Mosonmagyaróvári Civil Szervezetek Stratégiája. (Kérdőívek feldolgozásának eredménye)

Átírás

1 Mosonmagyaróvári Civil Szervezetek Stratégiája (Kérdőívek feldolgozásának eredménye) A Mosonmagyaróvári civil szervezetek számára szeptember közepén került kiküldésre egy kérdőív, amely az elkészítendő civil stratégiához kívánt adatokat gyűjteni a városban működő civil életről. Mosonmagyaróváron a bírósági nyilvántartás szerint 216 bejegyzett szervezet létezik. Ezek közül a Mosonmagyaróvári Civil Szövetség nyilvántartásában mintegy 150 szervezet szerepel. Ebből a listából került kiválasztásra kb. 70 szervezet, melyek a kérdőívet megkapták postai úton. Továbbá letölthető formában bárki rendelkezésre állt a kérdőív a mocisz.hu weboldalon. A kérdőívet összesen 27 szervezet küldte vissza, így a válaszadók aránya mintegy 40% volt. Az eredmények ezért nem tekinthetőek teljes mértékben reprezentatívnak, azonban alkalmasak arra, hogy jellemezzék a helyi civil szektor tulajdonságait. A városban tehát jelenleg 216 civil szervezet található, ebből 133 társadalmi szervezet, 83 pedig alapítvány. Ez a szám persze sok alvó szervezetet is tartalmaz, valamint jelentős számú óvodai-iskolai alapítványokat, melyek csak 1-1 céllal jöttek létre, működésük csak az intézményen belül jelentős. A válaszadók közül 20 egyesület és 7 alapítvány volt. Ezek közül 12 nem rendelkezik közhasznúsági fokozattal, 12 közhasznú szervezet és 2 kiemelten közhasznú szervezetként nyilatkozott. A válaszadó szervezetek alakulási időpontja vegyes, átlagosan 1991 körül alakultak, vagyis jellemzően a rendszerváltozás előtt (1989) és az azt követő néhány évben ( ). Ezeken a jellemző időpontokon kívül természetesen folyamatosan jöttek létre új és új szervezetek, mind a mai napig. Kiemelhető még az ezredforduló környéke, valószínűleg az NCA és az uniós források megnyílásának lehetősége miatt is. Működési területük jellemzően a város (10 db) és a kistérség (11 db), de 4 db megyei és 2 db városrészi szervezetként jelölte meg magát. A legjellemzőbb tevékenységek, melyeket a szervezetek végeznek: - kulturális (17) 22,4% - sport (12) 15,8% - oktatás (7) 9,2% - érdekvédelem (7) 9,2% - környezetvédelem (6) 7,9% - szociális (6) 7,9% - művészet (5) 6,6% - településfejlesztés (5) 6,6% - hobby (4) 5,3% - ifjúsági (3) 3,9% - egészségügy (3) 3,9% - állatvédelem (1) 1,3% A válaszadó szervezetek úgy ítélik meg, hogy tényleges tevékenységük az alapszabályban megfogalmazottakat kb. 94%-ban lefedi. 1

2 A szervezeteknél jellemzően többtagú vezetőség működik, az elnökön kívül a titkár a legjellemzőbb tisztség, majd az alelnök, illetve elnökhelyettes alkalmazását jelölték meg a legtöbben. A szervezetek kb. harmadánál van külön gazdasági vezető is. Az alapítványok kuratóriumának mérete átlagosan 5 fő. A szervezetek nagy részénél működik felügyelő-, illetve ellenőrző bizottság. Jellemzően a tagság, illetve tisztségviselők körénél egy szűkebb kör rendelkezik a szükséges tudással a szervezet teljes működtetéséhez. A válaszadó szervezeteknek jellemzően nincs tagszervezetük, viszont kb. 22%-uk tagja valamilyen más szervezetnek. 40% rendelkezik jogi tanácsadóval 25% igényelne jogi tanácsadót térítési díj ellenében 80% ingyenesen 81% rendelkezik könyvelővel 8% igényelne könyvelőt térítés ellenében 63% ingyenesen 27% rendelkezik szakmai tanácsadóval 5% igényelnek szakmai tanácsadót térítési díj ellenében 48% ingyenesen 41% rendelkezik pályázatíróval 8% igényelne pályázatírót térítési díj ellenében 70% ingyenesen A szervezetek közepesen ellátottak szakmai segítséggel, térítési díj ellenében kevesen alkalmaznák őket valószínűsíthetően forráshiány miatt, viszont ingyenes szolgáltatás iránt a szervezetek többsége érdeklődik. Az átlagos taglétszám a társadalmi szervezeteknél 168 fő. Itt vannak kiemelkedő taglétszámmal rendelkező szervezetek is, melyeket kiszűrve az átlagos tagság 70 fő körül alakul. A válaszadók nyilatkozatuk alapján mintegy 4400 fős taglétszámmal rendelkeznek. Becslés alapján a város civil szervezetei a lakosság mintegy 1/3-ad részét tömöríthetik, azonban itt vannak átfedések, ugyanis egy személy egyszerre több szervezet tagja is lehet. A szervezetek 42%-a válaszolt úgy, hogy szervezetük érdekelt a taglétszám bővítésében. A 27 válaszadó szervezet összesen 46 főt foglalkoztat valamilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban. Ez a létszám 14 szervezetnél összpontosul. Ez átlagosan 1,8 főt jelent szervezetenként (teljes-, részmunkaidős, megbízásos viszonyban). Továbbá azt is meg lehet állapítani, hogy a szervezetek munkavállalói létszáma a szervezet teljes létszámának átlagosan csupán 1%-át teszik ki. A szervezetek 54%-a nyilatkozott úgy, hogy foglalkoztat önkéntest, azonban ez nem bizonyul megbízható adatnak, mivel az önkéntes munka fogalmával a szervezetek jellemzően nincsenek tisztában. A szervezetek infrastrukturális ellátottsága közepesnek, illetve jónak ítélhető meg, azonban irodai ellátottság tekintetében továbbra is gyengének mondható a helyzetük. A 27 szervezetből 11 rendelkezik irodával, azonban a kérdés nem tér ki arra, hogy ez az iroda saját vagy bérelt. Mindössze 1 szervezet rendelkezik saját gépjárművel, azonban ezt több szervezet is igényelné. Számítógéppel 17 szervezet rendelkezik, ami szintén nem kielégítő arány. Jellemzően a számítógéppel rendelkezőknek nyomtató is 2

3 van a tulajdonukban, valamint általában telefon és internet kapcsolat is. Tehát a kommunikációs lehetőségek adottak a számítógépekhez. 10 válaszadó rendelkezik fényképezőgéppel, vagy videokamerával, 5 televízióval, illetve 2 projektorral. A válaszadók 82%-a szükségesnek tartja a tisztségviselőik képzését / továbbképzését. 5 szervezet adott nemleges választ. A megjelölt témák közül a válaszadók az alábbiakra jelezték a legnagyobb igényt: - pályázatírás (17) - forrásteremtés (13) - pénzügyi ismeretek (9) - számítástechnika (8) - jogi ismeretek (7) - önkéntes munka (7) - programszervezés, projektmenedzsment (6) - marketing, kommunikáció (5) Az átlagos éves költségvetés vonatkozásában egy szervezet átlagosan 7 millió Ft körüli költségvetéssel rendelkezik, azonban ez tartalmaz két kiugróan magas értéket. Ezeket kiszűrve az átlagos éves költségvetés 3,1 millió Ft a szervezeteknél. A szervezetek forrásainak megoszlása főbb bevételi csoportok szerint: - saját bevételek (tagdíj, szolgáltatás értékesítés, stb.) 28,2% - bevételek önkormányzattól (támogatás, pályázatok) 26,0% - állami támogatások, pályázatok (NCA) 26,7% - adományok (magánszemélyektől, vállalkozásoktól, stb.) 18,1% - SZJA 1% bevételek 12,1% A szervezetek összes forrásaiknak átlagosan 38,6%-át pályázati úton nyerik el. A válaszadók közül mindenki úgy nyilatkozott, hogy valami úton nyújt be pályázatot. Ezek megoszlása a következő: - önkormányzat (23) - megye (10) - NCA (18) - ÚMFT (2) - egyéb nemzeti pályázat (5) - egyéb nemzetközi pályázat (4) A pénzügyi biztonságot tekintve elmondható, hogy a szervezetek jól állnak, általában nullszaldósan zárják az évet (59%), vagy az eredményük pozitív (33%), és mindössze 8% működik negatív eredménnyel. A szervezetek a helyi önkormányzatokkal, a háztartásokkal és a nonprofit szférával állnak kapcsolatban leginkább (65-85%). A versenyszférával és az állammal a szervezetek 20-25%-a áll kapcsolatban. A megkérdezettek 85%-a működik együtt valamilyen szinten más szervezettel, ők átlagosan 3,1 kapcsolatot tartanak fenn. Ezzel szemben az együttműködési hajlandóság közel 93%-os, ami azt mutatja, hogy megfelelő feltételekkel a szervezetek nyitottak az együttműködésre. 3

4 Az együttműködési igény általában közös programok szervezésére, közös pályázatokra irányul, de van aki kommunikációs, propaganda segítséget vár el, esetleg résztvevők mozgósítását. Volt, aki kiemelte hogy egyenrangúságot vár el az együttműködés során, ami segíthet a konfliktusok megelőzésében, valamint egymás tiszteletben tartásában. A válaszadók 72%-a tartja fontosnak egy civil érdekképviseleti szerv működését a városban, és 68% az aki szorgalmazná, hogy a helyi önkormányzaton belül működjön egyfajta civil kontroll, vagy tanácsadási rendszer, tehát a döntéshozók hallgassák meg az érdekelt civil szervezetek véleményét. Továbbá az együttműködést a helyi önkormányzattal a szervezetek túlnyomó többsége inkább szükségesnek valamint teljes mértékben szükségesnek tartja. Ki kell itt emelni, hogy pártpolitikai kérdésekben történik az együttműködés. A Mosonmagyaróvári Civil Szövetséget a válaszolók 85%-a ismeri, 77%-uk nyitott kérdésként kezeli a belépés lehetőségét. A Civil Szövetség szolgáltatásai közül a legnagyobb érdeklődésre tart szert: - pályázati tanácsadás (18) - NCA ügyek, információk (15) - pályázatfigyelés (14) - híradás (11) - képzések (9) - könyvelési tanácsadás (8) - közös programszervezés (7) - partnerkeresés (4) - irodai szolgáltatások (3) - adománygyűjtés (1) A Mosonmagyaróvári Civil Kerekasztal működését a válaszadók 80%-a ismeri, 64%-uk részt is vesz az üléseken. Amelyik szervezet nem vesz részt, a legjellemzőbb indok az idő és kapacitáshiány, továbbá nem minden szervezet tartja indokoltnak a részvételt. A válaszadók a társadalmi fogékonyságot közepesnek tartják (átlag 3,11 az 5-ös skálán), a helyi közösségi élet erősségét kissé, illetve közepesen erősnek tartják (átlag 2,78 az 5-ös skálán). A helyi civil társadalom igényeinek kielégítettségét kissé, illetve közepesen tartják kielégítettnek (átlag 2,77 az 5-ös skálán), a civil élet programjait pedig közepesen, illetve inkább elégségesnek tartják (átlag 3,22 az 5-ös skálán). A helyi infrastruktúra kiépítettségét közepesnek találják a válaszadók (átlag 3,04 az 5-ös skálán), a városi szolgáltatások színvonalát közepesnek, illetve jónak találják (átlag 3,26 az 5-ös skálán), míg a közszolgáltatásokhoz való hozzáférhetőséget inkább megfelelőnek tartják (átlag 3,62 az 5-ös skálán). A helyi általános életszínvonalat közepesnek (átlag 3,04 az 5-ös skálán), a helyi gazdasági életet szintén közepesnek (átlag 3,08 az 5-ös skálán) tartják a válaszadók. A természeti környezet rendezettségét szintén közepesnek (átlag 2,92 az 5-ös skálán), a köztisztaságot közepesnek, illetve az alattinak találják (átlag 2,81 az 5-ös skálán). A szervezetek működési területük karbantartottságát közepesnek, illetve inkább megfelelőnek értékelik (átlag 3,40 az 5-ös skálán). A jogrendszer kidolgozottságát közepesnek minősítették (átlag 3,08 az 5-ös skálán), az érdekvédelmi, illetve érdekképviseleti szervezetek helyzetét pedig inkább gyenge és közepes szintűnek értékelték 4

5 (átlag 2,58 az 5-ös skálán). A politikai stabilitást mind rövid, mind hosszú távon közepesnek minősítették (átlag 3,20 illetve 3,04 az 5-ös skálán). Bizonytalanságot jelenthet ebben a kérdéskörben, hogy a válaszadók jellemzően a kérdéstípusokra a középső lehetőséget jelölték meg. Személyes, vagy fókuszcsoportos megkérdezéssel hatékonyabb ezen kérdéstípus felmérése. A szervezetek a már meglévő szervezetekhez képest általában azonos helyzetben érzik magukat (14 jelölés), vannak amelyek gyengébbnek (3 db) vagy erősebbnek érzik (4 db) a szervezetüket a többihez képest, 6 válaszadó pedig úgy is nyilatkozott, hogy nem jelent a többi szervezet veszélyt a saját szervezetük működésére. A jövőben megalakuló szervezetekkel kapcsolatban a válaszadók többsége nem lépne fel ellenségesen, 11 válaszadó nyilatkozott úgy, hogy egy újonnan alakuló szervezet nem jelent veszélyt saját szervezetükre, 12 válaszban együttműködő partnerként tekintenek az új szervezetekre, 6 esetben pedig még támogatják is új szervezetek létrejöttét. A szervezetek többsége úgy gondolja, hogy munkáját jelenleg semmilyen létező szervezet nem tudja helyettesíteni, átvenni (22 jelölés), 3 szervezet gondolja úgy, hogy létezik 1-2 ilyen szervezet, 1 esetben pedig több szervezet is tudná helyettesíteni az aktuális szervezetet. A válaszadók a forrásaikat biztosító szervezetektől átlagosan inkább függenek (átlag 2,33 az 5-ös skálán), a szolgáltatásaikat igénybevevők körétől inkább, illetve részben függenek (átlag 2,64 az 5-ös skálán), tehát a szervezetek inkább függenek a forrásoktól, mint a célcsoportjuktól. A szervezetek erősségei: tagság, önzetlenség, jó infrastruktúra, anyagi biztonság, ötletgazdagság, elkötelezettség, szakmai rátermettség, összetartás, szociális érzékenység, tapasztalat, stabilitás, kapcsolati tőke, jó pályázatírási készség A szervezetek gyengeségei: passzivitás, kiégettség, klikkesedés, infrastrukturális hiányosságok, irreális célok kitűzése, egyenlőtlen munkamegosztás, kis arányú aktivizálhatóság a tagok között, elöregedés, kapacitáshiány a humánerőforrásokban, bürokráciának megfelelés, forrásteremtési nehézségek A szervezetek lehetőségei: új tevékenységek felvétele, együttműködések fejlesztése, hatékonyabb kapcsolattartás, külső támogatók szervezése, uniós pályázatok kiaknázása, önkéntesek bevonása, önálló honlap működtetése, érdeklődés felkeltése, taglétszám növelés, képzések A szervezetek veszélyei: vezetőségváltás, klikkesedés, érdektelenség, elöregedés, fiatalok aktivitásának hiánya, rendezvények egymásra szervezése, megszűnő anyagi támogatások, életszínvonal romlása, bürokrácia túlburjánzása, lépést tartani a korral/technikával, adományozói kultúra beszűkülése A szervezetek célcsoportjai: 5

6 családosok, tanulók/hallgatók, városi fiatalok, nyugdíjasok, kertbarátok, városrészek lakossága, mozgásfogyatékkal élők, történelem iránt fogékony emberek, betegek, egészségügyi dolgozók, horgászok, civil szervezetek, vállalkozók, hobbifotósok, bántalmazottak, nehéz szociális helyzetben élők, zene- és énekkedvelők, művészetkedvelők, hobbimodellezők, kisebbségi csoportok Mi alapján határozzák meg a végzett szolgáltatásokat: célcsoport igényei szerint, alapszabály szerint, ellátási szerződés szerint, hiánypótló tevékenység Szolgáltatások fejlesztésének módja: igények felmérése, anyagi források bővítése, együttműködés szakemberekkel, hatékonyabb munkaerő, infrastruktúra fejlesztésével, képzések, célirányos pályázatok Szolgáltatások árának meghatározása: általában ingyenes, önköltség alapú kalkuláció Ingyenesség biztosítása: a felmerülő költségeket pályázatok illetve más anyagi források útján fedezik Szolgáltatások minőségbiztosítása: befektetett munka, alkalmazott eszközök, megfelelő felelősök kinevezése, visszajelzések értékelése, képzések, háttéranyagok tanulmányozása Színvonal emelése: többletbevételek, önkéntesség növelése, naprakészség, nyitottság az újításokra, munkaerő bővítés, szakmai továbbképzések, infrastruktúra javítása Kommunikációs csatornák: személyes kapcsolat, , sms, posta, telefon, hirdetések, szórólap, plakát, internet, rádió, helyi televíziók, körlevél Kommunikáció fejlesztése: kommunikációs csatornák aktívabb használata, internet bevonása, honlapfejlesztés, arculati elemek, egységes megjelenés, naprakész információk közlése, sajtó érdeklődésének felkeltése Hajtóerők: elkötelezettség, teljesítmények elérése, hatékony közösség, szabadidő hasznos eltöltése, lokálpatriotizmus, tudatformálás szükségessége, anyagi biztonság, a célcsoport, közösségépítés Sikertényezők: elkötelezettség, anyagi biztonság, megfelelő szaktudás, megfelelő színvonalú programok, a lehetőségek tervszerű keresése és kiaknázása, együttműködés, technikai háttér, kitűzött célok teljesítése Változások a civil szférában: összefogás, együttműködés, egymás jobb megismerése, nagyobb befolyás, több figyelem, több forrás, együttműködés a többi szektorral, ifjúság bevonása a civil életbe, meglévő szervezetek erősödése, felesleges adminisztráció csökkenése, túlbürokratizáltság csökkenése, megbecsültség, kevésbé függeni a rövid távú pályázatoktól, nagyobb támogatottság, hatékonyság növelése, szervezeti infrastruktúra javulása, érdekvédelem kialakulása, több képzés, a jogi és pénzügyi környezet egyszerűsödése, több természetbeni és kevesebb pénzügyi támogatás Változások a szervezeten belül: megújulás, jelenlegi struktúra fenntartása, tevékenységi kör bővítése, színvonalasabb programok, nagyobb fokú együttműködési hajlandóság, fiatalítás a tagságban, jobb kapcsolattartás a tagokkal, foglalkoztatási lehetőségek javulása, infrastruktúra fejlesztése Egyéb felvetett dolgok: egyre nagyobb gond a civil szervezetek finanszírozása, holott a humán erőforrás adott a munkájuk nincs mindig elismerve a pályázati rendszerek túl sok munkát igényelnek, sok a negatív tapasztalat 6

7 kellene egy állandó koordinátor a városházán, aki összefogná a civil szektort, segítséget nyújtana bizonyos témákban és a lehetőségek figyelemmel kísérésével Patonai Gábor projektmenedzser 7