Gyula Város Önkormányzatának Alapfokú Oktatási, Mővészetoktatási, Sportiskolai és Pedagógiai Szakszolgálati Intézménye. Nevelési program 2008.

Átírás

1 Gyula Város Önkormányzatának Alapfokú Oktatási, Mővészetoktatási, Sportiskolai és Pedagógiai Szakszolgálati Intézménye Nevelési program 2008.

2 Tartalomjegyzék I. FEJEZET Bevezető A tagintézmények bemutatása Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelveink Pedagógiai céljaink, feladataink Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladatok Rendellenes személyiségfejlődésű, beilleszkedési és magatartási problémával, rendellenességgel, tanulási nehézséggel, zavarokkal küzdő, illetve veszélyeztetett, tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink A személyiség és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységek rendszere, szervezeti formái A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A szülő, a tanuló, az iskola és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke II. FEJEZET Helyi tanterv III. FEJEZET Egészségnevelési program Fogalmak, jogszabályi előírások Az egészségneveléshez tartozó fogalmak Jogszabályi előírások Az egészségnevelés célja, feladatai Egészségfejlesztési programok célja Az egészségfejlesztés feladata Az egészségfejlesztő iskola Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek Egészségfejlesztő, egészségnevelő csoport létrehozása A segítő kapcsolatok színterei Állapotfelmérés Közétkeztetés Iskola orvosi ellátás, védőnői szolgálat... 99

3 6.3. Balesetvédelem, baleseti ellátás, munkavédelem Személyi gondozás, szokások kialakítása Testi neveléssel kapcsolatos állapotmérés Gyermek és ifjúságvédelem Az egészségnevelés iskolai területei Iskolai programok Az egészségnevelési program megvalósulásának szinterei Tájékoztató fórumok Iskolán kívüli rendezvények Módszerek A mindennapos iskolai testedzés program Iskoláink drogstratégiája IV. FEJEZET A környezeti nevelés programja Bevezetés Nemzetközi és hazai jogi háttér A Tagintézmények és környezetük A környezeti nevelés tartalma A környezeti nevelés célja A környezeti nevelés megvalósítása során az alábbi közoktatási stratégiai célokat vesszük figyelembe A céljaink eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban: A megvalósítás során alkalmazott módszereink kiválasztásának szempontjai: A környezeti nevelést szolgáló módszereink: A környezetvédelem jeles napjai A környezeti nevelés színterei Erőforrásaink Taneszközök Iskolán kívüli együttműködés Kommunikáció Fejlesztési lehetőségek Záradék

4

5 I. fejezet Bevezető I. FEJEZET 1. Bevezető Gyula Város Képviselő-testülete 18/2007. (I.25.) KT számú határozatával július 1-jével megalapította Gyula Város Önkormányzatának Alapfokú Oktatási, Művészetoktatási, Sportiskolai és Pedagógiai Szakszolgálati Intézményét, rövid nevén a Gyulai Alapfokú Közoktatási Intézményt (GYAKI). Az új intézmény 8 önálló intézmény jogutódjaként jött létre. Tagintézményeink: Dürer Albert Általános Iskola Tagintézmény, 5700 Gyula, Szt. István u. 29. Implom József Általános Iskola Tagintézmény Allgemeinbildende Unterrichtsanstalt der Stadt Jula, Josef Implom Grundschule-Mitgliedsinstitut, 5700 Gyula, Béke sgt. 49. Bay Zoltán Általános Iskola Tagintézmény, 5711 Gyula, Illyés Gy. u. 1 3, Illyés Gy. u Sz. Általános Iskola és Sportiskola Tagintézmény, 5700 Gyula, Nürnbergi u. 2. Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Iskola Tagintézmény, 5700 Gyula, Bartók Béla. u. 3., Eötvös u. 14. Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Tagintézmény, 5700 Gyula, Ady u. 19. Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A közoktatási törvény szabályozásából következően minden működő iskola rendelkezik pedagógiai programmal. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra az intézményben működő évfolyamok számához kapcsolódva legalább egy képzési ciklusra határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit. 1

6 I. fejezet Bevezető A pedagógiai program ebből következően az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. A pedagógiai programban, mint stratégiai tervben foglaltak akkor valósíthatók meg, ha ahhoz kapcsolódva: évente meghatározásra kerülnek az aktuális célok és az ehhez kapcsolódó feladatok teljesülnek. A pedagógiai program megvalósításának meghatározó feltétele az iskola éves, rövid távú pedagógiai célokat és feladatokat is tartalmazó munkatervének elkészítése és végrehajtása. A GYAKI jelen Pedagógiai programjának készítése során beépítésre kerültek a jogelőd intézmények Pedagógiai programjainak nevelési-oktatási alapelvei, céljai, feladatai, eszközei. Jelen dokumentum egységes részét képezi a Nevelési program, a Környezeti nevelési program, az Egészségnevelési program. Önálló egységekként jelennek meg az egyes tagintézmények Helyi tantervei, melyek az integráción belül az önálló arculatot, az egyediséget hivatottak biztosítani. A pedagógiai program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg: az évi LXXIX. Törvény a közoktatásról, a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet, a Kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM-rendelet, a 32/1997. (XI. 5.) MKM-rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről, az intézmény Alapító okirata. az Fenntartó Önkormányzat Minőségirányítási Programjai 2

7 I. fejezet Bevezető A pedagógiai program magában foglalja: a Nevelési programot, az Egészségnevelési programot, a Környezeti nevelés programját, a Helyi tantervet. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Szakaszai: az első évfolyamot kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz. A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének 25-50%-ban nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik A tagintézmények bemutatása A Dürer Albert Általános Iskola Tagintézmény A 2. Számú Állami Általános Iskola a katolikus iskola és a református iskola összevonásából alakult meg, a mai Petőfi téren álló római katolikus egyházi és az Árpád úti, több más telephellyel is rendelkező, a református egyházhoz tartozó iskolaépületek tanulóiból, az addig itt tanítók egy részéből, és más iskolákból idekerült tanítókból ig az alsó tagozaton lányok és fiúk, a felső tagozaton csak fiúk tanultak. 3

8 I. fejezet Bevezető A 2-es iskola 1993-ig két épületben működött: a Petőfi téri régi épületben (a volt török fürdőben) és a Szent István úton. Az épületek az évek során szépültek, korszerűsödtek. A városban először itt dolgoztak szaktantermi rendszerben. A felső tagozat a Petőfi téren és az Árpád úton tanult, az alsósok a Szent István úton, ahol ben átadták az utcai részen épült emeletes épületrészt, 1985-re pedig újabb tantermek és kiegészítő helyiségek készültek el. Ide költözött a felső tagozat, az alsósok maradtak a Petőfi téren ben megkezdődött a Petőfi téri iskolaépület visszaadása a katolikus egyháznak, ott alakult meg az egyházi iskola szeptemberétől már csak a Szent István úti épületben tanultak, együtt a 8 évfolyam szeptember 1-től az iskola neve Dürer Albert Általános Iskola. Azért választottuk Dürer Albert nevét, mert gyulai kötődését kívántuk a gyerekekkel megismertetni. Tantestületünk valamennyi tagja szakmai ismereteit folyamatosan újítja. Fontosnak tartja, hogy a leghatékonyabb pedagógiai módszereket és tanítási segédeszközöket alkalmazza. A 2004/2005-ös tanévben az iskola a HEFOP/2004/3.1.2 pályázat kapcsán az országban elsők között vállalta a gyermekek életkori sajátosságait messzemenően szem előtt tartó kompetencia alapú oktatás programjának és pedagógiai módszertanának adaptálását és tesztelését,. Ez korszerű módszer használható tudással vértezi fel tanulóikat, mely biztosítja az eredményes középiskolai felvételit és a majdani érettségit. Oktatásuk kiemelt területei: Matematika: Valamennyi évfolyamon lehetőség van arra, hogy a tantárgy fontossága miatt nagyobb óraszámban tanulják a gyerekek. Anyanyelv: Az anyanyelvi nevelés során kiemelt hangsúlyt kap a szép beszéd és az igényes nyelvhasználat elsajátítása. A tanórákhoz kapcsolódó szabadidős tevékenységek ehhez gazdag tárházat kínálnak. Informatika: A jövő számára nélkülözhetetlen ismeretek oktatása már az alsó tagozatban megkezdődik korszerűen felszerelt szaktantermükben. 4

9 I. fejezet Bevezető Idegen nyelv: Az idegen nyelv oktatása már az 1. osztályban elkezdődik. Tanulóink az angol, német nyelvek közül választhatnak. Az 5. osztálytól lehetőséget biztosítanak egy második idegen nyelv tanulására is. Testnevelés: Diákjaikat egészséges életmódra nevelik, ennek szellemében bevezették a mindennapos testnevelést, a gerinctornát és a gyógytestnevelést. Tanulóik szabadidejükben kosárlabda- és futballedzéseken, valamint néptánc foglalkozásokon vehetnek részt. Diákélet: Az iskolában különösen nagy hagyománya van a tanulói demokráciának, melyet a gyerekek jól működő diákönkormányzatban és az iskola ifjúsági szervezetében gyakorolnak. Az Implom József Általános Iskola Tagintézmény Az iskola épületét között emelték őszén a polgári fiúiskola, az iparostanonc iskola mellett itt kezdte meg működését a városi múzeum is. A könyvtár 1934-ben, a zeneiskola 1935 őszén került az épületbe, majd óvoda és tanítóképző is helyet kapott a falak között. Az intézmény elődjének tekinthető polgári fiúiskola akkor a legmodernebbnek számító tornateremmel és tornaudvarral rendelkezett, ahol magas szintű atlétikai nevelés folyt. Ez a tradíció most is kötelezően hat rájuk. A múltban gyökerezik a nyári városerdei táboroztatás hagyománya is. Az első általános iskolai tanév szeptemberében indult a Béke sugárúti és az intézményhez tartozó Apor téri, Jókai utcai épületekben, valamint a megszüntetésükig ide tartozó külterületi iskolákban. Az as tanévtől az iskolában nemzetiségi nyelvoktatás folyik. A német nemzetiségi érzés ápolásában szép eredményeket értek el. Minden évben megrendezik az Idegen nyelv hetét, ahol a hagyománynak számító német nyelv mellett az angol is egyre nagyobb teret kap. Az iskolában 1971-től kezdődően testnevelés szakosított tantervű osztályok működtek. Ezekben az osztályokban a csoportbontás és az emelt óraszám segítették a magasabb követelmények teljesítését, a tehetséges tanulók versenyre való felkészülését. A feladatok megoldását jelenleg a DSE és a délutáni fakultációk segítik. 5

10 I. fejezet Bevezető Az iskolavezetés és a nevelőtestület új iránti fogékonyságát jelzi, hogy az országban elsők között vállalta fel alternatív program és pedagógia adaptálását. Az os tanévtől a magyar nyelv és irodalom tantárgyat felmenő rendszerben a Nyelvi, irodalmi és kommunikációs program szerint is tanították. Az elért eredmények, a tanáriszülői fogadtatás hatására, illetve a Törökbálinton és a követő iskolákban folyó kísérletek sikereit látva vállalkozott a tantestület 1989-ben a szintén Dr. Zsolnai József nevéhez fűződő Értékközvetítő és képességfejlesztő iskolamodell átvételére. A döntést befolyásolta az is, hogy az iskola tevékenységrendszerében már korábban is megtalálható volt jó néhány ÉKP-s érték, pedagógiai elem. A sokoldalú képességfejlesztés és a technikai fejlődés megkövetelték, hogy a számítástechnika tantárgy 1992-től 3. és az azt követő évtől 4. osztályban is bevezetésre kerüljön az ÉKP-s osztályokban. Továbblépve az ös tanévtől a hagyományos és NYIK-es 8. osztályok is tantárgyként ismerkednek meg a számítástechnika alapjaival. A Nemzeti Alaptanterv, valamint a Kerettantervek bevezetésével s az ebből fakadó szabadság okán, valamint a szülői igények figyelembe vételével iskolánk tantestülete a 2000/2001-es tanévben úgy döntött, hogy az ÉKP program szellemét, pozitív értékeit továbbörökíti, ám annak szorosan vett modelljétől eltér. Él a szabad tankönyvválasztás jogával, valamint az önálló image kialakításának lehetőségével. Ennek garanciáit a Minőségbiztosítás bevezetése során rögzíti. A politikai rendszerváltás egyik, az iskolát is érintő következménye az úttörőmozgalom megszűnése volt. A szabadidő eltöltésének szervezése azonban hiányzott a gyerekek életéből, s ezért jött létre tanárok, diákok közös gondolataként az es tanévben az iskolai diákönkormányzat. Az intézmény iskolaszéke nov. 16-án alapítványt hozott létre a tehetséges és a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. Az iskola mai nevét áprilisában ünnepségsorozat keretében vette fel. Névadójuk Implom József, aki a polgári fiúiskola tudóstanára, szakfelügyelője volt. Az épületben működő városi múzeum és könyvtár vezetőjeként, valamint tudományos helytörténeti publikációk szerzőjeként beírta nevét Gyula és hazánk történelmébe. Az iskola válaszolva a kor kihívásaira 2005 őszén pályázott a HEFOP/ KOMP-ra szállás című projektjére. Pályázatuk sikeres volt, és így a Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ vezetésével vesznek részt a

11 I. fejezet Bevezető futamidejű programban. Ennek során az iskola nevelői továbbképzések, bemutatóórák, szakmai tanácskozások alkalmával ismerkedhettek meg a kompetencia-alapú oktatás alapelveivel, módszereivel, eszközeivel, mérési és értékelési produktumaival. Ennek keretében készült el pedagógiai programjuk átalakítása is. Az iskola helye a régióban, megyében valamint városunkban Alapelvként fogadják el a nyitottságot, a szó legnemesebb értelmében vett partnerközpontúságot, így a szolgáltató jelleget is. Igazodik a társadalmi háttér, a szűkebb környezet, a fenntartó, a szülők igényeihez, s ezek által befolyásolva, ám szakmai kompetenciáját megőrizve végzi oktató nevelő munkáját. A tagintézményekkel, a város más iskoláival rendszeres szakmai pedagógiai kapcsolatban állnak, részt vesznek: továbbképzéseken, versenyek szervezésében, lebonyolításában, zsűrizésében. Egymást segítik bemutató órákkal, tanácsadással, esetenként tantervvel, időtervvel. Szoros kapcsolatot tartanak fenn a középfokú oktatási intézményekkel, hiszen az általános iskola befejezése után diákjaik többsége a városi, illetve a megyeszékhely középiskoláiban, szakközépiskoláiban folytatja tanulmányait. Produktív a viszony a város közművelődési intézményeivel és a Művészeti iskolával is. Az általuk kínált lehetőségeket hangverseny, tárlatok, kulturális rendezvények, bemutatók integrálják az iskola tevékenységi rendszerébe, nevelési programjába. Kiemelkedően fontos a jelentőségük a tanulók szabadidős tevékenységének megszervezésében, valamint az esztétikai érzelmek fejlesztésének tekintetében. Rendszeres és folyamatos az együttműködés városunk Német Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzatával és a Német nemzetiségi óvodával. Az idegen nyelvi munkaközösség vezetője, tagjai permanens kapcsolatban állnak mindkettővel, diákjaik részt vesznek rendezvényeiken, alkalmanként műsort biztosítanak programjainkhoz. E jól 7

12 I. fejezet Bevezető kiépült kapcsolatrendszer hatékonyan szolgálja a nyelvi nevelést, az idegen nyelvi kultúra terjesztésének céljait, a hagyományápolást. Mindez a tanulók műveltségében, identitástudatában ölt testet. Az iskola nemzetiségi nyelvi osztályaiban a tanulók nagyobbik hányada a nyolcadik osztályban sikeres alapfokú vizsgát tesz, messze meghaladva a városi netán az országos tendenciát. Évek óta rendszeresen az iskolában teljesítik gyakorlatukat különböző felsőoktatási intézmények hallgatói tanítóképzős, illetve német nyelvszakos, könyvtárszakos stb., sikeres felkészülésüket jól felkészült szaktanárok segítik. Az iskola tanulói a városi sportegyesület GYSE és GYAC szakosztályaiban sportolnak úszás, atlétika, labdajátékok, stb. (Sportiskola) A különböző sportágakat fakultációként választhatják. A Bay Zoltán Általános Iskola Tagintézmény Gyula peremkerületében található Gyulavári. Korábban önálló község, viszonylag zárt közösség volt. Falusi jellegét máig megőrizte. Elsősorban vonatkozik ez Óvárira, míg Újvári helyzeténél fogva átmenetet képez Gyula felé. A szabadidő kulturált eltöltésére a településen nincs lehetőség a létesítmények hiánya miatt. Kivételt képez egy szépen berendezett, de szerény állományú könyvtár, mely a felújított részönkormányzat épületben működik, ill. az iskola újonnan épült tornaterme. Lehetőségek többnyire csak Gyulán vannak, de az utaztatás, a kisebb gyerekek szülői kísérése korlátot szab ezeknek a lehetőségeknek. Ez az objektív tényező megnöveli az iskola értékét az itt lakó emberek szemében. Az iskola és tárgyi feltételei Az iskola körzeti feladatokat ellátó, külvárosi, de nevezhetjük zöldövezeti iskolának is. Jelenleg 2 épületben működik. Központi épületében (Illyés Gyula u. 1 3.) a felső tagozat működik. Ez az épület már a múlt században is iskolaként funkcionált. Ebben az épületben kezdte meg általános iskolai tanulmányait az iskola névadója, BAY ZOLTÁN. Az elmúlt évtizedekben ugyan toldozgatták, javítgatták az épületet, de mindezek ellenére mára elavulttá vált, teljes felújítást igényelne. 8

13 I. fejezet Bevezető Az Illyés Gyula u. 2. alatti épületben az alsó tagozat és 2 szaktanterem található szeptemberétől az iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását. E feladat két évfolyamon kifutó rendszerben még szegregált, a többi évfolyamon inkluzív formában történik. Az iskolában technika és számítástechnika szaktanterem található. A számítógéppark korszerűnek mondható. Iskolai könyvtár megfelelő állománnyal segíti a tanórai munkát és az önművelést. Az iskola alsó tagozatos sportudvara, befüvesített tere jó lehetőséget ad a testneveléshez és a szabadidő kellemes eltöltéséhez. A tanulók étkeztetésével kapcsolatos feladatainak ellátását melegítőkonyha ebédlő és büfé is biztosítja. Személyi feltételek A tantestület szakmailag igen jól képzett. Állandó továbbképzéssel, továbbtanulással igyekeznek a kor igényeinek megfelelni. Ezt eredményeik is igazolják. A nevelőik munkájukra igényesek, nyitottak az új befogadására, segítőkészségükre lehet számítani. A kiváló szakmai felkészültségű és pedagógiai gyakorlattal rendelkező kollégák személyei hosszabb távon is garanciát jelentenek a színvonalas munkavégzésre. A tantestület munkáját, az épületek működtetését megfelelő számú technikai dolgozó segíti. A tanulók A beiskolázási körzetben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól jelentősen eltér, ezért a nevelő és oktató munka ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbálják segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintik a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni! Az iskolának kell felvállalnia a felzárkóztatást a tudás igényének felkeltését, viselkedéskultúra megalapozását, valamint a tehetséges tanulók tehetséggondozását is. Az iskolába kerülő gyerekek érdeklődése sokrétű, éhesek a szépre, jóra, jó szóra. Lehetőségük is van bekapcsolódni tanításon kívüli tevékenységbe, de hiányzik a választott 9

14 I. fejezet Bevezető dolog melletti kitartás és a szülő anyagi hozzájárulása. Az értékek az iskolai évek előrehaladásával átrendeződnek. Sokaknál közömbösség jelentkezik az iskolai munkával szemben. Fejlődésük üteme egyenetlenné válik. Differenciált képességfejlesztéssel, iskolaotthonos munkaszervezéssel, hatékonyságunk növelésével adunk segítséget továbbhaladásunkhoz. A szülők Tanulóik családi hátteréből a szülők nagyszámú munkanélkülisége, alacsony iskolai végzettsége - adódik, hogy a családok egy része nem támogatja kellően gyermeke iskolai munkáját. Így még felelősségteljesebb munka hárul a pedagógusokra. Az alsós osztályokba kerülő gyerekek szülei már igénylik az iskolától a pluszszolgáltatásokat (idegen nyelv, szakkör ) Igényeik inkább a konkrét tanulási folyamatra vonatkozóan vannak. Többségük szívesen vesz részt a tanítási órákon kívüli programokban (kulturális bemutató, családi rendezvények, stb.). Felső tagozatra jelentősen csökken az aktív szülők száma. Sokan nem érzik, hogy igényességük, követelésük a gyermekeik érdekét szolgálja, s csak közös erővel lesznek képesek optimális eredmények elérésére. Úgy érzik, jobban kell törekedniük a szülők pozitív hozzáállásának megőrzésére. Növelniük kell annak az aktív magnak a létszámát, akikre mindig, minden körülmények közt számíthatnak. Az igazi iskola túllép saját kerítésén, szavát messze vidéken is meghallják! Az 5. Sz. Általános és Sportiskola Tagintézmény Az 1970-es évek elején városunkban a növekvő gyermeklétszám szükségessé tette egy új iskola építését. Az időközben rohamosan épülő Törökzugi lakótelep és a környék új lakóházai is sürgették és indokolták, hogy a város ezen részén épüljön fel az új iskola. Ez a város egyetlen paneliskolája, amely nagy játszóudvarával, sportudvarával, az épületet körülvevő zöldövezettel jól ellensúlyozza a tömbházak egyhangúságát. A nyolc évfolyamos általános iskola működését 1981 és 1992 között a zsúfoltság jellemezte. Az osztályoknak a mai értelemben nem volt saját termük, a szaktantermek és a zsúfoltság miatt az állandó vándorlás jellemezte mindennapjaikat.az alsó tagozat négy osztálya a Jókai utcai épületben volt kénytelen tanulni. 10

15 I. fejezet Bevezető A zsúfoltság mára megszűnt. A mai iskolának tizenhat tanterme, fizikai-kémiai előadóterme, számítástechnikai terme és gépparkja, több mint tízezer kötetes könyvtára, technikai termei, rajzterme és természetismereti szaktanterme van. Az intézmény épületének, tantermeinek, játszó-és sportudvarának, az oktatást segítő eszközeinek megóvása, felújítása, korszerűsítése mindennapi fontos feladat. Az épületben működik egy melegítőkonyha, mely a tágas ebédlővel a tanulók ellátását szolgálja. Erre hivatott az intézményben működő büfé és a gyermekfogászati rendelő is. Kiválóan felkészült, gyermekcentrikus pedagógusaink több mint tíz éve működtetik sikerrel az iskolaotthonos oktatást alsó tagozaton. Mivel iskolánk sportiskolaként is működik, elengedhetetlen a nagy és jól felszerelt tornaterem, valamint a sportudvar is. Ez utóbbiak a tagiskolák tanulóinak is sportolási lehetőséget teremtenek. Személyi feltételek Tantestületünk szakmailag jól képzett. Minden dolgozó rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel. A kollégák nyitottak az új befogadására, igényesek munkájukra, megfelelő kritikai és önkritikai érzékkel rendelkeznek. Mindig készek megfelelni az új kihívásoknak. Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy tantestületünkben kiváló szakmai felkészültséggel és pedagógiai gyakorlattal rendelkező pedagógusok vannak, akik garanciát jelentenek a színvonalas munkavégzésre. A gyermekvédelemmel kapcsolatos problémák megoldását segítendő külön gyermekvédelmi felelős dolgozik intézményünkben. A lelki eredetű problémák feldolgozásában iskolapszichológus segítségére is számíthatunk. Szervezeti felépítés Iskolánkban munkaközösségek működnek, melyeket szakmai alapelvek szerint irányítanak a munkaközösség-vezetők: társadalomtudományi, idegen nyelvi, természettudományi, matematikai, testnevelési a felső tagozaton, valamint osztályfőnöki, amely mindkét tagozatot összefogja. Az alsó tagozatnak értelemszerűen külön munkaközössége is van, hiszen a kisebbek problémáit az ott tanító kollégák ismerik a legjobban. A munkaközösségek működtetésének előnye a szakszerűség érvényesítése. Az 11

16 I. fejezet Bevezető azonos szakmacsoportba tartozó pedagógusok tudják legjobban megoldani az egységes cél- és feladatrendszer kidolgozását az egyes tantárgyakon belül. Tanulók A tanulók érdeklődése sokirányú, többségük igényes önmagával szemben. Egy részük azonban ingerszegény környezetből kerül iskolába. Az iskolának kell felvállalnia a felzárkóztatást, a tudás igényének felkeltését, a viselkedéskultúra megalapozását, a tehetséggondozást. Tanórai és tanórán kívüli tevékenységi formák sokasága segíti továbbhaladásukat. Mivel az értékek az évek előrehaladtával egyre inkább átrendeződnek, sok gyermek fejlődési üteme elmarad a többitől vagy meghaladja azt. Ezért mindenképpen szükség van a differenciált képességfejlesztésre tanórákon is. Sajnos egyre nehezebb a tanulás iránt közömbössé vált tanulók motiváltságát felkelteni és ébren tartani. Szülői háttér Lakótelepi iskola lévén tanulóink családi háttere igen heterogén. Jelentős részük együttműködik a tantestülettel, de a nagyszámú munkanélküliség, az alacsonyabb iskolai végzettség és a kilátástalanság miatt a családok egy része nem támogatja kellően a gyermekek iskolai munkáját. A pedagógusokra hárul az a feladat is, hogy az ilyen tanulókat segítse. Igyekszünk minél sokszínűbb programot kínálni a családoknak (családi nap, kulturális bemutató, kirándulások, iskolai farsang stb), hogy így is segítsük a közösségteremtést. Sajnos, a felső tagozatos gyermekek szülei már nem vesznek részt olyan aktívan ezeken a programokon, mint alsóban tették. Mindamellett osztályszinten a szülői munkaközösségek igen jól működnek, és iskolai szinten az iskolaszék is aktív segítség a pedagógusok számára. Szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt tanítási napok alkalmával is lehetőség van a különböző problémák megbeszélésére, melyekkel a szülők nagy többsége él is. Összességében elmondható, hogy iskolánk tevékenységét a sokszínűség jellemzi, hagyományai egyéni arculatot adnak a Lilának. 12

17 I. fejezet Bevezető Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Iskola Tagintézmény A magyar iskolarendszerben a zeneoktatás immár egy évszázados hagyományra tekinthet vissza. Különböző változásokon ment keresztül, de mindvégig megvolt és fejlődött. Az 1945-öt megelızı idıszakban az alapfokú zeneoktatás intézményesült formái máig igen kis számban voltak jelen. A mai iskolarendszer, melynek már része a mővészetoktatás is, az ötvenes években nyerte el intézményi formáját, ekkortól kezdve alapították az állami zeneiskolákat. Az 1970-es évektıl ne csak városi privilégium legyen a zeneiskola- az akkori kultúrpolitika a kisebb településeken is létrehozott fiók zeneiskolákat, úgynevezett kihelyezett tagozatokat. A rendszerváltás döntı fordulatot hozott a zeneoktatás terén is. Az 1993-as Oktatási törvény és annak többszöri módosításai, a magyar közoktatás részeként ismeri el az alapfokú mővészetoktatást. A jogelőd Erkel Ferenc Zeneiskolát 1950-ben alapították, 1963-ban kapta meg épületét, végleges helyét. Az iskola múltjára kedvező hatással van az a tényező, hogy Gyula város szülötte Erkel Ferenc a híres magyar zeneszerző. A zeneoktatás hagyománya már az 1800-as évektől nyomon követhető volt, és 1950-ig az állami zeneiskola alapításáig mindig működött a városban. Városunkban évtizedek óta hagyománya van a művészeti nevelőmunkának. A Kohán szakkörnek és a Körös Táncegyüttesnek mindig voltak utánpótlást képző kiscsoportjai. A Művelődési Központban 1985-től tudatosan a fokozatosság elve alapján pedagógusaikkal kiépítettek egy korosztályonként felmenő képzésrendszert, így a gyermekek már 6 éves kortól bekapcsolódhatnak a különböző művészeti ágak tevékenységébe ban megalapították a Cimbora Gyermek táncegyüttest, 1987-ben pedig beindították a Néptánc óvodát. A rendszerváltás és az évi XXIII. törvény tette lehetővé a szabad intézményalapítást valamint az alapfokú művészetoktatást egyéb művészeti ágakon (táncművészet; képző-és iparművészet; színművészet bábművészet) is a zeneművészet mellett ben Gyula Város Önkormányzata létrehozta a jogelőd intézményt: a Művelődési Központ keretein belül működő Alapfokú Művészeti Iskolát ben a 20/1997.(II.13.) Kormányrendelet hatására a Művelődési Központból Általános 13

18 I. fejezet Bevezető Művelődési Központ lett (többcélú intézmény) így az alapító okiratban elkülönítették az Alapfokú Művészeti Iskolát és a Művelődési Házat. Pedagógusaik is ekkor kapták meg hivatalosan pedagógusi kinevezésüket augusztus 1-jén az iskola új otthont kapott az Eötvös u. 14. sz. alatt. A pedagógusok és a szülők közös munkájának eredménye, hogy minden tanszak saját tantermében zavartalanul órarend szerint végezheti tevékenységét. A mővészetek, a zene embernevelı szerepe fontos az országnak, városunknak, a szülıknek, gyerekeknek és természetesen az intézménynek is. A mővészeti iskolák nem csak azokat a tanulókat alakítják, akik az órákat látogatják, hanem hatással kell, hogy legyenek a mikro és makro környezetükre is. A tagintézmény elsıdleges feladataként vállalta a városi önkormányzati szervek által megfogalmazott feladatok teljesítését, a tantervi irányelvek megvalósulását, valamint a zeneiskola speciális feladataiból adódó célokat: a zenei tömegnevelés színvonalas biztosítását, a szakmai utánpótlás segítését és az arra való felkészítést, az amatır hangszeres utánpótlást. Valamint célja, hogy egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra neveljék tanulóikat, hogy személyiségük nyitottá váljon a közösségi alkotótevékenység és a művészetek iránt. Helyzetelemzés: Tárgyi feltételek: A tagintézmény jelenleg két feladat ellátási helyen mőködik. A Bartók Béla utca 3. szám alatt mőködı zeneiskola 1963-ban épült. Mind az épület külsı megjelenése, mind pedig a belsı helyiségek folyamatos felújításra szorulnak. Mindezek ellenére minden kolléga számára biztosított az egyéni motiváló környezetben történı munkavégzés. Az intézmény kottatára, a hanglemeztár mára elavultnak mondható a kor technikai feltételeit nézve, bár az elmúlt néhány évben a törvényi elıírások és az elıírt ütemterv megvalósulásával némi elırelépés történt ez ügyben, folyamatosak a lehetıségek adta fejlesztések. A hangszerek felújítása, új hangszerek beszerzése ütemterv alapján történik. 14

19 I. fejezet Bevezető A tagintézmény audiovizuális eszközei folyamatos bıvítésre, kiegészítésre szorulnak. Az Eötvös utca 14. szám alatti épületben augusztus 1-én indult meg a mővészetoktatási munka. A különbözı tanszakok saját szaktantermekben tevékenykedhetnek, az elıképzıtıl a 10. osztályig. A közel 40 éves épület folyamatos karbantartásra szorul, jelentıs felújítást igényelne. A személyi feltételek biztosítottak. A megfelelı végzettségő, jól felkészült mővésztanárok alkotják a pedagógus kart. A nevelı-oktató munkát mindkét feladatellátási helyen kellı számú technikai személyzet segíti. A szakmai munka: A tagintézménybe 6 éves kortól lehet beiratkozni, és mővészeti tanulmányaikat 22 éves korig folytathatják tanulóik térítési díj, illetve tandíj ellenében. A tagintézményben mőködı tanszakaink: néptánc népzene /citera, népi hegedű, brácsa, bőgő/ képzőművészet /szobrászat, festészet, kézművesség/ modern- társastánc zongora vonós-gitár fúvós-ütős elméleti-magánének A tagintézményben szakmai munkaközösségek mőködnek zongora, vonós-gitár, fúvós-ütıs és elméleti-magánének tanszakokon. Növendékeik rendszeresen részt vesznek a megyei, regionális, országos versenyeken. A zeneoktatás munkáját az 1998-ban kiadott NAT vonatkozó tantervei határozzák meg, illetve annak a helyi igényre kialakított formáját vezették be 2001 szeptemberétıl. A tanszakok arányában az elmúlt években komoly változások következtek be egyrészt a demográfiai hullám okozta létszámcsökkenés miatt, másrészt a divat, vagy másfajta igények jelentkezése miatt egyes tanszakokon csökkenés, másokon túljelentkezés tapasztalható. Az iskola, hogy tartani tudja létszámát, mely a mőködés alapfeltétele, 15

20 I. fejezet Bevezető beindított tanszakokat. Így kezdhette meg munkáját az ütıs, a bıvült gitár, a magánének tanszak, s a legkisebbek bevonásával a zeneóvoda. Tehetséges tanulóik tanulmányi és egyéb szakirányú versenyeken vesznek részt, közülük többen felvételt nyertek művészeti szakközép és főiskolákra, ill. szakirányú egyetemekre. A tagintézmény a as tanévben megkapta a kiválóra minısített alapfokú mővészetoktatási intézmény címet. Közmővelıdési tevékenység: A város kulturális életében meghatározó jellegő. Növendékeik, tanáraik részt vesznek az iskolai, városi hangversenyeken, ünnepségeken (Zenei Világnap, Karácsony, Újév, Magyar Kultúra Napja stb.). Az iskolában mőködı együttesek zenei és tánc - színesítik a kulturális programokat, s a 2002 novemberében újból felálló Gyulai Kamarazenekar is jelen van a város zenei életében. Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat tagintézménye Az intézmény immár 20 éve működik, évente közel gyermeket látnak el 3 18 éves korig. A város területén végzik az egyes részképességek területén lemaradást mutató, illetve sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését, logopédiai ellátást, pszichológiai segítségnyújtást, valamint képesség- és személyiségvizsgálatokat a Nevelési Tanácsadóban és az iskolákban. 16