A Miniszterek Bizottságának R (2002) 5. sz. ajánlása a tagállamok felé a nőknek az erőszakkal szembeni védelméről 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Miniszterek Bizottságának R (2002) 5. sz. ajánlása a tagállamok felé a nőknek az erőszakkal szembeni védelméről 1"

Átírás

1 A Miniszterek Bizottságának R (2002) 5. sz. ajánlása a tagállamok felé a nőknek az erőszakkal szembeni védelméről 1 (A Miniszterek Bizottsága elfogadta április 30-án a Miniszterhelyettesek 794. ülésén) Emlékeztetve az Európa Tanács Második Csúcsértekezletén (Strasbourg, 1997.) elfogadott Záró Nyilatkozatra, amelyben a tagállamok állam- és kormányfői megerősítették az iránti elkötelezettségüket, hogy fellépnek a nőkkel szembeni erőszakkal és a nők nemi kizsákmányolásának valamennyi formájával szemben; Szem előtt tartva az Emberi Jogok Európai Egyezményének (1950.) rendelkezéseit és létrehozott szerveinek esetjogát, amelyek többek között védelemben részesítik az élethez való jogot, kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmát, a szabadsághoz és biztonsághoz való jogot, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot; Figyelembe véve az Európai Szociális Chartát (1961.) és az átdolgozott Európai Szociális Chartát (1996.), különösen a munkavállalás során a nők és a férfiak esélyegyenlőségére vonatkozó rendelkezéseket, valamint az Európai Szociális Chartához csatolt, a kollektív panaszok rendszerét biztosító Kiegészítő Jegyzőkönyvet; Felidézve a Miniszterek Bizottságának az Európa Tanács tagállamaihoz intézett következő ajánlásait: a gyermekeknek a rossz bánásmóddal szembeni védelméről szóló R (79) 17. sz. ajánlás; a családon belüli erőszakról szóló R (85) 4. sz. ajánlás; a büntetőjog és a büntető eljárásjog keretén belül az sértett helyzetéről szóló R (85) 11. sz. ajánlás; az áldozatoknak nyújtott segítségről és az áldozattá válás megelőzéséről szóló R (87) 21. sz. ajánlás; a családon belüli erőszakra vonatkozó szociális intézkedésekről szóló R (90) 2. sz. ajánlás; a gyermekek és a fiatal felnőttek szexuális kizsákmányolásáról, pornográfiára és prostitúcióra kényszerítéséről és a velük való emberkereskedelemről szóló R (91) 11. sz. ajánlás; a gyermekbántalmazás orvosi-szociális vonatkozásairól szóló R (93) 2. sz. ajánlás; a szexuális kizsákmányolás céljából történő emberkereskedelemmel szembeni fellépésről szóló R (2000) 11. sz. ajánlás és a gyermekeknek a szexuális kizsákmányolással szembeni védelméről szóló R 2001) 16. sz. ajánlás; Felidézve továbbá az Európa Tanács által a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőség témájában tartott 3. Európai Miniszteri Konferencián (Róma, 1993.) elfogadott Nyilatkozatokat és Határozatokat; Szem előtt tartva a következő dokumentumokat: Egyesült Nemzetek Nőkkel Szembeni Erőszak Felszámolásáról szóló Nyilatkozata (1993.); az Egyesült Nemzetek Nőkkel Szembeni Hátrányos Megkülönböztetés Valamennyi Formájának Kiküszöböléséről szóló Egyezménye (1979.); az Egyesült Nemzetek Határokon Átívelő szervezett Bűnözéssről szóló Egyezménye és annak Kiegészítő Jegyzőkönyve, az emberkereskedelem, különösen a nőkkel és gyermekekkel való kereskedelem megakadályozásáról, visszaszorításáról és megbüntetéséről (2000.); a Nők Negyedik Világkonferenciáján elfogadott Intézkedési Terv (Peking, 1995.) és a Pekingi Nyilatkozat és Intézkedési Terv végrehajtására irányuló, az Egyesült Nemzetek Közgyűlésén elfogadott, a további intézkedésekről és kezdeményezésekről szóló határozat (23. rendkívüli ülés, New York, június 5-9.); 1 A Miniszterhelyettesek Eljárási Szabályzatának 10.2c cikkével összhangban, Svédország fenntartja a jogot arra, hogy választása szerint eleget tegyen ezen ajánlás 54. bekezdésének. 1

2 Szem előtt tartva az Egyesült Nemzetek Gyermekek Jogairól szóló Egyezményét (1989.), valamint annak gyermekkereskedelemről, gyermek-prostitúcióról és gyermek-pornográfiáról szóló Kiegészítő Jegyzőkönyvét (2000.); Szem előtt tartva továbbá a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet A Gyermekmunka Legrosszabb Formáinak Tilalmáról és Felszámolására Irányuló Azonnali Intézkedésről szóló 182. számú Egyezményét a (1999.), valamint A Gyermekmunka Legrosszabb Formáiról szóló (R 190) ajánlást (1999.); Felidézve a nemzetközi humanitárius jog alapelveit, és különösen a Civil Személyek Háború Idején való védelméről szóló 4. Genfi Egyezményt (1949.) és az ahhoz csatolt 1. és 2. Kiegészítő Jegyzőkönyvet; Felidézve továbbá, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság Alapokmányának a nemi vonatkozású bűncselekményekre és a szexuális erőszakra vonatkozó rendelkezéseit (Róma, július 17.), A tagállamok kormányainak a következő ajánlásokat teszi: I. Vizsgálják felül jogszabályaikat és szakpolitikáikat abból a szempontból, hogy: 1. a nők számára garantálják emberi jogaik és alapvető szabadságjogaik elismerését, élvezetét, gyakorlását és védelmét; 2. hozzák meg a megfelelő intézkedéseket, amenyiiben szükséges, annak biztosítása érdekében, hogy a nők szabadon és ténylegesen gyakorolhassák gazdasági és szociális jogaikat; 3. biztosítsák, hogy az összes intézkedést nemzeti szinten egyeztetik és az áldozatok igényeire összpontosítják, és hogy a megfelelő állami intézményeket és nem kormányzati szervezeteket (NGO) bevonják a szükséges intézkedések kidolgozásába és végrehajtásába, különösen azokba, amelyeket ez az ajánlás említ; 4. minden szinten ösztönözzék a nőkkel szembeni erőszak felszámolásával foglalkozó NGO-k munkáját és ezekkel az NGO-kal aktív együttműködést alakítsanak ki, beleértve a megfelelő technikai és pénzügyi támogatást is; II. III. IV. Ismerjék el államok kötelezettségét az erőszakos cselekmények kellő gondossággal történő megelőzésére, kivizsgálására és megbüntetésére, akár az állam, akár magánszemélyek követik el azokat, és az áldozatok védelmének biztosítására; Ismerjék el, hogy a nőkkel szemben a férfiak által elkövetett erőszak jelentős strukturális és társadalmi probléma, amely a nők és a férfiak közötti egyenlőtlen erőviszonyokon alapul, és ezért ösztönözzék a férfiak aktív részvételét a nőkkel szembeni erőszak felszámolására irányuló fellépések során; Ösztönözzék a nőkkel szembeni erőszakkal kapcsolatba kerülő valamennyi illetékes intézményt (rendőrség, orvosi és szociális szakmák) arra, hogy olyan közép- és 2

3 hosszútávú egyeztetett intézkedési terveket dolgozzanak ki, amelyek meghatározott tevékenységeket írnak elő az erőszak megakadályozása és az áldozatok védelme érdekében; V. Támogassák a kutatást, az adatgyűjtést és a hálózat-építést nemzeti és nemzetközi szinten; VI. VII. Támogassák az olyan felsőoktatási programok és kutatási központok létrehozását beleértve az egyetemi szintet is, amelyek esélyegyenlőségi kérdésekkel,,különösen a nőkkel szembeni erőszakkal foglalkoznak; Javítsák a tudományos közösség, a gyakorlati területen dolgozó NGO-k, a politikai döntéshozók és a jogalkotó, egészségügyi, oktatási, szociális és rendőri szervek közötti párbeszédet annak érdekében, hogy azok összehangolt intézkedéseket dolgozzanak ki az erőszakkal szemben; VIII. Fogadják el és hajtsák végre jelen ajánlás mellékletében leírt intézkedéseket a leginkább megfelelő módon a nemzeti sajátosságok és preferenciák tekintetbevételével,, és ennek érdekében vegyék fontolóra egy nemzeti intézkedési terv kidolgozását a nőkkel szembeni erőszak felszámolására; IX. Tájékoztassák az Európa Tanácsot az ezen ajánlás rendelkezéseinek nemzeti szinten biztosított követéséről. A Rec (2002) 5. sz. ajánlás melléklete Definíció 1. Jelen ajánlás alkalmazásában, a nőkkel szembeni erőszak olyan nemi alapú erőszakos cselekmény, amely a nők számára fizikai, nemi vagy pszichológiai sérelmet vagy szenvedést okoz vagy arra vezethet, beleértve az ilyen cselekményekkel való fenyegetettséget is, továbbá kényszert vagy szabadságtól való megfosztást eredményez akár a nő közösségi akár magánéletében. Ez magában foglalja egyebek mellett az alábbiakat: a. a családban vagy a háztartási egységben történő erőszak, beleértve többek között a fizikai és mentális agressziót, érzelmi vagy pszichés bántalmazást, erőszakos közösülést és szexuális visszaélést, a vérfertőzést, a házastársak, rendszeres vagy alkalmai partnerek, élettársak közötti erőszakos közösülést, a becsületbűncselekményeket, a női nemiszervek megcsonkítását és a nők számára sérelmes egyéb olyan hagyományos gyakorlatokat, mint például a kényszerházasság; b. a nagyobb közösségen belüli erőszak, beleértve többek között az erőszakos közösülést, a szexuális bántalmazást, a szexuális zaklatást és megfélemlítést a munkahelyen, intézményekben vagy máshol, a nőkkel való emberkereskedelmet szexuális, gazdasági kizsákmányolás vagy szexturizmus céljából; c. az állam vagy tisztviselői által elkövetett vagy elnézett erőszak; 3

4 d. a nők emberi jogainak megsértése fegyveres konfliktusokban, különösen a túszszedés, a kikényszerített lakóhely-elhagyás, a szisztematikusan elkövetett erőszakos közösülés, a szexrabszolgaság, a kikényszerített terhesség, valamint a szexuális kizsákmányolás és a gazdasági kizsákmányolás céljából történő emberkereskedelem. A nőkkel szembeni erőszakra vonatkozó általános intézkedések 2. Az államok felelőssége és érdeke, továbbá elsődleges nemzeti politika, hogy védelemben részesítsék a nők azon jogát, hogy ne váljanak senki által elkövetett semmilyen fajta erőszak alanyává. Emiatt az államok nem hivatkozhatnak szokásra, vallásra vagy hagyományra, hogy e kötelezettség teljesítését elkerüljék. 3. Az államoknak erőszakkal szembeni nemzeti szakpolitikákat kell bevezetniük, kidolgozniuk, illetve adott esetben továbbfejleszteniük az alábbiak alapján: a. az áldozatok maximális biztonsága és védelme; b. az áldozattá vált nők számára olyan optimális támogató és segítő rendszerek biztosítása, amelyek megakadályozzák a másodlagos áldozattá válást; c. a büntetőjog és a polgári jog módosítása, beleértve a bírósági eljárást is; d. az köztudatformálás, valamint a gyermekek és a fiatal felnőttek oktatása; e. speciális képzés biztosítása a nők elleni erőszakkal szembesülő szakemberek számára; f. megelőzés valamennyi érintett területen. 4. E kereteken belül szükségessé válik, hogy ahol lehetséges nemzeti szinten és adott esetben a regionális, illetve a helyi hatóságokkal együttműködésben egy olyan kormányzati koordinációs intézmény vagy testület létrehozása, amelynek feladata a nőkkel szembeni erőszak felszámolására irányuló intézkedések végrehajtása, valamint a jogi reformok vagy az új beavatkozási formák rendszeres figyelemmel kísérése és értékelése az erőszakkal szembeni fellépés területén, az NGO-kal, továbbá az elméleti és egyéb intézményekkel egyetértésben. 5. Nemzeti és nemzetközi szintű kutatást, adatgyűjtést és hálózatépítést kell kifejleszteni, különösen az alábbi területeken: a. nemi bontású statisztikák, integrált statisztikák és általános indikátorok kidolgozása a nőkkel szembeni erőszak léptékének jobb értékelhetősége végett; b. az áldozatokat ért támadások közép- és hoszútávú következményei; c. az erőszak következményei azokra nézve, akik szemtanúi voltak többek között a családon belül; d. a nőkkel szembeni erőszak egészségügyi, szociális és gazdasági költségei; 4

5 e. az igazságszolgáltatás és a jogrendszer nők elleni erőszak felszámolására vonatkozó hatékonyságának értékelése; f. a nőkkel szembeni erőszak okai, úgymint a férfiakat az erőszakossá tevő okok, és a a jelenséggel szembeni társadalmi elnézés okai; g. zsinórmérték jellegű kritériumok kidolgozása az erőszak területén. Tájékoztatás, köztudatformálás, oktatás és képzés A tagállamok feladatai: 6. a nagyközönség számára megfelelő információk az összes rendelkezésre álló médium (sajtó, rádió és televízió, stb.) felhasználásával az erőszak különböző típusairól és az áldozatokat érintő következményeikről, beleértve az integrált statisztikai adatokat is; 7. a közvélemény mozgósítása konferenciák és tájékoztató kampányok megszervezése vagy támogatása útján, hogy a társadalom megismerje a problémát, és az áldozatokra és általában a társadalomra gyakorolt pusztító hatását, és ezáltal nyíltan, előítéletek nélkül meg tudja vitatni a nőkkel szembeni erőszak témáját; 8. a családon belüli erőszak, valamint a nők elleni egyéb erőszak-formák kezelésével kapcsolatos elemek beillesztése a rendőrség, a bírák, valamint az egészségügyi és szociális területeken dolgozó szakemberek alapképzési programjába ; 9. tájékoztatás és képzés beillesztése a fentiek szakképzési programjaiba, hogy eszközöket biztosítsanak számukra a válsághelyzetek felismeréséhez és kezeléséhez, annak érdekében, hogy az áldozatok fogadásának,, meghallgatásának és a tanácsadásnak a módja javuljon; 10. fentiek szakosított képzési programokban való részvételének ösztönzése a programok teljesítmény-értékelő rendszerbe való illesztése által; 11. a nőkkel szembeni erőszakkal témája beillesztésének ösztönzése a bírák képzésébe; 12. az önszabályozó szakmák, mint például a terapeuták, ösztönzése arra, hogy stratégiákat dolgozzanak ki az olyan szexuális bántalmazással szemben, amelyet hatalmi helyzetben lévő személyek követhetnek el; 13. köztudatformáló kampányok szervezése a nőkkel szemben a férfiak által elkövetett erőszak témájában, hangsúlyozva, hogy a férfiaknak felelősséggel kell viseltetniük cselekményeikért, és arra ösztönözve őket, hogy elemezzék és hatástalanítsák az erőszakos mechanizmusokat, és hogy ettől eltérő konfliktuskezelési technikákat sajátítsanak el; 14. a nemi perspektíva bevezetése vagy megerősítése az emberi jogokról szóló oktatási programokban, és olyan szex edukációs programok támogatása, amelyek különleges hangsúlyt helyeznek a nemi egyenlőségre és a kölcsönös tiszteletre; 5

6 15. annak biztosítása, hogy a fiúk és a lányok olyan alapoktatásban részesülnek, amely mentes a szociális és kulturális nemi szerepmintáktól, előítéletektől és sztereotípiáktól, és segít az önérévnyesítő készség kifejlesztésében, különös tekintettel az iskolában nehézségekkel küzdő fiatalokra; valamennyi tanár képzése annak érdekében, hogy a nemi egyenlőség koncepcióját beillesszék a tanításba; 16. meghatározott tájékoztatás beillesztése az iskolai tananyagba a gyermekek jogairól, a segélykérő vonalakról, az intézményekről, amelyektől segítséget kérhetnek, és a személyekről, akikhez bizalommal fordulhatnak. Média A tagállamok feladatai: 17. a média ösztönzése arra, hogy elősegítse a nőkről és a férfiakról való sztereotípiáktól mentes kép kialakítását az ember és az emberi méltóság tiszteletben tartása alapján, és hogy elkerüljék az erőszakot és a szexualitást társító műsorokat; és amennyire ez lehetséges, ezeket a kritériumokat figyelembe kell venni az új információs technológiák területén is; 18. a média tájékoztató kampányokban való részvételre ösztönzése annak érdekében, hogy a nagyközönség figyelmét felhívják a nőkkel szembeni erőszakra; 19. a képző intézményrendszer ösztönzése arra, hívják fel a médiában dolgozó szakemberek figyelmét az erőszakot és a szexualitást társító műsorok lehetséges következményeire; 20. a médiában dolgozó szakemberek számára magatartási szabályzat kidolgozásának ösztönzése, amely figyelembe venné a nőkkel szembeni erőszak kérdését, és a meglévő vagy létrehozandó médiafigyelő szervezetek feladatköre tekintetében a nőkkel szembeni erőszak és a szexizmus kérdéseivel foglalkozó feladatok beillesztésének ösztönzése. Helyi, regionális és városi tervezés A tagállamok feladatai: 21. a helyi, regionális és városi tervezés területén a döntéshozók arra való ösztönzése, hogy vegyék figyelembe a nők biztonságának megerősítésére irányuló igényt, és hogy megelőzzék a nyilvános helyeken az erőszakos cselekmények bekövetkezését; 22. amennyiben lehetséges, e tekintetben az összes szükséges intézkedés megtétele, beleértve különösen a közvilágítást, a tömegközlekedés és a taxi-szolgálat megszervezését, az autóparkolók és lakóépületek kijelölését és megtervezését. Az áldozatsegítés és áldozatvédelem (fogadás, bánásmód és tanácsadás) A tagállamok feladatai: 6

7 23. az áldozatok számára azonnali, komplex szaksegítség megkülönböztetés nélküli biztosítása függetlenül attól, hogy az áldozat kíván-e eljárást kezdeményezni, beleértve az egészségügyi és igazságügyi orvos-szakértői vizsgálatot és kezelést,, poszt-traumatikus pszichológiai és szociális támogatást, valamint a jogsegélyt; e szolgáltatásoknak bizalmasan, ingyenesen, a nap 24 órájában kell rendelkezésre állniuk; 24. különösen annak biztosítása, hogy a családon belüli erőszak áldozatainak rendelkezésére álló valamennyi szolgáltatás és jogi lehetőség a bevándorló nők számára kérésükre elérhető; 25. minden szükséges intézkedés megtétele annak biztosítása érdekében, hogy az igazságügyi szakértői bizonyítás és információgyűjtés egységesített eljárásrend és formák szerint történik; 26. az áldozatokat jogaikról, az általuk megtehető lépésekről és a kapott szolgáltatásokról, valamint a további pszichológiai, orvosi és szociális támogatás és jogsegély lehetőségéről világos és érthető módon tájékoztató anyagok összeállítása tekintet nélkül arra, hogy kívánnak-e eljárást kezdeményezni az elkövető ellen, 27. az együttműködés támogatása a rendőrség, az egészségügyi és szociális szolgálatok, valamint az igazságszolgáltatás szervei között, és a nem kormányzati szervezetek együttműködő hálózata kiépítésének ösztönözése és támogatása; 28. olyan sürgősségi szolgálatok létrehozásának ösztönzése, mint például ingyenes telefonos segélyvonalak az erőszak áldozatai, illetve az erőszakos helyzetekkel szembesülő vagy ezekkel fenyegetett személyek számára; a hívások rendszeres figyelemmel kísérése és a nyújtott segítségből származóan szerzett adatok értékelése kellő figyelemmel az adatvédelmi előírásokra; 29. annak biztosítása, hogy a rendőrség és a többi végrehajtó szerv az áldozatokat megfelelő fogadásban, bánásmódban és tanácsadásban részesíti, az ember és az emberi méltóság tiszteletben tartásával, és a panaszokat bizalmasan kezeli. Az áldozatokat késedelem nélküli, speciálisan képzett személyzet általi meghallgatása a rendőr és az áldozat közötti bizalmas légkör kialakítására tervezett speciális meghallgató helyiségben, és amennyiben lehetséges, annak biztosítása, hogy az erőszak áldozatait kérésükre rendőrnő hallgassa meg; 30. ennek érdekében, a női rendőrtisztek számának növelése minden szinten; 31. annak biztosítása, hogy a gyermekekről speciálisan képzett szakembergárda megfelelően gondoskodik valamennyi szakban (első meghallgatás, rendőrség, ügyészség és bíróság), és hogy a nyújtott segítséget a gyermek igényeihez igazítják; 32. lépések tétele erőszak áldozataivá vált gyermekeknek nyújtandó szükséges pszichológiai és morális támogatás biztosítása érdekében a gyermek kezeléséhez megfelelő létesítmények felállítása, képzett személyzet biztosítása által az első kapcsolatfelvételtől kezdve egészen a felépülésig, ingyenesen; 33. minden szükséges intézkedés megtétele az áldozat reviktimizációjának elkerülése és a gender szempontot figyelmen kívül hagyó bánásmód elkerülése érdekében a segítségnyújtásért felelős rendőrségi, egészségügyi vagy szociális szakemberek, valamint az igazságszolgáltatás részéről. 7

8 Büntetőjog, polgári jog és bírósági eljárás Büntetőjog A tagállamok feladatai: 34. annak biztosítása, hogy a büntetőjog írja elő, hogy egy személlyel szembeni erőszakos cselekmény, különösen a fizikai vagy szexuális erőszak, az illető személy fizikai, pszichés, illetve nemi szabadsága és épsége megsértésének, és nem csak az erkölcs, a becsület vagy a jó ízlés megsértésének minősül; 35. megfelelő intézkedések és szankciót előírása a hazai joganyagban, lehetővé téve, hogy azonnal és hatékonyan lépjenek fel az erőszakos elkövetőkkel szemben, és jóvátegyék az erőszak áldozataivá váló nőkkel szemben elkövetett cselekményt. A hazai jognak különösen a következőket kell tartalmaznia: a szexuális erőszak, valamint a házastársak, a rendszeres vagy alkalmi partnerek és az élettársak közötti erőszakos közösülés büntetendővé nyilvánítása; a beleegyezését nem adó személlyel szemben elkövetett szexuális cselekmények büntetendővé nyilvánítása, még akkor is, ha az illető nem adta jelét ellenállásnak; a beleegyezését nem adó személlyel kapcsolatosan bármilyen jellegű vagy bármilyen eszközzel elkövetett nemi behatolás büntetendővé nyilvánítása; a terhes, védekezésre képtelen, beteg, fizikailag vagy mentálisan sérült vagy függő helyzetben lévő áldozat sérülékeny voltával való visszaélés büntetendővé nyilvánítása; az elkövető által helyzetével való bármilyen visszaélés büntetendővé nyilvánítása, különösen a felnőtt által gyermek sérelmére elkövetett cselekmények tekintetében. Polgári jog A tagállamok feladatai: 36. annak biztosítása, hogy az erőszak tényének megállapítása esetén, az áldozatok megfelelő anyagi jóvátételben részesüljenek az elszenvedett pénzbeli, fizikai, pszichológiai, erkölcsi és szociális sérelemre nézve, a súlyosság fokának megfelelően, beleértve a felmerült eljárási költségeket is; 37. az áldozatok számára jóvátétellel szolgáló finanszírozási rendszerek létrehozásának fontolóra vétele. Bírósági eljárás A tagállamok feladatai: 38. annak biztosítása, hogy az erőszak áldozatai valamint adott esetben jogi személyiséggel rendelkező, az ő védelmükben eljáró állami- vagy civil szervezetek eljárást kezdeményezhessenek,,akár az áldozatokkal együtt, akár saját nevükben; 39. rendelkezések meghozatala annak biztosítása érdekében, hogy az ügyész büntető-eljárást kezdeményezhessen; 8

9 40. az ügyészek arra való ösztönzése, hogy a nőkkel és a gyermekekkel szembeni erőszakot súlyosító vagy minősítő körülménynek tekintsék annak eldöntése során, hogy közérdekből vádat emeljenek-e vagy sem; 41. minden szükséges lépés megtétele annak biztosítása érdekében, hogy az eljárás valamennyi szakában figyelembe vegyék az áldozatok fizikai és pszichés állapotát, és hogy az áldozatok orvosi és pszichológiai ellátást kaphassanak; 42. az erőszak áldozatainak vagy szemtanúinak meghallgatására speciális intézmények kialakítása annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a vallomástétel megismétlése, és csökkentjenek az eljárás traumát okozó hatásai; 43. annak biztosítása, hogy az eljárási szabályok megakadályozzák az erőszak áldozatainak vagy szemtanúinak indokolatlan, illetve megszégyenítő kikérdezését, kellően figyelembe véve az általuk elszenvedett traumát a további trauma elkerülése érdekében; 44. a szükséges intézkedések biztosítása az áldozatok fenyegetésekkel és esetleges bosszúval szembeni hatékony védelme érdekében,; 45. meghatározott intézkedések a gyermekek jogainak eljárás során történő védelme érdekében; 46. annak biztosítása, hogy a gyermekek valamennyi meghallgatáson jogi képviselőjük vagy egy általuk választott felnőtt kíséretében jelennek meg, hacsak a bíróság az illető személy tekintetében indokolt, ellentétes értelmű határozatot nem hoz; 47. annak biztosítása, hogy a gyermekek eljárást kezdeményezhetnek jogi képviselőjük, állami vagy civil szervezet vagy az általuk választott, meghatalmazással rendelkező felnőttön keresztül, és hogy ha szükséges ingyenes jogsegélyben részesülhessenek; 48. annak előírása, hogy a szexuális bűncselekmények esetében az elévülés az áldozat nagykorúvá válásának napjáig nem kezdődik meg,; 49. annak előírása, hogy a szakmai titoktartási kötelezettség alól kivételesen felmentést kapjon az a személy, aki munkája során szexuális erőszaknak kitett gyermekek eseteiről értesül a lefolytatott vizsgálat vagy a bizalmasan szolgáltatott információk eredményeként. Intervenciós programok az erőszak elkövetői számára A tagállamok feladatai: 50. intervenciós programok szervezése az erőszak elkövetőinek, erőszakmentes magatartási minták kialakítása, cselekményeik megértése és felelősségüket elismerése érdekében; 51. az elkövető számára az intervenciós programban való részvétel lehetőségét nem a büntetés alternatívájaként, hanem az erőszak megelőzését célzó kiegészítő intézkedésként, önkéntes alapon kell felkínálni; 9

10 52. az erőszakos férfiak számára speciális, államilag jóváhagyott intervenciós központok létesítésének a civil szervezetek által kezdeményezett központokat a rendelkezésre álló erőforrásokon belüli támogatásának fontolóra vétele; 53. az együttműködés és az egyeztetés biztosítása a férfiakat célzó intervenciós programok és a nők védelmével foglalkozó programok között. További intézkedések a nemi indíttatású erőszak tekintetében Genetikai adatbank A tagállamok feladatai: 54. olyan nemzeti és európai adatbankok felállításának megfontolása, amelyek a szexuális erőszak valamennyi azonosított és azonosítatlan elkövetőjének genetikai profilját tartalmazzák annak érdekében, hogy hatékony eljárás álljon rendelkezésre az elkövetők elfogása, az ismételt elkövetés megakadályozása érdekében, a hazai jogalkotás és az Európa Tanács által e terület vonatkozásában megállapított előírások figyelembe vételével. További intézkedések a családon belüli erőszak tekintetében A tagállamok feladatai: 55. a családon belüli erőszak valamennyi formájának büntetendővé nyilvánítása; 56. ha szükséges, a büntetések átdolgozása, illetve szigorítása a családon belül elkövetett testi sértés és egyéb tettlegesség esetére nézve, bármely családtag is az elkövető; 57. annak kizárása, hogy a házasságtörés mentség legyen a családon belüli erőszak esetében; 58. intézkedések megfontolása az alábbiak érdekében: a. a rendőrség beléphessen a veszélyeztetett személy lakásába, őrizetbe vegye az elkövetőt és biztosítsa, hogy az illető megjelenik a bíróság előtt; b. hogy a bíróság az áldozatok védelmét célzó ideiglenes intézkedésként megtilthassa az elkövető számára, hogy az áldozattal kapcsolatba lépjen, vele kommunikáljon vagy a közelébe menjen, hogy bizonyos meghatározott területen tartózkodjon vagy oda belépjen; c. kötelező operatív eljárásrend kidolgozása, hogy a rendőrség, valamint az egészségügyi és szociális szolgáltatók ugyanazt az eljárást kövessék; d. támogassák az olyan proaktív áldozatvédő szolgálatokat, amelyek az áldozattal felveszik a kapcsolatot, amint a bejelentés a rendőrséghez megérkezik; e. biztosítsák az összes olyan illetékes intézmény zökkenőmentes együttműködését, mint például a rendőrség, a bíróságok és az áldozatvédő szervezetek, annak érdekében, hogy az áldozat megtehesse az összes megfelelő jogi és gyakorlati intézkedést a 10

11 segítségnyújtás igénybevétele érdekében, és hogy az elkövetővel szemben fellépjen a kellő határidőn belül az elkövetővel való nem kívánt kapcsolat nélkül; f. büntessék mindazon intézkedések megszegését, amelyeket a hatóságok az elkövetőkkel szemben előírtak. 59. ha szükséges, annak megfontolása, hogy a családon belüli erőszak áldozataivá vált bevándorló nők önálló tartózkodási jogot kapjanak annak érdekében, hogy erőszakos férjüket elhagyhassák a befogadó országból való távozás nélkül. További intézkedések a szexuális zaklatás tekintetében A tagállamok feladatai: 60. intézkedések megtétele az összes szexuális magatartás vagy a női méltóságot sértő nemiségre alapozott egyéb magatartást a munkahelyen, beleértve a felettesek és a munkatársak viselkedését is: ez vonatkozik mindazokra a nemi jellegű magatartásokra, amelyek esetében az elkövető hatalmi helyzetét használja ki (beleértve az olyan helyzeteket is, mint például a szomszédi kapcsolatok, diákok és tanárok közötti kapcsolat, telefonos zaklatás, stb.). E helyzetek az emberi méltóság megsértésének minősülnek; 61. a szexuális zaklatással kapcsolatos köztudatformálás, tájékoztatás és megelőzés támogatása a munkahelyen vagy a munkával kapcsolatosan vagy máshol,; megfelelő intézkedések a nők és a férfiak ilyen magatartástól való védelme érdekében. További intézkedések a nemi szervek megcsonkítása tekintetében A tagállamok feladatai: 62. a nő vagy a lánygyermek nemi szervei megcsonkításának büntetendővé nyilvánítása, akár beleegyezésével történik, akár nem; a genitália megcsonkítása alatt a klitorisz bevarrása, kimetszése, eltávolítása és összekapcsolása értendő; 63. azon személy büntetése, aki szándékosan részt vett, elősegítette vagy ösztönözte a női nemi szerv bármilyen formájú megcsonkítását, akár a nő beleegyezéssel történt, akár nem; ezek a cselekmények akkor is büntetendők, ha azokat csak részben hajtották végre; 64. az érintett társadalmi csoportot, különösen a bevándorlókat és menekülteket célzó tájékoztató és megelőző kampányok szervezése az áldozatok egészségügyi kockázatáról és az elkövetőket sújtó büntetőjogi szankciókról; 65. az orvosi szakma, különösen a szülés előtti és utáni orvosi ellenőrzést ellátó orvosok és a gyerekorvosok figyelmének felhívása; 66. kétoldalú megállapodások megkötése vagy érvényesítése a női nemi szervek megcsonkításának megelőzéséről és tilalmazásáról, valamint az elkövetőkkel szembeni büntető-eljárásokról ; 67. azon lehetőség megfontolása, hogy e nők, mint veszélyeztetett csoport számára különleges védelmet biztosítanak. 11

12 További intézkedések a fegyveres konfliktus- és posztkonfliktus helyzetekben elkövetett erőszak tekintetében A tagállamok feladatai: 68. konfliktus helyzetekben a nőkkel és gyermekkel szemben elkövetett erőszak valamennyi formájának büntetendővé nyilvánítása a nemzetközi humanitárius jog rendelkezéseinek megfelelően, tekintet nélkül arra, hogy e cselekmények eredménye megalázás, kínzás, szex-rabszolgaság vagy halál; 69. az erőszakos közösülés, a szex-rabszolgaság, a kényszerített terhesség, a kényszersterilizálás vagy a szexuális erőszak bármely egyéb formájának büntetendővé nyilvánítása az emberi jogok elviselhetetlen sérelmeként, az emberiség elleni bűncselekményként és ha fegyveres konfliktussal összefüggésben követik el háborús bűncselekményként; 70. a tanúk védelmének biztosítása a népirtást, az emberiség elleni bűncselekményeket és a háborús bűncselekményeket tárgyaló hazai bíróságok és nemzetközi büntetőbíróságok előtt, és számukra legális tartózkodás biztosítása legalább az eljárás idejére; 71. szociális és jogi segítségnyújtás biztosítása mindazon személyek számára, akiket tanúként hallgatnak ki népirtást, emberiség elleni bűncselekményeket és háborús bűncselekményeket tárgyaló hazai bíróságok és nemzetközi büntetőbíróságok; 72. annak megfontolása, hogy menekült-stástuszt vagy nemi alapú üldözés miatt kiegészítő védelmet, illetve humanitárius tartózkodási engedélyt biztosítsanak a fegyveres konfliktusok alatt elkövetett erőszak női áldozatai számára; 73. azon civil szervezetek támogatása és finanszírozása, amelyek tanácsadást és segítséget nyújtanak a fegyveres konfliktusok alatt és posztkonfliktus-helyzetekben elkövetett erőszak áldozatai számára; 74. a nőkkel kapcsolatos speciális szempontok beépítése az érintett területek fegyveres konfliktus utáni újjáépítési és politikai megújulási folyamatába; 75. nemzeti és nemzetközi szinteken annak biztosítása, hogy a konfliktusok által érintett területeken az összes beavatkozást olyan személyek végzik, akik a gender-érzékeny képzésben részesültek; 76. olyan programok támogatása és finanszírozása, amelyek gender-érzékeny megközelítést alkalmaznak a konfliktusok áldozatainak megsegítése során és a konfliktust követően hozzájárulnak az újjáépítési és visszatelepülési erőfeszítésekhez. 12

13 További intézkedések az intézményi környezetben történő erőszak tekintetében A tagállamok feladatai: 77. az állam vagy tisztviselői által elkövetett vagy elnézett fizikai, nemi és pszichés erőszak valamennyi formájának büntetendővé nyilvánítása, tekintet nélkül az elkövetés helyére, de különösen börtönökben vagy javítóintézetekben, pszichiátriai intézményekben, stb.; 78. az olyan helyzetekben elkövetett vagy elnézett fizikai, nemi és pszichés erőszak valamennyi formájának büntetendővé nyilvánítása, ahol fennállhat az állam vagy harmadik személy felelőssége, mint például kollégiumok, idősek otthonai és egyéb létesítmények. További intézkedések a reprodukciós szabadság tiszteletben tartásának elmulasztása tekintetében A tagállamok feladatai: 79. a kényszerített sterilizáció és terhesség-megszakítás, a kényszerrel vagy erőszakkal előírt fogamzásgátlás és a nem alapján való szülés előtti szelekció tilalma, és ennek érdekében minden szükséges intézkedés megtétele. További intézkedések a becsület nevében elkövetett emberölések tekintetében A tagállamok feladatai: 80. a nőkkel és gyermekekkel szemben, a becsület nevében történő emberölés szokására hivatkozva elkövetett erőszak valamennyi formájának büntetendővé nyilvánítása; 81. minden szükséges intézkedés meghozatala a becsület nevében történő emberölések megelőzése érdekében, beleértve a társadalmi csoportokat, az érintett szakembereket, különösen a bírákat és a jogalkalmazókat célzó tájékoztató kampányokat is; 82. becsület nevében történő emberölés elkövetésében történő szándékos részvétel, annak elősegítése vagy ösztönzése; 83. e gyakorlattal szemben fellépő civil szervezetek és egyéb csoportok támogatása. További intézkedések a korai házasságok tekintetében A tagállamok feladatai: 84. az érintett személyek beleegyezése nélkül kötött kényszerházasságok tilalmazása; 85. a szükséges intézkedések megtétele a gyermekek eladásával kapcsolatos gyakorlatok megelőzése és megszüntetése érdekében. 13

14 Értelmező jegyzetek I. Bevezető megjegyzések A. Háttér 1. A nőkkel szembeni erőszak sok évig feltáratlan, sőt tabunak számító téma volt. Bár az emberi jogok előtérbe helyezése és az védelmüket szolgáló eszközök bevezetése bizonyára a bántalmazással szembeni kampány indítóállásaként szolgált, a nőkkel szembeni erőszakról a nemi egyenlőtlenség egyéb vonatkozásaival szemben csak az 1970-es és az 1980-as években kezdtek tudomást venni Európában. A probléma meglétének és mértékének fokozatos feltárása időben egybeesett a férfiak és a nők közötti jogi (de jure) egyenlőség elvének elismerésével A feminista csoportok és a nem kormányzati szervezetek ösztönzésére 3, a probléma egyre szélesebb körben vált ismertté: a gyakorlati támogató intézkedések és a nyilvános kampányok kombinálása révén ezek a szervezetek elősegítették, hogy a nőkkel szembeni erőszak felszámolása felkerüljön a hatóságok napirendjére. 3. A kormányok és a nemzetközi szervezetek által hozott intézkedések a probléma egyetemes jellegét hangsúlyozták. Az Egyesült Nemzetek, az Európa Tanács, az Európai Unió és a legutóbbi időkben az olyan szervezetek, mint például az Európai Biztonság és Együttműködés Szervezete, mind széles körre alapozott szakpolitikákat és stratégiákat vezettek be. 4. Kiterjedt konzultációkat követően, az egyes kontinenseken tevékenykedő nőszervezetek koalíciói annak érdekében lobbiztak az Egyesült Nemzeteknek az emberi jogok témájában rendezett világkonferenciáján (Bécs, 1993 június), hogy a nemi indíttatású erőszakot formálisan is a nők emberi jogai alapvető megsértéseként ismerjék el. Ez az álláspont megerősítést nyert az ENSZ-nek a nőkről szóló negyedik világkonferenciáján (Peking, szeptember 4-15.) elfogadott Intézkedési Platformban, amely arra szólította fel a kormányokat, hogy integrált intézkedéseket hozzanak a nőkkel szembeni erőszak megakadályozása és felszámolása érdekében (lásd az Intézkedési Platform VI. D fejezetét). 5. Az Egyesült Nemzetek 1994-ben speciális rapportőrt nevezett ki a nőkkel szembeni erőszak, ennek okai és következményei témájában, akinek az volt a feladata, hogy a kérdést az egész világra kiterjedő módon dokumentálja és elemezze. Bizonyos régiókban már kötöttek nemzetközi egyezményeket a nőkkel szembeni erőszakkal kapcsolatosan, pl ben az Amerikaközi Egyezményt a nőkkel szembeni erőszak megelőzéséről, büntetéséről és felszámolásáról. 6. A nőkkel szembeni erőszak csak a legutóbbi időkben került előtérbe, és az e területen végzett kutatás és a megoldások keresése folyamatosan a figyelem középpontjában van az Európa Tanács legtöbb tagállamában. 2 Lásd a kronológiát az I. mellékletben. 3 Főként a területen végzett munkájukért érdemelnek köszönetet, mint például információs központok, az áldozatok számára menedékhelyek felállítása, stb. 14

15 B. A fő jellegzetességek: egyetemes, többoldalú probléma 7. A nőkkel szembeni erőszak olyan téma, amelyet ezidáig még nem tártak fel megfelelően. E kérdések felmerülése és a rájuk adott társadalmi válaszok nagy változatosságot mutatnak az Európa Tanács tagállamai körében. Néhány ország még csak a folyamat elején tart, míg mások már több mint két évtizedes tapasztalattal rendelkeznek az arra való törekvés során, hogy az erőszak felszámolásának új módjait dolgozzák ki. Az országok között eltérés mutatkozik atekintetben is, hogy az erőszak mely adott formái kerüljenek a jogi reform, a segítségnyújtás és a médiaérdeklődés középpontjába. 8. Továbbmenve, az erőszaknak van egy rejtett oldala is, ahogyan az a különböző országokban lefolytatott kutatásokból kitűnik, vagyis az erőszak valamennyi formájára nézve a bejelentett és feljegyzett esetek száma jelentősen alacsonyabb, mint a tényleges szám. 9. Az elkészített tanulmányok és az összegyűjtött adatok alapján, számos közös jellegzetesség mutatkozik. Az első a probléma egyetemes jellege: a nőkkel szembeni erőszak valamennyi országban és a társadalom valamennyi rétegében megtörténik. Minden életkorú, etnikai származású és vallású embert érint, tekintet nélkül foglalkozásukra vagy személyes körülményeikre, vagy arra, hogy egy adott nemzeti kisebbséghez tartoznak-e. 10. Az erőszak különböző formákban nyilvánulhat meg: szóbeli, fizikai, szexuális, pszichés, gazdasági vagy érzelmi formában. Elkövethető a családon belül, az egy háztartásban élők között, vagy a szélesebb értelemben vett közösségben. Bizonyos gazdasági problémák (amelyek munkanélküliséget vagy szegénységet idéznek elő), politikai válságok és fegyveres konfliktusok (amelyek jelentős migrációt váltanak ki) súlyosító hatással járhatnak, abban az értelemben, hogy a nők, akik gyakran találják magukat bizonytalan helyzetekben, válnak az elsődleges célponttá. 4 C. Jogalkotási eltérések az Európa Tanács tagállamai között 11. Jelentős jogalkotási eltérések mutatkoznak az Európa Tanács tagállamai között. Két példa, amely különleges hatást vált ki ezen a területen: az eljárások akkuzatórius vagy inkvizitórius jellegűek-e; és hogy van-e olyan alkotmány, amely védelemben részesíti az emberi jogokat. Az első eset inkább a jogi eljárást, nem pedig a joganyag formáját és tartalmát érinti. Az alkotmány vagy a hazai jog részét képező vagy nem képező nemzetközi kötelezettség megléte segít annak eldöntésében, hogy a nőkkel szembeni erőszakos cselekmények sértik-e vagy sem az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat. 12. A másik jelentős eltérés az, hogy bizonyos országok sajátos joganyagot, illetve jogi eljárást vezettek be, ezzel küldve világos üzenetet arról, hogy többé nem tolerálják a nőkkel szembeni erőszakot. 13. Bár még mindig korai lenne jogalkotási trendekről beszélni, a legfrissebb adatok új késztetést jeleznek a tagállamok részéről az erőszak felszámolása iránt; bizonyos országok olyan innovatív intézkedéseket vezetnek be, mint például a távoltartási végzések, amelyek 4 Az erőszak különböző formáira nézve lásd a II. mellékletet. 15

16 az elkövető számára megtiltják, hogy belépjen az áldozat otthonába, illetve más általa látogatott helyekre. 5 D. Az ajánlás gyökerei: az Európa Tanács munkája Az 1970-es évek végétől kezdve, az Európa Tanács és különösen a nők és a férfiak közötti egyenlőség elősegítésével foglalkozó első bizottsága számos kezdeményezést dolgozott ki annak érdekében, hogy elősegítsék a nőknek az erőszakkal szembeni védelmét. 15. Ajánlásokat dolgoztak ki az erőszak áldozatainak a jogsegélyhez, a számukra nyitva álló jogorvoslatokhoz és a büntető-eljárás során az őket megillető tisztelethez való jogáról. Hangsúlyozták a megelőzés és az oktatás szükségességét is. Egyéb felméréseket is végeztek és javaslatokat szövegeztek meg, 7 amelyek a nők és a férfiak közötti egyenlőséggel foglalkozó, Stratégiák a nőkkel szembeni erőszak felszámolásához a társadalomban: a média és egyéb eszközök címmel megrendezett 3. Európai Miniszteri Konferenciához vezettek (Róma, október ). A konferencián a miniszterek által elfogadott Nyilatkozat és Határozatok 8 annak az Intézkedési Tervnek a vázlatát tartalmazták, amely a későbbiek során bővítésre került. 16. Ezt a munkát folytatták és 1997-ben a nők és a férfiak közötti egyenlőséggel foglalkozó ellenőrző bizottság (CDEG) égisze alatt munkálkodó szakértői csoport véglegesítette a nőkkel szembeni erőszak felszámolására irányuló Intézkedési Tervet E terv alapján számos tevékenység került megszervezésre. Ezek főként konferenciák és kutatási szemináriumok formáját öltötték: Az Egyenlőség elősegítése: közös feladat a férfiak és a nők számára témájában tartatott szeminárium (Strasbourg, június ); 5 Lásd a 2001 januárjában kiadott Legislation in the member states of the European Council in the field of violernce against women című tanulmányt (document EG(2001)3 prov.). 6 Ez a fejezet röviden összegzi az Európa Tanács korábbi munkáját a nőkkel szembeni erőszak felszámolása terén. Meg kell jegyezni azonban, hogy nagy erőfeszítéseket tettek a nemi kizsákmányolási célú embercsempészet felszámolása érdekében is, amelyre ez a fejezet nem tér ki. Ezzel kapcsolatosan a további információkra nézve lásd a Miniszterek Bizottságának a tagállamokhoz intézett R (2000) 11. sz. ajánlását a nemi kizsákmányolási célú embercsempészettel szembeni fellépésről és az ehhez fűzött magyarázó jelentést, vagy lépjen kapcsolatba az Európa Tanács nők és férfiak közötti egyenlőség részlegével, Division Equality between Women and Men DG II, F Strasbourg Cedex, tel: (00) (33) ; fax: (00) (33) , ig az Európa Tanácsnak a nőkkel szembeni erőszak témájában végzett munkája az alábbi dokumentumokat produkálta: a nőkkel szembeni nemi indíttatású erőszakról szóló jelentés, írta Ms A. Snare, ismertették a 15. Kriminológiai Kutatási Szemináriumon (Strasbourg, november ) (PC-CRC 582) 2 rev); a családon belüli erőszakkal foglalkozó kollokvium eredményei: intézkedések a szociális területen (Strasbourg, november ); a Miniszterek Bizottságának a tagállamokhoz intézett R (90) 2. sz. ajánlása a családon belüli erőszakkal kapcsolatos szociális intézkedésekről (1990. január 15.); A nőkkel szembeni nemi indíttatású erőszak: hozzájárulás az ezen erőszak különböző formáinak felszámolására irányuló stratégiához az Európa Tanács tagállamaiban (EG(91)1); A Miniszterek Bizottságának közleménye a szisztematikus erőszakos közösülés gyakorlatáról Bosznia- Hercegovinában (1992. december 9.). 8 Dokumentum MEG-3(93)22. A további részleteket igénylő olvasók az Európa Tanácsnak írjanak, F Strasbourg, Cedex. 9 Dokumentum EG-S-VL (97) 1. Lásd még az intézkedési terv összegzését, dokumentum EG-S-VL (98) 1. 16

17 Információs fórum a Családon belüli erőszak felszámolása: fellépés és intézkedések témájában (Bukarest, november ); A Férfiak és a nőkkel szembeni erőszak témájában tartott szeminárium (Strasbourg, október 7-8.). 10 Az alábbi referencia dokumentumok is publikálásra kerültek: A nőkkel szembeni erőszak. Az Európa Tanács szövegeinek gyűjteménye 1995 óta (dokumentum EG (99) 14); Jogalkotás az Európa Tanács tagállamaiban a nőkkel szembeni erőszak terén dokumentum EG (2001) 3). 18. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének a nők és a férfiak esélyegyenlőségével foglalkozó bizottsága szintén megrendezett egy szemináriumot a Nőkkel szembeni erőszak: a családon belüli bántalmazástól a rabszolgaságig témájában (Bari, Olaszország, november 4-6.). Maga a Közgyűlés nemrégiben két szöveget fogadott el, ezek nevezetesen: 1540 (2000) ajánlás a nőkkel szembeni erőszakról Európában; 1212 (2000) ajánlás a fegyveres konfliktusok során elkövetett erőszakos közösülésről. E. Az ajánlás szerzői és megközelítésmódjuk 19. Ezek a tanulmányok azt mutatták, hogy az erőszak még mindig jelentős problémának és a nők jogai elősegítése és továbbfejlesztése útjában álló szívós akadálynak számít az Európa Tanács valamennyi tagállamában. A legutóbbi időkben megtett előrehaladás ellenére, a nemzeti és a nemzetközi jogi okmányok továbbra sem megfelelőek, míg a nőkkel szembeni erőszak még mindig áthatja a társadalom valamennyi rétegét. 20. Az Európa Tanács Miniszterek Bizottsága és a CDEG ennek megfelelően úgy vélte, hogy fontos a már elvégzett munkára építeni, mégpedig úgy, hogy irányelveket dolgoznak ki egy, az erőszak felszámolására irányuló átfogó rendszer bevezetéséhez. Ennek érdekében, a CDEG égisze alatt szakértői csoportot hoztak létre a nőknek és a fiatal lányoknak az erőszakkal szembeni védelmére (EG-S-FV). 11 Az EG-S-FV 9 szakértőből áll, akik az Európa Tanács különböző tagállamaiból származnak. 12 A szakértői csoport E szemináriumok eredményei az Európa Tanácsnál hozzáférhetők, Division Equality between Women and Men DG II, F Strasbourg Cedex, tel: (00) (33) ; fax: (00) (33) , 11 Az EG-S-FV feladatköre a következő volt: A CDEG, és különösen a nőkkel szembeni erőszak felszámolásával foglalkozó szakértői csoport (EG-S-VL) által az ezen a területen már elvégzett munka alapján, és szem előtt tartva a más nemzetközi intézmények, különösen az Egyesült Nemzetek speciális rapportőrje által végzett munkát és a nőkről szóló 4. Világkonferencia (Peking, szeptember 4-15.) Intézkedési Platformját, valamint a meglévő jogi szövegeket, a csoport a következőkért felelős: egy előkészítő tanulmány megszövegezése, különösen az EG-S-VL által összeállított Intézkedési Terv alapján, és figyelembe véve az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló Európai Egyezmény 3. cikkét, egy olyan ajánlás-tervezet megszövegezése, amely irányelveket tartalmaz a nőkkel és a fiatal lányokkal szembeni erőszak felszámolását célzó nemzeti joganyag kidolgozására nézve, különösen azáltal, hogy meghatározzák az erőszak különböző formáit, a meghozandó intézkedéseket, az áldozatok számára biztosítandó jogorvoslatokat és a Csoport által hasznosnak tekintett egyéb rendelkezéseket. 12 A Csoport az Európa Tanács különböző tagállamaiból érkező kilenc szakértőből állt, akiket a CDEG nevezett ki olyan módon, hogy biztosítsák az államok közötti tisztességes földrajzi megoszlást és a különböző jogrendszerek kiegyensúlyozott képviseletét. A tagoknak olyan személyeknek kellett lenniük, akik gyakorlattal rendelkeznek a nemzeti szintű jogszabály-előkészítés terén és ismeretekkel a nőkkel szembeni erőszak felszámolására nézve releváns jogi területeken (polgári jog, büntetőjog, stb.), vagy akik az e területen való jogalkotás vizsgálatáért felelős hazai bizottságokban szolgáltak. A Csoport tagjai a következő országokból 17

18 júniusában kezdte meg munkáját és feladatát júniusában fejezte be. Ez alatt az időszak alatt öt munkaértekezletet tartott. 21. A Csoport célja egy olyan jogi referencia-szöveg összeállítása volt, amelyet a kormányok alapként használhattak a nőkkel szembeni erőszak sikeres felszámolására irányuló jogalkotási munkájuk kiegészítéséhez, módosításához, kiigazításához vagy megszövegezéséhez. Feladata ellátása érdekében a Csoport tanulmányozta az Európa Tanács korábbi szövegeit és munkáját, az emberi jogok védelméről szóló Európai Egyezmény 3. cikkét és esetjogát, a vonatkozó nemzetközi szövegeket (különösen az ENSZ szövegeit) és a hatályos nemzeti joganyagokat. A csoport megpróbálta a lehető legtöbb dokumentációt összegyűjteni, beleértve a nemzeti jogszabályok és rendszerek olyan példáit is, amelyek már hatásosnak bizonyultak, és értékelésre kerültek. Mindez lehetővé tette a Csoport számára, hogy az egyes területeken optimális modelleket a legjobb előírások és gyakorlatok listáját dolgozza ki munkája alapjaként. Az ajánlás a tagok számára listát ad azokról az intézkedésekről, amelyek segíthetnek, hogy az áldozatok érdekeit a gyakorlatban megvédjék, biztosítsák jogaikat és megakadályozzák a nőkkel szembeni erőszak valamennyi formáját. 22. Ezek az intézkedések olyan iránymutatásokat tartalmaznak, amelyeket az államok döntésük szerint a nemzeti körülményeknek megfelelően alkalmazhatnak. II. Az ajánlással kapcsolatos észrevételek A. Az alkalmazás személyi hatálya: az érintett személyek meghatározása 23. A szerzők először az ajánlás hatályával foglalkoztak. Az erőszak férfi áldozatainak kérdését bizonyos államokban a nők által férfi áldozatokkal szemben elkövetett erőszak témájában lefolytatott tanulmányok alapján vizsgálták. 13 Annak a ténynek a tudatában, hogy statisztikai szempontból ezek az esetek még mindig kisebbséget alkotnak, és szem előtt tartva a rájuk bízott feladatkört (lásd 10. lábjegyzet), az ajánlás szerzői az erőszakkal érintett személyeket a következők szerint határozták meg. 24. Nők: Feladatkörüknek megfelelően, a szerzők úgy döntöttek, hogy a nőkkel szembeni erőszakra összpontosítanak. Az ajánlás a nőkkel szemben egész életük során, a születéstől érkeztek: Ausztria, Belgium, Franciaország, Izland, Olaszország, Románia, az Orosz Federáció, Spanyolország és Törökország. 13 A szerzők különösen azokat a jelentéseket vizsgálták, amelyek szerint,az elmúlt harminc évre nézve, az otthoni erőszakról folyó viták azt a tendenciát követik, hogy az agresszor szerepét a férfiakra, míg az áldozat szerepét a nőkre osztják, ami azt eredményezi, hogy napjainkban az Egyesült Királyságban a férfi áldozatok csekély figyelmet kapnak a kormányzati politikaformálók és a nagyközönség részéről egyaránt. E jelentések szerint több, mint negyvenöt otthont állítottak fel a bántalmazott nők és gyermekeik számára Angliában és Wales-ben, míg a férfiak számára egyetlen, az állam által finanszírozott létesítményt sem, akik sehova sem tudnak fordulni, még tájékoztatásért sem. Úgy tűnik, hogy az erőszak férfi áldozatainak nagy többsége úgy véli, hogy egészében véve a rendőrség és a szociális jóléti intézmények nem segítőkészek, sőt egyes esetekben egyenesen ellenségesek január 7-én a Channel 4 egyik műsora ( Dispatches ) riportot mutatott be száz férfiről, akik otthoni erőszakot szenvedtek el, és a riport feltárta, hogy e férfiak 25%-át nem pedig az őket megtámadó női partnert hogyan tartóztatta le a rendőrség, amikor segítséget kértek. A nők közül csak hetet tartóztattak le, és egyet sem ítéltek el. Lásd Home Office Research Study 191, Catriona Mirrles-Black: Domestic Violence: Findings from a new British Crime Survey self-completion questionnaire és John Archer: The physical aggression of women and men to their partners: A quantitive analysis, University of Centtral Lancashire, United Kingdom. 18

19 a halálig elkövetett erőszakkal foglalkozik, a lánygyermekeket is beleértve. Ezt a döntés több ok miatt hozták: a nőkkel szembeni erőszak sajátos jellegzetességei, amelyek megkülönböztetik az erőszak egyéb formáitól. A nőkkel szembeni erőszak az egyik nemnek a másik nem feletti dominanciája kifejeződése és ezt a társadalom sokkal gyakrabban tolerálja. A lányokkal szembeni erőszak gyakran az olyan kulturális vagy vallási tradíciók demonstrálása, amelyek ugyanazokat a modelleket reprodukálják; a CDEG feladatköre és kompetenciája, amely a nők jogaira és a nők és a férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó kérdésekkel kapcsolatos. 25. Ezen okok alapján döntöttek úgy a szerzők, hogy főként a nőkkel szembeni erőszakkal foglalkoznak anélkül azonban, hogy teljesen kizárnák a fiatal fiúkat, különösen a családon belüli erőszak esetében. Ezért a szöveg különböző részei azokra az intézkedésekre hivatkoznak, amelyek az erőszak áldozataivá vált gyermekeket célozzák Lányok/gyermekek: az ajánlás alapjául az ENSZ-nek a gyermekek jogairól szóló egyezményében megállapított meghatározás szolgál: 15 gyermeknek tekintendő minden, a tizennyolcadik életévét be nem töltött emberi lény, hacsak a gyermekre alkalmazandó jog alapján korábban el nem érte nagykorúságát. 27. A lányok ki vannak téve az erőszak minden olyan formájának, amelyet a nőkkel szemben követnek el. Napjainkban, úgy tűnik, még sérülékenyebbek, annak a ténynek tulajdoníthatóan, hogy állandó nyomás beleértve a szexuális jellegű nyomást is alatt vannak, hogy minél előbb felnőtté váljanak. Az erőszak bizonyos fajtái inkább a lányokhoz kapcsolódnak: kényszerházasságok és korai házasságok; vérfertőzés; nemi szervek megcsonkítása; más, fiatalok által elkövetett erőszak (bandák által elkövetett erőszakos közösülés). A vérfertőzést illetően, a szerzők beillesztették a család bármely tagja, valamint az olyan személyek által elkövetett cselekményeket, akik az áldozattal alkalmanként egy háztartásban laknak: a kifejezés alkalmazható bármely olyan felnőttre, aki visszaél hatalmával. 28. A lányokkal szemben elkövetett valamennyi erőszak komoly következményekkel jár a felnőttkorban, és gyakran megakadályozza, hogy az áldozattá vált lányok teljes és boldog életet éljenek. Hosszú ideig tartó utógondozást kell biztosítani, hogy a lányok feldolgozzák az őket ért bántalmazást. E kezelés költségeit a társadalomnak kell viselnie. 29. A szerzők munkájuk során tudomásul vették azt a tényt, hogy az erőszak a fiúkat is sújtja, akik a lányokhoz hasonlóan a családon belül, valamint a családon kívül elkövetett erőszak (erőszak az iskolában, pedofília, nemi kizsákmányolás, stb.) áldozatai vagy meg kell küzdeniük ezek következményeivel. 30. Az áldozatok: bár nincsen tipikus áldozati profil, felmérések 16 kimutatták, hogy a nők társadalmi hátterükre tekintet nélkül az erőszak valamennyi formájával találkoznak Ezekkel az intézkedésekkel a mellékletben főként a büntetőjoggal, polgári joggal és bírósági eljárással kapcsolatosan foglalkoznak: ezekben az esetekben a szöveg a védelmet kiterjeszti az erőszak valamennyi áldozatára, a nemre való tekintet nélkül. 15 Az ENSZ Közgyűlése a 44/25 (20/11/89) sz. határozatában elfogadta. 16 Lásd különösen a 2000-ben Franciaországban végzett Enveff felmérést, amelyre a Női Jogok Hivatala és a nők jogaival foglalkozó államtitkár adott megbízást az Institut national d études démographiques, no. 364, January 2001). 19

20 Az áldozatok esetében bármely erőszak hatást gyakorol fizikai, illetve mentális jóllétükre, és a bántalmazás egyes formái folyamatosak lehetnek, vagy egész életükön keresztül tarthatnak. Gyakorlatilag az áldozatok rendszeresen az erőszak és a visszaélés különböző formáinak kombinációival találják magukat szemben és, a gyermekkorban fizikai visszaélést elszenvedett nők esetében sokkal valószínűbb, hogy későbbi életük során is erőszakot szenvednek el Az elkövetők: az esetek elsöprő többségében a nők és a gyermekek bántalmazását férfiak követik el. Bár előfordulnak nők általi tettlegességek és bántalmazások is, és ezekkel is foglalkozni kell, a szerzők ügyeltek arra, hogy az e kisebbségben lévő esetek ne vonják el a figyelmet a központi kérdésről vagyis arról, hogy a nőkkel szembeni, a férfiak által elkövetett erőszak a legtöbb társadalomban helyi jelleggel feltalálható. A nemzetközi kutatások is kimutatták, hogy a nők sokkal valószínűbben tapasztalnak erőszakot az általuk ismert férfiak, különösen a rokonok és a partnerek részéről. Bizonyos esetekben azonban a kérdéses férfiak vagy csak ismerősök, vagy éppen idegenek A nőkkel szembeni erőszakot a kapcsolatok és a helyszínek széles körében követik el. A bántalmazás elkövetői: családtagok, jelenlegi és korábbi nemi partnerek, egyéb rokonok és barátok, ismerősök (beleértve a munkatársakat és az ügyfeleket is), különböző hatalmi helyzetben lévő személyek (beleértve a főnököket és feletteseket a hierarchiában, orvosokat, terapeutákat, gondozókat, vallási vezetőket, tanárokat, rendőrségi, katonai, intézményi személyzet tagjait) és idegenek. A tettlegességet általában egy támadó hajtja végre, de a több elkövető sem szokatlan. 33. Az állam: a szerzők úgy gondolták, hogy az állam kulcsszerepet játszik az erőszak felszámolásában, és hogy a kormányok feladata az erőszak iránti zéró tolerancia légkörének kialakítása, azáltal, hogy megfelelő intézkedéseket hoznak és intézményesítik a védelem és a megelőzés rendszerét. Ennek érdekében és az európai példák alapján, 20 az ajánlás számos olyan intézkedést határoz meg és kezdeményezést sugall, amelyek elfogadását és végrehajtását a tagállamok kormányai fontolóra vehetnék. 17 Az Enveff felmérés kimutatta, hogy az erőszak, különösen az otthoni erőszak, szorosan kapcsolódik az életkorhoz: a fiatal nők (20-24 évesek) kétszer gyakrabban szenvednek el erőszakot, mint az idősebb nők. 18 Ezek a nők ötször gyakrabban szenvednek el fizikai erőszakot (11% szemben a nem bántalmazott nők 2%- val) és négyszer gyakrabban szenvednek el nemi indíttatású erőszakot házastársuk részéről (4% szemben az 1%- kal). Forrás: Enveff felmérés. 19 Ez különösen a nők azon csoportjára vonatkozik, akik nem élnek együtt férfivel: pl. leszbikusok, rokkant nők vagy egyedül élő idősebb nők. 20 Ezek a figyelemreméltó példák a Hollandia által 1982-ben és 1990-ben kiadott kép politikai memorandum, amelyekben az emberi jogokkal foglalkoztak és a jogalkotást, a jogérvényesítést, a megelőző intézkedéseket, a kutatást és az áldozatok támogatását tárgyalták. Norvégiában 1993-ban számos intézkedési programot kezdeményeztek a nőkkel szembeni erőszak felszámolása érdekében, 1986-ban különös hivatkozással az otthoni erőszakra és ban a gyermekek nemi indíttatású bántalmazására. Az ír Igazságügyi Minisztérium független bizottságot állított fel az erőszakos bűncselekményeket bejelentő nőkre és lányokra vonatkozó jogi keretrendszer felülvizsgálata érdekében. Svájcban 1997-ben indították be az első, a nőkkel szembeni erőszakkal kapcsolatos ismeretek bővítésére irányuló országos kampányt. Franciaországban 2000-ben mélyreható felmérést végeztek (lásd a korábbi jegyzeteket) és 2001 januárjában megtartották a második országos konferenciát a nőkkel szembeni erőszak témájában. 20

Európa Tanács. Parlamenti Közgyűlés. 1582 (2002) 1 számú Ajánlás. Nők elleni családon belüli erőszak

Európa Tanács. Parlamenti Közgyűlés. 1582 (2002) 1 számú Ajánlás. Nők elleni családon belüli erőszak Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés 1582 (2002) 1 számú Ajánlás Nők elleni családon belüli erőszak 1. A családon belüli erőszak a nők elleni erőszak legelterjedtebb formája, melynek következményei az áldozatok

Részletesebben

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Bevezetés A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bántalmazása Európa és a világ minden országában létező probléma,

Részletesebben

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára. Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival. Betlen Anna-Pap Enikő

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára. Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival. Betlen Anna-Pap Enikő MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival Betlen Anna-Pap Enikő Húsz éve dolgozom bíróként, de az igazat megvallva én magam

Részletesebben

A Miniszteri Bizottság az Európa Tanács Alapszabálya 15.b Cikkében foglaltak alapján

A Miniszteri Bizottság az Európa Tanács Alapszabálya 15.b Cikkében foglaltak alapján EURÓPA TANÁCS MINISZTERI BIZOTTSÁG A Miniszteri Bizottság Rec(2002)5 számú Ajánlása a tagállamok számára a nők erőszakkal szembeni védelméről 1 (Elfogadta a Miniszteri Bizottság 2002. április 30. napján,

Részletesebben

A nők elleni erőszak felszámolása

A nők elleni erőszak felszámolása 2010.10.21. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 285 E/53 A nők elleni erőszak felszámolása P7_TA(2009)0098 Az Európai Parlament 2009. november 26-i állásfoglalása a nők elleni erőszak felszámolásáról (2010/C

Részletesebben

Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság

Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság tagja Budapest, 2012. December 11. Sokféle megközelítési

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

Ellenőrző mechanizmus. Az Európa Tanács Emberkereskedelem. Elleni Fellépéséről szóló Egyezménye

Ellenőrző mechanizmus. Az Európa Tanács Emberkereskedelem. Elleni Fellépéséről szóló Egyezménye Ellenőrző mechanizmus Az Európa Tanács Emberkereskedelem Elleni Fellépéséről szóló Egyezménye Mik az Egyezmény céljai? Az Európa Tanács Egyezménye az Emberkereskedelem Elleni Fellépésről 2008. február

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a társadalom érdekeit szolgáló büntetés végrehajtását.

Részletesebben

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól!

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól! KIK VAGYUNK? Az Amnesty International kormányoktól, pártoktól és egyházaktól független civil szervezet, amely világszerte 150 országban, több mint 3 millió taggal és aktivistáival küzd az emberi jogokért.

Részletesebben

A TANÁCS 2003/9/EK IRÁNYELVE (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról

A TANÁCS 2003/9/EK IRÁNYELVE (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról A TANÁCS 2003/9/EK IRÁNYELVE (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen

Részletesebben

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék Büntető Eljárásjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék Tamási Erzsébet A családon belüli erőszak

Részletesebben

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra;

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra; A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 2. sz. általános ajánlása: A rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni küzdelemben részt vevő szakosított nemzeti

Részletesebben

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2004. július 7. (OR. en) 11267/04 CORDROGUE 59 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: a Főtitkárság Címzett: a COREPER/Tanács Tárgy: Tervezet - Tanácsi állásfoglalás

Részletesebben

Egyezmény a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról

Egyezmény a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról Egyesült Nemzetek Szervezete CEDAW/C/HUN/CO/6 Egyezmény a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról 2007. augusztus 10. Eredeti: angol A nők elleni megkülönböztetés Harminckilencedik

Részletesebben

Az Európai Unió iránymutatásai a nők elleni erőszakról, valamint a nőkkel szembeni megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelemről

Az Európai Unió iránymutatásai a nők elleni erőszakról, valamint a nőkkel szembeni megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelemről Az Európai Unió iránymutatásai a nők elleni erőszakról, valamint a nőkkel szembeni megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelemről 1. Az iránymutatások célkitűzése A nők elleni erőszakról szóló

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog. Alkalmazási kör. 2013. tavasz

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog. Alkalmazási kör. 2013. tavasz Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog 2013. tavasz Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Nemzetközi jog tagolása a fegyveres konfliktusokkal kapcsolatban ius ad bellum (háborúhoz

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

A Rendőrség áldozatsegítő tevékenysége/tapasztalatok. Buczkó Erika r. alezredes ORFK Bűnmegelőzési Osztály

A Rendőrség áldozatsegítő tevékenysége/tapasztalatok. Buczkó Erika r. alezredes ORFK Bűnmegelőzési Osztály A Rendőrség áldozatsegítő tevékenysége/tapasztalatok Buczkó Erika r. alezredes ORFK Bűnmegelőzési Osztály A kezdetek. 1999: a kormány elkötelezi magát az áldozatok teljesebb körű védelme mellett (1074/1999.

Részletesebben

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében Katona Gergely Gyermekjóléti alapellátási főreferens Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

A családon belüli erőszak Dana Jason Bhavin S p r i n g 2 0 0 9 C O U N 6 5 3 3 C r i s i s Dr. Pace

A családon belüli erőszak Dana Jason Bhavin S p r i n g 2 0 0 9 C O U N 6 5 3 3 C r i s i s Dr. Pace A családon belüli erőszak Dana Jason Bhavin S p r i n g 2 0 0 9 C O U N 6 5 3 3 C r i s i s Dr. Pace A családon belüli erőszak nem kellene megtörténjen senkivel soha.kész! De megtörténik - és amikor megtörténik,

Részletesebben

A nők elleni erőszakról szó sincs a költségvetésben avagy pénzkérdés-e az Isztambuli Egyezmény ratifikálása?

A nők elleni erőszakról szó sincs a költségvetésben avagy pénzkérdés-e az Isztambuli Egyezmény ratifikálása? A nők elleni erőszakról szó sincs a költségvetésben avagy pénzkérdés-e az Isztambuli Egyezmény ratifikálása? Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség 2015. június A Civilek a költségvetésről projektet támogatja

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

Uwe CORSEPIUS, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Uwe CORSEPIUS, az Európai Unió Tanácsának főtitkára AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2013. december 2. (OR. en) 17228/13 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató Az átvétel dátuma: 2013. november 25. Címzett:

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

183. sz. Egyezmény. az anyaság védelméről (módosított)

183. sz. Egyezmény. az anyaság védelméről (módosított) 183. sz. Egyezmény az anyaság védelméről (módosított) A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfben, és amely 2000.

Részletesebben

2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről

2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről 2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről Az Új rend és szabadság programban megfogalmazott célok megvalósítása,

Részletesebben

A nők elleni erőszakról szó sincs a költségvetésben avagy pénzkérdés-e az Isztambuli Egyezmény ratifikálása?

A nők elleni erőszakról szó sincs a költségvetésben avagy pénzkérdés-e az Isztambuli Egyezmény ratifikálása? A nők elleni erőszakról szó sincs a költségvetésben avagy pénzkérdés-e az Isztambuli Egyezmény ratifikálása? Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség 2015. június A Civilek a költségvetésről projektet támogatja

Részletesebben

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 1

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 1 Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog 2014. tavasz Lattmann Tamás ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi jogi tanszék Nemzetközi jog tagolása a fegyveres konfliktusokkal kapcsolatban

Részletesebben

(Jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK

(Jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK 2011.4.15. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 101/1 I (Jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2011/36/EU IRÁNYELVE (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az

Részletesebben

A PHOENIX POLGÁRI TÁRSULÁS ALAPSZABÁLYA I.

A PHOENIX POLGÁRI TÁRSULÁS ALAPSZABÁLYA I. A PHOENIX POLGÁRI TÁRSULÁS ALAPSZABÁLYA I. cikkely Adatok 1. A szervezet neve: Phoenix Polgári Társulás 2. A szervezet székhelye: Pri Šajbách 14/A, 83106 Bratislava II. cikkely A szervezet küldetése, céljai

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe 1 1. A képzés célja A képzésen résztvevők jogi, szakmai és szolgálati ismeretinek aktualizálása, bővítése, valamint a szolgálati feladatok végrehajtásához kapcsolódó kompetenciák fejlesztése innovatív

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

A pszichiátriai betegek jogvédelme

A pszichiátriai betegek jogvédelme A pszichiátriai betegek jogvédelme Simon Zsuzsa szociálpolitikai szakértő TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A pszichiátria történeti gyökereit tekintve hatalmát és jogosítványait arra kapta, hogy a törvényt nem

Részletesebben

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe 1 1. A képzés célja A képzésen résztvevők jogi, szakmai és szolgálati ismeretinek aktualizálása, bővítése, valamint a szolgálati feladatok végrehajtásához kapcsolódó kompetenciák fejlesztése innovatív

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe 1 2 1. A képzés célja A képzésen résztvevők jogi, szakmai és szolgálati ismeretinek aktualizálása, bővítése, valamint a szolgálati feladatok végrehajtásához kapcsolódó kompetenciák fejlesztése innovatív

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

Bírónők Egyesületének 2012. november 27. napján a családon belüli erőszak tárgyában tartott konferencián elhangzott előadás

Bírónők Egyesületének 2012. november 27. napján a családon belüli erőszak tárgyában tartott konferencián elhangzott előadás Bírónők Egyesületének 2012. november 27. napján a családon belüli erőszak tárgyában tartott konferencián elhangzott előadás A családon belüli, vagy úgynevezett otthoni erőszak (violence in the family,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A KERET Koalíció tevékenységei 2010-2012-ben: áttekintés ----------------------------------------

A KERET Koalíció tevékenységei 2010-2012-ben: áttekintés ---------------------------------------- A KERET Koalíció tevékenységei 2010-2012-ben: áttekintés ---------------------------------------- Gárdos Tódor (Amnesty International Magyarország) és Sáfrány Réka (MONA Alapítvány) Segítségnyújtás a szexuális

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

A szakmai követelménymodul tartalma:

A szakmai követelménymodul tartalma: Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe 1 1. A képzés célja A képzésen résztvevők jogi, szakmai és szolgálati ismeretinek aktualizálása, bővítése, valamint a szolgálati feladatok végrehajtásához kapcsolódó kompetenciák fejlesztése innovatív

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között;

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között; BGBl. III - Ausgegeben am 18. April 2008 - Nr. 42 1 von 5 MEGÁLLAPODÁS az Osztrák Köztársaság Kormánya, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között Dolga Vason Rendészeti Együttműködési

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Belső Biztonsági Alap 2014-2020

Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Rendőri együttműködés, válságkezelés Alföldy Csilla r. őrnagy Támogatás-koordinációs Főosztály Belügyminisztérium 2014. június 19. 1 Jogi háttér AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS

Részletesebben

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG 2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG EU SVÁJCI VEGYES BIZOTTSÁG 1/2006 HATÁROZATA (2006. július 6.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai és másrészről a Svájci Államszövetség

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA (2007/C 303/01) 2007.12.14. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja

Részletesebben

A gyermek jogainak előmozdítására és védelmére vonatkozó uniós iránymutatások

A gyermek jogainak előmozdítására és védelmére vonatkozó uniós iránymutatások A gyermek jogainak előmozdítására és védelmére vonatkozó uniós iránymutatások I. Bevezetés 1. A gyermek jogairól szóló egyezmény mind a mai napig a legszélesebb körben megerősített emberi jogi szerződés.

Részletesebben

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2010. október 5. (OR. en) 11217/10 SOC 428 HR 45 JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről

Részletesebben

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek

Részletesebben

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének d) pontjára,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének d) pontjára, 2014.6.27. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 189/93 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 656/2014/EU RENDELETE (2014. május 15.) az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE 1. verzió A Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 10. függelék 3. melléklet A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

Részletesebben

G y e r m e k e i n k

G y e r m e k e i n k G y e r m e k e i n k védelmében delmében A jegyzői i gyámhat mhatóság g feladat és hatásk sköre Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 149/1997.(IX.10.)

Részletesebben

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Jogi segítségnyújtás Hatáskörrel rendelkező szerv: VEMKH Igazságügyi Szolgálat Jogi Segítségnyújtó

Részletesebben

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015.

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendészeti Szabályzat 3. sz. melléklete Hatályba lépett: 2015. A szabályzat hatálya Kiterjed a Javítóintézet minden dolgozójára, és növendékére.

Részletesebben

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN 1998. július elsejétõl új egészségügyi törvény szabályozza a betegjogokat. Fõbb rendelkezései meghatározzák, milyen jogok illetnek meg minket a gyógykezelésünk

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

114. sz. Egyezmény. a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól

114. sz. Egyezmény. a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól 114. sz. Egyezmény a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe,

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

L 348/98 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.12.24.

L 348/98 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.12.24. L 348/98 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.12.24. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/115/EK IRÁNYELVE (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK RENDELETE. (2008. június 17.)

RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK RENDELETE. (2008. június 17.) 2008.7.4. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 177/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 9. sz. általános ajánlása: az antiszemitizmus elleni küzdelemről *

A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 9. sz. általános ajánlása: az antiszemitizmus elleni küzdelemről * A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 9. sz. általános ajánlása: az antiszemitizmus elleni küzdelemről * A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI), tekintetbe véve az

Részletesebben

Szent István Egyetem Gödöllő

Szent István Egyetem Gödöllő Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 5/B. melléklete A HALLGATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK ÉS KÖTELESSÉGEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJE Gödöllő, 2006. augusztus 1.

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről

Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről Jogforrások egymáshoz való viszonya A Törvények Alkotmány Nemzetközi egyezmények Közoktatási törvény dr. Jásper András előadása Rendeletek

Részletesebben

A társadalmi kirekesztés elleni közösségi akcióprogram *

A társadalmi kirekesztés elleni közösségi akcióprogram * DOKUMENTUM A társadalmi kirekesztés elleni közösségi akcióprogram * Az Európa Parlament és az Európai Unió Tanácsa, az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés, különös tekintettel a 137(2) cikk második

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Petíciós Bizottság 18.7.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Riccarda Nissen és Angelika Dahlin, német állampolgárok által a Netzwerk Rafael e.v. és a Terre des Femmes

Részletesebben

Számadó Tamás Gazdasági Versenyhivatal, Bírósági képviseleti Iroda vezetője

Számadó Tamás Gazdasági Versenyhivatal, Bírósági képviseleti Iroda vezetője Az üzleti titok védelme a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával és felfedésével szembeni védelemről szóló irányelv tervezete Számadó

Részletesebben

1999.08.13. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 213. szám

1999.08.13. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 213. szám AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1999. július 12-i 1784/1999/EK RENDELETE az Európai Szociális Alapról * AZ EURÓPAI PARLAMENT, AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS 1

EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS 1 EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS 1 Ezt az elfogatóparancsot az illetékes igazságügyi hatóság bocsátotta ki. Kérem, hogy az alább megnevezett személyt büntetőeljárás lefolytatása vagy szabadságvesztés-büntetés,

Részletesebben