SZAKDOLGOZAT Popper Eliza 2011.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT Popper Eliza 2011."

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Popper Eliza 2011.

2 Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola SZAKDOLGOZAT A Magyar Nemzeti Ifjúsági Tanács megalakulásához vezető út Konzulens: Tordai Bence Popper Eliza Kommunikáció és médiatudomány szak Budapest

3 SZAKDOLGOZAT KIVONAT 1. A szakdolgozat alapvető kulcsszavai: ifjúságpolitika Nemzeti Ifjúsági Tanács fiatalság ifjúsági érdekképviselet 2. A 2-3 legfontosabbnak ítélt forrás (szakirodalom) megjelölése: NAGY ÁDÁM (szerk.): Ifjúságügy: Ifjúsági szakma, ifjúsági munka. Budapest, Új Mandátum Kiadó, KÁTAI GÁBOR: Gondolatok az ifjúságpolitikáról és eszközeiről: Magyarországon és Európában. Szeged, Belvedere Meridionale, NAGY ÁDÁM: Ifjúsági béke: egy lehetséges ifjúságpolitika váza: szakmapolitikai koncepció. Budapest, Új Mandátum Kiadó,

4 3. A szakdolgozat rövid, legfeljebb egy oldalas kivonata magyar nyelven: Dolgozatomban a Magyar Nemzeti Ifjúsági Tanács létrehozásáig vezető utat keresem. Magyarország az utolsó Európai Uniós tagállam, amely nem rendelkezik efféle tanáccsal. A tanács ifjúsági érdekeket megjeleníteni hivatott testület lenne, a magyarországi ifjúsági és a számukra szolgáltatni szándékozó szervezetek országos érdekképviseleti és szakmai szövetsége, amely az érintett korosztályok társadalmi helyzetének jobbítása, az általuk igénybe vehető szolgáltatások bővítése és színvonalának emelése érdekében működik, helyi, valamint regionális szinten meg nem oldható ifjúságpolitikai feladatokat lát el. A tanács célja a magyarországi ifjúsági korosztály érdekeinek szolgálata és tagközösségeinek képviselete. Kutatásom során az Európában működő NIT-ek struktúráit elemeztem, melyek segítettek egy átfogóbb, általánosabb képet alkotni a tanácsok működéséről, s melyek alapján felállítható a Magyar Nemzteti Ifjúsági Tanács. Dolgozatomban rekonstruáltam az utóbbi 25 év magyarországi próbálkozásait az ifjúsági érdekképviselet terén, majd felállítottam egy akciótervet, mely véleményem szerint a leghatékonyabb menetrend lenne a tanács felállításához. 4

5 4. A szakdolgozat rövid, legfeljebb egy oldalas kivonata angol nyelven: In my thesis I was looking for the path leading towards the establishment of the Hungarian National Youth Council. Hungary is the last country within the European Union that does not have a National Youth Council. The NYC is an umbrella organisation, gathering all youth organisations within the country. It represents the voice and needs of youth of the country. Mostly it runs projects, does advocacy and lobbying, and in most countries it is considered to be the strategic partner of the government concerning youth issues. During my research I analyzed the structures and mechanisms of different European NYCs to have a general overview of how these youth councils work. This overview allowed me to have a better understanding of National Youth Councils. The concept of having a Hungarian National Youth Council is not something new. Ever since 1988 there has been attempts to establish a council, that acts as a unified youth representative body. Until now, however, the council has not yet been set up. Having the results of my research on European level and learning from all the mistakes of our past, at the end of my thesis I tried to set up an action plan, that could lead us to finally establishing our own National Youth Council október 19. 5

6 Tartalom 1. BEVEZETÉS A kutatási módszerről IFJÚSÁGDEFINÍCIÓK MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPÁBAN Az ifjúság fogalma Korosztályi meghatározás Magyarországon Korosztályi meghatározás Európában IFJÚSÁGI RÉSZVÉTEL, ÉRDEKKÉPVISELET, IFJÚSÁGPOLITIKA A MAGYAR KORMÁNY HOZZÁÁLLÁSA EURÓPAI KERETEK, AJÁNLÁSOK NEMZETI IFJÚSÁGI TANÁCS MINT INTÉZMÉNY Miért alakultak Nemzeti Ifjúsági Tanácsok? A NIT-ek fő célkitűzései és munkaterületei A NIT-ek megalakulásának folyamata Fiatalok és az ifjúsági szervezetek Ernyőszervezetek Diákszervezetek, hallgatói csoportok / politikai ifjúsági szervezetek A kormány szerepe EURÓPAI STRUKTÚRÁK NIT-ek felépítése, struktúrák Képviselőtestület Végrehajtó Testület Egyéb alapszabály és munkastruktúrák Alkalmazottak Tagság, integráció és képviselet Tagság

7 A NIT-ek befogadó politikája (az integráció) Eszközök és szolgáltatások Tagszervezetekkel való kommunikáció Kommunikáció a fiatalokkal és a társadalommal A Nemzeti Ifjúsági Tanácsok által nyújtott szolgáltatások Reprezentáció, érdekképviselet és lobbizás Nemzetközi együttműködés Eszközbeli támogatások Kapacitásfejlesztés Tudatosságnövelés és új témák bevezetése A Nemzeti Ifjúsági Tanácsok finanszírozása Fix költségek finanszírozása Projekt alapú források Tagdíjak Kormányzati alapok/források Nemzetközi források és adományok Privát szektor adományai Egyéb forráslehetőségek Fenntarthatóság Az Európai Ifjúsági Fórum Európai Ifjúsági Fórum tagság általános feltételei A Nemzeti Ifjúsági Tanácsokra vonatkozó speciális feltételek Tagsági típusok és jogok A tagsággal járó kötelezettségek A Fórum alapszabály szerinti szervei A MAGYAR PRÓBÁLKOZÁSOK

8 10. AKCIÓTERV NIT MINT MEGOLDÁS MELLÉKLETEK: IRODALOMJEGYZÉK Források a kutatás elkészítéséhez RÖVIDÍTÉSEK LISTÁJA

9 1. BEVEZETÉS Magyarország az utolsó Európai Uniós tagország, amely nem rendelkezik Nemzeti Ifjúsági Tanáccsal (NIT). A NIT dolga lenne az ifjúság érdekképviseletének legmagasabb szintű ellátása, az ifjúságpolitika formálása és alakítása, s a kormány felé az ifjúság egy erős és egységes hangként való megszólalása. A NIT ernyőszervezetként működne, képviselve és reprezentálva a magyar ifjúsági szervezetek összességét. Magyarországon az utóbbi 25 évben nem tudott egy mindenki által elfogadott Nemzeti Ifjúsági Tanács felállni, annak ellenére, hogy 1987 óta rendszeresen voltak erre próbálkozások. Dolgozatomban próbálok választ adni arra, miért is van szüksége országunknak egy Nemzeti Ifjúsági Tanácsra, melyek azok a hibák, amiket a korábbi próbálkozások során elkövettek, és amelyek miatt nem tudott felállni a tanács. Megvizsgálom, melyek azok a már több európai ország tanácsában jól bevált működési gyakorlatok, melyeket adott esetben átvehetnénk, valamint felállítok egy akciótervet, amely alapján létrejöhetne országunkban is a Nemzeti Ifjúsági Tanács. A tanulmány az alábbi fonalat követi: A fogalmak tisztázása után az ifjúságpolitika és az érdekképviselet fontossága mellett érvelek, majd bemutatom a magyar illetve európai szabályozási kereteket, melyek támogatják az érdemi ifjúságpolitika létezését. Mindezek után a Nemzeti Ifjúsági Tanácsok megalakulásának okáról írok, bemutatom azok céljait, feladatköreit és működésük alapelveit, majd az Európai Ifjúsági Tanácsban való részvétel fontosságáról és annak kritériumairól ejtek szót. Röviden betekintést nyújtok az elmúlt 25 év magyarországi próbálkozásaiba, végül pedig a jelenlegi magyar helyzetről és az általam elképzelt lehetséges akciótervről írok. A tanulmány megírásával fő célom a Magyar Nemzeti Ifjúsági Tanács (MNIT) megalakulási folyamatának elindítása, illetve a már megkezdett folyamatok előremozdítása májusában az EFIL (European Federation for Intercultural Learning) szervezet képviseletében részt vettem az Európai Ifjúsági Fórum Tagok Tanácsán (COMEM, Council Meeting of Members). Már hosszú idő óta foglalkoztatott a Magyar Nemzeti Ifjúsági Tanács kérdése, így a négy napos antwerpeni gyűlés után eldöntöttem: a lehető legjobban beleásom magam a témába és megpróbálom elindítani, avagy 9

10 felgyorsítani a magyar folyamatokat. Arra jutottam, hogy a legtöbbet azzal segíthetek, ha megírom a tanulmányt, ami a NIT aspektusait járja körbe, ezzel is elősegítve az információk áramlását és a megfelelő információk eljutását a megfelelő emberekhez. A tanulmány rövidített változatát 2011-ben publikálták a Felsőoktatási Diákszervezetek Egyesületének honlapján, illetve mint a tanulmány szerzőjét, több fontos konferenciára hívtak meg előadónak. Továbbá jelenleg is folynak a konzultációk az Új Nemzedék Jövőjéért Program miniszteri biztosával, Mihalovics Péter úrral, aki szintén felhasználja tanulmányomat a kormány új ifjúsági programjának felállításához. A téma iránt mélyen elkötelezett vagyok, s ott vagyok minden egyes lépésnél, mely közelebb visz mindannyiunkat a MNIT felállásához. Bízom benne, hogy a folyamat egy éven belül eléri azt a pontot, amikor kimondhatjuk: felállt Magyarország Ifjúsági Tanácsa. Addig is minden erőmmel azon leszek, hogy a folyamat az európai normáknak megfelelően s a korábbi magyar hibák elkövetése nélkül haladjon, a lehető legszélesebb körben, alulról jövő, demokratikus kezdeményezésként A kutatási módszerről Dolgozatom témája nehezen megközelíthetőnek tűnt, hiszen a témában kevés szakirodalom lelhető fel. A Nemzeti Ifjúsági Tanácsok struktúrájáról a mai napig nem készült összefoglaló dokumentum, ám az Európai Ifjúsági Fórum egyik erre hivatott munkacsoportja jelenleg dolgozik ezen. A csoport dokumentumokkal nem, viszont rengeteg hasznos információval segítette a munkám, melyek nélkül a dolgozat nem születhetett volna meg. A dolgozat elkészítéséhez kvalitatív kutatási módszert alkalmaztam: a tanulmány nagy része rövidebb és hosszabb interjúk eredménye. Interjúalanyaim az európai Nemzeti Ifjúsági Tanácsok, valamint az Európai Ifjúsági Fórum (YFJ) vezetőségi tagjai voltak. Az interjúk három különböző formában valósultak meg: személyes interjú, Skype beszélgetések és -es kérdezések. Mindezeken kívül az európai NIT-ek honlapjait böngészve jutottam megfelelő mennyiségű információhoz, melyeket egy mátrixba rendeztem (lásd 3.sz. melléklet). 10

11 2. IFJÚSÁGDEFINÍCIÓK MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPÁBAN 2.1. Az ifjúság fogalma Az ifjúság meghatározása nem egyszerű feladat. A társadalomtudományok területén számtalan definícióval találkozhatunk, melyek mind másképp értelmezik a fiatalságot. Ezt a társadalmi korcsoportot az alábbi módokon definiálják: ifjúság, fiatalság, tizenévesek, kamaszok, fiatal felnőttek, serdülő kor, tinédzserek, stb. Andorka Rudolf szociológus szemmel azokat tekinti fiataloknak, akik már nem gyerekek, de még nem felnőttek, vagyis nem kezdték el a rendszeres kereső munkát, nem alapítottak családot, vagy egyszerűbben nem rendelkeznek a felnőttek összes jogával. 1 Ez alapján azt mondhatjuk, hogy az ifjúság az ember gyermekkora és felnőtt kora közötti időszak, ám ez ebben a formában a testi és lelki fejlődésen kívül leginkább a társadalmi státuszra vonatkozik. Jancsák Csaba szerint a fiatalság út a gyermekkor függőségéből a felnőttkor függetlenségébe. 2 Ma Magyarországon a hivatalos felnőttkorba lépést a nagykorúvá váláshoz, a választójoghoz, azaz a tizennyolcadik életévhez kötjük. Az egyén és a társadalom viszonyát tekintve azonban manapság inkább a harmincadik életév jelöli meg a valódi felnőtté válás idejét, amikor az ember már gazdaságilag és érzelmileg is önállóvá válik. 3 A posztadoleszcencia a posztindusztriális társadalmakban kialakult olyan életszakasz, ahol a fiatal felnőtt már önálló döntések és felelősségek vállalója, de még nem szakadt le teljesen anyagilag, érzelmileg vagy fizikailag a családról. 4 Magyar elnevezésével még adós az ifjúsági szakma. Somlai Péter szociológus az Új Ifjúság tanulmánykötetben a felnőtté válás elhúzódó folyamatára keres választ. Véleménye szerint a posztadoleszencia kifejezés az időben egyre jobban elhúzódó kamaszkorra utal: 1 ANDORKA RUDOLF: Bevezetés a szociológiába. Budapest, Osiris kiadó, JANCSÁK CSABA (szerk.): Az Európai fiatalok világa a 21. század elején. Szeged, Belvedere Meridionale, NÉMETH NÓRA VERONIKA: Ifjúság és kultúra: Az ifjúságszociológia aktuális kérdései a kulturális fogyasztás tükrében. Debrecen, 2009, október NAGY ÁDÁM (szerk.): Ifjúságügy: Ifjúsági szakma, ifjúsági munka. Budapest, Új Mandátum Kiadó,

12 Fiatalokra, akik szüleik nemzedékénél hamarabb kezdik a szexuális kapcsolatokat, korábban lesz jogosítványuk, előbb szoknak rá a cigarettázásra, a drogokra, és korábban kezdenek dönteni arról, hol és mivel töltik szabadidejüket. Tovább járnak azonban iskolákba, később lesz belőlük főfoglalkozású kereső, később házasodnak és szülnek gyermeket, és úgy látszik, fő bajuk az, hogy nem tudnak felnőni. 5 A szerző tanulmányában utal arra, hogy bár mindig is voltak későn érő típusok, napjainkban ez már olyan tömegesen jellemző, hogy lehetetlen egyéni problémaként kezelni. 6 Két különböző módja van annak, hogy meghatározzuk, kik a fiatalok. Az első módszer az emberi egyed fejlődése szerinti megközelítés, mely biológiai, pszichológiai, illetve szociológiai szempontból határozza meg, ki számít fiatalnak. A másik az adminisztratív szempontú, életévek szerinti megközelítés. 7 Az alábbiakban a Magyarországon illetve Európában elfogadott ifjúsági korosztály meghatározásokra hozok fel példákat. 5 SOMLAI PÉTER: A posztadoleszcensek kora, In: SOMLAI PÉTER (szerk.): Új ifjúság: Szociológiai tanulmányok a posztadoleszcensekről. Budapest, Napvilág Kiadó, SOMLAI PÉTER: A posztadoleszcensek kora, In: SOMLAI PÉTER (szerk.): Új ifjúság: Szociológiai tanulmányok a posztadoleszcensekről. Budapest, Napvilág Kiadó, KÁTAI GÁBOR: Gondolatok az ifjúságpolitikáról és eszközeiről: Magyarországon és Európában. Szeged, Belvedere Meridionale,

13 2.2. Korosztályi meghatározás Magyarországon Jelenleg nem létezik ifjúsági korosztályról szóló hivatalos fogalom-meghatározás Magyarországon. A magyar ifjúságpolitika szempontjából a jelenleg hatályos jogszabály (1995. évi LXIV. Törvény) fiatalság-értelmezése van érvényben, mely a év közöttieket sorolja az ifjúságba. 8 A magyar ifjúságpolitika nemzetközi vizsgálatához ben készült Országjelentés a 15 és 29 év közötti korcsoportra hivatkozik anélkül, hogy egyértelműen megindokolná, miért is ezek a számok vannak érvényben. Mivel a Fiatalok Lendületben (Youth in Action) program korcsoport meghatározása 9, valamint az Ifjúság Gyorsjelentés ifjúságkutatása is a évesekre vonatkozik, 10 valószínűsíthető, hogy ezek alapján került a fentebbi meghatározás az Országjelentésbe. A definiálási probléma leginkább abból adódik, hogy a fiatalokat különböző szektorokban különbözőképpen kezelik. A munkaerő-piaci politikában például a évesek jelentik az ifjúságot, másutt a fiatalokat a tanulókkal azonosítják. Jogi felelősségre vonás 14 éves kortól lehetséges, míg más szakpolitikai területeken konkrét szabályozás van érvényben 18 éves kor betöltéséig. Ilyen terület például az egészségügy vagy a gyermekvédelem. 11 A polgári- és büntetőjog szempontjából a év közöttiek számítanak fiatalnak. 12 A Nemzeti Erőforrás Minisztérium ifjúságpolitikai háttérintézménye, a Foglalkoztatási Hivatal keretein belül működő Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat ifjúságügyi kérdésekben az alábbi fogalmakat használja: 8 KÁTAI GÁBOR: Gondolatok az ifjúságpolitikáról és eszközeiről Magyarországon és Európában. Szeged, Belvedere Meridionale, Európa Bizottság: Fiatalok Lendületben Program - Pályázati útmutató, p október LAKI LÁSZLÓ, SZABÓ ANDREA, BAUER BÉLA (szerk.): Ifjúság2000, Budapest, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, EURÓPA TANÁCS, Ifjúsági és Sportigazgatóság: Ifjúságpolitikai vizsgálat Magyarországon Nemzetközi Jelentés, október KÁTAI GÁBOR: Gondolatok az ifjúságpolitikáról és eszközeiről Magyarországon és Európában. Szeged, Belvedere Meridionale,

14 Korosztályi szempontból az ifjúsági tevékenység alanya az ifjúsági korosztályok, azaz a már önmagukért felelősséget vállalni képességtől, a kortárscsoport szerepének megjelenésétől (a pszichológia ezt a fogalmat átpártolásnak nevezi) a már nem csak önmagáért való felelősségvállalásig (munkahely, családalapítás stb.) (8-10 évestől évig) tartozók. 13 A 2009 őszén elfogadott magyar Nemzeti Ifjúsági Stratégia ifjúságértelmezése a kortárscsoport megjelenésétől a másokért való felelősségvállalásig terjed, így annak időhorizontjához a kb évesektől a kb évesekig tartoznak Korosztályi meghatározás Európában Nem csak magyar viszonylatban nehéz megállapítani, ki számít fiatalnak, Európában sem létezik egységes ifjúságértelmezés áprilisában az Európai Unió Ifjúsági Stratégiája évesekre terjesztette ki (a korábbi 15 29) korosztályi fókuszát, 15 majd az Európa Tanács ismét újabb meghatározást tett magáévá: a (30) éveseket érti fiatalok alatt, ugyanakkor tiszteletben tartja az egyes tagállamok eltérő életkori meghatározásait 16, melyek minden esetben valahol 0 és 30 év között mozognak (lásd melléklet 1. táblázat). 13 BÁNSZEGI ZSUZSA (szerk.): Az ifjúsági munka fogalomtára: az ifjúsági munka területéhez kapcsolódó fogalmak gyűjteménye. Debrecen, IMSZME, NAGY ÁDÁM: Az ifjúságügy és a harmadlagos szocializációs közeg, = Új Ifjúsági Szemle. 2010, (VIII. évf.) 2. szám, p COMMISSION OF THE EUROPEAN COMMUNITIES: European Union Youth Strategy, október NAGY ÁDÁM: Családon és iskolán túl, = Magyar Tudomány. 2011, (CLXXII. évf.) 7. szám, p

15 3. IFJÚSÁGI RÉSZVÉTEL, ÉRDEKKÉPVISELET, IFJÚSÁGPOLITIKA Nem véletlenül használjuk a jövő nemzedéke kifejezést a fiatalságra, hiszen ők azok, akik később alakítani, formálni fogják országunk jövőjét. Az ifjúság jelentőségét figyelmen kívül hagyni a legnagyobb hiba, amit egy ország vezetősége elkövethet hiszen ezzel a fenntartható demokrácia esélyét is csökkenti. Ahhoz, hogy egy demokratikusabb, egységesebb és sikeresebb nemzetet építsünk, szükség van arra, hogy az ifjúságot bevonjuk a helyi, regionális és nemzeti szinten hozott döntésekbe, lehetőséget, eszközöket és támogatást biztosítva a fiatalok számára, hogy részt vehessenek és befolyásolhassák az őket érintő döntéseket. 17 Bynner, Chisholm és Furlong ezzel magyarázta az ifjúság fontosságát: Az a világnézet, melyet most ők alakítanak ki, egész Európa sorsának tervrajza. 18 Az Európai Charta a fiatalok részvételéről a helyi közösségek és régiók életében így fogalmazza meg, miért is van szükség a fiatalok aktív részvételére a társadalomban: a fiatalok részvétele a közösségi ügyekben lehetőség, hogy teljes életet éljenek helyi közösségükben. Ez alapvető feltétel, ha aktív szerepet kívánnak játszani a társadalmi változásokban. Segítséget nyújt a társadalomba való beilleszkedésükhöz, elősegíti a változtatás igényét, a felelős gondolkodást, a megoldások keresését. A társadalom feladata megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a fiatalok részt vállalhassanak az őket érintő döntésekben. 19 Az ifjúság aktív társadalmi részvételére (participáció) négy különböző modellt találhatunk Európában, attól függően, hogy a felnőtt világ hogyan viszonyul az ifjúsághoz, azaz problémaként vagy erőforrásként kezeli azt. 17 BODOR ANDRÁS GABRIELLE LARA: Az ifjúságpolitikák jogi és szervezeti keretei: az európai gyakorlatok áttekintése. = Új Ifjúsági Szemle, (VII. évf) 4 szám, p BYNNER, J. CHISHOLM, L. FURLONG, A.: A new agenda for youth research, In: CHISHOLM (szerk.): Youth, citizenship and social change in European contect. Aldershot, Averbury Press, Az Európai Tanács 237. határozata (Európai Charta a fiatalok részvételéről a helyi közösségek és régiók életében), %20helyi%20kozssegek%20es%20regiok%20eleteben.pdf, október

16 Az első esetben a fiatalok véleményét megkérdezik, ám a döntéseket a felnőttek hozzák meg. Tulajdonképpen ez leginkább egy ifjúságkutatás képében valósul meg, melyben a fiatalok életvilága statisztikai adatok képében rajzolódik ki. Ez a legjellemzőbb bevonási modell Magyarországon. A második esetben a döntéseket a felnőttek kezdeményezik, de a fiatalokkal együtt hozzák meg azokat. Az ifjúsági tanácsok, ifjúsági önkormányzatok, érdekegyeztető fórumok azok a platformok, amelyeken keresztül a modell véghezvihető. A harmadik participáció típus az, amikor a fiatalok kezdeményezik és hozzák meg a döntéseket. A hazai ifjúsági pályázati forráselosztó rendszer támogatta ifjúsági kezdeményezéseket hozhatjuk példaként, de ilyenek az ún. villámcsődületek (ifjúsági mozgolódások, mozgalmak) is. A negyedik szinten a döntések kezdeményezői a fiatalok, de a döntéshozatalba a felnőtteket is bevonják. Erre egy történelmi példát hoz fel Jancsák Csaba a Miért jó a rossz a jóban c. írásában: 1956-ban a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének (MEFESZ) a világháború utáni első alulról építkező független hallgatói mozgalom megalakításakor, október 16-án és október 20-án a szegedi egyetem nagyelőadójában történt nagygyűlésükkor a hallgatók tanulmányi, majd politikai követeléseket fogalmaztak meg (köztük a szabad, demokratikus választások, az orosz csapatok kivonulásának követeléseivel), s az ülésen rész vettek az egyetem egyes oktatói, köztük a jogi kar dékánhelyettese, akit a diákok levezető elnöküknek kértek fel, avagy az egyetem rektora, aki az alakuló szövetséget támogató hozzászólást tett. 20 Az alábbi definíció szerint az ifjúságpolitika az, ami elsődlegesen biztosítja fent megfogalmazott igény, a fiatalok részvételének kereteit: Az ifjúságpolitika az ifjúsági korosztályokra irányuló, ezek egyéneinek, közösségeinek, szervezeteinek és intézményeinek nyújtandó szolgáltatások, intézkedések tervszerű összefoglalása, és végrehajtása. 21 Egy másik definíció szerint az ifjúságpolitika nem más, mint a fiatalok részvétele a politika sajátos szférájában, a fiatalok által, illetve a fiatalok részvételével megvalósuló politikai folyamat (youth participation, policy by youth) JANCSÁK CSABA: Miért jó a rossz a jóban?, In: BIRÓ ISTVÁN (szerk.): Csatlakozás az Európai Ifjúsági Térséghez 3.0. Szeged, EIKKA, BÁNSZEGI ZSUZSA (szerk.): Az ifjúsági munka fogalomtára: az ifjúsági munka területéhez kapcsolódó fogalmak gyűjteménye. Debrecen, IMSZME, NAGY ÁDÁM (szerk.) Ifjúságsegítés: Probléma vagy lehetőség az ifjúság?. Budapest, Új Mandátum Kiadó,

17 Az ifjúságpolitika fogalma későn jelent meg a politikai gondolkodásban. Az 1968-as párizsi diáklázadások előtt a fiatalok nem töltöttek be olyan pozíciót, mely felhívta volna az ifjúságra mint politikai kategóriára a figyelmet. A diáklázadások évében Csehországban is forradalmat robbantott ki az ifjúság. Ezek voltak azok az események, melyek után a szociológusok és politikusok elkezdtek foglalkozni az ifjúsággal és az ifjúság politikai szerepével. Mindezek magukkal hozták az ifjúság fogalmának újraértelmezését. 23 Az ifjúságpolitikát három megközelítésben értelmezhetjük: szakpolitika, közpolitika és ifjúságstratégia. Szakpolitikai szempontból az ifjúságpolitika az állami intézményrendszerbe tagozódik be, és minisztériumok formájában intézményesül meg, melyek felelős állami képviselői a szakminisztériumok. 24 Az ifjúság szempontjából ezek a következők voltak az utóbbi évtizedben: Ifjúsági és Sportminisztérium ( ), Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium ( ), Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium ( ), Szociális és Munkaügyi Minisztérium ( ), jelenleg pedig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság. 25 Az ifjúsági közpolitika a társadalom egészére vonatkozó, az ifjúságfejlesztéssel foglalkozó alkalmazott tudomány. A közpolitika általánosságban a társadalom önigazgatásának a gyakorlati és elméleti kérdéseit feszegeti, az adott szektor politikai döntéseinek és a döntések hatásainak a vizsgálatára helyezi a hangsúlyt. A döntések során azt is vizsgálja, hogy az adott döntés milyen hatással van a társadalom egészére. 26 A közpolitika tehát konkrét döntéshozatali szituációk kezelésére alkalmas tudományág, mely nem foglalkozik politikai rendszerrel, pártokkal, választásokkal, s aminek a központjában a döntések eredményei állnak TARNAY ISTVÁN: Ifjúságpolitikai intézményrendszer és ifjúsági érdekérvényesítés a dél-alföldi régióban, In: JANCSÁK CSABA (szerk.): Fiatalok a Kárpát-medencében Mozaikok az ifjúság világáról. Szeged, Belvedere Meridionale, NAGY ÁDÁM (szerk.) Ifjúságsegítés: Probléma vagy lehetőség az ifjúság?. Budapest, Új Mandátum Kiadó, TARNAY ISTVÁN: Ifjúságpolitikai intézményrendszer és ifjúsági érdekérvényesítés a dél-alföldi régióban, In: JANCSÁK CSABA (szerk.): Fiatalok a Kárpát-medencében Mozaikok az ifjúság világáról. Szeged, Belvedere Meridionale, TARNAY ISTVÁN: Ifjúságpolitikai intézményrendszer és ifjúsági érdekérvényesítés a dél-alföldi régióban, In: JANCSÁK CSABA (szerk.): Fiatalok a Kárpát-medencében: Mozaikok az ifjúság világáról. Szeged, Belvedere Meridionale, NAGY ÁDÁM: Az ifjúságügy és a harmadlagos szocializációs közeg, = Új Ifjúsági Szemle. 2010, (VIII. évf.) 2. szám, p

18 Az ifjúságpolitika harmadik értelmezése az ifjúsági stratégia, mely tulajdonképpen hosszú távú társadalompolitikai elképzelések összefoglalása, szakpolitikai és közpolitikai értelemben egyaránt. 28 Magyarország ifjúságpolitikája nem nevezhető mérvadónak. Véleményem szerint ezt mindenképpen elősegítené, ha létrejönne az ifjúságot egységesen képviselő Nemzeti Ifjúsági Tanács, hiszen akkor egyként, minden ifjúsági szervezetet és társulást összefogó érdekképviseleti szervként a mindenkori kormány stratégiai partnere lehetne ifjúsági ügyeket érintő kérdésekben, s számtalan lehetőséget biztosítana a fiatalok aktív társadalmi részvételét támogatva. Jelenleg a magyar kormány nem rendelkezik olyan stratégiai partnerrel, akihez ifjúsági kérdésekben fordulni tudna, akinek a véleményét kikérve az egész ország fiataljainak véleményét hallaná, így országunk fiataljainak nem adatik meg a lehetőség, hogy részt vehessenek az érdekegyeztető folyamatokban. Mint korábban megállapítottuk, a fiatalok számára ezen időszak legnagyobb nehézségét az jelenti, hogy ez egy olyan kétértelmű szakasz az életükben, amikor már nem gyerekek, azonban a felnőtt társadalomnak még nem teljes értékű tagjai. Ezen időszak során a fiatalok jövőjét elsődlegesen meghatározó, kulcsfontosságú események következnek be, melyek kihatással lesznek életük további részére (pl.: továbbtanulás, párválasztás, szülőkről való leválás, első élmények a munka világában stb.). 29 A fiatalok támogatása ezen életszakaszuk során nélkülözhetetlen, s ehhez megfelelő stratégiai és strukturális alapra van szükség, valamint fontos egy irányadó közeg megléte. 28 TARNAY ISTVÁN: Ifjúságpolitikai intézményrendszer és ifjúsági érdekérvényesítés a dél-alföldi régióban, In: JANCSÁK CSABA (szerk.): Fiatalok a Kárpát-medencében: Mozaikok az ifjúság világáról. Szeged, Belvedere Meridionale, NÉMETH NÓRA VERONIKA: Ifjúság és kultúra (Az ifjúságszociológia aktuális kérdései a kulturális fogyasztás tükrében). Debrecen, 2009, október

19 4. A MAGYAR KORMÁNY HOZZÁÁLLÁSA A jövő nemzedéke. Előszeretettel mondogatjuk, hogy mennyi minden vár még rájuk, mennyi lehetőség van előttük, és hogy mennyi minden múlik rajtuk. Arról azonban szeretünk megfeledkezni, hogy a tetteink következményeit ezen generációk tagjai viselik majd. Elfelejtjük megkérdezni mit akarnak, mi fontos nekik. Mit jelent számukra itt élni, mit szeretnének elérni, milyen problémákkal kell szembenézniük és hogyan oldanák meg ezeket. Bevonni őket abba a folyamatba, amelynek köszönhetően érezhetik: a jövő Magyarországa valóban az új nemzedékről szól. 30 Olvashatjuk Mihalovics Péter, az Új Nemzedék Jövőjéért felelős miniszteri biztos szavait az Új Nemzedék Jövőjéért Program vitairatának bevezetőjében. A program stratégiai válaszokat keres azon problémákra, melyek a fiatalok mindennapjait nehezítik. A vitairat tulajdonképpen egy fiatalokról fiataloknak szóló kormányzati anyag. Az Új Nemzedék Jövőjéért Program első fázisában elkészült a vitairat, melyet különböző témákban érintett fiatalok segítségével állítottak össze. A nyár folyamán a vitairatot országjárásra vitték, s széleskörű konzultáció vette kezdetét a szakma képviselői, civil szervezetek tagjai, vezetői és a fiatalok között. A konzultációk eredményeként egy ifjúsági stratégiát szeretnének felállítani, amely alulról jövő kezdeményezésekből, véleményekből, a ténylegesen érintettek megállapításaiból áll össze, s lerakja egy új, egységes szemléletre épülő ifjúságpolitika alapját. Az anyag a széles körű átfogó egyeztetések alatt született javaslatok beépítése után októberében kerül a kabinet elé, így a jövő évi költségvetés tervezésénél már (a tervek szerint) figyelembe lehet venni a stratégiát Az új nemzedék jövőjéért program: ifjúságpolitikai stratégia vitairat, Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, október MIHALOVICS PÉTER: Párbeszéd az Új Nemzedék Jövőjéért, október

20 A vitairat nem az első ifjúság ügyét érintő kezdeményezés októberében fogadták el a Nemzeti Ifjúsági Stratégiát (NIS) és 2010 januárjában hatályba lépett a évre vonatkozó NIS cselekvési terv. Az Országgyűlés határozatában olvashatjuk, miért is látták szükségességét egy ifjúsági stratégiának az ország vezetői. Az Országgyűlés abból a felismerésből kiindulva, hogy az ifjúsági korosztályok nemzetünk felemelkedésének és társadalmunk megújulásának meghatározó alapját jelentik, továbbá felismerve e korosztályok társadalmi integrációjának szükségességét és támogatva a felelős társadalom kialakításában, a közösségi kapcsolatok fejlesztésében és az esélyegyenlőség megteremtésében betöltött szerepüket, valamint a népesség gazdasági aktivitásának előmozdítása és a társadalmi részvétel növelése érdekében a nemzeti értékek és az önbecsülés erősítésére összhangban az Alkotmánnyal, az Európai Unió és az Európa Tanács célkitűzéseivel a következő határozatot hozza: Elfogadja a határozat Mellékletét képező Nemzeti Ifjúsági Stratégia című stratégiai programot (a továbbiakban: Nemzeti Ifjúsági Stratégia). [ ] 32 A fenti megfogalmazás is bizonyítja, hogy a mindenkori kormány szükségét érzi, hogy megfelelő szinten foglalkozzanak az ifjúság helyzetével és annak stratégiai szintű javításával, s felismeri, hogy mindehhez egyértelmű cselekvési tervre van szükség. A stratégia cselekvési tervének III.15. pontja szerint ösztönözni kell a helyi, regionális, illetve országos szintű ifjúsági érdekképviseleti intézményrendszer kialakítását, valamint támogatni kell az ifjúsági korosztály aktív részvételét a társadalmi konzultációs folyamatokban. Ennek megvalósításáért felelős a Szociális és Munkaügyi Miniszter, valamint az Önkormányzati Miniszter, s megvalósítás határideje december 31-e. 33 Egy másik, szempontunkból még kiemelkedőbb eleme a cselekvési terv 4.2-es pontja: Szakmailag támogatni kell a nemzeti ifjúsági tanács létrehozását és működtetését. Ennek felelőse a Szociális és Munkaügyi Miniszter, határideje pedig folyamatos /2009. (X. 29.) OGY határozat a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról, október /2010. (I. 22.) Korm. határozat a Nemzeti Ifjúsági Stratégia évekre vonatkozó cselekvési tervéről, október /2010. (I. 22.) Korm. határozat a Nemzeti Ifjúsági Stratégia évekre vonatkozó cselekvési tervéről, október 3. 20

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

Mire jó a Nemzeti Ifjúsági Tanács?

Mire jó a Nemzeti Ifjúsági Tanács? Mire jó a Nemzeti Ifjúsági PR E S E N TA TION Tanács? Szabados Viktor magyar EU-elnökségi összekötő Budapest, 2011. április 30. Mire jó a Nemzeti Ifjúsági Tanács? PR E S E N TA TION K V_S Mire jó a Nemzeti

Részletesebben

Pályázati feltételek. a Magyar ENSZ Modell Diákegyesület és az UNICEF Magyar Bizottsága által kiírt,

Pályázati feltételek. a Magyar ENSZ Modell Diákegyesület és az UNICEF Magyar Bizottsága által kiírt, Pályázati feltételek a Magyar ENSZ Modell Diákegyesület és az által kiírt, az ENSZ Gyermek- és Ifjúsági Delegáltak Magyarországi Programjára Kritériumok való jelentkezéshez Mindkét korcsoport esetén: magyar

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója Bevezető Magyarország Kormánya stratégiai célként fogalmazta meg az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködésének erősítését. Az

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

FENNTARTHATÓ ENERGIA PRIORITÁSI TERÜLET (PA2) Árvay Szilárd

FENNTARTHATÓ ENERGIA PRIORITÁSI TERÜLET (PA2) Árvay Szilárd Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. FENNTARTHATÓ ENERGIA PRIORITÁSI TERÜLET (PA2) Árvay Szilárd Főtanácsadó Külgazdasági és Külügyminisztérium A prioritási

Részletesebben

A Szekszárdi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Szervezeti és Működési Szabályzata

A Szekszárdi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Szervezeti és Működési Szabályzata A Szekszárdi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Szervezeti és Működési Szabályzata Szekszárd 2013. február I. A Szekszárdi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum jogállása, feladatai A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum

Részletesebben

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Bencze Györgyné Hajni VIII. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia 2009. május 29. Az ifjúsági munka foglalkozásszerű vagy önkéntes

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

LOBBI HELYETT PARTNERSÉG - egy új egyeztetés kezdete. dr. Rétvári Bence. Parlamenti Államtitkár

LOBBI HELYETT PARTNERSÉG - egy új egyeztetés kezdete. dr. Rétvári Bence. Parlamenti Államtitkár LOBBI HELYETT PARTNERSÉG - egy új egyeztetés kezdete dr. Rétvári Bence Parlamenti Államtitkár Lobbi 2 Lobbi Lobby előcsarnok előszoba. Európában külön törvényi szabályozás: Nagy Britannia, Franciaország,

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Javaslat együttműködési megállapodások elfogadására a megyében működő fogyatékosok érdekvédelmi

Részletesebben

e-health Task Force jelentés Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma

e-health Task Force jelentés Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma e-health Task Force jelentés Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma Legkritikusabb rendszer szintű ügyeket uniós szintre emeltük Magyarország 2011 második

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről 187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én

Részletesebben

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordít és felelősséget visel a fogyatékos személyek iránt, és biztosítani kívánja e

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Együttműködésről Mi is az az OGP? A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership - OGP) egy önkéntes részvételen

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Az Equity Action projekt bemutatása. A rendezvény célja

Az Equity Action projekt bemutatása. A rendezvény célja Az Equity Action projekt bemutatása A rendezvény célja Taller Ágnes dr. Koós Tamás 2013. február 14. This work is part of EQUITY ACTION which has received funding from the European Union, in the framework

Részletesebben

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02. Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, 2014. október 02. Tölgyes Gabriella Vezető főtanácsos, CSR koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei

Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei Szeminárium: "Hogyan alkalmazható a sikeresebb szociális párbeszéd rendszerek "bevált gyakorlata?" Magyarország, 2016.ápr.21. Ruairi Fitzgerald, ESZSZ

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

EDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés

EDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés EDC BROSSÚRA Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés A Demokratikus Állampolgárságra Nevelés (EDC, Education for Democratic Citizenship, Éducation à la citoyenneté démocratique) olyan gyakorlatok és

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. a Kormány részére. a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról

ELŐ TERJESZTÉS. a Kormány részére. a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER Szám: 5435-4/2006-SZMM TERVEZET ELŐ TERJESZTÉS a Kormány részére a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról Budapest, 2006. november Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló

Részletesebben

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében Welcome! This is an online publication within the CHAMP-project with virtual pages that can be turned with the mouse or by clicking on the navigation bar Az éghajlatváltozáshoz való hatékony alkalmazkodáshoz

Részletesebben

MAGYAR IFJÚSÁGI KONFERENCIA

MAGYAR IFJÚSÁGI KONFERENCIA MAGYAR IFJÚSÁGI KONFERENCIA ELNÖKI BESZÁMOLÓ Szórád Gábor Miről is lesz szó... 1.) Beszámoló az elmúlt hat hónap munkájáról 2.) Jogi személyiségünk jelenlegi állapota 3.) Jogi személyiség elérésének végső

Részletesebben

T/6985. számú. törvényjavaslat

T/6985. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6985. számú törvényjavaslat a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény, valamint a közbeszerzésekről szóló

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok IV. LIFE Klímapolitikai Tréning 2017. február 16. Kovács Barbara LIFE Éghajlat-politika alprogram Nemzeti kapcsolattartó I. A LIFE program

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT

A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program célja a polgárok ismereteinek javítása az EU történelméről & sokszínűségéről az európai polgárság megerősítése az uniós

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Országos Érdekegyeztető Tanács első félévi munkaprogramja. Plenáris ülésen megvitatásra javasolt program

Országos Érdekegyeztető Tanács első félévi munkaprogramja. Plenáris ülésen megvitatásra javasolt program Országos Érdekegyeztető Tanács 2007. első félévi munkaprogramja 2. számú melléklet I. Plenáris ülésen megvitatásra javasolt program Január 2007. évi bértárgyalások a keresetnövelés éves mértékéről ( OÉT)

Részletesebben

A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői. A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei

A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői. A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei A válaszadó szervezetek jogi formája Összes szervezet Ernyőszervezetek Nem ernyőszervezetek

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Nemzetközi jogi kitekintés Az egyes nemzetállamok közötti kapcsolatok rendezését a nemzetközi egyezmények, nemzetközi szerződések szolgálják, melyek az államok

Részletesebben

Lobbizás, kormányzati kapcsolatok. Zsigmond Király Főiskola 2004./2005. I. félév Kégler Ádám

Lobbizás, kormányzati kapcsolatok. Zsigmond Király Főiskola 2004./2005. I. félév Kégler Ádám Lobbizás, kormányzati kapcsolatok Zsigmond Király Főiskola 2004./2005. I. félév Kégler Ádám A lobbizás módszertana Minden ügy annyit ér, ahogyan azt érvényesítik (Moliére) A lobbizás klasszikus értelemben

Részletesebben

Duna Stratégia és az európai területi együttműködési színterek

Duna Stratégia és az európai területi együttműködési színterek Duna Stratégia és az európai területi együttműködési színterek Szabó Tamás főiskolai tanársegéd, Zsigmond Király Főiskola, Budapest Budapest, 2009. december 4. A magyar EU elnökség és az európai területpolitika

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS.. SZERVEZETI STRATÉGIA 2 Szervezet neve:... 1. ALAPOK A. Szervezet neve B. Szervezet jogi háttere C. Szervezet víziója D. Szervezet missziója és célrendszere 2. TERVEK A.

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

2009. évi szakmai program

2009. évi szakmai program 2009. évi szakmai program Áttekintés A Szociális Intézmények Országos Szövetségének (SZIOSZ) életében a 2008-as évben jelentkező szakmai és szervezeti kihívásokat, feladatokat áttekintve született meg

Részletesebben

106. plenáris ülés április 2 3. A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA

106. plenáris ülés április 2 3. A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA 106. plenáris ülés 2014. április 2 3. RESOL-V-012 A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA A TÖBBSZINTŰ KORMÁNYZÁSRÓL SZÓLÓ EURÓPAI CHARTÁRÓL Rue Belliard/Belliardstraat 101 1040 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË

Részletesebben

ÉTA. ÉTA Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetsége

ÉTA. ÉTA Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetsége ÉTA ÉTA Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetsége (Bejegyzett angol nyelven: ÉTA HungarianFederation of Associations and Foundations Serving People with Mental

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT

A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program célja a polgárok ismereteinek javítása az EU történelméről & sokszínűségéről az európai polgárság megerősítése az uniós

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben Apró Antal Zoltán programvezető, mentor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács civil tagja Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1136

Részletesebben

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA SPIRA VERONIKA POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA FÜGGELÉK 1 Megjegyzések a Függelékhez A Politika, oktatáspolitika dokumentumgyűjteményt a függelék zárja, amely bemutatja, hogy az önkormányzati munka milyen járulékos

Részletesebben

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének közgyűlése, 2013. december 3. Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes

Részletesebben

Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére

Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére 6. napirend: Az Egyesület 2011-es tervei Tisztelt Közgyűlés! 2011-es tervezett

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 7. sz. napirendi pont. 2-31/2016.ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr.

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 7. sz. napirendi pont. 2-31/2016.ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr. NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 7. sz. napirendi pont 2-31/2016.ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT Nógrád Megye Integrált Területi Programja módosításának igénybejelentésére

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/134-23/2016 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Szám: 11275/2015. Javaslat Salgótarján Megyei Jogú Város középtávú gyermek és ifjúsági koncepciójában foglaltak rövid távú megvalósítása érdekében a 2015-2016.

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Mindenkinek eredményes V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciát kívánok!

Mindenkinek eredményes V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciát kívánok! Médiatámogatói együttműködés V. Magyarországi Klímacsúcs 2013. szeptember 12. Jövőnk a víz Budapest Meghívom Önöket a Klíma Klub szervezésében az V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciára!

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Előterjesztés. - a Közgyűléshez

Előterjesztés. - a Közgyűléshez NYíREGYHÁZA Ügyiratszám: szoc-8266-1/2016. Ügyintéző: Dr. Krizsai Anita Előterjesztés - a Közgyűléshez - "Gyermekeinkért 16" Alapítvány által benyújtani kívánt a "Társadalmi szerepvállalás erősítése a

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2007/VIII/21 B(2007) 3926 végleges A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2007/VIII/21 A 435/2007/EK tanácsi határozatnak a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó

Részletesebben

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Szakmai fejlesztőhálózat a kistelepülésektől az agorákig országos projektzáró konferencia Hatvan, 2015. szeptember 3. Partnereink

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

Részletesebben

Smart City (okos és fenntartható város) koncepció jóváhagyása

Smart City (okos és fenntartható város) koncepció jóváhagyása Előterjesztő: Nagy Sándor alpolgármester Ikt.sz.: 01/8821-2/2016 Tárgy: Smart City (okos és fenntartható város) koncepció jóváhagyása Melléklet: 1 db határozati javaslat Készítette: Fejlesztési Iroda Véleményezésre

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Emberi erőforr források közös k s használata és s fejlesztése se Munkaerő-piaci együttm ttműködési kezdeményez nyezések HU-SK 2008/01/1.6.2/0156

Részletesebben

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Oktatási és Kulturális Minisztérium 31404/2008. E L ŐT E R J E S Z T É S A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról Budapest, 2008. december VEZETŐI

Részletesebben