LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ VESZPRÉM MEGYE VÍZMINŐSÉGÉNEK VÉDELMÉRŐL 2010.
|
|
- Andrea Királyné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ VESZPRÉM MEGYE VÍZMINŐSÉGÉNEK VÉDELMÉRŐL Tartalom I. fejezet A Víz Keretirányelv és a Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervek ismertetése 2. oldal II. fejezet Veszprém megye vízminőségének ismertetése 5. oldal III. fejezet Rövid összefoglaló 9. oldal
2 I. FEJEZET Bevezetés Az Európai Unióban december 22-én, így Magyarországon is életbe lépett az új vízügyi szabályozás, a Víz Keretirányelv. Az alapgondolat, hogy a víz nem a szokásos kereskedelmi termék, hanem örökség, amit ennek megfelelően szükséges óvni, és a vízkészletekkel való gazdálkodásnak biztosítania kell azok hosszú távú megőrzését. A Víz Keretirányelv keretet kíván biztosítani a vízzel kapcsolatos szabályozásoknak, és azoknak az általános céloknak, hogy a folyók, patakok, tavak, felszín alatti vizek jó állapotot érjenek el 2015-re. A szükséges intézkedéseket tartalmazó Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervek (röviden: VGT) 2009-ben készültek el. Magyarország vízminőségi állapotának általános bemutatása A Duna vízgyűjtője Európa második legnagyobb vízgyűjtője, melynek területe km², km hosszú. A Duna medence összesen 19 országot érint. Magyarország teljes területével a Duna vízgyűjtő terület közepén helyezkedik el. A Duna, mint a legnagyobb Fekete-tengerbe ömlő folyó, jelentős mértékben hozzájárul annak eutrofizálódásához és szennyezéséhez. Két legnagyobb mellékfolyója a Tisza és a Száva. A Tisza vízgyűjtő a Duna legnagyobb területű részvízgyűjtője ( km2), amelyen öt ország osztozik. A Duna vízgyűjtőn több mint 81 millió ember él. A Duna vízgyűjtő területe Víz Keretirányelv szerint az EU tagállamoknak 6 évenként kell a vízgyűjtő gazdálkodási tervet készíteniük. Az első tervet ig kellett összeállítani. A Duna vízgyűjtő gazdálkodási terve a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) koordinálásával készült. ( A nemzetközi és határvízi kapcsolatok Magyarország szempontjából létfontosságúak, hiszen felszín alatti vízkészletünk jó része és felszíni vízkészleteink több mint 90%-a határon túlról érkezik. A határral osztott vízgyűjtőkkel, víztestekkel kapcsolatos egyeztetések hivatalos testületei a Határvízi Bizottságok. 2
3 Magyarországon a VKI fogalom meghatározásait követve, a következő víztest kategóriák kerültek kijelölésre: természetes felszíni vizek: vízfolyás és állóvíz víztestek, erősen módosított víztestek: olyan természetes eredetű felszíni vizek, amelyek az emberi fizikai tevékenység eredményeként jellegükben jelentősen megváltoztak, fenntartásuk e megváltozott formában azonban több szempont alapján is indokolt; felszín alatti víztestek valamint a természetes felszíni vizekhez hasonló, de az ember által kialakított mesterséges víztestek Magyarország területét 185 felszín alatti víztest, 952 felszíni vízfolyás és állóvíz víztest vízgyűjtő teljesen lefedik. Az EU Víz Keretirányelv alapján a 10 km2-nél nagyobb vízgyűjtővel rendelkező vízfolyásokat kellett kijelölni víztestként, mint a vízhálózat jelentős elemét vagy elemeit. Ezek alapján 25 típus került kijelölésre, ebből három a Duna vízgyűjtő kerület szintjén meghatározott, Duna-víztest típus. A VKI alap célkitűzése a vizek jó állapotának, illetve a mesterséges és erősen módosított felszíni víztestek esetében a jó ökológiai potenciáljának elérése. A víztestek minősítésének alapvető célja annak bemutatása, hogy az egyes víztestek jelenlegi állapota milyen, a célul kitűzött állapothoz képest, a minősítés által jelzett problémák azonosítása, vagyis annak meghatározása, hogy a jó állapottól/potenciáltól való eltérésnek milyen okai vannak, melyek az intézkedések tervezésének alapja. Magyarország területét (teljes egészében a Duna vízgyűjtőjén fekszik) 42 tervezési alegységre osztották fel. Veszprém megyében a Balaton, a Cuhai Bakony-ér és Concó, az Észak-Mezőföld és Keleti Bakony, a Marcal, a Rába vízgyűjtő területe található. A VGT-k, a véleményezések megtekinthetők a cím alatt. A tervek részletesen bemutatják a vízgyűjtő területeket, elemzik a vizek ökológiai, mennyiségi és minőségi állapotát, a vizek szabályozottságával, a tápanyag és szerves anyag terheléssel, a veszélyes anyagokkal, és egyéb szennyezésekkel kapcsolatos problémákat. Ismertetik a megoldásokat, a célkitűzéseket és az intézkedéseket. Meghatározzák azokat a vízfolyásokat is, melyeknél csak 2015-nél később, 2021-re, illetve 2027-re teljesíthetők a feltételek. A tervek elkészülése után kezdődik a részletes tervek kidolgozása majd a megvalósítás. A víztestek (vízfolyás szakasz, állóvíz) szintjén történő kivitelezés a tervek szerint a konkrét területhez kötődő érdekeltek feladata. 3
4 A VKI szerint napi 10 m3 ivóvizet szolgáltató, vagy 50 fő ivóvízellátását biztosító (jelenleg működő vagy erre a célra távlatilag kijelölt) vízkivétel környezetét védelemben kell részesíteni. Ennek a hazai gyakorlat a közcélú vízbázisok esetén megfelel. Ivóvízkivételre használt, vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni vizek védettségét a 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet mondja ki. A rendeletben rögzített 16 felszíni vízkivétel 7 esetben a Balatonból történik. Magyarországon az ivóvíz célú vízkivételek közel 95 %-a származik felszín alatti vízből (ezen belül a parti szűrésű vízkivételek aránya 38 %). A felszín alatti ivóvízbázisok védelmét a 123/1997 (VII.18.) Korm. rendelet szabályozza, amely az üzemelő, a tartalék és a távlati vízbázisokra egyaránt vonatkozik és hatálya alá a jelenlegi nyilvántartás szerint 1755 közcélú felszín alatti ivóvízbázis tartozik. A vízbázisok védelmét biztosító védőidomok és védőterületek meghatározásának szükségességét ugyancsak a már idézett, többször módosított 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet írja elő. Közcélú felszíni vízbázisok esetében a belső, külső és a hidrológiai védőterületeket, a közcélú, sérülékeny felszín alatti vízbázisnál pedig a belső, külső és hidrogeológiai védőidomokat és védőterületeket hatósági határozattal is ki kell kijelölni. Összesítve, eddig 718 vízbázis védőidomát, illetve védőterületét határozták meg vagy folyamatban van a meghatározás. A tápanyag- és nitrát-érzékenység szempontjából kitüntetett területeket a 240/2000 (XII. 23.), illetve a 27/2006 (II. 7.) Korm. rendeletek határozzák meg. Kijelölt tápanyag-érzékeny területek a Balaton, a Velencei-tó, és a Fertő tó vízgyűjtő területe, amelyek egyben nitrát érzékeny területek is. A nitrát érzékeny területek kijelölése évente aktualizálható és négyévenként felülvizsgálható. Ez utóbbira legközelebb 2011-ben, a 2012-ben induló következő Nitrát Akcióprogram előkészítéseként lesz lehetőség, figyelembe véve a felszíni és a felszín alatti víztestekre vonatkozó állapotértékelés eredményeit és a Nitrát Irányelv szempontjait. A fürdővizek kijelölésének elveit a 78/2008 (IV. 3.) Korm. rendelet határozza meg. A rendelet szabályozza a fürdőhely kijelölésének eljárási rendjét, a vízminőség ellenőrzésének szabályait, a minősítés és a védőterület kijelölésének módját. Jelenleg 256 potenciális fürdőhelyet tartanak nyilván, ebből 224 állóvíz, 32 pedig folyók mentén található. Az állóvízi strandok túlnyomó többsége nagy tavaink vízpartján található (a Balatonon 154, a Velencei-tavon 9, a Tisza-tavon 4 strand). A többi fürdőhelyet holtágakon és kavicsbánya tavakon alakították ki. A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet szerint a víz jó állapota/potenciálja elérése és fenntartása a természetvédelmi célok egyidejű teljesítésével lehet eredményes. A VGT szempontjából kiemelt területek: A természet védelméről szóló évi LIII. törvény (Tvt) alapján meghatározott országos jelentőségű területek. Védett természeti területek a felszíni és a felszíni kapcsolattal rendelkező felszín alatti víztestek túlnyomó részét érintik. A felszíni víztestek 75 %-a, míg a felszínnel közvetlen kapcsolatban lévő felszín alatti víztestek szinte mindegyike érint védett területet. A vízi élőhelyek védelme szempontjából külön rendelet vonatkozik az ún. halas vizekre. A védettséget a 6/2002 (XI. 5.) KvVM rendelet mondja ki. Összesen 7 vízfolyás szakaszról van szó, a dévéres vizek között található a Tapolca-patak Hegymagas és Tapolca között. A felszíni vizek fizikai-kémiai állapotát veszélyeztető felszín alatti vizek elemzése gyakorlatilag a nitrátra egyszerűsödött. 22 vízfolyás víztest esetében merült fel, hogy nem jó kémiai állapotukat a tápláló felszín alatti víz okozza. A szennyezést területi arányait tekintve elsősorban a mezőgazdasági nitrogén felhasználás okozza. A veszély legfőbb forrását a múltban keletkezett szennyezések sokszor rejtett formái jelentik. A városi területeken az urbanizáció hatása többszörösen jelentkezik, melynek következtében a felszíni lefolyásában általában a szennyező anyagok széles skáláját találhatjuk (pl. nehézfémek, szénhidrogének, PAH-ok, bakteriális szennyezés). Az érintett felszín alatti víztestek száma 10, túlnyomó részük a Dunántúli- 4
5 középhegység területéhez és peremvidékeihez kapcsolódik, érintettek még az Alföldön a Duna- Tisza közi hátság és a Nyírség egyes részei. A termelő kutakban és a megfigyelő kutakban kimutatott szennyezések alapján 16 vízbázis tekinthető szennyezettnek, ebből 7-ben a szennyezés már a termelő kutakat is elérte. A leggyakrabban előforduló szennyezőanyag a nitrát, de a növény-védőszer triazin és a pontszerű forrásokból származó klórozott szénhidrogének is többször szerepelnek az okok között. Termelő kutakat elérő szennyeződés: Szekszárd (ammónium, nitrát és klórozott szénhidrogén), Verőcemaros (nitrát), Dunakeszi (nitrát), Fót (nitrát, triazin), Szikszó (nitrát, szulfát), Dejtár (nitrát). Megfigyelő kutakban kimutatott szennyeződés: Debrecen I. (klórozott szénhidrogén), Pécs-Tortyogó (nitrát, triazin, szulfát), Bogádmindszent (triazin), Gödöllő Dél és Észak (nitrát, triazin), Edelény (nitrát, szulfát), Tótvázsony (nitrát), Nemesvámos (nitrát, a vízátvezetést megelőzően). A víztestek állapotával kapcsolatos jelentős problémák mögött különböző emberi hatások következményei állnak. A célként kitűzött jó állapot elérését akadályozó hatások között leggyakrabban a szerves és tápanyag-terhelések, a veszélyes anyagokkal történő szennyezés és a hidrológiai és morfológiai elváltozást okozó emberi beavatkozások állnak, mint pl. a vízfolyások és állóvizek vízjárásában bekövetkező változások. A VKI alapkövetelménye szerint a megállapított célokat 2015-ig el kell érni. A környezeti célkitűzés csak akkor érhető el, ha valamennyi intézkedés megvalósul és hatásuk meg is jelenik a vizek állapotában. Ez a gyakorlatban jellemzően így nem valósítható meg. Lehetnek olyan víztestek, ahol a jó állapot/potenciál csak a következő kétszer 6-éves tervciklusban érhető majd el 2021-es vagy 2027-es határidővel, illetve lehetnek olyan természetes víztestek is, amelyekre hosszútávon is csak enyhébb cél megvalósításának van realitása. Emiatt a VKI lehetővé teszi mentességek alkalmazását megfelelő és alapos indoklás alapján. Mentességi vizsgálat volt szükséges az összes vízfolyás víztest 90%-ra, az összes állóvíz 78%-ra és a felszín alatti víztestek 31%-ra. A leggyakoribb műszaki ok az, hogy jelenleg nem ismert megbízhatóan a víztest állapota (ún. szürke víztestek), illetve a kedvezőtlen állapot oka és ezért további előkészítő munka (monitoring, felmérések, vizsgálatok) szükséges az intézkedések tervezéséhez. A VGT koncepcionális terv, a víztestenként megadott intézkedések teljes körű alkalmazásával a kitűzött célok nagy valószínűséggel elérhetők. Kiemelt jelentősége a 2015-ig tervezett intézkedéseknek van. A további tervezés során legkésőbb 2012-ig meg kell teremteni az intézkedési program végrehajtásának feltételeit, amelyben kimagasló szerepe lesz a monitoring rendszerek továbbfejlesztésének, a jogszabályi környezet megfelelő módosításának, a finanszírozási lehetőségek kialakításának és általában az ún. átfogó, az egész országra érvényes intézkedések elindításának. II. FEJEZET Veszprém megye vízminőségének ismertetése A Balaton jó ökológia és kémiai állapotú, azonban a foszforterhelése még mindig 40 % -kal magasabb a 2025-re kitűzött céltól. Nitrát és ammónium szennyezés tekintetében a Balatonfelvidéken valamint a Tapolcai, Tapolcafői források vízgyűjtő területén mezőgazdasági, települési és ipari eredetű szennyeződések vannak. Okai a csatornázatlan településeken a szikkasztás, háztáji állattartásból származó trágya, a nem megfelelő mezőgazdasági gyakorlat a trágyázásban, műtrágyázásban, az ipartelepekről származó szennyezések. A víztestek mennyiségi szempontból jó állapotban vannak, kivéve az egyik karszt víztestet, a Dunántúli középhegység - Tapolcai, Tapolcafői-források nevű vízgyűjtőt, melynek gyenge állaga az egykor túlzott bányászati vízkivétel 5
6 miatt alakult ki, a bányászati vízkitermelés miatt sok forrás elapadt, vagy hozamuk jelentősen csökkent. A Cuhai Bakony-ér és Concó vízgyűjtő területe a Bakony északi és a Vértes észak-nyugati vizeit gyűjti össze és vezeti a Dunába. Az alegység legnagyobb területe Komárom - Esztergom megye területére esik, Veszprém megyéből Zirc és környéke érintett. A területen a vízfolyások egyike sem éri el a jó ökológiai állapotot, a medrek feliszapoltsága, a túlzott növénnyel való benőttsége, a mederbe vezetett kommunális szennyvíz mennyisége és esetenként minősége, a mezőgazdasági területekről származó szennyeződések miatt. A vizek kémiai állapota jó, mennyiségi állapotukban hiány mutatható ki. Az Észak - Mezőföld és Keleti Bakony vízgyűjtő területe a Séd Nádor - Gaja vízrendszert foglalja magába, Veszprém megyén kívül érinti még Fejér és Komárom-Esztergom megyét. A vízrendszer gerincét a Nádor- csatorna adja, mely 110 km hosszan szeli át a Mezőföld és a Sárrét térségét. Az alegységhez tartozó Veszprém megyei városok Veszprém és Várpalota. Mennyiségi szempontból az alegységi víztestek jó állapotban vannak, kivétel azonban Veszprém térsége, ahol a vízutánpótlás és a vízkivétel közel azonos mértékű, így a vízkivétel ebben a térségben tovább jelentősen nem növelhető. Várpalota, Balinka, Kincsesbánya térségi bányászatok megszűnése után a kasztvízszint emelkedése jelentős ütemben folytatódik. Vízminőségi szempontból általában elmondható, hogy a vízgyűjtő testek gyenge illetve mérsékelt állapotban vannak. A víztestek többsége nem volt monitorozva, ezért nem készült biológiai és kémiai minősítés. A Veszprémtől a Vértes lábáig húzódó terület gyenge kémiai minősítésű, mezőgazdasági, települési és ipari eredetű szennyeződést mutat, különös tekintettel a nitrát szennyezésre. Ez több ivóvízbázist ellehetetlenített (Tótvázsony, Hidegkút, Nemesvámos), a vízellátást Veszprém város vízbázisokról igyekeznek megoldani, így azonban a karsztvíz csökkenés miatt a nitrát szennyeződés Veszprém város alap vízbázisait veszélyeztetheti (ez azonban még csak elméleti feltételezés, méréssel nincs alátámasztva). Papkeszi, Vilonya, Litér, Hajmáskér, Pétfürdő vízellátásánál is komoly kockázat a nitrát szennyeződés, de jelenleg negatív irányú változás nem mutatható ki. Ipari jellegű szennyező hatás Veszprém, Peremarton-gyártelep, Várpalota, Pétfürdő térségében főleg nitrát formájában jelentkezik (külszíni bányászat, műtrágya és robbanóanyag gyártás). A szennyezés okai még a szikkasztás, a háztáji állattartásból eredő trágya, a nem megfelelő mezőgazdasági gyakorlat, a trágya szakszerűtlen elhelyezése. A Marcal Malomsoktól a torkolatig, a Rába vízfolyásáig tart, Veszprém megyéből Sümeg, Ajka, Pápa környéke tartozik ide. A vízgyűjtőn vannak olyan mederszakaszok, melyekben az év nagy részében nincs víz, ennek okozója általában valamelyik vízhasználó, akik nem biztosítják az alatta levő mederszakaszon az ökológiai vízmennyiséget. Mennyiségi problémát az okozza, hogy a bányászati tevékenység megszűnése után jelentősen csökkent a vízhozam. A meliorációs munkák következtében a medret nagy mélységgel és szélességgel alakították ki, az érkező kevés víz szétterül, sok helyen eutrofizálódik a pangó víz miatt elburjánzik, a halfauna elszegényedik. Jelentősek a Nyirád térségi ivóvíz kutak termelése, a Pápa-tapolcafői vízmű kutak, Adásztevel, Gógánfa és Gyepűkaján körzetében települt vízmű karsztkivétele, valamint az Ajkai medencére települt vízművek vízkivétele. A Marcal vízminőségi problémái között szerepel, hogy az Ajkai timföldgyár a Torna patakba vezeti a tisztított szennyvízét, valamint több szennyvíztisztító telep is vízgyűjtő vízfolyásaiba engedi a tisztított kommunális szennyvízét, a mezőgazdaságból adódó szennyeződések, az állattartás, a hígtrágya öntözés. Néhány szennyvíztisztító telep tisztító kapacitása nem megfelelő (pl. Bakonybél, Úrkút), valamint illegális szennyvízbekötések, hulladéklerakók is megtalálhatók egyes helyeken. Az alegységhez tartozó víztestek többsége nem éri el a jó ökológia állapotot. A Rába a Duna egyik legjelentősebb magyarországi mellékfolyója, az Alpok délkeleti és a Bakony északnyugati lejtőin eredő folyók befogadója, a Kisalföld medencéjén keresztül érik el a Mosoni- 6
7 Dunát. Vízgyűjtőjét átmetszi az osztrák-magyar államhatár, így annak egyharmada Ausztria, kétharmada Magyarország területére esik. Veszprém megyéből a Rába vízgyűjtője által érintett települések Kemenesszentpéter, Várkesző, Marcaltő, Malomsok. A Rábára, mint sajátosság a szélsőséges vízjárás a jellemző. A Rába alegységen a leggyakoribb problémák a felszíni víztesteken a vízfolyások szabályozottságából erednek. Sok vízfolyás átjárhatatlan hossz- és keresztirányban is, az árvízvédelmi és az egyéb szabályozási művek miatt. Jelentős táp- és szerves anyag problémát jelentenek a települési és a mezőgazdasági diffúz szennyezők, ezek mellett a hulladéklerakók és az állattartó telepek is hozzájárulnak a víztestek szennyeződéséhez. Szintén jelentős hatással bírnak a kommunális szennyvíztisztítók tisztított szennyvizei is. Az alegység legfontosabb problémái a szomszédos országból érkező szennyezések. Fontos probléma még a települések vízkár általi veszélyeztetettsége, valamint az alegység északi területein a vízszintsüllyedés okozta ökológiai károsodások. Vízellátási rendszer Veszprém megye vízellátási rendszer három részre osztható. A Balaton parti településeket a Balatonra, mint vízbázisra telepített felszíni víztisztítók látják el megfelelő minőségű ivóvízzel, a DRV Zrt. Észak-nyugat és Dél-Balatoni Igazgatóság üzemeltetésében. A megye középső, talajtani szempontból mészköves terület jórészt karsztvízzel van ellátva, a veszprémi Bakonykarszt Zrt. üzemeltetésében. A megye északi és nyugati részén általában mélyfúrású kutak biztosítják az ivóvizet a Pápai Vízmű és a Bakonykarszt Zrt. szolgáltatásában. Veszprém megye ivóvíz minősége megfelelő a szoros szolgáltatói önkontroll és a folyamatos hatósági vizsgálatoknak köszönhetően. A nagyobb szolgáltatók mellett több kisebb is működik, illetve a szomszédos Fejér és Vas megyéből is szolgáltatnak vizet egy-egy településre. Vízminőség problémák a vezetékes ivóvíznél Az ivóvíz minőség szempontjából a legnagyobb problémát a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 6. sz. melléklete előírása okozza, mely szerint december 25-ig teljesítendő feladatként jelölte meg az ivóvízminőség javításának határidejét azoknál a településeknél, ahol a közüzemi szolgáltatott ivóvíz nitrittartalma 0,5 mg/l-nél nagyobb koncentrációjú, az arzéntartalom 0,03-0,01 mg/l közötti koncentrációjú, az ammónium tartalom a 0,5 mg/l értéket meghaladja. Veszprém megyében elsősorban az ammónium szennyezés jellemző. A nitrit határérték túllépésével kapcsolatos monitoring rendszer óta működik. Azokon a településeken, ahol magasabb a nitrittartalom, a csecsemők és a várandós nők részére nitritmentes ivóvíz szállításáról gondoskodik a szolgáltató és az önkormányzat. Több település vízminőségének javítása érdekében folyamatban vannak KEOP pályázatok: Kerta gesztorságával a KEOP pályázatban a II. fordulóba átengedve Adorjánháza, Csögle Apácatorna, Egyházaskesző, Iszkáz, Karakószörcsök, Kiscsősz, Kerta, Nagypirit, Kispirit, Egeralja, Tüskevár, Várkesző települések vízminőség javító programja. Az Új Atlantisz Többcélú Társaság Borszörcsök arzén, ammónium szennyeződése ügyében készíttetett programot. Hidegkút Tótvázsonnyal együtt a nitrát szennyeződés miatt nyújtott be pályázatot. Külsővat az ammónium szennyeződés miatt a szomszédos Vas megyei Merseváttal együtt pályázik. A Pápai Vízmű pályázatot nyújtott be Magyargencs, Marcalgergelyi és Vinár ammónium ill. nitrát szennyeződésének megszüntetése ügyében, melyet azonban elutasítottak. A vízműszolgáltatók 1. Bakonykarszt Zrt. A Bakonykarszt Zrt. által üzemeltetett 76 vízbázisból 59 sérülékeny földtani környezetben van. Az ivóvíz 82 százaléka karsztvíz, a vízbázisok utánpótlódási területének 73 százaléka a felszín irányában teljesen nyitott, a vízkészlet 19 százaléka pedig csak lokális földtani védelemmel 7
8 rendelkező vízadókból származik, és csupán nyolc százaléka védett helyzetű. Az adottságok miatt - az ország veszélyeztetett vízbázisainak 12 százaléka a társaság működési területén található - a vízbázis védelme a vízszolgáltatás kifejezetten hangsúlyos feladata. A Bakonykarszt Zrt. az 1980-as évek eleje óta kiemelt feladatának tekinti a sérülékeny vízbázisok védelmét. Az 59 ilyen vízbázisból jelenleg 29-nek határozatilag elrendelt a védőterülete, míg 14 esetében idén adják ki az elrendelő határozatokat. Ezzel az év végéig a vízbázisok közel 75 százaléka esetében biztosítják az ivóvízkészletek védelmét. A hátralévő 16 vízbázis-védelmi feladatból kilenc vízbázis esetében készülnek el a vízbázis-védelmi biztonságba helyezési diagnosztikai tervek a KEOP - vízbázisvédelmi projekt keretében. Az ezen felüli hét vízbázis üzemen kívüli, kis kapacitású, kedvezőtlen vízminőségű (pl. Olaszfalu ásottkút, Hidegkút Nagyforrás), így várhatóan nem védhető vízbázis, illetve egyes vízbázisok nem szerepelnek a KvVM által kiadott sérülékenységi listában (pl. Bakonybél 1. és 2. sz. kutak), ezért ezen vízbázisok ebben a vízbázis-védelmi projektben nem vehettek részt. Az Üzemelő sérülékeny vízbázisok védelme a Bakonykarszt Zrt. szolgáltatási területén című pályázatban az eplényi önkormányzat gesztorsága mellett 23 önkormányzat - Bakonyoszlop, Bakonyszentkirály, Csehbánya, Csesznek, Dabronc, Dabrony, Doba, Gógánfa, Hajmáskér, Hetyefő, Keléd, Litér, Megyer, Nagyalásony, Oroszi, Rigács, Somlószőlős, Ukk, Veszprém (Gyulafirátót), Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes - vesz részt. Ezzel a projekttel válik teljessé a Bakonykarszt Zrt. által üzemeltetett sérülékeny vízbázisok védőterületeinek lehatárolása, és válik lehetővé a diagnosztikai dokumentációk birtokában valamennyi sérülékeny ivóvízbázis védőterületének hatósági elrendelése. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőhelyi Főigazgatóságának közleményei alapján természetes ásványvízzé nyilvánították több kút vizét a Bakonykarszt Zrt. területén (honlap: ÁNTSZ/Országos Intézetek/Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőhelyi Főigazgatóság/ásványvizek): Monostorapáti vízmű kút Várpalota-Inota karsztkút Zirc 1. számú kút Zalagyömörő K-4 OKK számú kút 2. Pápai Vízmű Zrt. A Pápai Vízmű Zrt. területén 12 működő vízbázis van, 1 sérülékeny nyitott karszt (Pápa-Tapolcafő), 1 fedett karszt (Adásztevel), és 10 egy-egy települést ellátó vízműrendszer védett vízbázisokkal, de vízminőségi problémákkal - határérték feletti az ammónia, mangán, vas (Gecse, Vaszar, Takácsi, Mihályháza, Nemesszalók, Magyargencs, Kemenesszentpéter, Marcalgergelyi, Szergény, Pápoc). A Pápa-Tapolcafői vízbázis védelembe helyezési terve elkészült, a védőidomok kijelölése és az intézkedések meghatározása folyamatban van. Pályázni csak jogerős védelembe helyezési határozat birtokában lehet, így jelenleg a vízmű még nem tud pályázni. A 10 vízbázis közül 7-nél megoldott a vas-mangántalanítás, illetve vas-mangán-ammónia mentesítés. 3 vízbázisnál, mely öt települést érint, a vízminőség javítás érdekében folyamatban van pályázat. 3. Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Veszprém megyében 7 sérülékeny vízbázist üzemeltet: Aszófő, Balatonfüred, Balatonhenye, Balatonudvari, Csopak, Felsőörs, Nyirád. A Balatonalmádi/Ferencforrás sérülékeny vízbázis 2010-ben felhagyásra került a bakteriális szempontból nem kielégítő vízminőség miatt. Balatonhenye kivételével az összes vízbázison elkészültek a diagnosztikai feladatok ben a DRV Zrt. elvégezte a korábban elkészült biztonságba helyezési tervek felülvizsgálatát. Ez a szennyező források újbóli száma vételét, a megfelelő ellenintézkedések kidolgozását, több esetben pedig a módosult vízkivételek miatt a védőterületek újramodellezését 8
9 jelentette. Ezen felülvizsgálati tervek benyújtása a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség felé megtörtént. A benyújtott tervek műszaki tartalmának elfogadása folyamatban van, elfogadásuk várhatóan év végére várható, a hatósági határozat kiadása legkésőbb év végére megszületik. Balatonhenye település sérülékeny vízbázisának biztonságba helyezése több más, Somogy-megyei vízbázissal együtt a KEOP - pályázaton belül indul el. A diagnosztikai fázis augusztus végéig befejeződik. Sikeres pályázat esetén a biztonságba helyezési terv elkészítése, majd annak benyújtása az illetékes hatóságok felé év elején várható, a védőterületek kijelölése pedig II-III. negyedévben. III. FEJEZET Rövid összefoglaló Az Európai Unióban december 22-én, így Magyarországon is életbe lépett az új vízügyi szabályozás, a Víz Keretirányelv. Az alapgondolat, hogy a víz nem a szokásos kereskedelmi termék, hanem örökség, amit ennek megfelelően szükséges óvni, és a vízkészletekkel való gazdálkodásnak biztosítania kell azok hosszú távú megőrzését. A Víz Keretirányelv keretet kíván biztosítani a vízzel kapcsolatos szabályozásoknak, és azoknak az általános céloknak, hogy a folyók, patakok, tavak, felszín alatti vizek jó állapotot érjenek el 2015-re. A szükséges intézkedéseket tartalmazó Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervek (röviden: VGT) 2009-ben készültek el. A Víz Keretirányelv szerint az EU tagállamoknak 6 évenként kell a vízgyűjtő gazdálkodási tervet elkészíteniük. Magyarország területét (teljes egészében a Duna vízgyűjtőjén fekszik) 42 tervezési alegységre osztották fel. Veszprém megyében a Balaton, a Cuhai Bakony-ér és Concó, az Észak-Mezőföld és Keleti Bakony, a Marcal, a Rába vízgyűjtő területe található. A VGT-k, a véleményezések megtekinthetők a cím alatt. A tervek részletesen bemutatják a vízgyűjtő területeket, elemzik a vizek ökológiai, mennyiségi és minőségi állapotát, a vizek szabályozottságával, a tápanyag és szerves anyag terheléssel, a veszélyes anyagokkal, és egyéb szennyezésekkel kapcsolatos problémákat. Ismertetik a megoldásokat, a célkitűzéseket és az intézkedéseket. Meghatározzák azokat a vízfolyásokat is, melyeknél csak 2015-nél később, 2021-re, illetve 2027-re teljesíthetők a feltételek. A tervek elkészülése után kezdődik a részletes tervek kidolgozása majd a megvalósítás. A víztestek (vízfolyás szakasz, állóvíz) szintjén történő kivitelezés a tervek szerint a konkrét területhez kötődő érdekeltek feladata. A Veszprém megyéhez tartozó felszíni és felszín alatti vizek minőségét veszélyeztetik az ipartelepekről származó szennyezések, a nem megfelelő mezőgazdasági gyakorlat a trágyázásban, műtrágyázásban, a háztáji állattartásból származó trágya, a medrek feliszapoltsága, a túlzott növénnyel való benőttsége, csatornázatlan településeken a szikkasztás, komoly kockázat a nitrát szennyeződés. Néhány szennyvíztisztító telep tisztító kapacitása nem megfelelő, valamint illegális szennyvízbekötések, hulladéklerakók is megtalálhatók egyes helyeken. Veszprém megye vízellátási rendszere három részre osztható. A Balaton parti településeket a Balatonra, mint vízbázisra telepített felszíni víztisztítók látják el megfelelő minőségű ivóvízzel, a DRV Zrt. Észak-nyugat és Dél-Balatoni Igazgatóság üzemeltetésében. A megye középső, talajtani szempontból mészköves terület jórészt karsztvízzel van ellátva, a veszprémi Bakonykarszt Zrt. üzemeltetésében. A megye északi és nyugati részén általában mélyfúrású kutak biztosítják az ivóvizet a Pápai Vízmű és a Bakonykarszt Zrt. szolgáltatásában. Veszprém megye ivóvíz minősége megfelelő a szoros szolgáltatói önkontroll és a folyamatos hatósági vizsgálatoknak köszönhetően. A nagyobb szolgáltatók mellett több kisebb is működik, illetve a szomszédos Fejér és Vas megyéből is 9
10 szolgáltatnak vizet egy-egy településre. Veszprém megyében az ivóvíz minőséget elsősorban az ammónium szennyezés veszélyezteti. A nitrit határérték túllépésével kapcsolatos monitoring rendszer óta működik. Azokon a településeken, ahol magasabb a nitrittartalom, a csecsemők és a várandós nők részére nitritmentes ivóvíz szállításáról gondoskodik a szolgáltató és az önkormányzat. A vízbázis védelem a vízszolgáltatás kifejezetten hangsúlyos feladata. A Bakonykarszt Zrt. által üzemeltetett 76 vízbázisból 59 sérülékeny földtani környezetben van. Az ivóvíz 82 százaléka karsztvíz, a vízbázisok utánpótlódási területének 73 százaléka a felszín irányában teljesen nyitott. A Pápai Vízmű Zrt. területén 12 működő vízbázis van, 1 sérülékeny nyitott karszt, 1 fedett karszt, és 10 egy-egy települést ellátó vízműrendszer védett vízbázisokkal, de vízminőségi problémákkal. A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Veszprém megyében 7 sérülékeny vízbázist üzemeltet. Több település vízminőségének javítása érdekében folyamatban vannak pályázatok, mint pl. Kerta gesztorságával 23 település a KEOP pályázatban vesz részt. Összeállította: Athanassoff Ibolya 10
TELEPÜLÉS TERÜLETFELHASZNÁLÁSI KATEGÓRIA HEKTÁR
1. függelék Területi mérleg TELEPÜLÉS TERÜLETFELHASZNÁLÁSI KATEGÓRIA HEKTÁR % Adásztevel hagyományosan vidéki települési térség 93,65 11,0 Adásztevel erdőgazdálkodási térség 113,26 13,3 Adásztevel mezőgazdasági
RészletesebbenA Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései
A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53
RészletesebbenHorváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.
RészletesebbenTelepülés Kistérség Nagytáj Középtáj Kistájcsoport
Település Kistérség Nagytáj Középtáj Kistájcsoport Ábrahámhegy Tapolcai kistérség Dunántúli-dombság Balaton-medence 4.1.15. Adásztevel Pápai kistérség Kisalföld Marcal-medence 2.2.13. Adorjánháza Ajkai
Részletesebben"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29.
"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29. Főbb vízfolyások (16 db): Veszprémi-séd (3 vt.) Nádor csatorna (2 vt.) Séd-Sárvizi malomcsatorna Gaja-patak (3 vt.)
Részletesebben2572 Veszprém, Csolnoki F.M.Kh.Ri. ellátási területe Közigkód Település Lakos Közigkód Település Lakos
melléklet 2572 Veszprém, Csolnoki F.M.Kh.Ri. ellátási területe 01 Belgyógyászat 30526 Alsóörs 1343 05838 Balatonalmádi 8256 29461 Balatonfõkajár 1471 02219 Balatonfûzfõ 4305 05148 Balatonkenese 3556 03559
RészletesebbenBAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Zrt. által vízellátással ellátott települések. Nagyvázsony Üzemvezetőség által üzemeltetett rendszerek és települések
Ivóvízellátás (A táblázat a megye településeinek szolgáltatókénti bontásában rögzíti az egyes települések kapcsolatát) BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Zrt. által vízellátással ellátott települések Nagyvázsony
RészletesebbenBAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Zrt. által közcsatornával ellátott települések. Nagyvázsony Üzemvezetőség által üzemeltetett rendszerek és települések
Szennyvízcsatorna ellátás (A táblázat a megye településeinek szolgáltatónkénti bontásában rögzíti az egyes települések kapcsolatát) BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Zrt. által közcsatornával ellátott települések
RészletesebbenKatona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:
RészletesebbenKözszolgáltatási szerződés I. számú melléklet: A gyűjtőkörzetekhez tartozó települések listája Sorszám Település Ajkai gyűjtőkörzet 1 Adorjánháza 2 Ajka 3 Apácatorna 4 Bakonyjákó 5 Bakonypölöske 6 Bodorfa
RészletesebbenMUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények
Mohácsi Csilla A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem
RészletesebbenVizeink állapota 2015
Vizeink állapota 2015 Dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna BM Budapest, 2015. október 29. MHT www.vizeink.hu Kvassay Jenő Terv: 1. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2 2015) 2. Nemzeti Vízstratégia
RészletesebbenFelszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben. Tahy Ágnes
Felszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben Tahy Ágnes A Víz Keretirányelv és a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv A 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírja, hogy 2015-re (ill. 2021-re, 2027-re)
RészletesebbenVízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén
Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu
RészletesebbenFelszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok
Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek készítése Felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok Simonffy Zoltán BME Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve részvízgyűjtők Duna vgy. Tisza vgy. Balaton Dráva vgy.
Részletesebbenzkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi
Részletesebben, Budapest. stakeholder workshop TAKING COOPERATION FORWARD 1. Kiss Veronika- KSzI Kft.
2019.06.18., Budapest stakeholder workshop Kiss Veronika- KSzI Kft. TAKING COOPERATION FORWARD 1 Akcióterv és megvalósítási lehetőségek a hazai mintaterületeken TAKING COOPERATION FORWARD 2 . A PROJEKT
RészletesebbenAz Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.
Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt. 2009. szeptember 11. A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésének főbb jellemzői a VGT három ciklusa:
RészletesebbenBartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok
RészletesebbenA Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI
A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI Bányászati konferencia 2016 november 23-24 Egerszalók *Háttér
RészletesebbenBartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna
RészletesebbenVÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,
RészletesebbenCélok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások
Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások Dr. Rákosi Judit ÖKO Zrt. Átfogó cél A felszíni és felszín alatti vizek állapotának javítása, a jó állapot elérése 2015-ig Felszíni vizek (folyók,
RészletesebbenVeszprém megye területrendezési terv módosításával érintett települések
1.1 1.15. melléklet az 5/2011. (II. 28.) önkormányzati rendelethez 1.1. melléklet Veszprém megye területrendezési terv módosításával érintett települések Adásztevel, Adorjánháza, Ajka, Apácatorna, Bakonybél,
RészletesebbenKÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke Lasztovicza Jenő részére Veszprém Megyeház tér 1. 8200 Ügyszámunk: 27464 /2012.
RészletesebbenA Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről
A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről Gaul Réka Orsolya BM Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály maszesz, 2018. november 29 2 24 beérkező
RészletesebbenVeszprém Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság
Veszprém Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Cím Telefonszám Levelezési cím Fax: Földművelésügyi Igazgatóság 8200 Veszprém, Megyeház tér 1 88/590-472 8200 Veszprém, Pf.315 88/407-347 Földművelésügyi
RészletesebbenFelszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft
Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai
RészletesebbenDr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György
Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György 1 Miért fontosak a felszín alatti vizek? Felszín alatti vizek áramlási rendszere kondenzáció csapadék Párolgás Párolgás Beszivárgási terület
RészletesebbenKözepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai
Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai MASZESZ XIX. Országos Konferencia Lajosmizse, 2018. május 22-23. SZALAY GERGELY, VTK INNOSYSTEM KFT. Amiről
Részletesebbenrség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi
A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási
RészletesebbenÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos 4 részvízgyűjtő 42 alegység TERVEZÉSI SZINTEK VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEK Módszertani előkészítés Országos terv
RészletesebbenA Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban
A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Hegyi Róbert OVF Gál Nóra Edit MFGI Tolmács Daniella - MFGI FAVA 2016.04.06-07. Siófok Háttér Komplex érzékenységi és
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
RészletesebbenVíz az élet gondozzuk közösen
Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén
RészletesebbenVízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon
Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon Felszín alatti vizeink kémiai állapota Szőcs T. Zöldi I. Deák J. Tóth Gy. Cserny T. Magyar Állami Földtani Intézet, Vízügyi Tudományos Kutatóközpont,
RészletesebbenA felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi monitoring hálózata
A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi monitoring hálózata Bagi Márta 1, Maginecz János 1, Rotárné Szalkai Ágnes 2, Szalai József 1, Szurdiné Veres Kinga 1 FAVA 2018 Siófok 1 Országos Vízügyi Főigazgatóság,
RészletesebbenBevezetett helyi adók Veszprém megye január 1-jei állapot
Bevezetett helyi adók Veszprém megye 2009. január 1-jei állapot Vagyoni típusú adók 1 Adásztevel 1,5% 1000 Ft/nap 2 Adorjánháza 1000 Ft/év 3 Ajka 450 Ft/m2 I 230 Ft/m2 6000 Ft/év 2,0% 4000 Ft/nap 900 Ft/m2
RészletesebbenFelszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban
Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban Hegyi Róbert Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. NeKI VgyFo felszín alatti vizes feladatai Vízgyűjtő-tervezési
RészletesebbenKolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 37 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 6 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:
RészletesebbenA hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere
Előadó: Hoffmann György tanácsos Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. szeptember 5. Budapest Az engedélyeztetés jogszabályi háttere A vizek mezőgazdasági eredetű
RészletesebbenVeszprém. Veszprém. Veszprém. Veszprém. Veszprém. Veszprém. Veszprém. Veszprém. Veszprém. Veszprém. Veszprém. Veszprém. Veszprém. Veszprém.
Megye Cím Kerta Kúltúrház Kerta, Kossuth u 5. Somlójenő Művelődési Ház Somlójenő, Petőfi u. 99. Megyer Megyer, Fő u 24. Vid Vid, Széchenyi tér 14 Devecser Városi Művelődési Ház Devecser, Jókai u. 3. Városlőd
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. február 27-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete és Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete
RészletesebbenVeszprém megye Vagyoni típusú adók Kommunális jellegű adók Helyi iparűzési adó
Veszprém megye Vagyoni típusú adók Kommunális jellegű adók Helyi iparűzési adó 1 Adásztevel 1,5% 1000 Ft/nap 2 Adorjánháza 1000 Ft/év 3 Ajka 700 Ft/m2 6000 Ft/év 2% 4000 Ft/nap 70 Ft/m2 4 Alsóörs 700 Ft/m2
RészletesebbenVízgyűjtő-gazdálkodás
Vízgyűjtő-gazdálkodás Hajósy Adrienne Nők a Balatonért Egyesület Lajtmann József Reflex Környezetvédő Egyesület Őriszentpéter, 2016. április 29. Környezet- és természetvédő szervezetek 26. Országos Találkozója
Részletesebben8165/16 ek/gu/kk 1 DGE 1A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. április 22. (OR. en) 8165/16 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. április 21. Címzett: a delegációk ENV 239 FIN 242 AGRI 200 IND 79 SAN
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja A vízgyűjtő-gazdálkodás célja a felszíni (folyók, patakok, csatornák, tavak, tározók) és a felszín alatti vizek állapotának megőrzése és javítása, a jó állapot elérése
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt
RészletesebbenVÉDETT TERÜLETEK: IVÓVÍZBÁZISOK, FÜRDŐVIZEK, NITRÁT- ÉS TÁPANYAGÉRZÉKENY TERÜLETEK, HALAS VIZEK, TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSRA VONATKOZÓ EU IRÁNYELVEK ÉS INTÉZKEDÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A GYAKORLATI TERVEZÉSI FELADATOKBAN MHT XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS VÉDETT TERÜLETEK: IVÓVÍZBÁZISOK, FÜRDŐVIZEK,
RészletesebbenVGT intézkedések végrehajtása 2010-2012
VGT intézkedések végrehajtása 2010-2012 Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet 2013. január A Víz Keretirányelv és a vizes projektek A 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírja, hogy 2015-re (ill. 2021-re,
RészletesebbenIvóvízbázis-védelem Fejér megyében
Magyar Műszaki Értelmiség Napja A mérnökök szerepe a fenntartható fejlődés terén Ivóvízbázis-védelem Fejér megyében Tóth Sándor Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. május 11. Vízbázis-védelem
RészletesebbenSzolgáltatunk és védünk,
Szolgáltatunk és védünk, vagy hogyan is történt a miskolci karsztforrások védőidomának kijelölése Horányiné Csiszár Gabriella MIVÍZ Kft. vízbázisvédelmi koordinátor Almássy Endre XXIV. Konferencia a felszín
RészletesebbenVeszprém, Pápai út 41. ÜZLETSZABÁLYZAT. Az Üzletszabályzat hatályba lépésének napja: Az Üzletszabályzat alkalmazását kötelezően elrendelem:
Veszprém, Pápai út 41. ÜZLETSZABÁLYZAT Az Üzletszabályzat hatályba lépésének napja: Az Üzletszabályzat alkalmazását kötelezően elrendelem: Kugler Gyula vezérigazgató Veszprém, 2013. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ...
RészletesebbenNemzeti bizottságok. 27 A Dabronc Községi Nemzeti Bizottság iratai Lásd: XVII.2
XVII. Néphatalmi és különleges feladatokra alakult bizottságok Nemzeti bizottságok 1 A Veszprémi (megyei-járási-városi) Nemzeti Bizottságok iratai 1945 1949 0,73 ifm 2 Az Adásztevel Községi Nemzeti Bizottság
RészletesebbenOktóber 4. péntek. Október 5. szombat
2013. október hónapra tervezett sebességmérések (Veszprém MRFK) Nap Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye 08.30-09.30 8-as sz. főút Devecser és Ajka-Bakonygyepes közötti szakasza 09.50-11.00 Devecser,
RészletesebbenIvóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál
Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Felszín alatti vizek, mint a globális vízkörforgalom elemei Légkör víztartalma (néhány nap) Biomassza
RészletesebbenJegyzőkönyv. A Dunántúli-középhegység karsztvíz készletének mennyiségi, minőségi állapota című fórumról
Jegyzőkönyv A Dunántúli-középhegység karsztvíz készletének mennyiségi, minőségi állapota című fórumról A Kvassay Jenő terv elkészítése és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata című KEOP-7.9.0/12-2013-0007
Részletesebbenjellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )
Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó
RészletesebbenÁTNÉZETI TÉRKÉP. Velencei-tó (1-14 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest egyéb vízfolyás állóvíz víztest egyéb állóvíz vizes élőhely
i-tó (1-14 alegység) ÁTNZETI TRKP 1-1. térkép 0 2.5 5 7.5 10 km vasút autópálya főbb utak víztest egyéb víztest egyéb vizes élőhely i-tó (1-14 alegység) FELSZÍNI VÍZTESTEK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTA 5-1. térkép
RészletesebbenA felszín alatti víz minőségi állapota
A felszín alatti víz minőségi állapota Dunántúli-középhegység és Budapest környezete dr. Szőcs Teodóra 1 dr. Deák József 2 1 Magyar Állami Földtani Intézet, 2 GWIS Kft. FAV fórum Dunántúli-középhegység
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén Szabó Péter Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízgyűjtő-gazdálkodási referens Zamárdi 2015. október 21. BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐ 5 765
RészletesebbenTartalomjegyzék. A Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal hatáskörébe tartozó ügyek... 2. I. Általános szabályok...
Tartalomjegyzék A Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal hatáskörébe tartozó ügyek... 2 I. Általános szabályok... 2 1. Illetékességi terület:... 2 2. Az ügyfélfogadás rendje... 4 3. Az
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Csengeri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH033 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenBevezetett helyi adók Veszprém megye 2008. január 1-jei állapot
Bevezetett helyi adók Veszprém megye 2008. január 1-jei állapot Vagyoni típusú adók Kommunális jellegő adók Helyi iparőzési adó 1 Adásztevel 1,5% 1000 Ft/nap 2000.01.01 2 Adorjánháza 1000 Ft/év 1996.01.01
RészletesebbenKármentesítés az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben
Kármentesítés az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben ami a sorok között olvasva található Tahy Ágnes & all Kármentesítés aktuális kérdései 2011. március 17-18. A Víz Keretirányelv és a Vízgyűjtő-gazdálkodási
RészletesebbenA VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI FÓRUM
A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI FÓRUM ÁGOSTON BENCE, CSISZER ILDIKÓ, TÓTH GÁBOR, GONDA NIKOLETT, DUDÁS ÁRPÁD, PRIVÁCZKINÉ H. ZSUZSANNA VÍZTESTEK ÉS MINŐSÍTÉSÜK Terhelések és azok
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarország vízgazdálkodása. 5.lecke 1. Magyarország a legek országa: a Föld egyik
RészletesebbenA Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási
RészletesebbenVeszprém megyei műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények rendszere (1.2. 1.15. mellékletek)
Veszprém megyei műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények rendszere (1.2. 1.15. mellékletek) 1.2. A közúthálózat fő elemei Gyorsforgalmi út Főutak M8: (Ausztria) Szentgotthárd térsége Veszprém
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai
A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai Kovács Péter főosztályvezető Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Szervezeti változás (2014. január 01-től Belügyminisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Országos
RészletesebbenA Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet
A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtása
WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Kengyeli halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG979 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenMISKOLCI VÍZSZENNYEZÉS
MISKOLCI VÍZSZENNYEZÉS Eseményei és tapasztalatai Balatonfüred 2007. március 28-29. VÉDŐTERÜLET - VÉDŐIDOM KARSZTVÍZSZINT VÁLTOZÁS ÁRVÍZ A BÜKKBEN SZENNYEZŐFORRÁSOK JUHDÖGLŐ-VÖLGY JUHDÖGLŐ-VÖLGY 2006.
RészletesebbenMEGYE BOLT NÉV IR.SZ. VÁROS CÍM
MEGYE BOLT NÉV IR.SZ. VÁROS CÍM Veszprém coop mini 8256 Ábrahámhegy Patak u.1. Veszprém coop abc 1 8561 Adásztevel Árpád u. 4. Veszprém coop abc 1 8451 Ajka Padragi út 177. Veszprém Marci Abc 8400 Ajka
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 18. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. március 18. (OR. en) 7144/16 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: a Tanács Főtitkársága ENV 170 FIN 177 AGRI 136 IND 54 SAN 100 az Állandó Képviselők
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF
A BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF A VKI KONFORM VÍZMINŐSÉGI MONITORING A felszíni vízminőségi monitoring elemei: Általános kémiai jellemzők (a biológiát
RészletesebbenNEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI
NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI Dr. Kling István államtitkár, KvVM A felszíni és a felszín alatti vizek,
RészletesebbenHamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Az alegység és a fő víztestek Jelentős vízgazdálkodási problémák Erősen módosított
RészletesebbenFELADATÁTADÁSI SZERZŐDÉS 3. számú módosítása
101/2009. (VI. 18.) MÖK határozat A/ melléklete FELADATÁTADÁSI SZERZŐDÉS 3. számú módosítása amely létrejött egyrészről a (8200 Veszprém, Megyeház tér 1.; képviseli:, a megyei közgyűlés elnöke), mint a
RészletesebbenIII. Vízbázisvédelem fázisai
III. Vízbázisvédelem fázisai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Diagnosztikai fázis 2. Biztonságba
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Sóskúti halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH023 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenVízvédelem KM011_1. Vízkészlet-gazdálkodás. Vízkészletek. Vízkészletek
Vízvédelem KM011_1 2017/2018-as tanév II. félév 6. rész: A víz társadalmi-gazdasági körforgása Magyarországon Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ a Felsőörs Malomvölgyi vízbázis kijelölt védőterületeiről
8600 Siófok, Tanácsház u. 7., PF.: 59. Tel.: 84/501-000 GSM központ: 30/288-3460 E-mail: drv.zrt@drv.hu http://www.drv.hu TÁJÉKOZTATÓ a Felsőörs Malomvölgyi vízbázis kijelölt védőterületeiről Központ Az
RészletesebbenA Balaton és a vízgyűjtő-gazdálkodás
A Balaton és a vízgyűjtő-gazdálkodás Összefoglalás, 2015 március 2016 április Hajósy Adrienne Nők a Balatonért Egyesület Fonyód, 2016. április 19. A Víz keretirányelv és a társadalom A Víz-keretirányelv
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaugi Holt-Tisza 1.2. A víztest VOR kódja: AIH 134 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 3 Szerves kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó
RészletesebbenFELADATÁTADÁSI SZERZŐDÉS 3. számú módosítása
101/2009. (VI. 18.) MÖK határozat 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a fogszabályozási szakellátás feladatának ellátását Pápa, és Balatonfüred vonzáskörzetének települései kivételével 2014. július
RészletesebbenTahy Ágnes. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban
MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS SZEKCIÓ A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban 2016-2021 Tahy Ágnes Magyarország Alaptörvénye
RészletesebbenA vízgazdálkodás helyzete VÍZGAZDÁLKODÁS. A vízgazdálkodás állami feladatai VÍZGAZDÁLKODÁS VÍZKÉSZLETGAZDÁLKODÁS
VÍZGAZDÁLKODÁS A vízgazdálkodás helyzete Magyarország jelenlegi vízügyi politikáját alapvetõen a vízgazdálkodásról szóló, többször módosított 1995. évi LVII. törvény határozza meg. Tartalmában tükrözi
RészletesebbenÁTNÉZETI TÉRKÉP. Általér (1-6 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest egyéb vízfolyás állóvíz víztest egyéb állóvíz vizes élőhely
ÁTNZETI TRKP 1-1. térkép 0 2.5 5 7.5 10 km vasút autópálya főbb utak víztest egyéb víztest egyéb vizes élőhely FELSZÍNI VÍZTESTEK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTA 5-1. térkép bánya Ökológiai állapot / potenciál nem
RészletesebbenRészvételi és játékszabályzat
Részvételi és játékszabályzat Komposztáljon és nyerjen! Nyereményjáték részvételi és játékszabályzata 1. A MonDay Consulting Kft. (továbbiakban Szervező ) által szervezett nyereményjátékban (továbbiakban
Részletesebben2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi
RészletesebbenHATÁROZAT. Szám: 33/2014. (VII. 10.) MÖK határozat Tárgy: Döntés fogszabályozási szakellátási feladattal kapcsolatos pályázati felhívásról
VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT Szám: 33/2014. (VII. 10.) MÖK határozat Tárgy: Döntés fogszabályozási szakellátási feladattal kapcsolatos pályázati felhívásról 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat
RészletesebbenXXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL. Zöldi Irma OVF
XXXIII. Szombathely 2015. július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL Zöldi Irma OVF JOGSZABÁLYI HÁTTÉR a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a földtani
RészletesebbenAz európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése
Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna főosztályvezető helyettes
RészletesebbenMAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE
A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Telekhalmi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH031 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt
RészletesebbenA VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László
Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi
Részletesebben