebb. Néhány országban viszonylag sok tea fogyott, máshol viszont igen kevés, vagy alig. 4. táblázat Európai országok fejenkénti éves fogyasztása (kg/év) 1995-ben, átlagos fogyasztás és átlagos szórás Ital Sör Bor Kávé Tea Zsírrok Húsok Marha/borjú Disznó Egyéb Pulyka Dánia ,6 0,4 43,6 17,6 64,2 1,2 15,3 Franciaország ,2 0,2 28,1 35,9 5,3 22,6 Görögország ,2 0,0 19,6 24,8 13,6 17,7 Olaszország 23 57,5 4,8 0,1 30,9 25,9 33,1 1,7 18,4 Ausztria ,0 6,0 0,2 19,6 56,9 1,2 15,3 Belgium/ Luxemburg ,0 2,0 0,1 32,5 21,2 46,6 2,1 23,1 Írország 137 4,4 1,8 3,1 14,5 37,9 7,2 30,9 Hollandia 86 11,9 9,0 1,0 24,9 19,8 46,3 1,3 20,1 Spanyolország 58 36,5 3,8 0,1 30,2 12,7 55,3 6,6 25,5 Svédország 66 12,4 9,4 0,3 18,2 36,1 0,7 7,9 Finnország 88 5,6 7,8 0,2 19,1 32,2 0,5 8,8 Németország ,4 7,1 0,2 21,2 16,6 55,0 1,1 13,4 Nagy-Britannia ,4 2,2 2,3 30,0 17,5 23,1 6,0 25,1 Portugália 67 58,4 3,3 0,0 17,6 34,7 3,6 23,0 Átlagos fogyasztás 84 27,0 5,2 0,6 30,0 19,1 41,6 3,7 19,1 Átlagos szórás ±35,8 ±19,3 ±2,7 ±0,9 ±6,5 ±3,9 ±12,2 ±3,6 ±6,3
6 4. táblázat folytatása Tejtermék és tojás Ga Bur Cukor Zöld Gyü Cit Tojás Tejter- Vaj Sajt bona gonya ség mölcs rusfélék mék Dánia 15,9 141,7 9,6 15,9 74,6 57,1 40,5 80,0 49,0 15,0 Franciaország ,6 8,3 23,3 76,2 58,5 33,3 124,0 58,0 24,0 Görögország 10,6 64,0 1,2 23,4 138,5 87,1 25,6 308,1 80,1 43,3 Olaszország 10,5 68,6 2,6 19,0 118,1 38,3 25,6 174,6 68,2 39,7 Ausztria 13,8 98,9 5,0 14,2 67,8 60,5 39,7 79,8 77,9 17,2 Belgium/ Luxemburg 14,5 83,1 5,9 14,2 72,7 94,1 42,4 99,5 68,7 32,3 Irország 9,2 176,3 3,6 5,3 80,7 173,8 43,0 90,7 33,8 15,2 Hollandia 15,3 129,6 4,0 14,1 58,4 87,6 32,7 93,8 64,1 45,4 Spanyolország 15,3 133, ,1 72,1 86,3 31,7 153,9 64,6 46,3 Svédország 12,0 150,7 5,5 15,6 65,6 57,7 40,3 98,9 41,6 1,2 Finnország 11,8 199,7 5,4 13,5 69,2 56,9 33,3 76,9 30,5 15,5 Németország 13,8 91,1 7,2 18,4 75,1 72,9 32,0 86,2 64,7 29,0 Nagy-Britannia 10,1 131,2 3,3 7,8 81,6 101,3 36,8 99,4 39,5 17,3 Portugália 8, ,5 7,2 82,4 138,7 29,2 123,7 77,9 25,5 Átlagos fogyasztás 12,7 119,3 4,6 14,2 80,9 83,6 34,7 120,7 58,5 26,2 Átlagos szórás ±2,5 ±38,2 ±2,6 ±5,6 ±20,7 ±34,9 ±5,6 ±58,9 ±16,2 ±13,2 A legnagyobb zsírfogyasztó országok és a viszonylag keveset fogyasztók közti arány kettő volt. Húsfogyasztás terén 62%-os eltérést találtak a legnagyobb és a legkisebb fogyasztók között. Amíg a skandináv országokban és Írországban sok tejterméket ettek, Olaszországban és Görögországban viszonylag keveset. A vajfelhasználás 16-szoros, a sajt 4,5-szeres, a gabona kétszeres szorzóban különbözött. Amíg Írországban és Portugáliában sok burgonya fogyott, Olaszországban és Finnországban kevés. A cukorfogyasztás Írországban, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás Görögországban volt nagy.
7 Az 5. táblázat országonként adja meg az egy főre jutó relatív földigényt egy főre jutó energiafelvételenként (MJ/év). Az átlagos európai fajlagos földszükséglet az ételekhez 105 volt, de nagy különbségek vannak az egyes országok között. Portugáliának a legkisebb (95), Dániának a legnagyobb (130) a földigénye, 37%-kal nagyobb, mint a legkisebb érték. Az energiafelvétel 28%- kal több Dániában, mint a legalacsonyabb energiaigényű Hollandiában. Azonban a nagy földszükséglet nem szükségszerűen volt pozitív korrelációban a magas energiafelvétellel. Például, Görögország földfelhasználása csak 1%-kal nagyobb, mint Belgiumé, de energiaigénye 5%-kal nagyobb. A nagyobb földszükségletet főleg a viszonylag nagyobb fajlagos földigényű ételek nagyobb mértékű fogyasztása okozza. A közepes földszükséglet a nagy fajlagos földigényű ételek közepes mértékű fogyasztásának az eredménye. A kis földigényű ételeket Írországban és Hollandiában kedvelik. A viszonylag kis termőföldigényt főleg a minden kategóriában keveset fogyasztó országoknál tapasztalták (Nagy-Britannia, Portugália). 5. táblázat Az Európai Unió 14 országának relatív termőföldigénye és a vonatkozó energiabevitel 1995-ben Fajlagos termőföldigény Energiabevitel (termőföldegységben) (MJ/fő év) Dánia Franciaország Görögország Olaszország Ausztria Belgium/Luxemburg Írország Hollandia Spanyolország Svédország Finnország Németország Nagy-Britannia Portugália Franciaországban, Olaszországban és Írországban összefüggést találtak a sör- és borfogyasztás között: ezekben az országokban az egyik ital magas fogyasztása (átlag+sd), a másik ital kis fogyasztásával (átlag-sd) párosul.
8 Írországban és Nagy-Britanniában a tea és kávé, Görögországban és Írországban a tej és sajt vonatkozásában figyelték meg ezt a tendenciát. A húskészítményeknél Görög-, Ír- és Spanyolországban észleltek korrelációt. Az étkezési szokásoknak megfelelő termőföldigény becslésekor a számítások alapjául az európai modellt vették. Az értékeléshez a figyelembe vett öt étkezési kategóriára alsó és felső értéket használtak. Az alsó eredményt legkisebb kultúrszintnek, míg a legnagyobb eredményt legmagasabb kultúrszintnek nevezték. Értékelés A kulturális (nem fiziológiás) követelmények lényeges részét alkotják a táplálék előállításához szükséges földterületnek. Ezért fontos a nyugati országokban a táplálkozási szokások hatása a vele összefüggésben lévő földterületre, és ez nagy regionális és generációk közötti különbségeket eredményez. A fiziológiás követelmény csak 67 földegység. Míg 1995-ben a portugál étkezési szokásoknak megfelelő nem-fiziológiás követelmény 28 termőföldegység, a dán igény 63. Hollandiában az 1950-es 5 értékről 1990-re 33 termőföldegységre emelkedett. Az európai régiók és generációk közötti különbségeket főleg a különböző mértékű húsfogyasztás és a változó italfogyasztási szokások okozzák. A bőség a nagy zsírfogyasztással van összefüggésben, amely az összes mezőgazdasági terület egyharmadát igényli. Például, Hollandiában a II. világháború után a növekvő jövedelem a zsírfogyasztás növekedését okozta a zsíradékdús jégkrémek, sütemények és érték nélküli zsíros ételek fogyasztása miatt. Ezek a komoly káros egészségi hatások okozták az alacsony zsírtartalmú ételek megjelenését, ami megakadályozta a zsírfogyasztás további növekedését. A mezőgazdasági szakemberek hozzáállását a földigény kérdéséhez főleg az alkalmazott mezőgazdasági módszer határozza meg. Egyesek csak három étrendet említenek: vegetáriust, közepes és a bőséges húsfogyasztással járót. Az utóbbi háromszor annyi biomasszát igényel, mint az első. Látható, hogy a hús mellett a zsírok és italok fogyasztása is nagy mezőgazdasági földterületet igényel. Az ételellátás nem értékeli az italok hatását a földigényre, mert nem tekintik élelmiszernek az italokat. Pedig európai fogyasztás szerint az összes földigény 10%-a csupán négy italféleség (sör, bor, kávé és tea) előállítására szolgál. Az italokra szolgáló jelenlegi földigény valójában még nagyobb, mert az elfogyasztott üdítőitalokra és gyümölcslevekre nincs adat, és az elmúlt évtizedekben nőtt ezen italok fogyasztása. A 3. táblázat szerint jelentősen emelkedett a gyümölcslevek fő alkotórészét jelentő citrusgyümölcsök fogyasztása. A cukorfogyasztás is nőtt, ami az üdítőitalok nélkülözhetetlen alkotója. Számos érv szól amellett, hogy miért szükséges az italokat is belevenni a számításokba. Először is az italok alkotórészeit is a mezőgazdasági területen termelik, ezért ezek is ugyanazokat a mezőgazdasági
9 forrásokat igénylik, mint az ételek. Néhány esetben a hozzávalók is azonosak. Például, 100 l sör előállításához 28 kg árpa szükséges, viszont 100 kg disznóhús 400 kg árpát igényel. Nagy-Britanniában az éves egy főre jutó fogyasztás 100 l sör és 23 kg disznóhús, ami kg árpát igényel. Ez mutatja, hogy az italok előállításának mezőgazdasági igénye nem hanyagolható el. A második ok az, hogy sok ital tápértéke kicsi, ezért ellentétben az ételekkel, fogyasztásuknak nincs fiziológiai határa. Úgy tűnik, hogy néhány étel fogyasztásának fizikai korlátja van. Kimutatták, hogy a felső osztályokba tartozó belga és holland háztartások kevesebb húst fogyasztanak, mint az alsóbb osztályok háztartásai. A húsfajtákat tekintve a felsőbb osztályok a drágább fajtákat fogyasztják (borjúhús, bárányhús), míg az alsóbb osztályok az olcsóbb disznóhúst vásárolják. Várható, hogy a növekvő bőséggel párhuzamosan a nyugati országokban a húsfogyasztás stabilizálódik, de az italfogyasztás valószínűleg növekedni fog és ez további földterületet fog igényelni. A közeljövőben az étkezési szokások, és különösen az italok, zsírok és állati eredetű ételek fogyasztása irányába mutató étrendi változások világméretekben igen fontos változói lesznek az összes megművelésre kerülő földterület nagyságának. Ebben a tekintetben nagy a különbség az USA és Európa között. Ha az európai szokások tovább követik az amerikai fogyasztási szokásokat a húsfogyasztás irányában, ez további 17%-os földterület megművelését jelenti. Ezzel szemben, ha az amerikaiak átveszik az európai tejfogyasztást, ez 12%-kal növeli a földigényt. El kell ismerni, hogy globális méretekben a lakosság nagy része alultáplált. Ez a nagyobb zsírfogyasztással megoldható. A vitaminhiány is nagy probléma. A Föld népességének legalább a létfenntartási szintnek megfelelő minőségű étellel történő ellátása a mezőgazdasági termelés további növelését jelenti. A fejlődő országokban a növekvő jövedelem nemcsak az ételválasztás megváltozását, hanem az egy főre jutó ételfelvétel növekedését is jelenti. Ezek a vátozások megnövelik az egy főre jutó megművelt földterület nagyságát. Ezekben a körzetekben a világ népességnövekedése okozta hatásnál nagyobb, két-, háromszoros igény is lehetséges. A bőséges étrend irányában történő eltolódás versenyre kel a többi földigénnyel, például az infrastrukturális fejlődéssel, a mezőgazdaság ökológiai formáival, a biodiverzitással, a piacra történő energia- vagy élelmiszer-termeléssel. Következtetések A mezőgazdasági termőföld iránti növekvő igényt egyrészt a harmadik világ országainak növekvő élelmiszer-fogyasztása, másrészt a fejlődő és fejlett országok megváltozott táplálkozási szokásai indokolják. A fejlődő országokban elsősorban az alapvető táplálkozási szükségleteket kell kielégíteni, tápanyagokban gazdag élelmiszerekről pl. zsírokról, állati eredetű élelmiszerekről és gyümölcsökről kell gondoskodni. Tudatára kell ébredni annak, hogy az
10 élelmiszek iránti társadalmi és kulturális követelmények a rendelkezésre álló földterület nagy részét igénylik. A társadalmi és kulturális földigény tekintélyes és várhatóan még növekedni fog a jövőben. A nyugati országokban az üdítőitalok növekvő fogyasztása következtében igényelt mezőgazdasági terület megegyezik az élelmiszer-termelésre igényelt földterülettel. (Dr. Vajda Tamásné) Gerbens-Leenes, P. W.; Nonhebel, S.: Consumption patterns and their effect on land required for food. = Ecological Economics 42. k sz aug. p Gerbens-Leenes, P. W.; Nonhebel, S.; Ivens, W. P.: A method to determine and requirements relating to food consumption patterns. = Agriculture, Ecosystems and Environment, sz.
HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Az élelmiszer és a fogyasztó
HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Az élelmiszer és a fogyasztó Készült a vas megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. megbízásából, a Healthy Food Egészséges Étel az Egészséges Élethez
Részletesebben4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR
4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése Megnevezés Csehország Lengyelország 1998 1999 1998 1999 Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % kibocsátás 2933 100 12191 100
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. szeptember 7. Élıállat és Hús 2009. 35. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja:
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2015. július 10.
STATISZTIKAI TÜKÖR 215. július 1. Élelmiszermérlegek és tápanyagfogyasztás, 213 215/41 Tartalom Bevezető...1 Mérséklődött az állati eredetű termékek fogyasztása...2 Mérséklődő zsiradékfogyasztás...3 Több
RészletesebbenHogyan táplt. plálkozzunk lkozzunk. Parnicsán Kinga dietetikus
Hogyan táplt plálkozzunk lkozzunk egészs szségesen? Parnicsán Kinga dietetikus A táplálkozás jelentősége Táplálkozás: Az anyagcseréhez szükséges anyagok bevitele a szervezetbe. A táplálkozás célja: - energia
Részletesebben2014/58 STATISZTIKAI TÜKÖR
214/58 STATISZTIKAI TÜKÖR 214. június 3. Élelmiszermérlegek, 212 Tartalom Bevezető...1 Mérsékelten nőtt a hús- és a tej-, csökkent a tojás fogyasztása...2 Mérséklődő zsiradékfogyasztás...3 Stagnáló liszt-
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. május 18. Élıállat és Hús 2009. 19. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. november 30. Élıállat és Hús 2009. 47. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja:
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. május 4. Élıállat és Hús 2009. 17. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenAz élelmiszer-fogyasztás alakulása, 2011
212/42 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 42. szám 213. június 13. Az élelmiszer-fogyasztás alakulása, 211 A tartalomból 1 Bevezető 2 Csökkenő hús- és tojás-, és tejfogyasztás
RészletesebbenHÚSKÉSZÍTMÉNYEK, TŐKEHÚSOK A FOGYASZTÓK KOSARÁBAN
HÚSKÉSZÍTMÉNYEK, TŐKEHÚSOK A FOGYASZTÓK KOSARÁBAN Magyar Húsiparosok Szövetsége Sajtótájékoztató Vella Rita, GfK Hungária Kft. 2013. Március 13. GfK 2012 Húskészítmények, tőkehúsok a fogyasztók kosarában
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. október 5. Élıállat és Hús 2009. 39. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenA magyar háztartások fogyasztásának ökológiai lábnyoma
(L)Egyél zöldebben A magyar háztartások fogyasztásának ökológiai lábnyoma Forrás: Csutora, Mária and Tabi, Andrea and Vetőné Mózner, Zsófia (2011) A magyar háztartások ökológiai lábnyomának vizsgálata.
RészletesebbenÉlelmiszervásárlási trendek
Élelmiszervásárlási trendek Magyarországon és a régióban Nemzeti Agrárgazdasági Kamara: Élelmiszeripari Körkép 2017 Csillag-Vella Rita GfK 1 Kiskereskedelmi trendek a napi fogyasztási cikkek piacán 2 GfK
RészletesebbenTerületi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH
Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi
RészletesebbenEgészséges táplálkozás. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde
Egészséges táplálkozás Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Szívbarát szivárvány Értelmezési példa A lényeg, hogy húsfélékből napi 2-3 egységet javasolt fogyasztani. 1 egységnyi mennyiségek: 5-10
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. szeptember 21. Élıállat és Hús 2009. 37. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja:
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. október 19. Élıállat és Hús 2009. 41. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenTörténelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2011. március 7. 2011. 8. hét Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági Kutató Intézet
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2010. április 19. Élıállat és Hús Élıállat és Hús 2010. 14. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. március 23. Élıállat és Hús 2009. 11. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenA K I. 300 Ft/kg. tonna
PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I V. évfolyam/13. szám 7.12. 25/ BAROMFI Tartalom Piaci jelentés..........1 A vágócsirke piaci, és a csirkehúsok értékesítési árai...
RészletesebbenXI. évfolyam/10. szám /21. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. Magyarország az év elsı két hónapjában növelte
PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I XI. évfolyam/10. szám.06.02. /21. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS Tartalom Piaci jelentés...1 Ábrák...3 Táblázatok...7 Külpiaci információk...9
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. július 13. Élıállat és Hús 2009. 27. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2009. június 29. Baromfi 2009. 25. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2010. augusztus 23. Baromfi 2010. 32. hét Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenXV. évfolyam, 2. szám, Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS
XV. évfolyam, 2. szám, 202 Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS Élőállat és Hús Élőállat és Hús XV. évfolyam, 2. szám, 202 Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő Dr. Stummer Ildikó Tartalomjegyzék Piaci
RészletesebbenA B C D E F 1. Nyersanyag Korcsoportok év 4 6 év 7 10 év év 15. évtől
melléklet a 37/014. (IV. 30.) EMMI rendelethez Nyersanyag-kiszabati előírás egy adagra/fő Nyersanyag Korcsoportok. 1 3 év 4 6 év 7 10 év 11 14 év évtől 3. 1 g 0 30 g 40 0 g 4. színhús: színhús: 60 80 g
Részletesebbenkedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés
GfK Custom Research A friss zöldség, gyümölcs vásárlások GfK Hungária / Sánta Zoltán OMÉK 2011 A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés kedvező adottságok, de csökkenő termelés 2 kemény korlátok között:
RészletesebbenXI. évfolyam/7. szám /15. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. A világ sertéspiacának legnagyobb termelı,
PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I XI. évfolyam/7. szám.04.2. /5. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS Tartalom Piaci jelentés... Ábrák...3 Táblázatok...7 Külpiaci információk...9 (Kézdi
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR. Élelmiszermérlegek, június 27.
STATISZTIKAI TÜKÖR 217. június 27. Élelmiszermérlegek, Tartalom Bevezető...1 Jelentősen nőtt a hús- és a tejkínálat...2 Újra emelkedett a zsiradékfelhasználás...3 A növényi termékek kínálata alig változott...3
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2010. február 8. Baromfi 2010. 4. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenA vegetarianizmus a jövő útja?
Szupermarketekben egyre több vegán terméket, például tofut tempeht vagy szójajoghutot vásárolhatunk. A vegán és a vegetáriánus élelmiszer fogyasztás, vagyis az új táplálkozási piramis népszerűsítéséhez
RészletesebbenXI. évfolyam/17. szám /35. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. A világ marhapiacán júliusban többnyire
PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I XI. évfolyam/17. szám.09.08. /35. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS Tartalom Piaci jelentés...1 Ábrák...3 Táblázatok...7 Külpiaci információk...9
RészletesebbenFókuszban a tejtermékek!
Fókuszban a tejtermékek! Fogyasztói igények és szokások változása napjainkban V. Tejágazati Konferencia 2015. november 26 Csillag-Vella Rita GfK 1 Magyarország vásárlóerejének Európa átlagához viszonyított,
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. június 29. 2009. 25. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági Kutató
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2010. október 4. 2010. 38. hét Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági Kutató
RészletesebbenA magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban
A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában
RészletesebbenPIAC A K I ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. XII. évfolyam/2. szám /5. hét PIACI JELENTÉS
PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I XII. évfolyam/2. szám.02.09. /5. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS Tartalom Piaci jelentés... 1 Ábrák... 2 Táblázatok... 6 Külpiaci információk...
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2011. június 14. Baromfi 2011. 22. hét Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2011. április 4. Élıállat és Hús hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenA MAGYAR BAROMFIÁGAZAT
CEPO KONFERENCIA ÉS WORKSHOP, KESZTHELY, 2013. OKTÓBER 18 A MAGYAR BAROMFIÁGAZAT FEJLESZTÉSI (TÚLÉLÉSI?) STRATÉGIÁJA Dr. Csorbai Attila Világ hústermelése Me.: millió t marha sertés baromfi 38,3 35,8 15,2
RészletesebbenPIAC A K I. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Tartalom. V. évfolyam/10. szám /20. hét BAROMFI PIACI JELENTÉS
PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I V. évfolyam/1. szám 5.3. 25/ BAROMFI Tartalom Piaci jelentés..........1 A vágócsirke piaci, és a csirkehúsok értékesítési árai... 6
RészletesebbenLokális cselekvés. Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen,
Lokális cselekvés Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen, 2011. 05.27. Felvezető: Tiboldi Lajos Név: Ica Apja neve: 15548 SAPHIR-ET Eredményei: 2009 Hódmezővásárhelyi
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2010. november 29. Baromfi 2010. 46. hét Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2010. június 28. Baromfi 2010. 24. hét Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. november 2. Élıállat és Hús 2009. 43. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenA fenntartható energetika kérdései
A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.
RészletesebbenA különböző fajtájú húsok és táplálékok hazai fogyasztási statisztikai adatai hús fogyasztás és a betegségek megjelenésének lehetséges kapcsolata
A különböző fajtájú húsok és táplálékok hazai fogyasztási statisztikai adatai hús fogyasztás és a betegségek megjelenésének lehetséges kapcsolata Dr. Kukovics Sándor Tóth Péter Kukovics Ferenc A konferencia
RészletesebbenPIAC TEJ ÉS TEJTERMÉKEK. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. XI. évfolyam/04. szám /04. hó.
PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat XI. évfolyam/04. szám 05.20. 2008/04. hó TEJ ÉS TEJTERMÉKEK Tartalom Piaci jelentés...1 A tej termelői ára...3 A tejtermékek feldolgozói
Részletesebben2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök
2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:
RészletesebbenXII. évfolyam, 20. szám, Agrárpiaci Jelentések BAROMFI
XII. évfolyam, 20. szám, 2012 Agrárpiaci Jelentések BAROMFI Baromfi Baromfi XII. évfolyam, 20. szám, 2012 2012. október 15. Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő Dr. Stummer Ildikó Tartalomjegyzék ÖSSZEFOGLALÓ...3
RészletesebbenSzakmai beszámoló Generációs-híd program Jeles napok tevékenység
Szakmai beszámoló Generációs-híd program Jeles napok tevékenység Előzmények Projekt adatai: Kedvezményezett Projekt címe Projekt azonosítója Alsómocsolád Község Önkormányzata Mintaprogram a minőségi időskorért
RészletesebbenXI. évfolyam/8. szám /17. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. A világpiacon 2008 elején a kereslet élénkülése
PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I XI. évfolyam/8. szám.05.05. /17. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS Tartalom Piaci jelentés...1 Ábrák...3 Táblázatok...5 Külpiaci információk...7
RészletesebbenXIV. évfolyam, 15. szám, Agrárpiaci Jelentések BAROMFI
XIV. évfolyam, 15. szám, 2014 Agrárpiaci Jelentések BAROMFI Baromfi Baromfi XIV. évfolyam, 15. szám, 2014 2014. augusztus 05. Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő Dr. Stummer Ildikó Tartalomjegyzék
RészletesebbenXIII. évfolyam, 1. szám, Agrárpiaci Jelentések BAROMFI
XIII. évfolyam, 1. szám, 2014 Agrárpiaci Jelentések BAROMFI Baromfi Baromfi XIII. évfolyam, 1. szám, 2014 2014. január 20. Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő Dr. Stummer Ildikó Tartalomjegyzék Összefoglaló...3
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2009. december 14. Baromfi 2009. 49. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenPIAC A K I PIACI JELENTÉS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Tartalom
PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I VII. évfolyam/17. szám 09.04. 2007/ BAROMFI Tartalom Piaci jelentés..........1 A vágócsirke piaci, és a csirkehúsok értékesítési ára......4
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2011. május 30. Baromfi 2011. 20. hét Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 17. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. március 17. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2014/0013 (NLE) 15436/15 AGRI 684 AGRIORG 101 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS RENDELETE
RészletesebbenA táplálkozási szokások és a dohányzás összefüggései. Károlyiné Csicsely Katalin Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet
A táplálkozási szokások és a dohányzás összefüggései Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet A dohányzás emésztőrendszeri ártalmai Étvágytalanság. Ízérzékelés tompul. Emésztési panaszok. Gyakrabban
RészletesebbenÉlelmiszerválaszték nem csak cukorbetegeknek
Élelmiszerválaszték nem csak cukorbetegeknek Kovács Ildikó dietetikus Egészséges Magyarországért Egyesület Szívbarát program Diabétesz 2007. Életmód és kezelés Budapest, 2006. június 2. Cukorbetegek étrendje
RészletesebbenIceCenter Budapest. Dr Géczi Gábor
IceCenter Budapest Dr Géczi Gábor A jégkorongozó céljai Minél jobb játékos legyen Válogatottság NHL? Edzésen való teljesítés Mérkőzésen való teljesítés Mindez nem olyan hatékony, ha nem fordít kellő figyelmet
RészletesebbenPIAC PIACI JELENTÉS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Tartalom. VIII. évfolyam/17. szám /35.
PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat VIII. évfolyam/17. szám 2008.09.09. 2008/ BAROMFI Tartalom Piaci jelentés..........1 A vágócsirke termelői, és a csirkehúsok feldolgozói
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK TEJ ÉS TEJTERMÉKEK 2009. július 20. Tej és Tejtermékek Tej és Tejtermékek 2009. június hónap Megjelenik havonta Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Mándi-Nagy Dániel
RészletesebbenA HAZAI ZÖLDSÉGFOGYASZTÁS ELEMZÉSE AZ OLEF FELMÉRÉS ALAPJÁN
A HAZAI ZÖLDSÉGFOGYASZTÁS ELEMZÉSE AZ OLEF FELMÉRÉS ALAPJÁN Gilingerné dr Pankotai Mária Dr Bíró Lajos Munkánkban a hazai zöldségfogyasztást, ezen belül a hajtatott zöldségek fogyasztását próbáljuk felmérni.
RészletesebbenX. Energiatakarékossági vetélkedő. Veszprém
X. Energiatakarékossági vetélkedő Veszprém 011. május 19. III. feladatsor 1. oldal. oldal 3. oldal 4. oldal 5. oldal Elért pontszám: Technikatanárok Országos Egyesületének Veszprém Megyei Területi Szervezete
RészletesebbenAz EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége?
Az EU mezőgazdasága A kezdetek Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Nemzetgazdaságban betöltött szerep: GDP-hez való hozzájárulás Ágazati jövedelem, gazdaság szintű jövedelem Foglalkoztatásban
RészletesebbenA GDP hasonlóképpen nem tükrözi a háztartások közötti munka- és termékcseréket.
FŐBB MUTATÓK A regionális GDP adatok minősége alapvetően 3 tényezőtől függ: az alkalmazott számítási módszertől a felhasznált adatok minőségétől a vizsgált területi egység nagyságától. A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2009. július 13. 2009. 27. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági Kutató
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2010. november 2. Baromfi 2010. 42. hét Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenXI. évfolyam/19. szám /39. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. A világ marhapiacán augusztusban folytatódott az
PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I XI. évfolyam/19. szám 2008.10.06. 2008/39. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS Tartalom Piaci jelentés...1 Ábrák...3 Táblázatok...7 Külpiaci információk...9
RészletesebbenMire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban
Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500
RészletesebbenPIAC PIACI JELENTÉS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Tartalom. VIII. évfolyam/15. szám /31.
PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat VIII. évfolyam/15. szám 08.12. 2008/ BAROMFI Tartalom Piaci jelentés..........1 A vágócsirke termelői, és a csirkehúsok feldolgozói értékesítési
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2010. május 17. Élıállat és Hús 2010. 18. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenVÁLTOZÁSOK A KÖZÉTKEZTETÉSBEN CÍMŰ KONFERENCIA
Közétkeztetési rendelet kapcsán felmerülő táplálkozás-egészségügyi feladatok Barnáné Susa Éva dietetikus okleveles táplálkozástudományi szakember Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi
RészletesebbenMennyi közpénzt költünk egészségre Magyarországon?
VI. Egészséginformációs Fórum Mennyi közpénzt költünk egészségre Magyarországon? KEREKASZTAL Bodrogi József Csaba Iván Sinkó Eszter Skultéty László Vitrai József CÉLKITŰZÉSEK Cél: a hallgatóság módszertani
RészletesebbenPIAC A K I ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. XII. évfolyam/4. szám /9. hét PIACI JELENTÉS
PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I XII. évfolyam/4. szám.03.09. /9. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS Tartalom PIACI JELENTÉS Piaci jelentés... 1 Ábrák... 3 Táblázatok... 7 Külpiaci
Részletesebben2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL
2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS
RészletesebbenAgrárpiaci Jelentések
Agrárpiaci Jelentések BAROMFI Megjelenik kéthetente 2018. január 16. Felelős szerkesztő Dr. Stummer Ildikó Tartalomjegyzék Összefoglaló... 3 Piaci jelentés... 4 Táblázatok, ábrák... 5... 5 Tojás... 11
RészletesebbenAz ellátás során biztosítandó étkezések energiatartalma és száma
Jelen anyag az OÉTI munkatársai által készített A rendszeres étkezést biztosító, szervezett élelmezési ellátás keretében szolgáltatott élelmiszerekre vonatkozó táplálkozásegészségügyi elıírásokról rendelettervezet
RészletesebbenSMART DIET. Táplálkozási kézikönyv
SMART DIET Táplálkozási kézikönyv A Smart Diet diéta segítségével elégetheti a különböző területekről a zsírpárnákat, különösen a hasról, lábakról, és a karokról. Többféle diéta létezik. Vannak szétválasztó
RészletesebbenFELADATLAP. Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/ forduló A gazdaságról számokban
FELADATLAP Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/2014 2. forduló A gazdaságról számokban 1. Az infláció az árak általános, minden termékre kiterjedő és folyamatos változását jelenti. A középtávú célkitűzés
RészletesebbenValamennyi konyha értékelését elvégeztük
A 2009. évi Óvodai Táplálkozás-egészségügyi Felmérés tapasztalatai a tápanyagkiszabatok és óvodavezetői kérdőívek alapján a dél-alföldi régióban A felmérés tapasztalatai és utóélete Békés megyében Dr.
RészletesebbenXV. évfolyam, 20. szám, Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS
XV. évfolyam, 20. szám, 2012 Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS Élőállat és Hús Élőállat és Hús XV. évfolyam, 20. szám, 2012 2012. október 15. Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő Dr. Stummer Ildikó
RészletesebbenTáplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz
Étel/ital Táplálék Táplálék Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Szénhidrát Vagyis: keményítő, élelmi rostok megemésztve: szőlőcukor, rostok Melyik élelmiszerben? Gabona, és feldolgozási
RészletesebbenAgrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. XI. évfolyam/05. szám /05. hó TEJ ÉS TEJTERMÉKEK
PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat XI. évfolyam/05. szám 06.20. 2008/05. hó TEJ ÉS TEJTERMÉKEK Tartalom Piaci jelentés...1 A tej termelői ára...3 A tejtermékek feldolgozói
RészletesebbenJavítóvizsga tematika. 9. i, c Termelés elmélet. Nagyné Erős Irén
9. i, c Termelés elmélet 1. Vendéglátás feladatai 2. Vendéglátás jelentősége 3. A vendéglátás tevékenységi körei: főfolyamatok: árubeszerzés, áruszállítás 4. Főfolyamatok: áruátvétel, raktározás 5. Főfolyamatok:
RészletesebbenMIT TEgyEk, Hogy jól EgyEk?
MIT TEgyEk, Hogy jól EgyEk? CUkorBETEgEk étrendje = EgészségEs TáPlálkozás KICSÁK MARIAN, NAGY KRISZTINA Az oktatóanyag A MAgyAr diabetes TársAság vezetôsége MEgBízásáBÓl, A sanofi TáMogATásávAl készült
RészletesebbenLétminimum, 2008. Tartalom. Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. június Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-249-7
Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. június Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-249-7 Létminimum, 2008 Tartalom Létminimum, 2008...2 A létminimumértékek meghatározása...2 Létminimumértékek a
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2010. február 22. 2010. 6. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági Kutató
RészletesebbenAgrárpiaci Jelentések
XVII. évfolyam, 22. szám, 2017 Agrárpiaci Jelentések BAROMFI Baromfi Baromfi XVII. évfolyam, 22. szám, 2017 Megjelenik kéthetente 2017. november 14. Felelős szerkesztő Dr. Stummer Ildikó Tartalomjegyzék
RészletesebbenÁltalános élelmiszerismeret 9.g cukrász 2. Javítóvizsga tematika 2016./17. Nagyné Erős Irén
Általános élelmiszerismeret 9.g cukrász 2 Javítóvizsga tematika 2016./17. 1. Élelmiszer alkotók 2. Víz 3. Fehérjék 4. Szénhidrátok 5. Zsírok 6. Vitaminok 7. Ásványi anyagok 8. Járulékos agyagok 9. Ballasztanyagok
RészletesebbenAzon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki
Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael
RészletesebbenAz élelmiszeripari termékek környezeti hatásai és számszerűsítésük nehézségei
Az élelmiszeripari termékek környezeti hatásai és számszerűsítésük nehézségei 1 Az élelmiszeripari termékek környezeti hatásai és számszerűsítésük nehézségei Erdélyi Éva Jakuschné Kocsis Tímea Lovasné
RészletesebbenÚszó sportolók táplálkozása
Úszó sportolók táplálkozása 11-16 éves úszók részére Győr, 2017. október 30. Börzsei Cecília / Dietetikus A sporttáplálkozás célja A terhelhetőség optimalizálása Gyors kifáradás elkerülése Gyors regeneráció
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2009. szeptember 21. Baromfi 2009. 37. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2010. december 13. Élıállat és Hús 2010. 48. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja:
Részletesebben