intézmények és programok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "intézmények és programok"

Átírás

1 Akkreditált felnõttképzési intézmények és programok Felnõttképzési Almanach

2 ÉLÕFEJ A Felnõttképzési Almanach 2004 táblázatainak tartalma megegyezik a Nemzeti Felnõttképzési Intézetnél akkreditált intézmények és programok adataival. Ha bármilyen tartalmi eltérést tapasztal, kérjük, jelezze a (06 1) /129-es telefonszámon vagy az címen. A Felnõttképzési Almanach a Nemzeti Felnõttképzési Intézet támogatásával jött létre. 1 Szerkesztõ: dr. Zsuffa Ákos Borítóterv: Nemzeti Felnõttképzési Intézet Kiadja: a FISZ Egyesület A kiadásért felel: dr. Csikesz Tamás Nyomás: Kapitális Nyomda Debrecen Felelõs vezetõ: Kapusi József ISBN

3 ÉLÕFEJ TARTALOM Elõszó 3 Bevezetõ 5 Fogalomtár 12 Akkreditált Felnõttképzési Intézmények Magyarországon ABC szerint 20 Akkreditált Felnõttképzési Intézmények Magyarországon megyék szerint 34 Akkreditált Felnõttképzési programok Magyarországon 47 Szakmai intézmények listája 54 2

4 FISZ EGYESÜLET ELÕSZÓ Az emberi kultúra történetében nem szokatlan, hogy a szellemi munka egyegy ága adott korszakban aktuális lesz, azután háttérbe szorul, hogy egy késõbbi periódusban újra és újra idõszerûvé váljék. Ilyen folyamatnak vagyunk tanúi most a felnõttképzés terén. Napjaink sokszor használt, divatos fogalmai lettek az andragógia, a permanens képzés, az élethosszig tartó tanulás. Ennek magyarázatául szolgálhat, hogy a harmadik évezred küszöbén egyre több kulturált, kimûvelt ember aktív részvételével lehet csak megfelelni az új társadalmi és gazdasági kihívásoknak. Az oktatás, a képzés olyan szellemi tevékenység lett, amely (a kutatás és fejlesztés mellett) nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a munkaadók és munkavállalók fejleszthessék alkotóképességüket, lépést tudjanak tartani a folyamatosan változó technikai-technológiai folyamatokkal. Még nincs egy évtizede annak (1996), hogy az OECD Organisation for Economic Co-operation and Development oktatási miniszterei területük stratégiai kérdésévé tették az élethosszig tartó, vagy más kifejezéssel az egész életen át tartó tanulást. Ez a fogalom az 1970-es évek közepétõl terjedt el a világban, kezdetben közömbös fogadtatással, ami csak lassan szûnt meg. Az élethoszszig tartó tanulás akkor került a közérdeklõdés elõterébe, amikor kutatási eredmények is bizonyították, hogy a felnõttoktatással, felnõttképzéssel, mint igen komoly gazdaságfejlesztési tényezõvel kell számolni. Az OECD államaiban a korábbi nemzeti stratégiák prioritásait átértékelték, s a felülvizsgálat során egyre inkább teret nyert a társadalmat alkotó egyének személyes képességeinek folyamatos fejlesztése. Kiderült, hogy ez a faktor döntõ tényezõvé válik a munkanélküliség csökkentésében, és döntõ tényezõje lehet a gazdasági fejlõdésnek is. A felnõttek oktatása-képzése napjainkra nemcsak a fejlett világban került a közérdeklõdés homlokterébe, hanem az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országokban is stratégiai kérdés lett. Az élethoszszig tartó tanulás a évi hazai kormányprogramnak is kulcsfontosságú eleme. Hiszen a fejlõdõ technikai-technológiai folyamatok megismerése arra késztet és kényszerít mindnyájunkat, hogy ismereteinket, tudásunkat folyamatosan, egy életen át tartsuk karban, újítsuk meg. A humán erõforrás fejlesztésének segítésére az Országgyûlés és a kormányzat 1990 óta több mint százötven új törvényt, kormány valamint miniszteri rendeletet alkotott, amelyek közvetlenül, vagy közvetve érintik a felnõttek (és a fiatalok) szakmai képzését. A törvények közül a leglényegesebbek az oktatásra-képzésre vonatkozóak, így az 1993-ban hatályba lépett közoktatási, szakképzési és felsõoktatási törvény, továbbá a 2001-ben és a közelmúltban azonos elnevezés alatt kihirdetett és elfogadott szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról, továbbá a felnõttképzésrõl szóló törvény, valamint a hozzájuk kapcsolódó jogszabályok. A felnõttképzésrõl szóló törvénnyel párhuzamosan jelent meg a felnõttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályait tartalmazó miniszteri rendelet. Késõbb látott napvilágot a felnõttképzést folytató intézmények és a felnõttképzési programok akkreditációs díjának mértékérõl és felhasználásának szabályairól szóló miniszteri-, majd a felnõttképzést folytató intézmények és a felnõttképzési programok akkreditálásáról szóló kormányrendelet. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium jogalkotási terve szerint februárjában jelent meg a felnõttképzés normatív támogatásáról szóló magas szintû jogszabály. 3

5 FELNÕTTKÉPZÉSI ALMANACH 2004 A felnõttképzésrõl szóló évi CI. törvény szabályozott formában biztosította a felnõttképzés rendszerének átláthatóságát, ellenõrizhetõségét, valamint keretjelleggel szabályozta a felnõttképzés állami támogatási rendszerét. Az eltelt idõszak tapasztalatai, továbbá a felnõttképzés ágazati irányításának jogszabályi változásai indokolttá és szükségessé tették a törvény felülvizsgálatát és pontosítások végrehajtását. Emellett a törvénymódosításnak megkülönböztetett feladata volt, hogy a felnõttképzés hazai rendszerét hozzáillessze a lisszaboni konferencián megfogalmazott célkitûzéshez, miszerint az Európai Uniónak a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú társadalmává kell válnia, amely fenntartható gazdasági növekedésre képes több és jobb minõségû munkahely teremtése, illetve a nagyobb társadalmi kohézió által. Széles körben tapasztalható, hogy a munkavállalók jelentõs része komoly alapképzettségi hiányosságokkal küzd, ami azért okoz feszültséget, mert piacgazdasági körülmények között a gazdasági fellendülés kiélezi a versenyt a munkaerõpiacon is, egyre inkább a munkaerõ minõsége kerül elõtérbe. Felértékelõdik az általános mûveltséggel, idegen nyelvtudással rendelkezõ, korszerû szakmai ismeretekkel felvértezett munkavállalók pozíciója. Ebben a helyzetben elengedhetetlen a permanens szellemi karbantartás, amely maga után vonja azt a követelményt, hogy a modern államnak meg kell teremteni az élethosszig tartó tanulás lehetõségét a társadalom valamennyi tagja számára. A magas színvonalú képzés akár iskolai rendszerû, akár iskolán kívüli elõmozdítja a tudományos, társadalmi és gazdasági haladást, másrészt új szakismereteket, valamint know-howt biztosít a képzésben résztvevõknek. A hallgatók az oktatás-képzés által gazdagítják tudásukat, magasabb szintre emelik szakmai-technikai képzettségüket, ezáltal kielégítik egyéni szükségleteiket is. Napjainkban aligha vitatható, hogy a munka világában elfoglalható hely függ a szakképzettség minõségétõl, irányától és piacképességétõl. A közoktatás, a szakképzés, a felsõoktatás és a felnõttképzés ügye tehát stratégiai jelentõségû. Azzal a kívánsággal bocsátom útjára ezt az almanachot, hogy hatékonyan szolgálja a felnõttképzés elméleti és gyakorlati szakembereit éppúgy, mint az érdeklõdõ nagyközönséget. BURÁNY SÁNDOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter 4

6 FISZ EGYESÜLET BEVEZETÕ GYANÁNT avagy pár gondolat a felnõttképzésrõl Tisztelettel köszöntöm a Felnõttképzési Almanach olvasóit. Célunk, hogy kiadványunk hasznos segítségül szolgáljon mindazok számára, akik szükségesnek érzik tudásuk szélesítését a hagyományos iskolarendszer elvégzése után is. Nem titkolt szándékunk emellett az is, hogy a magyarországi felnõttképzés néhány kulcsmozzanatának bemutatásával átfogó, igényteremtõ képet fessünk a felnõtt fejjel való tanulástól ez idáig ódzkodó munkavállalóknak a munka mellett folytatható tanulás rendszerében való könnyebb eligazodáshoz. Álljon itt tehát bevezetõképpen néhány alapgondolat: A felnõttképzés fogalmának módosulásai Magyarországon a rendszerváltás és a fejlett európai országokhoz való közeledés nyomán egy megújult felnõttoktatási modell körvonalai bontakoznak ki. A felnõttoktatás kimozdult eddigi marginális helyzetébõl. A hazai felsõoktatásban is számottevõ méreteket öltött a felnõttek képzése. Több ezer felnõttoktatási tevékenységet felvállaló vállalkozás jött létre, amelyek szintén jelentõs aktivitást fejtenek ki a területen. Kialakult a munkaerõ-piaci ki- és átképzés hatékony rendszere. Megjelentek a költség- és idõkímélõ képzési törekvések a nyitott és távoktatás, valamint a számítógéppel segített tanulás. A képzési rendszer rugalmasabbá, sokszínûbbé, ám egyben nehezebben kiismerhetõbbé is vált. Korábban a felnõttképzés csupán azoknak a felnõtteknek a pótlólagos tanulását foglalta magában, akik a megfelelõ életkorban nem tudták befejezni általános vagy középiskolai tanulmányaikat. Ma már a felnõttképzés nemcsak e második esélyt jelenti. Fogalma kibõvült és jelentõsége megnõtt. Ebben nagy szerepet játszott a lifelong learning fogalmának térhódítása is. A XX. század második harmadára kibontakozó, éles gazdasági verseny rákényszerítette a fejlett európai országokat, hogy új stratégiát dolgozzanak ki versenyképességük megõrzése, sõt növelése érdekében. Az Európai Unió az emberi erõforrás szellemi potenciáljának fejlesztésében, az oktatásban látta a megújulás biztosítékát. A gyorsan változó világ újításaihoz való alkalmazkodás pedig létszükségletté teszi a tanulást. Ismert anekdota, mely szerint egy magyar politikus Paul Bélanger-nak, az UNESCO Hamburgi Intézete igazgatójának arról számolt be, hogy hazánk lassan kezd kilábalni a gazdasági válságból, ezután talán már több pénzt tud áldozni az oktatásra. Paul Bélanger erre azt válaszolta: Érdekes, más országokban gazdasági válság esetén éppen az oktatásra szokták a legtöbb pénzt fordítani. 1 A történet sokat elárul az Európai Unió koncepciójáról. A tanuló társadalom és az egész életen át tartó tanulás eszméje hazánk számára is követelménnyé vált. LLL és az Európai Unió Bizonyára ezt a kiadványt böngészõ olvasó számára sem ismeretlen az angol nyelvû kifejezés, a lifelong learning fogalma. Több magyar fordítása született: az élethosszig tartó tanulás, az egész életen át tartó tanulás, életfogytig tartó tanulás. Egy leleményes szójáték bújik meg a Tanulás egy Életen át kifejezés- 1 Beszámol róla: Lada László: Gondolatok a felnottképzés ezredvégi funkcióiról, Új Pedagógiai Szemle, júl.-aug. 5

7 FELNÕTTKÉPZÉSI ALMANACH 2004 ben, amelybõl a TÉT mozaikszót rakhatjuk össze 2. Ez szemléletesen tárja elénk az egész életen át tartó tanulás jelentõségét: a TÉT versenyképességünk és helytállásunk az Európai Unióban. A modern gondolkodásban elõször 1960-ban jelenik meg a gondolat. Az UNESCO vetette fel az oktatás kiterjesztésének tervét. Célkitûzése a tanulás kiszélesítése az iskolai oktatáson túl a felnõtt társadalom egészére. Míg korábban a felnõttoktatás jórészt helyrehozó szerepet vállalt azoknál a hátrányban lévõ fiataloknál, akik valamilyen okból nem tudták elvégezni az általános vagy középiskolát, most a feladat átalakult: a permanens tanulás az egyén folyamatos alkalmazkodását biztosítja a gyors ütemben változó világhoz. A 70-es években növekvõ munkanélküliség ráébresztette az Európai Unió szakembereit a permanens tanulás jelentõségére. Bár az oktatás eddig nem tartozott a közösségi politikák közé, azaz az Unió nem szabályozta tagállamai oktatáspolitikáját, most úgy határozott, átfogó közösségi politikai irányelveket dolgoz ki. Az élethosszig tartó tanulás foglalkoztatáspolitikai stratégiaként jelenik meg. Ennek szellemében 1996-ot az egész életen át tartó tanulás évének nyilvánították ben született meg az Európai Bizottság által kiadott, stratégiai fontosságú jelentés, a Memorandum az élethosszig tartó tanulásról. A dokumentum az új évezred kihívásait és az erre adott válaszokat fogalmazza meg. Eszerint mindenkiben egy alapvetõ készséget kell kialakítani: a tanulásra való képességet és igényt. A Memorandum által kitûzött célok közé tartozik még az ismeretekhez való egyenlõ hozzáférés biztosítása. Ez az államok számára egy olyan támogatási rendszer kialakításának feladatát jelenti, amely mindenki számára megkönnyíti a képzésbe való bekapcsolódást. A Memorandum oktatás, nevelés helyett a tanulást hangsúlyozza. Mindez új szemléletet tükröz: az egyént állítja a középpontba. Ezzel összhangban a tanuló önállósága is nagy szerephez jut. A formális környezetben zajló tanulás mellett elõtérbe kerül a nem-formális környezetben zajló tanulás is. A Memorandum megkülönböztet formális, nemformális és informális tanulást. A formális mód az iskolákban vagy szakképzési, felsõoktatási és felnõttoktatási intézményekben zajló tanulás. Nem-formális az iskolarendszeren kívül esõ tanulás, így például a különbözõ tanfolyamok és ismeretterjesztõ-mûvelõdési mûsorok. Az informális tanulás az, amit eddig nem is neveztünk volna tanulásnak. Egy új munkahelyen való beilleszkedés, a cég elveinek elsajátítása tartozhat ide. Az Unió érdeme, hogy a nem formális és informális tanulási formákat is elismeri. Az élethosszig tartó tanulás tehát nem feltétlenül azt jelenti, hogy még 60 évesen is az iskolapadot koptatjuk! A felnõttképzés hazai rendszere: eligazodás az útvesztõben; az akkreditáció A felnõttoktatás és -képzés összetett és szerteágazó rendszert alkot. Célja szerint lehet (1) általános képzés, mûvelõdés, illetve (2) szakképzés és (3) nyelvi képzés is. Intézményrendszerét tekintve még változatosabb a kép, hiszen mind a közoktatás, mind a szakképzés, mind a felsõoktatás, sõt, a mûvelõdés területére is kiterjed. Ha mégis utat szeretnénk vágni magunknak eme bonyolult szövevényben, érdemes a felnõttképzés területeit szektorokra bontani. 3 Az iskolarendszerû felnõttképzés nagy területet ölel át. Fogalmába a fentebb említett második esély iskolái éppúgy beletartoznak, mint a felsõoktatás. A közös pont: a tanulói vagy hallgató jogviszony alapján történõ oktatás. Tanulói jogviszony a közoktatásban tanuló diákok, illetve a dolgozók iskolájában tanuló felnõttek esetében állhat fenn, míg a hallgatói jogviszony az akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzésben, fõiskolai-egyetemi alapképzésben, szakirányú továbbképzésben, doktori képzésben részt vevõ tanulókat érinti. Nyújthat általános vagy szakképzést. A másik, igen kiterjedt és hangsúlyos területe a felnõttképzésnek a munkaerõ-piaci képzés, amely az állam által kiépített munkaerõ-piaci intézményrendszer (munkaügyi központok) keretei között zajló, zömében munkanélküli-képzést, illetve a vállalatok, cégek által a saját aktív munkaerõ számára szervezett munkahelyi képzést, továbbképzést foglalja magában. A munkanélküliek ki- és átképzése a foglalkoztatáspolitika aktív eszközei közé tartozik. Célja az állás nélkül maradtakat visszasegíteni a munka világába. 2 Szilágyi Antal: Felnottképzés az Európai Uniós kihívások tükrében, Sajtó alatt. 3 Vö. Tót Éva: Az oktatás és a munka közötti átmenet folyamata és a felnottképzés (Háttértanulmány a Jelentés a közoktatásról 2000 címû kiadványhoz), Budapest, Országos Közoktatási Intézet,

8 FISZ EGYESÜLET Ennek a képzési szférának intézményi hátterét a megyei munkaügyi központok és a 90-es években kiépült regionális munkaerõ-fejlesztõ és képzõ központok biztosítják. Ez utóbbi intézményhálózat az Emberi Erõforrások Fejlesztése világbanki program támogatásával jött létre. A felnõttképzési törvény 2003-as módosításában 4 megjelenõ belsõ képzés fogalma fedi le a fentebb munkahelyi képzésnek nevezett oktatási formát, amely a meghatározás szerint a munkáltató által a saját munkavállalói részére nem üzletszerûen szervezett képzés. Ez lehet vállalati tréning, továbbképzés, vagy megállapodás szerint a munkavállaló részére juttatott képzési támogatás. A munkahelyi továbbképzések általában rövid, képesítést nem adó, inkább a munkatevékenységhez kötõdõ képzést jelentenek. Ezt a képzési formát az állam anyagilag is segíti, a cégek szakképzési hozzájárulásuk harmadát saját munkavállalóik képzésére fordíthatják. A harmadik szektor átfedésben van az elõzõvel, ám eltérõ jellege indokolja elkülönítését. Ez az oktatási tevékenységet folytató magánvállalkozások szférája, ahol a rendszerváltás óta gombamód több ezer képzési vállalkozás nõtt ki. A nyelvoktatás területén indult el legkorábban a piaci típusú kínálat bõvülése. A szakképzés területén csupán az 1988-ban oldódott fel az állami monopólium. Az állami ellenõrzést az Országos Képzési Jegyzék által összeírt szakképesítések mintája, illetve a felnõttképzési vállalkozások kötelezõ nyilvántartásba vétele biztosítja. A minõséget a Felnõttképzési Akkreditáló Testület (FAT) ellenõrzi: tanúsítványt ad arról, hogy az intézmény vagy a képzési program megfelelt a kitûzött szakmai követelményeknek. Az akkreditáció tehát azt az értékelõ és hitelesítõ eljárást jelenti, amely a testület megvizsgálja az akkreditációra jelentkezõ intézményt vagy programot, összeveti az elõzõleg felállított és nyilvánosan definiált minõségi kritériumokkal, s ha kielégíti az elvárásokat, akkor hitelesítik, azaz kimondják, hogy ez minõsített/akkreditált intézmény/program, és errõl kiállítanak valamilyen hivatalos okmányt. Az akkreditáció nem kötelezõ, a kérelmezõ indítványára végzik el, ám a képzõ intézménynek is érdeke, hogy akkreditáltassa magát, hiszen ez biztosítja leendõ tanulói számára, hogy ott minõségi oktatás folyik. (Az akkreditáció a felsõoktatásban is jelen van. A felsõoktatási képzés és a tudományos tevékenység minõségének hitelesítésére, illetve a minõsítés elvégzésére a kormány a Magyar Akkreditációs Bizottságot /MAB/ bízta meg.) 5 A felnõttképzésnek nagyon fontos területe a nem-formális tanulás által felölelt képzési tevékenység. A felnõttképzési törvény definíciója szerint nem formális tanulásnak minõsül a munkahely, a társadalmi és egyéb szervezetek által szervezett olyan rendszerezett oktatás-tanulás, amely oktatási, képzési intézményeken kívül az egyén igényei és kezdeményezése alapján valósul meg, és amely közvetlenül nem kapcsolódik képesítés megszerzését tanúsító okirat megszerzéséhez. Lényeges elemek tehát, hogy ezek a képzések nem feltétlenül adnak végzettséget, és nem is iskolákhoz kötõdnek. Nyilván átfedések az elõzõ képzési formákkal itt is feltárhatóak, de ami megkülönbözteti tõlük, hogy ide sorolható be a mûvelõdés, önképzés minden formája. A tanfolyamok, az elõadássorozatok, a szakkörök, a mûvelõdési házak programjai, a mozi-, színház-, a múzeum-, a hangverseny- és koncertlátogatás, egy szakmai folyóirat, könyv elolvasása, egy rádió- vagy televízió-mûsor meghallgatása nagyban hozzájárulhat látókörünk szélesítéséhez, tudásunk gyarapításához. Ezért ezeket sem lehet kizárni a felnõttképzés körébõl. A felnõttképzés újszerû felfogását bizonyítja, hogy ezeket az akár szabadidõs tevékenységeket is a tanulás egyik formájaként értelmezi. Láthatjuk, hogy az új évezred elejére hazánkban egy viszonylag rugalmas és sokszínû képzési kínálat jelent meg. A felnõttképzést szabályozó jogszabályokról A felnõttképzés területét is érintõ törvények közül az 1993-ban hatályba lépett közoktatási (1993. LXXIX.), szakképzési (1993. LXXVI.). és felsõoktatási (1993. LXXX.) törvény a legfontosabb. Ám egyre inkább nyilvánvalóbbá vált, hogy szükséges egy, a felnõttképzést átfogóan szabályozó törvény. A jogsz nov. 24-én szavazták meg a CI. felnõttképzési törvényt módosító javaslatot. Jelenleg a módosítás az Ogy. Elnök aláírására vár. 5 További információk az akkreditációról: Dr. Henczi Lajos: Akkreditáció, Sajtó alatt. 7

9 FELNÕTTKÉPZÉSI ALMANACH 2004 abály elõkészítésén több évig munkálkodtak a szakemberek ben született meg végül a felnõttképzési törvénynek nevezett jogszabály. (2001. CI.) Fontos eleme, hogy definiálja a felnõttképzés fogalmát. A jogszabály felnõttképzésnek tekinti a rendszeresen végzett iskolarendszeren kívüli képzés[t], amely célja szerint lehet általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá a felnõttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás[t]. Leszögezi, milyen intézmények foglalkozhatnak felnõttképzéssel. A törvény fontos eredménye, hogy létrehozza a Nemzeti Felnõttképzési Intézetet (NFI) és az Országos Felnõttképzési Tanácsot, melyek szakmai háttérintézményként, illetve fórumként mûködnek együtt az Oktatási Minisztériummal. (A felnõttképzés 2002-ben kerül át a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumhoz XI. törvény a minisztériumok felsorolásáról.) Elindul a felnõttképzési intézmények és programok akkreditációja, melynek feladatát a törvény a Felnõttképzési Akkreditáló Testületre (FAT) bízza. A felnõttképzést folytató intézmények nyilvántartását a 2001-es törvény az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) feladatkörébe utalja. Az ugyancsak 2001-ben elfogadott, a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló jogszabály (2001. LI.) is lényeges a felnõttképzés szabályozása szempontjából, ugyanis ez a törvény rendelkezik arról, hogy a munkaadó saját munkavállalójának képzését a szakképzési hozzájárulás bizonyos hányadáig támogathatja. E törvények gyakorlati megvalósulásáról a kiegészítõ minisztériumi és kormányrendeletek intézkedtek. Így a 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet a felnõttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételét szabályozta, a 91/2002. (IV. 26.) Korm. rendelet a felnõttképzést folytató intézmények és a felnõttképzési programok akkreditációjának részletes szabályairól döntött. A felnõttképzés az egyéneknek szóló állami támogatását a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény január 1-jétõl hatályba lépett módosítása (2002. XLII.) biztosítja, amely alapján a felnõttképzési célú kiadások leírhatók a személyi jövedelemadó 30%-a, ám legfeljebb 60 ezer Ft-ig terjedõ összeg. A felnõttképzés területe oly gyors ütemben fejlõdik, hogy a 2002-tõl hatályban lévõ felnõttképzési törvényrõl már az elmúlt két évben bebizonyosodott, hogy kiegészítésre szorul. A felnõttképzési törvény módosítását nov. 24-én szavazták meg. A megújult jogszabály rögzíti, hogy a felnõttképzés ágazati irányítása immár egyértelmûen a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumhoz kerül. A felnõttképzést folytató intézmények ellenõrzését és nyilvántartását az Oktatási Minisztériumhoz tartozó Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) hatáskörébõl a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium alá tartozó regionális munkaerõ-fejlesztõ és -képzõ központokhoz irányítja. Ez az intézményrendszer lesz felelõs a nem megfelelõ módon végzett felnõttképzési tevékenység szankcionálásáért. A törvény módosítása tartalmazza a kiszabható bírságok intervallumát. A csatlakozáshoz közeledve égetõvé vált, hogy a felnõttképzési törvény hatályát a nemzetközi felnõttképzési intézményekre és a nem magyar állampolgárokra is kiterjesszék. A módosítás ezt is magában foglalja. Változások a szakképzésben A szakképzés hagyományos rendszere az elmúlt másfél évtizedben nagy átalakuláson esett át. A régi típusú szakképzés hosszú évekig hatékonynak bizonyult, ám az új gazdasági környezet kihívásaival nehezen tud megbirkózni. A szakmunkások száma és képzettsége és a munkaerõ-piaci szükségletek között mélyül a szakadék. Az 1993-as közoktatási törvény az általános tankötelezettséget a 16 éves korra emelte. A közoktatás szakképzõ szerepe a szakmunkásképzõ iskolák eltûnésével módosult. A szakközépiskolák megmaradtak, ám az alapmûveltséget nyújtó általános oktatás egyre több idõt kap. A gyakorlati képzést biztosító egykori tanmûhelyek rendszerét is megtépázták a gazdasági változások. Sok szakma háttérbe szorult, ám számos új szakképesítés is született. A közoktatáson kívüli szakképzés egyre nagyobb szerepet tölt be. Felnõttképzést folytató oktatási vállalkozások ezrei hirdetnek szakképzéseket ban megalkotott közoktatási törvény óta a magyar szakképzés iránytûje az Országos Képzési Jegyzék (OKJ). A jegyzékben megtalálható az állam által elismert szakképesítések szakmacsoportok 6 Dr. Fábri György: A felsooktatási rendszer átalakulása a rendszerváltás másfél évtizedében, Sajtó alatt. 8

10 FISZ EGYESÜLET szerint rendszerezett listája és az azokhoz kapcsolódó szakmai és vizsgáztatási követelmények. Az elmúlt csaknem 10 esztendõ alatt természetesen az OKJ-ba rengeteg új szakképesítés került be, és számos módosításra került sor. Az Országos Képzési Jegyzék az összes államilag elismert szakmát átlátható struktúrába ágyazva tartalmazza. Nem nehéz benne kiigazodni. Minden szakképesítéshez tartozik egy azonosító szám, amelynek minden egyes számjegye információkat árul el számunkra a képzésrõl. A szakképesítés azonosító számának elsõ két számjegye (szintkód) a szakképesítés szintjét árulja el azzal, hogy a szükséges elõképzettséget jelöli meg. A differenciált skála 21-tõl 71-ig terjed, ahol 21-gyel kezdõdik a befejezett iskolai végzettséget nem igénylõ szakképesítések száma, 71 pedig a felsõfokú iskolai végzettségre épülõ szakképesítések elsõ két számjegye. A szakképesítés azonosító számának harmadik és negyedik számjegye a szakképesítés tanulmányi területét jelöli. 16 területre vannak felosztva a képesítések. Így vannak például mûvészeti, gazdasági, oktatói, egészségügyi, építészeti, mezõgazdasági stb. területre beosztott képesítések. Az ötödik és hatodik számjegy az ezeken belüli alcsoportokat jelöli. A hetedik-nyolcadik számjegy az azonos szakképesítési szinten és tanulmányi területen belüli sorszám, mely a pontos azonosítást teszi lehetõvé. A szakképesítés lehet A, B, C vagy D jelû attól függõen, hogy a képesítés több, néhány vagy egy munkakör betöltésére jogosít fel, illetve a közoktatás vagy az iskolarendszeren kívüli felnõttképzés keretében szerezhetõ meg a szakképesítés. A szakképesítéseket a jegyzék humán, mûszaki, gazdasági-szolgáltatási és agrár szakterületre, ezeken belül huszonegy szakmacsoportra bontja. A szakmacsoportra történõ bontás megkönnyíti az eligazodást a szakképesítések között. A szakmacsoportos struktúra kifejlesztésén az Oktatási Minisztérium és a Nemzeti Szakképzési Intézet szakemberei hosszasan munkálkodtak. A szakmastruktúra fejlesztésének fõ célja, hogy biztosítsa a szakképesítések nemzeti és nemzetközi átláthatóságát. A szakemberek a különbözõ szakmákat képviselõ munkaadók bevonásával határolták el egymástól a különbözõ munkakörök követelményeit. A szakmacsoportonként véglegesített rendszert a 2001-ben alakult szakmacsoportokért felelõs bizottságok véleményezték. Így a 21 szakmacsoport: egészségügy, szociális szolgáltatások, oktatás, mûvészet-kultúra, gépészet, elektrotechnika-elektronika, vegyipar, építészet, könnyûipar, faipar, nyomdaipar, közlekedés, környezetvédelem-vízgazdálkodás, közgazdaság, ügyvitel, kereskedelem-marketing és üzleti adminisztráció, vendéglátás-idegenforgalom, egyéb szolgáltatások, mezõgazdaság, élelmiszeripar. A szakképesítéshez rendelnek egy négyjegyû FEOR- számot is, mely a szakképesítéshez hozzárendelt foglalkozást azonosítja. A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) ugyanis a foglalkozások tartalmi leírását határozza meg. Az Országos Képzési Jegyzék állandóan módosul, ezért ha szakmai képzések iránt érdeklõdünk, figyeljünk arra, hogy a legutóbbi, friss OKJ alapján válogassunk a szakképesítések közül január 1-jétõl ismét megújul az Országos Képzési Jegyzék. A Nemzeti Szakképzési Intézet honlapján (www.nszi.hu) mindig naprakész információt találunk. A szakképzésért felelõs Oktatási Minisztérium is érzékelte a szakképzési rendszer megújulásának égetõ szükségét. Épp ezért ebben az évben fejlesztési stratégiát dolgozott ki Szakiskolai Fejlesztési Program címmel. A program a szakképzés korszerûsítését tûzte ki célul. A szakképzés területén ugyanis komoly tantervi, tartalmi és módszertani változásokra van szükség. A tervek szerint mindennek megvalósítására 2003 és 2006 között kerül sor. Az iskolák anyagi, tárgyi feltételeinek javítása éppúgy a program célja, mint a tanárok, oktatók módszertani, idegen nyelvi, informatikai képzése; vagy az elméleti és gyakorlati képzés arányainak módosítása; az alapmûveltségi vizsga követelményeinek meghatározása. A felsõoktatás dimenziói A felsõoktatás és a felnõttképzés viszonya még ma is vita tárgya. Sok szakember a felsõoktatást nem sorolja a felnõttképzéshez. Mások a felnõttképzés tágabb értelmével operálva beleértik a felsõoktatást is. Akárhogy is van, el kell ismernünk, hogy az az idõszak, amelyben a felnõttkor az egyetemi, fõiskolai diploma után kezdõdött, leáldozott. Megváltozott a tanulási-képzési folyamat, így a felsõoktatás helye az egyén életében. A korábban lineáris életút helyett ma már keverednek a munkával, illetve a tanul- 9

11 FELNÕTTKÉPZÉSI ALMANACH 2004 mányokkal töltött szakaszok egy fiatal életében. Emellett az elmúlt másfél évtizedben a felsõoktatás mûködési módja és szerepe is teljesen átalakult. Az elitképzés ideje lejárt. A társadalom emelkedõ mûveltségi szintje a tömeges felsõfokú végzettség iránti törvényszerû igényt hozta magával. Ennek megfelelõen a hallgatók száma az évtized végére háromszorosa lett a rendszerváltás elõtti utolsó évhez viszonyítva. Ezzel hazánk nyugat-európai és egyesült államokbeli tendenciákat követ, hazánkban mégis feszültséget okoz, hogy a megnövekedett hallgatói létszámhoz az intézmények infrastruktúrája, kapacitása megfelelõ anyagi eszközök híján nem tudott 6 kellõképpen igazodni. Fontos látnunk, hogy radikálisan átalakult a felsõoktatás funkciója. Ma már olyan képzési feladatokat is ellát, amelyekkel szemben mások a minõség-kritériumok, mint a hagyományos, harminc évvel ezelõtti felsõoktatási képzés esetében. A felsõoktatás eltömegesedése egy tagadhatatlan következménnyel jár. A munkanélküliek körében nõ a diplomával rendelkezõk aránya. Az aggasztó tendencia ellenére leszögezhetjük, hogy mára már a munkaerõ-piaci esélyek szempontjából egy diploma megléte szükséges, és egyre kevésbé elégséges feltétellé vált. A politikai üggyé vált 1998-as tandíj-eltörlés a felsõoktatás finanszírozását nem változtatta meg gyökeresen. A felsõoktatásban részvevõknek egyre növekvõ száma ugyanis költségtérítéses formában végzi tanulmányait. Részint azért, mert a felsõoktatási intézmények szûkítik az államilag finanszírozott képzéseik számát, részint pedig azért, mert terjednek a másoddiplomás képzések és átképzések, és teret hódít a levelezõ tagozat, illetve a távoktatási forma, melyek mind költségtérítéses formában végezhetõk. Új képzési formaként jelent meg hazánkban a 90-es évek közepén a nyugati országokban már hagyománnyal bíró post-secondery képzés. E képzés bár felsõfokú végzettséget nem, önálló szakképesítést nyújt, bizonyítványa megfelel az Országos Képzési Jegyzékben megállapított szintnek. Elõnye, hogy hallgatói jogviszonnyal jár. Az egyetemekkel szemben ezek a képzések kifejezetten gyakorlatorientáltak. A megszerzett kreditpontok késõbbi beszámítása is lehetõvé válik fõiskolai vagy egyetemi szinten. Az akkreditált iskolarendszerû felsõfokú szakképzés azok körében vívhatna ki népszerûséget, akik nem nyertek felvételt egyetemi vagy fõiskolai végzettséget adó képzésre. Azonban az állami finanszírozásba be nem kerültek költségtérítéses képzéssel teljes értékû felsõoktatási diplomához juthatnak. Ez is akadályozhatja az akkreditált felsõfokú képzés széleskörû elterjedését. A felsõoktatási intézmények költséghatékonysági szempontú integrációja, a kreditrendszer bevezetése és most a Bolognai folyamathoz kapcsolódva a kétszintû képzés elfogadása a képzési rendszer egészének átalakulását hozza. A kreditrendszer és a képzés többszintûségének bevezetése rugalmasabbá és átjárhatóbbá teszi a képzési rendszert. A kreditrendszer a kötelezõen elõírt, statikus tanmenet helyett mind a tanulmányok ütemezésében, mind a tantárgyak választásában bizonyos megszorítások mellett szabadságot biztosít a hallgatónak. A képzési rendszer kétlépcsõssé tétele azt jelentené, hogy a mostani fõiskolai (bachelor) és egyetemi (master) szint egymásra épülne. A felsõoktatás legmagasabb szintje, a PhD-képzés 1994-es bevezetése újítást hozott a magyar felsõoktatás és tudományos képzés egészében. Jelentõsége, hogy a legkiválóbb hallgatók számára a rendszeren belül biztosít tudományos karrier lehetõségét. Ezzel a kiveszõ elitképzést pótolhatja. Másrészt a doktoranduszok bevonása az oktatásba új oktatási kapacitást eredményez. A doktori képzés kurzusai a felsõoktatási képzési kínálatra is kihatnak, a doktori iskolák pedig a szakmai munka fontos intézményeivé váltak. A felsõoktatás presztízsének emelkedése az akadémiai szféra egészén belül pedig a tudományos minõsítés visszakapásával egyértelmûen tapasztalható. Az egyetemek és fõiskolák integrációja nagy változásokat eredményezett a felsõoktatás intézményrendszerében. A képzési kínálat is megnõtt, számos új szak és kar alakult. Az állami szféra mellett jelentõségre tettek szert a magánfõiskolák és az egyházi felsõoktatási intézmények is. Ez utóbbiak az egyházi javakon esett sérelmek kárpótlásáról rendelkezõ törvény értelmében visszakapták egykori iskoláikat. A legjelentõsebb fejlemény azonban e téren az egyházi alapítású egyetemek létrehívása. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem ma már bölcsészettudományi és jogi karral teljes képzést kínál hallgatóinak. A református egyház is önálló intézményt hozott létre, a Károli Gáspár Egyetemet. A Bolognai folyamat a felsõoktatás európai szintû összehangolását tûzte ki célul maga elé. Az ben született Bolognai Nyilatkozat néven ismertté vált dokumentum konkrét feladatokat irányoz elõ a 10

12 FISZ EGYESÜLET felsõoktatás európai térségének megalapozása érdekében. Hazánkban a bolognai folyamatnak megfelelõ fejlesztések várhatóan nem lesznek zökkenõmentesen, mert összefonódnak a felsõoktatás amúgy is szükséges nagyszabású reformjával. Az Európai Unió által kiszabott feladatok azonban tovább erõsítik a felsõoktatási reformok lendületét az európai felsõoktatási versenyképesség érdekében. A távoktatás elõtérbe kerülése A képzési formák terén a legfontosabb változás a távoktatás térnyerésében figyelhetõ meg. A hagyományos, iskolai rendszerû, kötött képzések (iskolatermi tanfolyamok, szakképzések) helyébe a felnõttképzésben és a felsõoktatásban is egyre gyakrabban a rugalmas, nyitott képzési formák lépnek. A nyitott képzés kifejezés arra utal, hogy a képzés nem vagy csak alig korlátozza a jelentkezõt. Lehetõvé teszi az egyéni tanulási útvonal, tanulási tempó, idõpont és helyszín megválasztását. A hagyományos képzésekben mindenki ugyanakkor kezdi a tanfolyamot, és ugyanabban az ütemben halad. Ugyanaz a tanulási sebesség azonban egyeseknek esetleg túl gyors, míg másoknak lassú. A nyitott képzés által megengedett, önállóan irányított sebesség épp ezért hatékonyabb is lehet. A rugalmas és nyitott képzési formák Magyarországon csak az utóbbi években jelentek meg, a leggyakoribb köztük a távoktatás. A távoktatásnak több értelmezése is használatban van. Mi itt nem annyira a távolság technikai eszközökkel történõ áthidalására, hanem a képzés rugalmasságára, nyitottságára helyezzük a hangsúlyt. A távoktatás klasszikus esetében a résztvevõk korszerû oktatási csomagokat és tutori segítséget kapnak. Az önálló tanulásra kialakított, speciális tananyagot a tanulók egyénileg dolgozzák fel. Mivel a távoktatás egyik legjellemzõbb vonása, hogy a tanulók önállóan sajátítják el az ismereteket, ezért ezeknek a tananyagoknak sajátos metodikai és didaktikai elvek szerint kell felépülniük, melyek vezetik, aktivizálják és motiválják a tanulót, és lehetõvé teszik az elõrehaladás ellenõrzését. A tananyagot a nebuló tanulócsomag formájában kapja meg, amely tartalmazhat tankönyvet, munkafüzetet, feladatlapokat, szöveggyûjteményt, hangkazettát, videokazettát, CD-t. A távoktatás különleges, új formája az e-learning. Az e-learning (elektronikus tanulás) során a tananyag továbbítása, a tanulási folyamat szervezése és maga a tanulás is elektronikus úton ( útján vagy interneten keresztül) valósul meg. A multimédiás tananyagok különösen alkalmasak a tanulásra, hiszen az interaktivitás motivációt jelenthet a tanuló számára. A hypertext lehetõséget ad arra, hogy a linket követve az olvasó maga válassza ki a következõ képernyõ tartalmát. Ez lehet a tananyag következõ része, a fogalomtár, egy fotó vagy ábra, hanganyag, animáció, videofelvétel. Ma számos minõségileg nem ellenõrzött tananyag is felkerülhet a világhálóra. Ezért ügyelnünk kell arra, hogy milyen képzést választunk. A fenti vázlatos összeállításból is láthatjuk, hogy a XXI. század elejére a felnõttoktatás és képzés helyzete és jelentõsége teljesen átalakult hazánkban. A jelen kiadvány megjelenését ez is roppant idõszerûvé teszi. A képzési lehetõségek (akkreditált intézmények és programok) összegyûjtése és az almanach végén található fogalomtár reményeink szerint segít olvasóinknak eligazodni a felnõttképzés fogalmai és formái között. Sok sikert és eredményes készülést kívánunk! DR. ZSUFFA ÁKOS FISZ Egyesület 11

13 FELNÕTTKÉPZÉSI ALMANACH 2004 Fogalomtár A felnõttképzés legfontosabb fogalmait gyûjtöttük itt össze részint azért, hogy magyarázatuk eligazodást nyújtson a felnõttoktatás-képzés terminológiai útvesztõjében, részint pedig, hogy megvilágítsa eme megújult terület kulcsmozzanatait. AKKREDITÁCIÓ: Egy intézmény vagy képzési program akkreditációja azt jelenti, hogy egy, arra feljogosított testület tanúsítványt ad arról, hogy az intézmény vagy képzési program megfelel a kitûzött szakmai minõségi követelményeknek. A felnõttképzést folytató intézmények kérhetik az intézmény vagy programjaik akkreditációját, mely feladatot a 2001-ben megalkotott felnõttképzési törvény a Felnõttképzési Akkreditáló Testületre (FAT) bízott. AKKREDITÁLT ISKOLARENDSZERÛ SZAKKÉPZÉS (AIFSZ; felsõfokú szakképzés): Az európai országokban, az Egyesült Államokban, Kanadában nagy hagyománya és széles tanulói bázisa van az ún. postsecondary képzéseknek, amelyek a középiskolai végzettség után kínál két-három éves, nem egyetemi vagy fõiskolai szintû, ám szakképzettséget adó továbbtanulási lehetõséget. Magyarországon a rendszerváltozást követõ években nagy igény mutatkozott a rugalmasan, gyorsan kiképezhetõ szakemberekre. Ezért 1995-tõl hazánkban is bevezették a felsõfokú szakképzések rendszerét. Az AIFSZ formájában tanulható szakmákat az Országos Képzési Jegyzék az érettségi vizsgához kötött felsõfokú szakképesítések között sorolja fel. Idõtartamuk általában két év. Szervezheti középiskola, ekkor tanulói jogviszony áll fenn a diák és a képzõ intézmény között, ám gyakoribb, hogy a felsõoktatási intézmény bõvíti képzései körét az akkreditált iskolarendszerû szakképzéssel. Ez esetben hallgatói jogviszony jön létre. Elõnye, hogy a felsõoktatási intézmények rendszerint beszámítják a felsõfokú szakképzésben megszerzett krediteket, ha a hallgató úgy dönt, hogy fõiskolai vagy egyetemi szinten folytatja tovább tanulmányait az intézményben. DOKTORI (PHD) KÉPZÉS: A PhD tudományos fokozat (Doctor of Philosophy) megszerzéséért folyó posztgraduális képzés. A szervezett, három éves doktori képzés indításának jogát azok az egyetemek szerzik meg, amelyek doktori programját a Magyar Akkreditációs Bizottság helyben hagyta. A fokozat elnyerésének feltételei: jó eredményû egyetemi diploma, két idegen nyelv ismerete, önálló tudományos kutatómunka végzése, és a doktori képzés követelményeinek teljesítése. Ez utóbbit a doktori szigorlati vizsgák letétele, doktori értekezés készítése, valamint megvédése alkotják. A doktori programban való részvételt állami ösztöndíjak is támogatják. DOLGOZÓK ISKOLÁJA: A dolgozók iskolájának rendszere 1945-ben létesült. Lehetõséget nyújt azoknak a fiatalabb vagy idõsebb felnõtteknek, akik az erre hivatott életkorban bármely okból iskolai tanulmányaikat nem folytattak, vagy tanulmányaikat újabb igényeikhez képest alacsonyabb iskolai fokozaton fejezték be, hogy a közoktatásban elérhetõ bármely végzettséget utólag megszerezzék. Iskolai fokozatai és iskolatípusai megegyeznek a rendes korúak iskoláival, és velük egyenrangú végzettséget adnak. Létezik dolgozók általános iskolája, dolgozók gimnáziuma, dolgozók szakközépiskolája. Az esélyek kiegyenlítését, az oktatási rendszer társadalmi-pedagógiai hibáit korrigáló iskolákat a szaknyelv második esélynek is nevezi. Az 1990-es években rendszere és jelentõsége kissé átalakult, a dolgozók iskoláját kifejezést pedig a felnõttek iskolái váltja fel. EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS (lifelong learning): Az új gazdasági és társadalmi kihívások és 12

14 FISZ EGYESÜLET a felgyorsult ütemû tudományos-technikai fejlõdés hatására született oktatáselmélet és gyakorlat, amely szerint a tanulás nem korlátozódhat többé a gyermek és ifjúkorra, hanem annak folytatódnia kell a felnõttkorban is. A fogalom azonban korántsem csak azt jelenti, hogy életünk során idõrõl idõre szervezett keretek között újabb képzettségeket szerzünk. Az egész életen át tartó tanulás egy átfogó szemléletmód, amely azt jelenti, hogy az embernek egyre inkább természetes létformája, sõt egyetlen túlélési esélye a folyamatos tapasztalatszerzés, a tanulás. A gondolat pályafutásához hozzájárult a 70-es években a munkanélküliség társadalmi sokkja. A foglalkoztatáspolitika és lehetséges stratégiái így az egész életen át tartó tanulás is fölértékelõdött. A gyorsan változó világ újításaihoz való alkalmazkodás pedig egyenesen létszükségletté teszi a tanulást. Az ifjúkori iskolai oktatás nem képes arra, hogy olyan tudást adjon, ami a tanulók felnõtt korában is érvényes martad. Az embernek fel kell készülnie, hogy élete során akár többször is szakmát kell változtatnia, és ehhez nemcsak új ismereteket és készségeket kell elsajátítani, hanem másfajta gondolkodásmódot. A tanulókat fel kell készíteni arra, hogy tanulmányaik befejezése után önállóan is legyenek képesek mûvelõdni, és igényük is legyen erre. Csak így tud az egyén rugalmasan alkalmazkodni a változó körülményekhez. Elõtérbe kerül a felnõtt korban való tanulás, mint a fiatalkori alapok továbbfejlesztése. Az egész életen át tartó tanulás nem feltétlenül a szervezett oktatásban való folyamatos részvételt jelenti, hiszen a felnõtt ember munkája és családja mellett nem tud állandóan idõt szakítani erre. A felnõttkori tanulás a nyitott képzésben és az önmûvelésben is megvalósul. Ld. még Memorandum, Fehér Könyv. E-LEARNING: Web-alapú tanulás. Olyan tudásátadási folyamat, amely közvetítõ közegként a számítógépet, szûkebb értelemben az internetet használja. Az e-learning a távoktatás elõnyeit ötvözi a modern technológia által kínált vizuális újdonságokkal. Nagy távolságokat képes áthidalni, és vonzó, motiváló audiovizuális megjelenítésre képes, mint a multimédiás anyagok, de képes azonnali interakcióra és visszajelzésre is. A hallgató egyéni haladási sebességével, saját ütemezésben dolgozza fel. Emiatt rugalmas tanulási formát kínál számunkra, miközben az Internet interaktivitása, multimédiás elemei, látványos megoldásai motivációs erõként tanulásra sarkallnak bennünket. ESTI TAGOZAT: A dolgozók iskoláinak és a felsõfokú oktatás egyik tanulásszervezési formájának elnevezése, amelyben a tanítás a hét több napján, a délutáni, esti órákban, az egész tanévben zajlik. Célja, hogy lehetõvé tegye, illetve megkönnyítse a tanulást a munkavállalók számára is. Jelentõsége a levelezõ és távoktatáshoz képest ma már csökken. FEHÉR KÖNYV AZ OKTATÁSRÓL ÉS KÉPZÉSRÕL (White Paper on Education and Training): Az Európai Bizottság által 1995-ben kiadott dokumentum az Európai Unió oktatási stratégiai céljairól. Alcíme: Tanítani és Tanulni. A tanuló társadalom felé. A jelentés a XX. és XXI. század fordulójának kihívásaira kíván megoldást találni. Az információs társadalom kezdete, a tudományos és technikai fejlõdése és a gazdaság világméretûvé válása (globalizáció) azok a tendenciák, amelyek alaposan átformálják világunkat. A Fehér Könyv arra az eredményre jut, hogy az ember úgy tud leginkább alkalmazkodni e változásokhoz, ha tanul. A tanuló társadalom koncepciója szerint a széleskörû alapmûveltség megteremtése, a szakmai ismeretek, kulcskompetenciák elsajátítása és a szociális készségek kifejlesztése válnak fontossá. A cél, hogy az állampolgár képes legyen megérteni, és kritikával fogadni a körülötte lévõ világ információit. A tanulás emellett növeli az egyén alkalmazkodásra való képességét, flexibilitását, és így foglalkoztatottságának esélyeit is. Az életen át tartó tanulás kihirdetésével a felnõttképzés is hangsúlyos szerepet kap. 13

15 FELNÕTTKÉPZÉSI ALMANACH 2004 FELNÕTTKÉPZÉS: Tágabb értelemben a felnõttek mindenfajta tudatos és tervszerû oktatását és fejlesztését értjük alatta. A felnõttképzés nemcsak iskolarendszerû, tanfolyami, hanem iskolán kívüli formákban megvalósuló szabadabb, kötetlen ismeretnyújtást is megvalósíthat. Eszerint egyaránt magába foglalja az ismeretek átadását (felnõttoktatás) és a kompetenciák elsajátítását (felnõttnevelés). Szûkebb jelentése szerint csupán a felnõttek rendszerint hivatalosan elismert végzettséget is kínáló szakmai képzését, továbbképzését és átképzését nevezik felnõttképzésnek. Az UNESCO (1997) meghatározása a tágabb jelentést idézi fel: [a] felnõttoktatás jelöli azoknak a tanulási folyamatoknak összességét, legyenek azok formálisak vagy mások, amely által az embereknek akiket felnõttnek tekint az a társadalom, amelyhez tartoznak fejlõdik képességük, gazdagodik tudásuk, és magasabb szintre emelkedik szakmai és kvalifikációs végzettségük; vagy új irányba fordítja õket, hogy kielégítsék saját és társadalmuk szükségességét. A felnõttkori tanulás egyaránt felöleli a formális oktatást és továbbképzést, a non-formális tanulást, valamint az informális, esetleges tanulás széles spektrumát, amelyek hozzáférhetõek egy multikulturális tanuló társadalomban. A felnõttoktatás-képzés tehát öszszetett és szerteágazó rendszert alkot. A felnõttképzés célja lehet (1) általános képzés, mûvelõdés, illetve (2) szakképzés és (3) nyelvi képzés is. A felnõttképzés az oktatás széles területét öleli fel. Ide tartozik a felnõtt korban folytatott szakmunkásképzés vagy alapiskolai (általános iskolai, középiskolai) képzés, az érettségi utáni technikusképzés, a post secundary képzés, a fõiskolai és egyetemi szintû graduális képzés, a magasabb kvalifikációra irányuló posztgraduális képzés, az elsõ szakma megszerzése, illetve egy teljesen új (második, harmadik) szakmai irányba történõ képzés, a munkanélküliek munkaerõ-piaci képzési rendszere, átképzés, amely egyik szakmáról a másikra azonos szinten történik, vagy továbbképzés, amely azonos szakmán, szakirányon belüli ismeretbõvítõ, az új igényeknek megfelelõ tudást ad. Valamint a felnõttképzés fogalmába tartozhatnak a szabadidõ eltöltése céljából látogatott tanfolyamok, elõadássorozatok, amennyiben új ismereteket nyújtanak. A felnõttképzés átfogó fogalom, hiszen mind a közoktatás, mind a szakképzés, mind a felsõoktatás, sõt, a mûvelõdés területére is kiterjed. Intézményrendszere ugyancsak változatos képet mutat. A dolgozók (felnõttek) iskoláinak nevezett alap- és középfokú iskolák, fõiskolák és egyetemek, távoktatási központok, felnõttképzéssel foglalkozó cégek, az állami regionális munkaerõ-fejlesztõ és -képzõ központok, mûvelõdési központok, népfõiskolák, szabadegyetemek, ismeretterjesztõ társulatok, folyóiratok, könyvtárak, múzeumok, rádió-, televízió-mûsorok, nagyvállalatok saját célú oktatási rendszerei mind felnõttképzési tevékenységet folytathatnak. Érdekesség, hogy a felnõttképzési törvény (2001. CI.) hatálya csak az iskolarendszeren kívüli felnõttképzésre terjed ki, a felsõoktatásban folyó iskolarendszerû felnõttképzést a felsõoktatási törvény (1993. LXXX.), a szakmai célú iskolarendszerû felnõttképzést a szakképzési törvény (1993. LXXVI.) szabályozza. A felnõttképzési törvény (2001. CI.) szerint ugyanis felnõttképzés csupán a rendszeresen végzett iskolarendszeren kívüli képzés, továbbá a felnõttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás. FELNÕTTKÉPZÉS A FELSÕOKTATÁSBAN: Tágabb jelentésében a hallgatók fõiskolai és egyetemi bármilyen akár alap-, akár posztgraduális képzése az ott adható diploma, oklevél megszerzése céljából. Szûkebb értelemben azonban csupán a felnõttek felsõoktatásban folyó esti- és levelezõ oktatása, távoktatása, és mindezekben a formákban posztgraduális képzése értendõ ide. FELNÕTTKÉPZÉSI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET: Ld. Akkreditáció FELNÕTTKÉPZÉSI VÁLLALKOZÁSOK SZÖVETSÉGE: A felnõttképzést folytató magyarországi szerve- 14

16 FISZ EGYESÜLET zetek 1992-ben hozták létre független, non profit érdekvédelmi szövetségüket. A szervezet ma már mintegy 200 tagot számlál, melylyel a hazai felnõttképzés legnagyobb szakmai érdekképviseleti szervének minõsül. A szövetség fõ feladatai közé tartozik a minõségbiztosítás, a fogyasztóvédelem, az érdekképviselet, és a felnõttképzési információk folyamatos gyûjtése, rendszerezése és eljuttatása az érdekeltekhez. Ennek érdekében folyamatos belföldi és nemzetközi szakmai kapcsolatokat ápol, és rendszeresen részt vesz a szakmai fórumokon. Célja a felnõttképzés szakmai színvonalának emelése. Internet címe: FORMÁLIS TANULÁS: Az iskolai rendszeren belüli tanulást foglalja magában. Így formális tanulásnak minõsülnek a középiskolai és az egyetemi, fõiskolai tanulmányok. Tágabb értelemben minden intézményes keretek között zajló tanulási forma ide tartozik. Pl. felnõttképzõ cégek oktatási tevékenysége. Egyik kritériuma az lehet, hogy a tanulmányokat rendszerint a végzettséget igazoló oklevél zárja le. Ld. Nem-formális tanulás. ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI FELNÕTTKÉPZÉS: A felnõttoktatás nagy részét magában foglaló gyakorlat, amely tanfolyamokon, elõadássorozatokon, szakkörben, csoportokban történik. A tanfolyamok többnyire szakmai képzést adnak, vagy közhasznú készségeket fejlesztenek (számítástechnika, idegen nyelv, gépkocsivezetés, szabás-varrás, virágkötészet), esetleg mûvészeti (tûzzománc, kerámia) és testedzõ (jóga, karate, torna) jellegûek. Külön meg kell említenünk az iskolarendszeren kívüli szakképzést, melynek kritériumait a szakképzési törvényben (1993. LXXVI.) olvashatjuk. Eszerint a tanuló az intézménnyel (pl. egy magánvállalkozási formában mûködõ oktatási centrummal) képzési szerzõdést köt, amelyben meg kell határozni a képzéssel megszerezhetõ szakképesítést, és az elsajátítandó ismereteket, a képzés szervezésének formáját, helyszínét, idejét, a képzési díjat, és a tanuló, illetve a szakképzõ intézmény mulasztásának következményeit. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés többnyire tanfolyam keretében folyik. Az oktatásügyi kormányzat egyik törekvése, hogy az iskolarendszeren kívüli oktatás intézményei államilag elismert, az Országos Képzési Jegyzékben szereplõ szakmákat is oktassanak. Az elõadások és szakkörök általában a tanuló hobbijához kapcsolódó ismeretszerzést biztosítják. Ám ide tartozik a mozi-, színház-, a múzeum-, a hangverseny- és koncertlátogatás is. Sõt, a spontán tanulásnak azok a formáit is ide sorolhatjuk, melyek egy szakmai folyóirat, könyv elolvasása, egy rádió- vagy televíziómûsor meghallgatása során áll elõ. Az iskolarendszeren kívüli felnõttoktatás kötetlenebb az iskolarendszerû képzésnél, nagyobb lehetõséget ad az egyén önálló választására. A felnõttképzés újszerû felfogását bizonyítja, hogy ezeket az akár szabadidõs tevékenységeket is a tanulás egyik formájaként értelmezi. ISKOLARENDSZERÛ KÉPZÉS: Iskolarendszerû képzésnek számít a tanulói vagy hallgató jogviszony alapján történõ oktatás. A gyakorlatban a tanuló számára ez a diákigazolványra, az iskola rendszeres látogatására, vizsgázásra, érdemjegy szerzésére stb. való jogosultságban jelenik meg. Hallgatói jogviszony létesül az intézmény és az akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzésben, fõiskolai-egyetemi alapképzésben, szakirányú továbbképzésben, doktori képzésben részt vevõ tanuló között. Tanulói jogviszony a közoktatásban tanuló diákok, illetve a dolgozók iskolájában tanuló felnõttek esetében állhat fenn. LEVELEZÕ OKTATÁS: Jellemzõen a felsõfokú tanulmányok, illetve továbbképzõ tanfolyamok egyik formája. Nevével ellentétben nem folyik valódi hagyományos levelezõ oktatás. A tanulók önállóan tanulnak, melyhez segítségül tanmenetet, tankönyveket, és más tananyaghordozókat kapnak. Ezt programtól, intézménytõl függõ idõköz- 15

17 FELNÕTTKÉPZÉSI ALMANACH 2004 önként tanári konzultációk és elõadások egészítik ki, amelyben a tanulók az anyag erõsen tömörített változatát ismerhetik meg. A felsõoktatási intézményekben önálló tagozat épülhet ki a levelezõ formában tanuló hallgatók számára. A távoktatás és a levelezõ oktatás közötti különbség a legtöbb intézményben a konzultációk és az elõadások gyakoriságában érhetõ tetten. Klasszikus esetben a levelezõ képzés azt jelenti, hogy csak bizonyos napokon általában szombatonként jelennek meg a hallgatók az egyetemen, s vesznek részt elõadásokon. A távoktatásban jóval ritkábban van konzultáció, és a tananyagot videón, CD-ROM-on, ben kapják meg a hallgatók, esetleg online (e-learning) férnek hozzá. Ld. még E-learning, Távoktatás. KNOW-HOW (ang. tudni hogyan ): Cselekvõképes gyakorlati tudás, vagyis olyan képességek és készségek, melyek birtokában az egyén anélkül tudja megoldani az adott problémát, hogy pontos, mélyreható ismeretekkel rendelkezne a probléma tudományos, elméleti alapjaira vonatkozóan. KOMPETENCIA: Az egyén egy-egy szakterületen vagy a mindennapi élet részterületein megnyilvánuló készségei, ismeretei, melyeket akár tudatos gyakorlásos tanulás, akár nem célzott, rutinszerû ismétlés útján elsajátíthatunk. A szakmai kompetenciák az adott szakma módszertani, technológiai ismereteit foglalja magában. Az új kulcskompetenciák köre azonban nem egy adott szakmához kötõdik, hanem az egyén számára általában nélkülözhetetlenek a modern, tudás alapú, erõs gazdasági versenyre épülõ társadalomban. A tudásalapú társadalom kulcskompetenciáit az Európai Unió az 1995-ben kiadott az oktatásról és képzésrõl szóló Fehér Könyv -ben fekteti le. Ezek közé tartozik az információ és kommunikációtechnikai (IKT) kompetencia, amely alatt a számítástechnikai alapismereteket értjük. Ma már ezt egyre többet emlegetik digitális írástudásként. A médiakompetencia, azaz a média kompetens használata magában foglalja az egyes médiumok jellemzõinek, mûködési elveinek, optimális használatuknak ismeretét, sõt kritikai megítélésük tudását is. Az idegennyelvismeret is az alapvetõ kompetenciák körébe tartozik. Emellett fontosak a szociális kompetenciák, amelyek képessé tesznek bennünket a mai társadalomban való helytállásra. Ide tartozik a tolerancia, az empátia, az együttmûködési képesség, problémamegoldó-képesség, kreativitás, kezdeményezõkészség, kreativitás, kockázatvállalási hajlandóság, az önérvényesítés képessége, az autonómia. Ma már az oktatásban kívánatos, hogy a mûveltség, az ismeretek átadása mellett a kompetenciák fejlesztése is kapjon teret. MEMORANDUM: 2000-ben született meg az Európai Bizottság vitaanyaga, az egész életen át tartó tanulásról szóló Memorandum. Az Európai Unió felismerte az egész életen át tartó tanulás fontosságát a gazdasági versenyben. Ezért, bár az oktatás eddig nem tartozott a közösségi politikák közé, azaz az Unió nem szabályozta tagállamai oktatáspolitikáját, most úgy döntött, átfogó közösségi politikai irányelveket dolgoz ki, amelynek megfelelõen minden ország nemzeti stratégiát dolgozhat ki. A memorandum ma az Európai Unió valamennyi országában, és a csatlakozó országokban is, széleskörû társadalmi szakmai vita tárgyát képezi. MUNKAERÕ-FEJLESZTÕ ÉS -KÉPZÕ KÖZPONTOK: A foglalkoztatást elõsegítõ képzések megszervezésére létrehozott, költségvetési támogatásban részesülõ állami felnõttképzést folytató oktatási intézmény. A regionális munkaerõ-fejlesztõ és -képzõ központok az adott térség szakmai, illetve felnõttképzési igényeit vannak hivatva kielégíteni. Szakmai képzések mellett pályaorientációs programok, munkaerõ-piaci tréningek, vállalkozói képzések is megtalálhatóak. Magyarországon 10 munkaerõfejlesztõ- és képzõ központ mûködik: a 16

18 FISZ EGYESÜLET Budapesti Munkaerõpiaci Intervenciós Központ, az Észak-Magyarországi Regionális Munkaerõ-fejlesztõ és -képzõ központ, Bács-Kiskun Megyei Regionális Munkaerõ-fejlesztõ és -képzõ központ, illetve további központok Békéscsaba, Debrecen, Nyíregyháza, Pécs, Szombathely, Székesfehérvár és Kecskemét székhellyel. MUNKAERÕPIACI KÉPZÉS: Azokat a képzéseket nevezik így, amelyeknek közvetlen célja az egyén munkába helyezésének vagy munkahelye megtartásának segítése. Ide tartoznak a munkahelyi képzések, amelyeket a munkaadó szervez saját munkavállalóinak fejlesztése céljából. Ez lehet átképzés, továbbképzés vagy kiképzés. A költségeket a munkaadó fizeti, ám az állam is részt vállal belõle azzal, hogy a vállalatok által kötelezõen fizetett szakképzési hozzájárulás harmadáról lemond, azt pedig a cég saját munkavállalói képzésre fordíthatja. A nagyobb vállalatok saját oktatási központokat tartanak fenn. A munkaadók a saját intézményi kereten belül meg nem valósítható képzések szervezésénél külsõ képzõ intézmények szolgáltatásait veszik igénybe. A munkaerõ-piaci képzések másik szeletét a foglalkoztatási célú képzés adja. Az állam támogatja a munkanélküliek, a munkanélküliséggel veszélyeztetett munkavállalók képzését, hiszen célja a foglalkoztatottság növelése. Így a munkaerõ-piaci képzések szorosan kapcsolódnak a foglalkoztatáspolitika eszköztárához. A foglalkoztatási célú képzéseket az állam a Munkaerõ-piaci Alapból finanszírozza. A támogatásokat a munkanélküli a munkaügyi központok szervezetén keresztül igényelheti. A munkaügyi központok minden évben közzéteszik azokat a képzési irányokat és programokat, amelyekhez támogatást nyújtanak, illetve azoknak a szakképzõ intézményeknek a jegyzékét, amelyek képzési ajánlata megfelel a kívánalmaknak. Támogatást csak államilag elismert szakképesítést adó képzésekre lehet kérni. A munkaügyi központ választja ki azokat a személyeket, akiknek részvételét a képzésben támogatni tudja. A munkaügyi központ többnyire azoknak a képzõ intézményeknek a programjait kínálja fel, amelyekkel már megállapodást kötött. Ám ezektõl eltérõ, a támogatást igénybe venni szándékozó által kiválasztott képzésre is lehet támogatást igényelni, csupán a képzés megkezdése elõtt a munkaügyi központtal egyeztetni kell. A támogatás nemcsak a képzési díjra kérhetõ, hanem a vizsgadíjra, a tankönyvek, taneszközök díjára, sõt különbözõ járulékos költségekre is pl. adminisztrációs díj, postadíj. A képzési támogatás megállapításáról és annak összegérõl a munkaügyi központ dönt. A pályakezdõ munkanélkülieket a képzési költség megtérítésén túlmenõen még keresetpótló juttatásban lehet részesíteni. Ha újra igénybe szeretnénk venni a támogatást, azt csak a képzési idõ kétszeresének megfelelõ idõtartam után lehet kérni. Ld. még Munkaügyi központok. MUNKAÜGYI KÖZPONTOK: A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium háttérintézményei. A megyei munkaügyi központokat az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fogja össze. Feladataik közé tartozik, hogy regionális szinten regisztrálják a jelentkezõ munkanélkülieket, összegyûjtsék a képzési programokat, bevonják a munkanélkülieket az aktív programokba, elbírálják a képzési támogatásra beérkezett igényeket, és megszervezzék a képzéseket. A szükséges anyagi forrásokat a Munkaerõ-piaci Alapból kapják. NEM-FORMÁLIS TANULÁS: A tanulók iskolai, illetve felsõoktatási rendszeren kívüli oktatásátképzését foglalja magában. Nem jellemzõ, hogy szakmai végzettséget ad, inkább a szabad tanulás céljait valósítja meg. Ld. még Iskolarendszeren kívüli felnõttképzés. NEMZETI FELNÕTTKÉPZÉSI INTÉZET (NFI): A ben megalkotott felnõttképzési törvény a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert hatalmazta fel a feladattal, hogy a 17

19 FELNÕTTKÉPZÉSI ALMANACH 2004 felnõttképzést koordinálja. A minisztérium tevékenységének segítésére pedig létrehozta a Nemzeti Felnõttképzési Intézetet, amely háttérintézményként a felnõttképzés nemzeti szintû fejlesztési feladatait látja el. Az intézmény alaptevékenységei közé tartozik, hogy szakmai és módszertani fejlesztéseken dolgozik, kutatásokat folytat, szakmai dokumentációkat állít öszsze, felnõttképzési adatbázist hoz létre, továbbképzéseket szervez, gondoskodik a tevékenységi körébe tartozó pályázatok lebonyolításáról, és nemzetközi együttmûködéseket épít ki az Európai Unió tagországainak felnõttképzési intézményeivel. Internet címe: NEMZETI SZAKKÉPZÉSI INTÉZET (NSZI): Az Oktatási Minisztérium háttérintézménye, amelynek fõ feladatai közé tartozik a szakmák nyilvántartása, az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) karbantartása, a szakmai követelmények megállapítása, a szakképzés szakmai tanterveinek kidolgozása, központi kutatások és fejlesztések indítása, és szakmai segítségnyújtás a szakmai képzést folytató oktatási intézmények számára. Internet címe: NÉPFÕISKOLA: Nyitott képzési, mûvelõdési intézmény, amely iskolai kereteken kívül oktat, gyakran bentlakásos vagy pár napos, esetleg hetes intenzív tanfolyam formájában valósul meg. A részvétel önkéntes, felvételi vizsga számonkérés nincs, a képesítésrõl államilag elismert oklevelet nem ad. Pedagógiai célja a közösségre nevelés, a személyiségfejlesztés, pedagógiai módszere pedig a csoportmunka, a párbeszéd, az aktivizálás. Az elsõ népfõiskola alapítása (1844) a dán evangélikus püspök és tanító, Nicolaj Frederik Severin Grundtvig nevéhez fûzõdik, akirõl az Európai Unió a felnõttképzéshez kapcsolódó oktatási programját is elnevezte. Magyarországon az 1988-ban újjáéledt Magyar Népfõiskolai Társaság fogja össze a népfõiskolai mozgalmakat. Számos esti, hétvégi és bentlakásos tanfolyamot szerveznek. NYÁRI EGYETEM: A továbbképzés egyik formája, amely nyáron általában kéthetes bentlakásos képzéseket nyújt. Számos témából indul nyári egyetem, amely szakmai elõadásokból, vitából, gyakorlati oktatásból állhat. Ez a tanulási forma nagy népszerûségnek örvend. ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉK (OKJ): Az Országos Képzési Jegyzék, közismert nevén az OKJ tartalmazza az államilag elismert szakképesítéseket. Egy adott szakképesítés mellett számos adat szerepel: a szakképesítés megnevezése, azonosító száma, a hozzárendelt foglalkozás azonosító száma, a jegyzékbe kerülés éve, annak jelölése, hogy a képesítés kizárólag iskolarendszerben szerezhetõe meg, a képzés idõtartama, az elméleti és a gyakorlati képzés aránya, a szükséges elõképzettségek, alkalmassági követelmények stb. Az OKJ egységes rendszerbe sorolja az összes szakképesítést. Az elõképzettség és az elérhetõ végzettség szerint épülnek fel a szintek. Állandó frissítése az Oktatási Minisztérium feladatai közé tartozik. PERMANENS TANULÁS (Lat. folyamatos ): A XX. század második felében, és még inkább a XXI. században a tanulás mindjobban kiterjed az élet egészére. A társadalmi változások, a tudomány és a technika gyors fejlõdése már egy ember életében is új ismeretek megtanulását kívánják meg. Ezért az ember életének hagyományos felosztása, amely szerint a gyermek- és ifjúkor a tanulás, a felnõttkor pedig a munka idõszaka, felbomlik. Helyébe egy olyan felfogás lép, amelyben egy alapozó jellegû szakaszt (gyermek-, fiatalkor) egy továbbképzõ, továbbfejlesztõ (fiatal- és felnõttkor) idõszak követ. Ld. még Egész életen át tartó tanulás. POSZTGRADUÁLIS KÉPZÉS: Egyetemi vagy fõiskolai diplomára épülõ iskolarendszerû felnõttképzés felsõoktatási intézmények által szervezett formában. Irányulhat a doktori cím vagy másoddiploma, illetve szakirányú specializáció megszerzésére. Ld. még Doktori (PhD) képzés, Szakirányú továbbképzés. 18

20 FISZ EGYESÜLET SZABADEGYETEM: Tudományos-ismeretterjesztõ célú, kötetlen, nyitott oktatási intézmény. A tematikus elõadás-sorozatokra bárki beiratkozhat, de ezek elvégzése diploma szerzésére nem jogosít. Magyarországon a TIT József Attila Szabad Egyetem indít korszerû ismereteket nyújtó, magas szintû kurzusokat. SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS: Speciális, azaz az alapképzési szaktól eltérõ, újabb vagy kiegészítõ szakképzettséget nyújtó posztgraduális képzés. Újabb diplomát nem ad, a tanulmányok befejezését követõen csupán a szakirányú továbbképzés elvégzését tanúsító oklevelet biztosít. A képzési idõ nappali tagozatos képzés keretében legalább egy, de legfeljebb három év. Szakirányú továbbképzéseket felsõoktatási intézmények indíthatnak. TANFOLYAM: Az iskolarendszeren kívüli felnõttképzés egyik legelterjedtebb formája. Nemcsak államilag elismert (OKJ) szakképesítések megszerzésére alkalmas, hanem gyakorlatilag bármilyen ismeret elsajátítására. Ma már hobbi jellegû elfoglaltságot nyújtó, személyiség- és készségfejlesztõ tanfolyamokat is szerveznek. Csoportos elméleti és gyakorlati foglalkozásokat foglal magában, elõre meghatározott idõtartamra. TÁVOKTATÁS: A tanulás egyik formája, amelyben a tanuló nem a hagyományos, közvetlen irányítású (szemtõl szemben) oktatási formában sajátítja el a tananyagot, hanem otthon, saját tempójában a tananyaghordozó oktatócsomagok (CD-ROM, videokazetták, jegyzet, könyv, munkafüzet) segítségével. A kapcsolattartást, egyszerre több tanuló irányítását a tutor végzi hagyományos vagy elektronikus levelezés ( ) formájában, vagy faxon, telefonon keresztül. Ugyanarra, egyszerre, együttesen sokakat képes tanítani, ezért a tömegoktatás ideális eszköze. Alkalmas lehet az elsõ végzettség megszerzésére fõiskolai, egyetemi formában, illetve további, posztgraduális képzésre, sõt tanfolyam-jellegû alap- és továbbképzõ programok teljesítésére is. Ld. még Levelezõ oktatás. Forrás: Felnõttoktatási és -képzési lexikon, Benedek András Csoma Gyula Harangi László (fõszerk.) Szaktudás Kiadóház,

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére II. Rehab Expo 2015. december 1. Bruckner László főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály

Részletesebben

7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az Országos Képzési Jegyzékrõl

7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az Országos Képzési Jegyzékrõl 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az Országos Képzési Jegyzékrõl A szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a szakmai

Részletesebben

Adatlap a felnőttképzésről 2012.

Adatlap a felnőttképzésről 2012. Az adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a felnőttképzést folytató intézmények. Az adatszolgáltatás statisztikai célokra történik.

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés)

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) 19. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2011 Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) Időpont: 2011. július 17 23. Helyszín: Szováta, Teleki Oktatási Központ Helyek száma: 25 fő Célcsoport:

Részletesebben

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 5. (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők: d) az iskolai

Részletesebben

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET ELEKTRONIKUS MELLÉKLET XXVI. ÉVFOLYAM 2010 VOCATIONAL TRAINING REVIEW RUNDSCHAU DER BERUFSBILDUNG Meiszter Judit: vizsgák után ábrák, táblázatok 1 Meiszter Judit Vizsgák után A 2008/2009-es tanévben, iskolarendszerű

Részletesebben

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása

Részletesebben

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzés újraszabályozása 2011-2012 Az új szakképzési törvény

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma

A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma 2015. évi CXXXI. törvény (Nftv. Módosítás) Az Nftv. módosításának főbb irányai

Részletesebben

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014.

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014. Az elektronikus adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: új Fktv.) szerint felnőttképzést

Részletesebben

Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS

Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS Tudnivalók: DIÁKOKNAK A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések Ha a tanuló a nyolc évfolyamos általános iskola elvégzése esetén 17., gimnázium

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója

Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója A képzés célja: A Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzés célja a kortárs diplomácia és nemzetközi kapcsolatok működésének magasabb

Részletesebben

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a szemszögéből Rudas Imre 2009.06.15. 1 Az MRK általános állásfoglalása a Bologna-folyamat bevezetéséről 2009.06.15. 2 Megállapítások 2009.06.15.

Részletesebben

elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben

elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben Váradi Antal szakmai főtanácsadó 4. elearning Fórum 2004. június 16. Informatikai és hírközlési szakképzés jelenlegi legfontosabb feladatai Az IHM - 2004.

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

FELNŐTTKÉPZÉSI SZERZŐDÉS

FELNŐTTKÉPZÉSI SZERZŐDÉS FELNŐTTKÉPZÉSI SZERZŐDÉS Amely létrejött egyrészről az Nyugat-magyarországi Egyetem.Kar Cím:. Pf. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 08-0124-05, OM azonosítója: FI 21120 Képviseli: Prof. Dr. Faragó Sándor

Részletesebben

Szakmai képzés Németországban

Szakmai képzés Németországban Szakmai képzés Németországban Német Szövetségi Köztársaság Területe: 352 022 km² Lakossága: 82 millió Fővárosa: Berlin (3,4 mio lakos) Internet: www.bund.de Tartományai: ZWH Zentralstelle für die Weiterbildung

Részletesebben

C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA

C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA I. A KÉPZÉS PEDAGÓDIAI CÉLJA: Az általános műveltséget erősítő előképzettség, valamint a szakmacsoportos alapozó ismeretek megszerzése után a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek

Részletesebben

Távoktatási tananyagok. fejlesztése

Távoktatási tananyagok. fejlesztése Távoktatási tananyagok 1 fejlesztése se Kérdések 1. Miért választotta a tárgyat? 2. Mire akarja használni a megtanultakat? 2 A tárgyról Célja, bemutatni: a távoktatás módszerét, rendszerét, a tananyagfejlesztés

Részletesebben

és vállalkozz nagy tettekre... attempt great things...

és vállalkozz nagy tettekre... attempt great things... EURO Szakiskola és Szakközépiskola, Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium EURO Vocational School and Secondary Technical School, Bilingual Baptist Secondary Grammar School és vállalkozz nagy tettekre...

Részletesebben

Vonatkozó jogszabályok Általános érvényű szabályozók a szakképzésben Ágazati szabályozók

Vonatkozó jogszabályok Általános érvényű szabályozók a szakképzésben Ágazati szabályozók Vonatkozó jogszabályok Általános érvényű szabályozók a szakképzésben Ágazati szabályozók György Annamária Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság 2013.05.27. Vonatkozó jogszabály 20/2007.

Részletesebben

Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata

Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata KGF/1352/2/2011. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2), valamint 89. (1) bekezdésében, a közoktatásról

Részletesebben

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2012-2013-as tanévre

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2012-2013-as tanévre BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2012-2013-as tanévre Kedves Leendő Tanulónk! Tisztelt Érdeklődő Szülők! Tájékoztatónk célja, hogy felvételi követelményeinket nyilvánosságra

Részletesebben

Felnőttképzési programok akkreditációja

Felnőttképzési programok akkreditációja Felnőttképzési programok akkreditációja NSZFI 2007. december 13-15. 1 Főbb témáink Felnőttképzés értelmezése Felnőttképzési jogosultság Felnőttképzési program terve OKJ-s képzések a felnőttképzésben Felnőttképzési

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

Debreceni Vegyipari Szakközépiskola. szakmai ágazati alapozás, szakképzés. Kedves Érdeklődők!

Debreceni Vegyipari Szakközépiskola. szakmai ágazati alapozás, szakképzés. Kedves Érdeklődők! Debreceni Vegyipari Szakközépiskola szakmai ágazati alapozás, szakképzés Kedves Érdeklődők! Miért éppen a Vegyipari? Miért jó itt tanulni? Sokakban vetődnek fel ezek a kérdések a pályaválasztáskor. A válaszokhoz

Részletesebben

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK FVSZ Szakmai Nap és XXIV. Közgyűlés Budapest, 2013. május 15. A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK Dr. Farkas Éva A TÉMA KONTEXTUSA Az elmúlt 10 év eredményei Itt és most

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

Felnőttképzési tájékoztató

Felnőttképzési tájékoztató Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00373-2010 Felnőttképzési tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok Felnőttképzési programjai és szolgáltatásai 2012. 1 Bemutatkozás A Jász-Nagykun-Szolnok t (a továbbiakban

Részletesebben

Az Oktatási Hivatal feladatai

Az Oktatási Hivatal feladatai Az Oktatási Hivatal feladatai Kerpen Gábor elnök Oktatási Hivatal Az Oktatási Hivatal feladatai közoktatási hatósági ügyintézés (köz- és felső)oktatási hatósági ellenőrzés érettségi, közoktatási felvételi

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014. tanévre Osztatlan tanárszak közgazdásztanár szakképzettség (nappali munkarend) 2 Budapesti Gazdasági Főiskola Budapesti Gazdasági Főiskola FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014.

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

1/2007. (II. 6.) SZMM

1/2007. (II. 6.) SZMM 1/2007. (II. 6.) SZMM rendelet a szakiskolák, a szakközépiskolák és a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények számára adományozható nívódíjról A szakképzési hozzájárulásról és a képzés

Részletesebben

2003. évi CVI. törvény. a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosításáról

2003. évi CVI. törvény. a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosításáról 2003. évi CVI. törvény a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosításáról 1. A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 3. -a (1) bekezdésének b) pontja a következő

Részletesebben

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2011-2012-es tanévre

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2011-2012-es tanévre BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2011-2012-es tanévre Kedves Leendő Tanulónk! Tisztelt Érdeklődő Szülők! Tájékoztatónk célja, hogy felvételi követelményeinket nyilvánosságra

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA 51. sz. melléklet a 86/2011. (V.31..) számú határozathoz INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az

Részletesebben

Közalkalmazotti besorolás, minősítés, illetmények, bérezés 2014 és 2015 évben!

Közalkalmazotti besorolás, minősítés, illetmények, bérezés 2014 és 2015 évben! Közalkalmazotti besorolás, minősítés, illetmények, bérezés 2014 és 2015 évben! Többen jelezték, hogy véleményük szerint nem megfelelő a fizetési osztályba sorolásuk. Az alábbi cikk közérthetően magyarázza

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő A Kormány../2005. ( ) Korm. rendelete a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. (a továbbiakban:

Részletesebben

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Bencze Györgyné Hajni VIII. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia 2009. május 29. Az ifjúsági munka foglalkozásszerű vagy önkéntes

Részletesebben

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter tájékoztatója 2006. június 27. 1 A reformokat folytatni kell! Az elmúlt négy év eredményei: A Világ-Nyelv

Részletesebben

Kérje meg a pályázókat, hogy az Europass önéletrajzot használják, így Ön világos képet kaphat készségeikrõl és szakértelmükrõl!

Kérje meg a pályázókat, hogy az Europass önéletrajzot használják, így Ön világos képet kaphat készségeikrõl és szakértelmükrõl! Europass Önéletrajz Az Europass önéletrajz (CV) a hagyományos önéletrajzi formátumot követõ dokumentum, amellyel a felhasználók részletesebben, világosan és egyértelmûen bemutathatják képzettségeiket és

Részletesebben

ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap

ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap A felvételi és érettségi kapcsolata 2008. november 13. Előadó: Végh Tamás, felvételi iroda A Bologna-rendszer A Bologna-rendszer néven ismertté vált többciklusú képzés három,

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Piacsek László Zoltán

Piacsek László Zoltán összeállította: V á l t o z á s o k a s z a k k é p z é s i hozzájárulás terhére történő elszámolás feltételrendszerében Piacsek Vonatkozó jogszabályok 15/2009. (VII.24.) SZMM rendelet a saját munkavállalók

Részletesebben

55 SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS

55 SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS Államháztartási szakfeladatrendi besorolás (Alapító Okirat melléklete) 55 SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS 559 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 5590 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 55901 Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

Osztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol)

Osztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol) KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. u. út 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu, honlap: www.krudy.gyor.hu

Részletesebben

A jogszabályok hierarchiája

A jogszabályok hierarchiája A felnőttképzés törvényi szabályozása Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK A felnőttképzés területét érintő fontosabb jogszabályok 2013. évi LXXVII. Törvény a felnőttképzésről 2001.

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Üzleti Reggeli Gödöllőn 2012.12.14.

Üzleti Reggeli Gödöllőn 2012.12.14. 2012.11.09. 2011. évi lezárt OSAP statisztikai adatok alapján A felnőttképzést folytató intézmények száma 1690 A felnőttképzések (tanfolyamok) száma 61662 A felnőttképzésbe beiratkozottak száma 720463

Részletesebben

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése. A duális képzés. Helyszín dátum. Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése. A duális képzés. Helyszín dátum. Nemzeti Munkaügyi Hivatal Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése A duális képzés Nemzeti Fejlesztési Alap Képzési Alaprész 7/2012 támogatási szerződés Helyszín dátum A duális

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról OKTATÁSI MINISZTER 8024-1/2006. TERVEZET! (OM honlap) ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról Budapest, 2006. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Tartalmi

Részletesebben

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében Zsoldos Marianna Humán Erőforrás Igazgató MÁV ZRt. 1 Adottságaink Munkavállalók összetétele a végzett

Részletesebben

2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése

2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése 2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése 2.1 A Bologna rendszerű képzés A Bologna-folyamat célja az európai felsőoktatás harmonizációja mely által a magyar felsőoktatás

Részletesebben

II. rész. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

II. rész. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény II. rész A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény közlönyállapotának és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2011. december 31-én hatályos állapotának összehasonlítása Azok a rendelkezések,

Részletesebben

Az OKJ jelenlegi rendszere. A Magyar Tudomány Ünnepe 2014. november 11. Nyíregyházi Főiskola

Az OKJ jelenlegi rendszere. A Magyar Tudomány Ünnepe 2014. november 11. Nyíregyházi Főiskola Az OKJ jelenlegi rendszere A Magyar Tudomány Ünnepe 2014. november 11. Nyíregyházi Főiskola Célok A közeljövőben az érettségi után elérhető szakképzések felé irányítják a fiatalokat, akik a felsőoktatásból

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK

A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK SZEREPE A MEGVÁLTOZOTT KÖRNYEZETBEN Virágos Márta Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma marta@lib.unideb.hu KÖNYVTÁRI TÖRVÉNY ÉS KÖNYVTÁRI STRATÉGIA A Könyvtári törvény elfogadásával

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Jogszabályok, jogszabály módosítások, vitaanyagok a szakképzésben. WAYDA IMRÉNÉ Képzési és Szaktanácsadási Igazgatóság igazgatóhelyettes

Jogszabályok, jogszabály módosítások, vitaanyagok a szakképzésben. WAYDA IMRÉNÉ Képzési és Szaktanácsadási Igazgatóság igazgatóhelyettes Jogszabályok, jogszabály módosítások, vitaanyagok a szakképzésben WAYDA IMRÉNÉ Képzési és Szaktanácsadási Igazgatóság igazgatóhelyettes 2011. évi CLXXXVII. törvény változásai Tanulószerződés már a 9. évfolyamon

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

FRANCIA-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDITÓ. szakirányú továbbképzési szak

FRANCIA-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDITÓ. szakirányú továbbképzési szak FRANCIA-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDITÓ szakirányú továbbképzési szak A szak felvételének feltétele: Alapképzésben szerzett fokozat és szakképzettség birtokában bölcsészettudomány képzési területen

Részletesebben

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30.

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. 6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. Az egész életen át tartó tanulás jelentsége a társadalmi és területi különbségek csökkentésében Mottó A tanulás nem csupán

Részletesebben

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY KÖZÉPFOKÚ MŰVÉSZETI SZAKKÉPZÉS PÉCSETT Rajnai Richárd Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Művészeti nevelés Meggyőződésem, hogy a középiskolában elsősorban művészetekkel

Részletesebben

Megnevezés (tanult idegen nyelv) Létszám (fő) Tagozatkód

Megnevezés (tanult idegen nyelv) Létszám (fő) Tagozatkód KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. u. út 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu OM azonosító: 030716

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Intézmény neve: Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 1. Általános felvételi eljárásban felvételi

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az EU projektmenedzser képzés a projektek sikeres előkészítésével, menedzselésével, végrehajtásával, és

Részletesebben

11/2008. (II. 21.) Kgy. határozat

11/2008. (II. 21.) Kgy. határozat 11/2008. (II. 21.) Kgy. határozat A Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközép- és Szakiskolája, Kollégiuma (Mohács) alapító okiratának módosítása 1 A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a

Részletesebben

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI 2014. február 15. HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013-2018. Összeállította Geisztné Gogolák Éva igazgató Jóváhagyta: az iskola tantestülete 1. Jogszabályi háttér A 93/2009. (IV. 24.)

Részletesebben

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés 2014/2015. tanév NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási

Részletesebben

Szakiskolai alapozó képzés osztály nappali tagozat (tandíjmentes)

Szakiskolai alapozó képzés osztály nappali tagozat (tandíjmentes) Szakiskolai alapozó képzés 9-10. osztály nappali tagozat (tandíjmentes) Alapozó képzésünket azoknak a fiataloknak ajánljuk, akik befejezték a 8. osztályt és szeretnének 9-10. osztály elvégzése után szakiskolai

Részletesebben

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 - Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER 8442/2007. TERVEZET! (honlapra) ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról Budapest,

Részletesebben

A Bemeneti mérés eredményeinek összegzése

A Bemeneti mérés eredményeinek összegzése A Bemeneti mérés eredményeinek összegzése A mérés értékelési folyamatban 8 partneriskolánk 975 tanulója vett részt. Iskolák Létszám Baross Gábor Szakképző Iskola és Kollégium 107 Beregszászi Pál Szakközépiskola

Részletesebben

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ A képzési kör

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ A képzési kör Nyíregyházi Szakképzési Centrum 4400 Nyíregyháza, Dugonics utca 10-12. Tel.: 42/512-371 OM azonosító: 203045 E-mail: nyirszc@gmail.com Honlap: www.nyiregyhaziszc.hu KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ A képzési kör A

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

HALLGATÓI JEGYZET. A munkaerőpiaci ismeretek képzéshez NSZFT FKA-KT-15/2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008.

HALLGATÓI JEGYZET. A munkaerőpiaci ismeretek képzéshez NSZFT FKA-KT-15/2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008. Felelős kiadó Pirisi Károly főigazgató Témavezető: Borbély-Pecze Tibor Bors Szerzők: Bogátiné Lakatos Edit Fehér Ildikó Ignits Györgyi Lektorok: Busch Irén Dr.

Részletesebben

MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOM- BIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI BA KÉPZÉS

MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOM- BIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI BA KÉPZÉS MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOM- BIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI BA KÉPZÉS TANTERVI TÁJÉKOZTATÓ Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán a Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási BA képzés 2006/2007. tanévben indult

Részletesebben

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és Dr. Kaposi József Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és képességrendszert, az általános műveltség

Részletesebben

A képzési formák 8. osztályt végzettek számára

A képzési formák 8. osztályt végzettek számára Kód A képzési formák 8. osztályt végzettek számára Jendrassik Venesz Középiskola és Szakiskola, Veszprém, Március 15. utca 5. OM azonosító: 037223 KIK 178012 2015-2016. tanév A szakképesítés és OKJ szakképzettség

Részletesebben

Felnőttképzési tevékenység elemzése a 2014. évi minőségcélok tükrében. Valamennyi folyamat, valamennyi tagintézményben működjön

Felnőttképzési tevékenység elemzése a 2014. évi minőségcélok tükrében. Valamennyi folyamat, valamennyi tagintézményben működjön Felnőttképzési tevékenység elemzése a 2014. évi minőségcélok tükrében Cél Sikerkritérium Tényleges eredmény 1. A felnőttképzési minőségirányítási kézikönyv korrekciója a felnőttképzési minőségbiztosítási

Részletesebben

Facultas Humán Gimnázium. Egyenes út az egyetemre, vagy az érettségi utáni szakképzés irányába!

Facultas Humán Gimnázium. Egyenes út az egyetemre, vagy az érettségi utáni szakképzés irányába! Facultas Humán Gimnázium Egyenes út az egyetemre, vagy az érettségi utáni szakképzés irányába! 2014/2015 2 FACULTAS Elérhetőségek: Facultas Humán Gimnázium OM azonosító: 200304 1078 Budapest, Hernád utca

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK A PÁLYAVÁLASZTÁSI SZÜLŐI ÉRTEKEZLET RÉSZTVEVŐIT! Nyíregyháza, 2011. november 15.

KÖSZÖNTJÜK A PÁLYAVÁLASZTÁSI SZÜLŐI ÉRTEKEZLET RÉSZTVEVŐIT! Nyíregyháza, 2011. november 15. KÖSZÖNTJÜK A PÁLYAVÁLASZTÁSI SZÜLŐI ÉRTEKEZLET RÉSZTVEVŐIT! Nyíregyháza, 0. november 5. Új kép SZAKMACSOPORTOK ISKOLÁNKBAN Szakközépiskolai tagozat Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport

Részletesebben

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A GYAKORLATI SZINTVIZSGA KÉZIKÖNYVE

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A GYAKORLATI SZINTVIZSGA KÉZIKÖNYVE Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A GYAKORLATI SZINTVIZSGA KÉZIKÖNYVE Budapest 2006 Készült a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából az Országos Szakképzési Tanács támogatásával A kiadvány összeállításában

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Székely Mihály Szakképzo Iskola, Kollégium, Általános Iskola. 5540 Szarvas, Vajda Péter u. 20. www.szvki.hu

Székely Mihály Szakképzo Iskola, Kollégium, Általános Iskola. 5540 Szarvas, Vajda Péter u. 20. www.szvki.hu Székely Mihály Szakképzo Iskola, Kollégium, Általános Iskola 5540 Szarvas, Vajda Péter u. 20. www.szvki.hu Középiskolai beiskolázási és pályaválasztási tájékoztató Nyílt nap: 2013. november 15. 8.00-tól

Részletesebben

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN?

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? AZ OKTATÁS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA avagy MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? SZOLNOKI GAZDASÁGI NAPOK 2009. 09. 10. Szolnok A SZAKKÉPZÉS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA KÍNÁLAT KERESLET

Részletesebben