Általános helyzetértékelés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Általános helyzetértékelés"

Átírás

1 1

2 Bevezető A civil szektor jelentős utat járt be Magyarországon a rendszerváltás óta, így rengeteg értékes tudás halmozódott fel, aminek megfelelő feldolgozása a szektor fennmaradásának és továbblépésének kulcsa lehet. Az Inspi-Ráció Egyesület 10 éve dolgozik annak érdekében, hogy a civil szervezetek működéséhez szakmai segítséget nyújtson. Legfontosabb célunk a helyi, alulról szerveződő közösségek és ezek hálózatainak segítése, fejlesztése annak érdekében, hogy egy önszerveződő, tudatos, érdekeit érvényesíteni tudó, együttműködő, sokszínű civil társadalom alakuljon ki. Ahhoz viszont, hogy a szervezetek tovább fejlődhessenek, hogy közelebb kerüljenek céljaik eléréséhez, szükséges, hogy értékeljük eddigi munkánkat, és új irányokat határozzunk meg, ránézzünk a mérföldkövekre, fordulópontokra, vizsgáljuk meg a tapasztalatokat a támogató környezet, hátráltató tényezők, társadalmi beágyazottság kérdésköreinek mentén is. A szektor nagy kihívás előtt áll, és ahhoz, hogy a megváltozott gazdasági, társadalmi környezetben is megfelelő válaszokat tudjon adni az aktuális problémákra, és felkészülhessen a jövő kérdéseire, rá kell néznünk az eddigi civil életútra, a szervezetek szerepére, funkciójára, eredményeire, és ezekre építkezve új pályák kijelölésével kell tovább folytatni a munkát. Ezért Egyesületünknél évek óta a szakmai munka egyik kiemelt fókusza, hogy megtaláljuk azokat az új utakat, új lehetőségeket, amelyeket mi magunk is kipróbálunk, a megszerzett tapasztalatok és tudás birtokában értékelünk, fejlesztünk, mégpedig úgy, hogy közben az elsődleges célcsoportunkat, tehát a civil szervezeteket is bevonjuk a folyamatokba. Ezen kívül fontos pontja ennek a tevékenységnek, hogy mindenközben mi is tanulunk más szervezetektől, hiszen nagyon sokan ugyanúgy az új utak keresésének szakaszában vannak. A programunk, a hozzá kapcsolódó rendezvény, az előzetes beszélgetések, a tapasztalatcserék, és kérdőíves felmérés is ennek a folyamatnak a részeiként jelentek meg, és szolgáltak újabb hasznos tanulságokkal, információval, amit ebben a tanulmányban szeretnénk megosztani az érdeklődőkkel. 2

3 Általános helyzetértékelés Az utóbbi években erősen átrendeződött a gazdasági, társadalmi helyzet, ami jelentősen érintette a civil szektort is. Eddig biztosnak hitt források váltak egyre bizonytalanabbá, vagy szűntek meg. Korábban egy szervezet pusztán lakossági vagy vállalati adományokból is képes volt a működését, és programjai megvalósulását finanszírozni, képesek voltak fejlődni, előrelépni. A szervezethez érkező források mértéke attól függött, hogy a szervezet milyen forrásteremtési stratégiát követett, milyen tevékenységet folytatott, mennyire volt hiteles, és tevékenységeiben jó, mennyire tudta hatékonyan, hatásosan elérni, megszólítani a célcsoportját. Ma már ez megváltozott. Természetesen még mindig sok múlik a szervezet tudatos tervezésén, a stratégiáján, a tevékenységei és a szervezet ismertségén, elismertségén, de azt is látni kell, hogy mindez nem jelenti azt, hogy a tevékenységeihez megfelelő mennyiségű adományt tud jó eséllyel gyűjteni. A megkérdezett szervezetek ennek fő okaként általában azt jelölik meg, hogy nemcsak a nonprofit, hanem a forprofit szektor, és a korábbi magán adományozók is gyakran forráshiánnyal küzdenek, vagy kevésbé bátran adományoznak a bizonytalan, kiszámíthatatlan jövő miatt. A pályázatok terén is változnak a folyamatok, mint ahogy a későbbiekben ismertetett kérdőív értékeléséből is kitűnik. Bár a pályázati források sem jelentettek eddig sem biztosra vehető finanszírozási formát, de itt is megfigyelhető a válaszadók körében az a nézet, hogy míg korábban elegendő volt, hogy egy szervezet a céljai megvalósítása, és az általa képviselet társadalmi, környezeti probléma mérséklésének, vagy megszűntetésének szempontjából hatékony programot írjon le a pályázatban, és megfeleljen az előírt kritériumoknak. Most pedig úgy látják a szervezetek, hogy ez nem jelenti a pályázat sikerességét. Jelen tanulmányunk alapjául szolgáló kérdőív nem tűzte ki céljául azt, hogy ezeknek a folyamatoknak a tényszerű okait, illetve a gyökér okokat vizsgálja, elemezze, hanem ebben a kérdéskörben is most leginkább a válaszadó szervezetek tapasztalataira, érzéseire, véleményére voltunk kíváncsiak, illetve arra, hogy amikor felismerték ezeket a számukra kedvezőtlen folyamatokat, akkor milyen reakciók születtek, milyen gondolkodás folyt a szervezetben. 3

4 Akik pedig kedvezően ítélték meg a vizsgált időszak ( ) folyamatait egy-egy területen, vagy úgy érzik, hogy sikerült a kedvezőtlen folyamatokra olyan válaszokat adniuk, olyan stratégiát kialakítani, vagy olyan lépéseket tenni, ami segítette az előrelépést, a fejlődést, a sikereket, vagy éppen azt, hogy ha nem is javult a helyzetük, de legalább stagnáljon, azoktól szintén azt kértük, hogy osszák meg velünk az ezzel kapcsolatos véleményüket, módszereket, ötleteket. Az egyik cél tehát az volt, hogy az elmúlt 5 évről egy olyan képet kapjunk, ami bemutatja a válaszadó szervezetek sikereit, kudarcait, nehézségeit, olyan jó példákat, amelyekből más szervezetek is inspirációt meríthetnek, ötleteket, átültethető gyakorlatokat láthatnak. A kérdőív, a projekt részeként megvalósuló rendezvény, valamint a projekttől függetlenül zajló tevékenységeink másik célja pedig kifejezetten gyakorlati vonatkozású. Azt gondoljuk, hogy a szervezetek túlélésének, sőt fejlődésének egyik kulcsa, hogy függetleníteni tudják a szervezetet az egyre bizonytalanabbá váló pályázati forrásoktól, és minőségi szolgáltatásokkal közösségi vállalkozóvá váljanak. Egy folyamatosan bővíthető adatbázist szeretnénk majd létrehozni (most az információgyűjtés szakaszában vagyunk, ez része volt a kérdőívnek is), amelyben a civilektől igénybe vehető szolgáltatásokat gyűjtjük. Ezeket a szolgáltatásokat egyesületünk a saját eszközeivel népszerűsíti majd, és széles körben elérhetővé tesszük. Azt kívánjuk ezzel elérni, hogy a civilek egyrészt egymás szolgáltatóiként is megjelenjenek, valamint elinduljunk azon az úton, hogy a civil szervezetek a forprofit szektorban is minőségi szolgáltatóként jelenjenek meg a piacon. Fókuszban a közösségi vállalkozás De mit is jelent a közösségi vállalkozás, és miért jut arra több szervezet is akár egymástól függetlenül is, hogy a válságból való kilábalás egyik lehetséges módja, ha a szervezetek, mint közösségi vállalkozók jelennek meg a piacon? Először is szeretném előrebocsátani, hogy a közösségi vállalkozás nem egy szektoridegen terület. A szervezetek jelentős része már alapvetően rendelkezik azokkal a feltételekkel, még ha nem is teljes tudatossággal, és nem is a tőlük telhető legmagasabb minőségben, amelyekre szükség van ahhoz, hogy sikeresek legyenek, mint közösségi vállalkozás. 4

5 Mi jellemzi a közösségi vállalkozásokat a mi értelmezésünk szerint? Célja a helyi társadalom megerősítése, a társadalmi és a természeti tőke összekapcsolt fejlesztésén, gazdagításán keresztül. Ezt a célt azon keresztül valósítja meg, hogy a vállalkozás hatékonyságát és a közösségi minőséget képes integrálni. Fontos jellemzője, hogy önmaga is közösségi mintát nyújt, azaz a benne dolgozók közösségként élik meg a mindennapi munkát. Vállalkozói jellege miatt sokkal jobban kapcsolódik a célcsoportjához, azonban a hagyományos pályázati, adományi forrásokra is támaszkodik, ezzel segítve a helyi közösséget külső forrásokhoz jutni. A közösségi vállalkozás úgy valósítja meg a nonprofit létet, hogy a benne dolgozóknak biztosítja, a tágabb közösségének elősegíti a megélhetését. A közösségi vállalkozási forma tehát nemcsak ahhoz segíti hozzá a szervezeteket, hogy bevételhez jussanak a szolgáltatásaik fejlesztésével és értékesítésével, hanem többről van szó. Azt is jelenti, hogy a civil szervezetek kiléphetnek a finanszírozási kényszerpályákból, a szolgáltatásaik piaci alapon történő értékesítése (meghagyva a civilségre jellemző értékeket) lehetővé teszi, hogy újabb célcsoportok vegyék igénybe a tevékenységeiket, bevételhez jusson a szervezet, amit természetesen továbbra is cél szerinti tevékenységeire fordít. Fontosnak tartjuk emellett, hogy a szervezetek közösségi vállalkozási tevékenységeinek fejlesztésével párhuzamosan megtörténjen egyfajta szemléletváltás is. Mivel a civil szervezetekhez sok tévhit, félreértelmezés, olykor előítélet is kapcsolódik, egy más képet kell közvetítenünk. Ebben pedig minden szervezetnek szerepe és feladata van. A szervezetek képviselőivel való beszélgetés során is gyakran elhangzik, hogy azért nem veszik igénybe a szolgáltatásaikat a forprofit szektorból, mert gyakran a civil az amatőr szinonimájaként jelenik meg. Annak érdekében pedig, hogy ez a kép megváltozzon, a civil szektor szereplőinek kell sokat tenni. A külső kommunikáció során fontos, hogy olyan üzeneteket közvetítsünk, olyan valós képet mutassunk, ami azt támasztja alá, hogy a civil szervezetek szakemberei magas minőségben tudják biztosítani az általuk kínált szolgáltatásokat. Ez természetesen nem egyik napról a másikra hozza majd meg a kívánt eredményt, de azt gondoljuk, hogy akár már rövid, vagy középtávon is ennek köszönhetően több lábon tudnak majd állni a szervezeteket. 5

6 A másik fontos irány a forprofit szektorban történő piacra jutás mellett az, hogy maguk a civil szervezetek is egymás szolgáltatóivá váljanak. Több szervezet is példának hozta fel, hogy amikor forrás nélkül valósít meg egy szervezet egy programot, vagy minimális ráfordítással, akkor a rendezvény elbonyolításához, illetve a hozzá kapcsolódó egyéb feladatok ellátásához gyakran civil partnereket vonnak be. Viszont amikor egy pályázati forrásból lehetőség van arra, hogy megfelelő díjazással vegyenek igénybe külső szolgáltatót, akkor elsősorban a piaci szektorból keresnek szolgáltatókat. Fontos feladat tehát, hogy a civilek is váljanak egymás szolgáltatóivá, hogy benne legyen a köztudatban és a napi rutinban, hogy adott esetben a nonprofit szervezetek legyenek a megbízottak. Ennek érdekében Egyesületünk a kérdőívben, illetve a rendezvényeken is elkezdte az információgyűjtést, mivel a honlapunkon szeretnénk egy naprakész adatbázist működtetni arról, hogy milyen tevékenységek elvégzésére milyen szervezeteket lehet megbízni. Ehhez folyamatosan várjuk a jelentkező szervezeteket. A kérdőív feldolgozása Primer kutatás A kérdőíves felméréshez egyszerű véletlen mintavételi eljárást alkalmaztunk, az alapsokaság a magyarországi nonprofit szervezetek. Önkitöltéses kérdőívvel dolgoztunk, amelyet elektronikus úton juttattunk el a kiválasztott szervezeteknek. A minta kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy olyan szervezeteket vonjunk be a kutatásba, amelyek az elmúlt években aktivitást mutattak. Ezért három forrásból gyűjtöttük össze a listát, amelyből kiválasztásra kerültek a szervezetek. Olyan adatbázist használtunk ehhez, ahol a szervezetek regisztráltak, és adataikat nyilvánossá tették, ez pedig a nonprofit.hu, és az adhat.hu internetes portálok. Ezeken az oldalakon bizonyos szűrők használatával kereshetők, így a megyénkénti csoportosítást választva biztosítottuk azt, hogy az ország minden megyéjéből kerüljenek szervezetek a mintába. A harmadik címforrás a szervezetünk által használt címlista, amely azokat a szervezeteket tartalmazza, amelyekkel már kapcsolatban álltunk. 6

7 Fontosnak tartottuk, hogy az általunk már ismert szervezeteken kívül olyan szervezetekkel is felvegyük a kapcsolatot, amelyekkel eddig még nem voltunk közvetlen kapcsolatban. Az ő részükre az általuk megadott címekre küldtük el a kérdőívet egy rövid tájékoztatóval, amely magában foglalta a kérdőív célját, jellegét, felhasználási területét. Ezen kívül felhasználtuk a közösségi oldalakat is a célcsoport elérésére. 1.) A válaszadó szervezetek működési területe: 47% 23% Főváros Város Megyei Regionális Országos 18% 2.) A szervezetek megalakulásának éve:

8 3.) A szervezetek tevékenységi körei Környezetvédelem 17% 17% Társadalmi bűnmegelőzés 11% 5% 17% Roma integráció, esélyegyenlőség Ifjúsági érdekvédelem, önkéntesség Egészségügyi tevékenység 5% 11% 5% Kultúra, felnőttképzés Állatvédelem 4.) A válaszadó szervezetek SZJA 1%-ából származó bevételeinek alakulása között: 18% Kis mértékben, de azért növekedett Kiszámíthatatlan, ingadozó 29% Inkább csökken Jelentősen csökken 23% Kis ingadozások, inkább állandósul Nincs ilyen jellegű bevétel 12% Egyéb 8

9 Az egyéb kategóriába tartozó választípusok: - A szervezet/könyvelő adminisztratív hibájából nem jogosultak az 1% fogadására. - Nem volt fókuszban még ez az adománygyűjtési forma - A szervezet olyan tevékenységet folytat, amire a szervezet szerint nem érkeznének felajánlások Mint látjuk, a kérdőívet kitöltő szervezetek 29%-a mondta azt, hogy az 1% mértéke kiszámíthatatlan, ingadozó. Ezt a következő kérdéscsoporttal összefüggésben érdemes vizsgálni, mert fontos látni, hogy milyen okokat láttak a szervezetek, szerintük mi vezetett ahhoz, hogy ez a bevételi forrás jelentős ingadozást mutat. 5.) Kiugró változások elemzése az SZJA 1%-os bevételeit illetően között. Tapasztalt a szervezet kiugró változást? 29% 43% Nem tapasztaltunk kiugró változást Mindig alacsony a bevétel Még kevés a tapasztalat 7% Nem gyűjtik 7% 14% Jelentősen csökken 9

10 6.) Milyen KÜLSŐ okokra tudják visszavezetni a válaszadó szervezetek a hozzájuk érkezett SZJA 1% -os felajánlás mértékének változásait? 13% Költségesek a hatékony hirdetések Nem tudom mire visszavezetni 38% Nem vehettük igénybe ezt a lehetőséget Egyre többfelé oszlik Sok a civil, jobban lobbiznak 25% Nincs meghatározható oka Nő a munkanélküliség, csökkennek a jövedelmek 7.) Milyen BELSŐ okokra tudják visszavezetni a válaszadó szervezetek a hozzájuk érkezett SZJA 1% -os felajánlás mértékének változásait? Nincs pénz a marketingre, kampányokra Kevés tag ajánlja fel 23% Kevés ideje gyűjthetünk Nem fordítunk rá időt Nincs válasz Növekedett, mert új eszközöket is alkalmazunk 41% Nincs ember rá, nincs reklám sem Nincsenek belső okok, mindent úgy csinálunk, mint eddig 10

11 A kérdéscsoport vizsgálatánál láthatjuk, hogy milyen magas a válaszadók körében azok aránya, akik valamilyen okból nem tudták igénybe venni ezt a lehetőséget. Ha megnézzük az 1. számú grafikonnál a válaszadó szervezetek megalakulásának évét, azt láthatjuk, hogy a legfiatalabb válaszadó szervezetek megalakulásának éve is 2008., így ez nem jelent akadályt már az Szja 1%- ának gyűjtésében. A szöveges válaszokból pedig kiderül, hogy még jellemző az adminisztrációs hiba miatt elveszett jogosultság. Viszont azt is láthatjuk, hogy a válaszadók jelentős része tudatos a belső okok esetében. Jellemző, hogy felismerik a szervezetek, hogy szükség van tudatos stratégiára, marketingre, kell ember is a kampányhoz kapcsolódó feladatok ellátására, mert ezek hiánya okozza a források ingadozását, vagy alacsony szintjét. 8.) Hogyan alakult a válaszadó szervezetek magánszemélyektől származó adományainak mértéke között? Kis mértékben, de növekedett 23% Kiszámíthatatlan, ingadozó 59% Csökken 12% Nincs a szervezetnek ilyen jellegű bevétele 11

12 9.) Milyen KÜLSŐ (szervezeten kívüli) okokra tudnátok visszavezetni a magánszemélyektől származó bevételekkel kapcsolatos változásokat? 31% Ritkán adakoznak Nem tudják, mi lehet az oka 63% Elszegényedés, munkanélküliség 10.) Milyen BELSŐ (szervezeten kívüli) okokra tudnátok visszavezetni a magánszemélyektől származó bevételekkel kapcsolatos változásokat? (csoportosított, tipizált válaszok) 33% 20% 7% Kapcsolati tőke nincs kihasználva Több sajtómegjelenés, több adomány Nem hatékony a külső kommunikáció Kevés reklám, rossz marketing 20% 20% Nem adott választ 12

13 A válaszadó szervezetek három fő okot jelöltek meg a magánszemélyektől származó bevételek mértékének csökkenésére. Ez a kapcsolati tőke kihasználatlansága, a nem hatékony külső kommunikáció, és ezzel összefüggésben a kevés reklám és rossz marketing. A civil marketing kérdésköre tapasztalataink szerint gyakran megosztja a szervezeteket. Vannak szervezetek, amelyek nagyon profi marketinget folytatnak, gyakran szerepelnek a médiában, a tevékenységük szinte a nyilvánosság előtt zajlik. Ők azok, akik felismerték, hogy a szervezet külső kommunikációja rendkívül fontos terület, és ennek megfelelően kezelik. A szervezeten belül megvan ennek a területnek is a felelőse, és a mindennapi munkához nem csak a jó ügyek menti tevékenység, hanem ezek propagálása is hozzá tartozik. Viszont még most is azt tapasztaljuk, hogy a szervezetek egy része, annak ellenére, hogy felismerte ennek a területnek a fontosságát, meg is jelölik az adománygyűjtés sikertelenségének egyik okaként a nem megfelelő külső kommunikációt, mégsem indulnak el a szervezetben olyan változási folyamatok, amelyek ezt a területet erősítenék. Ennek is több oka lehet, kevés kapacitás, forráshiány, a szükséges ismeretek hiánya, stb. Tapasztalataink szerint viszont amelyik szervezet elkezd tudatosan foglalkozni ezzel a területtel, még akkor is, ha a kezdeti időszakban nem profik ebben, a külső környezet gyorsan reagál erre. Új önkéntesek, új támogatók csatlakoznak, nő a szervezet bevételeinek mértéke. 13

14 11.) Hogyan alakult a szervezet céges, vállalati adományból származó bevétele között? 0% 19% Ugrásszerűen nő Kis mértékben, de növekedett 44% 19% Kiszámíthatatlan, ingadozó Inkább csökken Jelentősen csökkent Állandósult Nincs ilyen jellegű bevétel 12.) Milyen BELSŐ (szervezeten belüli) okokra tudnátok visszavezetni a cégektől, vállalkozóktól származó bevételekkel kapcsolatos változásokat? Nem építjük bele a projektekbe a reklámlehetőségeket Egyre többet dolgozunk ezzel a témával, ezért nő a bevétel Szervezett megkeresések, internetes kampány miatt nő 53% 11% Nem hatékony a külső kommunikáció Nincs "marketinges" 12% Kevés a cég, vállalkozó Nem adott választ 14

15 13.) Milyen KÜLSŐ (szervezeten belüli) okokra tudnátok visszavezetni a cégektől, vállalkozóktól származó bevételekkel kapcsolatos változásokat? 19% A cégek csak akkor adományoznak, ha abból ők is profitálnak Csökkent a cégek költségvetése is, válság hatása 69% Magas a cégek adója, ez elviszi a pénzt Nem adott választ 14.) Hogyan alakult a szervezet pályázati forrásból származó bevétele között? Ugrásszerűen nőtt 13% 25% Kis mértékben, de azért növekedett Kiszámíthatatlan, ingadozó 12% Inkább csökken 19% Jelentősen csökken 25% Nincs ilyen jellegű bevétel 15

16 15.) A kiugró változások okai a válaszadó szervezetek szerint (tipizálva) A csökkenés megnevezett okai: Normatív támogatások megszűnése Csökken a szakterületünkhöz kapcsolódó pályázatok száma A bürokrácia növekedése, túl sok papírmunka és adminisztráció Egyre nehezebb pályázatot nyerni Legtöbben csak ismeretség útján jutnak pályázati forrásokhoz, a többiek hiába felelnek meg szakmailag, várólistára kerülnek A növekedés megnevezett okai: Azért nő, mert most kezdtünk többet pályázni Nő a szervezet tapasztalata, ismertsége Jobban ki tudják már használni a pályázati lehetőségeket Több nagyobb összegű pályázat érhető el Fokozatosan, egyre nagyobb pályázatokat céloznak meg Mindenre pályázunk, amire lehet A válaszadó szervezetek véleménye erősen megoszlik a pályázati források vizsgált időszakában történő változásairól. A szervezetek 44%-a esetében ugrásszerűen, vagy kis mértékben, de azért nőtt a pályázati források mértéke, míg a válaszadók 50%-a mondta azt, hogy csökkentek, vagy kiszámíthatatlan, ingadozó volt a pályázati bevételek mértéke. A csökkenésről beszámoló szervezetek közül a válaszadók többsége kifejtette, korábban szakmai szempontok alapján történt a kiválasztás, az volt a fontos, hogy milyen programot, milyen tevékenységeket szeretnének megvalósítani, most nem ennyire egyértelmű a rendszer, a jó program leírása, és a pályázati feltételeknek történő megfelelés együttállása nem jelent garanciát arra, hogy a pályázat támogatásban részesül. Viszont a növekedés, és az elégedettség is megfigyelhető több válaszadó szervezeteknél, akik arra vezették ezt vissza, hogy egyre jobb pályázatokat tudnak írni, és a szervezet megerősödésével egyre nagyobb programokat tudnak bevállalni. Valamint megjelenik az a vonal is, ami egyfajta kényszer pályát jelent. A szervezetek egy része olyan pályázatokon is indul, amely nem tartozik szorosan a céljaihoz, viszont források bevonására van szükség, ezért mindenre pályáznak, amire csak lehet. Ez hosszú távon veszélyes stratégia, mivel ezek a pályázatok lekötik a kapacitást, szétforgácsolják a szervezetet, ezért a cél megvalósítására irányuló munka is alacsonyabb hatékonysággal zajlik, ami a szervezethez csatlakozó tagok, önkéntesek motivációját is csökkentheti. 16

17 16.) Hogyan alakult a szervezet vállalkozási tevékenységből származó bevétele között? Itt vállalkozási tevékenység alatt olyan szolgáltatást értünk, amiért fizet az, aki igénybe veszi. Nincs ilyen szolgáltatásunk 25% 63% Folyamatosan, ugrásszerűen nő Kis mértékben, de azért növekedett Kiszámíthatatlan, ingadozó A válaszadó szervezetek 63%-a jelölte be azt a válaszlehetőséget, hogy nincs vállalkozási bevételük. Ez igen magas arány, viszont ezt a statisztikai adatot sok minden befolyásolja, így ez alapján hiba lenne messzemenő következtetéseket levonni arra nézve, hogy a szervezetek folytatnak-e vállalkozási tevékenységet. Ha figyelembe vesszük a saját szervezetünk tapasztalatait, már más képet láthatunk. A tapasztalatunk azt mutatja, hogy ennek a kérdésnek az értelmezése nagyon sokféle lehet. A szervezetekkel való kommunikáció során gyakran tapasztalajuk, hogy az ide vonatkozó jogszabályok értelmezése hiányos vagy téves, valamint félnek attól szervezetek, hogy a vállalkozási tevékenység nem jogszerű, nem könyvelhető, és mint ilyen, nem is végezhető a civileknél. Gyakran hallunk olyan véleményt is, hogy azzal a szervezet elveszti a civilségét, ha vállalkozik, ha pénzt kér a szolgáltatásaiért. Másik gyakori jelenség, hogy bár a szervezetek végeznek cél szerinti vállalkozási tevékenységet, de ezt nem ekként azonosítják be. Például nyári tábort szerveznek, ahol a költségek egy részét a szervezet önerőből fedezi, viszont egy része a táborozókat terheli. Mégsem úgy gondolnak erre a tevékenységre, mint egy közösségi vállalkozásra. Hiányzik az a lépés sokszor, hogy a szervezet érintett tagjai, önkéntesei végig vigyenek egy tudatos tervezési folyamatot, és a tábort, mint a szervezet szolgáltatását, közösségi vállalkozási irányát elkezdjék fejleszteni. Nincs benne a közgondolkozásban szervezeten belül az, hogy ez is lehetne a több lábon állás egyik módja. 17

18 17.) Hogyan értékelik általában véve a szervezet pénzügyi helyzetének alakulását? 18% A pénzügyi helyzetünk jelentősen javult, ami elsősorban a szervezet jó stratégiájának köszönhető A pénzügyi helyzetünk javult, ezért teljesen elégedett vagyok 35% 12% A pénzügyi helyzetünk nem változott jelentősen, a mai világban már ez is eredmény Nem változott jelentősen 23% A pénzügyi helyzetünk romlott, ami nagy nehézséget okoz a szolgáltatásaink, tevékenységünk fenntartásában Jelentősen romlott a pénzügyi helyzet, nem tudjuk, meddig lehet így működni 18.) Hogyan gondolkodtak a válaszadó szervezetek, milyen folyamatok zajlottak a szervezetben, amikor csökkentek a forrásaik? (tipizált válaszok) Más szervezeti formában megvalósítani a tevékenységeket Vállalkozási tevékenységeket elkezdeni Szolgáltatásokat fejleszteni Lecsökkentették a programjaikat Stratégiai tervezés Több szponzor, támogató keresése Szervezetfejlesztés Szolgáltatói portfólió erősítése A szervezet ismertségének növelése Az ingyenes lehetőségek (honlap frissítése, közösségi oldalakon való megjelenés) jobb kihasználása Alkalmazottak nincsenek, több önkéntes bevonása Takarékossági intézkedések, dolgozók juttatásának csökkentése vagy megvonása Új stratégiai irány: több lábon állás kiépítése Még több pályázatírás Partnerek keresése, főleg pályázati forrásokhoz való hozzájutás érdekében 18

19 A válaszokban nagyon jól megfigyelhető, hogy túlnyomó többségben a megoldások keresése felé indultak el a szervezetek. Mint ahogy az is, hogy nem csak kifelé, hanem befelé irányuló változásokat is eszközöltek. Szervezetfejlesztés, stratégiai tervezés, ez mind olyan intézkedés, ami a szervezetet erősíti meg. Nem kívülről várt a szervezet egy része segítséget, hanem a saját működésüket gondolták át, reagáltak a megváltozott külső környezetre, és ennek a szervezetek egy része már tapasztalja az eredményességét is. Másik reakciócsoport a vállalkozási irányok keresése, szolgáltatásfejlesztés, tehát ezek a szervezetek már elindultak, vagy tervezik, hogy elindulnak a közösségi vállalkozások irányába. 19.) A bevezetett új intézkedések, a végbemenő folyamatok eddigi eredményei Több pályázat Új szolgáltatási paletta Új tevékenységek bevezetése, régiek változtatása, átgondolása, fejlesztése Új emberek bevonása Stabilabb lett a gazdálkodás, de dolgozói elégedetlenség is volt A több nyertes projekt miatt túlterheltség alakult ki Az új ötleteket ellopták mások A pályázatok növekedése miatt a dolgozói létszámot nem kellett csökkenteni A válaszadó szervezetek közül, akik új intézkedéseket vezettek be, akik új irányokat kerestek, illetve valóban leültek, és beszélgettek a szervezeten belül és kívül zajló folyamatokról, és ezekre reagáltak, a legtöbben pozitív eredményekről számolnak be, ami alátámasztja azt a feltevést, hogy a megváltozott környezethez, folyamatokhoz való alkalmazkodás képessége jelenti a szervezetek túlélésének legnagyobb esélyét. 20.) A gazdasági, társadalmi nehézségek ellenére is sikeresen működő szervezetek sikerének megnevezett okai: Hozzáállás, kapcsolatok, szerencse, munka Kedvező pályázati lehetőségek Ismertség, sajtókapcsolatok Szakmai háttér Lobby tevékenység Több tapasztalat, jobb projektötletek Alkalmazkodás a megváltozott környezethez, tudatosan átgondolt vonal mentén történik a szervezet építése Közösségi munka, jó szakembergárda Türelem, megfontoltság Állandó partnerség, kölcsönös megelégedettség, kapcsolati háló Akkor is végzik a szolgáltatásokat, ha nincs rá pályázati támogatás. A szolgáltatások kiszámíthatóak, és nem ad-hoc jellegűek. Nagyobb társadalmi beágyazottság, mint a versenytársak Kevés befektetést igénylő tevékenységek végzése. 19

20 21.) Van-e olyan szolgáltatása, terméke a szervezetnek, amelyek értékesítésével forrásokhoz tudnak jutni? Igen, már működő vállalkozási, szolgáltatási tevékenységeink vannak 18% 23% Igen, de még csak most kezd kialakulni, viszont határozott elképzeléseink vannak 24% 12% 23% Igen, elindultunk ebbe az irányba, de elakadtunk, segítségre van szükségünk Nincsenek ilyen szolgáltatásaink, de szeretnénk kifejleszteni, csak nem tudjuk, hogy kezdjünk hozzá Nincsenek ilyen szolgáltatásaink, és nem is szeretnénk kifejleszteni A válaszadó szervezetek mindössze 18%-a jelölte be azt a választ, hogy nincsenek ilyen szolgáltatásaik, és nem is szeretnének kifejleszteni. A személyes tapasztalataink is ezt támasztják alá. Egyre több gondolkodás zajlik jelenleg a civil szektorban arról, hogyan válhatnak a nonprofit szervezetek is piaci szereplővé, de olyan módon, hogy közben a civilség, a célok megvalósításának lehetősége és folyamata ne sérüljön. Hogyan tudnak olyan szolgáltatásokat nyújtani piaci alapon, amelyek végzése továbbra is a céljaik megvalósítását segíti elő, nem szervezet idegen tevékenység, hanem a célokhoz, szaktudáshoz, kompetenciákhoz illeszkedik, de nem csak a jelenlegi célcsoport, hanem más csoportok számára is szolgáltatásokat nyújt. Azt gondoljuk, hogy ez egy járható út. Egy olyan út, ami minden szervezet életében mérföldkövet jelenthet, és ami csökkentheti a szervezetek kiszolgáltatottságát és létbizonytalanságát. 20

Közösségi vállalkozás felé

Közösségi vállalkozás felé Közösségi vállalkozás felé Vágvölgyi Gusztáv - Pabló Inspi-Ráció Egyesület inspi-racio.hu Polyán Egyesület polyan.hu A közösségi vállalkozás A közösségi vállalkozás A közösség öt funkciója Warren szerint:

Részletesebben

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL Érkezett adományok áttekintés... 2 Könyvvizsgálat adomány... 2 Adhat Vonal támogatása...

Részletesebben

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,

Részletesebben

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL Érkezett adományok áttekintés... 2 Könyvvizsgálat adomány... 2 Adhat Vonal támogatása...

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

Kutatás és kommunikáció

Kutatás és kommunikáció TÁJÉKOZTATÓ Bemutatkozás A CivilArt Alapítvány 2005. októberében alakult azzal a céllal, hogy növelje a non-profit szektor ismertségét és érdekérvényesítési képességét kommunikációs anyagok és társadalomtudományi

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

North Hungarian Automotive Cluster

North Hungarian Automotive Cluster North Hungarian Automotive Cluster Alapítók Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pannon Autóipari Klaszter 2 Az ImKKK

Részletesebben

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40938-10/2008. CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról Előterjesztő:

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

Forrásteremtés, Forrásszervezés. Civilek és az Önkéntesség

Forrásteremtés, Forrásszervezés. Civilek és az Önkéntesség Forrásteremtés, Forrásszervezés Civilek és az Önkéntesség Ifjúsági civil szervezetek forrásteremtési lehetőségei Alapfogalmak o Forrásteremtés vagy forrásszervezés o Projekt o Projektmenedzsment o Civil

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról

A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról Kutatási tapasztalatok www.tukorterem.hu A kutatásról Elsődleges célcsoport: gazdálkodó klasszikus civil szervezetek (magánalapítványok és egyesületek)

Részletesebben

NIOK Alapítvány a civil partner

NIOK Alapítvány a civil partner NIOK Alapítvány a civil partner Tudás, tapasztalat, infrastruktúra, szolgáltatások Egyre több vállalat fordít figyelmet a társadalmi felelősségvállalásra (CSR) és azon belül is a jótékonyságra, az adományozásra,

Részletesebben

(Az adományszervezés alapjai) AMBRUS KIRY NOÉMI

(Az adományszervezés alapjai) AMBRUS KIRY NOÉMI Vigyázz Kész - Rajt (Az adományszervezés alapjai) AMBRUS KIRY NOÉMI MI AZ ADOMÁNYSZERVEZÉS? Forrásteremtés Az adományszervezési (fundraising) stratégia a szervezet működéséhez, céljainak megvalósításához

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek 1. Honnan érkeztek expat vezérigazgatóik és országmenedzsereik? Az expat országmenedzserek 42%-a Nyugat-Európából vagy az Egyesült Államokból érkezik, 58%-uk

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület

Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület A szervezet célja A Dél-Zalai civil szektor tevékenységének, érdekvédelmének, forrásteremtésének és környezetvédelmi,- karitatív akcióinak koordinálása. Térségfejlesztési

Részletesebben

A program társadalmi nyilvánosságával kapcsolatos tapasztalatok.

A program társadalmi nyilvánosságával kapcsolatos tapasztalatok. A program társadalmi nyilvánosságával kapcsolatos tapasztalatok. Előadó: Vágvölgyi Gusztáv IRE elnöke 1 Az Inspi-Ráció Egyesületről http://www.inspi-racio.hu/projektjeink/interreg I. A programban végzett

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Beszámolási időszak kezdete: 2013. január 1. Beszámolási időszak vége: 2013. december 31. Keltezés: 2014. február 25. Alföldi István ügyvezető igazgató 1 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Eredményes értékesítés.

Eredményes értékesítés. Eredményes értékesítés. Egy belföldi vidéki wellness szálloda kínált kedvezményes, belföldi utazási lehetőséget. A szolgáltatás értékesítésénél a kedvező ár volt a motiváció. Az esettanulmány jól szemlélteti,

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai

A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai Paksi Adrienn A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai Partnerség és kommunikáció a területi tervezésben - Elmélet és gyakorlat Lechner Lajos Tudásközpont 2014. december 15. Az energikus 314-es

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Activity Plan. A javaslat nem teljes körű: csupán a konzultáción, a cégvezető elmondása alapján szerzett információkon alapszik.

Activity Plan. A javaslat nem teljes körű: csupán a konzultáción, a cégvezető elmondása alapján szerzett információkon alapszik. Activity Plan A program fő pillérét a cégvezetővel folytatott szakértői konzultáció adja, melynek tartalma minden esetben cégspecifikus és személyre szabott. A Human Map szakértői számára a programban

Részletesebben

The Leader for Exceptional Client Service SZERVEZETFEJLESZTÉS. Less Myths more Practice

The Leader for Exceptional Client Service SZERVEZETFEJLESZTÉS. Less Myths more Practice The Leader for Exceptional Client Service SZERVEZETFEJLESZTÉS Less Myths more Practice A BDO VILÁGSZERTE A BDO a világ ötödik legnagyobb könyvelő, könyvvizsgáló, profeszszionális tanácsadó hálózata. A

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

Családi vállalkozások, vállalkozó családok 1997-2007

Családi vállalkozások, vállalkozó családok 1997-2007 Családi vállalkozások, vállalkozó családok 1997-2007 Budapest, 2007 május 23. Soltész Anikó Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány 1024 Budapest, Rómer Flóris u. 22-24. Telefon: (1) 212 21 79; Fax: (1)

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Adományszervezési ismeretek. Kebiche Nabila, Adományszervezési vezető Greenpeace 2014.03.21

Adományszervezési ismeretek. Kebiche Nabila, Adományszervezési vezető Greenpeace 2014.03.21 Adományszervezési ismeretek Kebiche Nabila, Adományszervezési vezető Greenpeace 2014.03.21 Mire gyűjtünk, mire kérünk? Projektünk összefoglalója Kinek érdeke minket támogatni? Milyen időszakra kérünk?

Részletesebben

KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu

KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu Közhasznúsági jelentés 2009. Tartalom a) A számviteli beszámoló 2 b) A költségvetési

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

6. modul. Stratégia, marketingtervezés

6. modul. Stratégia, marketingtervezés 6. modul Stratégia, marketingtervezés Készítette: Bokányiné Boda Gyöngyi AZ ISKOLAMARKETING STRATÉGIÁJA Stratégia: adott célok érdekében módszerek és feladatok összehangolása, a megvalósítási út kidolgozása.

Részletesebben

ÉRJEN EL SEGÍTSÉGÜNKKEL TÖBB, MINT 200.000 POTENCIÁLIS ADÓ 1% FELAJÁNLÓT! MEGJELENÉS AZ ADÓ 1% KERESŐ PORTÁLON KIADVA: 2014. JANUÁR 27.

ÉRJEN EL SEGÍTSÉGÜNKKEL TÖBB, MINT 200.000 POTENCIÁLIS ADÓ 1% FELAJÁNLÓT! MEGJELENÉS AZ ADÓ 1% KERESŐ PORTÁLON KIADVA: 2014. JANUÁR 27. Budapest, 2014. január 27. ÉRJEN EL SEGÍTSÉGÜNKKEL TÖBB, MINT 200.000 POTENCIÁLIS ADÓ 1% FELAJÁNLÓT! MEGJELENÉS AZ ADÓ 1% KERESŐ PORTÁLON KIADVA: 2014. JANUÁR 27. 1. Mi a www.tetalap.hu címen elérhető

Részletesebben

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS 2011. június Minden jog fenntartva. A tanulmány eredményeinek és megállapításainak felhasználása csak a forrás pontos megjelölésével lehetséges. MÓDSZERTAN

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

TÉRSÉGI ESÉLYEGYENLŐSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ÖSSZEHANGOLÁSA A MOHÁCSI JÁRÁSBAN

TÉRSÉGI ESÉLYEGYENLŐSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ÖSSZEHANGOLÁSA A MOHÁCSI JÁRÁSBAN ÁLLAMREFORM OPERATÍV PROGRAM TÉRSÉGI ESÉLYEGYENLŐSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ÖSSZEHANGOLÁSA A MOHÁCSI JÁRÁSBAN KÓDSZÁM: ÁROP-1.A.3.-2014-2014-0115 1. A Mohácsi Járás A Mohácsi Járás települései földrajzilag egymással

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com

Részletesebben

Konzultáció és kommunikáció a szereplők azonosítása a helyi érdekeltek bevonása a tervezésbe és a megvalósításba politikai támogatás megszilárdítása

Konzultáció és kommunikáció a szereplők azonosítása a helyi érdekeltek bevonása a tervezésbe és a megvalósításba politikai támogatás megszilárdítása Társadalmi integráció Közösségi tervezés, participáció HOGYAN? Módszertan, A közösségi tervezés alapelemei Konzultáció és kommunikáció a szereplők azonosítása a helyi érdekeltek bevonása a tervezésbe és

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

KUKA Környezetvédelmi és Újrafelhasználó Közhasznú Alapítvány. 2010. évi Közhasznúsági jelentése

KUKA Környezetvédelmi és Újrafelhasználó Közhasznú Alapítvány. 2010. évi Közhasznúsági jelentése KUKA Környezetvédelmi és Újrafelhasználó Közhasznú Alapítvány 2010. évi Közhasznúsági jelentése Budapest, 2010. május 9. Dr. Huszák Gáborné KUKA Környezetvédelmi és Újrafelhasználó Közhasznú Alapítvány

Részletesebben

GÁZKÖZÖSSÉG KUTATÁS. 2012. október

GÁZKÖZÖSSÉG KUTATÁS. 2012. október GÁZKÖZÖSSÉG KUTATÁS 2012. október A kutatás kutatásról céljai A kutatás céljai - a tagok Gázközösséggel kapcsolatos elvárásai és azok teljesülése - rendezvények megítélése - a Gázközösség pályázatai -

Részletesebben

Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése

Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások

Részletesebben

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás, Infrastruktúra Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 T F T F T F T F T F T F 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

Mondja el Mindenkinek.

Mondja el Mindenkinek. Mondja el Mindenkinek. Az emberi hang közvetlen kommunikáció. Ha szeretne sok embernek egyszerre, azonos információt elmondani, hívja fel Őket. Akár 150.000 Ügyfelét, Partnerét, ismerősét 1 nap alatt.

Részletesebben

2. Sikeres CSR kommunikáció. 3. Hogyan? 4. Alap 1. 6. Alap 2. 5. Alap 1 2014.02.17. Jót, s jól - CSR kommunikáció hitelesen. Sikeres CSR kommunikáció:

2. Sikeres CSR kommunikáció. 3. Hogyan? 4. Alap 1. 6. Alap 2. 5. Alap 1 2014.02.17. Jót, s jól - CSR kommunikáció hitelesen. Sikeres CSR kommunikáció: 2. Sikeres CSR kommunikáció Jót, s jól - CSR kommunikáció hitelesen 2014. 02. 15. Sikeres CSR kommunikáció: megfelelő üzenet megfelelő mennyiségű információ megfelelő eszköz (mindig a média???) 3. Hogyan?

Részletesebben

FORRÁSTEREMTÉS. Helyi ifjúsági munka (I. modul) Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központ

FORRÁSTEREMTÉS. Helyi ifjúsági munka (I. modul) Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központ FORRÁSTEREMTÉS Helyi ifjúsági munka (I. modul) Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központ Közéletre Nevelésért Alapítvány www.kozeletre.hu KÓSA András László Révfülöp, 2011. február 22-25. A forrásteremtés

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS FELNŐTTKÉPZÉSI AKKREDITÁCIÓVAL RENDELKEZŐ SZERVEZETTEL

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS FELNŐTTKÉPZÉSI AKKREDITÁCIÓVAL RENDELKEZŐ SZERVEZETTEL EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS FELNŐTTKÉPZÉSI AKKREDITÁCIÓVAL RENDELKEZŐ SZERVEZETTEL amely létrejött egyrészről (pályázó szervezet hivatalos neve, címe:.. képviselője:.) mint az Innovációs és tudásközpont

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

A Közlekedési Emléktár Alapítvány 2011. évi közhasznúsági jelentése

A Közlekedési Emléktár Alapítvány 2011. évi közhasznúsági jelentése A Közlekedési Emléktár Alapítvány 2011. évi közhasznúsági jelentése A Közlekedési Emléktár Alapítvány (továbbiakban: alapítvány) 2011-ben a korábbi évekhez hasonlóan sikerrel folytatta 2008-ban megkezdett

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:

Részletesebben

... Dr. Szokol Miklós elnök

... Dr. Szokol Miklós elnök DEBRECENI SZÍV EGYESÜLET Kiegészítő melléklet 2014. év Debrecen, 2015.03.31.... Dr. Szokol Miklós elnök Általános rész: Szív Egyesület bemutatása: Működési forma : egyéb egyesület Alapítás ideje : 2001.

Részletesebben

Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ. StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013.

Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ. StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013. Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013. 1 koncepció meghatározza, hogy kiknek mit ad el, és hogyan teremt ebből pénzt a vállalkozás. StartUP Vállalkozásindítás

Részletesebben

Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés?

Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés? Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés? - Szelektív hulladékgyűjtési kommunikációs szakmai nap 2010.február 4. Simányi Zsuzsanna Hulladéksors szakmai folyóirat

Részletesebben

Társadalmi vállalkozások finanszírozása a NESsT modell

Társadalmi vállalkozások finanszírozása a NESsT modell Társadalmi vállalkozások finanszírozása a NESsT modell Tóth Laura NESsT 2011.január 14. 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő piacgazdaságok legégetőbb társadalmi problémáira nyújt

Részletesebben

IQvíz Tanácsadó Kft. Magyarország ügyfélbarát víziközmű szolgáltatói program

IQvíz Tanácsadó Kft. Magyarország ügyfélbarát víziközmű szolgáltatói program Magyarország ügyfélbarát víziközmű szolgáltatói program Tartalomjegyzék MIRŐL SZÓL AZ IQVÍZ ÜGYFÉLBARÁT SZOLGÁLTATÓK PROGRAM? MIÉRT ÉRDEMES RÉSZT VENNI A PROGRAMBAN? AZ IQVÍZ ÜGYFÉLBARÁT SZOLGÁLTATÓK PROGRAM

Részletesebben

GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat

GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE KORSZRŰ MENEDZSMENT RENDSZEREK ÉS TECHNIKÁK TÁMOGATÁSA* Támogatás mértéke: *Forrás: www.gkm.hu A projekt elszámolható költségének

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

1. DIAGNOSZTIKAI ESZKÖZ: ISKOLA SZERVEZETI DIAGNÓZIS

1. DIAGNOSZTIKAI ESZKÖZ: ISKOLA SZERVEZETI DIAGNÓZIS Kedves Tantestület! Közös munkánk eredménye alapján készül a Változásért változunk Fejlesztési Program következő ütemének tervezése. Aktivitásotoknak köszönhetően sikeresen zárhatjuk a Fejlesztési Program

Részletesebben

Belső és külső kommunikáció standard

Belső és külső kommunikáció standard Belső és külső kommunikáció standard Betegbiztonsági Fórum Sinka Lászlóné Adamik Erika 2013. 06. 27. Vezetés, humánerőforrás, minőségmenedzsment munkacsoport 1 Gyökérokok keresése (belső kommunikáció)

Részletesebben

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai Értékelés Ennek a kérdőívnek a célja az volt, hogy az EUROKONTAKT projekt munkatársait felvilágosítsa a vidéki vállalkozások szolgáltatási szükségleteiről, azok kielégítettségének szintjéről. A felmérést

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Nemzetközi partnerkapcsolatok építése a magyar cégek és szervezetek szempontjából. Előadó: Kautny Alexander 2012. április 13.

Nemzetközi partnerkapcsolatok építése a magyar cégek és szervezetek szempontjából. Előadó: Kautny Alexander 2012. április 13. Nemzetközi partnerkapcsolatok építése a magyar cégek és szervezetek szempontjából Előadó: Kautny Alexander 2012. április 13. 0) Nemzetközi piacra lépés és partnerkeresés 1) Miért kell stratégia a külföldi

Részletesebben

A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői. A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei

A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői. A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei A válaszadó szervezetek jogi formája Összes szervezet Ernyőszervezetek Nem ernyőszervezetek

Részletesebben

Új szabályok a civil szférában

Új szabályok a civil szférában Új szabályok a civil szférában Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya Új jogszabályok 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

Szolgáltatásfejlesztési koncepció felmérése

Szolgáltatásfejlesztési koncepció felmérése Szolgáltatásfejlesztési koncepció felmérése Kérdőíves megkereséssel Értékelés, tanulmány: Pap András és Szőr Gábor Civil SzámAdó Szolgálat és TanÖsvény Természetjárásért Egyesület A felmérés elkészítése

Részletesebben

A PROJEKTRŐL. www.mind-rural.ro

A PROJEKTRŐL. www.mind-rural.ro A PROJEKTRŐL Integrált turisztikai humánerőforrás-fejlesztés a vidéki foglalkoztatás növelése érdekében című projektünk a Humánerőforrás-fejlesztési Szektoriális Operatív Program 2007-2013 keretében valósul

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás,,marketing, public relations és reklám az egészségügyben'' XV. Országos Konferencia Budapest, 2012. február 16-17. Barát Tamás Főiskolai tanár, a CCO Magazin

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai

Részletesebben