VESZÉLYES ANYAGOK. Az anyaginformációs cserefórumok (SIEF) működése A 2017-es veszélyesáruszabályozásról

Átírás

1 2017. január február III. évfolyam, 1. szám VESZÉLYES ANYAGOK Kezelés» Raktározás» Szállítás» Hazai és nemzetközi előírások» Kockázatértékelés Iparbiztonság» Hulladékgazdálkodás» Felhasználás Az anyaginformációs cserefórumok (SIEF) működése A 2017-es veszélyesáruszabályozásról RÉSZ Katasztrófavédelmi ellenőrzések tapasztalatai A munkavédelem nemzeti politikája

2 Beköszöntő TISZTELT OLVASÓ! IMPRESSZUM Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Budapest, Váci út 91. Telefon: (1) Fax: (1) Web: HU ISSN Felelős kiadó: Sigrid Hubl, ügyvezető igazgató Főszerkesztő: Petren Ágnes Szerkesztő: Ress Renáta Layout és grafika: Sebeszta Péter Kiadvány-fejlesztési vezető: dr. Pőcze Edina Gyártási vezető: Maitz Melinda Marketingvezető: Borbély Csilla Sokat beszéltünk már arról, hogy a REACH rendelet által előírt, az évi tonna közötti mennyiségben az Európai Gazdasági Térségben gyártott vagy azon kívülről importált anyagokra vonatkozó utolsó regisztrációs határidő május 31-e lesz majd. Ennek igénybevételéhez előregisztrálni kell az anyagokat az Európai Vegyianyagügynökségnél. Abban az esetben, ha egy gyártó cég első alkalommal gyárt vagy importál az említett mennyiségben olyan anyagot, amely nem minősül rákkeltő, mutagén vagy reprotoxikus anyagnak, igénybe veheti az úgynevezett kései előzetes regisztrációt. Ezt a tevékenység megkezdését követő 6 hónapon belül, de legkésőbb május 31-ig teheti meg ingyenesen. Szeretnénk minél több segítséget nyújtani az érintett cégeknek a regisztrációs kötelezettségek teljesítéséhez, ezért a 2018-as határidő előtt több képzést is szervezünk majd a témában. Ezekről elsőként olvasóinkat értesítjük. Bővítettük a weboldalon található szakmai anyagok körét is: olvashatnak a kémiai terhelési bírságról, illetve felkerültek a növényvédő szerek kockázatértékeléséhez, valamint a veszélyes áruk témaköréhez kapcsolódó segédletek is. Optimum előfizetőink továbbra is igénybe vehetik tanácsadói szolgáltatásunkat és elküldhetik szakmai kérdéseiket az olvasoikerdesek@forum-media.hu címre vagy az egyedi jelszóval történt bejelentkezés után a oldalon keresztül. Szakértőink írásos állásfoglalását szintén ben küldjük vissza a kérdezőnek. A honlapon további szakmai információk, segédletek és jogszabályszövegek is elérhetőek. Az optimum előfizetésről bővebben érdeklődhet Ügyfélszolgálatunkon, a es számon vagy a forum-media@forum-media.hu címen. Budapest, január Hirdetési információ: Barna Attila barna@forum-media.hu Mobil: (30) Üdvözlettel: Petren Ágnes a folyóirat főszerkesztője Előfizetés: forum-media@forum-media.hu Kérdéseiket, észrevételeiket az alábbi címre várjuk: olvasoikerdesek@ forum-media.hu Szakmai lektor: Dr. Sárosi György Képek: Depositphotos és a szerzők Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás és a mű bővített, illetve rövidített változatának kiadási jogait is! A Kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak bármely része semmiféle formában nem sokszorosítható. TARTALOM JANUÁR FEBRUÁR Hírek Munkavédelem és munkabiztonság 1581/2016. (X. 25.) kormányhatározat a munkavédelem nemzeti politikájáról A évi munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési irányelvek és hatósági ellenőrzési terv Iparbiztonság és tűzvédelem Veszélyes szállítmányokkal kapcsolatos évi katasztrófa védelmi tapasztalatok és újdonságok az idei évben Veszélyes áruk A 2017-es veszélyesáru-szabályozásról 2. rész Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem Változások a gyártói felelősségi szabályozásokban Raklap A növényvédő szerekre vonatkozó szabályozás Tovább Az anyaginformációs cserefórumok (SIEF) működése 2 Veszélyes Anyagok január február

3 Hírek IDÉN INDUL A VESZÉLYES ANYAGOK BIZTONSÁGI ADATLAPJAINAK ELLENŐRZÉSE ÚJ UNIÓS HARMONIZÁLT ellenőrzési projekt indul hazánk részvételével. A projekt során azt fogják vizsgálni, hogyan kerülnek összeállításra a veszélyes anyagok biztonságos felhasználásával kapcsolatos információk, hogyan kommunikálják azokat a szállítói láncban, és mennyire követik őket a munkahelyeken. A projekt kulcseleme azon biztonsági adatlapok minőségének ellenőrzése lesz, amelyek a veszélyes anyagok biztonságos felhasználására vonatkozó iránymutatásokat tartalmaznak. AZ EGYES KLÍMAPOLITIKAI ÉS ZÖLDGAZDASÁG FEJLESZTÉSI TÁRGYÚ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL AZ EGYES KLÍMAPOLITIKAI és zöldgazdaság fejlesztési tárgyú törvények módosításáról szóló évi CXXXVIII. törvényt az Országgyűlés a november 21-i ülésnapján fogadta el. A felügyelők ellenőrizni fogják a következőket: A kiterjesztett biztonsági adatlapok tartalma megfelel-e a kémiai biztonsági jelentésekben (chemical safety report CSR) foglalt információknak, amelyeket az anyagok gyártói állítanak össze. Ellenőrzik az adatlapokhoz csatolt expozíciós forgatókönyveket is. Feltérképezik, milyen hatékonyan történik a kiterjesztett biztonsági adatlapok továbbítása és kommunikációja a szállítói lánc teljes hosszában, vagyis az anyagok gyártóitól a felhasználókig. Vizsgálni fogják, hogy a munkavállalók ténylegesen is figyelembe veszik-e munkahelyükön a biztonsági információkat. Az eredményekről szóló jelentés várhatóan a jövő év utolsó negyedévében készül majd el. Forrás: az Országos Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóságának Hírlevele LEGKÉSŐBB MÁJUS 31-ÉIG NYÚJTHATÓ BE AZ ÚN. KÉSEI ELŐZETES REGISZTRÁCIÓ A REACH RENDELET szerinti harmadik és egyben utolsó regisztrációs határidő május 31-e az évi tonna közötti mennyiségben az Európai Gazdasági Térségben (EGT) gyártott vagy az EGT-n kívülről importált, bevezetett anyagokra. Annak érdekében, hogy igénybe tudja venni a kiterjesztett határidőt az alacsony mennyiségi tartományú vegyi anyagok regisztrálására előregisztrálnia kell az anyagát az Európai Vegyianyag-ügynökségnél (ECHA). Erre abban az esetben van még lehetősége, ha első alkalommal gyárt az EGT-ben, vagy importál az EGT-n kívülről egy vegyi anyagot évi tonna közötti mennyiségben, és az adott vegyi anyag nem minősül rákkeltő, mutagén vagy reprotoxikus (CMR) anyagnak. Az ún. kései előzetes regisztrációt a tevékenység megkezdését követő 6 hónapon belül, de legkésőbb május 31-ig nyújthatja be ingyenesen. Forrás: az Országos Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóságának Hírlevele A jogszabály a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos, különösen a kutatási, fejlesztési és gyógyászati célú, társadalmi érdekeket szolgáló tevékenységet, például kimondottan a rákkutatást végző vállalkozások részére kivételszabályt állapít meg. Ennek értelmében ezeknek a vállalkozásoknak nem kell külön képesítést szerezniük a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenység végzéséhez, hanem egy külön levél, kérelem keretében csupán a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság által kiadott engedélyre lesz szükségük. A törvénymódosítás kivételszabályokat állapít meg a kutatási, fejlesztési és gyógyászati célból fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet végzőkre is, annak érdekében, hogy a tevékenységük ellátásához használt fluortartalmú üvegházhatású gázt engedély birtokában felügyeleti díjfizetési kötelezettség nélkül vásárolhassák meg. Forrás: Magyar Közlöny 2016/191. (XII. 5.) REGISZTRÁCIÓS FELKÉSZÜLÉST SEGÍTŐ VIDEÓK JELENTEK MEG ANGOL NYELVŰ VIDEÓSOROZAT nyújt segítséget a regisztrációs határidőre történő felkészüléshez. A videókban a kezdeti lépésektől egészen a regisztrációs dosszié benyújtásáig végigkövethetjük a folyamatot. A magyar REACH Kompetens Hatóság dolgozik a feliratok elkészítésén. Az első négy videó már elérhető az Igazgatóság REACH regisztráció 2018 honlapján, illetve a youtube-on. Forrás: az Országos Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóságának Hírlevele január február Veszélyes Anyagok 3

4 Hírek ÚJ KÖVETELMÉNY AZ ELEKTRO- MÁGNESES TEREK JELENTETTE KOCKÁZATOK ÉRTÉKELÉSE A MAGYAR KÖZLÖNY évi 184. számában megjelent a fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásának kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 33/2016. (XI. 29.) EMMI rendelet, amely november 30-án lépett hatályba. A rendelet hatálya a munkájuk során az elektromágneses tereknek való tényleges vagy vélhető expozícióból keletkező, a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokkal szembeni védelemre vonatkozó minimumkövetelményekre terjed ki. A rendelet alkalmazásában elektromágneses tereknek minősülnek az állandó elektromos, az állandó mágneses és időben változó elektromos, mágneses és elektromágneses terek 300 GHz frekvenciáig. A rendeletet akkor kell alkalmazni, amikor a munkavégzés során a munkavállaló az elektromágneses terek által előidézett közvetlen biofizikai hatásnak és közvetett hatásnak lehet kitéve. A rendeletet nem kell alkalmazni: a feltételezett hosszú távú hatásokra, és a feszültség alatt levő vezetékek megérintéséből eredő kockázatokra. A kockázatértékelést a rendelet hatálybalépésétől számított három éven belül kell elkészíteni. A rendelet hatálybalépésekor üzemelő elektromágneses teret létrehozó berendezések esetében a kockázatértékelést, valamint a kockázatértékelés alapján elvégzendő intézkedéseket az Mvt. szerinti következő felülvizsgálatkor kell első alkalommal alkalmazni. Forrás: Munkavédelem szaklap, január ÚJ RENDELET A NYOMÁSTARTÓ BERENDEZÉSEK ÉS RENDSZEREK BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEIRŐL ÉS MEGFELELŐSÉG TANÚSÍTÁSÁRÓL A NYOMÁSTARTÓ BERENDEZÉSEK és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló 44/2016. (XI. 28.) NGM rendelet a 183. sz. Magyar Közlönyben került kihirdetésre. A rendelet december 13-án lépett hatályba. Egyidejűleg hatályát vesztette a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet. Forrás: Magyar Közlöny 2016/183. (XI. 28.) A FLUORTARTALMÚ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOKKAL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGEKET VÉGZŐK KÉPESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOKRÓL A munkáltató köteles biztosítani, hogy a munkavállalók elektromágneses tereknek való expozíciója a nem termikus hatások esetében a 2. mellékletben, termikus hatások esetében a 3. mellékletben foglalt egészségügyi határértékeken és érzékelési határértékeken belül maradjon. A rendelet alapján a munkáltató köteles a kockázatértékelés során az összes, elektromágneses terek jelentette kockázatot értékelni és a szükséges megelőző intézkedéseket megtenni. Az elektromágneses terek jelentette kockázatokra vonatkozó értékelés elkészítése munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, azaz a kockázatértékelést kizárólag munkaegészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy végezheti el. AZ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOKKAL kapcsolatos tevékenységet végző természetes személyek képzésének, vizsgáztatásának és képesítésének, valamint a vállalkozások képesítési rendszerének általános szabályairól, valamint a képzési, képesítési és vizsgáztatási díj mértéke és megfizetésének részletes szabályairól szóló 41/2015. (VII. 3.) NFM rendeletet (a továbbiakban: NFM rendelet) új miniszteri rendeletnek kell felváltania. Az új miniszteri rendelet megalkotásának legfőbb indoka, hogy módosítani szükséges a képzési rendszer felépítésével, a képzés szervezésével és engedélyezésével, a képzésre történő jelentkezéssel, továbbá a képesítés megújításával kapcsolatos szabályokat, továbbá ki kell egészíteni a képesített vállalkozás minősítés megszerzésének, szüneteltetésével, megszüntetésével és felfüggesztésével kapcsolatos szabályait és a képesített vállalkozás minősítés szüneteltetésével, megszüntetésével és felfüggesztésével kapcsolatos szabályait. A módosítás további indoka, hogy az NFM rendelet fogalmi rendszerét több helyen pontosítani szükséges, illetve új fogalmakat kell bevezetni az egységes jogalkalmazás érdekében. Tekintettel a nagymértékű módosításra, a fenti célok biztosítása érdekében új miniszteri rendelet megalkotása szükséges. Forrás: Magyar Közlöny 2016/219. (XII. 28.) 4 Veszélyes Anyagok január február

5 A munkavédelem nemzeti politikája Munkavédelem és munkabiztonság 1581/2016. (X. 25.) KORMÁNY- HATÁROZAT A MUNKAVÉDELEM NEMZETI POLITIKÁJÁRÓL Összhangban az EU aktuális, a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos közötti stratégiájával az MNP 2016-tól 2022-ig terjedő időszakra határozza meg a hazai munkavédelem prioritásait. Szerző: Kálmán László, munkabiztonsági szakértő A munkavédelem nemzeti politikájáról szóló kormányhatározatban foglaltaknak megfelelően a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján olvasható a Munkavédelem Nemzeti Politikája (MNP). Az MNP célja, hogy: az intézkedések által elérhető eredmények járuljanak hozzá a munkavédelem fejlesztéséhez, valamint a munkavállalók munkavégző képességének megőrzéséhez, az egészség és a biztonság fenntartásához és az egészségben eltöltött életévek növeléséhez; a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok csökkenjenek, mivel a munkából való kiesés, a gyógykezelés, a rehabilitáció kiadásai a munkavédelem fejlesztésébe történő befektetéseknél jóval magasabbak; további cél, hogy a munkavédelem fejlesztése a munkakörülmények javításán keresztül járuljon hozzá a termelékenység, a versenyképesség és a társadalom eltartó képességének növekedéséhez, valamint a munkaerő minőségi megtartásához. Az MNP számos feladatot határoz meg, amelyek hosszú távon meghatározzák azokat az intézkedéseket, amelyek a célok elérését teszik lehetővé, szolgálják, éppen ezért a Munkavédelmi Nemzeti Politikát teljes terjedelemben közöljük. 1. A VÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK FEJLESZTÉSE 1.1. A munkavédelmi feladatokat támogató ingyenes online eszközök bevezetésének támogatása Az Európai Unió aktuális stratégájában kiemelt cél, hogy a kis- és középvállalkozások minél inkább képessé váljanak hatékony és valós kockázatmegelőzési intézkedések alkalmazására. Különösen a mikro-, kis- és középvállalkozásoknál szükséges a munkakörülmények fejlesztésének elősegítése versenyképességük javítása céljából Hatékony munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszer kialakításának ösztönzése Az irányítási rendszer magában foglalja a szervezeti felépítést, a tervezési tevékenységeket, a felelősségeket, a kialakult gyakorlatot, az eljárásokat, folyamatokat és mindazon erőforrásokat, melyek a munkáltató (szervezet) egészségvédelmi és biztonsági politikájának fejlesztéséhez, megvalósításához, eléréséhez, átvizsgálásához és fenntartásához szükségesek A jól bevált gyakorlatok ismertetése, cseréjének ösztönzése A vállalkozások gyakran megosztják a munkavédelmi célú fejlesztési eredményeiket, ezek terjesztése konferenciák, kiadványok, sajtómegjelenés útján vagy online módon hozzásegítik a kisebb, tapasztalatlanabb vagy kezdő vállalkozásokat saját munkakörülményeik fejlesztéséhez A társadalombiztosítás baleset-biztosítási ágának kialakításáról koncepció kidolgozása A társadalombiztosítás egyes elemeivel összhangban az önálló baleset-biztosítási ágazat bevezetésére vonatkozó részletes javaslat, koncepció, mely révén javulhatnak a munkakörülmények, csökkenhet a munkahelyi balesetek, foglalkozási megbetegedések száma január február Veszélyes Anyagok 5

6 Munkavédelem és munkabiztonság A munkavédelem nemzeti politikája 2. A MUNKAVÁLLALÓK MUNKAVÉGZŐ KÉPESSÉGÉNEK MEGŐRZÉSE 2.1. A pszichoszociális kockázatokra visszavezethető munkahelyi hiányzások csökkentése A pszichoszociális kockázatok felismerését, megelőzését, illetve csökkentését (megoldását) biztosító kutatások ösztönzésével, az eredmények közzétételével és a munkáltatók által használható módszerek kidolgozásával, a jó gyakorlat közzétételével a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések előfordulásának csökkenését kell elérni A foglalkozási eredetű mozgásszervi megbetegedések és daganatos megbetegedések foglalkozási eredetének megítélésére irányuló kutatások ösztönzése és a kutatási eredmények népszerűsítése A foglalkozási eredetű mozgásszervi megbetegedések és a rákkeltő ágensek (veszélyes anyagok és keverékek, fizikai tényezők) okozta expozíciók azonosítását, valamint a daganatos eredetű halálozási okok felismerését célzó kutatásokat ösztönözni szükséges, az eredményeket minél szélesebb körben meg kell osztani. 2.3 Új ergonómiai módszerek kidolgozásának ösztönzése és támogatása A munkavégző képesség megőrzése érdekében a munkában töltött életévek szükségszerű emelése, valamint korunk fejlődésével együtt járó új típusú megterhelések hatásai miatt az egészségkárosító hatások csökkentése elengedhetetlen. Mindezek mellett a már meglévő, ismert és kidolgozott módszerek közzététele és megismertetése szükséges. 3. MUNKAVÉDELMI KÉPZÉS, OKTATÁS 3.1. A munkavédelmi szakemberek kötelező továbbképzési rendszerének kidolgozása A szakemberek ismereteinek naprakészségén, minőségén múlik a megelőzés hatékonysága, ezért szükségszerű az ismeretek folyamatos szinten tartása és fejlesztése. A jogszabályok változásai, a műszaki-technikai fejlődés indokolja a munkavédelmi szakmai feladatok hosszú távon is magas színvonalú ellátását. Mindezekre tekintettel szükséges kidolgozni a (már végzett) munkavédelmi szakemberek kötelező rendszeres továbbképzését, mégpedig oly módon, hogy a továbbképzésen való eredményes részvétel feltétele legyen a foglalkozás folytatásának. Kapcsolódik mindez további fejlesztéshez, a Kutatás, fejlesztés 5.4. pontja szerint tervezett szolgáltatói adatbázis létrehozásához A munkavédelemre a munkahelyek kémiai biztonságára vonatkozó ismeretek bővítése az oktatásban Célja a megelőzéstudatos szemlélet formálása. Ágazatonként és szakmánként szükséges megalapozni a munkavédelmi képzések alapanyagait. A szakmai anyagok mellett módszertani útmutatóknak, segédanyagoknak kell támogatni a képzést végző szakembereket, hogy megfelelő ismeretek alapján végezhessék munkájukat ( tanítsd a tanítót! ) A sérülékeny csoportba tartozó, valamint az atipikus foglalkoztatási formákkal érintett munkavállalókat érintő foglalkozási kockázatok csökkentése A fiatal és az idősödő munkavállalók, a nők, a megváltozott munkaképességűek, az alkalmi munkavállalók, közmunkások vagy a távmunkát végzők biztonságát nem veszélyeztető és egészségét nem károsító munkakörülmények kialakítására vonatkozó ismeretanyag összeállítása és célzott eljuttatása az érintett munkáltatókhoz. Kapcsolódik a kutatás, fejlesztés 5.3. pontjához. 4. TÁJÉKOZTATÁS, KOMMUNIKÁCIÓ 4.1. A biztonságos és egészséget nem veszélyeztető foglalkoztatást segítő tájékoztatók és kiadványok készítése Az állam szolgáltató szerepét szükséges továbberősíteni, a munkakörülmények javítását célzó útmutatók összeállításával, figyelemfelkeltő kiadványok készítésével. Ezen tájékoztató anyagokat közérthető módon (pl.: internetes megjelenítéssel, sajtó útján, konferenciákon keresztül) el kell juttatni a vállalkozóknak, segítve az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkára való felkészülést, a munkáltatóvá váláshoz és a foglalkoztatáshoz szükséges ismeretek megszerzését annak érdekében, hogy ismeret hiánya miatt ne történhessen munkabaleset, foglalkozási megbetegedés (útmutatók összeállítása; figyelemfelkeltő kiadványok készítése) A munkavédelem állami tájékoztató rendszerének közreműködésével rendszeresen, időszerű és szakszerű információk eljuttatása különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások részére A jogszabályi előírások, biztonsági szabályzatok változásainak nyomon követése a minél szélesebb körben való megismerés érdekében. A gyakran ismétlődő kérdéseket rendszeresen közzé kell tenni, iránymutatásokat kell közreadni (pl.: internetes megjelenítéssel, sajtó útján, konferenciákon keresztül). A munkavédelmi hatóság tájékoztató, felvilágosító tevékenységét a mikro-, kis- és középvállalkozások sajátos igényei alapján fejleszteni szükséges Munkavédelmi tárgyú kutatási eredmények közzétételének támogatása A legfrissebb kutatási eredmények vállalkozókhoz történő eljuttatása érdekében konferenciákon, sajtó útján, kiadványokkal vagy elektronikus úton szükséges az ismeretek megosztása. 5. MUNKAVÉDELMI KUTATÁS, FEJLESZTÉS 5.1. Statisztikai adatgyűjtés és információs bázis fejlesztése " " A tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal érdekében fontos a munkahelyi balesetekre, a foglalkozási megbetegedésekre, valamint a munkahelyi veszélyeknek való kitettségre vonatkozó megbízható, időszerű és összehasonlítható statisztikai adatok gyűjtése, valamint a munkahelyi biztonsághoz és egészségvédelemhez kapcsolódó költségek és előnyök elemzése. 6 Veszélyes Anyagok január február

7 A munkavédelem nemzeti politikája Munkavédelem és munkabiztonság A nemzeti és uniós statisztikai szakértőknek szorosabban együtt kell működniük. Cél a munkabalesetek európai statisztikája (ESAW) adatgyűjtésének pontosítása: a lefedettség, a megbízhatóság, az összehasonlíthatóság és az időszerűség javítása. Ezen túl megoldást kell találni arra, hogyan javítható a foglalkozási megbetegedések bejelentésének aránya A klímaváltozás munkavállalókat érintő hatásai kutatásának ösztönzése A klímaváltozás következményeként a munkavállalóknál közvetlen és közvetett módon a jövőben potenciálisan kialakuló lehetséges egészségkárosodások (megbetegedések) számbavétele és elemzése A munkavállalók átlagéletkorának emelkedése, az újonnan felmerülő kockázatok hatásainak elemzése A demográfiai változások miatt megoldást kell találnunk arra, hogy miként lehet az idősebb dolgozók fizikai és lelki egészségét megőrizni. Az új vegyi anyagok használata, az új technológiai megoldások térhódítása, a megváltozott munkaképességű munka vállalókat és az egyéb sérülékeny csoportba tartozó munkavállalókat érintő kockázatok külön figyelmet és célzott fellépést igényelnek Munkavédelmi szolgáltatók adatbázisának létrehozása A munkáltatóknak segítheti a könnyebb választást. Az adattartalom kidolgozásakor olyan szempontokat is figyelembe lehetne venni, amelyek a szolgáltatás színvonalára is utalnak Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók adatbázisának létrehozása A munkáltatóknak segítheti a könnyebb választást. Az adattartalom kidolgozásakor olyan szempontokat is figyelembe lehetne venni, amelyek a szolgáltatás színvonalára is utalnak Az integrált munkavédelmi hatóság szakmai, működési feltételeinek erősítése Az állami feladatok hatékony ellátásának erősítése szükséges annak érdekében, hogy a hatóság eredményesen működjön közre a munka világában végbemenő fejlődéshez igazodó jogi keretek kialakításában, és nyomon tudja követni az elért eredményeket. A legmegfelelőbb tájékoztatással, tanácsadással segítse a munkáltatókat és munkavállalókat, a munkavédelmi képviselőket, továbbá az érdekképviseleteket, hogy azok a munkavédelemmel kapcsolatos jogaikat gyakorolhassák, és kötelezettségeiket teljesíthessék, és minél szakszerűbb intézkedéseket tehessenek a tapasztalt hiányosságok kijavítására Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények és a jogszerű foglalkoztatás fenntartásában érdekelt szervezetek együttműködésének fejlesztése Az egységes értelmezés, eljárások és hatékony prevenció érdekében a munkavédelmi hatóságnak a társhatóságokkal való együttműködését szükséges erősíteni. A munkavédelmi hatóságnak a helyi érdek-képviseleti szervekkel, valamint a nemzetközi munkavédelmi szervezetekkel történő együttműködését szükséges fejleszteni az eredményesség javítása céljából. Egyre nagyobb társadalmi igény van a hatóságok szolgáltató tevékenységének erősítésére, a munkavédelmi tanácsadás, tájékoztatás növelésére, melyhez a helyi érdek-képviseleti szervek közreműködése nagyban segítheti az eredményességet. A munkavédelmi hatóság és a nemzetközi munkavédelmi szervezetek közötti együttműködés fejlesztése szükséges. Uniós nemzetközi és hazai igény az erőfeszítések hatékonyabb koordinációja a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos kérdések kezelésében és a nemzetközi szervezetekben való részvételben (ILO, WHO, OECD) Kockázatalapú ellenőrzési stratégia alkalmazásának bevezetése és fejlesztése A munkavédelmi hatóság ellenőrzéseivel viszonylag kevés munkáltatót ér el, így sok esetben kifizetődő a munkáltatók számára a szabálytalanságok fenntartása. A munkavédelmi hatóság a kiemelt ágazatok ellenőrzése során tapasztalja, hogy akár egy ágazaton belül a hasonló tevékenységet végző vállalkozások munkavédelmi helyzete is jelentősen különbözhet egymástól. A munkavédelmi hatóság meglevő erőforrásainak hatékonyabb felhasználását és az eredményesebb tevékenységét szolgálná a több hatóság és gazdasági szereplő által már alkalmazott kockázatalapú ellenőrzési stratégia kialakítása, bevezetése. A hatóság munkáltatói adatbázisát fejleszteni szükséges, mely alapja lehet a későbbiekben kidolgozásra kerülő balesetbiztosítási ágazat bevezetése során a munkahelyi kockázatbesorolási rendszernek A munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó, 24 irányelvet alkalmazó, teljes hazai joganyag átfogó értékelése, a meglévő jogszabályok egyszerűsítése Cél a vállalkozók adminisztratív terheinek csökkentése, a lehetséges egyszerűsítések azonosítása és a munkavédelmi előírások koherenciájának megvalósítása az érdekeltekkel folytatott nyilvános vita biztosításával január február Veszélyes Anyagok 7

8 Munkavédelem és munkabiztonság A munkavédelem nemzeti politikája / Ellenőrzési terv 2017 ÖSSZEGZÉS A további gazdasági fejlődés nagymértékben függ a gazdasági potenciáltól, amelynek meghatározó részei az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkafeltételek, valamint a jól képzett, egészséges munkavállalók részvétele a munkában. A Munkavédelem Nemzeti Politikájában megfogalmazott feladatok eredményes végrehajtása az állami szerepvállalás erősítésével a munkakörülmények fejlesztését, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését, egyben hazánk versenyképességének javítását szolgálja. Mindezek figyelembevételével a Kormány október 5-én jóváhagyta a Munkavédelem Nemzeti Politikát, amely 2016-tól 2022-ig terjedő időszakra határozza meg a hazai munkavédelem prioritásait. Megjegyzés A Magyar Köztársaságot a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) vonatkozó egyezménye, a munkavédelmi törvény (Mvt.), illetve az Európai Bizottság Közleménye kötelezi arra, hogy határozza meg a munkavédelem hosszabb távú feladatait és a munkavállalók és munkaadók érdekképviseletével egyeztetve kialakítsa a munkavégző képesség megóvására, a munkabiztonságra és a munkakörnyezetre vonatkozó országos programját. Az Európai Bizottság megjelentette az EU számára kiemelt fontosságúnak ítélt munkavédelmi fejlesztési területeket tartalmazó közleményét az Európai Unió munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos as stratégiájáról, amely váltotta a 2012-ben lejárt, korábbi európai munkavédelmi stratégiát. A ÉVI MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉSI IRÁNYELVEK ÉS HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSI TERV A honlapon megjelent a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye a évi munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési irányelvekről és az országos hatósági ellenőrzési tervről, amelynek fontosnak ítélt tartalmi részeit röviden ismertetjük. Szerző: Kálmán László, munkabiztonsági szakértő A ÉVI MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉSI IRÁNYELVEKBŐL Kiemelt ellenőrzési és vizsgálati célok: Az előzetes bejelentéssel végzett és elsősorban a nagy létszámú munkavállalót foglalkoztató munkavállalók gyakoribb és tartalmában részletesebb ellenőrzése. A munkavédelmi hatósági ellenőrzések a munkavédelmi és munka-egészségügyi követelmények vizsgálatára egyaránt terjedjen ki. Több munkahelyi ellenőrzésre kerüljön sor, ahol veszélyes munkaeszközt, technológiát alkalmaznak, zajos munkakörnyezetben, veszélyes, rákkeltő vagy mutagén anyagokkal dolgoznak, biológiai kóroki tényezők jelenlétével járó tevékenységet folytatnak. A kiemelt védelemre szoruló munkavállalók (fiatalkorúak, megváltozott munkaképességűek, stb.) munkáltatási körülményeinek fokozottabb vizsgálata. Az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök, szakmák, ágazatok Az ellenőrző hatóságok fordítsanak fokozott figyelmet a különösen veszélyes foglalkoztatási ágazatok munkavédelmi ellenőrzésére, mint az építőipar, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a bányászat és az egészségügy. A munkavédelmi oktatások tartalmi vizsgálatát a helyszíni ellenőrzésen tapasztaltak alapján, elsősorban szabálytalan munkavégzés esetén kiemelten szükséges ellenőrizni. Az építőipari kivitelezési tevékenységek, valamint a kereskedelmi tevékenységek célvizsgálatának elvégzésével kell a figyelmet ráirányítani az ágazat legsúlyosabb veszélyforrásaira, a munkabaleseti helyzet javítására. A munkavédelmi ellenőrzést végző hatóságok az illetékességi területük gazdasági szerkezete, munkabaleseti helyzete és az ellenőrzési tapasztalataik figyelembevétele alapján tartsanak saját tervezésű célvizsgálatot az indokolt tevékenység, szakma vagy ágazat munkavédelmi ellenőrzésére. A ÉVI MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ ORSZÁGOS HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSI TERVBŐL II. negyedév: Építőipari kivitelezési tevékenységek célvizsgálata A célvizsgálat indokolása: A szabálytalan munkavégzés miatt bekövetkezett balesetek aránya a legmagasabb volt az ágazatok között. A célvizsgálat további szakmai indoka, hogy az építési munkák során jelentős egészségkárosító kockázatokkal is számolni kell. 8 Veszélyes Anyagok január február

9 Ellenőrzési terv 2017 Munkavédelem és munkabiztonság Az ellenőrzéssel érintett kötelezettséget előíró jogszabályhely (vonatkozó jogszabály): Az általános munkavédelmi előírások, szabályzatok és az építőiparhoz kapcsolódó szabványok. A lefolytatni tervezett ellenőrzések száma: A célvizsgálat időtartama alatt a munkavédelmi feladatot ellátó kormánytisztviselőnként 10 munkáltató. Az ellenőrzések döntően a munkavállalókat érintő veszélyforrások vizsgálatára terjednek ki IV. negyedév: Kereskedelmi ágazat célvizsgálata A célvizsgálat indoklása: Az ágazat foglalkoztatja a legtöbb munkavállalót. A kiskereskedelmi ágazatban következett be a legtöbb baleset. Az ellenőrzéssel érintett kötelezettséget előíró jogszabályhely (vonatkozó jogszabály): Az általános munkavédelmi előírások, szabályzatok és a kapcsolódó szabványok. A lefolytatni tervezett ellenőrzések száma: A célvizsgálat időtartama alatt a munkavédelmi feladatot ellátó kormánytisztviselőnként 10 munkáltató. Az ellenőrzések döntően a munkavállalókat érintő veszélyforrások vizsgálatára terjednek ki III-IV.negyedév: Megváltozott munkaképességű munkavállalók munkakörülményeinek célvizsgálata A célvizsgálat indoklása: A figyelem ráirányítása a célcsoport munkavállalóinak speciális munkavédelmi szükségleteire, adatok gyűjtése a jelenlegi helyzetről. A lefolytatni tervezett ellenőrzések száma: A felmérés időtartama alatt minden ellenőrzött munkáltatónál. Megjegyzés Az országos hatósági ellenőrzési tervből látható, hogy: két ágazat célvizsgálatára kerül sor, várhatóan számos munkáltatót érintően, mindkét területen a cél a balesetek gyakoriságának és súlyosságának csökkentése, és az építőipar területén a munkaeszközök műszaki, biztonsági állapotának, használatának ellenőrzése; a kormányhivatalok várhatóan nagyobb számban tartanak saját kijelölésük alapján ellenőrzéseket, jobban figyelembe veszik majd a területen lévő munkáltatók tevékenységének veszélyességét, a bekövetkezett munkabalesetek gyakoriságát, súlyosságát. Az országos célvizsgálatok lefolytatásához az NGM Munkafelügyeleti Főosztály vizsgálati szempontrendszert ad ki a hatóság részére, amelyet célszerű figyelemmel kísérni, mert jelentős segítséget nyújthat az ellenőrzésre való felkészülés során január február Veszélyes Anyagok 9

10 Iparbiztonság és tűzvédelem Katasztrófavédelmi tapasztalatok VESZÉLYES SZÁLLÍTMÁNYOKKAL KAPCSOLATOS ÉVI KATASZTRÓFA- VÉDELMI TAPASZTALATOK ÉS ÚJDONSÁGOK AZ IDEI ÉVBEN A év januárjában hatályba lépő jogszabály-módosítások fő oka, hogy a különböző szállítási alágazatokra vonatkozó kormányrendeletek eltérő módon szabályozták a bírság kiszabásának módszerét. Egy további kormányrendelet változása nyomán január 14-e után a katasztrófavédelem helyi szerve mellett annak területi szerve is végezhet ellenőrzéseket mind a saját illetékességi területén, mind azon kívül. Szerző: Kozma Sándor tűzoltó ezredes, BM OKF Veszélyes Szállítmányok Főosztály vezetője és Dr. habil Vass Gyula tűzoltó ezredes, BM OKF Megelőzési és Engedélyezési Szolgálat vezetője A 21. században a vegyi anyagok mindennapjaink részévé váltak, a mai életünk lehetetlenné válna nélkülük. Gondoljunk bele, hogy csak a saját háztartásunkban mennyiféle különböző vegyi anyaggal találkozunk. Mindenhol megtalálhatóak alapfelszerelésként például a tisztító- és tisztálkodó szerek, a műanyag és szintetikus termékek, valamint a gyógyszeripar sokrétű termékei, mely termékeket egyaránt különböző vegyi alapanyagokból gyártanak. Napjainkban a világon regisztrált vegyi anyagok és készítmények száma közel százmillióra tehető és évente körülbelül új anyag kerül ki a piaci forgalomba. A veszélyes vegyi anyagok kockázatot jelentenek mind az emberi egészségre, mind a környezetre. A veszélyes anyagok szállítása, fuvarozása elengedhetetlen része ezen anyagok gyártásának, alkalmazásának, felhasználásának, mely során különös figyelmet kell szentelni a közlekedésbiztonságra, illetve az emberi élet védelmére. Bármilyen pontosan és hatékonyan alkalmazzák az előírásokat és műveleti technológiákat, esetenként elkerülhetetlenné válik balesetek bekövetkezése, ezért ezek megelőzése és a bekövetkezett balesetek elhárítása, illetve az okozott károk csökkentése érdekében mindent meg kell tenni. A katasztrófavédelem hatékony és nagyszámú ellenőrzések végrehajtásával törekszik a veszélyesáru-szállításban részt vevőket a vonatkozó jogszabályok maradéktalan betartására késztetni. Az általános tapasztalatok alátámasztják, hogy a jogkövető magatartás a fokozott ellenőrzésekkel, és megfelelő ugyan néhol szigorúnak tűnő szankcionálással kényszeríthető ki. A terület kockázati potenciálja azonban indokolja a szigorú fellépést. Ugyanakkor elmondható, hogy a katasztrófavédelem ellenőrzéseinek tapasztalatai lehetőséget biztosítanak arra is, hogy az azokból levont tanulságokat felhasználva megfelelő jogi környezetet alakíthasson ki, mely elősegíti mind a hatóság, mind a szállítók érdekeit, egyúttal biztosítva azt, hogy egy biztonságos szállítási környezet alakuljon ki. A katasztrófavédelem jelenleg három szinten érintett a veszélyes szállítmányok ellenőrzésében: a helyi, területi és a központi szintet különítjük el. Az ellenőrzések első- és másodfokú lefolytatása a katasztrófavédelmi szervek helyi és területi szerveinek hatáskörébe tartozik, míg a központi szerv feladata és célja is egyben, hogy a veszélyesáru-szállítások, valamint a szállításokhoz kapcsolódó telephelyek rendszeres és következetes ellenőrzésén keresztül a szabályok pontos betartásának számonkérése, elsősorban a balesetek megelőzése érdekében. További feladat egy esetleges baleset bekövetkezte esetén a káresemény élet- és vagyonbiztonságra, továbbá a környezetre gyakorolt káros hatásainak csökkentése. A szállítási alágazatokra vonatkozólag alapvetően nemzetközi egyezmények határozzák meg a jogi környezet kereteit, így van ez az ADR, RID, ADN, illetve ICAO esetében is. A nemzetközi egyezményeket kihirdető törvényeket azonban belső jogszabályok is kiegészítik, mind szállítás, mind ellenőrzési oldalon, így válik teljessé a veszélyesáru-szállítás szabályozása. A meglévő jogi szabályozás és veszélyesáruszállítás gyakorlata időnként ellentmondásba kerül. Az ellenőrzések során és azok nyomán indult hatósági eljárásokban 10 Veszélyes Anyagok január február

11 Katasztrófavédelmi tapasztalatok Iparbiztonság és tűzvédelem megszerzett tapasztalatok arra késztették katasztrófavédelmet, hogy egyes jogszabályokkal kapcsolatban módosítási javaslattal éljenek a törvényhozó felé. A év januárjában hatályba lépő jogszabály-módosítások fő oka az volt, hogy a különböző szállítási alágazatokra vonatkozó kormányrendeletek eltérő módon szabályozták a bírság kiszabásának módszerét. Figyelemmel a hatósági tapasztalatokra és a társadalmi visszajelzésekre, a belső jogszabályok módosítása vált szükségszerűvé, melynek hatására a katasztrófavédelmi szervek a bírságtételek esetleges kiszabásakor objektív módon lehetnek tekintettel az ügyfél által elkövetett szabálytalanságok súlyára és esetleges következményeire, így ennek okán olyan szankció kiszabására lesz lehetőség, mely arányban áll az elkövetett szabályszegés kockázatával, ezáltal a társadalom számára is akceptábilisabbá válhatnak az alkalmazott szankciók. Az NFM szabályozási tárgykörébe tartozó, a veszélyes áruk közúti szállítása tekintetében a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) kormányrendelet 5. melléklete eddig tételesen meghatározott bírságösszegeket tartalmazott. A hatóságnak a veszélyesáru-szállítás ellenőrzése során felmerült szabálytalanság okán kiszabandó bírságösszeg tekintetében, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) szerinti mérlegelési joga nem volt, mely számos esetben okozta aránytalan bírságösszeg kiszabását kisebb súlyú, kisebb mértékű szabályszegés esetén is. A rendelet módosítása pontosítja az ellenőrzés lehetséges helyszíneit egyértelműbbé válik, hogy melyek azok a helyszínek, ahol már eddig is végzett ellenőrzéseket a katasztrófavédelem. Pontosítja a jogalkotó azt is, hogy mely kockázati besorolású szabálytalanság esetén tarthat vissza járművet a katasztrófavédelem akkor, ha a szabálytalanság ott helyben megszüntethető. A közúton történő áru- és személyszállítás szabályainak, valamint egyéb közlekedési rendelkezések megsértésének esetére a maximálisan kiszabható bírság összegéhez képest alacsonyabb díjtételek kiszabását írja elő az új rendelet, bizonyos meghatározott szállításokra és bizonyos meglévő körülmények esetére, így a ténylegesen kiszabásra kerülő bírságösszeg az eredetinek akár a 10%-ára is lecsökkenhet. Egyes szállítási kategóriába tartozó anyagoknál, valamint a szállításból kizárt veszélyes áru szállításának tetten érése esetén nem lehet csökkenteni a bírságok összegét. A Belügyminisztérium szabályozási tárgykörébe tartozó, a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállítása vonatkozásában a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályairól szóló 312/2011. (XII. 23.) kormányrendelet 3. melléklete a fentiektől eltérően azonban tól-ig terjedő intervallumban meghatározott bírságösszegeket tartalmazott, s a hatóság mérlegelési jogkörben dönthetett a konkrét bírságösszeg meghatározásáról. A bejelentések kapcsán az idevágó kormányrendelet átalakítása lehetővé teszi a vasúttársaságoknak, hogy a veszélyes áru szállításakor adatszolgáltatási kötelezettségüknek ezentúl német vagy francia nyelven is eleget tehessenek. A módosítások a veszélyes áruk vízi úton történő szállítását is érintik: a szállító a bejelentést ráér megtenni közvetlenül január február Veszélyes Anyagok 11

12 Iparbiztonság és tűzvédelem Katasztrófavédelmi tapasztalatok a szállítás megkezdése előtt szemben az eddigi előzetes 24 órás határidővel. Ha külföldről érkezik ilyen szállítmány, azt az országhatár átlépésekor is elegendő lesz bejelenteni a változások életbelépését követően. A visszatartás szabályai is megváltoznak. A hatóságként eljáró katasztrófavédelmi szerv már nem lesz köteles viszszatartani a szabálytalan szállításon ért vasúti vagy vízi járművet, csak akkor, ha a helyszínen megszüntethető szabálytalanságot észlel, és az az egyes vagy a kettes kockázati kategóriába tartozik. Egy ügyfélre hasonlóan a közúti szállításokhoz a vasúti és vízi szállítás esetén a továbbiakban legfeljebb 2,2 millió forint összegű bírságot szabhatnak ki. Bizonyos esetekben mind a vasúti, mind a vízi szállításnál fellelt szabálytalanságok esetén mód lesz a maximálisnál jóval alacsonyabb összegű bírságok kiszabására. A változások a vasúti közlekedési hatóság munkáját is érintik majd. Az általuk kiszabható bírság mértékét és annak megfizetését előíró rendelet szintén január 13-ától változik meg. Az új szabályzó egyértelműsíti, hogy a RID hatálya alá tartozó vonatoknál és vasúti szállítmányoknál fellelt szabálytalanságokra azonos mértékű bírságokat szabjon ki ez a hatóság is, mint azt a katasztrófavédelmi hatóság tenné. Egy további kormányrendelet változása nyomán január 14-ét követően a katasztrófavédelem helyi szerve mellett annak területi szerve is végezhet ellenőrzéseket mind a saját illetékességi területén, mind azon kívül. Ennek módját is meghatározza a jogszabály. Ha a területi szerv végez ellenőrzést, akkor elsőfokú hatóságként a központi szerv által kijelölt helyi szerv jár el, másodfokon pedig a kijelölt helyi szervet irányító területi szerv lesz jogosult eljárni. Ha a területi szerv azonnal intézkedést hoz, például külföldi részére helyszínen ad ki bírsághatározatot, akkor másodfokon a központi szerv jár el az ügyben. A mindhárom szállítási alágazatban bevezetett egységes szankciórendszer hatékonyabbá teszi a jogalkalmazást, s ez fokozza a jogbiztonságot. A módosítások figyelembe veszik továbbá a gazdálkodó szervezetek terheinek csökkentésére irányuló kormányzati szándékot is. A korábbiakhoz képest az esetek többségében csökkentett mértékű bírságtétel kerül megállapításra az egyes szabálytalanságok tekintetében. E bírságtételek az okozott kockázat mértékéhez igazodva tovább csökkennek, amennyiben a szállítás valamely részleges mentesség alkalmazásával történik. Vannak ugyanakkor olyan szabálytalanságok is, melyek bírságtételei változatlanok maradnak, mert ezen szabálytalanságok oly mértékben veszélyeztetik az emberi életet és környezetet, valamint az anyagi javakat és a közlekedés biztonságát, hogy a kapcsolódó bírságtételek csökkentése nem áll arányban a szabálytalanság súlyával. Hasonlóan a fenti jogszabály-változtatási tervekhez, szintén a gyakorlati ellenőrzések tapasztalatai vezettek ahhoz, hogy a BM OKF együttműködési megállapodást kötött az IBUSZ Utazási Irodák Kft.-vel. A veszélyesáru-szállítással kapcsolatos, elsősorban külföldi szállítóegységek tekintetében a helyszínen kiszabott bírságtételek és esetleges eljárási költségek helyszíni megfizetési lehetőségének egyik megoldásaként került kidolgozásra az együttműködési megállapodás. Az együttműködés célja a hatósági munka megkönnyítése, az ügyintézés meggyorsítása, valamint a katasztrófavédelmi szervek pozitív irányú megítélésének fokozása, melynek okán a bírság megfizetése miatti járművisszatartás időigénye jelentősen lerövidül. A megállapodás elsősorban a külföldi szállítók vonatkozásában és alapvetően a határátkelőhelyeken nyújt lehetőséget az IBUSZ irodáiban a helyszínen kiszabott bírság és az esetlegesen felmerülő költségek készpénzben, illetve POS terminálon keresztül történő megfizetésére január 1-jei hatállyal módosításra került a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény (Kat. tv.) II. fejezete is, mely egy új 18/A. alcímmel egészült ki. A módosítás kizárólag a hivatásos katasztrófavédelmi szerv veszélyesáru-szállítási hatósági ellenőrzési feladatokat ellátó állomány tagja által alkalmazható intézkedések és kényszerítő eszközök szabályait tartalmazza, valamint meghatározásra kerültek a konkrét kényszerítő eszközök és az alkalmazásukkal kapcsolatos általános követelmények. A módosítás célja, hogy a tízezer fős hivatásos katasztrófavédelmi szervezetnek a veszélyesáru-szállítási hatósági ellenőrzési munkát végző kb. 255 fős állománya jogszabályban meghatározott önvédelmi, illetve kényszerítő eszközöket vehessen igénybe a hatósági ellenőrzés során elsősorban saját személyes védelme céljából. Az elmúlt években többször előfordult, hogy a veszélyesáru-szállítás ellenőrzése során a szolgálatot teljesítő hatósági ellenőröket az ellenőrzések lefolytatása alatt atrocitások érték, melyek között előfordult, hogy az ellenőri állomány személyi szabadságának korlátozására is sor került. A veszélyesáru-szállítás ellenőrzésének jellegéből következően nagy a valószínűsége bűncselekmény felfedezésének (kábítószer prekurzorokkal való visszaélés, csempészet, polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel való visszaélés, illegális migránsok szállítása), és ilyen esetekben az ellenőröknek a társhatóság helyszínre érkezéséig jogszabályi kötelezettségük az azonnali intézkedések foganatosítása. 12 Veszélyes Anyagok január február

13 Katasztrófavédelmi tapasztalatok Iparbiztonság és tűzvédelem Mindezek mellett fontos kiemelni, hogy az intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. Több lehetséges és alkalmas intézkedés, illetve kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár az eredményesség biztosítása mellett. HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK TAPASZTALATAI Közúton a hivatásos katasztrófavédelmi szervek 2016-ban 4181 alkalommal végeztek ADR-ellenőrzést. Az ellenőrök járművet ellenőriztek, amelyből 6082 jármű szállított veszélyes árut. Az ADR hatálya alá tartozó járműveknél 467 esetben tártak fel hiányosságot. Az előző évhez viszonyítva 1,65%-kal nőtt az ellenőrzés alá vont ADR-es járművek száma, a szabálytalan ADR-es járművek felderítési aránya 6,75%-ról 7,67%-ra nőtt. Az 1051 ADR telephelyi ellenőrzések közül 139 alkalommal találtak szabálytalanságot. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a felderített szabálytalan ADR-es telephelyek aránya 9,26%-ról 13,22%-ra emelkedett. 653 elsőfokú határozatot adtak ki, melyeknek száma az előző évhez viszonyítva 7,99 %-kal nőtt. Vasúton 1313 alkalommal volt ellenőrzés, ezek során vasúti járművet vizsgáltak, amelyből volt veszélyes árut szállító vasúti jármű. A RID hatálya alá tartozó járművek közül 331 esetben tártak fel hiányosságot. Az előző évhez viszonyítva 15,23%-kal nőtt az ellenőrzés alá vont RID-es járművek száma, a szabálytalan RID-es járművek aránya azonban 2,89%-ról 2,02%-ra csökkent. Az év során 206 vasúti telephely ellenőrzése történt meg, amelyek közül 7 volt szabálytalan. Az előző évhez viszonyítva a felderített szabálytalan RID-es telephelyek aránya 1,75%-ról 3,39%-ra emelkedett. Az első fokon kiadott 267 határozat számát tekintve az előző évhez viszonyítva 42,78%-kal nőtt. A BM OKF központi koordinálásával tavaly többször hajtottak végre DISASTER elnevezésű ellenőrzési sorozatot, amely közúti szakaszában 8552 járművet ellenőriztek. A Dunán az érintett igazgatóságok kirendeltségei 634 alkalommal ellenőrizték a veszélyes áruk vízi szállítását. Az ellenőrök 2192 vízi járművet vizsgáltak, ezekből a veszélyes árut szállító vízi járművek száma 904 volt. Az ADN hatálya alá tarozó járműveknél 23 esetben tártak fel hiányosságot. Az előző év azonos időszakához viszonyítva 13,93%-kal csökkent az ellenőrzés alá vont ADN-es járművek száma, viszont a felderített szabálytalan ADN-es járművek aránya 1,55%-ról 2,54%-ra nőtt. Az ellenőrzés alá vont 26 telephelyből 1 volt szabálytalan, az előző évhez viszonyítva a felderített szabálytalan ADN-es telephelyek száma megegyezett. Első fokon kiadott határozatok száma 4,5%-kal nőtt az előző évhez képest. A légi veszélyesáru-szállítás tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szervek 101 alkalommal hajtottak végre ellenőrzést. A megvizsgált szállítmányok közül 95 tartozott az ICAO hatálya alá, amelyek közül 28 esetben tártak fel szabálytalanságot. Az előző évhez viszonyítva 35,8%-kal nőtt az ellenőrzött ICAO-s szállítmányok száma, a szabálytalan ICAO-s szállítmányok aránya azonban 43%-ról 29,47%-ra csökkent. Telephelyi ellenőrzés 15 esetben történt, hiányosság nem volt megállapítható. A közúti szállítással kapcsolatosan 635, vasúti szállítási alágazat vonatkozásában 267 elsőfokú bírsághatározat került kiadásra, melyek tekintetében közúti szállítással kapcsolatosan 79, míg vasúti szállítással kapcsolatosan 31 esetében került sor másodfokú döntés kiadására. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a másodfokú határozatok száma ADR-ügyekben 29,8%-kal, RID-ügyekben pedig 40%-kal nőtt. A BM OKF központi koordinálásával évben is több ízben végrehajtásra kerültek a DISASTER elnevezésű ellenőrzési sorozatok, amely során három szállítási alágazatban (közút, vasút, belvíz) többnapos akciók zajlottak. Az akciók közúti szakaszában 8552 járművet ellenőriztek, amelyből 1665 jármű tartozott az ADR hatálya alá. Ellenőreink 139 esetben tártak fel szabálytalanságot. Az akciósorozatok vízi műveleti szakaszaiban az ellenőrök összesen 184 vízi járművet vizsgáltak meg, amelyből 48 tartozott az ADN hatálya alá, melyből 5 esetében találtak szabálytalanságot. A vasúti akció keretében 4951 vasúti jármű vizsgálata történt meg, amelyből 2124 tartozott a RID hatálya alá, melyek közül 79 veszélyes árut szállító jármű volt szabálytalan. Az év második felében végrehajtott DISASTER 2016 ADR II. illetve RID II. műveleti szakaszának kiemelkedő színvonalát jelzi, hogy az ellenőrzési napok összesített adatai önmagukban január február Veszélyes Anyagok 13

14 Iparbiztonság és tűzvédelem Katasztrófavédelmi tapasztalatok meghaladták az előző években, illetve DISASTER 2016 ADR I., illetve RID I. során végrehajtott ellenőrzési akciók adatait. Az ellenőrzések és az országos akciók végrehajtásának tapasztalatait összegezve a társszervekkel (így a Nemzeti Közlekedési Hatósággal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal és az Országos Rendőr-főkapitánysággal) való együttműködés gördülékeny és hatékony. Az elmúlt évek során bekövetkezett jogszabályi változások és hatáskör-módosítások nyomon követték a veszélyesáruszállítás nemzetközi és hazai változásait, roham mértékű növekedését, mely változások a katasztrófavédelem ellenőri állományának bővülését eredményezték. A jogszabály-módosítások után következett az ellenőri állomány oktatásának átalakítása. A katasztrófavédelmi veszélyesáru-szállítási ellenőri ismeretek oktatását a megbízott külső cégek helyett a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ (KOK) vette át egy új szerkezetű, gyakorlatorientált tanfolyam kialakításával. Ezzel egy időben a BM OKF felismerte, hogy az ellenőri létszám növekedése szükségessé teszi az ellenőrzés egységes módszertan szerinti végrehajtását, amely a jogbiztonságot erősíti és a bel- és külföldi fuvarozókkal szemben lefolytatandó eljárások kiszámíthatóbbá válását eredményezi. A jól képzett ellenőri állomány munkájának támogatására minden szállítási alágazat vonatkozásában elkészült egy olyan új kézikönyv, mely meghatározza a veszélyesáru-ellenőrzések végrehajtásának rendjét, egységesíti a még szerteágazó gyakorlatot, valamint megkönnyíti és gyorsítja az ellenőrzések végrehajtását, illetve biztosítja az egységes ellenőri szemlélet országos elterjedését, megszilárdulását. A évben a szakterület munkájában új elemként jelentkezett a megrendezésre került ADR és RID ellenőri verseny, mely a katasztrófavédelmi szervek állományában szolgálatot teljesítő veszélyesáru-ellenőrök szakmai tudását és felkészültségét hivatott felmérni, összehasonlítani. A verseny célja volt a veszélyesáru-szállítás ellenőrzését végrehajtó állomány elméleti tudásszintjének és gyakorlati felkészültségének összemérése, valamint hogy a versenyen szerzett tapasztalatok alapján a meglévő készségeket megismerve ezeket továbbfejleszthessük. A október 24. és április 30. között tartandó képzés keretében, több turnusban, kéthetes veszélyesáruszállítási biztonsági tanácsadó alap (ADR) és két-két napos kiegészítő (RID, ADN) képzések végrehajtása, illetve egy IATA 6-os kategóriájú képzés valósul meg ütemezetten. A megtartásra kerülő képzésekkel az ellenőri állomány veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadói képesítést szerezhet, vagy azzal azonos szintű ismereteket sajátíthat el, mely nagyban hozzájárul a szakterület további fejlődéséhez, a szakmai munka színvonalának javulásához. Összességében a veszélyesáru-szállítás ellenőrzése kapcsán kijelenthető, hogy a katasztrófavédelem hatósági jelenléte minden szállítási alágazatban kiemelkedően fontos feladatot jelent, amely nagymértékben hozzájárul a közlekedés biztonságának, ezen keresztül a közbiztonságnak a növeléséhez. Az ellenőrzési adatok, a hatósági tapasztalatok, illetve a társadalmi visszajelzések igazolják a katasztrófavédelmi A megszerzett tudást a Norvég Finanszírozású Mechanizmus keretében megvalósuló A katasztrófavédelmi intézményrendszer helyi szintű kapacitásfejlesztése tárgyú projekt során mélyítik tovább a szakembereink. szervek ellenőrzési jelenlétének fontosságát. Az elmúlt évek adataiból megállapítható, hogy e jelenlét mennyire fontos szerepet játszik a szabályok betartásának elősegítésében. Látható ugyanakkor az is, hogy a szállításban részt vevők fokozottabb figyelmet szentelnek a biztonsági előírásokra és törekednek a jogszabályok betartására. Ennek ellenére a szabálytanságok száma és a kiszabott bírságtételek összege nő, mely egyrészt visszavezethető a megnövekedett számú ellenőrzésekhez, másrészt az ellenőri állomány folyamatos képzésére, mely az ellenőrzések magasabb színvonalú és szakszerűbb lefolytatását teszi lehetővé. Tekintettel a fentiekre kijelenhetjük, hogy veszélyes szállítmányok katasztrófavédelem által ellátott felügyelete hazánkban az EU, a nemzetközi szervezetek és a Magyar Kormány elvárásainak megfelelően biztosítja az emberi élet és egészség, a környezet és az anyagi javak, valamint a közlekedés biztonságának magas szintű védelmét, ezzel lehetőségeihez mérten hozzájárulva Magyarország közbiztonságának Alaptörvény szerinti garantálásához. Mindemellett igyekszik méltányosan eljárni az ügyfelekkel szemben és hozzájárulni egy olyan jogszabályi környezet kialakításához, mely minden érintett érdekét figyelembe veszi. 14 Veszélyes Anyagok január február

15 Veszélyesáru-szabályozás 2017 Veszélyes áruk A 2017-ES VESZÉLYESÁRU- SZABÁLYOZÁSRÓL RÉSZ A 2017-es módosításokat az Európai Unióban december 16-án hirdették ki, amelyek a 2008/68/EK irányelvet módosították. Ez az irányelv mellékleteinek a tudományos és műszaki fejlődéshez való negyedik hozzáigazítását tartalmazza. Szerző: dr. Sárosi György, veszélyesáru-szakértő Magyarországon a jogalkotó a hivatalos értesítő évi 62. számában december 16-án közleményben tájékoztatta a veszélyes áruk szállításában érintett vállalatokat, többek között a fuvarozókat és hatóságokat az új 2017-es veszélyes áru nemzetközi előírások életbelépéséről. LÍTIUM AKKUMULÁTOROK Minden fém lítium és lítium-ion (beleértve a lítium polimert is) cellát vagy akkumulátort tartalmazó küldeménydarabot meg kell jelölni a megfelelő lítium akkumulátor jellel, az alábbiak kivételével: a készülékben (beleértve a nyomtatott áramköri lapot is) lévő gomb akkumulátort tartalmazó küldeménydarabokat; a legfeljebb négy ( 4) készülékben lévő cellát vagy legfeljebb két ( 2) készülékben lévő akkumulátort tartalmazó küldeménydarabokat, ha a küldemény legfeljebb két ( 2) küldeménydarabból áll. Az új jel legalább 120 x 110 mm-es méretű. A 188 különleges előírás alapján a mentességgel történő szállítások esetén is legkésőbb január 1-től ilyen jellel kell majd a fentiek kivételével a küldeménydarabokat megjelölni. * Az UN-szám(ok) feltüntetésének helye ** A további információhoz a telefonszám feltüntetésének helye A mentesség alkalmazásához egy fémlítium vagy lítiumötvözet cella legfeljebb 1 g lítiumot tartalmazhat csak, illetve lítiumion cellák esetén a névleges kapacitás legfeljebb 20 Wh lehet. Akkumulátorok esetében egy fémlítium vagy lítiumötvözet akkumulátorban összesen legfeljebb 2 g lehet a lítiumtartalom, illetve lítium-ion akkumulátor esetén a névleges kapacitás határa legfeljebb 100 Wh. A lítiumtartalom alatt a fémlítium vagy lítiumötvözet cella anódjában levő lítium tömeget kell érteni. Számítási példa lítium-ion cellákra és akkumulátorokra: Három cella sorba kötése esetén, ha egy cella adatai: 3,3 V / 2,5 Ah 3x 3,3 V = 9,9 V névleges kapacitás: 9,9 V x 2,5 Ah = 24,75 Wh Amennyiben az előző három cella párhuzamosan van öszszekapcsolva: 3x 2,5 Ah = 7,5 Ah névleges kapacitás: 3,3 V x 7,5 Ah = 24,75 Wh Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, azaz, ha egy litium (lítium-ion) akkumulátor vagy cella nem tartozik a mentesség alá (pl.: nagyobb, mint 100 Wh kapacitású egy lítium-ion akkumulátor), akkor a küldeménydarabokat egy új típusú (9A) veszélyességi bárcával kell megjelölni január február Veszélyes Anyagok 15

16 Veszélyes áruk Veszélyesáru-szabályozás A mintájú új veszélyességi bárca MENTESSÉGEK Vízmentes ammónia mentessége: Az ammóniaadagoló rendszerekben, illetve az ilyen rendszerek részeként használatos tartályokban levő, szilárd anyagon adszorbeált vagy anyagban abszorbeált vízmentes ammónia nem tartozik az ADR előírásainak hatálya alá, ha a tartályban a nyomás 20 o C-on < 0,6 bar (35 o C-on < 1,0 bar, 80 o C-on < 12 bar) és maximum 10 kg ammóniát tartalmaz. Az egyéb feltételek vonatkozásában többek között legalább 20 bar-os tartályt kell alkalmazni. Polimer gyöngyök mentessége: A polimer gyöngyök polisztirol gyártáshoz, poli(metil-metakrilát) vagy más polimer alapú anyagok, ha az előírt vizsgálati eljárásokkal bizonyítható, hogy nem fejlesztenek gyúlékony gőzöket oly mértékben, hogy robbanásveszélyes atmoszféra kialakuljon, akkor nem kell veszélyes árunak tekinteni a jövőben. Az előírt vizsgálatok, melyek alapján a mentesség bizonyítható, a következő: Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv III. rész szakasza szerinti U1 vizsgálata. Celluloid mentessége: A celluloidból készült asztalitenisz labdák nem tartoznak az ADR hatálya alá, ha az egyes labdák tömege nem haladja meg a 3,0 g-ot és a labdák összegzett nettó tömege küldeménydarabonként nem haladja meg az 500 g-ot. Ezekre nem kell tehát már az LQ szabályokat alkalmazni. Szén mentessége: A vasúti szabályozástól eltérően a nem őrölt szén, koksz és antracit, amelyek megfelelnek a 4.2 osztály, PG III (kevésbé önmelegedő) osztályozási kritériumainak, nem tartoznak az ADR 2017-es előírásainak hatálya alá. Vasúton, azonban a RID szerint továbbra is veszélyes áruként kell szállítani ezeket az árukat a nagyobb tömeg és a hosszabb szállítási idők miatt. Járművek mentessége: A járművek mentességére vonatkozó előírások alkalmazása szempontjából az ADR a tüzelőanyag energiatartalma (fűtőértéke) alapján szabályoz. A szállítóegység mentességi határa az MJ energiaekvivalens egyenérték. Ennek megfelelően egy LNG vagy CNG üzemű szállítóegység összes kapacitása legfeljebb kg, LPG üzem esetén liter, gázolajnál pedig legfeljebb liter lehet. A számításhoz az alábbi táblázatot kell figyelembe venni: Tüzelőanyag Dízel (Gázolaj) Petroleum Fajlagos energiatartalom 36 MJ/Liter 32 MJ/Liter Földgáz/Biogáz 35 MJ/ Nm 3 LPG Etanol Biodízel Üzemanyag emulziók 24 MJ/Liter 21 MJ/Liter 33 MJ/Liter 32 MJ/Liter Hidrogén 11 MJ/ Nm 3 ÖMLESZTETT (BULK) SZÁLLÍTÁSOK Ömlesztett szállítások BK3 konténerek: A BK3-as konténerek 2017-től már nemcsak a tengeri szállításokhoz, hanem a közúti és vasúti szállításokhoz is használhatók. Az ilyen hajlékony falú ömlesztettáru-konténerekben a gyártásuktól számított 2 évig engedélyezett csak a veszélyes áruk szállítása. A BK3 konténerben 13 különböző UN-szám alá tartozó veszélyes áru szállítható közúton és vasúton. Más veszélyes árukat BK3 konténerekben szállítani továbbra is tilos. Például az UN1942 Ammónium-nitrát 5.1, PGIII, az UN2067 Ammónium-nitrát alapú műtrágya 5.1, PGIII, az UN2213 Paraformaldehid 4.1, PGIII, az UN3077 Környezetre veszélyes szilárd anyag, m.n.n. 9, PGIII szállíthatók. Ezek a konténerek elsősorban közúton menetstabilitási nehézségeket okoznak, ami nagy kihívást jelent a közúti szakmának. Ezért az ADR a szállításukat szigorúan szabályozza. Stabilitási szempontból közúton csak olyan konténerek szállíthatók, melyeknek a magasság/szélesség aránya töltött állapotban az 1/1 értéket nem haladhatja meg. Hajón és vasúton ettől eltérű kialakítású konténerek is használhatók. Tehát közúton nem lehet magasabb, mint szélesebb a BK3 konténer töltött állapotban. Ezek a konténerek csak merev oldal- és hátfalú, valamint járműstabilizáló funkcióval (ESC) ellátott járművekben szállíthatók. További szempont még a járművek magasított oldalfala is, mert az oldalfal magasságának el kell érnie a berakott ömlesztettáru-konténer magasságának a 2/3-át. A rakodásra és rögzítésre a tengeri szállításokra alkalmazott különleges Áruszállító egységek megrakására vonatkozó CTU Code előírásait kell figyelembe venni, amely szintén január 1-től lépett életbe. Az ömlesztett szállításokkal kapcsolatos további változás: Amennyiben egy veszélyes áru BK konténerben nem szállítható a szabályzat szerint, de a VC-kód szerinti szállítás 16 Veszélyes Anyagok január február

17 Veszélyesáru-szabályozás 2017 Veszélyes áruk engedélyezett, akkor 2017-től szállíthatók ömlesztve BK konténerben is, amennyiben a kiegészítő AP-előírások is betartásra kerülnek. Együvé rakási tilalom előírásainak pontosítása: Ha egy 1 osztályba tartozó árut, amely járulékos veszéllyel is rendelkezik, együvé kéne rakni egy másik 1 osztályba tartozó áruval, amelynek nincs járulékos veszélye, akkor az általános együvé rakásra vonatkozó táblázat alkalmazásával ezt nem lehetne megtenni, annak ellenére sem, hogyha az összeférhetőségi csoportok alapján együvé rakható a két áru. Hogy egyértelmű legyen, az együvé rakási tilalom helyes alkalmazásához egy új megjegyzés született: A kizárólag az 1 osztály anyagait és tárgyait tartalmazó küldeménydaraboknál, amelyek az 1,1.4, 1.5 vagy 1.6 bárcával vannak ellátva, függetlenül az ezen küldeménydarabokra előírt más veszélyességi bárcáktól, engedélyezett az együvé rakás a bekezdésnek megfelelően. A bekezdés táblázatát csak akkor kell alkalmazni, ha az ilyen küldeménydarabokat más osztályok anyagait vagy tárgyait tartalmazó küldeménydarabokkal akarják együvé rakni. Az UN 0083 C típusú robbanóanyag kivételével az 5.1 osztályba tartozó ammónium-nitrát emulzió vagy szuszpenzió vagy gél (UN 3375) együvé rakható az 1.1,1.2,1.3 alosztály anyagaival. Maximálisan szállítható veszélyesáru-mennyiségek: Az 5.2 osztályba tartozó szerves peroxidok és a 4.1 osztályba tartozó önreaktív anyagok, polimerilódó anyagok mennyiségi korlátozásai: Veszélyes áru B,C,D,E,F típusú szerves peroxidok B,C,D,E,F típusú önreaktív anyagok Polimerizálódó anyagok Maximálisan szállítható mennyiség szállítóegységenként kg kg kg Az EX/II és EX/III szállítóegységre vonatkozó mennyiségi korlátozások alkalmazásánál, ha a szállítóegység EX/II és EX/ III járművet tartalmaz, amelyek mindegyike veszélyes anyagokat vagy tárgyakat szállít, a pont szerinti mennyiségi határokat a teljes szállító egységre kell alkalmazni. ADR-es járművekre vonatkozó előírások változásai: Az OX járműtípus megszűnik. Az ilyen járművekre előírt követelményeket az FL típushoz rendelik hozzá. A járműjóváhagyási igazolás 7 rovatában az OX törlésre kerül. Ennek következtében a kiadásra kerülő jóváhagyási igazolások mintája is változik. Az új szabályozás szerint április 1-től nem lehet az UN 2015-ös veszélyes áruhoz új OX típusú járművet gyártani, illetve jóváhagyni. Ezen túlmenően a veszélyes árut szállító járművekre vonatkozó követelményekben is fontos változások lesznek elsősorban a villamos felszerelések vonatkozásában, valamint a gázüzem engedélyezése miatt a motorra és üzemanyagtartályra. Írásbeli utasítások cseréje június 30-ig: Ki kell cserélniük a fuvarozóknak a jelenleg használt írásbeli utasításokat a veszélyes árut szállító járműveken az ADR 2017 szerinti új írásbeli utasításokra január június 30. időszakban. Fel kell hívnunk a figyelmet arra is, hogy jelenleg még az ADR 2013 szerinti írásbeli utasítások is használhatók egészen június 30-ig. Az új ADR-ben a fuvarozó felelőssége alatt külön megtalálható lesz az ezzel kapcsolatos kötelezettség az alábbi módon: A szállítónak (fuvarozónak) el kell látnia a járműszemélyzetet írásbeli utasítással, ahogy az ADR - ben elő van írva. Az új írásbeli utasítások tartalmazzák a polimerizálódó anyagokra vonatkozó rendelkezéseket, a 9A veszélyességi bárcát és a jármű helyett a szállítóegységen tartandó felszerelések meghatározását. A szállító (fuvarozó) felelősségének pontosítása: Az eddigi előírás szerint a fuvarozó kötelezettsége a járműre előírt nagybárcákra és jelölésekre terjed ki. Szakmailag ennek a kötelezettségnek a műszaki tartalma meghatározható ugyan, de a jel -ekkel kapcsolatos helyes értelmezések tükrében ez pontosítva lesz az alábbiak szerint: meg kell győződnie arról, hogy a járműre az 5.3 fejezetben előírt nagybárcák, jelek és narancssárga táblák el vannak helyezve Ez azt is jelenti, hogy a környezetre veszélyes vagy magas hőmérsékletű anyagra vonatkozó 5.3 fejezet előírásainak a betartásáért egyértelműen a fuvarozó felel. Az előírt felszerelésekkel kapcsolatban, pedig: meg kell győződnie arról, hogy az ADR-ben a szállító egységre, a járműszemélyzet számára és bizonyos osztályokra előírt eszközök a szállítóegységen vannak (Folytatjuk) január február Veszélyes Anyagok 17

18 Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem Gyártói felelősség VÁLTOZÁSOK A GYÁRTÓI FELELŐSSÉGI SZABÁLYOZÁSOKBAN Ismét módosult a RoHS rendelet, emellett további változások várhatóak az elektromos és elektronikus berendezésekben felhasználható anyagok, illetve az orvostechnikai és az ellenőrző vezérlő eszközökre vonatkozó korlátozás tekintetében. Szerző: Markó Csaba, hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi szakértő 2016 őszén hirdették ki a korábbi számainkban már bemutatott, a kiterjesztett gyártói felelősségi körbe tartozó termékek (elektromos és elektronikai berendezések, gépjárművek, elemek és akkumulátorok) veszélyes anyag tartalmát korlátozó jogszabályok módosításait. A változásokat az alábbiakban, összefoglalóan ismertetjük. 307/2016. (X. 13.) kormányrendelet az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 374/2012. (XII. 18.) kormányrendelet (RoHS rendelet) módosításáról A RoHS rendelet EU harmonizációs kötelezettség alapján december 31-i hatállyal ismét módosult, újabb korlátozásokkal kibővítve az eddigieket. A kiegészítések a RoHS irányelv 2015/863/EU és 2016/585/EU irányelvek szerinti módosításait ültetik át a hazai szabályozásba. Ezeknek megfelelően az elektromos és elektronikus berendezésekben felhasználható anyagok korlátozása július 22-től kiterjed a bisz(2-etilhexil)-ftalátra (DEHP), a benzil-butil-ftalátra (BBP), a dibutil-ftalátra (DBP) a diizobutil-ftalátra (DIBP) is. Az ezt követően forgalomba kerülő berendezésekben a felsoroltak megengedhető maximális mennyisége (koncentrációja) 0,1 tömegszázalék. Ennek megfelelően kiegészült a korlátozott anyagokat felsoroló 1. melléklet is. Az általános követelménytől eltérően, az orvostechnikai és az ellenőrző vezérlő eszközökre a korlátozást csak július 22-től kell alkalmazni. Nem kell a korlátozást alkalmazni a fenti határidők előtt forgalomba hozott berendezések javításához felhasznált cserealkatrészekre. Nem vonatkozik a határidő a REACH korlátozása alá tartozó, ilyen anyagokat tartalmazó játékok forgalmazására (azaz a REACH előírásait addig is be kell tartani) november 6-i hatállyal változik a 2. melléklet is (amely a veszélyes anyagok alkalmazásának korlátozása alóli, az orvostechnikai eszközökre és az ellenőrző és vezérlő eszközökre vonatkozó mentességeket tartalmazza). Ennek 37. pontja a következőre változik: 37. pont: (mentességet élveznek) az orvostechnikai eszközökből vagy az elektronmikroszkópokból és azok tartozékaiból kinyert és azok javításához vagy felújításához felhasznált alkatrészekben található ólom, kadmium, hat vegyértékű króm és PBDE, ha az újrafelhasználás vállalkozások közötti, ellenőrizhető, zárt visszaszállító rendszerekben történik, és az alkatrészek minden újrafelhasználásáról értesítik a vásárlókat. A mentesség lejár az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközöktől eltérő orvostechnikai eszközökben való használat esetében július 21-én, az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökben való használat esetében július 21-én, az elektronmikroszkópokban és tartozékaikban való használat esetében július 21-én. 18 Veszélyes Anyagok január február

19 Gyártói felelősség Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem 279/2016. (IX. 16.) kormányrendelet az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 445/2012. (XII. 29.) kormányrendelet módosításáról A rendelet módosítása szeptember 24-én lépett hatályba. A rendelet 5. (2) bekezdése alapján a magyarországi gyártók (első hazai forgalomba hozók) a kiterjesztett gyártói felelősség alapján kötelesek a hulladékká vált hordozható elem, akkumulátor gyűjtéséről legalább a 2. melléklet szerinti mértékben gondoskodni. Mivel a 2. melléklet csak szeptember 26-áig határozta meg a teljesítendő gyűjtési arányt (a tárgyévben és az azt megelőző két évben forgalomba hozott mennyiség éves átlagának 45 tömegszázaléka), szükséges volt még e határidő előtt új követelményt meghatározni. Ezért a 2. melléklet kiegészült azzal, hogy szeptember 26. után is a 45%-os gyűjtési arányt kell teljesíteni (tekintve, hogy a követelmény alapját képező 2006/66/EK irányelv sem ad meg újabb célkitűzést). 374/2016. (XI. 29.) kormányrendelet az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) kormányrendelet és a hulladékká vált gépjárművekről szóló 369/2014. (XII. 30.) kormányrendelet módosításáról A módosítások egy kivétellel december 7-től hatályosak. A gépjárműbontás technikai körülményeire tekintettel módosult az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) kormányrendelet válogatóművekre előírt kialakítási feltételrendszere; eszerint már nem kötelező eleme a válogatóműnek a válogatókabin munkaállásokkal [a 3. melléklet korábbi 2. d) pontja]. (Így persze más jellegű válogatóműveknek sem kötelező eleme, mivel az újabb technológiáknak köszönhetően a kézi válogatás nem mindenütt szükséges.) A hulladékká vált gépjárművekről szóló 369/2014. (XII. 30.) kormányrendelet módosítása rögzíti, hogy a hulladékká vált gépjármű bontását ugyan a bontó végzi, de az erről szóló bontási igazolást a közlekedési hatóság állítja ki. A hatálybalépést követően a kibontott alkatrészek újrahasználatra előkészítését már nem csak a bontó, hanem más, arra hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező hulladékkezelő is végezheti. Az újrahasználatra előkészített alkatrészek mennyisége helyett azok darabszámát kell nyilvántartani, és nem kell az eladásuk dátumát szerepeltetni. A kibontott, de még hulladék alkatrész egyben vagy több kisebb alkatrészre bontva is tárolható, mindaddig, amíg az alkalmas az újrahasználatra előkészítésre (eltérően a 246/2014. (IX. 29.) kormányrendelet hulladéktároló helyre vonatkozó előírásától, amely szerint a tárolható mennyiséget és annak időtartamát a környezetvédelmi hatóság határozza meg) január 1-jén lépett volna hatályba az a kötelezettség, hogy a bontóknak és a kinyert hulladék kezelését végző hulladékkezelőknek akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított környezetközpontú irányítási vagy környezetvédelmi vezetési rendszert kell bevezetnie. Az egyszer már egy évvel elhalasztott kötelezettséget most úgy vezették be, hogy az csak a hulladékká vált gépjármű aprítógéppel történő aprítását, darabolását, zúzását végző bontóra terjed ki. A hulladékká vált gépjármű alkatrészekre történő szétszedését végző bontó viszont köteles minden gazdaságilag megvalósítható intézkedést megtenni a környezetközpontú irányítási vagy környezetvédelmi vezetési rendszer bevezetése érdekében január február Veszélyes Anyagok 19

20 Raklap Növényvédő szerek A NÖVÉNYVÉDŐ SZEREKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS A növényvédő szerek engedélyezésére, valamint a peszticidek fenntartható használatára vonatkozó uniós előírások a hatóanyagok és készítmények engedélyezésének rendszerét, a szerek választékát, a felhasználási kategóriákat, a képzettségi feltételeket és a kijuttatás biztonságát szabályozzák. Szerző: dr. Bánné Koncz Zsuzsa, igazságügyi munkavédelmi szakértő A hatóanyagokat először valamelyik tagállam (az ún. jelentéstevő tagállam) kiértékelése alapján engedélyezi az Európai Bizottság. A pozitív listára felkerült hatóanyag készítményeit az egyes tagállamok saját hatáskörben, de egységes elvek mentén engedélyezik. Minden tagállamnak joga van a sajátos mezőgazdasági, növényegészségügyi, éghajlati, környezeti körülményeinek megfelelően meghatározni az engedélyezett növényvédő szer felhasználását, és szükség esetén más tagállamoktól eltérő korlátozásokat alkalmazni. A hatóanyagok felülvizsgálata a rendelet hatálybalépése előtt korábban a 91/414/EGK irányelv (továbbiakban direktíva) 8. cikkelye alapján megkezdődött, amelynek eredményeként egyes hatóanyagok a 91/414/EGK irányelv I. mellékletére (pozitív listára) nyertek felvételre. Ezt a pozitív listát a 89/2004. FVM rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról ültette a hazai jogrendbe. A felülvizsgálat alapján a tagállamok a pozitív listára került hatóanyagot tartalmazó növényvédő szereiket a nemzeti felülvizsgálat során újraértékelik, melynek eredménye ugyancsak kétféle lehet, maradhat a szer a piacon, vagy vissza kell vonni a forgalomba hozatali engedélyét. A kölcsönös elismerés elvének érvényesítésére a három zónára osztott Európában a készítmények engedélyeztetését zónánként egy (csávázó szerek esetén pedig összesen egy) tagállamban kell kezdeni. Ez a referens tagállam a kérelem kézhezvételétől számított tizenkét hónapon belül döntést hoz arról, hogy az engedélyezés követelményei teljesülnek-e, és elkészít egy angol nyelvű részletes jelentést. Ennek alapján a többi átvevő tagállam hatóságai 120 nap alatt kötelesek kiadni a készítmény engedélyét, amit csak nagyon indokolt esetben módosíthatnak vagy utasíthatnak el. KÉSZÍTMÉNYEK ENGEDÉLYEZÉSE Az engedélyezés feltételei Magyarországon akkor engedélyezhető egy növényvédő szer, ha hatóanyaga szerepel a 91/414/EGK irányelv 89/2004. FVM rendelet I. mellékletében, ha új a hatóanyag és a kérelmező kezdeményezi a hatóanyag felvételét az I. mellékletbe, továbbá a hatóanyag és a növényvédő szer benyújtott dossziéi megfelelnek az engedélyezés követelményeinek, vagy ha régi a hatóanyag és még nem döntöttek a felvétele ügyében. Az engedélyező hatóság akkor engedélyezheti a növényvédő szer forgalomba hozatalát és felhasználását, ha az egységes elvek (6. melléklet: Egységes elvek a növényvédő szerek értékeléséhez és engedélyezéséhez) szerint történt értékelés alapján megállapítható, hogy a készítmény a) kellően hatékony; b) nem lehet azonnali vagy késleltetett káros hatása az emberi egészségre ideértve a sérülékeny csoportok egészségét is vagy állatok egészségére, sem közvetlenül, sem ivóvízen (figyelembe véve a vízkezeléssel nyert termékeket), élelmiszeren, takarmányon vagy levegőn keresztül, sem munkahelyi terhelés következményeként, sem más közvetett hatáson keresztül, figyelembe véve az ismert halmozódó és szinergikus hatásokat is, sem pedig a felszín alatti vizekre; c) nem terheli elfogadhatatlan mértékben a növényeket vagy növényi termékeket; d) nem okoz szükségtelen szenvedést és fájdalmat azoknak a gerinces állatoknak, amelyek ellen a védekezés irányul; e) nem terheli elfogadhatatlan mértékben a környezetet, különös tekintettel a következő szempontokra: 20 Veszélyes Anyagok január február

21 Növényvédő szerek Raklap további sorsa és eloszlása a környezetben, különösen a felszíni vizek, ideértve a torkolati és parti vizeket is, a felszín alatti vizek, valamint a levegő és a talaj szennyezését illetően, figyelembe véve a nagy hatótávolságú környezeti szállítást követően a felhasználásától távol eső helyszíneket; a nem célszervezetekre gyakorolt hatása, beleértve az e fajok viselkedésére gyakorolt hatást; a biológiai sokféleségre és az ökoszisztémára gyakorolt hatása; f) megbízhatóan meghatározhatók az engedélyezett használatból eredő és toxikológiai vagy környezeti szempontból jelentős növényvédőszer-maradékok a növényvédő szer fizikai és kémiai tulajdonságai meghatározásra kerültek, és a növényvédő szer megfelel a megjelölt használatra, valamint tárolásra alkalmas; g) az engedélyező hatóság a kérelemben megjelölt növényi kultúrák esetében a szermaradék határértékekre vonatkozó rendelettel összhangban járt el, vagy az engedélyben a növényvédelmi technológiai utasításokat oly módon határozta meg. Az engedély érvényességi ideje Az engedély érvényességi idejét legfeljebb 10 év időtartamban lehet megállapítani. Engedélyek kiadhatók ennél rövidebb időtartamra is, egyéb pl. a hatóanyag Annex I engedélyezési státuszára vonatkozó körülmények figyelembevételével. Ezenkívül nemzeti ideiglenes engedély is adható legfeljebb 3 évre olyan növényvédő szer esetében, amelynek hatóanyaga új, és nem szerepel az engedélyezett hatóanyagok közösségi jegyzékében, de felülvizsgálat alapján a hatóanyag és növényvédő szer dossziéi megfelelnek az engedélyezési követelményeknek a jelentéstevő tagállam által készített értékelő jelentéstervezet figyelembevételével. Amennyiben a hatóanyagnak a közösségi jegyzékre való felvételéről nem született döntés, az engedély meghosszabbítható Az engedélykérelem benyújtása Az engedélyezés kérelemre indul, a kérelmezőnek vagy képviselőjének az Európai Gazdasági Térség (EGT) valamely tagállamában lakóhellyel vagy székhellyel kell rendelkeznie. Az engedély iránti kérelemhez amelynek tartalmaznia kell a Magyarországon tervezett összes felhasználást csatolni kell a hatóanyagra és készítményre vonatkozó összefoglaló és részletes adatokat (AII és AIII dosszié), amelyeket a 89/2004 FVM Rendelet 2. és 3. számú melléklete tartalmaz (2. melléklet: A hatóanyagok engedélyezéséhez benyújtandó részletes és összefoglaló adatok követelményei, 3. melléklet: A növényvédő szerek engedélyezéséhez benyújtandó részletes és összefoglaló adatok követelményei). Az összefoglaló és részletes dokumentációnak ki kell térnie az adatszolgáltatási követelmény minden pontjára. A növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású termékek, növényvédelmi célú eszközök és anyagok, makroszervezetek engedélykérelmének adatkövetelménye eltér a növényvédő szerekétől (89/2004 FVM rendelet 9. melléklet: Közismert anyagok, növényi kivonatok, növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású termékek, növényvédelmi célú eszközök és anyagok, makroszervezetek (bioágensek) engedélyezéséhez benyújtandó adatok). Az engedélyező hatóság az értékelés során további adatok, hatóanyag- vagy készítményminták benyújtását kérheti, amennyiben ezek az engedélyezés feltételeinek elbírálásához szükségesek. A pótlólagos adatok benyújtásáig felfüggeszti az eljárást. Az értékeléshez kialakított egységes elvek azt célozzák, hogy a növényvédő szerek engedélyezése során a kellően hatékony készítmények alkalmazása mellett biztosított legyen az emberek, az állatok, valamint a környezet teljes körű védelme. Az engedélyező hatóság az értékelés során figyelembe veszi a felhasználásra vonatkozó összes körülményt, így a felhasználási területet, növénykultúrákat, megcélzott károsítókat, dózisokat, az alkalmazás módját, gyakoriságát és időzítését. A benyújtott összefoglaló és részletes adatok értékelése a következő speciális szempontokra terjed ki: hatékonyság, növényekre, illetve növényi termékekre gyakorolt káros hatások kiküszöbölése, a célgerincesekre kifejtett hatás, az emberek, illetve állatok egészségére gyakorolt hatások, amelyek származtathatóak növényvédő szerektől, illetve szermaradékoktól, a környezetre gyakorolt hatás a növényvédő szerek sorsa és viselkedése a környezetben, nem célszervezetekre gyakorolt hatás, analitikai módszerek, fizikai és kémiai tulajdonságok. Az értékelés szempontjai A készítmények és hatóanyagok értékelési tevékenysége több egymásra épülő szakterületet foglal magába, mint az azonosítás, fizikai és kémiai tulajdonságok, analitikai módszerek, humán toxikológia, szermaradékok, környezeti sors és viselkedés, ökotoxikológia és biológia hatékonyság. A hatóság eljárása Az engedélyező hatóság elvégzi a benyújtott adatok értékelését a 89/2004. rendelet 6. mellékletébe foglalt Egységes elvek alapján január február Veszélyes Anyagok 21

22 Raklap Növényvédő szerek 1. Dokumentáció A kérelmező által beadott dosszié erre a területre vonatkozó részfejezetéből az értékelő hatóságnak meg kell tudnia határozni a kérelmező nevét, a készítmény kereskedelmi elnevezését, kódját, típusát, összetételét, a készítmény és a benne található hatóanyagok gyártási helyét, a szennyező anyagok összetételét és mennyiségét, a segédanyagok öszszetételét és mennyiségét, valamint a gyártási folyamatokra vonatkozó információkat. A benyújtott dokumentációnak elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy adott esetben meg lehessen becsülni a hatóanyag további sorsát és terjedését a környezetben, valamint a nem célszervezetekre gyakorolt hatását. 2. Hatékonyság Hatóanyagot önmagában vagy védőanyaggal, illetve kölcsönhatás-fokozóval társítva csak akkor hagyják jóvá, ha egy vagy több reprezentatív felhasználás tekintetében megállapították, hogy helyes növényvédelmi gyakorlat következetes alkalmazása esetén és reális felhasználási feltételek mellett a növényvédőszer kellően hatékony. A GHS (Globally Harmonised System) rendszer szerint a növényvédő szereket a környezetben tanúsított viselkedésük alapján POP, PBT és vpvb kategóriákba soroljuk. 3. Az metabolitok jelentősége A benyújtott dokumentációból meg kell tudni állapítani a metabolitok toxikológiai, ökotoxikológiai vagy környezeti vonatkozásait. 4. A hatóanyagok, védőanyagok vagy kölcsönhatás-fokozók összetétele A specifikáció tartalmazza a minimális tisztasági fokot, a szennyező anyagokat, valamint adott esetben az izomereket/ diasztereomereket és adalékanyagokat, és ezek legnagyobb megengedett mennyiségét, valamint a toxikológiai, ökotoxikológiai és környezeti szempontból aggályos szennyező anyagok mennyiségét, elfogadható határértékek között. A specifikációnak adott esetben meg kell felelnie a vonatkozó Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) specifikációinak is. 5. Analitikai módszerek Az előállított hatóanyag, védőanyag vagy kölcsönhatás-fokozó elemzésére, valamint a toxikológiai, ökotoxikológiai vagy környezetvédelmi szempontból aggályos vagy az előállított hatóanyagban, védőanyagban vagy kölcsönhatás-fokozóban 1 g/kg-nál nagyobb koncentrációban jelen lévő szennyező anyagok meghatározására szolgáló módszereknek validáltnak, igazoltan kellően specifikusnak, megfelelően kalibráltnak és pontosnak kell lenniük. A hatóanyag és jelentős metabolitjai tekintetében a növényeknél, az állatoknál és a környezetben, valamint az ivóvíz esetében végzett szermaradék-elemzéshez használt módszereknek adott esetben validáltnak, és az aggályos koncentrációk tekintetében kellően érzékenynek kell mutatkozniuk. Az értékelés a növényvédő szerek értékelés és engedélyezés egységes elvek szerint történhet. 6. Az emberi egészségre gyakorolt hatás A humán toxikológia vizsgálja a növényvédőszer-készítmény kezelésével és használatával kapcsolatos, az embert veszélyeztető hatásokat, illetve azokat a veszélyeket, melyeket a vízben és az élelmiszerben található szermaradékok jelentenek az ember egészségére. Ebből adódóan a növényvédő szerek toxikológiai értékelésének három célterületét különböztetjük meg: a szer felhasználásával kapcsolatos emberi egészség-kockázat értékelése, szükség esetén kockázatcsökkentő intézkedések megadása, és a szer veszélyességének megállapítása. A kockázat értékelése során meg kell határozni, hogy egy napi munkavégzés alatt hány mg hatóanyag jut be az ember szervezetébe, egy testtömeg kg-ra vonatkoztatva (expozíció, mg/ttkg/nap), majd a kapott értéket össze kell hasonlítani a hatóanyagra vonatkozó referenciaértékkel, az AOEL-lel. AOEL (accepted operator exposure level, a felhasználói expozíció elfogadható szintje), a hatóanyagra jellemző érték, amelyet a hatóanyag európai uniós értékelése során állapítanak meg és mg/ttkg/nap egységben adnak meg. Az AOEL az a határérték, amely alatt nem várható egészségkárosodás akkor sem, ha a felhasználó a permetezési időszak minden napján permetez, esetleg éveken át. Az AOEL-t a hatóanyaggal elvégzett hosszantartó vizsgálatokból határozzák meg. Alapja a NOAEL, az a dózisszint, amelyet legalább három hónapon át a legérzékenyebb kísérleti állatfajba juttatva semmilyen ártalmas hatást nem tapasztaltak. A felhasználó szervezetébe bőrön át vagy inhalációs úton juthat be hatóanyag. A felhasználó expozícióját modellszámításokkal vagy méréssel lehet meghatározni. A kívülálló (bystander) szervezetébe a permetezés során elsodródott permetléből kerülhet hatóanyag bőrön át vagy inhalációs úton. Expozícióját modellszámításokkal, vagy méréssel lehet meghatározni. A mezőgazdasági dolgozó szervezetébe a szermaradékot tartalmazó levelekről, bőrön át kerülhet hatóanyag, miközben a kezelt területen szükséges munkát végzi. Expozícióját modellszámításokkal vagy méréssel lehet meghatározni. A mezőgazdasági dolgozó bőrön át történő expozíciója (mg/ ttkg/nap) függ a leveleken található szermaradék (hatóanyag) mennyiségétől (DFR, dislodgeable foliar residue, μg/cm 2 x kg hatóanyag), az úgynevezett transzferfaktortól (TF, cm 2 /h x személy), ami azt fejezi ki, hogy a dolgozó egy óra alatt hány cm 2 levéllel érintkezik, a penetrációs faktortól (P), ami azt fejezi ki, hogy a munkaruhára került hatóanyag hányad része kerül a bőrre, a napi munkvégzés időtartamától (A, óra/ nap), a leveleken található hatóanyag felszívódási arányától (dermal penetration) és a dolgozó testsúlyától (bw, kg). 22 Veszélyes Anyagok január február

23 Növényvédő szerek Raklap A növényvédő szer veszélyességének megállapítása a 1272/2008/EK rendelet szerint szükséges meghatározni, amely rendelet kimondja, hogy a növényvédő szereket június 1-jétől az egész világon elfogadott ún. globálisan harmonizált (GHS, Globally Harmonised System) rendszer szerint kell osztályozni. 7. Az anyag további sorsa és viselkedése a környezetben POP ANYAG Hatóanyag, védőanyag vagy kölcsönhatás-fokozó csak abban az esetben hagyható jóvá, ha nem tekinthető a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagnak (POP). POP anyagnak tekintendő az az anyag, amely esetében az alábbiakban leírt mindhárom kritérium teljesül: Tartósan megmaradó anyag: A hatóanyag, védőanyag vagy kölcsönhatás-fokozó esetében teljesül a tartósan megmaradó anyag kritériuma, ha bizonyított, hogy az anyag 50%-os lebomlásának ideje (DT50-értéke) vízben a két hónapot, talajban vagy üledékben pedig a hat hónapot meghaladja. Biológiai felhalmozódás: A hatóanyag, védőanyag vagy kölcsönhatás-fokozó esetében teljesül a biológiai felhalmozódás kritériuma, ha: bizonyított, hogy vízben élő fajok esetében az anyag biokoncentrációs tényezője vagy bioakkumulációs tényezője nagyobb mint 5 000, vagy ilyen adatok hiányában az n-oktanol/víz megoszlási hányados (log Ko/w) értéke nagyobb mint 5; vagy bizonyított, hogy a hatóanyag, védőanyag vagy kölcsönhatás-fokozó más szempontból kockázatot jelent, mint például nagyfokú biológiai felhalmozódás az egyéb nem célszervezet fajokban, magas toxicitás vagy ökotoxicitás. Nagyfokú vándorlási képesség a környezetben: A hatóanyag, védőanyag vagy kölcsönhatás-fokozó esetében teljesül a nagyfokú környezeti vándorlási képesség kritériuma, ha: a hatóanyag, védőanyag vagy kölcsönhatás-fokozó potenciális problémát jelentő mért koncentrációi a kibocsátási forrásoktól távoli helyeken, azt mutató megfigyelési adatok, hogy a hatóanyag, védőanyag vagy kölcsönhatás-fokozó nagy távolságra eljuthatott levegőn, vízen vagy vándorló fajokon keresztül, azzal a veszéllyel, hogy a hatóanyag bekerül egy befogadó környezetbe, vagy olyan, a környezetben az anyag további sorsát meghatározó tulajdonságok és/vagy modellezési eredmények, melyek azt mutatják, hogy a hatóanyag, védőanyag vagy kölcsönhatás-fokozó képes a környezetben nagy távolságra eljutni levegőn, vízen vagy vándorló fajokon keresztül, képes továbbá a kibocsátási forrástól távoli helyen bekerülni egy befogadó környezetbe. A levegőn keresztül jelentős mértékben elsodródó hatóanyag, védőanyag vagy kölcsönhatás-fokozó esetében a levegőben mért DT50-értéknek meg kell haladnia a két napot. PBT ANYAG Értékelési szempont, hogy a környezetben tartósan megmaradó, biológiailag felhalmozódó és mérgező (PBT) anyag jelenléte. PBT anyagnak tekintendő az az anyag, amelynek esetében az alábbiakban leírt mindhárom kritérium teljesül: Tartósan megmaradó anyag: A hatóanyag, védőanyag vagy kölcsönhatás-fokozó esetében teljesül a tartósan megmaradó anyag kritériuma, ha: felezési ideje tengervízben több mint 60 nap, felezési ideje édesvízben vagy torkolati vízben több mint 40 nap, felezési ideje tengeri üledékben több mint 180 nap, felezési ideje édesvíz vagy torkolati víz üledékében több mint 120 nap, vagy felezési ideje talajban több mint 120 nap. A környezetben való tartós megmaradás értékelése a kérelmező által ismertetendő, megfelelő körülmények között gyűjtött, rendelkezésre álló felezésidő-adatok alapján történik. Biológiai felhalmozódás: A hatóanyag, védőanyag vagy kölcsönhatás-fokozó esetében teljesül a biológiai felhalmozódás kritériuma, ha a biokoncentrációs tényező nagyobb mint A biológiai felhalmozódás értékelése a vízben élő fajok biokoncentrációja tekintetében mért adatok alapján történik. Édesvízi és tengeri fajokra vonatkozó adatok egyaránt használhatók. Toxicitás: A hatóanyag, védőanyag vagy kölcsönhatás-fokozó esetében teljesül a toxicitás kritériuma, ha tengeri vagy édesvízi élőlényekre a hosszú távon megfigyelhető hatást nem okozó koncentráció kisebb mint 0,01 mg/l, az anyag karcinogénként (1A. vagy 1B. kategória), mutagénként (1A. vagy 1B. kategória) vagy reprodukciót károsító anyagként (1A., 1B. vagy 2. kategória) van besorolva az 1272/2008/EK rendelet alapján, vagy a krónikus toxicitásra egyéb bizonyítékok léteznek a STOT RE 1 vagy STOT RE 2 besorolás szerint az 1272/2008/ EK rendelet alapján január február Veszélyes Anyagok 23

24 Raklap Növényvédő szerek VPVB ANYAG Az értékelés során vizsgálják a környezetben igen tartósan megmaradó és biológiailag nagyon felhalmozódó (vpvb) anyagok jelenlétét. vpvb anyagnak tekintendő az az anyag, amelynek esetében az alábbiakban leírt mindkét kritérium teljesül. Tartósan megmaradó anyag hatóanyag, védőanyag vagy kölcsönhatás-fokozó esetében akkor teljesül az igen tartósan megmaradó anyag kritériuma, ha felezési ideje tengervízben, édesvízben vagy torkolati vízben több mint 60 nap, felezési ideje tengeri üledékben, édesvízi vagy torkolati vízi üledékben több mint 180 nap, vagy felezési ideje talajban több mint 180 nap. Biológiai felhalmozódás: A hatóanyag, védőanyag vagy kölcsönhatás-fokozó esetében akkor teljesül a biológiailag nagyon felhalmozódó anyag kritériuma, ha a biokoncentrációs tényező (BCF) nagyobb mint Ökotoxicitás Az előírás szerint hatóanyag, védőanyag vagy kölcsönhatás-fokozó kizárólag abban az esetben hagyható jóvá, ha a kockázatelemzés szerint a kockázatok a hatóanyagot, védőanyagot vagy kölcsönhatás-fokozót tartalmazó növényvédő szer felhasználásának javasolt reális feltételei mellett elfogadhatók. Az értékelésnek figyelembe kell venni a hatások súlyosságát, az adatok bizonytalanságát és a szervezetek azon csoportjainak a számát, amelyekre a hatóanyag, védőanyag vagy kölcsönhatás-fokozó a tervezett felhasználás során várhatóan káros hatással lesz. Figyelembe kell venni, hogy az anyag nem tekinthető-e a célszervezetektől eltérő szervezetekre nézve esetleg káros hatású, hormonrendszert károsító tulajdonságú anyagnak, kivéve, ha a növényvédő szerben lévő ilyen hatóanyagnak való expozíció mértéke a felhasználás javasolt reális feltételei mellett a célszervezetektől eltérő szervezetekre nézve elhanyagolható. A hatóanyag, védőanyag vagy kölcsönhatás-fokozó értékelése növényvédő szerek használata a javasolt alkalmazási feltételek mellett: a méhek elhanyagolható mértékű expozícióját eredményezi, vagy nem rendelkezik elfogadhatatlan akut vagy krónikus hatással a háziméh-kolónia túlélésére és fejlődésére, beleértve a háziméhek lárváira és a háziméhek viselkedésére gyakorolt hatásokat. 9. A szermaradék fogalmának meghatározása A hatóanyag, védőanyag vagy kölcsönhatás-fokozó csak abban az esetben hagyható jóvá, ha adott esetben a szermaradék fogalma meghatározható a kockázatelemzés és az előírások végrehajtásának céljára. 10. Az anyag további sorsa és viselkedése a felszín alatti vizekben Hatóanyag akkor hagyható jóvá, ha a felhasználás tekintetében megállapították, hogy a növényvédő szer reális felhasználási feltételek melletti alkalmazását követően a hatóanyag és a metabolitok, bomlás- és reakciótermékek előre jelzett koncentrációja a felszín alatti vizekben következetesen megfelel a növényvédő szerek értékelésének és engedélyezésének a egységes elveiben leírt kritériumoknak. CÍMKÉZÉS A címke tartalmának és formájának biztosítania kell a felhasználásra vonatkozó valamennyi információt és ajánlást a készítmény biztonságos, emberbarát és hatékony felhasználásáról, mivel ez az elsődleges információforrás, mely útmutatást ad a termék felhasználójának. A növényvédő szerek címkézéséről szóló általános és specifikus hazai és uniós jogszabályok fő célkitűzése, hogy a termékcímke lehetővé tegye a fogyasztók tudatos, biztonságos, egészséget és a környezetet feleslegesen nem terhelő növényvédőszer-felhasználását. (A kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvény, és annak végrehajtására kiadott 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól) Az osztályozásról, címkézésről és csomagolásról szóló 1272/2008/EK rendeletet (továbbiakban CLP rendelet) hatóanyagokra december 1-jétől, keverékekre (készítményekre) pedig június 1-jétől kell alkalmazni. Címkének minősül a növényvédő szer valamennyi csomagolóeszközére vagy külső és belső csomagolóanyagára letörölhetetlen módon rányomtatott, vagy grafikus úton előállított, kisegységű kiszerelések esetén az azt kísérő nyomtatott vagy szemléltető anyag is. A címke részének kell tekinteni az elkülöníthető tájékoztatót, például a részletes használati utasítást vagy a mellékelt útmutatót. Ezeket forgalomba kerülésük előtt a készítmény valamennyi kiszerelésére be kell nyújtani nyomtatott (eredeti méretben) és elektronikus formában. 24 Veszélyes Anyagok január február

25 Növényvédő szerek Raklap A címkén szereplő adatokat két fő csoportban kell feltüntetni, kötelező és nem kötelező (ajánlott, javasolt) területen. 1. Kötelező szerepeltetni a.) Termék beazonosítására szolgáló adatok b.) Hatósági/biztonsági adatok c.) Növényvédelmi technológiai adatok a) Termék beazonosítására szolgáló adatok (fő terület) A termékre vonatkozó leglényegesebb információinak a területe annak érdekében, hogy a felhasználó, a hatóságok és más érdekeltek könnyen azonosítani tudják a terméket és annak felhasználási körét. Így ezek az információk nem kerülhetnek takarásba. Ezek a következők: név, melynek meg kell egyeznie az engedélyben szereplővel, hatóanyag neve és részaránya: m/m %, g/l, g/kg, további veszélyes összetevők, szerforma: pl. emulzióképző koncentrátum (EC), a növényvédő szer rendeltetése, pl. rovarölő szer, talajfertőtlenítő szer, gyártó adatai: név, cím, telefonszám, a gyártási idő, vagy annak sorrendjét a megfelelő azonosítás érdekében fel kell tüntetni a címkén akkor is, ha az adat a csomagolóeszközön szerepel, kiszerelő adatai és kiszerelés idő, a gyártó által adott gyártási szám, vagy annak azonosítására utaló jelzés, a csomag nettó tartalma, a használati utasításra vonatkozó utalás, forgalmazási kategória: I., II. vagy III., engedély száma az engedélyező hatóság megnevezésével, az alap okiratszám feltüntetése kötelező, a további módosítások nem, eltarthatósági idő, amennyiben szükséges. Kötelező mondat Gyermekek elől el kell zárni, Az ember és a környezet veszélyeztetésének elkerülése érdekében tartsa be a használati utasítást! b) Hatósági/biztonsági adatok (kiegészítő terület) A kötelezően betartandó előírásokat, korlátozásokat, figyelmeztetéseket kell itt szerepeltetni. Ezek az óvórendszabályok a szállítás, tárolás és felhasználás során betartandók az emberek, nem-célszervezetek és a környezet védelme érdekében. Az óvórendszabályoknak a termék címkéjén és a részletes használati utasításon is meg kell jelenniük. Emberre, állatra, környezetre való veszélyesség, a biztonságos felhasználás feltételei: Az értékelési szakterület feladata a fizikai-kémiai, toxikológiai és ökotoxikológiai tulajdonságoknak a teljes körű számbavétele, melyek a készítmények előírásszerű kezelése és rendeltetésszerű használata során kockázati tényezők lehetnek. Az összes egészségre veszélyes hatást koncentrációkkal kell kifejezni. Ennek segítségével történik a veszélyes készítmények osztályba sorolása és ez utóbbi alapján határozzák meg a veszélyszimbólumot, veszélyjelet, valamint a kockázatra és a biztonsági intézkedésre utaló mondatokat. A szimbólumok elsőbbséget élveznek, de a szimbólumon kívül fontos figyelembe venni az összes kockázatra utaló mondatot külön-külön, amelyek az egyes anyagokból eredő kockázatokra vonatkoznak. Fel kell tüntetni a kategóriába sorolást, továbbá kockázatot jelző mondatokat, amennyiben a növényvédő szer rákkeltő, mutagén vagy reprodukciós szempontból mérgező (toxikus) hatásúnak bizonyul. Ezért a szimbólum mellett figyelembe kell venni a vizsgált anyagokhoz rendelt valamennyi specifikus kockázatot jelző mondatot is. A növényvédő szernek nem minősülő eszközök, anyagok és makroszervezet hazai használata szintén engedélyhez kötött, ugyanakkor kevésbé szigorú adatkövetelményeknek kell megfelelni, mint a növényvédő szerek esetén. Itt szükséges megadni az egészségkárosító és környezeti, valamint a fizikai-kémiai veszélyekre vonatkozó döntéseket és az ahhoz tartozó szimbólumokat: a kockázatra utaló mondatokat, a biztonságos használatra utaló mondatokat, amelyek biztosítják a felhasználó, a közelben és a környéken tartózkodók, a környezet, a nem-célszervezetek, valamint a tárolás és elhelyezés/megsemmisítés biztonságát, a munkavédelmi előírásokat, elsősegélynyújtást, orvosi tanácsokat január február Veszélyes Anyagok 25

26 Raklap Növényvédő szerek c) Növényvédelmi technológiai adatok (kiegészítő terület) Ez a rész tartalmazza a termékre vonatkozó használati utasításokat, ajánlásokat, az engedélyokiratban megfogalmazott felhasználásra vonatkozó egyes korlátozásokat. Ezektől a felhasználó nem térhet el. Az előírásoknak való megfelelés biztosítja, hogy a terméket biztonságosan és hatékonyan használják fel. A technológia tartalmazza a kezelésenkénti dózist, a kezelések maximális számát, két kezelés között eltelt legrövidebb időtartamot, a betakarítás előtti legutolsó kezelés időpontját, és más specifikus megszorításokat, pl. utóvetemények korlátozását, amennyiben szükséges, vagy a legeltetési tilalmat. rajzásának nyomon követését lehetővé téve a védekezés időzítésére használhatók fel (pl. rovarcsapdák). Idetartoznak a hatásjavítók (adjuvánsok), kölcsönhatás-fokozók (szinergisták), védőanyagok (antidótumok), valamint a permetlé tulajdonságait módosító anyagok (ph beállító és habzásgátló szerek). Ezek jó részét a későbbiekben a 1107/2009/EK rendelet szerint kell majd kezelni, de egy hosszabb átmeneti időszakban a nemzeti szabályozás alkalmazható rájuk. VÁRAKOZÁSI IDŐK A 89/2004 FVM rendelet 3 fő csoportba osztja e termékeket: 1. Növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású készítmények 2. Növényvédelmi célú eszközök 3. Makro-szervezeteket tartalmazó készítmények Munkaegészségügyi várakozási idő (mvi):. nap, vastagon szedve. Élelmezés-egészségügyi várakozási idő (évi): napokban kell megadni Ezen termékek hazai felhasználása is engedélyhez kötött. Az engedély elnyeréséhez azonban kevésbé szigorú adatkövetelményeknek kell megfelelniük, mint a növényvédő szereknek. A termékcímke nem kötelező (ajánlott, javasolt) területe a gyártók/forgalmazók részére biztosított terület A kötelező területen belül további, a gyártó által feltüntethető információk szerepelhetnek, amennyiben szervesen összefüggnek a kötelező terület adataival, és nem ellentétesek sem az okirat, sem a vonatkozó jogszabályok előírásaival. Ezek a következők: áruvédjegy, logó, gyermekbiztos zárás nyitására vonatkozó útmutató, ill. ábra, kitapintható jelkép (vakok/gyengén látók számára jogszabályban előírt jelkép), permetlé elkészítését segítő ábrák, növényvédő szeres göngyöleg kezelését végző szervezetek adatai. Felhasznált irodalom Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-, Talaj- és Agrár- környezet-védelmi Igazgatóság: 31. számú tananyag A növény- védő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet Dr. Pethő Ágnes Somogyiné Pálos Éva: Az európai közösség- ben használt növényvédő szer hatóanyagok felülvizsgálati programja ( ) Németh Gyöngyi Székács András: Az Európai Unió növényvé- dő szerekre és vegyi anyagokra vonatkozó rendeleteinek ös - NÖVÉNYVÉDŐ SZERNEK NEM MINŐSÜLŐ TERMÉKEK Ebbe a csoportba a termesztett növények védelmét elősegítő olyan eszközök, anyagok és makroszervezetek tartoznak, amelyek nem felelnek meg a növényvédő szer fogalmának. Ezek között találhatók olyanok, amelyek alkalmasak a károsítók elleni nem kémiai védekezésre (pl. különböző bioágensek, amelyek a kártevő ízeltlábúakat fogyasztják), más részük pedig a kártevők jelenlétének a kimutatását, megfigyelését, 26 Veszélyes Anyagok január február szevetése Tőkés Gábor MgSZHK Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védel- mi Igazgatóság: Gyökeresen új növényvédelmi szabályozás az uniós döntéshozók előtt Kádár András Növényvédőszer Gyártók és Importőrök Szövet- sége Egyesület: Növényvédő szerek Európában és Magyaror- szágon

27 SIEF működése Tovább AZ ANYAGINFORMÁCIÓS CSEREFÓRUMOK (SIEF) MŰKÖDÉSE Az REACH rendelet a regisztrációs rendszer hatékonyságának fokozása, a költségek, valamint a gerinces állatokon végzett vizsgálatok csökkentése érdekében előírja a vegyi anyagokra vonatkozó információk megosztását és azok közös benyújtását. Szerző: Dr. Marosvölgyi Nikoletta, az Országos Kémiai Biztonsági Intézet REACH Nemzeti Tájékoztató Szolgálatának vezetője A gerinces állatokat érintő vizsgálatok a rendelet értelmében nem ismételhetők meg. Továbbá új kísérletek gerinces állatokon csak akkor végezhetők el, ha a szükséges ismeretek másképp nem szerezhetők meg. Ennek következtében a gerinces állatokon végzett kísérletekből összegyűjtött adatokat ellentételezés fejében ugyanazon anyag regisztrálóinak meg kell osztaniuk egymással. Az anyagok tulajdonságaival kapcsolatos egyéb információkat a potenciális regisztráló kérésére rendelkezésre kell bocsátani. Az adatmegosztás tekintetében két eszköz áll rendelkezésre: Anyaginformációs cserefórumok (SIEF-ek) az előregisztrált, bevezetett anyagok esetében Megkeresés a nem bevezetett, valamint a nem előregisztrált bevezetett anyagok esetében A SIEF A bevezetett anyag esetében biztosított előregisztráció lényege, hogy ugyanazon bevezetett anyag potenciális regisztrálói automatikusan egy SIEF tagjaivá válnak. Az adatokkal rendelkező további szereplők, akik adatokat tudnak benyújtani az előregisztrált anyagokra vonatkozóan, szintén a SIEF résztvevőivé válnak. A SIEF-ek célja a meghatározott információk potenciális regisztrálók közötti cseréjének a regisztrálás céljait szolgáló megkönnyítése, és ezáltal a vizsgálatok többszöri végrehajtásának elkerülése, valamint megállapodás az anyag osztályba sorolásáról és címkézéséről, amennyiben az osztályba sorolás és címkézés tekintetében véleménykülönbség áll fenn a potenciális regisztrálók között. A SIEF-ek résztvevőinek kötelezettségei: ellátják a többi résztvevőt a meglévő tanulmányokkal; válaszolnak más résztvevők információkéréseire; közösen meghatározzák a további szükséges vizsgálatokat; megszervezik a hiányzó tanulmányok elkészítését. Az előregisztráció benyújtásakor megadott anyagazonosító adatok alapján az ugyanazon anyag potenciális regisztrálóit a REACH-IT rendszere automatikusan egy ún. pre-sief-be rendezi. A pre-sief a REACH-IT azon része, ahol az ugyanazt az anyagot előregisztrálók megtalálhatják egymás elérhetőségeit. Ez az a technikai felület, ahol a SIEF létrehozásához szükséges elsődleges lépést, az anyagazonosság megállapítását el lehet kezdeni. Az anyagazonosság megállapítása létfontosságú a hatékony együttműködés és a sikeres regisztráció benyújtása érdekében. Az anyagazonosságot az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) Útmutató az anyagoknak a REACH és a CLP rendelet szerinti azonosításához és megnevezéséhez című útmutató dokumentuma alapján kell megállapítani. Ahogy a potenciális regisztrálók megállapodtak az anyagazonosságról, hivatalosan is megalakult az adott anyagra vonatkozó SIEF. A SIEF-tevékenységek előmozdítása érdekében a REACH- IT lehetőséget biztosít egy ún. SIEF létrehozási segítő (SFF) kijelölésére, aki kezdeményezheti a többi SIEF-taggal történő kapcsolatfelvételt. Az SFF nem egy, a REACH által előírt szerep, kijelölése nem kötelező. Emiatt ajánlott, hogy minden tag, aki valóban regisztrálni szeretne, aktív legyen a SIEF-ben. A SIEF-tagok saját maguk határozzák meg a kommunikáció módját és együttműködésük formáját, valamint az adatmegosztással és közös benyújtással kapcsolatos feladatokat. A kommunikáció módja lehet egyszerű -kapcsolat vagy vitafórum, de mindig a REACH-IT felületén kívül történik. Az együttműködés formája is a SIEF-tagok döntése, amely január február Veszélyes Anyagok 27

28 Tovább SIEF működése lehet egyszerű megállapodás, vagy akár hivatalosabb formája is lehet, pl. konzorcium vagy SIEF együttműködési szerződés alakítása révén. Fontos kiemelni azonban, hogy mindenképpen figyelembe kell venni a versenyjogi szabályokat. ADATMEGOSZTÁS A SIEF egyik fő feladata, hogy összegyűjtsék és értékeljék az adott anyagra vonatkozó rendelkezésre álló adatokat, valamint meghatározzák és megszervezzék a további szükséges vizsgálatokat. Új vizsgálatok elvégzése előtt mindig mérlegelni kell, hogy megszerezhető-e az információ egyéb módszerekkel, valamint figyelembe kell venni azt is, hogy a gerinces állatokat érintő kísérletek nem végezhetők el azonnal, hanem az ilyen kísérletekre ún. vizsgálati javaslatot kell benyújtani az ECHA felé, és csak az ECHA határozata esetén végezhető el a kísérlet. A SIEF-tagoknak tehát meg kell egyezni a meglévő és az új vizsgálatok költségeinek a megosztásáról is, valamint az összes kapcsolódó adminisztratív költség megosztásáról. A REACH előírásai értelmében potenciális regisztrálóknak csak azokért az adatokért kell fizetniük, amelyek szükségesek az általuk regisztrálandó mennyiségi tartományhoz, illetve regisztrációjuk típusához. A társregisztrálóknak minden erőfeszítést meg kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy a regisztrációhoz szükséges adatok megosztásának költségeit méltányos, átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon határozzák meg. (Gyakorlati tanácsok az adatmegosztási tárgyalásokhoz itt. A hatékony és visszaélésmentes eljárások, és különösen a kis- és közepes vállalatok érdekeinek védelme érdekében egy külön jogszabály részletesebben is szabályozza az adatmegosztást. Az adatmegosztási rendelet tovább pontosítja a REACH-rendelet szerinti adatmegosztási eljárás során alkalmazandó méltányos, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kifejezések jelentését. Az átláthatóság elve szerint az adatmegosztási megállapodásnak az összes részes fél számára világosnak és érthetőnek kell lennie. Minden releváns költséget egyértelműen és azonosítható módon, vagyis tételesen fel kell tüntetni. Továbbá a regisztrálóknak költségmegosztási modellt kell alkalmazniuk. A költségmegosztási modell részeként visszatérítési mechanizmusokat kell beépíteni a megállapodásokba, annak érdekében, hogy amennyiben a regisztrációhoz később más regisztrálók csatlakoznak, akkor is biztosítva legyen a költségek egyenlő elosztása. A méltányosság és megkülönböztetésmentesség tekintetében a rendelet megerősíti azt az előírást, miszerint a regisztrálóknak csak azon információk költségeihez kell hozzájárulniuk, amelyeket az ECHA-nak be kell nyújtaniuk, ezért meg kell határozni, hogy a megosztandó információk hogyan elégítik ki a vonatkozó információs követelményeket. A költségmegosztási modell megállapítása során becslést kell készíteni a későbbi esetleges regisztrálók számáról, valamint figyelembe kell venni a jövőbeli további információs követelményeket, amelyek egy anyagértékelési határozat alapján keletkezhetnek, illetve megállapodástól függően egyéb adatkövetelményeket is. Amennyiben egy gerinces állaton végzett vizsgálat tulajdonosa elutasítja a vizsgálat költségének igazolását, vagy magának a vizsgálatnak a rendelkezésre bocsátását, illetve nem tesz meg minden erőfeszítést az adatmegosztás érdekében, a kéréstől számított egy hónapon belül, akkor a potenciális regisztráló adatmegosztási vitájuk rendezését kérheti az ECHA-tól. A nem gerinces állatokon végzett kísérletekből származó adatokra is vonatkozik az adatmegosztás kötelezettsége. Ugyanakkor ezekben az esetekben, amennyiben nem sikerül megállapodásra jutni, nincs mód az ECHA felé történő adatmegosztási vita benyújtására. KATTINTSON A VIDEÓÉRT KÖZÖS BENYÚJTÁS Az adatmegosztáshoz szorosan kapcsolódik az egy anyag, egy regisztráció elv. Az elv szerint az ugyanarra az anyagra vonatkozó regisztrációs dosszié bizonyos adatait közösen kell benyújtani. A dosszié közösen benyújtandó részének összeállítását a SIEF-en belül többen is vállalhatják, illetve ki is lehet szervezni a feladatot. Ugyanakkor a regisztráció közös részét, egy a SIEF által kijelölt vezető regisztrálónak kell benyújtani először, a többi regisztráló pedig ehhez a közös benyújtáshoz csatlakozik egy REACH-IT token segítségével, amit a vezető regisztrálótól kapnak. Ezenkívül csak a cégükre vonatkozó adatokat kell benyújtaniuk önállóan. Bizonyos esetekben van csak lehetőség arra, hogy egyes végpontokra egyénileg legyen benyújtva információ, de ebben az esetben is a közös benyújtás része lesz a regisztráció. A SIEF-ek működéséről további hasznos tanácsokat az ECHA 2018-as regisztrációra való felkészülés részeként készített harmadik webináriuma ad. 28 Veszélyes Anyagok január február

29 I. Országos Munkavédelmi Fórum Fókuszban a munkavédelem nemzeti politikája AZ ORSZÁGGYŰLÉS októberben fogadta el a munkavédelem nemzeti politikáját. A stratégia ig határozza meg a munkavédelem hazai prioritásait. Célja többek között a munkakörülmények javítása, a szakemberek megfelelő képzése, mindezek által pedig Magyarország versenyképességének növelése. Ennek apropójaként szervezzük meg az I. Országos Munkavédelmi Fórumot, melyen az új stratégia célkitűzésein és tervein túl szó lesz a jogszabályi aktualitásokról. Résztvevőink tájékozódhatnak többek között a 2017-es hatósági ellenőrzések fókuszairól, a kockázatbecslés szabályairól és a munkavédelmi szakértők esetleges kötelező továbbképzésének kérdéseiről is. Helyszín és időpont február 28. (kedd), MOHA HÁZ, 1143 Budapest, Gizella út Felkért előadóink többek között: Cseresnyés Péter, munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár Nesztinger Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztályának főosztályvezetője Kurucz Csaba, Egészségvédelem és munkabiztonság vezető, MOL Program: Regisztráció Köszöntő A munkavédelem nemzeti politikája Hatósági ellenőrzések Kávészünet Hatékony MEBIR a munkáltató szolgálatában Esettanulmány: Munkavédelem egy nagyvállalatnál Szünet Oktatás és szakképzés a munkavédelemben Kockázatbecslés az idősödő munkavállalók egészségének megőrzése érdekében Részletekért kattintson ide!