Nagyműszeres vegyész laboratórium programja. 9:15-9:25 Rövid vizuális ismerkedés a SEM laborral. (Havancsák Károly)

Átírás

1 Nagyműszeres vegyész laboratórium programja 9:15-9:25 Rövid vizuális ismerkedés a SEM laborral. (Havancsák Károly) 9:30-11:00 A pásztázó elektronmikroszkópia (SEM) alapjai és visszaszórtelektron diffrakció (EBSD). (Havancsák Károly) 11:15-12:30 Energia-diszperzív röntgen elemanalízis (EDX) és fókuszát ionsugaras technika (FIB). (Dankházi Zoltán) 13:00-15:00 Mérési gyakorlat. Hajszál, Ni lemez, Pt réteg. IC. (Varga Gábor).

2 Quanta 3D SEM/FIB Kétsugaras pásztázó elektronmikroszkóp Havancsák Károly 2

3 FEI Quanta 3D SEM/FIB Anton van Leeuwenhoek ( , Delft) FEI (Philips) Eindhoven 3

4 A Képképzés fajtái A mikroszkópia két fajtája 1. Párhuzamos képképzés (optikai mikroszkóp, transzmissziós elektronmikroszkóp) Képképzés lencsékkel. A nyalábok interferenciája alakítja ki a képet. Felbontás: d 2n sin Ernst Abbe ( )

5 A Képképzés fajtái A mikroszkópia két fajtája 2. Soros képképzés (pásztázó típusú mikroszkópok) képpont A pásztázás elvének felfedezése: Max Knoll Ernest Ruska (Nobel-díj 1986) Felbontás: a nyaláb (vagy a mérőszonda) mérete a mintán szabja meg.

6 Párhuzamos képképzés Az ideális mikroszkóp (optikai, TEM) sugármenete Az ábra egy lencse leképezését mutatja az Abbe-elmélet szerint. A mintát az f(x,y) komplex függvény írja le. A fókuszsíkban az f(x,y) függvény Fourier-transzformáltja jelenik meg (mint a Fraunhofer-kép esetén). A lencse úgy működik, hogy a képsíkban ismételt Fourier-transzformáció eredményeképpen a tárgy nagyított képe jelenik meg. 6

7 Mikroszkópok felbontása A hagyományos fénymikroszkóp a nanotartományban (<100 nm) nem jöhet szóba, hiszen az Abbe-féle felbontási határ korlátot szab: d λ 2n sinu ahol u a lencse félnyílásszöge, n a tárgy és a lencse között lévő közeg törésmutatója, λ a fény hullámhossza (ferde megvilágításra vonatkozó összefüggés). Maximális értékek: n<1,5; u<65 o ; NA=nsinu=1,4; λ=550 nm; Ezzel látható fényre az elvi felbontási határ: 200 nm. Ezzel szemben az elektronmikroszkópban az elektronok de Broglie-hullámhossza: λ h p ; E 2 p 2m λ h 1,2 ( nm ), -27 m 0, g 2mE E( ev ). e 3 Pl. E=100 kev λ 3,8 10 nm. A lencse látószöge kicsi: u Ma a nagyfelbontású transzmissziós elektronmikroszkóp (HRTEM) felbontási határa 0,1-0,2 nm. 7

8 Elektronmikroszkópia Az elektron anyag kölcsönhatás kiváltotta termékek 1. Előre szórt elektronok. Nincs energiaveszteség, nincs irányváltozás. A transzmissziós elektronmikrószkópiában (TEM) a világos látóterű (bright-field) képhez felhasználható. 2. Rugalmatlanul szóródó elektronok. Kis energiaveszteség, kis szögben szóródás. Felhasználható: elektron energiaveszteség spektroszkópiában és speciális képalkotásra. 3. Rugalmasan szóródó elektronok. Nincs energiaveszteség, az irányváltozás fok nagyságrendű. Kristályos anyag esetén az irányt a Bragg-törvény szabja meg. TEM diffrakció, TEM sötét látóterű kép (dark field), és a nagyfelbontású elektronmikroszkópia (HREM) használja. 4. Szekunder elektronok. A minta nyaláb felöli oldalán keletkeznek. Gyengén kötött, külső héjon lévő elektronoktól erednek, amelyeket a nyaláb kiüt a helyükről. Összegyűjtve topografikus (felületi) információt adnak a pásztázó elektronmikroszkópiában (SEM). 8

9 Elektronmikroszkópia Az elektron anyag kölcsönhatás kiváltotta termékek 5. Visszaszórt (backscattered) elektronok. Az eredeti nyalábból rugalmas és rugalmatlan nagyszögű szórást szenvedett elektronok. Képalkotásra felhasználható (SEM). 6. Röntgen-sugárzás. Az elsődleges elektronnyaláb hatására belső héjon elektron vakancia keletkezik. A betöltődés során röntgen foton távozik. Az analitikus elektronmikroszkópiában (AEM) a legáltalánosabban használt jel. Kémiai összetétel meghatározásra használható. 7. Auger-elektronok. Az elektron nyaláb a minta atomjának belső héjáról elektront lök ki, majd az elektronhiány betöltődik egy magasabb héjról. A betöltődés során energia szabadul fel, amely átadódik általában egy magasabb nívón elhelyezkedő elektronnak, amely távozik az atomból. Ez az Auger-elektron, amelyet az Auger-elektron spektroszkópia használ, és a minta kémiai összetételről ad információt. Elsősorban felületvizsgálatra használható. 9

10 A SEM működés alapjai 1. Fókuszált elektronnyaláb pásztázza a minta felületét

11 A SEM működés alapjai 1. Fókuszált elektronnyaláb pásztázza a minta felületét

12 2. Kiváltott termékek: szekunder elektronok, visszaszórt elektronok, röntgen fotonok. A SEM működés alapjai 1. Fókuszált elektronnyaláb pásztázza a minta felületét 3. A szekunder és visszaszórt elektronokkal képalkotás Maximális felbontás szekunder elektronok esetén 1 nm. 4. A röntgen fotonokkal spektrum létrehozása, elemanalízis

13 A SEM felépítése 1. Elektron forrás (Schottky-forrás) 10-7 Pa 2. Mágneses lencsék 3. Pásztázó mágnesek 10-5 Pa 4. Detektorok (SED, BSED, EDX) 10-3 Pa 5. Vákuum rendszer vezető minták esetén szigetelő minták esetén biológiai minták esetén 100% páratartalom nagyvákuum üzemmód Pa alacsony-vákuum üzemmód Pa környezeti üzemmód

14 Elektron detektorok felépítése Szekunder elektronok detektálására (E<50 ev). Everhart Thornley-detektor (ETD) Felület leképezése, elsősorban morfológia, d min 1 nm. Visszaszórt elektronok detektálása (E<30 kev) Backscattered electron detector (BSED) d min 2-4 nm Z kontraszt Al ötvözet ETD kép BSED kép

15 Pásztázó Elektronmikroszkóp Felbontás 30 kev 15 kev 5 kev 1 kev 0,5 kev A bombázó elektronok energiájától függ a gerjesztett térfogat. A minta felületéből kiváltott termékek különböző energiájúak, és ezért különböző mélységből és különböző térfogatól származnak. Az elektronnyaláb átmérője mellett ez az, ami a felbontást meghatározza. d max = 1 nm, (SE esetére igaz). Nagyítás A SEM nagyítását lényegében geometriai viszonyok határozzák meg. N L l N max =

16 Elektronmikroszkópia, SEM A SEM működésének általános tulajdonságai: - Vastag minta is vizsgálható. - Kevesebb előkészítést igényel, mint a TEM minták. - A szennyezéseket célszerű a vizsgálat előtt a felületről eltávolítani - A SEM vizsgálat során töltés jut a minta felületére, aminek elvezetéséről gondoskodni kell. Vezető minták esetén a töltés a földelt mintatartón keresztül távozik. Szigetelő minta esetén többféle módszer is létezik a töltésfelhalmozódás megakadályozására. - A minta felületének bevonása vékony Au vagy C réteggel, - energiaszűrés a detektor előtt, - alacsonyvákuumos mikroszkópi üzemmód (10 Pa 130 Pa, azaz 0,1 torr 1 torr). 16

17 Kétsugaras mikroszkóp Kétsugaras mikroszkóp (FIB = focused ion beam) E max =30 kev Ga ionok 19 mm Elektron nyaláb függőlegesen ionnyaláb 52 o -ot zár be a függőlegessel Hogy a FIB merőlegesen lássa a mintát, dönteni kell azt 52 o -kal 10 mm Két nyaláb a munkatávolságon találkozik, megmunkálás közben látható az 17 eredményt

18 Röntgen elemanalízis Röntgen detektor (Energia diszperziv röntgen detektor = EDX) 19 - Szilícium drift detektor, elemanalízis - Nem igényel folytonos folyékony N hűtést Peltier-hűtés - 60 o C. - A detektor sebessége: 10 5 cps. - A detektor energia felbontásra: 130 Mn K α. - Elemtérkép készítése (gyökérkövület) visszaszórt elektron kép röntgen elemtérkép

19 FEI Quanta 3D SEM/FIB ion oszlop elektron oszlop omniprobe nanomanipulátor EDX detektor gáz injektorok cont. dynode electr. multiplier = CDEM detektor (SE, SI) mintakamra ajtó mintatartó mechanikus mozgatógombokkal EBSD detektor Hikari-kamera GSED erősítő 20

20 FEI Quanta 3D SEM/FIB cont. dynode electr. multiplier = CDEM detektor (SE, SI) ion oszlop vége elektron oszlop vége gáz injektor Everhart-Thornly- SED/BSED low kv vcd (visszahúzható) pásztázó transzmissziós detektor (STEM) EBSD detektor infravörös CCD kamera alacsony nyomású szekunder elektron 21 detektot (LVSED)

21 FEI Quanta 3D SEM/FIB cont. dynode electr. multiplier = CDEM detektor (SE, SI) ion oszlop vége elektron oszlop vége gáz injektor Everhard-Thornly- SED/BSED low kv vcd (visszahúzható) pásztázó transzmissziós detektor (STEM) EBSD detektor infravörös CCD kamera alacsony nyomású szekunder elektron 22 detektot (LVSED)

22

23 diffrakció Bragg-feltétel 2d sin n Az egykristály diffrakció információ tartalma: -a kristályrács típusa - az egykristály orientációja

24 Miller-index Kristálysíkok jellemzése: Miller-index metszéspontok: 1,1, ( hkl ) ( ) (110 ) ,, 2 ( hkl ) (1 02 ) 25

25 Visszaszórt elektron diffrakció (EBSD) Vastag minta esetén, töbszöri rugalmas és rugalmatlan ütközések következtében egy-egy síkra minden irányból érkezik elektron. Ezért a diffrakciós pöttyök helyett vonalak (sávok) jelennek meg a diffrakciós képen. Ez a kinematikus modell.

26 Visszaszórt elektron diffrakció (EBSD) Dinamikus modell. Figyelembe veszi a kristálypotenciál szerepét is. Intenzitás eloszlás a sávon belül

27 Visszaszórt elektron diffrakció (EBSD)

28 Visszaszórt elektron diffrakció (EBSD) 29 fém minta orientációs térképe Polikristályos réz szemcseszerkezete

29 Scanning Transmission Microscopy (STEM) ultimate resolution: 0.9 nm. ZnO nanoparticles 30

30 Gyógyszertranszport polimer nanorészecskékkel 31

31 Mikripillárok deformációs tulajdonságainak vizsgálata 32

32 ultrafine grained nanomaterials mean grain size: 100 nm. silver grains Ag4N HPT10 33

33 Phase pattern in Sn-Co-Fe ingot 34

34 Spike on hop s leaf 35

35 Ant s head 36

36 ZnO nanoparticles 37

37 Régészeti vizsgálatok századi avar kengyel vas anyaga Középkori arany díszítőszál

38 Budai meleg források baktérium telepeinek vizsgálata 41

39 Ősi vulkánok kőzeteiben a zárványok vizsgálata 42

40 Összefoglalás 43 - A régióban egyedülálló berendezés; - Nagyvákuum-, alacsony vákuum- és környezeti üzemmódok; - Képi felbontás üzemmódtól függően 1 5 nm (a nanotartomány vizsgálatára alkalmas); - Gyors röntgen detektor, nagyfelbontású elem-térképezés; - Fókuszált ionsugár: keresztmetszeti minta, nanolitográfia; - Visszaszórt elektron diffrakció: kristály orientáció- és textúravizsgálat;

41 Jegyzőkönyv vázlat - A laborgyakorlat célja, eszköze. - A Quanta 3D SEM/FIB jellemzése. - Mi a különbség a TEM és a SEM között? - Milyen termékeket használ a SEM? - Milyen detektorai vannak a Quanta 3D SEM-nek? Felbontásuk, rövid jellemzésük. - Mi a különbség a ETD és a BSED között? - Mire használható a röntgen fotonok detektálása? - Mi az a FIB és mire használható? - Mi az a gázkémia? - Mi a diffrakció jelensége? - Mi a különbség a TEM és a SEM diffrakció között? - A Hikari-kamera rövid jellemzése. - Mire használható az EBSD? - Mérési adatok. - Kiértékelések.