Együttműködés és újítóképesség Kapcsolati hálózatok és innovációs rendszerek regionális sajátosságai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Együttműködés és újítóképesség Kapcsolati hálózatok és innovációs rendszerek regionális sajátosságai"

Átírás

1

2 Együttműködés és újítóképesség Kapcsolati hálózatok és innovációs rendszerek regionális sajátosságai Csizmadia Zoltán Napvilág Kiadó

3 Megjelent az a Ok K M, Po k A, a SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM o o ok o ko és a M T o o Ak o k ok k o - o o o támogatásával Kiadja a Napvilág Kiadó 1054 Budapest, Alkotmány u. 2. Első kiadás: 2009 ISBN Csizmadia Zoltán, 2009 Minden jog fenntartva Jelen könyvet vagy annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon a kiadó engedélye nélkül közölni. Printed in Hungary

4 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 9 BEVEZETÉS 15 A problémakör 15 A kutatás logikája és a könyv felépítése 17 Az innováció rendszerszerű és hálózati vonatkozásainak jelentősége 20 ALAPFOGALMAK ÉS ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSEK 25 Területi és tartalmi redukciók régió és innováció 26 A hálózat és a társadalmi tőke 29 A hálózatorientált szemléletmód 29 A hálózatelemzési kánon legfontosabb elemei 31 A tér és a hálózat viszonya 34 A társadalmi tőke definíciók, tipizálás és empirikus használati érték 35 Gazdaságszociológiai alapelvek 40 Társadalmi megformáltság és beágyazo ság 41 Egy közgazdasági antropológia alapelvei a társadalmi beágyazo ság másként 43 A struktúra mint erőforrás a verseny társadalmi szerkezete 45 Az együ működés problémája az innováció mint kollektív cselekvés 48 A dilemma 48 Az alapelvek 50 Az ismétlődés, a többszereplős jelleg és a személyközi relációk, illetve a hálózatok szerepe a kooperáció elősegítésében 52 Szervezetközi kapcsolatok és hálózatok 54 Definíció, há érmotívumok, típusok és struktúrák 54 Hálózatok és/vagy klaszterek? 58 Kooperációs valószínűség és a hálózati struktúra hatása 59 5

5 INNOVÁCIÓS KAPCSOLATOK ÉS RENDSZEREK 65 Az innovációs kapcsolatok konfigurációi 65 Az innovációs rendszerek 70 A nemzeti és regionális rendszer különbségei 73 A regionális innovációs rendszerek típusai 75 Az innovációs rendszer meghatározó tényezői és legfontosabb szereplői 77 AZ INNOVÁCIÓS KÉPESSÉG ÉS AZ INNOVÁCIÓS EGYÜTTMŰKÖDÉS 81 Kutatási kérdések és módszerek 82 Előfeltevések, hipotézisek és kutatási kérdések 82 Módszertani kérdések 86 Az alkalmazo viszonyváltozók mérési formái és típusai 89 A nemzeti és a regionális innovációs teljesítmény mérőszámai 94 A nemzeti innovációs képesség és a K+F helyzete 94 A regionális innovációs képesség és a K+F jellemzői 98 Az innováció centrumai a nagyvárosi terek jellemzői 100 A regionális innovációs miliő állapota vállalati szemszögből 101 A szervezetközi kapcsolatok irányai és konfigurációi 105 A hazai kutatások eddigi tapasztalatai 106 A nyugat-dunántúli régióban végze felmérés általános jellemzői 112 Az innovációs folyamatok 114 A kutatás-fejlesztési együ működések 117 Az innovációval összefüggő együ működések jellemzői 122 Az információmegosztás hálózati jellemzői 129 A szolgáltatási igényekre épülő kapcsolatok 136 A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZER HÁLÓZATI STRUKTÚRÁJA 143 A hálózatelemzés kényes pontjai 144 A hálózatalakító külső tényezők 145 A hálózat alaptulajdonságai 148 A hálózat speciális kapcsolathálózati tulajdonságai 152 Az innovációs rendszer periferikus szereplői 152 Centralitás és presztízs 154 Az együ működési klikkek 160 Az énhálózatok és a szerkezeti lyukak 164 Az együ működési tervek 168 Az inter- és intraszektorális együ működések 169 A regionális innovációs rendszerről alkoto vélemények 174 6

6 Hatékonyság és eredményesség 175 A regionális innovációs rendszer jövőjéről alkoto vélemények 177 A nemzeti és regionális innovációs rendszer új körvonalai 179 HÁLÓZAT, RENDSZER VAGY MEZŐ? 187 A legfontosabb eredmények 188 A mezőépítés és a hálózatépítés új regionális és innovációs vonatkozásai 194 FELHASZNÁLT IRODALOM 201 FÜGGELÉKEK 213 ÁBRÁK JEGYZÉKE 251 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 253 FÜGGELÉKEK JEGYZÉKE 255 7

7 Előszó Együ működés és újítóképesség két nehezen körülhatárolható, de egyre népszerűbbé váló, egyre többet alkalmazo társadalomelméleti és fejlesztési alapkategória. Ráadásul napjaink társadalmi-gazdasági folyamataiban a kooperáció és az innováció viszonya, kölcsönhatása, dialektikája még kérdésesebb jelenség. A témakör a társadalmi cselekvés szintjén értelmezve olyan mélyreható problémarendszerből táplálkozik, mint például az, hogy miért működjünk együ a potyázás vagy az önző, kizárólag az önérdeküket követő magatartás ellen, illetve hogyan lehet hatékonyan ösztönözni a kollektív cselekvési formációkat. Szervezetelméleti szinten olyan kérdések merülnek fel, mint hogy milyen ösztönzők és kényszerek terelik az egyes társadalmi szerveződéseket az együ működés irányába, és milyen formában valósulhatnak meg ezek az összefonódások. A folyamatos megújulás pedig mindennapjaink szinte már láthatatlanná vált szervezőelve családi életünktől a globális megarendszerekig, hálózatokig. Azt is egyre jobban érzékeljük, hogy újítóképességünk mind kevésbé egyéni kvalitásainkon és döntéseinken múlik, sokszor összete ebb rendszerbe ágyazódva, másokra reagálva vagy akár másokkal összefogva realizálódhat és ölthet formát. Ebből adódóan az együ működés és újítóképesség interakciója társadalmi életünk szinte összes szegmensében vizsgálható szociológiai kérdés lehet. Ez a könyv ennek a problémarendszernek a szervezetek szintjén értelmeze vonatkozásait járja körül úgy, hogy elsődlegesen a gazdasági szereplőkre és az innovációs folyamatokat befolyásoló, azokat formáló, kiszolgáló intézményrendszerre összpontosít. A könyv a két kategória összekapcsolása, egymásra vonatkoztatása mia egyik társadalmi jelenséggel sem foglalkozik a szükségesnél mélyrehatóbban. Inkább azokra a napjainkban formálódó rendszerekre, hálózatokra és kapcsolatformákra összpontosít, amelyeknek az együ működés a feltétele és az újítás az eredménye. Ezek a struktúrák teremtik meg a két fogalom és az általuk leírt mechanizmusok egymásra gyakorolt hatásának értelmezési keretét és konkrét kutatási dimenzióját. Ennek a problémakörnek a hazai kutatási gyakorlatban az elmúlt néhány évet leszámítva kimondo an kevés figyelmet szenteltek. Szerencsére egyre több tanulmány foglalkozik az innováció, a gazdaságfejlesztés és a versenyképesség szempontjából ezekkel a kérdésekkel. A szociológia ezzel szemben még nem na- 9

8 gyon reagált a problémára, pedig az i alkalmazo szemléletmód (hálózatelméleti paradigma) szociológiai gyökerekből táplálkozik még akkor is, ha napjainkra egységes tudományos szemléletmód kezd kialakulni, amely túllép a társadalmi alakzatok hálózati jellegű leírásán és magyarázatán. A másik probléma az elegendő számú empirikus vizsgálat hiánya. Nem elemeztük kellő alapossággal a kooperáció és innováció összefüggését sem a mikro-, sem a mezo- és különösen nem a makroszociológiai értelmezési dimenzióban. Ilyen jellegű primer tudásbázis hiányában viszont politikai ösztönzőkkel és beavatkozásokkal csak tapogatózva lehet élénkíteni a gazdasági együ működéseket és az innovációs folyamatokat. A nemzetközi példák ismertek, a szokásos szakmai időeltolódás mia már nagyrészt teszteltek és adaptálhatónak tűnnek. Ebből a szempontból a könyv egyik újdonsága, hogy az innovációban érinte szereplők körében megpróbálja mérni és ábrázolni az együ működési hajlamot, annak csatornáit és az ezekre épülő rendszerszerű struktúra mintázatát egy hazánkban új térszervező kategória, a régió szintjén. A könyv első felében a problémakör alapvető fogalmainak és elméleti koncepcióinak a kutatási probléma szempontjából releváns és fontos részeit mutatom be. Olyan á ekintést adok, amely nemcsak az általam használt értelmezését adja meg az olyan fogalmaknak, mint innováció, régió, hálózat vagy innovációs rendszer, hanem arra is rávilágít, miként lehet új szemszögből, új látószögből közelíteni a gazdasági és társadalmi folyamatok vizsgálatához. Azt szeretném hangsúlyozni, hogy a gazdasági folyamatok társadalmi beágyazo ságának léte, formája és mélysége válik feltárhatóvá és bizonyos mértékig értékelhetővé a hálózatelméleti szemléletmód révén. Az egyes elméleti kérdések kibontásakor a másik vezérlőelv az, hogy soha ne veszítsük szem elől a két alapkategória interakcióját, a lehetséges kapcsolódási pontokat. Különösen fontosnak tartom a gazdaságszociológia olyan meghatározó elméleti rendszereinek beemelését a kutatást vezérlő logikába, mint a beágyazo ság, a mezőelmélet vagy a szerkezeti lyukak kérdése. A másik elméleti főirány az innováció vonatkozásában kidolgozo rendszerfelfogás, amely nemzeti és területi jellegű innovációs szerveződési mintákat feltételez. A hazai kutatások ezen a téren is egyre intenzívebbek, regionális innovációs rendszereink léte és szerveződésük jelenlegi állapota azonban még alaposabb vizsgálatokat igényelne. A könyv második fele ennek az igénynek kíván megfelelni, mivel olyan vizsgálati modellt vezet be, amely primer felmérésekre alapozo an mutatja be Magyarországnak a fővárosi régió után legfejle ebb térségében (a nyugat-dunántúli régióban) az innovációban érdekelt szereplők kapcsolatrendszereit, együ működési aktivitását és kooperációs csatornáit, illetve az e kötésekből felépülő komplexebb szervezetközi kapcsolathálózatok strukturális jellemzőit. Elsődlegesen kritikai szellemben közelítek a témakörhöz, a hiányosságok, a problémák, az együ működéseket és az újításokat akadályozó tényezők feltárása a fő szempont, mivel ezek alapján lehet új megoldásokat találni vagy további finomításokat végezni az innovációs rendszerben. 10

9 A munka egyik legnagyobb nehézségét az jelente e, hogy három szociológiaelméleti alapkategória szorításában lehet csak beszélni ezekről a fontos kérdésekről. A rendszer, a hálózat és a mező társadalommagyarázó és társadalomértelmező szerepe olyan erős és egymásnak sokszor ellentmondó, hogy néha csak nehezen, vagy egyáltalán nem lehet egységes mederben tartani a gondolatmenetet. A könyvben mindhárom fogalom előkerül a maga helyén. Sokáig nem is teszek kísérletet az egységes fogalomhasználatra, már csak azért sem, mert ez teljesen ellentétes lenne az empirikus kutatási modell formálódásával és kibontakozásával. A záró fejezetben térek vissza ehhez a kérdéskörhöz, és az általam vizsgált régióban megismert eredmények alapján megpróbálom továbbgondolni a regionalizálódás és az innovációs rendszer vonatkozásában a mező- és a hálózatelmélet összekapcsolásával az eredeti elképzeléseket (i elsősorban Pierre Bourdieu elméletére gondolok). Arra a kérdésre keresem az új az empirikus eredményeket kiegészítő elméleti támpontokat, hogy miért megy nehézkesen a régiók kialakítása és a regionális innovációs rendszerek megformálása hazánkban. Természetesen ezt a feladatot egy későbbi munka tudja alaposabban kibontani és megoldani, jelen könyv marad a kezdőlépések á ekintésénél és az azokból nyerhető, talán mások számára is értékes új tudáselemek hasznosításánál. Köszönetnyilvánítás A könyv alapját képező kutatások az MTA Fiatal kutatói ösztöndíjprogramja, illetve az NKTH által kiírt Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség létrehozása és működtetése címet viselő projekt, valamint az ELTE Szociológia Doktori Iskola Modern szociológiai paradigmák című, OTKA által támogato programjának keretei közö folytak. További segítség jelente az Universitas Győr Alapítvány kétéves PhD-ösztöndíja. A könyv megjelentetését az MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet és a Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola támogatása tette lehetővé. A kutatás és az írás különböző fázisaiban nyújto kritikai észrevételekért, tanácsokért, hasznos és konkrét javaslatokért külön köszöne el tartozom témavezetőmnek, Rechnitzer Jánosnak, opponenseimnek, Tardos Róbertnek és Szántó Zoltánnak, illetve Némedi Dénesnek, Lippényi Tivadarnak, Papanek Gábornak, Utasi Ágnesnek, Grosz Andrásnak, Dőry Tibornak, Letenyei Lászlónak, valamint az említe programokban dolgozó összes munkatársamnak. Csizmadia Zoltán 11

10 A társadalomtudomány alapvető feladata egy társadalmi jelenségnek, nem pedig az egyes egyén viselkedésének a magyarázata. Eseti jelleggel egy társadalmi jelenség közvetlenül levezethető összegzésen át az egyének viselkedéséből, a legtöbbször azonban nem így áll a dolog. Következésképpen a társadalmi rendszerre kell összpontosítani, amelynek viselkedése magyarázatra szorul. A rendszer lehet olyan egyszerű, mint egy diád, vagy éppen olyan komplex, mint egy társadalom, vagy akár egy világrendszer, de az alapvető feltétel, hogy a magyarázat a rendszerre mint egységes egészre irányuljon, és nem az egyénekre vagy más rendszeralkotó komponensekre. (Coleman, 1990) Nem lesz olyan cég a 21. században, amelyik a globális verseny hatására ne kényszerülne legalábbis bizonyos mértékig arra, hogy hálózatépítéssel, hálózatirányítással vagy hálózatfejlesztéssel foglalkozzék. (Snow Miles Coleman, 1992) Paradox módon a globális gazdaságban a tartós versenyelőny egyre inkább a lokális elemeken alapul olyan tudáson, kapcsolatokon és motiváción, amelyekkel a távoli versenytársak nem vetekedhetnek. (Porter, 1990)

11 Bevezetés A problémakör Az innováció regionális folyamata, illetve egységes rendszerszerű felépítése beágyazódik a társadalmi kapcsolatok és az ezekből felépülő hálózatok struktúrájába, amely meghatározza működését és hatékonyságát. A problémát az jelenti, hogy a hazai innovációs miliő különböző szintjein nem ismerjük pontosan ennek az összefüggésrendszernek a mechanizmusait. Az elméleti síktól eltávolodva nem elemeztük és nem modelleztük ennek a beágyazo ságnak a valóságos, tényszerű mintáit, konfigurációit. A kutatásomat vezérlő kérdésfelvetés a legegyszerűbb megfogalmazásban így hangzik: milyen szerepe van a társadalmi-gazdasági (és elsődlegesen intézményközi) kapcsolatoknak, illetve az ezekből létrejövő hálózatoknak egy térség újítóképességében? Hipotézisem szerint a hazai innovációs folyamatokban mérsékelt szerepe van a társadalmi-intézményközi kapcsolathálózatokra épülő, általuk koordinált különböző típusú és funkciójú innovációs együ működéseknek. A megállapítás érvényes a vállalkozói szférára és az azt kiszolgáló, segítő, közvetítő intézményrendszerre, valamint a két erőtér közö i kapcsolódási pontokra is. Egy erőforrásszegény gazdasági és innovációs mezőben viszont különösen fontos ezeknek az ado ságoknak a kihasználása. Kérdésfelvetésem így már arra is utal, hogy mi az oka a mérsékelt együ működésnek, illetve az együ működések elmaradásának finomabb megfogalmazásban, esetlegességének. Persze az innováció nem izolált tevékenység, ennek függvényében összehangolt, többszereplős cselekvéssorozat eredményeként lehet hatékony és eredményes. Ez az innováció rendszerszerű megközelítése. Mivel egy rendszer csak a részei közö i interakciókra építve képes működni, ezért hipotézisemből következően a regionális innovációs rendszer léte is kérdésessé válik. Így tovább finomítva a problémakört, felmerül annak a kérdése is, hogy beszélhetünk-e működőképes regionális innovációs rendszerekről Magyarországon. Abból indulok ki, hogy nem ismerjük kellő mértékben a hazai innovációs együ működéseket, és azt sem, hogy ezek milyen rendszerszerű konfigurációvá állnak össze. Feltevésem pesszimista, azt szeretném munkámmal bebizonyítani, hogy az i honi innovációs folyamatok legtöbb szegmense izolált vagy csak kezdetlegesen hálózatosodo, ami komoly versenyhátrányt jelent, a versenyképesség 15

12 és a rendszer egésze szempontjából pedig zsákutca. Mint látni fogjuk, az innovációs politika szintjén évek óta hangsúlyozo irányelv a hálózatosodás ösztönzése, ennek gyakorlati alkalmazása és megvalósítása azonban kérdéses. Ha a tények rácáfolnak hipotézisemre, az csak kutatáselméleti szempontból lenne kedvezőtlen, ha azonban nem, akkor az empirikus elemzés talán kellő támpontot nyújthat a jelenlegi helyzet megértéséhez, a problémák feltárásához és a szükséges lépések felvázolásához. Mivel gyenge hálózati kapacitású innovációs rendszert feltételezek, az alapvető cél a kezdeményezések, a csírák és a lehetőségek megismerése, illetve a gátló, akadályozó tényezők feltárása. Ezzel párhuzamosan az sem mellékes, hogy mennyire látjuk tisztán a jövőbeni lépések célszemélyeit, -szervezeteit, azt, hogy kikre miben számíthatunk, és kik miben lennének megfelelő partnerek. A problémakör valójában háromrétegű. Van egy döntéshozói dilemma, nevezetesen az, miként lehet fejleszteni egy térség innovációs képességét. Erre többféle válasz adható; különböző komponensű fejlesztési csomagok léteznek összete gazdasági, társadalmi és politikai elemekkel. I ennek a csomagnak csak egyetlen részelemét vizsgáljuk, mégpedig az innovációs együ működések kérdését a rendszer különböző rétegeiben és különböző rétegei közö. Az eredmények részleges választ adhatnak erre a problémára. A kutatási kérdés az, miként tudjuk az innovációs együ működéseket megismerni. Elképzelésem szerint kiindulópontként elegendő két alrendszer vizsgálata. Az egyik a régió gazdasági mezője, ahol a vállalkozások egymás közö i kapcsolatrendszere, innovációs kooperációs magatartása igényel leírást és magyarázatot. A másik a térség innovációs képességét nagymértékben befolyásoló há érintézmény-hálózat, az innovációs környezet támogató, közvetítő, kiszolgáló szervezeti alrendszere. Az első esetben a vállalatok énhálózata, a másodiknál az intézményrendszer komplex hálózati struktúrája a kulcstényező. A legnehezebb feladatot pedig a két szféra összefonódásának vizsgálata jelenti. Végezetül a tudományos dilemma az, hogy egy egyedi ado ságokkal rendelkező cselekvési mező (innováció) átvilágítása után milyen elméleti és tapasztalati többle artalmat tudunk hozzáfűzni a szervezetközi együ működések szociológiai kérdéskörének szakirodalmához, sőt lényegében a kapcsolathálózatok kutatásának sokoldalú kutatási pale ájához. Természetesen tudatában vagyok az i felvázolt problémakör bonyolultságának. Számos redukciót kelle tenni annak érdekében, hogy elméleti és empirikus szempontból is kezelhető legyen az anyag. Az innováció tudományos szempontból multidiszciplináris igényekkel rendelkező multidimenzionális jelenség. Ennek ellenére kétségtelenül rendelkezik társadalmi aspektusokkal, amelyek szociológiai vizsgálat tárgyai lehetnek. Úgy gondolom, a hazai szakmai közegben pontosan ennek a társadalmi oldalnak a megismerése volt eddig elhanyagolva, noha a nemzetközi szakirodalomban már két évtizede kiemelt kérdésnek tekintik. Módszertanilag a kapcsolathálózati elemzés szemléletmódját követem, és annak technikai apparátusát veszem igénybe. Ebben a megközelítésben általában a vizsgált entitások tulajdonságaival szemben előnyt élveznek a közö ük formálódó relációk és az ezekből felépülő struktúrák mintázatai. A később tisztá- 16

13 zandó énközpontú és komplex hálózatok felmérésére és elemzésére törekszem, ezért erősen strukturális kutatási orientációt követek. A leglényegesebb megkötés az említe módszertani szempontok mia szükséges vizsgálat mérési szintjével összefüggésben az, hogy a felmérés konkrét térséget érint, mégpedig a nyugatdunántúli régiót mint tervezési-statisztikai entitást, és nem mint organikusan fejlődő, önszerveződő térbeli alakzatot. A komplex hálózatok vizsgálata nagyon érzékeny az érinte ek körének lehatárolására és kezelhető elemszámára. Mivel azonban hálózati alapú vizsgálatról lesz szó, a határmegvonás lazábban is kezelhető, hiszen a kapcsolatrendszerek nem veszik figyelembe a közigazgatási vagy tervezési demarkációs vonalakat. Az intézményesült mechanizmusok és a gazdasági együ működések társadalmi alapjának vizsgálata sok irányba mutat. Elemzésem tartalmilag az innovációs folyamatok mögö i társadalmi jellemzőket tárja fel. Az innováció folyamatát (mint eljárást, mezőt, erőteret, sajátos szereplőkészletű mechanizmust) tekinthetjük olyan ideális közegnek, amelyben szociológiai alapú, térspecifikus és hálózati nézőpontú kérdések találkoznak össze. Témalehatárolásom az innovatív vállalkozások, az ezeket kiszolgáló, segítő intézményrendszer és az érinte koordináló, szabályozó közeg szereplői mint potenciális vagy valós rendszer alkotóelemeit fogja össze. Ennek tükrében az is nyilvánvaló, hogy nézőpontom túlmutat az egyéni véleményeken, és megpróbálom az intézményi cselekvési mezőben értelmezni a kérdéskört, azaz noha ilyenkor is egyéneken keresztül mérünk, következtetéseink intézményi szinten fogalmazódnak meg. Követem Coleman már idéze javaslatát: az innováció társadalmi jelenségként, egy rendszer magyarázataként a rendszerre mint egységes egészre irányul, és nem az egyénekre vagy más rendszeralkotó komponensekre, akik elsődleges informátoraink a munka során (Coleman, 1990). A kutatás logikája és a könyv felépítése A könyv a kutatási folyamat logikáját követve négy nagyobb egységre tagolódik (lásd az 1. ábrát). A vizsgálat első fázisa az alapfogalmak (innováció, régió, hálózat, kapcsolati tőke, rendszer) tisztázása, a kutatás értelmezési keretét megadó elméleti-módszertani alappillérek ismertetése. Igen képlékeny fogalmakkal kell dolgoznunk, ezért különböző mélységbe hatolva ugyan, de ki kell térni használatuk nehézségeire. Az alapfogalmak közül először az innováció és a régió definiálását ismertetem. A megosztás indokoltnak tűnik, mivel nem szándékozom azonos szinten értelmezni az összes kérdéskört. A régió és az innováció esetében csak a szükséges pontok kiemelésére törekszem, míg a hálózat és a kapcsolati tőke esetében részletesebb számvetést készítek majd. Ezt az indokolja, hogy a társadalmi cselekvések és szerveződések, intézményesülések hagyományos szociológiai nézőpontját követők első pillantásra elbizonytalanodnak, amikor egy teljesen más alapra helyeze elméleti és módszertani 17

14 (GM) Forrás: Saját összeállítás. 1. ábra. A kutatási folyamat modellje 18

15 készle el találkoznak. Már ezen a ponton kiemelendő, hogy a szervezetek és az egyének közö i innovációs együ működéseket önmagukban egyfajta kapcsolati tőkének tekintem, amely az egyén, a szervezet, a teljes rendszer és a régió egésze szempontjából is lényeges erőforrás. Érdemes tehát tisztázni a fogalom mögötti ellentmondásokat és az általam elfogado értelmezési formát. A második fázis az úgyneveze beágyazo ság kifejezéssel címkézhető, és röviden azoknak a gazdaságszociológiai elméleteknek a körüljárását jelenti, amelyek a gazdasági folyamatok társadalmi megformáltságát, beágyazo ságát feltételezik, vagy a gazdasági mező egészének működését magyarázzák ilyen alapon. Az elvontabb alapkérdések után három konkrétabb résztéma szakirodalmát á ekintve mutatom be az empirikus kutatás lehetséges támpontjait. A szervezetközi együ működések szociológiai és közgazdasági irodalma már az intézmények egymás közö i viszonyát vizsgálja. I a legfontosabb kérdés az, hogy miért jönnek létre együ működések, és milyen a szervezeti hálózatok szerkezetének funkcionális hatása. A cselekvéselmélet, a játékelmélet és a kooperációirodalom felé terel bennünket az együ működés versus dezertálás dilemmája. Ezt csak érintőlegesen tárgyalom, kiemelve a túlságosan is átfogó kérdéskör számunkra fontos megállapításait. A következő fejezet az innováció vonatkozásában értelmezi a hálózatelemzés helytállóságát és hatékonyságát (elsődlegesen az egyes szereplők szintjén), illetve a rendszerszerű felépülés és működés há erét járja körül, bemutatva a nemzeti és regionális innovációs rendszer fogalmával összefüggő eddigi megközelítéseket. A kutatási kérdéseket, hipotéziseimet és az alkalmazo módszertani megoldásokat részletesebben csak e megalapozó fejezetek után vetem fel, a minél pontosabb és érthetőbb interpretáció érdekében. A könyv második felében különböző módszertani eljárásokat követve tesztelem regionális szinten az együ működés és az újítóképesség számos összefüggésének empirikus nyomait. Szekunder adatokkal (korlátozo an elérhető és óvatosan használható statisztikai indikátorokkal) egy térség innovációs képessége mérhető. Az elsődleges, problémaorientáltan megterveze adatfelvételekkel (vállalkozások kérdőíves felmérése és intézményi strukturált interjúk) viszont bepillantást nyerhetünk az innovációs együ működések feketedobozába is, a motivációk, a korlátozó tényezők, a kilátások és tervek szférájába. Fontosnak tartom egyszerre megvizsgálni az innováció sikerességét és hatékonyságát befolyásoló két nagy jelenségkör mindegyikét. A kérdés arra vonatkozik, hogy vajon melyik a fontosabb, a kapcsolatrendszerben áramló vagy azon keresztül elérhető erőforrások léte, minősége és felhasználhatósága (funkcionális irányvonal), vagy a kapcsolatrendszer egészének szerkezete, amely szintén befolyásolja a hálózat tagjainak cselekvéseit, lehetőségeit (strukturális irányvonal). A gazdasági szereplők kapcsolatrendszerének teljes hálózata nem írható le, így i értelemszerűen majd a kötésirányokra összpontosítok. Az innovációs környezet intézményrendszerének komplex hálózatában viszont már a strukturális jellemzők kerülnek az elemzés középpontjába. A könyv záró részében (az utolsó fejezetben) a legfontosabb eredmények és következtetések ismertetése után visszakanyarodom a fogalmi-elméleti probléma- 19

16 körhöz, és arra teszek kísérletet, hogy az empirikus kutatás tapasztalatai alapján továbbgondoljam a regionalizálódás hazai problémáját, és az innováció elméleti jellegű megközelítésében a mezőelmélet segítségével új magyarázó sémát emeljek be, amely egyrészt értelmezhetővé teszi a szemünk elé táruló problémákat és hiányosságokat, másrészt támpontokat szolgáltat a jövőbeli fejlesztések számára. Az innováció rendszerszerű és hálózati vonatkozásainak jelentősége Felmerülhet a kérdés: miért fontos az innovációs együ működések kapcsolathálózati jellemzőinek vizsgálata? Erre nehéz röviden válaszolni. Az elméleti és módszertani kérdések kifejtése elő szükséges néhány érvet felsorakoztatni és részletesebben megindokolni. A makroszociológiai léptékű elemektől haladok a tartalmilag egyre specifikusabb és térben is koncentráltabb tényezők felé. Az i következő érveket, ténymegállapításokat és összefüggéseket a könyv későbbi fejezeteiben pontosítom és kiegészítem, illetve érthetőbben megmagyarázom. 1. A legátfogóbb, társadalomelméleti szintű gondola al kezdem, amelyet megítélésem szerint Castells fogalmazo meg megragadó tömörséggel a hálózati társadalom kialakulásáról szóló könyvében (Castells, 2005). Elméleti tézise kitér a jelenkori társadalom transzformációs mechanizmusainak alapvető jellemzőire, és megvilágítja a hálózati szerveződések és struktúrák felértékelődésének okait. Idéze sorai választ adnak arra, miért tartom fontosnak a hálózati nézőpontot, annak módszertanát és persze magukat a hálózati szerveződéseket. Történelmi tendencia, hogy a kialakuló társadalmi struktúrák domináns funkciói és folyamatai az információs korban egyre inkább hálózatokba szerveződnek. Civilizációnk új társadalmi morfológiája a hálózatokra épül. A hálózatépítés logikájának terjedése lényegileg módosítja mind a működési folyamatokat, mind az eredményeket a termelés, a társadalmi gyakorlat, a hatalom és a kultúra folyamataiban. [ ] az új információs technológiai paradigma materiális alapot nyújt a hálózatosodás mindent átható kiterjedéséhez az egész társadalmi struktúrában. [ ] A hálózatokba való bekapcsolódás, illetve a kimaradás azokból, valamint az egyes hálózatok másokéhoz viszonyított dinamikája a domináns pozíciókhoz jutás és általában a változás döntő forrása társadalmunkban: olyan hálózati táradalomban élünk tehát, amelyet joggal jellemezhetünk úgy, mint amiben a társadalmi morfológia a társadalmi cselekvés fölé rendelődik. (Castells, 2005, 598.) Ennek az új morfológiának a regionális léptékű lenyomatait keresem. Ha a hálózatépítés hatással van a működési folyamatokra, az eredményekre, és ha a be- és kikapcsolódás, az egymáshoz viszonyíto dinamizálódás a változás döntő forrása napjainkban, akkor izgalmas feladatnak tűnik ennek az egész jelenségkörnek egy konkrét működési folyamaton és annak eredményein keresztüli vizsgálata. Természetesen azt sem szabad elfelejteni, hogy a cselekvés (innováció) 20

17 fölé rendelődő társadalmi morfológia (hálózati struktúra) a térbeli morfológiától (régió) is függ, és egyben annak újjászerveződését is megalapozza. 2. Az innovációs tevékenység jelentőségét elsősorban gazdasági szempontok szerint szokták értékelni és minősíteni. Szinte minden esetben a versenyképesség növelésében játszo szerepének hangsúlyozása a közös pont, akár nemzetközi (Porter, 1990; Porter Stern, 2001; World Competitiveness Yearbook, 2002), nemzeti (Kiss Pandurics Lapid, 1997; Papanek, 2006) vagy regionális, térségi szintű elemzésről van szó (Acs, 2002; Dőry, 2001; Lengyel, 2003; Rechnitzer, 1993; 2005; Rechnitzer Grosz, 2005). A Gazdasági Versenyképesség Operatív program 2003-ban így fogalmazta meg az innováció és az innovációs együ működések lényeges szerepét a gazdasági fejlődésben: A kutatás-fejlesztés és az innováció a tudásalapú gazdaságra történő átállásnak, a hoszszú távú, fenntartható növekedésnek, a gazdasági versenyképesség fokozásának és a versenyelőnyök kiaknázásának meghatározó eleme. A hosszú távú gazdasági versenyképesség alapja a stabil és folyamatosan fejlődő tudásbázis, valamint a gazdasági szereplőknek az új tudományos és technológiai eredmények hasznosításán és a folyamatos megújuláson alapuló innovációs képességfejlesztése. A magyarországi vállalatok technológiai deficitjének csökkentését, a hosszú távú gazdasági versenyképességet és a fenntartható növekedést azok a gazdaságban közvetlenül alkalmazható kutatások és fejlesztések alapozzák meg, amelyek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó termékek, szolgáltatások és technológiák kifejlesztését szolgálják, és amelyek a vállalati és a tudományos szféra együttműködésével valósulnak meg. (GVOP, 2003, 68.) Mára az innovációs tevékenységekben vitathatatlanul felértékelődtek a kapcsolatok, az együ működések és a hálózati szerveződések, valamint a struktúrák. A modern technikai megoldások sikere manapság egyre nagyobb mértékben a heterogén összetételű cselekvők és a tudásmezők összefonódásán, kölcsönös összekapcsolódásán áll vagy bukik. A legtöbb izolált cég, szervezet már nem tud megbirkózni az összes releváns technológia kifejlesztésével, inkább külső tudásforrásokhoz folyamodnak, azok inputjait próbálják bevonni belső folyamataikba. Ennek következtében az innovációs kapcsolatrendszereknek, a kooperációs hálózatoknak a tudásintenzív ágazatokban a K+F folyamatok koordinációs eszközeiként egyre nagyobb a jelentőségük. 3. A hálózati együ működésekben keletkező és integrálódó tudáson alapuló innovációk jelentősége nemzetközi viszonylatban jól mérhető a vállalatközi technológiai együ működések számával. A hetvenes évek végétől kezdődően a nemzetközi adatbankokban a K+F- és a technológiacsere számának ugrásszerű növekedése figyelhető meg. A mutatókból látható, hogy i hosszabb távú, közel négy évtizedre visszanyúló trendről van szó. A növekedés melle a másik lényeges elem a kooperációs mechanizmus formai változása, a cégen belüli és a szervezetközi innovációk arányának módosulása. A dinamizálódás elsődlegesen a legfej- 21

18 le ebb gazdasági erőterekhez kötődik (az 1998-ig létrejö 9000 együ működés több mint 90 százaléka az OECD-országokban kö ete ), túlnyomóan a high-tech ágazatokban jelenik meg (kb. 65 százalékos részesedéssel), és a kapcsolatok fele a saját domináns kereskedelmi övezeten belül alakul ki (Európai Unió, Ázsia, Észak-Amerika). Az elmúlt két évtizedben még jobban felgyorsult a folyamat, és egyre heterogénebb összetételűvé, többszereplőssé vált a kutatásban és fejlesztésben együ működő magatartást tanúsító cégek köre (Hagedoorn Kranenburg, 2002, 16.). Az egyre nagyobb léptékű kooperációs hullám viszont nemcsak új közgazdasági, vállalat-gazdaságtani és szervezetelméleti kérdéseket vet fel, hanem új pszichológiai és természetesen szociológiai magyarázó faktorok megjelenésével is jár. 4. Az idéze globális léptékű átalakulási tendenciák hatásai megjelennek a gazdaságfejlesztés és az innovációs politika nemzeti és lokális szintjén is. A nemzeti és a regionális fejlesztési dokumentumok mindegyikében szerepet kapnak az innovációs együ működések és az erre épülő hálózati szerveződések (lásd az 1. függeléket). A fejlesztési stratégiák, a megfogalmazo prioritások és intézkedések minden esetben abból indulnak ki, hogy gyengék a vállalatközi, vállalati kutatóintézeti, vállalati egyetemi együ működések, ezen a hivatkozo dokumentumok szerint kutatási és innovációs hálózatokkal, tudás- és technológiatranszfer-hálózatokkal, vagy éppen innovációs szolgáltató hálózatokkal javítani lehetne. A stratégiai anyagok másik lényeges üzenete a nemzeti és regionális innovációs rendszer szerveződése szempontjából az, hogy az együ működések melle az innováció áramlását és a vállalkozások fejlesztését, illetve fejlődését generáló gócpontok (innovációs, technológiai, logisztikai, szolgáltatóközpontok), tudásközpontok létrehozása nélkül nem érhető el siker. Az indok nyilvánvaló, ezek a szervezetek lehetnek a hálózat központi összefogó és dinamizáló szereplői. A nyugat-dunántúli régió esetében már 1998-ban, a tervezés szintjén megfogalmazódo az igény: Az innovációs és szellemi központoknak egymással és a környezetükkel szorosabb együ működést kell kialakítaniuk. Ezek a kommunikációs csatornák fizikai értelemben véve: a közlekedési kapcsolatok, a távközlési hálózat, míg elvontan értelmezve: szellemi, oktatási-kutatási kapcsolatok, emberi kapcsolatok, intézményi és gazdasági kapcsolatok. (KTK, 1998, 70.) A régió innovációs stratégiai programjában szereplő jövőkép már 2001-ben az innováció rendszereinek és hálózatának kiépülését célozta meg, a regionális innovációs rendszer hiányzó intézményeinek kiépítése, a meglévők erősítése, hálózatba történő szervezésén keresztül (RIS, 2001, 5.). Ezek a stratégiai alapelvek, prioritások, programötletek mind arra utalnak, hogy nemzeti és regionális szinten is kellő nyomatékkal beépült a rendszerbe a hálózati struktúrákban rejlő előnyök kiaknázásának gondolata. Ezek alapján időszerű és szükségszerű feladatnak tűnik a megfogalmazo célok eddigi eredményeinek empirikus vizsgálata még akkor is, ha ez csak az ország egyik régiójára korlátozódik. 22

19 5. Magyarországon ban megkezdődö az innováció nemzeti rendszerének kialakítása, amely az innováció gazdasági hasznosulásának elősegítését célozta (Lippényi, 2004). A megoldandó feladatok közö nemcsak a tudástranszfer-intézmények fejlesztése, a kis- és középvállatok innovációs képességének erősítése szerepelt, hanem az innovációban érdekelt intézmények és vállalatok együ működésének elősegítése, valamint az innováció regionális intézményeinek rendszerszerű fejlesztése (a régiók tudásalapú felzárkóztatása) is. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) álláspontja szerint a nemzeti innovációs rendszer területileg egyenlőtlen fejlődési pályán mozog, a főváros egyértelmű dominanciáját nem tudják a vidéki központok ellensúlyozni. Az innovációs és kutatási kapacitások regionális különbségei is nyilvánvalók. Ezzel párhuzamosan versenyképességi szempontból gondot jelente az is, hogy a kutató-fejlesztő intézményeket, valamint a vállalatokat országosan, regionálisan és helyben összekapcsoló, az együ működés szervezeti kereteit megteremtő intézményi, hálózati struktúrák hiányoznak, vagy gyengén fejle ek. (Lippényi, 2004, 4.) A regionális innovációs rendszer hiányosságai közö megtaláljuk az innovációs vállalkozásfejlesztő szervezetek, innovációs hídképző intézmények hiányát, ez elsősorban a régiókon belül érezteti hatását. A tudás és technológia gyenge terjedéséből következően a jelentősebb kutatóhelyek tudományos eredményei nem tudnak a régiókban termék- és szolgáltatásinnovációkban megjelenni, nem alakultak ki a kutatóhelyeket és a régió vállalkozásait összekapcsoló hálózatok, regionális klaszterek sem. (Uo. 5.) Ezek a kritikai észrevételek egyértelműen utalnak az innováció hálózati alapú szervezésének, szerveződésének és a társadalmi kapcsolatok (társadalmi tőke) szerepének felértékelődésére. Az innováció térbeli terjedésének elősegítése (megszüntetvén a fővároscentrikusságot) sem képzelhető el hálózati logika nélkül, meggyorsítva és hatékonyabbá téve a kommunikációt és a kooperációt. Az NKTH hangsúlyozza a kommunikációs kapcsolat javítását a szellemi és termelési központok, illetve térségeik közö a technológiaitranszfer-központok, innovációs centrumok, ipari parkok, továbbá ezek hálózatainak fejlesztésén keresztül. A kevésbé fejle régiók technológiai lemaradásának okai közö is hasonló utalást találhatunk a dokumentumban: problémát jelent az állami és a magánszféra, a felsőoktatás és a gazdaság közö i együ működés, valamint a kooperációra hajlandó vállalkozási kultúra hiánya. A fejle országok tapasztalatai alapján öszszeállíto rendszerszemléletű régiófejlesztési szempontok közö egyértelműen megfogalmazódik, hogy a régió a hálózatképzés és -képződés színtere. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2004-es állásfoglalása hálózati alapú regionális innovációs rendszereket vizionált, ahol a tudást termelő intézmények (egyetemek, kutatóintézetek, tudásközpontok), a közvetítő intézmények (innovációs központok, technológiaitranszfer-szervezetek, alapítványok, inkubátorházak, ipari parkok, a regionális innovációs centrumok, a tudás értékesítésében szerepet játszó pénzintézetek, kockázatitőke-társaságok, innovációs alapok, vállalkozások, tudományos, technológiai parkok, tudáscentrumok, technopoliszok), az innováció hasznosulásában érdekelt vállalkozások, valamint a régió fejlődé- 23

20 sében érdekelt civil és kormányzati szervek a hatékony működés és az erőforráskoncentráció érdekében hálózati együ működésre lépnek. Az innovációs rendszer fejle ségét az aktív, katalizáló és segítő hálózati szereplők közö i kapcsolatok intenzitása és sűrűsége határozza meg. A regionális innovációs kapcsolathálózatok akkori állapotát figyelembe véve a kormányzati álláspont világos helyzetértékelést tükröz: az innovációs szervezetek, illetve a szervezetek és az innovátorok közö i kapcsolatok esetlegesek; az innovációs együ működésekben csak néhány szervezet érinte ; nem beszélhetünk innovációs klaszterekről; a régiók vállalkozásai sem tagjai K+F vagy innovációs klasztereknek; az együ működések hiányában és a regionális innovációs hálózat kezdetlegessége mia a kisvállalkozások esélyei és perspektívái egyre kisebbek. Ennek tükrében ösztönözni kell az innovációs kapcsolatrendszerek kialakulását, ami több lépésből áll, ezek a következők: a) a rendszer már meglévő elemeinek hálózati összekapcsolása; b) a szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése; c) a hiányzó elemek kialakítása; d) a klaszteresedés ösztönzése; e) az üzleti támogató szervezetek hálózatának kiépítése; f) a nemzetközi hálózatokhoz való hozzáférés. Ehhez a munkához igyekszem hozzájárulni úgy, hogy egy konkrét régió esetében empirikus elemzéseken keresztül mutatom be a jelenlegi helyzetet, ado ságokat, és erre építve fogalmazok meg javaslatokat. Innovációpolitikai és gazdaságfejlesztési szempontból tehát a regionális léptékű (jelen esetben több megyét felölelő) szervezeti-intézményi-infrastrukturális-humán-szociális-kulturális (stb.) szempontból különböző mértékben homogenizálódó térszerkezet lehet az alapja egy új gazdaság- és (talán) társadalomszervező elvnek. Amennyiben sikerült kellően differenciált érveket felsorakoztatnom a témakör jelentősége melle, ezzel párhuzamosan össze is zavartam az olvasót a számos nehezen definiálható fogalom idő elő i felvezetésével. A konkrét kutatási kérdések és a módszertani eszközök részletesebb bemutatása elő az első lépés a vizsgálat során alkalmazo fogalomrendszer pontosítása, majd az együ működés és az újítóképesség kapcsolódási pontjainak elméleti tisztázása. 24

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó, elnök MTA RKK NYUTI, Széchenyi

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Együttmőködés és innováció

Együttmőködés és innováció Vállalkozói innováció a Dunántúlon Pécs, 2010. március 3. Együttmőködés és innováció Csizmadia Zoltán, PhD tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intéztet Az előadás felépítése 1.

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében Területfejlesztési konferencia Dr. Simonyi Sándor - ügyv. ig. (TRIGON, SIK) Kókai Szabina - ügyv. ig. (UNIVERSIS Kft.) Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében 2012.11.29. Lehetséges gazdasági

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Az egyetemi innovációs és tudásközpontok határon átnyúló szerepe a tudástranszfer közvetítésében,

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser Budapest A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser A CluStrat projekt 8 pilot tevékenysége 1. Folyamat fejlesztés: innováció fokozása

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára. Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem

Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára. Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem Az innovációs ügynökségről A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta (elődje 2005

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING

Részletesebben

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások Transzformáció -CRM Értékesítési stratégiák I. CRM elmélete és gyakorlata II. Stratégiai elemek III. Strukturális megoldások 1 Customer Relationship Management egy filozófia Értékesítés Ügyfél Marketing

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. www.hetfa.hu

HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. www.hetfa.hu Mike Károly: A szabadság körei ElinorOstrom az önszerveződés intézményeiről Intézményes világ? Intézményes megközelítések a társadalomtudományban konferencia MTA TK Szociológiai Intézet 2012. december

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

PANNON MECHATRONIKAI KLASZTER

PANNON MECHATRONIKAI KLASZTER PANNON MECHATRONIKAI KLASZTER BEMUTATKOZÁS 2007. június 05. 1 2 Milyen céllal jött létre az alapítvány 2005-ben? A nyugat-dunántúli térség gazdasági fejlődésének elősegítése a kutatás-fejlesztés helyzetének

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

A klaszterek szerepe az iparági versenyképesség növelésében a Nyugat-Dunántúlon

A klaszterek szerepe az iparági versenyképesség növelésében a Nyugat-Dunántúlon A klaszterek szerepe az iparági versenyképesség növelésében a Nyugat-Dunántúlon Ea: Szilasi Péter Tamás PANAC Klaszter menedzser A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja - workshop

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Kutatás és fejlesztés helyzete II. Alacsony K+F ráfordítás és kevés kutató Állami forrás

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár Biztos alapok az innovációhoz DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár EU Innovációs Eredménytábla (2013) Az innováció dimenziói Potenciálok Piaci tevékenység Eredmények Humánerőforrás

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

TANULMÁNYOK EGYÜTTMÛKÖDÉS ÉS ÚJÍTÓKÉPESSÉG AZ INNOVÁCIÓ REGIONÁLIS RENDSZERÉNEK KAPCSOLATHÁLÓZATI ALAPJAI* CSIZMADIA Zoltán

TANULMÁNYOK EGYÜTTMÛKÖDÉS ÉS ÚJÍTÓKÉPESSÉG AZ INNOVÁCIÓ REGIONÁLIS RENDSZERÉNEK KAPCSOLATHÁLÓZATI ALAPJAI* CSIZMADIA Zoltán Szociológiai Szemle 2008/2, 22 56. TANULMÁNYOK EGYÜTTMÛKÖDÉS ÉS ÚJÍTÓKÉPESSÉG AZ INNOVÁCIÓ REGIONÁLIS RENDSZERÉNEK KAPCSOLATHÁLÓZATI ALAPJAI* CSIZMADIA Zoltán MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK A klaszter menedzsment szervezete a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. Győr Szombathely Zalaegerszeg A Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés. GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA

Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés. GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA 1 Előzmények (az NKTH támogatás elnyerése után) Kickoff meeting (március 18.) Platform vezetőség Titkárság Munkacsoportok

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

AZ INNOVÁCIÓS POTENCIÁL MÉRÉSE KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA

AZ INNOVÁCIÓS POTENCIÁL MÉRÉSE KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja workshop 2003. Június 4. AZ INNOVÁCIÓS POTENCIÁL MÉRÉSE KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA BEMUTATKOZÁS 1991. Nemzetközi Technológiai

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap I. A célok meghatározása, felsorolása Az Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító, az államháztartásról

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE 2014. december 1., Százhalombatta Kocza Mihály oktatási menedzser Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22.

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22. Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére 2013. november 22. Innovációs teljesítmény - EU Innovation Scoreboard 2013 Innovációs Alap A 2013-as kiírású pályázatok státusza (VKSZ integrált

Részletesebben

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk?

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? rövid összegzés a számok tükrében Madarász Tamás projektfelelős FAVA Konferencia, 2015. április 8-9. Siófok Tartalom KUTATÁS-FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

North Hungarian Automotive Cluster

North Hungarian Automotive Cluster North Hungarian Automotive Cluster Alapítók Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pannon Autóipari Klaszter 2 Az ImKKK

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Dr. Gelei Andrea Budapesti Corvinus Egyetem Ellátás lánc optimalizálás; bárhonnan, bármikor Optasoft Konferencia 2013 2013. november 19., Budapest Gondolatmenet

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

Lehetséges együttműködési irányok összefoglalása és a további lépések tisztázása 2010. május 19.

Lehetséges együttműködési irányok összefoglalása és a további lépések tisztázása 2010. május 19. Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában (AGGLONET) Lehetséges együttműködési irányok összefoglalása és a további lépések

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben