A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Jelentés az általános vámkedvezmény-rendszerről a ös időszakra vonatkozóan

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2016) 29 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Jelentés az általános vámkedvezmény-rendszerről a ös időszakra vonatkozóan {SWD(2016) 8 final} HU HU

2 A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Jelentés az általános vámkedvezmény-rendszerről a ös időszakra vonatkozóan 1. BEVEZETÉS 1.1. Általános vámkedvezmény-rendszer () Az EU általános vámkedvezmény-rendszere (a továbbiakban: ) 1971 óta segíti a fejlődő országokat a szegénység csökkentésére, valamint a jó kormányzás és a fenntartható fejlődés előmozdítására irányuló erőfeszítéseikben. A kedvezményes piacra jutási lehetőséget biztosít az Unióban, ezáltal segítve a fejlődő országokat abban, hogy a nemzetközi kereskedelem révén további bevételekhez jussanak. Az Európai Parlament és a Tanács október 25-i 978/2012/EU rendelete az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról és a 732/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről 1 (a továbbiakban: rendelet) képezi a jogi keretét. A rendszer összhangban áll a WTO szabályaival, mivel az úgynevezett felhatalmazó záradék alapján jött létre, ami lehetővé teszi a WTO legnagyobb kedvezmény elve alóli kivételt A -n belüli három előírás A -rendelet annak érdekében reformálta meg a -t, hogy a -kedvezmények jobban a leginkább rászoruló országokra, különösen a legkevésbé fejlett országokra, valamint az alacsony és közepes jövedelmű (alsó sáv) fejlődő országokra koncentráljanak. A -reformok jelentősen, 178-ról 92-re csökkentették a kedvezményezettek számát 2. A Világbank általi besorolás szerint közepes jövedelmű (felső sáv) vagy efölötti országok ki vannak zárva a -kedvezményekből. Ki vannak zárva azok az országok is, amelyek az Unióval kötött olyan kedvezményes piacra jutási megállapodás kedvezményezettjei, amely lényegében a teljes kereskedelem tekintetében legalább olyan vámkedvezményeket biztosít, mint a -rendszer. A fejlődő országok fejlődési, kereskedelmi és pénzügyi szükségleteinek kielégítése érdekében a három különböző előírásból, egy általános -előírásból és két különleges előírásból áll. Az általános előírás (a továbbiakban: standard ) az összes uniós vámtétel kb. 66 %-a esetében csökkenti a vámot az olyan alacsony és közepes jövedelmű (alsó sáv) országok számára, amelyek nem részesülnek más uniós piacra jutási kedvezményből. Jelenleg 30 standard -kedvezményezett van. 1 HL L 303., , 1. o. 2 Eltérő rendelkezés hiányában ez a jelentés a december 1-jei állapotot tükrözi. A jelentésben szereplő adatok továbbá kizárólag a december 1-jén aktuális kedvezményezettjeire vonatkoznak. 3

3 Preferenciális az Unióba (ezer EUR) A fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás (a továbbiakban: +) teljes vámmentességet ad a vámtételek lényegében ugyanazon 66 %-a esetében, mint a standard a gazdaságuk diverzifikáltsága és volumenük miatt különösen sérülékeny országoknak. Cserébe a kedvezményezett országok kötelesek megerősíteni és ténylegesen végrehajtani 27 alapvető nemzetközi egyezményt, a -rendelet VIII. mellékletében felsoroltak szerint. Ezek az egyezmények az emberi jogokra és a munkához kapcsolódó jogokra, a környezetvédelemre és a jó kormányzásra vonatkoznak. Jelenleg 13 +-kedvezményezett van. A fegyver kivételével mindent (a továbbiakban: ) különleges előírás a fegyverek és lőszerek kivételével teljesen vámmentes és kontingensek nélküli bejutást biztosít az ENSZ által legkevésbé fejlettnek minősített országok termékei számára. Jelenleg 49 -kedvezményezett van ben csaknem 50,83 3 milliárd EUR értékű kapott preferenciát az alábbiak szerint: 27,3 milliárd EUR a standard -országokból, mintegy 6,5 milliárd EUR a +-kedvezményezettektől és 17 milliárd EUR az -országokból. A jelentés 1 4. táblázatában minden részlet látható. Az alábbi 1. és 2. ábra áttekintést ad a három -előírás szerinti ról. 60,000, ábra Standard, + és szerinti az Unióba, (ezer EUR) 50,000,000 50,135,280 49,859,360 50,797,100 40,000, ,9% ,0% ,6% 30,000, ,8% ,8% ,8% + Standard 20,000,000 10,000, ,2% ,2% ,7% szeptember 1-jei Eurostat adatok 4

4 2. ábra Standard, + és and szerinti az Unióba, 2014 (ezer EUR) 17,048, % + 6,479, % Standard 27,268, % 1.3. A jelentés célja A rendelet előírása szerint január 1-jétől kezdve a Bizottság kétévente jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a rendszer működéséről. A jelentésben az előző kétéves időszakra vonatkozóan kell bemutatni mindhárom -előírás kihatásait 4. A rendelet azonban előírja, hogy a + külön figyelmet kapjon a jelentésben. A jelentésben részletezni kell az adott egyezményeknek a kedvezményezett országok általi megerősítését, jelentését és tényleges végrehajtását 5. Ennek megfelelően ebben a jelentésben a mindhárom eleme szerepel: a standard rendszer, az - rendszer és a külön figyelmet kapó +-rendszer A STANDARD -ELŐÍRÁS A rendelet 4. cikkében foglalt kritériumoknak megfelelően a -ből kikerülő országok miatt (ha az országot a Világbank három egymást követő évben a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozó országnak minősítette, vagy ha az ország az Unióval kötött olyan piacra jutási előírás kedvezményezettje, amely a 4 A -rendelet 40. cikke. Eltérő rendelkezés hiányában ez a jelentés a december 1-jei állapotot tükrözi. 5 A -rendelet 14. cikke 6 A -rendelet hatálybalépését követő öt év elteltével (vagyis 2017 novemberéig) a Bizottságnak teljes jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egész -rendelet alkalmazásáról. 5

5 rendszerével azonos vagy jobb tarifális preferenciákat biztosít) már módosult néhányszor a kedvezményezettek listája. A kedvezményezettek listája a sági kritériumoknak újonnan megfelelő országok miatt is módosult már. Különös tekintettel a következőkre: Irán és Azerbajdzsán február 23-án került le a listáról 7 Uniós csatlakozásakor Horvátország megszűnt ország és kedvezményezett lenni 8 Dél-Szudán és Mianmar január 1-jén felkerült a listára 9 Kína, Ecuador, Thaiföld és a Maldív-szigetek január 1-jén került le a listáról 10 Botswana, Kamerun, Elefántcsontpart, Fidzsi, Ghána, Kenya, Namíbia és Szváziföld október 1-jén felkerült a listára 11. Az alábbi 30 ország a standard rendszer kezdvezményezettje 12 : Afrika: Botswana*, Kamerun, Elefántcsontpart, Kongói Köztársaság, Kenya, Ghána, Namíbia, Nauru, Nigéria, Szváziföld Ázsia: Kirgizisztán, India, Indonézia, Sri Lanka, Vietnam, Tádzsikisztán, Türkmenisztán**, Üzbegisztán Ausztrália és a Csendes-óceán: Cook-szigetek, Fidzsi, Marshall-szigetek, Mikronéziai Szövetségi Államok, Niue, Tonga Európa: Ukrajna Közel-Kelet: Irak, Szíria Dél-Amerika: Kolumbia**, Honduras**, Nicaragua** Az alábbi 3. és 4. ábra azt mutatja, hogy Kína kikerülése nagyban befolyásolta a rendszer hatályát. Emiatt mind a VI. melléklet 13 szerinti áruosztály átsorolási határértékek, mind a VII. melléklet 14 szerinti kiszolgáltatottsági határértékek módosultak. 7 A Bizottság 154/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. december 18.) (HL L 48., , 8 1. o.) A Bizottság 1421/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. október 30.) (HL L 355., , 1. o.) 9 Lásd a 8. lábjegyzetet 10 A Bizottság 1015/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. július 22.) (HL L 283., , 20. o.) 11 A Bizottság 1016/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. július 22.) (HL L 283., , o.) *2015. december 31-ig, a Bizottság 1015/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete; **2016. december 31-ig, a Bizottság 2015/1979/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (OJ L 289/3., , 3. o.) A -rendelet VI. melléklete szerinti áruosztály átsorolási határértékeket a Bizottság 2015/1978/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. augusztus 28.) módosította (OJ L 289/1., , 1. o.) 6

6 Banglades ,4% Ukrajna ,6% Vietnám ,3% 3. ábra - Az összes -kedvezményezettől az EU-ba érkező összes (a nem -ot is beleértve), 2014 (Kínával együtt) (ezer EUR) Indonézia ,8% Nigéria ,5% Irak ,2% India ,1% Minden egyéb ,8% Kína ,3% Fülöp-szigetek ,68 2,7% 4. ábra - Az összes -kedvezményezettől az EU-ba érkező összes (a nem -ot is beleértve), 2014 (Kína kivételével) (ezer EUR) Peru ,29 2,2% Minden egyéb Pakisztán ,39 2,6% ,1% India ,1% Nigéria ,1% Kolumbia ,7% Angola ,4% Irak ,4% Banglades ,7% Ukrajna ,1% Indonézia ,7% Vietnám ,3% 14 A -rendelet VII. melléklete szerinti, a kérelmező országok részvételének felmérésére szolgáló kiszolgáltatottsági határértéket a Bizottság 2015/602/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. február 9.) 2 %-ról 6,5 %-ra emelte (HL L 100/8., , 8. o.) 7

7 Háromévente felülvizsgálják az olyan standard -országokból származó áruosztályok listáját, amelyek túlságosan versenyképessé válnak (és amelyek esetében ezért felfüggesztik a preferenciákat) 15. Az új lista január 1-jétől alkalmazandó. Az alábbi 2. táblázatban 16 standard -ország szerinti bontásban szerepel az EU-ba irányuló összes, és értéke 17. A értéke enyhe visszaesést mutat (2013-ban 43,5 milliárd EUR-ról 2014-ben 38,7 milliárd EUR-ra) az összes kismértékű növekedése ellenére. Emellett az igényb 2014-ben 70,3 % volt, ami enyhe visszaesés az előző év 71,5 %-ához képest. Az igényb országonként komoly eltéréseket mutat. Az alábbi 5. ábra azt mutatja, hogy India messze a legnagyobb standard felhasználó, utána pedig Vietnam és Indonézia következik ben ez a három kedvezményezett együttesen a standard preferenciák alá tartozó összes 87,8 %-át tette ki. 5. ábra Standard az Unióba, 2014 (ezer EUR) Ukrajna 1,429, % Sri Lanka 1,191, % Minden egyéb 699, % Indonézia 4,338, % Vietnam 5,225, % India 14,384, % 15 Az átsorolt áruosztályok aktuális listáját a Bizottság 1213/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. december 17.) tartalmazza (HL L 348., , 11. o.) 16 Lásd az alábbi 6. szakaszt 17 A és az összes eltér egymástól, mert a nem minden termékre, hanem csak a rendelet V. mellékletében felsoroltakra vonatkozik, és mert az áruosztályok átsorolása a -rendelet 8. cikke szerint történik. A azt a ot jelenti, amihez preferenciákat alkalmaztak 8

8 3. AZ -ELŐÍRÁS Jelenleg az alábbi 49 ország az -előírás kezdvezményezettje: Afrika: Angola, Burkina Faso, Burundi, Benin, Csád, Kongói Demokratikus Köztársaság, Közép-afrikai Köztársaság, Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Gambia, Guinea, Egyenlítői-Guinea, Bissau-Guinea, Comore-szigetek, Libéria, Lesotho, Madagaszkár, Mali, Mauritánia, Malawi, Mozambik, Niger, Ruanda, Sierra Leone, Szenegál, Szomália, Dél-Szudán, Szudán, São Tomé és Príncipe, Togo, Tanzánia, Uganda, Zambia Ázsia: Afganisztán, Banglades, Bhután, Kambodzsa, Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, Mianmar/Burma, Nepál, Kelet-Timor, Jemen Ausztrália és a Csendes-óceán: Kiribati, Szamoa 18, Salamon-szigetek, Tuvalu, Vanuatu Karib-térség: Haiti. Az alábbi 3. táblázatban 19 -ország szerinti bontásban szerepel az EU-ba irányuló összes, és értéke. Növekedést mutat mind a értéke (2013-ban 17,4 milliárd EUR-ról 2014-ben 19,5 milliárd EUR-ra), mind az igényb (83,1 %-ról 87,1 %-ra). Az igényb országonként itt is komoly eltéréseket mutat. Az alábbi 6. ábra azt mutatja, hogy Banglades messze a legnagyobb -felhasználó, utána pedig Kambodzsa következik ben ez a két kedvezményezett együttesen az -preferenciák alá tartozó összes 85.4 %-át tette ki január 1-jéig, a Bizottság 1979/2015/EU felhatalmazáson alapuló rendelete. Szamoa ekkor standard kedvezményezett lesz, mert már nem tartozik az ENSZ besorolása szerinti legkevésbé fejlett országok közé 19 Lásd az alábbi 6. szakaszt 9

9 Mozambik 292, % Mianmar 302, % 6. ábra az Unióba, 2014 (ezer EUR) Szenegál 276, % Malawi 250, % Kambodzsa 2,774, % Etiópia 248, % Egyenlítői Guinea 210, % Minden egyéb 918, % Banglades 11,774, % 4. A + ELŐÍRÁS kedvezményezettek A + további tarifális preferenciákat biztosít azoknak a fejlődő országoknak, amelyek az Unióba irányuló exportjuk esetén a diverzifikáció hiánya, valamint a nemzetközi kereskedelemben való elégtelen részvételük miatt kiszolgáltatottak. Az előírás támogatja ezeket az országokat az emberi jogokra és a munkához kapcsolódó jogokra, a környezetvédelemre és a jó kormányzásra vonatkozó 27 alapvető nemzetközi egyezmény tényleges végrehajtásában preferenciákat csak olyan ország kérelmezhet, amely már megerősítette ezt a 27 egyezményt. Emellett a + kérelmezők kötelező erejű írásos kötelezettségvállalást tesznek 21 az említett egyezmények megerősítésére és tényleges végrehajtásukra. A kérelmezők fenntartás nélkül elfogadják az említett egyezmények által előírt jelentéstételi és ellenőrzési követelményeket, és vállalják az együttműködést az Európai Bizottság által vezetett uniós ellenőrzési eljárás során. Az ös jelentéstételi időszak összesen 14 +-kedvezményezettet érint 22. Örményország, Bolívia, a Zöld-foki-szigetek, Costa Rica, Ecuador 23, Grúzia, Mongólia, 20 A -rendelet VIII. melléklete 21 A Bizottság 155/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. december 18.) (HL L 48., , 5. o.) 22 A Bizottság november 25-én határozott arról, hogy Kirgizisztán + státuszt kap (C(2015) 8213). A határozatot jelenleg a Tanács és az Európai Parlament vizsgálja január 1-jétől megszűnt Ecuador /+ kedvezményezett státusza. Lásd a Bizottság 1015/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletét 10

10 Pakisztán, Paraguay és Peru január 1-jén kapott + státuszt 24. El Salvador, Guatemala és Panama február 28-án 25, míg a Fülöp-szigetek december 25- én 26 kapott + státuszt január 1-jétől megszűnt Costa Rica, Guatemala, El Salvador, Panama és Peru /+ 27 kedvezményezett státusza, mert kétoldalú kereskedelmi megállapodások alapján piacra jutás kedvezményezettjei lettek január 1-jétől Grúzia /+-kedvezményezett státusza is megszűnik 28. A Bizottság november 25-én határozott arról, hogy Kirgizisztán + státuszt kap 29 ; a határozatot jelenleg az Európai Parlament és a Tanács vizsgálja. Az alábbi 4. táblázatban +-kedvezményezettek szerinti bontásban szerepel az EU-ba irányuló összes és értéke. Az összes +- értéke emelkedett (2013-ban 5,99 milliárd EUR-ról 2014-ben 6,48 milliárd EUR-ra). Mivel több kedvezményezett is új kereskedelmi megállapodások alkalmazását kezdte meg az Unióval 30, az általános igényb enyhén visszaesett (2013-ban 69,7 %- ról 2014-ben 66,1 %-ra). Tekintettel ezekre az új piacra jutási előírásokra, az igényb országonként jelentős eltéréseket mutatott. Az alábbi 7. ábra azt mutatja, hogy 2014-ben Pakisztán és a Fülöp-szigetek együttesen a +- 87,8 %-át tették ki. 24 A Bizottság 1/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. augusztus 28.) (HL L 1., , o.) A Bizottság 182/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. december 17.) (HL L 57/1., , 1. o.) 26 A Bizottság 1386/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. augusztus 19.) (HL L 369/33., , 33. o.) 27 A Bizottság 1015/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete 28 A Bizottság (EU) 2015/1979 felhatalmazáson alapuló rendelete 29 (C(2015) 8213) 30 EU Közép-Amerika társulási megállapodás, EU Peru szabadkereskedelmi megállapodás 11

11 7. ábra + az Unióba, 2014 (ezer EUR) Costa Rica 159, % Peru 188, % Grúzia 106, % Bolívia 101, % Fülöp-szigetek 1,149, % Paraguay 69, % Minden egyéb 164, % Pakisztán 4,540, % ellenőrzés A +-ellenőrzés célja és szándéka A +-rendszer olyan ösztönzési eszközt jelent, amelynek célja a kedvezményezettek támogatása a 27 nemzetközi egyezmény tényleges végrehajtásában. A rendeletben foglaltak szerint a +-rendszer 10 éves kezdeti időtartamra jön létre (vagyis december 31-ig alkalmazandó 31 ). Ez egy hosszú távú folyamat. Az egyezmények tényleges végrehajtását akadályozó hiányosságok gyakran kapcsolódnak közép/hosszú távú megoldásokat igénylő kérdésekhez. A +-egyezmények a kérdések széles körét ölelik fel, például az emberi jogokat és a munkához kapcsolódó jogokat, a környezetvédelmet, az éghajlatváltozást, valamint a kábítószerek és a korrupció elleni küzdelmet. Emellett a hiányosságok okát gyakran a társadalmi, kulturális, történelmi, biztonsági vagy gazdasági fejleményeket érintő összetett és egymással összefüggő kérdések jelentik. Fejlődő országként valószínűleg valamennyi kedvezményezett tapasztal végrehajtási nehézségeket, különösen rövid/középtávon. A fentiek alapján a megreformált +-ellenőrzés komoly ösztönzést ad a +kedvezményezettek részére a végrehajtás és a jelentéskészítés javításához. Ehhez nem csupán rövid távú, hanem közép/hosszú távú elkötelezettség szükséges, amit a + ellenőrzés maradéktalanul próbál tükrözni. 31 A -rendelet 43. cikkének (3) bekezdése. A lejárati dátum nem vonatkozik a nyílt végű rendszerre. 12

12 A nemzetközi normák előmozdítása + beleillik a nemzetközi jog végrehajtásának fenntartását és megerősítését célzó uniós kötelezettségvállalásba, amint azt az Európai Unióról szóló szerződés megfogalmazza. Célja annak biztosítása, hogy a kedvezményezettek betartsák az általuk megerősített nemzetközi egyezményekből adódó kötelezettségvállalásaikat. A +rendszer nem kötelezi a kedvezményezetteket uniós normák elfogadására vagy végrehajtására a kedvezményezetteknek valójában az említett nemzetközi egyezmények alapján általuk már elfogadott kötelezettségeket kell teljesíteniük. A Bizottság célja ezért az, hogy egyre szorosabbra fűzze kapcsolatát a vonatkozó nemzetközi szervezetekkel (mint pl. a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet (a továbbiakban: ILO) és az Egyesült Nemzetek Szervezete (a továbbiakban: ENSZ)) annak érdekében, hogy a + uniós ellenőrzése és értékelése folyamatosan figyelembe vegye ezek véleményét és tapasztalatát. Fontos a szoros kapcsolat ápolása a nemzetközi szervezetek kedvezményezett országokban létesített helyi irodáival. Ez a kapcsolattartás különösen fontos, hiszen a +-rendelet VIII. mellékletében felsorolt egyezmények közül soknak hosszú jelentéstételi ciklusa van. ENSZ jelentések például 4 5 évente készülnek, ami hosszabb időszak, mint a + kétéves jelentéstételi ciklusa. A vonatkozó nemzetközi szervezetekkel történő aktív kapcsolattartás ezért különösen hasznos a jelentéstételi ciklusok között. Emellett a szervezetek szakértelme is nagyon hasznos lehet a kedvezményezett országokban indított együttműködési projektekhez. A Bizottság és az ILO éppen most indít el egy kapacitásépítő + kísérleti projektet Pakisztánban, Mongóliában, Guatemalában és Salvadorban. A Bizottság továbbra is szorosan együttműködik majd a nemzetközi szervezetekkel a + élettartama során, konkrét projektek keretében is. Végül, a + útján az EU konstruktív vitákat tud folytatni a kedvezményezettek említett egyezmények szerinti kötelezettségvállalásairól a vonatkozó nemzetközi szervezetekben, például a szabványok alkalmazásával foglalkozó háromoldalú ILO bizottságban vagy az ILO igazgatótanácsában A + ellenőrzési folyamata A -rendelet fokozott uniós ellenőrzést ír elő a +-kedvezményezettek kötelezettségvállalásainak teljesítését illetően. A Bizottság szolgálatai ezért az Európai Külügyi Szolgálattal (a továbbiakban: EKSZ) együtt kidolgoztak egy strukturált ellenőrzési folyamatot: a folyamatos +-párbeszédet a kedvezményezett hatóságokkal, melyet éves témalisták ( pontozólapok ) formalizálnak. Amikor egy kedvezményezett belép a +-rendszerbe, a Bizottság elsődleges értékelést (első hivatalos pontozólapot) készít a kedvezményezett +-kötelezettségvállalásainak teljesüléséről. Ez a hivatalos pontozólap jelzi a nemzetközi egyezmények ellenőrző szervei által feltárt kiugró hiányosságokat. Ezzel elindul a folyamatos +-párbeszéd, amelynek során a Bizottság felhívja a kedvezményezett figyelmét a pontozólapon felsorolt kérdésekre. 13

13 Lehetőség szerint a párbeszéd során az EU és a kedvezményezettek között meglevő politikai és intézményi kapcsolatokat is alkalmazzák 32. A kérdéslista évente frissül, a kedvezményezettek pedig kötelesek komolyan foglalkozni a feltárt problémák megoldásával. A rendelettel összhangban a + ellenőrzési folyamat a nemzetközi egyezmények ellenőrző szervein kívül a legkülönbözőbb források (civil társadalom, szociális partnerek, az Európai Parlament és a Tanács) véleményét veszi figyelembe. Emellett a kedvezményezett országokban be vannak vonva a különböző érintettek is nem csak a központi kormányzat, hanem a helyi és regionális hatóságok, a civil társadalom (pl. szociális partnerek, nem kormányzati szervezetek), a vállalkozói szövetségek és a nemzetközi szervezetek helyi irodái is. Az ellenőrzés részeként a Bizottság részt vehet a helyi workshop-ok munkájában vagy helyszíni látogatásokat tehet. A helyi érintettek megkeresése különösen a + ellenőrzési látogatások során nem csak első kézből származó információk miatt, hanem ahhoz is fontos, hogy jobban meg lehessen érteni a + működését és a kedvezményezettekkel szembeni uniós elvárásokat. Ily módon a helyi érintettek konstruktív módon segíthetik a helyi, regionális és központi hatóságokat az egyezmények szerinti kötelezettségvállalások teljesítésében. Ezen belül a vámkedvezmények közvetlen kedvezményezettjeiként a gazdasági szereplőktől elvárás, hogy kulcsszerepet vállaljanak az egyezmények végrehajtásának támogatásában. Az első jelentéskészítési időszak során nagyon jól sikerült együttműködni a civil társadalommal a kedvezményezett országokban. A civil társadalom általában erősen támogatja országa részvételét a +-rendszerben. Ezen belül többször is kifejezetten üdvözölte a + ellenőrzést és az ezen keresztül biztosított lehetőséget a fontosabb emberi jogi és munkajogi kérdések hatóságok előtti felvetésére. A Bizottság ezért az ellenőrzés során a helyi érintettekkel továbbra is kapcsolatot tart, lehetőség szerint még inkább kiterjesztve azt Segítségnyújtási és fejlesztési projektek A nemzetközi ellenőrző szerv jelentései mint a pontozólapok legfőbb forrása nem csak a haladás hiányosságait és elemeit tárják fel, hanem azokat a korlátokat is, amelyek a kedvezményezettet gátolhatják vagy akadályozhatják egy egyezmény végrehajtásában. Ez azért fontos, mert az ilyen korlátok némelyike a közigazgatási szervek közvetlen hatáskörén vagy ellenőrzésén kívül állhat, ami magyarázatul szolgálhat egyes hiányosságokra. Bár egyértelmű, hogy az állam feladata a nemzetközi kötelezettségvállalások maradéktalan teljesítése, a Bizottság ellenőrzése során olyan tényezőket is figyelembe kell venni, mint az erőforrások hiánya, a szegénység, a természeti katasztrófák vagy fegyveres konfliktus esetén az egyes területek feletti ellenőrzés hiánya ben a Bizottság az ILO-val közös projekteket indított a + országok adminisztratív kapacitásának támogatására, így segítve a tényleges végrehajtást és jelentéskészítést az alapvető ILO egyezmények tekintetében. Az említett korlátok 32 Mivel a 27 egyezmény mindegyikének eltérő céljai vannak, a + a kereskedelempolitikán kívül eső területeket is érinti (pl. emberi jogok, fejlődés, munkaügy, környezetvédelem stb.). Ezek a politikai területek a Bizottság különböző szolgálatainak és az EKSZ illetékességi körébe tartoznak. Ennek eredményeként + kérdések vetődnek fel a kedvezményezettekkel folytatott különböző kétoldalú párbeszédek során (például kereskedelmi párbeszédek, emberi jogi párbeszédek, vegyes bizottságok stb.). 14

14 leküzdése érdekében a következő jelentéskészítési időszak során a Bizottság folytatja majd a kedvezményezettek ilyen jellegű támogatását szakértelem, technikai segítségnyújtás és specifikus kapacitásépítő projektek formájában A kedvezményezettek belső szerveződése a + tekintetében A + folyamat iránti politikai elkötelezettség első jelzését adta az, ahogyan a kedvezményezettek berendezkedtek a + egyezmények szerinti kérdések kezeléséhez. Az egyezmények gyakorta érintik egyszerre több kormányzati szerv és hivatal illetékességét, amelyek különböző mértékű erőforrásokkal és befolyással rendelkezhetnek. A kedvezményezettek ezért mind a központi, mind a helyi kormányzat szintjén koordinációra kényszerülnek. Egyes kedvezményezettek magas rangú tisztviselők által irányított specifikus + munkacsoportokat állítottak fel (pl. Pakisztán), míg mások az ad hoc jellegű koordinálást választották a kereskedelmi minisztérium vagy a külügyminisztérium bevonásával (pl. Fülöp-szigetek, Guatemala). Ez a fajta koordinálás idővel várhatóan egyre hatékonyabb lesz. A Bizottság által az uniós küldöttségek segítségével végzett + ellenőrző látogatások hasznosnak bizonyultak ebben a tekintetben 33. A kedvezményezettek által a + és az adott egyezmények kapcsán végzett koordinációs munka fontos és szükséges eszközt jelent a végrehajtás javításához. A Bizottság ezért továbbra is kiemelten figyeli majd a koordinálást Az első + ellenőrzési időszak ( ) következtetései A fent említettek szerint az ellenőrzés akkor indul, amikor egy kedvezményezett belép a GPS+ rendszerbe. Az egyes + egyezmények hiányosságaira vonatkozó áttekintés amit a nemzetközi ellenőrző szervek nyújtanak be rögzíti az alapállapotot az egyes kedvezményezettek folyamatos ellenőrzéséhez. A kedvezményezettekkel szemben elvárás az, hogy komoly erőfeszítést tegyenek a 27 alapvető egyezmény végrehajtásának javítása és az említett hiányosságok kiküszöbölése érdekében. Az ellenőrzés a 27 egyezmény végrehajtásának minden szempontjára kiterjed, ideértve a kapacitási korlátokra és az előrehaladásra vonatkozó megbeszéléseket is. Ezenkívül a + ellenőrzés figyelembe veszi az alapállapot részeként a kedvezményezett országokban már meglevő jogi és igazgatási keretet. Az első ellenőrzési időszak minden kedvezményezett és a Bizottság számára is egyfajta tanulási folyamat volt. Ennek ellenére minden kedvezményezett komoly elkötelezettséget mutatott a + folyamat iránt, mind a politikai akarat, mind az intézményi és jogszabályi reformok megkezdése terén. Ezen belül a kedvezményezettek a Bizottsághoz való kapcsolódás komoly szintjét mutatták azzal, hogy időben válaszoltak az éves pontozólap dokumentumokra, lehetővé tették a konkrét + ellenőrző látogatásokat és konkrét + kormányzási struktúrákat hoztak létre. Ezenkívül minden kedvezményezett tett lépéseket habár néha kiegészítő jelleggel arra, hogy javítsa a + egyezmények szerinti kötelezettségvállalások végrehajtását, ideértve például több elmaradt országjelentés benyújtását. 33 Ez akár a szakminisztériumok és hivatalok bevonásának és pozíciójának a megerősödéséhez is hozzájárulhat 15

15 A mellékelt bizottsági szolgálati munkadokumentum az egyes kedvezményezettek átfogó értékelését tartalmazza, ideértve a kedvező fejleményeket és a helyi korlátokat is, amelyek akadályozhatják a kedvezményezetteket a tényleges végrehajtásban. Minden egyes egyezmény külön van értékelve, egyezménycsoportonként (emberi jogok, munkajogok, környezetvédelem, jó kormányzás) átfogó értékeléssel. Ebben a fázisban tekintettel a 27 alapvető + egyezmény eltérő jellegére és az első jelentéskészítési időszak rövidségére (18 hónap) nem lett volna reális, illetve helyénvaló az előrehaladást a nyilvánvaló teljesítménymérő referenciaértékeken (pl. a nemzeti jelentések határidőben való benyújtása) túl számszerűsíteni. Félrevezető és bizonyos mértékben önkényes lett volna standardizált és számszerűsíthető értéket rendelni a kedvezményezettek teljesítményéhez. Az ellenőrzési eszközök finomítása azonban folytatódik. A következő jelentéskészítési időszak során fontos lesz például, hogy a kedvezményezettek saját kezükbe veszik a folyamatot és önállóbban oldják meg a pontozólapokon szereplő kérdéseket. A Bizottság jobban fog figyelni a kedvezményezettek saját cselekvési prioritásaira, a hiányosságok felszámolásának időkeretére és a végrehajtáshoz biztosított erőforrásokra. E tekintetben a Bizottság a cselekvési prioritások meghatározása céljából erősíti majd kapcsolatát a kedvezményezettekkel. Valójában ez jelenti a + reformok legfőbb okát. A belépési kritériumok maradéktalan teljesülésének biztosítását követően a + kereskedelmi ösztönzőket kínál a kedvezményezetteknek, miközben azok fokozatosan javítják az adott egyezmények végrehajtását. A +-kedvezményezettekkel szemben tehát elvárás az eredmények folyamatos javítása. Ennek ellenére a kedvezményezettek egyedi körülményei és korlátai is figyelembe lesznek véve. E tekintetben a rendelet rögzíti, hogy a preferenciákat ideiglenesen visszavonhatók, ha a kedvezményezett nem tartja tiszteletben kötelező erejű kötelezettségvállalását 34. A következő jelentéstételi időszak ( ) során a Bizottság strukturált módon folytatja majd a kedvezményezettek ellenőrzését. A következő felülvizsgálatig megfontolja majd az esetleges válaszlépéseket, ideértve a vizsgálat indítását is, ha a kedvezményezett nem teljesíti + kötelezettségvállalását A jelentés melléklete: a bizottsági szolgálati munkadokumentuma a + tárgyában A rendelet előírja, hogy a + működése külön figyelmet kapjon a jelentésben. A jelentéshez ezért mellékelve van egy bizottsági szolgálati munkadokumentum, aminek témája A fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges uniós ösztönző előírás (a továbbiakban: +) a ös időszakhoz, és amit a Bizottság szolgálatai az Európai Külügyi Szolgálattal (a továbbiakban: EKSZ) együtt készítettek. A bizottsági szolgálati munkadokumentum részletesebben tárgyalja a + működését a 978/2012/EU rendelet január 1-jéi hatályba lépése óta eltelt időszakra vonatkozóan. Emellett a bizottsági szolgálati munkadokumentum a + egyezmények szerint részletesen értékeli a +-kedvezményezetteket is, és beszámol a + igénybevételéről a kedvezményezett országok körében. 34 A -rendelet 15. cikke 16

16 5. A BIZOTTSÁG JÖVŐBENI JELENTÉSEI A rendelet előírása szerint a GPS rendelet hatálybalépését követő öt év elteltével (vagyis 2017 novemberéig) a Bizottságnak jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet alkalmazásáról. Ez a teljes rendszer 2012 és 2017 közötti ötéves időszakáról számol majd be. Figyelembe veszi majd a rendszer kihatásait a kedvezményezettek fejlesztési, pénzügyi és kereskedelmi igényeit illetően. A Bizottság felméri majd a rendszer felülvizsgálatának szükségességét is, ideértve a + és a tarifális preferenciák ideiglenes visszavonásának rendelkezéseit is, szükség szerint jogszabály-alkotási javaslat csatolása mellett. Emellett a jelentésben részletesen elemezni kell a rendeletnek a kereskedelemre és az Unió vámbevételeire gyakorolt hatását, különös figyelmet fordítva a kedvezményezett országokra gyakorolt hatásokra. Végül, a 2017 novemberéig közzéteendő jelentésben ki kell térni a második + jelentéstételi ciklust ( ) jellemző fejleményekre is. 17

17 6. A DECEMBER 1-JÉN -KEDVEZMÉNYEZETT ORSZÁGOKRA VONATKOZÓ STATISZTIKAI INFORMÁCIÓKAT TARTALMAZÓ TÁBLÁZATOK 1. táblázat A értéke az összes -országra nézve (ezer EUR) első 6 hónap Standard 152,702,551 43,496,032 31,084, % 153,181,034 38,776,162 27,268, % 75,696,892 23,706,789 15,537, % + 22,733,977 8,596,443 5,989, % 23,703,726 9,805,876 6,479, % 12,018,057 5,694,967 3,517, % 36,213,868 17,418,142 14,466, % 37,997,004 19,567,198 17,048, % 19,495,864 11,678,495 10,817, % összesen 211,650,396 69,510,618 51,540, % 214,881,764 68,149,235 50,797, % 107,210,814 41,080,251 29,873, % 18

18 2. táblázat Az Unióba irányuló értéke standard -ország szerinti bontásban (ezer EUR) első 6 hónap Standard 152,702,551 43,496,032 31,084, % 153,181,034 38,776,162 27,268, % 75,696,892 23,706,789 15,537, % Botsw ana 3,441, % 1,822, % 902, % Kamerun 2,368, , % 2,148,930 32, % 786,640 73,434 14, % Kolumbia 7,387, , , % 7,912, ,555 87, % 3,458, ,255 7, % Kongó 1,373,839 67,974 48, % 1,530,574 83,210 67, % 881,509 25,702 22, % Cook-szigetek 2, % 1, % 2, % Elefántcsontpa 3,285, ,163 3, % 3,243, , % 1,787, ,408 1, % Fidzsi 82,501 3, % 97,810 1, % 33,093 2, % Ghána 3,336, ,885 3, % 2,846, , % 1,028, , % Honduras 726, , , % 839, ,012 28, % 637, , % India 36,436,340 22,298,124 18,589, % 36,830,322 16,138,352 14,384, % 20,274,674 9,822,973 8,536, % Indonézia 14,180,212 6,585,035 4,823, % 14,320,389 6,085,385 4,338, % 7,546,272 3,534,020 2,391, % Irak 10,618,992 3, % 11,553,071 6, % 5,441,869 2, % Kenya 1,132, ,248 7, % 1,164, , , % 671, ,650 12, % Kirgizisztán 77,344 4,100 1, % 78,103 11,942 8, % 26,831 4,467 2, % Marshall-szige 92, % 310, % 116, % Mikronézia % % % Namíbia 940, , % 961,846 62, % 545, , % Nauru % % % Nicaragua 280, ,356 56, % 282, ,610 1, % 141,273 46, % Nigéria 28,595, , , % 28,119, , , % 9,608,384 49,635 29, % Niue n.a % % Sri Lanka 2,314,528 1,846,658 1,096, % 2,481,090 2,026,297 1,191, % 1,294,586 1,084, , % Szváziföld 224,479 17, % 150,754 4, % 68,729 7, % Szíria 124,505 46,055 8, % 86,696 24,618 3, % 45,203 6,970 1, % Tádzsikisztán 83,054 14,748 11, % 60,862 14,893 10, % 31,081 7,276 6, % Tonga % % % Türkmenisztán 863, , , % 813, , , % 182,236 28,433 23, % Ukrajna 13,295,383 2,972,454 2,159, % 13,169,401 2,970,122 1,429, % 5,931,364 1,697, , % Üzbegisztán 245,779 86,441 73, % 232,590 74,959 59, % 111,423 35,871 26, % Vietnam 21,192,278 5,287,839 2,944, % 22,119,122 9,025,100 5,225, % 14,138,701 5,470,952 3,192, % 19

19 3. táblázat Az Unióba irányuló értéke -ország szerinti bontásban (ezer EUR)* első 6 hónap ,1% ,1% ,6% Afganisztán ,5% ,1% ,5% Angola ,1% ,6% ,9% Banglades ,7% ,3% ,0% Benin ,6% ,4% ,7% Bhután ,0% ,7% ,3% Burkina Faso ,4% ,1% ,7% Burundi ,0% ,6% ,3% Kambodzsa ,4% ,6% ,9% Közép-afrikai K ,2% ,5% ,7% Csád ,5% ,0% ,0% Comore-sziget ,6% ,0% ,9% Kongói Demokr ,0% ,4% ,9% Dzsibuti ,0% ,6% ,8% Egyenlítői-Guin ,5% ,7% ,2% Eritrea ,8% ,2% ,3% Etiópia ,5% ,3% ,5% Gambia ,7% ,5% ,4% Guinea ,7% ,5% ,1% Bissau-Guinea ,6% ,0% ,0% Haiti ,7% ,8% ,1% Kiribati ,0% ,8% ,0% Laoszi Népi De ,3% ,6% ,4% Lesotho ,0% ,9% ,7% Libéria ,8% ,1% ,0% Madagaszkár ,5% ,9% ,7% Malaw i ,1% ,0% ,7% Mali ,6% ,9% ,8% Mauritánia ,8% ,4% ,3% Mozambik ,6% ,6% ,1% * Az minden ot tartalmaz, ideértve azon termékeket is, amelyeknél automatikusan jár a legnagyobb kedvezmény elve szerinti nulla százalékos vámtétel. Az - csak az -rendszer szerinti termékekre utal, amelyek különben nem kedvezményezettjei a legnagyobb kedvezmény elve szerinti nulla százalékos vámtételnek. 20

20 3. táblázat (folytatás) Az Unióba irányuló értéke -ország szerinti bontásban (ezer EUR) első 6 hónap % % % Mianmar % % % Nepál % % % Niger % % % Ruanda % % % Szamoa % % % São Tomé és P % % % Szenegál % % % Sierra Leone % % % Salamon-szige % % % Szomália % % % Dél-Szudán % % % Szudán % % % Tanzánia % % % Kelet-Timor % % % Togo % % % Tuvalu % % % Uganda % % % Vanuatu % % % Jemen % % % Zambia % % % 21

21 4. táblázat Az Unióba irányuló értéke + ország szerinti bontásban (ezer EUR)* első 6 hónap ,733,977 8,596,443 5,989, % 23,703,726 9,805,876 6,479, % 12,018,057 5,694,967 3,517, % Örményország 215,542 74,418 58, % 228,616 81,814 59, % 143,504 75,896 58, % Bolívia 470,195 69,895 68, % 518, , , % 262,519 36,672 34, % Zöld-foki szige 47,894 45,388 43, % 97,322 55,781 54, % 27,693 25,410 24, % Costa Rica 4,007, , , % 3,767, , , % 1,256, ,347 71, % El Salvador 211,561 94,968 67, % 169,599 77, % 83,136 26, % Grúzia 658, , , % 649, , , % 386, ,722 6, % Guatemala 610, , , % 685, ,628 26, % 404, ,959 6, % Mongólia 69,952 16,051 14, % 73,280 16,876 14, % 41,355 5,763 4, % Pakisztán 4,506,204 3,853,932 2,633, % 5,492,732 4,762,400 4,540, % 3,039,031 2,726,927 2,575, % Panama 652, ,494 67, % 436, ,485 8, % 255,041 76,960 3, % Paraguay 1,163,165 48,019 43, % 1,100,046 72,535 69, % 483,220 16,017 13, % Peru 5,071,923 1,261, , % 4,766,620 1,329, , % 2,376, ,092 37, % Fülöp-szigetek 5,049,032 1,693,964 1,082, % 5,717,378 1,723,295 1,149, % 3,257,385 1,084, , % * 2016 januárjától megszűnt Costa Rica, Guatemala, El Salvador, Panama és Peru +-kedvezményezett státusza. Az ezen országokból származó + értéke jelentősen csökkent 2014 és 2015 során, mivel ezek az országok igénybe vették az EU Közép-Amerika társulási megállapodás szerint elérhető alternatív preferenciákat. Ehhez hasonlóan 2014 óta Grúzia is az átfogó kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás (DCFTA) kedvezményezettje, így a + alkalmazása várhatóan csökkenni fog január 1-jéig, amikor az ország kikerül majd a +-rendszerből. 22