Civil és/vagy nonprofit

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Civil és/vagy nonprofit"

Átírás

1 Módszertan

2

3 A civil ifjúsági szektor és kapcsolatai Módszertan A fejezet a hazai ifjúsági civil szervezetek életre hívásáról, létrehozásáról, az önálló szektorrá válást befolyásoló folyamatokról szól. Kitér a szervezetek hasznosságára, a jelenlegi helyzetükre, lehetséges kategorizálásukra, a speciális intézményesült szervezetekre. Választ ad arra, hogy milyen szervezeteket és hogyan lehet, érdemes létrehozni, mire kell figyelni a folyamatok során. Végül jó példákon keresztül is érzékelteti, hogy mire képes egy-egy ifjúsági szervezet, különösen, ha együttműködik hasonló tevékenységet végző társaival. az aktív állampolgár képes és alkalmas arra, hogy befolyást gyakoroljon a közösség életére, megvannak azok a kritikus képességei, hogy felmérje a helyzetet, mielőtt megszólal és cselekszik, részt vállal önkéntes tevékenységekben és közszolgáltatásokban, és van önbizalma, hogy megtalálja az aktivitás új formáit (Crick, 2000) Civil és/vagy nonprofit Hazánkban a rendszerváltást közvetlenül megelőző évektől kezdve egyre erőteljesebbé váltak azok a jelenségek, melyek közösségi választ adnak szükségletekre és problémákra, ugyanakkor nem profitcélokért történnek, nem részei az állam intézményrendszerének, és legtöbbször formalizált szervezeti keretek között zajlanak. A közfelfogás ide sorolja a jótékonykodást, a szolidaritás-vállalást, a kölcsönös segítségnyújtás különböző megoldásait, a szabadidő közös eltöltésének szervezett formáit, a szolgáltatások közösségi előállítását, az öntevékeny szerveződéseket, a közös érdek autonóm képviseletét, a közös érték, az identitás kifejezését stb. és mindenezek intézményesült kereteit, az alapítványok, egyesületek, nem profitcélú társaságok körét. E rendkívül sokszínű jelenségkör összefoglalására a nonprofit szektor, nonprofit szervezetek elnevezést használjuk. Ebben ma sincs egységes egyetértés, egységes szóhasználat, hiszen egyetlen alternatíva sem fejezi ki azt a tartalmi összetettséget, amit együtt megtestesítenek. Az aktuális T1/3

4 Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv névválasztás megfontolt és tudatos, ha különösen hangsúlyozni szeretnénk valamilyen markáns jellemzőt (pl. nem profitorientált, civil, az államtól független, önkéntes, harmadik típusú stb.). Esetünkben a civil kifejezést használjuk elsődlegesen, beleértve persze a többi jellemzőt is. Miért hasznos mindannyiunk számára a civil társadalom? Mert teret nyit önkifejezésünknek, tenni akarásunknak. Mert terepet ad képességeink fejlesztéséhez. Mert a közéleti, közösségi aktivitást erősíti. Mert szolidaritást, jótékonyságot gyakorol. Mert az államhatalom feletti társadalmi ellenőrzést erősíti. Mert olyan igényekre figyel és reagál, amikre az állam nem. Mert sok szervezet közjavakat, közszolgáltatásokat biztosít. Mert lehetőséget nyújt a nyilvánosságra. Nyilvánosság A civil, nonprofit szektor elemzésekor nem hagyhatjuk ki a nyilvánosság fogalmának hangsúlyozását. A nyilvánosság nemcsak egy közvetítő rendszer, hanem az a társadalmi közeg, amelyen keresztül a társadalom tagjai között a kommunikáció zajlik. Egyrészt a jogi garanciákat véleményszabadság, szólásszabadság, sajtószabadság, a közérdekű adatok megismerésének, illetőleg terjesztésének joga, másrészt e jogok gyakorlását jelenti. Nemcsak egy egyszerű túlélési technika (mint például a reklám), hanem a civilség, az aktív állampolgárság belső lényege, az átláthatóság megteremtésének és ezzel a bizalomerősítésnek is fontos eszköze, illetve a működés szerves része. T1/4

5 A civil ifjúsági szektor és kapcsolatai Módszertan A nyilvánosság alkalmas: a tájékoztatásra és a tájékozódásra, a vélemények megismerésére, megismertetésére, ütköztetésére és formálására, a megértés és a kompromisszumkeresés, a párbeszéd elősegítésére, a társadalmi döntések, a konszenzus-kialakítás támogatására, a közérzet javítására, a bizalom erősítésére és az értékek közvetítésére, a társadalmi ellenőrzésre, az átláthatóságra stb. T1/5

6

7 A civil ifjúsági szektor és kapcsolatai Módszertan Aktív állampolgárság A civil társadalmi részvétel az aktív állampolgárság gyakorlata. Az aktív állampolgárság az egyén élete során kialakuló szokás és képesség. Alapvetően tanulás eredménye, amelyet az egyén pszichológiai jellemzői, társadalmi-gazdasági státusza, a környezeti kontextus számos eleme és ezek kölcsönhatása befolyásol. Az állampolgári aktivitást befolyásoló fontosabb tényezők: az egyén társadalmi-gazdasági státusa: gazdasági helyzet, iskolai végzettség, életkor, nem, lakóhely az egyén személyiségjegyei: identitás, értékek, kompetenciák, viselkedésminták a társadalmi-gazdasági környezet hatásai: gazdasági fejlettség, állam, társadalmi tőke jellegű elemek: a társadalom meghatározó értékei, normák, általában vett bizalom, közhangulat, nyilvánosság, közösségek Ha elfogadjuk azt, hogy a civil társadalmi részvétel és az aktív állampolgárság egymást feltételezik, akkor azt is beláthatjuk, hogy a civil társadalom önkéntes tevékenységekre épül. Így az ifjúsági korosztályok aktivitása (és az ebből később összeálló szervezeti aktivitás) attól függ, hogy a fiatalok mennyire nyitottak, mennyire képesek az együttműködésre és van-e elég önbizalmuk a cselekvésre. Mindezt erőltetni nem lehet, de elősegíteni, kezdeményezni, a fiatalokat erre motiválni igen. A legfontosabb kihívás az ifjúságsegítő szakma számára a fiatalok aktivitásának növelése, a motiválásuk, a lehetőségeik feltárása, bevonásuk a különböző folyamatokba, hogy érintetté, érdekelté tegyük őket. E motivációnak kettős eredménye is van: Egyéni fejlesztés, miszerint az egyén képessé válik arra, hogy problémáit saját maga oldja meg. Az egyénnek is érdeke, hogy bekapcsolódjon a társadalmi folyamatokba, meglássa és kihasználja a lehetőségeket, és ne legyen kiszolgáltatva szűkebb és tágabb környezeti hatásoknak. Közösségfejlesztés, miszerint a közösségeknek pozitív hatása lehet a társadalmi és gazdasági folyamatokra. A közösségek következő pontokban tárgyalt formái alkalmasak arra, hogy az államnak valós partnerei legyenek a (köz)feladatok hatékonyabb ellátásában. T1/7

8

9 A civil ifjúsági szektor és kapcsolatai Módszertan Szektorok besorolása Állami szektor: Ide soroljuk a mindenkori kormányzatot, a kormányzati és önkormányzati intézmények működését, a jogszabályok alapján e testületek hatáskörébe delegált közfeladatok ellátását. Piaci szektor: A piacgazdaság elvei alapján, elsődlegesen profitszerzési céllal működő szervezetek, gazdasági társaságok, vállalkozások világa. Célja miatt gyakran nevezik profitorientált szektornak is. Civil szektor: Az állami és piaci szektortól független, helyi igényekre, problémákra reagáló, önszerveződő csoportok, szervezetek, közösségek összessége. Gyakran nevezik nonprofit szektornak is, utalva ezzel a piaci szektortól való elkülönítésre és a szektor szervezeteinek működésére is. Ideális esetben az egyes szektorokban ténykedő szervezetek kiegészít(het)ik egymás tevékenységét. A nonprofit vagy civil szervezetek akkor alkotnak egységes közösséget, szektort, ha közös elveknek, közös értékrendnek megfelelően működnek. Ezek meghatározása nem csak társadalmi szempont: az egységes közösség kiépülése a szektor saját érdeke is. Érdekes kérdés, hogy felfogható-e a civil társadalom a társadalomként, a közként, a nyilvánosságként, azaz valami egységes szféraként vagy szektorként. Általánosan azt mondjuk: igen, de ha jobban megvizsgáljuk, látjuk, hogy itt egy állandóan darabokra hulló, majd újra összeálló, változékony világról van szó. Bizonyos válsághelyzetekben valóban létrejöhet a civil társadalom valamiféle egysége, de csak pillanatokra, hogy azután ismét darabjaira hulljon, és a részek (szervezetek) önálló életre keljenek. Ugyanakkor tudjuk, hogy ez a szféra élete, logikája, ebből fakad az életereje. Ebből adódik az is, hogy igen merész vállalkozás nagy, mindent átfogó civil szervezetekben, parlamentszerű képviseleti rendszerben vagy országos érdekképviseletben gondolkodni. Másrészt viszont a szféra szektorrá szervezése, intézményes átölelése vagy strukturálása mégsem lehet illúzió, hiszen megvalósítható. Eddig minden poli- T1/9

10 Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv tikai erő valahogy politikailag, ígéretekkel felkorbácsolta a civil szférát, majd minden visszahullott a régibe. Ez a hullámszerűen ismétlődő folyamat nagyon káros. Az lenne talán a megoldás, ha a szféra stabil hátterét, jogi és kulturális környezetét (oktatás, ismeretterjesztés, információ-terjesztés, tapasztalatátadás stb.), és ami ugyanilyen fontos: a szektor iránti bizalmat erősítenék meg. Az egyének csoporttá, közösséggé kovácsolódása képezi a civil szervezetek alapjait, a szervezetek együttműködése pedig feltétele a szektorrá válásnak (lásd még a közösségfejlesztésről szóló fejezetet). Csoport Egyének korlátozott létszámú összessége, ahol a tagoknak lehetőségük van a közvetlen, kölcsönös kapcsolatra. Csapat (team) A csoport minőségileg magasabbrendű megnyilvánulása. Egy csoport akkor válik csapattá, amikor tagjai elkötelezettek a közösen kialakított feladatok iránt, bizalmi, bátorító a légkör, ösztönzik egymást. Közösség Az időben lassan változó, önjáró, közös tulajdonságokkal, értékekkel bíró csapat. A csoporttá szerveződés legmagasabb minősége. Civil szervezet Az állami és üzleti szférától elkülönülő, közös cél elérése érdekében tudatosan létrehozott, önkéntességen és öntevékenységen alapuló, belső szabályokkal rendelkező szerveződés. Társadalmi szervezet Az évi II. egyesülési jogokról szóló törvény értelmében önkéntesen, legalább 10 alapító taggal létrehozott, önkormányzattal és jogi személyiséggel rendelkező egyesülés. Alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsága van, akik a szervezet céljainak elérése érdekében tevékenykednek. T1/10

11 A civil ifjúsági szektor és kapcsolatai Módszertan Nonprofit szervezet Azon szervezet, amely politikai hatalomra nem törekszik, profitot nem oszt fel és azt csak másodlagosan termel, továbbá jog szerint bejegyzésre kerül. Nonprofit jelzővel illetik általában a civil szervezeteket is. Azonban céljaik megvalósítása, gazdasági feltételeiknek biztosítása érdekében folytathatnak profitszerző tevékenységet is. Sajátos formaként a évi IV. törvény a gazdasági társaságokról nevesít nonprofit gazdasági társaságokat is, amelyek nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására jöhetnek létre. Civil szektor: Az államtól, közigazgatástól és katonaságtól független, önkéntességen és öntevékenységen alapuló szervezetek összessége, amelyek elkülönülnek az üzleti világtól is. Önálló szektorként a demokratikus társadalmak harmadik nagy egysége. Egyik fő jellemzője, hogy nem profitcélok által vezérelt szervezetek alkotják, ezért nevezik gyakran nonprofit szektornak is. Ifjúsági civil szektor: A civil szektor azon része, amelyet az ifjúsági korosztályokból álló vagy elsődlegesen számukra szolgáltató szervezetek és kezdeményezések alkotnak. Ifjúsági szektor: Az ifjúsági munka, ifjúsági szakma és ifjúságügy összefoglaló neve. T1/11

12

13 A civil ifjúsági szektor és kapcsolatai Módszertan Az ifjúsági civil szektor Az ifjúsági munkában már-már közhely az a megállapítás, hogy a rendszerváltáskor megfeledkeztek a fiatalokról. Arról a korosztályról, amely bizonytalan, változó helyzetben van a felnőtté válás határán, és talán a legjobban igényelné az odafigyelést, segítséget. Megkésve elindultak részfolyamatok, kormányzati intézkedések, de ezek gyakori változása és az alapvető hiányosságok nem vezettek eddig tartós eredményre. Ugyanakkor a keretfeltételek adottak, hiszen számos intézkedés született, amelyek gyakran nem teljes körűen, de mégiscsak segítették a magyar ifjúsági civil szektor kialakulását az elmúlt két évtizedben: alapvető jogszabályok megalkotása (pl. egyesülési jogról szóló törvény, közhasznúsági törvény, önkéntességről szóló törvény), nemzetközi egyezmények, európai uniós ajánlások elfogadása (pl. az Európai Bizottság fehér könyve Új lendület Európa fiataljai számára), a kormányzati civil stratégia direkt és indirekt eszközei (pl. Nemzeti Civil Alapprogram, jogszabályok, adókedvezmények, SZJA 1+1% felajánlása, önkéntes programok), nemzetközi és hazai pályázati, támogatási rendszerek, amelyek projektek megvalósításával járultak hozzá az ifjúsági civil szervezetek tevékenységéhez (pl. Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram, Ifjúság Program, Fiatalok Lendületben Program ), közhasznú és közérdekű szolgáltatások nyújtása, átvállalása a kormányzattól, önkormányzatoktól (pl. teleházak, foglalkoztatási információs pontok, Eurodesk-szolgáltatások, közösségi tér működtetése, információs és tanácsadó szolgáltatások), a Nemzeti Ifjúsági Stratégia a hozzá kapcsolódó cselekvési tervekkel (mivel azt október 29-én fogadta el a Magyar Országgyűlés, egyelőre várakozással tekintünk e segítő folyamatokra) A civil ifjúsági szervezetek azért hasznos szereplői a társadalomnak, mert olyan közösséget, elfoglaltságot, érvényesülési lehetőséget, szolgáltatást nyújtanak a T1/13

14 Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv fiataloknak, amelyeket az állam, a piac nem tud, nem akar vagy nem megfelelő színvonalon tud biztosítani. Kiszámítható, folyamatos tevékenységekről csak elvétve számolhatunk be, többségében pályázati támogatásoktól függő, projektciklusokban megvalósuló tevékenységekről beszélhetünk. Ugyanakkor minden régióban működnek példaértékű civil szervezetek, amelyek szakmai munkájára lehet építkezni, és a civil társadalom és az állami ifjúságpolitika tud is. Az ifjúsági élet elsősorban egy-egy szívesen végzett szabadidős tevékenységre épülő közösséggel jellemezhető. Itt először még mindegy, hogy informális csoportról vagy formális társadalmi szervezetről beszélünk, hiszen valamiféle formalizálódás az idő előrehaladtával elkerülhetetlen lesz. A civil ifjúsági tevékenységeket vizsgálva a kulcskérdés az alacsony közösségi, közéleti részvétel és ennek megváltoztatása. A fiatalok nagy többsége nem vesz részt semmiféle közösségi életben. Nem látják értelmét annak, hogy megfogalmazzák szükségleteiket, nem találnak, mert nem is keresnek közösségi élményeket, amelyek pedig pozitív hatással lehetnének további életükre. Nem hisznek abban, hogy egy ifjúsági szervezetben, informális közösségben vállalt szereppel és egyéni akaratuk, elszántságuk gyakorlásával hatással lehetnek helyi, regionális vagy akár országos folyamatokra. Talán azért nem, mert nincs tapasztalatuk ilyenben, nem éltek át és nem is nagyon ismerhetnek ilyen élményeket. Hiszen a politika, a média, a felnőtt társadalom sem azt közvetíti feléjük, hogy a településük, a régiójuk, az országuk és azon belül az ő sorsuk végső soron rajtuk, az általuk képviselt szándékokon, érdekeken is múlik. Miután a közösségi élmények nem segítenek megalapozni a közéleti aktivitást, a fiatalok többségének nincsen tudomása arról, hogy miképpen lehetnek az őket érintő döntések alakítói, befolyásolói. Napjainkban már nem az információhoz való hozzáférés az elsődleges akadály, hanem az érdektelenség, ami jóval bonyolultabb állapotot feltételez. Rendkívül alacsony a fiatalok arról szóló ismerete, hogy hogyan alakíthatnak egyesületet, milyen módon lehetnek tagjai informális csoportnak, alanyai egy érdekegyeztetési folyamatnak, vagy éppen T1/14

15 A civil ifjúsági szektor és kapcsolatai Módszertan hogyan tudnak részesei lenni az önkormányzati testületek döntéshozatali folyamatainak. Ez az állapot nem magyarázható pusztán azzal, hogy csekély az ifjúsági civil szervezetek e téren elért hatása. Ugyanakkor tény, hogy a korosztály aktivitásának hiányában szerepe van a szervezetek gyenge elérőképességének is. Az ország társadalmi-gazdasági fejlődéséhez elengedhetetlen az önkormányzatiságban meggyőződéssel hívő társadalom. Ezért szükséges a fiatalok önkormányzatiság folyamataihoz és eszközrendszeréhez való passzív, illetve elutasító hozzáállásának megváltoztatása és pozitív irányba fordítása. Alapvető feladat a felvilágosító munka, amelyben számos kérdésre kell praktikus, gyakorlatias válaszokat adni. Itt tanulni a legeredményesebben a gyakorlatban lehet. Az egyetlen módszer, ha a fiatalok aktívan, támogató folyamatokkal (fejlesztő programokkal, érdekérvényesítéssel) segítve részt vesznek a településük döntéshozó (önkormányzó) közéletében. Érdekes megállapításokra jutunk, ha megnézzük az Ifjúság2000, és országos ifjúságkutatások szervezeti aktivitást vizsgáló eredményeit, amelyek a év közötti korosztály helyzetét, életmódját mutatják be. Tagja-e valamilyen ifjúsági szervezetnek? Ifjúság2000 Ifjúság2004 Ifjúság % 15 % Formális: 6% Részt vesz: 9% Összesen: 15% Nem tagja 84 % 84 % 71 % nem kapcsolódik szervezethez Néha eljár Nincs adat Nincs adat 7 % rendezvényekre Informális szervezethez kötődik Nincs adat Nincs adat 1-2 % A korábbi (2000-es és 2004-es) kutatások eredményei szerint a fiataloknak 15-16%-a tagja valamilyen civil (vallási, sport, szabadidős, kulturális, politikai, diák) szervezetnek ban több kategóriában vizsgálták a szervezetek- T1/15

16 Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv hez való kötődést. 6%-ra tehető a formális tagság, 9%-ra azok aránya, akik részt vesznek valamely szervezet munkájában és 7%-ra azoké, akik néha eljárnak rendezvényre. Vizsgálták azok arányát is, akik informális szervezethez kötődnek, azonban arányuk minden várakozást alulmúlva 1-2% lett. Viszont azok aránya, akik nem kapcsolódnak szervezethez, 71%-kal igen jelentős. A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy az elmúlt közel egy évtizedben nem történt pozitív irányú előrelépés a fiatalok közösségi életének aktivitását illetően. Szintén az Ifjúság2008 kutatás eredményei szerint országosan 42% állította, hogy van számára elérhető közelségben olyan civil vagy egyházi szervezet, amely a fiatalok számára nyilvános programokat szervez. Ez az arány Budapest és a 2000 fő alatti települések esetében 37 illetve 30%, míg a városokban az 50%-hoz közeli arány az inkább jellemző. Ugyanakkor a határozott nincs válasz legmagasabb aránya (51%) főleg a 2000 fő alatti településeken élő fiataloktól származik. A határozatlanságot, bizonytalanságot jelentő nem tudja választ a fővárosban élők 46%-a adta, a többi településtípuson élő bizonytalanok aránya 30% alatt marad. Ezekből az adatokból arra lehet következtetni, hogy minél nagyobb településen él a fiatal, annál nehezebben tudja követni, milyen lehetőségei vannak ifjúsági programok terén. Továbbá azt is megállapíthatjuk, hogy a kisebb településeken (2000 fő alatt) világosabban látják a fiatalok, hogy van vagy nincs programlehetőség számukra. Számos ifjúsági szervezet létjogosultságát tevékenységei támasztják alá, azaz tagságuk összegyűjtése, megőrzése és bővítése is nagyjából a tevékenységeik sikerén, azok közismertségén és elfogadottságán múlik. Ugyanakkor elmondható, hogy a civilek által végzett tevékenységek listájának korlátait leginkább a rendelkezésükre álló erőforrások és eszközök jelentik. A leggyakrabban végzett tevékenység a sport- és kulturális programok szervezése, amit a szakmai és érdekképviseleti tevékenység követ. Ezek után a gyakoriságot tekintve a szolgáltató és környezetvédelmi, végül a vallási és politikai tevékenység következik. T1/16

17 A civil ifjúsági szektor és kapcsolatai Módszertan Az ifjúsági civil szervezetek számossága Összességében elmondható, hogy a formális ifjúsági szervezetek száma és taglétszáma csökkent az elmúlt években, viszont az ifjúsági munkában szerzett tapasztalatok alapján az informális közösségi formák gazdagodtak, hatásuk egyre jobban érzékelhető. Ez talán azzal is magyarázható, hogy a fiatalok bizalmatlanok a hagyományos intézményes formákkal szemben, és befogadóbbak az alternatív, kevésbé kötött aktivitásokat, kezdeményezéseket illetően. Egyre több ifjúsági szerveződés mutat túl a szervezettség határain. Nagyon nehéz megállapítani az ifjúsági szervezetek tényleges számát, mert legtöbbször több tevékenységi körhöz kapcsolódóan fejtik ki tevékenységüket. Hol oktatási, nevelési intézményhez kötődő szervezet formájában, hol sportszervezetként, kulturális, művészeti szervezetként, szociális vagy éppen környezetvédelmi területen stb. működnek. Ha viszont a Magyar Köztársaság Bíróságainak portálján (www.birosag.hu) a társadalmi szervezetek keresése menüpontba, a bejegyzett szervezetek céljai közé beírjuk az ifjúság szót, akkor a bejegyzett szervezet között 3513 találatot (a gyermek szóra 6557, a szabadidő szóra 4268 találatot) listáz a gép. Az ifjúsági szervezetek szerepe a civil szektor fejlődésében Azt a szándékot, hogy megerősödjön az ún. ifjúsági civil szektor, nemcsak a szervezetek száma, hanem a tevékenysége is indokolja. A fiatalok és az általuk létrehozott öntevékeny szervezetek innovatív szerepet töltöttek és töltenek be számos olyan területen, amely a fiatalok mellett az egész társadalomnak fontos és hasznos. Ilyenek például: nemzetközi kapcsolatok kiépítése, kisebb települések bekapcsolása az európai együttműködésekbe, terület- és vidékfejlesztésbe, T1/17

18 Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv település- és vidékfejlesztés elősegítése egyre több településen ismerik fel, hogy a település fejlődésének záloga a fiatalság megtartása, így jelentős szerepet kell biztosítani számukra a települések és a vidék fejlesztésében, az információs és kommunikációs technológiák elterjesztése érdekében teleházak, e-magyarország, Eurodesk pontok és más szolgáltatások kiépítése, működtetése, különböző médiumok, kommunikációs csatornák alkalmazása helyi szinten, a civil társadalom fejlődését, a társadalmi szervezetek kapacitásfejlesztését szolgáló képzések, kiadványok, fejlesztések, projektek, a CSR (Corporate Social Responsibility), avagy a vállalati társadalmi felelősségvállalás érdekében megvalósított programok ezek döntő hányada a gyermekek és fiatalok támogatását szolgálja; a fenntartható fejlődés, a globális nevelés egyre hangsúlyosabb az életünkben, a vállalatok egyre jobban figyelembe veszik e szempontok fontosságát, generációkon átívelő együttműködések megvalósítása, értékközvetítés, hagyományok ápolása, átörökítése. A formális ifjúsági szervezetek jelentőségét jelzi még, hogy szükség van olyan szervezetekre, amelyek az államigazgatás számára érthetően, sokszor annak képére formálva működnek az önkormányzat (a felelős döntéshozó) számára érthetőbben kommunikálhatják a civil véleményt és akaratot, esetenként betölthetik a civil kontroll szerepét. Ők azok, akik képesek hasznos és tematikus szabadidős programokat nyújtani az ifjúsági korosztályok számára, ezzel biztosítva közösségi létet, aktivitási lehetőséget. Önálló és rugalmas működésükkel képesek olyan erőforrásokat is megmozgatni, hasznosítani, amelyeket más formák, keretek nem képesek. Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy igenis létezik hazánkban ifjúsági civil szektor. Ugyanakkor azt is meg kell állapítanunk, hogy ez a szektor még gyenge. T1/18

19 A civil ifjúsági szektor és kapcsolatai Módszertan Az ifjúsági civil szektor további megerősödése érdekében szüksége van: szakmai támogatásra ahhoz, hogy tagoltsága és folyamatos változásai ellenére egységes maradjon, az állami ifjúságpolitika tudatosságára, az ifjúsági feladatellátás feltételeinek megteremtésére, a hazai civil társadalom további tudatos fejlesztésére, szemléletváltásra a helyi és országos döntéshozatalban, hogy az ifjúságra erőforrásként tekintsenek, közéleti, közösségi aktivitás erősítésére az egyének és a civil szervezetek szintjén. Ezek komplex folyamatok az egyéni boldogulástól a gazdaságfejlesztésen át a szakma- és szektorközi együttműködésig. Azonban az átfogó Nemzeti Ifjúsági Stratégia és a cselekvési tervében megfogalmazott feladatok végrehajtásával képesek vagyunk tartós eredményeket elérni és megerősíteni a hazai ifjúsági civil szektort. T1/19

20

21 A civil ifjúsági szektor és kapcsolatai Módszertan Sajátosságok, besorolások Az ifjúsági szervezet sajátosságai: a szervezet létrehozói, működtetői az ifjúsági korosztály tagjai, a szervezet tevékenységének kiemelt célcsoportja az ifjúsági korosztály, a szervezet öndefiníciójának része az ifjúsági jelleg (pl. nevében, alapszabályában megjelölve). Az ifjúsági szervezetek más civil szervezetekhez képest jobban ki vannak téve a változásoknak, működésük gyakran néhány évre korlátozódik csupán, állandó a megújulás igénye, a célok, tervek és a jövőkép folyamatosan változnak. Elsősorban a taglétszám nagysága, a tevékenységi körök számossága, illetve a működés területi kiterjedtsége határozzák meg egy ifjúsági szervezet ideális felépítését: minél nagyobb a szervezet, annál összetettebb szervezeti felépítés lehet indokolt. A szervezeti alegységek leggyakrabban földrajzi alapon (városi, kistérségi alszervezetek), valamint működési területhez kötötten (munkacsoportok, szakmai kollégiumok) jelennek meg, de az ilyen, hagyományos szervezeti tagolódás mellett a hálózati és a mátrix-szervezeti működés is népszerű. A civil szervezetek az általuk elsődlegesen betöltött szerepük szerint csoportosíthatóak, ami egyfajta megkülönböztetésként is szolgál: adományosztó szervezetek (zömmel alapítványok, közalapítványok) adománygyűjtő szervezetek (szintén alapvetően alapítványok) szolgáltatásokat nyújtó szervezetek (alapítványok, egyesületek, közhasznú társaságok) érdekvédelmi szervezetek (egyesületek, köztestületek) felhalmozási célú, önsegélyező jellegű szervezetek (főként egyesületek) társadalmi érintkezést szolgáló, klubjellegű szervezetek (egyesületek) közfeladatokat ellátó köztestületek Az ifjúsági szervezetek közt nagyrészt társadalmi érintkezést szolgáló, klub jellegű szervezetek találhatóak meg, de számosságukat tekintve egyre jelentősebbek T1/21

22 Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv a szolgáltatásokat nyújtók, az önsegélyezők és a közfeladatokat átvállaló szervezetek is. Ez a folyamat arányban áll az ifjúsági szakma fejlődésével, a szolgáltató tevékenység fejlesztésével és az állami feladatok újragondolásával is. Az ifjúsági szervezetek esetében a legtöbbször azért is nehéz a besorolás, mert tagságukat gyakran a korosztály tagjai alkotják, ugyanakkor nekik is szolgáltatnak, a korosztályt segítő tevékenységük a hangsúlyos. Ezért keveredik például az érdekegyeztetés, érdekképviselet során a korosztályi oldal és a korosztályt segítő, támogató oldal. Utóbbi tagjai már gyakran nem tagjai a korosztálynak és intézményesült keretekkel is segítik a fiatalokat (pl. szociális, kulturális szolgáltatásokat nyújtó szervezetek). Gyakran éppen ezek, a korosztályt támogató, részükre szolgáltatásokat nyújtó szervezetek adják az ifjúsági civil szervezetek szektorságát, állandóságát. Az ebben tevékenykedő szakemberek, önkéntesek ugyanis már megállapodtak, állandósult élethelyzetbe kerültek, így rendelkeznek elegendő kapacitással a civil szervezeti aktivitáshoz - ellentétben az ifjúsági korosztályt jellemző folytonos (életkori, élethelyzetbeni) változással, változatossággal, amely éppen az egységes szektorrá válást nehezíti. T1/22

23 A civil ifjúsági szektor és kapcsolatai Módszertan Formalizáltság A civil ifjúsági szektorban, a korosztály közösségeinek szektorrá szerveződésében talán az elsődleges kérdés az, hogy milyen keretek közt szerveződjön a közösség. Milyen szervezeti formát érdemes választani? Hogyan, milyen formában tudjuk fenntartani a fiatalok aktivitását? Ezekre a kérdésekre nem tudunk kész megoldásokat javasolni. Ehelyett felsoroljuk a lehetőségeket, a formális és nem formális szervezeti keretek előnyeit és hátrányait, amelyek közül maguknak a fiataloknak kell választani. Ehhez a helyi viszonyok ismerete szükséges: a helyben élő és ott aktívan tevékenykedő fiatalok lehetőségei és képességei döntik el, hogy melyik a legmegfelelőbb forma. Informális szervezetek Ezek közvetlen személyközi kapcsolatok során kialakult, írásban szabályozatlan, de a személyes szerepek és befolyásolási képesség szerint tagolódni képes, nem hivatalos szervezetek. Létrejöhetnek a formális szervezeteken belül és azoktól függetlenül is. Az informális szervezetek száma az elmúlt évtizedben folyamatosan növekedett, viszont a tagságukban nem érzékelhető ugyanilyen arányú növekedés. Ennek az az oka, hogy egyre több hobby-tevékenység, szabadidő eltöltési lehetőség adódik, egyre több szubkultúra jelenik meg, ami elaprózza az igényeket. Azonban ezzel párhuzamosan, a közösségi, közéleti aktivitástól távol maradó fiatalok száma igen magas marad. A hobby-szervezeteket, klubokat az jellemzi, hogy valamilyen tevékenység (sport, zene, tánc stb.) végzése céljából alakulnak. Minimális szervezettség mellett sokszor egyetlen céljuk, hogy jól érezzék magukat a tagjaik. Legtöbbször csak egy igényük van: kell egy hely, ahol összejöhetnek. T1/23

24 Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv Nem formális szervezetek Ezek abban különböznek az informális szervezetektől, hogy működésük szabályozott, írásban is rögzített. Ugyanakkor a demokratikus jogrendszer szerint nem bejegyzett szervezetek. Lehetnek köztük klubok, körök, szövetségek, amelyek többé-kevésbé állandó tagsággal rendelkeznek és valamilyen rendszerességgel szervezik programjaikat. Gyakran előfordul, hogy egy-egy formális szervezet kezdeményez további, nem önálló szervezeti keretekben megvalósuló, társas ifjúsági együttlétet (pl. klubokat hoz létre), amelyeket segít, támogat. Ide sorolhatóak a 90-es évek közepétől megjelenő települési gyermek- és ifjúsági önkormányzatok is. Az aktuális korosztály aktivitásától függ, hogy melyik évben aktívabb vagy passzívabb a helyi közéletben kifejtett tevékenységük. Legfontosabb szerepük, hogy megtanítsák a fiatalabb korosztályokat a demokratikus intézményrendszerek, köztük az önkormányzatiság működésére, működtetésére, hogy képviseljék a településen élő fiatalok érdekeit, és azokat közvetítsék a helyi képviselő-testület felé. Ez a működési forma informális, mivel a települési önkormányzatok mintájára, adott településen behatárolt korosztályból választott testületről beszélünk. Elismertségét az adja, hogy olyan demokratikus módon választott testület, amelyet a nagy önkormányzat elismer és együttműködik vele. Természetesen e forma is a szabadidős tevékenység szervezése mellett végzi érdekképviseleti tevékenységét. A legfőbb feladata, hogy olyan programokat szervezzen, amelyeket a településen élő fiatalok igényelnek. Ez ugyanakkor nem olyan egyszerű, mivel a legkülönbözőbb igények jelentkeznek a különböző csoportoktól. T1/24

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata Civil törvény változásai Péteri Község Önkormányzata Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény A civil szervezetek

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban

Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Palik Zoltán: Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Mi a civil szervezet? 2011. évi CLXXV. törvény (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

Non-profit vállalkozások. Vállalkozási alapismeretek 4. Előadás Onyestyák Nikoletta

Non-profit vállalkozások. Vállalkozási alapismeretek 4. Előadás Onyestyák Nikoletta Non-profit vállalkozások Vállalkozási alapismeretek 4. Előadás Onyestyák Nikoletta A nonprofit szektor Politikai pártok A szektor statisztikai f ogalma Alapítványok Közalapítványok Egyesületek Köztestületek

Részletesebben

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés -

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - NOSZA Egyesület 2014. február 28. Új jogszabályi környezet 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú

Részletesebben

A civil szervezetek és jogi környezetük. Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya

A civil szervezetek és jogi környezetük. Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya A civil szervezetek és jogi környezetük Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya Jogszabályok 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések.

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések. TISZTA LAP Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY ( a módosítással egységes szerkezetben ) I. Általános rendelkezések. 1. (1) Az Egyesület neve: Tiszta lap Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület

Részletesebben

Civil változások 2012. Dr. Orosz Ágnes jogász-könyvelő MADÁSZSZ Regionális Fórum 2012. március 26.

Civil változások 2012. Dr. Orosz Ágnes jogász-könyvelő MADÁSZSZ Regionális Fórum 2012. március 26. Civil változások 2012 Dr. Orosz Ágnes jogász-könyvelő MADÁSZSZ Regionális Fórum 2012. március 26. 2011. évi CLXXV. Tv. fogalmak Közhasznúság fogalma: minden olyan tevékenység, amely közfeladat teljesítését

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e Nagykálló Város Önkormányzat 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e az önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról (a 2/2008. (I.22.) Önk., a 32/2009. (IX.30.)

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben Apró Antal Zoltán programvezető, mentor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács civil tagja Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1136

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított

Részletesebben

Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról

Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról Főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési jogról a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

14. NAPIREND Ügyiratszám: 1/314-2/2014. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2014. szeptember 26-i nyilvános ülésére

14. NAPIREND Ügyiratszám: 1/314-2/2014. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2014. szeptember 26-i nyilvános ülésére 14. NAPIREND Ügyiratszám: 1/314-2/2014. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2014. szeptember 26-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívott: A dr. Burján

Részletesebben

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE P Á L Y Á Z A T I A D A T L A P

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE P Á L Y Á Z A T I A D A T L A P GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE P Á L Y Á Z A T I A D A T L A P NYUGDÍJAS SZERVEZETEK TÁMOGATÁSÁRA KIÍRT PÁLYÁZATHOZ I. PÁLYÁZÓ SZERVEZET ADATAI A pályázó neve:.. A pályázó székhelye:. A pályázó címe,

Részletesebben

SZKA211_22. Civil kezdeményezések

SZKA211_22. Civil kezdeményezések SZKA211_22 Civil kezdeményezések tanulói civil kezdeményezések 11. évfolyam 259 22/1 Vajon mivel foglalkozik az alapítvány? Csoportos feladatlap Az alábbiakban öt társadalmi szervezet, alapítvány logóját

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004.

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2015.(II.25.) önkormányzati rendelete. a helyi civil szervezetek támogatásáról

C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2015.(II.25.) önkormányzati rendelete. a helyi civil szervezetek támogatásáról C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2015.(II.25.) önkormányzati rendelete a helyi civil szervezetek támogatásáról Záradék: Kihirdetés ideje: 2015. február 25. 15. óra 40.

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

Alapszabályzat. 2008. március

Alapszabályzat. 2008. március Alapszabályzat 2008. március Alapszabályzat I. Általános rendelkezések 1. Az Egyesület neve: Kreatív Kenese Egyesület 2. Az Egyesület székhelye: 8174 Balatonkenese, Soós hegyi u. 2. 3. Az Egyesület levelezési

Részletesebben

VÁROSFEJLESZTŐ TÁRSASÁGOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2013. ÉV

VÁROSFEJLESZTŐ TÁRSASÁGOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2013. ÉV VÁROSFEJLESZTŐ TÁRSASÁGOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2013. ÉV Kecskemét, 2013. január 28. elnök 1 AZ EGYESÜLET FŐBB ADATAI Név: Rövid név: Székhely: Bírósági határozat száma: Városfejlesztők

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013

Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013 Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013 1/5 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) Az Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club (a továbbiakban: sportegyesület) az

Részletesebben

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY ALAPSZABÁLY 1 1. Általános rendelkezések: A sportegyesület neve: Rábatamási Sportkör Székhelye: 9322 Rábatamási, Rákóczi u. 1. Színe: Sárga-fekete Működési területe: Győr-Moson-Sopron megye A sportegyesület

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET 1. Az egyesület neve: Országos Humánmenedzsment Egyesület (a továbbiakban: Egyesület). 2. Az Egyesület országos

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. ALAPÍTVÁNYT hoz létre az alábbi feltételek szerint:

ALAPÍTÓ OKIRAT. ALAPÍTVÁNYT hoz létre az alábbi feltételek szerint: ALAPÍTÓ OKIRAT Kardhordó Kálmán (a volt 508-as Szakmunkásképző és Szakközépiskola 1958-tól 1996-ig tanára) ( új név: Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola) ALAPÍTVÁNYT hoz létre az alábbi feltételek

Részletesebben

MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés)

MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés) MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés) I. fejezet Általános rendelkezések 1.) A társadalmi szervezet neve: MAGYAR

Részletesebben

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről * 1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet a közművelődésről * Darnózseli község Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet az iskolába járó tanulók nevelésének, oktatásának segítése érdekében

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet az iskolába járó tanulók nevelésének, oktatásának segítése érdekében A Közhasznú Alapítvány alapítója a Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet általános jogutódjaként az Ajkai Szakképző Iskola és Kollégium a közhasznú jogállás megszerzése érdekében

Részletesebben

Éves beszámoló 2013. Tartalom

Éves beszámoló 2013. Tartalom Éves beszámoló 2013 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. Kapott támogatások és egyéb bevételek bemutatása 3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás 4. Vagyon kimutatás a 2013. évre 5. A cél szerinti

Részletesebben

KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA DIÁKTARISZNYA ALAPÍTVÁNY MONOR ALAPÍTÓ OKIRAT 2 Ezen alapító okirat azért készült, hogy az 1. pontban megnevezett alapító az 1959. évi IV. törvény, a Polgári Törvénykönyv

Részletesebben

2014. május 29-i rendes ülésére

2014. május 29-i rendes ülésére 8. számú előterjesztés Minősített többség (mindhárom határozati javaslat) ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-i rendes ülésére Tárgy: Az önkormányzati közalapítványok

Részletesebben

NADIHÁZ Tradicionális Pránanadi Alapítvány KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS A 2013. ÉVRŐL. Budapest, 2013. 05. 07..

NADIHÁZ Tradicionális Pránanadi Alapítvány KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS A 2013. ÉVRŐL. Budapest, 2013. 05. 07.. NADIHÁZ Tradicionális Pránanadi Alapítvány KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS A 2013. ÉVRŐL Budapest, 2013. 05. 07.. I. Bevezető 1. Az alapítvány neve NADIHÁZ Tradicionális Pránanadi Alapítvány 2. Az egyesület székhelye:

Részletesebben

I. Fejezet. Általános rendelkezések. Alapelvek

I. Fejezet. Általános rendelkezések. Alapelvek Albertirsa Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/1999.(X.29.) rendelete a 16/2004.(IV.30.) és az 5/2009. (III.02.) rendelettel egységes szerkezetbe foglalt szövege az Önkormányzat művelődési

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

2008. évi Közhasznúsági jelentése

2008. évi Közhasznúsági jelentése ÚTON Ifjúsági - Kulturális Egyesület 4024 Debrecen, Rákóczi u. 62./A. 2008. évi Közhasznúsági jelentése Debrecen, 2008. május 30. Szűcs Kornél Balázs Elnök 1 A z ÚTON Ifjúsági Kulturális Egyesület Közhasznúsági

Részletesebben

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A Társaság tagjai lehetnek: rendes tagok, tiszteletbeli tagok, pártoló tagok, ifjúsági tagok. 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG 2. SZAKASZ A

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA AZ ARANYPART KOLLÉGIUM DIÁKÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013. Tartalomjegyzék 2. A diákönkormányzat felépítése és működése...3 3. A diákönkormányzat választási szabályai és megbízatási

Részletesebben

Új szabályok a civil szférában

Új szabályok a civil szférában Új szabályok a civil szférában Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya Új jogszabályok 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői. A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei

A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői. A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei A válaszadó szervezetek jogi formája Összes szervezet Ernyőszervezetek Nem ernyőszervezetek

Részletesebben

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot?

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Társadalmi felelősségvállalás Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Mi a társadalmi szerepvállalás? ALAPGONDOLAT Nem elég kiemelkedő gazdasági teljesítményt nyújtani, meg kell találnunk

Részletesebben

A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület

A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület ALAPSZABÁLYA Csobánka, 2012 március 23 2 I) Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Csobánkai Polgárőr Egyesület 2. Székhelye: 2014 Csobánka, Fő út 1. (Csobánka Község

Részletesebben

S/_2M/ 501 U*o. BUDAPEST FŐVÁROS X. KERÜLET KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE. Tárgy: Javaslat a Reménysugár Alapítvány helyzetének rendezésére.

S/_2M/ 501 U*o. BUDAPEST FŐVÁROS X. KERÜLET KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE. Tárgy: Javaslat a Reménysugár Alapítvány helyzetének rendezésére. BUDAPEST FŐVÁROS X. KERÜLET KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE '' ' l,; >, - \, ki-rület Kőbányai '. vj,: ««']'')-testülct ülése S/_2M/ 501 U*o. Tárgy: Javaslat a Reménysugár Alapítvány helyzetének rendezésére.

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2015. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat!

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2015. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat! Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT a Képviselı-testület 05. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl Kihagyva a kihagyandókat! 48/05. (V. 06.) ÖH. A Lajosmizse Város Mővelıdési Háza és Könyvtára

Részletesebben

a 2014-2020 közötti programozási időszakra történő felkészülésről és a

a 2014-2020 közötti programozási időszakra történő felkészülésről és a A Z E M V A T Á R S F I N A N S Z Í R O Z Á S Ú I N T É Z K E D É S E K I R Á N Y Í T Ó H A T Ó S Á G Á N A K A 5./2014(II. 6.) K Ö Z L E M É N Y E a 2014-2020 közötti programozási időszakra történő felkészülésről

Részletesebben

Hegykő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (IV. 6.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek támogatásának rendjéről

Hegykő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (IV. 6.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek támogatásának rendjéről Hegykő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (IV. 6.) önkormányzati rendelete a civil szervezetek támogatásának rendjéről Hegykő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének

Részletesebben

KOLOZSVÁR UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA DIÁKÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

KOLOZSVÁR UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA DIÁKÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA KOLOZSVÁR UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA DIÁKÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1. sz. melléklet A diákönkormányzatának szervezeti és működési Szabályzata Ezen szervezeti és működési Szabályzat a

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY

NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY I. Általános rendelkezések A szervezet neve: Nyírségi Háziorvosok Egyesülete A szervezet székhelye: 4400 Nyíregyháza, Szent István út 59. A szervezet működési

Részletesebben

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Bencze Györgyné Hajni VIII. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia 2009. május 29. Az ifjúsági munka foglalkozásszerű vagy önkéntes

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Szám: 11275/2015. Javaslat Salgótarján Megyei Jogú Város középtávú gyermek és ifjúsági koncepciójában foglaltak rövid távú megvalósítása érdekében a 2015-2016.

Részletesebben

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

CIVIL FÓRUM. Jogszabályok a civil szervezetek életében. Kötelezettségek a működés során. 2015.február 9. helyett, március 3.

CIVIL FÓRUM. Jogszabályok a civil szervezetek életében. Kötelezettségek a működés során. 2015.február 9. helyett, március 3. CIVIL FÓRUM Jogszabályok a civil szervezetek életében. Kötelezettségek a működés során. 2015.február 9. helyett, március 3. 2015.február 9. Pakod Mit jelent a közhasznúság a törvény szerint? Érdemese-e

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A vállalkozás jellege és üzemelési formái III. 38. lecke Előadás vázlat 1. Közös

Részletesebben

Segédlet a 2014. március 15-én jogerőre emelkedő Polgári Törvénykönyv (Ptk) által bevezetendő és civil szervezetekre vonatkozó új szabályokhoz

Segédlet a 2014. március 15-én jogerőre emelkedő Polgári Törvénykönyv (Ptk) által bevezetendő és civil szervezetekre vonatkozó új szabályokhoz Segédlet a 2014. március 15-én jogerőre emelkedő Polgári Törvénykönyv (Ptk) által bevezetendő és civil szervezetekre vonatkozó új szabályokhoz 2014. március 15-én életbe lép az új Polgári Törvénykönyv.

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Kazincbarcika Város Önkormányzata A civil szervezetek pályázati támogatásáról szóló 7/2010. (II. 19.) rendelete alapján

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Kazincbarcika Város Önkormányzata A civil szervezetek pályázati támogatásáról szóló 7/2010. (II. 19.) rendelete alapján Melléklet a 70/2015. (IV. 14.) önkormányzati határozathoz PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Kazincbarcika Város Önkormányzata A civil szervezetek pályázati támogatásáról szóló 7/2010. (II. 19.) rendelete alapján 2015.

Részletesebben

Módosító okirat. 2. Az alapító okirat 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 1. A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye

Módosító okirat. 2. Az alapító okirat 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 1. A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye Okirat száma: 2177/2/2015 Módosító okirat A Marcali Városi Kulturális Központ Marcali Város Önkormányzatának Képviselő testülete által 2014. április 24. napján kiadott alapító okiratát az államháztartásról

Részletesebben

PÁLYÁZATI ADATLAP. Medgyesbodzás Község Önkormányzata civil pályázati keretéből történő pénzbeli támogatás igényléséhez 20.

PÁLYÁZATI ADATLAP. Medgyesbodzás Község Önkormányzata civil pályázati keretéből történő pénzbeli támogatás igényléséhez 20. 1. számú melléklet 6/2015.( III.11) önkormányzati rendelethez PÁLYÁZATI ADATLAP Medgyesbodzás Község Önkormányzata civil pályázati keretéből történő pénzbeli támogatás igényléséhez 20. ÉVRE VONATKOZÓAN

Részletesebben

Éves beszámoló 2010. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk.

Éves beszámoló 2010. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk. Éves beszámoló 2010 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. Kapott támogatások és egyéb bevételek bemutatása 3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás 4. Vagyon kimutatás a 2010. évre 5. A cél szerinti

Részletesebben

Határozati javaslatok:

Határozati javaslatok: Tárgy: Előkészítésben részt vesz: Szent Lázár Alapítvány kérelmének elbírálása Tárnok Lászlóné jegyző dr. Bimbó Mária osztályvezető, Igazgatási Osztály Holopné dr. Sztrein Beáta osztályvezetőhelyettes,

Részletesebben

Fiatalok a Kultúráért Közhasznú Egyesület

Fiatalok a Kultúráért Közhasznú Egyesület FAKULT Egyesület 2023 Dunabogdány, Hegy u.7. Fiatalok a Kultúráért Közhasznú Egyesület 2008. ÉVI K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S E 1 Dunabogdány, 2009. május 20. Tóth László FAKULT Egyesület

Részletesebben

Közhasznú egyszerűsített éves beszámoló

Közhasznú egyszerűsített éves beszámoló 18116227-2213-569-01 Statisztikai számjel 9.Pk.61.077/2004 Főv. Bíróság vég. sz. Szervezet megnevezése 1029 Bp., Zsolt fejedelem u. 85. Szervezet címe 2004. december 31. Üzleti év fordulónapja Közhasznú

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére

ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére Tisztelt Képviselő-testület! ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére Tárgy: Tarnai Nándor Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény alapító

Részletesebben

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:

Részletesebben

Éves beszámoló 2012. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk.

Éves beszámoló 2012. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk. Éves beszámoló 2012 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. Kapott támogatások és egyéb bevételek bemutatása 3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás 4. Vagyon kimutatás a 2012. évre 5. A cél szerinti

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez ELŐTERJESZTÉS az önkormányzat sportrendeletéhez Az alkotmány szerint a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ez a jog többek között a rendszeres

Részletesebben

Forrásteremtés, Forrásszervezés. Civilek és az Önkéntesség

Forrásteremtés, Forrásszervezés. Civilek és az Önkéntesség Forrásteremtés, Forrásszervezés Civilek és az Önkéntesség Ifjúsági civil szervezetek forrásteremtési lehetőségei Alapfogalmak o Forrásteremtés vagy forrásszervezés o Projekt o Projektmenedzsment o Civil

Részletesebben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben NOSZA Egyesület 2014. február 28. A projekt célok és tevékenységek Alapgondolat hátrányos helyzetű térségekben alacsonyabb részvételi képesség Célok civil

Részletesebben

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE ADOMÁNYGYŰJTÉSI SZABÁLYZATA Érvényes: 2011. szeptember 1. Készítette: Újhelyiné Bukta Mónika Jóváhagyta: Bukta László elnök 1 A szabályzat részei: I. A szabályozás

Részletesebben

PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az intézmény neve: Petőfi Művelődési Ház Székhelye, címe: 8182 Berhida Orgona u 2. Az intézmény fenntartó szerve: Berhida Város Önkormányzata Székhelye,

Részletesebben

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020.

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. A koncepcióban megfogalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a felelősöket

Részletesebben

Országos KID Egyesület

Országos KID Egyesület Országos KID Egyesület ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Debrecen, 2012. szeptember 27. Az első KID-ek 2002-2005 A KID-típusú programok módszertanát az Országos Foglalkoztatási Közalapítvánnyal (OFA)

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3 ÉS AZ 56/2012. (XI. 30.) 4 RENDELETTEL

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL

BESZÁMOLÓ A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL BESZÁMOLÓ A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL A Fővárosi Bíróság 55. szám alatt nyilvántartásba vette a Magyar Diáksport Szövetséget az 1997.évi CLVI.tv.22. /3 / bekezdése alapján 1998. január 1-től kiemelkedően

Részletesebben

bizottsági módosító javaslato t

bizottsági módosító javaslato t Az Országgyűlési képvisel ő Dr. Kövér László az Országgy űlés Elnöke részére Helyben É :-;.ozefi : 2 1 29. Bizottsági módosító javaslat! Tisztelt Elnök Úr! Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/57/16/2014. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 17-ei ülésére Tárgy: Az Eplényi Gyermekekért

Részletesebben

Öttevény Községért Közalapítvány. Alapító Okiratának módosítása

Öttevény Községért Közalapítvány. Alapító Okiratának módosítása Öttevény Községért Közalapítvány Alapító Okiratának módosítása 1. Az alapító okirat preambuluma a következő bekezdéssel egészül ki: A létrehozott közalapítvány a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi

Részletesebben

Intézmény neve: Martfűi József Attila Általános Iskola. Szabályzat típusa: Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata

Intézmény neve: Martfűi József Attila Általános Iskola. Szabályzat típusa: Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata Intézmény neve: Martfűi József Attila Általános Iskola Szabályzat típusa: Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata Intézmény székhelye, címe: 5435 Martfű Május 1. út 2. Intézmény OM-azonosítója:

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja Javaslat együttműködési megállapodás elfogadására a Magyar Vöröskereszt Tolna Megyei Szervezetével

Részletesebben

EGYESÜLETEK MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK

EGYESÜLETEK MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK EGYESÜLETEK MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK 2014. november Szentgyörgyi Magdolna Fontosabb hatályos jogszabályok 2011. ÉVI CLXXV TÖRVÉNY AZ EGYESÜLÉSI JOGRÓL, A KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁSRÓL, VALAMINT A CIVIL

Részletesebben

Véleményezési határidő: 2013. 02. 26. 16.00 óra Véleményezési cím: ifjusag@ujpest.hu

Véleményezési határidő: 2013. 02. 26. 16.00 óra Véleményezési cím: ifjusag@ujpest.hu Véleményezési határidő: 2013. 02. 26. 16.00 óra Véleményezési cím: ifjusag@ujpest.hu Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. (...) önkormányzati rendelete az újpesti

Részletesebben

- 1 - 1. A Pelikán Sportegyesület, ( a továbbiakban egyesület) a Szolnokon ~evékenykedo

- 1 - 1. A Pelikán Sportegyesület, ( a továbbiakban egyesület) a Szolnokon ~evékenykedo A PELIKÁN SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA - 1-1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Pelikán Sportegyesület, ( a továbbiakban egyesület) a Szolnokon ~evékenykedo természetes személyek által kialakított közösségeknek,

Részletesebben