ENERGETIKA. tartalom. Fejben dől el MAGYAR ENERGETIKA 2012/4

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ENERGETIKA. tartalom. Fejben dől el MAGYAR ENERGETIKA 2012/4"

Átírás

1 ENERGETIKA M A G Y A R XIX. évfolyam, 4. szám szeptember Alapította a Magyar Energetikai Társaság Együttműködő szervezetek: Magyar Atomfórum Egyesület, Magyar Kapcsolt Energia Társaság, Magyar Napenergia Társaság, Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége Főszerkesztő: dr. Veresegyházi Mária Mobil: szerkeszto@e-met.hu Szerkesztőbizottság: dr. Büki Gergely, dr. Czibolya László, Civin Vilmos, dr. Emhő László, dr. Farkas István, dr. Garbai László, dr. Gács Iván, Újhelyi Géza, Zarándy Pál Szerkesztőség: Kiadó: Mérnök Média Kft Budapest, Róbert Károly krt. 90. Telefon: Fax: Laptulajdonos: Magyar Energetikai Társaság 1094 Budapest, Ferenc krt. 23. II. em. 2. Telefon/fax: Tervezőszerkesztő: Büki Bt. Borítóterv: Metzker Gábor Nyomda: Prospektus Kft. Felelős vezető: Szentendrei Zoltán ügyvezető igazgató ISSN: tartalom Mészáros Csaba: A vízenergia-termelés vízgazdálkodási, környezeti és társadalmi vonatkozásai 2 Gács Iván: Naphőerőművek 8 Ujhelyi Géza: Az elszalasztott lehetőség 16 Orosz Zoltán: A Neurath-i F és G blokkok új mércét jelentenek 18 Hírek 20 Horn János: Miért nem épült, épül új hazai lignitbázisú erőmű? 24 Nemes Imre, Pós István, Szécsényi Zsolt, Patai Szabó Sándor: Tervek 15 hónapos üzemelési ciklus bevezetésére a Paksi Atomerőműben 28 Kovács Ferenc: A Nemzeti Energiastratégia és a szén 32 Kerényi A.Ödön, Szeredi István: A vízenergia-hasznosítás vizsgálata I. 35 Jánosi Imre: A szélenergia hasznosításának hazai perspektívái 40 Dinya László: Tendenciák a biomassza energetikai hasznosításában 43 Előzetes 48 Fejben dől el Azzal minden energetikai szakember tisztában van, hogy a Bős-Nagymarosi Vízlépcső, valamint lignitmezőink megvalósítása, illetve kihasználása rendkívül rentábilis lenne, és a környezetvédelem szempontjából is lehetne optimális megoldást találni. Ezzel szemben az ország aktuális vezetése a rendszerváltás óta az import földgáz, illetve manapság az önerejéből soha meg nem térülő megújulók mellett teszi le a voksát. Ez persze érthető bizonyos szempontból: a BNV tönkretenné a Szigetközt, a szénerőművek pedig teleokádják a levegőt kosszal ezt halljuk a közmédiából 20 éve, így a víz és a szén preferálása népszerűtlen lenne, márpedig egy politikus számára a népszerűség elsőrendű, de legalábbis nem elhanyagolható. De mikor, ha nem most? Akkor, amikor a válság minden más szempontot háttérbe szorít, nem lehetne-e a rentábilis megoldásokhoz nyúlni, némi pozitív kommunikációval megtoldva? A közmédia nem fogja felkapni a hírt, hogy a szén és a víz mégsem sátántól való, mert a jó hír mindig kevésbé jól tálalható; nekik katasztrófa, veszély és pánik kell. De egy állami kampány amihez a szakma már minden energetikai érvet megadott segíthetne. Lesz olyan államférfi Magyarországon, aki lép? Veresegyházi Béla lapigazgató 1

2 VÍZ Mészáros Csaba A vízenergia-termelés vízgazdálkodási, környezeti és társadalmi vonatkozásai A vízenergia-termelés körül évek óta heves viták dúlnak hazánkban, melyekben a felek legtöbbször elbeszélnek egymás mellett. Az érintettekben kevés a kompromisszumkészség, ilyen csak a vízenergia-pártiak oldaláról tapasztalható. A másik fél legtöbbször hajthatatlan, s a médiumok, valamint a politikusok hathatós támogatásával sikeresen fékeznek le minden próbálkozást, félrevezetett tudatlanságban tartva a társadalom nagyobbik felét. Ennek az etikátlanságon felül komoly nemzetgazdasági kárai is vannak, hiszen az egyoldalú vízenergia-ellenesség már eddig is több százmilliárdos kárt okozott az országnak, s minden eltelt nap csak növeli ennek mértékét. A problémákat nem szabad a szőnyeg alá söpörni, hanem nyíltan beszélni kell róluk, s cselekedni is kell minél előbb. A Magyar Tudományos Akadémia és más intézmények szakemberei az elmúlt években már felismerték a jelenlegi helyzet tarthatatlanságát, s több tanulmányt készítettek, amelyeket a magukat környezetvédőknek kikiáltott csoportok azonnal tűz alá vettek, s hasonló gondolkodású, de laikus politikusok segítségével sikeresen megtorpedózták az előrelépést. Belátható, hogy ez így nem mehet tovább, hiszen a hazai döntéshozók véleménye és intézkedései teljesen szembemennek az európai elvekkel és gyakorlattal. Nem fogadható el, hogy a tiszta, megújuló energiaként elfogadott hazai potenciális vízenergia-készletünkről úgy mondjunk le, hogy nem végeznek elfogulatlan, komplex és tudományos vizsgálatokat ezzel kapcsolatban. Megengedhetetlen az is, hogy néhány demagóg és önjelölt környezetvédőnek álcázott személy mondja meg, hogy mi a jó és mi nem. Az alábbiakban szeretném röviden összefoglalni az e témával kapcsolatos gondolatokat, tényeket és érveket. Nem vagyok energetikai szakember, így a vízenergiával kapcsolatos gondolataimat elsősorban a vízgazdálkodással való összefüggéseken keresztül szeretném kifejteni. A vízgazdálkodásnak, mint tevékenységnek az egyik legjobb definícióját Dégen Imre (4) fogalmazta meg tankönyvében: A vízgazdálkodás a természet vízháztartásának a társadalom szükségleteivel való optimális összehangolására irányuló műszaki, gazdasági és igazgatási tevékenység. A definícióban nem szerepelnek a környezetvédelem és/vagy természetvédelem szavak, amiből azt a következtetést lehetne levonni, hogy lámlám, a vizesek már akkor sem törődtek a természettel. Ez természetesen nem igaz, hiszen már az évi első, vízügyekkel foglakozó törvény is kitért a vizek védelmére. A könyv megjelenésekor komoly szennyvízbírságokat szabtak ki a szennyezőkre, s volt vízkészlet-használati díj is, ami az érintetteket már akkor is a vizesek ellen hangolta. A villamosenergia-termelés is a társadalom szükségleteiből fakad, s mivel ennek egyik technikai lehetősége a víz használatából adódik, így az energia és a víz a vízenergia-termelésében találkozik. A vízenergia-termelés a vízgazdálkodási tevékenységek közé is sorolható, hiszen az energia termeléséhez szükséges vízmennyiséget s annak szabályozását csak a vízgazdálkodási ismeretekkel rendelkező szakemberek munkája révén lehet biztosítani. Természetesen az energetikai ágazat szándéka jelenti az elsőbbséget, hiszen a vízügyi szakemberek öncélúan nem akarnak mindenáron vízerőművek létesítésével villamos energiát termelni. Ezt a szándékot csak akkor követhetik tettek, ha a vízgazdálkodási, a gazdasági, valamint a környezet- és természetvédelmi szempontok lehetővé teszik. Ez együttesen egy bonyolult rendszer összehangolását igényli, s ha ez nem történik meg, akkor a különböző érdekek, a vélt vagy valós problémák megoldatlansága vakvágányra viheti az egyébként jó és szükséges projektet. A víz energiáját évezredek óta használja az emberiség, de igazi fejlődésnek az elektromosság felfedezése után indult, amikor kifejlesztették a víz által mozgásba hozható szerkezeteket, amelyek lehetővé tették a villamos áram termelését. Az első vízerőműveket a 19. század utolsó harmadában kezdték el építeni. A technológiai fejlődés eredményeképpen az egyre nagyobb teljesítményű és egyre jobb hatásfokú turbináknak köszönhetően egymás után építették a vízerőtelepeket. Hazánkban az első vízerőmű a Rábán épült Ikervárnál (1 MW) 1896-ban, majd a századforduló után a Hernádon és több kisebb vízfolyáson kezdtek el kisebb, mai viszonylatban úgynevezett törpe vízerőműveket építeni. Már az első világháború előtt felvetődött a Duna Pozsony alatti magyarországi szakaszának energetikai hasznosítási ötlete is, amelynek megtervezésével svájci és német szakembereket bíztak meg. Ezekben az országokban ezen a téren is előttünk jártak, s ennek egyik legjobb példája a Rajnán, Rheinfeldennél 1898-ban átadott közös vízlépcső, amely a világ első kisesésű folyami vízlépcsője volt, s erőműve 25 MW teljesítményre lett kiépítve. A vízerőmű több mint 110 évig üzemelt, de idén átadják az új, immár 100 MW teljesítményű létesítményt. A régi üzemcsarnokot és a két országot összekötő régi hidat lebontották, s a vízerőmű eddigi üzemvízcsatornájából az EU Víz Keretirányelve előírásainak is megfelelő hallépcsőt alakítottak ki. (1-2. képek). A képeken a régi és az új létesítmény látható. A trianoni döntés után át kellett értékelni a hazai vízenergia-hasznosítás lehetőségeit, hiszen az elcsatolt területeken voltak azok a potenciális helyszínek, amelyek a nagy magasságkülönbségeket biztosíthatták a vízerőművek számára. Magyarországnak nem maradt más, mint a nagyobb folyóink 1-2. kép. A Rheinfelden-i vízlépcső régen és ma 2

3 GEOTERMIA VÍZ kis esésű, de viszonylag nagy vízhozamú lehetőségeinek kihasználása. Egy adott folyószakaszon kinyerhető villamos energia mennyisége az eséssel és a vízhozammal egyenesen arányos, így a kettő szorzata még akkor is jelentős lehet, ha valóban kicsi esésekről van szó. Téves és megtévesztő az a gyakran hangoztatott vélemény, hogy síkvidéki folyókon nem érdemes vízenergia-termeléssel foglalkozni, mert gazdaságtalan. A vízerőműveket nem úgy osztályozzák, hogy sík- vagy hegyvidéki vízfolyásokon létesítik-e őket, hanem úgy, hogy kisesésű (15 m alatt), közepes esésű (15-50 m között) vagy nagyesésű (50 m felett) vízerőművek-e. A Duna egész szakaszán kisesésű erőművek vannak, kivéve Bőst és Vaskapu I-et, amelyek közepes esésűnek számítanak. A Tisza vízfelszín-esése jóval kisebb, mint a Dunáé, mégis jól és gazdaságosan működnek a Tiszalöknél és Kiskörénél épített vízlépcsők vízerőtelepei. Ezeket a vízerőtelepeket csak járulékos beruházásként építették az egyébként más célból létesített vízlépcsőkhöz. Ezekről a tényekről is rendszeresen megfeledkeznek azok, akik a síkvidéki erőművek gazdaságtalanságát szajkózzák. Az elmúlt esztendőben az energetikában egyik legnagyobb szaktekintélynek számító hazai szakember megvizsgálta a magyarországi Duna-szakaszra tervezett vízlépcsők vízerőtelepeinek gazdaságossági mutatóit, s arra a számára is meglepő eredményre jutott, hogy a mai gazdasági viszonyok között egy-egy vízlépcső 8-10 éven belül megtérülne. Hasonló információkat kaptam a közelmúltban a bősi erőműnél, amikor hallgatóinkkal meglátogattuk a Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszer elkészült létesítményeit. A vízenergia-hasznosítás helyzete a világban A világ villamosenergia-termelésének cca. egy hatodát vízenergiából nyerik. Ez az arány várhatóan a jövőben is megmarad, legfeljebb kisebb mértékben csökkeni fog. A megújuló forrásokból termelt villamos energiák között a vízenergia aránya 80% feletti, s ez az arány az előrejelzések szerint 2030-ra cca. 70%-ra csökken, annak ellenére, hogy abszolút mértékben növekedni fog. Ez abból adódik, hogy a többi megújuló források növekedési üteme nagyobb lesz. A vízenergia-hasznosítással kapcsolatban a Magyar Tudomány 2010/8. számában jelent meg egy hosszabb tanulmány (1), amely ismerteti a vízenergia-hasznosítás céljait és módjait: Primer megújuló energiaforrás A vízenergia primer energiaforrásként az áramszolgáltatás kezdetétől a villamos energia előállítására szolgál. Jellegénél fogva szerepe a villamosenergia-ellátás terén elsődleges. A ma ismertté vált trendek alapján a szerepe, fontossága a villamosenergia-ellátásban a jövőben is hasonló marad. A klímavédelmi törekvések felértékelték a vízenergia szerepét, és a kiotói nyilatkozat, majd a johannesburgi WSSD világ-csúcstalálkozó végrehajtási programjában foglaltak egyértelmű állásfoglalást rögzítettek a vízenergia vonatkozásában. Ennek értelmében a vízenergia megújuló és tiszta energia. A megújuló energiára vonatkozó politika és jogalkotás a vízenergiára és annak minden méretére vonatkozik. A megítélés szempontjából nem tehető különbség a régi használat és az új között. Az állásfoglalás értelmében a vízenergia hasznosítását növelni kell. Termelés- és fejlesztéstámogató eszköz Hasonlóan más villamosenergia-termelési technológiákhoz, a vízenergia is bevonásra került a villamosenergia-szolgáltatás biztonságát támogató rendszerekbe, a termelő kapacitás és a csúcsigények közötti differencia áthidalására. A megfelelő tározókapacitással rendelkező vízerőművek a csúcsidei teljesítményigények teljesítésére használhatók. A csúcsidei villamosenergiaigények tárolása és menetrendszerű szolgáltatása mellett a vízerőművek és a szivattyús energiatározók a rendszerirányítás gyorsreagálású, flexibilis eszközeivé váltak. A villamosenergia-rendszerek gyors terhelésszabályozása, az erőmű-gépegységek üzemzavari kiesésének gyors pótlása, a nagy atom- és ligniterőműveknek kisterhelésű időszakában is teljes kapacitással történő üzemeltetése szivattyús energiatározó belépésével biztosítható. Nélkülözhetetlenek továbbá a természettől függő, megújuló energiát hasznosító erőművek rendszerbe illesztéséhez. (1) Ez a felosztás a laikusok számára ide tartoznak a politikai döntéshozók is érthetően próbálja bemutatni ennek a környezetbarát energiatermelési módnak a jelentőségét és lehetőségeit. Bár mennyiségileg a primer energiatermelés a jelentősebb, de a villamosenergia-rendszerek biztonságos működését lehetővé tevő szivattyús energiatározók jelentősége hihetetlenül felértékelődött. A vízenergia rugalmassága, biztonsága és a biztosítható kiegészítő szolgáltatásai miatt alkalmas arra, hogy stabil hátteret biztosítson egyes megújuló energiaforrások (mint pl. szél- vagy napenergia) hasznosításának rendszerbe integrálásához. Alkalmas a megújuló energiát hasznosító termelés ingadozásainak kiegyenlítésére, így primer energiaforrásként való hasznosításának növekedése mellett a fejlesztést támogató szerepe is fokozottan hangsúlyossá vált (1). A vízerőműveket az esésmagasságon kívül más szempontok szerint is szokták osztályozni. Teljesítményük szerint a vízerőművek lehetnek nagy és kis vízerőművek. A nagy vízerőművek a regionális rendszerek részét képezik, és eszközül szolgálnak a termelés egészének emisszió-csökkentéséhez. A kis vízerőművek a decentralizált villamosenergia-termelés részét alkotják, és kulcsfontosságúak sok ország vidékfejlesztésében. A víztározó léte, nagysága szerint a vízerőművek két fő csoportja szokásos. Az átfolyásos vízerőművek a vízfolyáson érkező vízhozamot visszatartás nélkül áteresztik, lényeges tározóval nem rendelkeznek. A tározós vízerőművek a tervezett üzemükhöz szükséges napi, heti vagy szezonális kiegyenlítést biztosító nagyságú tározóval rendelkeznek. A tározós vízerőművek egy speciális változatát alkotják a szivattyús energiatározók, amelyek rendelkeznek terhelés napi vagy heti kiegyenlítését biztosító tározóval, de ennek feltöltését nem vagy nemcsak természetes hozzáfolyás, hanem szivattyúzás is biztosítja. A szivattyús energiatározók terén óriási kapacitások kiépítése folyik világszerte. Európában, Ausztriában és Svájcban folynak a legnagyobb fejlesztések, de jelentős létesítmények épülnek más országokban (Portugália, Spanyolország, Litvánia, Németország stb.) is (3. kép: a Goldisthal szivattyús energiatározó rendszer). A jelenlegi magyarországi helyzet A vízenergia hasznosítása Magyarországon jelenleg siralmas állapotot mutat. Az ország potenciális vízenergia-készletének alig 0,5%-át 1000 MW kiépíthető teljesítményből 50 MW-ot hasznosítjuk. Ezzel Európában az utolsók között vagyunk. A hazai vízenergia-készlet cca. 70%-a a Dunán 3. kép. A Goldisthal szivattyús energiatározó rendszer Németországban (11) 3

4 VÍZ lenne hasznosítható, de jelenleg ez majdnem a nullával egyenlő, hiszen mindössze a Kvassay-zsilipnél termelnek időszakosan villamos energiát. Mint a bevezetőben említettem, a vízenergia-hasznosításban nem a vízügyi ágazat a kompetens. Sőt, egyes vezető szaktekintélyek szerint az elmúlt két évtizedben történtek tanulságai alapján a vízügynek nem szabad felvállalnia a vízenergia-hasznosítás problémakörét, hiszen nem rájuk tartozik. Ugyanakkor építőmérnökök nélkül nem lehet a víz energiáját hasznosítani. A vízenergia-hasznosítás létesítményeinek megvalósítása széles körű szakterületi összefogást, együttműködést igényel. Pillanatnyilag ez nem működik nálunk, mert a vízerő-hasznosítás a legutolsó helyen szerepel a megújuló energiák hasznosítási lehetőségei között. Az MTA ezzel foglalkozó kiadványában (2) az alábbi olvasható a vízenergia-termelés fejlesztésével kapcsolatban: 8. A vízerőművek esetén a megadott sáv nagyon széles. Az alsó érték csak enyhe fejlesztéssel számol. A felső értek viszont feltételezi, hogy egyrészt tíz év múlva már számításba kellene venni a felső Duna-ág vízhozamának ránk eső részét, másrészt az alsó Duna-ágon is megépülhet az egyik tervezett vízerőmű. A vízzel termelt villamos energia primerenergiaegyenértéket szinten 50%-os hatásfokkal vettük figyelembe. A szerzők által becsült vízenergiával termelt villamos-energia menynyisége az alábbi értékek között változik: jelenleg (2010) 215 (GWh), 0,8 (PJ), 2020-ban (GWh) 2-22 (PJ). Mint látható, a tanulmány szerzői visszafogottságuk ellenére túl optimistán ítélték meg a vízenergia terén a fejlesztési lehetőségeket, hiszen a tanulmányukra épülő Új Széchenyi Tervben szereplő vízerő-hasznosítási elképzeléseket azonnal megtámadták a szélsőséges zöld szervezetek, s ennek hatására azokat kivették a tervből. A Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási terve ( , Nemzeti Cselekvési Terv/NCsT) (3) tanulmányban az alábbi elképzelések találhatók: A vízenergia hasznosítása elsősorban vízgazdálkodási, árvízvédelmi és környezetvédelmi kérdés, ezért a lehetőségek határának vizsgálata során ezek a szempontok a meghatározók. Környezetvédelmi és vízgazdálkodási megfontolások miatt újabb nagy vízlépcsők, duzzasztóművek telepítésének lehetőségét az NCsT összeállítása során nem vizsgáltuk. Ezért az NCsT a vízenergia vonatkozásában a kisebb folyók szabályozhatóságában fontos szerepet betöltő, már meglévő duzzasztókba beépíthető, 10 MWe alatti teljesítményű, ún. törpe vízerőművekkel, valamint a folyómedrekbe telepített, kwe teljesítményű ún. átáramlásos turbinákkal számolt. Amennyiben a vízerőmű telepítése során a környezetvédelmi és vízgazdálkodási szempontok érvényesítésre kerülnek, akkor a vízenergia az egyik legtisztább energiaforrás, ami ezen túlmenően kiválóan szabályozható, így a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságához is hozzájárul. Ezért a évi nemzeti célkitűzés vízenergia területén a telepítési potenciált veszi figyelembe. Felmérésre kerültek a törpe vízerőművek telepítésének lehetőségei, helyszínei, amelyek alapján 2020-ig összesen MWe beépített villamosenergia-teljesítmény installálásának lehet realitása. Tekintettel a kinyerhető energia csekély mennyiségére, a vízgyűjtő gazdálkodásban prioritást kell adni a vízgazdálkodási, környezetvédelmi, természetvédelmi érdekeknek. A MW teljesítmény beépítése is kérdéses lehet, hiszen olyan, már engedélyekkel is rendelkező fejlesztést is leállítottak az elmúlt időszakban, amire nehéz magyarázatot találni. Ennek ellenére az elmúlt esztendőkben megmozdult valami, kisebb vízerőművek építése kezdődött meg néhány, már működő duzzasztóhoz kapcsolódva. A Rábán, a Nick-i duzzasztónál felépített s 2009-ben átadott Kenyeri-vízerőmű (a Rába jobb 4. kép. A Kenyeri vízerőmű melletti halút partján épült, amely Kenyeri községhez tartozik) engedélyezésének feltétele a folyó hosszirányú átjárhatóságának biztosítása volt, amit egy természet-közeli hallépcső kialakítása jelentett (4. kép). A békésszentandrási vízlépcsőnél is folynak hasonló munkálatok, s szó van a tassi vízlépcső 1956-ban tönkrement vízerőművének újraépítéséről. A szivattyús energiatározó létesítése (SZET) terén, úgy látszik, komoly előrelépés várható. A kormány által szeptember 30-án elfogadott Nemzeti Tervben szerepel egy magyarországi helyszínen megvalósítandó +/-600 MW teljesítőképességű szivattyús energiatározó beruházás. A magyar állam álláspontja szerint a szivattyús energiatározó megvalósítására a magyar villamosenergia-rendszer súlyos rendszerszintű problémáinak megoldása és a megújuló energiatermelés költséghatékony módon történő elősegítése érdekében egyértelműen szükség van Magyarországon. A vízenergia-termelés környezeti hatásai A vízenergia-termelés környezeti hatásait több irányelv előírásai szerint kell vizsgálni. Ezek közül a legfontosabbak az EU Víz Keretirányelve (2000/60/ EK) és a Stratégiai Környezeti Vizsgálat Irányelv (2001/42/EK). Egy biztos, a vízerő-hasznosítás lehetőségei nehezebbé váltak, s olyan járulékos költségek is terhelik az egyes projektek megvalósítását, amelyek korábban nem voltak kötelezően előírva. Ennek ellenére további fejlesztéseket hajtanak végre Európa-szerte azokon a vízfolyásokon, ahol erre lehetőség kínálkozik. A bevezetőben említett Rheinfelden-i vízlépcső rekonstrukciója valójában egy teljesen új létesítmény felépítését jelentette a régi közvetlen közelében, de a környezetvédelmi szempontok maximális figyelembevételével. Amikor egyes környezetvédők a vízenergia-termelésről, mint elavult technológiáról beszélnek, akkor érdemes lenne nekik megnézni a két fejletlen ország (Svájc és Németország) legújabb létesítményeit. A legnagyobb vád a folyami vízlépcsőkkel szemben az, hogy megszakítják a vízfolyások folytonosságát, így a halak vándorlása korlátozódik, esetleg megszűnik. A halak mozgásának megkönnyítésére korábban is építettek hallépcsőket, de ezek az ökológusok szerint nem biztosították minden élőlény számára a szabad mozgást. Az új, környezetbarát létesítmények természetes vízfolyásokhoz hasonló állapotokat biztosítanak, amelyekből egyre többet építenek a korábban megvalósított műtárgyak mellé. Az 1982-ben átadott Melk-i vízlépcső új halútját 2007-ben adták át. Az 1998-ban átadott Freudenau-i vízlépcsőt eleve ilyen halúttal építették meg, amely a 8,6 méteres vízszintkülönbséget cca méteres hosszon győzi le, így a halak könnyedén juthatnak az alvízi oldalról a felvízire (5-6. képek). 4

5 GEOTERMIA VÍZ 5-6. kép. a Freudenau-i vízlépcső, valamint a halút egy szakasza (9, 10) 7-8. kép. Magyarország védett területei a NATURA 2000 területekkel együtt és nélkülük (8) Németországban, Ausztriában és Svájcban az elmúlt évtizedekben nagy odafigyeléssel kezelték az élővilág igényeit a különböző vízépítési létesítmények megvalósítása során. A kialakított halutakon kívül a vizes élőhelyek vízpótlását is megoldották a Duna-Majna-csatorna, valamint az újonnan megépített vízlépcsők mentén. A NATURA 2000 alá tartozó területek közül több olyan helyen van Európában, amelyhez duzzasztóművek segítségével biztosítják a szükséges ökológiai vízigényt. Magyarországon a NATURA 2000-es területek kiterjedése az ország területének cca. 21%-a. Ezeken a területeken nem, vagy csak nagyon nehezen lehet bármilyen beruházást létesíteni. A Duna-menti területek jelentős része NATURA 2000 oltalom alatt van, s ezenkívül a Dunára és a Drávára tervezett vízlépcsők helyére nemzeti parkokat jelöltek ki, nem véletlenül! A vízenergia-hasznosítás társadalmi vonatkozásai A társadalom tájékozottsága a vízenergia-hasznosítás terén rendkívül hiányos. Ez a nagyfokú tudatlanság megkönnyíti azoknak a dolgát, akik erre építve akarják megakadályozni az egyes projektek megvalósítását. Magyarországon a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerrel (BNV) kapcsolatos események bizonyítják ennek a módszernek a hatékonyságát. Az emberek jelentős részének s ezt egyetemi oktatóként bátran kijelentem semmi ismerte nincs a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerről. Amit esetleg tudnak, az a médiában időnként megjelenő, többnyire negatív információkból, vagy esetleg egy-egy iskolai tanáruk szubjektív véleményéből származik. Ezen a kommunikációs egyenlőtlenségen feltétlenül változtatni kell, mert a 1. táblázat. Az osztrák Duna-szakaszon épített vízlépcsők adatai (6) A vízlépcső helye fkm átadás dátuma kiépített teljesítmény MW termelt villamos energia GWh/év Jochenstein , ,0 850,0 Aschach 2162, ,4 1662,0 Ottensheim- Wilhering 2146, ,0 1134,9 Abwinden-Asten 2119, ,0 995,7 Wallsee- Mitterkirchen 2094, ,0 1318,8 Ybbs-Persenbeug ,4 1959/ ,5 1335,9 Melk 2038, ,0 1221,6 Altenwörth 1980, ,0 1967,6 Greifenstein 1949, ,0 1717,3 Nussdorf 1932, ,5 24,6 Freudenau 1921, ,0 1052,0 összesen 2197, ,4 1 a Jochenstein-i vízlépcső közös osztrák-német tulajdon 2 az Ybbs-Persenbeug-i vízlépcső második vízerőtelepét 1966-ban helyezték üzembe társadalom soha nem fogja megismerni az igazságot. Ráadásul a BNV eredeti létesítményei felépítésének, illetve üzembe helyezésének megakadályozását egy bizonyos csoport nemzeti hőstettnek tartja. E csoport tagjai között komoly politikai súllyal rendelkező személyek is vannak, akik ezen a téren hajthatatlannak látszanak. Ez a tény rendkívüli módon megnehezíti a vízenergia-hasznosítás ésszerű fejlesztését. Nemcsak Magyarországon vannak ilyen csoportok. Az osztrák Dunaszakaszon 1956 óta építettek és helyeztek üzembe vízlépcsőket. Jelenleg kilenc osztrák és egy közös német-osztrák vízlépcső üzemel az osztrák Duna-szakaszon, a Nussdorfnál épített kis vízerőmű a Duna-csatornába beengedett élővíz energiáját hasznosítja. Az 1. táblázatból is látható, hogy 3-6 évente helyeztek üzembe egy-egy újabb létesítményt. Az első jelentős megmozdulás a dunai vízlépcsőépítéssel szemben 1985-ben a Hainburgnál tervezett létesítmény ellen volt, amelynek hatására az akkori osztrák kormány meghátrált, s nem kezdte el az építkezést. Ez adta a muníciót a magyarországi zöld szervezetek részére, a későbbi BNV-ellenességhez. Az osztrákok tanultak a kudarcból, s a Bécs külvárosába tervezett Freudenau-i vízlépcső előkészítésénél maximálisan figyelembe vették a társadalmi igényeket és véleményeket. A társadalom tájékoztatására is hatalmas energiát fordítottak, s ennek meglett az eredménye, hiszen az 1991 májusában megrendezett népszavazás elsöprő többséggel (73%) a vízlépcsőépítés mellett döntött. A vízlépcsőt 1998-ban adták át, s a többfunkciós létesítmény előnyeit tiszta, megújuló energiatermelés, biztonságos hajózás, árvízi biztonság, ökológia, turizmus, sport- és rekreációs lehetőségek az egész társadalom élvezi (9. kép). 9. kép. a Freudenau-i vízlépcső és a társadalom 5

6 VÍZ kép. A dunacsúnyi vízlépcsőnél kialakított vadvízi evezős pálya 11. kép. A bősi vízerőmű felvízi része 12. kép. A Mosoni Duna vízerőművel kombinált beeresztő zsilipje a dunacsúnyi vízlépcsőnél A BNV-vita során megvalósított dunacsúnyi vízlépcső ( C -variáns) környezetét úgy alakították ki, hogy a társadalom sport- és rekreációs igényeit is kiszolgálják (10. kép), s mellette a műtárgyakon átengedett élővíz az Öreg- és a Mosoni-Dunába energiáját is hasznosítják 24, illetve 1 MW teljesítménnyel. Ezen kívül a Csallóközben két helyen kivett élővízzel is termelnek energiát. Ezzel szemben Magyarországon a vízenergia-termelés megemlítése egyes körökben még most is szinte bűnnek számít. Vannak ugyan olyan vélemények is egyes zöld szervezetek részéről, hogy kisebb vízfolyásainkon esetleg elfogadható törpeerőművek építése, de a Dunáról, a Tiszáról és a Dráváról szó sem lehet. Ugyanakkor egyre gyakrabban állnak elő a folyómedrekbe telepített, kwe teljesítményű, ún. átáramlásos turbinák gondolatával (3). Ezek ugyan műszakilag megvalósíthatók, de gazdaságosságuk erősen megkérdőjelezhető, s azzal sem számolnak, hogy az ilyen víz alatti létesítmények milyen veszélyt jelenthetnek a hajóforgalomra, s, hogy az uszadékok milyen kockázatot jelentenek a szerkezetekre. Mosonyi Emil professzor 2005-ben így írt a környezetvédők felelősségéről (7): némely önjelölt hivatásos környezetvédő veszi magának a bátorságot, hogy a természet (a talaj, a víz, az állatok, a növényvilág, a légkör és nem utolsó sorban az emberiség) minden problémájáról ítéletet mondhasson. Az Isten által megteremtett és a mi felelősségünkre bízott természet olyannyira magasztos, hogy eme környezet védelmét, továbbá az emberek sorsát és biztonságát nem szabad néhány mindentudó hivatásos környezetvédőre bízni Nyilvánvaló tehát, hogy ma a mérnököknek sokkal többet kell azon szakterületek ökológiai struktúrájáról tudniuk, melyeket az általuk kimunkált projektek érinthetnek, mint korábban. A légkör védelmét szolgáló követelmények terén is járatosnak kell lenniük. Másrészt viszont nem lesz feltétlenül mindegyik ökológus hitelesebb környezetvédő, mint egy mérnök vagy a gazdaságtudomány szakembere, ha éppen a két utóbb nevezett áll ki a természet védelme mellett, s a környezet védelmét sokkal tágabban és ésszerűbben értelmezik, mint korábban. Hangsúlyozni kell ugyanis, hogy egyes tévedhetetlen környezetvédők megrekedtek a környezetvédelmi mozgalmak kezdeti korszakánál melyek akkor kétségkívül helyes megmozdulások voltak, és nem ismerték fel az időközben bebizonyosodott aktuális alapelveket Végezetül, de nem utoljára, fel kell ismernünk, hogy maga az ember is része a környezetnek. Következésképpen a műszaki fejlődés humán és szociális előnyeit nem szabad kihagyni az értékelésből, sem azokat lekicsinyelni. Az emberi élet biztonságának és védelmének minden egyéb követelménnyel szemben elsőbbséget kell biztosítani. Egyes úgynevezett hivatásos környezetvédők elképesztő trükkjeikkel már eddig is (többször) félrevezették a nyilvánosságot. Kedvelt eszközük a félelemkeltés, hogy a gazdasági és szociális előrehaladással szemben megalapozatlan támadásokat tegyenek hitelessé a jóhiszemű polgárok között. egy környezetbarát projekt megzavarásának súlyos gazdasági, szociális és ökológiai következményei csak több év vagy évtized múltán jelentkeznek, amikor a populista támadó már nyugdíjas, vagy talán nem is él. Következésképpen, amikor a hibás döntés nyilvánvalóvá válik, a hivatott környezetvédőt már nem lehet felelősségre vonni. (7) Mi a teendő? A legfontosabb teendő a társadalom hiteles, tudományos igényű, de a laikusok számára is érthető tájékoztatása a médiában. Ez nem könnyű, mert ott többségben vannak a vízenergia ellenzői. Ezek az ismeretterjesztő tájékoztatások sok pénzbe kerülnek, de a potenciális befektetőknek áldozni kell erre. Ki kell emelni a létesítmények hasznosságát környezeti szempontból is. A tervezett létesítményeknek társadalombarátnak és esztétikusnak kell lenniük. A társadalombarátság alatt azt értem, hogy az energetikai célon kívül más, pozitív példákhoz hasonlóan gondolni kell a sport, turizmus, rekreáció, ökológiai helyzet javítása, a hajózás igényeinek kielégítésére is. Olyan építményeket kell tervezni, amelyek különlegesek, tájba illeszkedők, s megtekintésük egy hétvégi program is lehet. Ezek pluszköltséggel járnak, de megéri! Források 1. Szeredi és társai: A vízenergia-hasznosítás szerepe, helyzete, hatásai, Magyar Tudomány, 2010/8 2. Megújuló energiák hasznosítása (Köztestületi Stratégiai Programok, MTA 2010, Büki Gergely, Lovas Rezső) 3. Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási terve , Nemzeti Cselekvési Terv/NCsT (Kiadja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Felelős kiadó: Zöldgazdaság-fejlesztésért és Klímapolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság) 4. Dégen Imre: Vízgazdálkodás I. A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai, Akadémiai Kiadó, 1971 Budapest 5. Ijjas István: A VKI várható hatása a hajózásra, a mederkotrásra és a vízenergia termelésre, A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz tartozó területi hatóságok szakértőinek továbbképzése a Víz Keretirányelv végrehajtására, február-június 6. Österreichische Donaukraftwerke, Wikipedia 7. Mosonyi Emil, A környezetvédők felelőssége, Mérnök Újság sz terkep2.jpg 9. &rls=com.microsoft:hu:ie l=hu&sa=n&rls=com.microsoft:hu:ie =N&rls=com.microsoft:hu:IE- 6

7 GEOTERMIA

8 MEGÚJULÓK Gács Iván Naphőerőművek Ha napenergia-hasznosításról beszélünk, mindenkinek az jut eszébe, hogy alacsony hőmérsékletű hőtermelésre használható napkollektorok, vagy fotovoltaikus villamosenergia-termelés. Nagyon ritkán emlegetjük a naphőerőműveket, amelyek a napsütéssel termelt hőt használják villamosenergia-termelésre. Pedig elképzelhető, hogy hosszabb távon ez a legígéretesebb eljárás. A közvetítő- és munkaközeg hőkapacitása ugyanis áthidalja a perces ingadozásokat, a hőtárolás pedig lehetőséget teremt az energiatermelési időszak elnyújtására, így a villamosenergia-rendszer számára sokkal hasznosabb termelőkapacitást jelent. E cikk erről a lehetőségről kíván egy rövid áttekintést adni. Ami pedig a távlati kilátásokat illeti, nem tartom kizártnak, hogy ismét megelőzik majd a fotovoltaikusokat. Ezt elsősorban arra alapozom, hogy minden naphőerőmű-típus vagy természetes hőtároló kapacitással rendelkezik, vagy kiegészíthető hőtárolással. Ennek következménye kettős: a termelés nincs annyira kitéve a sugárzásintenzitás pillanatszerű ingadozásainak, a tárolt hő révén napnyugtakor nem áll le a termelés, hanem részt tudnak venni az esti csúcsigények kielégítésében is. Minél nagyobb lesz a villamosenergia-rendszerekben a naperőművek részaránya, annál nagyobb előnyt jelent ez a hőtároló képesség. Áttekintés A megújuló energiaforrások alkalmazásáról az elmúlt években megjelent szakirodalmat áttekintve alig találunk a naphőerőművekre vonatkozó forrásokat. Igaz, nem is töltenek be jelentős szerepet a világ villamosenergia-termelésében, részarányuk 2009-ben 0,004%, szemben a fotovoltaikus termelés 0,1%-os részarányával. A kétfajta naperőműben termelt villamos energia mennyiségének alakulását az 1. ábra mutatja. Az ábrán azonban az is látható, hogy ez nem mindig volt így: 2004-ig a naphőerőművek termelése volt a nagyobb. Termelésük eddigi maximumát is 2004-ben érték el 1,6 TWh/év értékkel, ez azonban az évek során a felére csökkent. Egy 2011-es adatsor szerint a világ beépített naphőerőmű-kapacitása 1700 MW volt, de a ben várható üzembe helyezéseket 2100 MW-ra becsülik. Az így kialakuló, közel 4000 MW kapacitású parktól már 6-7 TWh/év termelés várható el. Természetesen ezzl sem fogják elérni, de még megközelíteni sem a fotovoltaikus termelést, de semmi esetre sem szolgálnak rá a jelenlegi mellőzöttségre. Hőkörfolyamattal működő naphőerőművek Működési elv A villamosenergia-termeléshez lényegesen magasabb hőmérsékletű hőhordozó közeget kell előállítani, mint fűtéshez vagy használati melegvíz-készítéshez. Ez a hagyományos síkkollektorokkal nem lehetséges. Ezeknél a hőveszteségek miatt a hőmérséklet növelésével igen gyorsan elérjük a nulla hatásfokot, azaz egy olyan hőmérsékletet, amikor a hőveszteség egyensúlyba kerül a beeső sugárzással, és semmi hasznos elvihető hő nem marad. A beeső sugárzásra merőleges felületen, derült időben elérhető kb W/m 2 sugárzási teljesítménysűrűség mellett egy lefedetlen síkkollektornál már 80 C alatt előáll a nulla hatásfok, ez szelektív síkkollektornál 160 C környékén, vákuumosnál kb. 220 C-nál következik be ( Nullától eltérő hatásfokot csak ezeknél alacsonyabb hőmérsékleteknél lehet elérni, ez pedig villamosenergia-termeléshez kevés. Ebből következően koncentrátoros megoldásokat kell alkalmazni. A koncentrátoros rendszerrel elérhető hatásfok felső határának becsléséhez tételezzük fel a következőket: 1. ábra. A fotovoltaikus és naphőerőműves villamosenergia-termelés 2. ábra. Az elméletileg elérhető maximális hatásfok TWh/év fotovoltaikus naphőerőmű 100% 80% 60% η C=5000 C=1000 C=500 C=100 C=50 C= % 5 20% % Felfogó hőmérséklete [K]

9 MEGÚJULÓK GEOTERMIA 3. ábra. Vályús koncentrátor a beeső sugárzás intenzitása 1000 W/m 2, a környezeti hőmérséklet 300 K, a felfogó ernyő és a sugárzást begyűjtő tükörrendszer felületének aránya legyen egy C változó, a tükörrendszer veszteségmentes, a felfogó ernyő feketeségi foka 1, a felfogó ernyő hővesztesége csak sugárzásból adódik, a konvektív veszteség elhanyagolható, a hasznosító körfolyamat egy ideális Carnot-körfolyamat, amelynek hőbevezetési hőmérséklete azonos a felfogó ernyő hőmérsékletével, vagyis nincs sehol hőfokrés. Könnyen belátható, hogy a feltevések többsége reális vagy legalábbis elfogadható közelítés, de az utolsó feltevés nagyon távol áll a realitástól. Először is Carnot-körfolyamatot reális munkaközeggel nem tudunk csinálni. Minél magasabb a felfogó ernyő hőmérséklete, annál messzebb esik a lehetséges körfolyamat az ideálistól. Másodszor: hőátvitel kell a felfogó ernyőtől a munkaközegbe. Ha erős koncentrálást akarunk elérni, kis felfogó ernyőfelület kell, ami nagyon nagy hőáramsűrűséget tételez fel. Ehhez viszont a hőátvitel során nagy hőfokrés tartozik. A fenti feltételekkel meghatározható az elvi maximális hatásfok és a nulla hatásfokhoz tartozó hőmérséklet is. Az elvi maximális hatásfokot a koncentrációfok és a felfogó ernyő hőmérséklete függvényében a 2. ábra mutatja. A maximális elérhető hőmérséklet pedig a következő összefüggéssel határozható meg: T max C I = σ 0,25 ahol I a beeső sugárzás teljesítménysűrűsége, σ pedig a Stefan-Boltzmann állandó. A maximális elérhető hőmérséklet, vagyis ahol a nulla hatásfok előáll, 50-szeres koncentrációnál kb. 950 K, 1000-szeresnél pedig már meghaladja a 2000 K-t. Ennek az értéknek a hűtés kimaradás esetén van jelentősége. A reálisan elérhető hatásfok vízgőz-körfolyamat, C minimális hőfokrés és minden további veszteség (csővezetékek, turbina, generátor stb.) elhanyagolásával 400 C (673 K) ernyőhőmérsékletnél az elméleti érték 3/4- e lehet, és növekvő hőmérséklettel tovább csökken, mert a gőzkörfolyamat T-s diagramja egyre jobban kihegyesedik. Ez az érték 600 C (873 K) ernyőhőmérsékletnél már csak 2/3-ra becsülhető. Eszerint 500-szoros vagy nagyobb koncentráció és 600 C ernyőhőmérséklet mellett elérhetőnek látszik a 40% hatásfok. Ehhez kb bar gőznyomás és valamivel 550 C feletti gőzhőmérséklet tartozik, vagyis nagyjából a szubkritikus erőművekben is használatos paramétertartományban vagyunk. 4. ábra. Fresnel-tükör Lényegében ugyanilyen egydimenziós koncentrálást valósít meg a Fresnel-tükör, amely a Fresnel-lencse elvét alkalmazza (4. ábra). Fontos kérdés a tükrök fényvisszaverő képessége. Nem elsősorban a hasznosított hő miatt, hiszen ebből a szempontból a 90 vagy 98% reflektívitás között nem olyan nagy a különbség, mint a 10 vagy 2% elnyelt hő között, ami a tükrök hőterhelésében okoz nagy eltérést. Ennek érdekében igen gondosan megmunkált tükörfelületekre és az üzem közbeni tisztíthatóságra van szükség. A naphőerőművek célszerűen sivatagos vagy félsivatagos területeken helyezhetők el. Ez vályús megoldásoknál annál is fontosabb, mert eső esetén a vályú magába gyűjti a csapadékot, ami amellett, hogy az elvezetéséről gondoskodni kell, gyorsítja a tükör elpiszkolódását. Az egydimenziós koncentrátorokkal legfeljebb C közeghőmérsékletet lehet elérni, és ez nem teszi lehetővé jó hatásfokú erőművi körfolyamat illesztését. Lényegesen nagyobb arányú koncentrálást és ennek következtében magasabb hőmérsékletet lehet elérni a kétdimenziós koncentrátorokkal. A kétdimenziós koncentrátorok a nap mozgásának követéséhez már kétirányú elforgatást tesznek szükségessé. Ennek egyik megoldása a naptányér (5. ábra). Miután ez egy összeépített parabolatükör, aminek egy szerkezetként kell együtt mozognia, csak korlátozott méretben és gyűjtőfelülettel építhető. Több tányér által befogott hő összegyűjtése és együttes energiatermelésre való felhasználása nagyon sok technikai nehézséget okozna, és a hőveszteségek is növekednének. Emiatt célszerűbb minden tányért külön-külön ellátni egy kisebb teljesít- 5. ábra. Naptányér Stirling-motorral Koncentrátorok A legegyszerűbb felépítésű a parabola keresztmetszetű vályús koncentrátor (3. ábra). A vályúkat célszerű észak-dél irányú tengellyel úgy elhelyezni, hogy forgatásukkal képesek legyenek követni a Nap járását. 9

10 MEGÚJULÓK használja el az összes begyűjtött hőt, a többletet eltárolják, és ez lehetővé teszi az üzemidő elnyújtását. Lényegében ilyen hőkapcsolást használnak a naptornyos erőműveknél is, csak ott valamivel magasabb gőzparamétereket is el lehet érni. 6. ábra. Naptorony heliosztatokkal ményű erőgéppel. Ez az eddig elért kw tartományban célszerűen Stirling-motor lehet. Lényegesen nagyobb egységteljesítményeket lehet elérni naptornyokkal. Itt a kétdimenziós koncentrálást nagyszámú síktükörrel (heliosztattal) valósítják meg, amelyeket a hőgyűjtő torony körül helyeznek el (6. ábra). A hőgyűjtő torony magasságának arányosnak kell lennie a heliosztatmező méretével, mert a rálátási szög nem csökkenthető egy ésszerű határ alá, mert akkor vagy nagyon ritkán kell a tükröket elhelyezni, vagy leárnyékolják egymást. Ennek az a következménye, hogy ha nagyteljesítményű berendezést akarnak készíteni, akkor a torony nagyon magas lesz. Az erőműrész nem helyezhető el a toronyban, így a nagyon hosszúvá váló, magas hőmérsékletű összekötő vezetékeknél jelentős hőveszteséggel és megnövekedett áramlási ellenállással kell számolni. Ennek elkerülésére felvetették azt az ötletet, hogy a talajon elhelyezett tükörmező egy magasan elhelyezett tükörrendszerre vetítse a fényt, és az tükrözze vissza talajszintre, és ott helyezzék el a hőgyűjtő berendezést. Ez az előbb említett hátrány kiküszöbölése mellett azt is lehetővé teszi, hogy könnyebb szerkezetű torony építhető. Eddig ilyen megoldású létesítményt még nem építettek. Az erőmű Az egydimenziós (vályús, Fresnel) koncentrátorral építhető naphőerőmű célszerű kapcsolását mutatja a 7. ábra. A koncentrátorban keringő hőhordozó közeg C-ig melegíthető. A koncentrátorban keringő közeg el van választva a munkaközegtől, a kettő közötti hőcserélők hőfokrése tovább mérsékli a gőzerőműben elérhető gőzparamétereket. A közvetítőközeg (nevezhetjük primerkörnek is) általában szerves közeg vagy sóolvadék. A hőtárolás történhet Marguerre-tárolóval vagy halmazállapot-változással. A nappali, napsütéses időszakban a gőzkörfolyamat nem 7. ábra. Vályús koncentrátorral épített naphőerőmű kapcsolása Napkémény A napkémény működési elve roppant egyszerű: egy hatalmas üvegházban felmelegedett levegőt egy kéményen keresztül vezetik el a környezetbe, és a kürtőhatásból adódó nyomáskülönbséget szélturbinával hasznosítják (8. ábra). Kisebb méretű és kisebb teljesítményű berendezéseknél elhelyezhető egy függőleges tengelyű szélkerék magában a kéményben, nagyobb méret esetén a kémény lábánál egy körben építhető fel a több, vízszintes vagy közel vízszintes tengelyű szélturbinából álló rendszer. A hőt begyűjtő üvegház aljában vízzel töltött csőrendszer vagy tartályok helyezhetők el, amik nappal eltárolják a hő egy részét, és napnyugta után tovább biztosítják az üveg- vagy műanyagfedés alatti levegő fűtését. Jelentős hőtároló képességet jelenthet maga a meleg levegő is, mert a kéményt körülvevő üvegháznak tekintélyes mérettel kell rendelkeznie. Egy 100 MW teljesítményű napkéménynek kb m magasnak kell lennie, és kb. 20 km 2 hőgyűjtő üvegház kell hozzá (nagyjából 5,5 km átmérő). A sugár közel 7 km-re növelésével a terület 38 km 2 -re, a teljesítmény 200 MW-ra növelhető. A napkémény területigénye sokkal nagyobb, mint más naperőműveké, mert hatásfoka alacsony. Az előbb említett 20 km 2 -re merőleges beesés esetén MW besugárzási teljesítmény jut, ebből lesz 100 MW hasznos teljesítmény. Igaz, a hőtárolás miatt valamivel hosszabb ideig, mint a besugárzás tartóssága. A nagy területigényt némileg ellensúlyozza, hogy egyszerűbb szerkezete talán valamivel alacsonyabb beruházási költséget eredményez. Az energiamegtérülési ideje 2-3 év. Az első ilyen kísérleti berendezést Spanyolországban, Madridtól délre építették fel 1982-ben. A 195 méteres kéményhez m 2 üvegházat építettek, és evvel 50 kw teljesítményt értek el. Már ennél a kisméretű, tehát kisebb hőtehetetlenségű rendszernél is bizonyítani lehetett, hogy a villamosenergia-termelés ha csökkent mértékben is napnyugta után is folytatódik. Az eddig megvalósított legnagyobb létesítmény Kínában épült fel 2010-ben, 200 kw teljesítménnyel. Megvalósult naphőerőművek Lényegesen több és nagyobb gőzkörfolyamattal működő naphőerőmű épült már a világban. Az első nagyteljesítményű létesítmény a kaliforniai Mojave 8. ábra. Napkémény-erőmű nappal újrahevítő túlhevítő kémény éjjel hőtárolók elgőzölögtető vízhevítő üvegház turbina 10

11 MEGÚJULÓK GEOTERMIA 9. ábra. A Solar Two erőmű a földről és az űrből sivatagban, 1981-ben épített 10 MW-os Solar One volt. Több mint m 2 területen 1818 db, egyenként 40 m 2 -es tükröt helyeztek el. Ebben a formában 1986-ig működött. Hosszabb szünet után 1995-ben további 108, az eredetinél lényegesen nagyobb, 95 m 2 -es tükörrel egészítették ki, területét m 2 -re növelték, és a körfolyamatát is átalakították. Az így kialakított Solar Two erőmű 20 MW-os lett (9. ábra). A hőtárolás lehetőségét egy nátrium-nitrát és kálium-nitrát keverékét tartalmazó sóolvadékkal megnövelték, és így 3 órával napnyugta utánig terjesztették ki a működési idejét. A toronyból a talajszinten elhelyezett hőcserélőbe lépő sóolvadék 565 C hőmérsékletű, és ott 290 C-ra hűl le. A gőzkörfolyamat kezdőparaméterei 100 bar és 535 C. Az 1400 t sóolvadékot magukba fogadó hőtárolók 3 óra névleges teljesítményű üzemnek megfelelő hőt tudtak tárolni. A berendezés 1999-ig működött. A világ legnagyobb naperőműve szintén a Mojave sivatagban épült: a kilenc mezőből álló Solar Energy Generating Systems (SEGS), amely a vályús technikát alkalmazza (10. ábra). Az egyenként MW teljesítményű mezők összes teljesítőképessége 354 MW. A 6,5 km 2 területen közel 1 millió parabolikus vályút helyeztek el, amelyek teljes hosszúsága 370 km. 10. ábra. A Solar Energy Generating Systems 3 mezője (és egy negyedik sarka) A tükrök reflexivitása 94% (ez egy átlagos tükörnél 70% körüli), a csövekben áramló szintetikus olajat szoros koncentrációfok mellett 400 C hőmérséklet közelébe hevítik. A SEGS naperőmű az időszakban igen jó, 1850 h/év kihasználási óraszámot ért el, ami 21% kihasználtságnak felel meg. A gőzkörfolyamatú rész jobb kihasználása érdekében a naperőművet földgáztüzelésű kazánnal is kiegészítették. A kilencből öt mező a Kramer Junction közelében épült, egyenként 30 MW teljesítménnyel (ezek egy részlete látható a képen). Egy-egy mező beruházási költsége 90 millió USD volt 2002-es dollárban számolva (3000 USD/kW), a karbantartási költsége pedig évi 3 millió dollár. Európa legnagyobb létesítményei az Andasol és a Solnova naperőművek, mindkettő Andalúziában (Spanyolország), 3-3 db 50 MW-os mezővel, ugyancsak parabolikus vályús koncentrátorokkal. Elsőként az Andasol 1 készült el 2009 márciusában, 1100 m magasságban egy félsivatagos területen. Egy mező 2 km 2 -t foglal el és 0,51 km 2 kollektorfelületet tartalmaz. Itt is nátrium-nitrát és kálium-nitrát keveréket tartalmazó sóolvadékot használnak, a mezőnként 2 db 36 m átmérőjű és 14 m magas tárolótartály 1010 MWh hőt tud tárolni, amivel 7,5 órányi üzem érhető el. Ennek segítségével tervezik elérni a 42% kihasználást. A Solnova erőművet bemutató 10. ábra hátterében a Planta Solar 10 és a Planta Solar 20 erőművek láthatók. A Planta Solar 10 vagy PS10 nap- 11. ábra. A Solnova erőmű a háttérben a PS 10 és PS 20 naperőművel 11

12 MEGÚJULÓK ábra. A PS 10 (az előtérben) és a PS 20 (a háttérben) naperőmű a levegőből hőerőmű Európa első kereskedelmi naperőműve, 11 MW teljesítményű. A 624, egyenként 120 m 2 felületű mozgatható tükör fókuszálja a nap sugárzását a 115 m magas központi toronyra. A toronyban helyezkedik el a sugárzást felfogó ernyő és a turbógenerátor. A 275 C hőmérsékletű telített gőzzel 17% hatásfokot érnek el. A hő tárolására halmazállapot-változással működő (Ruths) tárolót használnak, ami kb. 1 órányi üzemhez szükséges hőt tud tárolni. A telep kedvező besugárzási jellemzőinek köszönhetően kb. évi 23,4 GWh villamos energiát tud termelni, ami 24%-os kihasználásnak felel meg. Az építése 35 millió euróba került (3100 EUR/kW). Mellette épült meg 2009-re a Planta Solar 20 vagy PS20 naphőerőmű, lényegében hasonló felépítésben, de 1255 tükörrel, és így 20 MW a villamos teljesítménye. A 12. ábra a két erőmű légi felvételét mutatja, a 13. ábra pedig a PS10 tornyát. A Wikipédia összesítése szerint jelenleg 35 naphőerőmű működik a világban, ebből 25 az USA-ban és Spanyolországban. Együttes beépített teljesítőképességük 1700 MW. Emellett több mint 30 van épülőben 2100 MW összes teljesítménnyel. Az USA további 6100, Spanyolország pedig 1050 MW naperőművet tervez építeni a közeljövőben. Szudán, Mongólia és Marokkó tervez még országonként 2000 MW naphőerőmű-építést, de ezek előkészítettsége messze elmarad az USA és Spanyolország naperőműveiétől. 13. ábra. A PS 10 tornya Irodalom Juhász Á. et al: Megújuló energiák. Sprinter Kiadói Csoport, Budapest, Sioshansi, F.P. (szerk.): Energy, Sustainability and the Environment. Elsevier, Oxford, Domonkos Endre (szerk.): Környezetvédelmi energetika Környezetmérnöki Tudástár XXI. kötet. Pannon Egyetem, ISBN: Pacheco, J.E. et al.: Summary of the Solar Two Test and Evaluation Program. Sandia National Laboratories, Albuquerque,

13 GEOTERMIA Az R&R Software száz százalékban hazai, a menedzsmentben aktív szerepet vállaló informatikai szakemberek tulajdonában álló szoftverház. Az 1991-es alapítása óta mindvégig nyereségesen működő céget független piackutatók a legnagyobb hazai vállalati üzleti alkalmazásokat fejlesztő és szállító szervezetek közé sorolják. Az R&R Software 2012-től az IVSZ Minősített Informatikai Vállalkozás Védjegyét viseli. Szolgáltatás-értékesítés informatikai támogatása Elektronikus dokumentumés számlakezelés Vállalatirányítási, ügyfélszolgálati, ügyfélkapcsolati és üzleti intelligencia rendszerek mellett a legmodernebb gazdasági szemléletnek megfelelő, ellátásilánc-menedzsmentet megvalósító együttműködési és integrációs eszközöket is szállít. Mobil üzletkötői eszközök Az R&R Software több mint húsz éve szakértője az energiaiparban és a közműszolgáltatásban használatos informatikai megoldásoknak: Győr-Szol Zrt. Heves Megyei Vízmű Zrt. Nyírségvíz Zrt. Pannon-Víz Zrt. Péceli Vízmű Zrt. Prímagáz Hungária Zrt. Sopron Holding Vagyonkezelő Zrt. SZÉPHŐ Zrt. Ellátásilánc-menedzsment integráció és együttműködés R&R Software Fejlesztő és Tanácsadó Zrt. H-1038 Budapest, Ráby Mátyás u. 7. Tel.: (+36 1) , info@rrsoftware.hu Üzleti intelligencia és vezetői döntéstámogató rendszerek

14 PR Lakatos Gergely Informatikai támogatás a víziközmű-szolgáltatás felügyeletére Új jogszabályok léptek érvénybe július 1-jétől a víziközműszolgáltatás felügyeletére vonatkozóan, melyek betartása óriási munkát igényel majd a Magyar Energia Hivatal részéről, ám van megoldás. A Hivatal víziközmű-szolgáltatása egyre alaposabb, rendszerezettebb, átláthatóbb felügyeletét nagyban segítheti egy speciális informatikai rendszer. A Magyar Energia Hivatal szabályozási és felügyeleti feladatait a törvény betűje rögzíti januárjától érvénybe lép a víziközmű-szolgáltatás hosszú távú biztosíthatósága érdekében megalkotott rendelkezés is, amely előírja, hogy víziközmű-szolgáltatási ágazatonként tizenöt éves időtávra gördülő fejlesztési tervet kell készíteni. A gördülő fejlesztési terv felújítási és pótlási tervből, valamint beruházási tervből áll majd. A Magyar Energia Hivatal víziközmű-szolgáltatás adatkezelési kötelezettségeire vonatkozó legfontosabb jogszabályok összhangban a Hivatal határozatában meghatározottak részére az előírt módon, időben és csoportosításban megadni. (2) Az átadott adatokat kizárólag a víziközmű fejlesztésével és a víziközmű-szolgáltatás biztosításával kapcsolatos tevékenység ellátásával összefüggésben lehet használni. 60. (1) A Hivatal ellenőrzési feladatainak teljesítése érdekében, annak mértékéig jogosult a víziközmű-szolgáltatótól, az ellátásért felelőstől, a jegyzőtől, a víziközmű tulajdonosától és a kiszervezett tevékenységet végzőtől eseti és rendszeres információt kérni, továbbá az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel kapcsolatos iratokba betekinteni, azokról másolatot, kivonatot készíteni, ideértve az üzleti titkot tartalmazó iratokat is. (2) A víziközmű-szolgáltató, az ellátásért felelős, a jegyző, a víziközmű tulajdonosa és a kiszervezett tevékenységet végző a Hivatal részére megadja az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályokban meghatározott és feladatai ellátásához szükséges információkat. Az adatszolgáltatás tartalmát és formáját a Hivatal határozza meg évi CCIX. törvény, VII. FEJEZET 59. (1) A felhasználók, a víziközmű-szolgáltatók és az ellátásért felelősök kötelesek a víziközmű-fejlesztését és a víziközmű-szolgáltatást biztosító, jogszabályban, valamint a Hivatal határozatában meghatározott személyes adatot nem tartalmazó adatokat, információkat a külön jogszabályban előírt ideig megőrizni, továbbá abban és azzal 11. (1) A víziközmű-szolgáltatás hosszú távú biztosíthatósága érdekében a fenntartható fejlődés szempontjaira tekintettel víziközmű-szolgáltatási ágazatonként tizenöt éves időtávra gördülő fejlesztési tervet kell készíteni. A gördülő fejlesztési terv felújítási és pótlási tervből, valamint beruházási tervből áll. Hatálybalépés: január 1. 14

15 GEOTERMIA PR Víziközműszolgáltatók kb db MEH központi tervező rendszer Ellátásért felelősök (több száz) Szakértők véleménye szerint a kb szolgáltató és a várhatóan több száz bérleti-üzemeltetési szerződéssel rendelkező ellátásfelelős kezelése rendkívül nagy munkát fog jelenteni a Hivatalnak. A felügyelet támogatása A legmodernebb, ellátási lánc-alapú közgazdaságtudományi szemlélet szerint a gazdaság növekedése nem csak a cégek belső, egyedi tevékenységének fejlesztésével támogatható. A vállalkozások közötti kapcsolatok és az együttműködés erősítésével, támogatásával minden fél számára hozzáadott érték képezhető ez az állítás pedig a Magyar Energia Hivatal és a szolgáltatók közötti viszonyra is igaz. Az adatkezelési kötelezettségre vonatkozó elvárások a legegyszerűbben magas szinten automatizált informatikai rendszerrel teljesíthetők, amely gondoskodik az információ begyűjtéséről, konszolidálásáról, tisztításáról, rendszerezéséről és tárolásáról. A tárolt információk alapján az informatikai rendszer lehetőséget biztosít riportok, jelentések készítésére, továbbítására, valamint tervezési, döntéstámogatási funkciók használatára. Kiemelt szerepet kap a biztonság és a minőségbiztosítás is: automatizmusok segítségével megszűnik, illetve csökken a kézi közbeavatkozás és adatfeldolgozás igénye, de lehetőség nyílik az adatfolyam monitorozására mennyiségi és minőségi mutatók szerint. A közléshez használt átviteli csatornák titkosítottak, így nem történhet illetéktelen hozzáférés. Az ideális rendszer képes a nagytömegű adatmegosztásra. Rugalmas, iparági sztenderd interfészekkel rendelkezik, hogy bármilyen egyéb informatikai rendszerhez képes legyen illeszkedni adatbefogadási és adatküldési oldalon is. A formai hibák automatikus kiszűrésével az ellenőrzés ideje jelentősen csökken. Az adatok folyamatos és azonnali központi adatbázisba gyűjtésével a feldolgozás is sokkal hamarabb megy végbe. A jóváhagyási elutasítási folyamatok is egyszerűen nyomon követhetővé válnak, az indoklások tárolásával egybekötve. A visszakereshetőség is megoldott, mert a rendszer a központi adatbázisában minden eseményt historikusan tárol. A folyamatosan módosuló szabályozás sem jelenthet problémát: megfelelően megtervezett és karbantartott informatikai rendszerrel ezek már hatálybalépésük idején követhetők. Az R&R Software Az R&R Software vállalati szintű, átfogó üzleti folyamatok irányítását és ellenőrzését megvalósító, üzleti célú szoftverrendszereket fejleszt és szállít. Az R&R Software száz százalékban hazai, a menedzsmentben aktív szerepet vállaló informatikai szakemberek tulajdonában álló szoftverház. Az 1991-es alapítása óta mindvégig nyereségesen működő céget független piackutatók a legnagyobb hazai üzleti alkalmazásokat fejlesztő vállalatok közé sorolják. A MAVÍZ tagja, referenciái között meghatározó víziközmű-, távhő- és energetikai szolgáltatók találhatók. (x) 15

16 VÍZENERGIA Ujhelyi Géza Az elszalasztott lehetőség Lassan negyedszázada, hogy a kormány megszegte a BNV (Bős-Nagymaros) kaszkád megvalósítására kötött nemzetközi szerződését, és leállította a mű nagymarosi fokozatának megépítését. Az eddig eltelt idő ugyan még nem tekinthető történelmi távlatnak, de arra már elegendőnek tűnik, hogy tárgyilagosan megpróbáljuk értékelni a leállítás indokait és az országot ért veszteségeket. Erre úgy gondolom azért is szükség van, mert az események közvetlen résztvevői egyre kevesebben emlékezhetnek a történtekre, s a közvéleményt még ma is megpróbálják rendszeresen félretájékoztatni. A BNV kaszkád létrehozásával a két ország (eredetileg Csehszlovákia és Magyarország, majd Szlovákia és Magyarország) egy olyan =880 MWos vízerőművet kívánt létesíteni, amely lehetővé tette volna a folyamatos energiatermelés mellett bizonyos csúcserőművi feladatok teljesítését is. A mű létesítésére 1977-ben államközi megállapodást írtak alá. A tervezés során elvégzett elemzések szerint a felső bősi duzzasztó kialakítása műszakilag legcélszerűbben ún. üzemvízcsatornás megoldással biztosítható, mert ez jóval nagyobb esést nyújt, s így jóval több energia termelhető. E megoldásnak azonban az az ára, hogy az üzemvízcsatorna s ezzel maga a bősi erőmű szlovák területre kerül. A magyar fél részére azonban egyfajta kulcsként megmaradt volna a dunakiliti duzzasztó vízátbocsátásának irányítása, mellyel egyszerre kézben lett volna tartható egyrészt a Szigetköz vízellátásának szabályozása, másrészt a bősi áramtermelés is. E megoldással szemben aggályok merültek fel, melyeknek nem lett volna alapjuk, ha a koncepciót maradéktalanul meg lehetett volna valósítani! Sajnos az ismert események a jelenlegi helyzethez és az aggályok beigazolódásához vezettek. Az államközi szerződés felmondása után a szlovák fél megépítette Duna-kör által csak papírtigrisként aposztrofált dunacsúnyi duzzasztót, ezzel egyoldalúan elterelte a Dunát, s kvázi kivette a kulcsot a magyar fél kezéből, azóta is sajátjaként kezelve a bősi termelést. Megteheti, hiszen birtokon belülre került, s ezen a Hágai Bírósági ítélete sem tudott változtatni. Nézzük meg a megállapodás felmondásához, a nagymarosi mű leállításához vezető magyar indokokat. Az ún. környezetvédők főleg két indokra koncentráltak: azzal riogatták a közvéleményt, hogy a mű megvalósítása ökológiai katasztrófát fog okozni az ivóvízbázis tönkretételével, és a Szigetköz kiszáradását fogja magával vonni. Arra számítottak, hogy ezzel az érvvel sikerül a projektet teljesen ellehetetleníteni. Az ökológiai katasztrófa volt a magyar fél legfőbb érve a hágai bírósági beadványában is. Mint az ismeretes, ezt az érvet a bíróság nem fogadta el, de ami még sokkal fontosabb, az elmúlt 23 év üzemeltetési tapasztalatai sem igazolták! Az ivóvízbázisok sehol sem sérültek, sem nálunk, sem a szomszédainknál, és Szigetköz kiszáradása sem következett be, annak ellenére sem, hogy az ellenzők nyomására még az ésszerű műszaki intézkedéseket is megakadályozták. A papírtigris azóta is működik, a dunacsúnyi mű időközben még további 4 6 = 24 MW-os turbinával bővült, a szigetközi vízellátás 400 m 3 /s-ra emelt vízforgalmának kihasználására. A bősi erőmű 1992 óta áll a szlovák energiarendszer rendelkezésére, és évente legalább 2,2 milliárd kilowattórával gazdagítja a Szlovák Köztársaságot. Az Öreg-Duna vízszintjének stabilizálására több elképzelés született, de ezek megvalósítására, valószínűleg az ellenérdekelt tábor nyomására, eddig nem került sor. Ezek csak a Duna teljes vízmennyiségének 50%-ával képzelik el a kérdés megoldását, holott a javasolt műszaki megoldások közül ki lehetett volna választani a jelenlegi 400 m 3 /s vízellátásra is elfogadható megoldást, gondolok itt a felfújható fenékküszöbre például. (Csak mellesleg jegyzem meg, a Hágai Bíróság ítéletét, melyben 9 vádpont közül csak egyben marasztalta el a szlovák felet (amiért egyoldalúan elterelte a Dunát), úgy próbálják egyesek beállítani, mintha nekünk adtak volna igazat. A Bíróság határozatának végrehajtása a mai napig várat magára.) Az ellenzők azzal érveltek, hogy a nagymarosi vízlépcső tönkretenné a tájat, s sajnos voltak olyan energetikai szakértők is, akik a nagymarosi fokozat kiváltását egy 150 MW-s gázturbina létesítésével gondolták megoldani (mivel akkor még olcsó volt a földgáz). Nos, vizsgáljuk meg, mit is vesztett az ország a projekt leállításával. Elvesztettük a BNV mű által termelt villamosenergia-mennyiség felét, amely évente mintegy 1,6 TWh-t tesz ki. Ennek értéke, ha például nap- vagy szélerőműben termelnénk, 31,9 Ft/kWh-val számítva, 51 milliárd Ft/év lenne! Ezt az energiát nem kellene importálni, teljesen megújuló forrásnak számítana, és az előző kettővel szemben tervezhető és nem rapszodikusan hozzáférhető lenne! Elvesztettük a 880 MW-os termelő kapacitás felét, 440 MW-t, mely egy eredeti paksi blokk teljesítményének felel meg. Elvesztettük a kaszkád beruházásra szánt összeget, hiszen azt villamos energiával már korábban le tudtuk volna törleszteni. A nagymarosi fokozat létesítésének költsége a Donaukraftwerkkel kötött szerződés szerint 7,8 milliárd ATS volt, melyet árammal kellett volna törleszteni. Az eredeti törlesztési szerződés 0,56 ATS/kWh árával számítva ez 14 év alatt megtörténhetett volna, azaz 2006 óta az éves termelést csak a minimális működtetési költségek terhelték volna. Elvesztettük a leállítás miatt fizetendő 2,9 milliárd ATS pönálét, melyet ki kellett fizetni. Elvesztettünk számos, a beruházással összefüggő partrendezésre, előkészítésre, felvonulásra már kiadott összeget. Elvesztettük a Duna hajózhatóságát (a Nagymaros feletti szakaszon) megoldó vízszint biztosítását, valamint egy sor járulékos hasznot. Elvesztettük a Nagymaros és Visegrád közötti átjárást biztosító hidat. Elvesztettük azt a lehetőségünket, hogy a Szigetköz vízpótlását magunk tudjuk befolyásolni. Folyamatosan elveszítjük azt a korlátozott lehetőségünket is, hogy hozzájussunk (a csonka megoldás mellett is) a bősi termelésből bennünket megillető egyharmad részhez. Ez évente mintegy 0,8 TWh-t jelent, melynek értéke a fenti logika alapján évente 25,5 milliárd Ft-ot tesz ki. Elvesztettük azt a lehetőséget is, hogy a nagymarosi duzzasztó és környéke a tájba szervesen beilleszkedve hozzájáruljon annak rendezettségéhez, az ausztriai példáknak megfelelően, egyáltalán nem rontva a Dunakanyar esztétikai élményét. A vízlépcső elleni kampánnyal sikerült lejáratni a vízügyi szakmát, és a közvéleményt, a médiát teljes mértékben félrevezetni. Véleményem szerint az ország tragédiája, hogy még ma sem ismeri fel, hogy mit vesztett és veszít folyamatosan. Bízzunk benne, hogy előbb-utóbb e téren is pozitív változás következik be, a vízenergiában rejlő lehetőségek nálunk sem maradnak kihasználatlanok, s a lehetőséget mégsem szalasztjuk el végérvényesen. 16

17 GEOTERMIA PR Közös érdekképviseletben az áram- és földgázkereskedők Koncentráltabb szakmai érdekegyeztetést és a jogszabályalkotásban történő hatékonyabb részvételt tűzte ki célul a Magyar Energiakereskedők minden tőle telhetőt megtett, hogy megtartsa az egyesületi felépítéstől elvárható érdekképviseleti tevékenység színvonalát. Szövetsége (MEKSZ), amely a Magyar Villamos-energia Keres- kedők Egyesületének (MVKE) utódaként, immár a gázpiaci kereskedelmi engedélyesekkel kibővülve jött létre. Az alakuló közgyűlésen elfogadott új szervezeti struktúra Az MVKE-től eltérően a MEKSZ-ben kialakított állandó operatív menedzsment jelenti egyrészt a három állandó munkabizottság megjelenését (áram, gáz Az árampiaci kereskedőktől indult a kezdeményezés az energiapiac egészét reprezentáló, az MVKE-nél szélesebb tagsági körrel rendelkező, és így nagyobb lobbierejű, jelentőségű szervezet kialakítására mondja Turai József, a régi-új szervezet elnöke. Az épp érdekképviselet nélkül maradt, meghatározó gázpiaci kereskedő társaságok pedig egy-két kivétellel valamennyien elsőre ráálltak a csatlakozásra teszi hozzá Viktor László, az új szervezet elnökhelyettese, a gázipar képviseletében. Az MEKSZ-ben az árampiac képviselete gyakorlatilag teljesen lefedi az engedélyesi kört, szinte valamennyi magán- és állami kézben lévő kereskedelmi engedélyes tagja a Szövetségnek. További cél a valamilyen indokból még nem csatlakozott villamos energia- vagy gázipari cégek MEKSZ-be történő meghívása. A május 8-án megtartott alakuló közgyűlésnek kettős feladata volt: egyrészt az és jogi/szabályozói), melynek elsődleges feladata a jóváhagyott munkaprogramok megvalósítása. Továbbá, szintén az érdekképviseleti munka állandóságát segíti elő a munkabizottságok tevékenységét felügyelő és a szövetség teljes körű szakmai munkáját koordináló áram- és gázpiaci, úgynevezett tagozati szakértők megbízása. Ezzel párhuzamosan a 8 tagú elnökségnek szigorúan döntéshozatali, konzultációs, képviseleti és stratégiai feladatokkal kell csak foglalkozni, ellentétben az MVKE-vel, ahol az elnökség látta el az operatív feladatokat is. Az új, integrált Szövetség egyben új szemléletmódot is jelent, szemléletváltást, nemcsak vadonatúj hierarchiát, operatív és szervezeti struktúrát. Ezt az átalakulást részben a piac komplexitása, mondhatjuk sztenderdizálódása, a piaci működés finanszírozási költségigényének növekedése, a hazai szabályozási környezet nagymértékű változása és nem utolsósorban a regionális elmúlt 8 év ún. old-school típusú lobbi-időszakának A Szövetség tagjai (MVKE) lezárása, ezzel párhuzamosan pedig egy jóval és nemzetközi árupiaci és makrokörnyezet gyökeres magasabb szakmai és érdekképviseleti színvonalon működő integrált szövetség (MEKSZ) szervezeti alapjainak kialakítása, ahol a hazai áram- és gázkereskedelmi engedélyesek egységes szakmai szervezetbe Villamos energia tagozat ALPIQ Energy SE Magyarországi Fióktelepe ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. Budapesti Energiakereskedő Kft. Central European Gas Trade Kft. [integrált] transzformációja is befolyásolta. A MEKSZ céljai A MEKSZ alapvetően szakmai konzultációs és érdekképviseletként CEZ Magyarország Energiakereskedelmi Kft. tömörülnek egy új működési struktúra égisze alatt. DBK-Brikettgyár Kft. EDF DÉMÁSZ Zrt. kíván működni. A döntéshozatal az egyes tagozatokban demokratikus, vagyis azonos Mit is jelentett az old-school típusú Edison Trading S.p.A. módon érvényesülhetnek a nagyobb és a kisebb piaci EFT Budapest Zrt. működés? ELMIB Első Magyar Infrastruktúra Befektetési szereplők érdekei is. A MEKSZ egyik fontos feladata A közötti időszakot egy viszonylag nyugodtabb és rendezettebb (de nem kiszámíthatóbb) rendeletalkotási menet töltötte ki. Formáját és tárgyalási Zrt. E.ON Energiaszolgáltató Kft. [integrált] GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. [integrált] éppen az, hogy feltárja és a döntéshozóknak megmutassa, valamint szakmai érvekkel megtámogassa az energiapiac szereplői számára fontos összefüggéseket. technikáját illetően egy jóval kötetlenebb, de GEN-I d.o.o. GREENERGY Trade Kft. A MEKSZ aktív szerepet kíván játszani a egyformán szigorú és a mostaninál szakmaibb hatalmi JAS Budapest Zrt. [integrált] magyarországi energiapiaci modell folyamatban lévő és szabályozói közegben történt a kereskedők JP Morgan Energy Europe Ltd. átalakításában. Ennek érdekében nemcsak a rende- Magyar Áramszolgáltató Kft. számára megfelelőbb szabályozókért folytatott, a villamosenergia-iparág Magyar Telekom Nyrt. [integrált] let- és törvénytervezetek véleményezésében kíván méretéhez képest kissé alulrep- rezentált érdekképviselet. Ez a szabályozói környezet jelentősen megváltozott 2010-ben, amikor ugyanis a Mátrai Erőmű Zrt. [integrált] MOL Nyrt. [integrált] MVM Partner Zrt. [integrált] Nordest Energy Kft. [integrált] részt venni, de saját javaslatokat is előkészít majd a fenntartható piaci környezet kialakítása érdekében. A jogszabály előkészítésben ugyanakkor alapvető Opten-Trade Kft. korábbit felváltotta egy, a lobbitevékenység alkalmazkodóképességét Prometheus Energetikai Szolgáltató Kft. változást tartanak szükségesnek, hogy elegendő teljesen átalakító, rendkívül gyors szabályváltozásokkal terhelt, központosított működési környezet, amelyet kezdetben határozottan üdvözölt az iparág. Ez a környezet mára azonban VERBUND AG VPP Erőmű Zrt. Földgáz tagozat Central European Gas Trade Kft. [integrált] konzultációs idő legyen az energiapiacokat érintő rendelet- és törvénytervezetek szakmai véleményezésére. A MEKSZ fontosnak tartaná a piaci szereplőkkel történő egyeztetést, azok naprakész tájékoztatását, E.ON Energiaszolgáltató Kft. [integrált] veszített hatékonyságából, de sajnos nem az erejéből. E.ON Földgáz Trade Zrt. és készen áll a kormányzattal való kétoldalú Továbbra is azon az állásponton van a MEKSZ, FŐGÁZ Zrt. együttműködésre a piaci szabályok alakításában. hogy szövetségesek és/vagy lobbisták nélkül az unió GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. A MEKSZ céljainak tehát kettősnek kell lenni. [integrált] egyetlen országában sem tud semmi működni hatékonyan, JAS Budapest Zrt. [integrált] A szakmai munkát ötvözni az államigazgatással való így különösen nem egy speciális iparág sza- bályozási tevékenysége. Az elmúlt 2 évben az MVKE átállt egy aktívabb (ám inkább reaktív, mint proaktív) Magyar Telekom Nyrt. [integrált] Mátrai Erőmű Zrt. [integrált] MVM Partner Zrt. [integrált] MOL Nyrt. [integrált] konzultációval, új, jobb és hatékonyabban működő piaci modellek, rendszerek és szabályozási eszközök kialakítása érdekében: erre tökéletes műhely a működésre, és a jogszabály-alkotási dömping, Nordest Energy Kft. [integrált] WIEE Hungary Kft. valamint a válság időszakában stabilan teljesített, és MEKSZ mondja Turai József (elnök) és Viktor László (elnökhelyettes). (x) 17

18 SZÉN Orosz Zoltán A Neurath-i F és G blokkok új mércét jelentenek Az RWE Neurath-i F és G blokkjai egyenként 1100 MWe bruttó beépített teljesítménnyel és 43% fölötti hatásfokukkal a legmodernebb lignit- (barnaszén) tüzelésű egységek. A blokkok a korábbi BoA 1 alapjaira épültek, ami egy kifejezetten lignittüzelésre optimalizált és továbbfejlesztett egység Niederaußem-ben. Ami a magas hatásfokhoz hozzájárul, az a legnagyobb lignittüzelésű kazán, a lingittüzelés során valaha elért legmagasabb gőzparaméterek, a modern gőzturbina titánból készült utolsó fokozattal, a legnagyobb eddig épült kétpólusú generátorhoz csatlakoztatva, a kilencfokozatú tápvíz-előmelegítés, a füstgáz-hőhasznosítás és az optimalizált házi üzemi villamosenergia-ellátás. A két modern blokk építésének alapvető indoka a régi, alacsony hatásfokú egységek leváltása, ennek révén pedig a CO 2 -kibocsátás csökkentése. Összességében mintegy 6 millió tonna/év megtakarítás érhető el azonos mennyiségű villamos energia termelése során. Habár alapvetően a korábbi lingittüzelésű egységek felépítésével megegyezőn alakították ki, a berendezések műszaki színvonala és az üzemeltetési technikák terén oly mértékű előrelépés történt, hogy a leállítandó berendezésekhez képest az új blokkok közel 30%-kal magasabb hatásfokkal állítják elő a villamos energiát. És nemcsak a CO 2 -kibocsátás terén értek el környezetterheléscsökkentést a fajlagos SO 2 -, NO x - és porkibocsátás is 30%-kal alacsonyabb. A düsseldorfi tartományi kormány 2005-ben adott engedélyt az építésre és üzemeltetésre, nem sokkal az után, hogy az első optimalizált Niederaußem-i BoA blokk 2003-ban megkezdte működését. A munkálatokat 2006 januárjában kezdték meg. Jelenleg a kereskedelmi üzemre történő átadás utolsó mozzanatai zajlanak. A BoA 2&3 felépítése A 148 méter magas kazánok a világ legnagyobb barnaszén-tüzelésű egységei. A Benson típusú toronykazánok egyenként 2392 MWt teljesítményűek. Az NOx 200mg/nm 3 határértéken belüli tartása primer, vagyis tüzeléstechnikai intézkedésekkel történik. A tűztér, túlhevítő csőfelületek, majd pedig az üres huzam mögé beépített regeneratív hőcserélő után a 160 C hőmérsékletű füstgázt a tisztítóberendezésekbe vezetik. Előbb az elektrosztatikus porleválasztó, majd pedig a füstgáz-kéntelenítő berendezés következik. A kéntelenítő előtt azonban még egy hőhasznosító hőcserélő rendszert is tartalmaz a BoA koncepció, amelynek segítségével a nedves mészköves mosóba lépő füstgáz hőmérséklete 125 C-ra csökken. A kéntelenítő berendezés vasbeton és polipropilén falazatú. A frissgőz a kezdeti 272 bar, 600 C paraméterekről 58,7 bar-ra expandál a gőzturbina nagynyomású házában, hőmérséklete pedig 356 C- ra csökken. A kazán újrahevítő csőrendszerébe vezetve ismét túlhevül, 605 C-ra. A gőzturbina közép- és kisnyomású fokozatain tovább expandál, egészen a kondenzátorban uralkodó 48 mbar (abs) nyomásig. A hűtőrendszer nedves hűtőtoronnyal rendelkezik, mely a természetes huzatú kialakítása miatt 170 m magas. A gőzturbina 1100 MWe teljesítményű, Alstom STF100 típusú, optimalizált 3D lapátozattal. Az utolsó fokozat 1,408 m hosszú titán lapátozattal rendelkezik. A generátor Gigatop típusú, hidrogénhűtésű forgórésszel és vízhűtésű állórésszel 1333 MVA teljesítmény leadására képes. A gépfeszültség 27 kv, melyet a főtranszformátor a 380 kv-os hálózatba táplál be. Az SO 2 -, NO x -, CO- és por-emisszió jóval az előírt törvényi érték alatt tartható, felkészülve ezáltal a jövőben várhatóan szigorodó kibocsátási határértékekre is. A technológiából adódóan a legjelentősebb mennyiségben keletkező hulladékanyag valójában melléktermék. A nedves mészköves füstgáz-kéntelenítés során keletkező gipszet és az elektrosztatikus porleválasztóból származó pernyét javarészt az építőiparban hasznosítják. Az egyéb keletkező melléktermékeket lehetőség szerint visszaforgatják az erőművi folyamatokba, a vízlágyítás során keletkező mésziszapot például a kéntelenítőbe vezetik. A hűtőtorony leiszapolásából származó vízmenynyiség szintén a kéntelenítőbe kerül, így fedezve annak pótvízigényét. A Neurath-iblokkok építésén túl tekintve egy további jelentős hatásfoknövelési potenciál látszik körvonalazódni: a WTA, vagyis a fluidágyas szénszárítás hulladékhő-hasznosítással. Ennek alkalmazásával négy százalékponttal javítható a blokk hatásfoka. A CCS közeljövője Az új építésű, 42-45%-os hatásfokú szénerőművek már a hatásfoknövekményéből adódóan is közel 30%-kal kevesebb CO 2 -t bocsátanak a környezetbe. A CCS technológia alkalmazásával azonban ez az érték akár 90% is lehet. A CCS technológia az erőművi technológiákhoz hasonlóan igen ma- A 4 házas gőzturbina (STF100 típusú) 1 BoA (Braunkohlenblöcke mit optimierteranlagentechnik). Barnaszéntüzelésű blokk optimalizált technikával. 18

19 GEOTERMIA SZÉN gas beruházási és üzemeltetési költségigénnyel bír. Az instabil gazdasági környezet mellett azonban még nagyobb gondot okoz a megfelelő jogi háttér, és a társadalmi elfogadottság hiánya. Az Európai Közösség támogatja a CCS bevezetését, hiszen belátta, hogy a merész dekarbonizációs tervek teljesítéséhez nagy léptékű CO 2 -csökkentési eszközökre van szükség. A megalkotott EU direktíva átültetése a tagállamokban viszont korántsem zökkenőmentes. Magyarországon határidő-túllépéssel ugyan, de az irányelv jogharmonizációja folyamatban van. Németországban azonban ez a folyamat elakadt, hiszen 2011 szeptemberében az egyes tartományok vétójoguk alapján úgy döntöttek, hogy nem veszik át a CO 2 - tárolási direktívát a jogrendszerükbe. Ez azt jelenti, hogy az ipari méretű CCS megvalósítása Németországban, ahol több energetikai gyártó cég székel, teljesen bizonytalanná vált. Pozitív példaként Belgium hozható fel, ahol megtörtént az irányelv teljes körű jogharmonizációja. A társadalmi elfogadottság megteremtéséhez igencsak szükség lenne a kormányok és az iparág képviselőinek összefogására. A közvélemény megfelelő szintű, széles körű tájékoztatása elengedhetetlennek látszik annak érdekében, hogy megnyíljanak a technológia fejlesztésének, majd pedig alkalmazásának a feltételei. A bizonytalan jogi környezet ellenére az RWE tovább folytatja a CO 2 - elkülönítési eljárás optimalizálási munkáit. A Niederaussem-i kísérleti üzemben az égetés utáni, aminos leválasztási technológia több mint üzemórát üzemelt. Az első szakasz sikeresen lezárult, és 97%-os rendelkezésre állás mellett 2680 t CO 2 -t különítettek el. A BASF által továbbfejlesztett mosófolyadék alkalmazásával a CO 2 leválasztás fajlagos energiaigénye 20%-kal csökkent, 2,8 GJ/t-ra. További előnyök mutatkoztak a mosási folyamat stabilitásának növekedésében és az abszorbensfelhasználás hatékonyságában is. Jelenleg a második üzemeltetési szakasz folyik, mely 2013 decemberében fog lezárulni. A fő hangsúly az anyagok degradációs vizsgálatai mellett a mosófolyadék stabilitásának fenntartásán van. Az abszorber méretének csökkentése érdekében újabb fejlesztésű SulzerChemTech típusú betétek kerültek beépítésre. A továbbiakban egy CO 2 - sűrítő állomás segíti a sűrítési, cseppfolyósítási folyamat elemeinek kialakítását és optimalizálását. A jogszabályi környezet, az energiapiac és a CO 2 -kvótakereskedelem kiszámíthatatlansága miatt jelenleg Európában nem találunk a megvalósítás fázisában lévő CCS projektet. Világszerte is csupán két projekt esetében született döntés a kivitelezésről. Az egyik közülük az USA Mississippi államának Kemper megyéjében épülő lignittüzelésű IGCC blokk. Az egység névleges teljesítménye 524 MW, és várhatóan 2014 közepétől fog üzemelni egy 65%-os CO 2 -leválasztóval. A másik beruházás Kanadában a SaskPower égetés utáni CCS projektje, a Boundary Dam 3. sz. blokkjánál. A szintén lignittüzelésű blokk 2014-ben kezdi kereskedelmi üzemét, egy 90%-os CO 2 -leválasztóval. Az elkülönített CO 2 mennyisége közel 1 millió tonna évente. Amennyiben sikerül végigvinni a projektet, ez lesz az első ipari méretű demonstrációs CO 2 -leválasztó, az égetés utáni technológiával. A Boundary Dam 3 projektben, az ban üzembe helyezett blokk retrofitját követően, a blokk teljesítménye 139 MW-ról 150 MW-ra növekszik. Az új füstgáztisztító berendezések (SO 2 - és CO 2 -leválasztó technológiák) miatt azonban a blokk kimenő villamos teljesítménye csak kb. 110 MW-ra adódik. A leválasztott CO 2 -t a kőolaj-kitermelés fokozására hasznosítanák, illetve mély sósvizes aquiferben tárolnák kb m mélységben. A projekt megvalósítását a kanadai szövetségi kormány anyagilag is támogatta, 240 millió kanadai dollárral. Összefoglalva tehát, a CCS technológia elterjesztéséhez nem elégséges az ipar szereplőinek kezdeményezése, szükség van a tudomány és az aktuális kormányzatok képviselőinek aktív részvételére is. Mindaddig azonban a CCS jelentős energiaigényét kompenzálandó, tovább kell folytatni a blokkok hatásfoknövelését, ezáltal is jelentős, akár 30%-os CO 2 - kibocsátást elérve. Források kraftwerksneubau/boa-2-3/ VGBPowerTech (2/2012, 3/2012) ModerPowerSystems (2012) Nemzeti Energiastratégia (Magyar Közlöny) 19

20 HÍREK Hírek Gábor András az Energetikai Tagozat új elnöke Az Energetikai Tagozat június 7-én tartotta évi rendes küldöttgyűlését. A rendezvényen jelenlévő Barsiné Pataky Etelka MMK elnök asszony méltatta a tagozati alapító elnök eddigi tevékenységét, majd a küldöttek elfogadták dr. Büki Gergely lemondását, és dr. Varjú György, a jelölőbizottság elnökének javaslata alapján Gábor András okl. villamosmérnököt választották a tagozat új elnökének. Elemzés a hazai napenergia-piacról Negyedik alkalommal jelenik meg az Energiaklub részletes elemzése a hazai napenergia-piac aktuális helyzetéről. Az évente megjelenő, hiánypótló kiadvány átfogó és rendszerezett képet ad a napenergia iránt érdeklődők számára, legyen szó háztartási léptékű beruházásokról, vagy komolyabb befektetői döntések meghozataláról. A magyarországi napenergia-piacról pontos adatok nem állnak rendelkezésre. A napelemek és napkollektorok alapesetben engedély- és bejelentési kötelezettség nélkül telepíthetők, így hivatalos adatok csak a hálózatra csatlakozó napelemek esetében léteznek. A piacelemzés egyik célja a hiányzó adatbázis pótlása, nemzetközi és hazai szakértői becslések és a piacon jelenlévő vállalkozások által szolgáltatott adatok alapján. A friss adatokon, interjúkon és kérdőíves felmérésen alapuló tanulmány értékeli a 2011-es év eseményeit és azok hatását a hazai napenergia-piacra, valamint elemzi az elmúlt négy év eredményei alapján megfigyelhető trendeket. A napenergia-piac legmeghatározóbb szereplőinek bevonásával készült elemzés többek között azt vizsgálja, hogy kik a főbb vevőcsoportok, illetve milyen termékeket kínálnak a vállalkozások. A hazai napenergia-potenciál, az érdekképviseleti szervezetek, illetve a piac jogi és gazdasági környezetének bemutatásán túl az elemzés arra is kitér, hogy mi mozgatja a napkollektorok és napelemek piacát, vagy hogy milyen ösztönzőkkel lehetne fellendíteni a keresletet. Az idei felmérés eredményei bizonyos kérdések vonatkozásában (versenytényezők, telítettség stb.) megerősítik az előző évek trendjét, de számos újdonságot is tartogatnak. Az adatok és a beérkezett válaszok határozottan rámutatnak a napkollektor- és napelem-piac eltérő fejlődésére. Míg a napkollektoros rendszerek csupán lassan terjednek Magyarországon, a napelemek esetében komoly áttörésnek lehettünk tanúi 2011-ben. Gázkereskedő rendszert vett az MVMP A multi-utility (több közműves) ellátás irányába elmozduló MVM Partner az IP Systems megoldását választotta földgáz-kereskedelmi tevékenységének informatikai támogatására. A tavalyi évben összesen 11,89 milliárd m 3 volt hazánk földgázfelhasználása, ebből a versenypiacon 7,88 milliárd m 3 került hasznosításra, míg a háztartások fogyasztása 3,47 milliárd m 3 volt. A piac telítettsége következtében más szektorokhoz hasonlóan (pl. a telekommunikációs vagy környezeti szolgáltatások), az energiaszolgáltatás területén is egyre inkább megfigyelhető az elmozdulás a multi-utility ellátás irányába. A villamosenergia-versenypiacon mára vezető szerepet betöltő MVM Partner is ezért lépett be kereskedőként a csaknem 8 milliárd m 3 éves felhasználású földgáz versenypiacra, mely tevékenység támogatására informatikai megoldást keresett. Bár a gyökereink a villamos energiában vannak, a versenypiacon dolgozó kereskedő cégként nem tehetjük meg, hogy csak egy típusú energiafajtához ragaszkodjunk. Inkább szeretnénk kihasználni a két terület szinergiáját. Ezért olyan informatikai támogatást kerestünk, mely integrálható a már meglévő rendszereinkhez (CRM, számlázás, ügyviteli rendszerek), másrészről pedig biztosítja az energiafelhasználás és kapacitások optimalizálásához szükséges analitikát mondta Major György, az MVM Partner vezérigazgatója. Business Superbrand lett a FŐTÁV 2012-ben A 88 országban jelen lévő Superbrands márkaértékelési rendszer 2012-ben Business Superbrandnek választotta a FŐTÁV Zrt.-t. A FŐTÁV hiszi, hogy a minősítés, amelyet a társaság elnyert, egyértelmű reakció mind a piactól, mind a szakmától a társaság olyan idei kezdeményezéseire, mint például a Mintaépület Pályázat, vagy a lakossági alapdíjkedvezmény. MJ helyett kwh a gázszámlákon? A jövőben nem csak a villanyszámlán szerepel majd a fogyasztás kwh-ban, hanem a gázszámlákon is. A várhatóan legkorábban 2014 októberében életbe lépő új uniós szabályozás hatására könnyebben össze lehet majd hasonlítani a gáz- és áramfogyasztást. Jelenleg az Európai Unió országaiban különböző mértékegységek alapján számolják a földgáz és az abból származó energia menynyiségét. A tagállamok számára azonban az országok közötti kereskedelem megkönynyítésére az uniós döntéshozók várhatóan legkorábban 2014 októberétől kötelezővé teszik a kwh használatát. A térségben különböző mértékegységeket használnak a gázfogyasztás mérésére. A mértékegységek közti átváltások sok problémát okoznak, csak a tizedestörtek kerekítésén százmilliók múlhatnak egy nagykereskedő esetében. Ezért, bár a szabályozás nem írja elő, hogy az országon belül is kwh-ban számoljuk el a gázfogyasztást, mindenképpen célszerű átállni magyarázta Füzi Ákos, az energiapiaci szereplők számára informatikai rendszereket fejlesztő IP Systems ügyvezetője. Az átállás a lakossági és egyéb fogyasztók számára nem je- 20

21 GEOTERMIA HÍREK Elhangzott a Rubin diploma átadási ünnepségen Tisztelt Dékán Úr! Tisztelt Vendégek! Hölgyeim és Uraim! Kedves Kollégák! Mint volt bencés diák, elsőnek a jó Istennek mondok köszönetet, hogy 93 éves koromban, ha fél szemmel és sántán is, de itt lehetek ezen a megható ünnepségen. Hálával tartozom szüleimnek, akiktől génjeimet örököltem, és azért, hogy szegény család létünkre gondoskodtak taníttatásomról. Köszönöm a Budapesti Bencés Reálgimnázium tanárainak a vallásos nevelést, a magas szintű általános műveltséget adó oktatást, és a hazaszeretet elmélyítését. Különös köszönettel adózom a Műegyetem neves professzorainak, akik a villamos-gépészmérnöki tudományok alapjaira tanítottak meg, amire a gyakorlatban biztosan tudtam támaszkodni. Ki kell emelnem néhány, pályámat meghatározó professzorom nevét: Dr. Pogány Béla, a mérnöki munka alapját képező fizika tudósa. Dr. Verebély László, aki a villamos művek tantárggyal tette vonzóvá a villamosenergia-ipart. Az iparágból is emlékeznem kell néhány, példaképemnek tekintett kollégára és barátra: Dr Vajta Miklós, az alaphálózat fejlesztésének mestere. Dr. Ronkay Ferenc, a VER működési törvényeinek tudósa. Dr. Hajdú Elemér, a hőerőművek üzemvitelének tanára. Emlékezem egy igazi jó barátomra, Dr. Csikós Bélára, az OVIT műszaki vezérigazgatójára, aki egymagában dolgozta ki a 220, 400, 750 kv-os távvezetékek feszültség alatti munkái technológiáját, és szabadalma nemzetközi siker lett. Életem összeforrt a magyar villamosenergia-ipar történetével és fejlődésével. 93 évemből 7 telt el vegyes gépészmérnöki munkával, ami jó alap volt a villamosenergia-iparágban további 63 évi, sikeres működéshez. A villamosenergia-rendszer (VER) 20 éves gyakorlati fejlesztéséért 1973-ban kaptam meg az Állami Díj egyéni, ezüst fokozata Kormánykitüntetést. Legbüszkébb azonban a VER on-line számítógépes irányításának évi üzembe helyezésére vagyok, ami első volt a KGST országokban, és sok nyugati VER-t is megelőzött. A Hitachi-rendszeren tanult, kiváló magyar szakembergárdának köszönhető, hogy a MAVIR az EU illetékes szervezetében (ENTSO-E) ma is az elsők közé tartozik. Iparági tapasztalataimat A magyar villamosenergia-ipar története című könyvem tartalmazza. Amikor 1984-ben, 43 évi aktív szolgálat után nyugdíjba mentem, a VER és azon belül az MVMT rendezett állapotban volt. Kormányszinten egyeztetett, kész távlati terveink voltak. A Paksi Atomerőmű bővítéséhez le volt kötve két, szovjet 1000 MW-os reaktor, készen volt az 1200 MW-os Prédikálószéki Szivattyús Energia Tározó (SZET) beruházási programja. Terveink reális voltát igazolja, hogy jelenleg is ez a VER fejlesztési koncepciója! Nyugdíjasként írtam meg a villamosenergia-ipar centenáriumi filmjének szövegkönyvét, ami CD lemezre áttéve, szerves melléklete lett a könyvemnek. Az évi politikai rendszerváltás mind az MVM tröszt, mind személyes életemben alapvető változásokat hozott. Fájdalmas emlékem maradt, hogy pártonkívüliségem és eredményes munkám ellenére, négy évre megszüntették nyugdíjas megbízásomat. Az iparági változások közül a következőket minősítettem tragikus tévedésnek: Az MVM tröszt felbontását önálló társaságokká. Az MVMT fele vagyonának privatizálását, ami külföldi kézbe juttatta stratégiai iparágunk három legnagyobb erőművét és hat áramszolgáltató vállalatát. Helyesnek tartom az MVM Zrt. vezetésének azon törekvését, hogy a holdingot tovább bővítse, és próbálja meg a privatizált iparági társaságokat folyamatosan visszavásárolni! A rendszerváltás legnagyobb energetikai tévedése azonban a Bős-Nagymaros Vízlépcső beruházás egyoldalú, magyar leállítása volt. A hágai Nemzetközi Bíróság az évi szerződést érvényesnek mondta ki, de az ítélet végrehajtását a magyar kormányok politikai hátterüktől függetlenül ismeretlen indokból megtagadták. Hiába harcolok közel 25 éve az ügy rendezéséért. A Reális Zöldek Klub honlapján könyvtárnyi dokumentum tükrözi erőfeszítéseimet a Nagymarosi Vízerőmű újraépítéséért folytatott küzdelemben. Befejezésként, ismételten megköszönöm a Rubindiploma ünnepélyes átadását, ami valószínűleg életem utolsó, nyilvános aktusa lesz. A magas elismerés birtokában arra kérem tisztelt villamosmérnök kollégáimat, hogy támogassák az utolsó, szakmai kívánságomnak tekinthető javaslatomat: A Nagymarosi Vízerőmű újraépítése a kezdő lépés a Duna magyar szakasza komplex hasznosításának, és az Európa Unió Duna Stratégia észszerű megvalósításának, ezért kérjük, hogy a kormány illessze be az ország gazdasági terveibe! Budapest, Köszönöm szíves figyelmüket! Kerényi A. Ödön, rubindiplomás villamos-gépészmérnök lent további költségeket, ugyanakkor könynyebben összehasonlíthatóvá válik a gáz- és áramfogyasztás. Így például a lakossági fogyasztók egyszerűbben dönthetnek arról, hogy milyen fűtési rendszert használjanak, hogyan melegítsék a fürdővizet, vagy mivel főzzenek. A vállalatok energiagazdálkodása is egyszerűbbé válik. Az energiahatékonyság kérdése az üzemekben is jól nyomon követhető lesz, nem kell a költségadatokat árfolyamhatástól tisztítva visszakonvertálni ahhoz, hogy a két energianem technológiáját öszszehasonlítsák. Napkorona Két magyar település is a nyertesek között volt a Napkorona és Biomassza Bajnokság Rómában megtartott nemzetközi díjátadóján. Idén Bóly mellett a Békés megyei Szarvas is bizonyított: a megújuló erőforrások felhasználásában Európa legjobbjai között vannak. 21

22 HÍREK Hírek az energetika világából Korea és Vietnam közel egy nukleáris egyezményhez Korea egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy megszülessen a megállapodás Vietnammal atomerőmű szállítására. A most született megállapodás értelmében egy koreai cég megvalósíthatósági tanulmányt készít Vietnam számára, és ezzel biztosítva lesz arról, hogy Vietnam ötödik és hatodik atomreaktorát szállíthatja. Vietnam 10 atomerőmű építését tervezi, erőművenként 1 GW kapacitással. Az első két atomerőmű megépítésére 2009-ben már szerződést kötöttek Oroszországgal. A második két reaktort a japánok fogják szállítani. Ha a vietnami parlament jóváhagyja a koreai cég megvalósíthatósági tanulmányát, akkor 2020-ra szállíthatják a koreaiak a következő két APR-1400 típusú atomerőművet, melyek bekerülési költsége 10 milliárd dollár. Litvánia nem mond le a nukleáris erőműről A fukushimai események sem tudják Litvániát letéríteni az atomenergia energetikai hasznosítása felé vezető útról nyilatkozta Andrius Kubilius litván miniszterelnök. Litvánia villamos energiájának 70%-át importálja, és nem rendelkezik se kőolaj-, se földgáz-, se szénkészletekkel. Az egyetlen lehetőség a nukleáris erőmű. Ignalinában Csernobilhoz hasonló atomerőművük volt, melyet 2009-ben az EU kérésére le kellett állítaniuk. Ezt követően a villamos áram ára 20%-kal növekedett. A megépítendő erőművet Visaginasba telepítik, a tervek szerint 2020-ra kerül üzembe, a Hitachi és a GE-Nuclear építi. Az erőmű építésére vonatkozó összes engedély és aláírás a miniszterelnök reményei szerint néhány hónapon belül rendelkezésre fognak állni. Az ország összlakosságának 60%-a támogatja az atomerőmű építését, a fogadó város pedig 90%-ban üdvözli a döntést. Ezzel a lépéssel Litvánia megteremti függetlenségét az energiaellátása tekintetében. További tervei az országnak, hogy fogyasztása 20-25%-ának megfelelő mennyiség kielégítésére szélfarmokat építenek, és egyéb megújuló energiákat fognak hasznosítani. Dél-Korea növelni kívánja nukleáris kapacitását Annak ellenére, hogy Fukushima óta a környezetvédők és a lakosság egy része tiltakozik, a kormány eltökélt szándéka, hogy villamoserőműkapacitását nukleáris erőművekkel bővítse. Dél- Korea energiamixében ma 30% a nukleáris alapú, 2040-re 40%-ot kíván a kormány megteremteni. Az elmúlt időben volt némi kellemetlenség atomerőműben Dél-Koreában, nevezetesen az, hogy a fővárostól 230 km-re fekvő Gyeongju erőműben egy hőfokérzékelő meghibásodott, hat hónappal azt követően, hogy egy kétéves felújítást befejeztek. Latin-Amerika egy Szolár Eldorádó 2011 rekordév volt a fotovillamos erőművek telepítése terén. 24 GW kapacitást telepítettek szerte a világon, többet, mint eddig bármikor. Érdekes azonban, hogy a napenergia piacvezetői olyan országok, amelyekben nem elsődleges lehetőség a napenergia hasznosítása. Európa például vezető helyet foglal el e tekintetben. Az installált berendezések 75%-a Európában van, kb. 30 GW. Latin- Amerika és a karibi térség óriási lehetőségeket rejt magában, jelenleg azonban Mexikóban, Brazíliában és Argentínában mindössze 56 MW kapacitás van telepítve. Ez a kapacitás sem a hálózatra dolgozik, hanem egyedi igényeket szolgál ki. Az előrejelzések szerint 2020-ra Dél-Amerikában 13 GW, 2030-ra 48 GW naperőmű telepítése várható. Jordánia helyet keres első atomerőműve telepítéséhez Jordánia elindította nukleáris erőműprogramját, és alkalmas helyet keres első telepítendő erőműve számára. A hely, amelyet javasol egy erre a célra készített esettanulmány, a fővárostól 40 km-re északra található. A javaslatot a napokban küldték meg jóváhagyásra a miniszterelnöknek. Az 1000 MW kapacitású erőművet egy jelenleg legelőnek használt területre kívánják telepíteni. A társadalmi vita még zajlik, - mint mindenütt itt is jelentős ellenállással kell a kormánynak szembenéznie. Norvégia optimista a jövő energiahelyzetével kapcsolatban Köztudott, hogy a világ energia éhsége nőttön nő, és közben az üvegházhatású gázok kibocsátása, ha lassan is, de csökken. Norvégia képes egyre több nyersolajat és földgázt kitermelni, és ezzel egy időben jelentősen növelni megújuló energiakapacitását. Norvégia napjainkban a legnagyobb villamos energiafogyasztó a világon egy főre vonatkoztatva. Ennek oka elsősorban, hogy Norvégiában a lakások fűtése villamos energiával történik, szemben az általános távfűtési rendszerekkel és olaj-, illetve gázfűtéssel. Norvégia 2020-ra energiamixében követve az EU direktívákat a megújuló energia hányada 67,5% lesz. Átfogó tanulmányt készítettek a jövő energiahelyzetével kapcsolatban, melynek az alábbi fontos megállapításai vannak. A klímaváltozás csökkenteni fogja a fűtési energiaszükségletet, növelni a hűtési igényeket, illetve szintén növelni fogja a vízerőmű-kapacitást (több eső). Ennek hatására csökkenni fog a villamos energia ára. Növekedni fog a villamos energiaexport, növekedni fognak a megújuló energia-beruházások (szél- és hullámerőművek), és ezzel a megújuló energia mennyisége. A Nepáli Parlament jóváhagyta Kína vízerőmű-építési tervét A Nepáli Parlament zöld utat adott a Chia Three Gorges Corp. állami kínai cég beruházásának, melynek keretében a kínai cég 1,6 milliárd dolláros beruházás keretében a Nepál észak-nyugati részén lévő Seti folyón 750 MW-os vízerőművet létesít, természetesen a hozzátartozó tározóval egyetemben. A megvalósítás engedélyezését hosszú vita előzte meg, és tekintettel arra, hogy Nepálban a lakosság közel fele nem jut vezetékes áramhoz, illetve a Kínával kapcsolatos jó viszony megőrzésére, a projektet engedélyezték. A megállapodást a két kormány február 29-én írta alá. Az erőmű üzembe helyezése 2019 decemberében lesz. Az erőmű részvényeinek 25%-a nepáli kézben, míg 75%-a kínai tulajdonban lesz. Malajzia kombinált ciklusú erőművek építése mellett döntött Malaysia 2012 márciusában jelenti be, hogy az ország különböző pontjain több, jó hatásfokú kombinált ciklusú gáztüzelésű erőművet szándékozik építeni. Ezen erőművek 2016-ban kezdenek majd áramot termelni. Az új erőművek üzembe állításával jelentősen nő az ország villamosenergia-termelése, egy stabil 10%-os tartalék áll majd az ország rendelkezésére. Az erőműépítési projektben való részvételre, ajánlat adására 37 hazai vállalkozást és 10 nagy külföldi céget (Dél-Koreából, Japánból és Németországból) kértek fel. A tenderek elbírálásával a PriceWaterhouseCoopers tanácsadó céget a pénzügyi konstrukciók vizsgálatára, a Synclair Knight Merz tanácsadó céget a technikai feltételek vizsgálatára, és végül a Christopher Lee & Co-t jogi tanácsadásra bízták meg. Forrás: Internet Összeállította: Dr. Bencze János 22

23 MET IFJÚSÁGI GEOTERMIA TAGOZAT Lipcsei Gábor Magyar résztvevők a romániai FOREN 2012, WEC Közép- és Kelet-Európai Energetikai Fórumán június között rendezte meg a World Energy Council a közép- és kelet-európai kérdésekkel foglalkozó Central & Eastern Europe Energy Fórumát, amelynek hívó gondolatai a Nemzeti és regionális energiapolitikák és -stratégiák. Ellátásbiztonság (National and Regional Energy Policies and Strategies. The Security of Supply) voltak. A FOREN 2012 elnevezésű konferenciának a Fekete-tenger partján fekvő romániai Neptun-Olimp adott otthont. A cikk a konferencián résztvevő fiatalok beszámolója a konferenciáról. Hat fiatal magyar képviselte hazánkat a romániai Neptun-Olimpban, a World Energy Council Közép- és Kelet-Európai Fórumán, név szerint: Uhrin Eszter, Gerse Pál, Hartmann Bálint, Horváth Miklós, Lipcsei Gábor és Vokony István. A konferenciát 11. alkalommal szervezték meg, és idén lépett nemzetközi szintre a WEC regionális fórumaként. A kétnyelvű (román, angol) konferencián folyamatosan biztosítottak szinkrontolmácsot minden teremben a nyelvi akadályok áthidalására. A nemzetközi résztvevőket erősítve indultak útnak június 15-én a WEC Hungarian Member Committee tagjai a több mint 400 román és közel 100 nemzetközi résztvevő közé. Június 16. (szombat) volt az érkezés napja a magyar delegáció számára. Az élményekben gazdag utazást követően a városka feltérképezése és a regisztráció maradt hátra aznapi feladatként. Neptun-Olimp egy fellendülőben lévő üdülőövezet 38 km-re délre Constantától, a Fekete-tenger partján; frissen épült utakkal és szállodákkal, hosszú, keletre néző homokos tengerparttal várja az odalátogatókat. A kellemes városban a konferencia három különböző helyszínen került megrendezésre 15 perces sétatávolságon belül. A konferencia ideje alatt a kísérőknek és a zárónapot követően a résztvevőknek is érdekes szabadidős programokat szerveztek, mint például hajókirándulás a Duna-deltán, aquapark, lovaglás a tengerparton, vagy a környező középkori nevezetességek meglátogatása. Vasárnap délelőtt a konferenciát végigkísérő kiállítás megnyitóját tartották meg, ahol majd ötven román és nemzetközi cég mutatkozott be az érdeklődőknek. Kora délután buszok vártak a konferencia résztvevőire, hogy Constantába szállítsák őket a Nyitó Ceremóniára, ahol a romániai energetikai cégeken és politikusokon túl WEC és ENSZ képviselők is szót kaptak. Az összességében kétórás nyitóelőadások után zenés műsor következett, amiben egy gyerekkórus mellett szimfonikusok és operetténekesek szerepeltek. A constantai eseményeket koktélparti zárta. Hétfőn a kerekasztal-beszélgetések mellett a szekcióké volt a fő szerep. A hat magyar résztvevő közül öten ezen a napon szerepeltek. Uhrin Eszter a magyarországi megújulók engedélyeztetési eljárásáról beszélt, Hartmann Bálint a magyar szélerőművi kapacitás energiatárolás segítségével való lehetséges bővítéséről adott elő, míg Gerse Pál a villamos energia árának változásairól és annak elemzéséről prezentált. Horváth Miklós és Vokony István fórumszintű kerekasztal-beszélgetéseken vettek részt, kapcsolt termelés és távhő, illetve smart grid témában. A konferencia 4 napját poszterszekciók is végigkísérték. Kedden és szerdán a kerekasztal-beszélgetéseké és a workshopoké volt a fő szerep. A témák lefedték az energetika aktuális kérdéseit általános és regionláis szinten, mint a smart gridek, megújuló energiák és energiahatékonyság, nukleáris energetika, CCS technológiák, kapcsolt energiatermelés, távhő és liberalizáció. A két nap délelőttjein kiemelt programok kaptak helyet: a Regional Energy Day keretén belül a WEC-Member Committee szerepeit boncolgatták a regionális energiapiacok együttműködésének erősítése kérdésében. A Policy Trilemma délelőttjén a kormányzatok, nemzetközi és civil szervezetek szerepeit vizsgálták a résztvevők az energiaköltségek, a széndioxid-kibocsátás és az ellátásbiztonság háromszögének a kérdésében. A magyar delegáció fele a keddi nap folyamán meglátogatta a konferencia helyszínétől 63 km-re elhelyezkedő cernavodai atomerőművet. A város az Öreg-Duna partján fekszik, a Duna-Fekete-tenger csatorna nyugati végén. Az 1996-ban és 2007-ben üzembe helyezett, egyenként 700 MW-os blokkokkal rendelkező román erőmű különlegessége, hogy Európa egyetlen CANDU típusú atomerőműve. A típus előnye, hogy nehézvizet használ moderátornak és hűtőközegnek is, ezzel lehetővé téve a természetes urán használatát üzemanyagként. További érdekesség még, hogy befektetőktől függően folyamatosan építenek még két blokkot (2x750 MW), ami az ötödik félbehagyott blokkal együtt érdekes látványt nyújt az odalátogatóknak. A biztonsági ellenőrzést és beléptetést követően egy rövid prezentáció következett magáról az erőműről és a technológiáról. Ezután lehetőség nyílt a telephely bejárására, a reaktorblokk és az irányítóterem megtekintésére. Az utolsó napon késő délutánig a szekciók második fele zajlott, ahol utolsó magyar előadóként Lipcsei Gábor tartott előadást a napelemek gazdasági vizsgálatáról. Késő délután a záró ceremónián értékelték a rendezvényt és kihirdették a díjazottakat, akik átvehették jutalmaikat. Befejezésként összefoglalták a fórum tapasztalatait, és a szervezők, megköszönve a részvételt, meginvitálták a hallgatóságot a két év múlva következő FOREN 2014-re. A magyar delegáció másnap hazaindult, és biztonságban meg is érkezett. A konferencia alapvetően sikeresnek mondható, mivel a régió energetikával foglalkozó szakemberei és a világszervezetek képviselői elmondhatták véleményüket, és prezentálhatták munkájukat egymásnak. Az általános tudásmegosztás mellett még fontos, hogy a résztvevők megoszthatták tapasztalataikat, ezzel potenciálisan megkönnyítve egymás munkáját. Reméljük, hogy ezt mindenki ki tudja használni a jövőben, és kamatoztatni tudja az itt szerzett tudást. A fiatalok nevében mondhatom, hogy mindenképp hasznos tapasztalat volt részt venni egy ilyen méretű nemzetközi konferencián, és élmény volt belekóstolni a rendezvény légkörébe. 23

24 SZÉN Horn János Miért nem épült, épül új hazai lignitbázisú erőmű? Avagy miért növekszik hazai energiaimportunk, ami rontja nemzetgazdasági eredményünket? A világon, figyelembe véve az egyes országokban előírt környezetvédelmi előírásokat is, egyre több nemzetközi konfliktus oka a nyersanyagok és energiahordozók hiánya. Szerencsére hazánkban ezek hatása tartósan még nem jelentkezett, de további hibás döntések esetén megjelenhet. Mi a magyar valóság? Hazánk primer energiaimport-függősége közel 80%-os, ugyanis a Paksi Atomerőmű Zrt. is import ásványi nyersanyagból gyártott fűtőelemmel működik. Ennek csökkentése minden szempontból kiemelt feladat, teljesítésének feltétele, hogy legyen a környezetvédelmi szempontoknak megfelelően gazdaságosan kitermelhető, egyéb nemzetgazdasági előnyöket is biztosító (pl. energetikai importcsökkentés, foglalkoztatás, állami bevételek növekedése stb.) hazai ásványi nyersanyagvagyon, és természetesen befektető, aki garanciát lát arra, hogy a befektetése megtérül. Arra a kérdésre, hogy hazánkban ez a feltételrendszer teljesíthető-e, a válasz: IGEN! Ennek a feltételrendszernek megfelel például az észak-magyarországi lignitvagyon, de ezt sokan elhallgatják, félremagyarázzák, ennek számtalan példáját lehet felsorolni. Az egyik szakmai lapban azt olvashatjuk, hogy Magyarország természeti erőforrásokban szegény, egy másik szakmai lapban, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia ára 10%-kal magasabb, mint a fosszilis energiaforrásokból előállítottaké (mindkét állítás hamis). A kérdés nem új keletű, hiszen már az 1990-es évek második felében mondták (nemcsak) a bányászati szakemberek, hogy a hazai természeti kincsek kiaknázásának drasztikus visszafogása az import olcsóságára hivatkozva közgazdaságilag sem megalapozott, és az import növekedése több iparág tönkremenetelét, több tízezer ember munkahelyének elvesztését, emellett további súlyos nemzetgazdasági károkat fog okozni. Az elmúlt évek sajnos nagyon hamar bebizonyították a tézisek valóságtartamát. Az olcsó nyersanyag- és energiaellátás ideje lejárt, és a költségek állandó növekedése várható, mert a globális kereslet következtében az európai ipar egyre nehezebben jut a termeléshez elengedhetetlenül nélkülözhetetlen nyersanyagokhoz, az ásványi nyersanyagok értéke folyamatosan emelkedik, ami a lakosság növekedése nem egyforma a kontinenseken belül az arány miatt a továbbiakban is gyorsan emelkedni fog. A népesség várható növekedését mutatja az 1. és 2. ábra. A World Energy Outlook évi kiadványa szerint a népességnövekedés a gazdaságilag legelmaradottabb régiókban lesz a legnagyobb mértékű (pl. Afrikában 70%-kal nő a népesség, vagy Indiában 2009-ben 1155 millió, 2035-ben 1511 millió ember fog élni), a Földön a nyersanyagok nem egyenlő arányban oszlanak el, így egy adott ország a földrajzi helyzetéből fakadóan egy másik ország nyersanyag-juttatásától függő helyzetbe kerülhet (ez nevezhető geopolitikai helyzetből fakadó természeti erőforrás-hiánynak). A fentiek azt igazolják, hogy az ellátás nem egyszerűen gazdasági, hanem biztonságpolitikai, hatalmi és politikai kérdés is, melynek legfontosabb eleme a termelés és az import helyes arányának megteremtése. Ez különösen igaz az energetikai természeti erőforrásokra. Nem véletlen, hogy neves tudósok (pl. Ludwig Bolztmann, , vagy Richard Smaelly, ) is már régen állást foglaltak ebben a kérdésben. Ezért napjaink egyik legfontosabb stratégiai kérdése nemcsak hazánkban, hanem az egész világon az emberiség nyersanyagokkal való ellátása, azaz a gazdaság és a társadalom működéséhez szükséges természeti erőforrások biztosítása. Az Európai Unió tagállamainak hazánknak kiemelkedően igen magas az energetikai importfüggősége, és ez az arány, ha nem teszünk ellene, a következő években növekedni fog. A szénhidrogének ára emelkedik. Ez szinte természetes, ugyanis a fő beszerzési forrás (a volt Szovjetunió tagállamai) termelése mind távolabbi lelőhelyekről, nehezebb földtani és terepi viszonyok között fog megtörténni. Napjainkra az európai ellátásbiztonság több irányból veszélyeztetett, többdimenziós lett, amelyet az oroszországi gáz- és a közel-keleti olajszállítmányoktól való függőség jellemez. Veszélyt jelenthet az energiaépítmények terroristáktól való fenyegetettsége, továbbá az utóbbi két évtized alacsony mértékű beruházásai következtében az olajfinomítók, erőművek, vezetékek elöregedése. A földgázimport egyetlen szállítási útvonalon érkezik. Ennek kockázatára figyelmeztetett már 2006-ban a földgázszállítás két esetben történő leállítása. Nem véletlen Putyin elnök mondata az energetikai csúcson, amely szerint nem engedhetjük meg, hogy az egész gazdaság egyetlen energiahordozón alapuljon A kapacitáshiány felszámolása szén- és atomerőművekkel lehetséges Az pedig, hogy a megújulókból termelt energia lényegesen csökkentheti a fosszilis energiahordozókból termelt mennyiséget, irreális elképzelés. A meg nem újuló energetikai természeti erőforrások ásványvagyon-oldala Jelen írásomban melynek célja a valóság megismertetése az újság olvasóival csak az észak-magyarországi lignitvagyon kérdésével foglalkozom, ugyanis mind a toronyi lignitvagyonra (bár az 1980-as években a magyar és osztrák illetékes tárcák tárgyaltak e témában, és számtalan szakmai tanulmány készült), mind a hazai egyéb szenekre épülő erőművek építésének reális esélye sajnos pillanatnyilag kisebb. Első történés Már az 1970-es években felmerült újabb erőmű építésének a terve az észak-magyarországi lignitvagyonra (Bükkábrány) ban a hazai kitermelhető lignitvagyon az ásványvagyon-mérlegben már közel 3500 millió tonna volt (akkor még a Mátraaljai Szénbányáknál szerepelt a hazai összes lignitvagyon, amelynek legnagyobb termelése évi 7,1 millió tonna volt). Mostanra már kutathatók korábban szigorúan titkos minősítésű anyagok, amelyekből számos talán sokak által még most sem 24

25 GEOTERMIA SZÉN lakosság, milliárd fő A várható növekedések a világon lakosság gáz olaj szén Primerenergia (EJ) Fenntartható fejlődés A világ primerenergia-felhasználása (exajoule) A Föld népessége (milliárd fő) Év A fenntartható fejlődés összetételben a fejlődés is hangsúlyos! Népesség (milliárd) 1. ábra 2. ábra ismert tény látott napvilágot. E sorok írója sok időt fordított döntően az eocén programmal összefüggő levéltári anyagok kutatására. Az ezzel kapcsolatos háromkötetes összeállításom a soproni Központi Bányászati Múzeumban és a Magyar Állami Földtani Intézet könyvtárában megtalálható. A kutatómunka során számtalan korábban titkosnak minősített, a ligniterőművel kapcsolatos most már kutatható anyagot találtam ban az MSZMP Gazdaságpolitikai Bizottságához benyújtott előterjesztésben a következő szerepelt: Folyamatban van a bükkábrányi erőmű és külfejtés beruházási javaslatainak előkészítése, a felmerülő környezetvédelmi és egyéb problémák tisztázása, úgy, hogy szükség esetén az erőmű első gépegysége az 1980-as évek elején üzembe léphessen. A hazai irányítás céljából a tíz szénbányászati vállalatot felölelő szénbányászati trösztöt indokolt létrehozni Sem a szénbányászat és a villamos ipar egészének, sem egyes vállalatainak az összevonása nem célszerű. Ezt követően az események felgyorsultak, a leglényegesebbek ezek közül a teljesség igénye nélkül: Még abban az évben az MSZMP Gazdaságpolitikai Osztálya konkrét javaslatot tett a szénbányászat irányítási problémáinak rendezésére budapesti székhellyel. Az Országos Tervhivatal 1974 márciusában 0094/I/74. számú előterjesztésében többek között az alábbiakat írta: a szovjet import (olaj) 3 millió tonnával csökken, és még nem működik sem az Adriai-, sem az Orenburgi-vezeték, így az ipar 4,5%-ra becsült energetikai többletigényének kielégítéséhez a Bükki Energetikai Kombinát megépítését tartják szükségesnek májusában a 00162/I/74. számú anyagában az Országos Tervhivatal már azt írja, hogy megkezdjük a bükkábrányi külszíni lignitbánya létesítését. A Gazdasági Bizottság május 13-ai ülésén rögzítette azt is, hogy előnyt biztosít a bükkábrányi erőműnek ( MW, os belépéssel) a Dunántúlra tervezett programmal szemben szeptemberében a Nehézipari Minisztérium Energiagazdálkodási Hatósága V. ülésének emlékeztetőjében többek között szerepel, hogy a mélyműveléses szénbányászatra mondják ki a mányi bánya évi indítását, Nagyegyháza és Lencsehegy mellett. Az eddig elvesztett idő miatt bizonyos feszültségek vannak, amelyek azonban feloldhatók a kutatások fokozásával, amihez a megye minden segítséget megad. Talán ennek eredménye, hogy az október 21-ei magyar szovjet miniszterelnöki megbeszélésen a bükkábrányi külfejtés és hőerőmű kérdése lekerült a napirendről. Egy héttel később a magyar nehézipari miniszter a szovjet szénbányászati miniszterrel folytatott tárgyalásán a Bicske környéki gyűjtőerőműhöz tervezett négy új bánya megépítéséhez kért segítséget. A szovjet miniszter jelezte, hogy négy új bánya megnyitása egy tervperióduson belül nem kis feladat, annál is inkább, mert a magyar féltől kapott információ szerint a tervezett munkák állása csak két bányánál teszi lehetővé a kivitelezési munkák megkezdését. Sajnos sem a miniszterelnöki, sem a miniszteri tárgyalásról semmilyen írott anyagot a levéltárban nem találtam. A Minisztertanács június 14-én úgy határozott, hogy a négy új bányaüzem létesítése előzze meg a bükkábrányi hőerőmű és külfejtés megvalósítását, amit az ÁTB 5071/1976. határozatában jóváhagyott. A politikai változások következtében érdemibbé vált az Országgyűlés tevékenysége, és a korábbi házszabály módosítása kifejezetten a szakmai képviselet megjelenése irányába hatott elején sorra alakultak a különböző, jó értelemben vett lobbycsoportok, másodiknak a Bányászati és Energetikai csoport, melynek elnöke dr. Juratovics Aladár lett I. negyedévében a Kormány szándéknyilatkozata alapján, a Bányászati Egyesülés koordinálásával a Világbank Energetikai Divíziója európai részlegének, valamint a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet és nyolc szénbányavállalat közel száz szakemberének bevonásával elkészült A szénbányászat szerkezetátalakítási programjavaslata című tanulmány, amely a Bányászati és Kohászati Lapok BÁNYÁSZAT június havi 6. számának ( oldalain ) olvasható II. negyedévében az Ipari Minisztérium benyújtotta az energiapolitikai koncepciót, amit a Minisztertanács november 16-án tárgyalt meg. A közel 80 oldalas anyag 5 fő fejezetet tartalmazott az energiafelhasználás racionalizálásáról és a szénbányászat, a szénhidrogénipar, a villamosenergia-ipar hosszú távú fejlesztésének fő irányairól. Az anyagról megjelent minisztertanácsi titkos határozat, Az energiapolitikai koncepció fő irányai 11 pontban fogalmazta meg a feladatokat. A 8. pont szerint A soron következő alaperőmű előkészítő munkáit mindkét erőműtípusra (lignit, atom) vállalati hatáskörben folytatni kell. Ennek keretében kell tisztázni a létesítési sorrendet, és pontosítani az üzembe helyezés várható időpontját. Határidő: június 30., felelős: ipari miniszter. A 10. pont a szénbányászat szerkezetének átalakításáról és szervezeti rendszerének módosításáról szólt, március 30-i dátummal. Az anyagot az Országgyűlés elé kívánták terjeszteni. Az anyagban már az is szerepelt, hogy az 5 millió t/év lignittermelést az ezredfordulóra 8-9 millió t/évre kell megemelni, míg a mélyműveléses szénbányászatnál a 15 millió t/év termelést millió t/évre kell csökkenteni. Az anyagban szerepelt egy 1200 MW-os bükkábrányi 25

26 SZÉN erőmű építésének lehetősége is, 1988-as árakon 65 milliárd forint + 20 milliárd forint bányászati fejlesztési összeggel. A Minisztertanács anyagát az Országgyűlés nem vette napirendjébe, ezért Dr. Juratovics Aladár, mint a Bányászati és Energetikai Csoport elnöke március 1-jei dátummal keltezett levéllel kereste meg a Magyar Köztársaság Országgyűlésének megbízott elnökét, amelyben felvázolta a bányászat és energetika területén fennálló problémákat. A levél tartalma számos szakmai szervezettel folytatott tárgyalás eredménye volt, ami felhívta a figyelmet az ágazatban jelenlévő problémákra. A szénbányászati vállalatok és a velük szoros kapcsolatban álló cégek összefogtak, és október 11-én létrehozták a Bükki Energetikai Kombinát Alapítványt ezer Ft DEM tőkével (az alapítók között szerepelt a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, és a Kuratórium tagja volt e sorok írója is). Az alapítók az Alapító Okiratban meggyőződéssel vállalták, hogy a magyar társadalomnak, a jövő nemzedékének alapvető érdeke az akkori lehetséges energetikai importhoz viszonyítva olcsóbb, gazdaságos, környezetbarát villamosenergia-termelés az ezredfordulón túl is, maximálisan igénybe véve ehhez a hazai nyersanyagbázist, szakmakultúrát és a munkaerőt. Az Alapítvány számtalan nemzetközi konferenciát tartott, és igen sok szakmai anyagot készített, készíttetett. Már az első kuratóriumi ülésen megfogalmazódtak a legfontosabb feladatok, melyek szerint az Alapítvány célja döntés-előkészítő feladatok elvégzésének elősegítése: az energiaellátás biztonságának biztosítása, a környezetvédelmi, területfejlesztési, foglalkoztatáspolitikai kérdéseket figyelembe vevő tanulmányok készítése, konferenciák szervezése, szakszerű információk terjesztése. Az ülésen megfogalmazódott, hogy miután az Alapítvány külső anyagi támogatásra nem számíthat, a működése maximum 6-8 évig tarthat. Az elvégzett munkák a teljesség igénye nélkül: Nyersanyag Kitermelhető vagyon I. 1. millió tonna Termelés 2011-ben millió tonna Kőolaj 48,2 0,7 Földgáz összesen - ebből hagyományos - ebből nem hagyományos 2414,6 139,8 2274,8 3,1 2,35 0,0 Fekete kőszén 1915,9 0 Barnakőszén 2242,9 0,91 Lignit 4347,7 8,203 (x) 1000 m 3 gáz = 1 tonna. (Forrás: MBFH) 1991-ben készült az első összefoglaló tanulmány A bükkábrányi lignit-külfejtés és erőmű megvalósítási lehetőségének feltételrendszeréről címen ben több száz példányban elkészült az első népszerű fogalmazású kétoldalas propagandaanyag Lignitre épüljön az új alaperőmű címen, ami az ország minden részébe eljutott ben számtalan lignitfórum megtartása Gyöngyösön és Bükkábrányban, melyen Heves és Borsod megyei vezetők, országgyűlési képviselők, az érintett területek polgármesterei, környezetvédelmi, bányászati és energetikai szakemberek vettek részt január Nemzetközi konferencia 32 külföldi és közel 100 hazai résztvevővel (állásfoglalás a ligniterőmű mellett, az előadások kiadvány formájában is megjelentek). A Közhasznú elemzés a magyarországi lignitvagyon hasznosítására c. tanulmány (1993) tíz változatot mutatott be, melyek fő fejezetei: a lignitlelőhelyek földtani viszonyai, a külfejtéses technológia és bányaművelés, a komplex környezeti hatások ismertetése; az erőműi berendezések megválasztása; a blokknagyságok optimalizálása, a kéntelenítés 26

27 GEOTERMIA SZÉN vizsgálata; a tüzeléstechnika vizsgálata; a kéntelenítés során keletkező gipsz felhasználása és elhelyezése. Ezen időszakban készült Dr. Faller Gusztáv, Dr. Simon Kálmán és Dr. Tóth Miklós A hazai lignitbázisra és a hasadóanyagra létesíthető alaperőmű azonos alapú összehasonlítása című tanulmánya, amit az Alapítvány rendelkezésére bocsátották. Ezt a tanulmányt az Alapítvány szakmai anyagokhoz felhasználta. A külfejtéses szénbányászat és a széntüzelésű erőművek ismeretterjesztő bemutatása, különös tekintettel a bükki lignit-előfordulás erőművi célú felhasználása című ( ), 259 oldalas anyag. Az ebből készült 18 oldalas ismeretterjesztő kivonatot az Alapítvány igen széles körben (kormányzat, szakma, önkormányzatok, társadalom) terítette. Az Erőművi hulladékok környezetbarát elhelyezése a bükki külfejtés területén című tanulmány ( ) részletesen mutatta be a lehetőségeket, és ennek keretében a Rajna-menti nagy német külfejtések mellé telepített erőművek 7,5-8,0 millió t hulladékának környezetbarát elhelyezését. Sajnos a Kuratórium jóslata bevált, az Alapítvány pénze elfogyott, és 1999-ben befejezte munkáját. Szerencsére öt szakember (Csizmadia Lajos, Karacs Imre, Sőregi Zsolt, Dr. Szabó Imre és Varga József) három kötetben összeállította a Lignit közlemények gyűjteménye című anyagot. Ezek többek között a Miskolci Egyetemen, a Magyar Állami Földtani Intézetben, a soproni Központi Bányászati Múzeumban is megtalálhatók. Az első történés összefoglalásaként mint akkor a Központi Földtani Hivatalban dolgozó, úgy ítélem, gondolom, hogy mind a földtani, mind a bányászati szakemberek tudásuk legjavát adták, a kialakult helyzet kizárólag az akkori politikai vezetés eredményének tudható be. Második történés 1995-ben az RWE-vel megkötött privatizációs szerződést az akkori kormányzat felmondta, és az állam 30 millió dollárt bukott (ha megépül egy MW-os erőmű, akkor egymilliárd köbméter gázt tudott volna kiváltani). Ezen történés bizonyára egy önálló tanulmányt érdemelne. Harmadik történés A 2004/156/EK sz. határozat szerint a fosszilis tüzelőanyagot felhasználó villamosenergia-termelők szén-dioxidot csak engedély birtokában bocsáthatnak ki. Az egyes vállalkozások részére díjmentesen allokált kvóták mennyiségét a Kormány a Nemzeti Kiosztási Tervben határozza meg. A Bányászati Ágazati Párbeszéd Bizottság (BÁPB) május 20-i és július 16-i ülésén megtárgyalta és állásfoglalásban rögzítette, hogy milyen veszélyekkel jár a hibásan megállapított mennyiség. Sajnos, eredménytelenül. Ezt a kérdést az MSZOSZ Szövetségi Tanácsának október 24-i ülésén, amelyen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is részt vett, Rabi Ferenc ismételten felvetette. Ennek eredménye volt a BÁPB október 26-i ülése, melyen három tárcától államtitkárok vettek részt. Sajnos ez a tárgyalás sem hozott pozitív eredményt november 16-án a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ) a Mátrai Erőmű Zrt. (ME Zrt.) meghívására kihelyezett munkavédelmi ülést tartott, amelyen megjelent Marcus Kosma, az ME Zrt. igazgatóságának elnökhelyettese, Dr. Esztó Péter, a Magyar Bányászati Hivatal és Rabi Ferenc, a BDSZ elnöke, valamint Bóna Róbert, az ME Zrt. visontai bányaüzemének, és Mata Tibor, a bükkábrányi bányaüzemének igazgatója is. Itt mintegy 40 fő (ezen az ülésen e sorok írója is részt vett ) előtt Marcus Kosma jelentette be a már nagyon régen várt döntést arról, hogy milliós EU-beruházással új 400 MW-os erőművet építenek a peremfeltételek teljesülése esetén. Sajnos több évtized után újabb kormányzati hiba történt. A Magyar Köztársaság kormánya a brüsszeli beadás utolsó napján (2007. január 17.) tárgyalta meg a Nemzeti Kiosztási Terv című anyagot a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) előterjesztésében. A BDSZ már a kormányülés előtt tájékoztatást kapott arról, hogy az előterjesztés súlyosan érinti nem csak az ország még működő barnakőszén- és lignitbányáit, de más szakmai ágazatokat is. Ezért azonnal írásban kereste meg az érdekelt kormánytagokat, és kezdeményezte a BÁPB összehívását. A BÁPB február 2-án tartotta meg ülését, melyen az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottságának alelnöke, a KvVM, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Társadalmi Párbeszéd Központ, a BÁPB két oldalának tagjain kívül meghívottként az építőanyagipar szakemberei is részt vettek. Az ülésen a KvVM képviselőjén kívül egyetértés alakult ki abban, hogy sajnos a kiküldött anyag számtalan egyeztetési lépcsőfokot kihagyott, és az alulméretezett kvótaigény több ágazatot nehéz helyzetbe hoz. A működést, a versenyképességet rontó kvótahiány megkérdőjelezi a már betervezett fejlesztések megvalósíthatóságát, és ez további munkahelyek elvesztését okozza. A beadott alulméretezett számokat Brüsszelben további 12,4%- kal csökkentették. A június 27-i BÁPB ülésen már nyilvánvalóvá vált, hogy az RWE etikai kódexe amely nem csak Magyarországra vonatkozik nem engedélyezi szén-dioxid-kvóta vásárlását, így a korábban bejelentett erőműépítésre nem kerül sor. Sajnos nemrég jelent meg a KvVM honlapján az új szén-dioxid kvótakiosztás tervezete, ami a helyzetet tovább rontotta (az ME Zrt. részére a évi kvótánál több mint 1,17 millió tonnával kevesebb egységet terveznek). Negyedik történés október 28-án az MVM Zrt. és az RWE mint tulajdonosok bejelentették, hogy a 300 milliárd forint költséggel járó kapacitásbővítő beruházást is leállítják, miután mérlegelték a gazdasági megtérülést, a környezetvédelmi szempontokat. Miben bízom? Abban, hogy a Magyar Országgyűlés október 3-án elfogadta a Nemzeti Energiastratégia 2030 anyagot, melynek 5. oldalán (Lényegi megállapítások) az szerepel: Ha egy mondatban akarnánk összefoglalni az Energiastratégia fő üzenetét, akkor célunk a függetlenedés az energiafüggőségtől. Abban, hogy a hazai, gazdaságosan kitermelhető, környezetvédelmi feltételeknek megfelelő ligniterőmű megépítésére minél előbb sor kerül, ugyanis egy 1000 MW teljesítményű villamos erőmű lignitigénye 50 évre is csak 400 millió tonna. Ez elengedhetetlenül szükséges azért is, mert Kelet-Közép-Európa országai szinte egyedül az orosz gázimportra támaszkodnak. Hazánknak a Gazprommal kötött hosszú távú gázszerződése december 31-én lejár, a várhatóan 2015-ben kezdődő tárgyalások alkupozíciója kedvezőbb lehet. Amennyiben a jelenlegi helyzet fennmarad, úgy hazánknak bármilyen mértékű áremelkedést el kell fogadnia. Éppen ezért kiemelten kellene kezelni egy lignitbázisra épülő új villamos erőműnek az építését, ami a korábban vázolt eredmények mellett egy kedvezőbb 2016 utáni gáz-importárat eredményezhet. Abban, hogy talán eljön az az idő, amikor a technológiák egyenlő elbírálásra kerülnek, megszűnik egyes technológiák negatív megítélése, az ésszerű energetikai fejlesztések kiválasztása pedig komplex gazdaságossági számításokon fog alapulni. 27

28 ATOMENERGIA Nemes Imre, Pós István, Szécsényi Zsolt, Patai Szabó Sándor Tervek 15 hónapos üzemelési ciklus bevezetésére a Paksi Atomerőműben 2011 folyamán a PA Zrt. Reaktorfizikai Osztályán vizsgálatokat kezdtünk abból a célból, hogy megalapozzuk a Paksi Atomerőmű blokkjainak 15 hónapos ciklusokban történő üzemeltetését. Mint ismeretes, a PAE reaktorai 500 MWe fölötti teljesítményt adnak, ezt megtartva elkészítettük a négy blokk 15 hónapos ciklusnak megfelelő üzemelési tervét. A terv alapján csökkenthető az éves leállási idő, növelhető a blokkok üzemelési ideje. Az általános sémának megfelelően a 15 hónapos üzemanyagciklus terve is elkészült, beleértve a szükséges nukleáris üzemanyag dúsítását és más jellemzőit, valamint az egyensúlyi és átmeneti kampányok tervét. Paks és a nagyvilág jelenleg A VVER típusú erőművi blokkok jelenleg világszerte 12 hónapos ciklusokban üzemelnek, évi egyszeri leállással, a leálláskori üzemanyagcserével és karbantartással, így a paksi négy VVER-440 típusú blokk is, amelyek villamos teljesítménye már egyenként 500 MW fölötti. A jelenlegi üzemanyag, az U-235 dúsítása átlagosan 4,2%, egy-egy üzemanyag-kazettában 3 db kiégő mérget (gadolinium-oxidot) is tartalmazó üzemanyagpálca van. Ez egyaránt igaz az ún. munkakazettákra és szabályozó elemekkel összekapcsolt üzemanyagrészekre is (follower kazetta). A friss üzemanyag-szükséglet ezzel a dúsítással évi 84 kazetta blokkonként. Ily módon az üzemanyag-kazetták 4 éves, kisebb részben 5 éves alkalmazásra vannak tervezve, a maximális kiégés mértéke kazettánként kb. 50 MWnap/kgU. A világ PWR típusú reaktorain az 1980-as évektől jelentős részben átálltak 18 hónapos, ritkábban 24 hónapos üzemanyagciklusra, a VVER típuson azonban ez mindezidáig nem valósult meg. A VVER ábra Kampányhossz: ~14 30= típuson az alacsony víz/urán viszony miatt a neutronspektrum nagyon kemény, amely jó önszabályozó tulajdonságot eredményez, másrészt viszont ebben az üzemanyag értékessége kisebb, ezért adott kampányhossz csak viszonylag magasabb U-235-dúsítás mellett valósítható meg. Ugyancsak ebbe az irányba hat a zóna kis mérete, az ennek megfelelő felület/térfogat arány. Mindazonáltal az utóbbi években az orosz gyártó ajánlatában is megjelent a magasabb urándúsítás használatának lehetősége, köszönhetően a kiégő méreg elterjedt alkalmazásának során ezért kiterjedt elemzéseket végeztünk, megvizsgálva magasabb (4,7-4,8%) U-235-dúsítás alkalmazásának lehetőségét különböző, 12, 15 és 18 hónapos üzemanyagciklust (kampányt) feltételezve. A vizsgálatok eredményeként a 15 hónapos opció bizonyult leginkább előnyösnek és előremutatónak, ennek részletes kimunkálása történt meg 2011-ben. Üzemelés Pakson 15 hónapos ciklusokkal Jelenleg a paksi blokkok éves leállásait a tavasztól őszig terjedő időszakra tervezzük, különböző szempontok figyelembevételével: az üzemanyagcserét is magában foglaló éves karbantartásra egyszerre csak egy blokk lehet leállítva, a leállások között megfelelő szünetet kell tartani stb. A 15 hónapos üzemelési ciklus paksi alkalmazására ettől eltérő, ötletes rendszert javaslunk az alábbiak szerint. Tervezzük a blokkok leállásait az 1. ábrának megfelelő módon: az évi első leállást februárra, a másodikat májusra, a harmadikat augusztusra, a negyediket novemberre. Így a leállásokat az év során egyenletesen osztottuk el, két egymást követő leállás között mindig nagyjából két hónap szünet van. Ezek után, ha képesek lennénk effektív napos kampányokat megvalósítani (a jelenlegi, kb. 325 napos helyett), akkor a következőkre jutnánk: az adott blokk leállásai évente egyet előre lépnének: a februárban leálló blokk a következő évben májusban állna le, a májusi augusztusban, az augusztusi novemberben, a novemberi pedig a következő évet átugorva a harmadik év februárjában. A teljes üzemelési periódust erre az esetre a 2. ábra mutatja. A 0. évben, mint jelenleg is, a blokkok leállási sorrendje: elsőnek az 1. blokk áll le éves karbantartásra, majd a 4. blokk, ezt követi a 2., végül a 3. blokk. 420 effektív nap körüli kampányokkal a következő, 1. évet a 3. blokk átugorja, csak a 2. év februárjában áll majd le. 2. ábra , 4, 2, 3, 1, 4, 2 3,, 1, 4 2, 3,, 1 4, 2, 3, 1, 4, 2, 3 28

29 ATOMENERGIA GEOTERMIA Az 1. évben csak három blokki leállásunk lesz, ezek is előrelépkednek a 0. évhez képest. A 2. évet a 2. blokk fogja átugrani, és így tovább négy éven keresztül, majd az 5. évben újra le kell állítani sorban mind a négy blokkunkat. A négy blokk 15 hónapos üzemelésének tehát egy 5 éves, azaz 60 hónapos periódusa van, az öt év alatt azonban csak négy leállással (5 12=4 15=60). Az egész, 4 blokkos erőművet tekintve megállapítható, hogy az ötéves periódusból 4 évben csak 3-3 leállás van. A tervet további elemmel bővíthetjük az alábbiak szerint. A blokkok karbantartásai közül minden negyedik nagyobb időigénnyel, munkavolumennel jár, ezek átlagosan 55 naposak, míg a másik három napos. Ha a hosszú leállásainkat úgy ütemezzük, hogy mindig azokra az évekre essenek, mikor csak három blokkunk áll le, akkor mind a termelést, mind a karbantartási igényt nagyjából egyenletessé tesszük az egész ötéves perióduson keresztül: két rövid plusz egy hosszú leállás kb. ugyanannyi időt vesz igénybe, mint négy rövid öszszesen. A módszer előnye nyilvánvaló: erőműszinten kb. 2% termelésnövelés (ami a megvalósított teljesítménynövelés negyede), a karbantartási igények és költségek csökkentése. Ugyanakkor a bevezetéshez kapcsolódó költség alacsonyabb, átalakításokat lényegében nem igényel, inkább az elemzések és engedélyeztetések költségével kell számolnunk. A szükséges üzemanyag és üzemanyagciklus Az üzemanyag és az üzemanyagciklus tervezéséhez tudni kell, hogy az orosz üzemanyag-szállító meglehetős rugalmasságot mutat az üzemanyag specifikálásában. A mechanikai kivitel természetesen az ő tervein alapszik, habár az idő közbeni módosításokat természetesen a felhasználónak, illetve a felhasználó nukleáris hatóságának is el kell fogadnia. A nukleáris terv tekintetében azonban ami a pálcák U-235 dúsítását, kiégő méregtartalmát, ezek kazettán belül elosztását illeti hajlandó elfogadni a felhasználó kérését. Természetesen az új üzemanyag és ciklus bevezetését széles terjedelmű elemzések előzik meg, amelyek keretében a szállító is meggyőződik az alkalmazás megfelelőségéről. Ennek szellemében került sor a jelenlegi, 4,2% átlagdúsítású üzemanyag bevezetésére is, saját terveink alapján. A feladat, amelyet meg kellett oldanunk, az volt, hogy megtaláljuk az orosz mechanikai tervezésű üzemanyag olyan pálcadúsításés kiégő méreg-kiosztását, amellyel megfelelő, 420 eff. nap körüli kampányok tervezhetők a paksi VVER-440 reaktorokra. (A problémát kezdetben szélesebb értelemben vizsgáltuk, többféle üzemanyag-geometriára és kampányhosszra. A most ismertetendő munka már a korábbi eredményeknek megfelelő, szűkített körű és pontosított feladat megoldására terjedt ki.) Korábbi munkáinkból ismeretes volt számunkra, hogy a szükséges dúsítás lehetőleg minél magasabb kell legyen, közel az 5%-hoz. Az 5% U-235-dúsítás nagyon is gyakorlati határ világszerte: a nagy mennyiségben gyártott üzemanyag esetében a gyártás különböző fázisai maximálisan erre vannak méretezve. Az orosz szállító ezt biztonsági ráhagyással kezeli, a maximális választható dúsítás 4,95%. Ugyancsak ismert, hogy a VVER-440 kazetta esetében az üzemanyag hatékony kihasználásához szükség van az ún. dúsítás szerinti profilírozásra: arra, hogy a különböző pozíciókba különböző dúsítású pálcákat helyezzünk. A VVER-440 esetén ugyanis a kazetták közti vízrés extra moderátor, azonos dúsítás esetén a sarki és szélső pálcák lényegesen nagyobb teljesítményt adnak le. A fluxus-, teljesítmény-, hőmérséklet- és kiégés-eloszlás simításához tehát a sarki és szélső pálcákba alacsonyabb dúsítás helyezendő. Különösen fontos a teljesítmény- és hőmérsékletmező a paksi blokkok esetében, mivel a névleges teljesítmény 108%-ra növelése lényegében változatlan lokális korlátok mellett, a meglévő tartalékok kihasználásával történt meg. A magas dúsítású üzemanyag használatához elengedhetetlen a kiégő méreg alkalmazása is. A kiégő méreg elnyelő anyagot helyettesít, így a reaktor működése során a moderátorban oldott bórsav egy részét. Túl sok bórsav alkalmazásakor ugyanis jelentősen romlana a reaktor önszabályozása. Ugyancsak szükséges a kiégő méreg a friss üzemanyag biztonságos szállításához és tárolásához magas U-235- dúsítás esetén. Ezek a feltételek nagyjából meghatározzák az alkalmazandó, kiégő mérget tartalmazó pálcák számát. A méreg kiégésekor viszont ami kb. 12 MWnap/kgU eléréséig megvalósul jelentősen változik a kazettán belüli teljesítmény- és hőmérséklet-eloszlás. A profilírozást és a kiégő mérges pálcák elrendezését tehát úgy kell megválasztani, hogy a sima teljesítmény- és hőmérsékletmező mindvégig megmaradjon. Ugyancsak korlátozandó a kiégő mérget tartalmazó pálca teljesítménye, rosszabb hővezetési tulajdonsága miatt. A megtervezett üzemanyag-kazetta viselkedését vizsgálni kell nemcsak kazetta-, hanem reaktorszintű számításokban is. Egyensúlyi és átmeneti kampányok tervezése által kell bemutatni az üzemanyag alkalmazhatóságát, a meglevővel való kompatibilitását, a tervezendő töltetek megfelelőségét. A megoldás módszere A fentiek, mint feltételek és követelmények alkalmazásával a 15 hónapos üzemhez illesztett üzemanyag és üzemanyagciklus terve az alábbi módon valósult meg. Az orosz szállító meghatározta számunkra, milyen dúsítású pálcákat hajlandó gyártani, ezek a következők voltak: 4,95, 4,6, 4,4, 4,2, 4,0%, valamint a kiégő mérget tartalmazó pálcák esetében: 4,4 és 4,0 % (U-235), a gadolínium-oxid 3,35%-os tartalma mellett. Kezdőlépésként 4,95 és 4,6% közötti átlagos dúsításokra a PA Zrt. Reaktorfizikai Osztályán rendelkezésre álló HELIOS neutronfizikai transzportprogrammal olyan dúsítás- és kiégő méreg-eloszlásokat kerestünk, ahol a pálcateljesítmények a kiégés során is viszonylag eloszlást mutattak. Összesen 16 ilyen verziót vizsgáltunk, ennek felét találtuk alkalmasnak további elemzésre. Másodikként a kétdimenziós teljesítményeket három dimenzióba kiterjesztve hidraulikai számításokat végeztünk a hőhordozó felmelegedését, a hőmérséklet eloszlását meghatározandó. Ennek eredményeként a preferált verziók számát ismét felére, 4-re csökkentettük. A maradék négy változatra teljes körű kevés-csoport hatáskeresztmetszeteket határoztunk meg, ugyancsak a HELIOS programmal. Ezeket a töltettervező apparátusba illesztve egyensúlyi kampányokat terveztünk a különböző üzemanyag-verziók felhasználásával. A végső kiválasztásnál, ami egyben az üzemanyagtöltetek jellemzőinek kiválasztását is jelentette, még a következők is latba estek: A kampányhossz tervezésének rugalmassága, a megoldás képessége, hogy hosszabb és rövidebb kampányokat is tervezzünk az üzemelés igényének megfelelően. 29

30 ATOMENERGIA 3. ábra 4. ábra. A 425 napos egyensúlyi töltet jellemzői 1014,1015: 4,2%,, 1036: 4,7% dúsítású kazetta Time= 0.00 eff.day Power= MW Tin.= C Mod.Flow= t/h Cb= g/kg Reactivity= % h6 pos.= cm 2 -Ass.pos. 3 - kor [year] típus code info: /4/36/102max/c/0/-/ : 4% 4: G: 6: The rest: 4,4% 4,4%+Gd 4,6% 4,95% 4%U235: %U235: %U-3.35% Gd: 6 4.6%U235: %U235: 72 Avg. enr: % Results of C-PORCA Calculations Unit=4 Cycle= Paraméter Maximum Limit(Abs-MF) Mérn. faktorszektor Pozíció Pálca számszint Kazetta telj. [MW] Kaz.kiégés [MWnap/kgU] Pálcateljesítmény [kw] Pálca kiégés [MWnap/kgU] Szubcsatorna hőmérséklet [ C] Lineáris hőteljesítmény [W/cm] Lokális kiégés [MWnap/kgU] Az a tény, hogy Pakson a mindenkori üzemanyag egy nagyobb tartalékát tároljuk. A megoldásnak alkalmasnak kell lenni arra, hogy ezt a tartalékot felhasználjuk, azaz lecseréljük az új, módosított üzemanyagra. Az üzemanyag és kampány jellemzői Az üzemanyag jellemzői, amelyet a részletes eljárás során kiválasztottunk, a 3. ábrán láthatók. Az átlagos U-235-dúsítás 4,7%, a kazetta tartalmaz 4,0% dúsítású pálcákat (a sarkokban és lapközépen), 4,4% dúsítást szélső pozíciókban, 4,6% dúsítást a szélétől a második sorban és 4,95%-ot a belső pozíciókban, valamint 6 db gadolínium kiégő mérget tartalmazó pálcát a sarkokhoz közel. A sokcsoportos neutrontranszport-kóddal végzett számítások alapján a következő jellemzőkkel bír: a kazettán belüli teljesítmény- és hőmérséklet-eloszlás kellőképpen sima marad mindvégig a kiégés során, a kiégő mérget tartalmazó pálcák teljesítménye mindvégig átlag alatti, a maximális értékesség a kiégő méregnek köszönhetően alacsonyabb, mint a jelenlegi üzemanyag esetében. Mindezek alapján a terv az előzetesen támasztott követelményeknek megfelel. Ugyancsak említésre méltók a fenti kazettával tervezett egyensúlyi kampány jellemzői. A napos kampányokhoz átrakásonként 102 db friss üzemanyag-kazettára van szükség, ezek nagyrészt 4,7%, kisebb részt a mostani 4,2% dúsításúak. A kétféle üzemanyag arányával a kampányhossz rugalmasan szabályozható, másrészt biztosítható a 4,2% dúsítás, a jelenleg tartalékolt kazetták felhasználása. A korlátozó paraméterek (pálcateljesítmény, kilépő hőmérséklet stb.) a jelenlegi szinteken, az érvényes korlátok alatt alakul. A 425 eff. napos töltete betöltési sémáját és kampány eleji jellemzőit a 4. ábra mutatja. A továbbiak Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-nél folyamatban van a 15 hónapos kampányok bevezetését előkészítő projekt alakítása. A projekt célja egyrészt az üzemanyaggal és az üzemanyagciklussal kapcsolatos elemezések és engedélyezés végig vitele, valamint a karbantartási-felülvizsgálati munkák olyan átszervezése, hogy a 15 hónapos üzemelési ciklus megvalósulhasson. A tervek szerint 2016 lehet az első olyan év, amikor már csak három paksi blokk áll le karbantartásra. 30

31 GEOTERMIA PR Milyen napkollektort válasszunk? Az egyre növekvő energiaárak és az apadó források időszakában a napkollektorok alkalmazásának lehetősége mind több háztartásban kerül előtérbe, azonban még a kevésbé laikusok számára is nehéz a termékre vonatkozó ajánlatok útvesztőiben eligazodni. Az alábbiakban összefoglalunk pár olyan szempontot, amire mindenképpen érdemes figyelni, mielőtt ilyen jellegű beruházásra szánjuk el magunkat. Először is a napkollektoros rendszer telepítése speciális gépészeti szakismeretet és tapasztalatot igényel, így a beszerelést és beüzemelést mindenképpen bízzuk szakemberre. Nem beszélve arról, hogy a garanciális feltételek csak szakszerviz által bekötött rendszer esetén érvényesek. Érdemes tehát eleve olyan partnertől kérni napkollektor-ajánlatot, aki nemcsak beüzemelő-háttérrel rendelkezik, de meghibásodás esetén szakszerviz rendelkezésre állást is biztosít a számunkra. Ha már a garancia szóba került, kiválasztáskor mindenképpen érdemes mérlegelni a gyártó által ajánlott intervallumot. Vegyük figyelembe azt, hogy napkollektoros rendszerünket optimálisan évig szeretnénk használni nem mindegy hát, hogy 2 vagy 10 év gyártói garancia áll a termék mögött. Itt érdemes megemlíteni a termék eredetére és tanúsítványára vonatkozó biztonsági kritériumokat is. Tanúsítvány nélkül egyetlen napkollektor sem hozható forgalomba, így ezek hiányában könnyen egy napkollektornak nevezett szerkezet tulajdonosai lehetünk, ami aligha fog megtakarítást eredményezni rezsiköltségünkben. Ha már nem európai gyártmányú a termék, fontos, hogy legalább egy európai minőségellenőrző intézet tanúsítványával rendelkezzen. A Solar Keymark, az EN , ISO vagy a CSTB tanúsítványok garantálják az adott termék megfelelőségét. Ajánlatkérés előtt át kell gondolni, hogy milyen költségünket szeretnénk csökkenteni a napkollektor-rendszerrel? Csak használati melegvíz-készítésre, vagy fűtésrásegítésre, esetleg medencefűtésre (illetve ezek kombinációjára) használnánk? A megfelelő kollektor kiválasztásához olyan információkra is szükség lesz, mint a melegvíz-használati adatok (hány főre számolunk), az épület szigetelésére és tájolására vonatkozó részletek, valamint a jelenlegi fűtési és HMV-rendszer paraméterei. A testreszabott ajánlat a rendszer optimális kihasználtságát és a mielőbbi megtérülést fogja eredményezni. Hogy sík vagy vákuumcsöves kollektor mellett tesszük-e le voksunkat, azt megint csak az befolyásolja, hogy mire kívánjuk használni a napkollektort. Nyáron a két kollektorfajta hasonló hatásfokkal dolgozik, télen azonban a vákuumcsöves napkollektor hatásfoka jobb. Ha csak a HMV-rendszert szeretnénk napkollektorral kiváltani, akkor az ár-érték arány miatt mindenképp a síkkollektor telepítése javasolt, míg fűtésrásegítésnél már a vákuumcsöves napkollektor jön szóba. Mindenképpen érdemes tehát szakemberrel terveztetni leendő rendszerünket, hiszen azzal is kalkulálnunk kell, hogy a nyáron megtermelt felesleges hővel hogyan gazdálkodjunk. Az egyik legfontosabb kiválasztási szempont annak figyelembe vétele, hogy a működő napkollektoros rendszer nemcsak napkollektorból áll, hanem az olyan kiegészítő elemek, mint a tartószerkezet, tároló, fagyálló folyadék, szabályozó automatika stb. kompletten biztosítják a rendszer működését. Választáskor, igényünk megfogalmazásakor érdemes előre összeállított napkollektor-szettek, rendszerek között körülnézni, hiszen a szettek felhasználói tapasztalatokra, gyakorlati működésre alapozva kerültek kialakításra. Napkollektor-rendszerünkre vonatkozó árajánlat mérlegelésekor azt is figyelembe kell tehát venni, hogy az ajánlat csak a napkollektorra vonatkozik, vagy a hozzá kapcsolódó termékeket is tartalmazza-e? A végső büdzsénket nagyban megdobhatja az esetlegesen kihagyott alkatrészek, hozzávalók későbbi pótlása. Érdemes az olyan részletekben is elmerülni, mint a tároló űrtartalma (kisebb tárolóval olcsóbb árajánlat készíthető, de a rendszer nem fog hatékonyan működni). Egy négyfős család melegvíz-ellátottságát egy legalább 300 literes tároló tudja biztosítani. A szivattyú legyen szolár szivattyú, a tágulási tartály szolár tágulási tartály, a légtelenítő és ürítő csap, valamint a szigetelés szintén szolár legyen. Ezek ára valamivel magasabb, ugyanakkor hosszabb élettartamúak és alacsonyabb fogyasztásúak. További információ a napkollektoros rendszerekről: Kis István épületgépész tervezőmérnök, kereskedelmi igazgatóhelyettes Merkapt Zrt. Tel.: 06 20/ kis.istvan@merkapt.hu 31

32 SZÉN Kovács Ferenc A Nemzeti Energiastratégia és a szén Az emberiség létfenntartásával kapcsolatos legfontosabb kérdésekkel, feltételekkel már évszázadokkal előttünk is foglalkoztak. Valamikor e kérdés még filozofikus jellegű lehetett, utóbb már egyre inkább gyakorlatias. Álljon itt két nevezetes személytől származó idézet. Ludwig Boltzmann ( ) osztrák fizikus: A létért való küzdelem a rendelkezésre álló energiáért való küzdelem ; Richard Smalley ( ), Nobel-díjas (1996): A tíz legfontosabb kihívás közül az első három: energia-, víz-, élelmiszerellátás. A Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011. (X.14.) OGY határozat előszavának első mondata, A XXI. század legjelentősebb stratégiai kihívásai az egészséges élelmiszer, a tiszta ivóvíz és a fenntartható energiaellátás biztosítása is az előbbi mondat tartalmára rímel. Cikkemben a Nemzeti Energiastratégia (továbbiakban NE) 6.2 Villamos energia fejezetben tárgyalt kérdésekkel foglalkozom, összevetve a villamosenergia-termelés 2030-ra tervezett primer energiahordozó-arányait a 2. fejezet Vezetői Összefoglalójában az energetikai struktúrával kapcsolatban deklarált energetikai struktúraváltás megvalósítandó elemeivel és fő céljaival. Bemutatom továbbá, hogy a villamosenergia-termelés egyik alapvető primer forrásából, a szénből milyen tartalékokkal rendelkezik a világ és hazánk, illetőleg jelenleg, valamint éves távlatban milyen prognózisadatok jellemzik a szénfelhasználást és annak a villamosenergia-termelésbeni arányát. A felvett témák érdemi/tartalmi tárgyalása előtt szabad legyen a NE 27. oldalán található adatokban 1. táblázat: Magyarország hagyományos energiahordozó-vagyona levő pontatlanságokra felhívni a figyelmet. Az 1. táblázat a feketekőszén földtani vagyont 1625,1 millió tonnának (Mt), a kitermelhető vagyont 1915,5 Mt-nak adja meg. Ha nem sértő az összehasonlítás, ez már a bibliai csodálatos kenyérszaporítás esete, a két adat szerint ugyanis több feketeszenet lehetne kitermelni, mint amennyi egyáltalán a geológiai vagyon. Hasonló módon hibás (téves) a táblázat utáni második sorban szereplő összesen 8500 milliárd (Mrd) tonnás kitermelhető szénvagyon, mivel a táblázatban kimutatott 1915,5 Mt 90% 100% feketeszén, 2243,8 Mt barnaszén és 4356,3 Mt lignit összesen 80% csak 8516 Mt (millió, ezerszeres különbség.) 70% Más kérdés természetesen amire tanulmányom második témájaként kitérek, hogy a 8500 Mt hazai szénvagyon 60% 50% a Magyar Geológiai Szolgálat (ma MBFH) szerint valójában az 40% ország nyilvántartott földtani vagyona, amiből Mt 30% nem műre való tömeg, valójában a jelenlegi technikai-gazdasági feltételek/adottságok mellett ipari vagyonnak % Mt, ipari tartalékvagyonnak Mt minősíthető. (A NE 10% 27. oldalán szereplő adatokat valaki(k) összeállította(k), a parlamenti szakbizottság megtárgyalta, a képviselők többsége 0% gondolom, elolvasás nélkül elfogadta.) A villamosenergia-termelés tervezett szerkezeti arányai, tartalmi kérdései tárgyalása során a NE Vezetői Összefoglaló alapján (5-11. old.) elsődlegesen az Atom-Szén-Zöld forgatókönyv/mix (77. old.) legfontosabb elemei: 1. Az atomenergia hosszú távú fenntartása az energiamixben. 2. A szénalapú energiatermelés szinten tartása két okból: krízishelyzetben (földgáz-árrobbanás, nukleáris üzemzavar), gyorsan mozgósítható belső tartalék. 3. A megújuló energiaarány 2020 utáni lineáris meghosszabbítása. A fenti három legfontosabb elem teljesítése melletti célok: 1. Függetlenedés az energiafüggőségtől. 2. A fogyasztók teherbíró képességének figyelembe vétele. 3. A fosszilis energiahordozók felhasználásának és a CO 2 kibocsátásának csökkentése. Az elemzés során a villamosenergia-termelésnél hasznosítható primer energiahordozó-fajták tény- (2008, 2010) és prognózisadatait, arányait a hazai és külföldi adatok alapján hasonlítjuk össze. Az abszolút értékek esetenkénti nagyságrendi különbözősége miatt az ábrákon százalékos arányok szerepelnek, számszerűen megadjuk a 100%-ot jelentő abszolút értékeket is. Az 1. ábra az energiahordozófajták villamosenergia-termelésben meglévő 2008., évi arányait mutatja. A szénarány vonatkozásában a világ, az USA és Németország adatai közel azonos értékek kereken háromszorosan magasabbak, mint a 14%-os hazai arány. A földgázhasznosításban a németországi adat csupán fele a világátlagnak és az USA adatának, a hazai földgázarány kiugróan magas érték. A hazai atomarány szintén kiugróan magas, a világátlag csak 14%. Az egyéb 1. ábra. Az egyes energiahordozó-fajták villamosenergia-termelésben meglévő arányai (2008, 2010) szén földgáz atom Egyéb össz. Import (+) Export (-) 24% (víz 16%) 14% 21% 41% Világ 100%= kwh/év 13% (víz 6%) 20% 20% 47% USA 100%=3, kwh/év 21% (megújuló 16%) 23% 13% 43% Németország 100%=0, kwh/év Import +13% 7% 37% 29% 14% Magyarország 100%=0, kwh/év 32

33 GEOTERMIA SZÉN szén földgáz atom Egyéb össz. Import (+) Export (-) 100% 80% 25% (víz 13%) 30% (víz 7%) (szél 17%) 30% (víz 6%) (szél 19%)? Import 5% 16 60% 11% 21% 34% 26%?? % 6% 20% 43% 11% 25% 38% ~50% % Szén 0% Szén 0% 5% Export -11% Export -14% -20% Világ (2035) 100%= kwh/év USA (2030) 100%=4, kwh/év USA (2050) 100%=5, kwh/év Németország (2020 után) Magyarország (2030) Atom-zöld 100%=225 PJ/év Magyarország (2030) Atom-szén-zöld 100%=230 PJ/év Magyarország (2030) Anti atom-zöld 100%=200 PJ/év 2. ábra. Az egyes energiahordozó-fajták villamosenergia-termelésben prognosztizált arányai (2030, 2035, 2050) kategóriában szerepel az összes megújuló, külön feltüntetve az USA- és a világadaton belül a vízenergia-hasznosítás arányát. A hazai megújuló arány viszonylag szerény adat, a 13%-os importtal együtt teszi ki a német és a világ egyéb értéket. Az ábrára tekintve szubjektíve is látható a hazai kiugróan alacsony szén- és megújuló arány, a kiugróan magas földgáz- és atomarány. Az utóbbi két nyersanyag 29+37=66%-os, a 13%-os villamos energiabehozatallal együtt 79%-os importarány már ma, a NE megállapítása szerint is igen magas importfüggőséget, kitettséget, kockázatot jelent. (Uránérc-termelés nélkül a fűtőelem is import, méghozzá elég merev, a reaktortípushoz kötött.) A második ábra a 2030., 2035., illetőleg a évre prognosztizált arányokat mutatja. Az 1. ábra felépítéséhez, szerkezetéhez hasonlóan adjuk meg a prognózis/tervezetadatokat, -arányokat. A NE-ban 2030-ra tervezett öt mixből (NE 77. old., 21. ábra) hármat mutatunk, köztük az Erőműfejlesztési Cselekvési Terv (EFCST) koncepcióban csendesen preferált Atom-Szén-Zöld mixet, két 0%-os szénarányt tervező mix-szel együtt. További két mix Atom-Zöld, Anti Atom-Zöld (+) esetében is a 0%-os szénarány szerepel. A bemutatott két adatsor (7 oszlop) elemzése alapján igen durva ( ordító ) arányeltérés látható a világ 43%-os, az USA 25-38%-os és Németország ~50%-os aránya és a hazai 0-5-0%-os szénarány között! (Az utóbbi három 0-5-0%-os szénarány aligha felel meg a Vezetői Öszszefoglalóban kitűzött a szénalapú energiatermelés szinten tartása követelménynek, célnak, mivel a jelenlegi 14%-os szénarányt a 0-5-0%-ra csökkenti, a szokásos (klasszikus) értelmezés szerint aligha tartja szinten. A földgázoszlopok összehasonlításánál ugyan fordított irányban ugyancsak feltűnő aránykülönbség van a külföldi prognózis/törekvés %-a és a hazai tervek %-a között. Az atom-arány két mixnél is 54%, közel kétszerese a világ és az USA átlag adatának. (A német adatsor kérdőjeles volta azt mutatja, hogy az atomerőművek leállításának társadalmi-politikai okokból történt bejelentésének jövőbeli realitása-üteme hosszabb távra előre aligha látható, de a német szénipar készen áll a jelenlegi 43%-os részarány növelésére.) A megújuló egyéb arányokat (nap, szél, víz, bio, geotermikus stb.) az ábrák áttekinthetősége érdekében most nem részletezzük. A zárójeles számok azért adnak információt az egyes országok (területek) eltérő adottságairól, törekvéseiről. Visszatérve a hazai három mix, köztük a NE-ban, illetőleg EFCST koncepcióban is preferáltnak minősített atom-szén-zöld mixről megállapítható, hogy 0-5-0%-os szénarány mellett (avagy vele szemben) %-os földgáz + atom arányt jelent, igen magas kitettségű importfüggőséget. Úgy tűnik, sikerül a jelenlegi 79%-os importarányt 93%-ra mérsékelni. (A 11-14%-os tervezett áramexport aligha csökkenti a behozatalból adódó importfüggőséget.) Az 1. és 2. ábrán bemutatott adatokkal jellemzett, a fentiekben bemutatott hazai törekvések értékelése alapján megállapítható, hogy a villamosenergia-termelésben kitűzött prognózis-tervben: 1. a szén hasznosítás arányának 14%-ról 5%-ra (0%-ra) csökkentése szembe megy: a nemzetközi (világ) tendenciával, a Vezetői Összefoglalóban kitűzött szénarány szinten tartásával, az energiafüggőség csökkentésével; 2. A földgázarány jelenlegi 29%-ról %-ra növelése szembe megy: az energiafüggőség csökkentésével, a nemzetközi (világ) tendenciával, a fosszilis (szénhidrogének) energiahordozók fogyó tendenciájával, a fogyasztói teherbíró képesség figyelembevételével; 3. a NE-ban 2030-ra tervezett energiamix(ek) megvalósítása esetén miszerint a évi földgáz+atom+import 79%-os importarány 33

34 SZÉN ra földgáz (39%) + atom (54%) 93%-ra emelkedik aligha teljesül az Energiastratégia fő üzenete, célunk, a függetlenedés az energiafüggőségtől (NE 5. oldal). A hazai ásványvagyon-gazdálkodás, illetőleg az energiaellátás kérdései említése során úton-útfélen halljuk, hogy Magyarország ásványi nyersanyagokban, energiahordozókban szegény. Vizsgáljuk meg most csak a szénféleségekre vonatkozóan ezen állítás valós, avagy a realitásokat teljességgel figyelmen kívül hagyó voltát! Az 1. táblázatban hazai, továbbá vezető széntermelő országok és a világátlag adatait mutatjuk be, nevezetesen a szakirodalmi források (Fabian, J , Karcher, C. 2012, Karmis, M. 2010, Kovács, F. 2012, MGSz 2004, NE 2011, Vajda, Gy. 2004) alapján megadjuk az ipari (kitermelhető) szénvagyon, az évi termelés, a népesség, az egy lakosra jutó ipari szénvagyon, valamint a szénvagyon- és az évi (2010. év) termelés alapján számított szénvagyon-ellátottságot. A hazai ellátottság esetén a évi 10 Mt/éves, illetőleg a 2030-ra az 5%-os szénarányhoz tartozó 4 Mt/éves adattal is számoltunk. A táblázat adatai önmagukban is beszédesek, nem kell az eredményeket ismételni. A látó ember számára az mindenesetre világosan látható, hogy az egy főre jutó, reálisan kitermelhető ipari, ipari+tartalékvagyon alapján t/fő, a világátlag ~150 t/fő, a vezető széntermelő (szénben gazdag) országok átlagában 260 t/fő aligha igaz a szegény minősítés, az ellátottság , illetve éves adata ugyancsak nehezen minősíthető gyengének. A 2. ábra összehasonlító prognózisadatai (arányai), illetőleg az 1. táblázat szénvagyon- (abszolút, illetve fajlagos) adatai alapján megítélésem szerint teljességgel indokolatlan a hazai villamos energia- (energetika) termelés fejlesztése során 0-5%-os szénarányokat tervezni, hacsak a rendíthetetlen szándék nem az, hogy hazánk viselje vállán a Föld klímájának megőrzésének súlyát, továbbá a hosszú távú dekarbonizációs célok megvalósítását. Utóbbi két cél részünkről történő teljesítése talán azért is lehetetlen, mivel a világ jelenlegi széntermelésében (6300 Mt/év) a hazai 10 Mt/év 0,00159-es arányt, 0,16%-ot tesz ki, a re prognosztizált 7 Mrd t/év-es világtermelésben az 5%-os villamos energia szénarány 4 Mt/év-es aránya 0,00043 = 0,04%. A villamosenergia-mix tervezésében miért nem a sok tekintetben példaként említett Németországot követjük, ahol ma is Mt szenet (lignitet) termelnek, és a távlati villamosenergia-mix-ben is az atom leépítéstől függően 40-50%-os lesz a szén aránya? A hazai villamosenergia-mixekben szereplő primer energiahordozófajták arányai kialakításában az elemző számára az is nehezen érthető, hogy a viszonylag kedvező (elvileg import) atomarány mellől a NE miért zárja ki (negligálja) az ugyancsak kedvező önköltségű lignit és szén energiahordozót, szemben a sokkal drágább, importfüggőséget jelentő földgázzal, illetőleg a 32,5 Ft/kWh-s megújuló (beruházási dotációval és kedvezményekkel esetleg Ft/kWh-ás) energiákkal szemben. Csaknem a 3-4-szeres önköltségű áramfajtákkal vesszük figyelembe a fogyasztók teherbíró képességét, hacsak nem a kártyás árammérőket gyártó ágazat fejlesztését célozzuk meg. Államtitkári nyilatkoztok (Észak, old.) szerint: A külszíni bányászatot nem, a mélyművelését viszont preferálja a kormányzat. A Miskolcon elhangzott nyilatkozat nyilván a hallgatóság ízlése szerinti volt, reményt keltve a korábban felhagyott borsodi bányák újranyitására, holott a szakemberek számára nyilvánvaló, hogy a korábban évig művelt, éve lezárt (lefejtett) bányák újranyitásával korszerű, eredményes, gépesített termelés nem valósítható meg. A nyilatkozó államtitkárnak illene tudni, hogy hazánkban a mélyműveléses területek általában víz-, gáz-, gázkitörés-veszéllyel terheltek, a barnaszénterületeken Ország kis szilárdságúak a mellékkőzetek, míg a külfejtésre alkalmas lignitvagyon döntő részben kedvező adottságokkal rendelkezik. Viszont ha a kormányzat a mélyművelésű bányászatot támogatja, akkor miért akarja mindenki Márkushegyet bezárni, ezt a kedvező barnaszén-előfordulást korszerű, gépesített fejtésekkel művelő bányát? Talán azért, hogy szén helyett a Vértesi Erőműbe import kőolajszármazékkal üzemelő kamionokkal km-ről (pl. Hevesből) lehessen autópályán szalmát szállítani, és Ft/kWh-ás lignit-, illetve kb. 20 Ft/kWh-ás barnaszén-áram helyett 32,50 Ft/kWh-ás bio-áramot termelni, figyelemmel a fogyasztók teherbíró képességére. Irodalom Magyarország Kitermelhető (NE 27. old.) Ipari tömeg (MGSz) Ipari+ ipari tartalék (MGSz) Kitermelhető (1) vagyon, ill. ipari készlet (2) (millió t) Termelés (millió t/ év) Népesség (millió fő) Egy lakosra jutó ipari szénkészlet (t/fő) Ellátottság (év) 8516 (1) 2010: : (2) 2010: : : : Világ (2) USA (2) Oroszország (2) Kína (2) India (2) Ausztrália (2) Németország (2) Dél-Afrika (2) Ukrajna (2) ország összegzett átlagadatai 1. táblázat. Szénkészletek a világ egyes vezető széntermelő országaiban [1] Büki, Gergely (2006): A jövő és az energia. In: Mérnök Újság XIII. évf. p [2] Fabian, Jan (2011): Steinhokhe-lokale Auswirkungen eines globalen Aufschwungs. 12. November, clausthal Zellerfeld [3] Karcher, Crhistian (2012): RWE The energy to lead. Bergheim, [4] Karmis, Michael (2010): Carbon Capture and Strorage (CCS) The Road to Deployment. Annual General Meeting, Society of Mining Professors, Tallin, Estonia, June [5] Kovács, Ferenc (2012): A Nemzeti energiastratégia (2030) kapcsán ismét egyszer a CO 2 és a szén szerepéről. In: Bányászati és Kohászati Lapok Bányászat 145. (2012) évf. 1. szám p [6] Nemzeti Energiastratégia 2030 (2011): 77/2011 (X.14.) Országgyűlési határozat [7] Magyar Geológiai Szolgálat (2004): Magyarország ásványi nyersanyagvagyona, Budapest, [8] Vajda, György (2004): Energiaellátás ma és holnap. In: Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián MTA Társadalomkutató központ, Budapest 34

35 GEOTERMIA VÍZ Kerényi A.Ödön, Szeredi István A vízenergia-hasznosítás vizsgálata I. Elkészült a Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv, és kialakítás alatt áll a megújuló forrásból termelt villamos energia kötelező átvételét és az átvétel szabályait rögzítő METÁR rendszer. Ezek közös eleme, hogy nem számolnak (a METÁR esetében a 4,0 MW teljesítményhatár felett) a vízerőművek termelésével, sem pedig ilyenek lehetőségével. Nem ismert, hogy a megújuló energia-hasznosítási tervek előkészítésében milyen megállapítások szolgáltak alapul, amelyek indokolhatták a vízenergia-hasznosítás szükségtelenségét. A belső és külső energetikai és gazdasági környezet változásai alapján azonban szükségesnek és indokoltnak ítélhető a vízenergia-hasznosítás feltételeinek vizsgálata. A mai magyarországi villamosenergia-fogyasztás 10-12%-át kitevő hazai vízenergia-készlet hasznosítását vagy az arról való lemondást egyaránt csak megfelelően megalapozott vizsgálatok indokolhatják. A rendelkezésre álló vízenergia-készletből kb. 4 milliárd kwh a Duna hasznosítható vízenergiája, ami a Duna Bizottság által kijelölt vízerőművek megépítésével nyerhető meg. A vízenergia-hasznosítás szerepe A vízenergia hasznosításának a villamosenergia-rendszerben betöltött szerepe alapján két lényeges funkciója különíthető el. Primer megújuló energiaforrásként a vízenergia az áramszolgáltatás kezdetétől villamos energia előállítására szolgál. Azt megelőzően, a történelmi időkben a legáltalánosabban használt mechanikai energiaforrás volt. Fokozottan előtérbe került a klímavédelmi célkitűzések elérését elősegítő, megújuló forrásból termelt villamos energiaként. Mivel nem, vagy csak kismértékben támogatásigényes, eszköze lehet a klímavédelmi célkitűzések legkisebb költségű megvalósításának. Termelés- és fejlesztéstámogató eszközként a vízenergia bekerült a villamosenergia-szolgáltatás biztonságát támogató rendszerekbe, a termelőkapacitás és a csúcsigények közötti folyamatosan változó különbség áthidalására. A megfelelő tározókapacitású vízerőművek a csúcsidei teljesítményigények teljesítésére használhatók. A csúcsidei villamosenergia-igények tárolása és menetrendszerű szolgáltatása mellett a vízerőművek és a szivatytyús energiatározók a rendszerirányítás gyors reagálású, flexibilis eszközeivé váltak. A vízenergia szerepe a primer energiaforrásként megújuló forrásból való villamos energiatermeléstől fokozatosan a rendszerrugalmasság, -szabályozás és -biztonság irányába tolódott. Speciális lehetőségei ezen a téren rendkívül értékesekké váltak, különösen a megújuló forrásból termelhető villamos energia rendszerbe integrálásához. A vízenergia nemzetközi felértékelődése Az EURELECTRIC 2011-ben közzétett álláspontja szerint a vízenergia Európa olyan belső forrása, ami nem teljesen hasznosított, és a hasznosítása diverzifikálja a forrásokat, csökkenti a függőséget. Emellett a vízenergia a legfontosabb megújuló energia-termelési technológia Európában, versenyképes, hatékony, klímabarát, és részt vesz a rendszerstabilitás biztosításában. A hasznosítását gyors megtérülés, magas hatásfokú, hatékony készletfelhasználás jellemzi. A villamosenergia-termelési technológiák között a legmagasabb hatásfokú. Ezek miatt Európa vízenergia-készleteinek hasznosítását tovább kell folytatni. A vízenergia nemzetközi súlyának növekedését, fontosságát mutatja az EURELECTRIC szeptemberi 26-án közzétett nyilatkozata, melyben sürgeti a politikusokat európai és nemzeti szinten, hogy most tegyenek lépéseket Európa nem teljesen kihasznált vízenergia-készleteinek kihasználásáért: Fordítsanak figyelmet arra, hogy a vízenergia kulcsszerepe kapjon szélesebb körű publicitást! Segítsék elő minden lehetséges módon a még nem hasznosított vízenergia-készletek hasznosítását! Biztosítsák a megfelelést a jogszabályi környezet és a vízenergia, valamint a szivattyús energiatározók további fejlesztése között! A hálózatok és a hálózati kapcsolatok fejlesztésével biztosítsák a szivattyús energiatározók nagyléptékű rendszerelőnyeinek kihasználhatóságát az egész európai villamosenergia-rendszerben! Európai szinten hozzák összhangba a szivattyús energiatározók hálózathasználati díjait. El kell utasítani a rendszerirányítók igényét a szivattyús energiatározók tulajdonukba kerülésére! Egyszerűsíteni kell az engedélyezést. Biztosítani kell azt, hogy az Európai Bizottság vezérigazgatóságai (DG Energy, DG Climate és DG Environment) egységesen érvényesítsék a vízenergia vonatkozásában azt, hogy ez a technológia és fejlesztése európai érdekű. A fenntartható vízenergia központi szerepet játszik Európa energetikájának jövőjében. A villamosenergia-rendszer szabályozási problémáinak megoldása A magyar villamosenergia-rendszer szabályozási problémái és azok megoldása terjedelmi és tartalmi okokból csak külön cikkben taglalhatók. Az elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a menetrendkezelés és a rendszerszabályozás terén a rendszerirányítás eszközeinek radikális átalakítása szükséges. Elengedhetetlennek látszik, hogy elkezdődjön a jelenlegi, főleg földgáz energiahordozóra alapozott szabályozási struktúra felváltása megfelelően diverzifikált eszközökkel. Az üzembiztos és rugalmas rendszerműködéshez, valamint a rendszerirányítás költségeinek stabilizálásához szükség van egy rendszerérdekű gyorsszabályozó erőmű belépésére. Belépésének sürgősségét növeli a Nemzeti Energiastratégiában körvonalazott különböző termelőtípusok (megújuló források hasznosítása és nagyblokkos atomerőmű kapacitásbővítés) rendszerbe illesztése. A nemzetközi vizsgálatok és gyakorlatok egybehangzóan azt mutatják, hogy műszaki és gazdasági szempontból egyaránt a szivattyús energiatározó (SZET) a legkedvezőbb és egyben legkiforrottabb megoldás. A villamosener- 35

36 VÍZ gia-rendszer üzemi igényeit legnagyobb komplexséggel és hatékonysággal a szivattyús energiatározó képes biztosítani. A piac értékítélete megerősíti, hogy a szivattyús energiatározók a rendszerirányítás legjobb gyorsreagálású, rugalmas eszközei. A rendszerszabályozás átalakítása és diverzifikálása csökkentheti a rendszerszintű szolgáltatások költségeit egyrészt az árak stabilizálásával, másrészt pedig a rendszerszintű szolgáltatások iránti igény mérséklésével. A rendszerirányítási problémák megoldására a kormány szeptember 30-án elfogadta a Nemzeti Tervet, és döntött annak továbbításáról az Európai Bizottság részére. A kormány internetoldalán megjelent közlés szerint a magyar állam egy olyan Nemzeti Tervet állított össze, amelyben a beruházások: megoldást jelentenek a magyarországi villamosenergia-rendszer szabályozási problémáira; csökkentik az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását és a villamosenergia-termelés CO 2 -intenzitását; hozzájárulnak a megújuló energiaforrások szélesebb körű felhasználásához; diverzifikálják az energiaforrásokat; erősítik a versenyt a villamos energia- és a földgázpiacokon; csökkentik az ország energiafüggőségét, és mindezek eredményeképpen uniós összevetésben érdemben javítják a magyarországi villamosenergia-szektor versenyképességét. A Magyar Állam a Nemzeti Terv részeként, az abban foglaltak között első helyen kíván támogatásban részesíteni egy magyarországi helyszínen megvalósítandó, +/-600 MW teljesítőképességű szivattyús energiatározó (SZET) beruházást. A Magyar Állam álláspontja szerint a SZET megvalósítására a magyar villamosenergia-rendszer súlyos rendszerszintű problémáinak megoldása és a megújuló energiatermelés költséghatékony módon történő elősegítése érdekében egyértelműen szükség van. A vízenergia-hasznosítás helyzete a régiónkban A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint a világ összes villamosenergia-termelésének kb. 16%-át a vízenergia hasznosítása teszi ki, és egyben ez a legnagyobb megújuló energiaforrás. Az összes megújuló forrásból termelt villamos energia közelítően 85%-a vízenergia. Az IEA különböző megújuló energianövelési szcenárióinak mindegyikében arányos részt képvisel a vízenergia-hasznosítás növelése. Az EURELECTRIC adatai szerint Európában is a vízenergia a legnagyobb megújuló energiaforrás; az összes megújuló forrásból termelt villamos energia közelítően 69%-a vízenergia. Az EU 27 tagországában a vízenergia teljes beépített teljesítőképessége 136 GW, és 338 TWh/év villamosenergia-termelést képvisel. Az EURELECTRIC tagországokban a vízenergia beépített teljesítőképessége 200 GW, az éves termelése 552 TWh. Az előbbiek a szivatytyús energiatározók nélkül értendők. Európába még jelentős hasznosítható vízenergia-készletek állnak rendelkezésre. Tekintettel a vízenergia nem egyenletes földrajzi eloszlására, előtérbe kerülnek a szivattyús energiatározók. Az EU DG for Energy az EU megújuló energiapolitikájának támogatására jelentős szivattyús energiatározó kapacitás belépésére számít. Kiemelt hangsúlyt kapott a rugalmasságnövelés. A meglévő kb. 45 GW szivattyús energiatározó kapacitást 8,6 TWh forgalommal tervezik bővíteni, és további 8,4 TWh forgalmat várnak új SZET-ek építéséből. A villamosenergia-termelési adatok azt mutatják, hogy régiónkban (ami a hazánkkal közvetlenül határos országok mellett Csehországot és Lengyelországot foglalja magában) a vízenergia-hasznosítás súlya nem tér el számottevően a világszerte érvényesülő trendektől. Régiónk villamos energiatermelés-szerkezete 2010-ben A régióban termelt villamos energiából (1. ábra) 2010-ben 52,72% a szénalapú termelésből származott. A második a víz 18,20, a harmadik az atom, 14,14%-kal. A földgázalapú termelés 10,58% volt. A régióban termelt összes villamos energia 514,96 TWh, az összesített termelőkapacitás nagysága MW volt. A régióban a szénalapú villamosenergia-termelés a domináns, és az EUprognózisok szerint várhatón az is marad. A vízenergia a régió villamosenergia-termelésében a második legnagyobb tényező, és várhatóan az is marad, amennyiben az atomerőmű-építéssel szembeni ellenállás nem enyhül. Az EU prognózisai szerint a régiónk EU tagországaiban a vízerőművek beépített teljesítménye a jelenlegi MW-ról 2020-ig 21%-kal fog növekedni, ami 4040 MW-ot jelent, és azt követően 2030-ig további 1000 MW-nyi növekedés várható. A régió EU tagországainak várható vízenergia termelőkapacitás-növelése A vízenergia hasznosítás-növelési prognózis (2. ábra) világosan mutatja azt, hogy az EU fontos szerepet szán a vízenergia-hasznosításnak a ábra. A régiónk villamos energiatermelés-szerkezete 2010-ben 2. ábra. A régiónk EU tagországainak várható vízenergia-termelő kapacitásnövelése Gáz 10,58% Olaj 1,04% Biomassza 2,86% Víz 18,20% Szél 0,88% Nap 0,03% Geo 0,00% Atom 14,14% Vízerőművek teljesítménye, MW Szén 52,72%

37 GEOTERMIA VÍZ ig elérendő klímapolitikai célkitűzések elérésében, valamint a megújuló energia részarányának 2020-ig 20%-ra való növelésében. A vízenergia hasznosítása a Magyarországot is magában foglaló régió energetikai fejlesztéseiben és az EU terveiben egyaránt számottevő energetikai tényező, ezért a vízenergia megújuló forrásból termelhető energiaként való hasznosítása terén szükségesnek ítélhető a jelenlegi magyar gyakorlat felülvizsgálata. A vízenergia-hasznosítás hazai vizsgálatának aktualizálása Az EU-bizottság részéről a Duna Régió Stratégia összeállításáért felelős DG REGIO összeállította és egyeztette a nemzeti adatszolgáltatások és a konferenciák tapasztalatai alapján a Duna Régió Stratégia akciótervét, ami 2010 végén lezárásra került. Az akcióterv két kérdéskörnél kapcsolódik a vízenergia hasznosításához, a vízi szállítás és az energia akcióinak végrehajtásánál. A vízi szállítás akciói között az akcióterv célkitűzése a szállítás kevésbé energia-intenzív, tisztább és biztonságosabb módjának kialakítása. A belső vízi utak kiemelkedő szerepet játszhatnak a cél elérésében. A vízi szállítás konkrét akciói közül a hazai belvízi tranzitforgalom számára kiemelkedő jelentőségű a TEN-T 18. sz. projekt végrehajtása környezeti szempontból fenntartható módon. Ennek célja a VIb osztályú hajók közlekedésének biztosítása 2015-től egész évben Németországban, Ausztriában, Szlovákiában, Magyarországon, Bulgáriában és Romániában. A VII. páneurópai folyosó magyarországi szakaszának hossza 378 km, az EU országok és a Balkán-térség közötti dunai áruforgalom dinamikus növekedését szolgálja. (Ez Magyarországon a Gönyű Mohács szakasz folyamatos hajózhatóságának biztosítását jelenti.) A vízi szállítás második konkrét akciója: beruházások a Duna és mellékfolyóinak vízi út-infrastruktúráján, és az összekötések javítása. Az energiarendszerek, az -infrastruktúra, a -hatékonyság és a megújuló energia akciói között az EU célja a hosszú távú energiapolitika, valamint a nemzeti beruházási stratégiák (erőművek, hálózat, összekötő vezetékek) koordinálása. A konkrét energetikai akciók között első helyen említhető az akcióterv kidolgozása a Duna, Száva, Tisza vízenergia-készletének hasznosítására. A Duna Régió Stratégia akciótervében foglaltak szerint az EU Duna Régió Stratégia akciótervének részeként a Duna és a Tisza vízenergia-készletének hasznosítása, valamint a Dunán és mellékfolyóin a hajózási feltételek javításának vizsgálata viszonylag rövid időn belül előtérbe kerülhet. A vízenergia megújuló forrásként való hasznosítása A klímavédelmi törekvések felértékelték a vízenergia szerepét. A kiotói nyilatkozat, majd a johannesburgi WSSD világ-csúcstalálkozó végrehajtási programjában foglaltak egyértelmű állásfoglalást rögzítettek a vízenergiával kapcsolatban. Ennek értelmében a vízenergia megújuló és tiszta energia. A megújuló energiára vonatkozó politika és jogalkotás a vízenergiára és annak minden méretére vonatkozik. A megítélés szempontjából nem tehető különbség a régi használat és az új között. Az ENSZ állásfoglalás értelmében a vízenergia hasznosítását növelni kell. A vízenergia primer energiaforrásként történő hasznosításának gazdasági feltételei közül kiemelhető az, hogy ez az egyik legkisebb költségű villamosenergia-termelési mód, ami a primer energiaforrás mellett, a technológia egyszerűségének és a hosszú élettartamnak köszönhető. A vízenergia-hasznosítás sajátosságai együttesen hosszú távú árstabilitást, alacsony árkockázatot és megbízható előretervezhetőséget eredményeznek. A vízenergia tiszta természeti erőforrás, melynek hasznosítása hoszszú múltra tekint vissza. Kipróbált, alacsony kockázattal megvalósítható technológia. Építése és üzeme jellemzően helyi tudásra és munkaerőhasználatra alapozható. A megvalósításához felhasznált helyi eszközök és munka aránya elérheti a 80%-ot, szemben más erőműtípusokkal, ahol ez az arány mindössze 6-8% (pl. szélerőművek). Mivel helyi, belföldi forrást hasznosít, növeli az energiafüggetlenséget. Gazdasági szempontból mindenképpen kiemelhető, hogy a vízenergia-hasznosítás magában hordozza a többcélú vízhasznosítás és az infrastruktúrafejlesztés feltételeinek megteremtését. A régió országaiban a villamosenergia-termelés forrásonkénti megoszlásában általában az alacsony árkockázatú források kaptak prioritást. Elgondolkodtató az, hogy miért tér el a primer források terén a régiós trendtől a magyar energiapolitika, különösen akkor, ha számításba veszszük, hogy a vízenergia-hasznosítás megvalósítása többnyire nem támogatásigényes, képes az önfinanszírozásra, a magvalósításához felhasznált eszközök költségeinek visszatérítésére a termelt villamos energia árbevételeiből. A magyarországi vízerőművek összes beépített teljesítőképessége jelenleg kb. 50 MW, az éves termelésük kb. 200 GWh. A villamosenergia-szolgáltatás szempontjából szerepük nem jelentős. A befejezetlen Bős-Nagymaros vízerőműrendszer magyar részre jutó hányada a jelenleg üzemelő vízerőművek beépített teljesítményének kb. kilencszerese (kereken 440 MW) lett volna. A Bősi Vízerőmű az elmúlt évek alatt több mint 37 milliárd kwh villamos energiát termelt, ami közelítően Magyarország egyévi nettó villamosenergia-fogyasztása. A magyarországi vízerőkészletek a nemzetközi adottságokhoz viszonyítva szerények. A legutolsó készletfelmérés szerint az elméleti vízerőkészlet 7446 GWh/év, amiből az között a műszakilag hasznosíthatónak ítélt vízerőkészletet 4590 GWh/év nagyságúra (azaz a jelenlegi teljes hazai villamosenergia-felhasználás 10-12%-ára) tették. Magyarország vízenergia-hasznosítási lehetőségeinek több mint háromnegyedét a Duna jelenti. A magyarországi Duna-szakasz jelentős része közös Szlovákiával. Ezen a szakaszon szlovák hozzájárulás nélküli vízenergia-hasznosítás eleve kizárt, illetve a Bős-Nagymaros vízerőműrendszer vitás kérdéseit a hágai Nemzetközi Bírság évi ítéletének megfelelően kell rendezni. Addig Magyarország nem kaphatja meg az immár a több mint másfél évtizede üzemelő bősi vízerőmű termeléséből az országot vízjogilag megillető 1/3-nyi, kb. 1 milliárd kwh termelést. A Dunakanyar és a déli országhatár közötti Duna-szakasz hasznosíthatóságát nem korlátozza más országok joga. Kötöttséget a Duna Bizottság terve jelent, melyben elfogadták a magyar kormány javaslatát, amely Bős és Nagymaros mellett Adonyt és Fajszot jelölte ki a hajózási szempontból szükségesnek ítélt vízlépcsők helyéül. A közelítő vizsgálatok szerint a magyarországi Duna-szakaszon vizsgált létesítmények, a jelenlegi energetikai feltételek mellett, a villamosenergia-termelés és értékesítés árbevételei alapján megvalósíthatók. Nem volt szükség, ezért nem is került sor más ágazatokkal való költségmegosztás számításba vételére. Meg kell jegyezni, hogy a Bős-Nagymaros Vízlépcsők létesítésének vizsgálatai alapján készült évi államközi egyezmény és szerződés már a Duna komplex hasznosításnak elve alapján készültek. A vízlépcsők létéből származó előnyök más nemzetgazdasági ágaknál is jelentkeznek. Az ágazatok közötti viták elkerülésére minősítette az Országos Tervhivatal a BNV-t kiemelt beruházásnak. Az országos beruházási keret hiányát az Osztrák Villamos Művekkel (ÖVG) kötött megvalósítási szerződéssel sikerült áthidalni. Ennek alapelve az volt, hogy az osztrák fél megelőlegezi a Nagymarosi Vízerőmű beruhá- 37

38 VÍZ ,00 Turbinák száma A kiadható villamos energia GWh/év Az évi maximális teljesítmény MW A termelhető energia - GWh/év 1200, ,00 800,00 600,00 400,00 200, ,65 226,21 213,44 27,59 27,59 27, ,30 452,41 426,88 55,18 55,18 55, ,75 675,69 640,26 82,76 82,76 82, ,44 854,22 847,90 110,24 110,23 110, ,25 962,11 983,45 133,83 133,79 135, , , ,45 142,55 142,55 143, , , ,67 148,56 148,56 149,23 0, A beépített turbinák száma , , ,00 152,84 152,84 153, , , ,67 155,87 155,87 156,15 1. táblázat. A nagymarosi energiaszámítások összefoglalása 3. ábra. A Nagymarosnál évenként termelhető energia a gépszám függvényében zási költségeit, és azt az MVM tröszt törleszti a Nagymarosi Vízerőműben termelt villamos energiával. A szállítást azonban az MVM a magyar VERből garantálja. Ezt a kikötést az ÖVG kérte, hogy a beruházás késése esetén is megkapja az évi 1,2 TWh energiát. A beruházási összeg nagyságát a magyar fél - részletes vizsgálatok - alapján a BNV magyar beruházási összegének maximum 60%-ában javasolta. Ennek indoka az volt, hogy ebből a pénzből akár lignit-, akár atomerőműből is tudtunk volna azonos termelési egységköltségű villamos energiát fejleszteni. Az ÖVG ezt az elvet elfogadta. Ebből látszik, hogy költségmegosztás esetén az energetikát a komplex beruházás max. 60%-a terhelné. A többi érintett ágazat, tehát a hajózás, a közúti közlekedés, az árvízvédelem, a vízgazdálkodás, benne az ivóvízellátás, a mezőgazdaság és a turizmus is fizetné a maradék 40%- ot a kapott előnyökért. A költségmegosztás elve azonban országonként is eltérő. A BNV-beruházó csehszlovák fél például kisebb hányadot terhelt az energetikára. Az ŐVG viszont a bécsi Freudenau Vízerőművet teljes egészében maga finanszírozta. Ismeretes, hogy ebbe az erőműbe a magyar kormány által leállított Nagymarosi Vízerőmű főberendezéseit szerelték be. A vízerőkészletek hasznosítási lehetőségei folyamatosan változnak, és ebben nagyszámú tényező játszik szerepet a technológiai feltételektől a klímaváltozásig. A gyakran visszatérő kérdések között említhető például a Duna vízhozam-változása, a medermélyülés és vízszintcsökkenés, a klímaváltozás következményei, a hűtővíz-ellátási problémák, a hajózási nehézségek stb. Egyértelműen rögzíthető, hogy mindezek a hatások együttesen sem okozták a hasznosítható vízerőkészletek olyan mértékű csökkenését, ami korlátozná vagy kizárná ezek hasznosíthatóságát. A hasznosítható vízenergia változásainak ellenőrzése A vízenergia-hasznosítás sajátossága, hogy a beépíthető teljesítmény és a termelhető villamosenergia-mennyiség az adott helyen rendelkezésre álló természeti erőforrástól függ. A szén, a földgáz, az urán szállítható, a vízenergia-hasznosítás helyhez kötött, vizsgálata adott helyszínen lehetséges. A magyarországi Duna-szakasz vízenergia-hasznosítását két helyszínen célszerű megvizsgálni. Ez aránylag egyszerű, mivel napi észlelésű vízmércék működnek, a napi vízállások és vízhozamok elérhetők. A két helyszín Nagymaros és Fajsz. Az itt kapott értékek irányadók lehetnek a harmadik helyszínre, Adonyra is. A vizsgálatokban a Freudenaui erőműbe beépített csőturbinák jelleggörbéi kerültek felhasználásra. A csőturbinák a kis esésű vízerőművek gyakorlatban bevált eszközei. A 7500 mm járókerék-méretű gépek a világban több helyen üzemelnek. A számításba vett alapadatok tehát a következők: Turbina járókerék-átmérő: 7500 mm. A turbina szinkron fordulatszám 65,21 1/min. Vezetőlapát-nyitás a maximális 95%-a (5% többlet biztonság). A gépegység-teljesítmény 25,0-27,5 MW. Nagymaros A Duna vízjárásnak jellemzésére a három, szúrópróbaként kiválasztott év naponkénti vízhozam- és vízszint-adatai szolgáltak. Ezek a nagymarosi helyszín esetében az 1987., és a év vízrajzi évkönyvében szereplő naponkénti adatok voltak. A 3. ábra azt mutatja, hogy a turbinák számának növekedését miként követi a termelhető villamos energia mennyisége. Két megállapítás tehető: A vizsgált évek közül legkedvezőtlenebbnek tekinthető az év adataival készített energiaszámítás. Ezért ez szolgálhat a további számítások alapjául. Az évet mutató adatsor szerint a 6 gép fölötti gépszám-növeléshez tartozó energianövekmény lecsökken. Ezért a továbbiakban 6 gép termelésével és megvalósítási költségeivel célszerű számolni. Az egyes kiválasztott évek naponkénti vízhozam- és vízszint-adataival számítva a generátorok leadott maximális teljesítménye és az éves ösz- Az erőmű hálózatra adott teljesítménye - MW ábra. A teljesítménytartósság Nagymarosnál az év adatai alapján számítva 9 gép 8 gép 7 gép 6 gép 5 gép 4 gép 3 gép 2 gép 1 gép

39 GEOTERMIA VÍZ 1600 Turbinák száma A kiadható villamos energia GWh/év Az évi maximális teljesítmény MW A termelhető energia - GWh/év ,65 226,21 213,44 27,59 27,59 27, ,30 452,41 426,88 55,18 55,18 55, ,75 675,69 640,26 82,76 82,76 82, ,44 854,22 847,90 110,24 110,23 110, ,25 962,11 983,45 133,83 133,79 135, , , ,45 142,55 142,55 143, , , ,67 148,56 148,56 149, , , ,00 152,84 152,84 153, , , ,67 155,87 155,87 156,15 A beépített turbinák száma 2. táblázat. A fajszi energia számítások összefoglalása 5. ábra. A Fajsznál évenként termelhető energia a gépszám függvényében szesített villamosenergia-termelés az 1. táblázat szerint alakult, illetve a megvalósítás esetén alakult volna. Az év napjaiban leadható teljesítményt a rendelkezésre álló vízhozam tartóssági sorrendjébe nagyság szerint rendezve a 4. ábra szerinti éves adatokat kaptuk. A nagymarosi helyszín esetében 6 csőturbinával lehet számolni, melyek egyenkénti teljesítőképessége 25,0 MW. Az erőmű beépített teljesítőképessége 150,0 MW, villamosenergia-termelése 1022 GWh/év. Meg kell említeni, hogy a korábbi nagymarosi tervekben szereplő valamivel nagyobb teljesítményértékek és energiatermelési mennyiségek elsősorban a Nagymaros alatt a tervekben előirányzott alvíz-oldali mederkotrás következményeként határozhatók meg. A tervekben szereplő mederkotrás számításba vételének teljesítmény- és termelésnövelő hatása hozzávetőleg a korábbiakban előirányzott beépített teljesítményértékekre vezet. Az elvégzett vizsgálatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy sem a leadható teljesítmények, sem a villamosenergia-termelés, sem a gépszám kiválasztása terén nem látható olyan hatás, ami a korábbi koncepciótól való eltérést indokolná. A Nagymarosnál létesíthető vízerőmű elhelyezésével kapcsolatban meghatározó jelentőségű a dömösi gázló, ami miatt a visegrádi sziklás Duna-szűkület helykiválasztása megtartása indokolt. Ésszerű tehát az eredeti BNV-tervek használata, amelyek 160 MW beépített teljesítőképességre készültek, legalább 50 éves üzemidőre számítva. 6. ábra. A teljesítménytartósság Fajsznál a évre számítva Az erőmű hálózatra adott teljesítménye, MW gép 8 gép gép 6 gép 5 gép 4 gép 3 gép 2 gép 1 gép A jelen vizsgálat csupán az utóbbi évtizedek vízjárásán alapuló vízerőmű-kapacitásadatokat mutatja be, mintegy igazolásul azok ma is helyes voltára. Fajsz A második ellenőrzési pontként kiválasztott fajszi helyszín esetében az előbbivel megegyező műszaki alapfeltételek és számítások kerültek alkalmazásra. A Duna vízjárásnak jellemzésére a három, szúrópróbaként kiválasztott év, 2007, 2008 és 2009 vízrajzi évkönyvében szereplő naponkénti adatok kerültek felhasználásra. Az 5. ábra diagramja mutatja azt, hogy a turbinák számának növekedését miként követi a termelhető villamos energia mennyisége. Két megállapítás tehető: A vizsgált évek közül legkedvezőtlenebbnek tekinthető a év adataival készített energiaszámítás. Ezért ez szolgálhat a további számítások alapjául. A évre vonatkozó adatsor szerint a 6 gép fölötti gépszám növeléshez tartozó energianövekmény lecsökken. Ezért a további számításokban 6 gép termelésével és megvalósítási költségeivel célszerű számolni. Az évenként hálózatra adható villamos energia mennyisége az 5. ábrán látható trend szerinti. A Fajsznál évenként termelhető energia a gépszám függvényében Az egyes kiválasztott évek naponkénti vízhozam- és vízszint-adataival számítva a generátorok leadott maximális teljesítménye és az éves összesített villamosenergia-termelés a 2. táblázatban összefoglaltak szerint alakult. A év napjainak leadható generátorteljesítményét a rendelkezésre álló vízhozam tartóssági sorrendjébe rendezve a 6. ábra szerinti éves nagyságok adódnak. A teljesítménytartósság Fajsznál 2009-re számítva A villamosenergia-termelési lehetőség vizsgálata azt mutatja, hogy a fajszi helyszín esetében 6 csőturbinával lehet számolni, melyek egyenkénti teljesítőképessége 27,5 MW. Az erőmű beépített teljesítőképessége 165,0 MW, villamosenergia-termelése 1220 GWh/év. Az elvégzett villamosenergia-termelési vizsgálatok igazolják, hogy a Duna vízjárása jelenleg is biztosítja a korábbi tervekben számított villamosenergia-termelés lehetőségeit. (Folytatjuk. Az irodalomjegyzéket a második, befejező rész után közöljük.) 39

40 MEGÚJULÓK Jánosi Imre A szélenergia hasznosításának hazai perspektívái A szélerőművi villamosenergia-termelés a megújuló forrásokat kiaknázó technológiákon belül a leggyorsabban növekvő ágazat. A telepített globális kapacitások 2011 júniusában meghaladták a 200 GW-os szintet, ami a teljes villamosenergia-termelés közel 2,5%-át lenne képes előállítani. A vezető ipari országokban 2013-ra újabb 200 GW körüli növekményre számítanak, és a tendencia a kormányok támogatási politikája miatt egyelőre növekvő (nem is beszélve a 2011 márciusában bekövetkezett japán atomkatasztrófa jövőben várható hatásairól). A szélerőművi energiatermelés bővülésének dinamikáját illusztrálja a 2007-re és 2011-re vonatkozó adatsorok összehasonlítása az 1. táblázatban. Dánia kiemelkedő szerepet játszik a fejlesztésekben és a felhasználásban is (21% részarány), de például Navarrra spanyol tartományban az energiaigények 70%-át szélerőművekkel termelik, közel 1 GW telepített kapacitással (2011-es adat). A névleges összkapacitás tekintetében 2011-ben évben Kína átvette a vezetést az USA, Németország és Spanyolország előtt. Magyarországon jelenleg kapacitáskorlát vonatkozik a szélerőművekre a villamosenergiarendszer stabilitásának biztosítása miatt. A szélenergia-potenciál szempontjából hazánk nem számít kedvező területnek, a szárazföld felett ugyanis a légáramlatok erősen lefékeződnek, nem is beszélve a Kárpát-medencét övező hegyláncok árnyékoló hatásáról. A pontos felméréshez magas mérőtornyok sűrű hálózatának több éves adatai lennének szükségesek, ami gyakorlatilag nem megvalósítható. Ennek hiányában a legjobb becsléseket az időjárás regionális előrejelzésére is használt numerikus modellek szolgáltatják, a megfelelő számításokat az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársai elvégezték, illetve folyamatos fejlesztések beépítésével időről-időre elvégzik. Az 1. ábra bal oldali térképe a felszín feletti 75 m-es szinten mutatja az átlagos szélsebesség értékek földrajzi eloszlását. A nemzetközi tapasztalatok szerint gazdaságos szélenergia hasznosítás legalább 7 m/s körüli átlagértékekkel rendelkező területeken valósítható meg, a térkép 1. táblázat , illetve években üzemelő szélenergia-kapacitás egyes országokban és itthon (adatok: US Department of Energy). *2008 év végi adat (Magyar Energia Hivatal). Ország Kapacitás (MW) 2007 Kapacitás (MW) 2011 Dánia Spanyolország Kína Németország India Egyesült Királyság Olaszország USA Magyarország 127* 330 szerint nálunk az ilyen régiók részaránya elhanyagolható (a jelenleg működő turbinák döntő többsége egyébként éppen a könnyen azonosítható északnyugati szélcsatorna környékére települt). A szélenergia-hasznosítás fizikai alapjai egyszerűek, és jól ismertnek tekinthetők. Az áramlás teljesítménysűrűsége (egységnyi felületen és egységnyi idő alatt áthaladó légtömeg mozgási energiája) a szélsebesség harmadik hatványával és a levegő sűrűségével arányos, így a meteorológiai paraméterek alapján könnyen meghatározható. Ezen teljesítménysűrűség átlagos értékének földrajzi eloszlását mutatja az 1. ábra jobb oldali térképe. Az összes mozgási energia nyilvánvalóan nem nyerhető ki (ehhez olyan turbina kellene, amely mögött leáll a levegő), az elvi határ az ún. Betz-limit (59,3%). További veszteségek is fellépnek, de a legkorszerűbb erőművek lassan megközelítik az 50%-os hatásfokot (ez a Betz-limit 84%-a). A szélerőművi energiatermelés legnagyobb problémája, hogy maga az erőforrás rendkívül megbízhatatlan, a szél néha fúj, néha (nálunk többnyire) nem. Az ingadozások rövid időtartamok alatt is rendkívül nagyok lehetnek (turbulencia), és rendkívül nehezen előjelezhetők (erre a pontra még visszatérünk). A szélsebesség-értékek egy adott helyen erősen ferde gyakoriságeloszlást mutatnak, egy példa látható a 2. ábra bal oldali grafikonján (3 év turbinatorony-mérései Mosonszolnok közelében). A modern turbinák teljesítménygörbéi (elektromos kimenő teljesítmény a szélsebesség függvényében) a maximális értéktől eltekintve nagyon hasonlók ahhoz, mint amit a kék vonal illusztrál ugyanezen a grafikonon. A generátorok meghajtásához szükséges minimális szélsebesség ( cut-in érték) általában 2,5-5 m/s, efölött a kimenő teljesítmény a szélsebesség közel harmadik hatványával nő m/s körül szükséges az aktív turbina-kontroll bekapcsolása, amit a lapátok hajlásszögének változtatásával érnek el. Ebben a tartományban a kimenő elektromos teljesítmény egy konstans érték körül (névleges teljesítményplató) ingadozik. Túlságosan erős szélben a lapátokat és a tornyot is kritikus mechanikai terhelés érheti, ezért biztonsági okok miatt 25 m/s sebesség körül ( cut-out érték) a turbinákat leállítják. A 2. ábrán látható, hogy az alacsony átlagos szélsebességű helyeken az elektromos teljesítmény nem egyszerűen csak elmarad a névértéktől, hanem a természetes sebességingadozások a teljesítménygörbe nemlineáris szakasza miatt extrém fluktuációkat produkálnak a kimenő oldalon. Ettől függetlenül is egy szélturbina elektromos teljesítménye folyamatosan ingadozik a nulla és a névérték között, példaként bemutatjuk a már említett erőmű egyheti kimenő adatsorát a 2. ábra jobb oldali grafikonján. A szélturbinák hasznosságának is fontos mérőszáma a kapacitásfaktor, ami a hosszú idejű átlagos kimenő teljesítmény és a névleges teljesítmény hányadosa. Kivételesen jó széljárású helyeken a kapacitásfaktor meghaladhatja a 40%-ot, 33-35% fölött egy szélturbina igen jó teljesítményűnek számít, nálunk a legjobb helyeken és legjobb években sem igen haladta meg a 25%-os szintet egyetlen szélerőmű sem. (Összehasonlításképpen, az alaperőművek szokásos kapacitásfaktora 95-99%.) A turbinák kimenő oldalán fellépő ingadozások csökkentésének bevált módja több generátor kimenetének integrálása, azaz szélfarmok telepítése. Ez igen jól működik a másodperces, perces időskálákon, de hosszabb interval- 40

41 MEGÚJULÓK GEOTERMIA < > ábra. Balra: Az átlagos szélsebesség földrajzi eloszlása 75 m-es magasságban (m/s egységekben), 4 év adatai alapján. Jobbra: Az átlagos teljesítménysűrűség földrajzi eloszlása 75 m-es magasságban (W/m 2 egységekben). (OMSZ reanalízis finomított térbeli felbontással.) lumban a szélfarmoknál sem kerülhetők el a szélcsendes időszakok kiesései. Az uralkodó elképzelés szerint azonban ezek a kiesések elvileg minimalizálhatóak, ha elegendően nagy terület összegzett teljesítményét vesszük alapul ( valahol mindig fúj a szél ). A gyakorlatban erre kevés tesztelési lehetőség létezik (pl. még Németország területén is a generátorok kimenetét négy különálló hálózati integrátor kezeli), ezért egyelőre ennek a feltevésnek az ellenőrzése is csak modellszámítások segítségével lehetséges. Magyarország területére vonatkozó eredményeket illusztrál a 3. ábra, ennek alapján az összkép nem túl biztató. A szélmező statisztikai vizsgálata egyértelműen arra utal, hogy a térbeli korreláltság igen erős, a karakterisztikus korrelációs hossz km. Ez azt jelenti, hogy csekély annak a valószínűsége, hogy az ország különböző részein alapvetően eltérő szélviszonyok uralkodjanak. Ha ilyenek fellépnek (pl. erős hidegfrontok átvonulása esetén), időtartamuk meglehetősen rövid (fél, egy nap). Ezért az ország teljes területéről összegzett szélerőművi teljesítmény is gyakran nulla vagy közel nulla (emlékeztetőül: a generátorok nem termelnek 9-10 km/h szélsebesség alatt, ilyenkor a lapátkerekek üresjáratban forognak), a névleges csúcsteljesítmény megközelítése elhanyagolható valószínűségű (3. ábra, bal oldali grafikon). A 3. ábra jobb oldali grafikonján ábrázolt modellszámítások 44 éves időtartama alatt ( ) az évenként átlagolt kapacitásfaktor 10 és 15% közötti ingadozást mutat. (E rendkívül alacsony érték oka elsősorban az, hogy a becslések egyenletes turbinasűrűség feltételezésével készültek, holott nyilvánvaló, hogy az ország nagy részén egyáltalán nem érdemes szélerőművet telepíteni, lásd 1. ábra.) A modellszámítások legnagyobb bizonytalansági tényezője a felszín-közeli (10 m-es) szélsebességértékek magassági extrapolációja m-es szintre, ám minthogy a jelenlegi becslések is erőművi toronyméréses kalibráción alapulnak, így a számértékek jelentős korrekciójának szükségessége nem valószínű. Egyébként az európai földrész teljes területére elvégzett hasonló modellezés eredményei arra utalnak, hogy még ez a földrajzi kiterjedés sem elegendően nagy az ingadozások kiegyenlítéséhez, nyaranta gyakran fordulnak elő globálisan szélcsendes időszakok. (Ez egyébként a meteorológusoknak nem meglepetés, a csendes, nyugodt időjárást okozó anticiklonok kiterjedése könnyen meghaladhatja az európai szárazföld méretét.) A fentiek figyelembevételével készíthető egy nagyságrendi becslés a Magyarország területén kinyerhető szélenergia nagyságáról elején a legkorszerűbb, kiforrott technológiát reprezentáló turbinák névleges teljesítménye 5 MW, m-es lapátkerék-átmérővel (hazánkban a jelenlegi csúcstartó Nagylózs és Sopronkövesd mellett 7 db 3 MW-os erőmű, 90 m-es lapátkerékkel). A mérnöki gyakorlat szerint a szélfarmok optimális turbinasűrűsége egy toronyhoz a lapátkerék területének szorosát igényli, ami 2-3 torony/km 2 mellett átlagosan 12,5 MW/km 2 névleges teljesítménysűrűséget jelent. A modellezett 15%-os aggregált kapacitásfaktor alapján a várható elektromos teljesítménysűrűség kicsit kevesebb, mint 2 MW/km 2. Jelenleg Magyarországon a beépített össz erőművi kapacitás 8800 MW, aminek szélerőművekkel történő leváltásához ezek szerint mintegy km 2 területre lenne szükség a turbina felállításánál. Ha az északnyugati szélcsatorna 21-23%-os kapacitásfaktoraival számolunk, akkor is leg- 2. ábra. Balra: Egy Enercon E-40 típusú turbina gondolamagasságában (65 m) mért szélsebesség-értékek normált hisztogramja (10 perces átlagok, 3 üzemév adatai), valamint teljesítménygörbéje (kék vonal, jobb oldali skála). Jobbra: Kimenő elektromos teljesítmény egy heti mért idősora (10 perces átlagok, 2004 első hete) ugyanezen turbinánál. Három év kapacitásfaktorai: 20,76%, 22,33%, 20,27%. normált gyakoriság Pki [kw] szélsebesség [m/s] t [óra] 41

42 MEGÚJULÓK normált gyakoriság aggregált Pki [%] aggregált P ki [%] t [nap] 3. ábra. ECMWF ERA-40 szélmezők (44 év, 6 órás időbeli, 1 fokos térbeli felbontás) alapján modellezett energiatermelés statisztikai jellemzői. Balra: Magyarország teljes területére számított, aggregált szélenergia-teljesítmény normált gyakoriság-eloszlása a telepített névleges összteljesítmény százalékában kifejezve. Jobbra: Az aggregált teljesítmény ingadozása a 2000-es évben (6 órás átlagok). alább 8000 toronyra lenne szükség, ami betakarná a Kisalföld magyarországi területének jó részét. A koncentrált telepítés azonban csak felerősítené a 3. ábra jobb oldalán látható ingadozásokat, ami a nulla és az átlag ötszörösét lefedő tartományon történne, akár egy óránál gyorsabb átmenetekkel. Mindezek alapján biztonsággal kijelenthető, hogy szélerőművek soha nem nyújthatják az elektromos alapellátás döntő részét, azaz fosszilis és nukleáris energiahordozók kiváltására ez a technológia nem alkalmas, viszont jelentős mértékben járulhat hozzá a hagyományos energiahordozók megtakarításához. (Megjegyezzük, hogy ez a kijelentés a jelenlegi technikai civilizációs szokások fenntartása mellett érvényes. Nem teljesen elképzelhetetlen, hogy a jövőben az emberiség aktivitása kényszerül az energia hozzáférhetőségéhez alkalmazkodni, ami éppen a fordítottja a mai helyzetnek, mikor az aktivitás ritmusa szabja meg az energiafelhasználás intenzitását.) A világon jelenleg szélerőművekkel előállított elektromos energiát szinte teljes egészében a meglévő ellátó-hálózatokba integrálják. Ez nem okoz gondot addig, amíg a részarány elhanyagolható, nagyjából 1% alatt marad (mint nálunk). Nagyobb arányú felhasználása már szükségessé teszi a (nem szélalapú) operatív tartalékkapacitások megfelelő növelését és az aktív piaci elosztás megszervezését. Az időnként már ma is fölös szélenergia hasznosítására vagy tárolására számos javaslatot dolgoztak ki (akkumulátorok töltése, hidrogéntermelés vízbontással, lendkerekes tárolás, víztározók szivattyús feltöltése stb.). Ezekkel részletesen azért nem foglalkozunk, mert a javasolt megoldások mindegyike vagy kísérleti technológia, vagy csak tervezőasztalokon létezik, tehát hasznosításáról és gazdaságosságáról nincsenek gyakorlati tapasztalatok. Még mérsékelt részarány esetén is, a szélenergia hálózati integrálásának alapkérdése az előrejelezhetőség. A felhalmozott tapasztalatok szerint a szélsebesség egy adott helyen a legnehezebben menetrendezhető légköri változó. Évszakos változékonysága elhanyagolható, a statisztikai módszerek felhasználása rendkívül alacsony hatásfokú. A jelentős szélenergia-felhasználó országokban kivétel nélkül nagy felbontású, regionális meteorológiai előrejelző programokat használnak, amelyeket naponta minimum négyszer futtatnak a mérési adatok folyamatos frissítésével. Kiderült az is, hogy az ilyen rendszerek pontosságának javításánál a kulcskérdés nem a számolási kapacitás vagy a modellek további finomítása, hanem a mérőhálózat sűrűségének növelése. Németországban például a tornyok nagy része az előrejelző modellek számára bemenő adatokat szolgáltat, melynek segítségével az elért hibaszint 1 napon belül (3-10 óra) 3% alatti, 24 órára 4,3%, de még 48 órára is 6% alatt marad (ezek a Previento-rendszer jellemzői). A nálunk jelenleg üzemelő tornyok adatai még akkor sem lennének elegendők hasonló pontosság eléréséhez, ha a hivatkozott numerikus modellek valamelyikét használnák ehhez, mert a 172 torony (2011-es adat) csak mintegy 20 eltérő földrajzi helyen került felállításra, nagyon eltérő lefedési sűrűséggel. Igaz, hogy a kapacitásfejlesztés egyfajta pozitív visszacsatolást tartalmaz, azaz minél nagyobb számú torony szolgáltat az előrejelző programok számára bemenő adatot, annál nagyobb az elérhető pontosság. Összegzésül, a szélenergia felhasználásáról a következő néhány kijelentés mindenképpen megfogalmazható. 1. A szélerőművek kiforrott technológiájú, mérnöki csúcsteljesítményt reprezentáló, megbízható eszközök, melyek elterjedtsége világszerte nő. 2. Magyarország szélenergia-potenciál tekintetében gyenge adottságú, ami az erőműtelepítések megtérülési idejét a fejlett piacokon szokásos 8-10 évhez képest jelentősen megnövelheti. 3. A szélerőművi elektromos energiatermelés részarányának jelentősebb növelése megkívánja a nem szélalapú, gyorsan kapcsolható operatív tartalékkapacitások megfelelő arányú növelését. 4. A részarány növelésének másik feltétele a menetrendezés pontosabbá tétele. Ennek legjobb eszköze a máshol már kidolgozott numerikus időjárási előrejelző programok adaptálása, ami azonban megkívánja a mérőhálózat sűrűségének növelését is. 5. A fölös szélenergia gazdaságos felhasználásának technológiái kísérleti stádiumban léteznek, ezért az ezekbe történő beruházás egyelőre nagyon magas kockázatú. 6. A jelenlegi ismeretek szerint a szélenergia felhasználása nem válthat ki jelentős hagyományos energiaforrás-mennyiséget, de hasznosan járulhat hozzá a megtakarítások növeléséhez. A szélenergiával kapcsolatban is hatalmas irodalom áll rendelkezésre, bár a mérnöki kézikönyvek igen hamar elavulnak, ezért szakmai folyóiratokat javasolnánk a friss eredmények követésére: [1] Energies. EISSN , Published by MDPI Publishing, Basel, Switzerland [2] Journal of Renewable and Sustainable Energy. /ISSN , American Institute of Physics [3] Renewable Energy. ISSN , Elsevier [4] Wind Energy. ISSN , John Wiley & Sons, Ltd. [5] Wind Engineering. ISSN X, Renewable Energy Research Lab, University of Massachusetts [6] Renewable and Sustainable Energy Reviews. ISSN: , Elsevier 42

43 MEGÚJULÓK GEOTERMIA Dinya László Tendenciák a biomassza energetikai hasznosításában A megújulónak tekintett energiaforrások (nap, szél, földhő, víz és biomassza) közül talán a legbonyolultabb kérdéseket a biomassza energiahasznosítása teszi fel, mert az alapanyag lehetséges fajtái, az előállítási, kezelési, feldolgozási, hasznosítási technológiák a biomassza esetében a legváltozatosabbak, továbbá természeti környezeti, gazdasági és társadalmi hatásai a legkomplexebbek. Ezért a bioenergetikai beruházási projektek megvalósításakor kompromiszszumos döntéseket kell hozni, amelyeknél célszerű minél szélesebb rendszerösszefüggéseket mérlegelni. Folyamatosan hangsúlyozzuk (Dinya L. 2009, , , , 2011), hogy a releváns megoldásokhoz akkor jutunk közelebb, ha valamennyi érdekelt szereplőnél tudatosul, hogy a biomassza nem egyike a szokványos megújuló energiaforrásoknak, hanem igencsak más : Sokkal inkább megújítható, mint megújuló! Sokféle módon és erősen korlátolt! Belátható távon mégis meghatározó! Nem minden zöld, ami bio! Nagyon széles a pozitív/negatív externáliák köre! Fontos a pufferszerepe: tárolható és adagolható! A változatosság ezúttal nem gyönyörködtet! Mindig van melléktermék, ami egyáltalán nem mellékes! Nagyon heterogén érdekviszonyok övezik! Bulvárszintű és hézagos a tájékozottság! A következőkben ebben a logikai keretben vizsgáljuk a biomassza energetikai hasznosítása terén tapasztalható tendenciákat. 1. ábra. A bioenergetika helye a szélesebb összefüggésrendszerben 2. ábra. A fenntartható energiagazdálkodás komplex rendszere Megújuló források Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek szükségleteinek kielégítését " Fenntartható fejlődés Fenntartható gazdaság Fenntartható energiagazdálkodás Ökoenergetika Bioenergetika Biomassza-alapú energiahordozók Megújuló és megújítható energiahordozók használata Megújuló vagy megújítható fenntarthatósági dilemmák? Mint ismeretes, a primer energiaforrásokat két nagy csoportba oszthatjuk: meg nem újuló energiaforrás a szén, a kőolaj, a földgáz és a hasadóanyag, a megújuló energiaforrások csoportjába sorolható a nap-, a víz- és a szélenergia, illetőleg a biomasszából nyerhető energia. Az energiaforrásokat csoportosíthatjuk kimeríthetőségük szerint is: míg a nem megújuló energiaforrások kimeríthetők, addig a megújulók közül a nap és a szél nem kimeríthető, míg a biomassza ugyancsak kimeríthető. A primer energiaforrásokból szekunder energiahordozókat állíthatunk elő, üzemanyagokat vagy villamos energiát nyerhetünk különféle energiaátalakítási eljárások eredményeként. Ezek az eljárások az átalakítás hatásfokában és környezeti hatásaiban nagymértékben különböznek egymástól (Gyulai Iván, 2008.) A biomassza tehát megújuló, de kimeríthető, ennél fogva megújítandó és megújítható primer energiaforrás. Sokan főként a közfogyasztású média nyomán abból indulnak ki, hogy Magyarország biomassza nagyhatalom, de reálisan szemlélve természeti erőforrás-ellátottság tekintetében abszolút értelemben (a nagy országokkal összevetve) igen korlátozottak a lehetőségeink. Mindez viszont felértékeli a meglevő, relatíve nagy potenciált (termőtalaj, élővizek, erdők stb.), de éppen méretbeli korlátaink miatt a fenntarthatósági szempontok érvényesítése elengedhetetlen. Ebből kiindulva célszerű a laikus köztudatban (de még a projektekről döntést hozók fejében is) gyakran összemosódó fogalmakat elkülöníteni, és egymáshoz való viszonyukat is tisztázni. Ezek a fogalmak egyfajta hierarchiában foglalhatók össze (1. ábra) (Dinya L. 2007). Ennek megfelelően a fenntartható energiagazdálkodás egyik fontos területe az öko-energetika, más szóval a megújuló energiaforrások kihasználása, ugyanakkor a fenntartható energiagazdálkodás részeként kell kezelnünk a klasszikus (nem megújuló) energiaforrásokat is, hiszen teljes mértékű ki- Társadalmi-üzletikörnyezeti felelősséget követő gazdaság A fenntarthatósági követelményeket kielégítő energiagazdálkodás Kimerülő források Integrált érdekeltek Olaj Földgáz Nukleáris Szén Gazdaság Szél Társadalom Nap Piaci Természet Biomassza Társadalmi Víz Jogi Játékszabályok Földhő Infrastruktúra Osztott hálózat Logisztikai mix Szállítás Fogyasztás Energiarendszer Tárolás Termelés Energiatakarékosság 43

44 MEGÚJULÓK váltásuk belátható időtávon belül mindenféle számítás alapján lehetetlen. Ezzel szoros összefüggésben természetesen elkerülhetetlen bár kétségkívül roppant tőkeigényes a nem megújuló energiaforrások ún. tiszta (tehát környezetbarát) és a jelenleginél jóval hatékonyabb technológiákra átállítása. Mindezek után már felvázolhatjuk a fenntartható energiagazdálkodás komplex rendszerét (2. ábra), amelyben a különféle - megújuló, illetve kimeríthető energiaforrások mellett még további számos fontos összetevő szerepel: Energiarendszer : az energiahordozók kitermelésének, feldolgozásának és az energiatermelés melléktermékeinek logisztikai kezelésén, valamint az energia sokkal hatékonyabb tárolásának megoldásán túl kezelni kell az időszakos (nap-, szélenergia) valamint a szezonális (biomassza-termelés) ingadozásokat, továbbá az energiafogyasztás ingadozásainak kihívásait is. Ráadásul a reményeink szerint kialakuló, ún. osztott (decentralizált) energiahálózat alapvetően eltérő technológiai jellemzőkkel rendelkezik, mint a mai globális, koncentrált hálózatok. Energiatakarékosság : a legtisztább energia az, amit nem kell megtermelni vagyis amit meg tudunk takarítani (az ún. negajoule ). Kalkuláció szerint az energiahatékonysági potenciál a fejlett országokban 20-25%, a kevésbé fejlettekben így Magyarországon is 30-35%. (Greenpeace International, 2007.) Játékszabályok : ma még a formális jogszabályi előírások, illetve piaci szabályozók támogatások, korlátozások, kötelezettségek és elvonások - rendszere részint hézagos, részint ellentmondásos nemzetközi, nemzeti és helyi szinten is sok összehangolt lépésre van szükség, míg a befolyásos ellenérdekű lobbykkal szemben egy konzisztens, a fenntartható energiagazdálkodást támogató játékszabályrendszer jön létre. Ugyanehhez szervesen hozzátartozik az informális játékszabályok rendszere, azaz a társadalmi értékrend (energiafogyasztási szokások), amelynek megváltoztatása nélkül vajmi kevés az esély fenntartható energiagazdálkodásra. Integrált érdekeltek : a fenntarthatóság csak akkor valósulhat meg, ha a gazdaság, a társadalom és a természeti környezet érdekeit képviselő szereplők érdekei egyaránt megjelennek az energetikai stratégiákban, döntésekben. Mindegyik tényező szerepéről, összetevőiről hosszan lehetne értekezni, de talán ilyen rövid leírásban is érzékelhető: a fenntartható energiagazdálkodás rendszere nagyon komplex, megvalósítása pedig csak hosszú távon és Gabonafélék, rostnövények globálisan összehangolt erőfeszítéssel valósítható meg. Korlátozott biomassza-potenciál a biomassza domináns szerepe? Energetikai célra használható biomassza-potenciálról beszélni (de ez igaz valamennyi megújuló energiaforrásra is!) csak akkor szabad, ha tisztázzuk, hogy a többféle lehetőség közül melyik potenciálra gondolunk. Ezek egymáshoz való viszonyát mutatja a 3. ábra (Dinya L., 2008). Köztük nagyságrendi különbségek vannak: például míg a globális elméleti bioenergetikai potenciál kb. hússzor nagyobb, mint a világ jelenlegi energiaigénye, a konverziós potenciál már csak kb. 40%-át teszi ki és még ennél is jóval kisebb a fenntartható potenciál. Az elméleti bioenergetikai potenciál függ többek között a: Keményítő, cukor Vegyipar Kozmetikum, mosószer, festék, lakk, trágya, viasz gyanta Fizikailag rendelkezésre álló mennyiség" Strukturális korlátok között reálisan kiaknázható mennyiség" Elméleti potenciál Konverziós potenciál Technikai potenciál Gazdasági potenciál Fenntartható potenciál Társadalmi ökológiai tényezőkkel összhangban kiaknázható potenciál Adott technológiai szinten kiaknázható mennyiség Gazdaságosan kiaknázható potenciál 3. ábra. Különféle bioenergetikai potenciálok természettől: klíma, évjárat, termőterületi adottságok (= primer biomassza); technológiától: intenzív/extenzív (= primer szekunder tercier biomassza egyaránt); fogyasztástól: népesség fogyasztási színvonal fogyasztási szokások (értékrend); a tudásunktól: komplex (soktényezős) térinformatikai tudásbázis, dinamikus előrejelzések. Az elméleti biomassza-potenciálra számos alternatív felhasználási forma igényt tart (4. ábra). Mindezeket és az elmúlt évek különféle potenciálszámításait is figyelembe véve az 5. ábra szerinti kép alakul ki a hazai fenntartható biomassza-potenciálról. Az adatokból legalább két következtetés levonható: Vannak még tisztázandó (egyeztetendő) számítási metodikai kérdések, különben nem szóródhatna ilyen széles sávban az eredmény. Cukor- és olajnövények Fehérjék 4. ábra. Alternatív biomassza-hasznosítási igények Növényi nyersanyagok Szerves hulladékok Alapanyagok Olajok, zsírok Ipari feldolgozás Polimerek Monomerek Kenőanyag Papíripar Műanyagok Hidraulika olajok, tisztítószerek, viasz, gyanta Felhasználás Nyomdai termékek, íróeszközök, csomagoló anyagok Fás szárú növények Lignin, cellulóz Építő, szigetelő anyag Építőanyag textilek, vegyes termékek Betakarítási melléktermék Másodlagos komponens Gyógyszeripar kozmetikum, fűszerek, ízesítők, balzsamok 44

45 MEGÚJULÓK GEOTERMIA Számítást végzők Alsó érték Felső érték PJ / év MTA Megújuló Energia Albizottsága ( ) Energia Klub (2006) Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA, 2006.) 145,5 FVM (2007.) 260 Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve (2010) 188,3 Szélsőértékek: ábra. Becslések a hazai fenntartható biomassza-potenciálra (Dinya L., 2011) Ha az átlag közelítéseként - elfogadjuk a két szélsőérték közötti FVM-becslést (260 PJ/év), és tudjuk, hogy Magyarország éves energiafogyasztása belátható időn belül (2013 táján) az 1040 PJ/év értékre beáll, akkor nem tévedünk nagyot, ha a biomassza maximális fenntartható potenciálját a hosszabb távú hazai energia-mixben kb % értéken állapítjuk meg. Relatíve kedvező adottságaink alapján ez még mindig nagyobb, mint a globális energia-mixben prognosztizált 15%-os részarány, de arra is utal, hogy a hazai energiaigény biomassza-alapú energiával történő lefedése (nem is beszélve annak exportjáról) megalapozatlan illúziókeltés. A fenntartható potenciál meghatározását illetően pedig jó kiindulópontként szolgálhat az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) által alkalmazott kritériumrendszer. (6. ábra). Sokan abból kiindulva, hogy biomassza energetikai célú kiaknázása még csak 14%-os súllyal jelenik meg a globális energia-mixben úgy vélik, az ágazat gyors növekedés előtt áll. Kemény korlátok is vannak azonban, amelyekkel e téren szembesülnünk kell: Logisztikai infrastruktúra hiánya (begyűjtés szállítás tárolás kezelés előkészítés disztribúció). Ütköző érdekek (alternatív hasznosítás, talajvédelmi visszapótlás, ellenérdekű lobbyk). Ismeretek hiánya (termelési, energetikai, piaci, térinformatikai). Technológiai kihívások (égetés, gázosítás, üzemanyaggyártás). Gazdasági feltételek (tőkeigény, hálózatfejlesztés, költség-ár arányok). Ezek körültekintő megválaszolása nélkül mint arra saját tapasztalataink is rámutattak sikeres bioenergetikai projekt elképzelhetetlen. Zöldenergia és/vagy bioenergetika? Elvileg a biomassza a fosszilis energiaforrások részbeni kiváltására és az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére alkalmas. Ugyanakkor természetesen ehhez a folyamathoz is szükséges fosszilis energia, van káros emissziója, mint ahogy költségek is felmerülnek. Ezek mindegyikével számolni kell a biomassza felhasználásánál (is), méghozzá lehetőség szerint a teljes életciklusra: a termékgyártás bölcsőtől koporsóig terjedő szemléletében. A 7. ábra ezt illusztrálja a bio-üzemanyagok példáján. Éppen a biomaszsza fenntartható energetikai hasznosításának támogatására dolgoztunk ki az elmúlt években egy alkalmazásra váró szabványrendszert (Dinya L., ). Az ÖKO-Standard szabvány olyan normatív követelményrendszert jelent, amely átfogó, egységes módon biztosítja a fenntartható energiagazdálkodás kritériumainak érvényesítését, annak ellenőrizhetőségét, és tanúsíthatóságát a bioenergetikában. Ez a termelési, termesztési, szolgáltatási eljárások helyes gyakorlatának rögzítésén alapul (8. ábra). Főszempont Részszempont Alkalmazandó kritérium a fenntarthatósági főszempont teljesítése érdekében Földhasználat és élelmezésbiztonság Elsődleges biomassza hasznosítása Melléktermékek és hulladékok hasznosítása Előállítási inputok Jelenlegi földhasználat Mezőgazdasági vízhasználat Biodiverzitás védelme Társadalmi hatás Élelmezésbiztonság Természetes erdőgyarapodás fenntartható hasznosítása Tradicionális biomassza fenntartható hasznosítása Rendelkezésre álló melléktermékek Vízhasználat Fenntartható hulladékhasznosítás Műtrágyahasználat A jelenlegi erdők, szántóföldek és védett területek kizárása az energetikai célú hasznosításból Öntözést igénylő területek kizárása A jelenlegi mezőgazdaságra vonatkozó előírások érvényesítése További nagy biodeverzitási értékkel rendelkező területek kizárása A jelenlegi mezőgazdaságra vonatkozó előírások érvényesítése További társadalmi értékkel rendelkező területek kizárása A jelenlegi mezőgazdaságra vonatkozó előírások érvényesítése További élelmezési igényt kielégítő területek kizárása Védett, hozzá nem férhető és zavartalanságot igénylő erdőterületek kizárása Üzleti célra nem hazsnosítható fajták kizárása Ipari célokra szükséges alapanyag kizárása A jelenleg tradicionális módon hasznosított biomassza 70%-ának kizárása A nem feltétlenül keletkező melléktermékek kizárása Pótlólagos újrahasznosítás (reciklikáció) Nem megújuló eredetű hulladék kizárása Zárt rendszerű vízhasználat megvalósítása az energianövény termesztésben Fenntartható technológiával előállított N-műtrágya használata Zárt rendszerű P- és K-műtrágya használat 6. ábra. A biomassza fenntartható energetikai hasznosításának kritériumai (IPCC, 2012) Pozitív és negatív externáliák? Miután a biomassza energetikai hasznosítása sokféle társadalmi, gazdasági, környezeti externális hatással jár, amennyiben ösztönző támogatási rendszerben gondolkodunk, ehhez számos elvi kérdést tisztázni kell. Egy komplex bioenergetikai támogatási rendszer struktúrája a következő lehet: Horizontális összhang (= termelési + kiszolgálási + fenntarthatósági támogatások között). Vertikális összhang (= a beszerzési + termelési + feldolgozási + értékesítési támogatások között). Egyenszilárdság (= korlátozott források fókuszálása a szűk keresztmetszetekre ). Fenntarthatósági követelmények teljesítése (= társadalmi + ökológiai + gazdasági + technikai szempontok komplex érvényesítése). Összhang a nemzetstratégiai prioritásokkal (= eszközök és célok világos szétválasztása). Rugalmasság (= időtálló + komplex helyi megoldásokra ösztönzés). Szinergikus illeszkedés egyéb támogatási rendszerekhez (= EU-s és hazai vállalkozói, képzési, munkahely-teremtési, szociális stb. támogatások). A biomassza, mint puffer? A fosszilis energiahordozókon alapuló energiatermelő üzemek természetesnek tartják, hogy az alapanyag folyamatosan rendelkezésre áll, mint ahogy bizonyos hullámzással folytonos az energiaigény is. Előnye, hogy más megújulókkal szemben tárolható és adagolható, így pufferszerepre is alkalmas. Ugyanakkor az egyenletes alapanyag-ellátással szemben természeti korlátokkal kell számolnunk a megújulóknál, ezen belül a biomasszánál is: hozamingadozás (évjárattól függő mennyiségi + minőségi eltérések), 45

46 MEGÚJULÓK komplex tudásszolgáltatókat (mint például a gyöngyösi KRF), ahol a teljes energetikai termékpályát átfogó akkreditált laboratóriumi szolgáltatásoktól a technológiák kiválasztásán át a finanszírozásig és a melléktermékek hasznosításáig terjedő szaktanácsadás, szükség szerinti kutatás és innovációs megoldások kidolgozása egyaránt megjelenik a szolgáltatások között. Homályos érdekviszonyok: a bioenergetikai ágazat most formálódik, ennek megfelelően sok a lézengő ritter, referencia nélküli üzleti kalandor, akik egy projekt kapcsán megalakult, elvileg hosszú távú érdekközösség tagjaként igen nagy károkat tudnak okozni, beleértve a csapat szétzilálását is. Inkonzisztens játékszabályok : a bioenergetikai ágazat erősödését és akadályozását egyaránt szolgálják érvényben levő jogszabályok, támogatási és elvonási eszközök, akárcsak a társadalmi értékrend kiforratlansága, ellentmondásossága. Tőke és források hiánya: ebben az ágazatban akárcsak az agrárium egészében a valóban korszerű, versenyképes és komplex megoldásokhoz szükséges tőke többnyire hiányzik, és emiatt igencsak takarékos megoldásokra kényszerülnek a beruházók, ami éppen a versenyképességet aknázza alá. Ezek közül két három probléma egyidejű fellépése már elegendő egy nagy reményekkel induló projekt programozott kudarcához. Mindez azt sugallja, hogy alapvető prioritásnak tekintsük a rendszerszemléletű megközelítés konzekvens érvényesítését a projektek tervezése, kivitelezése, működanyagfolyamat fosszilis energia Vetés Vetőmag termelés Művelés Kemikália gyártás Szállítás Betakarítás Feldolgozás Gépgyártás Eszközgyártás Gépgyártás Járműgyártás Üzemlétesítés Üzemlétesítés Üzemlétesítés Üzemlétesítés Üzemlétesítés Üzemlétesítés Általános előírások Minőségmenedzsment alapmodul Elsődleges biomassza termelés Bioetanol termelés Biodízel termelés Biogáz termelés Biomassza hőhasznosítás 7. ábra. Bio-üzemanyagok életciklusa 8. ábra. Az ÖKO-STANDARD szabványcsalád (Dinya L., ) időszakosság (elsősorban a szél és a napenergia esetében, de biomasszánál is), szezonalitás (az összes megújulónál), kis energiasűrűség (a fosszilis energiaforrásokhoz képest). Kemény logisztikai feladvány a szezonális betakarítás (begyűjtés), az inhomogén (gyakran terjedelmes) anyagtömeg szállítása, kezelése, tárolása, előkészítése. Másrészről pedig mivel a biomassza energiasűrűsége jóval kisebb a klasszikus energiaforrásokéhoz képest, a logisztikai költségek (és energiaráfordítások) behatárolják az optimális feldolgozó üzemi méretet is. Magyarán: a jelenlegi nagyteljesítményű fosszilis erőművek átállítása biomassza-tüzelésre, vagy nagyméretű biomassza-alapú új erőmű létesítése gazdaságilag irracionális. Változatos alapanyagok és technológiák melléktermék vagy főtermék? Szemben a többi megújuló energiaforrással, a biomassza az alapanyagok és a feldolgozási hasznosítási technológiák szempontjából is igen változatos (10. ábra). Ez alaposan megnehezíti a döntéshozók dolgát mikro- és makroszinten egyaránt. Viszont az alapanyagok között a biomassza nem energetikai célú termesztésekor, illetve feldolgozásakor keletkező melléktermékek fontos energiaforrásként jöhetnek számításba. Kusza érdekviszonyok és az érdekeltek tájékozottsága? A kudarcba fulladt hazai bioenergetikai projektek elemzése során az alábbi problémákat sikerült azonosítani, amelyek között az érdekviszonyok és a tájékozatlanság előkelő helyen szerepelnek (Dinya L., ): Szakmai metodikai kérdőjelek: nincs még kidolgozva a fenntartható bioenergetikai projektek rendszerszemléletű tervezésének, megvalósításának korrekt hazai metodikája. Lobbykhoz kötődő szakértők: aki fizet, az muzsikáltat alapon a potenciális szakértők sokszor valamelyik tőkeerős lobby (beruházók, technológiát forgalmazók, hőerőművek stb.) szekértáboránál kötnek ki, következésképpen független szakértőt nehéz találni, annál inkább egymásnak szögesen ellentmondó szakértői állásfoglalások és javaslatok sokaságát. Bulvárszínvonalú információk: a piaci szereplők (tisztelet az igen ritka kivételnek) jobbára a bulvármédiából szerzik a bioenergetikáról információikat, márpedig jól ismert, hogy ennél a látványosság, és nem a szakmai korrektség a vezérelv. Hiányzó komplex tudásszolgáltatások: ma még kevéssé találni hazánkban olyan minden rendszerösszetevőt körültekintően kezelő, Kiszolgálás támogatása Beszerzés támogatása Beszerzés támogatása Kiszolgálás támogatása 9. ábra. Komplex bioenergetikai támogatási rendszer + / - externáliák Eszköz / anyag / energia / szolgáltatás Bioenergetikai termékpályák Melléktermék pályák Eszköz / anyag / energia / szolgáltatás Biomassza produkció támogatása + / - externáliák Biomassza feldolgozás támogatása Zöldenergia értékesítés támogatása Fenntarthatóság támogatása Vertikum támogatása Vertikum támogatása Fenntarthatóság támogatása 46

47 MEGÚJULÓK GEOTERMIA Energianövények Melléktermékek Szerves hulladék Szemét, szennyvíz Betakarítás, begyűjtés, ellátás Előkészítés Szállítás Tárolás Termokémiai konverzió Fizikai-kémiai konverzió Biokémiai konverzió Szenesítés Gázosítás Pirolízis Sajtolás, extrakció Észterezés Alkoholos fermentáció Anaerob erjesztés Aerob lebontás Szén Szintézis gáz Alapanyag Pirolízis olaj Biometán CO2-leválasztás Biodiesel Növényolaj Etanol Biogáz Szilárd Gáz Szintézis Égetés Folyadék Konverziós potenciál? Üz.a. cella Mechanikus Termo-mechanikus konverzió -elektromos Elektromos áram konverzió Üzemanyag Hő (motor) 10. ábra. Biomassza-alapanyagok és -feldolgozási technológiák tetése során. A rendszerszemlélet érvényesítését szűkebb (projektszintű) és tágabb (fenntartható energiagazdálkodás) értelemben egyaránt nélkülözhetetlennek tartjuk. Összefoglalás A fenti igencsak tömör, és sok kérdésre helyszűke miatt ki nem térő áttekintés alapján a biomassza energetikai hasznosítását célzó döntésekhez néhány javasolható ökölszabály a következő: Biomassza-prioritások rangsora: I. Csak auditált projekteket megvalósítani! II. Melléktermékek, biohulladék hasznosítása. III. Fásszárú energianövények termesztése nem használt földeken. IV. Energianövények termesztése más célokkal versengő földeken. Gazdaságosság: Más a jelen, más a jövő hosszú távú globális trendek figyelembevétele. Termelj és fogyassz helyben! Kiemelt értékelési szempont legyen az energia- és emissziós mérleg, hatékonyság, üzemi méretek és a fenntarthatóság. A gyorsuló technológiai fejlődés miatt rugalmas megoldásokra fókuszálni. Komplex rendszerekre törekedni (energia- és élelmiszertermelés egyidejűleg!). Az ágazati szerveződés alulról történjen - hazai szereplők integrációi, hálózatai. Eredményes helyi adaptációkhoz tudásközpontok és tudásszolgáltatók országos hálózata szükséges. Irodalom: [1] Dinya László (2008): Biomassza alapú fenntartható energiagazdálkodás (előadás, Magyar Tudomány Napja, MTA, nov. 6., player/index.php?q=1587/1m [2] Dinya László (2009): Fenntarthatósági kihívások és biomassza-alapú energiatermelés (Gazdálkodás, ISSN , 53. évf., 4. sz., p.) [3] Dinya László ( ): Biomassza-alapú energiatermelés és fenntartható energiagazdálkodás (Magyar Tudomány, ISSN , 2010/8. sz., p.) [4] Dinya László ( ): A fenntartható energiagazdálkodás kihívásai (in: A magyar megújuló energia stratégia hangsúlyai és kísérleti bemutatása, szerk.: Gergely S., KRF-Gyöngyös, ISBN , p ) [5] Dinya László ( ): Bioenergetika rendszerszemléletben (in: Zöldenergia, földhő és napenergia hasznosítása a hőtermelésben, szerk.: Gergely S., KRF-Gyöngyös, ISBN , p ) [6] László Dinya (2011): Biomass in Regional Development (19th European Biomass Conference and Exhibition Berlin, 8-10-th June, 2011, Session Reference: OD6.1- T 5.4 Financing of bio energy projects ) [7] Greenpeace International (2007.): Energy (r)evolution (Published by Greenpeace International and EREC, p.) [8] Gyulai Iván (2008): A biomassza dilemma (MTVSZ, 2008/1. sz., p.) [9] IPCC (2012): Renewable Energy Sources and Climate Change Mitigation (CAMBRIDGE UNIVERSITY PRESS, New York, p ) [10] Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (2010): Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve ( nemzeti-fejlesztesi-miniszterium/klima-es-energiaugyi-allamtitkarsag, p.) [11] WWF (2011): The energy report 100% renewable energy by 2050 (ISBN , letöltés: ) 47

48 ELŐZETES E számunk szerzői: Dr. Dinya László egyetemi tanár, Károly Róbert Főiskola ldinya@karolyrobert.hu Dr. Gács Iván egyetemi docens, BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék gacs@energia.bme.hu dr. Horn János aranyokleveles olajmérnök, okleveles gazdasági mérnök, okleveles szakközgazda, gazdaságföldtani szakértő, a BDSZ elnöki főtanácsadója horn.janos@gmail.com Jánosi Imre Miklós egyetemi docens, az MTA doktora janosi@lecso.elte.hu Dr. Kerényi A. Ödön Állami Díjas, vasdiplomás gépészmérnök, Magyar Villamos Művek Zrt. ny. vezérigazgatóhelyettes Kerenyia1@t-online.hu Dr. Kovács Ferenc az MTA rendes tagja, professor emeritus, Miskolci Egyetem, Bányászati és Geotechnikai Intézet bgtkf@uni-miskolc.hu Dr. Mészáros Csaba címzetes egyetemi docens, BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék meszaros@vit.bme.hu Nemes Imre MVM Paksi Atomerőmű Zrt. nemesi@npp.hu Orosz Zoltán stratégiai osztályvezető, Márai Erőmű zoltan.orosz@mert.hu Patai Szabó Sándor TS Enercon Kft. patai@tsenercon.hu Pós István MVM Paksi Atomerőmű Zrt. pos@npp.hu Dr. Szeredi István a műszaki tudomány kandidátusa, Magyar Villamos Művek Zrt. iszeredi@mvm.hu Szécsényi Zsolt MVM Paksi Atomerőmű Zrt. szecsenyizs@npp.hu Ujhelyi Géza aranydiplomás gépészmérnök ujhelyigeza1@gmail.com Előzetes a következő szám tartalmából: Következő, 2012/5. lapszámunk főtémája: megújuló energiák A szélenergia-hasznosítás legújabb eredményei Az Európai Szélenergia Társaság adatai szerint 2011-ben a világban 41,2 GW szélerőmű-teljesítményt építettek és kapcsoltak hálózatra, így 2011 végéig a világban összesen 238,35 GW kapacitású szélerőmű termelt áramot. A világszerte üzemelő 238,35 GW kapacitású szélerőmű ~500 TWh villamos energia termelésére képes, és ezzel mintegy 300 millió tonna CO 2 kibocsátását kerülhetjük el 1 év alatt. Az új kapacitások több mint a fele Ázsiában, elsősorban Kínában épült. Már 22 országban van 1000 MW-nál nagyobb beépített szélerőmű-teljesítmény. Az EU27 kumulált szélerőmű-kapacitása 2011 végén 93,57 GW volt. Átlagos szélviszonyok között ez a beépített teljesítmény 204 TWh villamosenergia-termelésnek felel meg, és ezzel a szélerőművek Európa teljes villamosenergia-igényének mintegy 6,3%-át képesek fedezni. A világban 2009-ben a gazdasági válság ellenére 45 milliárd eurót fektettek be szélerőmű-projektekbe. A szélenergia megkerülhetetlen és vitathatatlanul fontos szereplőjévé vált a világ energiapiacának. A klímaváltozás elleni küzdelem miatt mára kulcsfontosságúvá váltak a szén-dioxid-mentes energiatermelési módok, melyek között a leggyorsabban és relatíve a legkisebb befektetéssel megvalósítható erőművek sorába tartoznak a szélerőművek. Ennek is köszönhető, hogy amíg 2000-ben az EU energiaszerkezetében a szélenergia-hasznosítás részaránya még csak 2% volt, addig 2011 végére elérte a 10%-ot. A szélenergia hasznosítása egyértelműen hozzájárul az energiatermelés diverzifikálásához, az energiabiztonság növeléséhez. Ezen túl számos ország tudatosan kamatoztatja a szélenergia-ipar kedvező társadalmi-gazdasági hatásait a gazdasági válság idején. A világon már most több mint embert foglalkoztatnak direkt vagy indirekt módon a szélenergia hasznosításához kapcsolódó iparágakban. 48

A vízenergia-termelés vízgazdálkodási, környezeti és társadalmi vonatkozásai

A vízenergia-termelés vízgazdálkodási, környezeti és társadalmi vonatkozásai Mészáros Csaba A vízenergia-termelés vízgazdálkodási, környezeti és társadalmi vonatkozásai A vízenergia-termelés körül évek óta heves viták dúlnak hazánkban, melyekben a felek legtöbbször elbeszélnek

Részletesebben

A vízerő-hasznosítás helyzete Magyarországon

A vízerő-hasznosítás helyzete Magyarországon A vízerő-hasznosítás helyzete Magyarországon 2014. április 9. Budapest, Energetikai Szakkollégium Mészáros Csaba c. egyetemi docens BME Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék József Attila:

Részletesebben

BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05.

BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05. 2012 BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05. 1. Bevezetés A Vízépítő Kör szervezésében 2012.04.05.-én szakmai kiránduláson vettünk részt, mely során meglátogattuk a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer műtárgyait:

Részletesebben

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energiát termelő erőművekről EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energia előállítása Az ember fejlődésével nőtt az energia felhasználás Egyes energiafajták megtestesítői az energiahordozók:

Részletesebben

VÍZERŐMŰVEK. Vízerőmű

VÍZERŐMŰVEK. Vízerőmű VÍZENERGIA A vízenergia olyan megújuló energiaforrás, amelyet a víz eséséből vagy folyásából nyernek A vízienergia megújuló energia, nem szennyezi a környezetet és nem termel sem szén-dioxidot, sem más,

Részletesebben

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05.

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Megújulóenergia Megújulóenergiaforrás: olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Duna -Megújulóenergia, forrás funkció. Bálint Gábor. VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet

Duna -Megújulóenergia, forrás funkció. Bálint Gábor. VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet A Duna ökológiai szolgáltatásai mőhelykonferencia, Budapest, 2010. október 20. Duna -Megújulóenergia, forrás funkció Bálint Gábor VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet 2 Tartalom Vízmennyiség,

Részletesebben

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A Nap- és szél alapú megújuló energiaforrások nagyléptékű integrálása az országos és

Részletesebben

A vízlépcső ellenes hisztéria ellentmondásai

A vízlépcső ellenes hisztéria ellentmondásai A vízlépcső ellenes hisztéria ellentmondásai Vajon kinek érdeke? Dr. Héjjas István hejjas224@gmail.com 2017. január A rendszerváltás óta a Bős-Nagymaros ügy lezáratlan, a politikai pártok az ügyet tabuként

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Hazai műszaki megoldások az elosztott termelés támogatására

Hazai műszaki megoldások az elosztott termelés támogatására Hazai műszaki megoldások az elosztott termelés támogatására Bessenyei Tamás Power Consult Kft. tamas.bessenyei@powerconsult.hu Program Bevezetés Problémák Megoldási lehetőségek Szoftver bemutató 2 Bevezetés

Részletesebben

Magyar Energia Szimpózium 2015 Budapest, 2015. szeptember 24. VALLASEK István tudományos főmunkatárs

Magyar Energia Szimpózium 2015 Budapest, 2015. szeptember 24. VALLASEK István tudományos főmunkatárs Magyar Energia Szimpózium 2015 Budapest, 2015. szeptember 24. VALLASEK István tudományos főmunkatárs Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság EMT - Kolozsvári Fiókszervezet - SAPIENTIA Egyetem Csíkszereda

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

Fénytechnika. Tükrös nap erőmű. Dr. Wenzel Klára. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. egyetemi magántanár

Fénytechnika. Tükrös nap erőmű. Dr. Wenzel Klára. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. egyetemi magántanár Fénytechnika Tükrös nap erőmű Dr. Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A Föld energia forrásai A kimerülőben lévő energia források: Fa Szén Lignit Kőolaj Földgáz

Részletesebben

BETON A fenntartható építés alapja. Hatékony energiagazdálkodás

BETON A fenntartható építés alapja. Hatékony energiagazdálkodás BETON A fenntartható építés alapja Hatékony energiagazdálkodás 1 / Hogyan segít a beton a hatékony energiagazdálkodásban? A fenntartható fejlődés eszméjének fontosságával a társadalom felelősen gondolkodó

Részletesebben

Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép

Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép Figyelem! Az előadás tartalma szerzői jogvédelem alatt áll, azt a szerző kizárólag a konferencia résztvevői számára, saját felhasználásra bocsátotta rendelkezésre, harmadik személyek számára nem átruházható,

Részletesebben

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Napenergia Vízenergia Szélenergia Biomassza SZÉL TERMÉSZETI ELEM Levegő vízszintes irányú mozgása, áramlása Okai: eltérő mértékű felmelegedés

Részletesebben

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Tóth Tamás főosztályvezető Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Magyar Energia Szimpózium 2016 Budapest, 2016. szeptember 22. Az előadás vázlata

Részletesebben

Energetikai Szakkollégium Egyesület

Energetikai Szakkollégium Egyesület Csetvei Zsuzsa, Hartmann Bálint 1 Általános ismertető Az energiaszektor legdinamikusabban fejlődő iparága Köszönhetően az alábbiaknak: Jelentős állami és uniós támogatások Folyamatosan csökkenő költségek

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Szivattyús tározós erőmű modell a BMF KVK Villamosenergetikai Intézetében

Szivattyús tározós erőmű modell a BMF KVK Villamosenergetikai Intézetében Szivattyús tározós erőmű modell a BMF KVK Villamosenergetikai Intézetében Dr. Kádár Péter BMF KVK Villamosenergetikai Intézet kadar.peter@kvk.bmf.hu Kulcsszavak: Szivattyús energiatárolás, Pelton turbina

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

A Csepel III beruházás augusztus 9.

A Csepel III beruházás augusztus 9. A Csepel III beruházás 2010. augusztus 9. Áttekintés 1. Anyavállalatunk, az Alpiq 2. Miért van szükség gáztüzelésű erőművekre? 3. Csepel III beruházás 4. Tervezés és engedélyeztetés 5. Ütemterv 6. Csepel

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

Németország energiadiktatúrája a megújuló villamosenergia termelés tükrében (2015. október)

Németország energiadiktatúrája a megújuló villamosenergia termelés tükrében (2015. október) PE Energia Akadémia 103 Németország energiadiktatúrája a megújuló villamosenergia termelés tükrében (2015. október) A megújuló energiák hasznosításának megítéléséhez elsősorban Németország eredményeit

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Horváth Dániel 60. MEE Vándorgyűlés, Mátraháza 1. OLDAL Tartalom 1 2 3 Európai körkép Energiatárolás fontossága Decentralizált energiatárolás az elosztóhálózat oldaláról

Részletesebben

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Javaslat a készülő energiapolitikai stratégiához Domina Kristóf 2007 A Paksi Atomerőmű jelentette kockázatok, illetve az általa okozott károk negyven éves szovjet

Részletesebben

A VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN

A VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN A VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN PONGRÁCZ Rita, BARTHOLY Judit, Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT A hidrológiai ciklus és a vízenergia

Részletesebben

A DUNA STRATÉGIAI JELENTİSÉGŐ VÍZKÉSZLETEI

A DUNA STRATÉGIAI JELENTİSÉGŐ VÍZKÉSZLETEI A Duna ökológiai szolgáltatásai mőhelykonferencia 2010. október 20. A DUNA STRATÉGIAI JELENTİSÉGŐ VÍZKÉSZLETEI Hajósy Adrienne MTA Szigetközi Munkacsoport www.szigetkoz.biz Tartalom 1. A magyar megújuló

Részletesebben

Túlélés és kivárás 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS. átmeneti állapot a villamosenergia-piacon. Biró Péter

Túlélés és kivárás 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS. átmeneti állapot a villamosenergia-piacon. Biró Péter Túlélés és kivárás átmeneti állapot a villamosenergia-piacon 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Biró Péter 2 Kereslet Kínálat rendszerterhelés 3 4 Árak 5 Termelői árrés 6 Költségtényezők Végfogyasztói árak, 2012

Részletesebben

Bős-Dunakiliti üzemlátogatás

Bős-Dunakiliti üzemlátogatás Bős-Dunakiliti üzemlátogatás Az Energetikai Szakkollégium 2014. tavaszi félévi programjának keretén belül került sor a Bősi Vízerőmű és a Dunakiliti Duzzasztómű üzemlátogatására. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszernek

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. A rendszerirányítás szerepe és feladatai Figyelemmel a változó erőművi struktúrára Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. Kihívások a rendszerirányító felé Az évtized végéig számos hazai

Részletesebben

A megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben

A megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben A megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben Kárpát-medencei Magyar Energetikusok XX. Szimpóziuma Készítette: Tóth Lajos Bálint Hallgató - BME Regionális- és

Részletesebben

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Energia Szakosztálya A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz

Részletesebben

Sajtótájékoztató február 11. Kovács József vezérigazgató

Sajtótájékoztató február 11. Kovács József vezérigazgató Sajtótájékoztató 2009. február 11. Kovács József vezérigazgató 1 Témakörök 2008. év értékelése Piaci környezet Üzemidő-hosszabbítás Teljesítménynövelés 2 Legfontosabb cél: A 2008. évi üzleti terv biztonságos

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Hagyományos és modern energiaforrások

Hagyományos és modern energiaforrások Hagyományos és modern energiaforrások Életünket rendkívül kényelmessé teszi, hogy a környezetünkben kiépített, elektromos vezetékekből álló hálózatok segítségével nagyon könnyen és szinte mindenhol hozzáférhetünk

Részletesebben

BÁLINT Gábor VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet

BÁLINT Gábor VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Országos Meteorológiai Szolgálat 29. január 15. MTA Meteorológia T udományos Bizottság Légköri Energiák Munkabizottsága Közepes és nagy vízfolyásaink lefolyási sajátosságai BÁLINT Gábor VITUKI Környezetvédelmi

Részletesebben

CHP erőmű trendek és jövője a villamosenergia rendszerben

CHP erőmű trendek és jövője a villamosenergia rendszerben CHP erőmű trendek és jövője a villamosenergia rendszerben MKET Konferencia 2016. Március 2-3. Dr. Kiss Csaba, CogenEurope, igazgatósági tag MKET, alelnök GE, ügyvezető igazgató Tartalom Statisztikák Klíma-

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon

Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon Dr Fodor Dezső PhD főiskolai docens Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar- Mérnöki Kar 2010 szept. 23-24 A napenergia

Részletesebben

Megépült a Bogáncs utcai naperőmű

Megépült a Bogáncs utcai naperőmű Megépült a Bogáncs utcai naperőmű Megújuló energiát hazánkban elsősorban a napenergia, a geotermikus energia, a biomassza és a szélenergia felhasználásából nyerhetünk. Magyarország energiafelhasználása

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

Mit jelent 410 MW új szélerőmű a rendszerirányításnak?

Mit jelent 410 MW új szélerőmű a rendszerirányításnak? Mit jelent 410 MW új szélerőmű a rendszerirányításnak? Tihanyi Zoltán igazgató MAVIR ZRt. ElectroSalon 2010. MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Részletesebben

Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép

Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép Termikus hasznosítás - Napkollektor Globális helyzetkép 62 GW th (89 millió m 2 ) 435 GW th (622 millió m 2 ) Forrás: EA Solar Heating & Cooling Programme Solar Heat Worldwide, 2016 51 TWh 357 TWh A folyadék

Részletesebben

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW Szélenergia trend 4 évente megduplázódik Európa 2009 MW Magyarország 2010 december 31 330 MW Világ szélenergia kapacitás Növekedés 2010 2020-ig 1 260 000MW Ez ~ 600 Paks kapacitás és ~ 300 Paks energia

Részletesebben

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába Energetikai gazdaságtan Bevezetés az energetikába Az energetika feladata Biztosítani az energiaigények kielégítését környezetbarát, gazdaságos, biztonságos módon. Egy szóval: fenntarthatóan Mit jelent

Részletesebben

A Duna Stratégia közlekedési

A Duna Stratégia közlekedési Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában

Részletesebben

Németország környezetvédelme. Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola

Németország környezetvédelme. Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola Németország környezetvédelme Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola Törvényi háttér 2004-ben felváltotta elődjét a megújuló energia

Részletesebben

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie.

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie. SZENT ISTVÁN EGYETEM A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI MTA Budapest, 2011. november 9. GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR KÖRNYEZETIPARI RENDSZEREK INTÉZET Fizika és Folyamatirányítási Tanszék 2103 Gödöllő

Részletesebben

A szélenergia termelés hazai lehetőségei. Dr. Kádár Péter peter.kadar@powerconsult.hu

A szélenergia termelés hazai lehetőségei. Dr. Kádár Péter peter.kadar@powerconsult.hu A szélenergia termelés hazai lehetőségei Dr. Kádár Péter peter.kadar@powerconsult.hu 2008. dec. 31-i állapot (forrás www.mszet.hu) Energia másképp 2009.04.02. 2 Hány darab erőmű torony képvisel 1000 MW

Részletesebben

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás Az európai atomerőművek esetében 2025-ig kapacitásdeficit várható Épülő atomerőművek Tervezett

Részletesebben

TASSI TÖBBFELADATÚ LEERESZTŐ MŰTÁRGY

TASSI TÖBBFELADATÚ LEERESZTŐ MŰTÁRGY TASSI TÖBBFELADATÚ LEERESZTŐ MŰTÁRGY Tass, 2017. november 30. Benedek András Okl. építőmérnök AZ ELŐADÁS VÁZLATA Történeti áttekintés Célok A tervezett műtárgy TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A tassi vízlépcsőt 1924-1927

Részletesebben

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14. Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési

Részletesebben

ÜZEMBEHELYEZÉSI ÚTMUTATÓ CPC U-Pipe vákuumcsöves kollektorhoz

ÜZEMBEHELYEZÉSI ÚTMUTATÓ CPC U-Pipe vákuumcsöves kollektorhoz ÜZEMBEHELYEZÉSI ÚTMUTATÓ CPC U-Pipe vákuumcsöves kollektorhoz Készült: 2009.03.02. "U-Pipe" vákuumcsöves napkollektor CPC tükörrel Az "U-Pipe" vákuumcsöves napkollektor jelenti a kollektorok fejlődésének

Részletesebben

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási

Részletesebben

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2007. november

Részletesebben

4. Az energiatermelés és ellátás technológiája 1.

4. Az energiatermelés és ellátás technológiája 1. 4. Az energiatermelés és ellátás technológiája 1. Közvetlen energiatermelés (egy termék, egy technológia) hő fűtőmű erőmű Kapcsolt energiatermelés (két termék, egy technológia) fűtőerőmű Kombinált ciklusú

Részletesebben

Beszéljünk a Bősi-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerről. A múltat újra meg újra fel kell fedezni (Illyés Gyula-Csoóri Sándor)

Beszéljünk a Bősi-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerről. A múltat újra meg újra fel kell fedezni (Illyés Gyula-Csoóri Sándor) Beszéljünk a Bősi-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerről A múltat újra meg újra fel kell fedezni (Illyés Gyula-Csoóri Sándor) Tartalom Miért kell beszélni újra a BNV-ről? Milyen létesítményeket tartalmazott az

Részletesebben

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fenntartható gazdaság szempontjai

Részletesebben

PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS II. negyedévének időszaka július 15.

PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS II. negyedévének időszaka július 15. PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS II. negyedévének időszaka július 15. PannErgy Nyrt. Negyedéves termelési jelentés II. negyedév Bevezető: A PannErgy Nyrt. zöld energia termelését és hasznosítását

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

MTA Lévai András Energetikai Alapítvány

MTA Lévai András Energetikai Alapítvány MTA Lévai András Energetikai Alapítvány www.energiaakademia.lapunk.hu KLÍMA és ENERGIAPOLITIKA Dr. Petz Ernő REÁLIS ZÖLDEK KLUB, 2016. szeptember 23. Előzmények: 1. Mi van, ha mégsem igaz? Polgári Szemle,

Részletesebben

MET 7. Energia műhely

MET 7. Energia műhely MET 7. Energia műhely Atomenergetikai körkép Paks II. a kapacitás fenntartásáért Nagy Sándor vezérigazgató MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. 2012. december 13. Nemzeti Energia Stratégia 2030 1 Fő célok:

Részletesebben

Napenergia hasznosítása

Napenergia hasznosítása Napenergia hasznosítása A felhasználható energia szinte teljes egészében a Napból (fosszilis energia, biomassza, szél, beeső sugárzás)ered. A napsugárzásból eredő energia- mennyiség: 178 ezer terrawatt

Részletesebben

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei Büki Gergely Villamosenergia-ellátás Magyarországon a XXI. században MTA Energiakonferencia, 2014. február 18 Villamosenergia-termelés, 2011 Villamos

Részletesebben

Sajtótájékoztató január 26. Süli János vezérigazgató

Sajtótájékoztató január 26. Süli János vezérigazgató Sajtótájékoztató 2010. január 26. Süli János vezérigazgató 1 A 2009. évi üzleti terv Legfontosabb cél: biztonságos üzemeltetés stratégiai projektek előkészítésének és megvalósításának folytatása Megnevezés

Részletesebben

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ február 01. Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ február 01. Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2011. február 01. Baji Csaba PA Zrt. Igazgatóságának elnöke Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója Hamvas István PA Zrt. vezérigazgatója 1 A 2010. évi eredmények - Az erőmű történetének

Részletesebben

Napenergia-hasznosítás hazai és nemzetközi helyzetkép. Varga Pál elnök, MÉGNAP

Napenergia-hasznosítás hazai és nemzetközi helyzetkép. Varga Pál elnök, MÉGNAP Varga Pál elnök, MÉGNAP Globális helyzetkép Forrás: EA Solar Heating & Cooling Programme Solar Heat Worldwide, 2016 A többi megújuló-energia hasznosítási módhoz hasonlítva, az éves hőenergia termelés tekintetében

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG

BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG Készítette: Koncz Ádám PhD hallgató Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet Kutatás és innováció a magyar geotermiában Budapest,

Részletesebben

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Dr. Kiss Csaba MKET Elnökhelyettes Alstom Hungária Zrt. Ügyvezető Igazgató 2014. március 18. Az Irányelv története 2011 2012: A direktíva előkészítése,

Részletesebben

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló

Részletesebben

JÜLLICH GLAS SOLAR Karnyújtásnyira a Naptól Nagyméretű napelemes erőművek

JÜLLICH GLAS SOLAR Karnyújtásnyira a Naptól Nagyméretű napelemes erőművek JÜLLICH GLAS SOLAR Karnyújtásnyira a Naptól Nagyméretű napelemes erőművek A megújuló energiák között a napenergia hasznosítása a legdinamikusabban fejlődő üzletág manapság. A napenergia hasznosításon belül

Részletesebben

Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató

Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Termikus napenergia hasznosítás napkollektoros rendszerekkel Általában kiegészítő

Részletesebben

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19.

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. Siófok Kapcsolt termelés az összes hazai nettó termelésből (%) Kapcsoltan

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

Az 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek műszaki követelményeiről

Az 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek műszaki követelményeiről 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet beszerzéséhez és működtetéséhez nyújtott támogatások igénybevételének A rendeletben előírt műszaki követelményeket azon megújuló energiaforrásból energiát termelő rendszerek

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű

Részletesebben

Biogázüzem Tápiószentmártonon

Biogázüzem Tápiószentmártonon Biogázüzem Tápiószentmártonon AGROmashEXPO 30. Nemzetközi mezőgazdasági és mezőgép kiállítás Biogáz technológiák 2012-ben Magyarországon (biogáz, biometán, CNG) Budapest; 2012.01.27. Nawaro Kft 2006-2009;

Részletesebben

Napelemek és napkollektorok hozamának számítása. Szakmai továbbképzés február 19., Tatabánya, Edutus Egyetem Előadó: Dr.

Napelemek és napkollektorok hozamának számítása. Szakmai továbbképzés február 19., Tatabánya, Edutus Egyetem Előadó: Dr. Napelemek és napkollektorok hozamának számítása Szakmai továbbképzés 2019. február 19., Tatabánya, Edutus Egyetem Előadó: Dr. Horváth Miklós Napenergia potenciál Forrás: http://re.jrc.ec.europa.eu/pvg_tools/en/tools.html#pvp

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök TARTALOM Energia hordozók, energia nyerés (rendelkezésre állás, várható trendek) Energia termelés

Részletesebben

Az anyagban nincs más energia, csak az, amit a környezetéből befogad. Nikola Tesla

Az anyagban nincs más energia, csak az, amit a környezetéből befogad. Nikola Tesla Az anyagban nincs más energia, csak az, amit a környezetéből befogad. Nikola Tesla RÓLUNK A PannonWatt Zrt. az E.ON stratégiai partnereként a kis és közepes vállalkozások, valamint állami, egyházi ügyfelek,

Részletesebben

VP Mezőgazdasági termelő abban az esetben jogosult a támogatásra, amennyiben:

VP Mezőgazdasági termelő abban az esetben jogosult a támogatásra, amennyiben: BORÁSZAT TERMÉKFEJLESZTÉSÉNEK ÉS ERŐFORRÁS-HATÉKONYSÁGÁNAK TÁMOGATÁSA VP3-4.2.2-16 A Felhívás célja hogy lehetőséget biztosítson a mezőgazdasági termelőnek minősülő, továbbá a nem mezőgazdasági termelőnek

Részletesebben

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2012. január 30. Baji Csaba a PA Zrt. Igazgatóságának elnöke az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója Hamvas István a PA Zrt. vezérigazgatója 1 2011. évi eredmények Eredményeink: - Terven felüli,

Részletesebben

EEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon

EEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon EEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon Merényi László, MFGI Budapest, 2016. november 17. Megújuló energiaforrások 1. Biomassza

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben