A határozat jogerős: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: 52-4/2010 Hiv. szám: - Melléklet: - H A T Á R O Z A T

Átírás

1 A határozat jogerős: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: 52-4/2010 Hiv. szám: - Előadó: ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda - Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály 9021 Győr, Árpád u Levélcím : 9002 Győr, Pf Internet: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! dr. Kovács Bernadett/ Kelemenné Szalóky Tímea Melléklet: - Tárgy: Győr PANNON-VÍZ ZRT. települési szennyvíz tisztításból származó hulladék kezelési engedélye H A T Á R O Z A T A hatóság a PANNON - VÍZ" Víz-, Csatornamű és Fürdő Zrt. (9025 Győr, Országút u. 4.; KSH azonosító száma: ) részére I. e n g e d é l y e z i a 9029 Győr-Bácsa, Bokros dűlő 0610/1 hrsz.-ú telephelyén nem veszélyes hulladékok előkezelését az alábbiak szerint: 1.) Az engedélyezett tevékenység megnevezése és a kezelhető hulladékok megnevezése, EWC kódszáma és mennyisége: előkezelési technológia települési szennyvíz tisztításából származó, élelmiszeriparból származó, folyékony hulladékok kezeléséből származó zsírhulladékok, valamint bio-üzemanyag előállítása során keletkező szennyvíz iszaprothasztóban való előkezelése -P0199 (egyéb biológiai kezelés) EWC Megnevezés kód települési szennyvíz tisztításából származó Olaj-víz elválasztásából származó, étolajból és zsírból eredő zsír-olaj keverék Fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok (sütő és cukrászipari hulladékok) Fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok (gyümölcs, zöldség, gabonafélék, étolaj, kakaó, kávé, tea és dohány előkészítéséből, konzervgyártásból, élesztő és élesztő kivonat készítéséből, melasz feldolgozásból és fermentálásból származó hulladékok) Szerves alapanyagok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó közelebbről nem meghatározott hulladékok Mennyiség

2 Étolaj és zsír Biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladékok mosásból és tisztításból származó mosásból és tisztításból származó folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó közelebbről nem meghatározott hulladékok (hús,hal és egyéb állati eredetű élelmiszerek előkészítéséből és feldolgozásából származó alcsoportból) mosásból, tisztításból, hámozásból, centrifugálásból, és más szétválasztásokból származó folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó közelebbről nem meghatározott hulladékok ( gyümölcs, zöldség, gabonafélék, étolaj, kakaó, kávé, tea, dohány előkészítéséből és feldolgozásából; konzervgyártásból; élesztő és élesztő kivonat készítéséből, melasz feldolgozásából és fermentálásból származó hulladékok alcsoportból) folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó közelebbről nem meghatározott hulladékok (sütő és cukrászipari hulladékok alcsoportból) folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó közelebbről nem meghatározott hulladékok (alkoholtartalmú vagy alkoholmentes italok termeléséből származó hulladékok alcsoportból) 9234 t/év 2.) Környezetvédelmi előírások: 1. Az üzemeltetés során az iszapkezelésből származó iszapvizeket, csurgalék- és hulladékvizeket tisztításra a szennyvíztisztító rendszer elejére kell visszavezetni. A csurgalékvíz szennyezettségét havi gyakorisággal ellenőrizni kell ph, KOI k, ammónia-ammónium-nitrogén, összes nitrogén, összes foszfor és összes lebegőanyag, SZOE szennyező komponensekre. 2. A telephelyen keletkező szennyvíziszap és a fogadni kívánt szennyvíziszap mennyisége és szervesanyag tartalma nem haladhatja meg az anaerob rothasztó kapacitását. 3. A H-973-6/2009. sz. határozatban előírt levegővédelmi követelményeket be kell tartani, a határértékek betartását akkreditált szervezettel történő méréssel igazolni kell. 4. A diffúz légszennyező forrásokat úgy kell működtetni, hogy abból a legkevesebb légszennyező anyag kerüljön a levegőbe. A diffúz források egyéb működtetéséhez a hatályos jogszabályokban előírtak szerint kell eljárni. A diffúz források működtetése vonatkozásában az engedélykérelmet az egyes felületi (diffúz) légszennyező forrásokat megnevezve a jogszabályban előírt tartalommal kell benyújtani, amelyhez a LAL alapbejelentő adatlapot mellékelni kell. 5. Az engedélyes köteles a tevékenysége során képződő, vagy egyéb módon birtokába jutott, valamint a mástól átvett és az általa kezelt, illetve másnak átadott hulladék mennyiségéről és fajtánkénti összetételéről naprakész nyilvántartást vezetni. 6. Az engedélyes, mint a hulladék kezelője és termelője naprakész nyilvántartást köteles vezetni, valamint rendszeres adatszolgáltatást köteles teljesíteni. 7. A hulladékok gyűjtése, tárolása, kezelése a felszín alatti vizek és a földtani közeg elszennyezését nem okozhatja.

3 3 8. A rothasztóban előkezelni kívánt hulladék összetételét vizsgálni kell, az a jelenleg keletkező iszap minőségét nem változtathatja meg, a keletkező szennyvíziszapban veszélyességet okozó komponens, jellemző megjelenését nem okozhatja. 9. A keletkező hulladékok további hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról -e tevékenységre a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező gazdálkodó szervezet útján-közvetlen átadással kell gondoskodni. 10. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést a kárelhárítás egyidejű megkezdésével az illetékes környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni, a kárelhárítási tevékenységet az engedélyes köteles azonnal megkezdeni, az okozott kárt saját költségén felszámolni. A havária elhárításhoz megfelelő mennyiségű anyagok, eszközök a telephelyen rendelkezésre kell hogy álljanak. 11. A hulladékkezelő telephely bezárásakor a telephelyen további hulladék nem fogadható, a telephelyen lévő valamennyi még nem kezelt hulladékot ártalmatlanításra, hasznosításra, arra engedéllyel rendelkező szervezetnek át kell adni. 12. Amennyiben az engedélyben meghatározott feltételekben változás történik, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül a környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. II. A hatóság a PANNON - VÍZ" Víz-, Csatornamű és Fürdő Zrt.-t (9025 Győr, Országút u. 4.; KSH azonosító száma: ), mint engedéllyel rendelkező hulladékkezelőt jelen engedély kiadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi. III. Jelen engedély H /2007. sz. határozatban foglaltak háromévenként történő felülvizsgálata tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedéséig hatályos. Az engedély felülvizsgálatát az engedélyesnek kell kérnie, a jogszabályban előírt tartalmú dokumentáció benyújtásával. IV. A hatóság tájékoztatja az engedélyest az alábbiakról: A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek a hulladékkezelési engedélyt vissza kell vonnia, ha a) megállapítja, hogy az engedélyt kérő a kérelemben valótlan adatokat szerepeltetett, b) az engedély megadásához előírt feltételek már nem állnak fenn, c) az engedélyes az engedélyezett tevékenységet megszünteti, d) az engedélyes a tevékenységet az engedélyben foglaltaktól eltérő módon gyakorolja. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a hulladékkezelési engedélyt visszavonhatja, ha az engedélyes nem tesz eleget a más jogszabályok szerinti nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének, továbbá abban az esetben is, ha az engedélyes akadályozza a hatóságnak a hulladékkezelési ellenőrzésével kapcsolatos eljárását. Amennyiben az engedélyes a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok, vagy a rá vonatkozó hatósági határozat előírásainak nem tesz eleget, a külön jogszabályban meghatározottak szerint hulladékgazdálkodási bírságot köteles fizetni. V. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 10 munkanapon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz 2 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja Ft.

4 4 I N D O K O L Á S A PANNON - VÍZ Víz-, Csatornamű és Fürdő Zrt. (9025 Győr, Országút u. 4.; KSH azonosító száma: ), (továbbiakban:zrt.) a H /2007. sz. határozatban foglalt hulladékkezelési engedélyének módosítása iránti kérelmet nyújtott be a hatósághoz. A Zrt. kérte az előkezelendő hulladék mennyiség és hulladékkör kibővítését. A Zrt. a kérelmében a Győri Szennyvíztisztító telephelyen működő anaerob rothasztó tornyokban biológiailag kezelendő hulladék mennyiségét 20000t/évben adta meg. A kérelemben megadott volumenű tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet ( R )2. abg pont és 3. sz. mellékletének 110. pont alapján előzetes vizsgálat köteles. (szennyvíziszap biológiai kezelése 4 ezer t/év kapacitástól) Ezért a hatóság nyilatkozattételre szólította fel az ügyfelet, hogy elvégzi-e ( R ) ben előírt előzetes vizsgálatot, vagy a kérelmét módosítja, oly módon, hogy a tevékenység volumene a környezetvédelmi engedélyben meghatározott mértéket ne haladja meg 25 %- kal. A Zrt. a válaszában a kérelmét módosította, hogy az anaerob rothasztással kezelendő hulladék mennyiség ne haladja meg a környezetvédelmi engedélyben engedélyezett hulladék mennyiség 25%-át, így az engedélyezhető mennyiség 7487,235x 1,25 =9234 t/év mennyiség. A hatóság a Zrt. hulladékkezelési engedélykérelmében megnevezett EWC kódú mosásból és tisztításból származó, az EWC kódú folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, és EWC kódú közelebbről nem meghatározott hulladékok kezelésére irányuló a hatósághoz benyújtott kérelmét áttette a Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Állategészségügyi Állomásához, mint az elbírálására hatáskörrel rendelkező, illetékes hatósághoz. Az állategészségügyi hatóság jelezte, hogy az EWC , EWC és EWC kódú hulladékok kezelésnek engedélyezése nem tartozik hatáskörébe, mivel a szennyvíztisztításból származó nem a 1774/2002 EK rendeletben meghatározott rácsszemétnek minősülnek, így ezen hulladékok kezelésére a Felügyelőség adja ki az engedélyt. Az ügyfél megfizette a hatóság által megállapított Ft igazgatási szolgáltatási díjat. Megfizette továbbá a hulladékkezelési engedélykérelme elbírálásához szükséges ÁNTSZ Győri, Pannonhalmai, Téti Kistérségi Intézetének szakhatósági eljárásáért megállapított Ft igazgatási szolgáltatási díjat. A hulladékkezelési engedélyezési eljárásra irányadó ügyintézési határidő 3 hónap a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hgt.) 43. (1) bekezdése alapján. Az ügyintézési határidő utolsó napja: március 8. A hatóság az ügyintézési határidőt megtartottnak tekinti. A hatóság megállapította az engedélyezett kezelési tevékenység műszaki és környezetvédelmi jellemzőit: A kezelés környezetvédelmi jellemzői változatlanok. Az iszap rothasztását megelőzi a szennyvíztisztítási technológia során keletkező nyers-, és fölösiszap kezelése, amely a következőket foglalja magába: Az elősűrítése - A fölösiszap előkezelése, sűrítése A szennyvíztisztító telep teljes terhelése esetén a biológiai szennyvíztisztításból származó fölösiszap mennyisége 1314 m 3 /d, szárazanyag tartalma 8539 kg/d. A keletkezett fölösiszap a meglévő, de biológiai tisztítóként tovább nem hasznosítandó ún. A fokozatú bal oldali levegőztető medencébe kerül, ahol elősűrítve az iszap 1,5 %-osra koncentrálódik és a medence egyben kiegyenlítő medenceként is funkcionál. Az elősűrített fölös eleven iszapot gépi sűrítővel mintegy 5 %-os szárazanyag tartalomra koncentrálják.

5 5 - Nyersiszap sűrítése A meglévő 16 m átmérőjű gravitációs sűrítő műtárgyak egyikébe kerül az előülepítésből származó nyersiszap, ahol a gravitációsan sűrített iszap átlagos szárazanyag tartalma 5-6 %, várható napi átlagos mennyisége 213 m 3 /d lesz. Az anaerob rothasztással történő stabilizálása - A sűrített, a nyers, a fölös eleveniszap valamint a saját üzemeltetésű telepeken található zsírfogó műtárgyakban keletkező zsírhulladék, és az előkezelésre átvett nagy szervesanyag tartalmú hulladék a 200 m 3 -es hasznos térfogatú homogenizáló medencébe keveredik össze. A homogenizáló medence oldalára egy zsírbeadagoló berendezést építettek, ami rögtön összekeveri a beadagolt anyagot a medencében található iszappal. A homogenizáló medencéből közvetlen az anaerob rothasztó tornyokba történik a feladás. - Rothasztó tornyok A hulladékok előkezelésére a 2 db m 3 térfogatú, párhuzamosan kapcsolt, keringetővel ellátott, ºC üzemi hőmérsékleten működő, vasbeton szerkezetű rothasztó torony szolgál. Az iszaprothasztó tornyok 355 m 3 /d mennyiségű, kg/d szárazanyag tartalmú kevert iszap és a telepen keletkező zsír rothasztását teszik lehetővé, melynek során mikrobiológiai folyamatok révén az iszap szárazanyag tartalmának 72 %-át kitevő szervesanyag hányad várhatóan 55 %-ban biogáz képződés mellett lebomlik, és csökken a hulladékok patogén mikroorganizmusainak a koncentrációja. A keletkező biogáz a folyamat mellékterméke. Jelenleg a rothasztó tornyokba átlagosan 20tTS/d (kb. 400m 3 ) betáplálás történik, aminek 4-5% a szárazanyag tartalma. Az iszap szervesanyag tartalma 14tTS/d. Az anaerob rothasztó tornyok terhelése a maximális mennyiség 70 %-a. A rothasztó tornyok napi kg szerves anyagot fel tudnak dolgozni. Ez a mennyiséget zsírból napi m 3 -t jelent. Az iszap víztelenítése 3 centrifugával valósul meg. A víztelenített iszap várható átlagos szárazanyag tartalma 26 %. Az iszap hulladék szárítása a telephelyen működő TWC típusú szárító berendezéssel történik. A keletkező iszap minősége: A nagy szervesanyag tartalmú hulladékok iszaprothasztóban történő előkezelése a keletkező iszap minőségét nem változtatják meg, annak szerves része rothasztásra kerül, minek során gáz képződik. A kezelni kívánt hulladék összetétele nagymértékben hasonlít a telepen a beérkező szennyvízből eltávolított zsírtartalmú hulladékhoz, így a képződő iszap minőségi paraméterei nem fognak változni. A beszállított hulladékot a rothasztó toronyba való betáplálás előtt vizsgálják, annak fémtartalmát, szervesanyag tartalmát, szárazanyag tartalmát mérik. A fémtartalom nem lehet magasabb mint az 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében szereplő határérték. A rothasztást a rothasztott iszap víztelenítése, szárítása követi. A hulladékkezelési tevékenység kibocsátásai és környezetre gyakorolt hatása: A tevékenység környezetre gyakorolt hatása: Levegőtisztaság védelem A telepen fűtési tevékenységből eredően 8 db légszennyező pontforrás van, három gázkazán kémény és két bojler kémény. Ezekből csak a két kazán kémény és egy bojler kémény üzemel. További pontforrás a szennyvíziszap kezeléshez kapcsolódó jelenleg földgáz üzemű TCW iszapszárító kéménye, valamint 2 db gázmotor kéménye. A telephely műtárgyaiból diffúz bűzkibocsátás történhet. Vízminőségvédelem, talajvédelem A Győri szennyvíztisztító telep a 21/1999. (VII. 22.) Kormányrendelet szerint elkészített Vízminőségi kárelhárítási üzemi tervvel rendelkezik, szennyvíziszap kezelésre H /2004.I. számon kapott környezetvédelmi engedélyt. Az előkezelni kívánt nagy szervesanyag tartalmú hulladék a vízvonalra nem kerül rávezetésre, mivel a benne lévő nagy szervesanyagot a baktériumok feldolgoznák. Hulladékgazdálkodás A szennyvíztelepen nem közvetlenül a szennyvíztisztítási technológiával összefüggő tevékenységből keletkezik EWC kódszámú települési szilárd hulladék, és EWC kódszámú veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett laboratóriumi vegyszerek. A szennyvíztisztítási technológiából EWC kódszámú rácsszemét, EWC kódszámú homokfogóból származó hulladék, és EWC kódszámú települési szennyvíz tisztításából

6 6 származó iszap keletkezik. A keletkező szennyvíziszap részben komposztálásra kerül részben szárítás után granulátum formájában mezőgazdasági hasznosításra kerül, az egyéb keletkező hulladék annak kezelésére engedéllyel rendelkezőnek került átadásra. A technológiai folyamatok során a társaság telephelyein keletkező zsírfogóink tisztításából származó hulladékok az anaerob rothasztóba kerülnek betáplálásra. Az elsőfokú hatóság a kérelemben foglaltak alapján megállapította, hogy a telephelyen a kezeléshez szükséges személyi és tárgyi feltételek adottak: Előkezelés tárgyi feltétele: a hulladék fogadására 200 m 3 térfogatú műtárgy, 2 db 3750m 3 térfogatú, párhuzamosan kapcsolt, keringetővel ellátott, vasbeton szerkezetű rothasztó torony, beépítve ipari víz nyomásfokozó, biogáz mennyiségmérő, kigázosító műtárgy, a kigázosított iszap hulladékkezelő telephelyre történő továbbítását biztosító csővezeték. Az előkezelés személyi feltételei: felsőfokú környezetvédelmi mérnök végzettségű személyeket foglalkoztatnak. A hatóság a kérelemmel a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. sz. melléklete alapján megkereste az ÁNTSZ Győri, Pannonhalmai, Téti Kistérségi Intézetét (9022 Győr, Batthyány tér 3.), a Győr-Moson-Sopron Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságát (9028 Győr, Arató u. 5.) valamint Győr Megyei Jogú Város Jegyzőjét (9021 Győr, Városháztér 1), hogy adják meg szakhatósági állásfoglalásukat. Az ÁNTSZ Győri, Pannonhalmai, Téti Kistérségi Intézete /2009. Győr-Moson-Sopron Megyei MgSzH 17.2/4976-1/2009. számon adta meg hozzájárulását az engedély kiadásához. Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Közigazgatási Osztálya /2009 számú állásfoglalásában kikötés nélkül hozzájárult az engedély kiadásához. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000.évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hgt.) 14. (1) bekezdése szerint: Hulladékkezelési tevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása. A 14. (2) bekezdés előírja, hogy a Hulladékkezelési tevékenység - ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet ettől eltérően nem rendelkezik - kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. A 14. (3) bekezdése szerint pedig A hulladékkezelésből származó hulladékra a hulladékkezelő köteles betartani a hulladék termelőjére megállapított kötelezettségeket. A fentiek alapján az elsőfokú hatóság a kérelemnek- a határozat rendelkező részében foglalt előírások betartásával - helyt adott. A határozat a fentiekben meghivatkozott jogszabályokon, valamint 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet (továbbiakban:r.) 20. (1) e) pontján, és a 22. (1) (2) (3) bekezdésein alapul. Az engedély meghosszabbítására vonatkozó rendelkezés a R. 23/A (1) bekezdésén alapul. Az engedély visszavonásáról a R a rendelkezik. A hatóság az előkezelésre kerülő hulladékokat a módosított 16/2001 (VII.18.) KöM rendelet szerinti kódja és megnevezése alapján jelölte meg. Az esetleges havária esetén a bejelentési kötelezettséget az évi LIII. törvény 50. (1) bekezdése és a Hgt. 16. (1) bekezdése írja elő. Bejelentés-köteles légszennyező pontforrás létesítését megelőzően a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 9. -ban foglaltak szerint kell eljárni. A hatóság a nyilvántartási és az adatszolgáltatási előírásokat a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartásról és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X.18.) Kormány rendelet alapján írta elő. A határozat IV. fejezetében foglalt tájékoztatás a Ket. 72. (1) bekezdés df) pontján alapul. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 96., 98. (1) bek., 99. (1) bekezdései biztosítják, a

7 7 szolgáltatási díj fizetéséről a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése rendelkezik. A hatóság hatáskörét a fenti jogszabályokon túl a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 38. (1) bekezdése, illetékességét ugyanezen jogszabály 1.számú mellékletének IV. fejezete szabályozza. Győr, január 27. G e r e n c s é r T i v a d a r Igazgató megbízásából Pintér Imre s.k. engedélyezési jogi titkárságvezető