Háttérdokumentum Jász-Nagykun-Szolnok megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Háttérdokumentum Jász-Nagykun-Szolnok megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához"

Átírás

1 Háttérdokumentum Jász-Nagykun-Szolnok megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához szeptember

2 Tartalomjegyzék 1. Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásából...3 Alapvetés Jász-Nagykun-Szolnok megye kutatás-fejlesztési és innovációs helyzetelemzése K+F potenciál Innovációs szereplők bemutatása SWOT elemzés Lehetséges megyei jövőkép Fejlesztési területek, kitörési pontok meghatározása Felhasznált források jegyzéke

3 1. Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásából Jelen háttéranyag Jász-Nagykun-Szolnok megye intelligens szakosodási stratégiához (S3) kapcsolódó prioritásainak kialakításához kíván segítséget nyújtani. Az intelligens szakosodási stratégiák az Európai Bizottság kezdeményezésére készülnek Európa-szerte nemzeti és területi szinten annak érdekében, hogy a Strukturális Alapok felhasználása hatékonyabbá váljon, valamint fokozható legyen a szinergia a különböző közösségi, nemzeti és regionális szintű szakpolitikák, illetve a köz- és magánforrásokból finanszírozott beruházások között. Az intelligens specializáció keretében azonosításra kerülnek minden térség egyedi jellemzői és értékei, a folyamat pedig segít rámutatni az egyes térségek versenyelőnyeire, felsorakoztatva a regionális szereplőket és erőforrásokat egy, a kiválóságra épülő jövőkép mögé. Az intelligens specializáció (smart specialisation) keretében azonosítani szükséges az adott térség (jelen esetben megye) egyedi jellemzőit és értékeit, egyben rá kell mutatni a térség versenyelőnyeire, és ki kell alakítani azt a jövőképet, mely a helyi szereplők aktív közreműködésével és a térségi erőforrásokra támaszkodva tud megvalósulni. A stratégia célja továbbá a megyék innovációs rendszerének megerősítése és innovációs teljesítményének növelése. A stratégia alkotás leghangsúlyosabb eleme azon lehetséges irányok, ágazatok meghatározása, melyek az intelligens szakosodás alapját adhatják, ezen ágazati adottságok erősítése, és egy nemzetközileg is versenyképes innovációs rendszer alapjainak meghatározása. A megye az Alföld közepén fekszik, összesen hét megyével határos, azonban leginkább Pest és Heves megyékkel jellemezhető erősnek a kapcsolata. Építve a táji és környezeti adottságokra a terület-hasznosításban a mezőgazdasági művelés a domináns. A megyében kiválóak a talajadottságok, magas a napsütéses órák száma, és az öntözés is biztosított, mindez megfelelő alapot nyújt a magas színvonalú mezőgazdasági termeléshez. A megye természeti értékei közül még kiemelhető a termálvíz vagyon, és a védett természeti értékek sora, melyek a gyógy- és ökoturizmus számára kedvező. A megújuló energiaforrások tekintetében a biomassza, a geotermikus hőenergia, illetve a nap és a szélenergia hasznosítása is jelentős potenciállal rendelkezik a térség. 3

4 A megye lakosságszáma csökkenő, foglalkoztatási és munkanélküliségi adatai országos összehasonlításban kedvezőtlenek, ugyanakkor elmondható, hogy a kelet-magyarországi megyékhez képest még mindig kedvezőbb, mely elsősorban Budapest közelségének és a megyében megtelepült nagy multinacionális vállalatoknak köszönhető. A megyében magas szintű a középfokú oktatás színvonala, a gimnáziumok mellett megtalálhatóak az agráriumés az ipar igényeit kiszolgáló szakképző intézmények is. A megye legnagyobb felsőoktatási intézménye a Szolnoki Főiskola, melyben gazdasági, kereskedelmi és turisztikai alapképzési szakok, illetve a vidékfejlesztési és az agráriumhoz kapcsolódó műszaki képzések vannak jelen. A megye felsőoktatási kínálatból hiányoznak a műszaki és természettudományi képzések, melyekre azonban a térségi ipar részéről kifejezett igény mutatkozik. Országos összehasonlításban, a megyében az egyik legalacsonyabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, melynek oka a megyei felsőoktatási kínálat gyengesége, illetve a diplomások nagy arányú elvándorlása. A megye kedvező földrajzi elhelyezkedése és elsősorban a vasúti közlekedésben betöltött kiemelkedő szerepe indokolja, hogy a helyi szereplők a logisztikára, mint kitörési pontra tekintsenek, azonban a potenciál kiaknázásának előfeltételeként még jelentős közlekedési infrastruktúra fejlesztésekre van szükség a térségben (M4, M8 autópályák megépítése). Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdasági teljesítményét tekintve az ország kevésbé fejlett megyéi közé tartozik, az egy főre jutó GDP értéke Ft volt 2012-ben, mellyel mindössze a 15. helyet foglalja el a megyék rangsorában és jelentősen elmarad az országos átlagtól is ( Ft). A megye gazdaságának ágazati szerkezetét tekintve a fő nemzetgazdasági ágazatok közül a mezőgazdaság 9,1 százalékos részaránya az országos átlag közel kétszerese, az ipar 37,1 százalékos részaránya pedig több mint 10 százalékponttal haladja meg az országos értéket, a szolgáltató szektor részesedése mindössze 48.8 százalékos, szemben az országos 64,66 százalékkal. A nemzetközi nagyvállalatok megyei jelenlétének köszönhetően a megyében országos összehasonlításban a hetedik legmagasabb volt az egy lakosra jutó külföldi befektetések mértéke 2012-ben. Az elemzések és más fejlesztési stratégiák alapján megállapítható a megye specializálódásának iránya, mely az alábbi ágazatokat foglalhatja magába: elektronika, híradástechnika; turizmus; mezőgazdaság; élelmiszeripar; logisztika; gépipar. 4

5 A kutatás-fejlesztési ráfordítás Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2012-ben 4 milliárd forint volt, ezzel az országos K+F ráfordítás 1,12 %-a generálódott a megyében. A kutató-fejlesztők száma 2012-ben mindössze 178 fő volt, mellyel a 14. helyen áll a megyei rangsorban. Az összes megyei K+F ráfordítás GDP-hez viszonyított aránya 0,51 %, ami az 1,17 %-os országos értéknek kevesebb, mint a fele. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a vállalkozói szektor részesedése a K+F kiadásokból 88,72 %-os, mely döntően a felsőoktatási és kormányzati K+F tevékenység hiányának tudható be. A K+F ráfordítások a feldolgozóiparban, azon belül is a gépgyártás terén koncentrálódnak. A megyei szerveztek által elnyert K+F+I pályázati források nagyon alacsonyak, gyenge a megyei vállalatok támogatás felszívó ereje. A megye innovációs rendszere meglehetősen hiányos képet mutat. A Szolnoki Főiskolán, és a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Karcagi Kutatóintézetén kívül más felsőoktatási vagy nonprofit kutatószervezet nem végez említhető kutatás-fejlesztési tevékenységet. Az innovációs intézményi háló hiányosságait mutatja a hatékonyan működő támogató és hídképző szervezetek hiánya is. Mindemellett lehet építeni a megyében működő multinacionális nagyvállalatok és a hozzájuk kapcsolódó hazai beszállítói kör kutatás-fejlesztési kapacitásainak növelésére, a vállalatok és a nonprofit szféra közötti K+F együttműködések erősítésére. A SWOT analízis során feltérképeztük a megye innovációs teljesítményét befolyásoló belső és külső tényezőket, definiáltuk azokat az erősségeket, gyengeségeket és lehetőségeket, melyeket figyelembe véve megfogalmazható az a jövőkép, mely a lehető legpontosabban megfogalmazza az intelligens-specializáció által elérendő helyzetet. Jász-Nagykun-Szolnok megye lehetséges jövőképe: Jász-Nagykun-Szolnok megye váljon egy élhető, fejlődő, az innovációs folyamatokat támogató, nemzetközileg is versenyképes ágazatokat felvonultató megyévé az innovációés tudásalapú gazdaságfejlesztésen keresztül, építve a kedvező földrajzi és természeti adottságaira, tradicionális értékeire. Jász-Nagykun-Szolnok megye as időszakra vonatkozó kidolgozandó intelligens szakosodási stratégiájának átfogó célja: 5

6 A megye versenyképességének növelése innováció-orientált gazdasági környezet kialakításával, ezáltal javítva a lakosság életszínvonalát Jász-Nagykun-Szolnok megyében A megfogalmazott lehetséges vízió és stratégiai cél elérése az alábbi 3 fő fejlesztési területen keresztül valósulhat meg: F1. A megyei innovációs környezet fejlesztése F2. Vállalkozások innovációs képességének fejlesztése, versenyképességük megerősítése, a régió kulcs ágazataiban F3. A K+F+I szereplők közti együttműködések erősítése A megyei stratégiai dokumentumok alapján a megyében az alábbi ágazatok megjelenése, koncentrációja erős, melyek alapul szolgálhatnak az intelligens szakosodás irányaihoz is: elektronika, híradástechnika, gépipar (vasúti járműgyártásra, mezőgazdasági gépgyártás), mezőgazdaság, élelmiszeripar, élelmiszer-feldolgozás, turizmus, gyógyturizmus, logisztika. Az intelligens szakosodási stratégia kidolgozásának elősegítésére készült háttérdokumentum megalkotása során figyelembe vettük a kapcsolódó EU-s, nemzeti, regionális és megyei stratégiai dokumentumokat. A kijelölt fejlesztési területek ezért kapcsolódnak a Horizont2020 és EU2020 irányaival, a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia célkitűzéseivel, az Észak-Alföld tervezett intelligens szakosodási stratégiájával, valamint Jász- Nagykun-Szolnok megye as időszakra szóló területfejlesztési programjával. 6

7 Alapvetés JELEN DOKUMENTUM AZ S3 FOLYAMAT HÁTTÉRANYAGA, AMELYET KIZÁRÓLAG A NEMZETI SZAKOSODÁSI STRATÉGIA MEGALAPOZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SEGÉDLETKÉNT KELL ÉRTELMEZNI. A BENNE TALÁLHATÓ INFORMÁCIÓK NEM HATÁROZNAK MEG SPECIALIZÁCIÓS IRÁNYOKAT, KIZÁRÓLAG A FOLYAMATBAN EDDIG KÉSZÜLT DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSAI. AZ ALÁBBI FEJEZETEK A MEGYÉT ÉRINTŐ REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS STRATÉGIA (2013) VONATKOZÓ FEJEZETEINEK EGYES, RELEVÁNS RÉSZEIT TARTALMAZZÁK. 7

8 2. Jász-Nagykun-Szolnok megye kutatás-fejlesztési és innovációs helyzetelemzése 2.1. K+F potenciál 2012-ben összesen országos szinten 358 milliárd Ft volt a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások összege, ennek 59,5 százaléka Budapesten került elköltésre, ami jelzi a főváros kimagasló dominanciáját és vezető szerepét az országban zajló kutatás-fejlesztés terén. A többi megye közül Hajdú-Bihar megye K+F ráfordítása volt a legmagasabb, meghaladta a 24 milliárd forintot. A kutatás-fejlesztési ráfordítás Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2012-ben 4 milliárd forint volt, ezzel az országos K+F ráfordítás 1,12 %-a generálódott a megyében (8. ábra). A megye gazdasága 2005-ben 1,6 milliárd forintos értékével még csak 0,77 százalékos részesedéssel rendelkezett a magyarországi K+F kiadásokból, így kijelenthető, hogy bár még mindig nagyon alacsony a megyében a K+F ráfordítások összege (megyei összehasonlításban csak a 12. helyen áll), de mértéke lassan növekszik. 5. ábra: K+F ráfordítások megyei eloszlása (2012, millió Ft) Forrás: saját szerkesztés KSH adatok alapján. 8

9 Szintén növekedést mutat a kutató-fejlesztők száma, mely 2005-ös 116 főről 2011-re 205 főre nőtt, majd a növekvő tendencia 2012-ben megtört és visszaesett a kutatók létszáma 178 főre (9. ábra). Kérdéses, hogy csak időszakos vagy tendenciaszerű csökkenés indult el a kutatók számában, ez a kérdés azonban frissebb adatok hiányában egyelőre nem válaszolható meg. Mindemellett a mutató értéke jelentősen elmarad a magasabb innovációs potenciált mutató megyéktől (Hajdú-Bihar, Csongrád megye), ahol 1300 feletti a kutatófejlesztők száma, és az egyetemekkel rendelkező megyékben is a Jász-Nagykun-Szolnok megyeinek a többszöröse a kutató-fejlesztők száma. 6. ábra: Kutató-fejlesztők számított (FTE) száma megyénként Budapest kivételével (2012, fő) Megjegyzés: A kutató, fejlesztő személyek tényleges létszáma teljes munkaidőre átszámítva. Forrás: saját szerkesztés KSH adatok alapján. Az összes megyei K+F ráfordítás mellett érdemes a GDP-hez viszonyított arányát is megvizsgálni, mely jól szemlélteti a megye innovációs teljesítményét. Ezt a mutatót vizsgálva már kedvezőbb helyezést ér el ugyan a térség a megyei rangsorban, de 0,51 %-os GDP arányos K+F ráfordítás az 1,17 %-os országos értéknek kevesebb, mint a fele, bár már ezzel az értékkel is a középmezőnybe tartozik a megye. Az országos értéket meghaladó GDP 9

10 arányos K+F ráfordítást csak a főváros, illetve Hajdú-Bihar és Csongrád megye ért el ben. A K+F ráfordítások szektoronkénti megoszlását vizsgálva egyértelműen kirajzolódik, hogy a (tudomány)egyetemmel rendelkező megyékben a felsőoktatási szektor jelentős mértékben kiveszi a részét a kutatás-fejlesztés finanszírozásából, míg az olyan megyékben, mint például Jász-Nagykun-Szolnok megye, ahol nincs egyetemi kutatás, ott jellemzően a vállalkozások viselik a K+F kiadások nagyobb részét. Országos átlagot tekintve az államháztartás viseli a K+F ráfordítások 14,41 százalékát, a felsőoktatási szektor 18,55 százalékot, míg a vállalkozások a maradék 66,13 százalékot (10. ábra). Jász-Nagykun-Szolnok megyében a vállalkozói szektor részesedése a K+F kiadásokból még ennél is nagyobb arányú (88,72%), mely döntően a felsőoktatási és kormányzati K+F tevékenység hiányának tudható be. 7. ábra: Megyei K+F ráfordítás szektoronként (2012, ezer Ft) Forrás: saját szerkesztés KSH adatok alapján. A K+F ráfordításokat iparági bontásban vizsgálva a KSH adatai alapján megállapítható, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kutatás-fejlesztési kiadások döntő hányadát, közel 84 százalékát a feldolgozóipar adta 2012-ben. A feldolgozóiparon belül a Gép, gépi berendezés gyártása ágazat megyei K+F ráfordítása emelkedik ki, mivel az ágazat országos K+F ráfordításának 11,19 százaléka generálódik Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A TEÁOR 10

11 számok szerinti statisztika tehát egyértelműen mutatja, hogy a megyei K+F ráfordítások a feldolgozóiparban, azon belül is a gépgyártás terén koncentrálódnak. A kutatás-fejlesztési ráfordítások, illetve a K+F-ben domináns területek feltérképezéséhez ad további támpontot a megyébe áramló támogatások ágazatok közötti megoszlásának vizsgálata. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) pályázatain a közötti periódusban összesen forint támogatást nyertek el megyei szervezetek, ami a vizsgált időszakban megítélt KTIA támogatásoknak mindössze a 0,67 százaléka, ezzel Jász- Nagykun-Szolnok megye sereghajtó a megyék között. A KTIA támogatások alapján az országos összehasonlításban jól szereplő ágazatok az Agrár műszaki tudományok és az Állattenyésztési tudományok, bár abszolút értékben mindkét esetben alig pár tízmilliós pályázati forrás áramlott a vizsgált periódusban a megyébe. A kutatás-fejlesztési és innovációs témájú releváns európai uniós társfinanszírozású hazai pályázatok esetében Jász-Nagykun-Szolnok megye holtversenyben a 14. helyen szerepel a között megítélt támogatások tekintetében. A hat éves periódusban a megyei szereplők által elnyert összesen 5,1 milliárd forintnyi támogatás az összes támogatás 1,19 százaléka. A vizsgált pályázatokban országos összehasonlításban kiemelten jól szereplő ágazatok a Villamos berendezés gyártása (országosan az első, Budapest figyelembevétele nélkül), a Gép, gépi berendezés gyártása (országos 4. hely), valamint még kiemelhető a Fém alapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (11. hely) ágazat is. A fenti adatok alapján kijelenthető, hogy kifejezetten gyenge a megyei vállaltok támogatás felszívó ereje, melynek okai a K+F támogató infrastruktúra hiánya, a K+F-ben aktív vállalkozások hiánya és az innovációs projektötletek hiánya. Mindemellett jól mutatkoznak a megye kutatás-fejlesztésben országos viszonylatban is aktív ágazatai, úgymint a villamos berendezés gyártás, a gépgyártás, a fém alapanyag gyártás, valamint az agrártudományok. Ezek az ágazatok kiegészülve a szintén meghatározó jelenléttel rendelkező, de K+F-ben kevésbé aktív ágazatokkal, mint az élelmiszeripar, logisztika, turizmus adhatják a megye szakosodási stratégiájának alapját, köréjük épülve növekedhet jelentősen a megye innovációs teljesítménye és versenyképessége. 11

12 2.2. Innovációs szereplők bemutatása Jász-Nagykun-Szolnok megyében összesen 12 ipari park található, melyek jellemzően a térségi központokban helyezkednek el (Szolnok, Mezőtúr, Karcag). A szolnoki térségben nagyobb az ipari parki létesítmények koncentrációja, mivel a három szolnoki ipari park mellett Szászberek, Martfű és Törökszentmiklós is rendelkezik ipari parkkal. A Jászságban is megfigyelhető egyfajta koncentráció, Jászfényszaru mellet Jászárokszálláson és Jászapátin is található ipari park. Az ipari parkok alapvető infrastrukturális feltételeket és kapcsolódó alapszolgáltatásokat nyújtanak a betelepülő vállalkozások részére, kutatás-fejlesztési tevékenységet mindössze háromban végeznek (1. táblázat). 1. táblázat: K+F-et végző ipari parkok Jász-Nagykun-Szolnok megyében (2014) Ipari park neve Összterület (ha) Vállalkozások száma (db) GIMA Szolnok Ipari Logisztikai 86,8 41 Park Szolnoki Ipari Park és Logisztikai 154,8 11 Szolgáltató Központ Jászárokszállási Ipari Park Forrás: Saját szerkesztés Nemzeti Innovációs Hivatal KFI Obszervatórium adatai alapján. Az innovációs tér aktív részei az egy adott iparág együttműködő vállalkozásait, beszállítóit, és a kapcsolódó iparágak vállalatait összefogó klaszterek is, melyek meghatározhatják a térség specializálódásának irányait is. Jász-Nagykun-Szolnok megyében is döntően a vállalati együttműködéseket és a klaszteresedést támogató pályázati kiírásoknak köszönhetően több klaszterszervezet is létrejött, ezeknek azonban eddig nem sikerült betölteni valós szerepüket, melyet az is jelez, hogy akkreditált innovációs klaszter címmel egyikük sem rendelkezik. Kiemelhető közülük a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Termál Klaszter, mely önkormányzati intézmények részvételével tevékenykedik a térség gyógyturizmusának fejlesztéséért. 12

13 A Szolnoki Főiskola profiljából és szakterületeiből adódóan elsősorban az innovációs intézményrendszer fejlesztésében illetve a turizmus és az agráriumhoz kapcsolódó innovációs folyamatok katalizálásban játszik szerepet. A főiskola hallgatói létszáma jelentősen csökkent az elmúlt időszakban, jelenleg fő végzi itt tanulmányait. Szolnoki Főiskola kutatási stratégiai fókuszterületei a következők: Turizmus, Ökológiai termesztés és gazdálkodás technológiai fejlesztése, Élelmiszer feldolgozás, Megújuló energia, kiemelten a biomassza kutatás. A jászberényi főiskola a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészettudományi Karaként működik, mintegy 800 hallgatóval. Szerepe a vidékfejlesztéshez kapcsolódóan, elsősorban a turisztika terültén magvalósuló fejlesztésekben van. A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Karcagi Kutatóintézetében zajló kutatásfejlesztési tevékenység elsősorban a Közép-Tiszavidék mezőgazdasági hasznosításával, illetve a talajaink védelmével kapcsolatos problémák körére terjed ki, mely az utóbbi évtizedben kibővült a bioenergetikai, és a talajok szénforgalmával kapcsolatos témakörökkel is. Az innovációs intézményi háló hiányosságait leginkább a hatékonyan működő támogató és hídképző szervezetek hiánya mutatja a térségben. Az Észak-Alföldi régió innovációs ügynöksége (INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.) debreceni székhellyel működik, csak úgy, mint a regionális pályázati kiírások menedzselését végző Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (bár ennek van szolnoki irodája). A megyei kamarák fogják össze az ágazati szereplőket, képviselik azok érdekeit a szakpolitika és a döntéshozók felé, valamint információs pontként és a tudásmegosztás egyik tereként szolgálnak, ezért az innovációs rendszerben jelentős szerep hárulhatna rájuk. Ennek megfelelően érdemes újragondolni a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara illetve a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara innovációs szolgáltatásainak körét, azok minőségét, és hatékonyságát. A deklaráltan inkubációs feladatokat is ellátó Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, mint hídképző szerv nem tudta eddig betölteni szerepét, mivel nem rendelkezik megfelelő forrásokkal és kapacitással. A minden megyében működő vállalkozásfejlesztési alapítványok hálózata is jelentős szerepet játszhat a vállalkozások 13

14 innovációs tevékenységének katalizálásában, akár ingyenes forrásbevonási tanácsadáson, projektgeneráláson, pályázatkészítésen keresztül. Ennek viszont meg kell teremteni a működési feltételrendszerét, és javítani kell az alapítványok szolgáltatási színvonalát a megfelelően képzett tanácsadói kör kialakításával. Jász-Nagykun-Szolnok megye innovációs terének kiemelkedő szereplői a megyében működő multinacionális nagyvállalatok és a hozzájuk kapcsolódó hazai beszállítói kör (Elektrolux- Lehel Kft; Samsung Zrt., Stadler, stb.). Egyelőre a térségben jelenlévő multinacionális nagyvállalatok elsősorban a gyártó tevékenységükkel vannak jelen a térségben, de innovatív szemléletükkel és magas minőségi elvárásaikkal folyamatos innovációra serkentik beszállítóikat is, így indirekt hatással vannak a megyei vállalatok K+F tevékenységeinek erősítésére. A közép- és hosszú távú cél a további gyártókapacitások megyébe vonzásán túl a külföldi nagyvállalatok kutató-fejlesztő tevékenységeinek a megyébe vonzása, illetve az felsőoktatási, a nonprofit és a vállalati szektor együttműködése keretében kialakuló új kutatóhelyek, laboratóriumok fejlesztése SWOT elemzés 2. táblázat: Jász-Nagykun-Szolnok megye SWOT elemzése Erősségek 1. Kedvező földrajzi fekvés, központi elhelyezkedés, Budapest vonzáskörzete. 2. A megye logisztikai, tranzit adottságai kedvezőek. 3. Vasúti közlekedésben csomóponti szerep, kiépült infrastruktúra. 4. Jó természeti adottságok, megújuló energiaforrások jelenléte. 5. Tradíciókra épülő, jelentős mezőgazdasági és élelmiszeripari kapacitás jelenléte. 6. Mezőgazdasági innovációs bázis jelenléte Karcagon, közép- és felsőfokú agrároktatás megléte. 7. Nemzetközi nagyvállalatok kiépült ipari Gyengeségek 1. Alacsony innovációs aktivitás a megyei vállalkozások, non-profit és kormányzati szervezetek körében. 2. Hiányzik a gyorsforgalmi közúti kapcsolódás Budapesttel és a régió másik két megyéjével. 3. A térségben letelepedett gyártó, termelő tevékenységek végző nagyvállalatok nem végeznek helyben kutató-fejlesztő tevékenységeket. 4. Kevés nemzetközileg is versenyképes hazai vállalat található a megyében. 5. Hiányos az innovációt támogató intézményrendszer. 6. Gyenge, nem megfelelő szerkezetű a felsőoktatás, csökkenő hallgatói 14

15 gyártó centrumainak jelenléte, melyekhez kapcsolódóan erős hazai beszállítói kör fejlődött ki. 8. A Felső-Jászságban jelentős villamos gép- és műszergyártás koncentrálódott. 9. Szolnok térségében is koncentrálódó mezőgazdasági- és vasúti gépgyártás, autóipari beszállítók koncentrálódása. 10. Gazdag kulturális örökségre, közösségi öntudatra (Jászság, Nagykunság) épülő kulturális-, öko-, és aktív turisztikai (kiemelten Tiszához kapcsolódó vízi turisztikai) potenciál. A Tisza, Tisza-tó és a termálvízkincsre épülő gyógyfürdők turisztikai vonzereje jelentős. Lehetőségek 1. Javulnak a feltételek a kedvező földrajzi elhelyezkedés nyújtotta lehetőségek kiaknázásához (gyorsforgalmi közlekedési úthálózat fejlesztése, logisztikai központok létesítése). Tovább épül az M4-es autópálya, mely jelentősen javítja a megye elérhetőségét, és kapcsolódását Budapesthez, és a régió másik két megyéjéhez. 2. A minőségi (bio)élelmiszerek iránti növekvő nemzetközi piaci igényekre alapozva a megye agrár- és élelmiszervertikumának gazdasági szerepe felértékelődik, javítva a megye versenyképességét, megtartó erejét. 3. Az eddig nem kellőképpen kiaknázott vasúti logisztikai kapacitásokra épülő, fenntartható logisztikai bázis kialakítása. 4. A pályázati források nagyobb arányú bevonása a megyei szereplők K+F tevékenységének finanszírozására. 5. Természeti erőforrások jobb kiaknázása mind a turizmus mind pedig a megújuló energiák hasznosítása terén. létszám. 7. Magas munkanélküliség, kedvezőtlen foglalkoztatási adatok. 8. A humán erőforrás minőségi nem megfelelő illetve nem illeszkedik a gazdasági igényekhez. Alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya. 9. Alacsony termelési szint, alacsony megyei GDP. 10. Kifejezetten gyenge a megyei vállalatok támogatás felszívó ereje. 11. Az innovációs tanácsadó, közvetítő szervezetek száma, ismertsége, és az általuk nyújtott szolgáltatások színvonala alacsony. Veszélyek 1. A tovább romló demográfiai mutatók, munkanélküliségi helyzet romlása, a felgyorsuló elvándorlás, a belső perifériák leszakadása növekszik, csökkentve a megye versenyképességét. 2. A multinacionális nagyvállalatok elviszik a gyártó kapacitásaikat a megyéből. 3. Az innovációs tevékenység területi koncentrációjának hatására felerősödnek a megyén belüli területi különbségek, a források innovációs centrumokba való áramlásával. 4. A felsőoktatás átalakításának hatásaként tovább romlik a megye felsőoktatási helyzete, a helyi kapacitások megszűnnek, leértékelődnek. 5. A képzett munkaerő megyéből való kiáramlása folytatódik, nő a migráció a vidéki településekből a városokba, ezzel felgyorsul a perifériák leszakadása. 6. A helyi szereplők innovációs tevékenysége nem növekszik, a pályázati források fogadására nem készülnek fel a helyi szereplők, nem sikerül érdemben növelni a K+F+I 15

16 6. A megyei felsőoktatási intézmények és kutatóhelyek szerepének újradefiniálása és innováció támogató tevékenységük erősítése által a megyei humánerőforrás helyzetének javítása, az innovációs támogatórendszer fejlesztése. 7. A kirajzolódó területi specializálódásból adódó előnyök jobb kihasználása, az innovációs szereplők közötti együttműködés erősítése, a klaszteresedési folyamatok támogatása, akkreditált innovációs klaszterek létrehozása (feldolgozó ipar, logisztika, turizmus területén). 8. A multinacionális vállalatok helyi kutatás-fejlesztési kapacitásainak növelése, a helyi képzőintézményekkel, vállalkozásokkal erősödő oktatási-kutatási együttműködések. 9. Globálisan felértékelődő természeti értékekre épülő gyógy-, termál-, és aktív turizmus népszerűségének növekedése, a Tisza, mint turisztikai vonzerő jobb kihasználása. pályázati forrásainak megyébe történő áramlását. 7. A közlekedési infrastruktúra fejlesztésének elmaradásával nem javul a térség elérhetősége. 8. A globális éghajlati változások kihatásaként a szélsőséges időjárási jelenségek okozta károk. Forrás: saját szerkesztés. 16

17 3. Lehetséges megyei jövőkép Jász-Nagykun-Szolnok megye általános és innovációs helyzetképének meghatározásával feltárásra kerültek a megye egyedi jellemzői és értékei, adottságaiból eredő versenyelőnyei. A SWOT analízis során feltérképeztük a megye innovációs teljesítményét befolyásoló belső és külső tényezőket. Definiáltuk azokat az erősségeket, gyengeségeket és lehetőségeket, melyeket figyelembe véve megfogalmazható az a jövőkép, mely a lehető legpontosabban megfogalmazza az intelligens-specializáció által elérendő helyzetet. A jövőképen alapuló célok, fejlesztési területek és intézkedések koherenciája döntő fontosságú annak érdekében, hogy az erőforrások hatékony felhasználása mellett a régió innovációs potenciáljához leginkább illeszkedő specializáció valósulhasson meg, mely valóban versenyelőnyhöz juttathatja a megyét a térségi versenyben. 3. táblázat: Az Észak-Alföldi régió megyéinek innovációs jellegük szerinti besorolása Hajdú-Bihar Jász-Nagykun- Szabolcs- Észak-Alföld Szolnok Szatmár-Bereg Intelligens növekedés szempontjából Fenntartható növekedés szempontjából Befogadó növekedés szempontjából Tudás-régió Ipari termelési Nem tudás- és Nem tudás- és zóna technológia intenzív régió technológia intenzív régió Vidékies, de Vidékies régió Vidékies régió Vidékies régió közel városias régió Csökkenő Csökkenő Csökkenő Csökkenő lakosságú régió lakosságú régió lakosságú régió lakosságú régió Forrás: Észak-Alföldi Regionális Innovációs Ügynökség (2013) alapján saját szerkesztés 17

18 A Guide to Research and Innovation Strategies for Smart Specialisations (RIS 3) tervezési dokumentum három szempontú tipizálást javasol az egyes térségek innovációs jellegének meghatározására. Ezek a szempontok az intelligens, a fenntartható és a befogadó növekedés. Jász-Nagykun-Szolnok megye ez alapján a besorolás alapján a csökkenő lakosságú, vidékies, ipari termelési zónaként definiálható (3. táblázat). Jász-Nagykun-Szolnok megye lehetséges jövőképe: Jász-Nagykun-Szolnok megye váljon egy élhető, fejlődő, az innovációs folyamatokat támogató, nemzetközileg is versenyképes ágazatokat felvonultató megyévé az innovációés tudásalapú gazdaságfejlesztésen keresztül, építve a kedvező földrajzi és természeti adottságaira, tradicionális értékeire. A jövőkép a megyei erősségei közül a földrajzi és természeti adottságaira és a tradicionálisan jelen lévő iparágakra, szolgáltatásokra épülő fejlődési pályát vetít elénk. A specializációban érintett helyi ágazatok nemzetközi versenyképességének elérése az innovációs támogató környezet és a tudás-alapú gazdaság fejlesztésével érhető el. A megfogalmazott lehetséges jövőkép magában foglalja azt a célt, hogy a megye a csökkenő lakosságú, vidékies, ipari termelési zóna besorolásból 2020-ra elmozduljon, fejlődjön tudásbázisa és innovációs potenciálja, melyre épülve nemzetközi viszonylatban is megerősödhetnek a specializációban érintett ágazatok, növelve a térség versenyképességét. Ennek eredményeként megnövekedhet a megyei vállalkozások munkahelyteremtő képessége és a megye megtartó képessége és vonzereje, megállítható és megfordítható a hátrányos helyzetű kistérségek további leszakadása is. Jász-Nagykun-Szolnok megye as időszakra vonatkozó kidolgozandó intelligens szakosodási stratégiájának lehetséges átfogó célja: A megye versenyképességének növelése innováció-orientált gazdasági környezet kialakításával, ezáltal javítva a lakosság életszínvonalát Jász-Nagykun-Szolnok megyében 18

19 4. táblázat: Jász-Nagykun-Szolnok megye kidolgozandó intelligens szakosodási stratégiájának felépítése Lehetséges jövőkép Jász-Nagykun-Szolnok megye váljon egy élhető, fejlődő, az innovációs folyamatokat támogató, nemzetközileg is versenyképes ágazatokat felvonultató megyévé az innováció- és tudásalapú gazdaságfejlesztésen keresztül, építve a kedvező földrajzi és természeti adottságaira, tradicionális értékeire. Lehetséges átfogó cél A megye versenyképességének növelése innováció-orientált gazdasági környezet kialakításával, ezáltal javítva a lakosság életszínvonalát Jász-Nagykun-Szolnok megyében Javasolt fejlesztési területek, lehetséges kitörési pontok F1. A megyei innovációs környezet fejlesztése F2. Vállalkozások innovációs képességének fejlesztése, versenyképességük megerősítése, a régió kulcs ágazataiban F3. A K+F+I szereplők közti együttműködések erősítése Javasolt fejlesztési területekkel kapcsolatos, lehetséges intézkedések F1.1. Az innovációt támogató állami intézményi környezet fejlesztése F1.2. Innovációs szolgáltatások fejlesztése F1.3. A K+F+I humánerőforrás fejlesztése F2.1. Multinacionális nagyvállalatok kutatás-fejlesztési tevékenységének erősítése F2.2. Beszállítóvá válás és nemzetközi piacra lépés elősegítése F2.3. A vállalkozások innovációs tevékenységének erősítése F2.4. A vállalkozások forrásbevonó képességének növelése F3.1. Akkreditált innovációs klaszterek létrehozásának támogatása a megye kiemelt ágazataiban F3.2. A multinacionális vállalatok, a hazai KKV-k, a helyi oktatási intézmények és a nonprofit kutatóhelyek közös kutatás-fejlesztési kapacitásainak kiépítése F3.3. A térségi innovációs együttműködések erősítése Forrás: Saját szerkesztés 19

20 4. Fejlesztési területek, kitörési pontok meghatározása A megye fejlesztési területei a megfogalmazott jövőképpel és átfogó céllal összhangban a helyzetelemzésben feltárt erősségek, gyengeségek, lehetőségek, és veszélyek figyelembevételével kerültek meghatározásra, alapozva a megye egyedi jellemzőire és értékeire, feltárt versenyelőnyeire és lehetséges kiválósági specializálódási területeire. F1. A megyei innovációs környezet fejlesztése Jász-Nagykun-Szolnok megye kutatás-fejlesztési helyzetképét elemezve látható, hogy országos összehasonlításban és abszolút mértékben is igen alacsony az innovációs aktivitás a megyében, mely jelentős részben magyarázható az innovációs környezet alacsony fejlettségével, a támogató intézményrendszer és kapcsolódó szolgáltatások gyengeségével. Az innovációs környezet tagjai a keretrendszert meghatározó állami, önkormányzati szervezetek, a felsőoktatási intézmények és a kutatóhelyek, a technológia-orientált vállalkozások, a különböző szolgáltatásokat nyújtó hídképző szervezetek (inkubátorok, ipari parkok, technológia transzfer irodák), egyéb szakmai szervezetek. A megye innovációs rendszerének javítása ezen szereplők bevonásával, támogatásával és működési feltételeik javításával lehetséges. A megyei innovációs környezet fejlesztése érdekében az alábbi intézkedéscsoportok kerültek megfogalmazásra: F1.1. Az innovációt támogató állami intézményi környezet fejlesztése F1.2. Innovációs szolgáltatások fejlesztése F1.3. A K+F+I humánerőforrás fejlesztése F1.1. Az innovációt támogató állami intézményi környezet fejlesztése Az elmúlt évek intézményi átalakításai eredményeképpen a regionális és megyei innováció irányítási és koordináló feladatköröket ellátó szervezetek működési kereti és szerepköreik jelentősen változtak. A regionális innovációs ügynökségek tevékenysége támogatási forrás hiányában minimalizálódott, megyei szinten pedig nincs kialakítva az állami innovációs feladatokat ellátó, támogató intézményrendszer. A korábbi innovációs támogatási rendszer megszűnőben van, az új rendszer elemei pedig még nem épültek ki. Nem állnak 20

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr. Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Háttérdokumentum Szabolcs-Szatmár-Bereg megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához. 2014. szeptember

Háttérdokumentum Szabolcs-Szatmár-Bereg megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához. 2014. szeptember Háttérdokumentum Szabolcs-Szatmár-Bereg megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához 2014. szeptember 1 Tartalomjegyzék 1. Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásából... 3 Alapvetés...

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

Háttérdokumentum Hajdú-Bihar megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához

Háttérdokumentum Hajdú-Bihar megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához Háttérdokumentum Hajdú-Bihar megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához 2014. szeptember 1 Tartalomjegyzék 1. Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásából...3 Alapvetés...7 2. Hajdú-Bihar

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM MUNKAKÖZI ANYAG JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM A 2013. április 19-én benyújtott a Megyei Közgyűlés 291/2013. (V.17.) számú

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár Biztos alapok az innovációhoz DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár EU Innovációs Eredménytábla (2013) Az innováció dimenziói Potenciálok Piaci tevékenység Eredmények Humánerőforrás

Részletesebben

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Vámosi Gábor igazgató 1 Megalakulás Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával alakult meg 2009. március 6-án Tulajdonosok:

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Budapest

Statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Budapest Statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Budapest Az alábbi statisztikai profil Budapest általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Kutatás és fejlesztés helyzete II. Alacsony K+F ráfordítás és kevés kutató Állami forrás

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

2. Technológia és infrastrukturális beruházások

2. Technológia és infrastrukturális beruházások 2010. június 08., kedd FONTOSABB AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA 2010. ÉVBEN 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Támogatás mértéke: max. 40 50% (jellegtől és helyszíntől

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Dr. Grasselli Norbert igazgató Pályázati programok harmonizálása 8 pályázatból álló portfolió: az a pályázók részéről a legnagyobb érdeklődést kiváltó pályázati

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

Az uniós pályázati rendszer megújítása Milyen pályázati lehetőségek közül válogathatnak a kkv-k?

Az uniós pályázati rendszer megújítása Milyen pályázati lehetőségek közül válogathatnak a kkv-k? Az uniós pályázati rendszer megújítása Milyen pályázati lehetőségek közül válogathatnak a kkv-k? dr. Kabai Anikó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatóság Új Széchenyi

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

Innovációs fordulat előtt

Innovációs fordulat előtt Innovációs fordulat előtt Dr. Nikodémus Antal, főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály 2012. március 22. Az előadás szerkezete: II.Az ipari közlegelők szerepe III.Uniós

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás 1. azonosító jele neve keretösszege

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5.

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? A közhasznúság szolgálatában Kutatás-fejlesztés, innováció Foglalkoztatás-bővítés Nemzeti

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Fukker Gabriella főosztályvezető Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály 2015. február 25.

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében Területfejlesztési konferencia Dr. Simonyi Sándor - ügyv. ig. (TRIGON, SIK) Kókai Szabina - ügyv. ig. (UNIVERSIS Kft.) Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében 2012.11.29. Lehetséges gazdasági

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben