Közép-magyarországi Környezetvédelmi Hírlevél 1. Tisztelt Olvasó!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közép-magyarországi Környezetvédelmi Hírlevél 1. Tisztelt Olvasó!"

Átírás

1 Közép-magyarországi Környezetvédelmi Hírlevél ZÖLDZöld REGIONÁLIS regionális ÖSSZEFOGÁS összefogás Közép-Magyarországon KÖZÉP-MAGYARORSZÁGON 1 Tisztelt Olvasó! Többször merült fel az elmúlt években, hogy újra szükség van a régiókban a környezetvédő civil szervezetek összefogására, a területfejlesztési és környezetvédelmi regionális ügyekben való összehangolt érdekérvényesítésre. Többen emlékezhetnek rá, hogy között az MTVSZ koordinált egy ilyen programot. A sikeres programot azért hagytuk abba, mert bíztunk az állam által létrehívott regionális civil egyeztető fórumok működőképességében. Ma már látjuk, hogy nem szabad a környezetvédő érdekeket beolvasztani, egy általános masszában feloldani. Az idők szavát felismerve a Magyar Természetvédők Szövetsége úgy döntött, hogy megújítva folytatja a Közép-Magyarországi Régió környezetvédő civil szervezeteinek segítését. Ezen hírlevél a munka folytatásának egyik első gyümölcse. A jelenlegi programnak a Zöld Régiók Hálózata ad keretet. A Zöld Régiók Hálózata egy nonprofit civil környezetvédő kezdeményezés, amelyet a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, valamint számos egyéb környezetvédő civil szervezet közösen hozott létre annak érdekében, hogy megerősítsék a környezetvédő civil szervezetek országos érdekképviseleti hálózatát a fejlesztési döntéshozatali folyamatokban való legitim és hatékony részvétel érdekében. Fő célunk a fenntarthatóság érdekeinek képviselete a regionális és az országos fejlesztési döntésekben. A regionális tevékenységek keretén belül területfejlesztési és környezetvédelmi témában félévente fórumokat szervezünk, hírleveleket adunk ki, együttműködünk a regionális fejlesztési ügynökségekkel, részt veszünk a regionális civil egyeztető fórumok munkájában és az aktuális fejlesztéspolitikai események társadalmasításában. A hálózat regionális koordináló szervezetei: Közép-Magyarország Magyar Természetvédők Szövetsége (országos koordinátor) Nyugat-Dunántúl Reflex Környezetvédő Egyesület Közép-Dunántúl Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület Dél-Dunántúl Pécsi Zöld Kör Észak-Magyarország Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány Észak-Alföld Zöld Kör a Föld Barátai Magyarország tagja (Hajdúböszörmény) Dél-Alföld Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület Szeretnénk elérni, hogy komolyan vegyék a zöld civilek véleményét minden magyarországi régióban. Ezt csak akkor érhetjük el, ha közösen lépünk fel. A közös fellépés keretének megalakítottuk a Közép- Magyarországi Regionális Környezetvédelmi Hálózatot. A Hálózat megalakulásáról a Konferencia az együttműködésekért, a környezetért cikkben olvashatnak. További cikkeink a részvétel és az egyéni felelősségvállalás lehetőségeivel foglalkoznak. Várjuk az ötleteket, javaslatokat a közös munkához, és várjuk a csatlakozó szervezeteket, amelyek részt akarnak venni a közös régiós környezetvédelmi érdekérvényesítésben. Farkas István Ügyvezető elnök Magyar Természetvédők Szövetsége Kiadja a Magyar Természetvédők Szövetsége.

2 2 Közép-magyarországi Környezetvédelmi Hírlevél Konferencia az együttműködésekért, a környezetért december 11-én a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Független Ökológiai Központ, a Levegő Munkacsoport és a GATE Zöld Klub közös regionális konferenciát szervezett az EU támogatását is élvező Zöld Régiók Hálózata program keretében az Aranytíz Kultúrházban. A konferencia résztvevői előbb az önkormányzatok környezetvédelmi feladatairól hallhattak pódiumbeszélgetést önkormányzatok és civil szervezetek képviselőinek részvételével, majd a közép-magyarországi uniós források felhasználásának állásáról, céljairól és a felhasználásra vonatkozó civil javaslatról tartott beszámolót a regionális fejlesztési ügynökség és az MTvSz egy-egy munkatársa. Ezt követően a résztvevők megvitatták egy regionális környezetvédelmi civil hálózat létrehozásának, formalizálásának szükségességét, lehetőségét, az ezzel szemben támasztott elvárásokat. Az önkormányzatok és környezetvédelem c. pódiumbeszélgetés vitaindítóiban a résztvevők Hajtman Ágnes moderátor három kérdésére válaszoltak, saját tapasztalataik alapján: 1.) Mit tehetnek az önkormányzatok a fenntarthatóság érdekében? 2.) Mit nem tehetnek az önkormányzatok a fenntarthatóság érdekében? 3.) Melyek a legsürgetőbb teendők az előadók településein? Az előadásokból néhány kulcsgondolatot emelünk ki. Németh János, a Budapest XV. kerületi önkormányzat környezetvédelmi referense kiemelte: nagyon fontos az, hogy az önkormányzat a lakosság érdekeinek megfelelően cselekedjen a környezetvédelem terén is. Ezért az önkormányzat készített egy felmérést a lakosság körében a környezetvédelmi teendőkről. A felmérés eredménye szerencsés módon ugyanazokra a környezeti problémákra mutatott rá, amelyeket az önkormányzat azonosított, és amelyek megoldását célul tűzte ki. Tatár Sándor, a veresegyházi Tavirózsa Egyesület elnöke, egyben az önkormányzat környezetvédelmi bizottságában szerzett tapasztalatait is megosztotta a hallgatósággal. Kiemelte, hogy minden civil fellépésnél megalapozott, szakszerű információkra van szükség. Az önkormányzatok számára veresegyházi tapasztalat alapján ajánlja környezetvédelmi alap létrehozását, amely a környezetterhelési díjakból táplálkozik, és amelyből civilek és iskolák környezeti szemléletformálási tevékenysége finanszírozható. Az önkormányzatok fontos feladata még megfelelő környezet- és természetvédelmi rendeletek megalkotása, valamint, hogy településrendezési tervében gátat szabjon a kiparcellázásoknak. Sepsei Gergely, a Pilisi Zöldút Egyesület elnöke a zöldutakat hozta mintaértékű példaként az önkormányzatok, a civil, a köz- és a magánszféra egyenrangú együttműködésére. A zöldút nemcsak a helyi értékeket megmutató útvonal, hanem ahhoz kapcsolódó módszertan, szemlélet, tevékenységek is, amelyeket közösségi, részvételi alapon terveznek és valósítanak meg a köz érdekében. Rendkívül fontosnak tartja, hogy amint az önkormányzat magáévá tette a fenntarthatóság koncepcióját, a helyi lakossággal szemléletformálás céljából párbeszédbe bocsátkozzon, és csak ezt kövesse a szabályok, tervek alkotása. A szemléletformálás fontosságára más előadók is felhívták a figyelmet, ennek eszközeiként pályázatok, kiállítások szervezését, köztereken zöld gondolatok megjelenítését említették. Kovács Bence, a Független Ökológiai Központ igazgatója a fenntartható városok kialakítását célzó Lipcsei Chartára hívta fel a figyelmet, amely az integrált megközelítést szorgalmazza a várostervezésben ez azonban eddig nem nagyon valósult meg Magyarországon. A megvalósulás egyik fő feltétele: együttműködés a civil szféra, a lakosság és az önkormányzatok között. Hasznos információforrásként jelölte meg az Országos Területfejlesztési Civil Egyeztető Fórum honlapját (www.otcef.hu) és az Európai Városi Tudáshálózat honlapját (www.eukn.hu), amelyek a jó gyakorla-

3 Közép-magyarországi Környezetvédelmi Hírlevél Konferencia az együttműködésekért, a környezetért 3 tok terjesztését is szolgálni kívánják. A legsürgetőbb teendő, hogy az önkormányzatok mint intézményfenntartók példát mutassanak, pl. energia audit elvégzése és víztakarékosság útján. Malatinszky Ákos, a GATE Zöld Klub elnöke először arra hívta fel a figyelmet, hogy a fenntartható fejlődés fogalmát gyakran tévesen értelmezik, és gazdasági növekedést generáló fejlesztéseknek adnak utat környezetvédelem címén. A fenntartható fejlődés a szükségleteket hosszú távon kielégíteni képes társadalmat jelenti, lényege a problémák megelőzése. Az agglomerációs kérdésekben ez az élhetőség, a népességmegtartó erő biztosítása útján kell, hogy érvényesüljön. Fontos, hogy a társadalmat ne csak véleményező, hanem alkotó jelleggel vonják be a döntéshozók a tervezésbe. Ennek eszközei: civil kerekasztalok, állampolgári tanácsok, amelyre pl. Szentendrén és Solymáron van példa. Fontos továbbá felhívni a lakóközösségek figyelmét a Zöld Beruházási Rendszer keretében kiírt pályázati lehetőségekre. Krassay László, Gödöllő alpolgármestere is fontosnak tartotta, hogy a versenyképesség helyett az életképesség legyen előtérben. Gödöllő városfejlesztési koncepciójának középpontja az ökováros kialakítása ökológiai és ökonómiai szempontból. A város a stabil költségvetés biztosításán túl többek között rendeletek alkotásával (hulladék, égetés, természeti értékek védelme) és környezettudatos fejlesztések elősegítésével járul hozzá a cél eléréséhez. A vitaindítók számos hozzászólást generáltak, főleg a hulladék témakörében. Számos jó példát és kihívást említettek a résztvevők többek között a komposztálás és a szelektív hulladékgyűjtés terén. A probléma gyökere abban rejlik, hogy a szinte településenkénti hulladéklerakók rendszeréről a szabályozás és a támogatási rendszer átállította az országot egy olyan rendszerre, amelyben több tíz, akár 100 kilométert kell szállítani egy-egy település hulladékát, és egy lerakóra akár 50 település is juthat. A Közép-Magyarországi Operatív Program felhasználásának helyzetét és a jövőben meghirdetendő környezetvédelmi konstrukcióit a Pro Régió Nonprofit Kft. képviseletében Takács Eszter ismertette. Előadásából kitűnt, hogy mely konstrukciók iránt mekkora volt az érdeklődés. Az új kiírásokat az eddig felmerült problémák, tapasztalatok figyelembevételével szándékoznak kialakítani. A természetvédelmi konstrukciók várhatóan ben is pályázhatók, a környezetvédelmi konstrukciók között például várhatóan újként jelenik meg a kistelepülések szennyvízkezelése. Sajnálatos módon megerősítette a korábbi értesüléseket, hogy a fenntartható életmód és fogyasztás konstrukció a tervek szerint ben nem kerül meghirdetésre. Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke korreferátumában felhívta a figyelmet arra, hogy míg Közép-Magyarországon él az ország lakosságának csaknem egyharmada, és a fogyasztás és a környezettudatosság mértéke itt a legrosszabb, legkevésbé fenntartható, valamint az összes többi régió részesülhet környezetvédelmi megelőző tevékenységek (fenntartható fogyasztás) támogatásában a KEOP-ból, addig Közép-Magyarországon csupán ban hirdettek a KMOP-ból ilyen konstrukciót, folytatása nem szerepel a es akciótervben. Követendő példaként ismertette más régiók civil kapacitásfejlesztési konstrukcióit vagy tervezeteit. A Zöld Régiók Hálózata koncepcióját Dönsz Teodóra, a Magyar Természetvédők Szövetségének munkatársa vázolta fel. A regionális és országos hálózat koncepcióját a résztvevők támogatták, megvalósításához számos javaslatot tettek, melyek a következő fórum szervezésére, az információáramlás erősítésére, a kapacitások és szükségletek további felmérésére, a honlap és más kommunikációs eszközök alkalmazására, funkcióira vonatkoztak. Dönsz Teodóra MTvSz

4 4 Közép-magyarországi Környezetvédelmi Hírlevél Részvétel a környezeti ügyekben = A demokrácia főpróbája A magyar demokrácia sokat köszönhet a környezetvédőknek. Már-már legendássá vált az arra való utalás, hogy a rendszerváltás hajnalán a bős-nagymarosi erőmű ügye hogyan tudta világnézeti különbségekre tekintet nélkül mozgósítani a magyar civil társadalmat és hogyan tudott hozzájárulni az ébredező civil kurázsi kifejezési módjainak tanulásához, annak a bátorságnak a kinyilvánításához, mely aztán később több, nemcsak környezetvédelmi megmozdulás mögött megjelent. A környezetügy kifejezetten jó terepe a közösségi részvételnek, és ha úgy vesszük, fokmérője a demokráciának egyfajta indikátor az ország általános közállapotait tekintve. Adott ugyanis egy tematika, mely elsőre nem látszik túl bonyolultnak, könnyű vele azonosulni, és amely nagyobb erőfeszítések nélkül leképezhető a nagytőkés beruházó, a vele összekacsintó állam és hatóságok, és a hátrányokat elszenvedő lakosság hármasságával. Ezt a képletet aztán sokszor populista környezetvédők szívesen ki is használják. Aki azonban ennél érettebb gondolkodású és fogékonyabb az apróbb különbségekre, rögtön felismerheti, hogy a három oldalon belül is léteznek törésvonalak. Hiszen a nagytőkés beruházó kategóriája nehezen húzható rá azokra a kis- és középvállalkozásokra, akik boldogulásukat pl. a környezetbarát termékek gyártása vagy az éghajlattudatos építőipar keretei között keresik. Aztán a korrupt állam sem olyan címke, mely válogatás nélkül alkalmazható minden közigazgatási szervre, tudva, hogy ezek az állami szervek sok esetben tényleg eredményesen lépnek fel a környezeti állapotromlás ellen vagy lépnének, feltéve, ha az államreform során nem vennék el tőlük meglévő hatásköreiket. Végül a szenvedő lakosság is inkább csak egy naiv leegyszerűsítése a problémának, mivel aki ma pl. szenved a közlekedési zajtól, az holnap autóba ülve maga is okozójává válik a problémának és másoknak okoz kellemetlen perceket. A helyzet igen összetett Az igazság ha egyáltalán szabad ezt a szót használni ma még, főleg jogászként ugyanis nemhogy odaát nincs, de talán nincs sehol. A környezetileg optimális döntésekről sorra derül ki, hogy azokhoz képest létezik egy annál kedvezőbb, kevésbé káros megoldás. A szélerőmű jó alternatíva az energiatermelésben egészen addig, amíg azt nem a védett túzok élőhelyén akarja valaki felépíteni. Ebben az összefüggésrendszerben válik fontossá a Riói Nyilatkozat 10. alapelve, mely kimondja: A környezeti ügyeket - a megfelelő szinten - a legjobban az összes érdekelt állampolgár részvételével lehet megoldani. Figyeljük meg azt a látszólagos ellentmondást, ami ebben a megfogalmazásban rejlik! A környezeti ügyek magasan kvalifikált, legtöbbször természettudományos végzettségű (mérnök) szakértőket igényelnek, márpedig az összes érdekelt állampolgár, az átlagember nem tipikusan ebből a körből kerül ki. Hogyan lehetséges tehát az, hogy a környezetileg (= műszakilag) optimális döntésekhez laikus átlagemberek kellenek? Hát úgy, hogy a környezetileg optimális döntések nem a műszakilag legjobb döntések, s az ENSZ-nek volt bátorsága kimondani ezt; azt, hogy a részvétel (legyen bár mégannyira laikus is) növeli a környezeti döntések minőségét, mert társadalmi tudatosságot teremt, mert közösség-érzésre nevel és végül mert a végrehajtásban biztosítja a közösség támogatását. Ez pedig egyértelműen a demokrácia győzelme a technokrácia felett. A magyar jogban ez az elv úgy jelenik meg, mint a környezetvédő társadalmi szervezeteknek a Környezetvédelmi Törvény 98. -án alapuló ügyféli joga, ami a Legfelsőbb Bíróság 1/2004. KJE Közigazgatási Jogegységi Döntése alapján a környezetvédelmi ügyekben áll fenn, azaz azokban az eljárásokban, ahol a környezetvédelmi hatóság megjelenik. Hogy végül a jogi lehetőségekkel élve a magyar környezetvédők javukra tudják-e fordítani a folyamatokat, sok tényezőtől (sokszor leginkább a hatóság akaratától) függ, mindenesetre a rendszerváltás óta eltelt idő igazolta, hogy a magyar civil szektor ezen a téren kiemelkedően erős. dr. Kiss Csaba EMLA

5 Közép-magyarországi Környezetvédelmi Hírlevél Felpörgetett beruházások - Az építési eljárások módosításai 5 Immár hosszú ideje (2004-től) megfigyelhető tendencia, hogy a gazdaság felpörgetését, az adminisztratív terhek csökkentését a kormány az egyes engedélyezési eljárások gyorsításával, szakmaigaranciális szabályainak nyesegetésével próbálja elérni. A környezetvédő szervezetek a folyamat kezdete (gyakorlatilag az autópálya törvény elfogadása) óta hangsúlyozzák, hogy a meghirdetett célok nem megvalósíthatóak a hatósági eljárások szakmai színvonalának csökkentésével, egyes esetekben az eljárás jelentéktelenné tételével, vagy megszüntetésével, és ezzel párhuzamosan a társadalmi részvétel lehetőségeinek korlátozásával. A hatósági munka gyorsítását kizárólag a szakmaiság és a társadalmi részvétel céljaival összhangban, a szervezet- és feltételrendszer megfelelő alakításával (létszámbővítéssel, az ellenőrzési források növelésével) lehetne elérni. Az építési szabályozás átláthatatlan dzsungele kitűnő terep lehetne az adminisztráció egyszerűsítésére, a deregulációra, ám az utóbbi időben végrehajtott módosítások itt is inkább az építtetők előtti akadálynak minősített garanciális szabályok lebontását szolgálták, nem pedig a szakmai szint megtartása - félve írom, esetleg javítása - melletti egyszerűsítést. Az alábbi összefoglalóban a október 1-től hatályos - több száz oldalra rúgó - módosító csomag lényeges elemeit igyekszem összefoglalni, a teljesség igénye nélkül és a szubjektív választás jogát fenntartva. A csomag fő eleme az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló évi LVII. törvény, amely az építési törvényt, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások megvalósításáról szóló törvényt és az építési tevékenységekkel kapcsolatos szakmai kamarákról szóló törvényt módosította. A lényegesebb változások: - Több település eddig kizárólag a településszerkezeti tervet és az építési szabályzatot dolgozhatta ki és fogadhatta el közösen. A módosítás lehetőséget biztosít arra, hogy az összes építési feladatot társulási formában lássák el az önkormányzatok, így például közös tervtanácsot működtethetnek, illetve közös fejlesztési koncepciót készíthetnek. Úgy gondolom, hogy ezzel a lépéssel még akkor is egyet lehet érteni, ha ennek tényleges gyakorlati megvalósulására csak néhány helyen lehet majd számítani, hiszen az egyes települések szerkezete, hagyományai, anyagi és egyéb lehetőségei az esetek többségében nagymértékben különböznek hazánkban. - A módosítás bevezeti az integrált településfejlesztési stratégia fogalmát, amely egy település középtávú fejlesztését megalapozó stratégiai dokumentum. A stratégia iránymutatásként szolgálhat a településrendezési eszközök (pl. helyi építési szabályzat, KSZT, BVKSZ, stb.) későbbi tervezéséhez. A dokumentumot több település közös tervezése esetén a településfejlesztési koncepció kötelező, egyébként lehetséges önálló munkarészeként kell kezelni. Az új dokumentum elméletileg segítheti az egységes, fenntartható településkép kialakítását, de nemigen látszik, hogy a gyakorlatban mi fogja biztosítani azt, hogy egy-egy stratégiába nem illő, de fontos érdekeket hordozó beruházás esetén a döntéshozók tartják-e magukat a középtávú dokumentumhoz, vagy inkább módosítják azt... - A településrendezési eszközök elfogadása előtt - már a kezdetek óta - egyeztetési és véleményezési eljárást kell lefolytatni. Az eljárásnak ez a része hivatott a társadalom különböző szegmenseiből, elsősorban lakosságtól és a szakmai-civil szervezetektől érkező vélemények becsatornázására, valamint a különböző szakhatóságok (pl. környezetvédelmi hatóság) véleményének begyűjtésére. Az eddigiekben az érdekeltek írásban is véleményezhették a terveket, illetve az észrevételeket ütköztető ún. egyeztető tárgyaláson személyesen is elmondhatták azokat. A módosítás szerint már csak akkor vehetők figyelembe az észrevételek, ha az érdekelt lakos, szervezet, vagy szakhatóság (!) nemcsak írásos véleményt ír, hanem személyesen részt is vesz az egyeztető tárgyaláson. Ellenkező esetben kifogást nem emelő véleményezőnek tekintik az érdekeltet... A hazai hatóságok viszonyait ismerve kijelenthetjük, hogy a módosítás igencsak aggályos. Nehéz elképzelni azt a szakhatóságot, amely olyan kapacitásokkal rendelkezik, hogy az illetékességi területén minden önkormányzat egyeztető tárgyalásán részt vegyen, és írásos véleményt is adjon. Szintén súlyosan nehezítik ezzel az érintett lakosok és civil szervezetek képviselőinek részvételi jogait, akik gyakran munkájuk mellett igyekeznek a közérdek védelmében egyes terveket véleményezni. A nyilván munkaidőben tartott tárgyalásokon való részvétel valószínűleg sokakat megakadályoz véleményének érvényesítsében... A társadalmi részvételi jogok ilyen korlátozása - álláspontom szerint - nemzetközi kötelezettségeinkbe (Aarhusi Egyezmény) ütközik, és így alkotmányellenes.

6 6 Közép-magyarországi Környezetvédelmi Hírlevél Felpörgetett beruházások - Az építési eljárások módosításai - A módosítás előírja, hogy a településrendezési szerződésben a kikötött, illetve a beruházók által vállalt kötelezettségek tényét - a szerződés alapján - az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A földhivatalt az érintett önkormányzat jegyzője keresi meg a tény bejegyzése és törlése érdekében. Mivel a földhivatali nyilvántartásba bárki betekinthet, a változás az átláthatóságot szolgálja. - A módosítás fontos célja az építőiparban tapasztalt lánctartozások megelőzése és megszüntetése. A változó szabályok elsősorban az építőipari kivitelezési tevékenység feltételeinek szigorítása és a szerződéses ellenértékek fedezetkezelői rendszer révén történő biztosítása révén kívánják elérni a célt. - Egyes építmények esetén a továbbiakban már nem kell külön használatbavételi engedélyt kérni, hanem az építmény elkészültét egyszerűen be kell jelenteni a hatóságnak. Ez nyilván azzal a hatással is jár, hogy a használatbavételi engedélyezési eljárás során esetlegesen felmerült aggályok külön eljárás, és így külön jogorvoslat híján már nem vehetők figyelembe... - A módosítás az építésfelügyelet ellenőrző tevékenységének részletes szabályainak meghatározását kormányrendeleti szintre utalja. Ez azt jelenti, hogy a szabályok változtatása jóval egyszerűbb rendben és a törvényalkotási garanciális szabályokat mellőzve is lehetséges. Nem mondhatjuk, hogy ez biztosan az ellenőrzés színvonalának további romlásához vezet, de a hazai építésfelügyelet - nem túl rózsás - helyzetében csak az ellenőrzések élénkítése és az ellenőrzési gyakorlat szigorítása járható út, ami - álláspontom szerint - megköveteli a kizárólagos törvényi szabályozást. - A módosítás kiterjeszti a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak minősíthető tevékenységek körét a tisztán magánerőből megvalósuló, 2 milliárd forint teljes költségigényű, vagy legalább 50 új munkahely megteremtését biztosító, illetve a környezetvédelmi, kutatás-fejlesztési, oktatási, valamint egészségügyi és szociális célok megvalósítását elősegítő beruházások eljárásaira. Ezzel a jogszabály további lehetőséget ad arra, hogy bizonyos ügyeket a Kormány átláthatatlan szempontok szerint kiemeljen a többi közül, és szuper-gyorsított engedélyezéssel támogasson. Álláspontom szerint maga a kiemelés alapelve is súlyos aggályokat vet fel, hiszen a versenysemlegesség elve, a tisztességes eljárás, és a társadalmi részvétel követelménye súlyosan sérülhet a kiválasztás és az engedélyezés során. A módosítási csomagban helyet kapott egy teljesen új jogszabály, a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009 (IX.15.) Korm. rendelet is, amely az eddig különböző szabályozási elemekben leírt, vagy csupán a gyakorlat által kialakított rendelkezéseket foglalta össze. A rendelet a főépítészi rendszer kereteit, a főépítészek kijelölésének szabályait, feltételeit, továbbá az állami, megyei, önkormányzati, települési és térségi főépítészek feladatait rendezi. Szintén új rendeletet alkotott a kormány az építőipari kivitelezési tevékenységről (191/2009 (IX. 15.) Korm. rendelet). Az új szabály az építőiparban megszokott átláthatatlan viszonyokat igyekszik feloldani. A kiszámíthatóság érdekében meghatározza az egyes résztvevők (pl. műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető, tervellenőr, stb.) feladatait, a körbetartozások kialakulásának megelőzése érdekében pedig meghatározza a fedezetkezelői rendszer részletes szabályait. Erénye továbbá a rendeletnek, hogy a kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos dokumentumok (pl. építési napló) mintáit is tartalmazza és ezzel az egységes gyakorlat kialakulását segíti. Az építésügyi csomag fontos eleme a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet is, amely az építési hatósági eljárásokról és a hatósági ellenőrzésekről szól. A rendelet alapvetően az építési törvény szabályait hivatott kiegészíteni, részletezni. Számos esetben azonban olyan előírásokat is találunk a kormány által alkotott jogszabályban, amelynek rendezését garanciális okokból a törvényben kellene megtenni (pl. építésügyben hozott határozat tartalmi követelményei). Vegyes tehát a kép. Előremutató és súlyosan aggályos módosítások is történtek. A társadalmi véleményeztetés szabályainak - minden életszerűséget nélkülöző szigorítása azonban negatív irányba tolja a változások mérlegét. Sajnos a tendencia továbbra is az, hogy az eltérő vélemények megjelenítésének lehetőségeit próbálja nyesegetni a jogalkotó, továbbra is elmulasztva annak az összefüggésnek a felismerését, hogy a széleskörű egyetértéssel elfogadott tervek társadalmi elfogadottsága és szakmai színvonala (azaz együtt: hatékonysága) messze meghaladja az érintettek torkán lenyomott beruházásokét. Dr. Bendik Gábor Levegő Munkacsoport

7 Közép-magyarországi Környezetvédelmi Hírlevél Éghajlatvédelem és szociális igazságosság? A magyar éghajlatvédelmi törvény tartalmi kérdései Ma már nem az a kérdés, hogy lesz-e Magyarországon éghajlatvédelmi törvény, hanem hogy a szabályozás milyen logikát követ majd és mennyire lesz hatásos. Mindannyiunk érdeke, hogy a szabályozással megtaláljuk a gazdaság és a környezetvédelem közös érdekeit, illetve az éghajlatvédelmi törvény hozzájáruljon a társadalmi problémák enyhítéséhez, a szociális igazságossághoz. A törvény megszületése a környezetért tenni akaró civil társadalom egyik sikere is, hiszen a kezdeményezést eddig 194 civil szervezet támogatja. A Magyar Természetvédők Szövetsége és más környezetvédelmi civil szervezetek 2008-ban kampányt indítottak azért, hogy több EU tagállamhoz hasonlóan - szülessen hazánkban is törvény az éghajlat védelmében. A kampány újszerű módon közvetlenül célozta meg az országgyűlési képviselőket, akiket helyi civil szervezetek képviselői kerestek meg, hogy ismertessék a kezdeményezés célját és szakmai tartalmát, valamint hogy támogatásukat megnyerjék. Ezen túl fórumokon és cikkek formájában mutatták be a kezdeményezők javaslataikat más civil szervezetek számára azzal a meggyőződéssel, hogy a tervezet nem csak környezeti, hanem társadalmi, szociális problémákra is hatékony megoldást kínál. A környezetvédő civilek kampánya az első fordulóban elérte célját, a törvény megalkotásáról 2009 júniusában Országgyűlési határozat rendelkezett és a jogszabály várhatóan2010 elején kerül a Parlament elé. A lényeg azonban még hátra van. A kérdés most az, hogy hazánkban milyen logika alapján és milyen eszközökkel igyekszünk majd mérsékelni a klímaváltozást. A Magyar Természetvédők Szövetsége nem csak a törvény megalkotását szorgalmazza, hanem a kezdetektől fogva dolgozott annak tartalmi elemein is. A Szövetség az elmúlt egy évben számos fórumot és vitát szervezett a lehetséges szabályozási eszközökről, tesztelve a környezetpolitikai szempontból optimálisnak tartott megközelítést. Előre látható, hogy a törvény tartalmi vitájában sokféle szereplő igyekszik majd érvényesíteni az érdekeit, ugyanakkor fontos, hogy a szabályozás következetes logikával szülessen meg, a problémák okaira hasson és ne látszatmegoldások előtt tárja ki az ajtót. Éghajlatvédelem és gazdaságélénkítés, szociális igazságosság, korábban nem látott lendület a lakossági energiahatékonysági és megújuló energiás beruházásoknak erről szól a Magyar Természetvédők Szövetsége klímatörvény javaslata. A környezetvédelmi szervezet javaslata a jogszabály tartalmára a következő eszközöket tartalmazza: Visszatérülő hitel alap létrehozása a lakosság részére az energiahatékonysági és megújuló energiaforrások hasznosítását célzó beruházásokra. Az alap kamatmentes kölcsönöket nyújt majd azok számára, akik korszerűsítéssel, beruházásokkal szeretnék csökkenteni energiafogyasztásukat. Az erre biztosított összeg száz milliárd forint nagyságrendű kell legyen ahhoz, hogy országos szinten is látványos megtakarításokat tudjon elérni a lakosság. Erőforrás kvóta rendszer bevezetése az energiafogyasztás ésszerűsítésére. A kvóta rendszer lényege, hogy a természetes személyek és vállalkozások között évente meghatározott fogyasztási jogok kerülnek kiosztásra az országos átlagos fogyasztási szint alapján. A rendszer nyomon követi szereplőinek energiafogyasztását, és a kiosztott fogyasztási jogon felüli energiafogyasztásra plusz kvótát kell majd vásárolni a kibocsátótól az akkor meghatározott piaci áron. A rendszer tehát nem korlátozza az energia fogyasztást, de az átlagos szintet meghaladó fogyasztást megdrágítja. Az átlagosnál kevesebb energiát fogyasztó szereplők ugyanakkor fogyasztási jogokat takaríthatnak meg, amit eladhatnak a kibocsátónak, ezáltal jövedelemhez jutnak. Az így szerzett jövedelmet elsősorban energiahatékonysági és megújuló energiás beruházásokra költhetik el, amivel tovább növelhetik kvóta megtakarításaikat. Az éghajlatvédelmi szabályozás ezzel az eszközzel csökkentheti a jövedelem különbségeket jómódúak és szegényebbek között, így segíti elő a szociális igazságosságot. Az éves energia felhasználás csökkentése. Az évente kiosztott teljes hazai kvóta mennyiség a javaslat értelmében minden évben csökken, további hatékonyság növelésre késztetve a gazdasági szereplőket és a lakosságot, ugyanakkor csökkentve hazánk függőségét az import energiahordozóktól. A növény borítás növelése. Fontos további eleme a szabályozásnak hazánk erdőborításának jelentős növelése. A fák egyrészt növekedésük által széndioxidot kötnek meg, csökkentve az üvegházhatású gázok légkörbe jutását, másrészt segítik az alkalmazkodást a szélsőségesebbé váló időjárási viszonyok között. A lombkoronák helyi szinten komoly hűtő hatást fejtenek ki, több fokkal csökkentve a hőmérsékletet a nyári hőség idején. A fenti közgazdasági eszközök bevezetése jelentős hatással lehet mind a gazdaság szereplői, mind a lakosság döntéseire és energiafogyasztási szokásaira. Rövidtávon számos eddigi megszokásaink átgondolására késztethet bennünket, hosszú távon viszont jelentős versenyelőnybe hozhatja hazánkat, hiszen hatékonyságra késztet a termelés, a közlekedés, vagy életmódunk tekintetében. Jövedelemhez juttatja azokat, akik takarékosan használják az energiát, és további költségeket ró azokra, akik az átlag felett fogyasztanak. A visszatérülő alap létrehozása és az energiahatékonysági beruházások nem csak a lakossági megtakarításokat segítik elő, hanem lökést adhatnak a kutatás-fejlesztés, valamint az energiahatékonyságra és megújuló energiahasznosításra létrejött vállalkozások számára. Az ilyen korszerű iparágak fellendülése más országokban sok új munkahelyet teremt napjainkban, tehát hasonló kedvező hatásra számíthatunk itthon is. Összefoglalva tehát a Magyar Természetvédők Szövetsége tartalmi javaslata olyan eszközök bevezetését szorgalmazza, melyek a hatásos éghajlatvédelem mellett a gazdaság és a társadalom számos más problémájára kínálhatnak megoldást elején elkezdődik a törvény tartalmi vitája, ekkor újra szükség lesz a civilek aktivitására, hogy a törvény sorsát ne csupán gazdasági lobbi csoportok és érdekek döntsék el. További információt és aktualitásokat a címen találhat. Botár Alexa klímavédelmi program felelős Magyar Természetvédők Szövetsége 7

8 8 Közép-magyarországi Környezetvédelmi Hírlevél Civilek a monitoringban október 16-án harmadik műhelytalálkozójukat tartották az európai uniós strukturális és kohéziós alapok monitoring bizottságaiban tevékenykedő civilek a Magyar Természetvédők Szövetsége kezdeményezésére. Az Európai Bizottság képviselőinek részvételével zajló találkozón szorosabb együttműködés kezdett kibontakozni, és az NFÜ-vel való első konzultáció is ígéretes eredményeket hozott. Az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjainak felhasználását tagállami szinten nyomon követő monitoring bizottságok a kezdetektől fogva partnerségi alapon épülnek fel, az esélyegyenlőségi ügyeket (fogyatékosügy, nemek közti esélyegyenlőség, roma-ügy) és a környezetvédelmi szempontokat civil szervezetek szakértői képviselhetik a bizottságokban. A szakértőket különböző országos tanácsok választják, delegálják az egyes bizottságokba. A különböző bizottságokban más és más civilek által tapasztalt hasonló problémák és jó gyakorlatok megosztása, a lehetséges megoldások közös keresése, a közös fellépés erősítheti a civil érdekérvényesítés esélyeit. Ebből kiindulva szervezte meg 2008 nyarán az EU-s alapok működési mechanizmusainak jobb megismerését, a monitoringban szerzett tapasztalatok megosztását szolgáló első képzést, műhelyt a monitoring bizottságokban működő civilek számára a monitoring bizottságokba delegált környezetvédő civilek munkáját már négy éve koordináló MTvSz. A műhelyeken a kormányzati és a civil oldal képviselői tartottak előadásokat, vitaindítót; a beszélgetések az együttműködési felületek azonosítását szolgálták. A legutóbbi, 2009 októberi műhelyen civilek és az Európai Bizottság képviselői osztották meg tapasztalataikat, dolgoztak ki javaslatokat a strukturális alapok hatékonyabb működtetésére különösen a monitoring, a partnerség és az ún. horizontális elvek témakörében. A megvitatott témák között szerepelt a civil képviselet rendje, a monitoring bizottsági ügymenet, döntéshozatal módja, a bizottságok hatáskörével kapcsolatos kérdések, valamint a horizontális témák megjelenése a monitoringban, azok általános megítélése, státusza a programokban és az intézményrendszerben. A műhely megállapította, hogy a részvételi jogokkal élni kell a nehézségek ellenére is, és a problémák megoldására kell törekedni minden érintettel együttműködve; ugyanakkor az érdekérvényesítés eszközeit nyilván a szereplők hozzáállásához, a helyzethez is kell igazítani. Fontos lenne, hogy a monitoring bizottságokban a civil és a kormányzati oldal egyaránt állandó képviselőkkel jelenjen meg, és határozottan képviselje álláspontját. A döntéseket megfelelően elő kell készíteni, az előterjesztéseket ésszerű határidővel kell megküldeni, tekintettel arra is, hogy a civilek többnyire önkéntes munkában végzik a monitoring munkát. A résztvevők nehezményezték, hogy a monitoring bizottságok hatásköre csekély, ami csökkenti a részvételi motivációt. Kívánatos lenne, hogy az akcióterveket a bizottságoknak el kelljen fogadniuk, és minden módosításukat is legalább megtárgyalhassák, valamint az értékelések kezdeményezésében és elfogadásában is szerepet kapjanak. Fontos a döntések megfelelő, időszerű dokumentálása, a jegyzőkönyvek frissessége. Az írásbeli döntéshozatali eljárások alkalmazhatóságra milyen esetekben, témákban, milyen módszerrel részletes szabályzatot kellene alkotni. A tapasztalatok alapján szükség lenne az évi kettőnél gyakoribb ülésezésre. Ami a horizontális témákat illeti, érvényesítésüket nagyban segítené a bizottság tagjainak és az intézményrendszer szereplőinek ilyen irányú képzése, szemléletformálása. A pályázók oldaláról nézve, valamint abból a szempontból, hogy a horizontális szempontokat mennyiben szolgálják ténylegesen a támogatások, érdemes lenne az útmutatók átgondolása, egyszerűsítése, ugyanakkor a tevékenységtípushoz rugalmasabban illeszthető kialakítása. Sokat segítene egy szaktanácsadói hálózat kialakítása is ezekben a témakörökben. A műhely résztvevői az Európai Bizottság közreműködésével találkozót kezdeményeztek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Koordinációs Irányító Hatóságával (IH). A jó légkörű találkozó máris több részeredményt is hozott. A műhely által feltárt problémákat az IH is érzékelte, a monitoring bizottságok működésének értékelését tervezi, abba ezek az észrevételek is becsatornázhatók. Az időközi értékelések is tervezés alatt állnak, a műhely ide is tehet javaslatokat. A műhely több képzést is javasolt, amelyekkel a fenti problémák jó része is kiküszöbölhető lenne: pl. rendszeres képzések a monitoring bizottsági civil tagok számára az uniós kohéziós politika rendszeréről, funkcióiról, intézményrendszeréről, döntéshozatali mechanizmusairól, benne a monitoring szerepéről, továbbá minden tagnak és az intézményrendszernek a horizontális témákról és a civil képviselet rendszeréről. Az ÚMFT-szintű monitoring bizottság hiányát szintén érzékeli az IH, a hiány pótlásának módja a jövő kérdése. Ahogy látható, a három műhely és az IH-val folytatott konzultáció még csak a kezdete egy folyamatnak, amely azonban ígéretes, és a folyamatos együttműködés nyomán remélni lehet a kedvező irányú változásokat. Dönsz Teodóra MTvSz Jelen hírlevél az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap finanszírozásával jelent meg a Regionális környezetvédelmi fórumok hálózata - országos környezetvédő civil érdekképviseleti hálózati együttműködés megerősítése a fejlesztési döntéshozatali folyamatokban való legitim és hatékony részvétel érdekében nevű TAMOP / pályázat keretén belül, amely a Magyar Természetvédők Szövetsége (mint projektgazda) és a Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület (mint konzorciumi partner) koordinálásával zajlik.

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség közép-magyarországi műhelytalálkozója, Budapest, 2010. május 20. Tartalomjegyzék

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414

SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FŐÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: Tárgy: Melléklet: E-7997/2014.

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal 1145 Budapest, Pétervárad utca 2. Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Osztály Feladat- és hatásköri jegyzék

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

19./ E L Ő T E R J E S Z T É S. a 2015. november 25-ei képviselő-testületi ülésre. Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság

19./ E L Ő T E R J E S Z T É S. a 2015. november 25-ei képviselő-testületi ülésre. Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság Jánossomorja Város Önkormányzata Polgármesterétől 19./ E L Ő T E R J E S Z T É S a 2015. november 25-ei képviselő-testületi ülésre Tárgy: Előterjesztő: Megtárgyalta: Partnerségi egyeztetés szabályainak

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) jóváhagyása. Dobó Zoltán polgármester

6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) jóváhagyása. Dobó Zoltán polgármester 6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS a Képviselő testület 2015. szeptember 18-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandók: Az Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/134-23/2016 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Reflex Környezetvédő Egyesület A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A társadalmi részvétel előnyei több szakmai-társadalmi

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Smart Event Europe, date, 2014.12.09. place Debrecen 2. A program előkészítéstől

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Intézményrendszernek végzett munkák

Intézményrendszernek végzett munkák Boza Pál HDI Consulting Kft. 2013. október 29. Budapest HDI Consulting Kft. Intézményrendszernek végzett munkák KEOP IH számára pályázati konstrukciók előkészítése pl. KEOP 4.3.1 Norvég Alap energiahatékonysági

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Javaslat együttműködési megállapodások elfogadására a megyében működő fogyatékosok érdekvédelmi

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégiája Beérkezett, de el nem fogadott vélemények összesítése az elutasításuk indoklásával - Tervezői válaszok - Miskolc, 2014. augusztus Miskolc

Részletesebben

Zöld OT 2014 Választási eredmények

Zöld OT 2014 Választási eredmények Zöld OT 2014 Választási eredmények Mozgalmi testületek Felügyelő és Etikai Bizottság maximum 2 fő Fidrich Róbert MTVSZ Greenpeace, E misszió 59 Lukács Attila IBBK Greenpeace, MTVSZ, E misszió 61 Koordinációs

Részletesebben

Közösségi energia miért, hogyan? Rövid bemutató, 2014. tavasz

Közösségi energia miért, hogyan? Rövid bemutató, 2014. tavasz Közösségi energia miért, hogyan? Rövid bemutató, 2014. tavasz Közösségi energia: környezeti igazságosság és energia demokrácia 1. Lakosok bevonásával fut a program (pl. állampolgári ill. közösségi tulajdon)

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40938-10/2008. CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról Előterjesztő:

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA Dr. Maráczi Zsolt Társaság a Lakásépítésért Egyesület, ügyvezető elnök EU-források felhasználása az energia hatékony lakásberuházásoknál a 2014-2020 közötti időszakban

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Javaslat a településfejlesztéssel és településrendezéssel

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

EMBERI ERŐFORRÁS TÁMOGATÁSKEZELŐ. Oktatási kerekasztal koncepciója a Gyerekesély Stratégia kialakításához/bevezetéséhez

EMBERI ERŐFORRÁS TÁMOGATÁSKEZELŐ. Oktatási kerekasztal koncepciója a Gyerekesély Stratégia kialakításához/bevezetéséhez Oktatási kerekasztal koncepciója a Gyerekesély Stratégia kialakításához/bevezetéséhez - más szakterületek, ágazatok esetében és szakmaközi komplexitásban is megvalósítható- I. Célja: 1. Alakuljon helyi

Részletesebben

EEA Grants Norway Grants

EEA Grants Norway Grants Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants 2009-2014 Norvég Finanszírozási Mechanizmus Zöld ipari innováció program (HU-09) Szőllősi Nikolett, Debreceni Egyetem 2015.01.14.

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása

TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása I. komponens: Cél: a kistérségi és helyi humánkapacitás fejlesztése és képzése, az egészségterv gyakorlatának elterjesztése a színtereken. Tevékenység: Hat kistérségben,

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium. Brüsszel, 2013. február 6.

Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium. Brüsszel, 2013. február 6. Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium Csak egyszerűen! Brüsszel, 2013. február 6. 1 Hogy jól induljon: CLLD végrehajtási rendszer Tisztázzuk, kinek mi a feladata? Kinek

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés dr. Pócza András főosztályvezető Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság Európai Uniós

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Az Energia és Környezet Alapítvány 2009 évi közhasznúsági jelentése

Az Energia és Környezet Alapítvány 2009 évi közhasznúsági jelentése Az Energia és Környezet Alapítvány 2009 évi közhasznúsági jelentése a) számviteli beszámoló; Mellékletben csatolva. b) költségvetési támogatás felhasználása; Az Alapítvány költségvetési támogatást nem

Részletesebben

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11. Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1 2012. április 11. Az új termékdíjas törvény Az új koncepció céljai: Egyablakos rendszer kiépítése Átlátható Számonkérhető Nyomon követhető

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Zöld közbeszerzés a gyakorlatban

Zöld közbeszerzés a gyakorlatban MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET - the Greenstitute WWW.KOZBESZERZESIINTEZET.HU Zöld közbeszerzés a gyakorlatban Előadó: dr. Barna Orsolya ügyvéd, közbeszerzési és fenntarthatósági tanácsadó barnao@kozbeszerzesiintezet.hu

Részletesebben

Smart grid Hugary konferencia ENERGIATUDATOSSÁG AZ ÖNKORMÁNYZATOKBANNYZATOKBAN

Smart grid Hugary konferencia ENERGIATUDATOSSÁG AZ ÖNKORMÁNYZATOKBANNYZATOKBAN Smart grid Hugary konferencia ENERGIATUDATOSSÁG AZ ÖNKORMÁNYZATOKBANNYZATOKBAN 2006 NOVEMBER 30 Budapest Quirin Andrásné, Bp III.ker. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat EU-referens, projektvezető Fenntartható

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

kapcsolatok erősítése Vácott

kapcsolatok erősítése Vácott Közigazgatási partnerségi kapcsolatok erősítése Vácott ÁROP 1.A.6 2013 2013 0017 0017 A pályázati konstrukció A Közigazgatási partnerségi kapcsolatok erősítése elnevezésű pályázat célja a közigazgatási

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A testületi ülések ideje és napirendje: Január 22.

A testületi ülések ideje és napirendje: Január 22. A testületi ülések ideje és napirendje: Január 22. Előterjesztés a 2015. évi adóellenőrzési terv elfogadásáról Előadó: Jegyző Az előterjesztés elkészítésében közreműködik: Adóiroda Előterjesztés a Szentendre

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Szám: 11275/2015. Javaslat Salgótarján Megyei Jogú Város középtávú gyermek és ifjúsági koncepciójában foglaltak rövid távú megvalósítása érdekében a 2015-2016.

Részletesebben

Megújuló Regionális Környezetvédelmi Fórumok

Megújuló Regionális Környezetvédelmi Fórumok A Nyugat dunántúli Regionális Környezetvédelmi Fórum Hírlevele VIII. évf./1. szám A Környezetvédelmi Fórum decemberi találkozója Tartalom: Megújuló Regionális Környezetvédelmi Fórumok 1. A Nyugat dunántúli

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA

IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA AMIRŐL SZÓ LESZ Általános alapelvek A megosztott irányítási rendszer jelentése A rendszer felépítése A szereplők kijelölésének menete Szereplők és feladataik

Részletesebben

Mindenkinek eredményes V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciát kívánok!

Mindenkinek eredményes V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciát kívánok! Médiatámogatói együttműködés V. Magyarországi Klímacsúcs 2013. szeptember 12. Jövőnk a víz Budapest Meghívom Önöket a Klíma Klub szervezésében az V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciára!

Részletesebben