Alapítók önkéntes elhatározása alapján jönnek létre, tagjaik általában önkéntesként dolgoznak.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Alapítók önkéntes elhatározása alapján jönnek létre, tagjaik általában önkéntesként dolgoznak."

Átírás

1 29. FEJEZET Civilek és az önkormányzatok Mit jelent civilnek lenni? Ha személyrıl van szó, könnyebb a válasz: odaadást, szolgálatot, önzetlenséget és önkéntességet, függetlenséget és bátorságot-azt a bizonyos civil kurázsit, amit akkor emlegetünk, ha valaki kiáll egy ügy mellett mellettünk, és tesz is értünk és másokért. A civil szervezıdések leírása ennél differenciáltabb, ezért többféle megközelítést is találunk. Az európai hagyományok szerint, az un. nonprofit szektorba azok a nem kormányzati szervezetek -NGO-k, tartoznak, amelyek Nem profitorientáltak, és bár esetenként jövedelemtermelı tevékenységet folytatnak, az abból származó jövedelmet nem osztják szét tagjaik között, hanem a szervezet alaptevékenységére fordítják. Alapítók önkéntes elhatározása alapján jönnek létre, tagjaik általában önkéntesként dolgoznak. Alapdokumentumaikban meghatározzák küldetésüket, céljaikat, önigazgató mőködésük alapelveit. Tevékenységük egésze átlátható, és pénzügyileg elszámoltatható, adományozóik és tagjaik számára. Függetlenek, és Közcélú mőködésük középpontjában az emberek, azok egyes csoportjai, vagy a társadalom helyzetének javítása áll. Magyarországon a nonprofit szektor lásd még harmadik szektor, stb. mindenekelıtt a nem állami szervezetek győjtıfogalma. Ekként némiképp szőkebb a civil társadalomnál, mert az tartalmazza az állampolgárok jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezeteit is. Idesoroljuk viszont a közalapítványt, a köztestületet, és a közhasznú társaságot, amelyek nem állampolgárok kezdeményezésére jöttek létre, ennyiben viszont tágabb annál. 843

2 Hogyan értelmezik a civil világot Európában? Az EU joganyag úgy fogalmaz (Thomas, R. 2002), hogy a civil szervezetek alapvetı fontosságúak az állampolgárok részvételére építı demokrácia európai modelljének megteremtésében. Ezek a szervezetek adnak lehetıséget arra, hogy tagjaik aktívan kifejezzék a gazdasági és szociális fejlıdéssel kapcsolatos elkötelezettségüket, helyi, országos és nemzetközi szeinten egyaránt. Az Unió intézményrendszere és a civilek között az Európai Szociális Bizottság tölt be híd szerepet. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság definíciója szerint a civil társadalom azoknak a szervezeti struktúráknak az összessége, amelyek általános érdekek alapján fogalmazzák meg céljaikat és felelısségüket, és egyben közvetítı szerepet játszanak a hatóságok és az állampolgárok között. Ebbe a koncepcióba beletartozik minden, gazdasági, szociális és foglalkoztatási szervezet, mint a szervezett civil társadalom és önkormányzás alapvetı eleme, amelyek segítenek bizonyos a kollektív javak iskoláztatás, egészség, jogvédelem elérésében. A civilek elsı Európai Konvenciója 1999 októberében a már említett szerepkészletet kibıvítve úgy fogalmazott, hogy a civileknek fontos feladata a résztvevı demokrácia keretei között a demokratikus közbeszéd fórumainak megteremtése, amely lehetıséget ad a politika formálására, megvalósítására, a parlamanten kívüli demoktratikus struktúrák, s ezzel együtt a bizalom erısítésére. A 2000-ben elfogadott Nizzai Szerzıdés megerısítette a bizottságok szerepét, külön hangsúlyozva az elıbb felsorolt civil szerepek feltételeinek megteremtését a csatlakozó országokban. A koppenhágai kritériumrendszer az EU tagság feltételeként említette a demokratikus intézményrendszer stabilitását, a jogállam meglétét, az általános emberi jogok és a kisebbségek védelmét. A civil partnerség és vele a szervezetek bevonása a Nemzeti Fejlesztési Terv és más dokumentumok tervezési és értékelési folyamatába, így vált a csatlakozási folyamat elemévé. 844

3 Milyen formákban találkozunk civil szervezetekkel az önkormányzatnál? Szervezeti és jogi megközelítésben egyesületek, azaz személyegyesülések, alapítványok, azaz célra rendelt vagyont mőködtetı szervezetetek, közalapítványok, közhasznú társaságok azaz közcélú vállalkozó szervezetek és köztestületek formájában. Az egyesületek az állampolgárok önszervezıdése nyomán létrejött személyegyesülések, tehát tagsággal rendelkeznek. Jóllehet célszerinti tevékenységük nem lehet a gazdálkodás, az érdekvédelem és képviselet mellett többnyire szolgáltatások nyújtására jönnek létre. A kedvezményezettek többnyire maguk a tagok, akik számára valamilyen szükséglet így válik kielégíthetıvé, vagy kisebb ráfordítással elérhetıvé. A jól menedzselt egyesületek tevékenysége egy idı után túlnyúlik mind tagságán, mind korábbi földrajzi hatókörén, és ezzel képviseleti és érdekvédelmi lehetıségei is bıvülnek. (A Nagycsaládosok Országos Egyesülete, amely behálózza az országot, már megteremtette az Otthon segítünk elnevezéső, speciális szolgáltató alapítványát, és létrehozta a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségét.) Az alapítványok valamilyen közérdekő cél megvalósítására jönnek létre, egy erre rendelt vagyon végleges átengedésével. Az alapítás mozzanatától az alapító jogai az átengedett vagyonnal kapcsolatban megszőnnek, és törvényi garanciák biztosítják, hogy a mőködésre se lehessen döntı befolyással. A tevékenység forrása többnyire a vagyon növekménye, ritkábban maga a vagyon. Ha az alapítvány betöltötte hivatását, vagy más okból megszőnik, a vagyonát, más, hasonló közérdekő célú alapítványnak kell átadni. A közhasznú alapítványok esetén törvényi garanciák a célrendszer taxatív felsorolása, a vállalkozási tevékenység korlátozása, a gazdálkodás átláthatóságának és elszámoltathatóságának kritériumai, stb. gondoskodnak arról, hogy a státusszal járó elınyök állami források jobb elérhetısége, általában jobb pályázati feltételek valóban érvényesüljenek. Ez nem minden esetben jelent garanciát a felelıs vagyoni döntésekre is. A magáncégek és közszolgáltatók pótlólagos jövedelemszerzésre létrehozott alapítványai ahol nemritkán látványos vagyonfelélés történik vagyongyarapítás helyett, esetenként kikezdik a civil szektor eme tradicionális intézményének a megítélését, és újabb garanciákat, jogszabály módosítást sürgetnek. 845

4 A közalapítvány létrehozója csak az Országgyőlés, a kormány, illetve települési önkormányzati testület lehet. Szolgáltatásai nagyobb társadalmi csoportok szükségleteit vagy fontos állami feladatok megvalósítását célozzák. Költségvetésük az állami költségvetés, az államháztartás része. Elnevezése mellett legfeljebb kiemelten fontos céljai alapján szerepel a civilek között. A meghatározóan állami források sorsának követhetıségét speciális garanciák független ellenırzı szervezet, a gazdálkodás adatainak nyilvánosságra hozása, stb. védik. Így megszőnése esetén a megmaradt vagyon az alapítóé lesz, amit köteles közcélra fordítani. Az alapító beleszólhat a kezelı testület tagjainak összetételébe. A közhasznú társaság átmenet a közérdekő és a piaci szolgáltató intézmények között. Létrejöttét a Polgári Törvénykönyv szabályozza, céljait, garanciáit a közhasznú törvénybıl, tevékenységeit, mőködési szabályait a társasági törvénybıl eredezteti. Közcélú és üzletszerő gazdasági tevékenységet végez, nyereségét nem oszthatja fel, hanem visszaforgatja az alaptevékenységbe.a évi IV. Törvény júniusi életbelépésétıl további kht-k nem létesíthetık, a meglévıknek 2009-tıl át kell alakulniuk. Bár a köztestületek nem klasszikus civil szervezeteknek, mégis rendelkeznek a rájuk vonatkozó szabályozás kellékeivel, így a vállalkozási tilalmával is. Nálunk a legismertebb köztestületek a kamarák, illetve az MTA. Ezek a szervezetek úgynevezett kényszeregyesülések, amelyek létrehozásáról, tagsággal járó követelményekrıl törvény rendelkezik. A tagsági viszony a kamarai törvény megszületésekor kötelezı volt, ma már szabadon választott. A legfontosabb szervezeti eltérés, hogy tagságukhoz kapcsolódó közfeladataik mellett idınként felügyeleti és hatósági jogot is gyakorolnak. Funkciókat tekintve a civilek a javak újraelosztásában, humán szolgáltatásban az állammal együtt, annak tevékenységét kiegészítve, az érdekek feltárásában és artikulálásában önállóan, párbeszédet kezdeményezve, más esetekben viszont (bedolgozva, személyes és csoportos szolgáltatásokkal) az üzleti és magánszférához kapcsolódva végzik tevékenységüket. Értékrendjük alapján egyfelıl a magas fokú szakmai öntudat jellemzi ıket, másfelıl az öntevékenység, önsegítés, szolidaritás, a jog- és érdekvédelem megtestesítıi. 846

5 Bizonyos hasonlóságok ellenére, mi az, ami nem tartozik ebbe a körbe? Érdekképviseleti funkcióik ellenére nem tartoznak ide a politikai pártok, mivel céljuk a közhatalom megszerzése és a kormányzás. Segítı, altruista tevékenységük ellenére az egyházak, mivel a világi nonprofitokra vonatkozó szabályozás rájuk nem érvényes. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, ahol néhány közös sajátosság ellenére a profit szétosztása megengedett. A munkaadói és munkavállalói szervezetek érdekképviseleti, az önkormányzatok népképviseleti funkció gyakorlásának vannak civil elemei, mégsem soroljuk a szektorhoz egyiket sem. Mi történt eddig a szabályozásban, ami segít a mostani helyzet, problémák megértésében? A nyolcvanas évek mozgalmi fellendülése után a szektor újjászületésének kitüntetett eseménye volt az egyesülési jogról szóló évi II. törvény megszületése. A kilencvenes évek elején szektor újjászervezıdésében sok volt a spontán, értéktartalmát, intézményesültségét és gazdasági hátterét tekintve bizonytalan elem. A mennyiségi felfutás eredményét nem volt könnyő egységes minıségi mutatókkal leírni. A mára több tízezres nagyságrend és az elért eredmények megteremtették a civil szektor elismerésének feltételeit. A szektor öt, kis túlzással szólva alaptörvénye a következı sorrendben született: 1. Az évi 11. rendelet a Polgári Törvénykönyv (1959.évi IV. törvény) VI. fejezetébe külön pontot iktatott be az alapítványról, amely addig csak un. közérdekő kötelezettségvállalásként létezett. 2. Az II. törvény garantálta az egyesülési jogot. 3. Az 1993.évi XCII. törvény, amely a közalapítványt, a köztestületet és a közhasznú társaságot illesztett a Polgári Törvénykönyvbe. 847

6 Az 1996.évi CXXVI., un. 1%-os törvény, amely lehetıséget adott a személyi jövedelemadó 1%-nak az adózó rendelkezése szerinti felhasználására, elıször a civileknek, egy módosítás révén az egyházaknak is. 5. A évi CLVI. Törvény, amely tevékenységi alapon különböztetve meghatározta a közhasznú és kiemelkedıen közhasznú szervezetek jogállását. 6. A 2006.évi IV. Törvény 2007 júliusától lehetıvé teszi a non- profit társaságokközkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelısségő társaság, részvénytársaság létrehozását, azzal a kikötéssel, hogy azok vállalkozási tevékenységet csak alapítói céljainknak alárendelten, azokat nem veszélyeztetve végezhetnek. A következıkben összefoglaljuk ezek alapításának legfontosabb szabályait. A közkereseti társaság A közkereseti társaság olyan vállalkozási forma, amelyben a társaság tagjai korlátlan és egyetemleges felelısséggel, közösen végeznek üzletszerő gazdasági tevékenységet, és rendelkezésre bocsátják az annak megkezdéséhez szükséges vagyont (készpénzt, apportot vagy vagyoni értékő jogot). A közkereseti társaság (kkt) a legegyszerőbb társasági formák közé tartozik. Jellemzıje, hogy a tagokhoz szorosan kötıdı személyegyesítı alakulat, amely nem rendelkezik jogi személyiséggel. De szerzıdést köthet, tulajdont szerezhet, és perelhetı. E formát akkor szokták választani, ha egy többek által közösen végzett tevékenységhez a vállalkozók kevés tıkével rendelkeznek, illetve a vállalkozás nem kifejezetten tıkeigényes (tanácsadó, közvetítı, képzı-átképzı, információ- és egyéb szolgáltató tevékenység). Ha egy kht. szerzıdéses partnerünk, a kötelezı tıkeminimum hiánya miatt célszerő más biztosítékot - kezességet, vagy zálogjogot kikötni, bankgaranciát kérni. A kkt-ban a tagok általában személyesen is közremőködnek. Ez egyrészt azt jelenti, hogy elvégzik a társaság tevékenységi körébe tartozó feladatokat, másrészt azt, hogy a társaság üzletvezetését és képviseletét csak a tagok láthatják el. Az üzletvezetı jogosult dönteni a társaság olyan ügyeiben, mint pl. üzleti és pénzügyi terv meghatározása, a gazdálkodási stratégia kijelölése, az operatív gazdasági döntések meghozatala a munka megszervezése stb. A képviselı a társaság nevében jogokat és kötelezettségeket szerez, például szerzıdéseket köt. Üzletvezetésre és képviseletre csak tag, fıszabályként valamennyi tag jogosult. A törvény ellenırzési jogot biztosít azoknak, akik üzletvezetıi, vagy képviselıi jogot nem gyakorolnak. A társaság ügyeiben a tagok általában szótöbbséggel döntenek, de a törvény egyes esetekben háromnegyedes minısített többséget, vagy egyhangú döntést is elıír. A társasági szerzıdésben a tagok is megállapíthatnak olyan eseteket, ahol minısített többséggel, vagy egyhangúan kell dönteni. A betéti társaság A betéti társaság (bt.) tagjai vállalják, hogy közösen üzletszerő gazdasági tevékenységet folytatnak. A társasági vagyonnal nem fedezett tevékenységekre legalább egy tag, a beltag

7 felelıssége a hitelezık felé korlátlan, több beltag esetén egyetemleges; a kültag csak a vagyoni betét rendelkezésre bocsátására köteles, a társaság kötelezettségeiért - nem, csak a törvényben felsorolt csalárd magatartás, és meghatározott visszaélések esetén - felel. Megszőnt a cégnévben szereplı kültag korábbi korlátlan és egyetemleges felelıssége. A bt vagyonát - ami lehet készpénz, apport és vagyoni értékő jog - a tagoknak kell a társaság rendelkezésére bocsátani. A társaságban a személyes közremőködés általában a beltag feladata, de a törvény lehetıvé teszi a kültag számára is, hogy részt vegyen a társasági tevékenységben, sıt a július 1. után alapított bt társasági szerzıdésében a kültag számára is biztosíthat képviseleti jogot. A régi szabályok szerint a kültag ellenırizheti az üzletvezetést, információt, s az iratokba való betekintést kérhet, továbbá tiltakozhat az üzletvezetésre és képviseletre kijelölt beltag tervezett intézkedése ellen, ha ezeket a társaságra nézve veszélyesnek ítéli. A betéti társaság döntési mechanizmusa szerint a tagsági jogaikat a tagok győlésen, azon kívül írásbeli, vagy más bizonyítható szavazás útján gyakorolhatják. A törvény meghatározza azoknak a döntéseknek a körét, amikor a tagok győlésének minısített (háromnegyedes) többséggel, vagy éppen egyhangúlag kell állást foglalni. Lehetıség van azonban arra is, hogy a társasági szerzıdés is rendelkezzen az egyhangú vagy minısített többségő döntési esetkörökrıl. A korlátolt felelısségő társaság A korlátolt felelısségő társaság olyan egyszemélyes, vagy többek közremőködésével alakított, jogi személyiséggel rendelkezı gazdasági társaság, amely elıre meghatározott összegő törzsbetétekbıl álló törzstıkével (jegyzett tıkével) jöhet létre. A tagok a társaság tartozásaiért nem felelnek, kockázatuk az általuk teljesített törzsbetét mértékéig korlátozott. A társaság a hitelezık felé korlátlanul, a teljes vagyonával felel. A kft az egyik legnépszerőbb társasági forma, amelynek sajátos fogalomrendszere a következı. A törzstıke a társaság vagyona, amely a tagok által rendelkezésre bocsátott törzsbetétek összességébıl áll. A törzsbetét az egyes tagok által a társaság rendelkezésére bocsátott vagyon. A törzstıke tehát a társaságé, a törzsbetét az egyes tagoké. A törvény elıírja a törzstıke legkisebb mértékét, ami a hatályos szabályok szerint hárommillió forint. Az új szabályozás megszüntette a kötelezı készpénzbeviteli arányt; a kft tehát apporttal is alapítható. A törzsbetét a tag vagyoni hozzájárulásának mértékét határozza meg. Minden tagnak egy különbözı nagyságú - törzsbetétje lehet, amelynek minimuma Ft A társaság bejegyzését követıen a tagok jogait és a társaságból ıket megilletı vagyoni hányadot az üzletrész testesíti meg. A törzsbetét egy számszerően meghatározható nominális érték pl Ft. Az üzletrész egy részarány, tehát egy hárommillió forint törzstıkéjő kft-ben a Ft törzsbetéten alapuló üzletrész 10%-ot testesít meg. Ez a 10 % azonban érhet többet és kevesebbet is, mint forint. Ha ugyanis a társaságnak a gazdasági tevékenység eredményeként nı a vagyona, a tagokat a gyarapodás eredménye is megilleti, mégpedig olyan arányban, amilyen arányban a törzsbetét a törzstıkéhez viszonyul. Ezért egy növekvı vagyonú kft üzletrészét sokkal több pénzért lehet eladni, mint a befizetett törzsbetét. Ha egy kft-nek 3 millió a törzstıkéje, de 6 millió a vagyona, akkor a százezer forintos üzletrész kétszázezer forintot ér. Mindez fordítva is igaz. Ha a kft a törzstıkéje a felére csökkent, akkor a tag vagyoni hányada a társaságban nem a törzsbetét nagyságával azonos, hanem annak pontosan a fele lesz. Az üzletrész a tag jogainak is foglalata, ha egy tag az üzletrészét eladja, a vevı az eladó jogaiba lép. A jogok és a kötelezettségek a vagyonhoz kapcsolódnak, a vagyoni hozzájárulás alapján kell 849

8 felosztani a tagok között a nyereséget (és egyes esetben a veszteséget is). Lehetıség van arra is, hogy a társasági szerzıdés azonos vagyoni hozzájárulás mellett eltérı elsıbbségi jogokat - több szavazatot, osztalékot stb. - adjon, s ezzel ismerje el, ha egy tag széleskörő piaci ismerete és kiterjedt üzleti kapcsolatrendszere révén nagyobb mértékben járult hozzá a nyereségszerzı tevékenységhez. Vagy más példával élve: ha az egyik tag speciális szakismerettel rendelkezik, akkor indokolt lehet e szakkérdésekben nagyobb döntési lehetıséget, azaz nagyobb szavazatot biztosítani számára. A kft tagja a társaság fennállása alatt a teljesített vagyoni szolgáltatást nem követelheti vissza. Ez a szigorú szabály alapvetıen piacvédelmi okokra vezethetı vissza. A tagok felelıssége korlátozott, a hitelezık fedezete csak a társasági vagyon. Ha a tagok kiválásuk során széthordhatnák a társaságot, ez a hitelezıket károsítaná. Ezért ha a tag a társaságba befektetett vagyonát vissza akarja nyerni, akkor ezt csak úgy érheti el, hogy az üzletrészét eladja. Ebben az esetben a társaság többi tagját, és magát a társaságot is elıvásárlási jog illeti meg. Az elıvásárlási jog szabályozásával a törvényalkotó biztosítani tudja a kft bizalmi jellegét, azt, hogy ne kerüljön a társaságba olyan idegen, akit a tagok nem fogadnának szívesen. A kft - mivel jogi személy - differenciált belsı szervezettel rendelkezik. A taggyőlés a társaság legfıbb szerve, a tulajdonosok (tagok) összességébıl áll. A törvény meghatározza a taggyőlés kizárólagos hatáskörét, ilyenek: a nyereség felosztása, a törzstıke felemelése, leszállítása, pótbefizetés elrendelése; szervezeti, személyi kérdések: pl. ügyvezetı, felügyelı bizottság, könyvvizsgáló megválasztása; a tagi viszonyokat érintı kérdések, mint a tag kizárásának kezdeményezése, üzletrész bevonása, felosztása; a társasági szerzıdés módosítása, a társaság megszőnése. A taggyőlés mőködési rendjét a törvény ugyancsak szabályozza. A kft képviselı szerve, aki az operatív feladatokat, a könyvvezetést és az ügyvitel irányítását ellátja: az ügyvezetı. A társaságnak lehet több ügyvezetıje is. A kft-ben mőködhet felügyelı bizottság (fb) is. Az f. a tulajdonosok szerve, a tulajdonosok érdekében mőködik, és alapvetı feladata, hogy az ügyvezetést ellenırizze. Az egyszemélyes kft-ben, és ha a vagyon a törvényben meghatározott nagyságot eléri, könyvvizsgálót is kell választani. A könyvvizsgáló alapvetı feladata, hogy biztosítsa a társaság számviteli törvénynek megfelelı mőködését. A részvénytársaság Amíg a korlátolt felelısségő társaság a kis- és középvállalkozások szervezete, a részvénytársaság a nagyszervezetek jogi formája. A részvénytársaság vagyona az alaptıke, amely a részvények összességébıl áll. A tag (részvényes) felelıssége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének, vagy kibocsátási értékének megfelelı összeg fizetésére szól. A részvény tagsági jogokat megtestesítı értékpapír. Az értékpapír egy olyan okirat, amely a benne foglalt jogot testesíti meg. Ez azt jelenti, hogy a követelés és a papír olyan szorosan összefonódik, hogy a papír nélkül nem lehet az értékpapírból folyó követelést érvényesíteni. Az értékpapír további sajátossága, hogy az értékpapír birtokosának nem kell bizonyítani, hogy neki ténylegesen joga van a papírban foglalt követelésre. A papír birtoklása egyben a jogosultságok fennállását is jelenti. Az értékpapír felmutatóját sem több, sem kevesebb jog nem illeti meg, mint ami a papírban benne van. Mivel az értékpapír a jogokat testesíti meg, alaki követelményei igen szigorúak. Ha egy tartalmi elem - pl. a kiállítás helye - hiányzik az okiratról, azt már nem lehet értékpapírnak 850

9 tekinteni, következésképpen az okirathoz nem főzıdnek az értékpapír joghatásai. Az értékpapír többféle jogot testesíthet meg, például: - pénzkövetelést (váltó, csekk, kötvény), - árura szóló követelést (közraktári jegy, hajós rakjegy), - tagsági jogot (részvény). Az azonos jogokat megtestesítı részvények egy részvényfajtát képeznek. A részvénytársaság az alapszabályban különbözı részvényfajtákat létesíthet, ezzel az egyes részvényesek között különbséget tesz. Az rt. nagy szervezet, amely általában több ezer részvénnyel és részvényessel rendelkezik. Ebbıl következıen a törvény mennyiségi korlátok közé szorítja egyrészt a részvényfajtákat, másrészt pedig az egy részvényfajtán belül kibocsátható részvény mennyiséget. A részvények típusa lehet névre szóló és bemutatóra szóló. A névre szóló részvényen fel kell tüntetni a részvényes nevét. A részvény átruházásakor a részvényre rá kell írni az új tulajdonos nevét, és az átruházást be kell jelenteni a részvénytársaságnak is. A törvény különbséget tesz zártkörően és nyilvánosan mőködı részvénytársaság között. Zártkörően mőködı részvénytársaság részvényei nem kerülnek nyilvános, azaz tızsdei forgalomba. Ezek általában a kisebb taglétszámú vállalatok. Így lehetıség van arra, hogy igazgatóság helyett vezérigazgató lássa el az operatív irányítás feladatait. Azt is megengedi a törvény, hogy a részvényesek közgyőlését az igazgatóság névre szóló meghívóval, a hirdetményi összehívás mellızésével hívja össze. A zártkörően mőködı részvénytársaság a korlátolt felelısségő társaság mőködési szabályaihoz közelít. A nyilvánosan mőködı tızsdei - részvénytársaságban általában nagyszámú részvényes van, akik nem ismerik egymást. Ez a sajátosság a mőködésre vonatkozó szervezeti szabályokban is megjelenik. A részvénytársaság legfıbb szerveként mőködı közgyőlés szigorú szabályok szerint mőködik. Nyilvánosan meg kell hirdetni az ülést, és közzé kell tenni a napirendi pontokat. Ha a közzétételt a részvénytársaság elmulasztotta, a kihagyott napirendet nem lehet megtárgyalni. Minden közgyőlési jegyzıkönyvet meg kell küldeni a Cégbíróságra, hogy az a törvényességi felügyeletét gyakorolni tudja. Részvénytársaság esetében kötelezı a felügyelı bizottság és a könyvvizsgáló megválasztása. A nyilvánosan mőködı részvénytársaság operatív szerve a testületi szervként mőködı igazgatóság, amely a társaság képviselı szerve. A nyilvánosan és zártkörően mőködı részvénytársaság létesítı okirata az alapszabály. Nyilvánosan mőködı részvénytársaság esetén az alapszabályról a közgyőlésnek kell szavaznia, s azt a részvényesek törvényben meghatározott hányadának el kell fogadnia. Ezzel lehetıvé vált az is, hogy az alapszabály ellen szavazó részvényesre is kiterjedjen az alapszabály rendelkezése, amennyiben az elfogadáshoz szükséges részvényesek azt megszavazták. Az eltelt idıben a 2003.évi L., a Nemzeti Civil Alapprogramról törvény gyakorlattá válását követhettük, amely a civilek önszervezıdésének gazdasági háttérfeltételeit igyekezett megteremteni azzal a céllal, hogy erısítse a civil társadalmat, a kormányzat és a civilek közötti partneri viszonyt és munkamegosztást az állami és önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében. 851

10 A jogalkotás az említett törvények mindegyikét revízió alá vette. A közhasznú szervezetekrıl szóló törvény módosításának szakmai elıkészítése már 2003-ban elkezdıdött, az un. üvegzseb törvény a közalapítványokat helyezte más megvilágításba. Mivel az alapítványok mőködését ma több jogszabály szabályozza, az érintettek legjobban egy mindenre kiterjedı, tevékenységet, mőködést, gazdasági aktivitást egymásra tekintettel kezelı nonprofit törvényt szeretnének. Mi változott, mi nem változott, mit kellene megváltoztatni? 1990-tıl a közhasznú szervezetekrıl szóló törvény megszületéséig tartott a mennyiségi fejlıdés idıszaka. Az ezredfordulóra a túl sok túl kicsi szervezet mellett megjelenik a nagyobb szervezetek koncentrációja. A szektor kezdettıl napjainkig fıváros és város centrikus. Alaptevékenységüket tekintve a szabadidıs tevékenységi dominanciáját felváltotta az oktatási, és egyéb, például egészségügyi, szociális, vagy humán-szolgáltatás. A szervezetek többsége erısen támogató és támogatásfüggı. Az állami támogatás mértéke a legutolsó idıkig messze elmaradt a nyugat-európában megszokott színvonaltól. Az állami támogatás mellett növekszik az úgynevezett célszerinti tevékenységbıl származó bevételek aránya. A bevételek koncentrációja mellett a támogatások belsı aránya kezdetektıl a nagyobb szervezetek és a nagyobb városok Budapest dominanciája mellett zajlik. Bár a szektor foglalkoztatottsága jelentısen, újraelosztási funkciója pedig sokszorosára bıvült, a szervezetek egy részének humánerıforrásokkal való ellátottsága nem megoldott. Ahol a legnagyobb szükség, ott a kelleténél sokkal kevesebb segítı szervezet mőködik. Az okokra a további fejezetekben még visszatérünk. A civilek ágazati és tevékenység struktúrája mihez kapcsolódhatunk? A nonprofit szervezetek nemzetközi osztályozását követve a Nonprofit Szektor Analízis kiadványban (Bíró Endre 2002) szereplı adatok alapján a következı ágazati hovatartozással számolhatunk: 852

11 A gyermekszektor régi szervezetek eltőnésével és történelmi tradíciók alapján történı feléledésével, országos szervezetek bejegyzésével jött létre, a korosztály töredékét tömörítve. Szabadidıs és kulturális tevékenysége azonban messze túlmutat a tagságán, a táborozás és a gyermek sport hagyományait erısítve. Az erıs iskolai kötıdés miatt bennük az öntevékenység és az önkormányzás szintje máig alacsonyabb a vártnál. A korosztály érdekeit gyermekérdekő felnıtt szervezetek próbálják meg képviselni, mint a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Nemzetközi Gyermekmentı szolgálat stb. Az ifjúsági nonprofit szektor kb szervezetet jelent, amely ezer gyermeket és fiatalt tömörít. Ez meglehetısen alacsony szervezettségre utal minden ötödik fiatal tagja valamilyen szervezetnek. A közép és felsıoktatásban tanulók felül, a dolgozók és az idısebbek alulreprezentáltak az átlaghoz képest. A szervezeti hovatartozást erısíti a politika iránti érdeklıdés körükben. Tevékenységükben a sport és kulturális, ennél kevésbé intenzíven a szakmai és érdekképviseleti, majd a szolgáltató és környezetvédelmi programok dominálnak. A környezetvédelmi ágazatban néhány ezer bejegyzett és néhány száz valóban aktív szervezet tartozik, közel százezres tagsággal. De ezen a területen nem lebecsülendı az a lakossági aktivitás, amely intézményesült formákat nem öltve a 80-as évek eleje óta old meg helyi környezetvédelmi problémákat szükség esetén egy létezı civil szervezethez kapcsolódva. Az EU csatlakozással szükségszerően megoldandó feladatok súlya, nagyságrendje és szerteágazó volta a jelenleginél nagyobb szervezettséget, koncentráltabb tevékenységet és hangsúlyos szektorközi együttmőködést kínál és kíván ezen a területen. A tevékenység szerinti megoszlásban az oktatás és érdekérvényesítés mellett a fizikai munka, a kutatás és az adománygyőjtés szerepel. 853

12 A fogyatékosok nonprofit szervezeteinek egy része szolgáltatásaival közvetlenül eléri az érdekelteket, míg mások az ügy képviseletére vállalkoznak. Az érintettek számáról fıleg becslések állnak rendelkezésre, a területi megoszlás a korábbi tendenciákat, tehát a Budapest-centrikusságot erısíti. A szolgáltató szervezetek az állam által nyújtott meglehetısen limitált segítség kiegészítéseként, esetenként pótlásaként munkalehetıségek biztosítására, szociális ellátásra, szabadidı eltöltésre, fejlesztésre és a tárgyi körülmények jobbítására jöttek létre. Hogyan igazodtak a tevékenységek a változó szükségletekhez? Az EU szociális, egészségügyi, helyenként oktatásra koncentráló gyakorlatához képest Magyarországon a közhasznú szervezetekrıl szóló törvény megszületéséig a kulturális és sportszervezetek továbbá az érdekképviseletek játszottak meghatározó szerepet. Utóbbiak szerepe és számuk a kamarai törvény megszületésével jelentısen átalakult, csökkent. Megnıtt viszont az oktatási és a térségi, település-fejlesztési szervezetek súlya. Legnagyobb változás a szociális-egészségügyi szervezetek számában történt, ami a foglalkoztató szervezetekkel együtt a gazdasági célú szervezetek megjelenését eredményezte. A civil szféra megerısödése nem érintette alapítványok és egyesületek tevékenységi eltéréseit. Míg az alapítványok inkább az oktatás, kultúra és a szociális szolgáltatás, addig az egyesületek fıleg a sport, a szabadidı és a szakmai, gazdasági érdekképviseletek terén tevékenykednek. Mit értek el a gazdaságfejlesztési célú nonprofit szervezetek? 2001-ben Magyarországon 853 gazdaságfejlesztési célú nonprofit szervezet mőködött.(kuti, 2003) Közöttük a 200-at is alig haladta meg az 1994 elıtt létrehozott egyesületek és alapítványok száma. Az 1994 és 2001 között bekövetkezett szerkezeti változások tehát nem egyedül a közhasznú társaságok tömeges megjelenésébıl adódtak, hanem a hagyományos formában mőködı nonprofit szervezetek jelentékeny része is kicserélıdött. 854

13 A gazdaságfejlesztési célú nonprofit szervezetek számának alakulása, Kht Egyesület Alapítvány Forrás: KSH A megszőnések legnagyobb arányban a munkanélküliség kezelésére létrejött szervezeteket sújtották. Ennek valószínőleg az a magyarázata, hogy esetükben nemcsak a kudarc, hanem a siker is kockázati tényezınek számított: a civil kezdeményezések elsorvadását sokszor éppen az okozta, hogy szervezıik, vezetıik állást találtak, és így nem maradt idejük önkéntes munkára. Szintén tömegesen álltak le, illetve fejezték be mőködésüket azok az alapítványok és egyesületek, amelyeket a gazdasági szereplık a rendszerváltáshoz és privatizációhoz kötıdı átalakulási folyamatok segítésére hoztak létre. Kisebb-nagyobb vállalkozások tulajdonosai, fejlesztési programok, beruházások megvalósításához, új módszerek és technológiák bevezetéséhez, szakmai, ágazati céljaik eléréséhez használták fel a nonprofit szervezeti formát, s szabadultak meg tıle, amikor a kezdeti nehézségeken túljutottak. A privatizáció idıszakában sok vállalat hozott létre alapítványt azzal a szándékkal is, hogy alapítványi támogatások útján segítse vezetıit és alkalmazottait a vállalkozóvá válásban. Gyakran választották az egyesületi formát a külgazdasági kapcsolatok ápolásához és a piacra jutást, információcserét szolgáló együttmőködés kialakításához. Országszerte alakultak a tervezett világkiállítás ígérte elınyök kihasználását célzó egyesületek, alapítványok. Ezek többsége az eredeti cél elérése vagy végleges meghiúsulása után értelemszerően megszőnt, bár látványos profilváltásokra is volt példa. 855

14 A gazdaságfejlesztési célú nonprofit szervezetek domináns tevékenységük mentén 5 nagyobb csoportba rendezhetık: Gazdasági termelés, szolgáltatás (például inkubátorházak, ipari parkok, vállalkozói központok, számviteli, adminisztrációs és pályázatírási szolgáltatások, iparjogvédelem, tartalékgazdálkodás, garanciabiztosítás, gépkörök, növény- és állatbiztosító egyesületek) Információs szolgáltatások, oktatás, rendezvényszervezés (tanácsadás, konzultációk, szakképzés, a piacra jutás támogatása, kiállítások, vásárok, árubemutatók, szakmai tanulmányutak szervezése) Idegenforgalom fejlesztése ( borút egyesületek, borok háza és pincesor alapítványok, falusi turizmust, öko -turizmust népszerősítı egyesületek) Foglalkoztatottsági helyzet javítása (munkanélküliek önsegítı egyesületei, atipikus foglalkoztatásra, védett munkahelyek létrehozására, közmunka-és szociális földprogramok megvalósítására, rehabilitációs és tranzitfoglalkoztatásra, távmunka bevezetésére vállalkozó szervezetek) Támogatás és hitelnyújtás (fıleg vállalkozók és vállalkozások támogatása, kedvezményes és mikrohitelek) A tényleges gazdaságfejlesztési tevékenységet folytató nonprofit szervezetek számának és bevételeinek megoszlása domináns tevékenység szerint,

15 % Információs Idegenforgalmi Foglalkoztatási Szervezetszám Bevétel Támogatási Termelıtevékenység Forrás: KSH A domináns tevékenységek mentén létrehozott csoportok számos szempontból különbözıek, de leginkább anyagi lehetıségeiket s így természetesen szolgáltatási teljesítményeiket tekintve válnak el élesen egymástól. A statisztikai adatok szerint 2001-es év során a gazdaságfejlesztési célú nonprofit szervezetek: 2 milliárd Ft támogatással és közel 7 milliárd forintnyi kedvezményes hitellel segítették a vállalkozások fejlıdését; körülbelül 500 könyv és tájékoztató füzet, 300 lap és hírlevél kiadásával, mintegy 500 CD, honlap, egyéb elektronikus információhordozó elıállításával igyekeztek megkönnyíteni a gazdasági szereplık tájékozódását; a vállalkozók és munkanélküliek számára heti átlagban 3000 órányi konzultációs lehetıséget biztosítottak, a szolgáltatást közel 150 ezren vették igénybe; a gazdasági információcsere javítása és az idegenforgalom fellendítése érdekében csaknem 1500 rendezvényt (konferenciát, kiállítást, vásárt, fesztivált) szerveztek, ezek látogatóinak száma megközelítette a 700 ezer fıt; 1400 tanfolyamon körülbelül 25 ezer hallgatót (köztük mintegy 5 ezer munkanélkülit) részesítettek szakmai tovább- és átképzésben. 857

16 A gazdaságfejlesztési célú szervezetek tanfolyamain részt vevı hallgatók száma foglalkoztatottság és díjfizetés szerint, fı Fizetett oktatás 3503 Ingyenes oktatás 6677 Nem munkanélküli hallgatók Munkanélküli hallgatók Forrás: KSH Meglehetısen kiterjedt volt a munkanélküliségre és a foglalkoztatottság növelésére specializálódott gazdaságfejlesztı szervezetek állásközvetítı tevékenysége. Erre a feladatra rajtuk kívül más nonprofit szervezet gyakorlatilag nem vállalkozott. Nyilvántartásaikba 2001-ben 40 ezer munkanélküli és mintegy 5 ezer nem munkanélküli személy került be. Közülük közel 6 és fél ezer ember (fıleg munkanélküliek) számára sikerült is állást találniuk. 858

17 A gazdaságfejlesztési célú nonprofit szervezetek által állásközvetítési céllal nyilvántartásba vett és a sikeresen kiközvetített személyek száma, 2001 nem munkanélküliek 174 fı Nyilvántartásban szereplık fı Sikeresen kiközvetített munkanélküliek 6296 fı Forrás: KSH A 15 százalék körüli sikerességi ráta nem túl magas, mégis azt mutatja, hogy a civil kezdeményezések fontos szerepre tettek szert a foglalkoztatottsági problémák kezelésében. A munkanélküliek több, mint 10 százalékával kerültek valamilyen formában kapcsolatba, és számukra az állami ellátórendszerben elérhetınél személyre szabottabb, komplexebb, sok esetben innovatívabb, az érintettek aktív együttmőködésére is számító szolgáltatásokat nyújtottak. A foglalkoztatási célú nonprofit szervezetek 2001-ben több, mint 4 és fél ezer munkanélkülit alkalmaztak, és közel 1200 személy számára biztosítottak rehabilitációs foglalkoztatást. A 900-at közelítette azoknak a megváltozott munkaképességő embereknek a száma, akik szintén náluk találtak védett munkahelyet. A munkaerıpiaci megfontolásokon alapuló tranzit- és a rehabilitációs célú foglalkoztatás a többi gazdaságfejlesztı nonprofit szervezetnél csak kivételesen, a megváltozott munkaképességőek alkalmazása pedig még kivételesen sem fordult elı. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy a nonprofit szektornak ezen a (viszonylag nagy foglalkoztatónak számító) területén az alkalmazottak több, mint fele tudatos foglalkoztatáspolitikai törekvések nyomán kapott munkát. 859

18 A gazdaságfejlesztési célú nonprofit szervezetek által fıállásban és nem fıállásban foglalkoztatott személyek megoszlása a foglalkoztatás jellege szerint, 2001 Rehabilitációs célból foglalkoztatottak 1198 fı Nem munkaerıpiaci megfontolásból foglalkoztatottak 5331 fı Foglalkoztatott munkanélküliek 4723 fı Forrás: KSH Megváltozott munkaképességő foglalkoztatottak 873 fı A nonprofit szervezetek tehát több területen, a legkülönbözıbb tevékenységek révén próbálták befolyásolni és felgyorsítani a gazdaság fejlıdési folyamatait. Ha nem is mindenütt azonos súllyal és sikerrel, de jelentıs részt vállaltak a problémák enyhítésében, és fontos civil kezdeményezések számára biztosítottak intézményes kereteket. Foglalkoztatásban betöltött szerepük számottevıen bıvült az elmúlt tíz évben, 1993 és 2000 között 91%-kal nıtt a szektorban foglalkoztatottak aránya (míg 1993-ban fı volt a szektor fıállású, teljes munkaidıben foglalkoztatottainak száma, addig 2000-ben ez elérte az fıt). A szektor legjelentısebb foglalkoztatói az egyesületek és a közhasznú társaságok, illetve az ötmillió forint vagy annál több bevétellel rendelkezı szervezetek. Az eredmények elérésében sokat segített az önkéntes munka. Magyarországon a lakossági öntevékenység nemcsak erkölcsi, hanem anyagi szempontból is számottevı mértékő ben a szervezetek közel kétharmada számíthatott önkéntesek segítségére, akiknek száma l fıre, az általuk teljesített munkaórák száma 2000-ben mintegy 35 millió órára volt becsülhetı. 860

19 A szervezetek viszonylag csekély anyagi támogatást nyújthattak, megkeresték és eredményesen alkalmazták a gazdaságélénkítés egyéb módszereit. Komoly feladatokat láttak el a munkanélküliség kezelésében, az idegenforgalom fejlesztésében, valamint a továbbképzés, átképzés és az információáramlás javításában, a vállalkozások fejlıdéséhez elengedhetetlenül szükséges ismeretek átadásában, a tanácsadó és konzultációs szolgálatok mőködtetésében. Helyi szerepük és munkájuk az uniós követelmények teljesítésében még jobban felértékelıdik. Mibıl élt, mibıl él a civil szektor? A civil bibliának tartott Szektor születik (Salamon, Anheier 1999) szerint a nonprofitok fı bevételi forrásai a következık: Az állami támogatások, melyek formái: normatív és nem normatív költségvetési, illetve önkormányzati támogatás, központi alapokból, költségvetési intézményektıl kapott támogatás, és a statisztika idesorolja az SZJA 1%-ából, illetve ÁFA visszatérítésbıl származó bevételeket is. A (magán)adományok, amelyek származhatnak: vállalati támogatásból, lakossági adományokból, külföldi támogatásból és nonprofit szervezetektıl. Saját bevételek között tartják számon a különbözı tagdíjbevételeket és az alaptevékenységbıl származó díj- és árbevételeket. Gazdálkodási tevékenység bevételei: a kamat- és hozam-, továbbá a vállalkozási bevétel. A hazai források döntési szerkezet szerinti vizsgálata (Kuti,2003) ahhoz a megállapításhoz vezetett, hogy nálunk a civil források közel fele fogyasztói döntés révén, pici hányaduk pénzpiaci mechanizmus, normatív támogatás vagy részvételi döntés alapján, míg ez utóbbiaknak kevesebb, mint a fele újraelosztási döntés révén, központi állami, magántámogatói, kisebb részben önkormányzati forrásból érkezik. A központi újraelosztás forrásaiból legnagyobb mértékben a többnyire kiemelkedıen közhasznú közalapítványok és a közhasznú társaságok részesedtek 2000-ben. Különbözı kulturális és szabadidıs egyesületek is kaptak kisebb összegeket. 861

20 2000-ben az akkor mőködı szervezetek 7%-a statisztikai kérdıív szerint semmilyen bevétellel nem rendelkezett ideértve a tőzoltó egyesületeket, a polgárırséget, a közösségés településfejlesztési, illetve sportegyesületeket stb. Mögöttük közel százezres nagyságrendő tagság és önkéntes rejlett. A zéró bevétel nem regisztrált pénzmozgásokat, mögöttük pártolói, tagsági illetve önkormányzati átvállalásokat, esetenként vegetáló szervezeteket rejtett. Ugyanekkor a bevételekkel rendelkezı szervezetek közel háromnegyedének pénzügyi helyzetére egy domináns mechanizmus gyakorolta a legnagyobb hatást. Akik több forrással gazdálkodtak, elsısorban a magánszférában hozott döntésekre számítottak, ezt egészítették ki önkormányzati forrásokkal, egyéb bevételekkel. A kutatás szerint a szektor közel fele nem tett, vagy nem eredményes erıfeszítéseket tett az egyoldalú függés felszámolására. Az, hogy 2000-re a szektor bevételi szerkezete fokozatosan átalakult, és az összes bevétel 65%-át már az alaptevékenység bevételei (37%) és az állami támogatások (28%) adták, abból következik, hogy mint láttuk a magyar nonprofit szervezetek egy részének a szolgáltatási funkciója megerısödött. Milyen finanszírozók az önkormányzatok? Az állami támogatások több, mint fele valamilyen költségvetési, illetve önkormányzati támogatásként jutott a nonprofit szervezetekhez. Ez a nonprofit szervezetek és az állami, illetve az önkormányzatok közötti kapcsolat alternatív jellegére, másrészt a rendszerváltás óta meglévı pályázati függésére utal. A kiterjedt hivatkozások szerint a települési önkormányzatok kétharmada segíti a helyi civil szervezıdéseket és részt vállal az alapítványok, közhasznú társaságok mőködtetésében (Sebestyén, 2002). Az általuk megítélt támogatások sokszor a szervezetek egyetlen forrását jelentik. 862

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A vállalkozás jellege és üzemelési formái III. 38. lecke Előadás vázlat 1. Közös

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE 1. A szervezet alapadatai, bemutatkozása Tejes név: Munkanélkülieket Segítı Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége Rövid név: MSKSZMSZ Székhely: 4025. Debrecen,

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. január 24-i ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. január 24-i ülésére Tárgy: BÉKÉS-FERMENT KÖRNYEZETVÉDELMI, KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KORLÁTOLT FELELİSSÉGŐ TÁRSASÁG ALAPÍTÁSA Sorszám: IV/ 8 Döntéshozatal módja: Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Mőszaki Osztály Minısített

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. MÁJUS 20-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. MÁJUS 20-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. MÁJUS 20-I ÜLÉS 7. sz. napirendi pont Tájékoztató a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ feladatkörét érintı jogszabályváltozásokról Elıadó: dr. Brebán

Részletesebben

A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA

A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA 1. Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület (a továbbiakban: egyesület). 2. Székhelye: 3422

Részletesebben

Együtt könnyebb Együttmőködés iskolája

Együtt könnyebb Együttmőködés iskolája Együtt könnyebb Együttmőködés iskolája Magyar Ifjúsági Konferencia, Kolozsvár, 2008. június 14. Kósa András László www.kozeletre.hu Civil szféra definíciója (1) kettıs autonómia: politika és gazdaság kollektív

Részletesebben

Zárás: 2009. szeptember 30. Frissítés: 2009. november 16.

Zárás: 2009. szeptember 30. Frissítés: 2009. november 16. CompLex Kiadó Kft. Céginfó FairConto Ügyviteli Szolgáltató és Tanácsadó Zártkörően Mőködı Részvénytársaság A FairConto Ügyviteli Szolgáltató és Tanácsadó Zártkörően Mőködı Részvénytársaság (Cg. 01-10-046157)

Részletesebben

A civil szféra szerepe a társadalomban. A civil szféra jellemzıi. A civil szervezetek bejegyzési éve. A civil szervezetek tagságának létszáma

A civil szféra szerepe a társadalomban. A civil szféra jellemzıi. A civil szervezetek bejegyzési éve. A civil szervezetek tagságának létszáma Önrendelkezéssel a megmaradásért Badis Róbert: A vajdasági civil szervezetek jellemzıi A civil szféra szerepe a társadalomban Megváltoztatja a hatalom egyensúlyát Ellenırzi és felügyeli i az állami szektort

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE MOVE REHABILITÁCIÓS IPARI ÉS SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KÖZHASZNÚ ZRT. (8500 Pápa, Komáromi u. 87.) KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2009. december 31. Mellékletek: I. Számviteli beszámoló II. Költségvetési támogatás

Részletesebben

- a versenyeztetéssel kapcsolatos költségek fedezését, - a rendszeres kapcsolattartást a körzet és a megyei diáksport szervezeteivel.

- a versenyeztetéssel kapcsolatos költségek fedezését, - a rendszeres kapcsolattartást a körzet és a megyei diáksport szervezeteivel. A Türr István Gazdasági Szakközépiskola sport életének pezsdítését elısegítı társadalmi szervezetet hozott létre 2007. március 8. napján. Az egyesület célja, hogy az oktató-nevelı munkával összhangban

Részletesebben

Az ellenırz. Statisztika

Az ellenırz. Statisztika Civil SzámAdó Konferencia Civil SzámAd madó Konferencia Az Állami Számvevıszéki ellenırzések tapasztalatai Jakab Éva Az ellenırz rzés s céljac Döntéshozókhoz, kezelı szervhez kapcsolódó az NCA-ból nyújtott

Részletesebben

Jogi személyiséggel rendelkező Gazdasági Társaság. Előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével alakul meg.

Jogi személyiséggel rendelkező Gazdasági Társaság. Előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével alakul meg. Jogi személyiséggel rendelkező Gazdasági Társaság. Előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével alakul meg. Törzsbetét fogalma: az a vagyoni érték, amellyel a tag a társaság alapításához hozzájárul.

Részletesebben

A közösségi részvétel modelljei Együttmőködés iskolája

A közösségi részvétel modelljei Együttmőködés iskolája A közösségi részvétel modelljei Együttmőködés iskolája Csíkszereda, 2008. november 28. Közéletre Nevelésért Alapítvány Demokrácia Civil szervezıdés Felelıs állampolgár az alap Népakarat közvetlen, vagy

Részletesebben

A területfejlesztés intézményrendszere

A területfejlesztés intézményrendszere A területfejlesztés intézményrendszere 10. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Törvény a területfejlesztésrıl és rendezésrıl (1996. XXI: tv. (III.20.)) Alapelvek és feladatok Alapelv: felkészülni

Részletesebben

SALGÓTARJÁNI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SALGÓTARJÁNI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SALGÓTARJÁNI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a salgótarjáni kistérség társadalmi-gazdasági fejlıdésének támogatását a humánerıforrás fejlesztésével

Részletesebben

.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete. a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról

.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete. a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról Budapest Fıváros Közgyőlésének.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról A Fıvárosi Közgyőlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1),

Részletesebben

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Elmaradott vidéki térségek fejlesztése

Elmaradott vidéki térségek fejlesztése Elmaradott vidéki térségek fejlesztése Varga Péter 2010. november 12. Tokaj Kik és miért akarják fejleszteni az elmaradott térségeket? Mert ott élı emberek életkörülményeik javítása érdekében fejleszteni

Részletesebben

A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése

A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése A magyarországi

Részletesebben

Újra szabályozzák az egyéni vállalkozók és az egyéni cégek mőködését (2009. évi CXV. törvény)

Újra szabályozzák az egyéni vállalkozók és az egyéni cégek mőködését (2009. évi CXV. törvény) Újra szabályozzák az egyéni vállalkozók és az egyéni cégek mőködését (2009. évi CXV. törvény) 2010. január 1.-tıl több ponton változnak az egyéni vállalkozókra vonatkozó elıírások, illetve teljesen új

Részletesebben

KÉZMŐ FİVÁROSI KÉZMŐIPARI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 2007. ÉVI

KÉZMŐ FİVÁROSI KÉZMŐIPARI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 2007. ÉVI KÉZMŐ FİVÁROSI KÉZMŐIPARI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 1147. Budapest, Csömöri út 50-60. A KÉZMŐ FİVÁROSI KÉZMŐIPARI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 2007. ÉVI K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S E BUDAPEST, 2008. MÁRCIUS

Részletesebben

regionális politika Mi a régió?

regionális politika Mi a régió? Európai Uniós ismeretek Regionális politika Mi a régió? Régió alatt egy sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzıket magába foglaló, s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet

Részletesebben

A szétválás módja: kiválás a Gt. 86.. (1) bek. alapján

A szétválás módja: kiválás a Gt. 86.. (1) bek. alapján A Baranya Megyei Bíróság, mint Cégbíróságon Cg. 02-10-060289 cégjegyzékszámon bejegyzett Pécs Holding Város Vagyonkezelı Zártkörően Mőködı Részvénytársaság (7626 Pécs, Búza tér 8.b.ép., adószáma: 12568011-2-02)

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés április 28-i ülésére

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés április 28-i ülésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE VI. 584 / 2011. ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2011. április 28-i ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom megyei területi kisebbségi önkormányzatokkal

Részletesebben

Copyright, 1996 Dale Carnegie & Associates, Inc.

Copyright, 1996 Dale Carnegie & Associates, Inc. Az új GT érvényesülése a számvitel rendszerében Copyright, 1996 Dale Carnegie & Associates, Inc. Bevezetés Európai Unió magyar jogrendszer folyamatos átalakítása Gazdasági társaságokról szóló törvény Cégjog

Részletesebben

A. Befektetett eszközök: eft B. Forgóeszközök: eft C. Aktív idıbeli elhatárolás: eft

A. Befektetett eszközök: eft B. Forgóeszközök: eft C. Aktív idıbeli elhatárolás: eft A MŐSOR-HANG Mősorszolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság (Cg.: 01-10-046530., 1133 Budapest, Váci út 78/B.; a továbbiakban úgy is, mint Társaság ) az alábbiakban tájékoztatja Tisztelt Részvényeseit

Részletesebben

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Javadalmazási Politikájának Szabályzata Hatálybalépés idıpontja: 2011.06.01. [jóváhagyta az igazgatóság: /2011.06.09/03. számú, 2011.06.09.

Részletesebben

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió SIKERES INKUBÁTORHÁZAK KELET-MAGYARORSZÁGON VÁLLALKOZÓI INKUBÁTORHÁZ ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT NYÍREGYHÁZA Elıadó: Zsukk István inkubátorház igazgató Kaposvár, 2009. június 17. A PRIMOM ALAPÍTVÁNY KEZDETEK

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az

Részletesebben

SCHNEIDER ELECTRIC S Z A K S Z E R V E Z E T ALAPSZABÁLYA

SCHNEIDER ELECTRIC S Z A K S Z E R V E Z E T ALAPSZABÁLYA SCHNEIDER ELECTRIC S Z A K S Z E R V E Z E T ALAPSZABÁLYA I. Általános meghatározások A szakszervezet neve: Rövidített neve: SCHNEIDER ELECTRIC Szakszervezet Székhelye: SCHNEIDER ELECTRIC Szakszervezet

Részletesebben

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara A Fıváros Önkormányzata és a kerületi Önkormányzatok együttmőködése a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával SZATMÁRYN RYNÉ JÄHL ANGÉLA BKIK Tagcsoport Kollégiumi

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS a Hajdúnánási Holding alaptıkéjének emelésérıl

ELİTERJESZTÉS a Hajdúnánási Holding alaptıkéjének emelésérıl Hajdúnánás Városi Önkormányzat P o l g á r m e s t e r é t ı l 15. Száma: 16614-11/2013. Elıkészítı: Kiss György Közgazdasági Iroda irodavezetıje Az elıterjesztés törvényességi ellenırzıje: Dr. Kiss Imre

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

Szekszárdi Városfejlesztési Kft. ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁS. 2014. december 18.

Szekszárdi Városfejlesztési Kft. ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁS. 2014. december 18. Szekszárdi Városfejlesztési Kft. ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁS 2014. december 18. 2 EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELİSSÉGŐ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁSA Alulírott alapító a Szekszárdi Törvényszék Cégbírósága

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal A 2003-ra vonatkozó nonprofit-adatgyűjtés legfontosabb megállapításai A Központi Statisztikai Hivatal 2004-ben, három év után ismét teljes körű adatgyűjtést hajtott végre

Részletesebben

Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése. Gombás József

Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése. Gombás József Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése Gombás József Témák Partnerség A foglalkoztatási partnerségek szervezeti keretei, mőködési elvek Szervezeti struktúra Partnerek a kistérségi, megyei,

Részletesebben

INFOMANIAC Informatikai, Kommunikációs Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság TÁRSASÁGI SZERZİDÉSE

INFOMANIAC Informatikai, Kommunikációs Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság TÁRSASÁGI SZERZİDÉSE A 2005. november 24. napján alapított INFOMANIAC Informatikai, Kommunikációs Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság TÁRSASÁGI SZERZİDÉSE amely egységes szerkezetben tartalmazza a 2007. január 31.

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerősített beszámolója 2008. Alsóregmecért Közalapítvány. Alsóregmec, Szabadság u. 22.

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerősített beszámolója 2008. Alsóregmecért Közalapítvány. Alsóregmec, Szabadság u. 22. 1 8 4 3 4 3 2 7 1 0 5 Adószám A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerősített beszámolója 2008 Alsóregmecért Közalapítvány Alsóregmec, Szabadság u. 22. Alsóregmec, 2009.02.10 az

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

A 130/2012. (V. 29.) határozat melléklete. Együttmőködési megállapodás. mely létrejött egyrészrıl

A 130/2012. (V. 29.) határozat melléklete. Együttmőködési megállapodás. mely létrejött egyrészrıl A 130/2012. (V. 29.) határozat melléklete Együttmőködési megállapodás mely létrejött egyrészrıl másrészrıl Sajószentpéter Városi Önkormányzat székhely: 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 4. adószám: 15726085-2-05

Részletesebben

H U M Á N V Á R O S P O L I T I K A I

H U M Á N V Á R O S P O L I T I K A I B U D A P E S T FİVÁROS ÖNKORMÁNYZATA H U M Á N V Á R O S P O L I T I K A I FİPOLGÁRMESTER-HELYETTES Szám: 14/943/10/2009 Egyeztetésre megküldve a Fıvárosi Közgyőlés állandó bizottságai és tanácsnokai

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

Beszámoló a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési. Alapítvány 2008. évi gazdálkodásáról. Székesfehérvár, 2009. április 20.

Beszámoló a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési. Alapítvány 2008. évi gazdálkodásáról. Székesfehérvár, 2009. április 20. Beszámoló a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. évi gazdálkodásáról Székesfehérvár, 2009. április 20. A Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008.

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 61. MELLÉKLET: 2 db TÁRGY: Javaslat a Babits Mihály Kulturális Központ alapító okiratának módosítására E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK

Részletesebben

Pécsi Patrónus Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság Alapító Okirata

Pécsi Patrónus Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság Alapító Okirata Pécsi Patrónus Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság Alapító Okirata tervezet 2013. december. Pécsi Patrónus Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság Változásokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének január 10-i rendkívüli ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének január 10-i rendkívüli ülésére Elıterjesztés 1. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 10-i rendkívüli ülésére Tárgy: Együttmőködési megállapodás megkötése Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatával a TIOP-1.2.1/A-12/1

Részletesebben

ALAPSZABÁLY A Módosításokkal egységes szerkezetben. 1. Általános rendelkezések

ALAPSZABÁLY A Módosításokkal egységes szerkezetben. 1. Általános rendelkezések ALAPSZABÁLY A Módosításokkal egységes szerkezetben 1. Általános rendelkezések (1) A Franciaországi Ösztöndíjasok Egyesülete (a továbbiakban: Egyesület) nonprofit jogi személy. Alapítói az Alapszabály 1.

Részletesebben

hirdetési lehetıséget Városi Televízióval civil szervezet bejelentett székhelyéül iratszekrényt számítástechnikai képzés munkerı-piaci

hirdetési lehetıséget Városi Televízióval civil szervezet bejelentett székhelyéül iratszekrényt számítástechnikai képzés munkerı-piaci Salgótarján Megyei Jogú Város A l p o l g á r m e s t e r é tıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Tel.: (32) 314-668 Szám: 14945/2009. Javaslat a Nógrád Megyei Civil Szolgáltató Központot mőködtetı Mozgáskorlátozottak

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Az Állami Számvevıszék helye és szerepe a közpénzek ellenırzésében

Az Állami Számvevıszék helye és szerepe a közpénzek ellenırzésében Az Állami Számvevıszék helye és szerepe a közpénzek ellenırzésében dr. Metka Bernadett 2 3 I. Az ÁSZ helye és szerepe - mi is az az ÁSZ? - történelmi elızmények, történelmi és jogi háttér - elhatárolás

Részletesebben

Páty Község Önkormányzatának 37/2008. (XII. 08.) rendelete a közmővelıdés helyi feladatairól

Páty Község Önkormányzatának 37/2008. (XII. 08.) rendelete a közmővelıdés helyi feladatairól Páty Község Önkormányzatának 37/2008. (XII. 08.) rendelete a közmővelıdés helyi feladatairól Páty Község Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. (1)

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT-OT

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT-OT Szeged Megyei Jogú Város Idısügyi Tanácsa (továbbiakban: IT) figyelemmel a létrehozása óta eltelt idı tapasztalataira, a korábbi és 2003-ban elfogadott Szervezeti és Mőködési Szabályzatát visszavonja és

Részletesebben

KÉZMŐ FİVÁROSI KÉZMŐIPARI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 2008. ÉVI

KÉZMŐ FİVÁROSI KÉZMŐIPARI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 2008. ÉVI KÉZMŐ FİVÁROSI KÉZMŐIPARI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 1147. Budapest, Csömöri út 50-60. A KÉZMŐ FİVÁROSI KÉZMŐIPARI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 2008. ÉVI K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S E BUDAPEST, 2009. MÁRCIUS

Részletesebben

Kutasiné Nagy Katalin sk. jegyzı

Kutasiné Nagy Katalin sk. jegyzı 8. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 1-i rendkívüli ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Polgármesteri Hivatala Alapító Okiratának felülvizsgálata Az elıterjesztést

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselı-testületének

ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselı-testületének ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselı-testületének../2009.(XII.14.) ÖR RENDELETE Egyes pénzügyi alapok létrehozásáról és felhasználásuk részletes szabályairól 1 Aszód Város Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat)

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

rségi Foglalkoztatási trehozása

rségi Foglalkoztatási trehozása Ajka TérsT rségi Foglalkoztatási Partnerség g létrehozl trehozása és mőködtetése Kedvezményezett: Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társulás Székhely: 8400 Ajka, Szabadság tér 12. Támogatás összege: 20

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 1. A Társaság cégneve, székhelye: Sajószentpéteri Városfejlesztési Kft. A Társaság cégneve:

ALAPÍTÓ OKIRAT. 1. A Társaság cégneve, székhelye: Sajószentpéteri Városfejlesztési Kft. A Társaság cégneve: ALAPÍTÓ OKIRAT Alulírott alapító, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelıen üzletszerő gazdasági tevékenység folytatására egyszemélyes korlátolt felelısségő

Részletesebben

A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9.

A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9. A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9. Vagyonegyesítő társaságok Korlátolt felelősségű társaság ( Kft.) Részvénytársaság: Nyilvános alapítsású Rt. ( NyRt.) Zártalapítású (ZRt.) Az Rt. lehet:

Részletesebben

9/1999. (XI. 29.) Ör. számú rendelete

9/1999. (XI. 29.) Ör. számú rendelete Nyirád Község Önkormányzati Képviselı-testületének 9/1999. (XI. 29.) Ör. számú rendelete A HELYI KÖZMŐVELİDÉSRİL Nyirád 1999. 1 Nyirád Község Önkormányzati Képviselı-testületének 9/1999. (XI. 29.) Ör.

Részletesebben

2012. szeptember 13. napján tartandó. Rádpusztai idegenforgalmi centrum fejlesztéséhez benyújtandó támogatáshoz kapcsolódó együttmőködési megállapodás

2012. szeptember 13. napján tartandó. Rádpusztai idegenforgalmi centrum fejlesztéséhez benyújtandó támogatáshoz kapcsolódó együttmőködési megállapodás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Ügyiratszám: 3499/2012. Sorszám: 6. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2012. szeptember 13.

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek Közmővelıdési Megállapodás

Részletesebben

AZ ATTICUS INVESTMENTS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

AZ ATTICUS INVESTMENTS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG AZ ATTICUS INVESTMENTS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG JAVADALMAZÁSI POLITIKÁJA (HATÁLYOS: 2011. július 01. NAPJÁTÓL) Tartalomjegyzék I. Preambulum... 3 II. A jelen politika hatálya,

Részletesebben

Készült Polgárdi Város Képviselı-testületének 2007. április 3. napján tartott ülésének jegyzıkönyvébıl.

Készült Polgárdi Város Képviselı-testületének 2007. április 3. napján tartott ülésének jegyzıkönyvébıl. J E G Y Z İ K Ö N Y V I K I V O N A T Készült Polgárdi Város Képviselı-testületének 2007. április 3. napján tartott ülésének jegyzıkönyvébıl. POLGÁRDI VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 31/2007. (IV. 3.) ÖNK.

Részletesebben

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ SZEMÉLYEKET FOGLALKOZTATÓ SZERVEZETEK VEZETİINEK FEJLESZTÉSE A HATÉKONYAN MŐKÖDİ VÁLLALAT MENEDZSMENT KIALAKÍTÁSA ÉRDEKÉBEN.

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T

A L A P Í T Ó O K I R A T A L A P Í T Ó O K I R A T Sajó Televízió Nonprofit Kft. (tervezet) Sajószentpéter 2009 2 ALAPÍTÓ OKIRAT (Módosításokkal egységes szerkezetben) Az alapító jelen okirattal a gazdasági társaságokról szóló

Részletesebben

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály Vállalkozásjog Készítette: Hutflesz Mihály A magyar jogrendszer. A jogalkotás rendszere, jogszabályi hierarchia, jogértelmezés, jogalkotás. JOGALKOTÓ SZERV Országgyőlés Kormány Miniszterelnök Miniszter

Részletesebben

Mikroökonómia - 7. elıadás

Mikroökonómia - 7. elıadás Mikroökonómia - 7. elıadás A TERMELÉSI TÉNYEZİK (ERİFORRÁSOK) PIACA 1 A termelési tényezık piaca elsıdleges tényezık - munka - természeti erıforrások másodlagos tényezık - termelt tıkejavak - pénz, értékpapír

Részletesebben

Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben)

Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben) Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben) Készítette Szeidel Julianna 1. Mely állításokkal ért egyet a vállalkozásokkal

Részletesebben

Pomáz Város Polgármesteri Hivatal 2013 Pomáz, Kossuth Lajos út 23. Telefon: (26) , , Telefax: (26)

Pomáz Város Polgármesteri Hivatal 2013 Pomáz, Kossuth Lajos út 23. Telefon: (26) , , Telefax: (26) Pomáz Város Polgármesteri Hivatal 2013 Pomáz, Kossuth Lajos út 23. Telefon: (26) 325-133, 325-467, 326-018 Telefax: (26) 325-640 E L İ T E R J E S Z T É S Pomáz Város Képviselı-testületének 2012. május

Részletesebben

Vállalkozási formák a vendéglátásban

Vállalkozási formák a vendéglátásban Vállalkozási formák a vendéglátásban TÉMAKÖR TARTALMA - Vállalkozás, vállalkozási formák - Egyéni vállalkozás, egyéni cég - Gazdasági társaságok - Csıdeljárás, felszámolási eljárás VÁLLALKOZÁS (Üzleti)

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 61. MELLÉKLET : 1 db TÁRGY: Beszámoló a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács 2010. évi munkájáról E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK

Részletesebben

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013

Részletesebben

Magyarpolány Községi Önkormányzat 6./2000./IV.27./ Önk. sz. rendelete a helyi közmővelıdésrıl és kultúráról.

Magyarpolány Községi Önkormányzat 6./2000./IV.27./ Önk. sz. rendelete a helyi közmővelıdésrıl és kultúráról. Magyarpolány Községi Önkormányzat 6./2000./IV.27./ Önk. sz. rendelete a helyi közmővelıdésrıl és kultúráról. Magyarpolány Községi Önkormányzat Képviselıtestülete a kulturális javak védelmérıl és a muzeális

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.

Részletesebben

CIVIL KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának. - 692/2007. (X.16.) Önkormányzati határozat alapján elfogadott -

CIVIL KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának. - 692/2007. (X.16.) Önkormányzati határozat alapján elfogadott - Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának - 692/2007. (X.16.) Önkormányzati határozat alapján elfogadott - CIVIL KONCEPCIÓJA Budapest, 2007. október Tartalomjegyzék I. A civil koncepció célja

Részletesebben

NONPROFIT? CIVIL? EGYÉB SZERVEZET?

NONPROFIT? CIVIL? EGYÉB SZERVEZET? NONPROFIT? CIVIL? EGYÉB SZERVEZET? Önkéntes céllal tevékenykedő szervezet egyszerre lehet: - Nonprofit - Civil - Egyéb Nonprofit szervezet: - 2007. júl. 1-től alapítható np. gazdasági társaság, - jelenleg

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS a Pannon Fejlesztési Alapítvány 2005 évi tevékenységérıl TARTALOM: 1. Bevezetés 2. Fenntartható gazdálkodás 3. Közhasznú tevékenység Az alapítvány éves pénzügyi beszámolójának, mérlegének

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 1. Az Alapítvány elnevezése és székhelye. 2. Az Alapítvány célja

ALAPÍTÓ OKIRAT. 1. Az Alapítvány elnevezése és székhelye. 2. Az Alapítvány célja ALAPÍTÓ OKIRAT, melyben Rátz Gabriella, 4400 Nyíregyháza, Lehel u. 14/B. szám alatti lakos - a továbbiakban: Alapító - Alapítvány létrehozását határozta el a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV.

Részletesebben

Az egyesület alapszabályának adattartalma

Az egyesület alapszabályának adattartalma 41. melléklet a 11/2012. (II. 29.) KIM rendelethez Az egyesület alapszabályának adattartalma 1. Kötelezı rendelkezések az általános rendelkezések körében: 1.1. az egyesület neve 1.2. az egyesület székhelye

Részletesebben

1. Cégjegyzékszám: 16 09 006843 01 09 708128. 2. A cég elnevezése: Hatályos: 2002.04.15. -...

1. Cégjegyzékszám: 16 09 006843 01 09 708128. 2. A cég elnevezése: Hatályos: 2002.04.15. -... RÁC-ING Ingatlanhasznositó-Beruházó Korlátolt Felelısségő Társaság (1037 Budapest, Montevideó u. 2/c.) adósz.: 12830134 Nyilvános cégadatok "Cégtörténet" 1. Cégjegyzékszám: 16 09 006843 01 09 708128 2.

Részletesebben

TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOK

TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOK Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOK Felkészülés a társadalmi vállalkozásra. A társadalmi vállalkozások jogi formái.

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Szám: 15355/2009. Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Javaslat a 252/2005.(X.27.) Öh. sz. határozattal jóváhagyott Salgótarján

Részletesebben

Jár 1 a civileknek. Az 1% állami szabályozása. 2006. március 1. Kik jogosultak rá?

Jár 1 a civileknek. Az 1% állami szabályozása. 2006. március 1. Kik jogosultak rá? Jár 1 a civileknek Az 1% állami szabályozása 2006. március 1. Kik jogosultak rá? Társadalmi szervezetek (kivéve pártok és szakszervezetek) Alapítványok Magyar Tudományos Akadémia Országos Tudományos Kutatási

Részletesebben

"HUNCUTKA" Alapítvány a pomázi I-es óvodáért Egyszerősített éves beszámolója 2011. év

HUNCUTKA Alapítvány a pomázi I-es óvodáért Egyszerősített éves beszámolója 2011. év 18676415-1-13 Statisztikai számjel vagy adószám Cím: 2013,Pomáz,József Attila u.4. "HUNCUTKA" Alapítvány a pomázi I-es óvodáért Egyszerősített éves beszámolója 2011. év A közzétett adatok könyvvizsgálattal

Részletesebben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben Apró Antal Zoltán programvezető, mentor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács civil tagja Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1136

Részletesebben

Page 1 VÁLLALATGAZDASÁGTAN. Vállalatgazdaságtan. Vállalatgazdaságtan. A vállalkozási formák típusai VÁLLALKOZÁSI FORMÁK

Page 1 VÁLLALATGAZDASÁGTAN. Vállalatgazdaságtan. Vállalatgazdaságtan. A vállalkozási formák típusai VÁLLALKOZÁSI FORMÁK VG Termelésökonómia és enedzsment Tanszék VÁAATGADASÁGTAN VÁAKOÁS FORÁK Tantárgyfelelős/előadó: Prof. Dr. llés B. Csaba egyetemi tanár 2010. A vállalkozás formáját befolyásoló tényezők: ilyen tevékenységet

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét

Részletesebben

Közhasznúsági melléklet 2013

Közhasznúsági melléklet 2013 Adószám: 21886171-2-42 Cégbíróság: Fıvárosi Törvényszék Cégbírósága Cégjegyzék szám: 01-09-921653 Kıbányai Szivárvány Szociális Gondoskodást Nyújtó Közhasznú Nonprofit Kft 1108 Budapest, Sütöde utca 4.

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU B8-0097/1. Módosítás. Renate Sommer a PPE képviselıcsoport nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU B8-0097/1. Módosítás. Renate Sommer a PPE képviselıcsoport nevében 9.2.2015 B8-0097/1 1 D preambulumbekezdés D. mivel a becslések szerint az adott tagállamtól függıen a levágott állatok húsa teljes mennyiségének 30 50%-át élelmiszer-összetevık elsısorban darált hús, húskészítmények

Részletesebben

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Rab Henriett: 1 A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Bevezetés A piacgazdaság viszonyai között a munkaerı-kereslet és-kínálat viszonyai általában nincsenek összhangban

Részletesebben

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés -

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - NOSZA Egyesület 2014. február 28. Új jogszabályi környezet 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú

Részletesebben

a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére

a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére Tisztelt Közgyűlés! Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland a közgyűlés elnöke Készítette: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály JAVASLAT a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási

Részletesebben