H A T Á R O Z A T ot.

Átírás

1 Az ügy iktatószáma: KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ D.506/14/2017. A tanács tagjai: Dr. Fáry Zoltán közbeszerzési biztos, az eljáró tanács elnöke, Bán János közbeszerzési biztos, Dr. Horváth Éva közbeszerzési biztos A kezdeményező: A kezdeményező képviselője: A beszerző: A beszerző képviselője: A beszerzés tárgya: Közbeszerzési Hatóság elnöke (Budapest, Riadó u. 5.) Dr. Kugler Tibor felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó Ferenczy Múzeumi Centrum (Szentendre, Fő tér 2-5.) Dr. Tóth Csaba felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó M3 Mogyoród és Fót megközelítését szolgáló új M3 autópálya csomópont megvalósítása területén megelőző feltárásokhoz kapcsolódó régészeti bontómunka elvégzésére A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T ot. A Döntőbizottság megállapítja, hogy a beszerző megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 19. (3) bekezdésére tekintettel a Kbt. 4. (1) bekezdését. A Döntőbizottság a beszerzővel szemben Ft, azaz százezer forint bírságot szab ki. A Döntőbizottság felhívja a beszerzőt, hogy a bírság összegét a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számú központosított beszedési számlájára átutalással teljesítse. A jogorvoslati eljárás során felmerült egyéb költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, kizárólag a Döntőbizottsághoz lehet benyújtani vagy a Döntőbizottság részére ajánlott küldeményként postára adni. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet kizárólag elektronikus úton

2 2 nyújthatja be a keresetet. I N D O K O L Á S A jogorvoslat alapjául szolgáló tényállás 1. A beszerző a augusztus 12. napján feladott és az Európai Unió Hivatalos Lapjában augusztus 17. napján a 2016/S szám alatt megjelent ajánlattételi felhívásával A Jelen felhívás II.2.4) pontjában meghatározott régészeti feladatok elvégzése vállalkozási keretszerződés formájában tárgyú nyílt közbeszerzési eljárást indított. A felhívás II.2.4) pontjában az alábbi feladat-meghatározás szerepelt: Elsősorban a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény szerinti nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző régészeti feltárás, beleértve a fenti törvény 7. szerinti régészeti bontómunkát (ásatási kézi munka) az ajánlatkérő illetékességi területén. Hatályos jogszabályi előírások szerinti megelőző régészeti feltárások elvégzése egyedi megrendelések alapján a keretszerződés szerint, amennyiben a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény régészeti feltárásra kötelezi a beruházást végzőt. A régészeti feltárással érintett terület nagysága, elhelyezkedése, a terepi és időjárási körülmények, valamint az elvégzendő feladat szakmai szempontjainak figyelembevétele, a teljesítés szakaszolása, minden esetben az egyedi megrendelésekben kerül meghatározásra. Az elvégzendő feladatok: - Régészeti bontómunka régészeti lelőhelyen - Régészeti bontómunka több rétegű és városi feltáráson, illetve területtel nem mérhető lelőhelyeken - Komplex régészeti feladatellátás, mely tartalmazza valamennyi régészeti szakfeladatot valamint járulékos régészeti szakfeladatot - Terepi geodézia szakfeladatok végzése - Térinformatikai utómunkák, feldolgozás végzése - Geofizikai vizsgálat végzése és a vizsgálat eredményeinek kiértékelése Keretösszeg: nettó 600 M HUF. 2. Az eljárás nyertese a Salisbury Kft. lett, a felek október 7. napján kötötték meg az A/131-9/2016. számú vállalkozási keretszerződést annak 2.1. és 2.2. pontjai alapján az aláírástól számított két éves hatállyal, vagy a keretösszeg kimerüléséig. Az ellátandó feladatok részletes leírását a szerződés 1. számú melléklete tartalmazta, amelyek között szerepelt: Kézi felülettisztítás (kézi nyesés), Kijelölés, Bontás, Földszállítás és Eseti jellegű kézi munkák. 3. A beszerző a március 9. napján feladott és az Európai Unió Hivatalos Lapjában március 11. napján a 2017/S szám alatt megjelent ajánlati felhívásával a Kbt. Második Része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított Régészeti bontómunka végzése közlekedési infrastruktúra-beruházáshoz kapcsolódó megelőző régészeti feltárások során tárgyú szolgáltatás megrendelése tárgyában. A beszerző a felhívás II.2.4) pontjában a közbeszerzést az alábbiak szerint ismertette: Ajánlatkérő illetékességi területén a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény 23/G. szerinti közlekedési infrastruktúra-beruházáshoz kapcsolódó megelőző régészeti feltárások során régészeti feladatellátáson belül a fenti törvény pontja szerinti régészeti bontómunkák elvégzése. Nem része jelen közbeszerzési eljárásnak a feltárásvezetés, a geodéziai és a térinformatikai feladatok ellátása, a régészeti feladat-ellátás részét képező feltárás-dokumentálás és a régész-technikusi feladatok ellátása. A fenti beruházásokhoz kapcsolódó megelőző régészeti feltárások elvégzése egyedi megrendelések

3 3 alapján a keretszerződés szerint, amennyiben a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény régészeti feltárásra kötelezi a beruházást végzőt. A régészeti feltárással érintett terület nagysága, elhelyezkedése, a terepi és időjárási körülmények, valamint az elvégzendő feladat szakmai szempontjainak figyelembevétele, a teljesítés szakaszolása, minden esetben az egyedi megrendelésekben kerül meghatározásra. Keretösszeg: nettó HUF. 4. Az előző pontban nevezett közbeszerzési eljárást érintően jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Salisbury Kft., amelynek alapján a jogorvoslati eljárást a Döntőbizottság a D.168/2017. szám alatt megindította, majd szeptember 27. napján meghozott határozatában megállapította, hogy a beszerző megsértette a Kbt. 2. (2) bekezdését, ezért az ajánlati felhívást és dokumentációt, valamint a beszerző közbeszerzési eljárás során kiadott dokumentumait és meghozott döntéseit megsemmisítette. A határozattal szemben keresetet nem terjesztettek elő. 5. A beszerző május 8. napján A/391-4/2017. iktatószám alatt vállalkozási keretszerződést kötött a Marotinvest Kft.-vel, melynek tárgya az alábbi volt: kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény szerinti közlekedési infrastruktúra beruházáshoz kapcsolódó megelőző régészeti feltáráshoz kapcsolódó, régészeti bontómunkák (ásatási kézi földmunka) az M3 Mogyoród és Fót megközelítését szolgáló új M3 autópálya csomópont megvalósítása területen, azaz várhatóan m2 területen az 1. sz. melléklet szerint. A szerződés 4.1. pontja az alábbiakat tartalmazta: A vállalkozót jelen szerződésben, illetve az adott megrendelésben foglalt feladatai elvégzéséért díj illeti meg, amelynek mértéke: 990.-Ft/m2 + áfa, [ ] a szerződés időtartama alatt Ft + áfa mint előirányzott keretösszeg. A szerződés 2.2. pontja szerint a Jelen szerződés időbeli hatálya a 4.1. pontban meghatározott keretösszeg kimerüléséig tart, illetve azon időpontig, míg a Megrendelő által a régészeti bontómunkára kiírt, folyamatban lévő közbeszerzési eljárás eredményesen le nem zárul. A szerződés 1. számú melléklete szerint a szerződés szerinti feladatokat az alábbiak szerint rögzítette: Kézi felülettisztítás (kézi nyesés), Kijelölés, Bontás, Földszállítás, Eseti jellegű kézi munkák. 6. A beszerző május 8-án, az A/391-4/2017. szám alatt kötött szerződés alapján régészeti bontómunkát rendelt meg a Marotinvest Kft.-től m2 területre kiterjedően. 7. A felek a május 8-i szerződés 4.1. pontját június 1. napján az A/391-14/2017. iktatószám alatt az alábbiak szerint módosították: A vállalkozót jelen szerződésben, illetve az adott megrendelésben foglalt feladatai elvégzéséért díj illeti meg, amelynek mértéke: 990.-Ft/m2 + áfa, [ ] a szerződés időtartama alatt összesen m2 esetén (pozitív terület) Ft + áfa összegű vállalkozási díj. A hivatalbóli kezdeményezés 8. A hivatalbóli kezdeményező a augusztus 18. napján benyújtott hivatalbóli kezdeményezésében (iktatószám: T-01756/06/2017.) kérte a Kbt. 4. -a megsértésének a megállapítását, tekintettel a Kbt. 19. (1)-(3) bekezdéseire. Előadta, hogy a Közbeszerzési Hatósághoz június 21. napján közérdekű bejelentés érkezett, amelyben szerepelt, hogy a bejelentő a beszerzővel hatályos, október 7-én kötött, két évig hatályos keretszerződése mellett, illetve az abból történő lehívás amelyek összege eddig nettó Ft volt helyett a beszerző a Marotinvest Kft.-től rendelt meg régészeti bontómunkákat, amely tárgyban május 8. napján szerződést kötött.

4 4 9. Idézte a Kbt. 5. (1) bekezdés b) és c) pontját, a Kbt. 8. (3) bekezdés a) pontját, és a 8. (4) bekezdését, amelyekből következően a beszerző ajánlatkérőnek minősül, és a jelen beszerzése tárgyánál fogva közbeszerzés-köteles. Ismertette továbbá a Kbt. 16. (1) bekezdését, 17. (5) bekezdését, 19. (1) és (3) bekezdéseit, valamint a Közbeszerzések Tanácsának a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában készített útmutatóját (utóbbi a továbbiakban: útmutató). Kifejtette, hogy amennyiben a jelen jogorvoslati kezdeményezés tárgyát képező szerződésben foglalt tevékenység építési beruházásnak minősül, a kiindulópontot az egy épület, egy építmény, illetve a Kbt. 1. számú melléklete szerinti tevékenységek egysége jelenti. Amennyiben a beszerzés tárgya valamely, a Kbt. 1. számú melléklete szerinti építési/műszaki tevékenység, de az nem épület, építmény építésre irányul, az adott tevékenység szakmai tartalmát kell vizsgálni, amely a hivatkozott két szerződés esetében álláspontja szerint azonos. Amennyiben azonban a jelen jogorvoslati kezdeményezés tárgyát képező szerződésben foglalt tevékenység szolgáltatás-megrendelésnek minősül, szintén fennáll a részekre bontás tilalmának megsértése, ugyanis az egyes beszerzések ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányulnak, tekintettel arra, hogy mindkét szerződés régészeti bontómunka elvégzésére irányul a beszerző által meghatározott területen. A hivatalbóli kezdeményező szerint, akár építési beruházásnak, akár szolgáltatásmegrendelésnek minősül a jelen jogorvoslati kezdeményezés tárgyát képező szerződésben foglalt tevékenység, a beszerzés egysége fennáll a bejelentővel kötött szerződés vonatkozásában, ugyanis a két beszerzés közötti műszaki-gazdasági funkcionális egység fennáll, amelyet az egyéb, kiegészítő szempontok is alátámasztanak (a tervezés és döntés egységes, az ajánlatkérő személye megegyezik, a jogalap és a feltételek azonosak voltak a szerződések megkötésekor, valamint az időbeli összefüggés is megvalósul, hiszen a bejelentővel megkötött szerződés időbeli hatálya alatt került megkötésre a Marotinvest Kft. szóban forgó szerződése). 10. A hivatalbóli kezdeményező ismertette a beszerzéskor az építési beruházásra, valamint a szolgáltatás-megrendelésre irányadó közbeszerzési értékhatárt, és arra a következtetésre jutott, hogy a beszerző megsértette a Kbt. 19. (1)-(3) bekezdéseire tekintettel a Kbt ában foglalt rendelkezéseket akkor, amikor közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül szerződött a Marotinvest Kft.-vel, akitől nettó Ft értékben rendelte meg a szerződésben foglalt tevékenységet. Amennyiben a szerződésmódosításban foglaltakat vesszük alapul, az érintett összeg nettó Ft. Álláspontja szerint, a jogsértés azért valósult meg, mert a két szóban forgó szerződés értékét a fent leírtak alapján nem bonthatta jogszerűen részekre a beszerző. A két szerződés együttes értéke összesen a keretösszeg és a Marotinvest Kft.-nek adott megrendelés értékét alapul véve nettó Ft, a keretösszeg és a Marotinvest Kft.-vel kötött szerződés módosításában rögzített összeget alapul véve nettó Ft, a keretszerződés bontómunkáit és a Marotinvest Kft.-től megrendelt tevékenységek értékét alapul véve nettó Ft, míg a keretszerződés bontómunkáit és a Marotinvest Kft.-vel kötött szerződés módosításában rögzített összeget alapul véve nettó Ft. A fent leírtak alapján tehát a legalacsonyabb szerződéses értéket figyelembe véve is felmerül a részekre bontás tilalmába ütköző magatartás megvalósításának gyanúja, akár építési beruházásnak, akár szolgáltatásmegrendelésnek minősül az érintett tevékenység. 11. A hivatalbóli kezdeményező kérte a jogsértés megállapítását és bírság kiszabását a beszerzővel szemben, illetve csatolta a bejelentést, az A/131-9/2016. számú vállalkozási keretszerződést, az A/391-4/2017. iktatószámú vállalkozási keretszerződést és az annak alapján a beszerző által a Marotinvest Kft. részére küldött megrendelést.

5 5 A beszerző által a jogorvoslati eljárás során tett észrevételek és csatolt iratok 12. A beszerző rögzítette, hogy május 8-án vállalkozási keretszerződést kötött a Marotinvest Kft.-vel a közlekedési infrastruktúra beruházáshoz kapcsolódó megelőző régészeti feltárást érintő régészeti bontómunkák tárgyában, amelyet követően még aznap konkrét megrendelést is küldött a gazdasági szereplő felé. Hivatkozott a október 7-i, nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződésére is, amely nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző régészeti feltárásra beleértve a régészeti bontómunkát is irányult. Hangsúlyozta, hogy a jelen beszerzések tárgya szolgáltatás-megrendelés a vonatkozó ágazati jogszabályokra is figyelemmel. Felhívta a figyelmet, hogy a Kbt. 19. (3) bekezdése és a vonatkozó útmutató az egybeszámítás szempontjából az ugyanazon közvetlen célt emeli ki, a szolgáltatások szakmai tartalmának (tárgyának) különbözősége és/vagy az egyes szolgáltatások felhasználásának nem közvetlenül összefüggő mivolta alapozza meg a részekre bontás jogszerűségét. Álláspontja szerint a két hivatalbóli kezdeményezéssel érintett beszerzés esetében nem áll fenn műszaki-gazdasági funkcionális egység, tekintettel a fent kifejtettekre: a két szerződés nem ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányul, mivel a szolgáltatások felhasználása nem függ közvetlenül össze. 13. A évi közbeszerzési eljárás során kötött szerződés alapján a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) szerinti nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző régészeti feltárások során kell elvégezni a szerződés tárgyát képező feladatokat. A nagyberuházásokkal összefüggésben a Kötv. 23/B. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján a Kötv. 23/E. (2) bekezdése kimondja, hogy a nagyberuházást megelőző feltárást csak akreditált, feltárásra jogosult intézmény végezheti el: a Salisbury Kft. rendelkezik a szükséges akkreditációval. Ezzel szemben a május 8. napján a Marotinvest Kft.-vel kötött szerződés kifejezetten a közlekedési infrastruktúraberuházásokhoz kapcsolódó megelőző feltárások során ellátandó régészeti bontómunkákra vonatkozik, amelynek meghatározását a Kötv. 23/G. (1) bekezdése adja meg. A Salisbury Kft.-vel október 7-én kötött szerződés december 31-éig kiterjedt a közlekedési infrastruktúra-beruházásokra is, a Kötv. 23/G. (1c) bekezdésének c) alpontja ugyanis kimondja, hogy a Kötv. 23/G. (1a) bekezdésben meghatározott feladatok (megelőző feltárás) elvégzésébe jogszabályban meghatározott módon bevonható akkreditált szervezet. Az M3 Mogyoró és Fót megközelítését szolgáló új M3 autópálya csomópont megvalósítása beruházás közlekedési infrastruktúra-beruházásnak minősül, a Salisbury Kft. az ehhez kapcsolódó régészeti feltárások elvégzésébe, mint akkreditált szervezet csak jogszabályban meghatározott módon vonható be. A kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 496/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 26. (2) bekezdése rögzíti, hogy közlekedési infrastruktúra-beruházás esetén akkreditált szervezet csak a geodéziai és térinfomratikai feladatok elvégzésébe vonható be. Mindezekből látszik, hogy a évi közbeszerzési eljárás eredményeképp kötött szerződés alapján a beszerző a Salisbury Kft.-től régészeti bontómunkát nem rendelhet meg. 14. A beszerző a jogorvoslati eljárás során csatolta közbeszerzési szabályzatát, valamint az A/391-4/2017., az A/391-14/2017. iktatószámú szerződéseket, valamint az A-391-5/2017. iktatószámú megrendelőt. A Salisbury Kft. jogorvoslati eljárás során tett észrevétele 15. A Salisbury Kft. álláspontja szerint a beszerző október 7-től kezdődően régészeti bontómunka tekintetében felmerülő beszerzési igényét kizárólag az A/131-9/2016.

6 6 iktatószámú keretszerződés terhére elégíthette volna ki tekintettel arra, hogy annak időbeli hatálya nem telt le, a rendelkezésre álló keretösszeg nem merült ki, továbbá a keretszerződés 4.1. pontja tartalmazta a keretszerződés terhére lehívandó munkanemek között a régészeti bontómunka egységárát is. Idézte a Kbt. 2. (1) - (3) bekezdését és álláspontja szerint a jelen tényállás az ott rögzített esélyegyenlőségi, verseny tisztasági alapelvek megsértéséhez vezetett. 16. A Kötv a., 27., 30., 31. pontjai, valamint a Korm. r. 6. (4) bekezdése értelmében álláspontja szerint a régészeti bontómunka közbeszerzés-jogi értelemben egyértelműen szolgáltatás-megrendelésnek minősül, ezáltal a szolgáltatás-megrendelésre irányadó közbeszerzési értékhatárokat szükséges figyelembe venni a beszerzés tárgyának megítélésekor. A Döntőbizottság döntése és annak indokai 17. A Döntőbizottság rögzíti, hogy a hivatalbóli kezdeményezés alapján vizsgált, feltételezhetően közbeszerzési eljárás mellőzésével megvalósított beszerzésre május 8. napján került sor, így a jelen jogorvoslati eljárásra a Kbt. ezen időpontban hatályos rendelkezései az irányadók. 18. A Kbt. 2. (7) bekezdése első fordulata értelmében, a törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. 4. (1) bekezdése szerint a 15. (1) bekezdése szerinti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési szerződés, illetve építési vagy szolgáltatási koncesszió megkötése érdekében az ban ajánlatkérőként meghatározott szervezetek az e törvény szerinti közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást kötelesek lefolytatni. A Kbt. 15. (1) bekezdés a) pontja szerint a közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárások értékhatára európai uniós jogi aktusban meghatározott közbeszerzési és koncessziós beszerzési értékhatárok. 19. A Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerző a Kbt. 5. (1) bekezdés c) pontja alapján ajánlatkérőnek minősül, ezért amennyiben közbeszerzési eljárásra köteles beszerzést valósít meg, esetében azt megelőzően a Kbt. 4. (1) bekezdése értelmében fennáll a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége. 20. A Kbt. 8. (4) bekezdése szerint a szolgáltatás megrendelése árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő olyan beszerzés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. A Kötv. 7. -a szerint e törvény alkalmazásában: 27. Régészeti bontómunka: a régészeti örökség elemeinek feltárás keretében történő kibontására és eredeti összefüggéseinek értelmezésére irányuló régészeti szaktevékenység (felületre bontás, rétegbontás, régészeti emlék bontása, nyesés, metszetek készítése), amely földmunkával járó beavatkozás, fejlesztés, beruházás esetén régészeti feladatellátásnak minősül. 30. Régészeti feltárás: tudományos módszerrel végzett tevékenység (régészeti megfigyelés, terepbejárás, próbafeltárás, megelőző feltárás, mentő feltárás, tervásatás, műszeres lelet- és lelőhely-felderítés, beleértve a fémkereső műszer használatát), amelynek célja a régészeti örökség elemeinek felkutatása. A Korm. r. 6. (4) bekezdése szerint a régészeti feltárás nem minősül építési tevékenységnek.

7 7 21. A Döntőbizottság megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezéssel érintett beszerzés régészeti bontómunka, tekintettel a Kötv és 30. pontjaiban szereplő fogalom-meghatározásra, valamint a Korm. r. 6. (4) bekezdésében foglalt előírásra a Kbt. 8. (4) bekezdése szerinti szolgáltatás-megrendelés, amelynek rögzítésekor tekintettel volt a beszerző ezt egyértelműsítő nyilatkozatára is. 22. A Döntőbizottság ezt követően, a hivatalbóli kezdeményezés keretei között azt vizsgálta, hogy a tárgyi beszerzés útján megvalósult szolgáltatás-megrendelés közbeszerzésköteles volt-e a Kbt. vonatkozó előírásai alapján. 23. A Kbt. 16. (1) bekezdése szerint a közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált általános forgalmi adó nélkül számított, a ban foglaltakra tekintettel megállapított teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén a teljes ellenszolgáltatásba az opcionális rész értékét is bele kell érteni. A Kbt. 19. (3) bekezdése szerint, ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni. Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi XC. törvény 71. (1) bekezdés b) pontja szerint a Kbt. 15. (1) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatás megrendelésre vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt január 1 jétől december 31 éig euró (amely a Közbeszerzési Hatóság Elnökének a évi közbeszerzési értékhatárokra vonatkozó tájékoztatója szerint Ft). Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi XC. törvény 70. (1) bekezdése szerint a Kbt. 15. (1) bekezdés b) pontja szerint a nemzeti közbeszerzési értékhatár január 1 től december 31. között szolgáltatás megrendelés esetén 15,0 millió forint. 24. A Döntőbizottság rögzíti, hogy a beszerző május 8. napján közbeszerzési értékhatárt meg nem haladó értékben kötött szerződést közlekedési infrastruktúra beruházáshoz kapcsolódó megelőző régészeti feltáráshoz szükséges régészeti bontómunka elvégzése tárgyában akkor, amikor még hatályban volt az általa október 7. napján két évre kötött, uniós közbeszerzési értékhatárt meghaladó értékű nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző régészeti feltárást, ezek között régészeti bontómunkák végzését is magában foglaló keretszerződése. 25. A hivatalbóli kezdeményező álláspontja szerint a beszerző a közbeszerzési eljárás mellőzését azért valósította meg, mert az általa május 8. napján kötött szerződés becsült értékébe nem számította be a október 7-én kötött azonos tárgyú keretszerződés becsült értékét. A beszerző álláspontja szerint a két régészeti bontómunka, mint szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződés becsült értéke azért nem számítandó egybe, mert tárgyukban eltérnek. A október 7. napján kelt szerződés alapján régészeti bontómunkát nagyberuházásokhoz kapcsolódóan kell végezni, míg a jelen jogorvoslati eljárás tárgyát képező szerződés alapján közlekedési infrastruktúra-beruházás mellett. Az utóbbi feladatba egy január 1. napjától hatályos jogszabályváltozás következtében a speciális akkreditációval rendelkező, október 7-i szerződést kötő Salisbury Kft. nem vonható be.

8 8 26. A Döntőbizottság a szeptember 12. napján a D.506/12/2017. szám alatt hozott végzésével a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 26. (1) bekezdés b) pontja alapján belföldi jogsegély keretében megkereste a Miniszterelnökség Társadalmi és Örökségvédelmi Ügyekért, Valamint Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Államtitkárságát a Korm. r. 26. (2) bekezdésének értelmezésével kapcsolatban az alábbiak szerint: A Döntőbizottság a Ket. 26. (1) bekezdés b) pontja alapján belföldi jogsegély keretében a következő jogértelmezési kérdéssel összefüggésben kéri a Tisztelt Cím állásfoglalását. A Korm. r. 26. (2) bekezdésében rögzített korlátozás kizárólag a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. (jogszabályban nevesített örökségvédelmi szerv) tekintetében értelmezhető akként, hogy az örökségvédelmi szerv a területileg illetékes, feltárásra jogosult múzeum megkerülésével nem végezhet infrastrukturális beruházáshoz kapcsolódóan megelőző feltárást, geodézia és informatikai feladatok ellátása kivételével? A Döntőbizottság a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján helyesen jutott-e arra a következtetésre figyelemmel az Alaptörvény 18. cikkének (3) bekezdésére is, hogy a legnagyobb szakértelmet kívánó közlekedési infrastruktúra-beruházás esetén a Korm. r. 26. (2) bekezdése nem zárja ki a régészeti feladatok ellátásából a Kötv. 23/G. (1c) bekezdés által ilyen tevékenység ellátására feljogosított akkreditált szervezetet. A Döntőbizottság kérdése, hogy a Korm. r. 26. (2) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy a Kötv. 23/G. (1c) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szervezet vonható be csak a feladatok elvégzésébe, a c) pont szerinti akkreditált szervezet azonban nem? 27. A Miniszterelnökség Társadalmi és Örökségvédelmi Ügyekért, Valamint Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Államtitkára november 14. napján a Döntőbizottsághoz beérkezett levelében az alábbi választ adta a belföldi jogsegély keretében: Hivatkozva a D.506/12/2017. számú végzésben foglaltakra tájékoztatom, hogy a Kötv. 23/G. (1a) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott feladatok körében akkreditált szervezet, a Korm. r. 26. (2) bekezdése értelmében csak a geodéziai és térinformatikai feladatok elvégzésébe vonható be. 28. A Kötv. 23/B. (1) bekezdése szerint nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti feladatellátásra beleértve az előzetes régészeti dokumentáció készítését a megelőző feltárásra vonatkozó szabályokat a 23/C 23/F. ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Kötv. 23/E. (2) bekezdése szerint a nagyberuházást megelőző feltárást csak akkreditált, feltárásra jogosult intézmény (a továbbiakban: akkreditált intézmény) vagy a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv végezheti jogszabályban meghatározottak szerint. A Kötv. 23/E. (4) bekezdése szerint régészeti feladatellátás jogszabályban meghatározottak szerinti elvégzésébe kizárólag akkreditált intézmény vagy akkreditált szervezet vonható be. Akkreditált szervezet a megelőző feltárás elvégzésében csak az akkreditált intézmény vagy a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv alvállalkozójaként vehet részt. A Kötv. 23/G. (1) (1c) bekezdései szerint: (1) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházás (a továbbiakban: közlekedési infrastruktúra beruházás) esetén a régészeti feladatellátásra beleértve az előzetes régészeti dokumentáció készítését a megelőző feltárásra vonatkozó, valamint a 23/B F. ban foglalt rendelkezéseket az e ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (1a) A közlekedési infrastruktúra beruházás esetén a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv a gyűjtőterületén érintett akkreditált megyei hatókörű városi múzeum bevonásával gondoskodik a) a megelőző feltárás,

9 9 b) a kivitelezés során ellátandó régészeti megfigyelés, valamint c) a 23/G. (8) bekezdésében meghatározott miniszteri döntés szerinti régészeti feladatellátás elvégzéséről, amelynek érdekében megkeresi a gyűjtőterületén érintett akkreditált megyei hatókörű városi múzeumot. (1b) Ha a gyűjtőterületén érintett akkreditált megyei hatókörű városi múzeum a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv megkeresésére öt napon belül nem válaszol, vagy a válaszában foglaltak nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak, akkor a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv a gyűjtőterületén érintett akkreditált megyei hatókörű városi múzeum bevonása nélkül gondoskodhat a régészeti feladatellátás elvégzéséről. (1c) Az (1a) bekezdésben meghatározott feladatok elvégzésébe jogszabályban meghatározott módon bevonható a) a gyűjtőterületén érintett területi múzeum, b) akkreditált, feltárásra jogosult intézmény, c) akkreditált szervezet. A Korm. r. 3. (3) bekezdés értelmében a Kötv. szerinti, jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. A Korm. r. 26. (1) bekezdés szerint közlekedési infrastruktúra beruházás esetén a 3. (3) bekezdése szerinti örökségvédelmi szerv a) a régészeti előkészítési és koordinációs feladatai körében ellátja a Kötv. 23/G. (1a) bekezdése szerinti feladatokat, b) vállalhatja a régészeti feladatellátáshoz kapcsolódó földmunka elvégzését a beruházó költségén. (2) Közlekedési infrastruktúra beruházás esetén akkreditált szervezet csak a geodéziai és térinformatikai feladatok elvégzésébe vonható be. (3) A 3. (3) bekezdése szerinti örökségvédelmi szerv Kötv. 23/G. (1c) bekezdése szerinti megkeresésére a feltáró intézmény vagy akkreditált szervezet öt napon belül válaszol. 29. A Döntőbizottság megvizsgálta a beszerző által hivatkozott jogszabályi rendelkezéseket és megállapította, hogy azok a közlekedési infrastruktúra-beruházást megelőző régészeti feladatellátásra vonatkoznak, vagyis a tárgyi, mellőzéssel érintett szerződés teljesítése során szükséges azoknak érvényesülniük. A Döntőbizottság az idézett jogi előírásokkal kapcsolatosan belföldi jogsegélyt kért a szakterületet felügyelő szervtől, amely válaszában nem erősítette meg, hogy a jelentős szakértelmet kívánó közlekedési infrastruktúra-beruházás során igénybe venni kívánt régészeti bontómunka igénybe vételekor a Korm. r. 26. (2) bekezdése kizárná a régészeti feladatok ellátásából a Kötv. 23/G. (1c) bekezdés által ilyen tevékenység ellátására feljogosított akkreditált szervezetet. A megkeresett szervezet álláspontjából következően a Korm. r. 26. (2) bekezdése csak a Kötv. 23/G. (1a) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott feladatok körében értelmezhető, tehát kizárólag a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv gyűjtőterületén érintett akkreditált megyei hatókörű városi múzeum bevonásával történő feladatellátásra vonatkozik. 30. A Döntőbizottság nem fogadta el a beszerző azon álláspontját, hogy a két beszerzés becsült értéke egybeszámításának azok különböző célra irányultsága miatt nem volt helye. A beszerzőnek a május 8. napján kötött szerződése becsült értékét (nettó Ft) együttesen kellett volna figyelembe venni az ugyanazon közvetlen cél elérésére szolgáló korábbi szerződése becsült értékével (nettó Ft) tekintettel arra, hogy a október 7-i és a tárgyi szerződések tárgyai között átfedés állt fenn. A Döntőbizottság fenti megállapításakor figyelemmel volt arra is, hogy maga a beszerző is egy közbeszerzési eljárás keretén belül kívánta beszerezni régészeti tárgyú szolgáltatásait, köztük a régészeti bontómunkát is. A beszerző a május 8-i szerződése megkötésekor megsértette a Kbt.

10 (3) bekezdését, mert annak jogszerű alkalmazása esetén a Kbt. 4. (1) bekezdése értelmében az uniós értékhatárba tartozó közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettsége állt volna fenn, tekintettel arra, hogy a május 8-i szerződés becsült értéke meghaladta volna az uniós közbeszerzési értékhatárt. 31. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerző megsértette a Kbt. 19. (3) bekezdésére figyelemmel a Kbt. 4. (1) bekezdését. 32. A Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a fenti indokokra tekintettel a Kbt (2) bekezdés c) pontja alapján helyt adott a hivatalbóli kezdeményezésnek és megállapította a jogsértést, továbbá alkalmazta a Kbt (6) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezményt. 33. A Döntőbizottságnak a jelen esetben tekintettel arra, hogy a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg, a Kbt (6) bekezdés a) pontja alapján további jogkövetkezményként kötelezően bírságot kellett kiszabnia, ezért a beszerzőt a rendelkező részben rögzített mértékű bírság megfizetésére kötelezte. A Döntőbizottság álláspontja szerint a beszerző súlyos jogsértést valósított meg azzal, hogy közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósította meg a beszerzését. A Döntőbizottság álláspontja szerint magasabb összegű bírság kiszabását indokolja az, hogy a megállapított jogsértés már nem reparálható. A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapítása során figyelembe vette a beszerzés becsült értékét (nettó Ft), a módosítás becsült értékét (nettó Ft), valamint a jogsértés megvalósulása óta eltelt rövidebb időt. A Döntőbizottság tekintettel volt arra is, hogy a beszerzővel szemben a D.168/14/2017. számú határozatában állapított meg jogsértést. E szempontokat összességében mérlegelve a Döntőbizottság a rendelkező részben megállapított összegű bírságot tartotta indokoltnak, amely összeg nem éri el a Kbt (7) bekezdésében meghatározott maximális mértéket. 34. A Kbt (1) bekezdés a) pontja szerint semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. A Kbt (1) bekezdése szerint, ha az ügy érdemében hozott határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság a 137. (1) bekezdés a) pontja szerinti jogsértést állapít meg, pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A perindítással egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottságnak ideiglenes intézkedésként kérnie kell a bíróságtól a szerződés további teljesítésének felfüggesztését. A Közbeszerzési Döntőbizottságot a perben teljes költségmentesség illeti meg. A Közbeszerzési Döntőbizottság az (1) bekezdés szerinti pert érdemi határozatának meghozatalától számított harminc napon belül indítja meg. A határidő elmulasztása esetén a Pp. szabályai szerint van helye igazolásnak. 35. A Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerző a fent vizsgált szerződést közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötte meg, ezért az a Kbt (1) bekezdés a) pontja értelmében semmis. A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel a Kbt (1) bekezdésének alkalmazásával pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása érdekében. 36. A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ket. 72. (2) bekezdése alapján rendelkezett.

11 A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára mivel a beszerző székhelye Budapesten található a Pp (14) bekezdés b) pontja alapján a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A Kbt (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet számára a Pp. 340/B. a írja elő az elektronikus út kötelező alkalmazását. Budapest, november 17. Dr. Fáry Zoltán sk a tanács elnöke Bán János sk közbeszerzési biztos Dr. Horváth Éva sk közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Liszi Barbara közszolgálati ügykezelő Kapják: 1. Dr. Kugler Tibor felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (1026 Budapest, Riadó u. 5.) 2. Dr. Tóth Csaba felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, Ferenczy Múzeumi Centrum (2000 Szentendre, Fő tér 2-5.) 3. Dr. Dányi Roland Ügyvédi Iroda (1094 Budapest, Mihalkovics u. 10.) 4. Marotinvest Kft. (4029 Debrecen, Maróthy Gy. u. 3.) 5. Közbeszerzési Hatóság Titkársága (Helyben) 6. Irattár