Előszó. Levelek egy kezdő turistához (1929) Részlet az előszóból. Fotó: Sallai R. Benedek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Előszó. Levelek egy kezdő turistához (1929) Részlet az előszóból. Fotó: Sallai R. Benedek"

Átírás

1 Előszó Mára a turizmus, az idegenforgalom a világ egyik vezető gazdasági ágazata lett. Ennek megfelelően nagyon sok hasonlóságot is mutat más gazdasági ágazatokkal. Ilyen hasonlóság, hogy a látszat ellenére ez is természeti erőforrások jelentős igénybevételével zajlik, és ezen erőforrások fenntartására a gazdaság vajmi keveset akar visszaforgatni, így hosszú távú fenntarthatósága veszélyeztetett, tehát ezzel a kérdéskörrel - ha meg akarjuk őrizni a turizmust - foglalkozni kell. Valaha ez nem így volt. Az ókorban az idegenforgalom csak zarándoklatként, olimpián való részvételként, rokonlátogatásként és néha gyógyhelyek felkereséseként volt kiváltsága néhányaknak. A középkorban a zarándoklat mellett a mesterségtanulás egyik módja lett a vándorlás, a céhes legények, diákok világjárása és a híres oktatási székhelyek felkeresése alakult ki. Az újkorban (1760-ban) már a tour szó is megjelenik, kiépül a postakocsi, vasút, hajójáratok, majd néhány év, és 1841-ben megnyílik Thomas Cook első utazási irodája. Az évi párizsi világkiállítás alapvetően megteremti a turizmus kultuszát a világ jobban élő fele számára, és ez a fejlődés máig töretlen. Az elmúlt húsz esztendőben pedig még nagyobb robbanás történt. Az idegenforgalom bevételei évről évre növekszenek, az általa érintett emberek száma a világban egyre nő. A fejlett országokban élő emberek jelentős része turistaként vagy szolgáltatóként érintett az idegenforgalomban. Kiadványunk döntően már ismert, de sajnos kevéssé alkalmazott tudás összefoglalása kíván lenni az elméleti háttér bemutatásával, néhány személyes tapasztalattal, néhány idézettel, és ilyetén figyelemfelkeltő szándékkal gondolatébresztőnek szánjuk. Helyi döntéshozóknak és politikusoknak íródnak hát e sorok éppúgy, mint idegenforgalomban érintett vállalkozóknak vagy egyszerű hétköznapi embereknek, akik talán észre sem veszik, hogy nyári szabadságuk alatt milyen problémákat okoznak akaratlanul is. Kiadványunk célja a turizmus jobbá tétele, fejlődési irányának javítása. E célból forgassák hát haszonnal! a szerzők Turista az, akinek gyönyörűség a kilátás, akinek barátja a csend, és akinek élmény a vihar. Megáll a réteken, megbámulja a virágok pompáját, nyitott szívvel hallgatja a madarak vidám beszédét, csendes bámulattal áll meg a hatalmas fenyők alatt, és áhítattal néz a magasba szökő sziklabércre. Nem esik kétségbe, ha megered a zápor, nem ijed meg a keményre fagyott úttól, nem riasztja vissza a sár, és nem rémíti meg az éjszaka. A természet csak szép tud lenni! ZUBOR ISTVÁN Levelek egy kezdő turistához (1929) Részlet az előszóból 1

2 A turizmus A turizmus kifejezésnek számtalan definíciója van, ami a turizmus fejlődésének újabb és újabb szakaszaival rendszeresen megújul. Lengyel (1986) szerint a turizmus minden olyan helyváltoztatás és tevékenység, melyet az ember állandó életvitelén és munkarendjén kívül végez, bármi legyen azok konkrét indítéka, időtartalma és célterülete. A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyén kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat (WTO 1989). A turizmus a természet és az emberi tevékenység találkozási pontja, amely gyakran a természeti értékeket fenyegető veszélyforrásként, gyakran a vidékfejlesztés csodaszereként jelenik meg. Mindenesetre bizonyos, hogy a turizmus iparága környezeti hatását tekintve is vetekszik más iparágak környezetkárosításával (Kerényi, 1995). A XIX. század második felében fellendülő iparág a XX. század második felének gyors ütemű fejlődésével, és azóta a szocialista államok felszabadulásával, jóléti társadalomként újabb lendületet kapva bizonyosan mondhatjuk, hogy a turizmus is nagyban hozzájárult számos globális probléma kialakulásához. A turizmus bizonyosan közvetlen összefüggésbe hozható számos regionális környezeti és társadalmi problémával (Fülep, 2004). Az idegenforgalom és a kapcsolódó szolgáltatások a világ egyik legjelentősebb gazdasági ágazatát jelentik, évente világszerte 200 millió munkahelyet biztosítanak, és közvetett vagy közvetlen kapcsolatban állnak más ágazatokkal is. A turisztikai szektor dinamikus bővülésének köszönhetően a turizmus ma a világ leggyorsabban növekvő iparága, 1990 és 2004 között a Kereskedelmi Világszervezet adatai alapján az átlagos éves növekedési ütem 4,2% volt. A XI. század elején évi 700 millió évi nemzetközi beérkezést regisztráltak, csaknem kétszer annyit, mint tizenöt évvel korábban ben a külföldre utazók száma 760 millió volt, 10%-kal több, mint az azt megelőző évben. Az európai szállodák évi értékelési adatai alapján Közép- és Kelet-Európa országaiba 74 millió turista érkezett; ez a szám 8%-kal magasabb a korábbi évhez képest. A Kereskedelmi Világszervezet előrejelzései további emelkedő tendenciát ígérnek, a becslések szerint 2020-ra az utazók száma meghaladja a másfél milliárdot évente. A külföldre utazók azonban így is mindössze a világ népességének 3-5%-át teszik ki; ezek többsége az úgynevezett fejlett világ országaiból kerül ki. A turizmust sokáig fehér iparágként tartották számon, azaz olyan tevékenységként, amelynek nincsenek kedvezőtlen környezeti, társadalmi, kulturális és gazdasági hatásai. A hatvanas és hetvenes évek elején a turizmust a gazdaság hajtóerejeként, húzóágazataként dicsőítették, és a nemzetek és kultúrák közötti párbeszéd hatékony eszközének tartották. Ezért a turizmus fejlesztését, ösztönzését nagyon sok ország fontos feladatnak tekintette, és jelentős forrásokat áldozott az idegenforgalmi infrastruktúra létrehozására, és a látogatók vonzására. Csak a hetvenes évek közepén fogalmazódtak meg először kritikai észrevételek. Bizonyos rendkívül látogatott úticélok, különösen a kicsi és sérülékeny szigetállamok esetében váltak szembetűnővé a turizmus negatív ökológiai, gazdasági és szocio-kulturális hatásai. A klasszikus üdülőhelyek túlterheltségéből adódó állapotromlás, illetve az újabb és újabb ingerek, az exkluzivitás érzése iránti igény együttes eredményeként egyre távolabbi, egzotikus, kevésbé fejlett, kevésbé látogatott, érintetlen tájak kerültek az utazók figyelmének középpontjába. Az utazók érdeklődése és egyre pontosabban meghatározott elvárásai a turisztikai kínálatot számos részpiacra bontották. A teljes piacból egyre nagyobb, és folyamatosan növekvő szegmenst jelent a kulturális és történelmi turizmus, a néprajzi turizmus, a falusi turizmus, az ismeretterjesztő turizmus, a természetjáró turizmus, a vallási turizmus az úticél megválasztásában szinte minden esetben szerepet játszik a természeti szépségek mellett az épített környezet, a kulturális és építészeti örökség is. Korábban szinte elszigetelt, nem ismert területek válnak népszerű turisztikai célponttá. A növekvő számú, gyakran rövid időtartamra és szűk területre koncentráltan érkező látogató egyre nagyobb terhet jelent a célterület számára. Ez egyre nehezebbé teszi a turistákat vonzó természeti, kulturális, építészeti, néprajzi értékek megőrzését, társadalmi feszültségekhez vezet, sőt gazdasági szempontból se váltja be a hozzá fűzött reményeket. A nemzetközi közösség körében is egyre erősebb a felismerés, hogy a turizmus kedvezőtlen hatásainak csökkentése, enyhítése közös érdek és közös felelősség. Fotó: Kontos Tivadar 2 3

3 Alapelvek a turizmusfejlesztésben Néhány alapelv, amelyeknek a fenntarthatóság szempontjait figyelembe vevő turizmusnak meg kell felelnie: 1. Törekvés a negatív hatások minimalizálására A természeti erőforrások fenntartható használata, a turizmus korlátozása a terület eltartóképességének megfelelő mértékre (pl. látogatók számának korlátozása, alacsony vízés energiafogyasztás, mobilitás csökkentése, környezetbarát közlekedési eszközök használata, az építkezések során a hagyományos tájhasználati mintázatok tiszteletben tartása stb.) 2. Hasznok biztosítása a helyi közösség és a természetvédelem számára Az érintett szereplők, így a helyi közösség bevonása, részvételük biztosítása a tervezésben, fejlesztésben és működtetésben Méltányos és tisztességes munkalehetőség biztosítása a helyiek számára Gazdasági források teremtése a befogadó közösségek, helyi szervezetek és hatóságok számára A bevételek visszaforgatása a természeti és védett területek megőrzésére és kezelésére 3. Szemléletformálás, a turisták és a helyi lakosok képzése A természeti és kulturális értékek iránti érzékenység és a tudatosság növelése a helyiek és a turisták körében is A felkeresett területek természeti és kulturális örökségének értelmezése, magyarázata a látogatók számára (MARTHA HONEY) A fenntartható fejlődés mint keretrendszer Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság és ennek az emberi fejlődéssel való kapcsolata az 1970-es évek elején megjelent könyvekben (Goldsmith: Blueprint for Survival (Tervezet a túlélésre) 1972; Római Klub: Limits to Growth (A növekedés határai) 1974) fogalmazódott meg először. Az Egyesült Nemzetek Szövetségének 1972-ben Stockholmban tartott konferenciájának központi gondolata a környezet és a gazdasági fejlődés ügyének összeegyeztetése volt. A fenntartható fejlődés kifejezés 1987-ben vált szélesebb körben ismertté. A fogalom leggyakrabban idézett meghatározása a Brundtland-bizottság Közös jövőnk című jelentéséből származik: A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. Az IUCN, UNEP és WWF kiadásában 1991-ben megjelent Caring for the Earth (Gondoskodás a Földről) című kiadványban olvasható meghatározás szerint a fenntartható fejlődés az emberi élet minőségének javítása az azt támogató ökoszisztéma eltartóképességén belül. A Világbank közgazdásza, Herman Daly Beyond Growth (A növekedésen túl) című 1996-os művében ezt a definíciót közli: A fenntartható fejlődés célja a társadalmi javulás az eltartóképesség meghaladása nélkül. A fenntarthatóság alapvető elvei 1.) Holisztikus megközelítés, ágazatok közötti integráció A holisztikus megközelítés rendszerszemléletet jelent, amelynek során törekedni kell a dolgok közötti összefüggések megértésére, folyamatosan vizsgálni kell a kölcsönhatások és egymástól való függések rendszerét, elemezni kell az okok és okozatok kapcsolatrendszerét, figyelembe kell venni egy összetett rendszerbe való beavatkozás lehetséges hatásait, illetve alkalmazni kell az elővigyázatosság elvét, azaz lehetőleg a probléma keletkezését kell megakadályozni az utólagos kezelés helyett. A holisztikus megközelítéshez öszsze kell hangolni a rövid és hosszú távú, a helyi és globális érdekeket. Ennek hiányában gyakran csak a káros hatások időbeli és térbeli áthelyezését sikerül elérni. Az ágazatok közötti integráció célja a gazdasági, környezeti és társadalmi-kulturális szempontok összeegyeztetése, együttműködésük elősegítése. 2.) Társadalmi igazságosság A társadalmi igazságosság magában foglalja az emberek alapvető szükségleteinek kielégítését, az erőforrások használatából eredő előnyök méltányos és igazságos elosztását és esélyegyenlőséget mindenki számára, ugyanakkor azt is, hogy a termelés negatív környezeti hatásai és más terhek nem hárulnak a társadalom többi tagjára. A társadalmi igazságosság figyelembe veszi, hogy a társadalom kis egységei nincsenek egymástól elszigetelve, hanem egymást támogatják és kiegészítik ez a koegzisztencia, az egymás mellett élés alapelve. A fenntartható társadalomban a döntéshozás a szubszidiaritás elvét követi: a döntéseket az abban érintettek hozzák helyi szinten, hiszen hely- és helyzetismeretük reálisabb és sokrétűbb információkon alapul, a helyhez és a közösséghez való kötődésük hosszabb távú tervezést tesz lehetővé a kölcsönös nagylelkűség elve alapján. 3.) A természeti erőforrások bölcs és etikus használata Használatuk közben meg kell őriznünk erőforrásainkat, tehát egyensúlyt kell teremteni az emberi és természeti érdekek között. A hagyományos használati formák az ember és a természet egymás mellett élése a termelési folyamat teljes ciklusát nyomon követi, nem vesz igénybe külső erőforrást, teljes mértékben a helyi erőforrásokra épít, nem túllépve az eltartóképességet. A bölcs használat jelenti az elsősorban kulturális értékeken és hagyományos tudáson alapuló, nem energia- és anyagigényes termelési és fogyasztási mintázatokat is. A stabilitás és a diverzitás egymástól elválaszthatatlan: minél sokoldalúbban és minél többféle természeti erőforrást tud egy közösség felhasználni, gazdasági szerkezete annál szilárdabb. Ezzel együtt jár a helyi társadalom fejlődése és a természeti sokféleség fennmaradása is. 4.) A környezetminőség biztosítása Az emberi életminőség folyamatos javulása során az életet támogató ökoszisztéma eltartóképességét nem szabad meghaladni, és a környezet egészének minőségét is meg kell őrizni. A környezet több, mint elemeinek összessége, magában foglalva az elemek közötti összetett és számunkra részben ismeretlen kapcsolatrendszert is. A természeti erő- 4 5

4 Természetromboló turizmus Az élővilág sokféleségét - az ipari környezetszennyezés, a közlekedés és a kommunális szemét mellett - a turizmus is egyre inkább veszélyezteti. A korábban érintetlen vidékek a milliószámra érkező ökoturisták megjelenésének következtében egyre kevésbé különböznek a hagyományosan kedvelt és már lepusztított térségektől. Az ENSZ környezetvédelmi programjának (UNEP) most közzétett jelentése szerint a különösen érzékeny területekre látogató turisták száma az elmúlt évtizedben megkétszereződött. Bizonyos térségekben drámai a változás. Kambodzsába és Laoszba a korábbi évtized látogatóinak húszszorosa érkezett, de Dél-Afrikába is ötször annyian látogattak el. Brazília, Nicaragua és Salvador sem panaszkodhat, arrafelé a korábbi érdeklődők háromszorosa érkezett, a Dominikai Köztársaság is 128 százalékos emelkedést mutatott ki. (ÖTVÖS ZOLTÁN, 2003) források biztonsága, a környezet termelékenységének megőrzése, az ivóvíz, a tiszta környezet és a táj esztétikai értéke nem váltható pénzre, ezek védelme fokozott környezettudatosságot igényel. Ennek a célnak az eléréséhez azonban a teljes társadalom felelős viselkedése, a jelenlegi termelési és fogyasztási mintázatok megváltozása szükséges. A turizmus a fenntartható fejlődés keretrendszerében A turizmus eszköz lehet a társadalmi javuláshoz, ebben az értelemben hozzájárulhat a fenntartható fejlődés megvalósulásához, abban az esetben, ha a turizmus Biztosítja a turista elégedettségét, A helyi közösség számára elégedettséget és gazdasági előnyöket nyújt, A helyi erőforrásokat fenntartható módon használja, Fenntartja a környezetminőséget. A fenntartható fejlődés keretében megvalósuló turizmus hosszú távú szemléletet jelent az ökológiai, gazdasági és társadalmi-kulturális stabilitás és tartós fennmaradás érdekében. A turizmus az élet számos területét, a gazdaság több ágazatát is érinti közvetve vagy közvetlenül, ezért a megfelelően szervezett, tervezett és irányított turizmus kulcs lehet a bölcs vidékfejlesztéshez is, hiszen például a látogatók érdeklődésére is számot tartó helyi termékek segíthetik a hagyományos gazdálkodási formák fennmaradását, és kiindulási alapként szolgálhatnak más ágazatok fellendüléséhez is. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy a turizmusnak nem szabad egy lábon álló gazdasági szerkezethez, a külső erőforrástól (a turistától) való függőséghez vezetnie, és mindig az adott terület meglévő gazdasági és környezeti feltételeiből kiindulva, a helyi potenciált gazdagítva, mértékkel szabad élni a turizmus kínálta lehetőségekkel. Ebben az értelemben a turizmusfejlesztésnek csak a teljes vidékfejlesztési folyamat szerves részeként van létjogosultsága, nem szabad önálló céllá válnia, és az átfogó terület- és vidékfejlesztés feltételeinek és alapelveinek kell megfelelnie. Tehát a helyi turisztikai vonzerő - legyen az bármi - egy fenntartandó helyi erőforrás, és a turizmusfejlesztés csak addig elfogadható, amíg a helyi erőforrásokat, a helyi környezeti adottságokat nem veszélyezteti fejlődésével, vagyis annak hosszútávú használhatóságát úgy célozza, hogy az más társadalmi, természeti tényezőkre nincs káros hatással. A turizmus hatásai A turizmus szerteágazó viszonykapcsolatainak megfelelően számtalan hatása van a társadalmi, természeti környezetre. Sokan tartják a felzárkózó vidék egyik lehetőségének, míg mások a turizmusnak való túlzott kiszolgáltatottságtól védik a vidéket. Azonban fontos szempont, hogy gyorsan növekvő ágazatként a turizmus egyre nagyobb nyomást jelent a természeti erőforrásokra és a környezetre, egyúttal erőteljesen befolyásolja a turisztikai célterületek társadalmi viszonyait, kultúráját és a helyi közösség életét - a vidék mindennapjait, fenntarthatóságát. Ennek következménye gyakran az, hogy a turizmusból származó hátrányok a helyi szinten jelentkeznek, az ott élőket sújtják, míg elsősorban gazdasági előnyei másoknak jutnak. A természeti és kulturális értékek pusztulása azonban közép és hosszú távon mindenki, így a gazdaság számára is visszafordíthatatlan veszteség. Ezért fontos, hogy a vidékfejlesztés átfogó stratégiájába beépüljenek a fenntarthatóság alapelvei, és ennek keretében valósuljon meg a közösség részvételével a turisztikai célkitűzések átgondolt megvalósítása ban az Európai Környezetvédelmi Ügynökség harmadik alkalommal készítette el Európa környezeti állapotának értékelését. Ebben az ágazatok között hangsúlyosan jelentek meg a turizmus közvetett és közvetlen környezeti hatásai: A legnagyobb nyomást a közlekedés, a víz és a szárazföld használata, az épületek és létesítmények energiahasználata és a hulladék termelése jelentette. A talaj eróziója és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatások szintén a turizmussal összefüggő kérdések. Mind a turizmus háttér-infastruktúrájának kiépítése, mind maga az idegenforgalom komoly kockázatot jelent. Bizonyos népszerű célterületeken ezek a nyomások a helyi környezet visszafordíthatatlan károsodásához vezettek. A turizmus az utasszállítás iránti növekvő igény és a kapcsolódó környezeti hatások fő hajtóereje. Ez az igény várhatóan tovább nő, amellyel jelentősen hozzájárul a légi közlekedésnek a következő 20 évben való megkétszereződéséhez. Továbbra is az autó és a repülő, a környezetre legkárosabb közlekedési eszközök a leggyakrabban használtak. A gazdasági előnyök oldaláról természetesen a turizmus lehetőséget kínál a gazdasági fejlődésre, a gazdasági több A turizmus veszélyezteti a földközi-tengeri teknősöket A tömeges turizmus számos földközi-tengeri teknősfaj fennmaradását veszélyezteti - írja a WWF legfrissebb jelentése. A teknősök keltető helyeként védettnek nyilvánított homokos partmenti területeken, mint például a görög Zakynthos üdülőszigeten is teljes mértékben figyelmen kívül hagyják a korlátozásokat, vagy nem gondoskodnak eléggé a területek őrzéséről. A tojásrakás és a kikelés szükségtelen megzavarásának elkerülése érdekében néhány alapvető magatartási normára hívja fel a WWF az üdülők figyelmét. A kijelölt területeket főként az éjszakai órákban kell elkerülni. Tartózkodni kell a homok feltúrásától, homokvárak építésétől, valamint napernyők homokba tűzésétől. Kerülni kell az éjszakai parti sétákat, a kora reggeli kocogást, nem szabad kézbe venni a frissen kikelt teknősöket és nem szabad erős lámpafénynek kitenni őket. A WWF szerint a görög Zakynthos szigeten több hamis cserepes teknős (Caretta caretta) fészek található, mint máshol összesen a Földközitenger partjai mentén. A nőstény teknősök május vége és június vége között rakják le tojásaikat, egyenként darabot. A tojásokat a fövenybe vájt gödrökben helyezik el, mindegyikben úgy darabot. A kis teknősök két hónap múlva kelnek ki, és az éjszaka sötétjének védelme alatt igyekeznek eljutni a tengerbe. Sietős útjukon a tenger vizének csillogását követve tájékozódnak. Amennyiben baj nélkül sikerül megtennie a néhány tíz méteres távot, a kis teknős akár a száz éves kort is megérheti. A becslések szerint azonban mindössze minden ezredik példány éri meg a felnőttkort. (APA/AP - FRANKFURT ) 6 7

5 Fotó: Sallai Zoltán A kiscsér alulmaradt az idegenforgalommal szemben Több zöldszervezet tiltakozik az ellen, hogy szabad utat enged a kenusoknak a DDNP a Dráva teljes somogyi szakaszán. A vízitúrázók előtt eddig csak nyár végén vált szabaddá a Dráva felső szakasza, mivel a sóderzátonyokon védett madarak fészkelnek. Idén a természetvédelmi igazgatóság feloldotta az evezőstúrák korlátozását. A civil szervezetek azt állítják: ennek egyedüli oka a bevétel. A WWF Magyarország és a Dráva Szövetség is úgy gondolja: a pénzért feláldozzák a természetvédelem céljait - mondta Toldi Miklós, a Dráva Szövetség elnöke. Nem logikus ez a lépés, hiszen a madarak szokásai nem változtak, most is ott fészkelnek, ahol eddig. Az egyetlen, ami változott, az az illetéktörvény. A kenusoknak az eddigi ötezer forint helyett százezer forintot kell csoportonként befizetniük illetékként. Nyilvánvalóan azért oldották fel a tilalmat, hogy a drágulás ellenére is jöjjenek túrázók a Drávára. Mi mindent elkövetünk a drávai kavicszátonyok védelmében, küzdünk a horvát sóderbányászat visszaszorításáért. Éppen azoktól nem vártunk volna ilyen lépést, akikkel azonos oldalon állunk. (SOMOGYI HÍRLAP, 2006) lábon állás megteremtésére és a turizmushoz kapcsolódó termékek, szolgáltatások és tevékenységek növekedésére. De mindezen gazdaságfejlesztési törekvések, amennyiben nem a fenntartható (környezeti eltartóképességet figyelembe vevő) mértékben zajlanak, abban az esetben óhatatlanul saját hosszú távú érdekeit veszélyeztető tevékenységek maradnak, amelyek szinte egyik napról a másikra el tudnak sorvadni. A turizmus lehetséges előnyei A turisztikai termékkínálat, amennyiben az helyi erőforrás, (természeti, humán, kulturális adottságokhoz igazodó látnivaló) lehetőséget ad a fenntartható fejlődés elveit figyelembe vevő térségfejlesztési törekvéseknek is. A gazdasági tevékenységek diverzifikációját teszi lehetővé, amivel hozzá tud járulni a helyi jövedelem növekedéséhez, főleg vidéki térségekben a helybenmaradás elősegítéséhez Mindezek kapcsán munkahelyteremtő hatása lehet a képzett, magas hozzáadott értéket termelő munkaerő és a kiszolgáló személyzet számára egyaránt Sokszorozó hatása van a növekedés ösztönzésében más helyi gazdasági ágazatokban, főként a kapcsolódó kereskedelmi és ipari szolgáltatásokban Javuló termelés lehetősége a technológiák átvétele következtében Lehetőséget teremt a regionális és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére Infrastruktúra-fejlesztéssel járhat helyi szinten, amivel a helyiek által elérhető szolgáltatások is bővülnek Az urbanizációs folyamat ellensúlyozása azáltal, hogy jobb életkörülményeket teremt a vidéki lakosság számára, és segíti a helybenmaradást, jövedelemkiegészítő tevékenységek végzésével javíthatja a vidéki megélhetést A természeti és kulturális értékek megőrzésének és helyreállításának ösztönzése, beleértve a hagyományos tudást, az épített környezetet, hagyományos foglalkozásokat és szolgáltatásokat Közvetlen anyagi forrást biztosíthat a vonzerőt jelentő értékek megőrzésére, így a természetvédelemre vagy az építészeti értékek fenntartására, helyreállítására, ezáltal helyi értékek fenntartását segítheti Lehetőséget teremt a kulturális cserére Egészséges környezetet biztosíthat a városi lakosságnak a kikapcsolódásra Közvetetten a békefenntartáshoz járulhat hozzá empátiafejlesztő és gazdasági szerepével Társadalmi és környezeti tudatosság növelése, helyiek helyi identitásának erősödése Rekreáció, hozzájárulás lehetősége az emberek jólétéhez, egészségéhez, az életminőség javításához Amikor azt vizsgáljuk, hogy a turizmus hogyan járulhat hozzá a vidékfejlesztéshez, illetve a fenntartható fejlődés gyakorlati megvalósításához, fontos, hogy a turizmus lehetséges káros hatásait teljes körűen figyelembe vegyük, ne feledjük, hogy az előnyök csak lehetőségek, amelyek hasznai csak bölcs, körültekintő tervezés és végrehajtás során valósulnak meg. A hatásokat környezeti, társadalmi, gazdasági hatásokra szokták bontani. Ez utóbbiak azon hatások összességét jelentik, amelyek a helyi és bennszülött közösségekre irányulnak. Ezeket a hatásokat általában nehéz mennyiségileg meghatározni vagy szisztematikusan felmérni, de hosszú távon nagy valószínűséggel jelentősebbek is lehetnek, mint a közvetlenül a természeti erőforrásokra gyakorolt hatások. Sípályák a természetvédelem érdekei ellen Ökológiai károkat okoznak a mesterségesen kialakított sípályák A hernyótalpas sípálya-karbantartó járművek és a műhó veszélyeztetik az alpesi flóra sokféleségét egy nemrégiben végzett tanulmány szerint. A karbantartott svájci sípályák nyomvonalán tizenegy százalékkal kevesebb növényfaj tud megélni mint a pályák mentén - állapítja meg a davosi svájci államszövetségi hó- és lavinakutató intézet és a potsdami egyetem kutatói által a Journal of Applied Ecology lapban nyilvánosságra hozott tanulmánya. Az emberi beavatkozásnak különösen a fás növények és a korán virágzó növények látják kárát. A pályák kiegyengetése során a lánctalpas járművek és a földgyaluk súlyosan károsítják a talajt. A megkötésre alkalmazott mesterséges vetés számos helyen harminc év elteltével sem hozott létre megfelelő növénytakarót. A műhó alkalmazása pedig kiszorítja a korán virágzó növényeket, és megváltoztatja a talaj vegyi összetételét is. A klímaváltozás miatt számos síparadicsomban egyre magasabb területekre húzódnak a pályák, és egyre gyakrabban és több helyen alkalmaznak műhót is. Az ökológiailag kényes területeken teljes mértékben tartózkodni kellene a pályák művelésétől - javasolják a tanulmány szerzői. (APA/DPA - GENF ) 8 9

6 Egyre mocsarasabb ügy Hévízen A Védegylet tavaly nyár óta figyelemmel kíséri a hévízi Gyógy-tó közvetlen közelébe álmodott jelentős méretű szálloda- és gyógyfürdőkomplexum, valamint egy látványtó terveinek engedélyezési eljárását az illetékes hatóságoknál. A kérdéses beruházás számos természetvédelmi aggályt vet fel, melyek megnyugtató megválaszolására mindmáig nem került sor. Az első fokon kiadott engedélyt a másodfokon eljáró Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakmai érvekre hivatkozva megsemmisítette, s részletes környezeti hatástanulmány elkészítését írta elő. A beruházó Smaragd Invest Kft. megbízásából a hatástanulmány rekordidő alatt elkészült, és 2005 decemberében beadásra került. Az Fotó: Iványi Anna Természeti erőforrásokra gyakorolt lehetséges negatív hatások: A természeti erőforrások (pl. víz, energia) közvetlen felhasználása: a turisták vízfogyasztása a helyi lakosok vízfogyasztásának tízszerese-százszorosa lehet, ami száraz, félszáraz területeken, így például a Földközi-tenger térségében komoly problémákat okozhat A közlekezdés okozta globális környezeti problémák erősödése (pl. klímaváltozás), vagy a helyi levegőszennyezettség erősödése a sok helyi gépkocsis közlekedéssel Földhasználat a szálláshelyek, a közlekedési útvonalak és egyéb infrastruktúra kiépítéséhez; ez elveszi a területet a mezőgazdasági műveléstől és egyéb hagyományos tájhasználati módoktól Az erőforrások túlhasználata építőanyagként (pl. fa, mészkő) Erdőpusztulás, a föld intenzív és nem fenntartható használata Tönkretett tájkép, amely képtelen betölteni ökológiai szerepét, de elveszíti társadalmi-kulturális, esztétikai, vallási és egyéb értékeit, és nem alkalmas pihenésre, kikapcsolódásra, feltöltődésre Közvetlen hatások a fajösszetételre és az élővilágra (állatok elpusztítása ételek vagy ajándéktárgyak készítéséhez, vagy élőállatként való eladásához; bizonyos fajok vadászata akár a turizmus konkrét célja is lehet; a gerinctelen állatok és növényfajok számára komoly pusztítást okozhat a taposás is, a motoros járművekkel való találkozás pedig nagytestű állatok számára is végzetes lehet; a járművek elpusztíthatják a pocsolyákat és egyéb vizes területeket, amelyek kétéltűek és hüllők szaporodóhelyei stb.) Az állatok viselkedésének, nászának, párzásának, utódgondozásának, zsákmányszerzésének, táplálkozásának, pihenésének zavarása. Ezt gyakran a turisták tudatlan és felelőtlen magatartása okozza, vagy a látogatók nem megfelelő kezelése, az eltartóképességen felüli számú látogatók beengedése, a látogatható útvonalak nem megfelelő kijelölése stb., de gyakran az emberek puszta jelenléte is elegendő az élővilág megzavarásához. Az élővilág élőhelyeinek, az ökoszisztémának a megváltoztatása, felszabdalása, élőhelyek elvesztése; a növények és állatok számára áthatolhatatlan infrastruktúra-fejlesztések elvághatják egymástól a táplálkozó- és szaporodóhelyeket vagy a vándorlási útvonalakat, illetve megakadályozza a populációkat, hogy megváltozott körülmények esetén más, alkalmasabb területre vándoroljanak emiatt az ökológiai folyosók vagy az úgynevezett lépegetőkövek megőrzése különösen fontos Idegen fajok betelepítésének kockázata, amely a helyi flóra és fauna kiszorításához vezethet Parti és talajerózió: a termékeny talajréteg kialakulása évszázadokig tarthat, de a szélnek és víznek kitett talaj néhány évszak alatt eltűnhet, ha például a természetes növénytakarót eltávolítják Hatalmas mennyiségű hulladék keletkezése Talajvíz kitermelése Nem kezelt szennyvíz beengedése a természetes víztestekbe Illegális hulladéklerakók keletkezése Légszennyezés, elsősorban a közlekedés miatt Zajszennyezés, fényszennyezés növekedése engedélyezési eljárás során benyújtott hatástanulmányok és egyéb dokumentumok ugyanakkor rendre olyannyira hiányosnak vagy alacsony színvonalúnak bizonyulnak, hogy az illetékes környezetvédelmi hatóság mindmáig nem tudta megkezdeni a beruházás engedélykérelmének érdemi elbírálását. Mindez azonban nem akadályozza meg a beruházó megbízásából tevékenykedő szakértőt, hogy az ügyben fellépő civil szervezeteket becsmérlő, szakmai kompetenciájukat megkérdőjelező, és a vizsgálati területre vonatkozó korábbi, sok évtizedes felmérések eredményeit radikálisan elutasító állításokat tegyen anélkül, hogy ezt kielégítő szakmai érveléssel támasztaná alá. (...) A Védegylet meglátása szerint a természetvédelmi szakértő feladata nem a civil szervezetek minősítése a sajtónyilvánosság előtt, illetve egy természetvédelmi szempontból vitatott beruházás melletti lobbizás, hanem egy megfelelő színvonalú, az engedélyező zöldhatóság által befogadható hatástanulmány elkészítése. (ÖTVÖS, NÉPSZABADSÁG, 2006) 10 11

7 A WWF vízhiánytól tart a tömeges turizmus miatt A WWF környezetvédelmi szervezet vízhiánytól tart a Földközitenger menti országokban a tömeges turizmus miatt ig a számítások szerint évi 650 millióra emelkedhet a Földközi-tenger partjainál nyaralók száma. Franciaországban, Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban a turizmus által okozott terhelés már jelentős mértékben csökkentette a vízkészleteket. Egyes nyaralóhelyeken a turisták és a helyi lakosok egy főre eső napi vízfogyasztása eléri a 850 litert is. Németországban ez mindössze 150 liter. Különösen a medencék és a golfpályák fenntartása igényel hatalmas mennyiségű vizet. Egyetlen golfpálya évente egymillió köbméter vizet használ fel, ami egy 12 ezres lélekszámú település fogyasztásának felel meg. A súlyos vízhiányban szenvedő Cipruson ennek ellenére is nyolc további golfpálya építése van tervbe véve. (APA/DPA - RÓMA/BRÉMA ) Lehetséges negatív társadalmi hatások Munkahelyet vagy vállalkozási lehetőséget kereső emberek beáramlása a városokba, és az ehhez kapcsolódó társadalmi feszültség; a munkahelyek és a jövedelem szezonalitása miatt ezeknek az embereknek az egész éves foglalkoztatása nem biztosítható, ez bizonytalansághoz, kiszolgáltatottsághoz vezet; ezzel párhuzamosan a hagyományos életmód eltűnik, mivel az emberek otthagyják a földeket a turizmusban kínált lehetőségek reményében; ez a hagyományos tudás és a kulturális értékek elvesztéséhez vezet, ugyanakkor a gazdasági ágazatok átrendeződését és a hagyományos munkalehetőségek megszűnését okozhatja Gazdasági visszaesés idején a jövedelem és a munkahelyek hirtelen és nagy számú elvesztése egy lábon álló gazdasági fejlődés és a külső tényezőktől való erőteljes függés esetén A turizmusból származó bevételek gyakran nem a fogadó régiót vagy országot gazdagítják; ez különösen igaz, ha a szállodák és egyéb turisztikai létesítmények külföldi kézben vannak A gazdasági hasznok egyenlőtlen elosztása a helyi közösség tagjai között; az egyenlőtlenségek növekedése relatív szegénységhez vezet A humán erőforrás fejlesztésének háttérbe szorulása, a helyiek számára pusztán képzettséget nem igénylő és rosszul fizetett munkalehetőségek; ilyen esetben a látogató a helyi lakosokkal csak az őt kiszolgáló személyzet tagjaként találkozhat, ami felszínes és félrevezető kulturális ismeretekhez vezethet, így nem jöhet létre valódi, kétoldalú, mindkét fél számára gazdagító kulturális csere A szűkös termelési erőforrások elosztása miatti érdekellentétek, azaz gyakran a turisták igényei élveznek elsőbbséget még akkor is, ha a helyi lakosok alapvető szükségletei sincsenek kielégítve Aránytalan, a helyi igényeket meghaladó infrastrukturális fejlesztések; a turizmusfejlesztési célból létrehozott infrastruktúra karbantartása, állagmegóvása komoly anyagi terheket jelent a helyi közösség számára a turisták távozása után is, azaz a szezo- non kívül, illetve akkor is, ha a terület elvesztette vonzerejét, vagy globális konfliktusok, feszültségek miatt már nem érkezik annyi látogató Az ingatlanárak és a fogyasztói árak növekedése; a felkapott üdülőhelyeken az áremelkedés miatt a helyi emberek már nem tudják többet megfizetni a földek vagy házak árát, vagy nem tudnak étteremben enni Lehetséges negatív kulturális hatások Hagyományos szokások, népviseletek és az események megváltoztatása a turisták ízlése szerint, például a hagyományos ünnepségek másképp és máskor zajlanak, lehetővé téve a turisták részvételét; így az ünnepség különlegessége, a közösség számára való bensőségesség és kizárólagosság érzése megszűnik A helyi fogyasztási mintázatok megváltozása, hiszen a máshonnan érkezők különböző ruhái, tárgyai, étkezési szokásai a helyi közösségben is felkeltik a vágyat ezen dolgok birtoklására. A helyi közösségek elveszíthetik a földjükhöz, az erőforrásaikhoz, rituális helyeikhez való szabad hozzáférés lehetőségét; gyakran előfordul, hogy a helyieket kitiltják a korábban szabadon látogatott vízpartról, fürdőhelyről, hogy ne zavarják a turisták felhőtlen kikapcsolódását. A helyi emberek méltósága sérülhet, ami kulturális torzulásokhoz vezethet, ha a turizmus a hétköznapi életet kívánja látnivalóként bemutatni Mallorca lakosai ellenzik a turisztikai ipar terjedését Több mint 40 ezer lakos vett részt az autópályák építését ellenző hét végi tüntetésen a spanyol turisztikai központban. A tüntetők a sziget tönkretételét vetették a konzervatív regionális kormányzat szemére. A demonstráció az Inca-Manacor és Inca-Sa Pobla között tervezett autópálya építését, valamint a fővárost elkerülő második gyűrű építését próbálta megakadályozni. A környezetvédők és a helyi lakosok meg kívánják akadályozni a turisztikai ipar további területi terjedését a szigeten. A 2003 májusa óta hivatalban lévő tartományi kormányzat viszont kitart eredeti tervei mellett, és meg kívánja építeni az autópályákat. (DPA - PALMA DE MALLORCA ) Védett erdő helyén golfpálya A környezetvédők szerint veszély fenyegeti Tatát, mert a már működő helyi golfpályát az Öreg-tó melletti védett erdőterület kárára akarják bővíteni. Zsigmond király azért építtetett Tatára várat, mert szeretett vadászni, és szívesen járta a környék erdejét. A környezetvédők szerint veszély fenyegeti a települést, mert a már működő helyi golfpályát az Öreg-tó melletti védett erdőterület kárára akarják bővíteni. A víz mellett szükség van ökológiai folyosóra, az állatok vonulásának biztosítására, amelyről helyi önkormányzati rendelet is született. A golfpálya tulajdonosai és működtetői a megszerzett nemzetközi sporthírnevet kívánják előnyben részesíteni. A minőségi turizmus eddig elért eredményeit ütköztetik a helyi zöldek akaratával. (MAGYAR RÁDIÓ, 2005) 12 13

8 Ökoturizmus Ökoturizmus: fenntartható turizmus, felelős turizmus, a turizmus környezetbarát változata. Igyekszik csökkenteni a pihenési célú utazások okozta környezeti károkat. A UNEP ide sorolja a természeti erőforrásokra nehezedő nyomást (utak, sípályák, szállodák, strandok), a fajok és élőhelyek veszélyeztetését, a szemetelést és szennyezést, a társadalmi és kulturális nyomást. Az ökoturizmus ugyanakkor hozzájárulhat a környezet megóvásához jövedelemteremtő hatásánál v. a turisták tudatosításánál fogva. Az ökoturizmus kezdeményezései közé tartoznak a környezettudatosan kialakított szállodák, az önkéntes magatartási kódexek és a környezeti címkék. Az ökoturizmus kifejezést tévesen használják az érintetlen természetbe szervezett túrákra, a falusi turizmusra, a lovas turizmusra stb. Bár ezekben és a valódi ökoturizmusban vannak közös elemek, a kiemelten környezetkímélő jelleg az ökoturizmus szükséges feltétele marad. (KÖRNYEZETVÉDELMI LEXIKON, 2003) Mi az ökoturizmus? Egy olyan turizmusfejlesztést keresünk tehát, amely a fenntartható fejlődés szempontjából elfogadható, vagyis a fent leírtak közül a turizmus pozitív hatásainak megtartása mellett a negatív hatások veszélyét kizárja vagy minimálisra csökkenti. Azonban alkalmas-e az ökoturizmus erre a feladatra? Egyáltalán mi az ökoturizmus? Számos kísérlet történt az ökoturizmus fogalmának egyértelmű, tömör és világos meghatározására, de ezek egyike se nyert teljes körű elismerést, és tartalmukban néha jelentős eltérést mutatnak. Még a kívánatos és megfelelő kifejezésről is viták folynak, nem beszélve azok pontos tartalmáról, vagy esetleg a gyakorlati megvalósítás kézzelfogható tapasztalatairól. Az ökoturizmus kifejezést előszeretettel használják utazásszervezők, akiknél ez gyakran nem jelent sokkal többet, mint hogy az út egy része természeti szépségeket is bemutat. Ez a köznapi használat a fogalom eredeti tartalmának elértéktelenedéséhez vezet, és a vállalkozás számára pusztán arculati és kommunikációs elem, amelytől csak egy újabb piaci szegmens meghódítását várja. Bob Harvey, elismert természetfotós, turizmustervezési szakember megfogalmazásában az ökoturizmus a kilencvenes évek elejének slágerszava volt, de olyan sokan használták olyan sokféleképpen, hogy gyakorlatilag értelmetlenné vált. Ezt felismerve került előtérbe a fenntartható turizmus kifejezés, amely sokak számára alkalmasabbnak tűnik a fogalom lényegének megragadására. Azonban a fenntartható fejlődés alapelveinek teljes körű figyelembe vétele nem teszi lehetővé, hogy egy-egy ágazat, akár a turizmus, akár a közlekedés, akár a mezőgazdaság fenntarthatóságáról beszéljünk, hiszen fenntarthatóság csak a társadalom egészének szintjén valósulhat meg. Ebben az összefüggésben a turizmus jelzőjeként előfordul többek között a környezetbarát, a szelíd, a zöld, a felelős és az integrált jelző is a fogalmi zűrzavar elkerülése érdekében a következő felsorolás csak az ökoturizmus és a fenntartható turizmus meghatározásait tartalmazza. Az ökoturizmus olyan felelős utazás természeti területekre, amely megőrzi a környezetet és fenntartja a helyi emberek jólétét. (Nemzetközi Ökoturizmus Társaság, 1991). Az ökoturizmus környezetileg felelős utazás és viszonylag zavartalan természeti területek meglátogatása a természet (valamint a kapcsolódó jelenlegi és múltbeli kulturális értékek) élvezete és tisztelete céljából; támogatja a természetvédelmet, kicsi a látogató negatív környezeti hatása, és biztosítja a helyi lakosság számára előnyös aktív társadalmi és kulturális részvételt. (IUCN, 1996) Az ökoturizmus természeti alapú turizmus, amelynek része a nevelés és a természeti környezet értelmezése, és kezelése ökológiailag fenntartható módon történik. (Az Ausztrál Nemzeti Ökoturizmus-stratégiai Bizottság, 1994) A fenntartható turizmus a természeti erőforrások természetes megújuló és jövőbeli termelékenységi kapacitásán belül marad; elismeri azt a hozzáadott értéket, amivel az emberek, a közösségek, a szokások, az életmód járul hozzá a turista élményeihez; elfogadja, hogy ezeknek az embereknek egyenlő módon részesülnie kell a turizmus előnyeiből; és a fogadó területeken élő helyi emberek és közösségek kívánsága vezérli. (Tourism Concern & WWF, 1992). Fenntartható turizmus A fenntartható turizmus egyrészt kielégíti a jelenlegi turisták és fogadó területek szükségleteit, másrészt védelmezi és növeli a jövő lehetőségeit. A fenntartható turisztikai fejlesztés a fizikai, társadalmi és gazdasági hatások pozitív mérlegére törekszik. Lehetővé teszi az erőforrások olyan módon történő kezelését, amely folytán az emberiség kielégítheti gazdasági, társadalmi és esztétikai igényeit, ugyanakkor megőrizheti az alapvető ökológiai folyamatokat, a biológiai változatosságot és az életet fenntartó rendszereket, valamint a különböző népek és csoportok kulturális integritását is. A fenntartható turizmus egy olyan szemléletmód, amely az egész turisztikai szektorra érvényes. (NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA) 14 15

9 Környezetbarát turizmus A Manaca elnevezésű utazási iroda a világ számos országába szervez utakat. A különbség köztük és egy hagyományos utazási iroda közt, hogy minden utazási célállomást, szállást és a kapcsolódó szolgáltatásokat szigorú környezetvédelmi szabályok szerint értékelnek. Az értékelés a következő szempontok szerint történik: Energia. Használnak-e megújuló energiaforrást, mennyire törődnek az energiahatékonysággal? Vízhasználat, hulladékkezelés. Komposztálják-e a keletkező szerves anyagot, reciklálják-e az újrahasznosítható hulladékot, tudatosan kevesebb anyagot használnak a tevékenységük során, hasznosítják-e a keletkező szürke vizet? Építés. Ebben a kategóriában a felhasznált anyagokat, módszereket és munkaerőt vizsgálják. Használtak-e helyi, nagy mennyiségben elérhető anyagot, esetleg újrahasznosított anyagot, helyi cégekkel, mesterekkel dolgoztattak-e, kihasználják-e a környező adottságokat? Környezet. Mennyire elkötelezettek a tulajdonosok és a munkavállalók; természetes alapú szappanokat, mosószereket, használati tárgyakat használnak-e? Élelmiszer. Lehet-e bioélelmiszereket kapni, a helyi termékeket részesítik-e előnyben, van-e vegetáriánus menü? Oktatás. Kapnak-e valamilyen képzést a helyiek, a dolgozók, a vendégek a helyi környezeti és természeti értékekről? Közösség. Helyi embereket foglalkoztatnak-e, tisztességesen megfizetik-e az alkalmazottakat, támogatnak-e vagy kezdeményeznek-e közösségi projekteket, visszaforgatják-e a profit egy részét a helyi közösségbe? A fenntartható turizmus a turizmusfejlesztés, - kezelés és turisztikai tevékenységek minden formája, amely megőrzi a környezeti, társadalmi és gazdasági integritást és tartósan biztosítja a természetes, épített és kulturális erőforrások jó állapotú fennmaradását. (Natúrparkok és Nemzeti Parkok Szövetsége, 1993). A fenntartható turizmus a fenntartható fejlődést a fejlesztés és kezelés során a gyakorlatban megvalósító, a szélesebb körű gazdasággal, a társadalommal és a környezettel integrált turizmus. Magában foglalja a helyi közösségek részvételét a turizmusban, és biztosítja, hogy annak előnyeiből egyenlően részesüljenek, szem előtt tartja az emberi és a természeti környezet minőségének és azon erőforrások megőrzését, amelyektől a turizmus függ; valamint a természeti erőforrások természetes megújuló és termelékenységi képességén belül működik. (UNEP 1999) A fenntartható fejlődés a turisztikai tevékenységek fejlesztésének vagy kezelésének bármilyen formája, amely biztosítja a természeti, kulturális és társadalmi erőforrások hosszú távú védelmét és megőrzését, valamint pozitív és egyenlő módon hozzájárul a védett területen élő, ott dolgozó vagy odalátogató egyének gazdasági növekedéséhez és jólétéhez. (A védett területek fenntartható turizmusának európai chartája, 1995) A fenntartható turizmus fejlesztése a Világkereskedelmi Szervezet Útmutató a helyi hatóságoknak a fenntartható turizmus fejlesztéséhez (1999) c. műve alapján a következő követelményeknek kell, hogy megfeleljen: A turizmus természeti, történeti, kulturális és egyéb erőforrásait oly módon őrzi meg, hogy a jövőben is használhatóak legyenek, miközben a jelen társadalma is élvezi előnyeit; A turizmusfejlesztés tervezése és kezelése úgy történik, hogy az érintett régióban ne okozzon komoly ökológiai vagy társadalmi-kulturális problémákat; A turisztikai területen a környezet általános állapota fennmarad, és ha szükséges, javul; A turisták elégedettségét olyan szinten tartja, hogy az úticél vonzereje és kereskedelmi potenciálja megmaradjon; valamint A turizmus jelentős előnyöket jelent a társadalom minden tagja számára. Tehát mint azt a turizmus hatásainál láthattuk, a világon sok más területhez hasonlóan a turizmusfejlesztés kapcsán is kéz a kézben jár egymással a jó és a rossz. Az ökoturizmus eredeti értelmezésében egy olyan turizmusfejlesztési módszertan, amely ezeknek a hatásoknak a pozitívumait erősíteni, a hátrányait megszüntetni kívánja. A probléma abból adódik, hogy ha a világ nem tud valamit jól megoldani, akkor a kifejezést átértelmezi. Így degradálódott le az ökoturizmus kifejezés is egyre inkább a természetjárás kifejezés szinonimájává, azt is úgy megvalósítva, hogy az eredeti értékek sokszor sérülnek általa. A turizmusfejlesztési szakirodalom kezdi bevezetni az ökoturizmus eredeti jelentésével megegyező tartalommal a fenntartható turizmus kifejezést, ami azonban csak elméleti síkon létezik, mindamellett, hogy mi vitatkoznánk a fenntarthatóság kifejezés ilyetén ágazati jellege miatt, hiszen a fenntarthatóság lényege pont az egymásba integráltság. Ennek megfelelően a csökkentett környezetterhelésű turizmusra mi a jövőben is az ökoturizmus kifejezést használjuk, de ez is felvet néhány más problémát. Speciális programok. Van-e kapcsolatuk a helyi iskolákkal, civil szférával, NGO-kkal Mindezek a pontok igen fontosak abból a szempontból, hogy a turisták a legkisebb környezetterhelés mellett tudjanak nyaralni, hiszen a turizmus hatása a környezetre a legtöbb esetben igen káros. Az értékelésen túl minden helyről részletes leírást közölnek az elérhető programok, helyi nevezetességek és egyéb fontos részletek tekintetében. Szolgáltatásaik igénybevételéhez nem kell felkeresni az irodájukat, mindent intézhetünk az interneten keresztül. (NATUREZONE) 16 17

10 A személyes kapcsolat a döntő? Az Internet, az és az alternatív kommunikációs eszközök elterjedésével felgyorsult ugyan a világ és az információáramlás, de ügyeink, ezen belül is üzleti ügyeink intézésében továbbra is kulcspozíciót foglal el a személyes kapcsolattartás. Ezt támasztják alá a British Airways és a BOSS Magazin felmérésének adatai is, amelyből kiderül, hogy a magyar üzleti döntéshozók 20,9%-a, a közép és felsővezetői szinten pedig már 33%-a folytat legalább havonta egy nemzetközi utazással is járó megbeszélést. De miért is indul útnak egy üzletember? Az utazások hátterében több ok húzódik meg. A felmérésben megkérdezett üzleti utazók 40,8%-a a személyes találkozók hozzáadott értékét, 34,3%-uk a megbeszélések témájának komplexitását, 13,4%-a az üzlet stratégiai fontosságát nevezte meg utazása indokaként, míg csupán 6,8%-a jelölt meg olyan okot, amely a tárgyalás bizalmassága miatt teszi szükségessé a határokon való átkelést az adott pozícióban. (WWW.NAGYUTAZAS.HU) Hibás szemlélet Kiadványunk célkitűzése egyértelműen az, hogy a turizmusfejesztés gyakorlatában jelenlévő hibás szemléleten változtassunk. Az előzőekben rámutattunk a turizmus kapcsolatrendszerén belül az ökoturizmus szerepére, amire fokozott figyelemmel kell a jövőben lenni ahhoz, hogy az idegenforgalmi terhelésből járó problémák ne veszélyeztessék a turizmus fejlődésének a fenntarthatóságát. Nagyon fontos két, a turizmussal kapcsolatos paradigma megdöntése a döntéshozók és a szolgáltatók körében: 1.) a turizmus fejlődést jelent, és csak jót hozhat 2.) az ökoturizmus a természeti értékek bemutatását jelenti Minden bizonnyal sok más, megdöntésre érdemes hibás paradigmát is találnánk a turizmus körül, de jelen kiadványunk keretei között főleg ennek a kettőnek a megdöntésével tudunk foglalkozni. Az első pontról kiadványunk korábbi fejezeteiben már bőven esett szó, ennek az állításnak a bizonyítására már nincs szükség. Ellenben úgy érzezzük, hogy a második állítás hibájára való rámutatás még mindig fontos. A probléma élén mindenképp az szerepel, hogy elméleti szakemberek újabb és újabb struktúrákat, rendszereket találnak ki a turizmus osztályozására, rendszerezésére. Ezeket a rendszereket előszeretettel használják a különböző térségi és regionális stratégiákban, az oktatásban, így ezek átkerülnek a gyakorló idegenforgalmi szakemberek szókincsébe, marketingtevékenységébe, ahonnan máris a teljes társadalom átveheti a hibás szemléletet, amit egy-egy rendszer okozott. Nézzük e téren példaként a turizmus osztályozásának rendszerét, ahogy egyik felsőfokú intézményünk tanítja! (Megjegyezzük, hogy a hivatásos turizmust létét, mint olyat, több szakirodalom és néhány, a turizmus definiálásával foglalkozó anyag nem tekinti turizmusnak. Ennek megfelelően mi csak példaként említjük a lentiekben.) Két fő csoportosítás van: A forma, azaz környezetterhelési szint szerint (kemény és szelíd turizmus), a másik a jelleg szerint (hivatásos és szabadidő) turizmus. Az első csoportosításra még visszatérünk, nézzük a másodikat! A hivatásos turizmus a munkahelyi, üzleti, politikai élettel kapcsolatos utazásokat foglalja magába (pl. konferencia-turizmus, képzési turizmus, politikai turizmus stb.). Sajnos a globalizációs hatások ennek a mértékét is rohamosan növelik, pedig a munka hatékonyságát csak néhány szektorban erősíti a nagy mobilizáció. Sajnos sokszor pont azokban a szektorokban szükséges a nagy utazás, amelyeknek járulékos társadalmi kárai (pl. tőkekihelyezés, pénzügyletek stb.) magukban is jelentősek. A szabadidő turizmusnál azonban már ennél lényegesen szélesebb sprektumot kapunk (a teljesség legkisebb igénye nélkül): üdülő (pihenő) turizmus körutazó turizmus városlátogató turizmus rokonlátogató turizmus fesztiválturizmus gyógyturizmus falusi (agrár) turizmus wellness turizmus bevásárló turizmus sportturizmus kalandturizmus katasztrófaturizmus szexturizmus vallási turizmus ökoturizmus kulturális turizmus, stb. A turizmus teremtette jelenség: gyermekszex turizmus A nemzetközi turizmus dinamikus bővülése a legtöbb turisztikai célország számára nem csupán a gazdasági fellendülést hozza meg. Néha olyan, egyértelműen negatív társadalmi-kulturális hatásokat is kivált, melyek egyik, különös formája az emberek kizsákmányolásával együtt járó szexturizmus. Ennek a visszataszító jelenségnek egyik legvisszataszítóbb válfaja az, amikor az áldozat gyermek- vagy fiatalkorú. A gyermekek szexuális kizsákmányolása a turizmus olyan problémája, amely alól nem mentesül a világ egyetlen országa sem, legyen az akár küldő, akár fogadó ország. (...) A gyermekek kereskedelmi célú szexuális kizsákmányolása olyan globális jelenség, amelynek évrőlévre több millió gyermek válik áldozatává az egész világon. Ez a jelenség nem új, de a világon mindenütt egyre erőteljesebben jelentkezik, és egyre több gyermeket kényszerítenek akarata ellenére a részvételre. (...) A gyermekek kereskedelmi célú szexuális kizsákmányolása többféle módon történhet: ilyen a pornográfia, a gyermekkereskedelem és a prostitúció. Az elkövetők javarészt helyi lakosok, de egyre nő köztük a fogadó országba kikapcsolódni vagy üzleti ügyben látogatók aránya. (...) Bizonyítékok vannak arra, hogy a gyermekek kereskedelmi célú szexuális kizsákmányolásában résztvevő turisták javarészt Nyugat-Európa, Észak-Amerika, Ázsia, Óceánia és a Közel-Kelet gazdaságilag fejlett országaiból érkezik Ázsia, Afrika, Kelet-Európa, Latin-Amerika és a Karib-tenger gazdaságilag fejletlenebb országaiba. A probléma egyszersmind regionális jellegű is. (...) Kereskedelmi célú szexuális kizsákmányolás mindenütt megjelenik, ahol arra lehetőség kínálkozik. (WORLD TOURISM ORGANIZATION) 18 19

11 Mint látható, ebben a rendszerben az ökoturizmus már a jelenlegi nyelvhasználatnak megfelelően egy egyszerű turisztikai ágként van kezelve, és ezt megerősítve hazánk Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiája így is definiálja: Az ökoturizmus a természeti értékek, természeti területek megismerésére (tudatos ismeretszerzés, tanulás) irányuló olyan turizmusforma, amely természetkímélő módon, a természetvédelmi prioritások biztosításával valósul meg az arra alkalmas területeken. Az ökoturizmus tartalmazhat kulturális elemeket, a hagyományos kultúra megismerését is, azonban a fő motivációt a természeti értékek alkotják. Mint látható, az ökoturizmusból természeti érték bemutatása lett, és eredeti értelmét a fenntartható turizmus kifejezés hivatott átvenni. Ez talán nem is lenne baj, de a rendszer azt mondja, hogy a fent felsorolt turisztikai ágakat egyértelműen be lehet sorolni a kemény és szelíd turizmus valamelyikébe. (Mindkét kifejezést angolból vettük át soft tourism, hard tourism, így korábbi szakirodalmai ismertek, mint a hazai meghatározások.) Ez alapján a kemény turizmus jellemzői (Schmollgruber, Kammerzelt, 1994): tervezés nélkül hasznosítani; projektumban való gondolkodás, mindenütt és szétszórtan építeni; különösen értékes tájakat különösen intenzíven kihasználni; újabb építményeket teremteni; újabb ágyakat kialakítani, ismeretlen igényeknek építkezni; a turizmust mindenütt fejleszteni; a turizmusfejlesztést külső erőkre bízni; mindenfelől (kívülről is) toborzott munkaerőt foglalkozatni; csak a gazdasági hasznokra figyelni; a parasztok csupán földtulajdonosok és turisztikai munkaerők; a társadalommal fizettetni meg a szociális kiadásokat; a privát közlekedést részesíteni előnyben; a létesítményeket luxusigények szerint kialakítani; városszerű építészet; a turisztikai létesítmények általános technizálása és mechanizálása. Ezzel szemben a szelíd turizmus ismérvei: előbb tervezni, aztán hasznosítani; koncepcionálisan gondolkodni; nagyobb térben tervezni; hasznosítást a súlypontokra koncentrálni; takarékoskodni a földdel, koncentráltan építkezni, szabad területeket nyerni; különösen értékes tájakat érintetlenül hagyni (rezervátumok); a meglévő építményeket jobban kihasználni, a meglévő ágyakat hasznosítani; a kiépítés határait megjelölni; a turizmust csak ott fejleszteni, ahol megvan a hozzá való képesség és helyi lakosság; a helyi lakosságot bevonni a döntésekbe és a kivitelezésbe; a helyi munkaerő-potenciált fejleszteni; valamennyi ökológiai, gazdasági és szociális előnyt és hátrányt felmérni; a mezőgazdaságot megtartani és megerősíteni; az okozókkal fizettetni meg a szociális kiadásokat; a tömegközlekedést támogatni; a létesítményeket az átlagigényeknek megfelelően kialakítani; tájnak megfelelő építészet; szelektív technikai hasznosítás, a nem technizált turizmusformák támogatása. (Fülep, 2003) Mindezek alapján a szakirodalom, és a jelenlegi gyakorlat a marketingben a különböző turisztikai ágakat besorolja e csoportokba. Például: Kemény turizmus: pihenő turizmus, sport turizmus, welness turizmus stb. Szelíd turizmus: természetjáró vagy ökoturizmus, lovas turizmus, falusi vagy agrárturizmus, stb. Ez a sablonos rendszer nem enged bennünket kilépni abból a hibás szemléletből, amely az ökoturizmus helyét kusza összevisszasági kapcsolatba hozza a szelíd turizmussal, a fenntartható turizmussal és saját magával. Mi tehát a szelíd turizmus, mi az ökoturizmus, hogyan lehetne fenntartható bármi is, amelynek folyamatos növelése a döntéshozók célja? Ennek kapcsán felmerülnek bennünk a kérdések: 1.) Lehet-e ökoturizmus az (lehet-e szelíd turizmus az), ha valaki repülővel egy másik országba repül, ott kocsiba száll, kipusztulás szélén lévő fajok megfigyeléséért fizet meg potom pénzekért helyi vezetőt, majd gépkocsival a faj élőhelyére megy? 2.) Lehet-e keményturizmusnak nevezni azt, ha valaki a vonatra száll, elmegy a Balatonig, ott egy hétig csak az egyébként már teljesen tönkretett vízparton sakkozgat? 3.) Egyáltalán hová tűnt tehát a turizmusfejlesztésből az ökoturizmusnak szánt eredeti szerep: a környezeti, társadalmi kockázatok csökkentése? Ha elismerjük a két példa tapasztalatán, hogy a turisztika osztályozás jelenlegi rendszere rossz, akkor az marad a feladatunk, hogy helyére tegyük a dolgokat. Ha csökkentett környezetterhelésű turizmust kívánunk megvalósítani, akkor nem lehet cél az, hogy a háborítatlanabb természetbe szándékozunk kivinni turistákat, és a turisztikai marketing feladata nem egyre több fizető látogató utaztatása, hanem az lenne, hogy olyan fejlesztési irányt Szelíd turizmus szükségessége A szelíd turizmus környezettudatos gondolkodást igényel, a környezetvédelem életforma. Mindig szem előtt kell tartani és elsőbbségben részesíteni a környezet- és természetvédelem előírásait és az őslakosok érdekeit, ez a helyieken túlmenően mindannyiunk érdeke és a következő nemzedékek joga. A turisztikai szervezeteknek és a turistáknak egyaránt van felelősségük a társadalmi és környezeti kérdésekben. A turizmus fejlesztése bölcs, hoszszútávon gondolkodó irányítást és ellenőrzést kíván. Vissza kellene szorítani, terhekkel sújtani a kemény turizmust, tiltani ill. büntetni a hamis zöld minősítéseket, mérsékelni a tömegességet, a szezonalitást és a luxust. Ellenőrző bizottságok felállításával kellene hitelt adni a zöld minősítéseknek, és növelni a környezetbarát szolgáltatások, a zöld hotelek és a szelíd turizmus arányát, támogatni, fejleszteni az ökoturizmust, a természetjáró turizmust, a falusi és a lovasturizmust. Zöldíteni kellene a gyógy- és kulturális turizmust. Szabályozásra, tájékoztatásra, a dolgok útvesztőjében eligazításra van szükség. Rengeteg még a teendő e téren, egyelőre csak körvonalazódtak a feladatok, és kezdeti lépések történtek. (FÜLEP TEOFIL, 2003) 20 21

12 Állásfoglalás Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a turizmust többé nem nevezhetjük füstmentes iparágnak, hiszen egyre láthatóbbak a rövid távú gazdasági előnyök mellett a környezetünkre, a természetre, a kultúrára, a társadalomra gyakorolt kedvezőtlen, kártékony hatások. A turizmus fejlesztésekor és a különböző beruházások megvalósításakor tehát nem lehet más a célja a társadalom tagjainak (beleértve az idegenforgalomban közvetlenül érintetteket is), minthogy a negatív hatásokat csökkentsük, hogy a természeti, kulturális és egyéb értékeinket ne élje fel rövid távon az idegenforgalmi szektor profitéhsége. Ennek érdekében a turizmust mint az egyik legkomplexebb gazdasági ágat, a tervezéstől a kivitelezésen át egészen az utólagos ellenőrzésig úgy kell kezelni, hogy az érintettek a fenntarthatóság elvét figyelembe veszik. (KÖRNYEZET ÉS TERMÉSZETVÉDŐ SZERVEZETEK ORSZGOS TALÁLKOZÓJA, 2004) ösztönözzön, amely csökkenti a környezeti, társadalmi kockázatokat. Sajnos tény, hogy jelenleg az ökoturizmusnak nevezett ágazatnak semmilyen köze nincs a valódi ökoturizmushoz, és a jelenlegi értelmezés szerinti lebonyolítás környezetterhelése akár sokszorosa lehet egy egyszerű strandturista által okozott terhelésnek. Az, hogy valami szelíd turizmus-e, mindenkor a módszer határozza meg, és a turisztikai fejlesztés során ezeket a módszereket kell minél inkább környzetkímélőbbé tenni. Nem szabad engedni, hogy a ökoturizmus kifejezéssel viszszaélve a turizmusban részt vevők azt gondolják, hogy a Tisza-tavi motorcsónakázás vagy a kiépített geológiai tanösvényen való túrázásuk csökkentett környezetterhelést jelent. Szakszerű tudatformálással arra kell megtanítani a turistákat, hogy akármilyen céllal is mennek el valahová (legyen az akár lovaglási cél, akár gyógystrandon való ücsörgés vagy konferencia) igyekezzenek úgy ott lenni, hogy azzal a helyi közösségnek és a globális környezetnek a lehető legkevesebb kárt okozzák. Minden turistát arra kell rávennünk, hogy helyezze előnybe a környzetkímélő közlekedési eszközöket a célállomáshoz való eljutáshoz, helyi szolgáltatókat vegyen igénybe, élelmiszerét helyiektől vásárolja és ne multinacionális cégek bevásárlóközpontjaiban. Helyben is használjon környezetkímélő közlekedési eszközöket, a természeti értékekre fokozottan vigyázzon, életmódjával a lehető legkevesebb hulladékot termeljen, tartsa tiszteletben a helyi szokásokat, öltözködést, hagyományokat, vallást, általában a helyi embereket és főleg azoknak méltóságát. Rá kell vennünk a turistákat, hogy ne otthoni megszokásaik alapján éljenek, hanem helyi szokások szerint. Természetvédelem és ökoturizmus Az előbbiekben szó volt arról, hogy a valódi ökoturista a látogatási céltól függetlenül igyekszik környzetterhelését csökkenteni. Azonban azt tisztázni kell: környezetbarát turizmus nem létezik. A turizmus lehet kevésbé ártalmas a környezetre, de teljesen ártalmatlan nem lehet. Ennek a felismerésnek a megfogalmazását az elmúlt időszak eseményei (kormányzati turizmusfejlesztési célelőirányzatok, ökoturizmus éve 2002., Turizmus Rt. ezirányú kommunikációs ténykedése, stb.), a turizmus népszerűsödése, ezen belül is az ökoturizmus ágazaton belüli jelentős térhódítása egyre inkább igényelte. Az ökoturizmus fejlődésének jelenségével természetvédőként foglalkoznunk kellett, és azt a környezetés természetvédelem szempontjából meg kell vizsgálnunk. A környezet- és természetvédelem gyakorlati ügye az, ami érintkezik a kérdéskörrel, hiszen elértünk oda, hogy rendkívül tévesen a környezetvédelmi programok szakmai prioritásként jelölik az ökoturizmust, annak kivitelezése környezet- és természetvédelmi forrásokból részesül, és a védett területeken akár a területileg illetékes természetvédelmi hatóságok kezdeményezik jelenlétét. A világban zajló dokumentált események rámutatnak arra, hogy a turizmusnak (vagy annak bármelyik ágának pl. ökoturizmusnak) fejlesztése nem lehet természetvédelmi cél, az szigorúan gazdaságfejlesztési feladat, s eredményei is a gazdaság eredményei. S habár a természetvédelem partnerként abban részt vehet, annak megvalósítása, ellenőrzése természetvédelmi érdek, ettől az környezetterhelést jelentő tevékenység marad, így a környezet- és természetvédelem alapvető érdekeivel ellentétes irányultságú. Erre bizonyíték az ENSZ környezetvédelmi programjának (UNEP) 2003 őszén közzétett jelentése, amely a megállapította, hogy az élővilág sokféleségét az ipari környezetszennyezés, a közlekedés és a kommunális szemét mellett immár a turizmus veszélyezteti leginkább. A mai kor eszközeivel maga a turizmus jellegéből adódóan (helyváltoztatás, mobilizáció, ahhoz szükséges infrastruktúra) alapvetően környezetszenyezéssel jár minden esetben. Ennek a szennyezésnek a mértékét lehet csökkenteni az ökoturizmus eszközeivel, módszerével, de felszámolni azokat nem lehet. Eltűnő dűnék A biodiverzitás turizmusra kifejtett hatásainak veszteségét azonban nehezebb felismerni és számszerűsíteni, mert sok esetben a turizmus nem az egyetlen befolyásoló tényező. Ám ahol a kapcsolat tisztán látható, a konzekvenciák siralmasak. Egy példa: 1992-ben az EU partfenntartása (Coastal Conservation) statisztikákat hozott nyilvánosságra a dűnék változásairól, amelyek szerint 1900 és 1990 között Németországban az északi és keleti partvonalon a dűnék kb %-a tűnt el, míg az erre vonatkozó érték a Földközi-tengernél 40-80%-ra becsülhető. (CEEWEB, 2005) 22 23

13 Fotó: Széll Antal Az ökoturizmus ártalmas is Egyre több a bizonyíték arra, hogy az állatok egy része nem viseli jól a turisták közelségét. Viselkedésük megváltozik, miként stresszhormon szintjük is, aminek hosszabb távon az lehet a vége, hogy éppen azokat az állatközösségeket nem fogjuk majd látni, amelyeket szeretnénk. Az ökoturizmus évente százalékkal növekszik és számos szegény országban jelentős bevételt ad a vidéken élők számára. A svájci központú World Conservation Union azonban arra gyanakszik, hogy az ökoturisztikai projektek közül nem egyet előzetesen nem vizsgáltak meg, legalább is nem a környezetvédelmi előírások szempontjai alapján. Az egyszerű szemlélő számára nem látható - stressz okozta - változások jelentkeznek az állatok egészségi állapotában és ennek alacsonyabb túlélési arány és születés lehet az eredménye. A turisták érkezése például igen élénk reakciókat válthat ki a palackorrú delfineknél, de a jegesmedvéknél is. A természetvédők javasolják, hogy tüzetesebb vizsgálatokat végezzenek az ökoturizmus hatásairól az állatokra már az ilyen projektek elindítása előtt, és az idegenforgalom ezen ágazatát az eddiginél óvatosabban kellene fejleszteni. (NEW SCIENTIST, REUTER, LONDON) A turizmus és a természetvédelem A turizmus tehát mindenkor, minden formájában környezetterhelést jelent, és soha nem lehet célja annak egyetlen ágazata sem a természetvédelemnek, de létét el kell fogadnunk, természetvédőként meg kell szoknunk jelenlétét, sőt ahhoz alkalmazkodnunk kell, ami egy új szakmai kihívást jelent hazánkban éppúgy, mint bárhol a világon. Az ember már puszta jelenlétével zavaró hatással van a természetre. Az emberek tömeges megjelenése, csoportos közlekedése, már csak a zajhatás, taposás tekintetében is jelentős. Egy-egy csoport tartós jelenléte néhány területen különösen veszélyes lehet, így a fokozottan védett területek hálózatával ennek kizárása már megteremtődött. Ilyen helyeken (mint pl. a Dévaványa melletti Atyaszegen vagy a Bükki Nemzeti Park fokozottan védett területein) különösen kívánatos alternatív lehetőség biztosítása (Dévaványai Túzok Múzeum és Bemutatóközpont vagy a Bükkben számos turistaútvonal). Más helyeken, ahol az élettelen természet bemutatása a cél (pl. Baradla-barlangrendszer vagy a mátrai geológiai tanösvények), ott az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítése az, ami formáló hatású az eredeti állapotokra, és még ha nem is jelent közvetlen természetkárosítást, a kiépítés megvalósítása sokszor rejt kockázatot. A barlangok és azok sajátos élővilága különösen érzékeny a környezeti tényezők legkisebb változására is, ezen életterek és ezek élővilága a leginkább veszélyeztetett az emberi behatásra. A kalandvágyó barlangászturizmus is jelentős károkat okozhat akaratlanul is, akárcsak egy új nyíladék létrehozásával, a légáramlatok emberileg észrevehetetlen megváltoztatásával vagy a legcsekélyebb hőmérsékletváltoztatással is. Igazán komoly veszélyként a gyógyturisztikai fejlesztések jelennek meg sok helyütt e téren. Ennek eredményeképpen a barlangban a bennszülött élővilág életkörülményeinek fenntartása már csak mesterségesen biztosítható komoly természetvédelmi infrastruktúra fenntartásával. A szintén fellendülőben lévő madarászturizmus éppen az azt művelők szakértelme, helyismerete miatt végképp kicsúszott a természetvédelem ellenőrzése alól, hiszen művelői sokszor éppen magas szintű hozzáértésük révén bírnak olyan információkkal, amelyeket a szakma sem ismer. Ezen ágazat egy része etikus eszközökkel jár el akár természetvédelmi feladatokat is felvállalva, ennek ellenére kockázatokat rejthet magában, ha valaki a gazdasági érdekeket a természet elé helyezi és visszaél információival. A közelmúltban volt precedens arra is hazánkban, hogy fokozottan védett faj költése került veszélybe a madarászcsoport látogatása miatt. Maga a turizmus már annak jellege miatt önmagában is terhelő, hiszen mindenképpen közlekedéssel (ezzel járó légszennyezés stb.), hulladéktermeléssel jár, széles rétegek mobilitását jelenti. Számtalan nemzetközi kezdeményezés volt már arra, hogy felmérjék, milyen is a valódi környezetbarát ( szelíd ) turizmus. Próbálkoztak ökopontok -kal történő közlekedéssel, hogy környezetbarát eszközökkel történjék az utazás, a szálláshelyek megújuló energiákat alkalmaztak, felhívták a vendégek figyelmét, hogy ne vásároljanak természetből származó emléktárgyakat, csomagolóanyagokat, és sorolhatnánk tovább. Egyetlen kezdeményezés sem lett sikeres, a turizmus a jelenlegi eszközeivel továbbra is fellendülő gazdasági ágazatnak számít, és tovább növekszik a turizmusban résztvevők száma, és a szelíd -ségtől még mindig távol áll. Tehát tény, hogy a természetvédőknek meg kell barátkozniuk a turizmus létével, és fel kell készülnie annak kihívásaira. Erre nyújt-e lehetőséget az ökoturizmus? 24 25

14 Megoldás-e az ökoturizmus? Elvileg igen. Nagyon sok mindenre megoldás, hiszen ez a szemlélet, ez a turisztikai filozófia minimálisra csökkentheti a környezetterhelést. Bizony, mert az ökoturizmus filozófia, viselkedéstan, etikai norma a turizmuson belül, s nem azonos az általánosan alkalmazott jelentésével, ahogy azt a köznyelv használja, ahogy a Tisza-tavon is alkalmazzák, ami nem más, mint természeti értékek bemutatása, megtekintése. Az ökoturizmus átvette a köznyelvben használatos jelentést. Így lett az eredetileg túrázás kifejezés legújabbkori megfelelője az ökoturizmus, ami természetben történő kirándulásként, természeti jelenségek, értékek megtekintésére irányuló látogatásként definiálódott a közértelmezésben. A túrázó (ökoturista) nem ellensége a természetnek, sőt barátja, aki szereti, becsüli a természetet. De nem ért ahhoz, nem ismeri azt behatóan, néha még az alapvető viselkedési normáknak sincs ismeretében. Jellemző példa erre a magyarországi természetjárás, túrázás egyik alapművében, a két kiadást is megélt, Természetbarát Szövetség által kiadott Zöldkalandra fel! c. kiadvány, ami minden kőzetet, minden állatnyomot bemutat, de a természetvédelem és környezetvédelem rendszerével két bekezdésben foglalkozik, annak ellenére, hogy a kötetek alcíme: Környezetvédelemről túrázóknak, Környezetvédőknek a túrázásról. Fontos tény tehát, hogy a természetbarát nem egyenlő a természetvédővel. Az ökoturizmus ilyen értelemben elvileg ellenőrzött, szervezett, csökkentett környezetterhelésű turizmus lehet, amely célja a természeti értékek, jelenségek bemutatása, megismertetése, azon keresztül a környezet- és természetvédelmi személet formálása. Az ökoturizmus léte elfogadható tehát a természetvédelem számára, már csak helyére kell tennünk a dolgokat. Ez azzal jár, hogy leszögezzük: a természetvédelemnek nem érdeke a turizmus fejlődése. A természetvédelem szervezetének nem lehet célja az, hogy minél többen menjenek védett, természetvédelmileg értékes területre. A cél az lehet, hogy az ökoturizmus (csökkentett környezetterheléssel járó) szemléletét erősítse, a meglévő, szándékunkon kívül keletkező turizmusnak keretet adjon, szabályokat állítson, ellenőrizzen. Amennyiben a természetvédelem ezt a tevékenységet végzi, a jelenlegi legnagyobb konfliktust fel is oldottuk, mert kizárjuk annak lehetőségét, hogy természetvédelmi feladatok megoldására szánt forrásokból turizmusfejlesztési kiadványok szülessenek, épp ellenkező hatással, mint amire a forrást fordítani kellene. A bemutatás és ismeretterjesztés persze a fentiektől függetlenül szemléletformálási eszközként a természetvédelem feladata marad. Az a visszás helyzet, amelyben a természetvédelmi szervezeti egységek turizmusfejlesztési koncepciókat gyártanak, és a természetvédelmi feladatok érdemi ellátása helyett jelentős méretű beruházásokat készítenek a természetben, nem egy fenntartandó állapot. Sajnos az elmúlt évtized természetvédelmi fejlődése hazánkban épp azt hozta magával, hogy a természetvédelem intézményi háttere, amelynek a feladata a jogszabályok betartatása és a végrehajtás ellenőrzése lenne, átállt egy másik útra. Ez az út a szükséges helyett az infrastrukturális fejlesztés útja, amikor a természetvédelmi feladatok szakszerű ellátása helyett a természetvédelem a vagyoni háttér erősödését tűzte ki célul. Ezen törekvések kapcsán hazánk tíz nemzeti parkjában tetemes mennyiségű közpénz került felhasználásra abból a célból, hogy látogatóközpontok, tanösvények, bemutatóhelyek létesüljenek. Sokszor ezeknek felépítése, megvalósítása is óhatatlanul is természetkárosítással járt, amelyeket a természetvédelmünk ezen fejlesztésekkel együttjáró szükséges járulékként figyelmen kívül hagyott. Természetesen vannak olyan példák is, amikor a turizmus természetvédelmi célt szolgál. Az Éden megmentése c. cikk (Quammen, 2003.) számol be Mike Fay biológus programjáról, aki 3200 kilométert gyalogolt, közben számtalan, emberek által szinte sosem járt élőhelyen ment keresztül. Útja végén javaslatot tett Gabonban 13 nemzeti park létrehozására, holott eddig ott egy sem volt. Az ország fő bevétele a kőolaj- és a fakitermelésre épült. Ezek veszélyeztették leginkább a természetet, de a felhagyásuk jelentős bevételkiesést jelentett a nemzetnek. Egyedüli alternatíva a kitermelés helyett az ökoturizmus lett. Az USA támogatta a programot, így kezdték el a beruházást egyszerre idegenforgalmi fejlesztésekkel. A nulláról 11%-ra növelték az oszágban a védett területek arányát, ami számos más szakmai kezdeményezésnek teret adott, pl. idetelepedett a gorillamenhely is. Ezek a fejlesztések végül a turizmusból származó bevétellel kiváltották a sokkal inkább környezetszennyező ipart. Szökőár - a katasztrófa oka a környezetvédelem hiánya? A szökőár katasztrofális hatását az okozta, hogy éveken át rablógazdálkodást folytattak a környezettel - vélik indiai környezetvédelmi szakértők. Azért, hogy helyet teremtsenek a szállodáknak és az infrastrukturális beruházásoknak, kiirtották a partokat védő mangrove-mocsarakat, és számtalan garnélarák-tenyésztelepet hoztak létre, vagyis lerombolták a természetes védővonalat - vélik a szakértők. Példaként a Maldiv-szigeteket hozták fel: az 1190 sziget lapos, nincsenek rajtuk dombok, ahová menekülni lehetett volna, de a halálos áldozatok száma 85, vagyis a többi érintett területhez képest viszonylag csekély, mert a környező korallzátonyok megtörték a hullámok erejét. India keleti partjai mentén viszont sokkal nagyobb volt a pusztítás, noha ott akadnak dombok is, viszont kiirtották a természetes ütközőövezeteket. A bombayi Környezetvédelmi Akciócsoport elnevezésű szervezet munkatársa, Debi Goenka kifejtette: a garnélarák-tenyészet miatt és az ipari-idegenforgalomi célokra való földnyerés miatt kipusztították a mangrove-mocsárerdőket. Azokon a vidékeken, ahol ezek az erdők még megvannak - így például Tamil Nadu államban - a vesztességek és a károk csekélyebbek voltak. (WWW.OUTLOOKINDIA.COM, 2005) 26 27

15 Abban az esetben is elfogadható a turizmus, amikor a természeti értékek bemutatása teljesen a természetvédelem felügyelete alatt zajlik, és az idegenforgalmi bevételek viszszaforgatva a természeti értékek megőrzését célozzák. Erre több eredményesen működő példa is van, pl. az Aggteleki Nemzeti Park területén. Található tehát példa arra is, hogy a turizmus kivitelezését össze lehet egyeztetni a természetvédelem érdekeivel, ha kellő körültekintéssel és megfelelő szakértelemmel kerül kivitelezésre, és a bevétel a bemutatott érték fenntartását célozza. Mi lehet a megoldás? Sterbetz István fogalmazta meg Élő múzeumok című könyvében: A természetet az embertől védjük, de mindenkor az emberért! Ebben az alapgondolatban benne van az, amit a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv helyesen saját helyén is kezel: nem az ökoturizmust tűzi ki célul, hanem az ökoturizmus szervezett kereteinek meghatározását, annak felügyeletét, írottan is igazat adva jelen vélemény alapgondolatának: a természeti értékek védelmének mindenkor prioritást kell élveznie a turizmusfejlesztés előtt. A végső megoldás tehát egyszerű értelmezési helyreigazítás: az ökoturizmus fejlesztése nem természetvédelmi cél, hanem - válaszként az ágazat fejlődésére - egy eszköz, amivel kordában tarthatjuk és szervezett keretek közé szoríthatjuk a turizmust, csökkenthetjük és felügyelhetjük annak környezetünkre gyakorolt kedvezőtlen hatását. Ebből adódóan a természetvédelemnek a kérdéssel foglalkoznia kell, a kormányzatnak ehhez külön forrásokat kell rendelnie. Itt jön az erkölcsi felelőssége a turizmus szervezetének fenntartásával, szervezésével foglalkozó apparátusnak (pl. Magyar Turizmus Rt.). Az ehhez szükséges források nem állnak rendelkezésére a szűkös kasszából gazdálkodó hazai természetvédelemnek, és miután a hasznot a természeti adottságainkból újra a gazdaság (a turizmus) húzza, így a gazdasági szereplők felelőssége a szervezett keretek között tartás, a hosszú távú fenntarthatóság, a természeti és táji értékek megvédése mint turisztikai vonzerő megőrzése. Tehát kormányzati szintű támogatásra van szükség, hosszú távon a természetvédelmi apparátus létszámának növeléséhez és fenntartásához, hogy természeti erőforrásaink védelmével a gazdasági célú erőforrás védelme is megvalósuljon. Esettanulmányok A turizmus fejlődésének egyre átfogóbb problémáit látva határozott úgy a Nimfea Természetvédelmi Egyesület, hogy a turizmus okozta károk vizsgálatával és a helyes gyakorlat népszerűsítésével foglalkozni kíván. Ennek kapcsán a szervezet 2000 óta végez ilyen jellegű felméréseket, és vesz részt ilyen jellegű programokban ben a Phare Access program és a Swiss Foundnation for Solidarity in Tourism támogatásával nyílott lehetőségük az addig összegyűlt tapasztalatalatok összefoglalására, illetve újabb vizsgálatokra. Ennek a programnak a kapcsán az egyesült a Tisza-tó térségében végzett kutatásokat a turizmusfejlesztések, azon belül kiemelten az ökoturisztikai fejlesztések megnevezéssel zajló kezdeményezésekről. Mindezt azért éreztük fontosnak hangsúlyozni, mert a következő négy oldalon ezen vizsgálatokból merítünk ugyan esettanulmányokat bemutatási szándékkal, az ökoturizmus hazai megvalósításának szemléltetéseként, de ugyanilyen, a fent leírtakat alátámasztó eseteket számos szakirodalom és nemzetközi példa is említ. Fontos tapasztalat, hogy az ökoturizmus megvalósulásához nem csak a szolgáltatónak kell csökkentett környezetterhelésű szolgáltatásokat biztosítania. A turista magatartása is meghatározó, és már utazásával, alapvető viselkedésével eldönti, hogy ökoturista lesz-e vagy sem, de ennek ellenére a szolgáltató felelőssége, hogy minél több olyan szolgáltatást nyújtson, amelyben a környezetet kíméli. Village+ A Tisza-tó térsége 2006 elején kapta meg a Village+ védjegy használatának három évre biztosított használati jogát, és ezzel automatikusan tagja lett az Európai Régiók Természetjáró Hálózatának. (...) A védjegy bevezetése számos előnnyel jár mind a térség, mind az elkötelezettségi nyilatkozatot aláírt vállalkozók számára. Nemcsak az európai szintű idegenforgalmi hálózathoz kapcsolódásból profitálhatnak, hanem az Európai Régiók Gyűlése által a legfontosabb európai utazási kiállításokon és utazási vásárokon is biztosított a térség képviselete. A hálózat en keresztül rendszeres hírlevelet juttat el az európai turisztikai információs pontoknak és a szaksajtónak, valamint az 500 legfontosabb európai klub ügyfélkörének az újonnan csatlakozott területekről és vállalkozásokról, így mind a térség mind a vállalkozók megismertetésének jelentősen kitágulnak lehetőségei. (HAMAR ANNA, 2006) 28 29

16 A szálló területén sok más rossz gyakorlattól eltérően szívesen látják a fecskéket. Költésük segítésére mindenhová úgynevezett fecskepelenkákat helyeztek ki. A szálló egyik fő attrakciója a helyi ürgepopuláció. Ez a megritkult, védett emlős természetes élőhelyeiről nagyon sok helyen eltűnt, főleg a legeltetés megszűnése miatt. A Hotel Fauna területén a legeltetéshez hasonló fűnyírást valósítanak meg, aminek célja az ürgék számára élőhely biztosítása. Így nem csupán a kerthelyiségben étkező vendégek gyönyörködhetnek ezekben a vicces kis állatokban, hanem külön fotós szafarik érkeznek megörökíteni életüket. Ennek köszönhetően a szálló védett faj élőhelyének fenntartásával szerez magának vendégeket. A megszálló vendégek részére lehetőséget biztosítanak ajándéktárgyak vásárlására. De sok rossz példától eltérően nem kacatokat, hanem helyi kézművesek termékeit forgalmazzák a hotelban. Ez kiváló példa arra, hogy az ökoturisztikai fejlesztés miként lehet sokszorozó pozitív hatással. Hotel Fauna Besenyőtelek, Tepélypuszta Sajnos tökéletes hazai példák nincsenek (máshol sem nagyon) az ökoturizmusra, de jó próbálkozások vannak a sok rossz között. Hozzá kell tenni, hogy a jó ökoturizmus a turista hozzáállásán is múlik (mivel utazik, mennyi hulladékot termel stb.), de ha nincs jó fogadó, ahová mehet, akkor a jószándék vajmi keveset ér. Egy szimpatikus próbálkozás a rossz ökoturisztikai gyakorlatok között, amit a Fauna Hotelben ismertünk meg, példásan sok pozitívummal. Pozitívumok: - Helyi kezdeményezés, nem multinacionális cég tulajdona - Védett fajnak hoz létre élőhelyet, aminek fotóztatását szervezi, bevételeit visszaforgatja az élőhely fenntartásába - Pozitívan áll a védett fajok jelenlétéhez, pl. fecskepelenkával - Helyi kézművesek termékeit forgalmazza - A helyi természetvédelmi szakemberekkel együttműködik, szoros kapcsolatban áll természetvédelmi civil szervezettel és nemzeti parkkal is - Vadászati jogok gyakorlásával igyekszik fenntartható vadásztatást szervezni - Az ételválaszték lassú étel jellegű kínálatból tevődik össze, helyi ízeket kínál - Túrainformációkat szakszerűen nyújt, van térkép, szakembert foglalkoztat - Számos sportlehetőséget és mozgási lehetőséget kínál szolgáltatásaival Negatívumok: - A szállás semmilyen környezetkímélő technológiát nem használ, sem fűtése, sem energiaellátási rendszere nem megújuló energiaforrást használ - Hulladékmentes technológiát nem alkalmaz, hulladékkezelési eljárása elavult - Tömegközekedéssel szinte megközelíthetetlen, nincs megoldott szállítás tömgközlekedési állomásról - A vadásztatás szolgálhat természetvédelmi célokat, de a felelőtlen vadászok kiszűrésére nincs mód, ezért sajnos néha előfordulhat egy-egy védett vízivad elejtése is - A szállásnál nincs kerékpárbérlési szolgáltatás 30 31

17 Tisza-tavi vízi sétány és tanösvény Poroszló 2005-ben készült el strukturális alap támogatásával a sétány Poroszló mellett. A víz fölött 1500 méter hosszan kiépített pallóút alkotja a tanösvény részt információs táblákkal. Jelentős társadalmi támogatottsága volt, hiszen amíg a Tisza-tó térségében Kisköre a horgászturizmusa révén, Abádszalók a szórakozó turizmusa révén, Tiszafüred a természetjáró turizmusa révén veszi ki a részét a tó nyújtotta lehetőségekből, addig Poroszló kissé háttérbe volt szorulva. A vízi sétány ezt a helyzetet volt hivatott részben megoldani, és egyben a terhelést koncentráltabbá tenni, részben ökoturisztikai termékkínálat bővítését szerette volna elérni. Pozitívumok: - A nemzeti park kezelésében lévő sétány a nemzeti park felügyelete alatt áll - Lényegesen érzékenyebb területekről vonja el a turistákat, egy jobban terhelhető területen nyújt lehetőséget a természet megismerésére - A vízi sétányra a helyiek ökotúra-vezető képesítéseket szerezhettek a nemzeti parkban, így a képzett szakvezetés biztosított - A tanösvény kialakítása figyelembe veszi és védi a természeti értékek élőhelyét Negatívumok: - A tanösvény használatát a nemzeti park magánkézbe adta, a jelenlegi kezelője nem helyi (ráadásul a család befolyásos a turizmusfejlesztésben, és ezt a kapcsolatát kihasználhatta a kezelési jog megszerzésében) - A belépési díjakkal a szolgáltatás versenyszabályokat sért, a helyi képzett túravezetők vendégei drágábban vehetik igénybe a sétányt, mint a kezelő - Számos közpénz felhasználása történik úgy (pl. a nemzeti park visz be turistákat, akik a jelenlegi kezelőnek fizetnek, a marketingköltségeket a nemzeti park finanszírozza, stb.), hogy annak eredménye a jelenlegi kezelő magánhaszna, és nem a helyi közösséget gazdagítja - Leginkább belső égésű motorokkal látogatják, és nem kenuval vagy ladikkal - A tanösvény ismertetőtáblái nem informatívak, kevéssé alkalmasak ismeretterjesztésre 32 33

18 Egyezmény a biológiai sokféleségről Az 1992-ben Rio de Janeiróban elfogadott Egyezmény a Biológiai Sokféleségről (Convention on Biological Diversity, CBD) a legfontosabb globális egyezmény, amely a biológia sokféleség megőrzését és fenntartható használatát szolgálja. Az Egyezményt Magyarország a riói konferencián írta alá június 13-án. Az Egyezményt az évi LXXXI törvény A Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről tette közzé. Döntéshozó fóruma, a részes felek konferenciája fogadja el a szakértői bizottságok által előkészített határozatokat, illetve jegyzőkönyveket. A részes felek 2004-ben Kuala Lumpurban (Malajzia) tartott konferenciáján fogadták el a biológiai sokféleségre és a turizmusfejlesztésre vonatkozó iránymutatásokat, amelynek célja, hogy a turizmussal foglalkozó döntéshozók, tervezők, fejlesztők és minden egyéb érintett számára olyan útmutatót adjon, amelyet lépésről lépésre követve a turisztikai fejlesztés vagy tevékenység során a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi mind a természeti erőforrások, mind a helyi közösségek érdekeit, törekedve a fenntartható fejlődés elveinek megvalósítására. Iránymutatás a biológiai sokféleséghez és a turizmusfejlesztéshez Nemzetközi iránymutatás a fenntartható turizmusfejlesztéshez kapcsolódó tevékenységekhez érzékeny szárazföldi, tengeri és parti ökoszisztémákban és a biológiai sokféleség szempontjából kiemelkedő jelentőségű élőhelyeken és védett területeken, többek között érzékeny part menti és hegyi ökoszisztémákban Az iránymutatás elemei A. Hatókör Az iránymutatásban megfogalmazott ajánlások vonatkoznak a turizmus minden formájára, többek között, de nem kizárólag a hagyományos tömegturizmusra, az ökoturizmusra, a természeti és kulturális turizmusra és a sportturizmusra. Ezeknek a tevékenységeknek összhangban kell állnia a természetvédelemnek és a biológiai sokféleség megőrzésének és fenntartható használatának alapelveivel. Az iránymutatás alkalmazható a turizmusra és biodiverzitásra minden földrajzi területen és minden idegenforgalmi desztináció esetében. B. Politikaformálás, fejlesztéstervezés és kezelési folyamat a) A turizmus és a biodiverzitás kezelésének keretei A kezelési folyamat lépéseit minden érintett fél, így a kormányzati szervek, a turizmus ágazat, a civil szervezetek és a helyi lakosok bevonásával kell megvalósítani, biztosítva részvételüket, növelve tudatosságukat és elősegítve a tapasztalatcserét és a bevált gyakorlatok megismerését. Az ajánlott intézkedések részletes leírása a következő címszavak alatt olvasható: (a) Háttér-információk és felülvizsgálat; (b) Jövőkép és célok; (c) Célkitűzések; (d) Jogi szabályozás és szabályozó intézkedések felülvizsgálata; (e) Hatásvizsgálat; (f) Hatáskezelés és -enyhítés; (g) Döntéshozás; (h) Megvalósítás; (i) Monitoring és bejelentés; (j) Adaptív kezelés b) Tájékoztatási folyamat a fenti kezelési keretekre vonatkozóan Minden érintett szereplő, így a bennszülött és helyi lakosság számára is teljes körű és időszerű információt és konzultációs lehetőséget kell biztosítani a turizmusfejlesztési tervekkel kapcsolatban, figyelembe véve azok helyi, regionális és nemzeti hatásait. Az ajánlott intézkedések tartalmazzák a megfelelő átláthatóság biztosításához szükséges információk felsorolását. c) Oktatás, kapacitásbővítés és tudatformálás a turizmusra és biodiverzitásra vonatkozóan A tudatformálásnak és nevelésnek az érintettek széles körét kell megcéloznia, így a közvéleményt, a szakmai és iparági szereplőket, a különböző kormányzati és döntéshozási szinteket, valamint magukat a turistákat is. Ez biztosíthatja a természeti és kulturális örökség megőrzését és a negatív hatások elkerülését, illetve minimalizálását. Az érintetteket célzó kapacitásbővítés lehetővé teszi a széles körű részvételt a folyamat minden szakaszában, ezzel hozzájárul az iránymutatás hatékony megvalósításához

19 Összefoglalás Az ökoturizmus eredeti elmélete szerint (ma értsd: fenntartható turizmus) jellegéből, filozófiájából adódóan szinte kizárja a turizmus lehetséges negatív hatásait. Az ökoturizmus eredeti értelmezésében egy filozófia, viselkedéstan, etikai norma a turizmuson belül. A környezetünk terheltsége számos emberi tevékenység miatt egyre fokozottabban túlterhelt, aminek visszacsatolásait világméretű jelenségekkel észleljük is. Ezt felismerve kötelességünk tevékenységeinket minél alacsonyabb szintű környezetterheléssel végezni, pótolhatatlan természeti és kulturális örökségünk megóvása érdekében. Mint ahogy mára sok mindennek ismert tudományosan bizonyított, alkalmazható környezetbarát alternatívája, így a turizmusnak is van egy elfogadhatóbb, a negatív hatásokat mérséklő formája, ez a fenntartható, azaz klasszikus értelemben használatos ökoturizmus. A fenntartható fejlődés keretében megvalósuló turizmus hosszú távú szemléletet jelent az ökológiai, gazdasági és társadalmi-kulturális stabilitás és tartós fennmaradás érdekében. Szem előtt kell azonban tartani, hogy a turizmusnak nem szabad egy lábon álló gazdasági szerkezethez, a külső erőforrástól (a turistától) való függőséghez vezetnie, és mindig az adott terület meglévő gazdasági és környezeti feltételeiből kiindulva, a helyi potenciált gazdagítva, mértékkel szabad élni a turizmus kínálta lehetőségekkel. Ebben az értelemben a turizmusfejlesztésnek csak a teljes vidékfejlesztési folyamat szerves részeként van létjogosultsága, nem szabad önálló céllá válnia, és az átfogó terület- és vidékfejlesztés feltételeinek és alapelveinek kell megfelelnie. Ezért fontos, hogy a vidékfejlesztés átfogó stratégiájába beépüljön a fenntartható fejlődés szemlélete, és ennek keretében valósuljon meg a közösség részvételével a turisztikai célkitűzések átgondolt megvalósítása. 36

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, TELEI. Az ökoturizmus fogalma

AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, TELEI. Az ökoturizmus fogalma MTSZ 3. AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, FORMÁI ÉS S FELTÉTELEI TELEI Tóth Éva tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. A tömegturizmus t hatása A 20. század végére nyilvánvalóvá vált a természeti

Részletesebben

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25.

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Zöldturizmus MTZrt.: UNWTO szerint az ökoturizmus a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

SÍ SZAKMAI SZERVEZETEK II. KONFERENCIÁJA NORMAFA PARK KONFERENCIA ZÁRÓOKMÁNY

SÍ SZAKMAI SZERVEZETEK II. KONFERENCIÁJA NORMAFA PARK KONFERENCIA ZÁRÓOKMÁNY SÍ SZAKMAI SZERVEZETEK II. KONFERENCIÁJA NORMAFA PARK KONFERENCIA ZÁRÓOKMÁNY A konferenciát 2013. október 13-án, Budapesten a Normafánál a Hotel-Agro Konferenciaközpontban, abból a célból hívták össze

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Innovációk a vidék fejlesztésében

Innovációk a vidék fejlesztésében VIDÉK AKADÉMIA A VIDÉK JÖVŐJÉÉRT Mezőtúr 2012. október 16-18. Innovációk a vidék fejlesztésében Dr. G.Fekete Éva Mi a vidék? Az urbánus térségekhez viszonyítva: 1. Alacsonyabb koncentráció (népesség, vállalkozások,

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői 202.02.7. Bevezetés a turizmusba Formádi Katalin Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék formadi@turizmus.uni-pannon.hu Nyaralás Kikapcsolódás Hegyvidék Síelés Vakáció Tengerpart Kultúrák megismerése Nyelvtanulás

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A Zala Zöld Szíve HACS által meghatározott LEADER célterületek: A1 Helyi vállalkozások eszköz- és infrastrukturális fejlesztése A2 Helyi

Részletesebben

Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése

Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17.

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Bozzay Balázs Pannon Megújuló Energia Klaszter www.bfh.hu, 30/226 77 55 Környezetileg minimum

Részletesebben

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

Amikor a hátrányos helyzet előny

Amikor a hátrányos helyzet előny Amikor a hátrányos helyzet előny Az akadálymentes turizmus, mint versenyelőny és bevételforrás Több napra látogatók 1 3 éjszakát eltöltők száma (ezer fő) kiadásai, millió Ft egy fő egy napjára jutó költése

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

Pályázati figyelő 2011. június

Pályázati figyelő 2011. június 1 A) Magyar pályázatok ot i mértéke NEFMI önkormányzati múzeumok támogatására Önkormányzatoknak, általuk fenntartott muzeális intézmények új, állandó kiállításaira, illetve Pest megyében és Budapesten

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek 1. Honnan érkeztek expat vezérigazgatóik és országmenedzsereik? Az expat országmenedzserek 42%-a Nyugat-Európából vagy az Egyesült Államokból érkezik, 58%-uk

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben