Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban (című előadás- és vitasorozat rövid összefoglalója)

Átírás

1 GAZDÁLKODÁSI ÉS TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK SZÖVETSÉGE CIVIL SZAKMAI ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban (című előadás- és vitasorozat rövid összefoglalója) Az előadás-sorozat célja az volt, hogy a résztvevő szakemberek ne csak az EU intézményrendszerről és általános elveiről informálódjanak, hanem praktikus információkkal, a hétköznapi életben bekövetkező változásokkal és az azokhoz való adaptációt segítő technikákkal ismerkedjenek meg. Kiadványunk az eddig elhangzott 17 téma programja és az előadások nyomán elhangzott vita tömör összefoglalója. Az egyes konferenciákon elhangzott előadások magnófelvételről gépelt, lektorálatlan formában, a GTTSZ titkárságán megtekinthetők. Az összefoglalót összeállította: SZEGNER LÁSZLÓ gépészmérnök, a GTTSZ Ellenőrző Bizottságának elnöke Felelős kiadó: DR. TÓTH JÁNOS egyetemi docens, a GTTSZ főtitkára BUDAPEST november május

2 A konferencia-sorozat megszervezésében és lebonyolításában közreműködő szervezetek: (a Civil Szakmai Érdekképviseleti Szervezetek Országos Szövetsége 18 országos szervezete) Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Fővállalkozók Magyarországi Szövetsége Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége Ipari Parkok Egyesület Magyar Adófizetők Országos Szövetsége Magyar Építőanyag-ipari Szövetség Magyar Innovációs Szövetség Magyar Könyvelők Országos Egyesülete Magyar Közgazdasági Társaság Magyar Mérnökakadémia Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége Magyar Privatizációs és Vagyonkezelési Társaság Magyar Tudományos, Üzemi és Szaklapok Újságíróinak Egyesülete Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Nemzeti Értelmiségi Klub Egyesület, mely működteti a Civil Szervezetek Koordinációs Tanácsát is Nemzetőrök Országos Szövetsége Társadalmi Egyesületek Országos Szövetsége Társadalmi Érdekegyeztető Tanács A konferencia-sorozat támogatói: Belügyminisztérium BUDA-CASH Brókerház Zrt. Budapesti Elektromos Művek Nyrt. Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. Első Hazai Energia-portfólió Nyrt. Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Energia Központ Kht. Fővárosi Gázművek Zrt. Honvédelmi Minisztérium HUNGEXPO Vásár és Reklám Zrt. Külügyminisztérium Magyar Energia Hivatal Magyar Fejlesztési Bank Zrt. Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. Magyar Villamos Művek Zrt. MAVIR Zrt. Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Hivatal Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal NYÍRTÁVHŐ Kft. Paksi Atomerőmű Zrt. PANNONPOWER HOLDING Zrt. System Consulting Zrt. A konferencia-sorozat meghívottai voltak: a GTTSZ egyéni és jogi tagjai a Civil Szakmai Érdekképviseleti Szervezetek Országos Szövetsége tagszervezeteinek tagjai parlamenti frakciók és bizottságok képviselői köztestületi és érdekvédelmi kamarák, szövetségek tagjai egyetemek, főiskolák tanszékei, hallgatói önkormányzatai városok, települések polgármesterei - 2 -

3 ELŐSZÓ A GTTSZ 1998-ban 7 témából álló előadás sorozatot rendezett "Magyarország - hogyan tovább?" címmel a társadalmi-gazdasági átalakulás legfontosabb kérdéseiről, az európai integrációra való felkészülés feladatairól. E konferencia sorozat szakmai sikere, az eltelt eseménydús 7 év történései - nem utolsó sorban a 2004-ben realizálódott EU tagságunk - arra az elhatározásra bírták a Szövetség társadalmi vezetését, tisztségviselőit, hogy egy újabb szakmai rendezvény sorozat megszervezésével mutassuk be, hová jutottunk 1998-hoz képest, milyen eredményeket értünk el, milyen hibákat követtünk el. Célul tűztük ki annak bemutatását, mit jelentett és jelent számunkra az EU tagság és milyen feladatok állnak az ország előtt, amelyek megvalósításával a tagországok között egyenrangúan, sikerekre épülően szerepelhetünk. Így született meg a "Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban" előadássorozat gondolata, lett konkrét terv, és most már - 17 konferencia nap után - mondhatjuk sikeres valósággá vált. E kiadvánnyal célunk bemutatni a 17 konferencián elhangzott előadások nyomán kibontakozott viták lényegét, a megszívlelendő tanulságokat és a hasznosítható észrevételeket, javaslatokat. A vitákban véleményt alkotók gondolatainak összegzését adjuk közre kiadványunkban. Mindezeket a kormányzati, köztestületi, törvényalkotói és törvényhozói testületeknek, szerveknek, személyeknek, Szövetségünk jogi tag cégei vezetőinek, partner civil szervezeteink tisztségviselőinek figyelmébe ajánljuk. Köszönjük előadóinknak a felelősségteljes felkészülést és színvonalas előadásukat és mindazoknak, akik segítő, támogató közreműködésükkel megteremtették a konferencia sorozat sikeres lebonyolításának feltételeit. Reméljük a sorozat további programjai is az eddigiekhez hasonló színvonalon fognak szakmai élményt jelenteni a résztvevőknek. Budapest, május Dr. Kovács Árpád GTTSZ elnöke Dr. Tóth János GTTSZ főtitkára - 3 -

4 TARTALOMJEGYZÉK Első előadás és vita: A magyar gazdaság beilleszkedése az Európai Unióba (2005. november 29.) Második előadás és vita: Szakképzés, felnőttképzés, felsőoktatási reform, az Európai Uniós követelmények (2005. december 6.) Harmadik előadás és vita: A kormányzati szervezet-rendszer modernizációja (2005. december 8.) Negyedik előadás és vita: Az uniós csatlakozás és a magyar bíróságok (2005. december 12.) Ötödik előadás és vita: A II. Nemzeti Fejlesztési Terv és a partnerségi folyamat; Magyarország boldogulási feltételei az egységes európai piacon, lobbizás az EU-intézményekben (2006. január 19.) Hatodik előadás és vita: A Lisszaboni Stratégia félidős megújítása ; Magas színvonalú, egyenlő esélyeket biztosító közszolgálatokért (2006. február 20.) Hetedik előadás és vita: Az innováció-fejlesztési feladatok hazánkban, az európai kihívások alapján (irányítás, finanszírozás, foglalkoztatás). A kutatási feladatok prognosztizálása, az eredmények strukturálása, hasznosítása az ágazati rendszerekben (2006. március 14.) Nyolcadik előadás és vita: Hazánk külpolitikája, beilleszkedésünk az Európai Unióba; Hazánk biztonsága NATO és EUtagságunk alapján (2006. március 21.) Kilencedik előadás és vita: Energiastratégia 2006 (2006. május 16.) Tizedik előadás és vita: Az Új Magyarország fejlesztése a évi választások után. Várható intézkedések és reformok, azok hazai és nemzetközi feltételei (2006. május 25.) - 4 -

5 Tizenegyedik előadás és vita: Az energiaszektor középtávú fejlesztési lehetőségei az új magyar energiapolitika tükrében (2006. szeptember 14.) Tizenkettedik előadás és vita: TUDÁS, ALKOTÁS, ÉRTÉK A Magyar Köztársaság Kormányának kutatás-fejlesztés és innovációpolitikai középtávú stratégiája a gazdasági versenyképesség ösztönzésére ( ) (2006. október 3.) Tizenharmadik előadás és vita: Magyarország az Európai Unióban a közötti időszakban (a kormányprogram és a GTTSZ vitasorozatán elhangzottakat is figyelembe véve) (2006. november 21.) Tizennegyedik előadás és vita: A kutatás, a fejlesztés, az innováció ösztönzése és az ilyen célokra fordított források hatékonyabb felhasználása között a vállalkozói szféra bevonása mellett (2006. december 20.) Tizenötödik előadás és vita: A Magyar Köztársaság innovációs politikájának hatása és teendői a kialakuló hét régió területén (2007. február 6.) Tizenhatodik előadás és vita: A NATO szerepe a nemzetközi terrorizmus elleni harcban (2007. március 7.) Tizenhetedik előadás és vita: Hazánk új energiapolitikája, az Európai Unió elvárásai (2007. május 8.) - 5 -

6 Első előadás és vita: A magyar gazdaság beilleszkedése az Európai Unióba (2005. november 29.) Megnyitó: DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a GTTSZ és az Állami Számvevőszék elnöke, a rendezvény vitavezetője Vitaindító előadás: BALÁZS PÉTER, a Budapesti Corvinus Egyetem és a CEU egyetemi tanára Felkért hozzászóló: DR. SZALÓ PÉTER, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnöke Vitaindítóként Dr. Balázs Péter egyetemi tanár, a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének vezetője, felkért hozzászólóként Dr. Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnöke tartottak előadást. A vitában tízen fejtették ki véleményüket. Mindannyian elismerésüket fejezték ki a vitaindítókat tartóknak a magas színvonalú, igényes információt és orientációt adó előadásokért. A vitában nagyobb hangsúlyt kapott az EU-csatlakozásunk, tagságunk elemzése, annak egyértelmű elfogadásával, hogy a ma még meglévő gondokkal együtt jó, hogy bent vagyunk az EU-ban. Tagságunk révén erőteljesen fejlődik kapcsolatunk a szomszéd EU-tag és leendő EUtagországokkal. Elindult és erőteljesen szélesedik a határokon átnyúló regionális gazdasági kapcsolati rendszer. A regionalitás, az országok átjárhatósága érezteti hatását a munkaerőmozgásban is, ugyanakkor rávilágít a magyarországi munkaerő elsősorban szakképzett ellátási gondokra is. A határok légiesülése felerősíti a stratégiai gondolkodás jelentőségét. Egyetértés volt abban, hogy a magyar gazdaság összességében vonzó, fejlődő gazdaság, ugyanakkor a közigazgatás bürokratizmusa sokszor gátja a dinamikusabb fejlődésnek, a belföldi tőke beáramlásának. Rendkívül fontos feltétele a gazdasági fejlődésnek a közlekedési hálózatok út, vasút, vízi-út erőteljes fejlesztése, a nyelvtudás, mint szellemi tőke szélesedése. A vitában szó esett az Európai Alkotmány elfogadásának zátonyra futásáról. Lehet, hogy az alkotmányozással egy kicsit várni kell, de a magyar szakértőknek készen kell állniuk arra, hogy mint eddig tették ezután is az egyenlőséget, a működőképességet segítő javaslatokkal éljenek. A vitázók elismerték a magyar kormány, a delegáltak erőfeszítéseit és sikereit az EU költségvetési vitájában, de nagyon fontos, hogy az EU következő tervidőszakára hazánk számára kedvező pozíciókat harcoljanak ki

7 Kritika érte a vitában a magyar kormányszerveket a Duna hajózhatósága, áruszállító úttá való kiépítése terén meglévő lemaradásunk miatt. Az európai vízi úthoz való csatlakozást elengedhetetlennek tartották. Érintette a vita hazánk EU-zónához való csatlakozásának kilátásait is. Tudomásul véve, hogy ennek be kell következnie, a vita a visegrádi négyek egy időben történő csatlakozását szorgalmazta. Többen érintették a vitában a Nemzeti Fejlesztési Terv készítésének széles körű társadalmi vitáját, a civil szakmai szervezetek, szakemberek véleménynyilvánítási és javaslattételi lehetőségei további kiszélesítését. A terveket készítő tematikus munkacsoportok számára a siker, az átfogó, széles alapokra épülő konkrét tervek elkészítésének elengedhetetlen feltétele e civil szféra véleményének hasznosítása. A vita összegzéseként megállapítható, hogy a résztvevők a jövőt illetően is igénylik az ilyen magas színvonalú, konkrét információkkal szolgáló tájékoztatásokat EUtagságunk és tevékenységünk jövőbeni alakulásáról, közös feladatainkról. Második előadás és vita: Szakképzés, felnőttképzés, felsőoktatási reform, az Európai Uniós követelmények (2005. december 6.) Megnyitó: DR. GERDA SÁNDOR, a GTTSZ főtitkárhelyettese Vitaindító előadás: ARATÓ GERGELY, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára Felkért hozzászólók: KORDÁS LÁSZLÓ, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára és SÓS TAMÁS szakképzésért felelős kormányzati megbízott, a Heves megyei közgyűlés elnöke A vitaindítót Arató Gergely, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára, továbbá felkért hozzászólóként Kordás László, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára és Sós Tamás, a szakképzésért felelős kormányzati megbízott, a Heves megyei Közgyűlés elnöke tartották előadásaikat. A vitában kilencen fejtették ki véleményüket

8 A vitában résztvevők egyöntetűen elismerésüket és köszönetüket fejezték ki az előadóknak a magas színvonalú és konkrét tájékoztatásért. A hozzászólók érzékelték és értékelték azokat az erőfeszítéseket, melyeket az elhangzottak alapján a kormány, az illetékes tárcák tesznek a képzés, szakképzés, felnőttképzés, felsőfokú oktatás fejlesztése, az ország uniós követelményeknek való megfelelése érdekében. A vitában az óvodai neveléstől a távoktatásig bezárólag az oktatás-képzés-nevelés minden szegmense érintve lett kérdésfelvetés, értékelés és javaslattétel formájában. Az óvodát, mint a magyar oktatás sikeres, nemzetközileg elismert alapintézményét, melyben az iskolai előkészítés igen átgondolt terv szerint folyik, minden gyermek számára ha szükséges állami támogatás biztosításával is elérhetővé kell tenni. A Nemzeti Fejlesztési Tervben az óvodák szakmai emberi, technikai feltételei kellő súlyt kapjanak. Szinte minden hozzászóló hangsúlyozta és szükségesnek tartotta, hogy közelítsük egymáshoz a gazdaságot és az iskolát, hogy a képzés jobban alkalmazkodjon a gazdaság igényeihez, a munkaerő-piaci változásokhoz. Az általános és középfokú képzésben minimális igény legyen megtanítani a fiatalokat jól olvasni és szépen beszélni. Fontos feladat és felelősség hárul a pedagógusokra a rájuk bízott fiatalok oktatása, nevelése, a testi-lelki egészségük megóvása terén. Érzékeltette a vita a középfokú oktatási intézményeknek a munkára nevelésben meglévő feladatait, annak igényével, hogy a tanulás mellett a munkavégzés lehetőségét is biztosítani kellene (nem politechnikai szinten). Ez is része az iskola és a gazdaság kapcsolatának. Fontosnak tartották egyetértve az előadóval a szakképzés átgondolt, munkaerő-piaci igényekhez kapcsolódó fejlesztését, a szakképző intézményi hálózat korábbi tradíciókra épülő szélesítését. Emellett ösztönözni és támogatni kell a vállalkozások, vállalatok saját szakmunkás-képzési törekvéseit, a Munkaerő-piaci Alapban való befizetési mentességgel. Fontos a tanuló-szerződések megkötése, a továbbfoglalkoztatási feltételek rögzítése. A vitázók egyetértettek azzal, hogy az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) átalakítása, korszerűsítése a szakmai szervezetekkel egyeztetve végrehajtandó feladata, de ez vegye figyelembe a munkaspecifikusságot, a kis- és középvállalkozási igényeket. Ennek fontos eleme a felnőttképzési cégek szakképzési, továbbképzési felelőssége a náluk végzettek elhelyezkedésének biztosításában, a hiány és túlképzés ellentmondásainak vizsgálatában, feloldásában. A felsőfokú szakképzés terepe elsősorban a felsőoktatás kell legyen. A felsőoktatás tekintetében a hozzászólók kiemelték a felelős pályaválasztáshoz szükséges aktuális információk biztosítását a szülők, a fiatalok részére mind a szakválasztás, mind a képzés utáni elhelyezkedési lehetőséget illetően. Szó esett a vitában a munkanélküliség problémájáról is, különösen a pályakezdők, az idősebb korban lévőket illetően. A pályakezdők tekintetében elsősorban a felsőfokú pályaorientálási feladatokat, az idősebbeket illetően a munkaügyi központok elhelyezési, pályamódosítási tanácsadási szolgálatának jelentőségét emelték ki. A vitában kritika illette a szakképzés oktatási tankönyveinek színvonalát. Jó ötletként vetődött fel az előadók is támogatják a pályázati kiírást a jó tankönyvek készítésére, de emellett fontos a már futó tankönyvek újraminősítése is. A vitában, majd a válaszadásban is szó esett a távoktatásról. Ma ez hazánkban még nem elterjedt képzési mód, de az elektronikus úton (e-learning) történő oktatási forma szükséges, hogy elterjedjen Magyarországon. Ennek részletes kidolgozása szükséges és ebben a Nemzeti Felnőtt-képző Intézet pályázati kiírásokkal segíteni tud, melyekbe szakmai szervezetek is bekapcsolódhatnak. Megállapítható, hogy a sokrétű és igényes, az oktatás, képzés szinte teljes spektrumát érintő tanácskozást a színvonalas előadások, az izgalmas vita és az egyes felvetett kérdésekre adott konkrét válaszok jellemezték

9 Harmadik előadás és vita: A kormányzati szervezet-rendszer modernizációja (2005. december 8.) Megnyitó: DR. GERDA SÁNDOR, a GTTSZ főtitkárhelyettese Vitaindító előadás: SÁRKÖZY TAMÁS egyetemi tanár, kormánybiztos A vitaindító előadást Dr. Sárközy Tamás egyetemi tanár, kormánybiztos tartotta. A vitában tizenegy résztvevő fejtette ki véleményét. A vita valamennyi résztvevője elismeréssel nyilatkozott az előadó szakszerű, a modernizáció szükségességét, elkerülhetetlenségét, részleteit világosan, logikusan és lebilincselően megtartott előadásáról. A vitából kiérződött annak igénye, hogy egy ilyen átfogó modernizáció csak széles körű szakmai-szakértői vita eredményeként, a lehető legnagyobb konszenzusra törekedve oldható meg sikeresen. Az előadó a vita közben ezt aláhúzandó érzékeltette, hogy a szakmai vitákban az ellenzék szakértői is nem mint ellenzéki politikusok egyetemi tanári, kutatóintézeti vezetői, stb. mivoltukban vettek részt és egy sor kérdésben, tennivalókban közös vélemény alakult ki, melyet az elkészült előterjesztés tartalmaz is. Mivel ez egy kormánynak szóló jelentés és javaslat, olyan cégek és szervezetek is véleményezték, mint például a Pénzügykutató Rt., a Magyar Közgazdasági Társaság, vagy éppen a Vállalkozók Országos Szövetsége. A vitában felvetődött a különböző háttérintézményi hálózatok helye, szerepe, integrálásuk, függetlenségük biztosításának kérdése. Az előadásban elhangzottal egyetértés volt abban, hogy olyan intézményeknek, mint például a fogyasztóvédelem, mely piacszabályzó eszköz, a gazdasági blokkban van a helye, de a miniszter utasítási joggal nem, csak legfeljebb felügyeleti joggal rendelkezhet ilyen intézménynél. A vitában résztvevők egyetértettek abban, hogy egy optimális intézményrendszeri struktúra rendkívül fontos és versenyképesség-növelő hazánk számára. Fontos, hogy ez a tervezett rendszer harmonizáljon az EU-ban már gyakorlatban lévőkkel. Az eddigi egyeztetések ezt igazolják is. Az új rendszer bevezetése érdekeket fog sérteni, ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni azzal együtt, hogy a régi állapot már nem tartható fenn, és a program elfogadása után gyorsan és határozottan cselekedni kell. Vita volt arról, hogy szükség van-e egy korrupció-ellenes törvényre. Nem biztos, hogy ez lenne a legjobb megoldás. Olyan vezetőket kell találni, kiválasztani, akik fellépnek a korrupció ellen és ő maguk nem korrumpálhatók. Át kell venni olyan EU országbeli technikákat, melyek intézményes biztosítékot is jelentenek, jelenthetnek a korrupció kiiktatására, vagy legalábbis mérséklésére. A vita menetében az előadó felvetésekre reflektálva érzékeltette, hogy a tervezett döntések meghozatalát követően az első két év alatt sok minden nehezebb lesz, mint jelenleg. Látványos és azonnali javulást ettől a modernizációtól nem lehet várni, de két év után jelentős - 9 -

10 költségmegtakarítás várható, a modernizáció révén a munka színvonalasabb, hatékonyabb végzésének a feltételei is megteremtődnek. Civil szervezet összejövetelén a vitában szó esett a civil szervezetek jövőbeni helyéről, szerepéről. Ennek kulcskérdése a civil szervezetek teljesítménye. A kormány, a kormányzati szervek akkor nem térhetnek ki a civil szervezetek véleménye, javaslata elől, ha azok konkrétak, szakszerűek, kiérlelődtek. Az előadáson és a vitán résztvevők mintegy 150 fő információ-dús előadásnak és izgalmas vitának volt részese, remélve, hogy a hallottak minél előbb realizálódnak. Negyedik előadás és vita: Az uniós csatlakozás és a magyar bíróságok (2005. december 12.) Megnyitó: DR. GINSZTLER JÁNOS akadémikus, a GTTSZ társelnöke, a Magyar Mérnökakadémia elnöke Vitaindító előadás: DR. LOMNICI ZOLTÁN, a Legfelsőbb Bíróság elnöke Felkért hozzászólók: DR. BÓCZ ENDRE ny. fővárosi főügyész és DR. VAJDOVITS ÉVA, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője A vitaindítót Dr. Lomniczi Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke tartotta. Felkért hozzászólóként Dr. Bócz Endre ny. fővárosi főügyész és Dr. Vajdovits Éva, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője tartottak előadást. A vitában kilencen fejtették ki véleményeiket. A vitában résztvevők, a kérdezők leszögezték, hogy az előadások, a kérdésekre adott válaszok magas színvonalúak, világosak és konkrétak voltak, az előadók köszönetet, elismerést érdemelnek. A vitában résztvevők megértették, hogy az EU-tag Magyarország tekintetében is a közösségi jog elsődleges a belső joghoz képest. Az előadások alapján örömmel állapították meg, hogy bírósági-ítélkezési gyakorlatunkban nem vallunk szégyent, megfelelünk az EUcsatlakozásból adódó követelményeknek. Felvetődött a vitában az elhúzódó ügyek kérdése, melyek általában egyedi ügyek és az összességében jó statisztikai mutatókban ez el is vész. Ezzel együtt igény a mielőbbi döntés megszületése. Az ítélő-székek felállítása ezt elősegíti

11 Kérdés formájában, de igényként vetődött fel a civil szervezetekkel foglalkozó törvények újragondolása, harmonizálása az EU alapítványi-egyesületi jogosítványaival. Ismerve, hogy az előadók is fontosnak tartják a civil szervezetek tevékenységét, kérik ennek támogatását. Jogellenesen fogva-tartottak ügye, helyzete guantanamói tábor az USA-ban elfogadhatatlan. Ez is azt mutatja érzékeltették, hogy az emberi jogok a gyakorlatban a világon ma még sok helyen sérülnek. Emberi jogok, kisebbségi jogok felvetésre kerültek a cigányság szemszögéből. Az Alkotmány kimondja, hogy a nemzeti kisebbségeknek, így a cigányoknak is joguk van parlamenti képviseletre. Itt mulasztásos alkotmánysértés esete áll fenn már 12 éve, a parlament ezt nem oldotta meg, mely gyors és megnyugtató rendezést igényel. Felvetődött a vitában a nagymértékű jogszabály-termelés gyakorlata. Az előadók ezt elismerve hangsúlyozták, hogy folyik egy erőteljes deregulációs munka a Minisztériumban, melynek lényege, hogy a jogalkalmazással párhuzamosan végzik a deregulációs tevékenységet. A vitában résztvevők jó kezdeményezésnek tartják a nép ügyvédje programot. Javasolják, hogy ismertebbé kéne tenni ennek létezését és azt ahogy az előadó is említette, hogy az Igazságügyi Minisztériumban panasziroda működik, ahol konkrét ügyben jogi segítséget adnak, esetleg pártfogó ügyvéd kirendelésére is van mód. A vita összegzéseként a résztvevők általános véleményeként rögzíthető, hogy mind az előadások, mind a kérdésekre, a vitában elhangzottakra adott válaszok visszaigazolják a magyar igazságszolgáltatás stabil, színvonalas, EU-konform tevékenységét. Ötödik előadás és vita: A II. Nemzeti Fejlesztési Terv és a partnerségi folyamat; Magyarország boldogulási feltételei az egységes európai piacon, lobbizás az EU-intézményekben (2006. január 19.) Megnyitó: DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a GTTSZ elnöke és DR. GERDA SÁNDOR, a GTTSZ főtitkárhelyettese Vitavezető: DR. HALM TAMÁS, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára Vitaindító előadás: DR. BARÁTH ETELE európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter

12 A vitaindító előadást Dr. Baráth Etele, európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter tartotta. A vitában 13 résztevő fejtette ki véleményét. A nagy érdeklődést kiváltó előadást követő vitában szó esett arról, hogy a terv sok fontos fejezet között kellő helyet és szerepet kapjon az egészségügyi fejlesztés, hiszen hazánk földrajzi adottságai, gyógy-turizmusa, gyógyvizeink adottsága, a rehabilitációban betölthető szerepe ezt indokolják. Tehát egy egészségügyi komplex programra van szükség. Izgalmas témája volt a vitának a természeti erőforrások fokozottabb és hatékonyabb kihasználásának kérdése. Aktualitását éppen az akadozó gázellátás adta. Szükség van tehát egy hazai, egy európai új energiapolitikára és nyersanyag-stratégiára. Fontos, hogy a hazai energiapolitika az energiabiztonság, az energia-ellátás, a hatékony felhasználás, a környezetvédelem és a megújuló energiaforrások kérdését komplex módon tárgyalja. Ez legyen fontos része a Nemzeti Fejlesztési Tervnek. Az eddiginél jobban kellene a hazai nyersanyag bázisokra, adottságokra építeni (lignit, mezőgazdasági és erdészeti energia-alapok, stb.). Ezzel együtt a vitában többen és részletesen foglalkoztak a megújuló energiaforrások problematikájával, szóltak az etanol bázisú üzemeltetés elterjesztéséről, valamint a jelentős hazai adottságú mezőgazdasági energiafű és biomassza alapú növények termesztésének jövőjéről és energiaforrásként való hasznosításáról. Az Országos Területfejlesztési Központok létrehozásával kapcsolatban is vetődtek fel kérdések, problémák. A Pólusok megválasztása nagy körültekintést és sok egyeztetést kíván. Szinte ekkora feladat a működőképes kistérségi társulások létrejöttének és hatékony működésének biztosítása is. Ehhez szorosan kapcsolódik az oktatás, az egészségügy fejlesztése, a Regionális Operatív Programok által biztosított eszközök bürokráciamentes regionális felhasználása is. Több hozzászóló érintette ki szenvedélyesebben is a II. Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósíthatóságának esélyeit, benne az életminőség, a jövedelemtermelés, az iparfejlesztés és kereskedelem kérdéseit. Aláhúzták, mindez megvalósíthatatlan, ha ez az ország nem fog össze. Mindez azért is fontos, mert a mi problémánkat nem elsősorban az EU és az onnan jövő EUmilliárdok oldják meg, hanem a mi összefogásunk, közösen meghatározott és együtt megvalósított gazdasági-társadalmi fejlődésünk. Mindez nem politikai, hanem a nemzeti összefogás kérdése. Egyetértés volt abban, hogy a mindenkori magyar kormánynak az a felelőssége, hogy olyan patrióta gazdaságpolitikát folytasson, melynek eredményeként nő Magyarországon a foglalkoztatás, fejlődik a gazdaság. Úgy kell a külföldi tőkét bekapcsolni hazánkba, hogy ezzel párhuzamosan a kis- és középvállalkozások létezése, működőképessége is javuljon. Mindent összevetve egy nagyon izgalmas előadásnak és vitának voltak részesei a résztvevők, amely sok tanulságul szolgált a kormányzati szerveknek, de a résztvevő emberek gondolkodásmódja alakulásának is

13 Hatodik előadás és vita: A Lisszaboni Stratégia félidős megújítása ; Magas színvonalú, egyenlő esélyeket biztosító közszolgálatokért (2006. február 20.) Megnyitó: DR. GERDA SÁNDOR, a GTTSZ főtitkárhelyettese Előadások: A Lisszaboni Stratégia félidős megújítása KOVÁCS ISTVÁN VILMOS, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökhelyettese Magas színvonalú, egyenlő esélyeket biztosító közszolgálatokért DR. BEKÉNYI JÓZSEF, a Belügyminisztérium Önkormányzati Főosztályának vezetője A vitaindító előadásokat Kovács István Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökhelyettese és Dr. Bekényi József, a Belügyminisztérium főosztályvezetője tartották. A vitában a két témához összesen nyolcan szóltak hozzá. Különálló témák, különböző érdeklődést és aktivitást váltottak ki a résztvevőkből, de a vita szereplői abban egyetértettek, hogy az előadók felkészülten, lényegre koncentrálva, vitára ingerelve tartották meg színvonalas előadásaikat. A vita résztvevői többségükben a lisszaboni stratégia kritikai elemzésével foglalkoztak. A vitában résztvevők egyetértettek az előadóval abban, hogy a lisszaboni stratégia a megvalósítás során nem hozta a várt eredményt, nem csökkent, sőt nőtt Európa lemaradása az USA-hoz, Japánhoz képest versenyképességben, tudásban, a technológiai innováció terén. Az előadóval szemben a vitában nem tartották jónak a nagymértékű külföldi munkavállalást, hiszen a kiképzett magyar munkaerő nem itthon hasznosul. Kritika érte a kutatás-fejlesztésre fordított állami hozzájárulás nagyságát is, különösen azért, mert hazánk fejlődésének jelenlegi szakaszában a vállalatok, vállalkozások még nincsenek olyan helyzetben, hogy a K+F-re fordított összeg nagyobb hányadát ők biztosítsák. Továbbra is szükséges tehát, hogy az állam jelentős, az eddiginél is nagyobb összeget biztosítson kutatás-fejlesztésre. Az államnak Finnországhoz hasonlóan az első időben többet kell erre a célra invesztálnia és ez később a K+F eredményeként létrejövő versenyképességben megtérül. Az USA is az új versenyképességi kezdeményezéssel az alapokba kíván befektetni (pl. matematikai, fizikai tudományok). Európának ezt látva kell újragondolnia versenyképességi programját. Láthatóan ezt szolgálja az a technológiai platform, mely az infrastruktúra erősítését, a mobilitás növelését és az alapkutatások fejlesztését jelölte meg legfontosabb céljaként. Mindezért nagyon fontos, hogy a II. Nemzeti Fejlesztési Terv olyan elemeket

14 tartalmazzon, melyek megvalósításával a műszaki, termelési színvonalunk az EU támogatásával belátható időn belül eléri a lisszaboni programban elvárt versenyképességet. Ennek érdekében a vitázók szükségesnek tartják a magyar mérnöktársadalom aktívabb bevonását mind a programok kialakításába, mind a végrehajtásba. Szó esett a vitában a munkanélküliségről, arról, hogy a munkaképes lakosság mindössze 57%-a dolgozik hivatalosan Magyarországon. Érdemes lenne elemezni, hogy ebben mekkora a feketegazdaság szerepe. Olyan programok kellenének, melyek révén a nagyszámú munkanélküli egy részéből potenciális, GDP-t növelő munkaerő válhatna. Felvetődött a vitában, hogy a kisebbségi, a faji megkülönböztetés megszüntetésében az EU is bátortalan, nem vállalja fel akárcsak hazánk ennek a kényes kérdésnek a megoldását. Legyen része az NFT-nek a roma foglalkoztatás elősegítése. A területi felzárkóztatás is egy neuralgikus pontja a vidék fejlődésének. Vitatott és elemzendő kérdés, hogy a kistérségi önkéntes társulások befogadják-e az igazán hátrányos helyzetű településeket. A regionális önkormányzatiság létrejötte dinamizálhatja a kistérségi önkéntes (vagy nem önkéntes) társulások létrejöttét. Mindehhez természetesen feladat és hatáskör kell. Éppen ezért is a magyar közigazgatási rendszer reformja elkerülhetetlen. Összességében a két különálló téma fölött egy igényes vita volt a jellemző, amely sok tanulságot és még több tennivalót fogalmazott meg. Hetedik előadás és vita: Az innováció-fejlesztési feladatok hazánkban, az európai kihívások alapján (irányítás, finanszírozás, foglalkoztatás). A kutatási feladatok prognosztizálása, az eredmények strukturálása, hasznosítása az ágazati rendszerekben (2006. március 14.) Megnyitó: DR. GERDA SÁNDOR, a GTTSZ főtitkárhelyettese Vitaindító előadó: BODA MIKLÓS, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke Felkért hozzászólók: DR. VÁRKONYI ATTILA, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke és

15 DR. PAPANEK GÁBOR, a Gazdaságkutató Intézet Rt. ügyvezető igazgatója Vitaindítóként Boda Miklós, az NKTH elnöke, felkért hozzászólóként Dr. Várkonyi Attila, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke és Dr. Papanek Gábor, a Gazdaságkutató Intézet Rt. ügyvezető igazgatója tartott előadást. A vitában kilencen fejtették ki véleményüket. Az elhangzott előadásokról a vitában összességében elismeréssel szóltak, többen vitázva is az egyes megállapításokkal és a jövőbeni kilátások hol túlzottan pesszimista, hol derűlátónak ítélt megfogalmazásával. Így az előadások jó alapot teremtettek a vitához. A vitában, a válaszadásban is értékelésre került hazánk méretéhez, lélekszámához mért kutatási, fejlesztési tevékenysége, az oktatás, a kutatás hozzájárulása versenyképességünk alakulásához. Igaz, hogy hazánk a belső piac szempontjából kis ország, de kis ország is lehet nagy lásd Finnország, ha dinamikus a műszaki fejlesztése és ehhez kapcsolódóan a gazdasági fejlődése. Az innovációs lánc, mely precízen tudás, alkotás, érték együttesét jelenti, a vitában résztvevők többsége szerint az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon a kormányzati, a hivatali és a szakmai civil szervezetek, szövetségek tevékenységében. Az NKTH által kidolgozás alatt lévő stratégia tükrözze a széles szakmai véleményeket. Erőteljes kritika fogalmazódott meg arról, hogy még mindig igen alacsony hazánkban a GDP-nek a kutatás-fejlesztésre fordított aránya. Csak lassan kezdi éreztetni a hatását az innovációs alap képzéséről szóló törvény. Ez az alap nyereség esetén képződik. A gond, hogy sok magyar elsősorban kis- és középvállalkozás által befizetett alap ma még nem olyan mértékű, hogy ez által nagyobb arányú lehessen a vállalati befizetés a kormányzati arány mellett. A multinacionális cégek befizetéseikkel támogatják az innovációs alapot. Tőlük igazán az várható el, hogy hozzák ide kutatás-fejlesztési bázisuk bizonyos részét, ha lehet, hightechnológiájukat. Ma már a kutató-fejlesztő háttér hazánkban adott, melyet jó példák Nokia, Ericsson, GE igazolnak, s ezek eredményeire lehet támaszkodni. Többen érintették és kritikával illették az NKTH pályázati tevékenységét. Bürokratizmusa, a bírálatok elhúzódása, majd a kifizetések késedelmessége gátja a pályázatok eredményességének. E felvetésekre is reagálva Boda Miklós kiemelte, hogy a pályázati lehetőség és tevékenység terén a növekedés, a koncentrálás és a fókuszálás volt a jellemző. Példaként ismertette, hogy pár évvel ezelőtt 450 pályázó kapott 10mrd forintot, jelenleg 165 pályázó kapott 47mrd forint pályázati támogatást. Egyetértve a kritika egyes elemeivel, fontosnak a pályázatok hatékonyságát és hasznosíthatóságát tartja az NKTH elnöke. Egyetértés volt abban, hogy valóban a magyar gazdaság előtt álló feladatokra kell a hangsúlyt fektetni. Ehhez az eddiginél jelentősebben javítani kellene a magyar kis- és középvállalkozások gazdasági esélyeit. A hazai kutató-fejlesztő műhelyeknek több kiérlelt, piacképes szabadalmakkal, produkciókkal kell a magyar ipart szolgálnia. Itt vissza is kanyarodtunk a K+F-re fordítható ráfordítások növelésének szükségességéhez. Ezzel együtt tudnunk kell azt is, hogy melyek azok a szolgáltatások, iparágak, amelyeket fejlesztenünk kell, ahhoz, hogy versenyképesek legyünk. Mindent egybevetve, a jelenlévők a magyar kutatás-fejlesztés és innováció jövőbeni útja kimunkálása szempontjából egy hasznos konferencia résztvevői voltak