Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban (című előadás- és vitasorozat rövid összefoglalója)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban (című előadás- és vitasorozat rövid összefoglalója)"

Átírás

1 GAZDÁLKODÁSI ÉS TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK SZÖVETSÉGE CIVIL SZAKMAI ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban (című előadás- és vitasorozat rövid összefoglalója) Az előadás-sorozat célja az volt, hogy a résztvevő szakemberek ne csak az EU intézményrendszerről és általános elveiről informálódjanak, hanem praktikus információkkal, a hétköznapi életben bekövetkező változásokkal és az azokhoz való adaptációt segítő technikákkal ismerkedjenek meg. Kiadványunk az eddig elhangzott 17 téma programja és az előadások nyomán elhangzott vita tömör összefoglalója. Az egyes konferenciákon elhangzott előadások magnófelvételről gépelt, lektorálatlan formában, a GTTSZ titkárságán megtekinthetők. Az összefoglalót összeállította: SZEGNER LÁSZLÓ gépészmérnök, a GTTSZ Ellenőrző Bizottságának elnöke Felelős kiadó: DR. TÓTH JÁNOS egyetemi docens, a GTTSZ főtitkára BUDAPEST november május

2 A konferencia-sorozat megszervezésében és lebonyolításában közreműködő szervezetek: (a Civil Szakmai Érdekképviseleti Szervezetek Országos Szövetsége 18 országos szervezete) Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Fővállalkozók Magyarországi Szövetsége Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége Ipari Parkok Egyesület Magyar Adófizetők Országos Szövetsége Magyar Építőanyag-ipari Szövetség Magyar Innovációs Szövetség Magyar Könyvelők Országos Egyesülete Magyar Közgazdasági Társaság Magyar Mérnökakadémia Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége Magyar Privatizációs és Vagyonkezelési Társaság Magyar Tudományos, Üzemi és Szaklapok Újságíróinak Egyesülete Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Nemzeti Értelmiségi Klub Egyesület, mely működteti a Civil Szervezetek Koordinációs Tanácsát is Nemzetőrök Országos Szövetsége Társadalmi Egyesületek Országos Szövetsége Társadalmi Érdekegyeztető Tanács A konferencia-sorozat támogatói: Belügyminisztérium BUDA-CASH Brókerház Zrt. Budapesti Elektromos Művek Nyrt. Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. Első Hazai Energia-portfólió Nyrt. Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Energia Központ Kht. Fővárosi Gázművek Zrt. Honvédelmi Minisztérium HUNGEXPO Vásár és Reklám Zrt. Külügyminisztérium Magyar Energia Hivatal Magyar Fejlesztési Bank Zrt. Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. Magyar Villamos Művek Zrt. MAVIR Zrt. Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Hivatal Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal NYÍRTÁVHŐ Kft. Paksi Atomerőmű Zrt. PANNONPOWER HOLDING Zrt. System Consulting Zrt. A konferencia-sorozat meghívottai voltak: a GTTSZ egyéni és jogi tagjai a Civil Szakmai Érdekképviseleti Szervezetek Országos Szövetsége tagszervezeteinek tagjai parlamenti frakciók és bizottságok képviselői köztestületi és érdekvédelmi kamarák, szövetségek tagjai egyetemek, főiskolák tanszékei, hallgatói önkormányzatai városok, települések polgármesterei - 2 -

3 ELŐSZÓ A GTTSZ 1998-ban 7 témából álló előadás sorozatot rendezett "Magyarország - hogyan tovább?" címmel a társadalmi-gazdasági átalakulás legfontosabb kérdéseiről, az európai integrációra való felkészülés feladatairól. E konferencia sorozat szakmai sikere, az eltelt eseménydús 7 év történései - nem utolsó sorban a 2004-ben realizálódott EU tagságunk - arra az elhatározásra bírták a Szövetség társadalmi vezetését, tisztségviselőit, hogy egy újabb szakmai rendezvény sorozat megszervezésével mutassuk be, hová jutottunk 1998-hoz képest, milyen eredményeket értünk el, milyen hibákat követtünk el. Célul tűztük ki annak bemutatását, mit jelentett és jelent számunkra az EU tagság és milyen feladatok állnak az ország előtt, amelyek megvalósításával a tagországok között egyenrangúan, sikerekre épülően szerepelhetünk. Így született meg a "Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban" előadássorozat gondolata, lett konkrét terv, és most már - 17 konferencia nap után - mondhatjuk sikeres valósággá vált. E kiadvánnyal célunk bemutatni a 17 konferencián elhangzott előadások nyomán kibontakozott viták lényegét, a megszívlelendő tanulságokat és a hasznosítható észrevételeket, javaslatokat. A vitákban véleményt alkotók gondolatainak összegzését adjuk közre kiadványunkban. Mindezeket a kormányzati, köztestületi, törvényalkotói és törvényhozói testületeknek, szerveknek, személyeknek, Szövetségünk jogi tag cégei vezetőinek, partner civil szervezeteink tisztségviselőinek figyelmébe ajánljuk. Köszönjük előadóinknak a felelősségteljes felkészülést és színvonalas előadásukat és mindazoknak, akik segítő, támogató közreműködésükkel megteremtették a konferencia sorozat sikeres lebonyolításának feltételeit. Reméljük a sorozat további programjai is az eddigiekhez hasonló színvonalon fognak szakmai élményt jelenteni a résztvevőknek. Budapest, május Dr. Kovács Árpád GTTSZ elnöke Dr. Tóth János GTTSZ főtitkára - 3 -

4 TARTALOMJEGYZÉK Első előadás és vita: A magyar gazdaság beilleszkedése az Európai Unióba (2005. november 29.) Második előadás és vita: Szakképzés, felnőttképzés, felsőoktatási reform, az Európai Uniós követelmények (2005. december 6.) Harmadik előadás és vita: A kormányzati szervezet-rendszer modernizációja (2005. december 8.) Negyedik előadás és vita: Az uniós csatlakozás és a magyar bíróságok (2005. december 12.) Ötödik előadás és vita: A II. Nemzeti Fejlesztési Terv és a partnerségi folyamat; Magyarország boldogulási feltételei az egységes európai piacon, lobbizás az EU-intézményekben (2006. január 19.) Hatodik előadás és vita: A Lisszaboni Stratégia félidős megújítása ; Magas színvonalú, egyenlő esélyeket biztosító közszolgálatokért (2006. február 20.) Hetedik előadás és vita: Az innováció-fejlesztési feladatok hazánkban, az európai kihívások alapján (irányítás, finanszírozás, foglalkoztatás). A kutatási feladatok prognosztizálása, az eredmények strukturálása, hasznosítása az ágazati rendszerekben (2006. március 14.) Nyolcadik előadás és vita: Hazánk külpolitikája, beilleszkedésünk az Európai Unióba; Hazánk biztonsága NATO és EUtagságunk alapján (2006. március 21.) Kilencedik előadás és vita: Energiastratégia 2006 (2006. május 16.) Tizedik előadás és vita: Az Új Magyarország fejlesztése a évi választások után. Várható intézkedések és reformok, azok hazai és nemzetközi feltételei (2006. május 25.) - 4 -

5 Tizenegyedik előadás és vita: Az energiaszektor középtávú fejlesztési lehetőségei az új magyar energiapolitika tükrében (2006. szeptember 14.) Tizenkettedik előadás és vita: TUDÁS, ALKOTÁS, ÉRTÉK A Magyar Köztársaság Kormányának kutatás-fejlesztés és innovációpolitikai középtávú stratégiája a gazdasági versenyképesség ösztönzésére ( ) (2006. október 3.) Tizenharmadik előadás és vita: Magyarország az Európai Unióban a közötti időszakban (a kormányprogram és a GTTSZ vitasorozatán elhangzottakat is figyelembe véve) (2006. november 21.) Tizennegyedik előadás és vita: A kutatás, a fejlesztés, az innováció ösztönzése és az ilyen célokra fordított források hatékonyabb felhasználása között a vállalkozói szféra bevonása mellett (2006. december 20.) Tizenötödik előadás és vita: A Magyar Köztársaság innovációs politikájának hatása és teendői a kialakuló hét régió területén (2007. február 6.) Tizenhatodik előadás és vita: A NATO szerepe a nemzetközi terrorizmus elleni harcban (2007. március 7.) Tizenhetedik előadás és vita: Hazánk új energiapolitikája, az Európai Unió elvárásai (2007. május 8.) - 5 -

6 Első előadás és vita: A magyar gazdaság beilleszkedése az Európai Unióba (2005. november 29.) Megnyitó: DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a GTTSZ és az Állami Számvevőszék elnöke, a rendezvény vitavezetője Vitaindító előadás: BALÁZS PÉTER, a Budapesti Corvinus Egyetem és a CEU egyetemi tanára Felkért hozzászóló: DR. SZALÓ PÉTER, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnöke Vitaindítóként Dr. Balázs Péter egyetemi tanár, a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének vezetője, felkért hozzászólóként Dr. Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnöke tartottak előadást. A vitában tízen fejtették ki véleményüket. Mindannyian elismerésüket fejezték ki a vitaindítókat tartóknak a magas színvonalú, igényes információt és orientációt adó előadásokért. A vitában nagyobb hangsúlyt kapott az EU-csatlakozásunk, tagságunk elemzése, annak egyértelmű elfogadásával, hogy a ma még meglévő gondokkal együtt jó, hogy bent vagyunk az EU-ban. Tagságunk révén erőteljesen fejlődik kapcsolatunk a szomszéd EU-tag és leendő EUtagországokkal. Elindult és erőteljesen szélesedik a határokon átnyúló regionális gazdasági kapcsolati rendszer. A regionalitás, az országok átjárhatósága érezteti hatását a munkaerőmozgásban is, ugyanakkor rávilágít a magyarországi munkaerő elsősorban szakképzett ellátási gondokra is. A határok légiesülése felerősíti a stratégiai gondolkodás jelentőségét. Egyetértés volt abban, hogy a magyar gazdaság összességében vonzó, fejlődő gazdaság, ugyanakkor a közigazgatás bürokratizmusa sokszor gátja a dinamikusabb fejlődésnek, a belföldi tőke beáramlásának. Rendkívül fontos feltétele a gazdasági fejlődésnek a közlekedési hálózatok út, vasút, vízi-út erőteljes fejlesztése, a nyelvtudás, mint szellemi tőke szélesedése. A vitában szó esett az Európai Alkotmány elfogadásának zátonyra futásáról. Lehet, hogy az alkotmányozással egy kicsit várni kell, de a magyar szakértőknek készen kell állniuk arra, hogy mint eddig tették ezután is az egyenlőséget, a működőképességet segítő javaslatokkal éljenek. A vitázók elismerték a magyar kormány, a delegáltak erőfeszítéseit és sikereit az EU költségvetési vitájában, de nagyon fontos, hogy az EU következő tervidőszakára hazánk számára kedvező pozíciókat harcoljanak ki

7 Kritika érte a vitában a magyar kormányszerveket a Duna hajózhatósága, áruszállító úttá való kiépítése terén meglévő lemaradásunk miatt. Az európai vízi úthoz való csatlakozást elengedhetetlennek tartották. Érintette a vita hazánk EU-zónához való csatlakozásának kilátásait is. Tudomásul véve, hogy ennek be kell következnie, a vita a visegrádi négyek egy időben történő csatlakozását szorgalmazta. Többen érintették a vitában a Nemzeti Fejlesztési Terv készítésének széles körű társadalmi vitáját, a civil szakmai szervezetek, szakemberek véleménynyilvánítási és javaslattételi lehetőségei további kiszélesítését. A terveket készítő tematikus munkacsoportok számára a siker, az átfogó, széles alapokra épülő konkrét tervek elkészítésének elengedhetetlen feltétele e civil szféra véleményének hasznosítása. A vita összegzéseként megállapítható, hogy a résztvevők a jövőt illetően is igénylik az ilyen magas színvonalú, konkrét információkkal szolgáló tájékoztatásokat EUtagságunk és tevékenységünk jövőbeni alakulásáról, közös feladatainkról. Második előadás és vita: Szakképzés, felnőttképzés, felsőoktatási reform, az Európai Uniós követelmények (2005. december 6.) Megnyitó: DR. GERDA SÁNDOR, a GTTSZ főtitkárhelyettese Vitaindító előadás: ARATÓ GERGELY, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára Felkért hozzászólók: KORDÁS LÁSZLÓ, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára és SÓS TAMÁS szakképzésért felelős kormányzati megbízott, a Heves megyei közgyűlés elnöke A vitaindítót Arató Gergely, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára, továbbá felkért hozzászólóként Kordás László, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára és Sós Tamás, a szakképzésért felelős kormányzati megbízott, a Heves megyei Közgyűlés elnöke tartották előadásaikat. A vitában kilencen fejtették ki véleményüket

8 A vitában résztvevők egyöntetűen elismerésüket és köszönetüket fejezték ki az előadóknak a magas színvonalú és konkrét tájékoztatásért. A hozzászólók érzékelték és értékelték azokat az erőfeszítéseket, melyeket az elhangzottak alapján a kormány, az illetékes tárcák tesznek a képzés, szakképzés, felnőttképzés, felsőfokú oktatás fejlesztése, az ország uniós követelményeknek való megfelelése érdekében. A vitában az óvodai neveléstől a távoktatásig bezárólag az oktatás-képzés-nevelés minden szegmense érintve lett kérdésfelvetés, értékelés és javaslattétel formájában. Az óvodát, mint a magyar oktatás sikeres, nemzetközileg elismert alapintézményét, melyben az iskolai előkészítés igen átgondolt terv szerint folyik, minden gyermek számára ha szükséges állami támogatás biztosításával is elérhetővé kell tenni. A Nemzeti Fejlesztési Tervben az óvodák szakmai emberi, technikai feltételei kellő súlyt kapjanak. Szinte minden hozzászóló hangsúlyozta és szükségesnek tartotta, hogy közelítsük egymáshoz a gazdaságot és az iskolát, hogy a képzés jobban alkalmazkodjon a gazdaság igényeihez, a munkaerő-piaci változásokhoz. Az általános és középfokú képzésben minimális igény legyen megtanítani a fiatalokat jól olvasni és szépen beszélni. Fontos feladat és felelősség hárul a pedagógusokra a rájuk bízott fiatalok oktatása, nevelése, a testi-lelki egészségük megóvása terén. Érzékeltette a vita a középfokú oktatási intézményeknek a munkára nevelésben meglévő feladatait, annak igényével, hogy a tanulás mellett a munkavégzés lehetőségét is biztosítani kellene (nem politechnikai szinten). Ez is része az iskola és a gazdaság kapcsolatának. Fontosnak tartották egyetértve az előadóval a szakképzés átgondolt, munkaerő-piaci igényekhez kapcsolódó fejlesztését, a szakképző intézményi hálózat korábbi tradíciókra épülő szélesítését. Emellett ösztönözni és támogatni kell a vállalkozások, vállalatok saját szakmunkás-képzési törekvéseit, a Munkaerő-piaci Alapban való befizetési mentességgel. Fontos a tanuló-szerződések megkötése, a továbbfoglalkoztatási feltételek rögzítése. A vitázók egyetértettek azzal, hogy az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) átalakítása, korszerűsítése a szakmai szervezetekkel egyeztetve végrehajtandó feladata, de ez vegye figyelembe a munkaspecifikusságot, a kis- és középvállalkozási igényeket. Ennek fontos eleme a felnőttképzési cégek szakképzési, továbbképzési felelőssége a náluk végzettek elhelyezkedésének biztosításában, a hiány és túlképzés ellentmondásainak vizsgálatában, feloldásában. A felsőfokú szakképzés terepe elsősorban a felsőoktatás kell legyen. A felsőoktatás tekintetében a hozzászólók kiemelték a felelős pályaválasztáshoz szükséges aktuális információk biztosítását a szülők, a fiatalok részére mind a szakválasztás, mind a képzés utáni elhelyezkedési lehetőséget illetően. Szó esett a vitában a munkanélküliség problémájáról is, különösen a pályakezdők, az idősebb korban lévőket illetően. A pályakezdők tekintetében elsősorban a felsőfokú pályaorientálási feladatokat, az idősebbeket illetően a munkaügyi központok elhelyezési, pályamódosítási tanácsadási szolgálatának jelentőségét emelték ki. A vitában kritika illette a szakképzés oktatási tankönyveinek színvonalát. Jó ötletként vetődött fel az előadók is támogatják a pályázati kiírást a jó tankönyvek készítésére, de emellett fontos a már futó tankönyvek újraminősítése is. A vitában, majd a válaszadásban is szó esett a távoktatásról. Ma ez hazánkban még nem elterjedt képzési mód, de az elektronikus úton (e-learning) történő oktatási forma szükséges, hogy elterjedjen Magyarországon. Ennek részletes kidolgozása szükséges és ebben a Nemzeti Felnőtt-képző Intézet pályázati kiírásokkal segíteni tud, melyekbe szakmai szervezetek is bekapcsolódhatnak. Megállapítható, hogy a sokrétű és igényes, az oktatás, képzés szinte teljes spektrumát érintő tanácskozást a színvonalas előadások, az izgalmas vita és az egyes felvetett kérdésekre adott konkrét válaszok jellemezték

9 Harmadik előadás és vita: A kormányzati szervezet-rendszer modernizációja (2005. december 8.) Megnyitó: DR. GERDA SÁNDOR, a GTTSZ főtitkárhelyettese Vitaindító előadás: SÁRKÖZY TAMÁS egyetemi tanár, kormánybiztos A vitaindító előadást Dr. Sárközy Tamás egyetemi tanár, kormánybiztos tartotta. A vitában tizenegy résztvevő fejtette ki véleményét. A vita valamennyi résztvevője elismeréssel nyilatkozott az előadó szakszerű, a modernizáció szükségességét, elkerülhetetlenségét, részleteit világosan, logikusan és lebilincselően megtartott előadásáról. A vitából kiérződött annak igénye, hogy egy ilyen átfogó modernizáció csak széles körű szakmai-szakértői vita eredményeként, a lehető legnagyobb konszenzusra törekedve oldható meg sikeresen. Az előadó a vita közben ezt aláhúzandó érzékeltette, hogy a szakmai vitákban az ellenzék szakértői is nem mint ellenzéki politikusok egyetemi tanári, kutatóintézeti vezetői, stb. mivoltukban vettek részt és egy sor kérdésben, tennivalókban közös vélemény alakult ki, melyet az elkészült előterjesztés tartalmaz is. Mivel ez egy kormánynak szóló jelentés és javaslat, olyan cégek és szervezetek is véleményezték, mint például a Pénzügykutató Rt., a Magyar Közgazdasági Társaság, vagy éppen a Vállalkozók Országos Szövetsége. A vitában felvetődött a különböző háttérintézményi hálózatok helye, szerepe, integrálásuk, függetlenségük biztosításának kérdése. Az előadásban elhangzottal egyetértés volt abban, hogy olyan intézményeknek, mint például a fogyasztóvédelem, mely piacszabályzó eszköz, a gazdasági blokkban van a helye, de a miniszter utasítási joggal nem, csak legfeljebb felügyeleti joggal rendelkezhet ilyen intézménynél. A vitában résztvevők egyetértettek abban, hogy egy optimális intézményrendszeri struktúra rendkívül fontos és versenyképesség-növelő hazánk számára. Fontos, hogy ez a tervezett rendszer harmonizáljon az EU-ban már gyakorlatban lévőkkel. Az eddigi egyeztetések ezt igazolják is. Az új rendszer bevezetése érdekeket fog sérteni, ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni azzal együtt, hogy a régi állapot már nem tartható fenn, és a program elfogadása után gyorsan és határozottan cselekedni kell. Vita volt arról, hogy szükség van-e egy korrupció-ellenes törvényre. Nem biztos, hogy ez lenne a legjobb megoldás. Olyan vezetőket kell találni, kiválasztani, akik fellépnek a korrupció ellen és ő maguk nem korrumpálhatók. Át kell venni olyan EU országbeli technikákat, melyek intézményes biztosítékot is jelentenek, jelenthetnek a korrupció kiiktatására, vagy legalábbis mérséklésére. A vita menetében az előadó felvetésekre reflektálva érzékeltette, hogy a tervezett döntések meghozatalát követően az első két év alatt sok minden nehezebb lesz, mint jelenleg. Látványos és azonnali javulást ettől a modernizációtól nem lehet várni, de két év után jelentős - 9 -

10 költségmegtakarítás várható, a modernizáció révén a munka színvonalasabb, hatékonyabb végzésének a feltételei is megteremtődnek. Civil szervezet összejövetelén a vitában szó esett a civil szervezetek jövőbeni helyéről, szerepéről. Ennek kulcskérdése a civil szervezetek teljesítménye. A kormány, a kormányzati szervek akkor nem térhetnek ki a civil szervezetek véleménye, javaslata elől, ha azok konkrétak, szakszerűek, kiérlelődtek. Az előadáson és a vitán résztvevők mintegy 150 fő információ-dús előadásnak és izgalmas vitának volt részese, remélve, hogy a hallottak minél előbb realizálódnak. Negyedik előadás és vita: Az uniós csatlakozás és a magyar bíróságok (2005. december 12.) Megnyitó: DR. GINSZTLER JÁNOS akadémikus, a GTTSZ társelnöke, a Magyar Mérnökakadémia elnöke Vitaindító előadás: DR. LOMNICI ZOLTÁN, a Legfelsőbb Bíróság elnöke Felkért hozzászólók: DR. BÓCZ ENDRE ny. fővárosi főügyész és DR. VAJDOVITS ÉVA, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője A vitaindítót Dr. Lomniczi Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke tartotta. Felkért hozzászólóként Dr. Bócz Endre ny. fővárosi főügyész és Dr. Vajdovits Éva, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője tartottak előadást. A vitában kilencen fejtették ki véleményeiket. A vitában résztvevők, a kérdezők leszögezték, hogy az előadások, a kérdésekre adott válaszok magas színvonalúak, világosak és konkrétak voltak, az előadók köszönetet, elismerést érdemelnek. A vitában résztvevők megértették, hogy az EU-tag Magyarország tekintetében is a közösségi jog elsődleges a belső joghoz képest. Az előadások alapján örömmel állapították meg, hogy bírósági-ítélkezési gyakorlatunkban nem vallunk szégyent, megfelelünk az EUcsatlakozásból adódó követelményeknek. Felvetődött a vitában az elhúzódó ügyek kérdése, melyek általában egyedi ügyek és az összességében jó statisztikai mutatókban ez el is vész. Ezzel együtt igény a mielőbbi döntés megszületése. Az ítélő-székek felállítása ezt elősegíti

11 Kérdés formájában, de igényként vetődött fel a civil szervezetekkel foglalkozó törvények újragondolása, harmonizálása az EU alapítványi-egyesületi jogosítványaival. Ismerve, hogy az előadók is fontosnak tartják a civil szervezetek tevékenységét, kérik ennek támogatását. Jogellenesen fogva-tartottak ügye, helyzete guantanamói tábor az USA-ban elfogadhatatlan. Ez is azt mutatja érzékeltették, hogy az emberi jogok a gyakorlatban a világon ma még sok helyen sérülnek. Emberi jogok, kisebbségi jogok felvetésre kerültek a cigányság szemszögéből. Az Alkotmány kimondja, hogy a nemzeti kisebbségeknek, így a cigányoknak is joguk van parlamenti képviseletre. Itt mulasztásos alkotmánysértés esete áll fenn már 12 éve, a parlament ezt nem oldotta meg, mely gyors és megnyugtató rendezést igényel. Felvetődött a vitában a nagymértékű jogszabály-termelés gyakorlata. Az előadók ezt elismerve hangsúlyozták, hogy folyik egy erőteljes deregulációs munka a Minisztériumban, melynek lényege, hogy a jogalkalmazással párhuzamosan végzik a deregulációs tevékenységet. A vitában résztvevők jó kezdeményezésnek tartják a nép ügyvédje programot. Javasolják, hogy ismertebbé kéne tenni ennek létezését és azt ahogy az előadó is említette, hogy az Igazságügyi Minisztériumban panasziroda működik, ahol konkrét ügyben jogi segítséget adnak, esetleg pártfogó ügyvéd kirendelésére is van mód. A vita összegzéseként a résztvevők általános véleményeként rögzíthető, hogy mind az előadások, mind a kérdésekre, a vitában elhangzottakra adott válaszok visszaigazolják a magyar igazságszolgáltatás stabil, színvonalas, EU-konform tevékenységét. Ötödik előadás és vita: A II. Nemzeti Fejlesztési Terv és a partnerségi folyamat; Magyarország boldogulási feltételei az egységes európai piacon, lobbizás az EU-intézményekben (2006. január 19.) Megnyitó: DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a GTTSZ elnöke és DR. GERDA SÁNDOR, a GTTSZ főtitkárhelyettese Vitavezető: DR. HALM TAMÁS, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára Vitaindító előadás: DR. BARÁTH ETELE európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter

12 A vitaindító előadást Dr. Baráth Etele, európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter tartotta. A vitában 13 résztevő fejtette ki véleményét. A nagy érdeklődést kiváltó előadást követő vitában szó esett arról, hogy a terv sok fontos fejezet között kellő helyet és szerepet kapjon az egészségügyi fejlesztés, hiszen hazánk földrajzi adottságai, gyógy-turizmusa, gyógyvizeink adottsága, a rehabilitációban betölthető szerepe ezt indokolják. Tehát egy egészségügyi komplex programra van szükség. Izgalmas témája volt a vitának a természeti erőforrások fokozottabb és hatékonyabb kihasználásának kérdése. Aktualitását éppen az akadozó gázellátás adta. Szükség van tehát egy hazai, egy európai új energiapolitikára és nyersanyag-stratégiára. Fontos, hogy a hazai energiapolitika az energiabiztonság, az energia-ellátás, a hatékony felhasználás, a környezetvédelem és a megújuló energiaforrások kérdését komplex módon tárgyalja. Ez legyen fontos része a Nemzeti Fejlesztési Tervnek. Az eddiginél jobban kellene a hazai nyersanyag bázisokra, adottságokra építeni (lignit, mezőgazdasági és erdészeti energia-alapok, stb.). Ezzel együtt a vitában többen és részletesen foglalkoztak a megújuló energiaforrások problematikájával, szóltak az etanol bázisú üzemeltetés elterjesztéséről, valamint a jelentős hazai adottságú mezőgazdasági energiafű és biomassza alapú növények termesztésének jövőjéről és energiaforrásként való hasznosításáról. Az Országos Területfejlesztési Központok létrehozásával kapcsolatban is vetődtek fel kérdések, problémák. A Pólusok megválasztása nagy körültekintést és sok egyeztetést kíván. Szinte ekkora feladat a működőképes kistérségi társulások létrejöttének és hatékony működésének biztosítása is. Ehhez szorosan kapcsolódik az oktatás, az egészségügy fejlesztése, a Regionális Operatív Programok által biztosított eszközök bürokráciamentes regionális felhasználása is. Több hozzászóló érintette ki szenvedélyesebben is a II. Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósíthatóságának esélyeit, benne az életminőség, a jövedelemtermelés, az iparfejlesztés és kereskedelem kérdéseit. Aláhúzták, mindez megvalósíthatatlan, ha ez az ország nem fog össze. Mindez azért is fontos, mert a mi problémánkat nem elsősorban az EU és az onnan jövő EUmilliárdok oldják meg, hanem a mi összefogásunk, közösen meghatározott és együtt megvalósított gazdasági-társadalmi fejlődésünk. Mindez nem politikai, hanem a nemzeti összefogás kérdése. Egyetértés volt abban, hogy a mindenkori magyar kormánynak az a felelőssége, hogy olyan patrióta gazdaságpolitikát folytasson, melynek eredményeként nő Magyarországon a foglalkoztatás, fejlődik a gazdaság. Úgy kell a külföldi tőkét bekapcsolni hazánkba, hogy ezzel párhuzamosan a kis- és középvállalkozások létezése, működőképessége is javuljon. Mindent összevetve egy nagyon izgalmas előadásnak és vitának voltak részesei a résztvevők, amely sok tanulságul szolgált a kormányzati szerveknek, de a résztvevő emberek gondolkodásmódja alakulásának is

13 Hatodik előadás és vita: A Lisszaboni Stratégia félidős megújítása ; Magas színvonalú, egyenlő esélyeket biztosító közszolgálatokért (2006. február 20.) Megnyitó: DR. GERDA SÁNDOR, a GTTSZ főtitkárhelyettese Előadások: A Lisszaboni Stratégia félidős megújítása KOVÁCS ISTVÁN VILMOS, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökhelyettese Magas színvonalú, egyenlő esélyeket biztosító közszolgálatokért DR. BEKÉNYI JÓZSEF, a Belügyminisztérium Önkormányzati Főosztályának vezetője A vitaindító előadásokat Kovács István Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökhelyettese és Dr. Bekényi József, a Belügyminisztérium főosztályvezetője tartották. A vitában a két témához összesen nyolcan szóltak hozzá. Különálló témák, különböző érdeklődést és aktivitást váltottak ki a résztvevőkből, de a vita szereplői abban egyetértettek, hogy az előadók felkészülten, lényegre koncentrálva, vitára ingerelve tartották meg színvonalas előadásaikat. A vita résztvevői többségükben a lisszaboni stratégia kritikai elemzésével foglalkoztak. A vitában résztvevők egyetértettek az előadóval abban, hogy a lisszaboni stratégia a megvalósítás során nem hozta a várt eredményt, nem csökkent, sőt nőtt Európa lemaradása az USA-hoz, Japánhoz képest versenyképességben, tudásban, a technológiai innováció terén. Az előadóval szemben a vitában nem tartották jónak a nagymértékű külföldi munkavállalást, hiszen a kiképzett magyar munkaerő nem itthon hasznosul. Kritika érte a kutatás-fejlesztésre fordított állami hozzájárulás nagyságát is, különösen azért, mert hazánk fejlődésének jelenlegi szakaszában a vállalatok, vállalkozások még nincsenek olyan helyzetben, hogy a K+F-re fordított összeg nagyobb hányadát ők biztosítsák. Továbbra is szükséges tehát, hogy az állam jelentős, az eddiginél is nagyobb összeget biztosítson kutatás-fejlesztésre. Az államnak Finnországhoz hasonlóan az első időben többet kell erre a célra invesztálnia és ez később a K+F eredményeként létrejövő versenyképességben megtérül. Az USA is az új versenyképességi kezdeményezéssel az alapokba kíván befektetni (pl. matematikai, fizikai tudományok). Európának ezt látva kell újragondolnia versenyképességi programját. Láthatóan ezt szolgálja az a technológiai platform, mely az infrastruktúra erősítését, a mobilitás növelését és az alapkutatások fejlesztését jelölte meg legfontosabb céljaként. Mindezért nagyon fontos, hogy a II. Nemzeti Fejlesztési Terv olyan elemeket

14 tartalmazzon, melyek megvalósításával a műszaki, termelési színvonalunk az EU támogatásával belátható időn belül eléri a lisszaboni programban elvárt versenyképességet. Ennek érdekében a vitázók szükségesnek tartják a magyar mérnöktársadalom aktívabb bevonását mind a programok kialakításába, mind a végrehajtásba. Szó esett a vitában a munkanélküliségről, arról, hogy a munkaképes lakosság mindössze 57%-a dolgozik hivatalosan Magyarországon. Érdemes lenne elemezni, hogy ebben mekkora a feketegazdaság szerepe. Olyan programok kellenének, melyek révén a nagyszámú munkanélküli egy részéből potenciális, GDP-t növelő munkaerő válhatna. Felvetődött a vitában, hogy a kisebbségi, a faji megkülönböztetés megszüntetésében az EU is bátortalan, nem vállalja fel akárcsak hazánk ennek a kényes kérdésnek a megoldását. Legyen része az NFT-nek a roma foglalkoztatás elősegítése. A területi felzárkóztatás is egy neuralgikus pontja a vidék fejlődésének. Vitatott és elemzendő kérdés, hogy a kistérségi önkéntes társulások befogadják-e az igazán hátrányos helyzetű településeket. A regionális önkormányzatiság létrejötte dinamizálhatja a kistérségi önkéntes (vagy nem önkéntes) társulások létrejöttét. Mindehhez természetesen feladat és hatáskör kell. Éppen ezért is a magyar közigazgatási rendszer reformja elkerülhetetlen. Összességében a két különálló téma fölött egy igényes vita volt a jellemző, amely sok tanulságot és még több tennivalót fogalmazott meg. Hetedik előadás és vita: Az innováció-fejlesztési feladatok hazánkban, az európai kihívások alapján (irányítás, finanszírozás, foglalkoztatás). A kutatási feladatok prognosztizálása, az eredmények strukturálása, hasznosítása az ágazati rendszerekben (2006. március 14.) Megnyitó: DR. GERDA SÁNDOR, a GTTSZ főtitkárhelyettese Vitaindító előadó: BODA MIKLÓS, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke Felkért hozzászólók: DR. VÁRKONYI ATTILA, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke és

15 DR. PAPANEK GÁBOR, a Gazdaságkutató Intézet Rt. ügyvezető igazgatója Vitaindítóként Boda Miklós, az NKTH elnöke, felkért hozzászólóként Dr. Várkonyi Attila, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke és Dr. Papanek Gábor, a Gazdaságkutató Intézet Rt. ügyvezető igazgatója tartott előadást. A vitában kilencen fejtették ki véleményüket. Az elhangzott előadásokról a vitában összességében elismeréssel szóltak, többen vitázva is az egyes megállapításokkal és a jövőbeni kilátások hol túlzottan pesszimista, hol derűlátónak ítélt megfogalmazásával. Így az előadások jó alapot teremtettek a vitához. A vitában, a válaszadásban is értékelésre került hazánk méretéhez, lélekszámához mért kutatási, fejlesztési tevékenysége, az oktatás, a kutatás hozzájárulása versenyképességünk alakulásához. Igaz, hogy hazánk a belső piac szempontjából kis ország, de kis ország is lehet nagy lásd Finnország, ha dinamikus a műszaki fejlesztése és ehhez kapcsolódóan a gazdasági fejlődése. Az innovációs lánc, mely precízen tudás, alkotás, érték együttesét jelenti, a vitában résztvevők többsége szerint az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon a kormányzati, a hivatali és a szakmai civil szervezetek, szövetségek tevékenységében. Az NKTH által kidolgozás alatt lévő stratégia tükrözze a széles szakmai véleményeket. Erőteljes kritika fogalmazódott meg arról, hogy még mindig igen alacsony hazánkban a GDP-nek a kutatás-fejlesztésre fordított aránya. Csak lassan kezdi éreztetni a hatását az innovációs alap képzéséről szóló törvény. Ez az alap nyereség esetén képződik. A gond, hogy sok magyar elsősorban kis- és középvállalkozás által befizetett alap ma még nem olyan mértékű, hogy ez által nagyobb arányú lehessen a vállalati befizetés a kormányzati arány mellett. A multinacionális cégek befizetéseikkel támogatják az innovációs alapot. Tőlük igazán az várható el, hogy hozzák ide kutatás-fejlesztési bázisuk bizonyos részét, ha lehet, hightechnológiájukat. Ma már a kutató-fejlesztő háttér hazánkban adott, melyet jó példák Nokia, Ericsson, GE igazolnak, s ezek eredményeire lehet támaszkodni. Többen érintették és kritikával illették az NKTH pályázati tevékenységét. Bürokratizmusa, a bírálatok elhúzódása, majd a kifizetések késedelmessége gátja a pályázatok eredményességének. E felvetésekre is reagálva Boda Miklós kiemelte, hogy a pályázati lehetőség és tevékenység terén a növekedés, a koncentrálás és a fókuszálás volt a jellemző. Példaként ismertette, hogy pár évvel ezelőtt 450 pályázó kapott 10mrd forintot, jelenleg 165 pályázó kapott 47mrd forint pályázati támogatást. Egyetértve a kritika egyes elemeivel, fontosnak a pályázatok hatékonyságát és hasznosíthatóságát tartja az NKTH elnöke. Egyetértés volt abban, hogy valóban a magyar gazdaság előtt álló feladatokra kell a hangsúlyt fektetni. Ehhez az eddiginél jelentősebben javítani kellene a magyar kis- és középvállalkozások gazdasági esélyeit. A hazai kutató-fejlesztő műhelyeknek több kiérlelt, piacképes szabadalmakkal, produkciókkal kell a magyar ipart szolgálnia. Itt vissza is kanyarodtunk a K+F-re fordítható ráfordítások növelésének szükségességéhez. Ezzel együtt tudnunk kell azt is, hogy melyek azok a szolgáltatások, iparágak, amelyeket fejlesztenünk kell, ahhoz, hogy versenyképesek legyünk. Mindent egybevetve, a jelenlévők a magyar kutatás-fejlesztés és innováció jövőbeni útja kimunkálása szempontjából egy hasznos konferencia résztvevői voltak

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Vállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás azonosító jele neve VEKOP-1.2.1-15 Mikro-,

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4. OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A MTESZ SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI SZERVEZET KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE év

A MTESZ SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI SZERVEZET KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE év A MTESZ SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI SZERVEZET KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2011. év Nyíregyháza, 2012.május 18. Losonczi László ügyvezető igazgató 1 AZ MTESZ SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI SZERVEZET KÖZHASZNÚSÁGI

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására

Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO.: 1388-3/2007. Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására Összeállította: Tóth Józsefné vezető főtanácsos, esélyegyenlőségi referens Egyeztetve: Dr.

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Legyen előadónk, ossza meg tudását és tapasztalatait, legyen részese egy sikeres rendezvénynek!

Legyen előadónk, ossza meg tudását és tapasztalatait, legyen részese egy sikeres rendezvénynek! Előadói felhívás EWA Tavaszi Napok 2015 - Budapesti Víz Konferencia A Budapesti Víz Világtalálkozó helyszíne ismét várja a települési vízgazdálkodási és víziközmű szakma nemzetközi szereplőit, szakembereit.

Részletesebben

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Dr. Szemerkényi Réka a miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója, kiberkoordinátor

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTER III-3TK/137/1/2006. TERVEZET! E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az Ipari Park címről és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működéséről szóló 186/2005.

Részletesebben

Települések hőellátása helyi energiával

Települések hőellátása helyi energiával MTA KÖTEB Jövőnk a Földön Albizottság MTA Energetikai Bizottság, Hőellátás Albizottság, a MMK, MATÁSZSZ és MTT közreműködésével szervezett konferencia Települések hőellátása helyi energiával A konferencia

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI SZABÓ KRISZTINA JÚLIA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁS A GINOP-BAN Keller Péter főosztályvezető-helyettes Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010.

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010. Felsőoktatás-politikai célok és elvárások Veszprém, 2010. Fejlesztés irányai az utóbbi években Kihívások globális, de különösen Európát érintő változások társadalmi váltást követő hazai átalakulások Dokumentumok

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5.

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? A közhasznúság szolgálatában Kutatás-fejlesztés, innováció Foglalkoztatás-bővítés Nemzeti

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

Országos Érdekegyeztető Tanács első félévi munkaprogramja. Plenáris ülésen megvitatásra javasolt program

Országos Érdekegyeztető Tanács első félévi munkaprogramja. Plenáris ülésen megvitatásra javasolt program Országos Érdekegyeztető Tanács 2007. első félévi munkaprogramja 2. számú melléklet I. Plenáris ülésen megvitatásra javasolt program Január 2007. évi bértárgyalások a keresetnövelés éves mértékéről ( OÉT)

Részletesebben

Nemzeti Klaszter Konferencia

Nemzeti Klaszter Konferencia Nemzeti Klaszter Konferencia 2012. Március 27. Pécs Tartalom DCCA rövid bemutatása Duna Stratégia rövid bemutatása A klasztertevékenységek kapcsolódása a Stratégiához / PA 8/ PA 8 terület projektpéldáinak

Részletesebben

KAP-reform. AGRYA, Fiatal Gazda Konferencia, Papp Gergely Agrárgazdasági Kutató Intézet

KAP-reform. AGRYA, Fiatal Gazda Konferencia, Papp Gergely Agrárgazdasági Kutató Intézet KAP-reform AGRYA, Fiatal Gazda Konferencia, 2011.02.25. Papp Gergely papp.gergely@aki.gov.hu Agrárgazdasági Kutató Intézet www.aki.gov.hu Mi a Közös Agrárpolitika (KAP)? A KAP olyan működő közösségi politika,

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Az egyetemi innovációs és tudásközpontok határon átnyúló szerepe a tudástranszfer közvetítésében,

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Tudás, alkotás, érték

Tudás, alkotás, érték Tudás, alkotás, érték A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2007. évi programjai valamint az EU 7. K+F Keretprogramja Vass Ilona, általános alelnök Nemzeti Innovációs Rendszer, NKTH-GKM szakmai konferencia

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

INNOVÁCIÓ ÉS TECHNOLÓGIA TRANSZFER EGYETEMI KÖRNYEZETBEN

INNOVÁCIÓ ÉS TECHNOLÓGIA TRANSZFER EGYETEMI KÖRNYEZETBEN Első nap: 2006. május 18. (csütörtök) Egyetemi innováció, különös tekintettel a Debreceni Egyetemen zajló innovációs folyamatokra és a Genomnanotech Regionális Egyetemi Tudásközpontra második nap: 2006.

Részletesebben

Meghívó. A személyügyi tevékenység kihívásai a közszolgálatban című konferenciára

Meghívó. A személyügyi tevékenység kihívásai a közszolgálatban című konferenciára Meghívó A személyügyi tevékenység kihívásai a közszolgálatban című konferenciára A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Humán Szakemberek Országos Szövetsége együttműködése keretében ezúton tisztelettel

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap I. A célok meghatározása, felsorolása Az Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító, az államháztartásról

Részletesebben

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató Alapítás: 2179/2000 (VIII. 19) korm. hat. Társasági Szerződés: 2000. október 16. Bejegyzés: 2001. február 26. Munkaszervezet felállítása: 2001. április 3.

Részletesebben

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Együttműködésről Mi is az az OGP? A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership - OGP) egy önkéntes részvételen

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19. Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető 2016. március 19. 21-22 % A digitális gazdaság a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) 21-22%-kát adja. Stabil

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Innovációs mutatók az új tag- és a tagjelölt országokban, 2003 1 Magyarország innovációs mutatói az új tag, illetve jelölt országok (NAS-13) átlagához képest,

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! 2011. február 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár, Jean Monnet professzor Az EU előtti kihívások és a magyar elnökség előadását hallhatják! Az EU előtti kihívások és a magyar

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben