EGY KÚTRA JÁRUNK... Nap Klub Alapítvány ZÁRÓ-ÉRTÉKELŐ TANULMÁNY

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EGY KÚTRA JÁRUNK... Nap Klub Alapítvány ZÁRÓ-ÉRTÉKELŐ TANULMÁNY"

Átírás

1 A TÁRSADALMI BEFOGADÁS ELŐSEGÍTÉSE A SZOCIÁLIS TERÜLETEN DOLGOZÓ SZAKEMBEREK KÉPZÉSÉVEL Nap Klub Alapítvány EGY KÚTRA JÁRUNK... ZÁRÓ-ÉRTÉKELŐ TANULMÁNY KÉSZÜLT A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMJA KERETÉBEN BUDAPEST, 2007

2 TARTALOM I. Helyzetelemzés, céljaink... 3 Egy kútra járunk projekt... 3 Rövid kerületi helyzetelemzés és a szükségletek ismertetése... 3 A projektről... 4 A projekt előkészítéséről... 4 II. A projekt megvalósításának a folyamata...5 A projekt tevékenységei és megvalósításuk eredményei, hatékonyságuk Tréningek a közvetlen célcsoport részvételével... 5 Személyiségfejlesztő-kommunikációs tréningek A napközbeni gyermekellátás civil alternatívái, hatékony módszerei Adatbázis létrehozása, fenntartása, a szolgáltatásnyújtás megszervezése Pszichoszociális szolgáltatás megszervezése és fenntartása Gyermekfelügyelet, napközbeni gyermekfoglalkoztatás III. A projekt megvalósult eredményeinek értelmezése, értékelése A képzések, szolgáltatások hasznosításának értékelése A projekt közvetlen célcsoportjainak kapcsolatairól, a partnerségről és a hálózati kapcsolatok alakulásáról A projekt nyilvánossága A horizontális szempontok megvalósítása IV. A projekt eredményeinek értékeléséről A projekt eredményességi mutatói A kockázatokról és a lehetőségekről A projekt eredményeinek fenntarthatósága Multiplikátor hatások V. A projekt pénzügyi megvalósítása...16 IMPRESSZUM Egy kútra járunk Záró-értékelő tanulmány Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programja keretében Szerzők: Horváth Judit (I IV. fejezet), dr. Szikora Zsoltné (V. fejezet) Közreműködők: Győri Jolanda, Szabó Márta Fotók: Győri Jolanda, Szabó Márta, Szász Anna, Wagner Margit Szerkesztő: Sörös Erzsébet Tervezőszerkesztő: Móri Gergely Kiadja: Nap Klub Alapítvány Felelős kiadó: Nagy Józsefné Nyomda: Roy Print Kiemelten közhasznú szervezet

3 BESZÁMOLÓ A HEFOP P /4.0 AZONOSÍTÓ SZÁMÚ EGY KÚTRA JÁRUNK PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL I. HELYZETELEMZÉS, CÉLJAINK A VIII. kerületi Nap Klub Alapítvány 2004-ben megpályázta a HEFOP 2.2. A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével célú pályázatát. Pályázatunkat a Humánerőforrás Fejlesztés Operatív Program (HEFOP ) támogatásban részesítette. A pályázat végrehajtását 2005 áprilisában kezdtük el. A támogatás 24 hónapra szólt. EGY KÚTRA JÁRUNK PROJEKT Célja: az azonos gondokkal küzdő VIII. kerületi szociális szolgáltatást nyújtó civil szervezetek és önkormányzati intézmények szakembereinek, önkénteseinek humánerőforrás-fejlesztése a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási esélyeinek növelése céljából. A pályázattal hozzá kívántunk járulni a kerületi szinten leszakadó társadalmi rétegek integrációjához, a tolerancia és az esélyegyenlőség növekedéséhez. Rövid kerületi helyzetelemzés és a szükségletek ismertetése Szükségletfelmérésünket Józsefváros szociális ellátórendszerének, a civil szervezetek helyzetének vizsgálatára, valamint statisztikai adatok elemzésére építve állítottuk össze 2004-ben. Józsefváros évtizedek óta a főváros egyik legszegényebb kerületének számít, szociális jellemzői közismertek. Az állandóan fogyó létszámú lakosságnak 69 százaléka aktív korú, e csoportnak az állást kereső regisztrált munkanélküli aránya 2,35 százalék, amely a fővárosban a második legmagasabb arány. A tartós munkanélküliek száma a fővárosi átlagnak 2,3-szorosa, a fővárosban a legmagasabb (2002-ben 1364, 2003-ban 1885 fő). A munkanélküliség leginkább a többgyermekes és az egyszülős háztartásokat érinti. Józsefváros sajátos helyzetét ez az arány erősen meghatározza. Kerületünk a fővárosba települő, illetve Budapestre költözők gyűjtőhelye, sajátos etnikai összetételéből adódóan a diszkriminált társadalmi csoportoknak is. A évi népszámlálási adatok szerint a kerületünk lakosságának átlagos életkora 40,1 év, valamivel kevesebb a fővárosi átlagnál. A éves korcsoport aránya 2,6 százalékkal magasabb a fővárosi átlagnál. A éves korcsoport növekedési aránya 15,4 százalék. Viszont a éves korcsoportban a csökkenés közel harminc százalékos (27,1%). A 15 év feletti lakosságnak 92,1 százaléka végezte el az általános iskola nyolc osztályát. Ez az arány bár kerületi szinten is javuló tendenciát mutat, de az általános iskolát be nem fejezők elsősorban a halmozottan hátrányos helyzetű, főként roma családokból kerülnek ki, s számuk e körön belül nem csökken. Ezen fi atalok munkaerőpiaci esélye minimális. A kerületben semmiféle intézményi szolgáltatás nincs a fi atalok részére. Sajnálatos tény, hogy nincs olyan családtípus, ahol nem nőtt volna valamilyen mértékben a szükséglakásokban lakók aránya. Kerületünkre ugyancsak jellemző a hajléktalanok magas száma (regisztrált: 466 fő), amely a fővárosban a legrosszabb képet mutatja. A vizsgált időszakban jelentősen megnőtt az elváltak aránya is. A kerületben több mutatót is figyelembe véve, leszakadni, marginalizálódni látszik a lakosság kb. 4 6 százaléka. Józsefváros súlyos szociális gondjainak kezelését gyengíti, hogy Józsefváros szociális ellátó rendszerében szinte kizárólag önkormányzati fenntartású intézmények működnek, a széles körű feladatokban jelenleg igen kevés szerep jut a civil szervezeteknek. Szinte teljesen hiányzik a civilszervezetek, az önkormányzati intézmények közötti partnerség, a bizalom, a lehetőségek összehangolása, egyeztetése, s az erőforrások gazdaságosabb felhasználása. Mind a civil, mind pedig az önkormányzati intézmények szakemberei szigorúan csak a saját intézményi lehetőségeik keretein belül, elsősorban csak az elsődleges szükségletek ellátásával foglalkoznak. A segítő munkához nem képesek hozzákapcsolni hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási esélyei növeléséhez szükséges tudást, képességeket. A család és munkahely összeegyeztetését szolgáló intézmények, szolgáltató szervezetek között sem beszélhetünk együttműködésről. A gyermekek napközbeni rugalmas ellátásának, a korai fejlesztést szolgáló, az alternatív szükségletekhez, igényekhez igazodó szolgáltatásoknak hiányzik a kidolgozott és kipróbált módszertana. Hiányosak a szakemberek technikai, informatikai ismeretei, gyakorlati tudásuk. Hiányzik a használható adatbázis, az intézmények közötti információcsere. Az 1997-ben létrehozott Józsefvárosi Civil Kerekasztal (JCK) társaság eddigi működése sem bizonyult elégségesnek a különböző szektorok közötti partnerséghez, a civil szféra sincs még igazán felkészülve a hatékony együttműködésre. Alapítványuk eddigi kezdeményezései mint az utcagyerekprogram, vagy a nők munkaerőpiaci esélyeinek növelése bár a maguk helyén eredményesek voltak, de azért nem lehettek hatékonyabbak, mert nem kapták meg a szükséges társadalmi, anyagi támogatást, nem épültek a szektorok közötti együttműködésre, a partnerségre. A tengernyinek tűnő megoldatlan probléma, a folyamatosan keletkező konfl iktusok idő előtt kifárasztják, elkedvetlenítik a szolgáltatásban résztvevő munkatársakat. A fi atal, jól felkészült szakembereket a civil szféra nem képes megfi zetni, s szakmai előmenetelüket, távlatos foglalkoztatásukat nem tudja biztosítani. Kerületünkben a civil szolgáltatások nagyon hasonló gondokkal küzdenek, de a kis civil szervezetek önmagukban nem képesek a jelzett problémák kezelésére. Úgy gondoljuk, hogy az adott helyzetből való kilépéshez egy-két civil szervezet kezdeményezése nagyon kevés. A projekt előkészítésébe ezért nyertük meg a Józsefvárosi Civil Kerekasztal társaság szervezeteit, az önkormányzati intézményeket és a környezetünkben a legnagyobb foglalkoztató részvénytársaságot. Az Egy kútra járunk projekt megvalósításával segíteni kívántuk az elemzett hiányosságok kezelését. 3

4 A projektről Általános célja: a Nap utcai szomszédságban és a Józsefvárosban élő hátrányos helyzetű csoportok részvételének növelése a foglalkoztatásban, a közösségi munkahelyek létrehozásában, az önsegítésben. Józsefváros társadalmi, demográfiai, foglalkoztatottsági mutatói, amelyekről a szükségletfelmérésben is írtunk, a fővárosi mutatókhoz viszonyítottan szinte minden vonatkozásban roszszabbak. Ezért tartottuk lényegesnek, hogy abban segítsünk a kerületünkben élő hátrányos helyzetű csoportoknak, hogy motiváltakká váljanak képzettségük magasabb szintre emelésében. Közvetlen célkitűzése: a kerületi szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi szolgáltatásokban közreműködő szakemberek humánerőforrás-fejlesztése a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási esélyeinek növelése céljából. Azért valósítottuk meg az Egy kútra járunk projektet, hogy a Nap Klub Alapítvány, a Szigony Alapítvány és a hozzájuk csatlakozó más civil és önkormányzati szociális, gyermekés ifjúságvédelmi szolgáltatást nyújtó szervezetek, intézmények munkatársait felkészítsük arra, hogy a hátrányos helyzetű csoportok segítésekor ne csak az elsődleges szükségletük ellátását tekintsék feladatuknak. A különböző intézmények lehetőségeinek összeegyeztetésével növeljék ellátottaik részvételét a foglalkoztatásban, a közösségi munkahelyek létrehozásában, az önsegítésben. Szerettünk volna hozzájárulni a kerületi szociális, gyermekvédelmi ellátó hálózat differenciáltabbá válásához, segíteni a szakmai együttműködést, a civil szektor szakmai megerősödését. A szolgáltatások hatékonyságának javítása megköveteli a humánerőforrás-fejlesztést, hogy a munkatársak felkészültebbek legyenek, képessé váljanak az új kihívások kezelésére is, az intézmények között kialakuljon a partnerség, a bizalom, a lehetőségek jobb összehangolása, egyeztetése, az erőforrások gazdaságosabb felhasználása annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű csoportok részvétele megnőjön a foglalkoztatásban. A humánerőforrás-fejlesztés segíti munkatársainkat abban, hogy olyan újabb tevékenységeket kezdeményezzenek, amelyek keretében az ellátottakat bevonják munkaerőpiaci esélyeket növelő programokba, a segítő munkához kapcsolják a foglalkoztatási esélyek növeléséhez szükséges tudást, készségeket is. Ugyanakkor a pszichoszociális szolgáltatásokkal segítjük a mentálhigiénés ellátásukat is, a kiégés megelőzését, az innovációs kedv, a kreativitás növelésével a megújulást. Közvetlen célcsoportjaink: a Nap Klub Alapítvány, a Szigony Alapítvány, a Józsefvárosi Civil Kerekasztal társaság más szociális munkát végző szervezetei, valamint az önkormányzati szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások, oktatási intézmények szakemberei, önkéntesei Közvetett célcsoportok: a társadalmi és munkaerőpiaci érdekérvényesítés szempontjából hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, családok és egyének, mint: veszélyeztetett gyermekek, fiatalok, gyesen, gyeden lévő fiatalasszonyok, 45 éven felüli munkanélküliek, pszichiátriai betegek, hajléktalanok, jövedelmi és lakhatási szempontból hátrányos helyzetűek Konzorciumi partnereink: Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezete, Szigony Alapítvány Egyéb partnerek: Budapest Városvédő Egyesület, Rév8 Rt., Józsefvárosi Önkormányzat, Práter Ének-zene Tagozatos Általános Iskola, Menhely Alapítvány, Tisztviselőtelepi Önkormányzati Egyesület, Külső Józsefvárosi Református Diakónia Alapítvány, Rügyecskék Ember- és Környezetvédelmi Közhasznú Alapítvány, Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma Tevékenységek A szakemberek, önkéntesek továbbképzése, felkészítése: konfliktuskezelő és mediációs tréning; együttműködő tervezés tréning. A pszichoszociális szolgáltatások nyújtásának megszervezése: egyéni és csoportos esetmegbeszélés, szupervízió. A napközbeni gyermekellátás civil szervezeti formáinak, módszereinek kimunkálása, módszertani kiadvány megjelentetése. A napközbeni gyermekellátás hagyományos és civil változataira felkészítő képzés kidolgozása és akkreditáltatása Adatbázis kialakítása, fenntartása. Gyermekfelügyelet, napközbeni gyermekfoglalkoztatás biztosítása a szolgáltatások idejére. Megvalósulás helyszíne: Budapest VIII. kerület Elvárt eredmények A személyiségfejlesztő és az együttműködő tervezés tréninget elvégzi 40 fő. A pszichoszociális szolgáltatásokon részt vesz fő. Kialakulnak a partnerségi kapcsolatok. Kidolgozzuk a napközbeni gyermekellátás civil változatainak módszertanát, beépül a szakmai továbbképzésbe, módszertani füzet készül. Elkészül a napközbeni gyermekellátásra felkészítő képzés programja és akkreditációja. Adatbázist hozunk létre, fenntartjuk a szolgáltatást. Gyermekfelügyeletet, napközbeni gyermekfoglalkoztatást nyújtunk a képzések, szolgáltatások ideje alatt. A projekt előkészítéséről Igények, szükségletek felmérése, a projektmenedzsment felkészülése A projekt előkészítését segítette a Pályázat-előkészítő Alap pályázati támogatása, amelynek felhasználásával módunk nyílt korrekt igényfelmérésre, a gyermekek napközbeni ellátása témában módszervásárok tartására, valamint informatikai eszközök vásárlására. Alapítványunk felvette a kapcsolatot más olyan intézményekkel is, amelyek a gyermekek napközbeni ellátásában hasonlóan a mi munkánkhoz, létrehoztak új szervezeti kereteket és sajátos módszereket alkalmaznak, pl. a tehetségfejlesztésben. Konzorcium keretében építettük tovább kapcsolatunkat a Tudor Alapítvánnyal, a Józsefvárosi Családsegítővel. Segítségükkel mértük fel a civil szervezetünk által nyújtható szolgáltatások iránti igényeket. Szomszédságunk körzetében 8 óvodát kerestünk fel, közel 100 családtól kaptunk visszajelzést, hogy igényt tartanának a tehetségfejlesztő műhelyre. Kerületünk szakembereinek közreműködésével, négy alkalommal szerveztünk módszervásárt (workshopot) a gyermekellátás civil szervezeti alternatív formáiról, amelyek keretében néhány fontos elméleti kérdést is megvitattunk. 4

5 A KAI Consulting tanácsadó munkatársaitól kaptunk szakmai segítséget 2 személyes, valamint 4 csoportos konzultáció keretében. Alapítványunk egyik munkatársa a projektmenedzser 3 napos bentlakásos tréningen vett részt, és 3 napos tréningen ismerkedett a pályázatírással alapítványunk másik munkatársa, amelyeket a KAI Consulting tanácsadó szervezett. A pályázat elnyerése után a projekt előkészítő munkálatait jóval a szerződéskötés előtt meg kellett kezdenünk.(a projekt elvi kezdési időpontja: április 1. a tényleges szerződéskötés időpontja június lett.) 2005 márciusában kialakítottuk a projekt menedzsmentjét, pontosítottuk a munkamegosztást, a felelősségeket, létrehoztuk a feladatokhoz az együttműködő teameket. A projekt megvalósítói Projektmenedzser és projekt asszisztens (két diplomás pedagógust és menedzsert alkalmaztunk munkaviszony keretében) Szakmai vezető (a Fővárosi Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola vezető tanítójaként 26 évig a Fővárosi Pedagógiai Intézet által szervezett pedagógus továbbképzésben trénerként vett részt, több tankönyv szerzője), akit a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében alkalmaztunk. Gazdasági vezető (felsőfokú szakirányú végzettségű gazdasági szakember), aki felelős a projekt pénzügyi tervezéséért, az előírásoknak megfelelő gazdálkodásért, a költségvetés felhasználásáért, a szakszerű elszámolásért, a meghatározott jogszabályokban előírt követelmények betartásáért, betartatásáért. Szigony Alapítvány biztosította az informatikai felkészítést (ECDL), a szükséges szakembereket és a gépparkot. Az adatbázis létrehozására, folyamatos karbantartásához a feltételeket a Szigony Alapítvány a Nap Klub Alapítvánnyal közösen biztosította. A két feladatra informatikus végzettségű munkatársat biztosítottunk. Konszenzus Alapítvány Budapesti szervezete biztosította a képzések, tréningek (2 alkalommal, 2x3napos) szakmai programját és 2 trénerét. A Nap Klub munkatársai, szakemberei (a közösségi tanácsadó vezetője, más projektek menedzserei, pszichológusok, pedagógusok, szociális munkások, belső-és külső kommunikációt irányító, szervező szakemberek, szomszédsági referens stb.) a szükséges mértékben bekapcsolódtak a programok tervezésébe, végrehajtásába, értékelésébe. Munkacsoportok, teamek a képzések, tréningek kidolgozói és megvalósítói, trénerei (a Konszenzus Alapítvány, mint konzorciumi partner biztosítja a szakembereket) a pszichoszociális szolgáltatások vezetői, a pszichológus team (Kádár Judit, Horváth Judit) a gyermekek napközbeni ellátása témában dolgozó módszertani munkacsoport (az alapítvány munkatársai és külső együttműködők, Nagy Józsefné, Heiszman Éva, Pál Jánosné, Horváth Judit, Szabó Márta, Csőke Zita, alapítványunk munkatársai és külső szakemberek) az adatbázist létrehozó informatikus team (Szigony Alapítvány) a gyermekfoglalkoztatást, gyermekfelügyeletet szervező team (Csőke Zita, Pál Jánosné és Wágner Margit az alapítvány munkatársai) II. A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK A FOLYAMATA A PROJEKT TEVÉKENYSÉGEI ÉS MEGVALÓSÍTÁSUK EREDMÉNYEI, HATÉKONYSÁGUK 1. Tréningek a közvetlen célcsoport részvételével Célja: a közvetlen célcsoport tagjai, a szociális szakemberek, önkéntesek továbbképzése, felkészítése a magasabb szintű szolgáltatásokra. Személyiségfejlesztő-kommunikációs tréningek A konfliktuskezelés és mediáció tréning A tréning ideje, helye: május 26., 27., 28., 29., Mátraszentimre Vezetői: Geskó Sándor és Borbély Lászlóné szociológus trénerek, a Konszenzus Alapítvány munkatársai Meghívott civil és önkormányzati szervezetek: (minden meghívott a kerületben dolgozik) Józsefvárosi Önkormányzat Gyermekvédelmi Osztálya, Családsegítő Szolgálat, Práter utcai általános iskola, Diakónia Egyesület, Rügyecskék Alapítvány, kerületi rendőrség, Menhely Alapítvány, Oltalom Karitatív Egyesület, Gondozó Szolgálat, Szigony Alapítvány, Rév8 Rt. A tréning célja: a konfliktuskezelés, mediáció témakörben olyan készségek, skillek, eljárások, amelyek segítik a résztvevőket a munkájuk során felmerülő problémák, konfl iktusok hatékony, hosszú távú megoldásában, kapcsolati kultúrájuk, együttműködési képességük gazdagításában Módszerek: ismeretek, készségek kialakítása a résztvevők aktív bevonásával, az ún. saját élményű tanulási folyamatban. Az alkalmazott szituációs játékok lehetővé teszik a valós, éles helyzetekben követhető/követendő magatartás gyakorlását, az önreflexiókat, a másik ember átéléseinek empatikus megértését, az eljárások, készségek fejlődését, az attitűdök változásait, a konfl iktusok gördülékenyebb megoldásait. Szervezés: a tréninget egy alkalommal, 20 fős csoportra terveztük, bentlakásos formában, 3 éjszakás 3 teljes nap keretében. Az elszállásolás vidéki vendégházban volt, napi 3 étkezéssel. Az esélyegyenlőség érdekében a kisgyermekes családok részére külön épületben volt a szállás, s a tréning idejére gyermekfelügyeletet biztosítottunk. A két csoportnál összesen maximum 10 százalékos lemorzsolódásra számítottunk, de a mozgósítás olyan sikeres volt, hogy a tervezettnél 30 százalékkal nagyobb lett a létszám, a tréningen 26 fő vett részt. A tréning eredményességéről, hatékonyságáról Valamennyi tevékenységünk, programunk eredményességének megitéléséhez a résztvevők véleményét, visszajelzéseit vettük alapul, és ehhez tesszük hozzá saját elemzésünket. A résztvevők a tréninget eredményesnek, módszereiben újszerűnek és munkájukban nagymértékben hasznosíthatónak találták. Visszajelző kérdőívünkben véleményüket kértük a tréning tartalmáról, az újszerűségről, a hasznosíthatóságról, a módszerekről, a vezetésről, a szervezésről, a saját aktivitásukról, a képzések vonatkozásában a további igényeikről. Megkérdeztük a 5

6 leginkább tetsző és a legkevésbé tetsző ill. hasznos és fölösleges kategóriákba sorolható dolgokat is. A visszajelzések megismerése és feldolgozása során a vélemények tartalma, előfordulási gyakorisága és megoszlása, valamint érzelmi telítettsége adott számunkra információt a tréning hatásáról, az átélés élményéről, a résztvevők különböző igényeiről és viszonyulásairól. A tréning tartalmáról a többség véleménye az volt, hogy az elméleti alapok már nem újak, de a gyakorlatok új megvilágításba helyezték a meglévő elméleti tudást is. Az új és hasznos jelző elsősorban a kommunikációs és konfl iktuskezelési gyakorlatokra és a csapatépítés módszereire, illetve a tréningvezetés módszereire vonatkozva jelent meg szinte mindenkinél. Sokan értékelték több kérdésnél is, hogy leginkább a közvetlen emberi kapcsolatok és a csoportban zajló kommunikáció gazdagította őket. A legfőbb kritika még több gyakorlat kellene, a kommunikációs gyakorlatok mellett még több konfliktuskezelési gyakorlatot szeretnének, a folytatást várják, igénylik. Mi tetszett leginkább és miért? 15 résztvevő emelte ki a tanulást segítő játékos módszereket, a gyakorlatokat; 6 fő első helyre tette az ismeretlen emberek között kialakuló együttműködés, a csapattá válás, a közös munka élményét, ugyancsak 6 személy a vezetői stílust, szakértelmet, a légkört értékelte, 4 résztvevő kiemelte az emberi egyéniségek, a nyitottság, a humor, a stílus értékét. A legjobban tetsző jelzőt több résztvevő a szervezők áldozatos munkájának, személyének, a segítő partnereknek adta. A leghasznosabb számukra a tréning módszer, a gyakorlatok után a kerületi szakemberekkel való kapcsolatépítés, az egymás munkájának megismerése, valamint az emberek aktivitása, a csapatmunka, a trénerek munkájának, módszereinek adaptálási lehetősége volt. Hasznosítani tudják továbbá a tanultakat a munkahelyi, lakóterületi konfliktusok kezelésében, az ügyfelekkel való kommunikációban, az esetmunkában, a saját csoportjukban, a gyakorlati munkájukban. Összességében a visszajelző kérdőívek azt igazolják számunkra, hogy jól mértük fel előzőleg a szükségleteket, erre van és ezekre lesz igény a helyi szociális szakemberek körében. A tréning mind tartalmában, mind módszereiben eredményes volt. A szervezők munkája megtérült a résztvevők elégedettségében. Kaptunk egy kedves megjegyzést is: úgy érzem, hogy a pályázati döntéshozók elégedettek lehetnek. A szociális szakemberek által igényelt folytatást megterveztük, a munkát folytatjuk. A szervezés munkájáról: a tréningvezetést a Konszenzus Alapítvány biztosította, a visszajelző kérdőíveket Horváth Judit pszichológus értékelte, a szervezést Győri Jolanda projektmenedzser, a dokumentációt Szász Anna projektasszisztens végezte, a gazdasági ügyeket dr. Szikora Zsoltné felügyelte, a fotókat, meghívókat Wagner Margit, a levélpapírokat és plakátokat pedig Sörös Erzsébet készítette. Az együttműködő tervezés tréning A tréning ideje, helye: május , Mátraszentimre Vezetői: Geskó Sándor és Lencsés Erika szociológus trénerek, a Konszenzus Alapítvány munkatársai Meghívottak: a kerületi szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, bűnmegelőzési, rehabilitációs és közösségfejlesztő munkában dolgozó civil és önkormányzati szervezetek, intézmények szakemberei. A 26 résztvevő közül 16-an civil szervezetek munkatársai, 10- en pedig az önkormányzati szociális ellátórendszerben dolgozók voltak. Jelen volt a kerületi önkormányzat szociális bizottságának vezetője, és egy fő a kerületi rendőrség részéről is. Erre a tréningre újabb civil szervezetek is eljöttek, például, akik az ifjúsági korosztály reintegrációja, másodlagos prevenciója területén dolgoznak. Szakmai képzettségüket, életkorukat és szakmai tapasztalataikat tekintve is színes volt az összetétel, de hasonló volt elkötelezettségük és érdeklődésük is. A tréning célja: A kerületi civil és önkormányzati szféra hatékony együttműködése érdekében az együttműködés és a közös stratégiai tervezés módszereinek megismerése és képességeinek kialakítása. A tréning tartalma és módszerei: az együttműködés célja, lehetőségei és módszerei, a stratégiai tervezés elméleti alapjainak és módszereinek megismerése és gyakorlati kipróbálása. Egyegy problématerület kiscsoportokban való közös elemzése; a probléma elemeinek feltárása, megoldási lehetőségek és módszerek kidolgozása az ügyben érintett minden fél részvételével. Szervezés: A tréning 24 munkaórás (3 nap, Mátraszentimrén, bentlakással. A csoportot 20 főre terveztük, részt vett 26 fő. Kisgyerekesek részére gyermekfelügyeletet biztosítottunk. A tréning eredményességéről, hatékonyságáról A meghívottak szívesen jöttek. Egyrészt az előző tréningen és az esetmegbeszélő csoportokon összeismerkedett szakemberek már motiváltak voltak a pozitív tapasztalataik révén, másrészt az új résztvevők a továbbfejlődés, kapcsolatépítés igényével jelentkeztek. A tréning tartalmának középpontjába az együttműködés alapjai és az együttműködő tervezés elméleti és gyakorlati alapjai kerültek. A harmadik témakörben a helyi együttműködés lehetőségeit, területeit és módszereit vették számba kiscsoportos munkában a résztvevők. A gyakorlati csoportmunkát gazdag elméleti prezentációkkal egészítette ki a tréningvezető. A csoportmunka lehetővé tette egymás jobb megismerését és az együttműködési lehetőségek kreatív számbavételét, új ötletek, javaslatok összegyűjtését. A program óriási feladatot jelentett a viszonylagosan rövid idő és a nagy csoportlétszám mellett. Ez okozta, hogy a tréningeken szokásos játékos gyakorlatokra most alig jutott idő. A kiscsoportok munkájuk során elsősorban az együttműködés céljáról, a szociális munka közös tartalmairól, feladatairól és a hatékonyságot növelő együttműködési módszerekről gyűjtöttek anyagot a valós gyakorlatukból: illetve ehhez kaptak elméleti anyagot a prezentációk segítségével a trénertől. Megállapodtunk, hogy az összegyűjtött rendkívül gazdag anyagot megszerkesztve írásban mindenkinek megküldjük, mint a helyi együttműködést máris körvonalazó tervezeteket. A tréning szüneteiben és az esti szabadidőben továbbfolyt az ismerkedés és a tapasztalatcsere. Tervek szövődtek, igények és szükségletek fogalmazódtak meg a kerületi szociális feladatok hatékonyabb, eredményesebb megoldásához. 6

7 A tréning résztvevői visszajelző kérdőívet töltöttek ki a tréning befejezésekor. A válaszok adatszerűen is megjelenítették a résztvevők véleményét. A legmagasabb értékű pozitív visszajelzést a helyi együttműködés kidolgozása, a prezentációk elméleti információ gazdagsága és az együttműködés tervezésének módszerei kapták. A legfontosabb hiányérzések jó lenne még alaposabban megismerni egymás szervezeteinek munkáját; idő kellene arra, hogy felmutathassák értékeiket, a náluk alkalmazott megoldási módokat, tapasztalataikat. Az együttműködés helyi konkrét tartalmait és formáit részletesebben is szerették volna kimunkálni. Mindezek már a következő időszak gyakorlati együttműködésében, közös workshopokon, módszervásárokon valósulhatnak majd meg. Összefoglalóan A kerület hátrányos helyzetűekkel foglalkozó civil és önkormányzati, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményeiben, a veszélyeztetett ifjúsági réteg és a roma kisebbségi érdekérvényesítésben munkálkodó szakemberek és önkéntesek igen nagy megterhelésnek vannak kitéve, speciális továbbképzésük, mentálhigiénés védelmük nincs megfelelően biztosítva. Az eddigi, általunk szervezett kerületi tréningek, esetmegbeszélő csoportok, az intézményen kívüli szupervízió lehetősége a résztvevőktől már most is pozitív visszajelzést kapott. A kerület szociális és foglalkoztatási helyzetét jól ismerjük. Az együttműködés alapjait jelenti az állampolgári részvétel helyi fejlesztése a szomszédságok építésével, a Józsefvárosi Civil Kerekasztal társaság működtetése, és a kerületi szociális feladatokat ellátó önkormányzati és civil szervezetekkel és az önkormányzattal való együttműködés. Tudtuk, hogy a kerületi szükségletek kielégítése, a szociális háló hatékonyabb működtetése csak a szakmai hálózat kiépítésével és megerősítésével lehet. A tréningen résztvevők visszaigazolták, hogy az összehangolt és tudatosan tervezett együttműködésre valódi igény van. Az emberek időt és energiát áldoznának az együttműködésre, amennyiben ezt valaki koordinálná, ha lenne alkalom egymás munkájának, munkamódszereinek megismerésére és a tapasztalatcserére. Egyértelmű eredménye lenne a hatékonyság és az energiatakarékosság, az erőforrások jobb kihasználása, a szociális munkában dolgozók jobb közérzete, biztonsága. A közös tréningek, tapasztalatcserék és módszervásárok, valamint a hálózat-jellegű működés segítené a mindennapok hatékonyabb munkáját, a kliensek eredményesebb segítését és támogatását, a munkatársak mentálhigiénés védelmét, szakmai fejlődését. A projekt folytatásában ezeket az igényeket tervezzük megvalósítani. 2. A napközbeni gyermekellátás civil alternatívái, hatékony módszerei Cél: a napközbeni gyermekellátás civil szervezeti kereteinek minél szélesebb körű megismertetése, elterjesztése, gyakorlati alkalmazásuk segítése a szakmai továbbképzésekbe építéssel, módszertani füzet kiadásával. Módszer: módszertani csoportot hoztunk létre azokból a szakemberekből, akik az alternatív gyermekellátásban dolgoznak és az alapítvány munkájában közreműködnek (a Grund Tehetségfejlesztő Műhely és az iskolai napközis nevelők együtt). Módszervásárt tartottunk. Szakmai módszertani kiadványba gyűjtöttük az alapítványunk és az együttműködő partnerek munkájának tapasztalatait, munkamódszereit, a kiadványt 1000 példányban megjelentettük. Szervezés: a módszertani füzetsorozat írása, szerkesztése, lektorálása az eddigi munkálatokra építve folyamatosan történt. A megvalósításról Alapítványunk 1993 óta folyamatosan részt vesz a gyermekek napközbeni ellátása civil szervezeti kereteinek kimunkálásában. Az évek során többféle szervezeti formát működtettünk: 1. a civil napköziként (az időkeretet és a fő feladatokat tekintve) működő Tehetséggondozó Műhelyt, 2. majd a Védő-óvó Műhelyt, 3. vele párhuzamosan az Ifjúsági Klubot minden délután 14 órától óráig, uzsonnával, állandó sport-, játék- és szakköri kínálattal, igény szerint tanulást segítő foglalkozással, tól a Grund Tehetséggondozó Műhelyt, amely heti 6 10 órás délutáni programot kínál jelenleg is a gyerekcsoportnak, 5. folyamatosan működik (jelenleg is) heti rendszerességgel, 1 2 alkalommal 2 3 órás időkeretben a Játszóház. Alapítványunk munkatársai a széles körű iskolai és civil szakmai tapasztalatok felhasználásával folyamatosan kidolgozták a szervezeti formák, a hatékony pedagógiai tartalmak és a módszerek variációit a napközbeni gyermekellátás fejlesztésére. Szakembereink jártasak az iskolai napközi otthoni és iskolaotthonos ellátás szakmai kompetenciáiban is, ezért szaktudásuk jól alkalmazható a tanítók és tanárok továbbképzésében is. A pályázatot előkészítő évben a Grund Tehetséggondozó Műhely munkatársai közreműködésével négy alkalommal tartottunk módszervásárt bemutató foglalkozással és szakmai témák feldolgozásával a középpontban. Ez a szakmai munka, az itt összegyűlt pedagógiai tapasztalat jogosíthatott minket arra, hogy felvállaljuk a gyermekek napközbeni ellátása civil szervezeti kereteinek pedagógiaimódszertani kidolgozását, a tapasztalatok feldolgozását és közkinccsé tételét. Ehhez a munkához hívtuk a hasonló munkát végző együttműködő partnereinket is köztük a Tudor Alapítványt, valamint a helyi iskolák pedagógusait májusában kezdődött el a kiadványt előkészítő munka. Megalakítottuk a szakmai módszertani munkacsoportot, vezetőjéül Nagy Józsefnét, az alapítvány kuratóriumának elnökét, az első Tehetséggondozó Műhely vezető tanítóját, több tankönyv íróját-szerkesztőjét kértük fel. A szakmai-módszertani munkacsoport a következő feladatokat végezte el: a kiadvány szinopszisának elkészítése a tervek megvitatása, a témák kiválasztása a szerzők kiválasztása, felkérése, megbízása a kéziratok első kontrollja, az anyagok összehangolása, tanácsadás a kéziratok összeállítása a szerkesztők számára a kézirat szerkesztése és lektorálása után a szükséges átdolgozások gondozása a nyomdai kivonat ellenőrzése, javítása A kiadvány készítése során partnereinkkel együttműködve módszervásárt szerveztünk. 7

8 Témája: A napközbeni alternatív gyermekellátás szervezeti keretei, módszertana bemutató foglalkozás a Grund Tehetséggondozó Műhelyben. A módszervásáron meghívott résztvevők voltak a NCSSZI szakreferense, a Tudor Alapítvány munkatársai, az együttműködő iskolák pedagógusai, a helyi szülőcsoport tagjai júniusában A napközbeni gyermekellátás civil szervezeti formái és módszerei címmel szakmai vitanapot tartottunk az alapítványunknál. Részt vettek a módszertani munkacsoport tagjai és a NCSSZI szakreferense, Rajkort Ildikó, a Tudor Alapítvány vezetője, dr. Szilágyi Jánosné, az OM főtanácsosa, dr. Csonka Csabáné, az FPI szaktanácsadója és A Tanító folyóirat főszerkesztője, dr. Szilágyi Imréné februárjában elkészült a kiadványunk március 10-én sajtótájékoztatóval összekötött könyvbemutatón mutattuk be a Változatok az alternatív gyermekellátásra című módszertani kiadványt, amely tervünknek megfelelően 1000 példányban jelent meg. A könyvbemutatón és sajtótájékoztatón a résztvevők száma közel 100 fő volt, eljöttek az együttműködő civil szervezetek, az önkormányzati hivatal és az intézmények munkatársai, a partner iskolák pedagógusai, az alapítvány és a Nap utcai szomszédság tagjai. A kiadvány bemutatója nyilvánosságot és tájékoztatási lehetőséget adott az alapítványnak arra, hogy megmutassa tevékenységeinek egy fontos területét, a projekt tevékenységeit és eredményeit őszén kidolgoztunk egy 30 és egy 60 órás szakmai továbbképzési tervet az iskolai és az alternatív civil napközbeni gyermekellátás témájában, majd beadtuk akkreditációs és indítási kérelmünket az Oktatási Minisztérium Sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. Pedagógustovábbképzési és Akkreditációs Központba. A továbbképzés célja, tartalma és követelményei A továbbképzési program megnevezése A gyermekek napközbeni ellátásának korszerű, innovatív szervezeti formái, a napközi otthon gyermekközpontú pedagógiai programja és hatékony metodikája A továbbképzés célja A gyermekek napközbeni ellátásában dolgozó pedagógusok felkészítése az önkormányzati (iskolai) és civil szervezetek által fenntartott, esetleg vállalkozásban szervezett napközi otthon innovatív szervezeti formáira, a gyermekközpontú pedagógiai programok tervezésére és hatékony módszertanára A képzés legfontosabb célja, hogy hozzájáruljon a gyermekek napközbeni ellátásának szervezeti, tartalmi és módszertani megújításához; a családok és a gyermekek, a fiatalok szükségleteihez igazodó rugalmas szervezeti keretek, a flexibilis tér- és időfelhasználás lehetőségeinek megismerésével; az egyenlőtlenségeket csökkentő, az egyénhez és gyermekcsoporthoz igazodó differenciált pedagógiai programok tervezésével, amelyek középpontjában az elsődleges prevenció, az optimális másodlagos szocializációs miliő, az egészséges életmód feltételeinek megteremtése áll. A pedagógiai program két fő területre koncentrál: életmódformáló fejlesztő és rekreatív szabadidős tevékenységek kínálatával a egyéni és közösségi mentálhigiéné erősítése; a diákok önálló tanulási képességeinek és szokásainak fejlesztése. A továbbképzés végére teljesítendő tartalmi követelmények, konkrét ismeretek, amelyeket a részvevőknek el kell sajátítaniuk; jártasságok, készségek, képességek, amelyeknek a birtokába kell jutniuk; tudás, kompetencia, amellyel rendelkezniük kell Tudás, konkrét ismeretek ismerje a napközbeni gyermekellátásnak, mint megjelenő társadalmi szükségletnek szociológiai, gazdasági hátterét, a szükségletben megjelenő szociális és mentálhigiénés, valamint pedagógiai igényeket; ismerje az életmód, a szabadidő és rekreáció, az egészség, a mentálhigiéné, a művelődés szociológiai jellemzőit és összefüggéseit a különböző életkorokban; ismerje és tudja kritikailag elemezni az önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményrendszer által nyújtott napközbeni gyermekellátás funkcióit, működési r e nd s z e ré t é s h a t é k ony s á g á t, a lé t e z ő d i s z f u n k c iók a t ; ismerje meg a napközbeni gyermekellátás létező szervezeti formáit, az önkormányzati (iskolai) és a civil szervezetek által fenntartott, esetleg vállalkozásban szervezett napközi otthon, klub, családi napközi stb. innovatív szervezeti formáit. Kompetenciák, képességek, amelyeket részben elméleti alapozással, nagyobb részben gyakorlatban, tréninggel, terepmunkával alakítunk ki: legyen képes gyermekközpontú pedagógiai programok tervezésére, legyen jártas az önálló tanulási módszerek tanításában és a szabadidő fejlesztő és rekreatív tartalmú megszervezésében, legyen képes hiteles, pozitív kapcsolatépítésre a gyermekekkel, fiatalokkal, a szülőkkel, működjön integratív, demokratikus vezetőként, animátorként, facilitátorként kezdeményezze és segítse a gyermekek tanórán kívüli egyéni és csoportos tevékenységeit, legyen képes a szociális készségek, az ön- és társismeret fejlesztésére, az erőszakmentes konfl iktusmegoldási módszerek me g t a n ít á s á r a, a z e mp át i a, a z e g y üt t mű k ö d é s f ejle s z t é s é re, legyen képes a differenciált, az egyes gyermekhez igazodó bánásmódra és fejlesztésre, törekedjen az esélyegyenlőtlenségek csökkentésére, a szociokulturális hátrányok kompenzálására, az interkulturális nevelésre, a különböző kultúrák megismertetésével és megbecsülésével a kultúrák közötti átjárhatóság és a közös nyelv megteremtésére. A tanfolyam záróvizsgával végződik. A résztvevők előzetes feladata: egy napközbeni ellátási forma féléves pedagógiai programtervezetének elkészítése, majd megvédése a vizsgabizottság előtt; egy témakör elméleti és módszertani vonatkozásainak kifejtése és értelmezése. Az értékelés szempontjai az elsajátított elméleti ismeretek beépülése a pedagógiai szemléletmódba, az új ismeretek értő felhasználásában való kompetencia, az új módszerek gyakorlati alkalmazásának képessége. A két képzés lényegében csak órakereteiben különbözik. Célunk, hogy minél több szakember jusson hozzá egy korszerű, a hagyományosnál rugalmasabb, innovatív eszköztárhoz, amely mind a szervezeti keretek, mind a pedagógiai tartalom és módszerek megújításának 8

9 eszköze lehet, s hozzájárul a gyermekek napközbeni ellátásának minőségi javításához, a rugalmasabb szervezeti keretek elterjesztéséhez. Alapítványunk az akkreditált képzés módszertani bázisa is kíván lenni, a továbbképzések szervezői és résztvevői számára módszervásárok, workshopok szervezésével tapasztalatcserét biztosítunk a jövőben is. Összefoglalóan A pályázati program kiemelt célkitűzése volt a család és a munkahely összeegyeztetésének támogatása a nők munkaerőpiaci integrációja, reintegrációja érdekében. Alapítványunk programjaiban évek óta kiemelt hangsúlyt kap a nők visszasegítése a munka világába, a családok élethelyzetének javítása, a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci esélyeinek növelése. E céloknak, feladatoknak megvalósításához csatlakozik a gyermekek napközbeni ellátásának minőségi fejlesztése, új emberibb, gyermekközpontú szervezeti formák és módszerek kialakítása és elterjesztése. Ennek szolgálatába áll az új képzés, amely reméljük elnyeri a civilek és a pedagógus szakemberek támogatását, segíti az alternatív gyermekellátás új formáinak terjesztését, minőségének fejlődését. 3. Adatbázis létrehozása, fenntartása, a szolgáltatásnyújtás megszervezése Célja: a területen működő szolgáltatások munkatársai gyors információhoz juttatásának elősegítése az ellátás minőségének javítása, valamint a hatékonyabb együttműködés érdekében. Módszerek: az adatbázisba a civil szervezetek, önkormányzati intézmények adatai és elérhetősége mellett bekerülhetnek a szociális szolgáltatáshoz szükséges jogszabályok, a helyi önkormányzat rendelkezései, a területen és a fővárosban elérhető szolgáltatások (önkormányzati és civil, vagy magán) és a munkatársaik elérhetőségei, az együttműködők vállalásai, a kölcsönös segítségnyújtás lehetőségei stb. Az első fázisban a szociális területen működő civil és önkormányzati szervezetek és intézmények adatait és feladatkörük főbb jellemzőit tudtuk összegyűjteni. Az ebből készült adatbázishoz beszereztünk egy szoftvert is. Az adatbázis információi elérhetőek az interneten, például Nap Klub alapítvány honlapján, valamint a szervezeteknél a helyszínen, fogadóórákon. Szervezés: a Szigony Alapítvány (konzorciumi partner) informatikai képzésein részvevő szakemberek és önkéntesek maguk a rehabilitáció résztvevői is egyrészt maguk is bekapcsolódhattak az adatbázis létrehozásába, másrészt képesekké váltak annak használatára. 4. Pszichoszociális szolgáltatás megszervezése és fenntartása Célja: a szociális ellátást végző szakemberek és önkéntesek szakmai és pszichés stresszének feloldása, a kiégés megelőzése, a szakmai hálózatépítés. Módszer: esetmegbeszélő csoportot és egyéni szupervíziót indítottunk két pszichológus vezetésével. Szervezés: a jelentkező igények szerint havi, illetve kéthetenkénti rendszerességgel terveztük a kétféle munkaformát. A szupervízióra egyéni bejelentkezéssel kerülhetett sor. A pályázati munkánk tréninggel indult, ahol módunk nyílt a szakemberek, önkéntesek közötti igényfelmérésre is. A visszajelzések nagyon nagy igényt jeleztek az esetmegbeszélő munkára. A külső szakemberekkel vezetett egyéni és csoportos esetmegbeszélés segíthet az esetre, a problémára való rálátásban, az érzelmi feszültségek feldolgozásában, az egyéni és csoportos esetkezelés eredményességében, a szociális területen dolgozók lelki, mentálhigiénés védelmében, a kiégés megelőzésében. Az első csoport létszáma 15 fő volt. A csoport tagjai közül 1 fő a hajléktalan ellátásban, 2 fő az idősgondozásban, 3 fő a pszichiátriai rehabilitációs munkában, 1 fő a nagycsaládosok egyesületében, 2 fő óvodában, 2 fő a gyámügyben, 1 fő az ifjúsági prevenciós munkában, 3 fő a lakóterületi közösségfejlesztésben és a gyermek- és ifjúságvédelmi prevenciós munkában dolgozott. A második csoport 12 fős lett, hasonló jellegű összetételben. Családgondozók, közösségfejlesztők, pszichiátriai rehabilitációban dolgozó szociális munkások, gyámügyes, gyermekvédelemben dolgozó, óvodapedagógus foglalkozásúak. A harmadik csoport 10 fővel szinte azonos összetételben folytatta a második csoportban elkezdett munkát, mivel igényük volt a folytatásra. Összességében 50 százalékuk a civil szférában dolgozik segítőként, a többiek önkormányzati intézményekben. De mint tudjuk, a humán segítő szakmák mentálhigiénés támogatása és továbbképzése máig sem szervezett intézményesen, tehát munkánkra igen nagy szükség volt és van. A találkozókon általában egy-egy esetet dolgoztunk fel és beszéltünk meg. Az esetek feldolgozásában az egyik legfontosabb szempont, hogy az esethozó hogyan és mennyiben van benne a történetben, érzelmileg mennyiben tudta feldolgozni saját maga számára is a problémát. A csoportmunka tematikája gazdag volt. Több alkalommal a kliens, a segítségre szoruló ember állt a megbeszélések középpontjában. Például egy esetünkben az idős ember személyiségi jogai, függetlensége, önállósága, személyiségének tisztelete, realitáshoz való viszonya, önellátó képessége volt a megbeszélés fő vonala. A gyerekekkel dolgozó csoporttagok hozták egy óvodai beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermek történetét, majd két kamasz életkori krízisét. A további esetek során megjelent a nehezített élethelyzetű kliensekkel való szociális munka, a beilleszkedési és munkavállalási gondokkal küzdő emberek problémája. Szóba kerültek a veszteségélmények, a válás és a gyász traumája, illetve a feldolgozás metódusai, a segítők feladatai. Végül megjelent a segítő, mint eset a csoportban, s az ő egyéni érzelmi és kapcsolati problémahelyzetük, szerepkonfl iktusaik. A második csoportban középpontba kerültek a segítők érzelmei, érzelmi átélései, a klienshez való viszonyuk. Téma volt a határok problémája, az empátia, a felelősség, a saját és a kliens problémájának elhatárolása, a saját életproblémák feldolgozásának szükségessége. Fontos téma volt a határok kijelölése, meghúzása, egyrészt a kliens-segítő kapcsolatban, de más viszonylatban is, pl. főnök beosztott, vagy a terhek felvállalása, illetve mértéktartás a vállalt munka mennyiségében. Nagy feszültségek jelentek meg a túlterheltség, a kimerültség, mondhatjuk bátran a kiégés kérdésében, élénk vita alakult ki a kivédésének lehetőségeiben, módszereiben. Sokat jelentettek a csoportban az érzelmi feszültségek feldol- 9

10 gozását segítő játékok, a dramatikus lejátszások, a megjelenített élethelyzetek, szerepek, érzelmek. A csoportok az utolsó összejövetelen értékelték a csoport fejlődésének folyamatát, az értékes egyéni változásokat, illetve a megfogalmazott változtatási szándékokat. A csoportmunka hasznosításáról szóló visszajelzések során többen elmondták, hogy az itt feldolgozott esetek, a különböző életkorú és különböző problémákkal küzdő emberekkel kialakított segítő kapcsolat, a különböző problémamegoldások, konfl iktuskezelési eljárások megismerése és alkalmazásuk módja megerősítő hatású volt a saját gyakorlatukra. Különösen fontos volt a résztvevők számára a csoporton megélt érzelmi, gondolati élmények sokasága, a reflexiók, önreflexiók megélése, az új nézőpontok és új szempontok megjelenése a helyzetelemzésben, a sokféle megoldási lehetőség végiggondolása. A megosztható problémák, a közös felismerések, tapasztalatok feszültségoldó szerepe pozitív élményként fogalmazódott meg a csoporttagok részéről. A csoport tagjai többségükben munkaterületükhöz igazodóan is jól tudták hasznosítani a csoporton szerzett tapasztalatokat. Néhányan jelezték, hogy új ismeret és élmény volt számukra az ismeretlen speciális munkaterülethez kötődő speciális problémák meghallgatása, és ezeket mint gazdagító tapasztalatot tudják majd felhasználni a munkájukban. (Pl. a hajléktalan ellátásban dolgozó szociális munka ismeretlen a gyermekvédelmi szakember számára.) Az első csoportban a csoporttagok 40 százaléka vette igénybe az egyéni szupervíziót, többen folyamatosan. A második csoportban a tagok 80 százaléka. Ez a csoport a szociális munka érzelmi terheit vivő emberekről szólt elsősorban, akik maguk is gyakran szakmai és magánéleti krízissel küzdenek. Megjelent itt a súlyos betegség, a válás, a gyermekét egyedül nevelő anya szerepének nehézségei, a kamaszok problémái, a munkahelyi diszfunkciók és az emberi viszonyulások válságai. A krízisek megoldásában sokat tudott segíteni az egyéni szupervízió. A résztvevők pozitívan jelezték vissza a kapott segítséget. Két-két főnek további egyéni pszichoterápiát is javasoltunk, illetve segítettünk is a terapeuta megtalálásában. A résztvevők visszajelezték, hogy fontos volt számukra a munkahelyen kívüli szupervízió lehetősége, mert néhányan éppen a munkahelyi vezetéssel vagy a munkatársaikkal kapcsolatos problémáikat hozták a szupervízióba. Az egyéni esetmegbeszélések nagyon pozitív visszajelzéseket kaptak segített a gyakorlati problémakezelésben, a játszmák leépítésében, a kapcsolati problémák megoldásában. Többen elmondták, hogy a munkahelyi gyakorlatukban sikerrel használták fel a csoportban, illetve az egyéni szupervízióban kapott, vagy közösen kidolgozott megoldási stratégiákat, emellett erősödött az önkontrolljuk, a tudatosságuk, az empátiájuk, a helyzetelemző képességük. Mindez önbizalom erősítő és biztonságot növelő volt számukra. A csoportok tagjai aktívan, érdeklődéssel és érzelmileg is bevonódva vettek részt az esetmegbeszéléseken. Az utolsó csoporton való értékelésben és a visszajelző kérdőíveken is megjelent a résztvevők megelégedettsége, a hatékonyság visszajelzése és a csoporttagokkal, valamint a vezetőkkel való jó viszony, a bizalom megerősítő érzése. A vezetők törekedtek a csoporttagok támogatására, védelmére, figyelemmel kísérték és segítették a csoport konstruktív működését, betartatták a határokat. Törekedtek az egyéni igényeket és a csoport egészének szükségleteit összhangba hozni, a csoport működését elősegíteni. A csoportvezetők nagyon kemény lelki munkát vezettek a csoportban segítették az önreflexiókat, a cselekvési stratégiák, a működési módok jellegzetességeinek felismerését. Emellett erős támaszt és védelmet nyújtottak a csoporttagoknak, s egyben segítettek felvállalni, tudatosítani saját vagy klienseik élethelyzetének, életvezetésének változási szükségleteit. Úgy gondoljuk, hogy mindkét csoport teljesítette a kitűzött célt, segítette a szociális szakemberek szakmai fejlődését, mentálhigiénéjét, hozzájárult a kiégés megelőzéséhez. Gazdagodott a pszichológiai kultúrájuk, s reméljük, növekedett annak a lehetősége, hogy szakmai munkájukban is egyre hatékonyabban és eredményesebben működjenek. Összefoglalóan Terveink szerint fő folyamatos részvételére számítottunk a pszichoszociális szolgáltatásokon. Ténylegesen az esetmegbeszélő csoportokon 27 fő vett részt, 17 fő pedig az egyéni szupervíziókon. A számszerű tényeken túl a mentálhigiénés védelem és a módszerbeli gazdagodás, a szakmai és pszichés támogatás a legértékesebb eredménye a pszichoszociális szolgáltatásoknak. A csoportok jól mintázták azt a szükségletet, ami minden segítő szakmában megjelenik, hogy a segítő szakember mentális egészsége, stabil, kiegyensúlyozott lelkiállapota a munkaeszköze, amit karban kell tartani, amiért érdemes megdolgozni. A csoportok tagjai közül többen leírták, hogy a szakmai megújulás, a problémamegoldás és feldolgozás, a kiégés megelőzése érdekében először kaptak szakmai, pszichés segítséget. Jelezték, hogy ennek folyamatosságát továbbra is biztosítani kellene, munkatársaik körében is létezik ez a szükséglet 5. Gyermekfelügyelet, napközbeni gyermekfoglalkoztatás Minden programunk esetén felmértük a résztvevők elsősorban az egyedülálló szülők szükségleteit a gyermekeik elhelyezése szempontjából. Az igények időtől, helytől, személytől függően változtak. Minden igényjelzés esetén biztosítottuk a gyermekmegőrzést, a szakszerű gyermekfoglalkoztatást. III. A PROJEKT MEGVALÓSULT EREDMÉNYEINEK ÉRTELMEZÉSE, ÉRTÉKELÉSE 1. A KÉPZÉSEK, SZOLGÁLTATÁSOK HASZNOSÍTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE Az Egy kútra járunk az azonos gondokkal küzdő szociális szolgáltatást nyújtó szervezetek szakemberei, önkéntesei humánerőforrás-fejlesztését célzó projekt tágabb eredményei és hatásai: Kiképeztünk a tréningeken 59 szakembert. Volt aki minden kép- 10

11 zési programunkon részt vett, ennek ellenére csak egyszer tartjuk számon a képzettek sorában. A pszichoszociális támogatást igénybe vette 27 fő csoportban, 17 fő egyéni szupervízióban. A tréningeken szerzett ismeretek, képességek várhatóan hatékonyabb szolgáltatást eredményeznek. A munkaerőpiaci ismeretek, a jobb és hatékonyabb kommunikációs képességek sokoldalúan segítik az eredményesebb felkészítést és a munkaerőpiaci reintegrációt. A mentálhigiénés ellátás, támogatás javította a pszichés terhelhetőséget, a munkahelyi gyakorlatukban is sikerrel használták fel a csoportban, illetve az egyéni szupervízióban kapott, vagy közösen kidolgozott megoldási stratégiákat, emellett erősödött az önkontrolljuk, a tudatosságuk, az empátiájuk, a helyzetelemző képességük. Mindez önbizalom erősítő és biztonságot növelő volt számukra, ezáltal erősítette a szakmai identitásukat. A kompetenciák megerősödése az önbizalmat, a kapcsolatok gazdagodása az emberi támaszokat erősítette, a tapasztalatcsere lehetőségeit gazdagította. A projekt nyomonkövető (coaching), eredményességi és hatékonysági vizsgálata kérdőívek segítségével és a résztvevők kétnapos záró-értékelő tréningjén történt. A nyomonkövetési kérdőíveken beszámoltak a pályázatban résztvevők a munkaterületükön kiemelten a munkaerőpiaci integráció területén alkalmazott megoldásokról, új kezdeményezésekről. Tárgyszerűen, reálisan látják a munkaerőpiaci helyzetet, profeszszionális segítségnyújtást szerveznek a különböző szervezetekben. Reális és naprakész információk alapján működtetnek pálya- és munkavállalási tanácsadókat, álláskereső klubokat, munkavállalói tréningeket szerveznek, emellett családgondozás, egyéni esetkezelés is folyik a nehezített élethelyzetben levő kliensek számára. Munkaközvetítő stúdiókat működtetnek, a megváltozott munkaképességűeket kísérő támogatásban részesítik. Sokan dolgoznak az ifjúsági korosztály speciális problémakörében hiszen a pályakezdő fiatalok körében kiemelten nagy a munkanélküliség, nagyobb a devianciák lehetősége. A segítségnyújtásban fontosnak tartják a pályaválasztási felkészítés javítását, a rugalmas átképzési rendszer kialakítását, s felhasználják széleskörű kapcsolatrendszerüket a munkakeresők segítésében. Beszámoltak kollégáink arról, hogy az eltelt két évben részben a projektben végzett különböző tevékenységek eredményeképpen is javult kommunikációs készségük, biztonságosabb a problémakezelésük, mert önismeretben, emberismeretben, kapcsolatokban, szakmai tapasztalatokban gazdagodtak, a közös problémamegoldások, módszerbeli tapasztalatcserék megerősítő hatásúak voltak szakmaiságukban. Mindez gazdagon bizonyítja, hogy a programba bekapcsolódó, különböző szolgáltatást nyújtó szervezetek, intézmények között létrejövő kapcsolatok, az új típusú együttműködés a távlatokban nagyobb számú ellátott eredményes segítését teszi lehetővé, gazdaságosabb, differenciáltabb szolgáltatást eredményez, így a szociális háló több rászorulóra terjedhet ki. A napközbeni gyermekellátás civil szervezeti kereteinek gyakorlati alkalmazása segíti a család és a munkahely összeegyeztetését, a szülők számára elősegíti a visszatérést a munka világába. A kiadásra került 1000 példányos módszertani kiadvány és az akkreditált képzés segítségével az egész országban a szakmai képzésekbe kerülhet a napközbeni gyermekellátás civil szervezeti formáinak módszertana. További eredmény, hogy az alternatív gyermekellátás módszereinek terjesztése és megismertetése az alapítvány rendszeres időszakokban megrendezett módszervásárain, és a szakmai vitanapon is folyik évek óta, amely egyben a szakmai kapcsolatok gazdagodását is eredményezte. Az informatikai fejlesztés és az adatbázis elkészítése a kapcsolatok javulását, a gyors tájékozódást, a jobb információcserét eredményezheti. Eredménynek számíthat az adatbevitellel megbízott támogatott munkaerő reintegrációja is. Az adatbázis működtetésével a területen megjelenő szakemberek együttműködése folyamatos lehet, és folyamatos kapcsolat alakul ki a Fővárosi Munkaügyi Központtal is. 2. A PROJEKT KÖZVETLEN CÉLCSOPORTJAINAK KAPCSOLATAIRÓL, A PARTNERSÉGRŐL ÉS A HÁLÓZATI KAPCSOLATOK ALAKULÁSÁRÓL A projekt közvetlen célkitűzése volt a kerületi szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi szolgáltatásokban közreműködő szakemberek humánerőforrás-fejlesztése a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási esélyeinek növelése céljából. A közvetlen célcsoportunk a Nap Klub Alapítvány, a Szigony Alapítvány, a Józsefvárosi Civil Kerekasztal társaság szervezetei, valamint az önkormányzati szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások, oktatási intézmények szakemberei és önkéntesei. A Nap Klub Alapítvány, a Szigony Alapítvány, valamint a Józsefvárosi Civil Kerekasztal társaság projektben érdekelt szervezetei a józsefvárosi szociális szolgáltatásban részvevő szervezetek, amelyek a szociális ellátás valamely részterületét vállalják. Általában mellékfoglalkozásban közreműködő szakemberekkel, illetve önkéntesekkel dolgoznak. A Józsefvárosi Civil Kerekasztal társaság munkájában 30 civil szervezet vesz részt, közel munkatárs, illetve önkéntes közreműködésével. Az Egy kútra járunk programba ezek közül előzetesen 12 civil szervezet kapcsolódott be, csatlakozott egy általános iskola és a kerületi szociális rehabilitációs programot szervező Rév8 Rt. Mellettük további civil szervezetek és az önkormányzati szociális intézmények dolgozói és az igazgatás szakemberei is részt vettek a programjainkban. A képzésekre és a pszichoszociális szolgáltatásokra sokféle szervezetből jöttek a közös ügy, a szociális segítségnyújtás iránti elkötelezett szakmaiság kötötte össze a szakembereket. A szakemberek elérése viszonylag problémamentes volt, hiszen sokan érdeklődtek, a különböző szervezetekből, intézményekből 1 2 fő mindig jelentkezett a programokra. Ugyanakkor el kell mondanunk, hogy gyakorta előfordult, hogy az intézményvezetők nem figyeltek fel a lehetőségre, a kínálatban rejlő pozitív lehetőségeket nem vették figyelembe nem értesítették munkatársaikat. Ennek gyakran a túlterheltség, a levelek, hirdetések iránti negatív attitűd is oka lehet. Ez nagyon változó volt, hiszen több szervezettől maga a vezető is eljött a képzéseinkre, vagy a pszichoszociális, mentálhigiénés programjainkra. A különböző programjainkon 68 szakember vett részt (többen több programon is), közülük 60 százalék (41 fő) civil, 29 százalék (20 fő) önkormányzati intézmény dolgozója, 11 százalék (7 fő) vállalkozói szervezet tagja. Úgy gondoljuk, hogy ez jó, a valóságot tükröző arány a szervezetek részvételében. 11

12 Az adatok elemzése szerint 16 civil szervezettől 41 résztvevő, 14 önkormányzati intézménytől 20 résztvevő és 2 cégtől 7 résztvevő kapcsolódott be programjainkba. Úgy gondoljuk, hogy a 25 résztvevő civil szervezet, önkormányzati intézmény és vállalkozás már valódi alapja lehet egy kerületi hálózatépítésnek, nem beszélve még az együttműködő szakemberek 68 fős csoportjáról, az ebben rejlő lehetőségekről. Programunkkal a bekapcsolódó szervezetek munkatársainak segítettünk a kommunikációs és konfliktuskezelési képességek, az együttműködő tervezési készségek elsajátításában, a szervezeti működés kontrolljában, mentálhigiénés védelmük erősítésében, hogy képessé váljanak a hatékonyabb együttműködésre, a közvetett célcsoportok munkaerőpiaci esélyeinek jobbítására. Azt tapasztaltuk, hogy a tárgyszerű ismeretszerzésen és gyakorlatokon túl a legfontosabb motiváció volt a kölcsönös megismerkedés lehetősége egymás munkájával, munkamódszereivel, a közös problémamegoldás keresése, a közös értelmezés, a közös nyelv kidolgozásának szándéka. A létrejött eredmények között jelentős érték a civil és önkormányzati, illetve más szektorok közötti kapcsolatok épülése így például a RÉV8 Rt. kapcsolatai a szociális városrehabilitációban közreműködő civil szervezetekkel, vagy a civilek és az önkormányzati intézmények képviselőinek kialakult személyes kapcsolatai. Megerősödött kapcsolatunk az önkormányzat szociális bizottságának vezetőjével, megjelent tréningjeinken már néhány, az igazgatásban dolgozó szakember is, a gyermekvédelmi területről, vagy a közigazgatás más területéről például a rendőrség ifjúságvédelmi munkával foglalkozó munkatársai. Mindezekkel elindítottuk a hálózat jellegű együttműködés megalapozását, és távlatosan létrejöhet a közösen, egyeztetve tervezett és szervezett munka lehetősége. A tréningeken megfogalmazódott a szakemberekben a szakterületek szerinti munkakapcsolatok, módszertani tapasztalatcserék igénye is. Az erőfeszítéseket pályázati támogatással folytatjuk, a közös képzések és a kerületi szintű folyamatos pszichoszociális szolgáltatások megnövelhetik a kapcsolatok gyakoriságát és hozzájárulhatnak az együttműködés erősödéséhez. Az elindult kapcsolatépítő folyamatok segíthetik a civil szervezetek szerepének erősödését, a jobb partnerkapcsolatokat az önkormányzati szférával. Távlatosan javulhat a civil- és az önkormányzati intézmények közötti partnerség, a bizalom, a lehetőségek összehangolása, egyeztetése, s az erőforrások gazdaságosabb felhasználása. Természetesen ez többéves folyamatos munka eredménye lehet csak, s jelentős mértékben függ az önkormányzat feladatfelfogásának és feladatszervezésének jövőbeli módjától, valamint az erőforrások nyújtotta lehetőségektől. Reméltük, és a tapasztalatok alapján bíztató jeleit láttuk, hogy a program hozzájárult ahhoz, hogy a helyi önkormányzat a civil szervezetekben szakmai partnereket lásson, és rájuk támaszkodva kiszélesítheti, differenciálhatja az eddigi centralizált szolgáltatásait, és így a szociális hálót kiterjedtebbé, az ellátást hatékonyabbá, sokrétűbbé tehetik. Természetesen ez csak a civil erőforrások biztosításával lehetséges például közösségi helyiségek rendelkezésre bocsájtásával, feladatkihelyezéssel. A család és munkahely összeegyeztetését szolgáló intézmények, szolgáltató szervezetek között sem beszélhetünk együttműködésről. A nagyobb gyermekek napközbeni rugalmas ellátása, a korai fejlesztést szolgáló, az alternatív szükségletekhez, igényekhez igazodó szolgáltatásai gyakorlatilag hiányoznak. Sem az iskolai, sem a civil napközbeni gyermekellátásnak valójában nincs jól kidolgozott és kipróbált módszertana. A közoktatási intézmények nem szívesen vállalják fel a napközbeni ellátást, különösen nem annak a szociális és a szabadidős részét. Az alsó tagozatos gyermekek ellátásán túl máig nem egyértelmű az, hogy valójában kinek a dolga a gyermekek köztük a nagyobbak, a felső tagozatosok iskola utáni ellátása, védelme. A családok jelentős része, ahol mindkét szülő dolgozik és az egyszülős családok nagyon rászorulnak az intézményes gyermekellátásra. Nem mindegy, hogy a gyermekek a 4 6 délutáni órát hol és hogyan töltik el. Ebben a témában alapítványunk nagyot lépett előre, a megjelent kiadványunk jelentős alkotói munka 14 év tapasztalatainak öszszegzése, a módszertani kidolgozó munka alapjainak lerakása. A kiadványkészítés során gazdag kapcsolatrendszert alakítottunk ki iskolákban, civil szervezetekben, szakmai intézményekben dolgozó szakemberekkel, s megerősödött az alapítványnál és körülötte dolgozók szakmai munkaközössége is. Egy új területen is tudtunk új kapcsolatokat építeni. Konzorciumi partnerünk, a Szigony Alapítvány, informatikai szakembereit mozgósította az adatbázis létrehozására. Az elkészült adatbázis nagy segítséget jelent az intézmények és a kliensek tájékozódásához, a gyors információcseréhez. Rendelkezésünkre áll a Szigony Alapítványnál az informatikai, technikai eszköz-és szakember segítség, a vállalkozó szakemberek, önkéntesek akár egyénileg is használhatják a technikai, informatikai ismereteik, gyakorlati tudásuk gazdagítására. (A jelen pályázatban terveztük az informatikai képzést, de erre nem kaptunk anyagi támogatást, ezért csak az adatbázis elkészítését vállalhattuk fel.) Konzorcium A konzorciumi tagok folyamatosan, a munkamegosztás szerint, végezték feladataikat és tartották a kapcsolatot egymással. A tréningek vezetését vállaló Konszenzus Alapítvány korrektül tartotta az előzetes szerződésben kötött megállapodásokat. A tréningek tartalmilag és metodikailag is gazdagok és hasznosak voltak, ami sikeressé tette a képzést. A Szigony Alapítvány az adatbázis létrehozását és folyamatos karbantartását vállalta, amit teljesítettek is. Helyiség biztosításával is támogatták a projekt megvalósítását. Egyéb partnerség Az Egy kútra járunk projektünk megvalósítását a konzorciumi tagok mellett 9 civil szervezet (összesen: 12), egy általános iskola és egy részvénytársaság segítette egyéb partner -ként (3 szervezet kivételével, akik tényleges munkával nem vettek részt a programban), amelyek közvetlenül részt vállaltak a projekt megvalósításában: A civil szervezetek és az iskola munkatársai bekapcsolódtak a program által biztosított képzésekbe, igénybe vették az esetmegbeszélő csoport és/vagy a szupervíziós szolgáltatást, segítettek további együttműködő partnerek megnyerésében mind a civil, mind pedig az önkormányzati szolgáltatók részéről Az iskola munkatársai részt vettek a gyermekek napközbeni ellátása civil alternatív módszereinek megvitatásában, a 12

13 módszertani kiadvány írásában, lektorálásában, közreműködnek annak terjesztésében, hasznosításában, A Rügyecskék Ember- és Környzetvédelmi Közhasznú Alapítvány vállalta és végezte a programunk keretében a környezetvédelmi szempontok érvényesítését, a környezetbarát szemlélet terjesztését, A RÉV8 Rt. vállalta, hogy segít új munkahelyek létesítésében, az üzleti szféra igényeinek, érdekeinek közvetítésében. Munkatársaik közül többen részt vettek képzéseinken, törekedtek az információcsere biztosítására. A pályázati partnereink bekapcsolódtak az adatbázis létrehozásába, s annak szolgáltatásait igénybe veszik. Részt vettek a kerületi szakemberek Civil Fórumán, s a maguk szakterületén segítették az ágazatok közötti együttműködést, a partnerség kialakítását, az együttműködő hálózat létrejöttét. A nyomonkövetés eredményesség hasznosítás témájú feldolgozó tréningen partnereinkkel együtt vitattuk meg az Egy kútra járunk projekt tapasztalatait, eredményességét, s közösen fogadtuk el a szakmai és pénzügyi összegező jelentést. A nyomonkövető zárótréningen megszülettek a jövőre vonatkozó tervek is a kerületünkben létrejövő különböző szakágazatok közötti együttműködést segítő új hálózati szakmai kapcsolatrendszert közösen továbbépítjük a közvetett célcsoport munkaerőpiaci esélyeinek növelése érdekében. 3. A PROJEKT NYILVÁNOSSÁGA A projekt megvalósításának szerves része volt a nyilvánosság megszervezése. A projekt indítását még a szerződéskötés előtt, egy kerületi Civil Fórum keretében szerveztük meg március 7-én, a Józsefvárosi Polgármesteri Hivatal Dísztermében Új kihívások Új válaszok címmel Civil Fórumot rendeztünk, amelynek keretében bemutattuk az Egy kútra járunk című, támogatást elnyert projektünket. Meghívott vendégek, részvevők Csécsei Béla, Józsefváros polgármestere, dr. Gotthard Gábor, a Józsefvárosi Önkormányzat Társadalmi Kapcsolatok Bizottságának elnöke, Hárs Gábor országgyűlési képviselő, dr. Gabnai Katalin, a Józsefvárosi Civil Kerekasztal Társaság elnöke, Hárs Veronika, programirányító (FMM HEFOP és EQUAL Program IH), dr. Révész Márta, a Szociális Bizottság elnöke, a Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete, a józsefvárosi civil szervezetek képviselői, a józsefvárosi üzleti szféra képviselői és a szervezők, a Nap Klub Alapítvány munkatársai. A fórum célja A józsefvárosi civil szervezetek és önkormányzati intézmények felkészítésének segítése a szektorok, partnerek közötti hatékonyabb együttműködésre, a partnerség építésére, az új lehetőségek (EU-s pályázatok) jobb kihasználására, a nyilvánosság megteremtése, széleskörű tájékoztatás és az érdeklődés felkeltése a projekt iránt a részvétel érdekében. A fórumon a meghívottak jelentős számban vettek részt (közel 100 fő). A résztvevők áttekinthető tájékoztatást kaptak a HEFOP 2.2. pályázati lehetőségeiről és feltételeiről, (előadáson, kivetítéssel szemléltetve). A fórumon lehetőség nyílt konzultációra, a partnerszervezetek és intézmények informálására. A pályázati program széles körű nyilvánosságot nyert a partnerszervezetek, intézmények és az önkormányzat körében, valamint megteremtődött a sajtónyilvánosság is. A projekt céljai, programjai rendszeresen megjelentek az alapítvány helyi újságjában, a Naplapban, a Józsefváros újságban, az MTI híreiben, tudósításokban, meghívókon, plakátokon. Munkatársaink szakmai publikációi megjelentek szakmai lapokban így például A Tanító folyóiratban. Kisebb körben, de mégis nyilvánosságot jelentő alkalmak voltak az alternatív napközbeni gyermekellátás témájában szervezett módszervásárok és a szakmai vitanap, május júniusban. Kerületi szinten jelentünk meg 2006 márciusában a Könyvbemutató sajtótájékoztató programunkkal a Változatok az alternatív gyermekellátásra című, 1000 példányban elkészített módszertani kiadványunk megjelenése alkalmából. A könyvbemutató és sajtótájékoztató alkalmából eljöttek az együttműködő szervezetek, az önkormányzati hivatal és az intézmények dolgozói, a kerületi iskolák érdeklődő pedagógusai, az alapítvány, a szomszédság tagjai, közel 100 fő. A módszertani kiadványunkat eljuttatjuk mind a pedagógus, mind pedig a szociálismunkás-képző főiskolákra, egyetemekre. A kiadvány bemutatója nyilvánosságot és tájékoztatási lehetőséget adott az alapítványnak a projekt tevékenységei és eredményei megmutatására őszén, november 8-án Civil Fórum keretében tájékoztatót tartottunk a HEFOP-pályázatok keretében folyó munkáról és annak eredményeiről a kerületi önkormányzat házasságkötő termében. Meghívott vendégeink voltak a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a HEFOP Irányító Hatóság képviselője, a Józsefvárosi Önkormányzat polgármestere, Csécsei Béla, valamint oktatási osztályvezetője, dr. Goldgruber Árpád, továbbá a képzéseinken és a pszichoszociális szolgáltatásokon résztvevő szociális területen dolgozó szakemberek, civil szervezetek képviselői, közel 40 fő. A kerületi nyilvánosság legfontosabb és leghatékonyabb eszközei maguk a programok, illetve a résztvevő szakemberek, önkéntesek voltak, akik jó hírét vitték a különböző képzéseknek, a mentálhigiénés szolgáltatásoknak. A programokon találkozó szociális szakemberek, pedagógusok, önkéntesek az ismerkedés lehetőségét maximálisan kihasználták, elindult a közös munka, a rendszeres együttműködés, sőt a hálózati közös tervezés előkészítése is. A létrehozott adatbázis segítette a szakemberek egymásra találását, de a laikusok tájékozódását is. A projektről rendszeresen hírt adtunk a Naplapban, illetve az alapítvány honlapján (www.napklub.hu) külön banner szolgált e célra. 13

14 Munkatársaink rendszeresen publikáltak a szakmai lapokban, pl. A Tanítóban. Kiadtuk 1000 példányban a Módszertani füzetsorozatunk 2. számát, Változatok az alternatív gyermekellátásra címmel. Folyamatosan tájékoztattuk a Józsefváros című önkormányzati lap szerkesztőségét a képzéseinkről. Interjút adtunk a Klub Rádió Kié a pálya című műsorában. Az MTV HEFOP-pályázatokkal foglalkozó Strucc című műsorában (rendező Novák Péter) ugyancsak megjelentünk. Workshopot, szakmai fórumot, sajtótájékoztatót és civil fórumot rendeztünk. Az Irányító Hatóság konferenciáin bemutattuk programunkat. Megjelentünk a Blikkben is. Formailag fontos szempont volt, hogy a nyilvánosság előtt megjelenítsük, hogy projektünk az Európai Unió és a magyar állam támogatásával valósul meg, ezért kiadványainkon, levelezéseinken, szóróanyagainkon, plakátjainkon megjelentetjük az Európai Unió zászlaját és az Európa Terv lógóját. A tájékoztatás és nyilvánosság során szervezeteink az arculati kézikönyv szabályai szerint jártak el. 4. A HORIZONTÁLIS SZEMPONTOK MEGVALÓSÍTÁSA Kerületünkben a szociális ellátásban közreműködő szervezetek, intézmények szakemberei, önkéntesei munkájuk során minden nap gyakorolják az esélyegyenlőség érvényesítését. A projekt képzési programjaiban az esélyegyenlőség biztosítása az adott célcsoportok valós szükségleteinek feltárását és az azokra adandó integrált választ nyújtó megoldások keresését jelentik. A tréningek, a képzések és a pszichoszociális, mentálhigiénés szolgáltatások segítik a közvetlen célcsoport tagjait, hogy képessé váljanak a halmozottan hátrányos helyzetű közvetett célcsoporthoz tartozókat diszkrimináció nélkül segíteni a munkaerőpiaci integrálásban. A képzéseken olyan készségek, skillek, eljárások elsajátítását választottuk, amelyek segítik a résztvevőket a munkájuk során felmerülő konfliktusok hatékony, hosszú távú megoldásában, a személyekre szabott, differenciált ellátás alkalmazásában. Az esélyegyenlőség elvét érvényesítettük akkor is, amikor a képzéseken, tréningeken és más szolgáltatásokon való részvételben segítettük a kisgyermekes nőket is, megszervezve a képzés idejére a gyermekfoglalkoztatást, illetve a gyermekek otthoni felügyeletét. A családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolása érdekében jól hasznosítható módszerek közkinccsé tételét biztosítottuk a napközbeni gyermekellátás civil alternatívái módszertanának a pedagógus továbbképzésbe emelésével, a módszertani útmutató kiadásával. A projektben közreműködő munkatársak, önkéntesek döntő többsége nő, akiket a rugalmas munkaidő biztosításával is segítettük, hogy képesek legyenek jól összehangolni az elvégzendő munkájukat és a családjuk ellátását. A környezetvédelmi szempontok érvényesítése sokoldalúan benne van alapítványunk tevékenységeiben. Így a Nap utcai szomszédság környezetvédelmi, környezetszépítési tevékenységeire, akcióira, a helyi környezetszépítési pályázatokra, amelyek hozzájárultak a szomszédságban élők egy részének környezetük iránt érzett felelősségének, környezettudatos magatartásának kialakulásához. A jelen projektben az együttműködő szervezeteknek is bemutatjuk a szomszédságban elkezdett szemléletformáló környezetvédelmi programjainkat (mint például a Tiszta, virágos lakótelepért pályázat és a Szemétért ajándék akció). Változatlanul új fórumokat biztosítunk az állampolgárok részére a környezetünkre vonatkozó döntéshozatalban való részvételre. A tréningek, a képzés tematikáiban figyelmet fordítottunk a környezet iránti felelősség, a környezettudatos magatartás kialakításának ösztönzésére, együttműködtünk a kerületi Rügyecskék Alapítvány munkatársaival, akik közreműködtek a környezetbarát szemlélet elmélyítésében. Munkánk során környezetkímélő anyagokat használtunk, a közösségi munkahelyteremtésben a hulladék anyagok újrahasznosítására törekszünk. IV. A PROJEKT ERDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSÉRŐL 1. A PROJEKT EREDMÉNYESSÉGI MUTATÓI Pályázatunk tervezésekor sor került a belső és külső értékelési mutatók, a mérföldkövek, az eredmények, a hasznosítási mutatók kidolgozására. Ezek a következők voltak: A projekt tevékenységei, a létrehozott eredmények bemutathatóak, mérhetőek számszerűen is, így például a résztvevő személyek, szervezetek számával, a megjelent példányszámmal, oldalszámmal stb. Ugyancsak bemérhető a tervezett tevékenységek megvalósítása a kijelölt időszakok és időpontok (határidők) szerint. Időpontok és számok tekintetében a projekt megvalósítása pontos volt, a létszámokat túlteljesítettük. A képzések esetén az 52 fő helyett 59 fő részvételéről számolhatunk be, a pszichoszociális szolgáltatásokban pedig a tervezett 30 fő helyett fő vett részt. Számadataink szerint 16 civil szervezet 41 részvevője, 14 önkormányzati intézmény/osztály 20 résztvevője és 2 vállalkozás 7 szakembere vett részt különféle programjainkban. A 68 fős csoport 60 százaléka civil, 29 százaléka önkormányzati, 11 százalék a vállalkozói szektor képviselője. A projektben résztvevő 25 szervezet/intézmény és a 68 résztvevő személy kerületi szinten már jogos és jó alap a hálózati együttműködés kialakításának, fejlesztésének tervéhez. Be kell számolnunk arról is, hogy a pályázati munka szigorú külső monitoring és külső-belső elszámolás/beszámolás mellett folyt. A projektmenedzsment negyedévente szakmai és pénzügyi beszámolót adott át az irányító hatóságnak, amely folyamatos kontrollt jelentett. A projektben folyó munkát a helyszínen is monitorozták egy alkalommal. Itt szólunk arról, hogy a projekt megvalósításában dolgozó Nap Klub Alapítvány, a munkatársaiból épült munkacsoportok, a teamek, a felelős vezetők és a projekt menedzsere nagyon alapos, pontosan tervezett és szervezett munkát végeztek. A határidők betartása, az úgynevezett mérföldkövek elérése, a munka folyamatának és eredményeinek folyamatos ellenőrzése és értékelése rendkívül feszes munkatempót és nagy energiákat igényelt, nagyon igényes és alapos munkát eredményezett. 14

15 A megvalósított programok eredményessége, hasznosíthatósága további vizsgálatokat is igényelt, amelyet mi elsősorban a visszajelző kérdőívek segítségével végeztünk. A hasznosíthatóság elemzésére felhasználtuk a tréningeken csoportmunkában készített vélemények, tervek, elemzések és a visszajelző kérdőívek tartalmait is. Ugyancsak fontos visszajelzést adott a szervezeteknek kiadott nyomonkövető (coaching) kérdőív és a kétnapos nyomonkövető, záró-értékelő tréning megbeszéléseinek tartalma, az ott elhangzott vélemények, javaslatok. A hatékonyság további mutatói lehetnek a résztvevők későbbi munkájában megjelenő új kezdeményezések, vagy a közös tervek, cselekvési programok. Egyről már be is számolhatunk alapítványunk az épülő hálózat, a hálózati együttműködés erős igénye alapján elkészítette a projekt folytatásának tervét egy újabb HEFOP pályázatban, amit meg is nyertünk. Ennek középpontjában az eddigi tevékenységek folytatása mellett a hálózatépítés áll, az együttműködés módszereinek közös kidolgozásával. Ez egyben külső támasz is a projekt eredményeinek fenntarthatóságában. 2. A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A LEHETŐSÉGEKRŐL A projekt megtervezésekor immár három éve többféle kockázattal számoltunk, amelyek hatásait elemeznünk kell. Az előzetesen számba vett várható kockázatok Jelenleg a szociális, a gyermekvédelmi, a bűnmegelőzési és a napközbeni gyermekellátás területén tevékenykedő önkormányzati intézmények munkatársai nincsenek motiválva a civil szervezetekkel való együttműködésre. (Forrás: A pályázat helyzetelemzése) Ez a megállapítás ma is igaz, kivéve a szociális jellegű intézményeket, amelyek közül több intézmény vezetője, munkatársa részt vett a programjainkon. Ugyancsak vállalkoztak a képzéseken való részvételre a rendőrség munkatársai közül is hárman. Változatlanul elzárkóznak a kerületi gyermekvédelmi szolgálatok az ismerkedéstől, az együttműködéstől. Az iskolák túlterhelésre hivatkozva csak formális együttműködésre voltak hajlandók; idegenkednek a civil szervezetektől, nem ismerik ezt a műfajt, sőt magát a szociális ellátó rendszert sem. A napközbeni gyermekellátás vonatkozásában megjelenik a kompetencia-féltés, illetve a saját territóriumra való visszahúzódás biztonsága, a külsőkkel szembeni bizalmatlanság. A mentálhigiénés szolgáltatásokban 2 óvodapedagógus és 2 iskolai pedagógus is részt vett, a munka során kialakult bizalmuk, megértették, sőt aktívan igénybe is vették ezt a segítő szolgáltatást. Természetesen ez a helyzet a hazai pszichológiai kultúra szintjére is jellemző ritka az ilyen szolgáltatás, kevés a pszichológus státus, még a szakemberek is bizalmatlanok, félnek az ismeretlentől. A Józsefvárosi Önkormányzat nem rendelkezik középtávú civil stratégiával a civil szervezetek támogatására, az együttműködésre, kölcsönös a bizalmatlanság. (Forrás: A pályázat helyzetelemzése) Az önkormányzat több programjában megtalálható már az utalás a civil szervezetekkel való együttműködésre, de ez a konkrét esetekben valójában gyakran egyirányú igényeket fejez ki bizonyos feladatok kihelyezésére, átirányítására a civil feltételek ismerete nélkül, illetve az anyagi feltételrendszer biztosítása nélkül. A civil szervezetek minimális erőforrásokkal dolgoznak, valójában intézményes támogatás nélkül, állandó küzdelemmel a fennmaradásért. A forráshiány az önkormányzatoknál is nagy gond. Ebből fakadóan kölcsönös a bizalmatlanság. Lassú elmozdulást tapasztaltunk egymás felé, az önkormányzat szakemberei is lassan nyitnak a civil szervezetek felé, s fokozatosan kezdik megismerni a munkafeltételeiket, munkamódszereiket. Ennek alapján kialakulhatnak kölcsönösen a reális igények, a valós munkakapcsolatok. Az önkormányzat hivatali dolgozói közül 4 fő vett részt a képzéseinken, az önkormányzati intézmények munkatársai közül is 16-an vállalkoztak a képzésekre, a mentálhigiénés szolgáltatások igénybevételére. Többen már együttműködnek a hivatal, illletve az intézmények munkatársainak informálásában, az elérés támogatásában. A józsefvárosi civil szervezetek működési feltételei helyiséggel, infrastruktúrával, eszközökkel való ellátottság, szakemberek foglalkoztatása nem javul a kihívásoknak megfelelő ütemben. (Forrás: A pályázat helyzetelemzése) Ez a megállapítás nagyon sok kisebb-nagyobb szervezettől elhangzott az elmúlt két évben. A legnagyobb gond a megfelelő nagyságú helységek, a fenntartási költség, az infrastruktúra hiánya, olyan fokban, ami már a működést is veszélyezteti. Ezt a gondot nemcsak kerületi szinten- akár a fővárosban, akár a régiókban, akár országosan is meg kellene oldani. A civil szervezetek működése, fennmaradása változatlanul nem kap elegendő támogatást sem az állami, sem az önkormányzati, sem a gazdasági szektortól. A kockázatok kezelésére, csökkentésére törekedve az önkormányzat több osztályával, felelős vezetőjével személyes kapcsolatunk alakult ki, a programjainkon résztvevő munkatársak a személyes munkakapcsolatok révén is segíthetik a civil és önkormányzati szféra jobb partneri és szakmai együttműködését. a projekt támogatására megnyertük kerületünk egyik általános iskolájának igazgatóját, aki egyben a kerületi igazgatói munkaközösség vezetője is. Reményeink szerint az iskolával való hivatalossá váló együttműködés a kölcsönös előnyökre építve segít az önkormányzati intézményekkel való hatékonyabb együttműködésben, s a gyermekek napközbeni ellátásában dolgozó pedagógusok bekapcsolódnak a célcsoportunk képzéseibe, a civil szervezetek működési feltételeinek javítása érdekében szorgalmazzuk a JCK társaság szervezetei közötti hatékonyabb együttműködést, a kölcsönös együttműködési megállapodások kötését, a feltételek jobb kiaknázását, a közös érdekérvényesítést, az együttes pályázást, így az EU-s pályázatokon a konzorciumokban való részvételt. 15

16 3. A PROJEKT EREDMÉNYEINEK FENNTARTHATÓSÁGA Alapítványunk középtávú programjában a tevékenységek, projektek egymásra épülnek, kiegészítik egymást és kölcsönösen hatnak egymásra. Az újonnan megnyert HEFOP-pályázat támogatásával tovább folytatjuk és szélesítjük a kerületben eddig megkezdett hálózatépítő tevékenységet, a képzéseket, szolgáltatásainkat, és a szociális hálózat mellett még jobban bevonjuk a közoktatási intézmények dolgozóit, a pedagógusokat is. A következő évek programjaiban a folyamatosság érdekében folytatjuk a következőket: fejlesztjük civil szervezeteink munkaszervezetét, javítjuk az átláthatóságot, munkatársaink részére is kínálunk pszichoszociális szolgáltatást a keletkező igények szerint, a kimunkált adatbázist folyamatosan karbantartjuk, fejlesztjük, s igények szerint biztosítjuk a szolgáltatást, megjelentetünk egy információs kiadványt, alapítványunk vállalja a napközbeni gyermekellátás civil szervezeti formái módszertanának gondozását, a szakmai továbbképzések keretében módszervásárok tartását, tanfolyamok szervezését, megszervezzük a kiadásra került módszertani kiadvány terjesztését, továbbfejlesztjük a létrejött szakmai együttműködő hálózatot, kialakítjuk az együttműködés munkamódszereit, a közös találkozási pontokat, a szakmai közös nyelvet, tovább dolgozunk közösen a civil, az önkormányzati és a vállalkozói szektor partnerségi viszonyának fejlesztésén, és a szociális feladatokban való együttműködés szervezett kialakításáért, a munkamegosztásért, a források megszerzéséért és elosztásáért. Bízunk abban, hogy a pályázati projektek eredményeként a humánerőforrás-képzés nyomán a szakemberek és önkéntesek sikeresen eljutnak a közvetett célcsoportokhoz, a megszerzett ismeretek és képességek birtokában eredményesen segítik és javítják a hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozó emberek munkaerőpiaci esélyeit. 4. MULTIPLIKÁTOR HATÁSOK Alapítványunk tevékenységeinek középpontjában a helyi közösségfejlesztő munka áll, a helyi demokráciával élni tudó szomszédság kialakítása és fejlesztése. Ebben a munkában értük el a legerősebb megsokszorozó hatásokat, ezt a tevékenységi kört vette át, mintázta a létrejött közeli Futó utcai szomszédság, majd a jelenleg kialakulóban lévő Magdolna utcai szomszédság, a Magdolna negyed. A Magdolna utcai szomszédságot részben kívülről, a kerületi szociális rehabilitáció keretében hozzák létre, animálják a szomszédsági munkában jártas munkaközösség tagjai. A HEFOP-projektben végzett tevékenységek is jelentős mértékben erre a szomszédsági, közösségi munkára épültek, az itt élő emberek élethelyzetének javítását szolgálják. A kerületi civil és önkormányzati szociális szervezetek és intézmények szakmailag nagy érdeklődéssel fogadták a projektünk tevékenységeit, szolgáltatásait, és különös fontosságot tulajdonítottak a kerületi kapcsolatrendszer, a kerületi szintű és szakmai körök szerinti együttműködő hálózat kiépülésének. Ez adta az indíttatást, hogy megpályázzuk a program folytatását megsokszorozását, ily módon folytatni tudjuk a hálózatépítést, a civil hatékonyságot növelő képzéseket és a szakmaiságot erősítő mentálhigiénés szolgáltatásokat. A HEFOP-projekt keretében szervezett programjaink a viszszajelzések alapján igen sikeresek voltak. A projektünk második évében további nyertes pályázók jelentek meg a kerületben. Egy pályázó csoport, akik részben ugyanarra a kiírásra jelentkeztek, a szociális hálózat pszichiátriai betegek rehabilitációjával foglalkozó szervezeteit vette elsősorban célba, ugyancsak a munkaerőpiaci integrációt célozták meg. Hálózatépítő tevékenységükbe ők is bekapcsolták az önkormányzatot, mint partnert. A második kör a közoktatási fejlesztéseket támogató HEFOP-pályázatot nyerte meg. Több iskola összefogva nyert el képzéseket, iskolai integrációs programokat támogató fejlesztést, amely ugyancsak gazdagíthatja a kerületi kapcsolatokat és az együttműködés gyakorlatát. Alapítványunk vezet egy HEFOP es pályázati munkát a nők munkaerőpiaci reintegrációjáért. Ezek a tevékenységek a maguk hatósugaraival nagyon komoly humánerőforrás-fejlesztést és kerületi együttműködést, civil partnerség erősödést jelentenek a kerületben. A programok körültekintő szervezésével a szociális és oktatási területen dolgozó szakemberek és önkéntesek differenciált kiválasztásával, hatékony elérésével további jelentős szakmai fejlesztést érhetünk el a kerületben, és megvalósulhat a kerületi szociális szakmai együttműködő hálózat kiépülése és működése, amely hatékonyságában megsokszorozza a kerületi szociális munkát és a célcsoportok munkaerőpiaci integrációját. V. A PROJEKT PÉNZÜGYI MEGVALÓSÍTÁSA Alapítványunk életében ez volt a második legnagyobb európai uniós projekt, melyet elnyertünk. (Ezt előzte meg 2004-ben a PHARE 2002 projekt, amelyben közel euró összeget nyertünk). A HEFOP 2.2. projektben összesen forint támogatásban részesültünk, melynek 92 százaléka a Nap Klub Alapítványé, forint a Konszenzus Alapítványé és forint a Szigony Alapítványé, mint két konzorciumi partneré. Mint jeleztem, alapítványunknak gyakorlatilag semmilyen tapasztalata nem volt EU-s pályázaton nyert pénzek elszámolásában, így az elszámolások folyamán mondhatni mi is tanultunk, de ugyanígy a közreműködő szervezetek is. A HEFOP 2.2.-ES PÁLYÁZATI PROJEKT PÉNZÜGYI MEGVALÓSULÁSA, AZ ELSZÁMOLÁSI RENDSZER A programot április 1-jével, az Irányító Hatóság engedélyével elkezdtük, de mivel a támogatási szerződés aláírására csak június 6-án került sor, szükségünk volt induló tőkére, így a Józsefvárosi Önkormányzathoz fordultunk segítségért. A képviselő-testület döntése volt szükséges ahhoz, hogy a 20 százalékra kamatmentes visszafizetendő kölcsönt kaphassuk. 16

17 A támogatási szerződés értelmében a 24 hónapig (2005. április 1-től március 31-ig) tartó projektidőszakot nyolc egyenlő szakaszra (3 hónap) osztotta fel az Irányító Hatóság, ezért a szakmai előrehaladásról és a felhasznált költségekről háromhavonta kellett elszámolnunk. Az elszámolási rend A HEFOP 2.2.-es intézkedés végrehajtásában három közreműködő szervezet vett részt: Foglalkoztatási Hivatal (feladata tartalmilag és formailag befogadni a Projekt Előrehaladási Jelentéseket, továbbiakban PEJ-t), a Magyar Állam Kincstár (feladata a pénzügyi ellenőrzés), a Strukturális Alapok Program Iroda továbbiakban STRAPI (feladata a projekt szakmai megvalósulásának ellenőrzése), és mind e három szervezet fölött áll az Irányító Hatóság. Összességében elmondható, hogy ennek egyenes következménye volt, hogy nagyon nehezen jutottunk és jutunk hozzá az elszámolt, illetve az elköltött összegekhez. A PEJ-ek elszámolásának útmutatója szerint 60 nap a kifi zetési határidő, amennyiben hiba van az elszámolásban, felfüggesztik a 60 napot, további 15 napot adva a hiánypótlásra. Már az első PEJ beadásakor, mely június 27-én volt, olyan hiba miatt ejtették ki az elszámolt számlánkat, amire nem is gondoltunk: nevezetesen a konfliktuskezelő tréninget Mátraszentimrén tartottuk, viszont a benyújtott számlán Páty szerepelt székhelyként a pecséten (miután a szállást adó kft. székhelye itt volt, és a telephelye értelemszerűen a program helyszínén, Mátraszentimrén volt: Gertrúd vendégház). Ebben a PEJ-ben mindössze ezt az egy hibát találta a MÁK, de ez is éppen elég volt, hogy a 60 nap helyett 120 nap múlva kapjuk meg a csökkentett támogatási összeget.(a továbbiakban cégkivonattal kellett bizonyítanunk a cég mátraszentimrei létezését, és a számlát az IH engedélyével lehetett csak újra elszámolni). További hibaforrások E hibából tanulva fokozottan figyeltünk a számlakibocsátók számláira; felhívtuk figyelmüket a szabályos számlák kiadására. Ily módon a 2. PEJ-ünket sikerült hibátlanul beadni, és az 1. PEJ-jel együtt megkapni az elköltött támogatási összeget. Ám nem úgy a 3. PEJ-t, amelyből a MÁK munkatársa forintot visszatartott. Ez esetben is minden hiba csak félreértésből adódott. A fő ok elsősorban az volt, hogy időközben megváltozott a MÁK-koordinátor személye, aki olyan hibákat rótt fel nekünk, amelyeket a már ellenőrzött 1-es, illetve 2-es számú PEJ folyamán benyújtott elszámolásokban vélt. Például: megbízási, vállalkozói szerződések, a bérek és járulékok elszámolásához szükséges bérjegyzékek, munkaköri leírás a programban közreműködő személyek részére még a megbízási szerződéshez is munkaköri leírást kért volna, holott ez a munkaviszonyhoz kapcsolódó kategória, továbbá teljesítésigazolás hiánya a számlákhoz, a képviselő nyilatkozata a bankkivonatokon szereplő tételek kifizetéséhez. Így az elmondottak miatt a több mint 1,5 millió forinttal csökkentett összeget is sikerült 5 hónap múlva megkapnunk. Újabb nehézségek Elérkezvén a 4. PEJ beadásához, már tetemes összeg gyűlt öszsze: forint. A április 27-én tartott helyszíni (szakmai és pénzügyi) ellenőrzés folyamán megegyeztünk a MÁK munkatársaival, hogy két tétel elszámolására szerződésmódosítást kezdeményezünk (ugyanis a MÁK munkatársa nem fogadta el a 3.2. Eszközbeszerzési soron a kisértékű eszközök beszerzését, mondván, hogy ezt a 4.1. soron kell elszámolni.) Ez valószínűsíthetően az elszámolások tapasztalatai alapján adódott, hiszen az eredeti elfogadott költségvetésben is a 3.2. soron tételesen felsoroltuk, hogy mit szeretnénk venni, természetesen ebben benne voltak a kisértékű eszközök is. A helyszíni ellenőrzés folyamán egyébként szakmai és pénzügyi vonatkozásban hibát nem találtak az ellenőrző szervezetek munkatársai. Idáig eljutva sikerült elérnünk, hogy 90 nap múlva megkaptuk az elszámolt összeget. Az 5. PEJ-ünkben újabb, idáig nem kifogásolt tételt talált a MÁK munkatársa, nevezetesen, hogy a 3.3.-as számú soron bért, megbízási díjat, járulékait nem lehet elszámolni, azt át kell csoportosítani az 1.2.-es sorra. Így 2006 júniusában e két problémára hivatkozva, a MÁK munkatársának felhívására beadtuk a szabályos szerződésmódosítási kérelmünket az FH-hoz, MÁK-hoz, STRAPI-hoz. Az idő telt-múlt, már beadtuk a 6. PEJ-t, amelyet már az előleg terhére számoltak el, ami kiderült az 5-ös számú PEJ-ből levont összegből, mert a kifi zetések elérték a támogatás 80 százalékos mértékét. Változások Időközben, nem tudni, hogy minek a hatására a fölöttes szervezetek felrúgták az egész elszámolási rendet, megszüntették benne az FH közreműködését, ugyanígy a MÁK-tól áttették az ESZA-hoz (Európai Szociális Alap) a pénzügyi elszámolást, a STRAPI-t átnevezték Strukturális Alapok Kutató Intézetévé, megváltoztatva ezzel az eddigi koordinátoraink személyeit is. Közben kitalálódott egy újabb lehetőség, amelyet EPEJ néven hoztak be a tudatunkba, melynek az a lényege: az elszámolást ezentúl hathavonta tehetjük meg egy számítógépes program keretében, amely lehetővé teszi a számlák számítógépes rögzítését, és ez lehetővé teszi, hogy az eddiginél gyorsabban juthassanak a pályázók a támogatási összegekhez. (Az EPEJ-nek időbeni korlátai nincsenek, bármikor beadható, a PEJ-ek elszámolási határideje 3 hónapról 6 hónapra változott. Véleményem szerint erre a munkafeladat átszervezésére a közreműködő szervezetek nem voltak kellőképpen felkészülve, az informatikai rendszer az EPEJ-ek rögzítésénél újabb hibákra derít fényt, ezért folyamatosan változtatásoknak van kitéve.) 17

18 Most pillanatnyilag ott tartunk, hogy a december 27-én benyújtott 7. EPEJ-ünkről semmi hírt nem tudunk, a számítógépes EMIR rendszerben még nem került rögzítésre. A probléma csak az, hogy időközben elérkeztünk a projekt megvalósításának a végéhez, be kell adunk az utolsó 8-as számú PEJ-t, majd azt követően a zárójelentést. Mint korábban már jeleztem, 2006 nyarán beadtuk a szerződésmódosítási kérelmünket, és most, február végén még mindig nem kaptunk semmiféle visszajelzést a módosítás elfogadásáról. Miután az FH és a MÁK kikerült a rendszerből, csak a STRA- PI-t tudjuk kérdezgetni. Ez idáig minden héten fölhívtuk az új koordinátort, aki azt az információt adta és adja folyamatosan, hogy nem került elfogadásra még egy kormányszintű rendelet, amely felhatalmazza őket arra, hogy elfogadhassák a szerződésmódosítási kérelmünket. Összegzés helyett Ezek voltak a lemeztelenített tények és problémák az első HE- FOP intézkedés elszámolásai során, és bár már a következő héten határidő szerint be kell adnunk az utolsó, a 8. EPEJ-t, a szerződésmódosításon még mindig ott a kérdőjel, ami az elszámolásra is vonatkozik. Bár a program során rendkívül sok, a megvalósítást segítendő információs nap szerveződött a kedvezményezettek részére, mégis többnyire olyan érzésünk volt, hogy a szabályok csak egyoldalúan működnek. A pályázati program megvalósítása során munkatársaink és munkacsoportjaink, valamint nagyon sok szervezet, intézmény és személy találkozott a HEFOP Európai Uniós pályázat megvalósításának valóságával. A résztvevő szervezetek és személyek csak áttételesen, de munkatársaink közvetlenül megtapasztalták az Irányító Hatóság lassú és a szabályokat változtató vagy nem kellően ismerő munkáját,amely mintha nem ismerné a hazai civil szektor állapotát, munkakörülményeit, anyagi lehetőségeit. Nagyon nagy ellentmondást kellett feldolgoznunk és áthidalnunk a szervezet elkötelezett feladatvállalása és az Irányító Hatóság akadályozó munkastílusa között. Úgy éreztük, hogy a program megvalósításában a felelősségvállalás kissé egyoldalú volt. AZ EGY KÚTRA JÁRUNK... PROJEKT MENEDZSERE GYŐRI JOLANDA, SZAKMAI VEZETŐJE NAGY JÓZSEFNÉ, PROJEKTASSZISZTENSEI CSŐKE ZITA, SZÁSZ ANNA, SZABÓ MÁRTA 18

19 KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK Pályázó szervezet Nap Klub Alapítvány 1082 Budapest, Leonardo da Vinci u Telefon/fax: (06-1) Konzorciumi tagok Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezete 1025 Budapest, Zöldlomb u. 24/a. Telefon: (06-1) Szigony Alapítvány a Közösségi Pszichiátriáért 1082 Budapest, Szigony u. 13/a. Telefon: (06-1) Egyéb partnerszervezetek Menhely Alapítvány Hajléktalan Szociális Otthon 1082 Budapest, Vajdahunyad u. 3. Telefon: (06-1) Külső Józsefvárosi Református Diakónia Alapítvány 1089 Budapest, Kőris u. 13. Telefon: (06-1) RÜGYECSKÉK Ember- és Környezetvédelmi Közhasznú Alapítvány 1085 Budapest, József krt. 82. Telefon/fax: (06-1) Budapesti Városvédő Egyesület Józsefvárosi Csoportja 1084 Budapest, József u. 37. Telefon/fax: (06-1) Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma, Gyermekbarát Ház 1196 Budapest, Zrínyi u. 97. Telefon/fax: (06-1) Tisztviselőtelepi Önkormányzati Egyesület 1089 Budapest, Bláthy Ottó u. 15. Telefon: (06-1) Józsefvárosi Önkormányzat 1082 Budapest, Baross utca Telefon (központi): (06-1) Práter Ének-zene Tagozatos Általános Iskola (OM: 34927) 1083 Budapest, Práter u. 15. Telefon: (06-1) , RÉV8 Rt Budapest, Práter u. 22. Telefon: (06-1) RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK, INTÉZMÉNYEK Civil szervezetek Oltalom Karitatív Egyesület Központi Iroda 1086 Budapest, Dankó u. 9. Telefon: (06-1) Wesley János Lelkészképző Főiskola Szociális Munkás Képző Tanszéke 1086 Budapest, Dankó u Telefon: (06-1) Közös Nevező Klub 1098 Budapest, Toronyház u.17/b Telefon: (06-1) József Attila lakótelep, Dési Huber István Művelődési Ház Létra Közhasznú Alapítvány 1081 Budapest, Kiss J. u. 17. Telefon: (06-20) Megálló Csoport Alapítvány a Szenvedélybetegekért 1083 Budapest, Szigony utca 37. Telefon: (06-1) Nagycsaládosok Országos Egyesületének Józsefvárosi Csoportja 1084 Budapest, Déri Miksa u. 18. Telefon: (06-1) Tudor Alapítvány 1125 Budapest, Kiss Áron u. 16. Telefon: (06-1) Állami és önkormányzati intézmények Józsefvárosi Polgármesteri Hivatal, Gyermekvédelmi Osztály 1082 Budapest, Baross utca Telefon: (06-1) Józsefvárosi Polgármesteri Hivatal, Szociális Osztály 1082 Budapest, Baross utca Telefon: (06-1) Józsefvárosi Családsegítő Szolgálat 1081 Budapest, Népszínház u. 22. Telefon: (06-1) Magyar Művelődési Intézet 1010 Budapest, Corvin tér 8. Telefon: (06-1) XX. kerületi Családsegítő Szolgálat 1201 Budapest, Nagy Győri István u /a. Telefon: (06-1) BRFK VIII. Kerületi Rendőrkapitánysága 1084 Budapest, Víg u. 36. Telefon: (06-1) Őszirózsa Gondozó Szolgálat 1087 Budapest, Mátyás tér 4. Telefon: (06-1) Idősek klubja Víg otthon 1084 Budapest, Víg u. 18. Telefon: (06-1) NAPSUGÁR Napközi Otthonos Óvoda 1086 Budapest, Dankó utca 31. Telefon: (06-1) KOSZORÚ Napközi Otthonos Óvoda 1086 Budapest, Koszorú utca Telefon: (06-1) Losonci Téri Általános Iskola 1083 Budapest, Losonci tér 1. Telefon: (06-1) Németh László Angol-Zene Tagozatos Általános Iskola 1084 Budapest, Német u. 14. Telefon: (06-1) Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8. Telefon: (06-1) Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet 1134 Budapest, Tüzér u Telefon: (06-1) Gazdasági szervezetek, vállalkozók RÉV8 Rt Budapest, Práter u. 22. Telefon: (06-1) Molnárné Cséka Zsuzsa, építész-tervező 1082 Budapest, Hock János u. 3. Telefon: (06-30)

20

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3. Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0102 PÁLYÁZÓ: Segítők Innovatív Közössége Közhasznú Egyesület

Részletesebben

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 ELŐZMÉNYEK A DDRFK PROGRAMTAPASZTALATAI OFA programok: Újra Dolgozom Program (tartós munkanélkülieknek) Roma referensi, Lépésről-lépésre Program (roma

Részletesebben

TÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0038 Esély a tanulásra

TÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0038 Esély a tanulásra TÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0038 Esély a tanulásra Pályázati kiírás Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program Kódszám: TÁMOP-3.2.3/08/2 Cím: Építő közösségek - a közművelődés a nem

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei Társadalmi Megújulás Operatív Program Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és

Részletesebben

A pedagógiai szakmai szolgáltató tanfolyamai 2012/2013 AKKREDITÁLT TANFOLYAMOK

A pedagógiai szakmai szolgáltató tanfolyamai 2012/2013 AKKREDITÁLT TANFOLYAMOK PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY pedagógiai szakmai szolgáltatás OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail: prizmaegymi@prizmaegymi.hu

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004.április 26-i ülésére Tárgy: Szociális célú pályázatokhoz Képviselő-testületi határozat Előadó: Koósné Stohl Ilona Intézményvezető

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Előadók: N. Kollár Katalin, Tamás Márta 2012. április 24. Milyen törvények és rendeletek vonatkoznak

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben 3. komponens Fiatalok prevenciós és tanácsadó programja Moravcsik-Kornyicki Ágota Szakmai

Részletesebben

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna.

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás Dr. Majoros Anna igazgatóhelyettes Erősségek Az intézet hírneve Nyitottság innovációra Vezetői

Részletesebben

Református Diakóniai Felnőttképzési Intézmény. Szabó Anna Felnőttképzési vezető

Református Diakóniai Felnőttképzési Intézmény. Szabó Anna Felnőttképzési vezető Református Diakóniai Felnőttképzési Intézmény Szabó Anna Felnőttképzési vezető Nem akkreditált, egyházunk által elfogadott képzések Kreditpontos szociális szférában, munkatársi továbbképzés Felnőttképzési

Részletesebben

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében TÁMOP-5.5.1.A-10/1-2010-0011 Horizontális célkitűzések megvalósítását elősegítő helyi közösségi kezdeményezések, programok támogatása A projekt

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE A Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum projekt tevékenységeinek bemutatása Petrovicsné Takács Rózsa

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013.

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013. Körösladányi Általános Művelődési Központ Zöldág Napköziotthonos Óvodája és Bölcsődéje 5516 Körösladány, Arany János utca 7. E-mail: klovoda@fuzestv.hu; zoldagovi@gmail.com / Web: www.amkkorosladany.hu

Részletesebben

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság.

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság. Önéletrajz Név Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail discipula@freemail.hu Állampolgárság magyar Születési idő 1959. 01. 01. munkahelyek Időtartam (-tól -ig)

Részletesebben

EGYÜTTES ERŐVEL. Munkaerő-piaci reintegráció a hajléktalanellátásban. EQUAL projekt (2005. 07. 01 2007. 12. 31.)

EGYÜTTES ERŐVEL. Munkaerő-piaci reintegráció a hajléktalanellátásban. EQUAL projekt (2005. 07. 01 2007. 12. 31.) The EQUAL Programme is funded by the European Social Fund and the Hungarian Government. Az EQUAL Programot az Európai Szociális Alap és a Magyar Kormány finanszírozza. EGYÜTTES ERŐVEL Menhely Alapítvány

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

Elszámolható költségek

Elszámolható költségek Összefoglaló a munkaerő-piaci tervezetekről és kiírásokról Program 2.4.5-12/7. 05.01- től 06.01- ig szakmai Rugalmas munkahelyek - Előkészítő, megalapozó - Szervezeti szükségletfelmérés, képzés - Munkafolyamatok,

Részletesebben

.comtárs. Program címe: Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18.

.comtárs. Program címe: Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18. Program címe:.comtárs Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18. Kérelmező neve: Tiszta Jövőért Közhasznú Alapítvány Program rövid leírása Célunk a segítésre motivált

Részletesebben

Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése

Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0582 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése Új horizont projekt A projekt összegző adatai: - A projekt megvalósításának kezdete: 2012. május 1. -

Részletesebben

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

DÉMÉTER PROGRAM AZ ABA- NOVÁK KULTURÁLIS KÖZPONTBAN

DÉMÉTER PROGRAM AZ ABA- NOVÁK KULTURÁLIS KÖZPONTBAN DÉMÉTER PROGRAM AZ ABA- NOVÁK KULTURÁLIS KÖZPONTBAN TÁMOP 3.2.3/09/1-2009-0042 Építő közösségek, közművelődési intézmények az élethosszig tartó tanulásért 1.kör: Program a közművelődési intézményrendszer

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben

Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának SAJTÓMAPPA. Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171

Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának SAJTÓMAPPA. Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171 SAJTÓMAPPA Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171 Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának ösztönzése 2013. november 20. MEGHÍVÓ Projektindító sajtóbeszélgetésre Projekt

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

2008. évi közhasznúsági jelentés

2008. évi közhasznúsági jelentés Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. 2008. évi közhasznúsági jelentés Ózd, 2009. május 19.. Dr. Török Béla ügyvezető PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÚ KOMPLEX MUNKAERŐPIACI PROGRAMOK 1. Borsod-Gömör-Abaúj

Részletesebben

TÁMOP -5.2.5-08/1-2008-0089

TÁMOP -5.2.5-08/1-2008-0089 Ismertető a ReFoMix Nonprofit Közhasznú Kft. Fecske Családok Átmeneti Otthona Gyermekek és fiatalok integrációs programja TÁMOP -5.2.5 / 08 /1 / A Gyermekvédelmi komponens pályázatáról TÁMOP- 5.2.5-08/1-2008-0089

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Kht.

Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Kht. Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Kht. 2006. évi Közhasznúsági Jelentés Ózd, 2007. május 17.. Dr. Török Béla ügyvezető PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÚ KOMPLEX MUNKAERŐPIACI PROGRAMOK 1. Borsod-Gömör-Abaúj Újra Dolgozom+

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020.

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. A koncepcióban megfogalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a felelősöket

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Lépés előnyben TÁMOP-2.4.2/B-09/1-2010-0001

Lépés előnyben TÁMOP-2.4.2/B-09/1-2010-0001 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Lépés előnyben TÁMOP-2.4.2/B-09/1-2010-0001 Támogató: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Egészségi

Részletesebben

Pályázati támogatások

Pályázati támogatások Pályázati támogatások 2011. 2010. 2008. 2007. Időtartam2011. 06. 01. -2011. 10. 31. Eredmény: pedagógiai fejlesztés, családterápia biztosítása; működési kiadásokhoz hozzájárulás Támogatás mértéke: 103.000

Részletesebben

Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására TÁMOP-5.4.9-11/1

Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására TÁMOP-5.4.9-11/1 Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására TÁMOP-5.4.9-11/1 Kedvezményezett: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Célok A program célja: a szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 januárjában végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási

Részletesebben

TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése

TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése A sikeres közoktatás-fejlesztés érdekében kulcsszerep hárul a hálózati, horizontális tanulás mintaadó tartalmait

Részletesebben

Naprakész tudás. Munkavédelmi és munkaügyi szakterületi képzések

Naprakész tudás. Munkavédelmi és munkaügyi szakterületi képzések TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Naprakész tudás Munkavédelmi és munkaügyi szakterületi képzések Előadó: Pató Ágnes Tevékenység

Részletesebben

Megvalósult és lezárt ÓMI projektek

Megvalósult és lezárt ÓMI projektek Megvalósult és lezárt ÓMI projektek Építő közösségek TÁMOP 3.2.3/08/2-2009-0056 Hagyomány tehetség korszerűség 2009. 07. 01.-2011. 06. 30. 33. 176. 089 Ft Tudásdepó expressz TIOP 1.2.3 /09/1-2009-0025

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA 2015. 06. 22. Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakképző Iskola SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA TÁMOP 3.1.4.C 14-2015-0217 jelű projekt

Részletesebben

A NAP KLUB ALAPÍTVÁNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A NAP KLUB ALAPÍTVÁNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A NAP KLUB ALAPÍTVÁNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Budapest, 2005. július 1 1. A Nap Klub Alapítvány munkaszervezete 1.1. A Nap Klub Alapítvány (továbbiakban: Alapítvány) munkaszervezete az elnök,

Részletesebben

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató Az élethosszig tartó tanulás megalapozása: a regionális képző központok közreműködése a foglalkoztatási rehabilitációban Az oktatás a jövőről való gondoskodás Arisztotelész Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Részletesebben

A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében. Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória

A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében. Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület bemutatása A Figyelj

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Report of Module IV. Seminar-design

Report of Module IV. Seminar-design Comenius 2.1 E:BOP Empowerment: Burn Out-Prevention Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Report of Module IV. Seminar-design (MAGYARORSZÁG) E-BOP Nemzetközi projekt Konstruktív magatartásváltoztatás

Részletesebben

Beszámoló a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok tevékenységéről, hálózatuk aktuális helyzetéről

Beszámoló a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok tevékenységéről, hálózatuk aktuális helyzetéről Beszámoló a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok tevékenységéről, hálózatuk aktuális helyzetéről A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok és az NDI kapcsolata Az NDI feladata, hogy az országban található összes

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program

Társadalmi Megújulás Operatív Program Kiemelt projekt tervezési felhívás a Társadalmi Megújulás Operatív Program A hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának szakmai és módszertani megalapozása című tervezési felhíváshoz

Részletesebben

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Kedvezményezett: Szarvas Város Önkormányzata TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Esélyegyenlőségi programok megvalósítása a szarvasi közoktatásban ****** Minden gyermeknek joga van a legjobb tanárhoz, a legeredményesebb

Részletesebben

A projekt bemutatása. Készítette: Bartal Attila, projektvezető MEREK

A projekt bemutatása. Készítette: Bartal Attila, projektvezető MEREK A projekt bemutatása Készítette: Bartal Attila, projektvezető MEREK 1. Projektkörnyezet 2. A projekt céljai 3. Tanulságok 1. Környezet MEREK: Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja Nemzeti Erőforrás

Részletesebben

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény komplex szolgáltatásainak

Részletesebben

2. Melléklet - A Közép-magyarországi Regionális Szociális Módszertani Konzorcium képzései

2. Melléklet - A Közép-magyarországi Regionális Szociális Módszertani Konzorcium képzései 2. Melléklet - A Közép-magyarországi Regionális Szociális Módszertani Konzorcium képzései Továbbképzés neve, engedélyszáma Célcsoport Helyszín, időpont Pontért ék Ár Kapcsolattartó 1 Mentálisan hanyatló

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

Szervezeti szintű szaktanácsadói tapasztalatok

Szervezeti szintű szaktanácsadói tapasztalatok Szervezeti szintű szaktanácsadói tapasztalatok Az alábbiakban a 2015. április 1. és június 30. közötti időszakban a szaktanácsadói rendszer országosan ellátandó területein megvalósult látogatásainak tapasztalatait

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Társadalmi Megújulás Operatív Program /TÁMOP/ Támogatás intenzitás: 100 % - vissza

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

Igazgató: Szabó Győzőné

Igazgató: Szabó Győzőné JÁSZ-NAGYKUN- SZOLNOK MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET PEDAGÓGIAI SZAKMAI ÉS SZAKSZOLGÁLAT, SZOLNOK PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS OM azonosító szám: 102312 OKÉV nyilvántartási szám: 16-0058-04 5000 Szolnok,

Részletesebben

TANULÁS MAGATARTÁSKULTÚRA ÉLETVEZETÉS

TANULÁS MAGATARTÁSKULTÚRA ÉLETVEZETÉS TANULÁS MAGATARTÁSKULTÚRA ÉLETVEZETÉS Tapasztalatok tanoda-programok működéséről Előadó: Dr. Szakácsné Foki Katalin, elnök Iskolakultúráért Esélyteremtésért Egyesület Győr Iskolakultúráért-Esélyteremtésért

Részletesebben

PK101027A Elégedettségi értékelő. Továbbképzés A pedagógusok szakmai kiégésének megelőzése

PK101027A Elégedettségi értékelő. Továbbképzés A pedagógusok szakmai kiégésének megelőzése PK7A Továbbképzés címe: A pedagógusok szakmai kiégésének megelőzése Helyszín: Városi Óvodai Intézmény; Jászberény, Mártírok útja. Időpont..7.,..8.,..9., Oktató(k) Dr. Váry Annamária Résztvevők száma: 6

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17.

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. 2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati

Részletesebben

VÁLTS jegyet az életbe! program

VÁLTS jegyet az életbe! program VÁLTS jegyet az életbe! program - Budapest, 2013. november 28. - Program célja Vas megyében hatékony megoldásokkal segíteni a hátrányos helyzetű 16-24 éves munkanélküli fiatalok foglalkoztatását, akinek

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

Az iskolapszichológiai,

Az iskolapszichológiai, Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Készítette: Czirjákné Vértesi Marianna klinikai gyermek szakpszichológus B.-A.-Z. Megyei Ped.Szakszolg. Miskolci Tagintézményének igazgatója Pszichológiai

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

CSAT projekt az egészségesebb párkapcsolatokért

CSAT projekt az egészségesebb párkapcsolatokért Program címe: CSAT projekt az egészségesebb párkapcsolatokért Tanúsítvány száma: 2/2015 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. február 4. Kérelmező neve: Drogprevenciós Munkacsoport Program rövid leírása

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv

Gyermekvédelmi munkaterv DÉVAVÁNYAI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODAI,BÖLCSŐDEI INTÉZMÉNYEGYSÉG 5510 Dévaványa, Eötvös út 2. Telefon/fax: 06-66/483-149 E-mail: devaovik@gmail.com BÖLCSŐDEI Gyermekvédelmi munkaterv Készítette:Diósné

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Bencze Györgyné Hajni VIII. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia 2009. május 29. Az ifjúsági munka foglalkozásszerű vagy önkéntes

Részletesebben

Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény

Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Jó gyakorlat megnevezése: A tanulás ne legyen lecke a gyermeknek, hanem szívdobogtató élmény (József A) A motiváció,

Részletesebben

Pályára lépünk. Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft.

Pályára lépünk. Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft. Pályára lépünk Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft. Innovatív, integrált non-profit munkaerő-piaci modell kísérleti bevezetése a pályakezdő (és részben megváltozott munkaképességű) fiatalok nyílt munkaerőpiaci

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és

Részletesebben

KOMNUKICIÓS ÉS PR TERV

KOMNUKICIÓS ÉS PR TERV KOMNUKICIÓS ÉS PR TERV 1. Célok A referencia-intézmény egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal, szervezeti innovációval rendelkező

Részletesebben

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola A program megvalósításának helyszíne: Than Károly Ökoiskola Nyelvi előkészítő gimnázium

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben