DDOP C - Balatoni Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek támogatása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DDOP-2008-2.1.3.C - Balatoni Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek támogatása"

Átírás

1 Településszociológiai kutatás a DDOP C - Balatoni Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek támogatása Településszociológiai kutatás a A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg 1/96 oldal

2 Tartalomjegyzék 1 Vezetıi összefoglaló Feladat leírása Alkalmazott módszerek Helyzetértékelés PEST + modell Politika Gazdaság (turizmus) A Balatonföldvári Kistérségbe vonzott turisztikai célú támogatások Társadalom, vevık Versenytársak Technológia Nemzetközi trendek a turisztikai iparágban Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia Átmenet a tömegturizmusból minıségi szolgáltatásba S modell Stratégia Balatoni Fejlesztési Tanács Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája ( ) LEADER, HVS Integrált Városfejlesztési Stratégia (Balatonföldvár) Struktúra Turisztikai lehetıségek, akadályok A kistérség infrastrukturális ellátottsága Rendszerek A helyi gazdaság általános bemutatása A települések anyagi lehetıségei a turisztikai fejlesztésekben A Balatonföldvári Kistérségi Turisztikai Egyesület Kistérségi vállalkozók Egyéb civilek Meglevı hálózatok Stílus Emberek (staff) Vezetıi szaktudás Az önkormányzatok Képesség az együttmőködésre Megosztott értékek A kistérség differenciált identitása Identitásproblémák Közös célok Javaslatok Termékfejlesztés Hálózatok és együttmőködések tudatos fejlesztése Környezeti problémák turisztikai szempontú kezelésére vonatkozó ötletek, javaslatok Felhasznált irodalom Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok jegyzéke /96 oldal

3 7.2 Ábrák jegyzéke Mellékletek A Balatonföldvári, Fonyódi, Marcali és Siófoki Kistérségek turisztikai célú fejlesztésekre kapott támogatása az UMFT-bıl A Balatonföldvári Kistérség településeinek rövid története és jellemzése (2. melléklet) Balatonföldvár Balatonıszöd Balatonszárszó Balatonszemes Bálványos Kereki: Kıröshegy Kötcse Nagycsepely Pusztaszemes Szántód Szólád Teleki A bejegyzett civil szervezetek listája (3. melléklet) Interjúk listája Interjú és kérdıív vázlatok Polgármesteri interjú Stakeholder interjú Kérdıív /96 oldal

4 1 Vezetıi összefoglaló A tanulmány egy településszociológiai kutatás elkészítése volt, mely feltárja a Balatonföldvári Kistérség identitását és ezzel támogatja a kistérségi TDM szervezet munkáját. Célunk volt továbbá feltárni a kistérség már meglévı hálózatait és vállalkozóinak szervezıdéseit. Kétfajta adatgyőjtési módszerrel szereztünk adatokat. Interjúkkal kerestük a kistérségben már mőködı hálózatokat és a kistérség identitását, kérdıívekbıl pedig a potenciális vendégek igényeit, illetve a kistérségrıl már meglévı tudásukat. Demográfiai adatokból és stratégiák elemzésébıl készítettük el a tanulmány fennmaradó részét. Adatainkat a PEST + és a 7S modellek általunk kistérségre átdolgozott módszertanát használva rendszereztük. Mindkét módszertan soft elemeire helyeztük a hangsúlyt, hogy kiemeljük a téma számára fontossággal bíró tényezıket. A kistérség a közelmúlt politikai eseményei alapján többször is az országos médiák címlapjára került. Ilyen volt az ıszödi beszéd, a kıröshegyi völgyhíd körüli viták, illetve a kötcsei beszéd. Az országos LEADER program több ponton is nélkülözte a leaderszerőséget, így nem érte el azt a célt, amire eredetileg szánták. A rendszerváltás után a két Németországból a Balatonra irányuló turizmus mértéke visszaesett, így jelentıs bevételkiesés jelentkezett a turizmusból élıknél. Egyre magasabb lett az igény a turistákban, melyet a tömegturizmusra berendezkedett vállalkozók nem tudtak kielégíteni. A 2008-as nemzetközi pénzügyi válság okán tovább csökkent a kistérségbe látogató turisták száma. Az általunk megkérdezett válaszadók fele járt már a kistérségben az elmúlt 10 évben, azonban nagyon kevesen tudják elhelyezni abban a tekintetben, hogy milyen települések vannak a környéken. Legtöbben part menti településeket jelöltek meg mint közeli települések, parttól távolabbi településeket alig említettek. A turisták igényszintje emelkedik, tehát jobb minıségő szolgáltatást várnak el és ezért nehezen hajlandók többet fizetni. A kistérségnek sok a versenytársa, fıleg külföldi turisztikai célpontok, melyek esetenként hasonló árkategóriában egzotikusabb utazásokat kínálnak. A Balaton körüli többi kistérség is versenytárs, melyek között a kistérség önálló identitás hiányában nem tud megjelenni. Középtávon a turizmus ágazatban további minıségi emelkedést várnak a turisták, illetve sokkal szőkebb vendégréteg fog egy-egy turisztikai célpont, meghatározott kínálat iránt érdeklıdni. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia öt pillére azt a célt szolgálta, hogy a turizmus koncepciótlansága megszőnjön. A tömegturizmus ártalmas a meglátogatott környezet állapotára, így nem alkalmas a fenntartható fejlıdés kialakítására. A Balatoni Fejlesztési Tanács Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája a luxusturizmus fejlesztését helyezi a középpontba, azonban ez nem megfelelı irány a kistérség számára a jelenlegi erıforrásokat és a fizetıképes kereslet változásait figyelembe véve. Ez részben abból származott, hogy készítése közben nem keresték fel helyi vállalkozókat. A kistérségben mőködı LEADER program ellentmondásokat szült, s bár több fejlesztés már megvalósult belıle vagy folyamatban van, sok vállalkozó elvesztette bizalmát a Helyi Vidékfejlesztési Iroda munkatársai felé, egymás felé, illetve az együttmőködés formái felé. A kistérség turisztikai és infrastrukturális súlypontja régóta a part menti településeken helyezkedik el, több parttól távolabb elhelyezkedı település nem is foglalkozik a turisztikával, csupán túlélni próbálnak. A kistérségnek jók a természeti adottságai, ugyanis szép az érintetlen táj, illetve van néhány épített mőemlék is. 4/96 oldal

5 A helyi gazdaság lényegében egy lábon áll, ez a turizmus, mely azonban csupán szezonális bevételeket tud produkálni. A mezıgazdaság legtöbbször csupán egy család megélhetését szolgálja, nagyon kevés az eladható termény, sıt sokszor még az önfenntartásra se elég a megtermelt mennyiség. A kistérség vállalkozói arról panaszkodtak, hogy vendégforgalmuk az utóbbi években jelentıs mértékben lecsökkent. A kistérségben számos civil szervezet található, melyek között azonban nincs vállalkozói egyesület. A kistérségben található településeknek nincs önálló identitásuk, hanem három identitás köré lehet csoportosítani ıket. Ezeket a típusokat tradícionális magyar falunak, sváb falunak, illetve üdülıtelepnek neveztük el. A kistérség lakossága a part menti településeken túlsúlyban van, összességében a kistérségben élı emberek száma drámai csökkenést mutat. Az elöregedés is jellemzı a kistérségre, mely a jövıben nehézzé teszi majd a vendégek kiszolgálását, más társadalmi következmények mellett. A kistérség vállalkozásainak túlnyomó többsége a part menti településeken van bejelentve, és a kistérségben jelentıs a szürke/fekete munkavégzés. Az önkormányzatok turisztikához való hozzáállása eltérı, több településen a polgármester nem érzi az önkormányzat feladatának, hogy turisztikai koncepciót alakítson ki a település számára. A kistérség viszonylag fiatal, ugyanis csupán 2004-ben jött létre, és viszonylag kis területő is. A kistérség településeire jellemzı, hogy általában csak nyáron vannak nyitva a szállásadók és az éttermek. A part menti települések a nyári szezon kivételével többnyire kihaltak, ugyanis a helyben lakók száma lecsökkent és megnıtt az üdülıtulajdonosok száma. A 13 településbıl 4 zsákfalu, tehát jobban el vannak zárva a külvilágtól, mint társaik. A stratégiák célkitőzései széles körben nem ismertek. A kistérségben szükség van a vállalkozók közötti, politikamentes kapcsolatépítésre és kommunikációra, majd a TDM koncepció ismertetésére. A kistérségben meglévı természeti értékeket meg kell ırizni és új attrakciókat kell kigondolni egy elıre kiválasztott célcsoport igényeihez mérten. A vállalkozók köré kell építeni a TDM szervezetet, a civil szervezeteket második körben bevonva. 5/96 oldal

6 2 Feladat leírása 2008-ban a Balatonföldvári kistérség turisztikai versenyképességének növelésére, a fenntartható és eredményes, hatékony mőködtetésének megalapozása érdekében a kistérség 13 önkormányzata, valamint helyi vállalkozók és magánszemélyek Balatonföldvári Kistérségi Turisztikai Egyesületet alapított. Az Egyesület elnyerte a helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet címet. A TDM szervezetek részére az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében DDOP C kódszámon kiírásra került A Balatoni Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezetek támogatása címő pályázati konstrukció, melyen a Balatonföldvári Kistérségi Turisztikai Egyesület összesen Ft értékő projektjével Ft állami támogatást nyert el. A projekt keretében több más tevékenység között - a TDM-et a kistérségben beágyazó, a közösséget fejlesztı, a kistérségen belüli közösségek és a kistérség egészének identitását megerısítı település-szociológiai kutatás készül, amely részint kulturális, részint közösség-szerkezeti és kapcsolathálózati eredményeivel biztos alapot ad a kistérség pozícionálásához, a lokális arculat kialakításához, valamint a szakmai és kommunikációs tevékenységeket átfogó, a TDM eredményes munkájához nélkülözhetetlen kistérségen belüli és azon túlmutató hálózatok kifejlesztéséhez. A települések különféle tudományos és versenyszférából megrendelt kutatása alapján bátran kijelenthetı, hogy a hazai fejlesztéseknek, programoknak az egyik leggyakoribb hátráltatója, ha a fejlesztések nem szervesen a helyi adottságokból, erıforrásokból és lehetıségekbıl táplálkoznak, ha a kezdeményezı jelen esetben a TDM Szervezet nem tudja kivívni az érintett felek együttmőködı készségét. Kutatásunk minden esetben nemcsak rámutat a lokális lehetıségekre mind kulturálisan, mind hálózati vonatkozásban, hanem segít megalapozni a kezdeményezı elfogadottságát és a projekt iránti készséges együttmőködı szándékot. A településszociológiai kutatás ezzel feltárja - a Kistérség mint Desztináció differenciált identitását, - kulturális, természeti és egyéb értékeit, - fejlesztés elvi lehetıségeit, - a Kistérség mint Desztináció jelenlegi kapcsolati struktúráit, - lokális közösségi véleményeket, - a Kistérség mint Desztináció jelenlegi megítélését. A kutatási eredmények alapján a következı lépésként kidolgozható a Desztináció pozícionálási stratégiája, amely - figyelembe veszi a hazai és nemzetközi lehetıségeket valamint az idegenforgalmi szezonok ciklusait, - és könnyen alkalmazható a marketing kommunikációs tevékenységek meghatározásában és kivitelezésében, - elkészíthetı az arculati és márkaépítési munkához a pontos felhívás, hogy a kívánalmaknak jól megfelelı pályamunkákat készüljenek, - meghatározhatók az organikus és fenntartható fejlesztési irányvonalak, a Desztináció közösség identitását megerısítı és ezáltal a turisztikai fejlesztési program sikerességét megalapozó tényezık, - azonosítani lehet a Kistérség, mint Desztináció sikeres mőködtetésében hasznosítható és fejlesztendı kapcsolati hálókat, illetve a vonatkozó stratégiát országon belül és kívül, 6/96 oldal

7 - kidolgozható egy olyan cselekvési partner program, amely hozzájárul a kistérségen belüli együttmőködésekhez, valamint ahhoz, hogy a TDM Szervezet sikeresen integrálódjon, ágyazódjon be a megfelelı szakmai hálózatokba és közösségekbe. A kistérségi turisztikai desztináció menedzsment szervezet (TDM) a helyi lakosság, az önkormányzatok és a turisztikai szolgáltatók szoros együttmőködésével a helyi turisztikai szolgáltatások fejlesztését és promócióját végzi. A TDM-ek mőködése alulról jövı kezdeményezésekkel (szervezetépítés és finanszírozás) valósulhat meg, az együttmőködésen keresztül lehetséges és szükséges a termékek közös kialakítása és értékesítése. A kistérségi TDM szervezet fıbb feladatai, melyek teljesítéséhez jelen tanulmány hozzájárulni szándékozik: - Termékfejlesztés A desztináció önálló, más desztinációval össze nem hasonlítható (versenyképes) kínálati profiljának kialakítása érdekében termékfejlesztési koncepció és stratégia kialakítása a nemzeti szintő és a Balatoni Kiemelt Üdülıkörzet prioritásaihoz is igazodva. Kiemelt fontosságú az innovatív szemlélet elterjesztése (nem csupán a különbözı infrastrukturális megoldásokban, hanem az attrakciók, a marketing és az értékesítés területén is) és a piaci rések kihasználására való törekvés. Az egységes kínálat és komplex fejlesztés megvalósítása érdekében szükséges törekedni az összefogáson alapuló tervezésre és megvalósításra. - Helyi szintő turisztikai promóció Ki kell alakítani Balatonföldvári Kistérségre egyedileg jellemzı arculatot. Promóció terén egyértelmően belföldre kell koncentrálnia. Feladata az információszolgáltatás és értékesítés az országban mőködı desztináció menedzsment szervezetek egységes informatikai bázisán alapulva. A vevıkiszolgálás minıségének javítása (egyúttal a mőködés anyagi feltételeinek könnyítése) érdekében szálláshely és egyéb szolgáltatások értékesítése saját infrastruktúráján keresztül. Ehhez kapcsolódóan szükséges visszajelzések győjtése, a fogyasztói elégedettség mérése. - A turisztikai vállalkozások versenyképességéhez való hozzájárulás A térségben mőködı mikro-, kis-, valamint a kezdı turisztikai vállalkozások számára üzletviteli segítség nyújtása a best practice azonosításán, promócióján és annak megvalósításán, valamint az innováció elısegítésén keresztül annak érdekében, hogy a megfelelı információ birtokában azok sikeres üzleti teljesítményt tudjanak nyújtani. Ehhez kapcsolódóan pályázati tanácsadással, térítéses és kedvezményes információ-szolgáltatással kell segíteni a vállalkozásokat a stabil piaci mőködés elısegítése érdekében. 7/96 oldal

8 3 Alkalmazott módszerek A megfogalmazott feladat megoldásához a Balatonföldvári Kistérség településszociológiai feltárását az alábbi lépésekben és módszerek segítésével folytattuk le: Secunder adatgyőjtés, elemzés 1. A demográfiai és gazdasági adatok másodlagos elemzése 2. Az utóbbi években készült tanulmányok, stratégiai tervek számbavétele, tartalmi elemzése, eredményeik megismerése. Primer adatgyőjtés elemzés 3. A térség stakeholderei véleményének csokorba győjtése személyes interjúkkal. 4. A térségrıl alkotott külsı vélemények összegyőjtése internetes és személyes kérdıív segítségével. Helyzetértékelés az adatok, információk strukturálásával, következtetések levonása 5. Kibıvített PEST+ modell alkalmazása annak érdekében, hogy a külsı tényezıket csoportosítva leírjuk részben az adatok, részben a vélemények, valamint saját személyes tapasztalataink felhasználásával. Feladatunkból adódóan legrészletesebben a társadalmi elemre, azaz a potenciális vevıkre fordítottuk a legtöbb figyelmet, de a többi elem kontextusába helyezve vizsgáltuk ıket. 6. 7s modell alkalmazása a belsı hajtóerık kölcsönös összefüggéseinek feltárása céljából. Ezen a területen is az ún. soft elemekre, azaz a belsı tényezıknek a társadalomban megjelenı elemeire koncentráltuk a figyelmet, azaz a stílus, a szaktudás, az emberek és a megosztott értékek csoportjára. 7. Következtetések 1. ábra - A munka tervezett lépései Secunder adatgyőjtés A demográfiai és gazdasági adatok másodlagos elemzése Az utóbbi években készült tanulmányok, stratégiai tervek számbavétele, tartalmi elemzése, eredményeik megismerése Primer adatgyőjtés A térség stakeholderei véleményének csokorba győjtése személyes interjúkkal A térségrıl alkotott külsı vélemények összegyőjtése internetes és személyes kérdıív segítségével Helyzetértékelés Kibıvített PEST+ modell alkalmazása annak érdekében, hogy a külsı tényezıket csoportosítva leírjuk részben az adatok, részben a vélemények, valamint saját személyes tapasztalataink felhasználásával. 7s modell alkalmazása a belsı hajtóerık kölcsönös összefüggéseinek feltárása céljából. Következtetések 8/96 oldal

9 4 Helyzetértékelés 4.1 PEST + modell A tágan értelmezett környezet olyan befolyásolhatatlan keretfeltételt jelent a kistérség turisztikai tevékenysége számára, amelyhez alkalmazkodnia kell. A tág környezet az egymáshoz kapcsolódó tényezık sorát foglalja magában, elemzését a PEST modell (Political, Economic, Social, Technological) könnyíti meg. A kibıvített PEST+ modellben a tényezıket további három nézıponttal egészítjük ki: a Versenytársak, a Vevık és az Érintett ágazat közelebbi vizsgálatával. A PEST+ elemzés a vizsgált egységre ható hosszú távú tendenciák rendszerezett felkutatását jelenti. Ezen tendenciák hatását aszerint minısítik, hogy melyek fejtenek ki kedvezı hatást, illetve melyek hatnak rá kedvezıtlenül. Cél, hogy minél több konkrét tényezıt kutassunk fel, majd közülük kiemeljük azt a viszonylag kisszámú tényezıt, amely az adott szervezet szemszögébıl hosszútávon meghatározó. Jelen elemzésben úgy döntöttünk, hogy a modell használatakor a Gazdaság és az Érintett ágazat, valamint a Társadalom és a Vevık dimenzióit összevonva elemezzük. A Gazdaság fogalmát leszőkítettük az érintett ágazatra azaz a turisztikára, mivel az általános gazdasági tendenciákat ismertnek tételeztük fel. A Társadalmat a Vevıkre szőkítettük le, mivel egyrészt a turizmus szolgáltatásait a társadalomnak nem a teljes egésze veszi igénybe, anyagi és egyéb okokból, illetve a Balatonföldvári Kistérséget is aránylag szők társadalmi környezet ismeri és potenciálisan ismerheti meg. 9/96 oldal

10 2. ábra - A tanulmány készítése során azonosított fıbb tényezık Gazdaság (turizmus) Politika viadukt Összeköt, természeti összhatás megbontja, vonzza a tekintetet, ismertséget ad LEADER Eltérı EU és hazai LEADER program kormányzati politika változása kormányprogram szerint nagyobb arányban kell az uniós forrásokat célzottan erre a területre költeni İszöd ıszödi beszéd országosan meghatározó politikai esemény Kötcse kötcsei beszéd az új kormányhoz kötıdı személyek megjelenése rendszerváltás turizmus csökkenése válság turizmus csökkenés támogatáspolitika NFÜ által irányított inanszírozás adórendszer helyi ipari és mezıgazdasági termelés és felhasználás Társadalom és vevık Demográfia csökkenı népességszám elöregedı társadalom Családok mérete csökken Életmód trendek Egészségturizmus Idıhiány miatt rövidebb idıre utaznak Élmények keresése Elidegenedés Vevıi attitődök és vélemények Sajtómegjelenések Márkák és imázs Vásárlói szokások Divatok és szerepmodellek Fı események Etnikai, vallási tényezık Hirdetési és PR etika Technológia Nemzetközi turisztikai trendek Magyar Turizmus Stratégia a belföldi turizmus jelentısége emelkedik a minıségi és megfizethetı szolgáltatásokra hangsúlyt kell helyezni tömegturizmus helyett a látogatók vonzására alkalmas élményeket kell nyújtani a turisták csoportjai változtak: családosok, nyugdíjasok; egészségturizmus, vallási turizmus, buliturizmus megjelenése Versenytársak Magyarország más vidékei látnivalók száma múzeumok minimális száma egyéb attrakciók (óriáscsúszda, vidámpark, stb.) hiánya meglevı látnivalók megközelíthetetlensége Balaton körüli más kistérségek érintetlen természet siófoki buliturizmus nyugdíjas város (kıröshegyi polgi) tihanyi apátság (versenytárs, de együttmőködı partner is lehetne) somogyi belsı települések balatoni borvidék, de együttmőködnek Politika A közelmúlt és napjaink magyar közélete és politikája sokat foglalkozott a kistérség bizonyos településeivel, ezeknek azonban hatása kettıs. Idırendben az elsı ilyen, a kistérségben történt esemény az ıszödi beszéd volt, melyet Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök mondott el május 26-án és amely szeptember 17-én került nyilvánosságra. A beszéd sokáig vezetı téma volt a magyar sajtótermékek hasábjain, sıt több külföldi lap is beszámolt róla. A második esemény, mely az országos politikát befolyásolta, a kıröshegyi völgyhíd megépítése és átadása volt, mely a mai Magyarország legnagyobb völgyhídja és gyönyörő kilátás nyílhat róla a Balatonra. Most nem térünk ki arra, hogy szükséges volt-e a híd megépítése, azonban az e körüli vita is nyilvánosságot adott a kistérségnek. A kistérségbıl többen hiányolták, hogy a híd létébıl a kistérség elınyt kovácsoljon: közvetlenül a híd mellett pihenıhely létesülhetne, ahonnan a Balatonra nyíló kilátást lehetne megcsodálni. Nem elhanyagolható az a hatása sem a völgyhídnak, hogy völgy természetes látványát megbontja. Mindazonáltal a mérnöki és építészi teljesítményt egy látogatóközponttal el lehetne ismerni, melyben a híd tervezésének és építésének történetét, egyedi mőszaki megoldásait lehetne 10/96 oldal

11 korszerő, interaktív formában bemutatni az érdeklıdıknek. (pl. Storebelt Dániában 1 : melyhez a keleti hídfınél építettek hasonlót). 3. ábra - A kıröshegyi völgyhíd a Kereki várból. (Saját felvétel) Idırendben a harmadik jelentıs esemény Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök nevéhez kötıdik. A Fidesz utóbbi években minden években Kötcsén rendez zártkörő pártrendezvényt, így téve híressé a kistérséget az országos médiumokban. Sajnos sok honfitársunk nem tudja, hogy Kötcse a Balaton partjától nem messze fekszik, így nem is látogatnak oda. Fontos megemlíteni, hogy az Orbán Viktor által beterjesztett kormányprogram nem foglalkozik tételesen a Balatonnal, illetve, hogy a turisztikát ugyan, mint kiemelt ágazatot kívánja kezelni, azonban konkrét intézkedéseket nem említ, tehát ez idı szerint (2010. június vége) még nem tudható, mi a célja az új kormánynak a térséggel. Az Európai Unióhoz való 2004-es csatlakozástól többen azt várták, hogy a szabad utazás miatt fellendül a magyar turizmus, azonban ez elsısorban a (relatíve vagy abszolút értékben is) olcsóbb külföldi ajánlatok miatt nem hozott jelentısebb javulást. Ennek okai az olcsó külföld mellett az is, hogy a Balaton-parton nem tudtak a XXI. századi Nyugat-Európai embernek minıségi szolgáltatásokat nyújtani, illetve a nyelvismeret is elsısorban a németre szorítkozik, miközben a többi Európai Uniós tagországból (beleértve a Kelet-Közép-Európai szomszédos országokat is) jöhetnének vendégek. A lokális és országos politikában is tapasztalható nézet, hogy a saját magunk által értéknek tartott erıforrások (például: Balaton, Tokaji bor, stb.) önmagukban elegendık a turisták vonzásához, a termékek eladásához. Az EU csatlakozás bebizonyította, hogy a lehetıségek mellett komoly versenytársak is megjelentek a hazai piacokra komoly hatást gyakorolva. Ezek a trendek a csatlakozás elıtt nem kerültek elemzésre, így a kockázatok kezelésére sem fordítottak elegendı erıforrást. Az interjúk alapján győjtött információk bebizonyították, 1 11/96 oldal

12 hogy helyi szintrıl az EU csatlakozás kapcsán elıállt veszélyeket nem lehet hatékonyan kezelni és ugyancsak nehéz a lehetıségek kihasználása is. Településpolitikai szempontból elmondható, hogy - a rendszerváltás elıtti idıszakból örökölt finanszírozási metódusokhoz hasonlóan - a területi egyenlıtlenségeket továbbra is befolyásolja a hierarchikusan fejlesztett településhálózatban elfoglalt helyzet. Meghatározza, hogy a település milyen pénzösszegekhez jut, hogy milyen a régió fejlesztési politikája, milyen mértékben vonja el a helyi erıforrásokat. Bár az önkormányzatok a helyben képzıdı bevételek, megosztott központi adók és normatív állami hozzájárulás alapján önállóan gazdálkodnak, a helyi és országos politikai erıviszonyoknak való kitettség miatt finanszírozásukban sok a bizonytalan elem. 2 További különbségeket okoznak a település konkrét társadalmi-gazdasági funkciói, a munkalehetıségek: általában minél több szerepkört fogott át egy település, annál több fejlesztési lehetıséggel rendelkezett, annál életképesebb volt. Fontos jellemzı az intézményi - kereskedelmi, egészségügyi, mővelıdési, oktatási ellátottság, a közlekedési lehetıségek. Új szempontként merült fel a hazai és Európai Uniós támogatásokhoz való hozzájutás lehetıségei, melyhez kapcsolódóan a helyi közösségek hol formális, hol informális érdekérvényesítı ereje szintén jelentıs területfejlesztı erı. A Balatonföldvári Kistérség turisztikai szempontú fejlesztése során a formálisan létezı Balatoni Kiemelt Üdülıkörzet ( Balatoni Régió ) és a statisztikai-államigazgatási régiók keresztezıdésébıl adódó ellentmondások is felütik a fejüket. A kistérség szempontjából fontos kiemelni a hazai LEADER program tapasztalatait. A EU által létrehozott LEADER program hét alappilléren nyugszik: 1. A terület-alapú megközelítés 2. Az alulról építkezı megközelítés 3. Sajátos irányítási és finanszírozási módszerek (egyszerősítés) 4. Háromoldalú partnerség 5. A tevékenységek újító jellege (innováció) 6. A tevékenységek közötti kapcsolatok integrált, ágazatközi megközelítés 7. Hálózatépítés, térségek közötti és nemzetközi együttmőködés A hazai kísérleti, AVOP és ÚMVP LEADER programok a megvalósítás során jelentısen eltértek az eredeti és elvárt módszertantól. Sok kistérség elıször találkozott ezzel a módszerrel, amely a tervezés szintjén ösztönöz az együttmőködésre, a közös gondolkodásra. A szabályok a szektorok együttmőködésére késztettek, mert az önkormányzati oldal súlya nem lehetett több, 40%-nál a helyi akciócsoportokban (HACS). Azonban az ÚMVP LEADER program keretében történt megvalósítás nem vette figyelembe az elızı programok tapasztalatait. Túl nagy földrajzi területet fedtek le az egyes HACS-ok, amely leaderszerőtlen megközelítést jelent, mert a hálózatokat nem erısítik a mindennapi emberi kapcsolatok. Nem tanították meg a tervezıket, a döntéshozókat a leader-szerő gondolkodásra, együttmőködésre. Több helyen külsı tanácsadó cégek készítették a programokat, ami mellett így nem épült ki elkötelezettség. A tervezési folyamat 2 Pl ben olyan új módszertannal kellett megállapítaniuk az ÖNHIKI támogatásra jogosultságukat, mely szerint a kistérségbıl a korábbiak helyett mindössze 1 település Kereki juthat ebbıl a pénzalapból kiegészítı forráshoz. Helyette a mőködésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatása nevő miniszteri keretbıl juthatnak forráshoz a települések, ez a megoldás azonban nélkülözi a normatív jelleget. 12/96 oldal

13 ellentmondásos volt, hol iskolás módszereket kívánt meg, hol profi számítógépes tervezést követelt, ami összességében a kívülálló számára követhetetlennek bizonyult. A tervezésben jelentıs volt az egységesítésre való törekvés, ami a LEADER újításokat kérdıjelezte meg és tette nehézkessé. A legfıbb probléma, hogy soha még egyetlen pályázati rendszer sem lett ilyen bürokratikus. A végrehajtás nem ösztönöz, ezért általában nincs valós kapcsolat az egyéb területfejlesztési, vidékfejlesztési szervezetekkel, programokkal (pl. kistérségi társulást kizárják a HACS tagjai közül) Gazdaság (turizmus) Magyarországon a rendszerváltás jelentıs változást okozott a turizmusban. Megszőntek bizonyos korábbi vonzerıink a külföldiek számára (pl. a két német állam polgárainak találkozóhelye), miközben töredékére zsugorodott a belföldi turizmus korábban legnagyobb részét kitevı szociálturizmus. Ugyanakkor világossá váltak a turizmus intézményrendszerének hiányosságai is. A helyzetet súlyosbították a közvetlen szomszédságunkban lezajlott délszláv háborúk. A kistérségben az 1980-as évek végéig tömegturizmus volt, rengeteg ember jött a Balatonhoz, de nem költöttek sokat. Sok volt a külföldi vendég, de ez az idıszak lecsengett, most már töredéke a külföldi vendégek száma a rendszerváltás elıttinek, ugyanis egyrészt megnıtt az emberek igényszintje, másrészt a németeknek nem kellett Magyarországra utazniuk ahhoz, hogy láthassák szeretteiket. A rendszerváltás Magyarországon ben történt ben a kistérségben a KSH adatok szerint vendég járt, akik vendégéjszakát töltöttek el itt (7,93 vé/fı), míg 1990-ben már csak vendég érkezett, akik vendégéjszakát töltöttek el (7,34 vé/fı). Ez vendégek számát illetıen több, mint 15 százalékos visszaesés, a vendégéjszakák számát tekintve körülbelül 20 százalékos visszaesés; az átlagos vendégéjszakák száma 7,5%-kal esett vissza ben vendég látogatott a kistérségbe, akik vendégéjszakát töltöttek a kistérségben (7,09 vé/fı), ez kicsivel több mint 30 százalékos visszaesés vendégek számát tekintve, és majdnem 40 százalék az éjszakákat tekintve (további 3,5% visszaesés az egy fıre jutó vendégéjszakák számában) ig folyamatos csökkenés észlelhetı mind a vendégek számát tekintve, mind a vendégéjszakák számát tekintve, majd 1993-ban egy kis növekedés történt tıl újra átmenetileg növekedés indult el, de ez sajnos nem tartott sokáig. 13/96 oldal

14 4. ábra - Vendégek száma a szálláshelyeken Vendégek és vendégéjszakák száma Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (fı) Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka) A külföldi vendégek száma drámaian lecsökkent. Míg a rendszerváltás elıtt majdnem százezren voltak itt, addig 1990-ben már csupán hetvenötezren. Számuk azóta is folyamatosan csökken re már csupán az 1989-es fele, ötvenezer külföldi vendég látogatott el hozzánk ban már csupán külföldi vendéget láthatott vendégül a kistérség. 5. ábra Külföldi vendégek száma a kistérségben Külföldi vendégek és vendégéjszakák száma Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fı) Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka) Az egy vendég által eltöltött éjszakák száma is folyamatosan csökken, azaz akik eljöttek, azok is egyre kevesebb ideig tartózkodtak a kistérségben ben majdnem 8 éjszakát töltöttek itt a vendégek, míg az ezredfordulón csupán 5,4 éjszakát és 2008-ban alig több, mint hármat, azaz kevesebb mint a felét a rendszerváltáskori átlagnak. A külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák is csökkentek, azonban nem olyan drámai mértékben, mint a belföldi vendégeké. Itt 1989-ben körülbelül 8,5 éjszakáról beszélhetünk, és még 2008-ban is körülbelül 5 éjszakát töltöttek a kistérségben. 14/96 oldal

15 6. ábra - Vendégéjszakák a rendszerváltástól Külföldi vendégek és vendégéjszakák száma 10,0 9,0 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0, Egy vendég által eltöltött éjaszkák száma Egy külföldi vendég által eltöltött éjaszkák száma A nemzetközi pénzügyi válság újabb csökkenést hozott az amúgy sem virágzó turisztikában. A vállalkozók érzik a hatását, egyértelmően csökkent a vendégek száma az elmúlt két évben. Van olyan borász, ahol 2008-ról 2009-re százalékkal csökkent a vendégek száma, és ez sajnos az egész kistérségre jellemzı. Ha az embereknek nincs pénzük, akkor elıször a szórakozásra költött összegeket mérséklik, s ebbe a nyaralás is beletartozik. Ha el is mennek nyaralni, nem költenek annyit, nem járnak éttermekbe, olcsóbb szálláshely és önellátási lehetıség után néznek. Így azokon a helyeken több a vendég, amelyek alacsonyabb árfekvésőek, illetve az olyan helyeken tapasztaltunk vendégszám-növekedést, amelyek a közelmúltban nyíltak meg, újfajta szolgáltatásokat nyújtanak (wellness, bababarát). Ezeknek a híre csak mostanra terjedt el, felfutó vendégszámot tapasztalnak, de megmarad a kérdés, hogy mennyire tudják stabilan tartani az érdeklıdést a kínálatuk iránt. Rövid távon a gazdasági körülmények sem a hazai vendégforgalom növekedési lehetıségeit, sem az ágazatban érdekelt szereplık jövedelemtermelı képességét nem javítják, ennek ellenére a turizmus továbbra is húzóágazat Magyarországon, hiszen a gazdaság egyes területein jelentısebb visszaesés volt az elmúlt évben, mint a turizmusban. A vendégéjszakák száma 2008-ról 2009-re 8,4 százalékkal csökkent, a belföldi vendégforgalomban 7,6 százalékos, míg a külföldi beutazók számát illetıen 9,3 százalékos visszaesés volt tapasztalható ben a nemzetközi pénzügyi válság hatására 7-8 százalékos visszaesést mutató balatoni vendégforgalom 2010-ben várhatóan legfeljebb kismértékben csökken tovább. Az elsı negyedév turistaforgalmának alakulása, és az idei szezonra történı elıfoglalások száma alátámasztja a pozitív várakozásokat, ám a szállodák egyedi tapasztalatai egészen eltérı képet mutatnak a fekvéstıl, a szolgáltatásaik minıségétıl és áraiktól függıen. Az elmúlt években nıtt az érdeklıdés azon magánszálláshelyek iránt, amelyek lépést tartanak a növekvı minıségi igényekkel, és a térség szállodái szolgáltatásainak fejlıdésével. A magánszálláshelyek ma már a 72 ezres kereskedelemi férıhely közel duplájával, 130 ezres regisztrált férıhellyel rendelkeznek. A feketegazdaság kifehérítése a Balatonnál kedvezıen módosítaná a balatoni statisztikákat, megmutatva az üdülırégió tényleges súlyát ben a Balatoni Kiemelt Üdülıkörzetben a 3 Így képzeli az idegenforgalmunk jövıjét a Magyar Turizmus Zrt. új elnöke, MTI alapján 15/96 oldal

16 legnagyobb vendéglétszámot Siófokon, majd Hévízen regisztrálták. Ez a sorrend azonban megváltozik, ha a vendégéjszaka-számot nézzük, mivel Hévízen hosszabb volt a vendégek tartózkodási ideje. A legnagyobb vendégforgalmat bonyolító települések között van még Balatonfüred, Balatonszemes, Keszthely és Zalakaros is. Míg a vendéglétszám az élenjáró települések többségében csökkent, akadtak olyanok egyebek közt Zalakaros, Balatonszemes, Zánka ahol a válság ellenére is nıtt a turistaforgalom. 4 A Magyar Turizmus Zrt óta minden fıszezon elején vizsgálja a magyar lakosság májusszeptemberi idıszakra vonatkozó utazási terveit. Az elmúlt évek tendenciáit vizsgálva elmondható, hogy tovább nıtt a belföldi úti célok népszerősége. A belföldi fıutazások minden eddiginél magasabb arányban irányulnak a Balaton régióba (2005: 38%, 2006: 40,3%, 2008: 47,2%, 2009: 38,1%, 2010: 56,7%). A fıszezonnak számító idıszakban a hazai háztartások 46,1 százaléka tervez utazást, míg azok aránya, akik biztosan nem mennek sehova 52,3 százalék. Ezzel szemben tavaly még csupán 47 százalék nyilatkozott úgy, hogy biztosan nem utazik sehova abban az évben. Az okok között fıként a pénz dominál (79,1 százalék), valamint az egészségi állapot (27,8%), az életkor (14,7%), és a családi okok (12,4%) szerepeltek még. Az utazást tervezık több mint nyolctizede belföldön (is) utazik, ezen belül 73,2% csak belföldi, 13,3% pedig belföldi és külföldi utazást is tesz. Itt is érvényesül az az általános tendencia, amely szerint részben a gazdasági válság hatására tovább erısödik a belföldi turizmus szerepe az utazásokban: az elızı évi felmérés szerint 72,2% csak belföldi, 14,6% pedig belföldi és külföldi utazást is tervezett. Ugyanakkor a csak belföldre utazóknál a tervezett utak átlagos száma némiképp csökkent: 2,04-rıl 1,80-ra. A tervezett belföldi utazások valamivel több, mint kétötöde (42,1%) a Balaton turisztikai régióba irányul. 5 Tavaly partszakaszonként eltérıen a Balatonhoz érkezı vendégek százalékát tették ki a hazai turisták. A legtöbb külföldi turista Németországból és Ausztriából érkezett, de sok volt a lengyel és az orosz vendég is. A tapasztalatok szerint egyre többen érkeznek az üdülırégióba a szomszédos országokból. Különösen figyelemre méltó, hogy a Szlovákiából Balatonra utazók száma tavaly 40 százalékkal emelkedett. 6 A évekre vonatkozó fejlesztéspolitika önálló szakmai alapra helyezte az Uniós források elosztását. Az NFÜ intézményrendszere megerısítette az irányító hatóságokat, amelyek így a szakpolitikákat gondozó központi közigazgatás konkurenciájaként mőködnek. Az ÚMFT és az operatív programok tervezésekor az alulról jövı kezdeményezésekre épülı tervezési módszertant felváltotta a politikai célokat kiszolgáló stratégia. Az irányító hatóságok az operatív programok végrehajtásakor nagy szabadságfokkal rendelkeztek, mert nem voltak betagozódva az intézményrendszerbe és nem voltak együttmőködésre kötelezve, ennek eredményeként valójában a kormány közvetlen irányításával mőködtek. Ez meghatározta a pályázati ablakok nyitását, zárását, a kiemelt projektek meghirdetését és a források mértékét. A turisztikai célok egyrészt a regionális operatív programok másrészt az ÚMVP keretében kerültek finanszírozásra. Az együttmőködési kötelezettség hiányában sok atomizált fejlesztés kapott támogatást, amelyek sem a turisztikán belül, sem a társágazatokkal nincsenek szinergiában. A megvalósult projektek esetében ha volt is helyi együttmőködési terv a pályázati rendszer az együttmőködést nem támogatta, sıt megakadályozta. Nem volt lehetıség szinergiára épülı projektfüzérek együttes finanszírozására, ami a turisztikai fejlesztések egyik alappillére lett volna. 4 A gyenge forint több külföldit vonzhat a Balatonra MTI alapján 5 A lakosság fele nem nyaral idén Marketing és Média 6 A gyenge forint több külföldit vonzhat a Balatonra MTI alapján 16/96 oldal

17 A turizmus fejlesztését, de legalábbis szinten tartását szolgálta a augusztus 1-tıl 18%-ra csökkentett általános forgalmi adó (ÁFA) mérték a szálláshely-szolgáltatás esetén. Ezzel az EU-ban átlagos mértéknél csak kissé magasabb az ÁFA mértéke Magyarországon (amely Luxemburg 3%-jától Dánia 25%-os mértékéig terjed). Negatívan érintette viszont a magánszállásadókat a falusi szállásadó-vendéglátási tevékenység és az alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység részére a személyi jövedelemadó rendszerén keresztül nyújtott kedvezményes adózási lehetıség megszüntetése december 31-vel. A kistérségben is valószínőleg ez vezetett néhány magánszálláshely engedély visszaadásához (bár pontos adatot a dolog természete miatt nem lehet tudni). A tanulmány írása idején tervezett változás, az idegenforgalmi adó megszüntetése a kistérség önkormányzatait súlyosan érinti, mivel minden önkormányzat kivetette ezt a típusú helyi adót és éves költségvetésébe betervezett. (Az esetleges változtatás a TDM Szervezetet is érinti, mivel önrészének fedezete a Balatonföldvári Önkormányzat részérıl a beszedett IFA egy része.) Az önkormányzatokat sújtotta ez év elejétıl fogva már is az, hogy a vendégéjszakák után fizetett idegenforgalmi adót a költségvetés eddig beszedett forintonként 2 Ft-tal egészítette ki, január 1-tıl azonban csak 1 Ft kiegészítés jár. Bár az önkormányzatok nem célzottan turisztikára költötték az IFA és a kiegészítés együttes összegét, hanem fıleg mőködési költségeik fedezetére fordították, ugyanakkor ennek a forrásnak a kétharmadára csökkenése nyilvánvalóan még kevesebb turisztikai célú felhasználást tesz lehetıvé. Emellett a közteherviselés elvét is sérti, mivel a vendégek nagyszámú jelenléte nyilvánvalóan olyan többletterheket ró az önkormányzatokra (közterületek karbantartása, közösségi létesítmények többletkapacitása), ami miatt az idegenforgalmi adót morálisan eddig senki sem kérdıjelezte meg. A tercier szektor, s benne a turizmus a gazdaság részeként nem lehet független más ágazatok fejlettségétıl, fejlıdési lehetıségeitıl. A kistérségben alacsony a mezıgazdasági termelés és úgyszólván hiányzik az ipari feldolgozás. Annyira nincs megfelelı mennyiségő mezıgazdasági termék, hogy volt olyan polgármester, aki már az önellátás szorgalmazásával is elégedett lenne, hiszen még annyi tyúk sincs a faluban, hogy a tojást ne a Tesco-ban kelljen megvennie a falubelieknek. Ez a turizmus szempontjából azt jelenti, hogy kívülrıl kell behozni az eszközöket és anyagokat, ami miatt a kistérségbıl folyamatosan jövedelem áramlik ki. Bár a szálláshelyek és vendéglátó-egységek jelentıs mennyiségő alapanyagot, elsısorban élelmiszert igényelnek a vendégek ellátásához, a kistérség mezıgazdasága nem profitál ebbıl a pótlólagos keresletbıl. Nem találtuk nyomát olyan összefogásoknak, ahol pl. a parttól távolabbi települések terményei rendszeresen eljutnának friss vagy elsıdlegesen feldolgozott formában a parti települések vendéglátó vállalkozásaihoz. Mindössze a balatonszemesi termelıi piacon fordulnak elı mezıgazdasági ıstermelık és egyéni vállalkozók terményei, termékei, akik közvetlenül a fogyasztók felé értékesítenek. Ezen kívül a helyi borok forgalmazásában vannak elszórt esetek, de a kistérségi vállalkozók egyelıre nem látják be annak piaci elınyeit, hogy kínálatukban kiemelt helyen, megnevezett helyi termékek forduljanak elı. 17/96 oldal

18 A Balatonföldvári Kistérségbe vonzott turisztikai célú támogatások 7 1. Táblázat - A Balatonföldvári Kistérségbe vonzott turisztikai célú támogatás Alintézkedés Település Pályázó neve Pályázat címe Elnyert támogatás (Ft) DDOP 2.1.1/D-2f A balatoni térség turisztikai Balatonföldvár Összpróba Alapítvány Balatonföldvári Szabadtéri Színház- Kulturális vonzerejének növelése kikötı 2008., 2009., évi programsorozata és színpad fejlesztése DDOP 2.1.1/D-09 Balatoni komplex turisztikai Balatonföldvár Balatonföldvár Város Fürdıkultúra fejlesztése a Balatonföldvári Keleti termékcsomagok kialakítása Önkormányzata strandon DDOP 2.1.3/C Balatoni turisztikai desztináció Balatonföldvár Balatonföldvári Kistérségi Turisztikai desztináció menedzsment szervezet menedzsment szervezetek támogatása Turisztikai Egyesület fejlesztése a DDOP Szálláshelyek és turisztikai Balatonföldvár Hotel Riviéra-Balaton Vendéglátóipari A balatonföldvári Sellı Panzió turisztikai szolgáltatások fejlesztése Zártkörő Részvénytársaság versenyképességét biztosító fejlesztés megvalósítása Balatonföldvár összesen DDOP 2.1.1/D-09 Balatoni komplex turisztikai Balatonszárszó Somogy Megyei Múzeumok A József Attila Emlékmúzeum korszerősítése termékcsomagok kialakítása KEOP 6.2.0/B/09 Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetıségeket népszerősítı, terjedésüket elısegítı mintaprojektek Balatonszárszó Igazgatósága Evangélikus Konferencia és Misszió Otthon Balatonszárszón "Komplex fenntarthatóság" mintaprojekt a balatonszárszói Evangélikus Konferencia és Misszió Otthonban Balatonszárszó összesen GOP /A/2 Mikro-, kis- és közép-vállalkozások technológiai fejlesztése Balatonszemes GASTROGOLD Vendéglátó Kft. Kistücsök étterem konyhatechnológiájának fejlesztése DDOP 2.1.1/D-2f A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése Szántód Helikon Kastélymúzeum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság Szántódpuszta idegenforgalmi és kulturális központ fejlesztése Kistérség mindösszesen A Balatonföldvári Kistérségbe jutó turisztikai pályázati források az eddig megnyert pályázatok alapján Ft kiegészítı forrást jelentenek a fejlesztések számára Támogatott projekt keresı motorja adatainak leválogatásával június 17-i állapot. 8 Összehasonlításul az 1. sz. függelékben közöljük a szomszédos kistérségek parti településeinek adatait. 18/96 oldal

19 4.1.3 Társadalom, vevık A társadalom, illetve a vevık véleményét, megítélését a Balatonföldvári Kistérségrıl internetes kérdıív segítségével mértük fel. 9 A kérdıív az interneten volt elérhetı, linkjét 10 a vizsgálati panelban szereplı 500 fı címére küldtük meg. A kérdıívet a fejezetben mellékeltük. A megkeresettekbıl 170-en töltötték ki a kérdıívet. A válaszadók közel fele a év közötti korosztályból került ki, harmada a év közötti korosztályból (7. ábra). A válaszadók összetétele így megfelel a potenciálisan a turizmusban résztvevı vizsgálati panelnek: internethasználó, év közötti csoport. 7. ábra - A válaszadók kor szerinti összetétele A válaszadók kor szerinti összetétele 47% 34% 9% 2% 8% felett 8. ábra - A válaszadók nem szerinti összetétele A válaszadók nem szerinti összetétele 63% 37% Nı Férfi 9 Próbálkozás történt személyes megkérdezésre is, azonban a jún közötti idıszakban a szabadtérre (Balatonföldvár vitorláskikötı, sétány) tervezett megkérdezés a folyamatos, sőrő esızés és viharos szél miatt mindössze 15 értékelhetı választ eredményezett. Helyenként ezekbıl is idézünk, a megfelelı válaszoknál az internetes eredményekhez a személyes kérdezés eredményeit hozzáadtuk /96 oldal

20 A nem szerinti összetétel (a válaszadók 63%-a nı és 37% férfi (8. ábra)) csak nagy vonalakban felel meg a társadalmi összetételnek. Azzal a megfigyeléssel azonban harmonizál, hogy a családok utazási szokásainak kialakításában a nıknek nagyobb szava van, felmérések szerint az utazási döntések 70%-t a nık hozzák meg. 11 A válaszadók 48%-a állította, hogy járt a kistérségben az elmúlt 10 évben (9. ábra). A harmaduk biztosra mondta hogy nem járt, 21%-a átutazott. Csak a válaszadók 2%-a volt bizonytalan a válaszban. 9. ábra - Járt-e a kistérségben az elmúlt 10 évben? Járt-e a kistérségben az elmúlt 10 évben? 48% 29% 2% 21% igen nem Csak átutaztam Nem tudom A válaszadók közel 73%-a tisztában volt, hogy Balatonföldvár a Balaton déli oldalán helyezkedik el (10. ábra). Azonban egynegyedük az északi oldalra helyezte el, illetve nem tudta eldönteni. Ez a válasz megkérdıjelezi az elızı kérdésre adott válaszok helyességét. A bizonytalan, illetve a tévesztı válaszadók nagy része talán Balatonfüreddel keverte Balatonföldvárt, amibıl arra következtetünk, hogy a turisták nagy része a Balatont egységes térségként kezeli, az egyes településeket nem tudják megkülönböztetni, a kistérségeket nem tudják tudatukban kezelni /96 oldal

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények A balatoni TDM modell - kutatási eredmények Szakály Szabolcs Heller Farkas Fıiskola MATUR 2007 január A Települési szintő TDM szerv A települési TDM szerv tagjai Az adott település vállalkozói, önkormányzata,

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Balatonfüredi Turisztikai Egyesület

Balatonfüredi Turisztikai Egyesület Balatonfüredi Turisztikai Egyesület Bevezetés Egyesület megalakulása: 2006.február 22. Alapító tagok száma: 37 Jelenlegi tagok száma: 91 Tagok: Balatonfüredi turisztikai vállalkozások, azok a kompetens

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban Szedmákné Lukács Zsófia Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Siófok, 2007. november

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen

Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen Családias légkörre, tiszta levegıre, minıségi szolgáltatásokra, barátságos emberekre vágyik? Ha ilyen elképzelései vannak a nyugodt

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában. Rosta Sándor

A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában. Rosta Sándor A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában Rosta Sándor Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Balatonfüred, 2007. szeptember 26. Kulturális rendezvény, mint turisztikai termék Kiemelkedı

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Az EMVA LEADER Program 2007-2013. Magyarországi LEADER Központ

Az EMVA LEADER Program 2007-2013. Magyarországi LEADER Központ Az EMVA LEADER Program 2007-2013 Magyarországi LEADER Központ A LEADER PROGRAM Liaison Entre Actions pour le Development de l'economie Rurale (Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztéséért)

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

2012. szeptember 13. napján tartandó. Rádpusztai idegenforgalmi centrum fejlesztéséhez benyújtandó támogatáshoz kapcsolódó együttmőködési megállapodás

2012. szeptember 13. napján tartandó. Rádpusztai idegenforgalmi centrum fejlesztéséhez benyújtandó támogatáshoz kapcsolódó együttmőködési megállapodás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Ügyiratszám: 3499/2012. Sorszám: 6. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2012. szeptember 13.

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely Országos Tourinform Találkozó Horváth Gergely Magyar Turizmus Zrt. Budapest, VAM Design Center, 2011. május 11. Szakmai találkozó és párbeszéd 143 Tourinform Fenntartók, önkormányzatok TDM-ek Magyar Turizmus

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése A turisztikai desztináci ció menedzsment rendszer fejlesztése se Magyarországon gon Magyar TDM Szövetség TDM ALAPFOGALMAK Desztináció Földrajzilag meghatározható egység, úti cél, melyben Önkormányzatok

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható.

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható. Turisztikai tevékenységek ösztönzése 137/2008 (X.18.) FVM rendelet Támogatás célja A támogatás célja vidéki munkahelyek létrehozása,vagy megırzése érdekében a vidéki turizmusformák közül a fenntartható

Részletesebben

A Balaton turisztikai régió sikeres desztinációvá fejlesztése *** A TDM minta-projekt eredményei. Siófok, 2007. december 13.

A Balaton turisztikai régió sikeres desztinációvá fejlesztése *** A TDM minta-projekt eredményei. Siófok, 2007. december 13. A Balaton turisztikai régió sikeres desztinációvá fejlesztése *** A TDM minta-projekt eredményei Siófok, 2007. december 13. Globális lis cél: c Hosszútávon fenntartható versenyképes turizmus létrehozása

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Befektetések, fejlesztések megtérülési lehetıségei a Balaton Kiemelt Üdülıkörzetben

Befektetések, fejlesztések megtérülési lehetıségei a Balaton Kiemelt Üdülıkörzetben Befektetések, fejlesztések megtérülési lehetıségei a Balaton Kiemelt Üdülıkörzetben A Balatoni Hajózási Zrt. vitorláskikötı beruházásai Siófok, 2007. november 27. A Balaton egyetlen vitorláskikötı lánca

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió SIKERES INKUBÁTORHÁZAK KELET-MAGYARORSZÁGON VÁLLALKOZÓI INKUBÁTORHÁZ ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT NYÍREGYHÁZA Elıadó: Zsukk István inkubátorház igazgató Kaposvár, 2009. június 17. A PRIMOM ALAPÍTVÁNY KEZDETEK

Részletesebben

Pszichológiai tényezık

Pszichológiai tényezık Pszichológiai tényezık Motivációk: kitörés a mindennapi, megszokott életbıl, lazítás, játszás, családi kötelékek erısítése, presztízs, szociális interakció, tanulás, ön-realizálás, bevásárlás. Társadalmi

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

Projekttervezés alapjai

Projekttervezés alapjai Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai

Részletesebben

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO)

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) A TDM RENDSZER FEJLŐDÉSE ÉS ALAPVETŐ IRÁNYELVEI ? TDM ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) Mi a desztináció? A desztináció egy olyan földrajzi terület, ahol a turista legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai 1 szerint 2014 márciusában a kereskedelmi

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás

A Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás A Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás Balaton Fejlesztési Tanács Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Siófok, 2008. június 10. Fejlesztési Térkép céljai Mire irányul? A Balaton

Részletesebben

Borturisztikai szolgáltat

Borturisztikai szolgáltat Borturisztikai szolgáltat ltatások minısítési si rendszere Mi a borút? Összetett turisztikai termék: Sajátos, egyedi kínálattal rendelkezik Szervezett egységben (hálózatban) mőködik Piacra jutását közösségi

Részletesebben

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények dr. Márkus Csaba Igazgató, Deloitte Zrt. Szeged, 2009. október 20. Tartalomjegyzék 2 Footer A támogatások megváltozott szerepe

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A vállalkozások szerepe a térségek idegenforgalmának fejlesztésében. Elıadó: Horváth Tihamér Kehida Termál Kft. Horváth-Ép Kft.

A vállalkozások szerepe a térségek idegenforgalmának fejlesztésében. Elıadó: Horváth Tihamér Kehida Termál Kft. Horváth-Ép Kft. A vállalkozások szerepe a térségek idegenforgalmának fejlesztésében Elıadó: Horváth Tihamér Kehida Termál Kft. Horváth-Ép Kft. Bevezetı Idézet a BFT számára készített, a Balatoni Gazdasági Fórum létrehozásáról

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

Részvételi és szponzorációs ajánlat

Részvételi és szponzorációs ajánlat Részvételi és szponzorációs ajánlat Elsı Önkormányzati Projektbörze és Szakmai Konzultáció Budapest, 2010. március 31. Az európai uniós fejlesztési források elnyerése érdekében készült Integrált Városfejlesztési

Részletesebben

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Tartalom A kockázatról általában A kockázatelemzés folyamata Az

Részletesebben

ziesedése az informáci

ziesedése az informáci NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai

Részletesebben

Turisztika szolgáltatások fejlesztése NYDOP-2.1.1/I-11

Turisztika szolgáltatások fejlesztése NYDOP-2.1.1/I-11 Háttér Turisztika szolgáltatások fejlesztése NYDOP-2.1.1/I-11 A turisztikai attrakciófejlesztési pályázatok egyik tapasztalata, hogy a nagyobb összegő, gyakran elsısorban infrastrukturális fejlesztéseket

Részletesebben

6. modul. Stratégia, marketingtervezés

6. modul. Stratégia, marketingtervezés 6. modul Stratégia, marketingtervezés Készítette: Bokányiné Boda Gyöngyi AZ ISKOLAMARKETING STRATÉGIÁJA Stratégia: adott célok érdekében módszerek és feladatok összehangolása, a megvalósítási út kidolgozása.

Részletesebben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Dr. Tétényi Tamás a közgazdaságtudomány kandidátusa. A stratégiai és i Fıosztály vezetıje, Nemzeti

Részletesebben

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Gyır, 2010. január 17. Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Dr. Poór József egyetemi tanár, CMC HSZOSZ elnöke Változni, de hogyan Fred,

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Tájékoztató a hazai turisztikai intézményrendszerről és a Magyar TDM Szövetség tevékenységéről

Tájékoztató a hazai turisztikai intézményrendszerről és a Magyar TDM Szövetség tevékenységéről Gödöllő Környéki Regionális Turisztikai Egyesület Közgyűlés Tájékoztató a hazai turisztikai intézményrendszerről és a Magyar TDM Szövetség tevékenységéről Szalóki Jenő Magyar TDM Szövetség Veresegyház,

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv Környezet és Energia Operatív Program 8. prioritás: Technikai segítségnyújtás Akcióterv 2009-2010 2009. január 8. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma (max. 500 karakter)

Részletesebben

A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON

A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON Juhász Anikó Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály www.aki.gov.hu Konferencia a közvetlen értékesítésrıl

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés Miért a turizmus? Dinamikusan fejlıdı Hazai erıforrásokra épít (általában) Cél: Turizmus az életminıségért vagy fordítva? Szoros kölcsönhatás

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás 1 Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés A TURIZMUS szerepe a regionális fejlesztésben 2 Gazdasági jelentısége: A turisztikai ágazatok GDP-je multiplikátor hatásaival együtt

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT BADACSONYTOMAJ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÍTETTE: BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETE MEGBÍZÁSÁBÓL BFH EURÓPA KFT (WWW.BFH.HU) SZOMBATHELY, 2012. Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ...

Részletesebben

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása (BEtter management and implementation of NATURa 2000 sites) Lenhoffer Andrea, Egerszegi Zita Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Debrecen,

Részletesebben

LT Consorg A TDM. Dr. Lengyel Márton. 2007. február r 22.

LT Consorg A TDM. Dr. Lengyel Márton. 2007. február r 22. LT Consorg A TDM Dr. Lengyel Márton Siófok 2007. február r 22. Tartalom I. A TDM lényege l II. A TDM aktualitása III. Gyakorlati teendt eendık I. A TDM lényegel TDM = Tourism Destination Management A magyar

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért PLACE PARNER S LOGO HERE European Commission Enterprise and Industry Enterprise Europe Network

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

Vállalkozói innováció meghatározó tényezői

Vállalkozói innováció meghatározó tényezői Vállalkozói Innováció a Dunántúlon c. szakmai konferencia MTA Pécsi Akadémiai Bizottság Székház 2010. március 3. Vállalkozói innováció meghatározó tényezői BARÁTH GABRIELLA, PhD tudományos munkatárs, MTA

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

A helyi TDM feladatai, működése

A helyi TDM feladatai, működése A helyi TDM feladatai, működése Miért kell a TDM? Az európai turisztikai térségek idestova több, mint 20 éves válasza a piaci kihívásokra: A térségi együttműködési hálózatok kooperatív alapú termék- és

Részletesebben