Önkormányzatok és a szociális gazdaság. Írta: Soltész Anikó

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Önkormányzatok és a szociális gazdaság. Írta: Soltész Anikó"

Átírás

1 Önkormányzatok és a szociális gazdaság Írta: Soltész Anikó 1

2 1. A szociális gazdaság európai előtörténete A szociális gazdaság szükségességének elismerése A támogatás deklarálása Szerepvállalás az integrált fejlődési modellben A szociális gazdaság a XXI. század fejlődési útjainak egyike Fókuszban a munkahelyteremtés új forrásai Működési alapelvek kialakítása A szociális gazdaság és/ vagy harmadik, köztes szektor A közösség-alapú gazdaság aktualitása A Harmadik Szektor szervezetei A harmadik szektor hozzájárulása a foglalkoztatás-bővítéshez és a helyi szintű fejlesztéshez A szociális gazdaság hazai előzményei A gazdaságfejlesztési célú nonprofit szervezetek és tevékenységeik A szervezetek kapcsolatrendszere A szervezetek domináns tevékenységei A nonprofit szervezetek által elért eredmények A nonprofit szervezetek és az önkormányzatok kapcsolata Az önkormányzatok, mint finanszírozók? Függés az önkormányzati támogatásoktól Az együttműködés fejlődése Ellentmondás és esetlegesség a kapcsolatokban Az egyoldalú függés feloldása A szociális gazdaság és az önkormányzatok: partnerségben? Melyek a partnerség jelenleg látható és érzékelhető akadályai? A kölcsönös információhiány A szektor átpolitizáltsága Gyenge civil befolyás a jogalkotásra Képviselet gyakorlását és fogadását szabályozó kritériumok hiánya

3 4.3.5 Folyamatok, eredmények kiszámíthatatlansága Kommunikációs problémák Milyen partneri szerepekben támaszkodhat az önkormányzat a civilekre? Közvetítőszerep a lakosság és az önkormányzat között Sikeres pályázók, forrásgenerálók Stakeholderek Referencia csoportok CSR kedvezményezettjei Elkötelezett és önkéntes résztvevők a közügyek megoldásában Kiterjedt kapcsolatrendszer birtokosai Térségi, regionális kapcsolatok kialakítói Miben működhet együtt az önkormányzat a civilekkel? A közfeladatok megoldása A feladatátadás előnyei és hátrányai Kölcsönös tanulás kell a továbblépéshez A többszereplős szociális gazdaság a helyi kooperáció perspektivikus területe A szociális gazdaságban felhalmozott tapasztalatok Modell értékű módszerek és munkaformák Munkaerőpiaci szolgáltatásokon túlmutató tapasztalatok A felhalmozott tapasztalatok kihasználásának feltételei Támogatás vagy önfenntartás? Egyértelmű feladatmeghatározás és feladatmegosztás Összefogás, ernyőszervezetek alá tömörülés Ismertség, elismertség, presztízs növelése Stabilitás és kiszámíthatóság megteremtése Piachelyettesítés és /vagy piacfejlesztés? Irodalomjegyzék

4 1. A szociális gazdaság európai előtörténete 1.1 A szociális gazdaság szükségességének elismerése A 90-es években jelentkező munkaerő felesleg felszívására a formális gazdaság által teremtett munkahelyek nem bizonyultak elegendőnek. Különösen igaz ez a hátrányos helyzetű csoportok esetében, akik sok esetben végleg kiszorultak a munka világából. A tartósan magas munkanélküliség az Európai Unió népességének elfogadhatónál nagyobb %-át sújtja, kirekesztve őket a munkaerőpiacról és szélsőséges esetben magából a társadalomból is. A foglalkoztatás első vonalbeli tartalékai a termelékenység növekedése, és az utóbbi évek recessziója miatt kimerültek még azokban az országokban is, ahol a tipikus mellett az atipikus foglalkoztatási formák részmunkaidő, távmunka, osztott munkaerő- már elfogadottá váltak. A foglalkoztatás bővítésével kapcsolatos lisszaboni célkitűzéseket az Európai Unió fejlettebb régióiban sem könnyű teljesíteni. A lehetőségek keresése a szociális gazdaság felé fordult, amelynek a Luxemburgi Foglalkoztatási Csúcstalálkozó már 1997-ben megadta a hivatalos elismerést. 1.2 A támogatás deklarálása 2001-ben az Európai Bizottság is deklarálta, hogy a szociális gazdaság hozzájárul az Európai Unió olyan kulcsfontosságú politikai célkitűzéseihez, mint - a foglalkoztatás és a szociálpolitika, - a bővítés, - a regionális fejlesztés, - a közbeszerzés, - az alkalmazotti tulajdonlás és a munkaszervezés, valamint - a fejlesztés támogatása. 4

5 Az EU Tanácsának a tagországok foglalkoztatási politikája évi irányelveiről szóló határozata kimondja, hogy A tagállamok támogatják a szociális gazdaság versenyképes fejlődésének és munkahelyteremtő képességének fokozására irányuló intézkedéseket, különösen azokat, amelyek olyan áruk termelését és szolgáltatások nyújtását biztosítják, amelyek a piac által még ki nem elégített igényekkel kapcsolatosak, és megvizsgálják ez intézkedések bármely akadályát, azzal a céllal, hogy azokat csökkentsék Szerepvállalás az integrált fejlődési modellben A szociális gazdaság a XXI. század fejlődési útjainak egyike Unió Fehér Könyve a növekedésről, versenyképességről és a foglalkoztatásról felvázolta a szociális gazdaság koncepcióját, mint a XXI. század fejlődési utjainak egyikét. A Lisszaboni és a Gothenburgi Európa-csúcsokon megfogalmazottak szerint az Európai Unió olyan integrált fejlődési modellt szeretne megvalósítani, melynek négy fő eleme - a foglalkoztatás, - a szociális kohézió, - a versenyképesség és - a fenntartható fejlődés. E komplex modell megvalósításában a szociális gazdaság komoly szerepet vállalhat, hiszen természeténél fogva mind a négy faktort tekintetbe véve folytatja működését. 2 Az Unió akkori megállapítása szerint a szociális gazdaság keretében a háztartások és egyének által igénybe vehető helyi szolgáltatások piaccá szervezésével 3 millió új munkahely hozható létre: a szociális partnerek e témáról szóló, novemberi konferenciáján elhangzott, hogy e jóslat valósággá vált. 1 CECOP (2002) 13.o. 2 European Communities (2003) 7.o. 5

6 1.3.2 Fókuszban a munkahelyteremtés új forrásai Az új modellnek megfelelő, munkahely-teremtésre ösztönző foglalkoztatási politikák középpontjában nem a munkanélküliek különböző csoportjai állnak, hanem azok a tevékenységek, melyekkel a legkevesebb helyettesítő hatás mellett történhet a foglalkoztatottság bővítése. Ezek a tevékenységek megnövelik a képzetlen munkaerőre irányuló keresletet, így ez a fejlesztési modell összhangban áll a tartós munkanélküliek összetételével. Az így létrejött munkahelyek védettek a nemzetközi versenytől, másrészt az általuk előállított termékek és szolgáltatások javítják a háztartások életfeltételeit. A szociális gazdaság lehetséges tevékenységeiként a következők ismertek: 1. Személyi szolgáltatások otthoni segítség idős és testileg vagy szellemileg fogyatékos embereknek háztartási alkalmazotti munkák: főzés, mosás, vasalás, takarítás gyermekfelügyelet tanulási nehézségekkel küszködő fiatalok korrepetálása, a problémás fiatalok szabadidő- és sportprogramjainak szervezése lakóházak őrzése, portaszolgálat vidéki, vagy a város-központoktól távol eső körzetekben boltok üzemeltetése főzött étel, vásárolt áruk házhoz szállítása 2. Audiovizuális szolgáltatások, új információs és kommunikációs technikák bevezetése 3. Szabadidős és kulturális programok szervezése, hagyományőrzés 4. A környezet gondozása elöregedett épületek felújítása, komfortosítása, őrzése helyi közlekedés megszervezése, kényelmesebbé, gyakoribbá, elérhetőbbé tétele (pl. mozgás-korlátozottak számára is) céltaxi-járatok üzemeltetése vidéki településeken belül és között 6

7 szelektív hulladék-gyűjtés, újrahasznosítás 5. Környezetvédelem természetvédelmi területek gondozása csatornázás, csatornatisztítás minőségi standardok betartásának monitorozása energia-megtakarító eljárások elterjesztése, különösen a háztartások körében Működési alapelvek kialakítása Míg a második munkaerőpiac alapjait Németország, addig a szociális gazdaság működésének legfontosabb alapelveit Franciaország alakította ki. A francia tapasztalatok alapján a szociális gazdaság lehetőségeinek kihasználása 3 tényezőtől függ. Ezek: 1. Valós kereslet megteremtése a szolgáltatások árának csökkentésével, az igénybevevőknek nyújtott kedvezményekkel, a szolgáltatóknak nyújtott támogatásokkal, illetve az alkalmi munkák legális keretek közé terelésével. 2. A kínálat megszervezése a kínált szolgáltatások összetételének javítása főként a jogi háttér nyújtotta lehetőségek szélesítésével, támogató jogi formák kialakításával. 3. A szükséges szakmák professzionalizálása képzés és akkreditáció formájában, amely hozzájárul a feketegazdaságban folyó tevékenységek legálissá tételéhez is. 4 A második-un. támogatott munkaerőpiachoz képest, a szociális gazdaságban kiemelkedő szerepet játszik - a foglalkoztatás keretében létrejövő termékek és szolgáltatások életképessége, 3 NKE (2001) 368.o. 4 Frey (2001a) o. 7

8 - a tevékenység fenntarthatósága. Ennek megfelelően az Európai Unióban ez a modell vált a növekedés, versenyképesség és foglalkoztatás stratégiájának részévé, amelyen keresztül az Unió fémjelének nevezhető szociális kohézió is érvényre jut A szociális gazdaság és/ vagy harmadik, köztes szektor 2.1 A közösség-alapú gazdaság aktualitása Az uniós normáknak megfelelően az állami szerepvállalás egyre szűkül, a közszféra zsugorodásának lehetünk szemtanúi. Emellett a helyi szintű, speciális igények kielégítésében, a régióspecifikus munkaerőpiaci problémák megoldásában a központi szervezetek hatékonysága természetükből adódóan nem megfelelő. A forprofit szféra ugyanakkor csak abban az esetben válik érdekeltté abban, hogy betörjön ezekre a piacokra, ha abból megfelelő szintű bevétele származik. Az így keletkező űrt tölti ki a harmadik szektor, amely teret biztosít a közösség-alapú gazdaság új formáinak. 2.2 A Harmadik Szektor szervezetei Az Európai Unió értelmezésében a Harmadik Szektor szervezetei: Helyi csoportokkal és egyénekkel dolgoznak gazdasági, szociális és a közérdekű célok megvalósulásáért, olyan kielégítetlen szükségletre reagálnak, amire sem az állami, sem pedig a magánszektor nem biztosít fedezetet, nonprofit alapon szerveződnek, saját, önálló menedzsmentjük van, melynek munkájába igyekeznek bevonni az alkalmazottakat, önkénteseket stb. is. 6 5 European Communities (2003) 29.o. 6 European Communities (2003) 8.o. 8

9 2.3 A harmadik szektor hozzájárulása a foglalkoztatás-bővítéshez és a helyi szintű fejlesztéshez A harmadik szektor hozzájárulása a foglalkoztatás-bővítéshez és a helyi szintű fejlesztéshez: 1. Termékek és szolgáltatások nyújtásával a harmadik szektor létrehoz, illetve továbbfejleszt vállalkozásokat, melyek munkaerő-felvétele közvetlenül bővíti a foglalkoztatást, akárcsak a forprofit szféra esetében. 2. A létrejött vállalkozások és az általuk alkalmazott (általában korábban munkanélküli és ilyenformán minimális vásárlóerővel rendelkező) emberek maguk is áruk és szolgáltatások vásárlóiként jelennek meg a piacon, ami indirekt foglalkoztatás-bővítő hatást generál. 3. Az így megvalósuló munkahely-teremtésnek alapvetően két jellemzője van. Egyrészt a harmadik szektorban keletkező munkahelyek döntő többsége munkaintenzív, így ez a bővülés alternatívát jelenthet a növekedés vs. munkaintenzivitás problémájának kezelésében. E probléma lényege, hogy a tőkeintenzív, fejlett technológiát alkalmazó befektetésekkel történő fejlesztés általában csak kevés dolgozót állít munkába. Másrészt azáltal, hogy a helyileg felmerülő igényekre helyi szolgáltatások reagálnak, a harmadik gazdaság segít betömni a helyi szintű gazdasági térben lévő lukakat, lefedetlen területeket. Ezáltal a helyi gazdaság kevésbé lesz a saját területén kívülről beáramló inputokra utalva. A helyi szintű fejlesztés nagy projektjeinél ez a jelenség nem figyelhető meg, mivel azok a helyi szintű ellátási láncokhoz csak gyengén kötődnek A harmadik szektor szolgáltatásai elősegítik az azokat igénybevevők munkába állását, illetve a munkában eltölthető órák számának növekedését. Példa erre a gyermekfelügyeleti szolgáltatások által felszabaduló szülő vagy a helyi közlekedési lehetőségek fejlesztésével a távoli munkahelyekre könnyebben eljutó munkavállaló. 7 I.m. 14.o. 9

10 5. A harmadik szektorban foglalkoztatottak döntő hányada korábban munkanélküli volt, így a szektorban működő vállalkozások részt vállalnak a munkaerőpiacról való kiszorulás elleni küzdelemben. 6. Ez az inklúziós elem, kiegészülve a munkához jutottak munkára való alkalmasságának javulásával és munkaerőpiaci kilátásaik szélesedésével hozzájárulnak egy magasabb szintű szociális kohézió megvalósulásához. A fekete munka csökkenése mellett a regisztrált munka világába (vissza)térők munkajogi védelemben és társadalombiztosítási szolgáltatásokban részesülnek, ami szintén elősegíti társadalmi és gazdasági helyzetük stabilizálódását. A fent vázolt hatlépcsős mechanizmus összhatásaként komplex helyi szintű fejlődés valósul meg. A nyújtott szolgáltatások színvonalának kiegyenlítődésével, illetőleg azáltal, hogy ezekhez a szolgáltatásokhoz a szegényebb rétegek is hozzáférhetnek, a fejlődés a helyi közösségekben megfigyelhető egyenlőtlenségek csökkenéséhez vezet. 3. A szociális gazdaság hazai előzményei 3.1 A gazdaságfejlesztési célú nonprofit szervezetek és tevékenységeik A szervezetek kapcsolatrendszere 2001-ben Magyarországon 853 gazdaságfejlesztési célú nonprofit szervezet működött. (Kuti, 2003) Közöttük a 200-at is alig haladta meg az 1994 előtt létrehozott egyesületek és alapítványok száma. Az 1994 és 2001 között bekövetkezett szerkezeti változások tehát nem egyedül a közhasznú társaságok tömeges megjelenéséből adódtak, hanem a hagyományos formában működő nonprofit szervezetek jelentékeny része is kicserélődött. A gazdaságfejlesztési célú nonprofit szervezetek kezdettől fogva kapcsolatban voltak a helyi önkormányzatokkal, néhány országos és ernyőszervezet a kistérségekkel és a régiókkal is. A szervezetek domináns tevékenységei jól hitelesítik a kapcsolatok lehetséges sokféleségét. 10

11 3.1.2 A szervezetek domináns tevékenységei A következő tevékenységcsoportok különíthető el markánsan: Gazdasági termelés, szolgáltatás (például inkubátorházak, ipari parkok, vállalkozói központok, számviteli, adminisztrációs és pályázatírási szolgáltatások, iparjogvédelem, tartalékgazdálkodás, garanciabiztosítás, gépkörök, növény- és állatbiztosító egyesületek) Információs szolgáltatások, oktatás, rendezvényszervezés (tanácsadás, konzultációk, szakképzés, a piacra jutás támogatása, kiállítások, vásárok, árubemutatók, szakmai tanulmányutak szervezése) Idegenforgalom fejlesztése ( borút egyesületek, borok háza és pincesor alapítványok, falusi turizmust, öko -turizmust népszerűsítő egyesületek) Foglalkoztatottsági helyzet javítása (munkanélküliek önsegítő egyesületei, atipikus foglalkoztatásra, védett munkahelyek létrehozására, közmunka-és szociális földprogramok megvalósítására, rehabilitációs és tranzitfoglalkoztatásra, távmunka bevezetésére vállalkozó szervezetek) Támogatás és hitelnyújtás (főleg vállalkozók és vállalkozások támogatása, kedvezményes és mikrohitelek) Média, teleház Humán szolgáltatások-ápolás, gondozás, gyermekfelügyelet, stb Az említett civil kezdeményezések fontos szerepre tettek szert a foglalkoztatottsági problémák kezelésében. A munkanélküliek több, mint 10 százalékával kerültek valamilyen formában kapcsolatba, és számukra az állami ellátórendszerben elérhetőnél személyre szabottabb, komplexebb, sok esetben innovatívabb, az érintettek aktív együttműködésére is számító szolgáltatásokat nyújtottak. 11

12 3.1.3 A nonprofit szervezetek által elért eredmények A nonprofit szervezetek több területen, a legkülönbözőbb tevékenységek révén próbálták befolyásolni és felgyorsítani a helyi gazdaság fejlődési folyamatait. Ha nem is mindenütt azonos súllyal és sikerrel, de jelentős részt vállaltak a problémák enyhítésében, és fontos civil kezdeményezések számára biztosítottak intézményes kereteket. Nemcsak a foglalkoztatásban betöltött szerepük bővült számottevően, hanem egyre többször jelentek meg az állami tevékenység megszűnése okozta piaci réshelyzetben, nonprofit szolgáltatóként. A szervezetek, stabil állami források híján viszonylag csekély anyagi támogatást nyújthattak, de megtalálták és eredményesen alkalmazták a gazdaságélénkítés egyéb módszereit. Komoly feladatokat láttak el a munkanélküliség kezelésében, az idegenforgalom fejlesztésében, valamint a továbbképzés, átképzés és az információáramlás javításában, a vállalkozások fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges ismeretek átadásában, a tanácsadó és konzultációs szolgálatok működtetésében. 4. A nonprofit szervezetek és az önkormányzatok kapcsolata 4.1 Az önkormányzatok, mint finanszírozók? Függés az önkormányzati támogatásoktól Az állami támogatások több, mint fele valamilyen költségvetési, illetve önkormányzati támogatásként jutott a nonprofit szervezetekhez. Ez a nonprofit szervezetek és az állami, illetve az önkormányzatok közötti kapcsolat alternatív jellegére, másrészt a rendszerváltás óta meglévő pályázati függésére utal. A kiterjedt hivatkozások szerint a települési önkormányzatok kétharmada segíti a helyi civil szerveződéseket és részt vállal az alapítványok, közhasznú társaságok működtetésében (Sebestyén, 2002). Az általuk megítélt támogatások sokszor a szervezetek egyetlen forrását jelentik. 12

13 4.1.2 Az együttműködés fejlődése Az önkormányzatok és a civilek kapcsolatát elemző Köztes helyzet I-II.(Cségény- Kákai ) szerint az elmúlt évtizedben az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek közötti kapcsolatban lezajlott egy tanulási folyamat, amelyben az egymásra utalt partnerek megtanultak együttműködni egymással. Ez az együttműködés számos formában öltött testet; például: szerződéses feladatátadás, közös pályázat, nonprofit szervezet alapítása. Korábban a kapcsolattartásnak egyes önkormányzatokban intézményesített formája is kialakult a civil referensek személyében. Főként a városokban vált gyakorlattá, hogy az önkormányzatok a közszolgáltatások területén szívesen használták ki a nonprofit szervezetek hatékonysági és rugalmassági előnyeit Ellentmondás és esetlegesség a kapcsolatokban Ugyanakkor az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek kapcsolata ellentmondásokkal is terhelt, és az együttműködés olykor eléggé esetleges. Így például a szerződéses feladatátadásokat rögzítő szerződések rövid időtartamúak, évente ismétlődőek, ami a szolgáltatást nyújtó nonprofit szervezetek számára bizonytalanságot eredményez. Az önkormányzatok nonprofit szervezeteknek nyújtott támogatásában a nem normatív támogatások a döntőek. Főként a városi önkormányzatok jellemző támogatási formája ez, amelyen keresztül elsősorban közhasznú társaságokat, közalapítványokat (amelyben esetleg maga az önkormányzat is alapító), illetve a gazdaság- és településfejlesztés, a többcélú adományozás, a környezetvédelem területén működő szervezeteket támogatnak. 13

14 4.1.4 Az egyoldalú függés feloldása Az NCA törvény 2003-ban enyhítette a korábbi egyoldalú függést, és sokat segített a foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési célú szervezetek megerősödésében. Az Uniós csatlakozás teremtett azonban igazán új helyzetet a felsorolt tevékenységekben illetve a szereplők kapcsolatában is. A beavatkozások új alapelvei, mint az addicionalitás, szubszidiaritás, a pénzügyi források felhasználásával kapcsolatos elvárások, mint az átláthatóság és elszámoltathatóság, a rövid időn belül elérendő pénzügyi fenntarthatóság kijelölte a cselekvés új útjait. A horizontális célkitűzések révén a korábbinál jóval fontosabbá vált az esélyegyenlőség, a projektek fókuszába kerültek az egyenlőtlenségek által legjobban érintett célcsoportok,- nők, romák, fogyatékkal élők- és új feladatok esélyét kínálta a környezeti fenntarthatóság igénye is. A Regionális Operatív programban (ROP ) megjelent a szociális gazdaság projekt kiírása, és elkezdődött a megvalósítás. Több tucat civil szervezet tett kísérletet arra, hogy összekapcsolja a helyi munkanélkülieket a helyi szükségletekkel, és a projektek biztosította időleges felemelés helyett a tartós foglalkoztatási lehetőségeket teremtsen. Az eltelt két év sok sikert hozott: termékklaszterek jöttek létre, a támogatott foglalkoztatás új formái, védett munkahelyek keletkeztek, olyan szervezetekpéldául képzést, idősellátással kapcsolatos diszpécserszolgálatot ellátó teleházak váltak fenntarthatóvá, amelyek magukról ezt sohasem gondolták volna. Erről bővebben a honlapon olvashatnak az érdeklődők. Az önkormányzatok nem mindenütt és nem mindig játszottak egyértelműen pozitív szerepet ezekben a folyamatokban. Ebben a személyes szimpátiák vagy azok hiánya mellett a feladat-és pozícióféltés, illetve a munkahelyek megőrzésével kapcsolatos ellenérdekeltségek is szerepet játszottak. 14

15 4.2 A szociális gazdaság és az önkormányzatok: partnerségben? Az ÚMFT ben nem találunk határozott elköteleződést a szociális gazdaság alig elindult kibontakozásának határozott folytatására, és a TÁMOP szándékai sem világosak még. Nem először történik meg ez fontos projektekkel, különösen olyanokkal, amelyek termővé fordulása nem igazodik a választási ciklusokhoz. A regionális programok, az integrált városfejlesztés és a szociális város rehabilitáció azonban esélyt jelenthetnek a helyi és kistérségi gazdaságfejlesztés és együttműködés csodáira. Egy okosan újjászervezett szövetkezeti mozgalom és különösen az OFA támogatásával létrejövő szociális szövetkezetek is segíthetnek ebben a folyamatban. Ehhez partnerségre van szükség az önkormányzatok és a szociális gazdaság szervezetei között akkor, amikor a szociális törvény módosítása sokak szerint inkább az önkormányzatokat hozta jobb helyzetbe. A partnerség különösen fontos azoknak a struktúráknak a kialakításában, amelyek széleskörű érdekfeltárással biztosítják a regionális és helyi fejlesztési programok elkészítését, a régi szervezetek adaptációját a globális változásokhoz, a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi re-integrációját és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet. A partneri együttműködést a felek már eddig is gyakorolhatták, pl. a Küzdelem a munka világából történő kirekesztés ellen, a nők munkaerőpiaci re-integrációját célzó, az EQUal és a szociális gazdasági kísérleti programokban többnyire szociális, gazdasági, településfejlesztési, foglalkoztatási nonprofitok és önkormányzatok tömörültek konzorciumokba és valósítottak meg korábban elképzelhetetlennek hitt képzési és foglalkoztatási programokat. 4.3 Melyek a partnerség jelenleg látható és érzékelhető akadályai? A kölcsönös információhiány A civilek a kelleténél kevesebbet tudnak az államigazgatás működéséről, szabályairól és egyeztetési folyamatairól, és a kelleténél kevesebbet látnak a képviseleti funkció érvényesüléséből. Az önkormányzatok ismeretei gyakran hiányosak a szektor szervezeti struktúrájáról, tudásáról és kompetenciáiról, érdekartikulációs szerepéről és eredményeiről. Kapcsolatuk, ha van még nem vált eléggé kölcsönössé, ezért nem válhatott tőkévé sem. Megoldás: folyamatos párbeszéd, informálisan és jogi garanciákkal. 15

16 4.3.2 A szektor átpolitizáltsága A szektor átpolitizáltsága országos és helyi szinten, amely gyengíti a civil kontroll érvényesülését. Esetenként ez nem jelent mást, mint a parlamenti demokrácia féltését a civil szervezeti befolyástól, ami normális körülmények között a legitimitás egyik biztosítéka a hatalomgyakorlás minden szintjén. Egyebek között ez az oka, hogy a kölcsönös átláthatóság és elszámoltathatóság működésében a jogi garanciák ellenére zavar tapasztalható. A másik ok az un. kooperációs deficit, amely a vártnál lassabban javul, és egyaránt érvényes a civilek és a hatalmi szervezetek belső és egymás közötti viszonylataiban. Civil részről természetes a problémafeltárás, a hiányosságok jelzése, nemritkán a megoldásban való szerepvállalás. A kormányzati és önkormányzati fogadókészség erősen szabályozás és ügyintéző függő, legalábbis a szolgáltató közigazgatás jelenlegi állapotában. Minél nagyobb a civil szektor komplementer szerepe az ágazati feladatok megvalósításában, lásd foglalkoztatás, szociális szféra, annál jobbak a kontroll és kooperáció feltételei. Ez elengedhetetlen az UMFT operatív programjainak, a társadalmi kohézió és a struktúraváltás megvalósításához. Megoldás: a kooperációs érdekeltség megteremtése közös ügyek, programok, pályázatok és rendezvények révén; elismertetése szabályozással, azok betartatásával; következetes civil kezdeményezések a döntés előkészítésben való részvételre Gyenge civil befolyás a jogalkotásra A jogalkotási törvény előírásai ellenére gyenge a civil befolyás a jogalkotásra. A szektorral kapcsolatos ismeretek és tapasztalatok, továbbá a rendelkezésre álló a kelleténél mindig rövidebb idő függvényében történik az érdekeltek bevonása, már ha megtörténik egyáltalán. Az is előfordul, hogy ahol a tárcák élnek a véleménykérés lehetőségével ott sincs visszajelzés. A véleménykérés személyes mozzanatai, az eljáró tisztviselők érdekeltsége mellett az önkormányzatoknál ott biztosítottak lehetőséget a vélemények kifejtésére, ahol jogszabály kötelezte a lakossági vélemények megismerésére a döntéshozókat. 16

17 Megoldás: erősebb közszolgálati attitűd, a civil hasznosság és kompetenciák folyamatos felajánlása, kölcsönös ismeretterjesztés. A jövőben a közös pályázatoknál a programozás adatigénye kényszerítő hatással lesz az együttműködésre Képviselet gyakorlását és fogadását szabályozó kritériumok hiánya A civil vélemények súlya sokszor nem a szervezetek belső demokráciáján, tagjai által biztosított erején, hanem a képviselők PR tevékenységén méretődik, amire önkormányzati részről is esetenként személyes, szívességi vagy elutasító, mintsem kompetens válaszok születnek. Megoldás: erősödő demokratikus tapasztalatok, addig a képviselet gyakorlását és fogadását szabályozó kritériumok pontosítása, a participáció és a szubszidiaritás gyakorlattá válása, konszenzusos hatalomgyakorlás Folyamatok, eredmények kiszámíthatatlansága A döntésbefolyásolás említett problémáinak eredőjeként a civil oldalról annyira igényelt kiszámíthatóság mind a folyamatokban, mind az eredményekben csorbát szenved. Megoldás: garanciák keresése és teremtése. Az egyik ilyen, az egyoldalú finanszírozástól való függés enyhülése, mint a független véleménynyilvánítás garanciája, a kutatási eredmények és a szakértői érvek prioritása, számon kérhető felelős jelölése a testületekben és a közigazgatásban, kölcsönösen teljesíthető feltételek a folyamatokban. Road show a döntések levitele helyett információ közeli egyeztetés, valódi szubszidiaritás Kommunikációs problémák Kommunikációs problémák a korábban hivatkozott kutatás (Köztes helyzet I-II.) említi a kompetenciahiánynak azt az esetét, amikor a végrehajtó szintre kerül a feladat a döntés helyett, nincsenek visszajelzések, túlzott személyesség és informalitás, testületi és vezetői információ monopólium, maradékelvű finanszírozás, szerepkészlet és szerepfelfogás problémák mindkét oldalon. 17

18 Megoldás: a nyilvánosság minden létező formájának és eszközének igénybevétele, Internet és kommunikáció, véleménykérések és közvetítések, teleházak, E-pontok, E-közigazgatás elterjedése. 4.4 Milyen partneri szerepekben támaszkodhat az önkormányzat a civilekre? Közvetítőszerep a lakosság és az önkormányzat között Működő szociális gazdaság nem működhet a helyi szükségletek folyamatos megismerése nélkül, így a civil szervezetek szerepe felértékelődhet a lakossági vélemények, probléma térkép, jövőkép és célok, továbbá a participációs igények megismerésében, feltárásában és képviseletében. Hiteles programozás nehezen képzelhető el civilek által hitelesített adatbázis nélkül. Napjainkban a civilek ügyfélszerzés és a szolgáltatások színvonalának emelése érdekében maguk is kezdeményeznek kutatásokat, amelyek társszervezeteik okulására is szolgálhatnak Sikeres pályázók, forrásgenerálók A szociális gazdaság szervezetei együtt pályázhatnak a helyi gondok EU forrásokkal történő megoldásában. E minőségben lehetnek képzők, munkáltatók, pályázatírók, addicionális források megszerzői, szakértők, projekt menedzserek, pénzügyi lebonyolítók stb. Remélhetőleg az olvasó maga is érintettje az említett példák valamelyikének. 18

19 4.4.3 Stakeholderek Stakeholderek, akik az önkormányzattal együtt érdekeltek valamilyen cél elérésében, vagy hasznuk származik belőle. Az egyik megyében a nők munkaerőpiaci reintegrációját segítő projekt végén, többségében az önkormányzatok és a térségfejlesztő egyesületek vállalták a foglalkoztatást: igényeikhez igazodva számítógéphez, vállalkozás-és területfejlesztéshez értő esélymenedzserekkel gazdagodtak. A többiek foglalkoztathatósága is javult: aki akart, lassanként elhelyezkedhetett. A negyven résztvevő egymás segítésére és érdekeik védelmére egy egyesületet hozott létre, amely folyamatosan közvetíti a résztvevők igényeit a pályázatot kezdeményező konzorcium és országos érdekképviselet reményében a budapesti partnerek felé. Ennek eredményeként egy új ROP-os pályázat született, a pozitív folyamatok ilyen és ehhez hasonló összeadódása a szinergia Referencia csoportok Az önkormányzat a helyi hatalom gyakorlása során referencia csoportként említheti a civileket, ha ismeri és megkérdezi őket. Aki megtapasztalta, bizonyára elfogadja, aki még nem élte át, később megértheti, hogy a gyakran hegyeket megmozgató helyi társadalom, benne a civilek, a település vagyonához, az un. vonal alatti értékhez tartoznak, mint a hírnév, a tradíciók, a céges goodwill stb. Mint indikátor, ez persze csak akkor igaz, ha számszerűsíthető. Itt az ideje a szociológiai változókkal jól leírható helyi civil adattár elkészítésének, vagy a KSH cseppet sem naprakész adatbázisa feltérképezésének CSR kedvezményezettjei Mint az un. corporate citizenship divatos szóval CSR a befogadó országot nemcsak működő tőkével, hanem a civilek támogatásával is segítő külföldi cégek kedvezményezettje, további adományok, civil- és gazdasági kapcsolatok esetleg befektetések, vagy PPP generálójává is válhat. 19

20 4.4.6 Elkötelezett és önkéntes résztvevők a közügyek megoldásában Már említettük, de itt is hangsúlyozzuk az önkéntes munka jelentőségét a települések életében, a pályázati ajánlatokban. Az önrész pénzügyi gondjait nem oldja meg, de a programozás feltételrendszerében szívesen látott az elkötelezettség és önkéntes részvétel embernapban kifejezve a közügyek megoldásában. Legyen adatbázisunk az önkéntesekről, a biztosítékként felhasználható vagyonelemekről Kiterjedt kapcsolatrendszer birtokosai A jól működő civilek külföldi tréningek, külhoni trénerek, hazai és külföldi konferenciák révén kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, amely ugyancsak alkalmas lehet a további, immár nemzetközi konzorcium révén történő forrásgenerálásra Térségi, regionális kapcsolatok kialakítói A szociális ügyekben eljáró, képző, és foglalkoztató civilek, miközben a közismert dilemmát eldöntve horgászni tanítanak, hol erősebb, hol gyengébb hálót alkotnak. Ez a háló még erősebb lehet, ha térben terjeszkedő, egymással együttműködő civilek és térségi, sőt regionális kapcsolatokban is gondolkodó önkormányzatok kooperálnak egymással. A sors iróniája, hogy a civil szervezetek a fennmaradás érdekében hamarabb rákényszerülnek a képzési akkreditáció, vagy a közbeszerzés feltételeként a minőségügyi tanúsítvány megszerzésére, mint partnereik. Ez tovább gazdagíthatja a partnerkapcsolatok hatékonyságát és minőségét. 4.5 Miben működhet együtt az önkormányzat a civilekkel? A közfeladatok megoldása Sikeres projektekben a civil társadalom a napi vitákon túllépve, az önkormányzattal stratégiai szövetségben vesz részt a helyi feladatokban. A példák hatnak: ha lassan is, de nő a civilekkel foglalkozó szakemberek száma a köztisztviselői karban és a testületekben is. Az esélyegyenlőségi tervek készítése is elősegítheti a kölcsönös megértést, amelyben egyre gyakrabban kerül napirendre a civilek helyzete, az együttműködés lehetőségei, stratégiája. 20

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Guidance-Partnership-Services Alternatív munkaerő-piaci program a Dráva mentén IPA HUHR/1101/2.1.2/0006

Guidance-Partnership-Services Alternatív munkaerő-piaci program a Dráva mentén IPA HUHR/1101/2.1.2/0006 Guidance-Partnership-Services Alternatív munkaerő-piaci program a Dráva mentén IPA HUHR/1101/2.1.2/0006 A projekt bemutatása Gyurok Ernőné dr. Bódi Csilla Szakmai igazgató, projektmenedzser DDRFK Nonprofit

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

Közös gondok-közös megoldások

Közös gondok-közös megoldások Közös gondok-közös megoldások Jövőteremtő fejlődési utak hátrányos helyzetű falvainkban Zalaszentmárton, 2015. augusztus 24. Hogyor Veronika referens Herman Ottó Intézet Helyi gazdaságfejlesztés Szociális

Részletesebben

Szerepünk a szociális gazdaságban. Kisbér, 2015. március 4.

Szerepünk a szociális gazdaságban. Kisbér, 2015. március 4. Szerepünk a szociális gazdaságban Kisbér, 2015. március 4. Az OFA szerepe a foglalkoztatás elősegítésében 1. 1992-től foglalkoztatási (kísérleti) programok támogatása (Telepes, Lakmusz, Tranzit, Újra Dolgozom,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE A Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum projekt tevékenységeinek bemutatása Petrovicsné Takács Rózsa

Részletesebben

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában X. Országos tranzitfoglalkoztatási konferencia A civil szervezetek szerepe a munkaerőpiacon hátrányos

Részletesebben

Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig

Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig Gazdaságtudományi Kar Eger, 2015. november 19. Tartalom Elemzési keretek: a helyi fejlesztés fogalma, feltételrendszere A magyarországi helyi fejlesztés

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Hogyan kapcsolható össze a minőségügy a foglalkoztatással? 1. CSR (a cégek társadalmi felelősségvállalása) = szociális és környezeti

Részletesebben

A költségvetési szerv fogalma

A költségvetési szerv fogalma 2 3. Közintézmények A négy szektor 3 A költségvetési szerv fogalma Az államháztartás részét képező jogi személy, amely közfeladatot alaptevékenységként haszonszerzési cél nélkül, ellátási kötelezettséggel,

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Helyi foglalkoztatást erősítő (aktív) foglalkoztatáspolitikai eszközök

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Részletesebben

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02. Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, 2014. október 02. Tölgyes Gabriella Vezető főtanácsos, CSR koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei 2009-2010-ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza 2007-2008. évi AT TÁMOP 2-TIOP 3. TISZK TÁMOP 2.2.3 6 régió 31 pályázó,

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ PAKTUM-PROGRESS. A Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum létrehozása

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ PAKTUM-PROGRESS. A Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum létrehozása SAJTÓANYAG PAKTUM-PROGRESS A Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum fenntartása című OFA/FP/2007-7249/0027 számú programról Paktum A paktum partnerség, esély a közös információs bázis, közös stratégia kialakítására,

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za HÍREK GPS- Alternatív munkaerő-piaci i program a Dráva mentén A projekt leírása A GPS projekt hivatalos nyitókonferenciájára 2013. április 25-én került sor, Pécsett a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési

Részletesebben

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4. OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Szociális Szövetkezetek Magyarországon. Kovách Eszter

Szociális Szövetkezetek Magyarországon. Kovách Eszter Szociális Szövetkezetek Magyarországon Kovách Eszter Létrejöttének okai Társadalmi problémák fenntartható kezelése - Neoliberális gazdaság alternatívája: közösségi gazdaság Munkanélküliség - Lokális gazdaság

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL EFOP-1.3.5-16 TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL PÁLYÁZAT CÉLJA: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Országos KID Egyesület

Országos KID Egyesület Országos KID Egyesület ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Debrecen, 2012. szeptember 27. Az első KID-ek 2002-2005 A KID-típusú programok módszertanát az Országos Foglalkoztatási Közalapítvánnyal (OFA)

Részletesebben

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében TÁMOP-5.5.1.A-10/1-2010-0011 Horizontális célkitűzések megvalósítását elősegítő helyi közösségi kezdeményezések, programok támogatása A projekt

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:

Részletesebben

Benchmark és együttműködés a társadalmi vállalkozások fejlesztésében

Benchmark és együttműködés a társadalmi vállalkozások fejlesztésében Benchmark és együttműködés a társadalmi vállalkozások fejlesztésében Faragó-Kovách Eszter SOCIAL SEEDS szakmai munkatárs 2016. december 1. I A Mikulás is benchmarkol - 10. I Budapest A társadalmi vállalkozásokról

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása

TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása I. komponens: Cél: a kistérségi és helyi humánkapacitás fejlesztése és képzése, az egészségterv gyakorlatának elterjesztése a színtereken. Tevékenység: Hat kistérségben,

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató Az élethosszig tartó tanulás megalapozása: a regionális képző központok közreműködése a foglalkoztatási rehabilitációban Az oktatás a jövőről való gondoskodás Arisztotelész Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ JELENLEGI HELYZETE DR. CSEH JUDIT

A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ JELENLEGI HELYZETE DR. CSEH JUDIT A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ JELENLEGI HELYZETE DR. CSEH JUDIT A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ MUNKAVÁLLALÓK INTEGRÁLT FOGLALKOZTATÁSA Megváltozott munkaképességű munkavállalók Makrogazdasági szint Társadalmi

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

A projekt részcéljai:

A projekt részcéljai: ÓVODAI ÉS ISKOLAI SZOCIÁLIS SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG FEJLESZTÉSE A FELHÍVÁS KÓDSZÁMA: EFOP-3.2.9-16 Magyarország Kormányának felhívása a család-és gyermekjóléti központok vagy az általuk kiszerződött feladatellátó

Részletesebben

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek Erőforrástérkép Erőforrások feltárása, tervezése Forrásbevonás TÁMOP-3.2.3/B-12/1 Építő közösségek Korszerű, többfunkciós közművelődési fejlesztéseket szolgáló

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Ádám Sándor főosztályvezető Munkaerőpiaci Programok Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest, 2017. március 7. MUNKAERŐPIACI TRENDEK

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2009.

Közhasznúsági jelentés 2009. Adószám: 18997659-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs Pk. 60173/2007/4/I., 2007.12.14. szám: 4028, Debrecen, Damjanich u. 23. 2/9. 2009. Fordulónap: 2009. december 31. Beszámolási

Részletesebben

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17.

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. 2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Szakmai fejlesztőhálózat a kistelepülésektől az agorákig országos projektzáró konferencia Hatvan, 2015. szeptember 3. Partnereink

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE

AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Budapest, 2016. november 15. MIRŐL SZÓL AZ ELŐADÁS? Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot?

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Társadalmi felelősségvállalás Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Mi a társadalmi szerepvállalás? ALAPGONDOLAT Nem elég kiemelkedő gazdasági teljesítményt nyújtani, meg kell találnunk

Részletesebben