A személyi jövedelemadó, a kisadózó vállalkozások tételes adója és évi változásai. dr. Rosenfeld Anita NAV ÜTF

Átírás

1 A személyi jövedelemadó, a kisadózó vállalkozások tételes adója és a cégautóadó évi változásai dr. Rosenfeld Anita NAV ÜTF

2 A személyi jövedelemadó változásai 1. Családi kedvezménnyel összefüggő változások 2. Első házasok kedvezménye 3. Adóelőleg-nyilatkozat, adóelőleg-levonás szabályainak változásai 4. Nyugdíjbiztosítási nyilatkozat szabályainak módosulása 5. Egyes meghatározott és béren kívüli juttatások változásai 6. Biztosításokkal kapcsolatos módosítások 7. Egyéb változások 2

3 A családi kedvezmény mértékével összefüggő változások O A kétgyermekes családok esetében január 1-jétől emelkedik a családi kedvezmény havi összege O Négy év alatt a kétszeresére kedvezmény mértéke: nő a 2016-ban havi forint, 2017-ben havi forint, 2018-ban havi forint, 2019-ben és az azt követő években pedig jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként forint igénybe vételére lesz lehetőség. 3

4 A családi kedvezmény érvényesítésével összefüggő változások O január 1-jétől bővül a családi kedvezményre jogosult személyek köre: a Cst. szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult személyen túl a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastárs is jogosult lesz. O Így pl. a családi kedvezményre jogosult nevelőszülő év közben közösen érvényesítheti a kedvezményt a vele közös háztartásban élő, a családi pótlékra egyébként nem jogosult házastársával. O Pontosításra kerülnek a családi kedvezmény megosztására vonatkozó rendelkezések is - a nevelőszülő a vele közös háztartásban élő házastársával közösen érvényesítheti a családi kedvezményt, esetükben tehát nem megosztásra kerül sor. 4

5 A családi kedvezmény érvényesítésével összefüggő változások O A családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges írásbeli nyilatkozat (az adóelőleg-levonáshoz, az adóbevalláshoz vagy a munkáltatói adómegállapításhoz) kötelező tartalmi elemei: a jogosultság jogcíme, a családi kedvezmény közös érvényesítésének, megosztásának ténye, a magzat kivételével minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jele O Ez utóbbi szabályt első alkalommal a évi adóbevallások elkészítése során kell alkalmazni. 5

6 Az első házasok kedvezménye O Új adóalap-csökkentő kedvezmény - a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető O Az a házaspár veheti igénybe, amely esetében legalább az egyik házastárs az első házasságát köti (a december 31-ét követően megkötött házasságok esetében!!!). O A kedvezmény a házassági életközösség fennállása alatt, legfeljebb 24 hónapon keresztül vehető igénybe. O Első jogosultsági hónap: a házasságkötést követő hónap, O Utolsó jogosultsági hónap: az a hónap, amelyet követően a magánszemély magzatra vagy gyermekre tekintettel (ide nem értve a nevelt gyermeket) családi pótlékra jogosulttá válik. 6

7 Az első házasok kedvezménye O A felek által együttesen érvényesíthető kedvezmény mértéke jogosultsági hónaponként forint (havonta forinttal csökkenthető a fizetendő adó) O A házastársak a kedvezményt közösen, az összeg megosztásával érvényesíthetik - megosztásnak minősül az is, ha kizárólag az egyikük veszi igénybe a kedvezményt. O Az igénybevétel feltétele az, hogy a házastársak közösen nyilatkozzanak az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban arról, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, vagy hogyan osztják meg a kedvezmény összegét (a nyilatkozatban fel kell tüntetniük egymás adóazonosító jelét is). 7

8 A személyi kedvezménnyel összefüggő változások O A fogyatékossági támogatásban részesülő személyek eddig az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet, és a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet alapján vehették igénybe a személyi kedvezményt. O Az Szja tv. kiegészítésre kerül azzal, hogy a súlyos fogyatékosság miatti kedvezményre a fogyatékossági támogatásban részesülő személyek is jogosultak, O Esetükben a fogyatékossági támogatásról rendelkező határozattal lehet igazolni a jogosultságot. 8

9 Az adóelőleg-levonási szabályok változásai O A magánszemély a családi kedvezmény, első házasok kedvezménye, személyi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltató mellett a részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt (különösen havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) juttató kifizető számára is adhat. O Módosulnak a családi járulékkedvezmény igénybe vételére vonatkozó, a Tbj. 51. (1) bekezdésében foglalt szabályok is (a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet juttató kifizető is köteles lesz a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására). 9

10 Az adóelőleg-levonási szabályok változásai O A december 31-ét követően megtett, családi kedvezményre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozatnak az eltartottak, kedvezményezett eltartottak esetében a magzatok kivételével tartalmaznia kell az eltartottak, kedvezményezett eltartottak adóazonosító jelét. O Változnak az adóelőleg megállapításának szabályai is, így az első házasok kedvezményét, a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében az adóévben az adóelőleg megállapításánál általa, illetve más jogosult által korábban még nem érvényesített kedvezménnyel csökkentett adóelőleg-alap összege után kell meghatározni az adóelőleg összegét. 10

11 A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatra vonatkozó szabályok változásai O Nem változik: a nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett összeg 20 %-áról, de legfeljebb 130 ezer forintról rendelkezhet a magánszemély. O Ha emellett önkéntes pénztári és/vagy NYESZ-R nyilatkozatot is tesz, együttesen nem haladhatja meg a 280 ezer forintot. O Változik a nyugdíjbiztosítás fogalma: alapvetően (kivéve, ha a biztosított egészségkárosodása már meghaladja a 40 %-os mértéket) négy kockázatot a biztosított halála, egészségkárosodása, nyugdíjba vonulása, nyugdíjkorhatár elérése foglalhat magában, más kockázatra nem terjedhet ki. 11

12 A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatra vonatkozó szabályok változásai O A biztosítási szerződés kedvezményezettje csak a biztosított lehet kivéve, ha a biztosított személy meghal, a szerződés egész tartama alatt a biztosítottat illeti meg a biztosító teljesítése. O Az Szja tv. pontosítja a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttének időpontját: ez az ajánlat ügyfél által történő aláírásának a napja (a szerződés módosításának napja). O A biztosító teljesítésére a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől számítva legalább tíz év elteltével kerülhet sor, kivéve, ha a biztosított meghal, illetve a biztosított legalább 40 százalékos mértékű egészségkárosodást szenved. 12

13 A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatra vonatkozó szabályok változásai O Kiegészítő biztosítás: az olyan biztosítás függetlenül attól, hogy az milyen kockázatra nyújt fedezetet, amelynek saját különös szerződési feltétele van és díja a nyugdíjbiztosítás díjától a számviteli jogszabályok szerint elkülönített. O Az Szja tv. a biztosítási díj 10 %-ában határozza meg azt a kockázati díjrészt, amelynek meg nem haladása esetén a teljes biztosítási díj után megtehető a rendelkező nyilatkozat. O Ha a nyugdíjbiztosítás, mint alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze (ilyen a haláleseti és az egészségkárosodási kockázat) meghaladja az alapbiztosítás kiegészítő biztosítások nélküli teljes díjának 10 %-át, akkor az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze alapján a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető meg. 13

14 A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatra vonatkozó szabályok változásai O Nyugdíjbiztosítási nyilatkozat a Magyarországon vagy más EGT-államban letelepedett biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződésre az adóévben a magánszemélyként szerződőként befizetett, az adott naptári évben a nyugdíjbiztosítási szerződésre jóváírt összeg után tehető meg. O Ha a díj megfizetése nem forintban történik, akkor azt az adóév utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon kell átszámítani. O A rendelkező nyilatkozat a biztosító első nyugdíjszolgáltatásnak minősülő teljesítéséig, részteljesítéséig kivéve az egészségkárosodás miatti részteljesítést tehető meg, de legkésőbb az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig befizetett díj alapján. 14

15 A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatra vonatkozó szabályok változásai O Pontosításra kerülnek a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat megtételéhez szükséges, a biztosító által kiadandó igazolás tartalmi elemei (tartalmaznia kell a magánszemély adóazonosító jelét is). O A rendelkező nyilatkozat adóhatóság által történő teljesítésének szabályai is módosulnak - ha a magánszemély több nyugdíjbiztosításra befizetett összeg után tette meg a rendelkező nyilatkozatot, akkor a nyugdíjbiztosítási szerződésekre történő befizetésekkel arányosan kell teljesítenie az átutalást az adóhatóságnak. 15

16 A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatra vonatkozó szabályok változásai O Előfordulhat, hogy a magánszemély a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat megtételének időpontjában vagy az adóhatósági teljesítés időpontjában már nem rendelkezik azzal a nyugdíjbiztosítási szerződéssel, amely megalapozta a nyugdíj feletti rendelkezést. O Három eset van, amikor a magánszemély jogosult a rendelkező nyilatkozatban megjelölt összegre: 1. ha a szerződő magánszemély helyébe egy másik személy lépett és a szerződés alapján nem nyugdíjcélú biztosítói teljesítés nem történt, 2. ha a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatt szűnt meg, 3. ha a szerződés a magánszemélynek fel nem róható okból szűnt meg (ideértve különösen azt, ha a biztosító felszámolásra kerül), és ezt a magánszemély igazolja az állami adóhatóság felé. 16

17 A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatra vonatkozó szabályok változásai O Az átutalt teljes összeget 20 százalékkal növelten vissza kell fizetnie a magánszemélynek, ha a nyugdíjbiztosítás alapján nyugdíjbiztosítási szolgáltatásnak nem minősülő vagyoni érték kivonására kerül sor. O Minden olyan vagyoni érték kivonása kiváltja a visszafizetési kötelezettséget, amely nem minősül nyugdíjszolgáltatásnak, függetlenül attól, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés a vagyoni érték kivonása következtében megszűnik-e vagy sem (pl. a szerződés visszavásárlása, részvisszavásárlása, a kötvénykölcsön törlesztő részletének nyugdíjcélú megtakarítással szembeni elszámolása, illetőleg, ha a magánszemély a törvényi rendelkezésnek meg nem felelő járadékszolgáltatásban részesül). O A vagyoni érték kivonásának időpontja az a nap, amikor a biztosító pénzforgalmi számláját a biztosító teljesítésének összegével megterhelik, vagy az a nap, amikor a fenti esetek valamelyike megvalósul. 17

18 A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatra vonatkozó szabályok változásai O Nem eredményez visszafizetési kötelezettséget, ha a magánszemély adómentes nyugdíjszolgáltatásban részesült, valamint ha a szerződés a biztosító felszámolása miatt szűnt meg. O A biztosító arra az évre nem adhat ki igazolást, amelyikben a visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény történt. O A magánszemély visszafizetési kötelezettségének összegét a biztosítónak kell megállapítania, levonnia és a 08-as bevallásban bevallania (a visszafizetési kötelezettséget kiváltó eseményt követő hónap 12. napjáig). O Ha a kötelezettség levonására nincs lehetőség, akkor a biztosítónak az igazoláson fel kell tüntetnie a le nem vont összeget, és fel kell hívnia a magánszemély figyelmét arra, hogy azt a magánszemély köteles megfizetni és az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában bevallani. O Más EGT-államban letelepedett biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződésre is ezek a szabályok vonatkoznak (a biztosítói igazolás kötelező tartalmi elemei eltérőek). 18

19 Egyes meghatározott és béren kívüli juttatások O A kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó alapja a juttatás értékének 1,19-szerese, az adó mértéke 16 százalék. O A béren kívüli juttatások esetén a juttatás adóalapként meghatározott összegét alapul véve a kifizetőnek 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie, az egyes meghatározott juttatások után pedig 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást. 19

20 Egyes meghatározott és béren kívüli juttatások O Kibővül az egyes meghatározott juttatások köre ide tartozik: 1. az a juttatás, amely megfelel az Szja tv ában meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja, 2. az adott juttatásokra az Szja tv ában meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan biztosított béren kívüli juttatások a SZÉP-kártya kivételével adóévi együttes értékének az évi 200 ezer forintot, vagyis az éves keretösszeget meghaladó része, 3. az adott juttatásokra vonatkozóan az Szja tv ában meghatározott egyedi értékhatárokat meg nem haladóan biztosított béren kívüli juttatások a SZÉP-kártya kivételével adóévi értékének az éves keretösszeget meg nem haladó része és a SZÉP-kártya valamely alszámlájára a törvényben meghatározott értékhatárt meg nem haladó mértékben utalt támogatás együttes értékének az évi 450 ezer forintot, vagyis az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része. 20

21 Egyes meghatározott és béren kívüli juttatások O Az éves keretösszeg évi 200 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll, illetőleg abban az esetben, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg. Az éves keretösszeget a munkaviszonyban töltött napokhoz kell arányosítani akkor, ha a munkavállaló munkaviszonya a magánszemély halálát kivéve csak az év egy részében áll fenn. O Az éves rekreációs keretösszeg (évi forint)esetében is el kell végezni az előzőekben írt arányosítást, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn (kivéve, ha a munkavállaló halála miatt szűnik meg a munkaviszony). O Az éves keretösszeg és az éves rekreációs keretösszeg számítása során a munkavállalót megillető béren kívüli juttatásnak kell tekinteni a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek (pl. közeli hozzátartozónak) biztosított béren kívüli juttatást is. 21

22 Egyes meghatározott és béren kívüli juttatások O Példák - egyes meghatározott juttatás: 1. Egy munkavállaló február hónapban 15 ezer forint értékű Erzsébet-utalványt kap. A havi 8 ezer forint értékű Erzsébetutalvány béren kívüli juttatás, az ezt meghaladó rész egyes meghatározott juttatásnak minősül. 2. Ha egy munkavállaló évben helyi utazásra szolgáló bérletet (havi 10 ezer forint) és Erzsébet-utalványt (havi 8 ezer forint) is kap, összesen 216 ezer forint értékben, akkor a juttatásnak az éves keretösszeget (200 ezer forintot) meghaladó része egyes meghatározott juttatásként adóköteles. 3. Ha egy munkavállaló évben helyi utazásra szolgáló bérletet (havi 10 ezer forint) és Erzsébet-utalványt (havi 8 ezer forint) is kap, [összesen 216 ezer forint] és a munkáltatója a SZÉP-kártya szálláshely és vendéglátás alszámlájára is utal ezer forintot [mindösszesen: 516 ezer forint], akkor a juttatások együttes értékének a 450 ezer forintot meghaladó része egyes meghatározott juttatásként adóköteles. 22

23 Egyes meghatározott és béren kívüli juttatások O A bevallási- és az adófizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályok is módosulnak: az egyes egyedi értékhatárokat, vagy az éves keretösszeget, illetőleg az éves rekreációs keretösszeget meghaladó rész után a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell megállapítani, bevallani és megfizetni a közterheket, ha a magánszemély jogviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a munkáltatótól az adóévben az adott juttatásokra vonatkozóan meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan szerzett béren kívüli juttatások együttes értéke meghaladja az éves keretösszeget, illetve az éves rekreációs keretösszeget (vagy annak arányos részét), akkor a meghaladó rész(ek) után a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként kell megállapítani a közterheket [a meghaladó rész(ek) után már teljesített közteher beszámítható]. 23

24 Biztosításokkal kapcsolatos változások O január 1-jétől hatályát veszti az Szja tv. 1. számú mellékletének 6.9. alpontja és a 9.6. alpontja (adómentes biztosítási díjra vonatkozó szabályok). O Ennek következtében a kifizető által a magánszemély javára kötött, kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás (whole life, azaz WL) rendszeres és eseti díja egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles. 24

25 Biztosításokkal kapcsolatos változások O A december 31-ét követően kötött WL biztosítások alapján kifizetett biztosítói teljesítésből a magánszemélynek kamatjövedelme keletkezik (kivéve az adómentesnek minősülő biztosítói szolgáltatásokat). O A december 31-ig megkötött WL szerződések rendszeres díja a magánszemély adómentes bevételének számít, és az ezen szerződésekből származó jövedelem december 31-ét követően is egyéb jövedelemként esik adókötelezettség alá. 25

26 Biztosításokkal kapcsolatos változások O A díjnövekedés mértékének megállapításához WL szerződésekben rögzített okok miatt átmeneti időre lehetővé tett díj-nemfizetés (szüneteltetés, díjmentesítés) időszakára is figyelembe vehető az ezen időszakot megelőző utolsó rendszeres díj alapul vételével a díjnemfizetési időszak hosszával arányos biztosítási díj (2014-re is alkalmazható). O Nem keletkezik a magánszemélynek bevétele a díjat fizető tevékenységében közreműködő és a díjat fizető tevékenységét szolgáló magánszemély feladatának ellátásával kapcsolatos felelősségére (ideértve a sérelemdíjat is) kiterjedő felelősségbiztosítás díjának megfizetésével. 26

27 Biztosításokkal kapcsolatos változások O A jövedelem megállapítása során nem keletkezik bevétele a magánszemélynek, ha a más személy által kötött biztosítási szerződésben a szerződő helyébe lép, még akkor sem, ha a szerződő által korábban megfizetett biztosítási díjat a szerződőnek nem téríti meg. [Kivétel: ha a biztosítási szerződés utóbb úgy módosul, hogy a biztosító teljesítésére a biztosított vagy más személy (és nem a díja fizető személy) válik jogosulttá] 2014-re is alkalmazható O Ha az egyéni vállalkozó az alkalmazottaira köt biztosítást, akkor kizárólag a személybiztosítás díját számolhatja el költségként. 27

28 Mezőgazdasági őstermelőket érintő változások O Szigorodnak a tételes költségleszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelők veszteség-elhatárolására vonatkozó szabályok - az elhatárolt veszteség elszámolása csak a következő öt adóév (de legkésőbb az őstermelői tevékenység megszüntetésének adóéve) őstermelői tevékenységből származó jövedelmével szemben lehetséges (átmeneti rendelkezés!). O A közös őstermelői tevékenység esetében az Szja tv. meghatározza, hogy az őstermelői igazolvány kiállítása során mit kell érteni közös háztartás alatt és kiket lehet közös háztartásban élő családtagnak minősíteni. O Az őstermelői adókedvezményt is érintő változás, hogy módosul az agrár csekély összegű (de minimis) támogatás fogalma, és az Szja tv. értelmező rendelkezései közé beiktatásra kerül az agrár csoportmentességi (ABER) támogatás, valamint a halászati csekély összegű (de minimis) támogatás fogalma (új uniós rendeletek). 28

29 Az egyéni vállalkozókat érintő változások O A vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozók esetén emelkedik a jövedelem-(nyereség-)minimum összege - a vállalkozói bevétel 2 százalékában kell megállapítani. O Az Szja tv. szigorítja a veszteségelhatárolásra vonatkozó rendelkezést, csak a következő öt adóév vállalkozói jövedelmével szemben számolható el az elhatárolt veszteség (átmeneti rendelkezés). O A kisvállalkozói kedvezmény és a kisvállalkozói adókedvezmény szabályai is módosulnak az új uniós rendeletek hatályba lépése következtében. 29

30 Az egyéni vállalkozókat érintő változások O A törvény kiterjeszti az értékcsökkenési leírás alkalmazhatóságát valamennyi telepíthető gyümölcsfa-ültetvényre és bogyósgyümölcs-ültetvényre, valamint felemeli a szőlőültetvények területnagyságát 500 m2-ről m2-re. O Értékcsökkenési leírás számolható el a tárgyi eszköznek minősülő ingó vagyontárgyakra is. O Az ingyenesen szerzett tárgyi eszköz után ezentúl nem lesz lehetőség értékcsökkenési leírás elszámolására. 30

31 Az egyéni vállalkozókat érintő változások O Az átalányadózás választásakor a bevételi értékhatár megállapítása során az Szja tv. rendelkezései szerint megszerzett vállalkozói bevételt kell egyéni vállalkozói bevételként figyelembe venni (a bevételi értékhatár számításakor az adóévben a KATA-alanyiság alatt megszerzett bevételt figyelmen kívül kell hagyni). O Módosul az adóalanyiság megszűnésére vonatkozó szabály - ha az egyéni vállalkozó terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért jogerősen mulasztási bírságot állapít meg, akkor az egyéni vállalkozó átalányadózásra való jogosultsága a határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg. 31

32 Egyéb változások O Osztalékból származó jövedelem lesz a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett, vagyis a társaság tevékenységében részt nem vevő tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg. O A termőföld átruházásából származó jövedelem adómentessége - az 5 vagy 10 éves időszak kezdőnapjának a birtokbaadás napja, de legkésőbb az adásvételi szerződés keltét követő 12. hónap utolsó napja számít. 32

33 Egyéb változások O Változik a kiküldetési rendelvény fogalma a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály rendelkezései alapján a zárt rendszerben kezelt és tárolt, elektronikus úton előállított bizonylat is kiküldetési rendelvénynek minősül (ha tartalmazza az Szja tv pontja szerinti adatokat). O A magánszemély jövedelmének megállapítása során nem kell figyelembe venni a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. törvény 3. (1) bekezdés l) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás végzésére jogosult pénzügyi intézmény által a megvásárolt követelésből elengedett részt. 33

34 Egyéb változások O Bővül a kamatkedvezményből származó jövedelemnek nem minősülő munkáltatói lakáscélú hitel, illetőleg az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás felhasználási köre - a munkáltató által adott juttatás a lakásnak a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott akadálymentesítésére is fordítható. O Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény rendelkezései végrehajtása következtében megszűnt kötelezettségből származó bevétel is adómentes [T/2141. sz. törvényjavaslat]. 34

35 A kisadózó vállalkozások tételes adóját érintő változások O Az adóalanyiság megszűnését az eredményezi, ha a kisadózó vállalkozásnak az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot (a határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napjával). O Bővül a bejelentendő adatok köre a kisadózó TAJ-számával, és nyilatkozni kell arról is, hogy a főállású kisadózó biztosítása a kisadózókénti bejelentéssel jön-e létre. 35

36 A kisadózó vállalkozások tételes adóját érintő változások O A főállású kisadózó mentesül a Ft-os, magasabb összegű tételes adó megfizetése alól is, ha ennek teljesülnek a feltételei + a 30 napos szabályt is alkalmazhatják. O Nem kell havonta megismételnie a tételes adó alóli mentesülésre vonatkozó bejelentést a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak. O A munkaviszonytól történő elhatárolással összefüggő megdönthető vélelem esetei is bővülnek egy új elemmel (ha azért nem főállású kisadózó, mert máshol munkaviszonyban áll vagy főfoglalkozású társas vállalkozó, és a bevételének több mint 50 %-át nem ettől a társaságtól szerzi meg, akkor nem minősíthető munkaviszonynak). 36

37 A cégautóadó változásai O Az állam tulajdonában lévő, hatósági nyilvántartásba vett személygépkocsi esetén az adó alanya az személy vagy szervezet, amely a jármű vagyonkezelői jogával rendelkezik (ha használati jog is fennáll, akkor a használó az adó alanya). O Mentes a cégautóadó alól a magyar állam által törvényes öröklés útján megszerzett személygépkocsi mindaddig, amíg a vagyonkezelői vagy használati jogot más személynek vagy szervezetnek nem adják át (a mentes személygépkocsi adóját nem kell megállapítani, nem kell bevallást adni). O Az öröklés útján megszerzett személygépkocsi után az adókötelezettséget a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének negyedévét követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni. 37

38 További változások O Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló évi LXXV. törvény módosítása Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a magánszemélynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 %-a jár a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát. Ez a szabály a évben megszerzett ilyen jövedelemre is alkalmazható, ha az a magánszemélyre nézve kedvezőbb. 38

39 További változások O Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló évi XLIII. törvény változásai O Az Eva tv. szerinti adóalanyiság létrejöttére irányuló bejelentés abban az esetben is megtehető, ha az adózónak az állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, önkormányzati adóhatóságnál nincs Ft-ot meghaladó, nyilvántartott adótartozása. O Az eva-alanynak december 20-ig be kell jelenteni, hogy a következő évben nem az Eva tv. szerint adózik, ha az állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, önkormányzati adóhatóságnál Ft-ot meghaladó, nyilvántartott adótartozása van. 39

40 További változások O Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló évi CXX. törvény módosítása (T/2141. sz. törvényjavaslat) Emelkednek a bevételi értékhatárok: a) évi 25 millió Ft-ról évi 60 millió Ft-ra [ ha a magánszemélynek az általános szabályok szerint adózó jövedelme az adóévben eléri a havi minimálbér 12- szeresét b) nyugdíjas esetén évi 25 millió Ft-ról évi 60 millió Ft-ra, c) évi 100 millió Ft-ról évi 125 millió Ft-ra [ha a magánszemély hivatásos sportoló] d) évi 50 millió Ft-ról évi 125 millió Ft-ra [ha a magánszemély sportszervezet edzője, válogatott vezetőedzője] 40

41 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 41