SZAKDOLGOZAT Popper Eliza 2011.
|
|
- Alexandra Hegedűsné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SZAKDOLGOZAT Popper Eliza 2011.
2 Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola SZAKDOLGOZAT A Magyar Nemzeti Ifjúsági Tanács megalakulásához vezető út Konzulens: Tordai Bence Popper Eliza Kommunikáció és médiatudomány szak Budapest
3 SZAKDOLGOZAT KIVONAT 1. A szakdolgozat alapvető kulcsszavai: ifjúságpolitika Nemzeti Ifjúsági Tanács fiatalság ifjúsági érdekképviselet 2. A 2-3 legfontosabbnak ítélt forrás (szakirodalom) megjelölése: NAGY ÁDÁM (szerk.): Ifjúságügy: Ifjúsági szakma, ifjúsági munka. Budapest, Új Mandátum Kiadó, KÁTAI GÁBOR: Gondolatok az ifjúságpolitikáról és eszközeiről: Magyarországon és Európában. Szeged, Belvedere Meridionale, NAGY ÁDÁM: Ifjúsági béke: egy lehetséges ifjúságpolitika váza: szakmapolitikai koncepció. Budapest, Új Mandátum Kiadó,
4 3. A szakdolgozat rövid, legfeljebb egy oldalas kivonata magyar nyelven: Dolgozatomban a Magyar Nemzeti Ifjúsági Tanács létrehozásáig vezető utat keresem. Magyarország az utolsó Európai Uniós tagállam, amely nem rendelkezik efféle tanáccsal. A tanács ifjúsági érdekeket megjeleníteni hivatott testület lenne, a magyarországi ifjúsági és a számukra szolgáltatni szándékozó szervezetek országos érdekképviseleti és szakmai szövetsége, amely az érintett korosztályok társadalmi helyzetének jobbítása, az általuk igénybe vehető szolgáltatások bővítése és színvonalának emelése érdekében működik, helyi, valamint regionális szinten meg nem oldható ifjúságpolitikai feladatokat lát el. A tanács célja a magyarországi ifjúsági korosztály érdekeinek szolgálata és tagközösségeinek képviselete. Kutatásom során az Európában működő NIT-ek struktúráit elemeztem, melyek segítettek egy átfogóbb, általánosabb képet alkotni a tanácsok működéséről, s melyek alapján felállítható a Magyar Nemzteti Ifjúsági Tanács. Dolgozatomban rekonstruáltam az utóbbi 25 év magyarországi próbálkozásait az ifjúsági érdekképviselet terén, majd felállítottam egy akciótervet, mely véleményem szerint a leghatékonyabb menetrend lenne a tanács felállításához. 4
5 4. A szakdolgozat rövid, legfeljebb egy oldalas kivonata angol nyelven: In my thesis I was looking for the path leading towards the establishment of the Hungarian National Youth Council. Hungary is the last country within the European Union that does not have a National Youth Council. The NYC is an umbrella organisation, gathering all youth organisations within the country. It represents the voice and needs of youth of the country. Mostly it runs projects, does advocacy and lobbying, and in most countries it is considered to be the strategic partner of the government concerning youth issues. During my research I analyzed the structures and mechanisms of different European NYCs to have a general overview of how these youth councils work. This overview allowed me to have a better understanding of National Youth Councils. The concept of having a Hungarian National Youth Council is not something new. Ever since 1988 there has been attempts to establish a council, that acts as a unified youth representative body. Until now, however, the council has not yet been set up. Having the results of my research on European level and learning from all the mistakes of our past, at the end of my thesis I tried to set up an action plan, that could lead us to finally establishing our own National Youth Council október 19. 5
6 Tartalom 1. BEVEZETÉS A kutatási módszerről IFJÚSÁGDEFINÍCIÓK MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPÁBAN Az ifjúság fogalma Korosztályi meghatározás Magyarországon Korosztályi meghatározás Európában IFJÚSÁGI RÉSZVÉTEL, ÉRDEKKÉPVISELET, IFJÚSÁGPOLITIKA A MAGYAR KORMÁNY HOZZÁÁLLÁSA EURÓPAI KERETEK, AJÁNLÁSOK NEMZETI IFJÚSÁGI TANÁCS MINT INTÉZMÉNY Miért alakultak Nemzeti Ifjúsági Tanácsok? A NIT-ek fő célkitűzései és munkaterületei A NIT-ek megalakulásának folyamata Fiatalok és az ifjúsági szervezetek Ernyőszervezetek Diákszervezetek, hallgatói csoportok / politikai ifjúsági szervezetek A kormány szerepe EURÓPAI STRUKTÚRÁK NIT-ek felépítése, struktúrák Képviselőtestület Végrehajtó Testület Egyéb alapszabály és munkastruktúrák Alkalmazottak Tagság, integráció és képviselet Tagság
7 A NIT-ek befogadó politikája (az integráció) Eszközök és szolgáltatások Tagszervezetekkel való kommunikáció Kommunikáció a fiatalokkal és a társadalommal A Nemzeti Ifjúsági Tanácsok által nyújtott szolgáltatások Reprezentáció, érdekképviselet és lobbizás Nemzetközi együttműködés Eszközbeli támogatások Kapacitásfejlesztés Tudatosságnövelés és új témák bevezetése A Nemzeti Ifjúsági Tanácsok finanszírozása Fix költségek finanszírozása Projekt alapú források Tagdíjak Kormányzati alapok/források Nemzetközi források és adományok Privát szektor adományai Egyéb forráslehetőségek Fenntarthatóság Az Európai Ifjúsági Fórum Európai Ifjúsági Fórum tagság általános feltételei A Nemzeti Ifjúsági Tanácsokra vonatkozó speciális feltételek Tagsági típusok és jogok A tagsággal járó kötelezettségek A Fórum alapszabály szerinti szervei A MAGYAR PRÓBÁLKOZÁSOK
8 10. AKCIÓTERV NIT MINT MEGOLDÁS MELLÉKLETEK: IRODALOMJEGYZÉK Források a kutatás elkészítéséhez RÖVIDÍTÉSEK LISTÁJA
9 1. BEVEZETÉS Magyarország az utolsó Európai Uniós tagország, amely nem rendelkezik Nemzeti Ifjúsági Tanáccsal (NIT). A NIT dolga lenne az ifjúság érdekképviseletének legmagasabb szintű ellátása, az ifjúságpolitika formálása és alakítása, s a kormány felé az ifjúság egy erős és egységes hangként való megszólalása. A NIT ernyőszervezetként működne, képviselve és reprezentálva a magyar ifjúsági szervezetek összességét. Magyarországon az utóbbi 25 évben nem tudott egy mindenki által elfogadott Nemzeti Ifjúsági Tanács felállni, annak ellenére, hogy 1987 óta rendszeresen voltak erre próbálkozások. Dolgozatomban próbálok választ adni arra, miért is van szüksége országunknak egy Nemzeti Ifjúsági Tanácsra, melyek azok a hibák, amiket a korábbi próbálkozások során elkövettek, és amelyek miatt nem tudott felállni a tanács. Megvizsgálom, melyek azok a már több európai ország tanácsában jól bevált működési gyakorlatok, melyeket adott esetben átvehetnénk, valamint felállítok egy akciótervet, amely alapján létrejöhetne országunkban is a Nemzeti Ifjúsági Tanács. A tanulmány az alábbi fonalat követi: A fogalmak tisztázása után az ifjúságpolitika és az érdekképviselet fontossága mellett érvelek, majd bemutatom a magyar illetve európai szabályozási kereteket, melyek támogatják az érdemi ifjúságpolitika létezését. Mindezek után a Nemzeti Ifjúsági Tanácsok megalakulásának okáról írok, bemutatom azok céljait, feladatköreit és működésük alapelveit, majd az Európai Ifjúsági Tanácsban való részvétel fontosságáról és annak kritériumairól ejtek szót. Röviden betekintést nyújtok az elmúlt 25 év magyarországi próbálkozásaiba, végül pedig a jelenlegi magyar helyzetről és az általam elképzelt lehetséges akciótervről írok. A tanulmány megírásával fő célom a Magyar Nemzeti Ifjúsági Tanács (MNIT) megalakulási folyamatának elindítása, illetve a már megkezdett folyamatok előremozdítása májusában az EFIL (European Federation for Intercultural Learning) szervezet képviseletében részt vettem az Európai Ifjúsági Fórum Tagok Tanácsán (COMEM, Council Meeting of Members). Már hosszú idő óta foglalkoztatott a Magyar Nemzeti Ifjúsági Tanács kérdése, így a négy napos antwerpeni gyűlés után eldöntöttem: a lehető legjobban beleásom magam a témába és megpróbálom elindítani, avagy 9
10 felgyorsítani a magyar folyamatokat. Arra jutottam, hogy a legtöbbet azzal segíthetek, ha megírom a tanulmányt, ami a NIT aspektusait járja körbe, ezzel is elősegítve az információk áramlását és a megfelelő információk eljutását a megfelelő emberekhez. A tanulmány rövidített változatát 2011-ben publikálták a Felsőoktatási Diákszervezetek Egyesületének honlapján, illetve mint a tanulmány szerzőjét, több fontos konferenciára hívtak meg előadónak. Továbbá jelenleg is folynak a konzultációk az Új Nemzedék Jövőjéért Program miniszteri biztosával, Mihalovics Péter úrral, aki szintén felhasználja tanulmányomat a kormány új ifjúsági programjának felállításához. A téma iránt mélyen elkötelezett vagyok, s ott vagyok minden egyes lépésnél, mely közelebb visz mindannyiunkat a MNIT felállásához. Bízom benne, hogy a folyamat egy éven belül eléri azt a pontot, amikor kimondhatjuk: felállt Magyarország Ifjúsági Tanácsa. Addig is minden erőmmel azon leszek, hogy a folyamat az európai normáknak megfelelően s a korábbi magyar hibák elkövetése nélkül haladjon, a lehető legszélesebb körben, alulról jövő, demokratikus kezdeményezésként A kutatási módszerről Dolgozatom témája nehezen megközelíthetőnek tűnt, hiszen a témában kevés szakirodalom lelhető fel. A Nemzeti Ifjúsági Tanácsok struktúrájáról a mai napig nem készült összefoglaló dokumentum, ám az Európai Ifjúsági Fórum egyik erre hivatott munkacsoportja jelenleg dolgozik ezen. A csoport dokumentumokkal nem, viszont rengeteg hasznos információval segítette a munkám, melyek nélkül a dolgozat nem születhetett volna meg. A dolgozat elkészítéséhez kvalitatív kutatási módszert alkalmaztam: a tanulmány nagy része rövidebb és hosszabb interjúk eredménye. Interjúalanyaim az európai Nemzeti Ifjúsági Tanácsok, valamint az Európai Ifjúsági Fórum (YFJ) vezetőségi tagjai voltak. Az interjúk három különböző formában valósultak meg: személyes interjú, Skype beszélgetések és -es kérdezések. Mindezeken kívül az európai NIT-ek honlapjait böngészve jutottam megfelelő mennyiségű információhoz, melyeket egy mátrixba rendeztem (lásd 3.sz. melléklet). 10
11 2. IFJÚSÁGDEFINÍCIÓK MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPÁBAN 2.1. Az ifjúság fogalma Az ifjúság meghatározása nem egyszerű feladat. A társadalomtudományok területén számtalan definícióval találkozhatunk, melyek mind másképp értelmezik a fiatalságot. Ezt a társadalmi korcsoportot az alábbi módokon definiálják: ifjúság, fiatalság, tizenévesek, kamaszok, fiatal felnőttek, serdülő kor, tinédzserek, stb. Andorka Rudolf szociológus szemmel azokat tekinti fiataloknak, akik már nem gyerekek, de még nem felnőttek, vagyis nem kezdték el a rendszeres kereső munkát, nem alapítottak családot, vagy egyszerűbben nem rendelkeznek a felnőttek összes jogával. 1 Ez alapján azt mondhatjuk, hogy az ifjúság az ember gyermekkora és felnőtt kora közötti időszak, ám ez ebben a formában a testi és lelki fejlődésen kívül leginkább a társadalmi státuszra vonatkozik. Jancsák Csaba szerint a fiatalság út a gyermekkor függőségéből a felnőttkor függetlenségébe. 2 Ma Magyarországon a hivatalos felnőttkorba lépést a nagykorúvá váláshoz, a választójoghoz, azaz a tizennyolcadik életévhez kötjük. Az egyén és a társadalom viszonyát tekintve azonban manapság inkább a harmincadik életév jelöli meg a valódi felnőtté válás idejét, amikor az ember már gazdaságilag és érzelmileg is önállóvá válik. 3 A posztadoleszcencia a posztindusztriális társadalmakban kialakult olyan életszakasz, ahol a fiatal felnőtt már önálló döntések és felelősségek vállalója, de még nem szakadt le teljesen anyagilag, érzelmileg vagy fizikailag a családról. 4 Magyar elnevezésével még adós az ifjúsági szakma. Somlai Péter szociológus az Új Ifjúság tanulmánykötetben a felnőtté válás elhúzódó folyamatára keres választ. Véleménye szerint a posztadoleszencia kifejezés az időben egyre jobban elhúzódó kamaszkorra utal: 1 ANDORKA RUDOLF: Bevezetés a szociológiába. Budapest, Osiris kiadó, JANCSÁK CSABA (szerk.): Az Európai fiatalok világa a 21. század elején. Szeged, Belvedere Meridionale, NÉMETH NÓRA VERONIKA: Ifjúság és kultúra: Az ifjúságszociológia aktuális kérdései a kulturális fogyasztás tükrében. Debrecen, 2009, október NAGY ÁDÁM (szerk.): Ifjúságügy: Ifjúsági szakma, ifjúsági munka. Budapest, Új Mandátum Kiadó,
12 Fiatalokra, akik szüleik nemzedékénél hamarabb kezdik a szexuális kapcsolatokat, korábban lesz jogosítványuk, előbb szoknak rá a cigarettázásra, a drogokra, és korábban kezdenek dönteni arról, hol és mivel töltik szabadidejüket. Tovább járnak azonban iskolákba, később lesz belőlük főfoglalkozású kereső, később házasodnak és szülnek gyermeket, és úgy látszik, fő bajuk az, hogy nem tudnak felnőni. 5 A szerző tanulmányában utal arra, hogy bár mindig is voltak későn érő típusok, napjainkban ez már olyan tömegesen jellemző, hogy lehetetlen egyéni problémaként kezelni. 6 Két különböző módja van annak, hogy meghatározzuk, kik a fiatalok. Az első módszer az emberi egyed fejlődése szerinti megközelítés, mely biológiai, pszichológiai, illetve szociológiai szempontból határozza meg, ki számít fiatalnak. A másik az adminisztratív szempontú, életévek szerinti megközelítés. 7 Az alábbiakban a Magyarországon illetve Európában elfogadott ifjúsági korosztály meghatározásokra hozok fel példákat. 5 SOMLAI PÉTER: A posztadoleszcensek kora, In: SOMLAI PÉTER (szerk.): Új ifjúság: Szociológiai tanulmányok a posztadoleszcensekről. Budapest, Napvilág Kiadó, SOMLAI PÉTER: A posztadoleszcensek kora, In: SOMLAI PÉTER (szerk.): Új ifjúság: Szociológiai tanulmányok a posztadoleszcensekről. Budapest, Napvilág Kiadó, KÁTAI GÁBOR: Gondolatok az ifjúságpolitikáról és eszközeiről: Magyarországon és Európában. Szeged, Belvedere Meridionale,
13 2.2. Korosztályi meghatározás Magyarországon Jelenleg nem létezik ifjúsági korosztályról szóló hivatalos fogalom-meghatározás Magyarországon. A magyar ifjúságpolitika szempontjából a jelenleg hatályos jogszabály (1995. évi LXIV. Törvény) fiatalság-értelmezése van érvényben, mely a év közöttieket sorolja az ifjúságba. 8 A magyar ifjúságpolitika nemzetközi vizsgálatához ben készült Országjelentés a 15 és 29 év közötti korcsoportra hivatkozik anélkül, hogy egyértelműen megindokolná, miért is ezek a számok vannak érvényben. Mivel a Fiatalok Lendületben (Youth in Action) program korcsoport meghatározása 9, valamint az Ifjúság Gyorsjelentés ifjúságkutatása is a évesekre vonatkozik, 10 valószínűsíthető, hogy ezek alapján került a fentebbi meghatározás az Országjelentésbe. A definiálási probléma leginkább abból adódik, hogy a fiatalokat különböző szektorokban különbözőképpen kezelik. A munkaerő-piaci politikában például a évesek jelentik az ifjúságot, másutt a fiatalokat a tanulókkal azonosítják. Jogi felelősségre vonás 14 éves kortól lehetséges, míg más szakpolitikai területeken konkrét szabályozás van érvényben 18 éves kor betöltéséig. Ilyen terület például az egészségügy vagy a gyermekvédelem. 11 A polgári- és büntetőjog szempontjából a év közöttiek számítanak fiatalnak. 12 A Nemzeti Erőforrás Minisztérium ifjúságpolitikai háttérintézménye, a Foglalkoztatási Hivatal keretein belül működő Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat ifjúságügyi kérdésekben az alábbi fogalmakat használja: 8 KÁTAI GÁBOR: Gondolatok az ifjúságpolitikáról és eszközeiről Magyarországon és Európában. Szeged, Belvedere Meridionale, Európa Bizottság: Fiatalok Lendületben Program - Pályázati útmutató, p október LAKI LÁSZLÓ, SZABÓ ANDREA, BAUER BÉLA (szerk.): Ifjúság2000, Budapest, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, EURÓPA TANÁCS, Ifjúsági és Sportigazgatóság: Ifjúságpolitikai vizsgálat Magyarországon Nemzetközi Jelentés, október KÁTAI GÁBOR: Gondolatok az ifjúságpolitikáról és eszközeiről Magyarországon és Európában. Szeged, Belvedere Meridionale,
14 Korosztályi szempontból az ifjúsági tevékenység alanya az ifjúsági korosztályok, azaz a már önmagukért felelősséget vállalni képességtől, a kortárscsoport szerepének megjelenésétől (a pszichológia ezt a fogalmat átpártolásnak nevezi) a már nem csak önmagáért való felelősségvállalásig (munkahely, családalapítás stb.) (8-10 évestől évig) tartozók. 13 A 2009 őszén elfogadott magyar Nemzeti Ifjúsági Stratégia ifjúságértelmezése a kortárscsoport megjelenésétől a másokért való felelősségvállalásig terjed, így annak időhorizontjához a kb évesektől a kb évesekig tartoznak Korosztályi meghatározás Európában Nem csak magyar viszonylatban nehéz megállapítani, ki számít fiatalnak, Európában sem létezik egységes ifjúságértelmezés áprilisában az Európai Unió Ifjúsági Stratégiája évesekre terjesztette ki (a korábbi 15 29) korosztályi fókuszát, 15 majd az Európa Tanács ismét újabb meghatározást tett magáévá: a (30) éveseket érti fiatalok alatt, ugyanakkor tiszteletben tartja az egyes tagállamok eltérő életkori meghatározásait 16, melyek minden esetben valahol 0 és 30 év között mozognak (lásd melléklet 1. táblázat). 13 BÁNSZEGI ZSUZSA (szerk.): Az ifjúsági munka fogalomtára: az ifjúsági munka területéhez kapcsolódó fogalmak gyűjteménye. Debrecen, IMSZME, NAGY ÁDÁM: Az ifjúságügy és a harmadlagos szocializációs közeg, = Új Ifjúsági Szemle. 2010, (VIII. évf.) 2. szám, p COMMISSION OF THE EUROPEAN COMMUNITIES: European Union Youth Strategy, október NAGY ÁDÁM: Családon és iskolán túl, = Magyar Tudomány. 2011, (CLXXII. évf.) 7. szám, p
15 3. IFJÚSÁGI RÉSZVÉTEL, ÉRDEKKÉPVISELET, IFJÚSÁGPOLITIKA Nem véletlenül használjuk a jövő nemzedéke kifejezést a fiatalságra, hiszen ők azok, akik később alakítani, formálni fogják országunk jövőjét. Az ifjúság jelentőségét figyelmen kívül hagyni a legnagyobb hiba, amit egy ország vezetősége elkövethet hiszen ezzel a fenntartható demokrácia esélyét is csökkenti. Ahhoz, hogy egy demokratikusabb, egységesebb és sikeresebb nemzetet építsünk, szükség van arra, hogy az ifjúságot bevonjuk a helyi, regionális és nemzeti szinten hozott döntésekbe, lehetőséget, eszközöket és támogatást biztosítva a fiatalok számára, hogy részt vehessenek és befolyásolhassák az őket érintő döntéseket. 17 Bynner, Chisholm és Furlong ezzel magyarázta az ifjúság fontosságát: Az a világnézet, melyet most ők alakítanak ki, egész Európa sorsának tervrajza. 18 Az Európai Charta a fiatalok részvételéről a helyi közösségek és régiók életében így fogalmazza meg, miért is van szükség a fiatalok aktív részvételére a társadalomban: a fiatalok részvétele a közösségi ügyekben lehetőség, hogy teljes életet éljenek helyi közösségükben. Ez alapvető feltétel, ha aktív szerepet kívánnak játszani a társadalmi változásokban. Segítséget nyújt a társadalomba való beilleszkedésükhöz, elősegíti a változtatás igényét, a felelős gondolkodást, a megoldások keresését. A társadalom feladata megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a fiatalok részt vállalhassanak az őket érintő döntésekben. 19 Az ifjúság aktív társadalmi részvételére (participáció) négy különböző modellt találhatunk Európában, attól függően, hogy a felnőtt világ hogyan viszonyul az ifjúsághoz, azaz problémaként vagy erőforrásként kezeli azt. 17 BODOR ANDRÁS GABRIELLE LARA: Az ifjúságpolitikák jogi és szervezeti keretei: az európai gyakorlatok áttekintése. = Új Ifjúsági Szemle, (VII. évf) 4 szám, p BYNNER, J. CHISHOLM, L. FURLONG, A.: A new agenda for youth research, In: CHISHOLM (szerk.): Youth, citizenship and social change in European contect. Aldershot, Averbury Press, Az Európai Tanács 237. határozata (Európai Charta a fiatalok részvételéről a helyi közösségek és régiók életében), %20helyi%20kozssegek%20es%20regiok%20eleteben.pdf, október
16 Az első esetben a fiatalok véleményét megkérdezik, ám a döntéseket a felnőttek hozzák meg. Tulajdonképpen ez leginkább egy ifjúságkutatás képében valósul meg, melyben a fiatalok életvilága statisztikai adatok képében rajzolódik ki. Ez a legjellemzőbb bevonási modell Magyarországon. A második esetben a döntéseket a felnőttek kezdeményezik, de a fiatalokkal együtt hozzák meg azokat. Az ifjúsági tanácsok, ifjúsági önkormányzatok, érdekegyeztető fórumok azok a platformok, amelyeken keresztül a modell véghezvihető. A harmadik participáció típus az, amikor a fiatalok kezdeményezik és hozzák meg a döntéseket. A hazai ifjúsági pályázati forráselosztó rendszer támogatta ifjúsági kezdeményezéseket hozhatjuk példaként, de ilyenek az ún. villámcsődületek (ifjúsági mozgolódások, mozgalmak) is. A negyedik szinten a döntések kezdeményezői a fiatalok, de a döntéshozatalba a felnőtteket is bevonják. Erre egy történelmi példát hoz fel Jancsák Csaba a Miért jó a rossz a jóban c. írásában: 1956-ban a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének (MEFESZ) a világháború utáni első alulról építkező független hallgatói mozgalom megalakításakor, október 16-án és október 20-án a szegedi egyetem nagyelőadójában történt nagygyűlésükkor a hallgatók tanulmányi, majd politikai követeléseket fogalmaztak meg (köztük a szabad, demokratikus választások, az orosz csapatok kivonulásának követeléseivel), s az ülésen rész vettek az egyetem egyes oktatói, köztük a jogi kar dékánhelyettese, akit a diákok levezető elnöküknek kértek fel, avagy az egyetem rektora, aki az alakuló szövetséget támogató hozzászólást tett. 20 Az alábbi definíció szerint az ifjúságpolitika az, ami elsődlegesen biztosítja fent megfogalmazott igény, a fiatalok részvételének kereteit: Az ifjúságpolitika az ifjúsági korosztályokra irányuló, ezek egyéneinek, közösségeinek, szervezeteinek és intézményeinek nyújtandó szolgáltatások, intézkedések tervszerű összefoglalása, és végrehajtása. 21 Egy másik definíció szerint az ifjúságpolitika nem más, mint a fiatalok részvétele a politika sajátos szférájában, a fiatalok által, illetve a fiatalok részvételével megvalósuló politikai folyamat (youth participation, policy by youth) JANCSÁK CSABA: Miért jó a rossz a jóban?, In: BIRÓ ISTVÁN (szerk.): Csatlakozás az Európai Ifjúsági Térséghez 3.0. Szeged, EIKKA, BÁNSZEGI ZSUZSA (szerk.): Az ifjúsági munka fogalomtára: az ifjúsági munka területéhez kapcsolódó fogalmak gyűjteménye. Debrecen, IMSZME, NAGY ÁDÁM (szerk.) Ifjúságsegítés: Probléma vagy lehetőség az ifjúság?. Budapest, Új Mandátum Kiadó,
17 Az ifjúságpolitika fogalma későn jelent meg a politikai gondolkodásban. Az 1968-as párizsi diáklázadások előtt a fiatalok nem töltöttek be olyan pozíciót, mely felhívta volna az ifjúságra mint politikai kategóriára a figyelmet. A diáklázadások évében Csehországban is forradalmat robbantott ki az ifjúság. Ezek voltak azok az események, melyek után a szociológusok és politikusok elkezdtek foglalkozni az ifjúsággal és az ifjúság politikai szerepével. Mindezek magukkal hozták az ifjúság fogalmának újraértelmezését. 23 Az ifjúságpolitikát három megközelítésben értelmezhetjük: szakpolitika, közpolitika és ifjúságstratégia. Szakpolitikai szempontból az ifjúságpolitika az állami intézményrendszerbe tagozódik be, és minisztériumok formájában intézményesül meg, melyek felelős állami képviselői a szakminisztériumok. 24 Az ifjúság szempontjából ezek a következők voltak az utóbbi évtizedben: Ifjúsági és Sportminisztérium ( ), Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium ( ), Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium ( ), Szociális és Munkaügyi Minisztérium ( ), jelenleg pedig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság. 25 Az ifjúsági közpolitika a társadalom egészére vonatkozó, az ifjúságfejlesztéssel foglalkozó alkalmazott tudomány. A közpolitika általánosságban a társadalom önigazgatásának a gyakorlati és elméleti kérdéseit feszegeti, az adott szektor politikai döntéseinek és a döntések hatásainak a vizsgálatára helyezi a hangsúlyt. A döntések során azt is vizsgálja, hogy az adott döntés milyen hatással van a társadalom egészére. 26 A közpolitika tehát konkrét döntéshozatali szituációk kezelésére alkalmas tudományág, mely nem foglalkozik politikai rendszerrel, pártokkal, választásokkal, s aminek a központjában a döntések eredményei állnak TARNAY ISTVÁN: Ifjúságpolitikai intézményrendszer és ifjúsági érdekérvényesítés a dél-alföldi régióban, In: JANCSÁK CSABA (szerk.): Fiatalok a Kárpát-medencében Mozaikok az ifjúság világáról. Szeged, Belvedere Meridionale, NAGY ÁDÁM (szerk.) Ifjúságsegítés: Probléma vagy lehetőség az ifjúság?. Budapest, Új Mandátum Kiadó, TARNAY ISTVÁN: Ifjúságpolitikai intézményrendszer és ifjúsági érdekérvényesítés a dél-alföldi régióban, In: JANCSÁK CSABA (szerk.): Fiatalok a Kárpát-medencében Mozaikok az ifjúság világáról. Szeged, Belvedere Meridionale, TARNAY ISTVÁN: Ifjúságpolitikai intézményrendszer és ifjúsági érdekérvényesítés a dél-alföldi régióban, In: JANCSÁK CSABA (szerk.): Fiatalok a Kárpát-medencében: Mozaikok az ifjúság világáról. Szeged, Belvedere Meridionale, NAGY ÁDÁM: Az ifjúságügy és a harmadlagos szocializációs közeg, = Új Ifjúsági Szemle. 2010, (VIII. évf.) 2. szám, p
18 Az ifjúságpolitika harmadik értelmezése az ifjúsági stratégia, mely tulajdonképpen hosszú távú társadalompolitikai elképzelések összefoglalása, szakpolitikai és közpolitikai értelemben egyaránt. 28 Magyarország ifjúságpolitikája nem nevezhető mérvadónak. Véleményem szerint ezt mindenképpen elősegítené, ha létrejönne az ifjúságot egységesen képviselő Nemzeti Ifjúsági Tanács, hiszen akkor egyként, minden ifjúsági szervezetet és társulást összefogó érdekképviseleti szervként a mindenkori kormány stratégiai partnere lehetne ifjúsági ügyeket érintő kérdésekben, s számtalan lehetőséget biztosítana a fiatalok aktív társadalmi részvételét támogatva. Jelenleg a magyar kormány nem rendelkezik olyan stratégiai partnerrel, akihez ifjúsági kérdésekben fordulni tudna, akinek a véleményét kikérve az egész ország fiataljainak véleményét hallaná, így országunk fiataljainak nem adatik meg a lehetőség, hogy részt vehessenek az érdekegyeztető folyamatokban. Mint korábban megállapítottuk, a fiatalok számára ezen időszak legnagyobb nehézségét az jelenti, hogy ez egy olyan kétértelmű szakasz az életükben, amikor már nem gyerekek, azonban a felnőtt társadalomnak még nem teljes értékű tagjai. Ezen időszak során a fiatalok jövőjét elsődlegesen meghatározó, kulcsfontosságú események következnek be, melyek kihatással lesznek életük további részére (pl.: továbbtanulás, párválasztás, szülőkről való leválás, első élmények a munka világában stb.). 29 A fiatalok támogatása ezen életszakaszuk során nélkülözhetetlen, s ehhez megfelelő stratégiai és strukturális alapra van szükség, valamint fontos egy irányadó közeg megléte. 28 TARNAY ISTVÁN: Ifjúságpolitikai intézményrendszer és ifjúsági érdekérvényesítés a dél-alföldi régióban, In: JANCSÁK CSABA (szerk.): Fiatalok a Kárpát-medencében: Mozaikok az ifjúság világáról. Szeged, Belvedere Meridionale, NÉMETH NÓRA VERONIKA: Ifjúság és kultúra (Az ifjúságszociológia aktuális kérdései a kulturális fogyasztás tükrében). Debrecen, 2009, október
19 4. A MAGYAR KORMÁNY HOZZÁÁLLÁSA A jövő nemzedéke. Előszeretettel mondogatjuk, hogy mennyi minden vár még rájuk, mennyi lehetőség van előttük, és hogy mennyi minden múlik rajtuk. Arról azonban szeretünk megfeledkezni, hogy a tetteink következményeit ezen generációk tagjai viselik majd. Elfelejtjük megkérdezni mit akarnak, mi fontos nekik. Mit jelent számukra itt élni, mit szeretnének elérni, milyen problémákkal kell szembenézniük és hogyan oldanák meg ezeket. Bevonni őket abba a folyamatba, amelynek köszönhetően érezhetik: a jövő Magyarországa valóban az új nemzedékről szól. 30 Olvashatjuk Mihalovics Péter, az Új Nemzedék Jövőjéért felelős miniszteri biztos szavait az Új Nemzedék Jövőjéért Program vitairatának bevezetőjében. A program stratégiai válaszokat keres azon problémákra, melyek a fiatalok mindennapjait nehezítik. A vitairat tulajdonképpen egy fiatalokról fiataloknak szóló kormányzati anyag. Az Új Nemzedék Jövőjéért Program első fázisában elkészült a vitairat, melyet különböző témákban érintett fiatalok segítségével állítottak össze. A nyár folyamán a vitairatot országjárásra vitték, s széleskörű konzultáció vette kezdetét a szakma képviselői, civil szervezetek tagjai, vezetői és a fiatalok között. A konzultációk eredményeként egy ifjúsági stratégiát szeretnének felállítani, amely alulról jövő kezdeményezésekből, véleményekből, a ténylegesen érintettek megállapításaiból áll össze, s lerakja egy új, egységes szemléletre épülő ifjúságpolitika alapját. Az anyag a széles körű átfogó egyeztetések alatt született javaslatok beépítése után októberében kerül a kabinet elé, így a jövő évi költségvetés tervezésénél már (a tervek szerint) figyelembe lehet venni a stratégiát Az új nemzedék jövőjéért program: ifjúságpolitikai stratégia vitairat, Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, október MIHALOVICS PÉTER: Párbeszéd az Új Nemzedék Jövőjéért, október
20 A vitairat nem az első ifjúság ügyét érintő kezdeményezés októberében fogadták el a Nemzeti Ifjúsági Stratégiát (NIS) és 2010 januárjában hatályba lépett a évre vonatkozó NIS cselekvési terv. Az Országgyűlés határozatában olvashatjuk, miért is látták szükségességét egy ifjúsági stratégiának az ország vezetői. Az Országgyűlés abból a felismerésből kiindulva, hogy az ifjúsági korosztályok nemzetünk felemelkedésének és társadalmunk megújulásának meghatározó alapját jelentik, továbbá felismerve e korosztályok társadalmi integrációjának szükségességét és támogatva a felelős társadalom kialakításában, a közösségi kapcsolatok fejlesztésében és az esélyegyenlőség megteremtésében betöltött szerepüket, valamint a népesség gazdasági aktivitásának előmozdítása és a társadalmi részvétel növelése érdekében a nemzeti értékek és az önbecsülés erősítésére összhangban az Alkotmánnyal, az Európai Unió és az Európa Tanács célkitűzéseivel a következő határozatot hozza: Elfogadja a határozat Mellékletét képező Nemzeti Ifjúsági Stratégia című stratégiai programot (a továbbiakban: Nemzeti Ifjúsági Stratégia). [ ] 32 A fenti megfogalmazás is bizonyítja, hogy a mindenkori kormány szükségét érzi, hogy megfelelő szinten foglalkozzanak az ifjúság helyzetével és annak stratégiai szintű javításával, s felismeri, hogy mindehhez egyértelmű cselekvési tervre van szükség. A stratégia cselekvési tervének III.15. pontja szerint ösztönözni kell a helyi, regionális, illetve országos szintű ifjúsági érdekképviseleti intézményrendszer kialakítását, valamint támogatni kell az ifjúsági korosztály aktív részvételét a társadalmi konzultációs folyamatokban. Ennek megvalósításáért felelős a Szociális és Munkaügyi Miniszter, valamint az Önkormányzati Miniszter, s megvalósítás határideje december 31-e. 33 Egy másik, szempontunkból még kiemelkedőbb eleme a cselekvési terv 4.2-es pontja: Szakmailag támogatni kell a nemzeti ifjúsági tanács létrehozását és működtetését. Ennek felelőse a Szociális és Munkaügyi Miniszter, határideje pedig folyamatos /2009. (X. 29.) OGY határozat a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról, október /2010. (I. 22.) Korm. határozat a Nemzeti Ifjúsági Stratégia évekre vonatkozó cselekvési tervéről, október /2010. (I. 22.) Korm. határozat a Nemzeti Ifjúsági Stratégia évekre vonatkozó cselekvési tervéről, október 3. 20
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Ülés: Tanács Dátum: 2009. február 16. Tárgy: Kulcsfontosságú üzenetek
RészletesebbenNONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE
NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013
RészletesebbenAz Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.
Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és
RészletesebbenCivil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001
Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének
RészletesebbenPályázati feltételek. a Magyar ENSZ Modell Diákegyesület és az UNICEF Magyar Bizottsága által kiírt,
Pályázati feltételek a Magyar ENSZ Modell Diákegyesület és az által kiírt, az ENSZ Gyermek- és Ifjúsági Delegáltak Magyarországi Programjára Kritériumok való jelentkezéshez Mindkét korcsoport esetén: magyar
RészletesebbenMire jó a Nemzeti Ifjúsági Tanács?
Mire jó a Nemzeti Ifjúsági PR E S E N TA TION Tanács? Szabados Viktor magyar EU-elnökségi összekötő Budapest, 2011. április 30. Mire jó a Nemzeti Ifjúsági Tanács? PR E S E N TA TION K V_S Mire jó a Nemzeti
RészletesebbenSP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter
SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia
RészletesebbenSzekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója
Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója Bevezető Magyarország Kormánya stratégiai célként fogalmazta meg az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködésének erősítését. Az
RészletesebbenA Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)
C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak
RészletesebbenAz információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
RészletesebbenA szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel
A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük
RészletesebbenMobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában
Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Bencze Györgyné Hajni VIII. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia 2009. május 29. Az ifjúsági munka foglalkozásszerű vagy önkéntes
RészletesebbenAz előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó
RészletesebbenA Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze
A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló
RészletesebbenSzovátai Ajánlás. Az RMDSZ és a romániai magyar ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat a rendszerváltás után több keretben, többféle formában alakult.
Szovátai Ajánlás Az RMDSZ és a romániai magyar ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat a rendszerváltás után több keretben, többféle formában alakult. Az ifjúsági mozgalom, az ifjúsági szervezetek spektruma
RészletesebbenVizsgálati szempontsor a január 5-ei műhelymunka alapján
TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Minőségfejlesztés a felsőoktatásban A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában Vizsgálati szempontsor a 2012. január 5-ei műhelymunka
RészletesebbenFENNTARTHATÓ ENERGIA PRIORITÁSI TERÜLET (PA2) Árvay Szilárd
Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. FENNTARTHATÓ ENERGIA PRIORITÁSI TERÜLET (PA2) Árvay Szilárd Főtanácsadó Külgazdasági és Külügyminisztérium A prioritási
RészletesebbenA projekt folytatási lehetőségei
"Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,
RészletesebbenA Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat
A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordít és felelősséget visel a fogyatékos személyek iránt, és biztosítani kívánja e
Részletesebben187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről
187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én
RészletesebbenLOBBI HELYETT PARTNERSÉG - egy új egyeztetés kezdete. dr. Rétvári Bence. Parlamenti Államtitkár
LOBBI HELYETT PARTNERSÉG - egy új egyeztetés kezdete dr. Rétvári Bence Parlamenti Államtitkár Lobbi 2 Lobbi Lobby előcsarnok előszoba. Európában külön törvényi szabályozás: Nagy Britannia, Franciaország,
Részletesebben11170/17 ol/eo 1 DGG1B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. július 11. (OR. en) 11170/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EF 162 ECOFIN 638 UEM 230 SURE 29 A Tanács következtetései
Részletesebben5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. január 12. 5125/15 LIMITE EMPL 4 SOC 6 ECOFIN 15 EDUC 5 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: a szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport Dátum: 2015. január
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenAZ ÖN VÁROSA LESZ EURÓPA KÖVETKEZŐ OKOSTURISZTIKAI FŐVÁROSA?
AZ ÖN VÁROSA LESZ EURÓPA KÖVETKEZŐ OKOSTURISZTIKAI FŐVÁROSA? INFORMÁCIÓS ADATLAP 1. AZ ÖN VÁROSA LESZ EURÓPA KÖVETKEZŐ OKOSTURISZTIKAI FŐVÁROSA? Az Európai Parlament előkészítő tevékenységével összhangban
RészletesebbenA KÖNYVTÁRAK ÉS KÖNYVTÁROSOK ÚJ KIHÍVÁSAI EGY NEMZETKÖZI WORKSHOP TÜKRÉBEN
A KÖNYVTÁRAK ÉS KÖNYVTÁROSOK ÚJ KIHÍVÁSAI EGY NEMZETKÖZI WORKSHOP TÜKRÉBEN GERENCSÉR JUDIT, a Kúria Tőry Gusztáv Jogi Szakkönyvtára vezetője, az MKE főtitkára 50. MKE Vándorgyűlés Jogi Szekció, Keszthely
RészletesebbenA TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum B8-1365/2016 9.12.2016 A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján az Európai Unió prioritásairól
Részletesebben42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?
42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi
RészletesebbenA Szekszárdi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Szervezeti és Működési Szabályzata
A Szekszárdi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Szervezeti és Működési Szabályzata Szekszárd 2013. február I. A Szekszárdi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum jogállása, feladatai A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum
RészletesebbenTANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN
EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN
Részletesebbene-health Task Force jelentés Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma
e-health Task Force jelentés Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma Legkritikusabb rendszer szintű ügyeket uniós szintre emeltük Magyarország 2011 második
RészletesebbenA Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról
MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.
RészletesebbenKOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT
INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében
RészletesebbenA Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik
A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti
RészletesebbenMagyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József
Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által
RészletesebbenA Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja
Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Javaslat együttműködési megállapodások elfogadására a megyében működő fogyatékosok érdekvédelmi
RészletesebbenTájékoztatás a SPARK programról
Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène
RészletesebbenA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint
RészletesebbenAZ ÖN VÁROSA LESZ EURÓPA ELSŐ OKOSTURISZTIKAI FŐVÁROSA?
AZ ÖN VÁROSA LESZ EURÓPA ELSŐ OKOSTURISZTIKAI FŐVÁROSA? INFORMÁCIÓS ADATLAP 1. AZ ÖN VÁROSA LESZ EURÓPA ELSŐ OKOSTURISZTIKAI FŐVÁROSA? Az Európai Parlament előkészítő tevékenységével összhangban az Európai
RészletesebbenEU ISMERETEK FO MFKGT600331
EU ISMERETEK FO MFKGT600331 Földrajz alapszak TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Kőolaj és Földgáz Intézet Miskolc, 2018/19 I. félév A tantárgy adatlapja Tantárgy
RészletesebbenFELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA
FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MILYEN LESZ AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁS 2020 UTÁN? KITEKINTÉSSEL A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉGRE Budapest, 2019. június 5. A Tempus
RészletesebbenEDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés
EDC BROSSÚRA Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés A Demokratikus Állampolgárságra Nevelés (EDC, Education for Democratic Citizenship, Éducation à la citoyenneté démocratique) olyan gyakorlatok és
RészletesebbenDöntéshozatal, jogalkotás
Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések
RészletesebbenBarcelonai Folyamat 10.
Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő
RészletesebbenSZOCIÁLIS ÁGAZATI KONZULTÁCIÓ 2018 MEGÚJULÁS FELKÉSZÜLTSÉG MINŐSÉG
SZOCIÁLIS ÁGAZATI KONZULTÁCIÓ 2018 MEGÚJULÁS FELKÉSZÜLTSÉG MINŐSÉG Tíznaponként kollégium Szakmai Kollégiumunk világa és belső tájai Domszky András Nehéz néhány szóval megnyitni egy világot és megmutatni
RészletesebbenA közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.
A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,
RészletesebbenCivilek a Fiatalokért Egyesület bemutatása
Tisztelt Partnereink! Egyesületünk EFOP-1.2.1-15-2016-00681 pályázattal kapcsolatban a megvalósításhoz partnereket keres, kérem engedje meg, hogy részletesebben bemutassam az egyesületünk és az említett
RészletesebbenEgység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal
23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd
RészletesebbenAz EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016
Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért
RészletesebbenA felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció
A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció Benke Magdolna Egyetemisták a tanuló közösségekért. Gondolatok a Téli Népművelési Gyakorlatok tanulságairól.
RészletesebbenA társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS
A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Együttműködésről Mi is az az OGP? A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership - OGP) egy önkéntes részvételen
RészletesebbenGenerációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.
Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk
RészletesebbenMAGYAR IFJÚSÁGI KONFERENCIA
MAGYAR IFJÚSÁGI KONFERENCIA ELNÖKI BESZÁMOLÓ Szórád Gábor Miről is lesz szó... 1.) Beszámoló az elmúlt hat hónap munkájáról 2.) Jogi személyiségünk jelenlegi állapota 3.) Jogi személyiség elérésének végső
RészletesebbenELŐ TERJESZTÉS. a Kormány részére. a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER Szám: 5435-4/2006-SZMM TERVEZET ELŐ TERJESZTÉS a Kormány részére a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról Budapest, 2006. november Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló
RészletesebbenT/6985. számú. törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6985. számú törvényjavaslat a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény, valamint a közbeszerzésekről szóló
RészletesebbenAz Equity Action projekt bemutatása. A rendezvény célja
Az Equity Action projekt bemutatása A rendezvény célja Taller Ágnes dr. Koós Tamás 2013. február 14. This work is part of EQUITY ACTION which has received funding from the European Union, in the framework
RészletesebbenA NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői. A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei
A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei A válaszadó szervezetek jogi formája Összes szervezet Ernyőszervezetek Nem ernyőszervezetek
RészletesebbenLobbizás, kormányzati kapcsolatok. Zsigmond Király Főiskola 2004./2005. I. félév Kégler Ádám
Lobbizás, kormányzati kapcsolatok Zsigmond Király Főiskola 2004./2005. I. félév Kégler Ádám A lobbizás módszertana Minden ügy annyit ér, ahogyan azt érvényesítik (Moliére) A lobbizás klasszikus értelemben
RészletesebbenBudapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest
Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs
RészletesebbenA program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT
A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program célja a polgárok ismereteinek javítása az EU történelméről & sokszínűségéről az európai polgárság megerősítése az uniós
RészletesebbenA civilek szerepe a szociális innovációban
A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének
RészletesebbenAz Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei
Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei Szeminárium: "Hogyan alkalmazható a sikeresebb szociális párbeszéd rendszerek "bevált gyakorlata?" Magyarország, 2016.ápr.21. Ruairi Fitzgerald, ESZSZ
RészletesebbenA Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása
RészletesebbenKormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.
Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, 2014. október 02. Tölgyes Gabriella Vezető főtanácsos, CSR koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák
A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok
RészletesebbenJogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás
Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Nemzetközi jogi kitekintés Az egyes nemzetállamok közötti kapcsolatok rendezését a nemzetközi egyezmények, nemzetközi szerződések szolgálják, melyek az államok
RészletesebbenÉLETMŰHELY. Mi a program célja?
ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük
RészletesebbenA Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.
A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,
RészletesebbenA SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA
A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS.. SZERVEZETI STRATÉGIA 2 Szervezet neve:... 1. ALAPOK A. Szervezet neve B. Szervezet jogi háttere C. Szervezet víziója D. Szervezet missziója és célrendszere 2. TERVEK A.
RészletesebbenAZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális
RészletesebbenItthon, Magyarországon
Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok
RészletesebbenAz Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest
Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája 2013. október 4. Budapest Szepesi András Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája - 1998 Az EU-ban nincs közös erdészeti politika,
RészletesebbenEURÓPA A POLGÁROKÉRT
A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 Információs nap Budapest, 2015.01.13. A program célja a polgárok ismereteinek javítása az
Részletesebben149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről
149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa
RészletesebbenKulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében
Welcome! This is an online publication within the CHAMP-project with virtual pages that can be turned with the mouse or by clicking on the navigation bar Az éghajlatváltozáshoz való hatékony alkalmazkodáshoz
Részletesebben197. sz. Ajánlás a munkavédelemről
197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenDuna Stratégia és az európai területi együttműködési színterek
Duna Stratégia és az európai területi együttműködési színterek Szabó Tamás főiskolai tanársegéd, Zsigmond Király Főiskola, Budapest Budapest, 2009. december 4. A magyar EU elnökség és az európai területpolitika
RészletesebbenEurópa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, és
Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.07.29. és 2015.08.05. A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program célja a polgárok ismereteinek javítása
RészletesebbenAz Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban
dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra
RészletesebbenElőterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére
Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére 6. napirend: Az Egyesület 2011-es tervei Tisztelt Közgyűlés! 2011-es tervezett
RészletesebbenAz innovatív Európa megteremtése
Az innovatív Európa megteremtése A Hampton Courtban tartott csúcsértekezletet követően kijelölt, K+F-fel és innovációval foglalkozó független szakértői csoport jelentése ÖSSZEFOGLALÓ 2006. január A jelentés
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 2015/0009(COD) 6.3.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági
RészletesebbenA MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.
A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:
RészletesebbenAz Állandó Képviselők Bizottsága a május 2-i ülésén megállapította, hogy immár egyhangú megállapodás jött létre a fenti következtetésekről.
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2018. május 4. (OR. en) 8301/18 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész) a Tanács JEUN 48 MIGR 51 SOC 213 EDUC 134 Előző dok. sz.: 7831/1/18
RészletesebbenMagyar joganyagok /2016. (XII. 13.) Korm. határozat - a Nemzeti Tehetség Prog 2. oldal 3. felkéri az érdekelt szervezeteket, hogy működjenek köz
Magyar joganyagok - 1728/2016. (XII. 13.) Korm. határozat - a Nemzeti Tehetség Prog 1. oldal 1728/2016. (XII. 13.) Korm. határozat a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2017-2018. évi cselekvési programjáról
RészletesebbenMagyarországi Akcióterv
Zárókonferencia Magdeburg, April 9, 2019 Magyarországi Akcióterv Peter Kiss IFKA Public Benefit Non-profit Ltd. For the Development of the Industry AZ AKCIÓTERV ÁTTEKINTÉSE Koordináció: Magyar Logisztikai
RészletesebbenMezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
RészletesebbenÚj, egységes minőségi keretrendszer bevezetése a magyar hivatalos statisztikában
Új, egységes minőségi keretrendszer bevezetése a magyar hivatalos statisztikában Előadó: Dr. Kárpáti József Magyar Regionális Tudományi Társaság Vándorgyűlése 2017. 10. 20. e-mail: jozsef.karpati@ksh.hu
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2007/VIII/21 B(2007) 3926 végleges A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2007/VIII/21 A 435/2007/EK tanácsi határozatnak a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó
RészletesebbenHatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia
Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati
RészletesebbenNÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT
NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 4. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 4. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0086 (COD) 8838/17 ADD 7 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 2. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az
RészletesebbenSZOCIÁLIS ÁGAZATI KONZULTÁCIÓ 2018 MEGÚJULÁS FELKÉSZÜLTSÉG MINŐSÉG
SZOCIÁLIS ÁGAZATI KONZULTÁCIÓ 2018 MEGÚJULÁS FELKÉSZÜLTSÉG MINŐSÉG Az addiktológia aktuális kihívásai Berényi András Addiktológiai Országos Szakmai Kollégium elnöke A KOLLÉGIUM MŰKÖDTETÉSÉNEK CÉLJA I.
RészletesebbenA fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja
Részletesebben106. plenáris ülés április 2 3. A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA
106. plenáris ülés 2014. április 2 3. RESOL-V-012 A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA A TÖBBSZINTŰ KORMÁNYZÁSRÓL SZÓLÓ EURÓPAI CHARTÁRÓL Rue Belliard/Belliardstraat 101 1040 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
Részletesebben