A vállalati és munkavállalói adatfelvétel eredményeinek értékelő összefoglalása

Átírás

1 A vállalati és munkavállalói adatfelvétel eredményeinek értékelő összefoglalása Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány megbízásából Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft IBS Kutató és Tanácsadó Kft. Székhely: 1031 Budapest, Záhony u. 7. Cégjegyzékszám: Adószáma: Bankszámla száma: MKB Budapest, június

2 Tartalom Ábrajegyzék... 3 Táblázatjegyzék... 5 Vezetői összefoglaló... 6 A határ menti régió magyar oldalán végzett kérdőíves adatfelvételek eredményei... 9 A kérdőíves adatfelvételek módszertani háttere... 9 A vállalati adatfelvétel eredményei A válaszadó cégek bemutatása, jellemzése A külföldi és a szlovák munkavállalók foglalkoztatása A szlovák munkaerő toborzásának eszközei és foglalkoztatásának motivációi A szlovák munkaerő foglalkoztatását akadályozó és elősegítő tényezői A vállalkozások létszámfelvételi tervei és prognózisa a szlovák migránsokkal kapcsolatban A munkavállalói adatfelvétel eredményei A válaszadók demográfiai és területi jellemzői A migrációs vonzástér vizsgálata A magyarországi munkavégzés motivációi A magyarországi munkavégzés jellemzői A magyarországi munkahelykeresés csatornái Az ingázó szlovák munkavállalók kapcsolatrendszere és jövőképe Mellékletek

3 Ábrajegyzék 1. ábra: A felmérés mintájában szereplő cégek száma és megoszlása létszámnagyság-kategóriák szerint, % ábra: Mi jelenleg a vállalat (szervezet) tulajdonformája? (%) ábra: Mi jellemzi az Önök vállalatának (szervezetének) tulajdoni struktúráját? (%) ábra: Melyek az Önök vállalatának (szervezetének) fő külföldi kereskedelmi piacai az alábbiak közül? (%) ábra: Melyek az Önök vállalatának (szervezetének) fő belföldi kereskedelmi piacai az alábbiak közül? ábra: Dolgozik-e az Önök vállalata (szervezete) szlovák beszállítókkal? ábra: A külföldi, szlovák munkavállalók foglalkoztatásának jellemzői a határ menti régióban, % ábra: Az Önök által jelenleg/korábban foglalkoztatott szlovák állampolgárságú munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatban melyik állítás igaz? (%) ábra: Az Önök vállalatára (szervezetére) mennyire jellemző, hogy az alábbi módszereket, eszközöket alkalmazza/alkalmazta a szlovák állampolgárságú munkavállalók toborzására? (%) ábra: Mennyire jellemzőek az Önök vállalatára (szervezetére) az alábbi állítások? (%) ábra: Ön szerint az alábbi tényezők milyen mértékben nehezítik/nehezítették a szlovák munkavállalók magyarországi foglalkoztatását? (%) ábra: Ön szerint alábbi tényezők milyen mértékben könnyítenék a szlovák munkavállalók magyarországi foglalkoztatását? (%) ábra: Az Önök vállalata (szervezete) tervezi-e, hogy a jövőben bővíti a szlovák állampolgárságú munkavállalók számát? (%) ábra: Ön hogyan látja, a jövőben hogyan fog változni azon szlovák állampolgárságú munkavállalók száma Magyarországon, akik a szlovák-magyar határ mentén fognak dolgozni? (%) ábra: Az Önök vállalata (szervezete) tervezi-e a közeljövőben alábbi beruházások valamelyikét? ábra: A felmérés mintájába került szlovák munkavállalók megoszlása megyék szerint*, % ábra: A felmérés mintájába került szlovák munkavállalók megoszlása korcsoportok szerint, % ábra: A felmérés mintájába került szlovák munkavállalók megoszlása iskolai végzettség szerint, % ábra: Mely szlovákiai kerületből jár Ön át dolgozni Magyarországra? (%) ábra: Mely szlovákiai járásból jár Ön át dolgozni Magyarországra? (%) ábra: Összességében hány kilométert utazik Ön szlovákiai lakóhelyétől a jelenlegi magyarországi munkahelyéig? (%) ábra: Milyen közlekedési eszközzel utazik Ön szlovákiai lakhelye és jelenlegi magyarországi munkahelye között? (%) ábra: Kérem, mondja meg, hogy mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? (%) ábra: Mióta dolgozik Ön Magyarországon? (%) ábra: Ön milyen munkakörben dolgozik most? (%) ábra: Mennyire jellemző Önre, hogy az alábbi lehetőségek valamelyikével élt a korábbiakban magyarországi munkahelykeresés céljából? Informális csatornák (%) ábra: Mennyire jellemző Önre, hogy az alábbi lehetőségek valamelyikével élt a korábbiakban magyarországi munkahelykeresés céljából? Internetes hirdetés (%) ábra: Mennyire jellemző Önre, hogy az alábbi lehetőségek valamelyikével élt a korábbiakban magyarországi munkahelykeresés céljából? (%) ábra: Kérem, mondja meg, ismer-e Ön olyan munkavállalót, aki átjár Szlovákiából Magyarországra dolgozni? (%) ábra: Kérem, mondja meg, ismer-e olyan szlovák munkavállalókat, akik Önhöz hasonlóan Magyarországon dolgoznak, de az Önétől eltérő munkahelyen? (%) ábra: Az Ön által ismert munkavállalók mely alábbi csoportba tatoznak? (%) ábra: Kérem, mondja meg, Ön jelenlegi magyarországi munkahelyére egyedül vagy másokkal együtt, csoportosan jár át dolgozni? (%) ábra: A jövőbeli terveket illetően, Ön milyen hosszú időtávban gondolkodik a magyarországi munkavégzést illetően a kérdezés időpontját kiindulási alapnak véve? (%)

4 34. ábra: Tervezi-e Ön a közeljövőben, hogy meglévő munkahelye miatt átköltözik és letelepszik Magyarországon? (%)

5 Táblázatjegyzék 1. táblázat: Az induló minta területi struktúrája (db) táblázat: Hány telephelye volt az Önök vállalatának (szervezetének) 2013 végén? táblázat: Az Önök vállalatának (szervezetésnek) van-e telephelye Szlovákiában? táblázat: A felmérés mintájában szereplő cégek száma és megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, %

6 Vezetői összefoglaló A projekt során a szlovák-magyar határ menti régió magyar és szlovák oldalán egyaránt egy vállalati és egy munkavállalói kérdőíves adatfelvétel lebonyolítására került sor. Jelen elemzés a magyar adatokat mutatja be. Sem a vállalati, sem a munkavállalói adatfelvétel nem tekinthető reprezentatívnak, a megállapítások csak a mintában lévő munkaadókra, illetve munkavállalókra vonatkoztatható. A vállalati adatfelvétel során megkérdezett cégek döntően a feldolgozóipar és a kereskedelem területén működnek, dominánsan hazai tulajdonú magánvállalatok. A vállalkozások legtöbbje a 10 fő alatti létszámot foglalkoztató munkaadók körébe tartozik, az 50 fő felettiek aránya közel 20%. Csupán egy szűk körükre jellemző kevesebb mint 10%, hogy Szlovákiában rendelkeznek kereskedelmi piaccal, egyébként a vállalkozások közel háromnegyede egyáltalán nincs jelen más országban. A külföldi munkavállalók foglalkoztatása csak a vállalkozások kis csoportját (14,2%-át) jellemezi a határ menti régióban, viszont azok a cégek, amelyek élnek ezzel a lehetőséggel, döntően szlovák munkavállalókat alkalmaznak, foglalkoztatásuk egyértelműen a határrégió nyugati oldalán hangsúlyosabb. A szlovák munkavállalók jellemzően teljes munkaidőben, határozatlan idejű szerződéssel dolgoznak, a részmunkaidős, a megbízási szerződéssel, az alkalmi munkavállalóként történő foglalkoztatás csupán egyedi esetekben jelenik meg. A munkaerő-kölcsönzőkön keresztüli foglalkoztatás sem jellemző, ennek többek között oka lehet, hogy e foglalkoztatási formát csak időszakosan alkalmazzák a munkaadók. A szlovák munkavállalók döntően betanított munkás, kisebb részben pedig szakmunkás pozíciókban dolgoznak. A segédmunkásként kereső tevékenységet végzők súlya marginálisnak tekinthető, az ügyintéző, ügyviteli alkalmazottként valamint vezető, felső vezető, irányítóként dolgozók aránya hasonlóképpen elenyésző. A határrégió munkaadói jellemzően egyéni jelentkezés és informális csatornák alapján vesznek fel szlovák munkavállalókat. Emellett az internetes hirdetések és az újsághirdetések szerepe kiemelkedő a toborzási eszközöket illetően. A vállalkozások több ok miatt szeretik a szlovák munkavállalókat alkalmazni, ezek közül a négy legfontosabb, hogy rugalmasak, könnyen betaníthatók, hosszú távon lehet rájuk számítani és megbízhatóak. A szlovák munkaerő olcsó volta és a cégeknél meglévő munkaerőhiány az imént felsorolt okokhoz képest kisebb szerepet játszik a határrégió másik oldaláról érkező munkavállalók foglalkoztatásában. A szlovák munkaerő alkalmazását a legnagyobb mértékben az adminisztrációs nehézségek és a magyarországi jogi tényezők akadályozzák. A határrégió vállalkozásai szerint e két tényező orvoslásával jelentős mértékben lehetne elősegíteni a határ menti régió magyar oldalának irányába zajló munkavállalási célú migráció növekedését. Az adminisztrációs és 6

7 jogi akadályok elhárításán túlmenően ez tovább ösztönözhető lenne az utazás és lakhatás támogatásával, új határátkelők építésével, a munkavállalók képzésének elősegítésével. A felmérésben résztvevő vállalkozások körében elsősorban a szlovák munkavállalók létszámának stagnálását prognosztizálhatjuk, legfeljebb szerény mértékű növekedést várhatunk. A határ menti régióba érkező szlovák munkavállalók többsége a fiatalabb korcsoportokba tartozik, 60%-a legfeljebb 40 éves volt a lekérdezett vendégmunkásoknak. Adatfelvételünk jellemzően az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők meghatározó voltára mutat rá, a munkavállalók több mint felét (55,6%-át) alkották az általános iskola legfeljebb 9 osztályát, a szakiskolát és szakmunkásképzőt valamint a középiskolát érettségi nélkül elvégzők. A vendégmunkások azon szűk rétege, amely felsőfokú végzettséggel rendelkezik, elsődlegesen a határrégió nyugati oldalán dolgozik. A felmérésben résztvevő munkavállalók közül a legtöbben a Nyitrai kerületből járnak át dolgozni Magyarországra, ezen belül is az Érsekújvári és a Komáromi járásból. Az ingázás meghatározó eszköze a szerződéses busz és a saját személygépkocsi. Ebben a tekintetben alapvető különbség van a határ menti régió két oldalán. Míg nyugaton a szerződéses busz és a saját személygépkocsi dominál, addig a keleti oldalon szerződéses buszok lényegében nincsenek, a saját személygépkocsi használata kevésbé jellemző, ugyanakkor a busz- és vonatközlekedés is szerephez jut az ingázás során. A munkavállalók két legnagyobb csoportját azok a szlovák vendégmunkások alkotják, akik legfeljebb 5 éve, illetve 6-10 éve dolgoznak a határrégió magyar oldalán. A magyarországi munkavégzés időtartamának hosszabb volta elsődlegesen a határ menti régió keleti oldalán a jellemző. A fizikai munkát igénylő pozíciókban domináns a szlovák munkavállalók jelenléte, ezen belül is a szakmunkás fizikai foglalkozásúak körében, mindössze 23,4%-uk dolgozott valamilyen középfokú vagy felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben. A munkavállalói adatfelvétel megerősítette a vállalati adatfelvétel azon eredményeit, hogy a szlovákok foglalkoztatása szinte kizárólag teljes munkaidőben, határozatlan idejű szerződéssel történik és a munkaerő-kölcsönzésnek csekély szerepe van a foglalkoztatásukban. A munkavállalókkal készített kérdőívek szintén megerősítették, hogy a határ menti régióban történő munkahelykeresés legfontosabb eszközei közé tartoznak az informális csatornák, az internetes hirdetések és az újsághirdetések igénybevétele. A magyarországi munkavégzést több egymás mellett szorosan élő tényező motiválja. Ezek közül az első legfontosabb, hogy a szlovák munkavállalók nagy része csak itt kap/kapott munkát. Ebben kiemelkedő szerepe lehet annak, hogy a migránsok jelentős része magyar nemzetiségű, akik ha Szlovákiában képzettségükkel, végzettségükkel nem tudnak elhelyezkedni, vagy nem beszélik a megfelelő szinten a szlovákot, Magyarországon egy relatíve jó bérrel még találnak munkát. Emellett fontos ösztönző számukra, hogy itt több a munkalehetőség, jobbak a munkakörülmények, stabilabbak a munkahelyek és hosszabb távon kiszámíthatóbbak, mint Szlovákiában. A több képzésre való lehetőség, a munkahely 7

8 megközelíthetősége és a kereseti lehetőségek is fontosak, azonban ezek kisebb szerepet játszanak egy magyarországi munkalehetőség mérlegelésekor. 8

9 A határ menti régió magyar oldalán végzett kérdőíves adatfelvételek eredményei A kérdőíves adatfelvételek módszertani háttere A projekt keretében egy vállalati és egy munkavállalói kérdőíves adatfelvétel lebonyolítására került sor a határ menti régió magyar és szlovák oldalán egyaránt. Jelen tanulmány a magyar oldalon végzett adatfelvételek eredményeit ismerteti, amelyek január 19-e és április 3-a között kerültek lebonyolításra. A vállalati adatfelvétel célja az volt, hogy a határ menti régióban működő vállalkozásokat felkeresve információkat gyűjtsünk a szlovák állampolgárok foglalkoztatásának motivációiról, jellemzőiről. A munkavállalói kérdőív a migráns szlovák munkavállalók demográfiai jellemzőit, a magyarországi munkavállalás motivációit vizsgálta. A vállalati adatfelvétel alapjául az L-W-B Hungary Gazdasági és Könyvkiadó Kft. Cégreferens adatbázisa (a továbbiakban: Cégreferens adatbázis) szolgált, amely tartalma nem fedi le működő vállalkozások teljes magyarországi populációját, így az adatfelvétel eredményei nem tekinthetők reprezentatívnak erre a sokaságra nézve. A cégadatbázisból csak a versenyszférában és a non-profit szektorban működő szervezeteket vettük figyelembe. Az adatbázisból első körben leválogattuk a határ menti régiót alkotó hat megyében található szervezetek listáját, ezt követően a címadatokhoz irányítószám alapján hozzácsatoltuk a kistérségi besorolást. Ez alapján pedig leszűkítettük a cégek körét kizárólag a határ menti régióba tartozókra. A vállalati adatfelvétel célcsoportját a szlovák munkavállalókat az adatfelvétel időszakában vagy már ekkor nem, de korábban foglalkoztató határ menti régióban működő cégek alkották. Annak érdekében, hogy minél több ilyen szervezetet tudjunk megkeresni az adatfelvétel során, a cégadatbázist kiegészítettük olyan cégek adataival, amelyről különböző csatornákon 1 keresztül tudható volt, hogy szlovák munkavállalót foglalkoztatnak vagy korábban foglalkoztattak. Az adatfelvétel során csökkenő mintás adatfelvételi technikát alkalmaztunk, amely azt jelenti, hogy a mintavételkor nagyobb induló mintával számoltunk a válaszmegtagadás és a lekérdezés más okból történő meghiúsulása miatt, tehát nem alkalmaztunk pótcímeket a kiesők helyettesítésére. A kérdezőbiztosoknak így minden olyan céget meg kellett keresniük, amelyek bekerültek a felmérés mintájába. Az adatbázisban szereplő cégeket két kategóriába soroltuk, aszerint, hogy a határ menti régió nyugati vagy keleti oldalához tartoznak, majd a cégek megyék 2 szerinti megoszlása 1 A projekt keretében végzett szakértői interjúk során szerzett információk, továbbá internetes weboldalakon, hírportálokon megtalálható információk. 2 Jelen esetben csak a megye határrégióba tartozó részét jelenti. 9

10 alapján, területi alapon (megye) létrehozott rétegekből véletlen mintát vettünk. A határ menti régió nyugati és a keleti oldalán céget tartalmazó induló mintát alakítottunk ki, az egyenlő arányban való képviselet érdekében. 1. táblázat: Az induló minta területi struktúrája (db) Területi egység Induló minta nagysága Győr-Moson-Sopron 153 Komárom-Esztergom 128 Pest 119 Határ menti régió nyugati oldala 400 Borsod-Abaúj-Zemplén 219 Heves 13 Nógrád 168 Határ menti régió keleti oldala 400 Határ menti régió összesen 800 A munkavállalói adatfelvétel során a célcsoport nehéz elérhetősége miatt a nem valószínűségi mintavételek közül a hólabda módszert alkalmaztuk, így az adatfelvétel eredményei nem tekinthetők reprezentatívnak. Ennek értelmében, ha a vállalati adatfelvétel során a kérdezőbiztos olyan céget kérdezett le, amely foglalkoztatott a kérdezéskor szlovák munkavállalót, akkor a válaszadó vagy a cég ebben a kérdésben illetékes döntéshozójának segítségét, engedélyét kérte a célcsoportba tartozók lekérdezésére. A kérdezőbiztosoknak ebben az esetben az adott cégnél dolgozó összes vagy lehető legtöbb szlovák munkavállaló lekérdezésére kellett törekednie. Mivel sem a vállalati, sem a munkavállalói adatfelvétel nem reprezentatív, ezért a kutatás eredményei csak a mintába került cégekre, illetve munkavállalókra vonatkoztathatók. A vállalati adatfelvétel eredményei Elsőként bemutatjuk a megkérdezett vállalkozások legfontosabb általános és gazdasági jellemzőit. Ezt követően a megvizsgáljuk, hogy mekkora hányaduk foglalkoztatott az adatfelvétel időszakában, illetve azt megelőzően külföldi és szlovák munkavállalót. Emellett foglalkozunk a szlovák munkavállalók alkalmazásának motivációival, illetve azzal, hogy foglalkoztatásukat mely tényezők segítik elő, illetve akadályozzák. A válaszadó cégek bemutatása, jellemzése Az adatfelvétel csak az általunk lehatárolt határ menti régióra terjedt ki. A 800 db vállalkozást tartalmazó induló mintából összesen 474 db céget sikerült lekérdezni, amely 10

11 59,3%-os válaszadási arányt jelent. Míg a határrégió keleti oldalán magas volt a válaszadási kedv (68,5%), addig a nyugati oldalon csak a cégek fele egyezett bele a kérdőív kitöltésébe. A cégek döntő többsége, 95,7%-a már a projekt által vizsgált közötti időszak legelején is működött, mindössze 4,3%-uk alapítása történt 2007 után. Legtöbbjük (70-80%-uk) egy telephelyen működött 2007-ben és 2013-ban is. 2. táblázat: Hány telephelye volt az Önök vállalatának (szervezetének) 2013 végén? Válasz/ismeretlen Gyakoriság Százalékos megoszlás Érvényes százalék ,7 73, ,1 18, ,8 3, ,3 2, ,6 0, ,6 0, ,2 0, ,4 0, ,2 0,2 Összesen ,1 100,0 Nem tudja 1 0,2 Nem válaszolt 3 0,6 Nem ismert 5 1,1 Ismeretlen összesen 9 1,9 Mindösszesen ,0 A vizsgált vállalkozásokra egyáltalán nem jellemző, hogy Szlovákiában is telephelyet működtetnének, mindössze három cég esetében volt ez megfigyelhető. Ehhez hasonlóan az sem jellegadó, hogy a tulajdonosnak olyan másik vállalata lenne, amelynek székhelye vagy telephelye Szlovákiában található, mindössze a cégek 2,8%-ánál találkoztunk ilyennel. 11

12 3. táblázat: Az Önök vállalatának (szervezetésnek) van-e telephelye Szlovákiában? Válasz/ismeretlen Gyakoriság Százalékos megoszlás Érvényes százalék Van 3 0,6 0,6 Nincs ,2 99,4 Összesen ,8 100,0 Nem ismert 1 0,2 Mindösszesen ,0 A legtöbb lekérdezett vállalkozás a feldolgozóipar (31,9%) és a kereskedelem (22,9%) területén működik, e két gazdasági ágba tartozik a cégek több mint fele. A fennmaradó területek mintából való részesedése minden esetben 6% alatti. A gazdasági ágak szerinti megoszlást erőteljesen befolyásolja, hogy a minta harmadát kitevő cégek nem adták meg a felmérés során a TEAOR számukat. 4. táblázat: A felmérés mintájában szereplő cégek száma és megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, % Nemzetgazdasági ág (TEAOR'08) Gyakoriság (db) Százalékos megoszlás Érvényes százalék Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 12 2,5 3,6 Bányászat 2 0,4 0,6 Feldolgozóipar ,4 31,9 Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 1 0,2 0,3 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 6 1,3 1,8 Építőipar 26 5,5 7,8 Kereskedelem, gépjárműjavítás 76 16,0 22,9 Szállítás, raktározás 19 4,0 5,7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 14 3,0 4,2 Információ, kommunikáció 8 1,7 2,4 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 3 0,6 0,9 Ingatlanügyletek 8 1,7 2,4 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 26 5,5 7,8 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 8 1,7 2,4 Oktatás 5 1,1 1,5 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 5 1,1 1,5 Művészet, szórakozás, szabad idő 2 0,4 0,6 Egyéb szolgáltatás 5 1,1 1,5 Összesen ,0 100,0 Nem ismert ,0 Mindösszesen ,0 12

13 A vállalkozások létszámnagyság-kategória szerinti megoszlását nézve megállapítható, hogy a minta meghatározó hányadát, több mint felét a 10 fő alatti cégek teszik ki. A főt és az főt foglalkoztatók aránya közel azonos, 14% és 16%. A legalább 250 fős létszámmal rendelkező cégek mindössze 5,1%-os arányt képviselnek a mintában. 1. ábra: A felmérés mintájában szereplő cégek száma és megoszlása létszámnagyság-kategóriák szerint, % (n=449) 60,0 50,0 53,9 40,0 30,0 20,0 10,0 16,0 10,9 14,0 5,1 0,0 1-9 fő fő fő fő 250 fő és afelett Megjegyzés: A cégek által 2013-ra megadott éves átlagos statisztikai állományi létszám alapján számolva Az adatfelvételben résztvevő vállalkozások döntő többsége (85,2%-a) hazai tulajdonú magánvállalat, a második legnagyobb csoportot a külföldi tulajdonú vállalatok adják, arányuk azonban szignifikánsan kisebb, a 10%-ot sem éri el. A hazai állami tulajdonú, a hazai és külföldi vegyes tulajdonú, a multinacionális és az egyéb kategóriába tartozó vállalatok jelenléte a mintában elenyészőnek tekinthető. 2. ábra: Mi jelenleg a vállalat (szervezet) tulajdonformája? (%) (n=473) 0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 Hazai magántulajdonú vállalat 85,2 Hazai állami tulajdonú vállalat Hazai és külföldi vegyes tulajdonú vállalat Külföldi tulajdonú vállalat Multinacionális vállalat Egyéb 2,7 2,3 8,5 0,6 0,6 13

14 A tulajdoni struktúrát illetően megemlítendő, hogy az adatszolgáltatók körét a 100%-ban magyar tulajdonban lévő vállalkozások dominanciája jellemzi (88,3%). Ehhez képest a teljes mértékben külföldi tulajdonban lévő cégek aránya szignifikánsan kisebb, mindössze 7,0%-os. A többségi magyar és a többségi külföldi tulajdonban lévő vállalkozások súlya nem számottevő. 3. ábra: Mi jellemzi az Önök vállalatának (szervezetének) tulajdoni struktúráját? (%) (n=471) 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 88,3 100%-ban magyar tulajdonban van 7,0 100%-ban külföldi tulajdonban van 1,3 3,4 Többségi magyartöbbségi külföldi tulajdonban van tulajdonban van Az alapvető vállalati ismérvek mellett a kereskedelmi piacokra vonatkozó információk is szerepeltek a felmérés kérdőívén. Ez azért volt fontos számunkra, hogy lássuk, a határ menti régióban működő cégek mekkora hányada rendelkezik szlovák kapcsolatokkal. A kutatás eredményei azonban rávilágítottak, hogy a határrégióban működő, megkérdezett vállalkozások többsége, közel harmada semmilyen külföldi kereskedelmi piaccal nem rendelkezik. Csupán a vállalkozások egy nagyon szűk rétegére (9,2%-ára) jellemző, hogy jelen van Szlovákiában. Megjegyzendő, hogy ennél azoknak a cégeknek köre sem nagyobb, akik Németországban rendelkeznek kereskedelmi piaccal. 14

15 4. ábra: Melyek az Önök vállalatának (szervezetének) fő külföldi kereskedelmi piacai az alábbiak közül? (%) 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 nem rendelkezik külföldi kereskedelmi piaccal (n=324) 71,2 egyéb EU tagállamok* (n=59) Németország (n=49) egyéb Magyarországgal szomszédos országok** (n=45) Szlovákia (n=42) egyéb (n=22) 13,0 10,8 9,9 9,2 4,8 Megjegyzés: A kérdőíven több válasz is megjelölhető volt *Németországon és Szlovákián kívül értendő **Szlovákián kívül értendő A határ menti régió nyugati és keleti oldala között lényegi különbség, hogy a külföldi kereskedelmi piaccal nem rendelkező cégek aránya az utóbbi területen magasabb, 12%- ponttal. Ez nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a határrégió nyugati oldalán alapvetően nagyobb azon vállalkozásoknak száma és aránya, amelyek a globalizált világgazdaságba integrálódva működnek. Nem véletlen, hogy ezeket a cégeket a gazdasági válság nagyobb mértékben érintette. A határ menti régió nyugati oldalán nem csak általánosságban nagyobb a külföldi piacokon jelenlévő vállalkozások aránya, hanem a Szlovákiában való jelenlét is itt a nagyobb mértékű. Míg a határrégió magyar oldalának nyugati részén fekvő vállalkozások 13,2%-ának, addig a keleti szakaszon lévők 6,4%-ának van valamilyen kereskedelmi kapcsolata szlovák céggel/cégekkel. A kutatás keretében a belföldi kereskedelmi piacokat is megvizsgáltuk. Az eredmények alapján látható, hogy a vizsgált cégek körében a határ menti régiót alkotó megyék valamelyikében való jelenlét a domináns. Alig 20%-uk nyilatkozott úgy a felmérés során, hogy inkább vagy csak ezeken a megyéken kívül vannak piacai. Ebben a tekintetben nem mutatható ki pregnáns különbség a határrégió két oldala között. Ezt jól mutatja, hogy a nyugati részen fekvő cégek 53,4%-a csak a határ menti megyékben, 29,5%-a pedig inkább a határ menti megyékben rendelkezik belföldi kereskedelmi piaccal, ezek az arányok a keleti szakaszon sorrendben a következők: 56,4%, 25,4%. 15

16 5. ábra: Melyek az Önök vállalatának (szervezetének) fő belföldi kereskedelmi piacai az alábbiak közül? (n=429) 60,0 55,0 50,0 40,0 30,0 27,3 20,0 10,0 11,4 6,3 0,0 csak a határ menti régió megyéinek valamelyike inkább a határ menti régió megyéinek valamelyike inkább a határ menti régión kívül csak a határ menti régión kívül Megjegyzés: a határ menti régió megyéinek körébe Győr-Moson-Sopron, Komárom- Esztergom, Pest, Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye tartozik. A kereskedelmi piacokhoz képest a szlovák beszállítók lényegesen nagyobb szerepet játszanak a határ menti régió magyar vállalkozásainak életében, hiszen több mint harmaduk rendelkezik ilyen célból szlovák kapcsolattal. 6. ábra: Dolgozik-e az Önök vállalata (szervezete) szlovák beszállítókkal? (n=171) 34,5 65,5 Igen Nem 16

17 A külföldi és a szlovák munkavállalók foglalkoztatása A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy a felmérésben résztvevő vállalkozások mekkora hányada foglalkoztat külföldi munkavállalót, továbbá konkrétan szlovák állampolgárt. Emellett kitérünk a foglalkoztatás jellemzőire is. A látóterünkbe került vállalkozásoknak csak egy szűk köre (14,2%-a) foglalkoztatott külföldi munkavállalót az adatfelvétel időszakában, ennél még kevesebben voltak azok, akik ekkor nem, de korábban viszont éltek a külföldi munkaerő alkalmazásának lehetőségével. Ezzel párhuzamosan fontos látnunk, hogy ott a cégek döntő többsége szlovák munkavállalót alkalmazott, ahol az adatfelvételkor vagy azt megelőzően foglalkoztattak külföldi munkavállalót. A felmérésben résztvevő cégek közel 90%-ának volt szlovák állampolgárságú munkavállalója a kérdőív kitöltésekor. Mindez azt mutatja, hogy a határ menti régióban megfigyelt cégek közül kevesen foglalkoztatnak külföldi munkavállalókat, akik azonban élnek ezzel a lehetőséggel, jellemzően szlovák munkavállalókat alkalmaznak. Az általunk vizsgált vállalati körre jellemző, hogy a nagyobb létszámnagyság-kategóriákba tarozó cégeknél magasabb a külföldi és a szlovák munkavállalók aránya is. A szlovák vendégmunkások foglalkoztatása egyértelműen a feldolgozóiparban koncentrálódik, ezen belül is a következő három ágazatba: fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása, gumi- műanyag és nemfém ásványi termék gyártása, járműgyártás. Ez jól mutatja, hogy a járműgyártás mellett olyan ágazatokban vannak jelen a szlovák munkavállalók, amelyek szorosan kötődnek a járműiparhoz. 7. ábra: A külföldi, szlovák munkavállalók foglalkoztatásának jellemzői a határ menti régióban, % 0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 Van-e az Önök vállalatánál (szervezeténél) a foglalkoztatott munkavállalók között külföldi munkavállaló? (n=67) 14,2 Volt-e az Önök vállalatánál (szervezeténél) a foglalkoztatott munkavállalók között külföldi munkavállaló? (n=18) 4,4 Van-e az Önök vállalatánál (szervezeténél) a foglalkoztatott külföldi munkavállalók között szlovák állampolgárságú munkavállaló? (n=58)* Volt-e az Önök vállalatánál (szervezeténél) a foglalkoztatott külföldi munkavállalók között szlovák állampolgárságú munkavállaló? (n=16)** 72,7 87,9 * A külföldi munkavállalót/munkavállalókat foglalkoztató cégek körére értendő **A külföldi munkavállalót/munkavállalókat korábban foglalkoztató cégek körére értendő 17

18 A külföldi és a szlovák munkavállalók foglalkoztatása a határ menti régió nyugati oldalán működő vállalkozásokra jellemző nagyobb mértékben. A nyugati részen fekvő cégek 22,6%-a alkalmazott külföldi munkavállalókat, körükben pedig 95,5% azok aránya, akik szlovákokat foglalkoztattak. A határrégió keleti szakaszán ezzel szemben a vállalkozások csupán 8%-ának volt külföldi munkavállalója, közülük 72,7%-uk rendelkezett szlovák foglalkoztatottal. A szlovák foglalkoztatottal rendelkezők aránya a nyugati oldalon szignifikánsan magasabb a keleti oldal adatához képest. A vizsgált munkaadói körben a szlovák munkavállalók szinte kizárólag teljes munkaidős állásban, határozatlan idejű szerződéssel kerülnek foglalkoztatásra. Egyáltalán nem jellemző a megbízási szerződéssel, az alkalmi munkavállalóként és a kölcsönzött munkavállalóként történő foglalkoztatás. A felmérésben résztvevő cégek szlovák munkavállalói közül minden esetben csupán néhány fő került ily módokon alkalmazásra. A munkaerő-kölcsönző cégen keresztül történő foglalkoztatásra külön kérdés keretében is rákérdeztünk, ennek eredményei szintén a kölcsönzés jelentőségbeli hiányára utalnak. A vállalkozások több mint 80%-ánál a szlovák munkavállalók foglalkoztatása a munkaerőkölcsönzők közreműködése nélkül történt meg. A fennmaradó 17,6% mindössze néhány céget jelent. A munkavállalói adatfelvételben szintén rákérdeztünk a munkaerőkölcsönzésen keresztüli foglalkoztatásra. Az adatok ott is a munkaerő-kölcsönzés csekély szerepére mutatnak rá. Ezzel szemben a szakmai interjúk egyértelműen a kölcsönző cégek szerepét hangsúlyozták a szlovák munkaerő foglalkoztatását illetően. Azt mondhatjuk, hogy az adatfelvételünk nem igazolta vissza a munkaerő-kölcsönzők pregnáns szerepét. Jelen esetben is hangsúlyozzuk ugyanakkor, hogy ez csak a mintában szereplő cégekre levonható következtetés, mivel mintánk nem reprezentatív. A reprezentativitás hiánya mellett figyelembe kell vennünk ugyanakkor a szakmai interjúk azon tapasztalatait, amelyek arra mutatnak rá, hogy a vállalkozások sok esetben csak a foglalkoztatás első időszakában veszik igénybe a munkaerő-kölcsönzők segítségét, utána átveszik a munkaerőt a saját állományukba. Másrészt, sok esetben a munkaadók abból a szempontból is csak időszakosan élnek a munkaerő-kölcsönzők segítségével, hogy csak kiemelkedő munkaerőigény esetén fedezik ebből a forrásból szükségleteiket. 18

19 8. ábra: Az Önök által jelenleg/korábban foglalkoztatott szlovák állampolgárságú munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatban melyik állítás igaz? (%) (n=68) A munkavállalók egyike sem munkaerőkölcsönző cégen kereszül kerül/került foglalkoztatásra A munkavállalók kisebb része munkaerő-kölcsönző cégen kereszül kerül/került foglalkoztatásra A munkavállalók egy jelentős része munkaerő-kölcsönző cégen kereszül kerül/került foglalkoztatásra A munkavállalók mindegyike munkaerőkölcsönző cégen kereszül kerül/került foglalkoztatásra 7,4 5,9 4,4 82,4 0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 A szlovák munkaerő foglalkoztatására döntően betanított munkás, másodsorban pedig szakmunkás pozíciókban kerül sor. Ehhez képest a segédmunkásként dolgozók aránya szignifikánsan alacsonyabb. A felmérés által vizsgált cégek körében 2010-ben és 2013-ban a szlovák munkavállalók 80-90%-a betanított munkás volt, 2007-ben ennél alacsonyabb arányt mértünk, 58,4%-ot. Ennek az az oka, hogy korábban a szakmunkás pozíciókban dolgozók aránya lényegesen magasabb volt, ebben az évben például 30,7%-ot tett ki ben és 2013-ban már 10% körüli értékeket mértünk. A felmérés adatai összhangban vannak a szakmai interjúk során szerzett tapasztalatokkal, amelyek szintén a betanított munkás pozícióban dolgozó szlovákok túlsúlyára mutattak rá, mivel a képzettebb munkaerő számára már nem cél a magyarországi munkavégzés. Ez összekapcsolódik az interjúk további eredményeivel, nevezetesen, hogy Szlovákiában a magyar nemzetiségűek irányában egyre inkább követelményként fogalmazódik meg a szlovák nyelv magas szintű ismerete, s azok a munkavállalók, akik meglévő végzettségükkel az esetleges nyelvi problémák miatt nem tudnak Szlovákiában elhelyezkedni, magyar nyelvtudásuk révén a határ menti régió magyar oldalán egy relatíve jó pozícióhoz juthatnak. Ennek kapcsán fontos megemlíteni, hogy a munkavállalói adatfelvétel eredményei a határrégió magyar oldalán dolgozó szlovák munkavállalók körében az alacsonyabb iskolai végzettség meghatározó voltára mutatnak rá. A szlovák munkaerő toborzásának eszközei és foglalkoztatásának motivációi A következőkben a szlovák munkaerő kapcsán alkalmazott toborzási technikákat elemezzük. A vállalkozások képviselőinek egy négyfokú skálán kellett megjelölnie, hogy az egyes technikák közül melyik jellemző/volt jellemző cégükre, amikor munkaerőigényüket 19

20 szlovák munkaerő segítségével elégítik/elégítették ki. Itt azokat a cégeket is megkérdeztük, akik az adatfelvétel időszakában nem, de korábban foglalkoztattak szlovák munkavállalókat. Az adatelemzés során eszközönként összevontuk azokat a válaszokat, amelyek az adott toborzási csatorna használatának intenzitását (teljes mértékben jellemző, inkább jellemző), illetve annak ellenpólusát (egyáltalán nem jellemző, inkább nem jellemző) fejezik ki. Ezt követően az egyes toborzási technikákat sorba rendeztük aszerint, hogy melyek esetében volt a legnagyobb a jellemző válaszok aránya. 9. ábra: Az Önök vállalatára (szervezetére) mennyire jellemző, hogy az alábbi módszereket, eszközöket alkalmazza/alkalmazta a szlovák állampolgárságú munkavállalók toborzására? (%) 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 egyéni jelentkezés (n=54) 76,1 informális csatornák (család, barátok stb.) (n=47) 66,2 internetes hirdetés (n=26) 36,6 újsághirdetés (n=19) 26,4 munkaerőkölcsönző cég (n=9) vállalati toborzás (n=8) egyéb (n=4) magán-4munkaközvetítő cég (n=5) 12,5 11,1 11,1 6,9 A legtöbb vállalkozás a szlovák munkavállalóit egyéni vagy informális csatornákon keresztül történő jelentkezés alapján veszi fel munkaerő állományába. Emellett az internetes és újsághirdetéseket emelhetjük ki fontos toborzási technikaként. A munkaerőkölcsönzés, a magán-munkaközvetítés és a vállalati toborzás marginális tényezőt játszik a szlovák munkaerő utáni kutatás eszközei közül. A munkavállalókkal készített adatfelvétellel párhuzamot mutatnak az adatok annyiban, hogy ott is az informális csatornák, az internetes hirdetések és az újsághirdetések játszottak kiemelkedő szerepet a magyarországi munkahelykeresésben. Az egyes toborzási technikák alkalmazása a határ menti régió nyugati és keleti oldalán nem mutat eltérő sajátosságokat. A leginkább használt eszközök igénybe vétele a nyugati oldalon nagyobb arányban fordul elő, de döntően ez abból fakad, hogy a szlovák munkavállalók munkaerő-piaci jelenléte erre a határszakaszra koncentrálódik. A toborzási technikák mellett a vállalkozásokat a szlovák munkavállalók foglalkoztatásának motivációival kapcsolatban is megkérdeztük. A kérdést ebben az esetben is kiterjesztettük azokra a munkaadókra, akik az adatfelvételkor nem, de korábban alkalmaztak már szlovák vendégmunkásokat. 20

21 Jelen esetben is összevontuk azokat a válaszokat, amelyek az egyes motiváló tényezők intenzitását (teljes mértékben jellemző, inkább jellemző), illetve annak ellenpólusát (egyáltalán nem jellemző, inkább nem jellemző) fejezik ki. Ezt követően az egyes motivációs tényezőket sorba rendeztük aszerint, hogy melyek esetében volt a legnagyobb a jellemző válaszok aránya. Összességében megállapítható, hogy nem emelhető ki csupán egyetlen olyan tényező, amely kiugró mértékben ösztönözné a szlovák munkavállalók foglalkoztatását. A munkaadókat egyszerre több dolog szorosan motiválja a szlovákok alkalmazását illetően. A négy legfontosabb dolog ebben a tekintetben a szlovák munkaerő rugalmassága, gyors tanulékonysága, hosszú távon történő foglalkoztathatósága és megbízhatósága. A szlovák munkaerő képzettsége ennél a négy tulajdonágnál már kisebb súllyal esik latba, fontossága azonban nem megkérdőjelezhető, hiszen a cégek 63,9%-a szerint ez is motiváló erőt jelent foglalkoztatásuk kapcsán. 10. ábra: Mennyire jellemzőek az Önök vállalatára (szervezetére) az alábbi állítások? (%) 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0 rugalmasak a foglalkoztatás formáját illetően (n=54) könnyen betanulnak az adott pozíciókba (n=53) hosszú távon lehet rájuk számítani (n=54) megbízhatóak (n=52) 79,4 77,9 77,1 75,4 jól képzettek és tapasztalt munkaerőt jelentenek (n=46) 63,9 a meglévő munkaerőhiány miatt (n=27) 40,3 egyéb ok (n=5) olcsóbbak, mint a magyar munkaerő (n=10) 14,9 19,2 A szlovák munkaerő magyarhoz képest viszonyított olcsóbb mivolta és más egyéb okok motiválják a legkevésbé a munkaadókat a szlovákok foglalkoztatását illetően. A munkaerőhiány súlya a motivációk között ennél nagyobb, azonban a megbízhatósághoz, hosszú távon történő foglalkoztathatósághoz képest kisebb. Bár a munkaerőhiányt a cégek 40,3%-a jelölte meg okként, a szakmai interjúk tapasztalatai alapján ennél fajsúlyosabb problémaként is várható lett volna a kérdőíves adatfelvételben való megjelenése. A határ menti régió nyugati oldalán készült interjúkban ugyanis rendkívül nagy hangsúlyt kapott a vállalkozások munkaerőhiánya, amely már oly mértékűvé nőtte ki magát, hogy az ország más részeiről is munkaerőt toboroznak a térség cégei. Arányaiban a munkaerőhiány a nyugati szakaszon több működő cégnél jelent meg adatbázisunkban, azonban a motiváció egyes tényezői nem mutattak szignifikáns kapcsolatot a határ menti régió területi dimenziójával, így statisztikai értelemben nem jelenhetjük ki, hogy ez a különbség szignifikáns is lenne. 21

22 A szlovák munkaerő foglalkoztatását akadályozó és elősegítő tényezői A felmérés keretében a szlovák munkaerő foglalkoztatását akadályozó és elősegítő tényezőket is vizsgáltuk. A kérdéseket szintén feltettük azoknak a munkáltatóknak, akiknek az adatfelvételkor már nem volt szlovák munkavállalójuk, de korábban igen. Az eddigiekhez hasonlóan a cég képviselőinek egy négyfokú skálán kellett megjelölniük, hogy egy adott tényező milyen mértékben akadályozza/akadályozta, illetve segítené elő a szlovák munkavállalók migrációját. Itt is összevontuk azokat a válaszokat, amelyek az adott tényező akadályozó/könnyítő jellegét (teljes mértékben, inkább igen), illetve annak ellenpólusát (egyáltalán nem, inkább nem) fejezik ki. Ezt követően az egyes itemeket sorba rendeztük aszerint, hogy melyek esetében értettek legnagyobb arányban egyet a cégek képviselői az adott tényező migrációt akadályozó/könnyítő jellegével. A vizsgált vállalati körben a szlovák munkaerő migrációjának fő akadályozó elemét az adminisztrációs nehézségek, problémák jelentik. A cégek közel fele helyezkedett erre az álláspontra. Ehhez képest kevésbé súlyos, de fontos problémák egyrészt a jogi, másrészt pedig az ingázáshoz kötődő tényezők. A jogi problémákat a vállalkozások Magyarországon látják nagyobbnak, Szlovákiában kevésbé. Az ingázás kapcsán az utazási költségek jelentik a legnagyobb gondot, majd ezzel szoros összefüggésben a lakóhely és a munkahely közötti távolság, végül pedig a nem megfelelő közösségi közlekedés. A szlovák munkavállalók képzettségével kapcsolatos problémák és a bérezésben való megegyezés nem számottevően jelenti akadályát a szlovák munkaerő foglalkoztatásának. 11. ábra: Ön szerint az alábbi tényezők milyen mértékben nehezítik/nehezítették a szlovák munkavállalók magyarországi foglalkoztatását? (%) 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 adminisztrációs nehézségek, problémák (n=34) jogi tényezők Magyarországon (n=22) utazási költség n=23) a lakóhely és a munkavégzés helye közötti távolság (n=20) jogi tényezők Szlovákiában (n=16) nem megfelelő közösségi közlekedés (n=17) megfelelő végzettség, szakképzettség, kvalitás hiánya (n=9) bérezésben való megegyezés nehézségei (n=6) egyéb (n=0) 0,0 8,6 12,9 32,4 31,9 27,8 26,2 25,0 47,9 A szlovák munkavállalók migrációjának elősegítéséhez alapvetően három területen szükséges változtatni. Ezek közül az első és legfontosabb az adminisztráció csökkentése, másodsorban pedig a jogi szabályozás könnyítése. A harmadik területet pedig az ingázáshoz 22

23 kötődő tényezők jelentik, ezek közül is a legfontosabbnak az utazás támogatása. Ezt követően a lakhatás támogatása és új határátkelők létrehozása jelenik meg kezelendő területként. Az elemzés során az eddigiekben azt láttuk, hogy a munkaadók alapvetően elégedettek a szlovák munkavállalók képzettségével, ez a kérdés azonban rávilágít arra, hogy a cégek egy részének a munkaerő képzésére, továbbképzésére is igénye lenne. 12. ábra: Ön szerint alábbi tényezők milyen mértékben könnyítenék a szlovák munkavállalók magyarországi foglalkoztatását? (%) 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 adminisztráció csökkentése (n=47) 68,1 jogi szabályozás könnyítése (n=40) utazás támogatása (n=40) 59,7 58,8 munkavállalók képzésének segítése (n=29) lakhatás támogatása (n=26) 42,6 40,0 új határátkelők létrehozása (n=11) 18,0 egyéb (n=1) 3,8 A határ menti régió nyugati és keleti szakasza között alapvető különbség látszik kirajzolódni az ingázáshoz kapcsolódó és a munkavállalók képzését érintő tényezőket illetően. Az új határátkelők létrehozását, az utazás támogatását, a lakhatás támogatását és a munkavállalók képzésének elősegítését szignifikánsan nagyobb arányban tartják szükségesnek a határ menti régió keleti oldalának vállalkozásai. A határátkelők problémája szinte kizárólag a keleti részen jelenik meg, a képzés elősegítésének szükségességét itt a cégek 65,2%-a említette, a nyugati oldalon csak 31,1%-a. Az utazás támogatását a keleti szakasz munkaadóinak több mint 90%-a szükségesnek tartaná a migráció ösztönzésében, a nyugati oldalon mindössze 42,2%-a. Hasonló eredményeket kaptunk a lakhatás támogatása kapcsán is, a keleti területeken fekvő cégek 80%-a szerint kellene ebben a tekintetben segíteni a migránsokat, a nyugati oldalon ez az arány csak 22,2%. A határ menti régió keleti oldalán a lakhatási és utazási támogatásra fektetett nagyobb hangsúlyt több dolog magyarázhatja. Egyrészt, hogy a keleti szakaszon fekvő vállalkozások anyagi, gazdasági helyzete kedvezőtlenebb nyugati társaikénál. További magyarázatot jelenthet, hogy a munkavállalói adatfelvétel alapján tudjuk, a keleti oldalon olyan cégek is bekerültek a mintába, akik több mint 50 km-ről érkező szlovák munkavállalókat foglalkoztatnak, ez a nyugati oldalon kevésbé jellemző. A határátkelők problémája a projekt keretében lebonyolított szakmai interjúk során is megjelent. Noha nem domináns tényezőként, s csupán a határ menti régió nyugati és keleti 23

24 oldalának egyes részein, Pest és Nógrád megye egyes szakaszaira vonatkozóan. Megjegyzendő, hogy a kérdőíves adatfelvétel során a nyugati oldalról Pest megye helyett Komárom-Esztergom megye határrégióhoz tartozó kistérségeinek vállalkozásai jelezték a határátkelők problémáját, de az alacsony elemszámok és a reprezentativitás hiánya miatt ebből következtetés nem vonható le. A vállalkozások létszámfelvételi tervei és prognózisa a szlovák migránsokkal kapcsolatban A vállalati kérdőív végén a munkaadókat a szlovák munkaerő felvételével kapcsolatos terveikről kérdeztük. Jelen kérdés kapcsán a cégek differenciálhatók aszerint, hogy a kérdezés időszakában foglalkoztattak a kérdezés időszakában nem, de korábban foglalkoztatattak sem a kérdezés időszakában, sem korábban nem foglalkoztatattak szlovák munkavállalót. Azoknál a cégeknél, ahol az adatfelvétel időszakában nem, de korábban volt szlovák munkavállaló, a vállalkozások többsége mutat arra hajlandóságot, hogy a jövőben ismételten alkalmazzon a határrégió másik oldaláról érkező munkavállalót. Megjegyzendő azonban, hogy a cégek egy meglehetősen szűk köréről van szó. Ezzel szemben azoknak a munkaadóknak a jelentős része, amely eddig sem élt ezzel a lehetőséggel, a jövőben sem tervez szlovák munkavállalót foglalkoztatni. Itt pedig azt kell látnunk, hogy a vállalatok ezen köre alkotja a megkérdezett cégek jelentős részét. Az adatfelvételkor szlovákokat foglalkoztatók körében azt tapasztaljuk, hogy a vállalkozások kis része tervezi csak a határrégió másik oldaláról kielégíteni bővülő munkaerő szükségletét. Az alábbi ábra jól mutatja, hogy a cégek alig közel harmada (27,1%-a) tervez szlovák munkavállalót felvenni, akik közülük biztosan élni fognak ezzel a lehetőséggel, arányuk nem számottevő. 24

25 13. ábra: Az Önök vállalata (szervezete) tervezi-e, hogy a jövőben bővíti a szlovák állampolgárságú munkavállalók számát? (%) (n=59) 70,0 60,0 59,3 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 5,1 22,0 13,6 0,0 igen, biztosan igen, valószínű nem, nem valószínű biztos, hogy nem Mindez arra enged következtetni, hogy a lekérdezett vállalatok körében nem várható a szlovák munkavállalók létszámának jelentős növekedése, döntően stagnálásra számíthatunk. Szerény mértékű növekedés akkor következhet be, ha az eddigiekben szlovák állampolgárokat foglalkoztató cégek a tervezett létszámbővítést valóban végrehajtják, továbbá, ha a korábban szlovákokat foglalkoztatók ismét nyitnak e munkaerő irányába. A kérdezéskor szlovákokat alkalmazó vállalkozások szintén a szlovák munkavállalók létszámának stagnálását vetítik előre a határ menti régió egészében. A cégek közel háromnegyede vélekedett így. Olyan vállalkozás nem is volt, aki egyértelműen a szlovák létszám bővülése mellett tette volna le voksát, a növekedést is mindössze 14,7%-uk valószínűsítette. Csökkenést pedig közel 12%-uk vár. 14. ábra: Ön hogyan látja, a jövőben hogyan fog változni azon szlovák állampolgárságú munkavállalók száma Magyarországon, akik a szlovák-magyar határ mentén fognak dolgozni? (%) (n=68) 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 14,7 inkább növekedni fog 73,5 változatlan marad 8,8 inkább csökkenni fog 2,9 egyértelműen csökkenni fog nem jellemző A szlovák vendégmunkások számának várható alakulása mellett arról is megkérdeztük a vállalkozásokat, hogy a közeljövőben milyen beruházásokat terveznek végrehajtani, s ezek 25

26 között milyen súlya lesz a munkaerő felvételét eredményező fejlesztéseknek. A határ menti régió cégei elsősorban a technológiai vonatkozású beruházásokat célozzák meg a közeljövőben, a munkaerő felvételt eredményező befektetések csak a vállalkozások szűkebb körében prognosztizálhatók. Ezt jól mutatja, hogy a mintába került vállalkozások közel 10%-a tervez munkaerő felvétellel járó beruházást, 9,9%-a pedig olyan fejlesztéseket kíván végrehajtani, amely a munkaerő létszámának bővítése mellett technológiai alapú innovációt is magában foglal. 15. ábra: Az Önök vállalata (szervezete) tervezi-e a közeljövőben alábbi beruházások valamelyikét? (n=257) 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 34,8 9,5 9,9 Technológiai Olyan kapacitásbővítő vonatkozású beruházás beruházás, amely új munkaerő felvételét eredményezi Mindkettő Megjegyzés: A kérdőíven több válasz is megjelölhető volt 26

27 Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Pest Győr-Moson-Sopron Komárom-Esztergom A munkavállalói adatfelvétel eredményei Jelen fejezetben a munkavállalói adatfelvétel eredményeit ismertetjük. Elsőként a felmérés válaszadóinak demográfiai és területi jellemzőit mutatjuk be, ezt követően a migrációs vonzásteret, majd pedig a munkavállalás motivációit vizsgáljuk meg részletesebben. Emellett kitérünk a munkahelykeresés csatornáira és a munkavállalók kapcsolatrendszerére is. A válaszadók demográfiai és területi jellemzői A hólabda módszer segítségével összesen 181 fő szlovák munkavállalót sikerült lekérdezniük a kérdezőbiztosoknak a határ menti régió magyar oldalának területén. A mintába került szlovák munkavállalók döntő többsége (84,5%-a) a határrégió nyugati, kisebb része pedig annak keleti (15,5%-a) oldalán dolgozott az adatfelvétel időszakában. Felhívjuk a figyelmet, hogy az eredmények csak a mintában szereplő szlovák munkavállalókra vonatkoztathatók. A legtöbb munkavállalót azokban a határ menti régióhoz tartozó kistérségekben sikerült lekérdezni, amelyek Pest, Komárom-Esztergom és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében találhatók. Mivel a határrégióhoz tartozó kistérségekben meglehetősen alacsony a megkérdezett munkavállalók száma, ezért a későbbiekben az adatokat a határrégió egészére vagy annak nyugat-kelet dimenziójára lebontva közöljük. 16. ábra: A felmérés mintájába került szlovák munkavállalók megoszlása megyék szerint*, % (n=181) 60,0 50,0 51,4 40,0 30,0 29,3 20,0 10,0 0,0 11,6 0,0 3,9 3,9 Határ menti régió keleti oldala Határ menti régió nyugati oldala *Az adott megyén belül csak a határ menti régió kistérségeire vonatkozó adat 27

28 A megkérdezett szlovák munkavállalók között a férfiak aránya (71,3%) lényegesen magasabb volt a nőkénél (28,7%). A nemek szerinti megoszlás a határ menti régió keleti oldalán volt kiegyenlítettebb (férfiak: 57,1%; nők: 42,9%), a nyugati oldalon a férfiak dominanciája volt a meghatározó (73,9%). A minta több mint felét a éves korcsoportba tartozó szlovák munkavállalók teszik ki, második legnagyobb csoportjukat, közel harmadukat a 40 és 49 év közöttiek alkotják. A legfiatalabbak és az év közöttiek aránya közel 10%-os, a 60 felettiek jelenléte a mintában pedig elenyésző. Ezzel a struktúrával a határ menti régió nyugati oldalának megkérdezett munkavállalói is egyértelműen jellemezhetők, viszont a keleti oldalon szinte csak a éves korcsoportba tartozó munkavállalókat találunk. Megjegyzendő, hogy a éves és a éves korcsoportokba tartozik a minta 60,3%-a, amely alátámasztja a szakmai interjú tapasztalatait, miszerint döntően a fiatalabb korosztályba tartozó munkavállalók jönnek a határ menti régióba dolgozni. 17. ábra: A felmérés mintájába került szlovák munkavállalók megoszlása korcsoportok szerint, % (n=181) 8,9 1,7 9,5 29,1 50, éves éves éves éves 60 éves és idősebb Iskolai végzettség szempontjából a szakiskolával, szakmunkásképzővel (38,3%) rendelkező szlovák munkavállalók alkotják a kutatásban résztvevők domináns csoportját, ezt követően a szakközépiskolával (15%), majd a szakmunkásképzővel (érettségivel) (13,3%) rendelkezők vannak a legnagyobb arányban. A negyedik legnagyobb kategóriába a főiskolai, egyetemi diplomával rendelkezők tartoznak, akik a minta 11,7%-át adják. A doktori képzésben résztvevők, a gimnáziumot vagy magasabb szintű szakmunkásképzőt végzettek aránya elenyészőnek tekinthető. Az iskolai végzettség kapcsán szintén szükséges rámutatni a különbségekre a nyugati és a keleti oldalon dolgozó szlovák vendégmunkások között. A határrégió nyugati oldalán a munkavállalók közel fele szakiskolával, szakmunkásképzővel rendelkezett az adatfelvétel időszakában, ehhez képest a csak szakmunkásképzőt (érettségivel), szakközépiskolát és legfeljebb az általános iskola 9 osztályát elvégzők aránya lényegesen alacsonyabb volt, 10% 28

29 körül mozgott. Ezzel szemben a keleti oldalon, a szakközépiskolai végzettségűek és a szakmunkásképzővel (érettségivel) rendelkező munkavállalók alkotják a két legnagyobb csoportot. 18. ábra: A felmérés mintájába került szlovák munkavállalók megoszlása iskolai végzettség szerint, % (n=181) 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 8,9 38,3 8,3 13,3 1,7 15,0 2,2 11,7 0,6 A szakmai interjúkat feldolgozó fejezetben említettük, hogy a Győr-Moson-Sopron megyei tapasztalatok az alacsonyan kvalifikált munkaerő jelenlétét hangsúlyozták ki a határ menti régió ezen szakaszán. A kérdőíves adatfelvétel adatai nem szűkíthetők le azokra a határrégiót alkotó kistérségekre, amelyek Győr-Moson-Sopron megyében találhatók, az azonban jól látszik, hogy az adatgyűjtés a határ menti régió egészében az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező munkaerő meghatározó voltára mutat rá. A migrációs vonzástér vizsgálata A minta jellemzését követően azt vizsgáljuk meg, hogy a migráns munkavállalók Szlovákia mely részéről érkeznek Magyarországra. A kutatásban résztvevők döntő többsége, 83,3%-a Nyitrai kerületből jön határrégió magyar oldalára dolgozni. E válaszadói kör migrációs célpontja jellemzően két magyarországi megye, Pest (64,1%) és Komárom-Esztergom (31,7%). A Nyitrai kerülethez képest más kerületekből érkező ingázók aránya szignifikánsan alacsonyabb, arányuk 10% alatti. Mivel ezen esetekben néhány főről van szó, mélyebb következtetések levonására nincs lehetőségünk. 29

30 19. ábra: Mely szlovákiai kerületből jár Ön át dolgozni Magyarországra? (%) (n=174) 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 2,9 6,9 4,0 83,3 2,3 0,6 Korábbiakban több alkalommal említettük, hogy a kerületi szintű elemzések nem megfelelőek számunkra, ugyanis elfedik a határ menti térség sajátosságait. Ebből kifolyólag a migrációs vonzásteret is érdemes alacsonyabb területi, tehát járási szinten is megvizsgálni. Így már láthatóvá válik, hogy a Nyitrai kerületen belül, mely járások a munkavállalási célú migráció szűkebb forrásterületei. A legtöbb szlovákiai munkavállaló az Érsekújvári és a Komáromi járásból érkezik a határrégió magyar oldalára, az összes válaszadó 67,8%-a az előbbi, 19,7%-a pedig az utóbbi csoportba tartozik. A más járásokból érkező migránsok jelenléte a mintában elenyészőnek tekinthető. 20. ábra: Mely szlovákiai járásból jár Ön át dolgozni Magyarországra? (%) (n=152) 80,0 70,0 67,8 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 19,7 10,0 0,0 1,3 3,3 3,9 3,3 0,7 30

31 A szlovák munkavállalók 83,7%-a több mint 10 km-ert ingázik lakóhelye és magyarországi munkahelye között. A legtöbben, a vendégmunkások közel harmada, km közötti távot utazik, 17,5%-uk pedig km-ert tesz meg. A legkisebb és a legnagyobb távot a válaszadók 16,3-16,3%-a tesz meg azért, hogy magyarországi munkahelyére eljusson. Az átlagosan megtett távolság 33,6 km, amelyhez meglehetősen nagy szórás társul (28,9 km). A nagy szórás oka, hogy a mintában található néhány kiugróan nagy távon ingázó munkavállaló, akiknél a lakóhely és a munkahely között km-es a távolság. 21. ábra: Összességében hány kilométert utazik Ön szlovákiai lakóhelyétől a jelenlegi magyarországi munkahelyéig? (%) (n=166) 16,3 16,3 17,5 28,3 21,7 legfeljebb 10 km km km km 50 km felett A megtett távolságot illetően a határ menti régió két oldalán azt tapasztaljuk, hogy a keleti oldalon ingázó szlovák munkavállalók közül legtöbben 50 km-nél is többet utaznak magyarországi munkahelyükig. A határrégió nyugati oldalán ezzel szemben az ennél kisebb távok megtétele a jellemző, a legtöbb munkavállaló km közötti távot tesz meg. Az ingázás döntően napi rendszerességű, a válaszadók több mint 83,4%-a nap mint nap átjár a határ menti régió magyar oldalára dolgozni. Az ennél ritkábban ingázók elsősorban heti vagy havi rendszerességgel utaznak haza Szlovákiába. Az ingázáshoz kapcsolódóan releváns téma az utazás eszköze. A legtöbben szerződéses buszjárattal (42,9%), illetve saját személygépkocsival (34,3%) ingáznak, összességében e két eszközt használja a mintában lévők háromnegyede. Ehhez képest az egyéb közlekedési eszköz, buszközlekedés, vasútközlekedés és a vállalati személygépkocsi szerepe az ingázás szempontjából marginálisnak tekinthető. 31

32 22. ábra: Milyen közlekedési eszközzel utazik Ön szlovákiai lakhelye és jelenlegi magyarországi munkahelye között? (%) (n=175) 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 42,9 34,3 7,4 6,9 6,3 2,3 A határ menti régió nyugati oldalán szinte kizárólag a szerződéses busz és a saját személygépkocsi jelenti az ingázás eszközét. Ezzel szemben a határrégió keleti szakaszán a szerződéses busszal történő személyszállítás tulajdonképpen nincs jelen, továbbá a személygépkocsi használata kevésbé jellemző, ugyanakkor a határ keleti szakaszán a busz- és vonatközlekedésnek is szerepe van az ingázók szállításában. A szakmai interjúk során több ízben is megjelent a szerződéses buszok fontossága a szlovák munkaerő szállítását illetően, elsősorban a határ menti régió nyugati oldalán. Az interjúk arra is rámutattak, hogy a gazdasági válságot követően a szerződéses buszjáratok a szlovák munkavállalók számával együtt jelentős mértékben megfogyatkoztak. A kutatás keretében végzett adatfelvétel azonban azt mutatja, hogy a szerződéses buszjáratok szerepe később sem vált marginálissá, továbbra is fontos közlekedési eszköz maradt. A magyarországi munkavégzés motivációi A munkavállalói adatfelvétel során a magyarországi munkavégzés motivációiról is gyűjtöttünk információkat. A válaszadók négyfokú skálán fejthették ki véleményüket előre meghatározott állításokkal kapcsolatban. Az adatelemzés megkönnyítése érdekében állításonként összevontuk azokat a válaszokat, amelyek az egyetértést (teljes mértékben egyetért, inkább egyetért), illetve az egyet nem értést (egyáltalán nem ért egyet, inkább nem ért egyet) fejezik ki. Ezt követően az állításokat sorba rendeztük aszerint, hogy melyikkel értettek a legnagyobb arányban egyet a kérdezettek. A határ menti régió magyar oldalán való munkavégzést több tényező együttesen motiválja, ezek között a különbség meglehetősen kicsi. A legtöbb munkavállaló 32

33 magyarországi munkaerő-piaci jelenléte azzal indokolható saját bevallásuk szerint, hogy csak itt jutnak/jutottak munkához. Ez a probléma a szakmai interjúk során is megjelent, elsősorban a határ menti régió nyugati oldalán. A magyar nemzetiségűek felé ugyanis a munkavégzés során egyre inkább elvárt a szlovák nyelv megfelelő szintű ismerete. Azok a magyar nemzetiségűek, akik Szlovákiában képzettségükkel, végzettségükkel nem tudnak elhelyezkedni, vagy nem beszélik a megfelelő szinten a szlovákot, Magyarországon egy relatíve jó bérrel még találnak munkát. Igaz ugyan, hogy adatfelvételünk nem reprezentatív, ennek ellenére jól jelzi, hogy a kutatásban résztvevők körében ez a probléma nem csak a határrégió nyugati részén, hanem annak egész területén ösztönző tényező a magyarországi munkavégzés mellett. Ezt követően a több magyarországi munkalehetőség jelent meg második meghatározó okként. A magyarországi munkavégzést azonban nem csak a lehetőségek nagyobb száma, hanem a jobb munkakörülmények, továbbá a stabilabb és hosszú távon kiszámíthatóbb munkahelyek is szorosan ösztönzik a felmérésben résztvevők véleménye szerint. A kereseti és a több képzésre való lehetőség, valamint a munkahely megközelíthetősége az imént említett tényezőkhöz képest már kisebb súllyal esik latba a magyarországi munkavégzés kapcsán. Ennek ellenére szerepük nem elhanyagolható, hiszen a válaszadók 65,8-75,1%-ánál jelentettek motiváló erőt abban, hogy a határrégió magyar oldalán vállaljanak munkát. A kereseti lehetőségek kisebb motiváló ereje nem véletlen, hiszen 2013-ra a magyar és szlovák minimálbér közötti különbség lényegében eltűnt, továbbá a magyar és szlovák bérek közötti differenciák jelentősen mérséklődtek az utóbbi években, amely az ingázás költségeivel kalkulálva jelentős mértékben csökkentette a határon túli munkavállalás motiváló erejét. Ezeket a folyamatokat a projekt során készült szakmai interjúk is megerősítették. 23. ábra: Kérem, mondja meg, hogy mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? (%) csak Magyarországon kapok/kaptam munkát (n=147) képest több a munkalehetőség (n=147) 0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 89,6 88,0 képest jobbak a munkakörülmények (n=142) képest stabilabbak a munkahelyek (n=142) képest hosszú távon kiszámíthatóbb (n=133) képest jobbak a kereseti lehetőségek (n=127) hasonlóan jó a munkahely megközelíthetősége (n=125) képest több lehetőség van képzésre (n=106) 87,1 85,5 83,6 75,1 71,4 65,8 egyéb (n=3) 23,1 33

34 Érdemes a motivációk kapcsán megvizsgálni a határ menti régió nyugati és keleti oldala közötti hasonlóságokat és különbségeket. Területi hovatartozástól függetlenül a szlovák munkavállalók számára a magyarországi munkavégzés vonatkozásában egyaránt fontos szerepe van a munkahelyek kiszámíthatóságának, stabilitásának, a több munkalehetőség meglétének, továbbá kizárólag a Magyarországon való munkához jutásnak. Ezzel szemben a határ menti régió nyugati oldalán a szlovák munkavállalók kedvezőbben ítélik meg a magyar munkaerő-piaci lehetőségeket, úgy látják, hogy több lehetőség van képzésre, jobbak a kereseti lehetőségek és jobbak a munkakörülmények. Emellett a munkahelyek megközelíthetőségét is jobbnak látják a határszakasz keleti oldalán dolgozó társaikhoz képest. A magyarországi munkavégzés jellemzői A demográfiai jellemzők, a migrációs vonzástér és a motivációk elemzését követően a munkavégzésre vonatkozó adatokat vizsgáljuk meg. A határ menti régióban lekérdezett munkavállalók átlagosan már 7 éve (szórás: 3 év) dolgoztak Magyarországon az adatfelvétel időpontjában. A legtöbb megkérdezett munkavállaló, 41%-a legfeljebb 5 éve, tehát a gazdasági válság kitörése után kezdett a határ menti régió magyar oldalán dolgozni. Azok aránya közel ugyanekkora, akik több mint 6 éve, de legfeljebb 10 éve vannak jelen vendégmunkásként a magyar munkaerő-piacon. A több mint 15 éve magyar munkaviszonnyal rendelkezők elenyésző csoportját alkotják a mintának, viszont akik éve itt dolgoznak, relatíve jelentős arányt képviselnek. Összességében azt mondhatjuk, hogy a megkérdezett szlovák munkavállalók fele a válság kitörése után, tehát 2009-ben és azt követően kezdett el dolgozni Magyarországon. Ennek értelmében nem helytálló az a konzekvencia, hogy a gazdasági válság kitörését követően nem érkezett új szlovák munkaerő a határ menti régióba és csak azok dolgoztak itt a krízist követően is, akiket elkerült az elbocsátási hullám. 24. ábra: Mióta dolgozik Ön Magyarországon? (%) (n=178) 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 41,0 36,5 20,8 1,7 legfeljebb 5 éve 6-10 éve éve több mint 15 éve 34

35 A hosszabb magyarországi munkavégzés elsődlegesen a határ menti régió keleti oldalán dolgozó szlovák munkavállalóit jellemzi, hiszen 44%-uk éve, 40%-uk pedig 6-10 éve folytat itt kereső tevékenységet. A nyugati oldalon ezzel szemben a legfeljebb 5 éve (45,1%) magyarországi munkaviszonnyal rendelkezők alkotják a legnagyobb csoportot, ezt követően pedig 6-10 éve (35,9%) itt dolgozók. A vállalati kérdezésen keresztül megtalált, kutatásban résztvevő szlovák munkavállalók 55,1%-a legfeljebb 5 éve, közel 40%-a pedig 6-10 éve dolgozott az adatfelvétel időszakában meglévő munkahelyén. Akik ennél is több időt töltöttek el legutolsó munkahelyükön, a minta kevesebb mint 10%-át jelentik. A jelenlegi munkahelyen eltöltött idő kapcsán nincs különbség a határ menti régió két oldala között, mindkét esetben a legfeljebb 5 éve, 6-10 éve jelenlegi munkahelyükön dolgozó munkavállalók aránya a legnagyobb. Mióta dolgozik Ön a jelenlegi magyarországi munkahelyén? (%) (n=176) 7,4 37,5 55,1 legfeljebb 5 éve 6-10 éve éve A jelenlegi munkahely kérdésével szorosan összefügg, hogy ezzel együtt összesen hány munkahelye volt a kérdezetteknek az adatfelvétel időszakáig. A legtöbb válaszadónak (63,3%-ának) egy munkahelye volt a határ menti régió térségében, csupán 20,6%-ának volt legalább kettő, 10,6%-ának pedig három munkahelye. Mindez azt mutatja, hogy a felmérésben résztvevő munkavállalókat általánosságban kevésbé jellemzi a munkahelyek gyakori változtatása. A határ menti régió nyugati és keleti szakasza ugyanakkor tekinthető nem egységesnek ebben a tekintetben. A nyugati oldalon kevésbé jellemző azon munkavállalók jelenléte, akik egynél több munkahellyel rendelkeztek az eddigiekben (29,4%), a keleti oldalon viszont a válaszadók jelentős részének, közel 80%-ának már legalább 2-4 munkahelye volt a magyarországi munkavégzésének ideje alatt. Ez nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy a határrégió keleti oldalán jelentős azon szlovák munkavállalók aránya, akik a leghosszabb 35

36 ideje Magyarországon dolgoznak, ebből kifolyólag többször is kényszerülhettek munkahelykeresésre. A szlovák munkavállalók több mint háromnegyede valamilyen fizikai foglalkozású munkakörben került foglalkoztatásra az adatfelvétel időszakában, tehát alig negyedük dolgozott valamilyen szellemi foglalkozású munkakörben. A fizikai foglalkozású munkakörök közül a szakmunkás volt a domináns (52,8%), ehhez képest a betanított fizikai foglalkozásúak súlya jelentősen kisebb, a segédmunkásoké pedig elenyésző. A szellemi foglalkozású munkakörökben dolgozók között nincs pregnáns különbség, nagyságrendileg azonos a felsőfokú és középfokú végzettséget igénylő pozíciókban dolgozók aránya. 25. ábra: Ön milyen munkakörben dolgozik most? (%) (n=176) 60,0 50,0 52,8 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 10,6 Felsőfokú végzettséget igénylő szellemi foglalkozású 12,8 Középfokú végzettséget igénylő szellemi foglalkozású Szakmunkás fizikai foglalkozású 18,3 Betanított fizikai foglalkozású 5,0 Segédmunkás fizikai foglalkozású 0,6 Egyéb A határ menti régió nyugati és keleti része ebből a szempontból eltérő sajátosságokat mutat. Míg a keleti oldalon szinte csak szakmunkás fizikai foglalkozásúakat találunk, addig a nyugati oldalon a szellemi foglalkozású munkakörökben dolgozó szlovák munkavállalók aránya is számottevő, hiszen közel negyedük dolgozik ilyen területeken. Megjegyzendő, hogy ennek ellenére jelen esetben is a szakmunkás (48,7%) és a betanított (21,7%) fizikai foglalkozásúak dominanciája a jellemző a munkakörök tekintetében. A szellemi foglalkozásúakra való nagyobb igény a határ menti régió nyugati oldalán összefüggésben lehet azzal, hogy ezen a területen találjuk azokat a vállalkozásokat (Audi, Suzuki stb.), amelyeknek a legfejlettebb technológiák hordozói révén nem csak nagy mennyiségű fizikai, hanem jelentősebb szellemi munkaerőre is szükségük van. 36

37 A kutatásban résztvevőkre vonatkoztatva megállapíthatjuk, hogy a határrégióban nem jellemző a részmunkaidős foglalkoztatás, mindössze egy fő volt a mintában, aki ilyen kondíciókkal dolgozott. Ehhez hasonlóan a határozott idejű szerződéssel való foglalkoztatás sem jellegadó a határtérség magyar oldalán, kérdezett munkavállalók 4,4%-ának volt mindössze ilyen szerződése. Az alacsony elemszámok miatt nem bocsátkozhatunk messzemenő következtetésekbe a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatott munkavállalók nyugat-kelet felosztását illetően. Munkaerő-kölcsönző cégen keresztül mindössze a válaszadók 6,1%-át foglalkoztatták. Az arányok határ menti régió nyugati és keleti oldalára való kivetítésétől az alacsony elemszámok miatt jelen esetben is eltekintünk. A munkaerő-kölcsönző cégek súlyát a szlovák munkavállalók foglalkoztatásában a szakmai interjúk szakértői jelentősnek értékelték. Ez ebben és a vállalati adatfelvételben sem tükröződött vissza a határrégió magyar oldalán, noha adatfelvételünk nem reprezentatív, a sokaságra történő extrapolációt nem tesz lehetővé. A magyarországi munkahelykeresés csatornái A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy mely információs forrásokat, csatornákat használták fel korábban a szlovák munkavállalók magyarországi munkahely keresésének céljából. Az álláskeresés során a kérdeztettek elsődlegesen az informális csatornáikat, másodsorban pedig az internetes hirdetéseket vették igénybe. A felmérésben résztvevők 86%-a szerint teljes mértékben vagy inkább jellemző volt, hogy a magyarországi álláskereséskor megpróbált informális csatornákon keresztül elhelyezkedni. Az informális kapcsolatok szerepe a határ menti régió mindkét oldalán egyaránt fontos, ugyanakkor relevanciája a keleti részen némileg erősebb, ugyanis itt több mint kétszeres (37%) azok aránya, akik teljes mértékben jellemzőnek tartják a kontaktok igénybevételét álláskereséskor. 37

38 26. ábra: Mennyire jellemző Önre, hogy az alábbi lehetőségek valamelyikével élt a korábbiakban magyarországi munkahelykeresés céljából? Informális csatornák (%) (n=172) 70,0 65,7 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 20,3 4,7 9,3 0,0 teljes mértékben jellemző inkább jellemző inkább nem jellemző egyáltalán nem jellemző Az informális csatornákhoz képest az internetes hirdetések böngészése lényegesen kisebb szerepet játszott az álláskeresésben, azonban a válaszadók több mint 40%-ára még így is teljes mértékben vagy inkább jellemző volt az online munkakeresés. Az internetes álláskeresés az informális csatornákhoz hasonlóan a határrégió mindkét oldalán jelentőséggel bírt, viszont a nyugati oldalon, ha kis mértékben is, de gyakoribbnak tekinthető, többen vették igénybe ezt a szolgáltatást. 27. ábra: Mennyire jellemző Önre, hogy az alábbi lehetőségek valamelyikével élt a korábbiakban magyarországi munkahelykeresés céljából? Internetes hirdetés (%) (n=172) 35,0 30,0 30,8 27,3 31,4 25,0 20,0 15,0 10,0 10,5 5,0 0,0 teljes mértékben inkább jellemző jellemző inkább nem jellemző egyáltalán nem jellemző Az újsághirdetésen valamint a magán-munkaközvetítőkön, munkaerő-kölcsönzőkön és az egyéb módszereken keresztüli álláskeresés a legkevésbé igénybe vett eszközöknek tekinthető. 38

39 teljes mértékben jellemző inkább jellemző inkább nem jellemző egyáltalán nem jellemző teljes mértékben jellemző inkább jellemző inkább nem jellemző egyáltalán nem jellemző teljes mértékben jellemző inkább jellemző inkább nem jellemző egyáltalán nem jellemző teljes mértékben jellemző inkább jellemző inkább nem jellemző egyáltalán nem jellemző Ezen lehetőségek közül az újságban szereplő álláslehetőségek böngészése a leginkább alkalmazott módszer, ezzel párhuzamosan a közvetítéssel és kölcsönzéssel foglalkozó cégek felkeresésének kizárása mindkét esetben 60% feletti. Ennek alapján azt mondhatjuk, hogy a munkaerő-kölcsönzők és a magán-munkaközvetítők igénybevétele csak a mintában szereplő munkavállalók egy nagyon szűk rétegét jellemzi. 28. ábra: Mennyire jellemző Önre, hogy az alábbi lehetőségek valamelyikével élt a korábbiakban magyarországi munkahelykeresés céljából? (%) 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 0,6 18,1 42,1 39,2 1,2 6,5 29,8 62,5 6,4 4,7 25,0 64,0 23,7 0,0 2,6 73,7 Újsághirdetés (n=171) Magánmunkaközvetítő (n=168) Munkaerő-kölcsönző (n=172) Egyéb (n=38) Az ingázó szlovák munkavállalók kapcsolatrendszere és jövőképe A felmérés során a szlovák munkavállalók kapcsolatrendszerét is vizsgáltuk, ennek keretében arra fókuszáltunk, hogy a határrégióban jelenlévő vendégmunkások ismernek-e olyan szlovák állampolgárokat, akik hozzájuk hasonlóan Magyarországon dolgoznak, és mi jellemzi ezeket a kapcsolatokat. Emellett a jövőbeli terveikről is kérdeztük a munkavállalókat. Az ingázó szlovák munkavállalók kapcsolatrendszerére nagymértékben jellemző, hogy van ismeretségi körükben legalább egy olyan személy, aki hozzájuk hasonlóan a határrégió magyar oldalán dolgozik. A munkavállalói adatfelvétel válaszadóinak több mint 90%-a tartozott ebbe a csoportba. A határ menti régió nyugati és keleti oldalán egyaránt jellemzőek ezek a kapcsolatok, nincsenek jelentős területi különbségek. 39

40 29. ábra: Kérem, mondja meg, ismer-e Ön olyan munkavállalót, aki átjár Szlovákiából Magyarországra dolgozni? (%) (n=179) 6,1 93,9 igen nem Ezek az ismeretségek nem korlátozódnak le a válaszadók saját munkahelyein belülre, hiszen a vendégmunkások jelentős része más magyarországi vállalkozásnál dolgozó szlovák munkavállalót is ismer. Ez a határrégió nyugati és keleti oldalán dolgozó munkavállalókra egyáltalán jellemző. 30. ábra: Kérem, mondja meg, ismer-e olyan szlovák munkavállalókat, akik Önhöz hasonlóan Magyarországon dolgoznak, de az Önétől eltérő munkahelyen? (%) (n=180) 7,2 92,8 ismer nem ismer A szlovák munkavállalók legtöbbjének a saját baráti köréből van olyan ismerőse, aki hozzá hasonlóan a határ menti régió magyar oldalára jár át dolgozni, a válaszadók 66,1%-a jelölte be ezt a válaszlehetőséget a felmérés kérdőívén. Ezt követően a környékbeli/településbeli ismerősök alkotják a domináns csoportot. A munkavállalási célú migráció relevanciáját jól mutatja, hogy a megkérdezett munkavállalók közel felének a saját családjában, rokoni körében is van olyan személy, aki szintén Magyarországon dolgozik. Tehát, az ingázók jelentős részénél a családi, rokoni körön belül is jelentős az egynél több ingázó munkavállaló megléte. 40