SZÁMVITELI POLITIKA. CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár

Átírás

1 SZÁMVITELI POLITIKA CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár 2011

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. A SZABÁLYZAT KÖRNYEZETE ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK SZÁMLAREND ESZKÖZÖK A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK IMMATERIÁLIS JAVAK TÁRGYI ESZKÖZÖK BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK FORGÓESZKÖZÖK KÉSZLETEK KÖVETELÉSEK ÉRTÉKPAPÍROK PÉNZESZKÖZÖK AKTÍV IDİBELI ELHATÁROLÁSOK FORRÁSOK SAJÁT TİKE CÉLTARTALÉKOK KÖTELEZETTSÉGEK PASSZÍV IDİBELI ELHATÁROLÁSOK KÖNYVVITELI ZÁRLAT A KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET TARTALMA ÉS FELÉPÍ-TÉSE ÜZLETI JELENTÉS...22 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK SZ. MELLÉKLET

3 1. A SZABÁLYZAT KÖRNYEZETE A CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár (a továbbiakban: Nyugdíjpénztár vagy Pénztár ) számviteli rendjét érintı jogszabályok: A számvitelrıl szóló többször módosított évi C. törvény, Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló többször módosított évi XCVI. törvény Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolási és könyvvezetési kötelezettségérıl szóló többször módosított 223/2000. (XII. 19.) Kormány rendelet és annak módosításai, Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló többször módosított 281/2001. (XII. 26.) Kormány rendelet és annak módosításai. A Nyugdíjpénztár számviteli rendjét, szabályait, a nyilvántartások, beszámolók készítése során követendı elıírásokat fenti jogszabályok, különös tekintettel a többször módosított 223/2000. (XII. 19.) Kormány rendelet alapján kell kialakítani és alkalmazni. Jelen szabályzat a hivatkozott kormányrendeletben foglaltakhoz kapcsolódó belsı szabályozást tartalmazza. 2. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK A Nyugdíjpénztár a vagyoni és a pénzügyi helyzetére ható eseményekrıl a kettıs könyvvitel rendszerében üzemgazdasági szemlélető nyilvántartást vezet, amelyet az üzleti év, illetve a naptári negyedév végével zár le. A könyvvezetés csak magyar nyelven a Magyar Köztársaság pénznemében történhet. A Nyugdíjpénztár elszámoló egységekre épülı nyilvántartási rendszert nem alkalmaz. A Pénztár az éves pénztári beszámolót az üzleti évrıl december 31-i fordulónappal köteles elkészíteni. A könyvvizsgáló által felülvizsgált éves pénztári beszámolót, a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a Felügyelet által kiadott nyomtatványok felhasználásával egy példányban, legkésıbb az üzleti évet követı év május 31-éig kell a Felügyeletnek megküldeni. Az éves pénztári beszámoló mérlegét és eredménykimutatását, továbbá az éves pénztári beszámoló kiegészítı mellékletének részét képezı cash-flow kimutatást és a pénztári céltartalékok alakulását tartalmazó kimutatást a Felügyelet által meghatározott elektronikus formában, fokozott biztonságú aláíró tanúsítvánnyal ellátva, a Felügyelet jelentésfogadó rendszerén keresztül, a Felügyelet által meghatározott elektronikus adatfeldolgozó és adathordozó rendszerek segítségével is meg kell küldeni Felügyelet részére az éves pénztári beszámoló megküldésével egyidejőleg. A Pénztár a mérlegkészítés napját január 31-ében határozza meg

4 A Nyugdíjpénztár az éves pénztári beszámoló részét képezı mérleget, eredménykimutatást és a beszámoló könyvvizsgálói záradékát vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést a Pénzügyi Közlönyben vagy országos napilapban köteles közzétenni a közgyőlés jóváhagyását követı 30 napon belül, de legkésıbb az üzleti évet követı év június 30-áig. A Pénztár internetes honlappal rendelkezik, melynek címe: A Pénztár köteles beszámolóját, a könyvvizsgálói záradékot, vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a közgyőlés jóváhagyását követı 30 napon az internetes honlapján is közzétenni. A negyedéves jelentést az éves pénztári beszámolóra vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni azzal, hogy a mérlegkészítés idıpontja helyett a negyedéves jelentéskészítés idıpontját kell figyelembe venni egy példányban és a negyedévet követı második hónap 15-éig kell a Felügyeletnek megküldeni a Felügyelet által meghatározott elektronikus formában, fokozott biztonságú aláíró tanúsítvánnyal ellátva a Felügyelet jelentésfogadó rendszerén keresztül. A negyedéves jelentést a Felügyelet által meghatározott elektronikus adatfeldolgozó és adathordozó rendszerek segítségével is meg kell küldeni. A negyedéves jelentéskészítés idıpontját a Pénztár a tárgynegyedévet követı hónap 30. naptári napjában határozza meg. A pénztár az éves pénztári beszámolót, a negyedéves jelentést a kormányrendeletben meghatározott tartalommal és formában, a Pénzügyminisztérium és a Felügyelet együttes kitöltési útmutatója segítségével készíti el. A Nyugdíjpénztár az éves pénztári beszámolót és a jelentést a Pénztárfelügyelet által kiadott nyomtatványgarnitúra őrlapjainak kitöltésével készíti el. A negyedéves jelentés a pénzügyi teljesítmény alakulását tartalmazó kimutatásból, a pénztár tárgynegyedév végi portfolióállományát az Öbr. 1. sz. mellékletében felsorolt eszközcsoportok szerinti tagolásban tartalmazó kimutatásból, valamint a pénztár egészére számított negyedéves bruttó és nettó hozamráták, referenciahozamok alakulását, továbbá a kezelt vagyon vagyonkezelık közötti, valamint lejárt szerinti megoszlását tartalmazó kimutatásból kimutatásból áll. (Ezeket a 223/2000-es kormányrendelet 8. számú melléklete tartalmazza.) Az éves pénztári beszámolónak a pénztár vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetérıl és azok változásáról a tényleges körülményeknek megfelelı, megbízható és valós képet kell mutatnia. Tartalmaznia kell minden eszközt, a saját tıke részét képezı - be nem fizetett pénzbeli alapítói támogatásokkal, illetve a vagyontárgy formájában felajánlott, de még nem teljesített alapítói támogatásokkal korrigált - indulótıkét olyan megbontásban, hogy az a mőködés vagy a nyugdíjszolgáltatás fedezetét képezı, illetve a likviditási célú indulótıke, továbbá a nyugdíjszolgáltatások fedezetére, a likviditási célra képzett céltartalékokat, minden kötelezettséget (figyelembe véve az idıbeli elhatárolások tételeit is), továbbá az idıszaknak a mőködéssel, a kiegészítı vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bevételeit és ráfordításait, a kiegészítı vállalkozási tevékenységet terhelı adófizetési kötelezettséget, a mőködés és kiegészítı vállalkozási tevékenység mérleg szerinti eredményét, valamint a kiegészítı mellékletben azokat az adatokat, szöveges indokolásokat, amelyek a pénztár valós vagyoni, pénzügyi helyzetének, a befektetési tevékenység hatékonyságának és a mőködés eredményének bemutatásához szükségesek

5 A Pénztár eseti (évközi) beszámolót köteles készíteni, ha a Felügyelet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérıl szóló évi CXXXV. törvény 41. (3) bekezdése alapján elrendelte. A mérlegben az eszközöket és a forrásokat, az eredménykimutatásban a bevételeket, költségeket és a ráfordításokat bruttó módon kell kimutatni. Az éves pénztári beszámoló részét képezı mérleget, eredménykimutatást és kiegészítı mellékletet a hely és kelet feltüntetésével az igazgatótanács elnöke köteles aláírni. A Nyugdíjpénztár külön szabályzatban rögzíti a leltározás és selejtezés szabályait a mérlegben szereplı és a mérlegben nem szereplı használt és használatban lévı eszközök tekintetében egyaránt. Külön szabályzatok tartalmazzák az eszközök és források értékelésével kapcsolatos pénztári feladatokat, valamint a pénzkezeléssel kapcsolatos elıírásokat. A Pénztár a választható portfoliós rendszert nem alkalmazza. A Nyugdíjpénztár külön szabályzatban rögzíti a céltartalékok képzésére vonatkozó szabályokat, az Öpt. szerinti kötelezı céltartalékok képzésének, felhasználásának és egymás közötti átcsoportosításának feltételeit és módját, ideértve az értékelési különbözet céltartalékának, a meg nem fizetett tagdíjak céltartalékának, valamint az azonosítatlan befizetések hozama céltartalékának képzését, ill. az egyéb céltartalékok képzésére, felhasználására vonatkozó szabályokat is. A céltartalékok befektetésébıl származó bevételek (hozamok) és a befektetésekkel kapcsolatosan felmerült költségek elszámolásánál, valamint a befektetési tevékenység eredményének különbözı céltartalékok közötti megosztásánál alkalmazott módszereket és eljárási szabályokat szintén a Pénztár számviteli politikája keretében elkészített külön szabályzata tartalmazza. Az éves pénztári beszámoló felülvizsgálatával az Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló évi XCVI. törvény (továbbiakban: Öpt.) 40. -ának (2) bekezdése alapján a pénztár bejegyzett könyvvizsgálót köteles választani. A könyvvizsgáló megbízásáról az igazgatótanács elnöke köteles gondoskodni legalább az elızı üzleti év éves pénztári beszámolójának elfogadásakor. A könyvvizsgáló feladata az éves pénztári beszámoló valódiságának, szabályszerőségének (a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítı melléklet) felülvizsgálata, a számviteli törvény, az Öpt., a pénztár gazdálkodására és befektetési tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok, a pénztár alapszabálya, valamint a 223/2000-es kormányrendelet elıírásai betartásának ellenırzése, és ennek alapján az éves pénztári beszámolóról a könyvvizsgáló állásfoglalását tükrözı vélemény kialakítása, a beszámoló záradékkal való ellátása (záradékolása)

6 A pénztári eszközök piaci értékeként a letétkezelı által meghatározott piaci értéket kell figyelembe venni. Amennyiben a pénztár könyvvizsgálója az Öbr. 3. sz. mellékletének 6. pontjában foglaltak alapján rendeletben elıírt értékelési szabályoktól eltér, köteles az eszközök mérlegfordulónapra vonatkozó piaci értékét indokolással alátámasztva meghatározni. Ebben az esetben a pénztár az értékelési különbözet összegének megállapításánál a könyvvizsgáló által meghatározott piaci értéket köteles figyelembe venni. A könyvvizsgáló az éves pénztári beszámoló a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó írásbeli könyvvizsgálói jelentést köteles készíteni és azt a pénztár igazgatótanácsa elnökének átadni. A Pénztár a könyvvizsgálói jelentést a Felügyeletnek is köteles megküldeni az éves pénztári beszámolóval egyidejőleg. A Nyugdíjpénztár a tulajdonában (kezelésében) lévı eszközökrıl és azok forrásairól kettıs könyvvitelt vezet. A gazdasági mőveleteket idısorosan és számlasorosan kell rögzíteni. Az eredménykimutatás és a jelentés összeállításához szükséges adatokat az 5., 8., és 9. számlaosztály tartalmazza. A CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár lényegesnek minısít és könyvviteli elszámolásaiban, valamint éves beszámolójában is rögzít minden olyan információt, eseményt, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása az ésszerőség határain belül befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit és a pénztártagok informálásának teljességét. A Pénztár a nem lényegesnek, nem jelentısnek minısít minden olyan eseményt, információt, amelynek elhagyása az ésszerőség határain belül nem befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntését és a pénztártagok informálásának teljességét. A CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár jelentısebb összegő hibának minısíti, ha a hiba feltárásának évében, a különbözı ellenırzések során, egy adott üzleti évet érintıen (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások értékének mőködési eredményt, nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékokat növelı-csökkentı értékének együttes (elıjeltıl független) összege meghaladja az ellenırzött üzleti év mérleg fıösszegének 2 százalékát vagy 30 millió forintot. (amennyiben a mérleg fıösszeg 2 %-a meghaladja a 30 millió Ft-ot). Nem jelentıs összegő a hiba, ha a hiba feltárásának évében, a különbözı ellenırzések során, egy adott üzleti évet érintıen (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások mőködési eredményt, nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékokat növelıcsökkentı értékének együttes (elıjeltıl független) összege nem haladja meg az ellenırzött üzleti év mérleg fıösszegének 2 %-át, vagy 30 millió Ft-ot (amennyiben a mérleg fıösszeg 2 %-a meghaladja a 30 millió Ft-ot). Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba, ha a jelentıs összegő hibák és hibahatások összevont értéke a nyugdíj-szolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékok értékét lényegesen meghaladja, vagyis ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelızı üzleti év mérlegében kimutatott nyugdíj-szolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékok együttes összege 3 %-kal változik (nı vagy csökken). Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibák esetén a már közzétett az adott üzleti évet megelızı üzleti évre vonatkozó éves pénztári beszámoló a pénztárnak ismételten közzé kell tenni. Az éves - 6 -

7 pénztári beszámoló ismételt közzétételéhez is szükséges a jóváhagyásra jogosult közgyőlés (küldöttközgyőlés) elé terjesztés a könyvvizsgálói jelentéssel együtt. Az ismételten közzétételre kerülı beszámolót a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a jóváhagyást követı 30 napon belül egy példányban a Felügyelet részére is meg kell küldeni. Az ismételt közzétételrıl a pénztár az ellenırzés befejezését követı 90 napon belül köteles gondoskodni. Vevınként, adósonként együttesen kisösszegőnek minısítendı a mérlegforduló napon fennálló követelések, továbbá a kölcsönként, az elılegként adott összegek közül a végrehajtás várható költségeinek háromszorosát nem meghaladó összegő követelések. A szolgáltatások nyújtása során vizsgálni kell az egyes szolgáltatásfajták arányát az összes szolgáltatáson belül, valamint a tényleges és tervezett szolgáltatás alakulását. Ha az egyöszszegő szolgáltatás teljesítésének összege meghaladja az egyéni számlák egyenlegének 10 %-át, akkor a számviteli elszámolás szempontjából lényegesnek minısül. Nem lényegesnek minısíti a Pénztár számviteli elszámolás szempontjából, ha az egyösszegő szolgáltatás teljesítésének összege nem haladja meg az egyéni számlán egyenlegének 10 %-át. A nyugdíjpénztári szolgáltatások és az azzal kapcsolatos költségek teljes pénzügyi fedezetének biztosítása a fedezeti tartalékon belül, az egyéni és szolgáltatási számlák közötti átcsoportosítás mértékének megállapításánál lényegesnek minısül, ha meghaladja az egyéni számlák egyenlegének 25 %-át. Nem lényegesnek minısíti a Pénztár a nyugdíjpénztári szolgáltatások és az azzal kapcsolatos költségek teljes pénzügyi fedezetének biztosítása a fedezeti tartalékon belül, az egyéni és szolgáltatási számlák közötti átcsoportosítás mértékének megállapításánál, ha nem haladja meg az egyéni számlák egyenlegének 25 %-át. A teljesítménymérés alapelveinek érvényesülése érdekében a befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok értékelésénél a pénztár lényegesnek minısíti, ha egy pénzügyi instrumentum értéke öt munkanap alatt 10 %-kal vagy azt meghaladó mértékben csökken. Nem lényegesnek minısíti a Pénztár a 10 % alatti mértéket. A befektetésekbıl származó nettó hozambevételek egyéni és szolgáltatási számlákra történı felosztását a Pénztár gépi program segítségével végzi, a felosztásra vonatkozó összes tétel tekintetében a törvényben meghatározott idı és tıkekorlátok figyelembevételével. A felosztás alá tartozó valamennyi tétel a számviteli elszámolás szempontjából lényegesnek tekinthetı. A biztosításmatematikai elemzéshez szükséges adatok megállapítását a Pénztár a törvényben meghatározott elıírások alapján végzi. Az adatok bemutatása szempontjából a pénztár lényegesnek tekint minden olyan információt, amelynek bemutatását a vonatkozó rendeletek kérik, illetve amelyek elhagyása a pénztár vagyoni, pénzügyi és jövedelmezıségi helyzetérıl bemutatott képet befolyásolná. Nem lényegesek azok az adatok, információk, amelyeknek elhagyása a Pénztár vagyoni, pénzügyi és jövedelmezıségi helyzetérıl bemutatott képet nem befolyásolja

8 3. SZÁMLAREND A Nyugdíjpénztár a 223/2000. (XII. 19.) Kormány rendelet 51. (1) alapján számlarendet köteles készíteni. A CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár számlatükrét és számlarendjét a fenti kormányrendelet szerint meghatározott, elıírt számlakeret-tükör alapján készítette el. A pénztár az elıírt számlákat a tagdíj és egyéb bevételek, valamint a kamatbevételek esetében tovább részletezte a különbözı tartalékok szerinti bontásban, alszámlák létrehozásával. A CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár számlatükrét jelen szabályzat 1. sz. melléklete tartalmazza. A Pénztár döntése alapján a 6-os és 7-es számlaosztály számláit nem vezeti. A Pénztár a mőködéséhez beszerzett készleteket beszerzéskor egy összegben költségként elszámolja, ezért a 2-es számlaosztály számlái szintén nem kerültek megnyitásra a Pénztárnál. 4. ESZKÖZÖK A mérlegben eszközként a befektetett eszközöket, a forgóeszközöket és az aktív idıbeli elhatárolásokat kell kimutatni. Az eszközök befektetett eszközök vagy forgóeszközök közé sorolása annak figyelembevételével történik, hogy az a pénztár tevékenységét tartósan legalább egy éven túl vagy egy éven belül szolgálja. Az eszközök e minısítését a Pénztár dönti el, az eszközök beszerzésekor a tevékenység és szolgáltatásainak figyelembevételével. A pénztárnak a mérlegében szereplı összes eszközt a következı fı csoportokba kell sorolni, és az analitikus nyilvántartásban kimutatni. - a pénztár mőködését szolgáló mőködési célú eszközök - nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgáló eszközök - likviditási fedezetet szolgáló eszközök (likviditási célú eszközök) 4.1. A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK IMMATERIÁLIS JAVAK Az immateriális javak között a mérlegben a nem anyagi eszközöket (a vagyoni értékő jogokat az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogok kivételével, a szellemi termékeket), továbbá az immateriális javakra adott elılegeket, valamint az immateriális javak értékhelyesbítését kell kimutatni. Vagyoni értékő jogként azokat a pénztár mőködési feltételeinek biztosítása, szolgáltatásai teljesítése érdekében vásárolt vagy induló vagyonként kapott jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, nem tartoznak a szellemi termékek közé

9 Szellemi termékek között kell kimutatni a pénztár mőködését, szolgáltatásainak teljesítését szolgáló szerzıi jogvédelemben részesülı szoftver termékeket, egyéb szellemi alkotásokat, függetlenül attól, hogy azt vásárolták, vagy a pénztár állította elı, illetve használatba vették-e azokat, vagy sem. Az immateriális javakra adott elılegként kell kimutatni a pénztár mőködését, szolgáltatásainak teljesítését szolgáló immateriális javak beszerzéséhez a szállítóknak elılegként átutalt a levonható elızetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. Az immateriális javak értékhelyesbítéseként kell kimutatni a vagyoni értékő jogok és szellemi termékek mérleg fordulónapra vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értéknek a terven felüli értékcsökkenés visszaírása utáni könyv szerinti értékét meghaladó összegét TÁRGYI ESZKÖZÖK Tárgyi eszközként kell kimutatni minden olyan földterületet, telket, épületet, építményt, gépet, berendezést, felszerelést, jármővet stb., amely a pénztár tulajdonát képezi és a pénztár mőködését, kiegészítı vállalkozási tevékenységét, szolgáltatásainak teljesítését tartósan, legalább egy éven túl szolgálja, továbbá ezen eszközök beszerzésére adott elılegeket és a beruházásokat, valamint a mőködési célú tárgyi eszközök értékhelyesbítését, illetve a befektetési célú tárgyi eszközök értékelési különbözetét. A tárgyi eszközöket könyv szerinti értéken kell kimutatni. A tárgyi eszközök értékelési különbözeteként a tartós befektetési célú ingatlanok mérleg fordulónapjára meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értéknek, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott piaci értéknek a könyv szerinti nettó értéket meghaladó összegét kell kimutatni. Az ingatlanok értékelésénél az Öbr. 3. számú mellékletének II. Értékelési szabályok 11. pontjában foglaltakat kell figyelembe venni. Az értékelési különbözetet, illetve annak változását a saját tıke részét képezı mőködési portfolió értékelési különbözetével szemben kell elszámolni. Tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként kell kimutatni a mérleg fordulónapjára vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értéknek a terven felüli értékcsökkenés visszaírása utáni könyv szerinti értéket meghaladó összegét. Az értékcsökkenési leírást a pénztárnak negyedévenként kell elszámolni a használatba vett immateriális javak és tárgyi eszközök után az üzembe helyezésüket követıen, az üzembe helyezést követı negyedév elsı napján. Az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásakor a pénztár a 223/2000. (XII. 19.) Kormány rendelet 28. (2) bekezdésében szereplı amortizációs kulcsokat alkalmazza. Vagyoni értékő jogok 16 % Szellemi termékek 33 % Épületek 2 % Építmények 3 % Gépek, berendezések, felszerelések 14,5 % Számítástechnikai eszközök 33 % Jármővek 20 % - 9 -

10 Az 100 ezer forint egyedi beszerzési, elıállítási érték alatti vagyoni értékő jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értékét a pénztár a beszerzéskor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolja BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK A pénztárnak a befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatnia a tagság érdekében tartós hozam elérése céljából eszközölt befektetéseit, valamint a befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözetét. Egyéb tartós részesedésként kell kimutatni a pénztár mőködése fedezetének, a nyugdíjszolgáltatások fedezetének, valamint a likviditás fedezetének céljára szolgáló, tulajdoni részesedést jelentı befektetéseket (így különösen a tartós hozam elérése céljából vásárolt részvényeket, üzletrészeket, vagyoni betéteket). Tartós hitelviszonyt megtestesítı értékpapírként kell kimutatni a pénztár mőködése fedezetének, a nyugdíjszolgáltatások fedezetének, valamint likviditási fedezetének céljára szolgáló kamatozó, illetve diszkont értékpapírok (kötvények, állampapírok, jelzáloglevél, befektetési jegy stb.) értékét, amelyek lejárata, beváltása a tárgyévet követı üzleti évben nem esedékes, és a pénztár azokat a tárgyévet követı üzleti évben nem szándékozik értékesíteni. A befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözeteként az egyéb tartós részesedések és a tartós hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok a mérleg fordulónapjára megállapított, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értékének, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét kell kimutatni. A befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözeteként kell kimutatni továbbá a külföldi pénzértékre szóló részesedések, értékpapírok, valamint az éven túli forint és devizabetétek mérleg fordulónapjára vonatkozóan meghatározott felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözet értékét is. Az értékelési különbözetet, illetve annak változását a saját tıke részét képezı értékelési különbözet tartalékán belül a befektetés céljától függıen a mőködési portfolió, a fedezeti tartalék, illetve a likviditási tartalék portfoliója értékelési különbözetével szemben kell elszámolni. A Pénztár jelen számviteli politikájában úgy dönt, hogy nem alkalmazza a Számviteli törvény 54. (8) és (9)-es bekezdéseit, vagyis a hitelkockázati szempontból kockázatmentes értékpapírok esetében is alkalmazza az értékvesztés elszámolást FORGÓESZKÖZÖK A forgóeszközök csoportjába a mérlegben a készleteket, a pénztár tevékenységével kapcsolatos követeléseket (ideértve a pénztártagokkal, a munkáltatói tagokkal és a vagyonkezelı szervezetekkel szembeni követeléseket is), a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítı értékpapírokat és tulajdoni részesedést jelentı befektetéseket, valamint a pénzeszközöket kell besorolni

11 KÉSZLETEK A Pénztár a mőködési tevékenységéhez kapcsolódó készletbeszerzéseket év közben költségként számolja el. A készleteken belül, az áruk között mutatja ki a Nyugdíjpénztár a továbbértékesítés céljára beszerzett ingatlanokat, valamint a követelés fejében kapott vagyontárgyakat, ha a Pénztár értékesíteni kívánja. Készletekre adott elılegként kell kimutatni az anyagok, a továbbértékesítési célú eszközök, ingatlanok beszerzésére a szállítóknak a teljesítés megelızıen ilyen címen átutalt, fizetett a levonható elızetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó összegeket. Az áruk értékelési különbözeteként kell kimutatni a továbbértékesítés céljára beszerzett ingatlanok mérleg fordulónapjára vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értéke, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözet értékét KÖVETELÉSEK Követelésként kell a mérlegben kimutatni az esedékességig nem teljesített tagdíjat, munkáltatói hozzájárulást, továbbá a támogató írásos nyilatkozata alapján a pénztár részére felajánlott eseti vagy rendszeres támogatásra vonatkozó fizetési igényt. Követelések között kell kimutatni az egyéb szerzıdésekbıl jogszerően eredı fizetési igényeket, amelyek a pénztár által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert értékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, rövid lejáratú tagi kölcsönnyújtáshoz, elılegfizetéshez, valamint a le nem zárt határidıs és opciós ügyletek biztosítékaként átadott pénzeszközökhöz kapcsolódnak. Követelésként kell a mérlegben kimutatni a pénztár tulajdonában lévı értékpapírok kölcsönbe adásából származó követeléseket. Itt kell kimutatni a más pénztárból átlépı tag követelésének megfelelı összeget, amelyet az átadó pénztár már visszaigazolt, de pénzügyileg még nem rendezett. Tagdíjkövetelések között kell kimutatni a pénztártagnak a tagsági viszony kezdetétıl a nyugdíjszolgáltatás megállapításáig terjedı idıszak (felhalmozási idı) alatt a pénztárral szemben fennálló, a pénztár alapszabályában meghatározott mértékben teljesítendı, a pénztártag írásos nyilatkozatában vállalat tagdíjfizetési kötelezettségét, valamint a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása alapján a pénztártag alkalmazottjának részben vagy egészben átvállalt, és a pénztárral kötött szerzıdés szerint teljesítendı tagdíjfizetési kötelezettségét (munkáltatói hozzájárulást) mindaddig, amíg azt pénzügyileg nem rendezték. Amenynyiben a pénztártag nem fix összegő, hanem jövedelem arányos tagdíjfizetési kötelezettséget vállalt, és a pénztár az egységes tagdíj alapját képezı bérrıl, jövedelemrıl nem rendelkezik információval, akkor tagdíjkövetelésként a tárgyhónapot megelızı hónapban érvényes minimálbér alapján kell meghatározni. A Nyugdíjpénztár az elıírt, de ki nem egyenlített tagdíjkövetelést az egyéb ráfordításokkal szemben leírja, ha a tagdíjkövetelés nyilvántartott összegérıl a pénztártagot tájékoztatta, illetve a követelés kiegyenlítésére írásban

12 felhívta a pénztártag figyelmét, azonban a pénztártag a felhívásban a Nyugdíjpénztár által elıírt határidıig kötelezettségének nem tett eleget. Áruszállításból és szolgáltatás teljesítésébıl származó követelésként kell kimutatni az elızetesen felszámított általános forgalmi adót is tartalmazó, a vevı által elismert, számlázott összegben a pénztár mőködési tevékenységét szolgáló eszközök, valamint a nyugdíjszolgáltatások fedezetét szolgáló eszközök (befektetett eszközök, készletek és értékpapírok) értékesítésébıl, valamint a befektetési célú ingatlan bérbeadásából származó követelések összegét mindaddig, amíg azt pénzügyileg nem rendezték. Egyéb követelésként kell kimutatni a pénztár munkavállalóival, a költségvetéssel, a pénztár vagyonának befektetését, kezelését ellátó gazdálkodó szervezetekkel szembeni követeléseket, továbbá a vagyonkezelıvel, illetve a letétkezelıvel szembeni pénzforgalomban nem megjelenı követeléseket. Értékpapír kölcsönbe adásából származó követelésként kell kimutatni a kölcsönbe adott értékpapírok kölcsönszerzıdés szerinti értékét. Értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés értékelési különbözeteként kell kimutatni a kölcsönügylet tárgyát képezı értékpapír kölcsönbe adásának napjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét, továbbá itt kell kimutatni a kölcsönbe adott értékpapír mérlegfordulónapra vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét ÉRTÉKPAPÍROK Az értékpapírok között kell kimutatni a pénztár befektetési tevékenységével összefüggésben forgatási céllal, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt tulajdoni részesedést jelentı befektetéseket, részvényeket, üzletrészeket, hitelviszonyt megtestesítı értékpapírokat (gazdálkodó szervezetek által kibocsátott kötvényeket, állampapírokat, kincstárjegyeket, befektetési jegyeket, zálogleveleket, OECD tagországokban kibocsátott, Magyarországon forgalomba hozott állampapírokat, kötvényeket) és egyéb értékpapírokat, valamint az értékpapírok értékelési különbözetét. A forgatási célú hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok között külön-külön kell kimutatni a kamatbevétel, illetve árfolyamnyereség elérése érdekében beszerzett kötvényeket, kincstárjegyeket és állampapírokat, fix és változó kamatozású értékpapírokat, befektetési jegyeket, jelzálogleveleket és egyéb értékpapírokat. Itt kell továbbá kimutatni a tartós befektetési céllal vásárolt hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok közül azokat, amelyek a tárgyévet követı üzleti évben lejárnak. Értékpapírok értékelési különbözeteként az egyéb részesedések és a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok mérleg fordulónapjára vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgálóval hitelesített, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét, továbbá külföldi pénzértékre szóló értékpapírok esetén a kormányrendelet 30. (1) bekezdése szerint meghatározott piaci érték és a könyv szerinti érték különbözet öszszegét

13 Határidıs ügyletek értékelési különbözeteként kell kimutatni a mérleg fordulónapján, illetve a negyedév utolsó napján a le nem zárt határidıs és opciós ügyletek várható eredményének összegében elszámolt értékelési különbözetet PÉNZESZKÖZÖK Pénzeszközök között mutatja ki a pénztár a hitelintézettel szembeni, elszámolási betétszámlán, elkülönített betétszámlán és devizaszámlán lévı pénzköveteléseit, valamint a rövid lejáratú bankbetéteinek és készpénzállományának összegét. A pénztár céltartalékonkénti alszámlákra bontja az elszámolási betétszámláját. Az elkülönített betétszámlán a vagyonkezelı, illetve letétkezelı vállalkozás részére befektetés céljára rendelkezésre bocsátott, még fel nem használt pénzeszközök összegét kell kimutatni. A pénzeszközök értékelési különbözeteként kell kimutatni a deviza- és forint betétszámlákon levı pénzeszköz idıarányos kamatát, továbbá a devizabetétnek, a valutapénztárban lévı valutakészletnek és a devizaszámlán lévı devizának a CIB Bank Zrt. által az értékelés napjára vonatkozóan meghirdetett devizavételi és deviza eladási árfolyamának átlagán átszámított forintértékének a könyv szerinti értéket meghaladó összegét kell kimutatni AKTÍV IDİBELI ELHATÁROLÁSOK Aktív idıbeli elhatárolásként kell kimutatni a mérleg fordulónapja elıtt felmerült olyan kiadásokat, amelyek költségként vagy ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követı idıszakra számolhatók el, valamint az olyan bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt idıszakra számolhatók el. Bevételek aktív idıbeli elhatárolásaként kell a mérlegben kimutatni: - a (kamatbevételekkel szemben elszámolt) tartósan adott kölcsönök, a forintban és devizában elhelyezett bankbetétek után az adott üzleti év mérleg fordulónapjáig, illetve a tárgynegyedév utolsó napjáig terjedı idıszakra idıarányosan járó kamat öszszegét; - az (osztalékbevételekkel szemben elszámolt) részesedések, üzletrészek, részvények után az illetékes szerv által már jóváhagyott osztalék (részesedés) járó összegét, - a mérleg fordulónapja után esedékes, a mérleg fordulónapjáig idıarányosan járó és szerzıdés szerint teljesített értékesítéshez, illetve szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó bevételek összegét. Költségek, ráfordítások aktív idıbeli elhatárolásaként kell a mérlegben kimutatni a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok, tulajdoni részesedést jelentı befektetések beszerzéséhez kapcsolódóan fizetett (elszámolt) az értékpapír beváltásakor vagy értékesítésekor várhatóan megtérülı bizományi díjat, vásárolt vételi opció díját, amennyiben az jelentıs összegő és a pénztár a beszerzési értékben nem vette figye

14 lembe, továbbá az üzleti év mérlegének fordulónapja elıtt felmerült, elszámolt költségek és ráfordítások idıarányosan nem a tárgyidıszakot terhelı összegét. 5. FORRÁSOK A mérlegben forrásként kell kimutatni a saját tıkét, a céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív idıbeli elhatárolásokat Saját tıke A pénztár saját tıkeként olyan tıkerészt mutathat ki, amelyet a pénztár alapításakor az alapítók vagy más támogatók bocsátottak a pénztár rendelkezésére, továbbá, amelyet a pénztár mőködési tevékenységének eredményébıl tartaléktıkeként felhalmozott. A saját tıke részeként kell kimutatni a pénztár rendelet szerint meghatározott immateriális javainak, illetve tárgyi eszközeinek értékelésébıl származó, az értékhelyesbítéssel azonos összegő értékelési tartalékát is. A saját tıke a be nem fizetett pénzbeli alapítói támogatásokkal, illetve vagyontárgy formájában felajánlott, de nem teljesített alapítói támogatásokkal csökkentett - induló tıkébıl, a tartalék tıkébıl, a mőködés és a kiegészítı vállalkozási tevékenység tárgyévi mérleg szerinti eredményébıl, valamint az értékelési tartalékból áll. Az induló tıke a pénztár induláskori eszközeinek forrását képezi. A mérlegben az induló tıkét mőködési, nyugdíjszolgáltatási és likviditási célú részletezésben kell kimutatni. Értékelési tartalékként kell kimutatni a pénztár mőködését, kiegészítı vállalkozási tevékenységét, szolgáltatásainak teljesítését szolgáló immateriális javak és rendeltetésszerően használatba vett tárgyi eszközök piaci értékelése alapján meghatározott értékhelyesbítés összegét CÉLTARTALÉKOK Céltartalékot kell képezni a pénztár mőködési, illetve kiegészítı vállalkozási tevékenységével kapcsolatos jövıbeni kötelezettségekre, a pénztártagok részére nyújtandó nyugdíjszolgáltatások fedezetére, a pénztár fizetıképességének biztosítására, valamint a mőködési, a fedezeti (az egyéni számlákhoz és a szolgáltatási tartalékokhoz tartozó), valamint a likviditási célú befektetési portfoliók értékelési különbözetére, továbbá a bevételként elszámolt és az egyéni számlán jóváírt, de pénzügyileg nem rendezett tagdíjakra (meg nem fizetett tagdíjak), valamint az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára. Mőködési céltartalékként kell a mérlegben kimutatni a pénztár mőködési, illetve kiegészítı vállalkozási tevékenységével kapcsolatos jövıbeni kötelezettségek (ideértve az igénybe vett likviditási tartalék visszapótlási kötelezettséget is) fedezetére képzett céltartalékot, amelyek a mérlegkészítés idıpontjáig rendelkezésre álló információk szerint várhatóan vagy biztosan felmerülnek, de összegük vagy esedékességük idıpontja a mérleg készítésekor még bizonytalan, és azokra a pénztár a szükséges fedezetet más módon nem biztosította

15 A Pénztár a szokásos mőködési tevékenységével kapcsolatos, rendszeres és folyamatosan felmerülı költségeire céltartalékot nem képezhet. Mőködési céltartalékként kell kimutatni a mőködési célú befektetési portfolió mérleg fordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegébe megképzett céltartalékot. A mőködési célú befektetési portfolió értékelési különbözetébıl képzett céltartalékon belül külön kell kimutatni az idıarányos kamat, a járó osztalék, a devizaárfolyam-változás, valamint az egyéb piaci értékítéletbıl adódó értékkülönbözet összegét. Fedezeti céltartalékként kell a mérlegben kimutatni a pénztártagok részére nyújtandó nyugdíjszolgáltatások fedezetének győjtésére és szolgáltatások finanszírozására szolgáló, az Öpt. alapján elszámolt bevételek, költségek és ráfordítások különbözetének összegében képzett fedezeti céltartalékot. A fedezeti tartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni az egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételekbıl, valamint az egyéni számlák fedezetét képezı eszközök befektetésébıl származó realizált hozambevételekbıl, illetve ezen eszközök értékelési különbözetébıl képzett céltartalékot, továbbá az egyéni számlákról a nyugdíjszolgáltatások finanszírozására a szolgáltatási tartalékba átvezetett összeget, és a szolgáltatási tartalék fedezetét képezı eszközök befektetésébıl származó realizált hozambevételeket, illetve ezen eszközök értékelési különbözetébıl képzett céltartalékot. A fedezeti célú befektetési portfolió értékelési különbözetébıl képzett céltartalékon belül külön kell kimutatni az idıarányos kamat, a járó osztalék, a devizaárfolyam-változás, valamint az egyéb piaci értékítéletbıl adódó értékkülönbözet összegét. A fedezeti céltartalékon belül az egyéni számlákat és a szolgáltatási számlákat kötelezettség és kötelezettség teljesítése alszámlákra bontva kell vezetni. A szolgáltatási számla alszámláit nyugdíjszolgáltatási típusonként megbontva kell megnyitni. Az egyéni számlákhoz kapcsolódóan pénztártagonként analitikus nyilvántartást kell vezetni. Az analitikus nyilvántartásnak tartalmaznia kell bevételi és kiadási jogcímek szerinti megbontásban, idırendi sorrendben, egységes szerkezetben a tárgyidıszakban történt jóváírásokat, illetve terheléseket, valamint a jóváírások és terhelések különbözetének összegében az adott idıszak (tárgynegyedév, tárgyév) végén a pénztártagnak a pénztárral szemben fennálló, elismert követelését. Az egyéni számlákról és szolgáltatási tartalékokról vezetett analitikus nyilvántartás adatainak a fedezeti tartalék kimutatására szolgáló fıkönyvi számlák egyenleg adataival való egyezıségét, a tárgyidıszak végi hozamfelosztást követıen szolgáltatási célú bevételek, realizált hozam, illetve értékelési különbözet megbontásban biztosítani kell. Az egyéni számlákon és a szolgáltatási tartalékon jóváírt értékelési különbözetet a pénztártagonként vezetett analitikus nyilvántartásban nem kell jogcímenként alábontani. A más pénztárból átlépı tagok által áthozott fedezetet az egyéni számlákon elkülönítetten kell kimutatni: - a szolgáltatások fedezetére befizetett tagdíjakból, tagdíjcélú támogatásokból, a tagok egyéb befizetéseibıl, a támogatók által juttatott rendszeres támogatásokból, eseti adományokból az egyéni számlán jóváírt összeget, - az egyéni számlákon kimutatott fedezeti céltartalék befektetésébıl származó realizált nettó hozambevételekbıl az egyéni számlán jóváírt összegeket

16 Szolgáltatási tartalékon kell kimutatni a nyugdíjszolgáltatások finanszírozására szolgáló összegeket. A szolgáltatási tartalékokon belül elkülönítetten kell kimutatni: - a nyugdíjszolgáltatások és azzal kapcsolatos költségek teljes fedezetének biztosítására az egyéni számlákról átvezetett összegeket - a szolgáltatási tartalékként kimutatott fedezeti céltartalék befektetésébıl származó realizált nettó hozambevételeket, - a szolgáltatási tartalékon kimutatott, nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgáló eszközök mérleg fordulónapjára, illetve negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti érték közötti különbözet összegében megállapított értékelési különbözetbıl a szolgáltatási tartalékon jóváírt összegeket. A likviditási céltartalékként kell a mérlegben kimutatni az idılegesen fel nem használt eszközök győjtésére, valamint a pénztár fizetıképességének biztosítására szolgáló az Öpt. alapján elszámolt bevételek, költségek és ráfordítások különbözetének összegében megképzett, - továbbá az azonosítatlan (függı) befizetések befektetési hozamának összegében annak fedezetére megképzett céltartalékokat. Likviditási portfolió értékelési különbözetébıl képzett céltartalékként kell kimutatni a likviditási célú befektetési portfolió mérleg fordulónapjára, illetve negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében megképzett céltartalékot. A likviditási célú befektetési portfolió értékelési különbözetébıl képzett céltartalékokon belül külön kell kimutatni az idıarányos kamat, a járó osztalék, a devizaárfolyam változás, valamint az egyéb piaci értékítéletbıl adódó értékkülönbözet összegét. Egyéb likviditási célra képzett céltartalékként kell kimutatni a mérlegben a pénztár folyamatos fizetıképességének biztosítására, valamint a pénztár alapszabályában meghatározott egyéb célokra képzett tartalékok összegét. Az azonosítatlan befizetések befektetési hozamának fedezetére képzett céltartalékként kell kimutatni a mérlegben az átmenetileg függı befizetésként nyilvántartott pénzeszközök befektetésébıl származó, realizált hozambevételekbıl a befizetések azonosításakor az egyéni számlán jóváírt tagdíjcélú bevételek idıarányos hozamának pótlása céljából képzett tartalékot, valamint a be nem azonosított befizetések befektetése esetén az értékelési különbözetbıl képzett céltartalékot. Az azonosítatlan (függı) befizetések azonosításakor, azok befektetésébıl származó nettó hozam likviditási tartalékban kimutatott összegét a fedezeti tartalékon belül az egyéni számlákon a hozambevételekbıl képzett céltartalékra, a likviditási céltartalékon belül az egyéb likviditási célokra képzett céltartalékra, illetve a tartaléktıkére kell átvezetni A viszszautalt összegre esı hozamot a likviditási céltartalékon belül az egyéb likviditási célokra képzett céltartalék javára kell átvezetni. Meg nem fizetett tagdíjak céltartalékaként kell kimutatni a mérlegben a tagdíjkövetelések negyedévet követı hónap 25-éig, illetve a mérlegkészítés idıpontjáig pénzügyileg nem

17 rendezett ráfordításként elszámolt összegét. A ráfordításként elszámolt tagdíjhátralék öszszegét a tagdíj rendeltetésétıl függıen - mőködési célú tagdíjak tartalékaként, - fedezeti célú tagdíjak tartalékaként, - likviditási célú tagdíjak tartalékaként meg kell képezni Kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni a pénztár által egy évnél hosszabb lejáratra vállalt kötelezettségeinek összegét. Rövid lejáratú kötelezettségnek minısül az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, az áruszállításból és szolgáltatás teljesítésébıl származó, a pénztár által elismert kötelezettség, a vevıtıl kapott elıleg, valamint a munkavállalókkal, az adóhatósággal, a társadalombiztosítással és a Felügyelettel szemben keletkezett rövidlejáratú kötelezettség, továbbá a le nem zárt határidıs és opciós ügyletek biztosítékaként kapott pénzeszközökbıl eredı, valamint az értékpapír kölcsönbe adásakor a pénzben kapott óvadék miatti kötelezettség. Ide tartozik a hosszú lejáratú kötelezettségekbıl a tárgyévet követı évben esedékes, visszafizetendı törlesztés összege, továbbá a más pénztárba átlépı pénztártag részére fizetendı, a tag követelésének megfelelı összeg, amelyet a pénztár az átvevı pénztár részére már leigazolt, de pénzügyileg még nem rendezett, valamint a pénztár elszámolási betétszámláján jóváírt, de pénztári tartalékokra még fel nem osztott azonosítatlan (függı) befizetések öszszege. Tagokkal szembeni kötelezettségként kell kimutatni a mérlegben a kilépı vagy más pénztárba átlépı, tagsági viszonyukat egyéb módon megszőntetı tagokat, illetve az elhunyt tagok kedvezményezettjét megilletı, a fedezeti céltartalékból egyéni számláról vagy a szolgáltatási tartalékból átvezetett kötelezettségek összegét. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból mérlegtételen kell kimutatni a pénztár mőködési, illetve kiegészítı vállalkozási tevékenységével kapcsolatos eszközbeszerzésekbıl és igénybe vett szolgáltatásokból eredı kötelezettségeket. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell a mérlegben kimutatni a munkavállalókkal, a költségvetéssel, a Felügyelettel szembeni jogszabályon alapuló kötelezettségeket, továbbá a pénztár befektetési tevékenységével kapcsolatban a vagyonkezelı, letétkezelı vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek összegét, valamint a határidıs és opciós ügyletek esetén a kapott letétek, árkülönbözetek összegét, amíg az ügylet le nem zárul. Itt kell továbbá kimutatni az értékpapír kölcsönbe adásakor a kölcsön futamideje alatt - a futamidı végén történı visszafizetésének idıpontjáig - a pénzben kapott óvadék miatti kötelezettséget. A rövid lejáratú kötelezettségek között azonosítatlan függı befizetésként kell kimutatni a pénztár elszámolási betétszámláján jóváírt, de a pénztár tartalékaira még fel nem osztható

18 azonosítatlan (függı) befizetések összegét, amíg annak azonosítása vagy visszautalása meg nem történik Passzív idıbeli elhatárolások Passzív idıbeli elhatárolásként kell kimutatni a mérleg fordulónapja elıtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni idıszak bevételét képezi és a mérleg fordulónapja elıtti idıszakot terhelı költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni idıszakban jelentkezik kiadásként, illetve kerül számlázásra. A passzív idıbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a rendkívüli bevételként elszámolt térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti (legfeljebb forgalmi, piaci) értékét, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét. A térítés nélkül átvett eszközök esetében elkülönítetten kell nyilvántartani a mőködési célú, a tartós befektetési célú, valamint a továbbértékesítési célú eszközökkel kapcsolatos passzív idıbeli elhatárolásokat. A Pénztár a passzív idıbeli elhatárolások között mutatja ki negyedévente a könyvvizsgálói díj idıarányos összegét a könyvvizsgálókkal kötött szerzıdés alapján. 6. KÖNYVVITELI ZÁRLAT A Nyugdíjpénztár rendszeres beszámolási kötelezettsége teljesítéséhez a negyedév végén részleges, a tárgyév végén teljes körő könyvviteli zárlatot köteles készíteni. A részleges zárlat magában foglalja az eszköz- és forrásszámlák, valamint a költség- és bevételszámlák lezárását, azok egyenlegének megállapítását. A negyedéves és az éves könyvviteli zárlat részét képezi a beszámoló alátámasztására szolgáló fıkönyvi kivonat elkészítése. A fıkönyvi kivonatnak tartalmaznia kell a könyvviteli számlák tárgynegyedévi nyitó egyenlegét, a tárgynegyedévi tartozik és követel forgalmát, valamint a számlák tárgynegyedév végi záró egyenlegét. A fıkönyvi kivonatot év végén leltárral kell alátámasztani. A pénztár a negyedéves zárlat keretében az eredményszámláit oly módon köteles zárni, hogy abból a Felügyelet által is ellenırizhetı legyen a tárgyév elejétıl a tárgynegyedév végéig halmozott eredmény és tartalékképzés összege. Az eredmény megállapítására az eredménykimutatás szolgál. Zárlati teendık:

19 1. Az 5. számlaosztály adatait az 59. Költség nem átvezetési számla segítségével kell lezárni, majd a 811. Pénztár mőködési tevékenység közvetlen költsége számlára átvezetni. 2. Tartalékok közötti átcsoportosítás: A fedezeti céltartalék a szolgáltatások finanszírozására szolgál, így a likviditási céltartalékba való visszapótlás esetét kivéve, a fedezeti céltartalékból más tartalékba való átcsoportosítás nem megengedett. Az átcsoportosításokra a bevételek és kiadások tartalékok számlacsoportra való átvezetése után kerülhet sor. 3. Forgalmi számlák egyenlegének állományi számlákra való átvezetése év végén: az átvezetés - többek között - az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a részesedések és értékpapírok, az alkalmazottaknak adott kölcsönök, az egyéb aktív pénzügyi elszámolások és az egyéb passzív pénzügyi elszámolások megfelelı számlái között történik. 4. Az adott kölcsönök év végi állományának értéke nem tartalmazhatja a következı évben esedékes törlesztı részletek összegét, azt az év végi zárlat alkalmával a forgóeszközök közé a 36. Egyéb követelések fıkönyvi számlára kell átvezetni. (A tárgyidıszaki bevételek és kiadások különbözete a tartalékok növekedését, illetve csökkenését mutatja. A tartalékok nyitóegyenlegéhez hozzászámítva a bevételek és kiadások különbözetét kapjuk meg a tartalékok tárgyidıszaki záró állományát, amely azonos a tárgyidıszakot követı idıszak nyitóállományával.) A fedezeti tartalék realizált hozama terhére kifizetett értékelési különbözet összegével a tárgyidıszakban realizált nettó hozam összegét a hozamfelosztást megelızıen csökkenteni, a felosztandó értékelési különbözet összegét pedig növelni kell. 7. A KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET TARTALMA ÉS FELÉPÍ- TÉSE Az éves pénztári beszámoló részei: a) mérleg; b) eredménykimutatás; c) kiegészítı melléklet. A pénztárnak az éves pénztári beszámolóval egyidejőleg üzleti jelentést is kell készíteni. A kiegészítı melléklet célja a pénztár tevékenységének részletes bemutatása, a pénztár alapszabályában meghatározott feladatok teljesítésének értékelése, azoknak a részletes információknak a leírása, amelyek a tagság, a pénztár vezetése, a szolgáltatók, a Felügyelet részére a megbízható és valós összképet biztosítják a pénztár vagyoni és jövedelmi helyzetérıl, mőködése eredményességérıl, a pénztár befektetési tevékenységének hatékonyságáról. A kiegészítı melléklet számszaki részbıl és szöveges indoklásból tevıdik össze. A kiegészítı melléklet számszaki része a Szvt-ben elıírt számszerő adatokon kívül a pénztár pénzmozgásának jogcímeit tükrözı cash-flow-t és a pénztári céltartalékok alakulá

20 sát, illetve a portfolio állomány üzleti év végi állományának könyv szerinti és piaci értékét tartalmazza. A kiegészítı melléklet szöveges részében kell ismertetni azokat a körülményeket, amelyek meghatározó jelleggel befolyásolták a pénztár gazdálkodását. Részletesen be kell mutatni azokat az eseményeket, amelyek a pénzügyi terv teljesítését megakadályozták, az éven belüli ütemezésnél az eltéréseket okozták. A kiegészítı mellékletben be kell mutatni a rendkívüli eseményeket és azokat a tényezıket, amelyek a pénzügyi helyzetre, ezen belül a befektetésekre, a befektetési szabályok érvényesülésére, a hozamok alakulására, az eszközök összetételének változására hatással voltak. A szöveges magyarázatnak ki kell terjednie a pénztár fedezeti és likviditási céltartalékainak alakulását befolyásoló tényezıkre is. E céltartalékok alakulását a közép- és hosszú távú pénzügyi terv tükrében kell elemezni, különös figyelmet fordítva a tartalékok egymás közötti helyes arányának vizsgálatára. Amennyiben a pénztár a fedezeti céltartalék hiánya miatt a likviditási céltartalékból átcsoportosít, akkor ennek okát részletesen be kell mutatni a kiegészítı mellékletben. A kiegészítı mellékletben be kell mutatni az azonosítatlan (függı) befizetések állományának nyitó értékét, tárgyévi növekedését, tárgyévi csökkenését, záró értékét. Az azonosítatlan befizetések állományának csökkenését azok azonosítása utáni egyéni számlán történı jóváírását vagy visszautalását 30 napos idıtartamonkénti megbontásban is be kell mutatni. Be kell mutatni továbbá, hogy a záró állományból mennyi a negyedéven túl azonosítatlan összeg. A kiegészítı mellékletben külön kell elemezni a pénztár mőködési és kiegészítı vállalkozási tevékenysége eredményének alakulását, az eredmény alakulására ható tényezıket, valamint a mőködési céltartalék képzését és felhasználását jogcímek szerinti bontásban. A kiegészítı melléklet elemzı értékelı részeként kell bemutatni a nyugdíjszolgáltatással kapcsolatos kifizetéseket szolgáltatástípusonkénti bontásban, a szolgáltatások volumenében bekövetkezett változásokat, a nyugdíjszolgáltatási kötelezettség és azok fedezete összhangjának érvényesülését. A kiegészítı mellékletben be kell mutatni a nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült dologi kiadásokat költség nemenkénti bontásban. A kiegészítı mellékletben be kell mutatni a pénztári taglétszám alakulását az alapszabály szerinti feladatokkal összefüggésben, korévenként a kormányrendelet 12. sz. melléklete szerinti jogcímek megbontásában, a nyugdíjszolgáltatást igénybe vevık, illetve évközben megszüntetık létszámának alakulását a kormányrendelet 13. sz. melléklete szerinti bontásban. A kiegészítı mellékletben be kell mutatni, hogy a munkáltatói kötelezettségvállalások a megállapodásnak megfelelıen teljesültek-e. A kiegészítı mellékletben be kell mutatni a pénztár ügyvezetıje az igazgatótanács és ellenırzı bizottság tagjainak tevékenységükért az üzleti évben elszámolt járandóság összegét