A civil társadalom és a közszolgálati műsor- és tartalomszolgáltatók kapcsolata (irodalom áttekintő)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A civil társadalom és a közszolgálati műsor- és tartalomszolgáltatók kapcsolata (irodalom áttekintő)"

Átírás

1 A civil társadalom és a közszolgálati műsor- és tartalomszolgáltatók kapcsolata (irodalom áttekintő) Összeállították: Sipos Erika és Kiss József Az SZVT anyagi és erkölcsi támogatásával, Budapest

2 Tartalom 1. A fogalmak meghatározása 1.1. A közszolgálatiság Nyugat Európában Magyarországon 1.2. A civil társadalom és a közönség A civil társadalom és szerveződései A közönség tagozódása A közönség rétegződése, ízlés- és érdeklődéstípusok A tévézés szerepe a közönség oldaláról nézve A fiatalok átalakuló szokásai 2. A közszolgálatiság törvényi háttere 2.1. Nyugat Európában 2.2. Magyarországon A hatályos törvényre vonatkozó bírálatok 3. Az utóbbi években készült törvényjavaslatok értékelése 3.1. Nemzeti audiovizuális stratégia (NAS) 3.2. Idézetek a Szakmai javaslat a médiaszolgáltatásokról szóló törvény egy lehetséges tervezetéhez c.(2008. november 4.) beküldött észrevételekből 3.3. Idézetek az Átdolgozott szakmai javaslat a médiaszolgáltatásokról szóló törvény egy lehetséges tervezetéhez (2008. dec. 23.) c. irathoz érkezett véleményekből 3.4. Idézetek az Átdolgozott szakmai javaslat a médiaszolgáltatásokról szóló törvény egy lehetséges tervezetéhez (2009. február 10.) c. irathoz adott véleményekből 4. A közszolgálati műsorszolgáltatók működése 4.1. Általános nyugat európai helyzetkép 4.2. Alina Mungiu kérdései és válaszai 4.3. Magyarországi helyzetkép 5. A közszolgálati műsorszolgáltatók és a közönség kapcsolata Nyugat Európában 5.1. Az Egyesült Királyságban 5.2. Dániában 5.3. Hollandiában 5.4. Finnországban 5.5. Németországban 5.6. Spanyolországban 5.7. Svájcban 5.8. Franciaországban 5.9. Az Európai Rádió és Televízió Unió (EBU) 6. A közszolgálati műsorszolgáltatók és a közönség kapcsolata Magyarországon 6.1. Az MTV Rt. és a közönség kapcsolata a KMSZ alapján 6.2. A Duna Tv Rt. és a közönség kapcsolata a KMSZ alapján 6.3. A Magyar Rádió Rt. és a közönség kapcsolata a KMSZ alapján 6.4. A közönség képviselőinek szerepe a törvény szerint 7. Feladatok a helyzet korszerűsítésére 7.1. Idézetek K. Jakubowicz: PSB, knowledge politics c. dolgozatából 7.2. Idézetek az MCM(2009)011jelű EU emlékeztetőből 8. Idézetek a CDMC (2009)006 jelű tanulmányból Irodalomjegyzékek: Magyar irodalomjegyzék, Angol irodalomjegyzék 2

3 BEVEZETÉS Jelenleg a nézők és hallgatók igényeinek, elvárásainak felmérését Magyarországon senki, semmilyen szervezet nem tekinti feladatának, ha mégis akadna ilyen annak nincs kellő anyagi lehetősége, esetleg hiányos a rendelkezésre álló szakértelme. Ugyanakkor korábban, részben az adószerűen beszedett készülékhasználati díj formájában, ma a ténylegesen befolyó adókból a nézők és hallgatók fedezik zömmel a költségvetésen át a közszolgálati műsorszolgáltatók működésének költségeit. Azonban egyáltalán nincs, vagy ha van nem érzékelhető módon, visszahatásuk a készített műsorok milyenségének megítélése, valamint a hallgatók és nézők elvárásai teljesülésének mértéke alapján a közszolgálati műsorkészítők elismerésére és anyagi forrásaik meghatározására. A feltáró tevékenység alapvető célja: felkészülés a digitális korszak bekövetkezése, és a várhatóan módosuló törvényi szabályozás alapján, a civil társadalom, vagyis a nézők és hallgatók (= a közönség) véleményének, elvárásainak újszerű, tartalmas és szakszerű képviseletére. Az igények jogosságát alátámasztja, hogy a közszolgálati műsorkészítők költségeit, nagy részben, az adófizető állampolgárok fedezik, függetlenül a megvalósítás gyakorlati eljárásától. A törvényalkotók, a műsorkészítők és a közönség egy rendszert alkotnak, amelyben a résztvevőknek egymás érdekeire és elvárásaira tekintettel kell (közre)működniük. Az irodalmi összeállítás alapvető célja: lehetőséget adni a felkészülésre, a közszolgálati műsor és tartalomszolgáltatók tevékenységének folyamatos alakulását követve, a társadalom érdekeinek megfelelő működésük elősegítésére és alakítására. Tekintettel arra, hogy a közszolgálati műsor és tartalomszolgáltatók léte, de különösen tevékenységüknek a hivatásuknak megfelelő kiteljesítése, a demokrácia működésének egyik alapfeltétele, ugyanakkor mivel a műszaki és társadalmi változások kihívásai bizonyos hátrányos helyzetet teremtenek működésükre, nélkülözhetetlen a közönség széles rétegeinek bevonása tevékenységük fenntartásába és fejlesztésébe. Tekintettel arra, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók mindegyike másként értelmezi közszolgálati feladatait különösen a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a különböző kisebbségek érdekei vonatkozásában, ugyanakkor a szabályozások egyáltalán nem veszik tárgykörükbe, ezért nem is kényszerítenek, a közönség kívánalmainak és/vagy igényeinek felmérésére és a hathatós visszacsatolás megteremtésére. A közönség igényeinek és véleményének formálása és felszínre kerülése esetleges és szórványos, többnyire szervezetlen vagy alkalmatlan eszközökkel kerül kifejezésre. Szükséges a rendszer mindhárom területén (amelyben a műsorkészítők, a szabályozásokat kidolgozók valamint a közönség tevékenykednek, kölcsönösen hatással vannak egymásra, illetve a rendszer egészének tevékenységére) jelentős előrehaladás elősegítését elérni, többek között felhasználva a kreatív iparágak egyre gyarapodó eredményeit is. A jelenlegi helyzet részletes és átfogó elemzése alapján, keresni kell az olyan változtatási lehetőségeket, amelyek elősegítik, majd elérhetővé teszik a rendszer lényegesen jobb működését. Egyidejűleg, párhuzamosan kell a rendszer szereplőinek felkészültségét javítani a jelenlegi és a folyamatosan megújuló követelményekhez való alkalmazkodás képességben (a közönség esetében a digitális írástudás megszerzése és elterjesztése), és az egymás érdekeire való tekintettel folytatott átalakításokra felkészülésben (analóg-digitális átállás, műsorok egyre több formában/felületen (platformon) való terjesztése stb.). 3

4 Célunk a jelenlegi helyzet részletes és átfogó elemzése alapján, keresni az olyan változtatási lehetőségeket, amelyek elősegítik, majd elérhetővé teszik a rendszer lényegesen jobb működését. Egyidejűleg, párhuzamosan kell a rendszer szereplőinek felkészültségét javítani a jelenlegi és a folyamatosan megújuló követelményekhez való alkalmazkodás képességben (a közönség esetében a digitális írástudás megszerzése és elterjesztése), és az egymás érdekeire való tekintettel folytatott átalakításokra felkészülésben (analóg-digitális átállás, műsorok egyre több formában/felületen (platformon) való terjesztése stb.). 1. A FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 1.1. A közszolgálatiság A közszolgálatiság értelmezése igen összetett, térben (országonként) és időben (a változó feltételek alakulásához igazodva) változó, azonban néhány alapvető szempont felismerhető. A közszolgálati műsor- és tartalomszolgáltatók tevékenységének jellegzetességei: a. a nemzeti, közösségi, európai önazonosság, nyelv és kultúra ápolása, gazdagítása; b. a nemzeti, nemzetiségi, vallási kisebbségek sajátos igényeinek kielégítése; c. függetlenség az államtól, és a gazdasági ágazattól, ezzel egy időben, pedig a belső önrendelkezés/önszabályozás biztosítása a műsorkészítők számára, amely az intézményen belüli függetlenséget szavatolja; d. a közszolgálati műsorszolgáltatás rendszere biztosítja az elszámoltathatóságot/átláthatóságot, a felelősségre vonás lehetőségét, tehát a társadalmi felügyelet valamely formáját; e. kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos, felelős hírszolgáltatás és tájékoztatás; f. sokszínű és gazdag választékú műsorok; g. a működés biztosítása, bizonyos részben, közpénzekből történik; h. a műsorfolyam minden elemében kiemelt figyelmet kap a minőség ; i. a műsorszolgáltatás nem irányul elsősorban nyereségszerzésre. (Price, 1998: 61 67, Craufurd Smith, 1997: 46; Barendt, 1993: 50 56; McQuail, 2003: 142). Idézetek az évi I. törvényből: Közműsorszolgáltató: olyan műsorszolgáltató, amely az Országos Rádió és Televízió Testület által elfogadott saját műsorszolgáltatási szabályzat alapján műsorában többségében közszolgálati műsorszámokat szolgáltat. Közszolgálati műsor: az a műsor, melyben a közszolgálati műsorszámok meghatározó szerepet játszanak, és amely a műsorszolgáltató vételkörzetében élő hallgatókat, nézőket rendszeresen tájékoztatja közérdeklődésre számot tartó kérdésekről. Közszolgálati műsorszám: a műsorszolgáltató vételkörzetében (országos, körzeti, helyi) élő hallgatók, nézők tájékozódási, kulturális, állampolgári, életviteli szükségleteit, igényeit szolgáló műsorszám, így különösen: a) a művészeti alkotás, az egyetemes, a magyar és a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúráját, valamint a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek életét, a kisebbségi álláspontokat bemutató közlés, b) oktatási, képzési célú ismeretek közzététele, 4

5 c) tudományos tevékenység és eredmények ismertetése, d) a vallásszabadság megvalósulását szolgáló, valamint az egyházi és a hitéleti tevékenységet bemutató műsorok, e) a gyermek- és ifjúsági műsorok, f) a mindennapi életvitelt segítő, az állampolgárok jogi és közéleti tájékozódását szolgáló, az egészséges életmódot, a környezetvédelmet, a természet- és tájvédelmet, a közbiztonságot, a közlekedésbiztonságot elősegítő ismeretek terjesztése, g) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportok számára készített műsorszám, h) a hírszolgáltatás. Közszolgálati műsorszolgáltató: olyan műsorszolgáltató, amelynek működését közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat határozza meg, feladata többségében közszolgálati műsor szolgáltatása, fenntartása alapvetően közpénzekből történik, társadalmi felügyelet alatt áll, alapvető jogait és kötelességeit e törvény állapítja meg A közszolgálatiság Nyugat-Európában A közszolgálatiság rövid története A rádiós és televíziós műsorszolgáltatás indulásának kezdeti időszakában szinte minden országban állami kézben volt, ami az államtól való teljes gazdasági és politikai függést is jelentett. Ez alól egyetlen jelentős kivétel az Egyesült Államok, ahol a műsorszolgáltatók kezdettől fogva magántulajdonban voltak. Az 1970-es és 80-as években történt műszaki fejlesztések következtében Európában a rádiózás és televíziózás állami egyeduralmának létjogosultsága kérdésessé vált. Az 1970-es évek végén kezdődött a kábeles műsorszolgáltatás, majd az 1980-as évek elején hozzáférhetővé vált a műholdas műsorterjesztési eljárás, amelynek műsortartalma a kezdetekben kizárólag kábelrendszeren volt hozzáférhető. A műszaki haladásnak a gyártás, a továbbítás és az elosztás területre gyakorolt hatása következtében az 1980-as évek végére az európai országok többsége, különböző gyorsasággal és különböző médiapolitikai súlypontokat előtérbe helyezve, átalakította a műsor- és tartalomszolgáltatókra vonatkozó korábbi jogszabályokat, megteremtve ezzel a rádiózás és televíziózás működésének piaci feltételeit. Az erőteljes átalakulás/-ítás hatására Európában az alábbi műsorszolgáltatási szervezeti rendszer jött létre: a. közszolgálati műsorszolgáltató, törvényben meghatározott, az ország teljes népességének szóló kulturális küldetéssel, mely leggyakrabban nagy részben előfizetési díjból, kisebb részben egyéb szolgáltatások (hirdetési) bevételéből tartja fenn magát; b. kereskedelmi televízió és rádió, amelynek műsoraira és működése megszervezésére kevesebb jogi megkötés vonatkozik. Hirdetési bevételekből, célzott anyagi támogatásokból és/vagy előfizetési díjakból tartják fenn magukat. Ide tartoznak az előfizetéses televíziós csatornák ( Pay TV ), melyek műsorai a legkevésbé vannak jogi korlátok közé szorítva. c. közösségi műsor- és tartalomszolgáltató, melyek körzeti vagy szakosított irányultságúak és fenntartásuk vegyes szerkezetű. 5

6 Az új műszaki és jogi eszközök alkalmazásának legerőteljesebb következményei a következőképpen foglalhatók össze: - A legtöbb európai államban a közszolgálati műsor- és tartalomszolgáltatók mellett megjelentek a magánkézben lévő kereskedelmi csatornák; - A kereskedelmi műsor- és tartalomszolgáltatókat elsősorban piaci termékszolgáltatónak tekintik, míg a közszolgálati műsorszolgáltatókat kulturális-, szociális-szolgáltatóként fogják fel; - A nemzeti műsor- és tartalomszolgáltatói helyzet zömmel kereslet irányultságú lett: a legnézettebb csatornák, a leghallgatottabb rádiók képesek hosszú távon fennmaradni; - A nemzeti műsor- és tartalomszolgáltatók választékát nemzetközi tényezők is befolyásolják: műszaki szinten a műholdas átvitel által; gazdasági értelemben például a nemzetközi tulajdonosi viszonyok és kulturális értelemben a hazai csatornák nézettségének csökkenése által. Európában a kereskedelmi műsorszolgáltatás elindulásának időszakában a közszolgálati műsorszolgáltatás értékei országonként eltérő mértékben az 1990-es évek elejéig továbbra is fontos szerepet játszottak. Ez különösen igaz Anglia esetében, ahol a médiatörvény ben történt módosításáig a kereskedelmi csatornákra is vonatkoztak a közszolgálati BBC-re kirótt közszolgálati kötelezettségek a tájékoztatás, oktatás és szórakozás terén. (Broadcasting Act 1981, Section 2 (2) (2) (a)). Azokban az országokban, ahol a kereskedelmi műsorszolgáltatás Angliához képest később indult el a kereskedelmi műsor- és tartalomszolgáltatók műsortartalom szolgáltatására a kezdetektől rugalmasabb jogszabályi előírások vonatkoznak Nyugat-európai felfogás szerint a közszolgálati műsorszolgáltatás fogalma A közszolgálati műsorszolgáltatás fogalmának nem létezik egyszeri, pontos meghatározása. Ugyanakkor vannak olyan jellemző vonások, melyek alapján a közszolgálati műsor- és tartalomszolgáltatás jól megkülönböztethető a kereskedelmi műsorszolgáltatástól. Ezek a következők: a. földrajzi értelemben vett teljes elérhetőség; b. a nemzeti kultúra és önazonosság hangsúlyozása; c. kisebbségi kultúrák és érdekek felvállalása; d. a műsorok pártatlansága és sokfélesége; e. az államtól és a magán érdekeltségektől való függetlenség; f. a költségeket az állami költségvetés és / vagy nézői előfizetési díjak fedezik. Ezekről a jellemző vonásokról bővebben: a. Földrajzi értelemben vett teljes elérhetőség A közszolgálati műsorszolgáltatás országos műsorszolgáltatás. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az ilyen műsorszolgáltatónak nem lehetnek körzeti vagy helyi közszolgálati adásai. A teljes országos földrajzi lefedettség fontos vonatkozása, hogy a tájékoztatási alapjog sérülne abban az esetben, ha az állam nem biztosítaná, hogy a lakosság az ország teljes területén hozzáférhessen a televízió- illetve rádióműsorokhoz; azokból tájékozódhasson, vagy azokban tájékoztasson. Ennek hiányában állami jóváhagyással hátrányos helyzetbe kerülnének azon területek lakosai, ahol a rádióhoz, televízióhoz való hozzáférés műszakilag nincs megoldva. 6

7 b. A nemzeti kultúra és önazonosság hangsúlyozása A nemzeti kultúra és önazonosság megőrzésének elve részben akkor valósulhat meg maradéktalanul, ha az országos közszolgálati műsor- és tartalomszolgáltatókhoz való hozzáférés biztosított. Tehát ez az elv szorosan összefügg az elsőként említett elvvel, ugyanakkor ez a követelmény ellentmondásosabb az előzőnél. Az 1920-as és 1930-as években a nemzeti önazonosság és a nemzeti egység megteremtése a BBC kimondott célja volt. Bár az a cél mára elavultnak tűnik, hatása azonban napjainkig tart. Például állami ünnepek alkalmával, vagy országos válsághelyzetben a britek a mai napig a BBC-t nézik. A nemzeti kultúra, az önazonosság és az egység elősegítésének követelménye azonban a gyakorlatban ezen értékek torzult, a nemzeti felsőbbrendűség megvalósítását eredményezheti, ezáltal az adott műsor- és tartalomszolgáltató pártatlanságát veszélyeztető, túlzott mértékű állami befolyáshoz vezethet. Ezen elv torz érvényesülése esetén csorbulna a függetlenség, a pártatlanság, sőt a kissebségek védelmének elve is. c. A kisebbségi kultúrák és érdekek felvállalása Talán legfontosabb ismérve a közszolgálati médiának a nemzeti identitás, az anyanyelv, a kultúra ápolása, miközben nem feledkezik meg az etnikai, vallási kisebbségek igényeiről sem. A nemzeti identitás ápolása előrevetít egyfajta integrációs célt. A közszolgálati műsoroknak feladatuk az állampolgárokban megerősíteni a nemzeti hovatartozásukat, kultúrájuk, anyanyelvük, történelmük bemutatása során. Ezek az ismeretterjesztő, tudományos műsorok akkor válhatnak hitelessé, ha nem feledkeznek el kiemelni a kisebbségek jellegzetességeit is. d. A műsorok pártatlansága és sokszínűsége A műsorok pártatlanságára vonatkozó követelmények számos országban a kereskedelmi műsor- és tartalomszolgáltatókra is vonatkoznak. Ez jogos elvárás a közszolgálati műsorszolgáltatókkal szemben. Hiszen a költségeiket közpénzekből fedezik, ezért a közt szolgálni hivatott műsor- és tartalomszolgáltató nem foglalhat (egyoldalúan) állást politikai és/vagy társadalmi kérdésekben. Ezzel szemben az USÁ-ban, ahol, mint tudjuk, a műsor- és tartalomszolgáltatók túlnyomó többsége magánkézben van, a műsorszolgáltatók tetszés szerint egyoldalúan értelmezhetnek politikai, társadalmi kérdéseket. Az USÁ-ban a közszolgálati műsorszolgáltatás célzott anyagi támogatásból és előfizetési díjakból tartja fenn magát. Itt a közszolgálati műsorszolgáltatás piaci részesedése elenyésző, évek óta általában 2-5% között van. Az USÁ-ban a közszolgálati műsor- és tartalomszolgáltatók pártatlanságát a célzott anyagi támogatások esetleges elmaradása és az előfizetési díjak lemondásának veszélye kényszeríti ki. Ezt az elvet valójában tehát az a gyakorlati tény biztosítja, hogy a folyamatosan részrehajló műsorokat sugárzó műsorszolgáltató, a nézők elpártolásának következtében, hosszútávon nem él meg a műsor- és tartalomszolgáltatói piacon. A pártatlanság követelménye nem keverendő össze a műsorok sokszínűségének követelményével. Azaz ellentétben a kereskedelmi televíziókkal, ahol főleg népszerű filmek, vetélkedők szerepelnek a műsoron, a közszolgálati műsor- és tartalomszolgáltatóknak ezeken kívül törekedniük kell, pl. dokumentumfilmek, művészfilmek, ismeretterjesztő műsorok, közéleti műsorok, sportesemények, stb. közvetítésére is. A sokszínűség követelménye főként a sokféle ízlés kiszolgálására hivatott. 7

8 e. Az államtól és a magánérdekeltségtől való függetlenség Az államtól való függetlenség a rádiózás és televíziózás szabadságának egyik alaptétele, amely a pártatlanság követelményével ellentétben érvényes a kereskedelmi műsorszolgáltatókra is. Jogállamban a közszolgálati műsorszolgáltatás nem lehet állami műsorszolgáltatás. Az államtól való függetlenséget, a közszolgálati műsor- és tartalomszolgáltatókra vonatkozó, ezt biztosítani képes jogszabályi környezet kialakításával és annak betartásával/tatásával lehetséges biztosítani. A gyakorlatban a különböző üzleti, gazdasági érdekektől való esetleges túlzott befolyás elsősorban a kereskedelmi műsor- és tartalomszolgáltatók számára jelent problémát. Megjegyzendő, hogy a nyomtatott sajtóval szemben a legtöbb országban nem követelmény az államtól és a magánszektortól való függetlenség. f. A költségek fedezése az állami költségvetésből és/vagy nézői előfizetési díjakból A közszolgálati műsorszolgáltatók költségeinek fedezése számos gazdasági és jogi problémát vet fel. Ez kulcsfontosságú kérdés Magyarországon is. Németországban az erre vonatkozó, jelenleg is érvényes, alkotmányjogi álláspontot a német alkotmányőrök a Hatodik Televíziós döntésükben mondták ki. Ez a döntés jóváhagyta a közmédiumok költségeinek díjakból és hirdetési bevételből egyszerre történő fedezését. Az alkotmánybíróság ebben a döntésében kiemelte, hogy a közszolgálati műsor- és tartalomszolgáltatók kizárólag hirdetési bevételből történő fenntartása veszélyeztetné közszolgálati feladataik ellátást, így különösen műsoraik sokszínűsége lenne veszélyeztetve. A költségek vegyes fedezeti rendszere (előfizetési díj, hirdetési bevétel, célzott anyagi támogatás, stb. párhuzamosan) viszont a közszolgálati műsor- és tartalomszolgáltatók számára intézményes jótállást jelent az államtól és a magánvállalkozásoktól való függetlenségre. Magyarországon is a vegyes fedezeti rendszer él, de mind gazdasági, mind jogi szempontból számos súlyos problémával. Thomas Gibbons szerint a közszolgálati média két meghatározó jellegzetessége elengedhetetlen, a megkülönböztetést lehetővé tevő fogalmi eleme az univerzalitás és a kulturális felelősség. Az előbbi szavatolja, hogy a közszolgálati média a lehető legtöbb emberhez, fogadókészség esetén gyakorlatilag a teljes lakossághoz eljusson, tehát ne legyen műszaki vagy anyagi akadálya a műsorokhoz való hozzáférésnek (jelen helyzetben ezt kizárólag földfelszíni, analóg műsorszolgáltatás útján lehet kivitelezni). Az utóbbi arról kezeskedik, hogy a műsorok megfelelően magas színvonalúak legyenek, szórakoztassák és tájékoztassák, valamint okítsák is a közönséget. Az utóbbi gondolat mélyén lappang mintegy a megvalósítás előfeltételeként egyfajta kulturális közmegegyezés létének elfogadása: a műsorok célközönségének, tehát az adott országban élők túlnyomó többségének rendelkeznie kell egyfajta közös alappal a vallott és képviselt értékek rangsora tekintetében (Gibbons, 1998: 56.). Erre a két alapra épülve az angol felfogás, a maga tömör fogalmazásmódjával, a tájékoztatás, az oktatás és a szórakoztatás (information, education, entertainment) hármasával azonosítja a közszolgálatiság tartalmát az 1920-as évektől mindmáig. Ez persze csak a kiindulópont lehet. A közszolgálati műsor- és tartalomszolgáltatásnak számos egyéb jól körülírható jellegzetessége van. Az európai gyakorlatban a közszolgálati és kereskedelmi csatornák közötti kapcsolat bonyolult. A nézőközönség megnyerésének terén egymás versenytársai, ugyanakkor 8

9 műsorkínálatuk kiegészíti egymást. A törékeny egymás mellett élést nem segíti a műszaki fejlődés szülte kábeles és műholdas kereskedelmi csatornák jelentős számszerű növekedése, valamint a digitális kor beköszönte. Az Egyesült Államokban más a helyzet, mivel ott a televíziózás országos magánhálózatos, illetve helyi szinten és formában szerveződött meg. Így például: ott a kisebbségi érdekvédelemre szakosodott amerikai közszolgálati televíziózás csak ben indult útjára Közszolgálatiság Magyarországon A vonatkozó törvény szerint A közszolgálati műsorszolgáltatás, és a közműsor-szolgáltatás közös alapelvei és szabályai az évi I. törvény szerint: 23. (1) A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató különösen köteles a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvető érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más nemzetek méltóságát. (2) A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztat a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, a vételkörzetében élők életét jelentősen befolyásoló eseményekről, összefüggésekről, vitatott kérdésekről, az eseményekről alkotott jellemző véleményekről, az eltérő véleményeket is beleértve. E feladatok ellátása során gondoskodik a ban nem említett közérdekű közlemények nyilvánosságra hozataláról. (3) A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató biztosítja a műsorszámok és a nézetek sokszínűségének, a kisebbségi álláspontoknak a megjelenítését, a műsorszámok változatosságával gondoskodik a nézők széles köre, illetve minél több csoportja érdeklődésének színvonalas kielégítéséről. (4) A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató különös figyelmet fordít a) az egyetemes és a nemzeti kulturális örökség értékeinek ápolására, a kulturális sokszínűség érvényesülésére, b) a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlődését, érdeklődését szolgáló, ismereteit gazdagító műsorszámok bemutatására, c) a vallási és egyházi, továbbá a nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák értékeinek megjelenítésére, d) az életkoruk, testi, szellemi és lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetű csoportok számára fontos információk elérhetővé tételére, e) az ország különböző területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítő műsorszámok bemutatására. A közszolgálati műsorszolgáltatásra vonatkozó külön szabályok (1996. I. trv.): 26. (1) A közszolgálati műsorszolgáltató kötelessége elősegíteni a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának és anyanyelvének ápolását, az anyanyelvükön való rendszeres tájékoztatást. E feladatot országos, illetve - a kisebbség földrajzi elhelyezkedésének figyelembevételével - körzeti vagy helyi műsorszolgáltatásban, a kisebbség igényeinek megfelelő műsorszámokkal, a televízióban szükség szerint feliratozással vagy többnyelvű sugárzással teljesíti. A nemzetiségi műsorok időtartama sem országos, sem körzeti összesítésben nemzetiségenként nem lehet kevesebb, mint a törvény hatálybalépésekor. (2) A nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatai - ennek hiányában országos szervezetei - a közszolgálati műsorszolgáltatónál rendelkezésükre álló műsoridő 9

10 felhasználásának elveiről önállóan döntenek. E döntésüket - mely nem érintheti a műsorszám tartalmát és a műsorszerkesztést - a közszolgálati műsorszolgáltató köteles figyelembe venni. 27. (1) A közszolgálati műsorszolgáltató a tevékenysége során birtokába került kulturális értékek, és történelmi jelentőségű dokumentumok tartós megőrzéséről archívumában gondoskodik, azokat szakszerűen összegyűjti, tárolja, gondozza. (2) Az archiválás szabályait és feltételeit, a hasznosítás módját a kuratórium a Testülettel egyetértésben külön szabályzatban állapítja meg. A magyar törvény külön foglalkozik az alapelvek megvalósulását elősegítő szabályzatok tartalmának meghatározásával, amit a Közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat és műsorszolgáltatási szabályzat cikkely fogalmaz meg: 29. (1) A közszolgálati műsorszolgáltató közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzatot, a közműsor-szolgáltató műsorszolgáltatási szabályzatot köteles készíteni és alkalmazni. (2) A közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzatban, illetve a műsorszolgáltatási szabályzatban szabályozni kell: a) a pártoktól, politikai mozgalmaktól való függetlenség biztosítékait, b) a hírek, időszerű politikai műsorok sokoldalúságának, tárgyilagosságának és kiegyensúlyozottságának, a vitatott kérdések ismertetésének, a vélemények, nézetek sokféleségének bemutatására vonatkozó elveket, c) az anyanyelvi kultúra ápolását szolgáló szakmai követelményeket, d) a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája, élete bemutatásának rendjét, figyelemmel a törvény 26. (2) bekezdésében foglaltakra is, e) a kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokféleség tárgyilagos bemutatásának rendszerét, f) a megkülönböztető jelzéssel ellátandó műsorszámok közzétételi módját, g) a kiskorúakkal kapcsolatos rendelkezéseket, h) a reklámtevékenységet, a műsorszámok támogatását, i) a közérdekű közlemények közzétételét, j) a közszolgálati műsorszolgáltatónál és a közműsor-szolgáltatónál alkalmazott műsorkészítők önállóságának és felelősségének mértékét és biztosítékait, a műsorkészítés és a műsorszerkesztés elveinek meghatározásában való részvételük biztosítékait, tiszteletben tartva az állampolgárok tájékozódási szabadsághoz való jogának érvényesülését, k) a munkatársakra vonatkozó összeférhetetlenségi és magatartási szabályokat, különös tekintettel a politikai és hírműsorokban foglalkoztatottakra, l) a műsorkészítési tevékenység szakmai szabályait, m) a külföldre irányuló, valamint a 134. (3) bekezdésében említett műsorszolgáltatás általános feladatait és az ezek teljesítésének, illetőleg a tervezett vételkörzetek ellátásának irányelveit. Az időkeret is meghatározásra került: A közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat tervezetét, amelyet a műsor-, és tartalomszolgáltató szervezet készít el, a törvény hatálybalépésétől számított kilenc hónapon belül jóváhagyásra meg kell küldeni a közalapítvány kuratóriumának. A kuratórium a szabályzatot a Testület (ORTT) egyetértésével hagyhatja jóvá. Területi meghatározást is ad a törvény: 30. (1) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió az ország lakosságának túlnyomó többsége számára, a Duna Televízió elsősorban a Magyar Köztársaság határain kívül élő magyarság számára nyújt közszolgálati műsorszolgáltatást. 10

11 (2) A lakosság túlnyomó többségének nyújtott szolgáltatás alatt rádióműsor esetén legalább egy, a lakosság nyolcvan százaléka által a 87,5-108,0 MHz frekvenciasávban fogható; földfelszíni terjesztésű televízió-műsor esetén legalább egy, kilencvenszázalékos vételkörzetű műsorszolgáltatást kell érteni Más megfogalmazásban, például Enyedi Nagy Mihály Közmédia 2010 c. vitairata szerint: A közszolgálati műsor- és tartalomszolgáltatás interaktív (kétirányú) és közmű kell legyen, mint az élet egyéb feltételeit biztosító rendszerek; az úthálózat, vagy a csatornák. Az információs társadalom gyermeke olyan információs és részvételi szabadságot kell élvezzen, amelyben felnövekvő egyénként személyes képességeinek kialakítása, tanulása során hozzáfér az emberiség és a magyarság felhalmozott kulturális és szaktudási kincseihez, amely szabadság lehetővé teszi számára, hogy egészségét védő biológiai lényként, munkavállalóként, vállalkozóként, állampolgárként tájékozódjon a világban, s döntéseiben gyakorolja az önmagáért és a szűkebb és tágabb közösségeiért viselt felelősséget. Hogy minden ember részt vehessen életkörülményei, együttélési szabályai, s a társadalmi erőforrásokkal való gazdálkodás, a helyi és országos kormányzás alakításában. A közszolgálati műsor- és tartalomszolgáltatók nélkül nem lehet társadalmi méretekben harmonikussá tenni a kötelezettségek és jogok rendszerét, az igazságos adóterhelés elfogadását és vállalását. A közszolgálati műsor- és tartalomszolgáltatók nélkül nem lehet hatékonyan működtetni a közoktatási, az egészségügyi rendszereket, a kor problémáit felismerő, feldolgozó és mintákat, modelleket adó nemzeti művészetet, a közéleti, helyi és országos politikai párbeszédet. A közszolgálati műsor- és tartalomszolgáltató a nemzeti lét egyik alapköve és garanciája, hiszen a nemzet okoskodó sokasága, tudásának hordozója és fóruma, létformája egyszerre. Az kell legyen újra! A közszolgálati műsorszolgáltatók szabályzata szövege szerint A törvény szerint a közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat (KMSZ) tervezetét a törvény hatálybalépésétől számított kilenc hónapon belül a közalapítvány kuratóriumának jóváhagyásra meg kellett volna küldeni az ORTT-nek a jogalkotók ezzel kívánták elősegíteni, hogy a KMSZ-ben bevezetendő szabályozás mielőbb alkalmazásra kerüljön. A három közszolgálati műsorszolgáltatónak egymástól, és az előírástól is, eltérő időpontban lett KMSZ-e: a Magyar Rádió és a Duna Televízió által készített szabályzatot 1998-ban fogadta el az ORTT, a Magyar Televízióét csak 2002-ben. Mivel a Magyar Televízió szabályzata fél évtizedes késéssel született meg, tükröződik benne a hazai köz- és médiaszakmai gondolkodás időközben bekövetkezett átalakulása és fejlődése is. Vajon miért kötötte a szabályzatok elfogadását a jogalkotó az ORTT egyetértéséhez? Feltehetően azért, mert a közszolgálatiságnak vannak olyan közös vonatkozásai, amelyeknek mindegyik szabályozásban meg kell jelenniük. Ugyanakkor, mivel az ORTT a törvény betartását is ellenőrzi, a szabályzat elfogadásával a készítő törvényértelmezését is elfogadja. A szabályzatok szerkezetében valamennyi műsorszolgáltató igyekezett követni a törvény kötelező, a tartalmi elemeket meghatározó szakaszának felsorolását (ezt a Duna Televízió szabályzata minden résznél jelzi is). 11

12 A Duna Tv Zrt. közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzatában: A közszolgálati műsorszolgáltatás alapelvei 1. A sokoldalúság, hitelesség, kiegyensúlyozottság és tárgyilagosság, valamint a vélemények, nézetek sokféleségének és a véleményszabadság érvényesülésének biztosítása [Médiatörvény 4. (1)]. A Duna Televízió a műsorszolgáltatás keretében: a Magyar Köztársaság határain kívül és belül élőket hitelesen, sokoldalúan, tárgyilagosan, időszerűen és rendszeresen tájékoztatja a hazai és külföldi, közérdeklődésre számot tartó politikai, közéleti, közhasznú, társadalmi, gazdasági, tudományos, vallási, kulturális és sporteseményekről A kiegyensúlyozottság tartalmi szempontból a Duna Televízió műsoraiban különösen az alábbiakat foglalja magában: - a nézetek sokszínűségét, - a meghatározó társadalmi csoportok, illetve nézetek és álláspontok hiteles és tárgyilagos megjelenítését, - a többségi és kisebbségi álláspontok bemutatását. A Duna Televízió köteles gondoskodni arról, hogy műsorainak összességét tekintve a közérdeklődésre számot tartó vagy vitatott kérdésekben minden lényeges fejlemény és állásfoglalás ismertetésére sor kerüljön, s hogy a kérdésben érintett csoportok véleménye, eltérő álláspontja megismerhető legyen. A kiegyensúlyozottság bizonyos esetekben biztosítható audiovizuális eszközökkel is, ha az közérthetően közvetít az ügyben egy adott tényt vagy álláspontot. A Duna Televízió műsoraiba különös tekintettel a hír-, és tájékoztató műsorokra kerülő tények és vélemények kiválasztása során a nézők önállóan formált saját véleményének kialakításához szükséges minden lényeges tényt és meghatározó véleményt főleg a kérdésben érintettekre figyelembe kell venni, és törekedni kell az összefüggések feltárására. A tények szelektálásánál a Médiatörvény meghatározása szerint "a közérdeklődésre számot tartó" és a "vételkörzetben élők életét jelentősen befolyásoló" események, kérdések elsőbbséget élveznek. Olyan műsorban, ahol a találomra megszólítottak interjúrészleteiből készül összeállítás, törekedni kell az egymástól különböző álláspontok megjelenítésére. Az ilyen összeállítás nem keltheti a reprezentativitás látszatát A kiegyensúlyozottság időbeli szempontból a Duna Televízió műsoraiban különösen az alábbiakat foglalja magában: Az egyedi műsorok esetében a tájékozódáshoz való jog elvének megfelelően a kiegyensúlyozottság érdekében a közérdeket érintő kérdésekben, illetve a már nyilvánosságra került vitakérdésekben, ugyanazon műsorban valamennyi számottevő álláspont képviselőjét lehetőség szerint meg kell szólaltatni. A vitában jelen nem lévő érintettek álláspontját hitelesen kell ismertetni. A műsorszám közzétételének nem lehet akadálya, ha valamely álláspont képviselője nem vesz részt a vitában. A nézőket azonban erről tájékoztatni kell. (Ilyen esetekben is kötelező a távollévő érintett személyiségi jogainak tiszteletben tartása.) A műsorsorozat egészének a legrövidebb ésszerű időn belül kell megfelelnie a kiegyensúlyozottság követelményének. A sorozatműsoroknál a kiegyensúlyozottság az alábbi feltételek együttes megléte esetén, vagyis akkor valósul meg, ha: - a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi esemény még aktuális, vagyis a nézők érdeklődésére számíthat (legrövidebb ésszerű idő), - a műsorsorozat egyes elemei hasonló témát, hasonló szerkesztési elvek és technikák szerint dolgoznak fel, - a sorozat egyes műsorai a nézők számára megközelítően azonos módon hozzáférhetők a műsorrendben. 12

13 Kiindulva abból, hogy az eseményekről való tájékoztatásnak hitelesnek és tárgyilagosnak kell lennie, nem jelenti a kiegyensúlyozottság megsértését, ha a nem azonos jelentőségű, hírértékű, súlyú események nem kapnak helyet egy műsorban A véleményszabadság érvényesülése A Duna Televízió az Alkotmány által biztosított szólás- és lelkiismereti szabadságjogoknak megfelelően műsoraiban lehetőséget nyújt az Alkotmány szellemének megfelelő nézetek, vélemények, eszmei áramlatok megjelenésére, s törekszik ezek sokszínű, kiegyensúlyozott és hiteles bemutatására. A Duna Televízió műsoraiban bemutatott véleményeknek, figyelemmel a nézők tájékozódási szabadságára, összhangban kell állniuk a 2. pontban felsorolt, a személyiségi jogokat biztosító követelményekkel. A Duna Televízió lehetővé teszi, hogy nézői vélemények is helyet kapjanak műsorában. Olyan műsorban, ahová a nézők betelefonálhatnak, törekedni kell arra, hogy a válogatás vagy a véletlen ne eredményezzen egyoldalúságot. Ha ez mégis bekövetkezik, úgy a műsorvezető feladata, hogy kérdés formájában szóba hozza a kimaradt lényeges álláspontokat A hitelesség és a tárgyilagosság követelménye a Duna Televízió műsoraiban különösen az alábbiak biztosítását jelenti: a) A hír- és tájékoztató műsorokban a tényeket, illetve a kommentárokat és hírmagyarázatokat világosan és közérthetően külön kell választani. Kommentár audiovizuális technikával sem fűzhető a hírekben és tájékoztató műsorokban közölt tényekhez. Az így megvalósuló műsorfolyamra összességében érvényesek a sokoldalúság, hitelesség, kiegyensúlyozottság és tárgyilagosság követelményei. b) A műsor tiszteletben kell, hogy tartsa a nézőnek azon jogát, hogy álláspontját önállóan alakítsa ki, ezért tilos a manipuláció, a sugalmazás, a propagandisztikus befolyásolás, az egyoldalú, irányzatos és elfogult műsorok készítése és bemutatása. Tilos a közvélemény túlnyomó többsége által ízléstelennek ítélt produkciók népszerűsítése, a szenzációhajhász megjelenítés és a megalapozatlan várakozások felkeltése a nézőkben. Nem engedhető meg, hogy a műsorkészítőt vagy a műsorvezetőt valamely kérdésben a nyilvánosság egy-egy meghatározó állásponttal azonosíthassa. A szakmailag szükséges szerkesztői rövidítések nem járhatnak a lényeg megváltoztatásával, a megkérdezettek szándékainak torzításával. Utólag felvett kérdés nem tüntethető fel úgy, mintha a helyszínen tették volna fel. Különböző helyeken, illetve időpontokban készített interjúk összeállítása nem kelthet olyan benyomást, mintha egyidejűleg, azonos helyszínen készült riportról lenne szó. Kitalált személyek nem kelthetik valós személyek létezésének a látszatát. c) Hír, tájékoztató és elemző típusú műsoroknál nem csak az egyes részletek, de az összeállított egész is meg kell feleljen a "valósághűség" követelményének. A hírekben és az időszerű politikai műsorszámokban elhangzó információkat, az információforrás szavahihetőségét körültekintően ellenőrizni kell. (Kizárólag szavahihető forrásra szabad támaszkodni.) A hírek forrását a rendszeresen használt források kivételével meg kell nevezni. Ha a különböző forrásokból származó információk között ellentmondás van, arra a műsorszámban fel kell hívni a figyelmet. Kétely esetén legalább két egymástól független hírforrást kell igénybe venni. A tárgyi tévedést tartalmazó vagy jogszabályt sértő kijelentéseket a műsorban, vagy rövid határidőn belül azon kívül is korrigálni kell. A hírforrás megjelölése nem szolgálhat reklámcélokat. 2. A személyiségi jogok tiszteletben tartása A Duna Televízió köteles tiszteletben tartani minden ember méltóságát, alapvető személyiségi jogait, az Európai Emberi Jogi Egyezményben, a Magyar Köztársaság Alkotmányában és más személyiségi jogot érintő jogszabályban foglaltakat, így különösen: a) A személyhez fűződő jogokat: - pl. a jó hírnévhez való jogot, a képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalát, felhasználását érintő jogokat. A hangfelvétel vagy képmás megváltoztatására (arctakarás, hangtorzítás stb.) a vonatkozó jogszabályok mellett csak a műsorkészítésre 13

14 (II ) és a vezetői konzultációra (III A) vonatkozó különböző szabályok betartásával kerülhet sor; - az ártatlanság vélelmét, amelyet azonban nem sért a vonatkozó jogszabályoknak, a Duna Televízió belső szabályzatainak megfelelő tájékoztatás. A bűnügyi, illetve igazságügyi tájékoztatás csak az erre vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint történhet. A nyomozati szakban azonban a bűnügyi tájékoztatás a bűncselekmény leírásán túl kizárólag olyan, az érintettek nevének kezdőbetűvel való jelzésével, valamint képmásának és hangfelvételének olyan közzétételével történhet, mely az érintett (gyanúsított, sértett stb.) azonosítására alkalmatlan. Ez alól kivételt csak az jelenthet, ha az eltűnt vagy a súlyos bűncselekmény miatt büntetőeljárás alatt álló személyről készült képmás vagy hangfelvétel nyomós közérdekből vagy méltánylást érdemlő magánérdekből a hatóság engedélyével kerül bemutatásra [Ptk. 80. (3)]; - a magán- és családi életre, lakásra és levéltitokra, adatvédelemre vonatkozó szabályokat; - a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadságot, továbbá - a véleménynyilvánítás szabadságát. Amennyiben a tájékozódáshoz való jog és a személyiségi jogok összeütközésének veszélye fennáll, a műsorkészítőknek és szakmai vezetőiknek különös körültekintéssel kell eljárniuk. Ilyen esetekben kötelező a III pont szerinti vezetői konzultáció. A gyors és informatív tájékoztatás követelménye a személyiségi jogok megsértése árán nem teljesíthető. b) Tilos közzétenni: - kiskorúak személyiségfejlődésére ártalmas műsorszámot; - az erőszak öncélú alkalmazását követendő magatartási mintaként bemutató, illetőleg a szexualitást öncélúan ábrázoló műsorszámot. Személyek és csoportok szándékosan előnytelen, torzító bemutatása tilos. c) Tilos olyan híreket, tájékoztatókat, kommentárokat, hírmagyarázatokat vagy jegyzeteket közzé tenni, amelyek a nemzetiségi, etnikai, vallási és más társadalmi csoportokhoz tartozó személyek, illetve intézményeik kollektív jogait, méltóságát és önazonosságát sértik, amelyek bármely kisebbség vagy a többség elleni gyűlöletkeltésre alkalmasak. Csak kivételes indokkal kerülhet sor az előzőekben felsorolt megnyilvánulások valamelyikének rögzített felvételen történő bemutatására. Ilyenkor egyértelműen közölni kell, hogy a megnyilvánulás semmilyen módon nem tükrözi a szerkesztőség véleményét. Élő adásban a műsorvezető feladata és felelőssége, hogy a sértő megnyilvánulást megfelelő formában szóvá tegye. d) Helyreigazgatás: amennyiben a Duna Televízió valamely műsorában személyekről, csoportokról és intézményekről valótlan tényt közölnek vagy valós tényt hamis színben tüntetnek fel, helyreigazítást kell közzétenni. Helyreigazításra akkor kerülhet sor - ha az érintett ezt külön kéri és a Duna Televízió e kérelemnek helyt ad, - ha erre a Duna Televíziót jogerős bírósági ítélet kötelezi; Továbbá ezektől függetlenül akkor is, ha a Duna Televízió új tények vagy információk birtokába jut. (Ez utóbbi esetben ügyelni kell arra, hogy a helyreigazítás formája ne okozza a személyiségi jogok sérülését.) A helyreigazításra vonatkozó jogerős bírósági ítéletekről és a Médiatörvény III. fejezetének 11. címében foglalt panaszbizottsági eljárás döntéseiről az Rt. Elnöke a HTVKA Kuratóriumának Elnöksége útján írásban tájékoztatja a HTVKA Kuratóriumát. Véleménynyilvánítás, értékelés, bírálat, társadalmi, politikai, tudományos és művészeti vita önmagában nem lehet helyreigazítás alapja. e) A műsorvezető, illetve riporter nem rágalmazhat, nem sugalmazhat, manipulatív jelzőket nem használhat. f) Riportkészítésnél, interjúnál tilos a megkérdezettek szándékos megtévesztése, lehetetlen helyzetbe hozása. (Ha ilyen kivételesen például szórakoztató műsor készítésekor mégis 14

15 megtörténne, az érintettek beleegyezését a bemutatáshoz meg kell szerezni.) Hamis, illetve kitalált riportalanyok bemutatása csak e jellegükre való utalással lehetséges. 3. A pártatlan tájékoztatás a pártoktól, politikai mozgalmaktól, a kormánytól, önkormányzatoktól, állami szervektől és gazdasági érdekcsoportoktól való függetlenség 3.1. A Duna Televízióban a pártok, politikai és ideológiai mozgalmak, civil szervezetek, a kormány, önkormányzatok, állami szervek és gazdasági érdekcsoportok sem közvetlenül, sem közvetve nem befolyásolhatják a műsorrend, a műsorfolyam és az egyes műsorszámok összeállítását és elkészítését. Amennyiben ezt az említett szervezetek megkísérlik, erről a Duna Televízió Elnökét haladéktalanul értesíteni kell. Az Elnök a függetlenség megsértésére irányuló kísérletről a HTVKA Kuratóriumának Elnöksége útján tájékoztatja a HTVKA Kuratóriumát, az ügyet kivizsgálja és megteszi a szükséges intézkedéseket. A közélet személyiségei nem gyakorolhatnak befolyást sem közvetlenül, sem közvetve arra, hogy saját maguk, illetve mások mikor, milyen arányban és milyen formában szerepeljenek az egyes műsorokban, illetve a műsorfolyamban. E szervezetek vezető tisztségviselőinek, a parlamenti és önkormányzati képviselőknek, alkalmazásukban álló szakértőinek megszólaltatásakor ahol ennek jelentősége van közölni kell az illető állami, kormányzati, önkormányzati, párt, illetve gazdasági tisztségét. Kommentárokat pártok, politikai mozgalmak és szervezetek vezetői, országgyűlési, illetve önkormányzati képviselők, kormányzati és önkormányzati szervek tisztségviselői nem közölhetnek. Politikai témával kapcsolatban a műsorkészítő személyes véleményt nem nyilváníthat a műsorban. Pártok, politikai és ideológiai mozgalmak, civil szervezetek, a kormány, önkormányzatok, állami szervek és gazdasági érdekcsoportok a műsorkészítők által "cimkéző", sztereotíp, minősítő elnevezéssel nem illethetők A Duna Televízió feladata, hogy hír- és tájékoztató műsoraiban az általános elveknek megfelelően, kiegyensúlyozottan, a sokoldalú tájékoztatás kívánalmai szerint mind választási kampányidőszakban, mind azon kívül bemutassa a magyarság pártjait és politikai mozgalmait, illetve az Alkotmány előírásainak megfelelően működő szervezeteit. Politikai eseménynek tekintendők a pártok által szervezett szakmai viták, fórumok is. A pártok, gazdasági és civilszervezetek, állami és önkormányzati szervek tisztségviselőit a mindenkori hírértékük szerint kell szerepeltetni. Amennyiben egy műsorban megjelennek a fenti szervezetek szimbólumai, ezeket csak a hír/mondanivaló és a helyzet által indokolt mértékben, lehetőleg azonos képkivágásban lehet bemutatni a képernyőn. Figyelemmel arra, hogy a hírműsorokban a kormánypártok képviselőinek szerepeltetése a hírértékre tekintettel gyakoribb, mint az ellenzéki politikusoké, ennek kiegyensúlyozását a műsorkészítőknek olyan műsorokban kell megteremteniük, amelyek a nézők számára megközelítően azonos módon hozzáférhetők a műsorrendben. Választási időszakban a Duna Televízió elősegíti speciális közszolgálati funkciójából eredően főként a határon túli magyarságot érintő témákban a célközönség politikai programokról történő tájékozódását. A választási kampányidőszakban a Duna Televízió az évi C. törvénynek, a választási eljárásról rendelkezéseinek, megfelelően szolgáltatja a választásokkal összefüggő műsorait. Ez értelemszerűen alkalmazandó az országos népszavazással kapcsolatos műsorszolgáltatásra is A Médiatörvény és pontja, valamint a 11. (2) bekezdése alapján a Duna Televízió politikai hirdetéseket sem választási időszakban, sem azon kívül nem közölhet. 4. Az anyanyelv ápolása, használatának szabályai 4.1. A Duna Televízió alapfeladatának megfelelően kiemelten fontosnak tartja a magyar nyelv ápolását, hang és nyelvtani szabályainak megtartását A Duna Televízióban rendszeresen foglalkoztatott belső és külső műsorkészítők csak képernyő- illetve mikrofonengedéllyel szerepelhetnek a Duna Televízió képernyőjén A műsorkészítőknek kerülniük kell az anyanyelvet rontó vagy szegényítő kifejezések használatát, idegen kifejezéseket csak indokolt esetben használhatnak, amelyeket a közérthetőség kedvéért értelmezni kell. 15

16 A műsorkészítők ügyeljenek arra, hogy mondanivalójukat közérthetően, pontosan és árnyaltan mondják el, és kerüljék a nyelvhasználati egyoldalúságot A nyelvhasználat sokoldalúságának biztosítása terjedjen ki a magyarság különböző országokban és régiókban kialakult nyelvhasználati szokásainak tiszteletére, megismertetésére, és ezzel együtt a nyelvi egység ápolására A műsorkészítés során elkerülhetetlenül szükséges idegen kifejezések vagy idegen nevek használatában a magyar nyelvben elterjedt gyakorlatot és az adott nyelv szabályait is figyelembe véve kell alkalmazni. A Duna Televízió valamennyi műsorában az előforduló idegen szavak, személynevek, és földrajzi nevek egységes kiejtésére kell törekedni. A Duna Televízió ugyanakkor gondot fordít a Magyarország határain kívül élő magyarság körében hagyományosan használt, lakóterületükre vonatkozó földrajzi nevek és helynevek használatára és megőrzésére. A Duna Televízió közszolgálati feladatainak eredményesebb teljesítése érdekében a magyarság határon belüli és kívüli meghatározó társadalmi csoportjaival, civil szervezeteivel és érdekképviseleteivel a pártatlanság elvének sérelme nélkül, az erre vonatkozó előző pontokban foglaltak megtartásával sokoldalú kapcsolattartásra törekszik. A kapcsolattartás területei elsősorban: - folyamatos információcsere, - konzultatív fórumok kialakítása A Magyar Televízió Zrt. közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzatában: MŰSORSZOLGÁLTATÁS 1. A közszolgálati műsorszolgáltatás feladatai a) A nemzeti közszolgálati televízió a társadalom megkülönböztetett hatású információtermelőés továbbító eszköze. Ebben a minőségében fontos közfeladatot teljesít, mindenekelőtt az egyének és csoportok saját tapasztalati körét meghaladóan felfogja, bemutatja és értelmezi a társadalom egészének jelen és múltbeli folyamatait, az egyes személyek, csoportok, helyi közösségek, rétegek jellegzetességeit, s mindebben megjeleníti azok szempontjait, az életviszonyok, az élethelyzetek, a kultúra, a szemléletmódok, az érdekek egységét és sokféleségét. A nemzet, a társadalom számára közvetített szellemi és morális értékek, életmódminták, érintkezési szabályok az egzisztencia-teremtéshez és fenntartáshoz szükséges, a mindennapi életben eligazítást adó ismeretek és minták nyújtása révén nagyban elősegítik a nemzet, a társadalom közös kultúrán, közös morális értékválasztáson, egymás tiszteletén alapuló magas színvonalú működését, a társadalom tagjainak kölcsönös megértését, a közös érdekek, a közérdek felismerését, a társadalmat egybekapcsoló, integráló és működésben tartó erők kibontakozását. Az ismeretközlés és mintanyújtás révén a társadalmi önismeret és a társadalomintegráció elősegítésével fontos nevelő, személyiség- és közösségalakító feladatot is ellát. Mindemellett a nézők színvonalas szórakoztatásáról is gondoskodik. b) A nemzeti közszolgálati televízió eközben sokoldalú, kiegyensúlyozott, hiteles tájékoztatásra törekszik, melynek során egyetlen részérdek és szemléletmód sem kerülhet túlsúlyra. Ebben az összefüggésben különösen fontos a televízió függetlenségének védelme a mindenkori kormány, az egyes politikai pártok és mozgalmak, az egyes érdekcsoportok, eszmék és ideológiák túlnyomó vagy kizárólagos befolyásával szemben, érkezzék bár az intézményen kívülről vagy belülről. c) A nemzeti közszolgálati televízió műsorszolgáltatásában tiszteletben tartja a Magyar Köztársaság Alkotmányát, az Európai Emberi Jogi Egyezményt, és az ENSZ egyezményét a 16

17 gyermekek jogairól. A műsorok nem sérthetik a lelkiismereti szabadságot, a becsületet és az emberi méltóságot, továbbá tilos a személyek hátrányos megkülönböztetése. d) A műsorokban és az azokat közvetítő eszközökben rejlő óriási társadalmi ható-, és nevelőerő folytán a nemzeti közszolgálati televízió műsorainak készítése, kialakítása a műsorok készítőire és szereplőire igen nagy felelősséget ró. 2. A társadalomintegráció fő témái Az MTV Rt. különös figyelmet fordít: a) A magyar nemzeti kultúra értékeinek bemutatására, új értékek létrehozására, történelmünk megismertetésére és a nemzeti hagyományok ápolására. b) A nemzeti eszmére, a demokráciára és a szabadságra vonatkozó ismeretrendszer közvetítésére. c) A nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának bemutatására, hagyományainak ápolására, önazonosságuk megőrzésére és erősítésére. d) Az ország lakosságát érintő társadalmi és gazdasági folyamatok bemutatására, a problémák megoldását, az állampolgári jogok és kötelezettségek gyakorlását elősegítő szabályozók és gyakorlati tudnivalók megismertetésére. e) Az Országgyűlés, a kormányzati és önkormányzati szervek, az egyházak, a pártok, az érdekképviseletek, társadalmi szervezetek és állampolgári közösségek tevékenységének bemutatására, működésük nyilvánosságára. f) A közösséget érintő állampolgári vélemények és kezdeményezések széles körű megismertetésére. g) A határokon túl élő magyarság műsorszolgáltatással való ellátására, azon keresztül pedig különösen: nemzeti önazonosságuk támogatására, társadalmi helyzetük és kultúrájuk bemutatására, az anyaországhoz fűződő kapcsolataik erősítésére. h) A természeti és az épített környezet, Magyarország, a Kárpát-medence, Európa és a nagyvilág természeti értékeinek bemutatására, az emberi környezetet károsító tényezők megismertetésére. A környezeti értékek megóvását szolgáló kezdeményezések népszerűsítésére. i) A lelki és testi egészség védelmére és támogatására, különös tekintettel a lelki kultúra fejlesztésére, valamint az egészséges életmód értékeinek népszerűsítésére. j) A gyermekek és az ifjúság erkölcsi és esztétikai nevelésére, problémamegoldó képességének fejlesztésére, szórakoztatására, továbbá iskolai oktatását elősegítő programokra. k) A sportolás, a testedzés és a testkultúra népszerűsítésére. l) Az igényes szórakoztatásra, a szabadidő kellemes és hasznos eltöltését szolgáló műsorokra. m) A világ eseményeinek hiteles bemutatására, a nemzetközi politikai, gazdasági és kulturális élet tényszerű megjelenítésére, különösen Európa, ezen belül is Kelet- Közép- Európa eseményeire. n) Az egyetemes kulturális értékek megismertetésére, a más népek és kultúrák iránti megbecsülés erősítésére. o) A tudományos ismeretek és a tudomány újabb eredményeinek megismertetésére. p) A folyamatos felnőtt- és távoktatás, továbbá egyéb korszerű televíziós oktatási formák támogatására, fejlesztésére, megvalósítására. 3. Műsorszolgáltatás a határon túli magyarok számára a) Az MTV Rt. műsorkészítőinek a műsorok elkészítése, illetve sugárzása során figyelemmel kell lenniük a határon túli magyar nézők érdekeire, szükségleteire, különös tekintettel a hírszolgáltatással kapcsolatos igényekre. b) Az MTV Rt. kölcsönösen előnyös megállapodások révén támogatja az ország határain kívül magyar nyelven, vagy magyar nyelven is, műsort szolgáltató televíziókat és műhelyeket. 17

18 Azokkal rendszeres kapcsolatot tart, tapasztalatok és műsorok cseréjével fejleszti a határokon túlra sugárzott magyarországi műsorok, illetve a határon túli magyar nyelvű műsorszolgáltatás színvonalát. c) Az előző pontban megjelölt támogatás, illetve együttműködés nem sértheti a Magyar Köztársaság érdekeit. d) Az MTV Rt. megteremti és folyamatosan fejleszti kapcsolatait a határokon túli magyar nézőkkel annak érdekében, hogy a számukra történő műsorszolgáltatás színvonala, illetve összetétele megfeleljen e nézők elvárásainak. e) Az MTV Rt. a második műholdas műsorának összeállításakor, annak műsorfolyamában fokozottan figyelembe veszi a határon túli magyar nézők szokásait, szükségleteit és elvárásait, különös tekintettel a hírműsorokra. E tevékenységét a Duna Televízióval is összehangolja. 4. Az anyanyelvi kultúra ápolása a) Az MTV Rt. valamennyi műsorszolgáltatásával hozzájárul az anyanyelvi kultúra ápolásához. A műsorszolgáltatás során különös felelősség hárul az MTV Rt.-re a magyar nyelv és a kisebbségek anyanyelvének védelme, értékeinek megőrzése tekintetében. b) Az anyanyelvi kultúra ápolása és terjesztése, a nyelvi hagyományok feltárása, megőrzése és megismertetése, nyelvhasználati és nyelvtani kérdések megvitatása, megvilágítása érdekében az MTV Rt. rendszeresen sugároz nyelvművelő műsorszámokat. c) A televíziós műsorok nyelvezete jelentős befolyást gyakorol a köznyelvre, ezért a műsorkészítőknek az MTV Rt. valamennyi műsorában érvényesíteniük kell a helyes nyelvhasználatot. d) A műsorszámokban kerülni kell az anyanyelvet rontó és szegényítő kifejezéseket, valamint az indokolatlan rövidítéseket. Az idegen szavak helyett előnyben kell részesíteni azok köznyelvben használatos magyar megfelelőjét. Az idegen kifejezések és nevek helyes és egységes használatára a Képernyő és Anyanyelvi Bizottság iránymutatást dolgoz ki. e) A műsorokban tilos az öncélú káromkodás, a trágár beszéd. f) A gyermekeknek és a kiskorúaknak szóló műsorokban különösen nagy figyelmet kell fordítani az anyanyelvi kultúra ápolására. g) Mivel az anyanyelvi kultúra ápolásának leghatásosabb televíziós módja a személyes példamutatás, az MTV Rt. képernyőn szereplő munkatársainak folyamatos nyelvi képzésen kell részt venniük. A képernyőn való szerepléshez nekik az Anyanyelvi és Képernyő Bizottság által kiadott érvényes engedéllyel képernyőengedély kell rendelkezniük. h) Az MTV Rt. műsoraiban értékként jeleníti meg a különböző magyar nyelvjárásokat, illetve tájnyelveket, használatukat nem korlátozza. Önmagában ilyen nyelvi sajátosságok és kultúra használata miatt a képernyős munkatársak, illetve más szereplők nem szenvedhetnek hátrányt. 5. A társadalmi, kulturális, világnézeti és tudományos sokszínűség megjelenítése a) Az MTV Rt. műsorai elősegítik a kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokszínűség bemutatását. b) Az MTV Rt. műsoraiban kiemelt helyet biztosít a nemzeti és egyetemes kultúra alkotásainak, az értékőrzésnek és a kortárs művészeteknek. c) Az MTV Rt. a kulturális értékek bemutatásában a Rádiózásról és televíziózásról szóló törvény és egyéb szabályozók által meghatározott arányokban mutat be hazai és külföldi alkotásokat, ezen túlmenően semmilyen egyéb korlátozást, megkülönböztetést vagy kizárólagosságot nem alkalmaz. d) Az MTV Rt. fontos feladata a hazai és egyetemes mozgóképkultúra bemutatása, támogatása és terjesztése. Saját készítésű, illetve vásárolt műsoraival, valamint műsorcsere révén támogatja a tradicionális és kortárs művészeteket és biztosítja ezek széles körű hozzáférhetőségét a nézők 18

19 számára. Az MTV Rt. közszolgálati alapfeladataként teljesíti a képi kultúra terjesztését és fejlesztését. e) Az MTV Rt. köteles megőrizni és gondozni a műsorszolgáltatás során keletkezett vagy birtokába jutott kulturális értékeket és történelmi jelentőségű dokumentumokat. Az irányadó jogszabályoknak és az Archiválási Szabályzatnak megfelelően biztosítja a többi közszolgálati műsorszolgáltató hozzáférését az archív anyagaihoz. f) A nézők ismereteinek bővítése érdekében az MTV Rt. műsoraiban rendszeresen beszámol a hazai és a nemzetközi tudományos élet legújabb felfedezéseiről, népszerűsíti a tudományos közgondolkodást. g) Az objektivitás követelményének megfelelően, tudományos kérdésekben a műsorkészítőknek lehetőséget kell adniuk az eltérő álláspontok, vélemények, tapasztalatok bemutatására. Ennek során lehetőséget kell nyújtani a nézők számára ismereteik bővítéséhez, illetve véleményük megfogalmazásához. Ez nem jelentheti a tudományos közélet mértékadó többsége által elutasított áltudományos, okkult, esetenként szenzációhajhász nézetek népszerűsítését. h) A műsorkészítőknek az eltérő tudományos vélemények, új felfedezések megismertetésénél közérthetőnek kell lenniük. Ennek megfelelően ismertetni kell, hogy egy-egy felfedezés, találmány a tudomány állásának megfelelően mikor és milyen hatással lehet a nézők életére, illetve milyen módon válhat a nézők számára közvetlenül hasznossá. i) Az MTV Rt. műsorai kiemelt figyelmet fordítanak a természeti és épített környezet védelmére, azoknak a tudományos eredményeknek, lakossági kezdeményezéseknek és társadalmi mozgalmaknak a bemutatására, amelyek a környezet védelmére irányulnak. 6. Körzeti adások a) A helyi társadalmak önazonosságának erősítése, továbbá közszolgálati feladatainak a helyi nézői igényekhez jobban igazodó, takarékosabb ellátása érdekében az MTV Rt. körzeti (regionális) műsorszolgáltatást végez. b) A körzeti műsorszolgáltatás feladatai: - tájékoztatja a vételkörzet lakosságát az őket közvetlenül érintő ügyekről, - bemutatja a helyi társadalom politikai, gazdasági, kulturális és sporttevékenységét, - fokozott figyelmet fordít a hagyományőrzés helyi formáinak és sajátosságainak, továbbá a helytörténet emlékeinek, dokumentumainak bemutatására, - bemutatja az adott régió természeti és kulturális adottságait és értékeit, utal a régió szempontjából fontos történelmi összefüggésekre, ismerteti a mindennapi élettel összefüggő azon tényeket és eseményeket, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot, - megjeleníti a helyi közügyekben kialakuló nézetek, vélemények sokféleségét, különös tekintettel az önkormányzatok, a politikai pártok, a civil szervezetek és a lakossági csoportok véleményére, - rendszeresen bemutatja az adott régiót az országos műsorokban, fokozottan elősegíti az adott régióval kapcsolatos országos jelentőségű aktuális hírek, információk központi megjelenítését, - bemutatja a régió területén élő nemzeti és etnikai kisebbségi csoportok életét, számukra fórumot biztosít, - bekapcsolódik az országos és európai regionális televíziós együttműködési rendszerekbe. c) A körzeti műsorszolgáltatás feladatait az MTV Rt. adóhálózati és műsorszerkezeti megoldások útján látja el, elősegíti a körzeti stúdiók és sugárzási lehetőségeik kialakítását és továbbfejlesztését. A körzeti műsorszolgáltatási feladatok ellátása során az MTV Rt. együttműködik a helyi és körzeti televíziókkal. 7. Nemzeti és etnikai kisebbségek a) Az MTV Rt. rendszeresen foglalkozik a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségeket érintő kérdésekkel, életük bemutatásával. A kisebbségek országos 19

20 önkormányzatai ennek hiányában országos szervezetei az MTV Rt. által meghatározott, rendelkezésükre álló műsoridő felhasználásának elveiről közösen döntenek. Javaslatukat amely nem érintheti a műsorszám tartalmát és a műsorszerkesztést, továbbá nem róhat kötelezettséget a Magyar Televízióra az MTV Rt. elnökének küldik meg. b) A kisebbségek kulturális értékeinek megőrzésében és közreadásában figyelmet kell fordítani a kisebbségek és anyaországaik hagyományainak, kulturális és természeti értékeinek és művészetének bemutatására. Erre a célra önálló műsoridőt kell biztosítani számukra. c) Az aktuális hír-, tájékoztató, valamint politikai műsorok esetében különös gondossággal kell kezelni a kisebbségek helyzetét, a nemzeti kisebbségek és az anyaország kapcsolatával összefüggő kérdéseket. d) A kisebbségek anyanyelvének megőrzése és ápolása érdekében a számukra készülő műsorokban, valamint a technikai lehetőségeknek megfelelően egyéb műsorokban is biztosítani kell a saját anyanyelv használatát. A kisebbségi nyelvek használatakor figyelmet kell fordítani a beszélt és az irodalmi nyelv eltéréseire, a nyelv tisztaságának megőrzésére. A kisebbségi nyelvek esetében az anyanyelvi kultúra ápolását szolgáló szakmai követelményeket is érvényesíteni kell. e) A kisebbségeket érintő műsorok esetében különösen fontos a regionális szerkesztőségekkel történő együttműködés és a közös műsorkészítés. f) Az MTV Rt. biztosítja, hogy képernyős munkatársai között kisebbségekhez tartozó személyek is legyenek. A nemzeti és etnikai kisebbségeknek szóló műsorokban képernyős munkatársként elsősorban az adott kisebbséghez tartozó személyek szerepelhetnek. g) A kisebbségek államalkotó tényezők, ezért az őket érintő műsorokban hangsúlyozni kell, hogy a kisebbségek kultúrája része a magyarországi kultúrának. h) A Magyar Televízió annak révén is tiszteletben tartja és védi a nemzeti, illetve etnikai kisebbségeket, valamint a hozzájuk tartozó személyeket, hogy a nem kifejezetten számukra szóló kisebbségi műsorain kívül az ezen kisebbségekhez való tartozást csak abban az esetben jelzi, ha ennek az adott egyéb műsor tartalma, témája szempontjából jelentősége van. 8. Vallások a) Az MTV Rt. műsorait a világnézeti és a vallási meggyőződés iránti tiszteletnek és türelemnek kell jellemeznie. A vallási jelképek és értékek felhasználása, idézése a műsorban nem történhet a vallásos emberek érzékenységét sértő módon, nem hangozhat el világnézeti, illetve vallási meggyőződést sértő vélemény, megjegyzés. b) Az MTV Rt. biztosítja a Magyarországon elismert vallások megismertetését, a bejegyzett különös hangsúllyal a történelmi egyházak hitéleti tevékenységének bemutatását. c) A műsorok biztosítják, hogy valamennyi vallás/felekezet hívei megfelelő és arányos tájékozódási lehetőséghez jussanak. Mindez nem nyújthat alapot a társadalomra nyilvánvalóan káros, destruktív vallási felekezetek modellként való bemutatására. Az önálló vallási (egyházi) műsorok arányainak kialakítása során tekintettel kell lenni a hívők számára, társadalmi beágyazottságára, esetleges földrajzi elhelyezkedésére, sajátos nyelvi igényeire, valamint az egyház belső hitéleti szabályaira. d) A vallási, hitéleti műsorok ideértve a szertartások közvetítését is nem irányulhatnak más egyház, továbbá vallási vagy világnézeti meggyőződés ellen. e) A vallási és hitéleti műsorok készítése és műsorszerkezetben való elhelyezése nem sértheti a vallásos emberek érzelmeit. f) A vallási műsorok tartalmáért az egyházi szertartások élő közvetítését kivéve az MTV Rt. illetékes műsorkészítői felelnek, akik együttműködnek az egyházi szakértőkkel. g) A Magyar Televízió annak révén is tiszteletben tartja a vallási felekezeteket, illetve csoportokat, hogy a nem kifejezetten számukra szóló vallási műsorain kívül az e felekezetekhez, illetve csoportokhoz való tartozást csak abban az esetben jelzi, ha ennek az adott egyéb műsor tartalma, témája szempontjából jelentősége van. 20

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 2156/2009. (XI. 3.) sz. HATÁROZATA

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 2156/2009. (XI. 3.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület 2156/2009. (XI. 3.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

c) rétegzenei irányzatok (hardcore metal, thrash, noise, punk, zaj, avantgárd, elektronikus tánczene, hip-hop stb.)

c) rétegzenei irányzatok (hardcore metal, thrash, noise, punk, zaj, avantgárd, elektronikus tánczene, hip-hop stb.) 4. MELLÉKLET Periszkóp Rádió Pécs Médiaszolgáltatási szabályzat Preambulum a. Tevékenységünk célja A Periszkóp Rádió megalakulásától fogva közösségi adóként működött, és ezután is közösségi adóként kíván

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e Nagykálló Város Önkormányzat 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e az önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról (a 2/2008. (I.22.) Önk., a 32/2009. (IX.30.)

Részletesebben

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 1958/2006. (IX. 6.) sz. Határozata

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 1958/2006. (IX. 6.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület 1958/2006. (IX. 6.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban:

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről * 1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet a közművelődésről * Darnózseli község Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról

Részletesebben

A szabályzatot az Országos Rádió és Televízió Testület egyetértésével a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriuma jóváhagyta.

A szabályzatot az Országos Rádió és Televízió Testület egyetértésével a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriuma jóváhagyta. Magyar Rádió Részvénytársaság - Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzat A szabályzatot az Országos Rádió és Televízió Testület egyetértésével a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriuma jóváhagyta. Bevezetés

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított

Részletesebben

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3 ÉS AZ 56/2012. (XI. 30.) 4 RENDELETTEL

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE 1. verzió A Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 10. függelék 3. melléklet A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.01.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról

Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.01.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.01.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság

Részletesebben

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.), AZ 55/2008. (X. 31.) ÉS A 42/2009. (IX. 30.) RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER

Részletesebben

I. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM Ára: 1160 Ft 2009. AUGUSZTUS 31. TARTALOM

I. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM Ára: 1160 Ft 2009. AUGUSZTUS 31. TARTALOM I. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM Ára: 1160 Ft 2009. AUGUSZTUS 31. TARTALOM oldal KÖZLEMÉNYEK A helyi önkormányzatok által fenntartott múzeumok szakmai támogatásáról szóló 12/2009. (III. 27.) OKM rendelet alapján

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1561/2008.(VIII.27.) sz. VÉGZÉSE

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1561/2008.(VIII.27.) sz. VÉGZÉSE ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1561/2008.(VIII.27.) sz. VÉGZÉSE Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

Sajtószabadság, médiafelügyelet

Sajtószabadság, médiafelügyelet Sajtószabadság, médiafelügyelet A tananyag alapjául szolgáló kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott; a projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

T/4787. számú törvényjavaslat. a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosításáról

T/4787. számú törvényjavaslat. a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4787. számú törvényjavaslat a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosításáról Előadó: Dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter

Részletesebben

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az intézmény neve: Petőfi Művelődési Ház Székhelye, címe: 8182 Berhida Orgona u 2. Az intézmény fenntartó szerve: Berhida Város Önkormányzata Székhelye,

Részletesebben

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Módosítás: a) 21/2009. (VI. 29.) ör. /2009. VII. 1- Budapest Főváros

Részletesebben

c./ Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismerését, a befogadás elősegítését, ezen belül :

c./ Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismerését, a befogadás elősegítését, ezen belül : AGGTELEK KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 3/2002.(IV.11.)SZ. RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉS SZABÁLYOZÁSÁRA Aggtelek Község Önkormányzatának képviselő-testülete A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről,

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET

A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET Dr Sugár Dezső előadás a VISEGRÁDI NÉGYEK TALÁLKOZÓJÁRA MISKOLC, LILLAFÜRED 1 A KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET MUNKÁJÁNAK JOGI KERETEI EU irányelv egységes keretfeltételeket

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004.

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

2013. évi törvény a választási eljárásról

2013. évi törvény a választási eljárásról 2013. évi törvény a választási eljárásról (a médiával kapcsolatos részek kivonata) (Forrás: az elfogadott törvénynek az Ogy elnöke által aláírt és a köztársasági elnöknek aláírásra megküldött szövege)

Részletesebben

KULTURÁLIS, OKTATÁSI ÉS NÉPJÓLÉTI BIZOTTSÁG

KULTURÁLIS, OKTATÁSI ÉS NÉPJÓLÉTI BIZOTTSÁG hirdet a Kulturális és tudományos keretből elnyerhető támogatásra. A felosztható keretösszeg: 3 millió Ft. 1. A 2012. évben megvalósítandó ünnepi rendezvényekre, eseményekre, kiemelten az irodalmi, történelmi,

Részletesebben

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX 2014 Tartalomjegyzék Az Etikai Kódex alkalmazási köre... 3 Magatartás az Egyesületben, illetve azon kívül... 3 A jogszabályok betartása... 3 Kapcsolat

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme]

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között

Részletesebben

Médiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek!

Médiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek! Médiaajánló Küldetésünk: Rádiónk a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alapítói szándéka szerint keresztény értékrendet közvetítő, az egyetemes és a magyar kultúrát a középpontba állító közösségi rádió,

Részletesebben

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2011. évi 26. heti ülésszakának napirendjére 2011. június 29.

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2011. évi 26. heti ülésszakának napirendjére 2011. június 29. Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2011. évi 26. heti ülésszakának napirendjére 2011. június 29. (szerda) Kezdési időpont: 9.00 óra Helyszín: Médiatanács ülésterem Tájékoztató:

Részletesebben

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 12-én megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből.

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 12-én megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat: Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 12-én megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből. Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2015.(II. 12.) határozata

Részletesebben

ORSZÁGOSRÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓTESTÜLET. 2740/2007. (XII.12.) sz. VÉGZÉSE

ORSZÁGOSRÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓTESTÜLET. 2740/2007. (XII.12.) sz. VÉGZÉSE ORSZÁGOSRÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓTESTÜLET 2740/2007. (XII.12.) sz. VÉGZÉSE Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) az 1996. évi a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére Melléklet: Panaszbejelentõ lap Budapest, 2013. április 10. Hatályos: 2013. április 10. Jóváhagyta:

Részletesebben

Vámosszabadi Községi Önkormányzat. Segédletek, javaslatok Kommunikációs Operatív terveihez

Vámosszabadi Községi Önkormányzat. Segédletek, javaslatok Kommunikációs Operatív terveihez Vámosszabadi Községi Önkormányzat Segédletek, javaslatok Kommunikációs Operatív terveihez Tartalom Tartalom... 1 Segédletek, javaslatok... 2 1.számú segédlet: Kommunikációs felelősségi- és szerepkörök...

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS LŐRINCI VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERÉTŐL. Cím: 3021 Lőrinci, Szabadság tér 26. E-mail: ph@lorinci.hu

ELŐTERJESZTÉS LŐRINCI VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERÉTŐL. Cím: 3021 Lőrinci, Szabadság tér 26. E-mail: ph@lorinci.hu LŐRINCI VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERÉTŐL Cím: 3021 Lőrinci, Szabadság tér 26. E-mail: ph@lorinci.hu Telefon: (37) 388-155 Fax: (37) 388-464 ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2011. FEBRUÁR 24. NAPJÁN

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 12/2002. (IX.30.) számú R e n d e l e t e a helyi közművelődésről Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzat 8/2006. (II.15.) Önk. r e n d e l e t e

Nagykálló Város Önkormányzat 8/2006. (II.15.) Önk. r e n d e l e t e Nagykálló Város Önkormányzat 8/2006. (II.15.) Önk. r e n d e l e t e Nagykálló Város Önkormányzata időszaki lapjának és hivatalos honlapjának Szervezeti és Működési Szabályzatáról 1 (egységes szerkezetben

Részletesebben

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata Civil törvény változásai Péteri Község Önkormányzata Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény A civil szervezetek

Részletesebben

Médiaszolgáltatás Szabályozás Főosztály Ügyiratszám: 15611-3/2011. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. Végzése

Médiaszolgáltatás Szabályozás Főosztály Ügyiratszám: 15611-3/2011. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. Végzése Médiaszolgáltatás Szabályozás Főosztály Ügyiratszám: 15611-3/2011. Pályáztatási és Jogi Osztály Ügyintéző: dr. Szalai Anita Telefon: (06-1) 4577-959 Tárgy: értesítés eljárás megindításáról és hiánypótlásra

Részletesebben

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés -

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - NOSZA Egyesület 2014. február 28. Új jogszabályi környezet 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú

Részletesebben

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M)

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) A pályázatok benyújtása az alábbiak szerint lehetséges: Közösségi környezet kollégiuma esetén: 2015. március 16-ig Mobilitás és alkalmazkodás

Részletesebben

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25.

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉBEN A munkavállalók szociális

Részletesebben

A kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról

A kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról Берегівська районна рада Закарпатської області Beregszászi Járási Tanács Kárpátalja Р І Ш Е Н Н Я 17-ої сесії VI скликання від 31.01. 2014р. 321 м.берегово _ VI _összehívású_17_ülésszaka 2014.01.31.én

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

ÁROP 1.A.2/A-2008-0227 ÉRINTETTEK BEVONÁSA A TERVEZÉSBE, A MEGVALÓSÍTÁSBA RÉSZVÉTELI TERV

ÁROP 1.A.2/A-2008-0227 ÉRINTETTEK BEVONÁSA A TERVEZÉSBE, A MEGVALÓSÍTÁSBA RÉSZVÉTELI TERV ÉRINTETTEK BEVONÁSA A TERVEZÉSBE, A MEGVALÓSÍTÁSBA RÉSZVÉTELI TERV I. Kommunikációs lehetőségek: Az önkormányzatok egyik legalapvetőbb funkciója a helyi társadalom életének szervezése. Ennek hatékonysága

Részletesebben

SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG

SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG Debreceni Mozgóképkultúra Alapítvány 2011 Tartalomjegyzék Széles Tamás - A média és annak tartalmi sajátosságai 1. Bevezető

Részletesebben

kulcsszerepben a biztosítási piacon Független alkusz A MIN Ő ok SÉG BIZT OSÍTV A

kulcsszerepben a biztosítási piacon Független alkusz A MIN Ő ok SÉG BIZT OSÍTV A A MINŐSÉG BIZTOSÍTVA Független alkuszok kulcsszerepben a biztosítási piacon 2 Kik vagyunk? 3 A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) 1991-ben 13 alkuszcég elhatározásából jött

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

http://www.hullamvadasz.hu/ftpterulet/jog/torveny/mediatv.html

http://www.hullamvadasz.hu/ftpterulet/jog/torveny/mediatv.html 1. oldal, összesen: 55 1996. évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról Az Országgyűlés a szabad és független rádiózás és televíziózás, a véleménynyilvánítás szabadsága, a tájékoztatás függetlensége,

Részletesebben

Pályázati feltételek. a Magyar ENSZ Modell Diákegyesület és az UNICEF Magyar Bizottsága által kiírt,

Pályázati feltételek. a Magyar ENSZ Modell Diákegyesület és az UNICEF Magyar Bizottsága által kiírt, Pályázati feltételek a Magyar ENSZ Modell Diákegyesület és az által kiírt, az ENSZ Gyermek- és Ifjúsági Delegáltak Magyarországi Programjára Kritériumok való jelentkezéshez Mindkét korcsoport esetén: magyar

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005.

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Adószám: 18559334-2-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs szám: Pk. 62 121/2000 Fordulónap:

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya Karancsalja község Önkormányzata Képviselő testületének 11/2013. (VIII.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Karancsalja község Önkormányzatának

Részletesebben

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2012. évi 16. heti ülésszakának napirendjére. 2012. április 18.

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2012. évi 16. heti ülésszakának napirendjére. 2012. április 18. Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2012. évi 16. heti ülésszakának napirendjére Kezdési időpont: 9.00 Helyszín: Médiatanács ülésterem 2012. április 18. (szerda) Tájékoztató: A

Részletesebben

KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE

KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 61. (1) bekezdése értelmében A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra,

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

A Bogárd és Vidéke szerkesztőségének szabályzata

A Bogárd és Vidéke szerkesztőségének szabályzata A Bogárd és Vidéke szerkesztőségének szabályzata 2010. január 8. 1. Bevezető 2003-ban fogalmaztuk meg először a szerkesztőség médiamunkájára vonatkozó szabályainkat, mivel a 2002-es választások miatt egyre

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MODERÁTOR SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MODERÁTOR SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MODERÁTOR SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 2015 A tételsor 1. Ön egy televíziós politikai vitaműsor vezetője. A meghívottak a legnagyobb hazai pártok vezetői.

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2015. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat!

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2015. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat! Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT a Képviselı-testület 05. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl Kihagyva a kihagyandókat! 48/05. (V. 06.) ÖH. A Lajosmizse Város Mővelıdési Háza és Könyvtára

Részletesebben

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY A KÖZALKALMAZOTTK ÖZALKALMAZOTTI TANÁCS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 5 sz. függeléke OM

Részletesebben

Kiket érinthet az analóg lekapcsolás?

Kiket érinthet az analóg lekapcsolás? Televíziónézési pillanatkép Kiket érinthet az analóg lekapcsolás? 2011. november Nielsen Közönségmérés - Előfizetés (vételi hierarchia) + A teljes népesség () televíziós vételi platformok szerinti kategóriái

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

JOGSZABÁLYOK. LII. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM Ára: 945 Ft 2008. AUGUSZTUS 11. TARTALOM

JOGSZABÁLYOK. LII. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM Ára: 945 Ft 2008. AUGUSZTUS 11. TARTALOM LII. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM Ára: 945 Ft 2008. AUGUSZTUS 11. TARTALOM oldal JOGSZABÁLYOK 173/2008. (VI. 30.) Korm. r. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról...

Részletesebben

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2347/2009. (XII. 2.) sz. HATÁROZATA

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2347/2009. (XII. 2.) sz. HATÁROZATA az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2347/2009. (XII. 2.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma:

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma: KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV Tartalma: Számviteli beszámoló (mérleg, eredmény kimutatás) A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás Célszerinti kifizetések kimutatása Támogatások kimutatása A közhasznúsági

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. február 13-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. február 13-i rendes ülésére 8. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. február 13-i rendes ülésére Tárgy: Pályázat kiírása a 2014. évi civil keretre Előterjesztő:

Részletesebben

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 1 I. A Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) honlapjának működtetéséhez kapcsolódó feladatok és felelőségi

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG. REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZAT (módosításokkal egységes szerkezetben)

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG. REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZAT (módosításokkal egységes szerkezetben) MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG GÉPJÁRMŰVEK KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSÁNAK 1.1.1.1. SZABÁLYZATA MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1 Hatályos: 2014. november 3.

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 3. A költségvetési szerv telephelyeinek neve és székhelye: az Újvárosi Művelődési Ház telep hellyel nem rendelkezik.

ALAPÍTÓ OKIRAT. 3. A költségvetési szerv telephelyeinek neve és székhelye: az Újvárosi Művelődési Ház telep hellyel nem rendelkezik. 5/A. számú melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCv. törvény 8. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról

Részletesebben

a Magyar Köztársaság Kormánya és a Cseh Köztársaság Kormánya közötti Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport- és Ifjúsági Egyezmény kihirdetéséről

a Magyar Köztársaság Kormánya és a Cseh Köztársaság Kormánya közötti Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport- és Ifjúsági Egyezmény kihirdetéséről OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM a Magyar Köztársaság Kormánya és a Cseh Köztársaság Kormánya közötti Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport- és Ifjúsági Egyezmény kihirdetéséről Budapest, 2007. május

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez ELŐTERJESZTÉS az önkormányzat sportrendeletéhez Az alkotmány szerint a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ez a jog többek között a rendszeres

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2006. év Kunszentmiklós, 2007. április 22. Tartalom I. A Puszta Hangja Egyesület alapadatai II. Számviteli beszámoló IV. Kimutatás a költségvetési támogatás felhasználásáról V. A

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap)

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 0. évi integritásjelentése III.. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) Az integritás menedzsment táblázat

Részletesebben

REGISZTRÁCIÓS LAP FOGADÓ SZERVEZETEK RÉSZÉRE

REGISZTRÁCIÓS LAP FOGADÓ SZERVEZETEK RÉSZÉRE REGISZTRÁCIÓS LAP FOGADÓ SZERVEZETEK RÉSZÉRE AZ ÖNKÉNTESSÉG ELTERJESZTÉSE BIHARBAN ALAPINFORMÁCIÓK 1. Szervezet neve: 2. (Rövidítése: ) 3. Szervezet közhasznúsági besorolása: nem közhasznú közhasznú kiemelkedően

Részletesebben

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2013. évi 38. heti ülésszakának napirendjére. 2013. szeptember 18.

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2013. évi 38. heti ülésszakának napirendjére. 2013. szeptember 18. Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 203. évi 38. heti ülésszakának napirendjére 203. szeptember 8. (szerda) Kezdési időpont: 9.00 óra Helyszín: Médiatanács ülésterem Tájékoztató:

Részletesebben