Nem elég okosnak, de gyorsnak is kell lenni, Reformvágta

Átírás

1 Nem elég okosnak, de gyorsnak is kell lenni, Reformvágta Ha figyelemmel kísérjük, a világ minden országa, tekintet nélkül arra, hogy kicsi vagy nagy, gazdag vagy szegény, modern vagy elavult igazgatású, demokratikus vagy nem, reformál. Dániától Vietnamig, mindenki versenyképesebbé szeretné tenni országa közigazgatását, hogy a globalizációs versenyfutásban megpróbáljon az élre törni. A cél sem különbözik sehol: megfelelő életminőséget biztosítani nem csak az állampolgárok, de minden ott lakó polgár számára, amiben a jogállamiság és a közjavak biztosítása mellett kiemelt szerepe van a vállalkozást ösztönző környezet kialakításának. A globalizált, egyénközpontú és tudásalapú társadalom belépőjét megváltani és ott helyt állni, nem is lenne olyan nehéz feladat, hiszen egyetlen korban sem volt annyira könnyű a tökéhez, akár a pénz formájában, akár a jelen kor legelismertebb formájában ami, nem a pénz, hanem a tudás és bizonyos kompetenciák - hozzáférni, mint ma. Akkor miért van az, hogy sokaknak mégis olyan nehezen, vagy egyáltalán nem megy, mások viszont az élvonalra sprintelnek könnyedén? Vajon melyek is azok a tényezők, amelyek ezt lehetővé teszik? Talán az egyik legfontosabb kiindulópont, a folyamatos kommunikáció, aminek eredményeképpen megértésre kerülnek a világméretű tendenciák, nemcsak a kormányzó hatalmak, de a lakosság által is és felismerhetővé válnak a lehetőségek, a járható utak, kialakul az ország jövőképe és az a társadalmi töke, ami képessé teszi az országot annak megvalósítására. Figyelemreméltó siker sztori: kistigris az Atlanti Óceánon? Zöld- Foki Szigetek figyelt, tanult, győzni fog 1975-ben függetlenné vált szigetállam, az Atlanti Óceánon, félmillió lakossal. Sem vize, sem természeti kincsei nincsenek. A függetlenség idején a lakosság 60%-a analfabéta volt és még a fővárosból sem vezettek kövezett utak semerre. Ehhez képest, ma több sziget rendelkezik nemzetközi repülőtérrel, kiváló autóutakkal, az iskolázottság 98%, az analfabetizmus már csak a legidősebb korosztályról mondható el és amit talán igazán kevesen tudnak, a Zöld- Foki Escudo konvertibilis az Euróra, állandó paritással, hosszú évek óta tartja az európai makroökonómiai követelményeket, tavaly óta pedig az Európai Unió különleges státuszú tagja, hogy csak néhány illusztratív adatot említsünk ben a világ legelmaradottabb

2 országai közé tartozott, de az elmúlt 10 év alatt az ENSZ emberi erőforrások felmérése szerint 50 hellyel ugrott előre és jelenleg Afrikában az előkelő 3. helyet foglalja el. Leadership és jövőkép, két kulcskérdés A fenti eredmények lényeges része az elmúlt tíz év terméke, amiben a konszenzusos jövőkép kialakításának és a határozott, előremutató, etikus értékekkel rendelkező és hozzáértő kormányzásnak nagy része volt. Miért is fontos a jövőkép és miről szól? Amikor kialakítjuk a jövőképet, azokra a tényezőkre alapozunk, amikben a legnagyobb lehetőség rejlik, amikben valójában jók és tehetségesek vagyunk. Gyakori hiba a túlélési jövőkép kialakítása és sugárzása, ami alapvetően a tartalékok visszafogására ösztönöz. A megfelelő jövőkép kialakítása is nagy kihívás, ami a kormány vezérlési és koordinációs képességét erősen próbára teszi, olyan folyamat, amiben az egész társadalom valamilyen formában részt vesz és amiben kiemelt szerepet kap egy az ország konszenzusos érdekeit értő, intelligens és dialógusra alkalmas ellenzék, csakúgy, mint a különböző társadalmi szervezetek aktív részvétele. Azonban a kialakítást követő kommunikáció az egyik legfontosabb mozzanat, ahhoz, hogy az egész társadalom magáévá tegye és tevékenyen ráhangolódjon. Ezen a folyamaton keresztül a zöld-fokiaknak sikerült nemcsak a belső, nemzeti, de a külső, tehát a külföldi nagy beruházók, csakúgy, mint a különböző nemzetközi szervezetek és nagy bankok, a Világbank, az Európai Beruházási Bank vagy az Afrikai Fejlesztési Bank forrásait is mobilizálniuk. Ehhez azért az is hozzásegített, hogy folyamatosan a jó adósok soraiba tartozik. Országstratégia - Logikus stratégiai keret A közötti Zöld- Foki kormány a jövőképet készen kapta az ellenzéktől, azzal a feladattal, hogy a megvalósításhoz szükséges stratégiai és operatív induló keretet megalkossa és megvalósítsa. A kormányzás első két évében, nagyon bölcsen abszolút prioritást kapott az összefüggő stratégiai koncepció, az operatív és költségvetési keret kialakítása. A jövőkép és az ország stratégia feltétlenül rá kell, hogy mutasson, rövid-, középés hosszú távon, hogy milyen szintű fejlődést, javulást hoz a lakosság mindennapjaiba. Hiszen az egyszerű embert nem az érdekli, hogy a makroökonómiai mutatók, hogyan alakulnak, hanem az, hogy az ö életében milyen pozitív minőségi és mennyiségi változások várhatóak. A lakosság 5 alapkompetenciája, mint stratégiai alappillér Ahhoz, hogy az országstratégia valóban sikeres legyen és az emberek életében kézzelfogható és jelentős változást hozzon meghatározott időn belül, elengedhetetlen, hogy a lakosság azonosuljon vele és motiválva érezze magát a kínálkozó lehetőségek kihasználására, az alkotásra, a vállalkozásra. Ehhez viszont, a megfelelő környezet biztosítása mellett, bizonyos mentális kompetenciákra is szükség van, aminek a fejlesztése az egész életciklust átfogó feladat. A mai reform programoknak és így a zöld-foki reform programnak is része a lakosság mentális kompetenciáinak a fejlesztése. Arról az 5 kompetenciáról van szó, amelyek a koncepció megalkotója, Howard Gardner szerint az elkövetkező korszak alap mentális kompetenciáit alkotják. Előtérben már nem annyira a kognitív intelligencia áll - ami csak egy lehetőséget takar magában, mint a tudat szerepe és a gondolkodásmód. De pontosan milyen kompetenciákról is beszélünk? Az első a szintetizáló képesség, amely képes kiválasztani több tudományág, mint pl. az egzakt tudományok, a társadalomtudományok és a

3 nyelvtudományok területéről érkező adathalmazból a hasznos információkat és szintetizálni azokat. A második a tudományos gondolkodásmód, vagy szakszerű gondolkozásmód, ami által az ember képes átlátni több tudományágat is. A harmadik az alkotó gondolkodás, amely bármely területről legyen is szó, az innovációért felelős. Végül pedig az etikus és a tisztelettudó gondolkodás. A tisztelettudó gondolkodás, felelős a különbségek, a másság tiszteletéért, akár kultúráról, faji, vallási vagy bármilyen más különbségről legyen szó. Az etikus gondolkodásmód pedig megkülönbözteti és elválasztja a helyeset a helytelentől. Ez az 5 alapkompetencia az országstratégia szerves része és mint társadalmi töke jelenik meg. Ez utóbbi kettőnek kiemelt jelentősége van, annak az össztársadalmi erőnek a megteremtésében, ami lehetővé teszi a jövőképbe vetett bizalom és a konszenzus megteremtését, de nem utolsó sorban, magát a megvalósítást is. Az ország, mint szervezet, Minőség és hatékonyság a kormányzásban, az igazságügy, mint a változás motorja Ma, amikor stratégia központú szervezetekről beszélünk, az országot sem nézhetjük másképpen, ebből a szempontból, mint egy szervezetet, szerveződést a célok elérése érdekében. Ez az a nézet, amely a jelenlegi reformok egyik legfontosabb módszertani alapkoncepcióját képezi. A mai közigazgatás arra törekszik, hogy a vállalatgazdálkodás elvei szerint hatékony legyen és minőséget biztosítson. A minőségbiztosítás a közigazgatásban pontosan ugyanolyan elveken működő követelmény, mint az üzleti szférában. De azon túlmenően, a stratégiai menedzsment legaktuálisabb elveit is átveszi. A stratégiai számszerűsített, mérhető célok, megvalósításához alakítja a szervezetet és képezi a munkatársakat. Egyik nagy érdeme ennek a megközelítésnek a szervezeti rugalmasság, ami a stratégia operatív szintekre hozását rendkívül rövid idő alatt képes biztosítani. Sikersztorink esetében, pontosan az a terület, amelyik hagyományosan a legkevésbé innovatív, az igazságügy hozta a menedzsment aktuális szemléletét az egész stratégiai cikluson keresztül, ami modellként szolgált a kormányzás többi területe számára is. Sikerült egy olyan stratégiai tervet felállítania, ami témák szerint épül fel. Az egyes témákra szerveződnek a különböző igazságügyi és más állam- és közigazgatási szervezeti egységek valamint társadalmi partnereik, jelentősen növelve a szervezeti hatékonyságot. Az operatív szintek és tervek is pontosan illeszkednek, elkerülvén a fölösleges ismétlést és így az erre vonatkozó költségeket. De ami a költségvetést illeti, ennek megfelelően a koordináció ott is érvényesül. Sok esetben több szervezet költségvetésének a végrehajtását az egyikük vállalja fel, az annak megfelelő közbeszerzési és egyéb szabályok szerint, amit nemcsak az adott szervezetek ellenőriznek, esetleg valamilyen résztevékenységben részt is vesznek, de éves külső auditnak is alá vannak vetve. Az aktuális menedzsment tendenciákon kívül, természetesen a tartalmat tekintve is rendkívül innovatív a stratégiai terv, akár a jogállamiság alapjainak megszilárdítását tekintjük, akár az anyakönyvezési, cégbírósági, büntető végrehajtási vagy a korrupció, a szervezett bűnözés és kábítószer elleni harcot illeti. Hogy csak két aktuális témát emeljünk ki: a jogállamiság megszilárdításának fő irányvonalai, amelyek már a társadalomra gyakorolt hatásukat ellenőrző fázisában vannak, magában foglalják a polgári-, büntető- és adminisztratív jogreformok mellett, az alternatív eljárások,

4 mint az arbitrázs és mediáció valamint, a gyorsított polgári peres eljárásokat is, de ugyanezen a témán belül a bírói hatalom és a bírói és ügyészi státusz is revízió alá kerül, csakúgy mint a bíróságok és ügyészségek adminisztratív vezetése. Ami az anyakönyvezési, közjegyzői, személyazonossági és a cégbíróság reformját illeti, az egyik fő cél a gyors, biztonságos és olcsó eljárás volt a nemzetközi paramétereknek való megfelelés keretein belül, követve az európai és amerikai ajánlásokat is. Ennek következtében és a nemrég aláírt egyezmény értelmében, a zöld-foki állampolgár ma már a lisszaboni one-stop-shopban is, ha arra van dolga, nyugodtan intézheti otthoni ügyeit. Szerző: Fortes Maria Zsuzsanna