GEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAK DOMBKÖZI MEDENCÉIBEN. Nyárádi Zsolt

Átírás

1 Nyárádi Zsolt GEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAK DOMBKÖZI MEDENCÉIBEN Bevezető A Küküllő menti dombság előkárpáti, erőteljesen lekopott magaslatokból áll, keresztirányú völgyek által szabdalva. Az eredetileg fennsík jellegű területet a folyóvizek erőteljesen tagolt dombvidékké alakították. Nyugati irányból a Vágás, a Rez és a Budvár magaslatai határolják. Ezek, és a Hargita hegység közé ékelődik az Udvarhelyi-medence. Az Erdélyi-medence irányába az előkárpátokat a Keresztúri és Siménfalvi medencék határolják, déli irányban pedig a Homoródi előkárpátok, amelyek a Persányi hegységig tartanak. Ez a szabdalt dombság mio-pliocén üledékes konglomerátum kőzetből áll, magassága m között váltakozik. Ezek vízhálózatban gazdag kis medencéket határolnak, amelyek igen vonzó települési adottságokkal rendelkeznek. Ennek a rendkívül tagolt kis régiónak az 5-6. századi lelőhelyeinek a tanulmányozását, elemzését tűzte ki célul ez a kutatás. Az említett terület a római korban Dacia provincia része volt. 270 körüli kiürítését követően 1 a Marosszentanna Csernyahov kultúra népesítette be a területet. A daciai gót uralom között a hunok előretörésével véget ért, lakói az Al-Dunán át római területekre menekültek. Helyükre 455 után a hunokkal előzőleg törzsszövetségben élő gepidák telepedtek be. Ez a germán népcsoport, amely a gótokkal együtt Wielbark kultúra hordozója, egyes feltételezések szerint 269 táján érkezik a Kárpát-medencébe a Visztula környékéről. 2 A Kárpát-medencében első régészeti leletük 1856-ban került elő Kisselyken. 3 Az ezt követő BÓNA 1986, BÓNA 1981, 9-50; BÓNA 1986, KENNER I860, év kutatásai számos temetőjüket, és telepüket tette ismertté Erdély szerte. Az egész Kárpát-medencében előkerült hagyatékukat Csallány Dezső foglalta össze először 4, Erdélyre vonatkozóan Kovács István 5, Fettich Nándor 6, Horedt Kurt 7, Bóna István 8, Mircea Rusu 9, Dorin Popescu 10, Ligia Bârzu 11, Radu Harhoiu 12 (hogy csak a legfontosabbakat említsük) kutatásai és összegző írásai tették ismertté a gepida lelőhelyeket, járultak hozzá egyes kronológiai problémák tisztázásához. Ezeknek a nagy összegző munkáknak az alapját a számos közzétett ásatási anyag tette lehetővé. Az elmúlt évtizedek kutatásai mintegy ismét számba veszik a lelőhelyeket. Hasonló kutatói munka köthető Cseh János nevéhez, aki Erdélyből 87 gepida lelőhelyet ismertet 13. Egy újabb kutatás csak az előkerült települések számát 114-re teszi 14. Corneliu Gaiu Észak-Kelet Erdély 5-6. századi lelőhelyeit gyűjti össze, az újabb régészeti ásatások, terepbejárások tükrében 15. Ezeknek a településeknek a helyét igyekszik az újabb kutatások ismeretében meghatározni Opreanu, beillesztve Erdély népvándorlás korának történetébe CSALLÁNY KOVÁCS 1913, FETTICH HOREDT 1977; HOREDT BÓNA 1986, RUSU 1959, POPESCU 1974, BÂRZU 1986, ; BÂRZU. 1991, HARHOIU 1992, CSEH 1990, RUSTOIU 2005, GAIU 2003, OPREANU

2 Nyárádi Zsolt GEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAK DOMBKÖZI MEDENCÉIBEN A gepida kor régészeti kutatásának elmaradásait jelzi az utóbbi évtized intenzívvé váló nagy beruházások leletmentő feltárásaival véletlenszerűen előkerült régészeti objektumok mennyisége. Magyarfenesen/Vlaha Pad között az egyik legnagyobb erdélyi gepida temetőt tárták fel, amely 289 sírból állt, egy kb. 50x30 méteres felületen. Ezek 10 párhuzamos sorban (Reihengräber) rendeződtek. 90%-kát kirabolták, így eléggé szegényes leletanyag került elő, amely közül főként vastárgyak (kések, pajzsdudorok, nyílhegyek), egyszerűbb viseleti tárgyak (fésűk, paszta és üveggyöngyök, gyűrű töredéke), valamint finom anyagú kerámiaedények kerültek elő. A feltáró régészek a temető korát a 6. század közepétől, a 7. század elejére keltezték 17. Kolozsvár környékén nagyobb temető részletet és településnyomokat is feltártak Szászfenes/Floreşti Şapca Verde-n ben. Az előkerült 46 gepida sír nagy részét kirabolták, egyes sírok eleve melléklet nélküliek voltak, néhányukat fakoporsóba temették. Leggyakoribb mellékletek a vas és ezüst övcsatok, fésűk, vaskések, zablatöredék, nyílhegyek, üveg, és pasztagyöngyök, ezüst veretek, karperec, sasfejű és más fibulák, kevés arányban arany ékszerek. A sírokba sok esetben edénymellékletek is voltak helyezve. A temető körül félkörívben elhelyezkedve tárták fel a települési objektumokat, öt lakóházat, ebből négy földbemélyített, egynél nem sikerült felmenő szerkezetre utaló nyomokat dokumentálni, hét tárlóverem, és egy kút került még felszínre. Ezeket a leleteket és objektumokat a kutatók közé keltezik 18. Szerdahely Petres/Miercurea Sibiului Petreş lelőhelyen között egy öt sírból álló temetőrészletet tártak fel 19. A sírok egyike sem volt kirabolva, gazdag melléklettel tárták fel őket, így csontfésűk bekarcolt hullámdísszel, vaskés, aranyból és üvegből készített gyöngyök, ezüstözött ruhakapcsok a legkiemelkedőbb leletek. Ezek alapján a kutatók a temető korát a 6. század második, a 7. század első felére helyezik GOGÂLTAN 2007, ; STANCIU et al. 2006, ; STANCIU et al. 2006, ROTEA 2008, LUCA et al. 2006, LUCA et al. 2005, között Segesvár/Sighişoara Dealul Viilor-on három újabb temetkezés vált ismertté, amelyek ki voltak rabolva. Ezek mellett telepobjektumokat is feltártak 21. Gyulafehérvár/Alba Iulia Recea-n között 10 földbe mélyített lakóházat tártak fel. Betöltésükből gazdag kerámiaanyag, bepecsételt edények, öt fésű, bronz és ezüst tárgyak kerültek elő 22. Mezősólymos/Stupini La Curte-n három különálló régészeti lelőhelyen kerültek feltárásra gepida leletek között 22 földbe mélyített, enyhén lekerekített lakóházat tártak fel, tűzhelyek nélkül, amelyekben viszonylag kevés kerámiaanyagot, orsógombokat, agyagnehezékeket, fésűket találtak 23. A lelőhelyen a 2003-ban újból elkezdődött kutatások négy 5-6. századra keltezhető objektumot tártak fel, tűzhely nélküli lakóházakat, amelyekből többek közt bepecsételt kerámia is előkerült 24. Egy másik lelőhelyen, Mezősólymos/Stupini Fânaţele Archiudului-on, több éven keresztül folytattak kutatásokat, így , , 2002-ben és 2006-ban. Ezek alkalmával kilenc földbe mélyített házat, és két tárlóvermet tártak fel, amelyekből szürke gyorskorongolt és bepecsételt kerámiatöredékek kerültek elő 25. A harmadik lelőhely (Mezősólymos/ Stupini Vătaştina) kutatása 1991, között zajlott. Itt egy 25 cm vastag települési réteget figyeltek meg, amelyekből 21 ház és hat tárlóverem beásását bontották ki. A lakóházak közül 19 volt földbemélyített. Betöltésükből gazdag kerámiaanyag, többek közt bepecsételt töredékek, fésűk és agyagnehezékek kerültek elő 26. Radnót/Iernut Sf. Gheorghe Pe şes-en 1998-ban és 2000-ben földbe mélyített lakóházakat tártak fel tűzhellyel, valamint a hozzájuk tartozó 21. HARHOIU - BALTAG 2005, MOGA, et al. 2005, PROTASE 2000, GAIU-MARINESCU 2003, GAIU 1997, 59; GAIU 1999, 84; GAIU 2001, 236; GAIU 2002, ; GAIU-VAIDA 1999, 111; GAIU- MARINESCU 2003, GAIU 1996, ; GAIU 2002, ; GAIU 2003, ; GAIU 2006,

3 ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN tárolóvermeket 27. Nagyvárad/Oradea Sere-n ben egy csontfeldolgozó műhelyet hoztak felszínre, amelyből félkész fésűk kerültek elő, ezek alapján rekonstruálható a gyártási folyamat, valamint találtak egy bronz fülbevalót is 28. Szucság/Suceagu Orabda-n 2000-ben egy felszíni házat kutattak, valamint egy vastag települési réteget 29. Dipse/Dipşa Fundoaie-n között 12 tűzhellyel ellátott lakóházat és három tárlóvermet tettek ismertté, gazdag kerámiaanyaggal 30. Az elmúlt bő évtized ásatásai szép számmal hoztak felszínre gepida régészeti anyagot. Azonban ezek még csak részben, előzetes jelentések formájában ismeretesek, kiemelve a legfontosabb datáló elemeket, viszont teljességgel hiányzik a kerámiaanyag részletes feldolgozása, ismertetése. Jelen tanulmányunk célja egy kisebb terület gepida lelőhelyeinek széleskörű vizsgálata, amely nem nélkülözheti a felszínre került kerámiaanyag feldolgozását, elemzését. A gepida szállásterület legkeletibb részének, a Nagy-Küküllő felső folyásának, a korszakra vonatkozó régészeti kutatása eléggé elmaradott állapotokat mutat. A településeket érintő kiterjedt régészeti feltárás csupán egy helyszínen Kisgalambfalván zajlott, ahol 1938-ban 31, 1954-ben 32, között 33 folytattak kisebb-nagyobb kutatásokat. A korszak temetőjét Székelykeresztúron kutatták között, ahol 5 sírt tártak fel között a kutatási terület dél-nyugati részét Benkő Elek terepbejárásokkal kutatta 35, melynek eredményeként számos feltételezhető 5-6.századi lelőhelyet talált. 27. COSMA RUSTOIU 1998, 31-32; COSMA-RUSTOIU 1999, 57-58; COSMA-RUSTOIU 2001, ; HARHOIU , BULZAN 2000, OPREANU 2000, GAIU 1993, ; PROTASE 2000, A Ferenczi Sándor által végzett ásatás eredményei közöletlenek maradtak. 32. MOLNÁR István által végzett kutatások során csupán bronzkori és római kori leletek kerültek elő. 33. Az ásatásokat Kurt Horedt, Székely Zoltán és Molnár István végezték. 34. KÖRÖSFŐI SZÉKELY 2007, BENKŐ 1992, 2/2, 4/3, 5/2, 7/4, 7/3, 7/4, 7/5, 11/10, 14/4, 15/2, 15/4, 15/12, 23/7, 28/4 számmal jelzett lelőhelyek. Az elmúlt évtizedben, főleg Udvarhely környékére vonatkozólag számos helyről kerültek közművesítések, kisebb földmunkák során elő a gepida korra keltezhető kerámialeletek, amelyek egy magángyűjteményben kötöttek ki 36. Ezeknek a terepbejárási és szórványos anyagoknak a pontosabb behatárolása nem történhet meg az ásatási zárt objektumok anyagának vizsgálata nélkül. Egy részletes, mikrorégióra vonatkozó kerámiaelemzés cáfolhatja, vagy bizonyíthatja ezeknek a kevés, részben ismert lelőhelyeknek a gepida voltát. Célunk tehát a lelőhelyek számbavétele volt a jelenlegi kutatottságuk szintjén. Ez elengedhetetlen a következő, ezt a korszakot célzó régészeti kutatásokhoz. Gepidák a Küküllők mentén Az 5. század második felében fokozatosan beáramlott az első gepida néphullám, amely viszonylag rövid idő alatt eljut a Küküllők vidékéig. Korszakjelzőként tanúskodik a hunok hatására elterjedt szépségideál, a mesterségesen torzított koponya divatjának alkalmazása. A torzított koponyák szokása a hun uralom felbomlásával megszűnik, ezért ezek előfordulása Erdélyben a gepidák korai telepedési horizontjához tartozik Erdélyben 37. A Küküllők vidékén Baráthelyen 38, Szászbonyhán 39, Segesváron (Hertes) 40 és Székelyudvarhelyen (Marhapiac) 41 kerültek elő hasonló leletek. Erdély területéről mintegy 17 torzított koponyájú temetkezés ismeretes, a gepida szállásterületen számuk 52-re tehető. 42 Szintén ehhez a korai horizonthoz tartozik a Küküllők medencéitől kissé délebbre eső Mese (Mesendorf) II. Theodosius ( ) éremlelete 43. A gepida megtelepedést a torzított koponyákon és az éremleleten kívül viseleti tárgyak is alátá- 36. A gyűjtemény Szász Viktor tulajdonában van. A teljes leletanyag feldolgozását között végeztem (NYÁRÁDI 2008, 75-98). 37. BÓNA 1986, POPESCU 1970, 451; BÂRZU 1991, BARTUCZ 1939, HICA-CÂMPEANU-MUREŞAN 1978, LUSCHAN 1876, CSEH 1990, GOOSS 1876,

4 Nyárádi Zsolt GEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAK DOMBKÖZI MEDENCÉIBEN masztják. Székelyudvarhelyen a torzított koponyás sír környezetéből ezüst poliéder gombban végződő fülbevalót és kifli alakú hajfonatkarikákat találtak 44. Medgyesről poliéder gombban végződő ezüst fülbevaló, borostyán és üveg nyaklánc, valamint kétsoros csontfésű 45, Bethlenszentmiklósról poliéderes fülbevaló ismeretes, továbbá kétsoros csontfésű 46, Segesvárról a torzított koponyás sír mellől csontfésű 47, Baráthelyről arany és ezüst fülbevalók, fibulák, csatok és áttört poliéder fejű arany dísztűk kerültek elő 48, Kisselyken pedig rekeszes poliéder gombos fülbevaló 49. Hasonló lelet ismeretes Völcről is 50. A Küküllők vonalától délre Szelindeken talált poliédergombos ezüst fülbevalók 51 szintén a korai gepida kultúra jelenlétét jelzik. Szintén kronológiai jellegzetesség a kiöntőcsöves edények előfordulása, amelyek Kisgalambfalváról 52, Bözödről 53, Baráthelyről 54, és Kisselykről 55 jeleznek gepida jelenlétet. A Küküllők alsó folyása mentén a feltárt leletek alapján nagyobb gepida települést és temetőt tártak fel Baráthelyen, apróbb településeik és temető részleteik a kis medencék számos pontjairól előkerültek. Erdélyben az 568 után széteső gepida királyság keleti felében továbbra is fennmaradnak kisebb gepida enklávék 56. Hasonlóak a Tisza vidékéről is ismeretesek a betelepült avarság körében, amelyet Kiss Attila kutatásai mutattak ki 57. Egy újabban Tiszagyendán előkerült Mauricius éremmel keltezett avar szolgálatban álló nemzetségfő temetkezése szintén látványos bizonyítéka az avar-gepida együttélésnek. Az elhunytat már lovával együtt temették el HOREDT 1979, HOREDT 1941, 21. tábla, HOREDT 1979, HICA-CÂMPEANU-MUREŞAN 1978, LXXX. tábla. 48. HARHOIU 1976, KENNER 1860, LÁSZLÓ 1941, GLODARIU 1974, HOREDT 1958, SZÉKELY 1976, IV. tábla MICLEA-FLORESCU 1980, 828. kép pont 55. HOREDT 1964, BÓNA 1986, KISS 1996; KISS , KOCSIS 2007, 40. Erdély keleti felét az Olt szoroson át fokozatosan megszállják az avarok. Ezeken az avar, majd szláv telepeken Kézdipolyán (Kőhát) 59, Csernáton (Róberttag) 60 a gepida edényformák, bepecsételt edények és fazekas hagyományok továbbélése figyelhető meg, amely egyértelműen egy gepida népesség jelenlétére utal. Ezeknek a régészeti keltezése a 6. század második, a 7. század első felére tehető. Hasonló a Bözöd (Nagyrét) lelőhelyen talált kiöntőcsöves edény töredéke 61, amelyre alapozva nem lehet egyértelmű etnikai határokat meghúzni. Ellenben ami mégis alátámasztani látszik az erdélyi gepidák kora-avarkori továbbélését az öt, feltárt temető Erdély szívében. Ezek a Maros (Mezőbánd, Marosvásárhely, Marosnagylak, Marosveresmart) és a Nagy- Küküllő (Baráthely) völgyében helyezkednek el 62. Ezekben a jellegzetes gepida leletanyag mellett esetenként korai avar és nyugati germán formai jegyek is előfordulnak 63. A mezőbándi temető leletanyagán és szerkezetén történt elemzés kimutatta a temetőben mind a germán elemeket, mint a nomád lovas népek jelenlétét. A 7. században felhagyott temető anyagában szintén egyaránt megtalálhatóak a bepecsételt edények, de az avar kori durvább kiképzésű fazekak is. Hasonlóan kevert jegyeket mutatnak a sírokból előkerült fegyverzetek is. 64 A gepida fazekas hagyományok továbbélése mellett foglalnak állást újabb kutatások is, amelyek közül kiemelkedik Vékony Gábor 65 és Kiss Attila 66. Az általuk meghatározott leggyakrabban előforduló gepida jellegű edény a füllel ellátott vagy anélküli bögre, amely bepecsételéssel díszített. Az elkövetkezendőkben alapos elemzések szükségesek az Ipoteşti-Cândeşti kultúra lelet együttesének vizsgálatára, amely fényt deríthet az esetleges késői gepida jelenlétre Moldvában is. A kultúrában jelenlevő germán hatást egyes kutatók 59. SZÉKELY 1971, 353; KISS.1973, SZÉKELY 1992, ; SZÉKELY. 1999, SZÉKELY 1976, Legújabban Dobos Alpár foglalkozik a kérdéssel (DO- BOS 2011) 63. BÓNA 1978, BAKÓ 1974, VÉKONY 1974, KISS 2001,

5 ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN a szarmatáknak tulajdonították. 67 A román őslakosoknak tulajdonított kultúra településeinek pontos analógiái ismeretesek Bokros-Fehérkereszti és Dunaújváros Öreghegy 68 lelőhelyekről. Baráthelyről (amely Ipoteşti kultúra telepeként van számon tartva) előkerült mécses pontos párhuzama Dunaújvárosról ismert 69. A 7. század során fokozatosan beolvadó gepida népesség jelenléte a pontos régészeti viszonyok hiányában az általunk ismertetett lelőhelyeken egyértelműen nem mutatható ki. Az mindenképp bizonyos, hogy a Székelykeresztúron feltárt temetőrészlet egyértelműen a 6. századra keltezhető 70. Egyes kerámiatípusok Kisgalambfalva Galat lelőhelyen már a 7. század felé mutatnak. Habár mindezidáig a kutatásoknak nem sikerült egyértelműen keltezni a firtosi éremkincset 71, mindenképp jelzés értékű, hogy ennek elrejtése egy háborús időszakhoz köthető, amelynek végeztével tulajdonosai már nem érték meg a felhalmozott vagyon előásását. Az újabb kutatások tükrében megkérdőjeleződik a kései pénzeknek a firtosi leletegyüttesbe való tartozása, így az inkább Iustinianus uralkodásának idejére keltezhető, a 6. század közepére 72. Ez jelezheti a gepida uralom felbomlását, valamint az avar uralom megjelenését a Küküllők vonalában. Gepida lelőhelyek a Nagy-Küküllő felső folyásának dombközi medencéiben A rendkívül tagolt terület medencéiben 14 lelőhelyet tanulmányoztunk. Ezeknek az egymáshoz viszonyított elhelyezkedését vizsgálva azt látjuk, hogy nemcsak a Nagy-Küküllő mentén, hanem 67. RUSU 1962, BÓNA 1968, BÓNA 1968, KÖRÖSFŐI-SZÉKELY 2007, ben hozzávetőlegesen 1000 darab bizánci éremleletet találtak Firtosváralja határában. (FERENCZI 1934, ). Mivel az érmeknek csak egy töredéke került a kutatókhoz az egész éremkincs elrejtési idejét nehéz megállapítani. 72. Az újabb levéltári adatok felvetik az éremkincshez utólag hozzácsatolt későbbi pénzek létét (SOMOGYI 2000, 4-8.). az azzal párhuzamos Nyikó mentén, valamint déli irányban a Homoród-mentén is felbukkannak a kisebb, zártabb medencékben is. Ha a kutatottságukat vizsgáljuk, akkor azt mondhatjuk, hogy ezek közül öt volt ásatással kutatva, hét terepbejárásból, valamint három véletlenszerű felfedezésekből ismeretes. Ezek alapján közismertté vált egy erődített telep, tíz település, négy temető, vagy az erre utaló nyomok. A települések kiterjedése a kutatottságukból adódóan csak kevés esetben volt meghatározható. A régészetileg legjobban kutatott lelőhely, a kisgalambfalvi némiképp kilóg, ha összevetjük a többivel. Ez az egyetlen, amelyik viszonylag messze helyezkedik el a folyóvíztől, és egy magaslati domb gerincén található, sánccal és árokkal körbevett, mintegy 1250 m kerületű lelőhely 719 méter magasságban. Magasabb dombon (Budvár) még kerültek elő leletek, de ezek igencsak szórványosak. Galaton a több évi ásatás számos régészeti objektumot hozott felszínre, gazdag leletanyaggal. Előkerültek két félig földbe mélyített lakóháznak a nyomai, amelyek elég szerény méretekkel rendelkeztek: 2,5x3,1 és 2,5x3 méteres alapterülettel. A kutatások során ismeretessé vált három felszíni épület nyoma is, amelyek kiterjedése a kutatóárkos módszereknek köszönhetően nem volt egyértelműen megállapítható. Ellenben ami mégis régészetileg megfogható volt, hogy ezek közül egyesek tűzben pusztultak el. A lakóépületekben nem akadtak tűzhelyek nyomaira, ellenben feltártak két külső kemencét, környezetükben gazdag állatcsont anyaggal. A lakóépületek közelében nagyobb lekövezett felületeket találtak, szám szerint hét különíthető el. Ezeknek a felületén egy letaposott járószintet tártak fel, amelybe kerámiatöredéket, állatcsontot tapostak bele az ottlakók. A felszínre került leletanyag, a lakóházak, sütőkemencék arra utalnak, hogy ez a település egy állandó jellegű volt és nem csak időszakosan használták menedékhelyként. Azt, hogy itt nemcsak férfiak, hanem teljes családok laktak, mi sem bizonyít jobban, mint az előkerült orsógombok, szövőszéknehezékek. 325

6 Nyárádi Zsolt GEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAK DOMBKÖZI MEDENCÉIBEN Lakóház és kemencéje, vagy tűzhelyének nyomaira bukkantak Nagygalambfalva Várfele lelőhelyen, kiterjedése nem volt meghatározható, továbbá az sem, hogy az előkerült emberi csontok milyen kapcsolatban vannak az 5-6. századi leletekkel. Székelyudvarhely belvárosában sikerült azonosítani a kutatott terület legnagyobb kiterjedésű települését. Ez egy 600x350 méteres területet jelent, amelynek a keleti szélén temetőmaradványok kerültek elő. Sajnos a sűrű beépítettség miatt a lelőhely nagy része kutathatatlan, illetve részben megsemmisült. Régészeti leletek a későbbiekben is csak véletlenszerűen bukkanhatnak elő, tervezett régészeti ásatás nem végezhető telepobjektumainak megismeréséhez. A kutatott területen nemcsak a telepek, hanem a temetők nyomai is előbukkantak. Székelykeresztúron hat temetkezés nyomait azonosították, amelyek egy része ki volt rabolva. Érdekes, hogy a temetőhöz tartozó településnek nem bukkantak a nyomára, annak ellenére, hogy a város belterületén számos régészeti feltárás, leletmentés volt. A Rugonfalván véletlenszerűen pinceásás közben talált edény feltehetően egy temető sírjából kerülhetett elő. Kincsleletre utalhat a Muzsnában az erdőben még a 19. század második felében talált arany karperec. Hasonló viseleti tárgyak gazdag előkelők sírjaiból ismeretesek Erdély szerte. Lelőhelyek 1. Betfalva Köleskert A falutól délre, a Nagy-Küküllő alsó teraszlépcsőjén található lelőhelyről először 1959 környékén kerültek elő bronzkori és népvándorlás kori edénytöredékek Szécsi Domokos földjén 73. Ezek közül Székely Zoltán egy fedőhornyos peremtöredéket tévesen a 7. századra keltezve publikált is ben Szécsi Jenő vaskori, finoman iszapolt edénytöredékek mellett népvándorlás kori töredékeket is beküldött a keresztúri múzeumba ben és 1987-ben Benkő Elek is germán jellegű cseréptöredékeket talált őskori és dák töredékek társaságában 75. A keresztúri múzeumban, Molnár István gyűjtéséből (l.sz ) a faluból további gepida jellegű edények töredékei ismeretesek, amelyek feltehetően a Köleskert lelőhelyről származnak. A feldolgozott leletanyagban 5-6. századra keltezhető szürke, szürkésbarna fazekak perem-, nyak-, váll-, oldal-, alj- és fenékoldal töredékei kerültek elő, gyorskorongolt, redukciósan egységesen, illetve rétegesen égetve, ismeretesek továbbá szürkésbarna edények szalagfül töredékei, valamint világosszürke, korongon készített apró és nagyobb kavicsszemcsékkel soványított tárolóedény oldaltöredéke is (1.t./1, 8.). 2. Farcád Belterület 2.a.) számú telkek A település dél-nyugati felében 2007 márciusában Sófalvi Andrással végzett terepbejárás során a templomtól délre, a kultúrotthon és a vele szomszédos telkeken világosszürke, apró kaviccsal soványított, ill. finoman iszapolt lassú ill. gyorskorongolt fazekak, tárolóedények, kis edények töredékeit, fazekak aljtöredékeit, tagolt peremtöredékeit találtuk, a vállon sűrűn bekarcolt mély vonaldísszel (1.t./9, 14.). 2.b.) Belterület A 2.a ponttól kb méterre található sportpályától délnyugatra a 2007 márciusában végzett terepbejárás során fakóbarna finoman iszapolt, gyorskorongolt gömbös testű edény oldaltöredékét, és egy kettőskónikus tál váll- és oldaltöredékei kerültek begyűjtésre, felületén besimítás lekopott nyomaival (1.t./15, 16.). 73. CAVRUC 2000, SZÉKELY 1959, 7.3 ábra, a feldolgozás során ennek a töredéknek nem sikerült a nyomára bukkannunk. 75. BENKŐ 1992,

7 ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN 3. Gagy Kerület A Gyagyba ömlő Árok-patak jobb oldalán hozzávetőlegesen 150x30-40 m-es felületen paticsot és kora népvándorlás kori szürke tárolóedény oldaltöredékét, valamint szürke redukciós egységesen és rétegesen égett, gyorskorongolt, fazekak alj-, fenékoldal és oldaltöredékeit találták az as években terepbejárások során 76 (1.t./20.). 4. Homoródkeményfalva Belterület, 7. lelőhely 2010 márciusában a településen folytatott terepbejáráson az unitárius templomtól nyugatra, a falu szélén, a Sós-patak nyugati teraszán sötétszürke, gyors, illetve lassúkorongolt fazekak alj-, oldal, és peremtöredékét találtuk, anyaguk apró kavicsszemcsékkel soványított, az oldaltöredék sekély bordákkal díszített (1.t./21, 23). 5. Homoródszentpál Belterület, Vár A település északkeleti és keleti részén a Várcapataka és a Nagy-Homoród közti teraszon található, a helyi lakosok által,,vár -nak nevezett terület, amelyen egy, a Dacia provincia keleti limeséhez tartozó katonai tábor állott ban Jánosfalvi Sándor István számol be először régészeti nyomokról a településen, amelyek az unitárius templom építésénél kerültek elő ben a Kőhalomra vezető út építésekor az unitárius templom mellett római kori leletek kerültek elő. A leletek, valamint a terepszemlék során Orbán Balázs feltételezte egy castrum meglétét 79. Feltételezéseit alátámasztották Paulovics István kutatásai is szeptemberében az unitárius templom kerítésének alapozása során sírok kerültek elő, ezért a székelyudvarhelyi múzeum munkatársai leletmentő ásatásba kezdtek a következő esztendőben Ferenczi István és Ferenczi Géza vezetésével. Az ez 76. BENKŐ 1992, CAVRUC 2000, JÁNOSFALVI 1942, ORBÁN 1868, PAULOVICS 1944, évi feltárás két helyszínre korlátozódott, egyrészt a templomtól északra levő új iskolai bentlakás építésének helyszínén, másrészt az új, építendő községi kollektívgazdasági székház területére. Az első helyszínen egy 6x7 méteres felületen kutattak. A felső ásónyomokból zömmel római leletek kerültek elő, de emellett kora népvándorlás kori, kihajló peremű, durvább szemcsés anyagú edények töredékeiről is beszámol az ásatási jelentés 81. Sem a római, sem az ebből a felületből előkerülő leletek nem köthetőek rétegtanhoz, illetve objektumhoz, ugyanis egy temetőrészlet bolygatott sírföldjéből kerültek elő. Összesen 11 temetkezést tártak fel ezen a részen. Az első helyszíntől 15 méterre északkeletre újabb kutatóárkot nyitottak 28 méter hosszúságban. Ebben az árokban népvándorlás kori kerámia csak szórványosan fordult elő, cm mélységből. Főként a római castrum erődítési rendszereit dokumentálták ebben a felületben. Mivel a beépítendő területet 1957-ben nem sikerült kielégítően megkutatni, a következő évben tovább folytatták a feltárást. A II. ároktól északra nyitott III. számú kutatási egység 17 méter hosszú volt. Ebben az árokban népvándorlás kori kerámia nem került elő. A IV és V. árkokat a Várca-patak keleti oldalán, Geréd Lőrinc telkén nyitották (202. szám), amelynek mérete 2x8 m volt. A HRM raktárában a IV. árokból szórványosan kerültek elő népvándorlás kori edénytöredékek. Ebben az évben újabb kutatóárkot is nyitottak (VI) az előzőektől északra, Fazekas István telkén. Itt egy római kőoroszlánon kívül nem kerültek elő más régészeti leletek ban a Ferenczi testvérek újabb ásatásba kezdenek. Erről az ásatásról sem ásatási jelentés, sem ásatási dokumentáció nem maradt fent, csupán a HRM raktárában őrzött leletanyag tanúskodik a feltárásról. A kutatások több helyszínen zajlottak: a számú telkeken, Kovács Béla és Szabó Gábor telkén, Bartha Balázs telkén, a 223 szám alatt, valamint a 222 szám alatt Szabó Ézsaiás telkén. Az itt nyitott felületek mindenikéből került elő kora 81. FERENCZI 1961,

8 Nyárádi Zsolt GEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAK DOMBKÖZI MEDENCÉIBEN népvándorlás kori kerámia. Jelentősebb mennyiségben került elő a számú telkeken nyitott II. felületben a 1-3. ásónyomból, vegyesen keveredve római kerámiával. A telkeken nyitott II. felületben, cm mélységben elértek egy erőteljesen paticsos faszenes réteget, amelyet járószintnek határoztak meg. Erről a szintről három kiegészíthető nagyobb méretű fazék és kisméretű tárolóedény került felszínre, ezek közül négy szürkésbarna, pirosasbarna, egyik pedig sötétszürke, ennek felülete felfényezett (3.t.). Az edények minden valószínűség szerint egy tűzben elpusztult lakóház padlójára zuhantak rá. Két edénynek egyik felét bolygatták a későbbi munkálatok, esetlegesen a feltárt felületen kívül maradtak. A másik kettőnek az apróratört töredékei százalékban előkerültek. Önmagában, ásatási dokumentáció hiányában az edények 5-6. századra való keltezése nehézkes, de mégis, ha összevetjük az ebből a felületből, nagyjából erről a mélységről előkerült, biztosan a gepida korszakra keltezhető leletanyag mennyiségével, azt látjuk, hogy ez az arány egy lakóépület közelségéhez köthető. Az előkerülés mélysége pedig arra utalhat, hogy egy félig földbe mélyített épületről van szó, amely tűzben pusztult el. A Szentpálról előkerült régészeti leletanyagban az 5-6. századra keltezhető szürkésbarna, szürke, gyorskorongolt, kavicsszemcsékkel soványított kisméretű, füllel ellátott kancsók töredékei, szürkésbarna, pirosasbarna, gyorskorongolt, apró kavicsszemcsékkel soványított vékonyfalú tárolóedények töredékei, szürkésbarna, barna, szürke gyors- lassúkorongolt és kézzel készített, durvább kavicsszemcsékkel soványított fazekak töredékei, egyesek felülete rádli dísszel, bordákkal díszített, mások felületén bekarcolt hullámvonal és hullámvonalkötegek is megfigyelhetőek voltak (2.t.). 6. Kisgalambfalva Galat A Nagy-Küküllő menti Kisgalambfalvától délnyugatra található Galat tető, 719 m magasságban. A plató észak-nyugat és dél-kelet irányban helyezkedik elnyúlt, kissé kifli alakban. Hossza hozzávetőlegesen 400 m, szélessége 50 és 150 m között váltakozik. A régészeti kutatások 1938-ban kezdődtek, majd folytatódtak 1954, as években 82. A lelőhelyen több régészeti kultúra is megtalálható 83 (Wietenberg, római, Marosszentanna Cernjahov). A területet utolsóként a gepidák népesítették be, ekkor az egész platót használatba veszik. A Galattető egy 1250 m kerületű, helyenként 1,5 m mély árokkal és sánccal erődített, az északi részen kettős földtöltéssel ellátva (4.t.). A szakirodalomban közismert lelőhely legvitatottabb kérdése ezzel az erődítéssel kapcsolatos, amelyet Horedt Kurt a malomfalvival 84 és Kisselyk- Várhegyen 85 találhatóval hozott összefüggésbe. Bóna István nem tartotta eléggé kielégítőnek ezeknek az objektumoknak a kutatását, ahhoz, hogy kijelenthessük, hogy ezek a gepidák uralma alatt készültek volna. Az erődítések építése ebben a korszakban azért is vitatható, mivel teljességgel hiányzik a Tisza vidékéről, a gepidák korábbi szállásterületeiről 86. Benkő Elek sem gondolja 5-6. századinak a kisgalambfalvi erődítést 87. A teljes ásatási leletanyag és dokumentáció feldolgozását követően arra a következtetésre jutottunk, hogy amennyiben hitelesnek tekintjük az ásatást és annak raktározott leletanyagát, akkor az egész tetőt körül ölelő erődítést az 5-6. századra keltezhetjük. Ezt a keltezést a régészeti leletanyag több ponton is megerősíti. Ismerve, hogy ez a lelőhely utolsó települési rétege, keltező erejűek egyrészt azok az 5-6. századi kerámia töredékek, amelyek a földtöltésekből kerültek elő a különböző átvágások során. Így az 1957\2 kutatóárokkal átvágott töltésben, amelynek fekete humusz betöltése volt, szürke, szemcsés, korongolt gepida típusú edénytöredékek ismeretesek. Az 1956\C árokban, az árok belsejéből cm mélységből, az agyag fölött, a fekete hu- 82. CSALLÁNY 1961, A teljes régészeti leletanyagot ben dolgoztuk fel. A részletes anyagleírásokról, valamint a fennmaradt teljes dokumentációról készített tanulmány közlés alatt van. 84. HOREDT 1979, HOREDT 1964, ; HOREDT 1969, BÓNA 1986, BENKŐ 1992,

9 ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN musz alatt előkerültek egy szürke fazék korongon készült, perem- és oldaltöredékei, pereme enyhén kihajló, melyet az oldalán párhuzamos bekarcolt vonalak díszítenek. A külső földtöltés szélén 30 cm mélységben, a humuszban, egy kettős kúp alakú, népvándorlás kori orsókarika került elő. Egyes kutatók felvetették azt a lehetőséget is, hogy a tetőt átvágó bronzkori keresztárok külsővédelmi rendszeréhez tartozna a körárok. A régészeti adatok alapján ez több részről is megcáfolható: egyrészt bizonyítóak a már említett régészeti leletek, másrészt a két árok viszonyának vizsgálata. A keresztárok és a körárok kapcsolatát az 1959\24. árkokkal kutatták a lelőhely keleti oldalán. A körárok sáncának töltéséből egy bepecsételt gepida kerámiatöredék került elő ezen a részen is. A két védelmi rendszer kutatása kimutatta, hogy ezeknek nem lehetett egyidejű használata. A kettő között több mint tíz méteres rés van, így védelmi szempontból együtt hasznavehetetlen. Ami tovább erősítheti a külső védelmi rendszer 5-6 századba való keltezését, az a körárok mentén előforduló lekövezett felületek problematikája, amelynek funkciója egyelőre még kérdéses, ellenben keltezésük kétségtelenül az 5-6. századra helyezhető. Ezekhez a felületekhez használt követ a körárok megásása szolgáltatta. Erre a tényre az ásatást végző régészek többször is rámutattak 88. A legnagyobb köves felületek a körárok szomszédságában találhatóak. Összesen hét kisebb-nagyobb köves felület került elő, amelyek legfőbb jellemzői, hogy magasan, a jelenlegi felszíntől cm mélységben kerültek feltárásra, viszonylagosan elrendezve, adott esetben meghatározható és szabályos kiterjedéssel. További közös jellemvonásuk, hogy a kövek közötti részeket szenes, kerámia és paticstörmelékes, állatcsontos letaposott réteg képezte. A felületekből előkerült leletanyagon kívül ezek keltezését adott esetben segítették szuperpozíciók is. Az 1957\3.2 kazettában egy kövezett felületet tártak fel 89, melyről 5-6. századi kerámia került elő. 88. SZÉKELY 1962, 28, 31; HOREDT-SZÉKELY- MOLNÁR 1962, Feltehetően ennek a résznek a feltárását folytatják ban, amelyről nincsen dokumentációnk. Ezt felbontva egy épület kiégett paticsfalának vonalát tárták fel (6. obj.), amely a 3-4. századra keltezhető (6.t./1.). Ezen kívül kövezett felületet tártak fel a plató déli oldalán az 1957\2. árok kazettájában, ahol 5-6 m hosszúságban ökölnyi kövekkel kirakott felület jelentkezett cm mélységben. A plató észak-keleti részén az 1958\7. árokban nagyjából 10 méter hosszúságban bukkantak kövezett felület nyomára. Az ásatási megfigyelések szerint a gömbkövek egy homok ágyba voltak helyezve, bontásuk során szürke, kihajló peremű edény töredékei kerültek elő. A plató dél-keleti részén az 1958\14. árokban előkerült köves felület tisztázása miatt több részletben is rábontottak. Legnagyobb kiterjedésében a terület dél-nyugati részében az 1958\12. árokban, valamint az 1959\12. felületben kutatták (5.t./1.). A kövek közül 5-6. századra keltezhető kerámia került felszínre. Ezen a részen három nagyobb köves felületet határoltak el, az egyik, a legszabályosabb felület kb. 4x4 m alapterületű. Főként erre a példára alapozva a kutatók a köves felületeket esetleges épületek padlóinak határozták meg, amelyet más kutatók is átvettek 90. A feltárt köves felületek esetében csupán egynél rajzolódott ki némi szabályosság. Ellenben ennek a metszetének tanulmányozása során láthatjuk a jelentős szintkülönbséget, úgyhogy aligha hihetjük, hogy egy épületbelsőről lenne szó (5.t./1.). Feltehetően ezek a köves felületek külső járószinteket, esetleges munkafelületeket jelentenek, amelybe beletaposták a háztartási hulladékot. Több esetben sikerült régészeti objektumra utaló nyomokat, esetleges lakóépületeket találni a köves felületek közvetlen környezetében, amelyek korszakban hozzátartoznak. Az 1958\11. árok déli végében 35 méternél 25 cm mélységben kövezett felület került elő. Felületén népvándorlás kori szürke, gyorskorongolt edénytöredékekkel. Ettől négy méterre 30 cm mélységben egy leégett épület paticsfalának maradványait észlelték (13. obj.). Az omladék közül kihajló peremű 5-6. századi edénytöredékek kerültek elő. A lelőhely nyugati részén feltárt 1959\17. kazettában felbukkanó köves felület mellett 5x4 m-es 90. RUSTOIU 2005,

10 Nyárádi Zsolt GEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAK DOMBKÖZI MEDENCÉIBEN szakaszon erőteljes paticsos, szürke kerámiás, köves rész jelentkezett, amely egy 5-6. századi felszíni épület nyoma volt (5.t./2., 16. obj.). A paticsos omladék közül két nyéltokos nyílhegy került elő. Az 1958\12. felületben a 30 cm mélységben előkerült köves felület közelében egy 2,5x3,1 m alapterületű, kelet-nyugat tengelyű lakóházat 91 említenek (14. obj.), amelynek betöltésében egy kés, két db agyaggyöngy, őrlőkő töredék és szürke gyorskorongolt kerámia volt. Véleményünk szerint ezek a kövezett felületek az említett épületek külső járószintjeit, hétköznapi tevékenységeinek helyszíneit jelentik. A feltárások során félig földbe mélyített lakóépületet (15. obj) is feltártak az 1958\13. árok középtájt nyitott kazettájában 2,5x3 méteres alapterülettel (5.t./3.). Betöltéséből egy vaskés, 5-6. századi edény töredékek s hordó alakú agyaggyöngy kerültek elő 92. Egyik lakóházban sem találtak tüzelőberendezésre utaló nyomokat. Külső sütőkemencét a keresztárokban tártak fel. Az 1958\5. árok északi felében m között 120 cm mélységben kerek égett tűzhely (8. obj.) került elő, melynek a szélei gömbkövekből voltak kirakva, belső része agyagos, vastagon átégve. Bent a tűzhelyben egy szürke színű korongon készült edénytöredék keltezését a gepida korra teszi. Szélessége 140 cm volt, magasága 70 cm, az árok falába beásva (6.t./2.). A kemence körül, vele egy szintben egy méter mélységben állatcsontok kerültek elő szénmaradványokkal. Egy másik kemencéről is találunk említést. Az 1960\27.1-es felületben találtak egy tűzhelyet 93, (17. obj.) ettől keletre 5-6. századi világosszürke, pirosas, szürke, redukciós és oxigénes égetésű, gyorskorongolt, homokkal, nagyobb és apró kavicsszemcsékkel elvétve soványított fazekak alj-, és oldaltöredékeit raktározták el. Az objektumokból és a rétegből előkerült régészeti leletanyagra közzétett legközelebbi párhuzamot Malomfalván találunk. A feldolgozott leletanyagban nem túl gyakori, de megtalálhatóak a gyorskorongolt, finoman isza- 91. Erről nincs más jellegű dokumentációnk. 92. SZÉKELY 1959/a, Pontosabb adatokkal nem rendelkezünk. polt, fényezett felületű gömbös testű edények fekete és barnás színben 94. Ezekből az edénytípusokból gyakoribb előfordulásúak az apró kavicsszemcsékkel soványított, egységesen égetett, vékonyfalu edények (8.t./1-4.). Egyes esetekben ezeket belülről kifele nyomott dudorokkal díszítik (8.t./7, 8.). A finomabb darabokat pecsételéssel díszítették, vagy a fényezett felületre néhol rácsszerű mintákat csiszoltak be 95 (8.t./9, 10.). Leggyakrabban használt forma a fazék (9.t./1-22.). Általában ezeket is durva szemcsés anyagból, lassú és gyorskorongon készítették, többségüket sekély fedő horonnyal látták el. Ezeknek a fazekaknak a vállát gyakorta díszítik hullámvonalköteggel, egyesek pereme körömbenyomkodással díszített, vállukon bekarcolt vízszintes vonalakkal, aljuk többnyire domborúan kiképzett (10.t./1, 2.). Előkerültek az edényekhez tartozó sötétszürke fedők is, lassúkorongon készítve 96 (8.t./13, 14.). A feldolgozott leletanyagban előfordulnak gyorskorongolt barnásszürke szalagfüles kancsók töredékei, szintén szemcsés kaviccsal soványítva (7.t./6-8). Az edényformák között, amelyek Galaton előkerültek, megtalálhatóak az,,s profilú és mély tálak is, gyorskorongon készítve, homokkal soványított anyagból (8.t./15-17.). Szép számban kerültek elő kisebb méretű tárolóedények, amelyek az esetek többségében gyorskorongoltak széles, lapos pereműek, apró kavicsszemcsékkel soványítva díszítés nélkül, egyesek homokszemcsékkel soványítottak, nyakukon hullámvonalköteg, vállukon vonalköteg díszítéssel, vagy ugyanez fordított sorrendben, egyesek felső harmada hullámvonalköteggel díszített, akárcsak lapos peremének felülete is (7.t./1-5.). Egyik erőteljesen kiugró vállú edény felülete háromszögű eszközzel bepecsételt 97 (8.t./11-12.). A változatos edényformákat gazdagítják a gyorskorongolt szürkésbarna poharak peremtöredékei (8.t./5, 6.). 94. Az asztali kerámiához tágabb párhuzamok CSEH 1990a, HOREDT 1979, 137; BÂRZU 1995, 283. Fig. 9.7, 284. Fig Hasonló fedők ismeretesek Baráthelyről és Gyaluból (CSEH 1997, 140.) 97. HOREDT 1979, Tábla, 4. kép. 330

11 ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN Kevés számban, de megtalálhatóak az itteni feltárt anyagban is a kézzel készített fazekak töredékei (10.t./3-5.). Hasonlóan kevés arányban kerültek elő kézzel készített edények a malomfalvi ásatásból is 98. A feltáráson az egyik legjellegzetesebb gepida edényforma is előkerült, a kiöntőcsöves edény töredékét a raktározott anyagban nem sikerült megtalálnunk 99. A kerámiaanyag mellett a feltárás során előkerült használati tárgyak közül a régészeti szakirodalomban is ismeretes nyílhegyek, púpos hátú nyéltüskés és lapos vaskések (10.t./13-25.). Ezek mellett előkerültek fenőkövek, valamint bikónikus orsógombok is (10.t./6-12). 7. Kissolymos Bogár-Hágja A falutól délre, a Mogyorós-patak bal partján fekvő alacsony teraszon 1984-ben folytatott terepbejárás alkalmával egy 50x50 méteres foltban őskori és népvándorlás kori edénytöredékek kerültek begyűjtésre. 100 Az átnézett raktározott leletanyagban kézzel készített szürke, szürkésbarna fazekak oldaltöredékei kerültek elő, nagyobb kavicsszemcsékkel soványítva, valamint egy világosszürke, korongolt, apró kavicsszemcsékkel soványított tárolóedény oldaltöredéke (11.t./1, 2.). 8. Malomfalva Ismeretlen lelőhely Ferenci Emma adománya révén a Haáz Rezső Múzeum gyűjteményébe jutottak egy gyorskorongolt fazék töredékei, amelyek sötétszürke színűek, apróbb kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, felülete sekély bordákkal díszített (11.t./3.). 9. Nagygalambfalva 9.a.) Cseresnyéskert A falu északi részén található lelőhelyet ban azonosította terepbejárás során Benkő Elek HOREDT 1979, Ezt a darabot közli HOREDT 1958, BENKŐ 1992, BENKŐ, 1992, 111. A 80x50 méteres kiterjedésű területen késő bronzkori edénytöredékek, és középkori cserepek mellett szórványosan előkerültek kézzel készített és korongolt, 5-6- századra keltezhető edénytöredékek is. 9.b.) Várfele Az először Orbán Balázs által leírt régészeti lelőhely a Vágás-pataka és a Küküllő egybefolyásánál található, a patak bal partján, a település keleti részén, délkelet-északnyugat irányban elnyúlva, mintegy 600 méteres hosszú foltban. Orbán Balázs leírását követően számos kutató említi a lelőhelyet. 102 Az 1950-es években Ferenczi István és Ferenczi Géza járt a helyszínen, gazdag leletanyagot gyűjtve be, ez a kerámia jórészt koravaskori 103. A területen végzett mélyszántásnak köszönhetően között több lelet is jutott a keresztúri múzeumba. A gazdag leletanyagnak köszönhetően Székely Zoltán és Molnár István ben régészeti kutatást végzett a helyszínen. A szegényes ásatási dokumentációból és jelentésből nem derül ki, hogy összesen hány kutatási felületet nyitottak. Az ásatást két 64x2 m kelet-nyugat irányú szonda ásásával kezdték, ezekben több tűzhelyre és leégett felszíni házra utaló nyomot találtak. Emellett feltárták egy földbe mélyített lakóház nyomait is 104. A kutatott objektumok mind koravaskoriak. Ezek mellett egy 4x4 m, egy, 7,5x2 m és egy 25x0,5m, 160 cm mély árok ásását végezték el. Az ásatási dokumentációból kiderül továbbá, hogy a nyugat fele eső tisztáson több szondázást végeztek. Az átnézett régészeti anyagban a IV. árokból jelentős mennyiségű 5-6. századra keltezhető kerámiaanyag került elő. Ezek mellett nagyobb menynyiségben került raktározásra egy kemence platnijának tapasztása. A teljes leletanyag IV. árok, sír jelzéssel van elcsomagolva. A kerámiatöredékek és a platnidarabok között megtalálható egy emberi állkapocstöredék (11.t./17.), valamint további csonttöredékek is. A hiányos adatok miatt nem tisztázható, hogy az emberi állkapocs másodlagos helyzetben 102. ORBÁN 1868, FERENCZI 1973, SZÉKELY 1959, 194; SZÉKELY 1959, 237; SZÉKELY 1966,

12 Nyárádi Zsolt GEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAK DOMBKÖZI MEDENCÉIBEN volt-e, vagy ténylegesen egy temetkezést bolygattak meg az ásatás során. A feltárt kerámiaanyag mennyisége azt feltételezi, hogy a IV. árokban egy lakóház nyomait találhatták meg, valamint egy kemencét/tűzhelyet. A feltárás során a II. árokban került elő szórványos gepida kerámia a 4. és 2. kazettákból (11.t./4-17.) ban Benkő Elek terepbejárása során is talált szórványos népvándorlás kori kerámiát ben újabb terepbejárásokra és egy kisebb leletmentő ásatásra került sor a lelőhelyen Körösfői Zsolt irányításával. 106 Az ebben az évben végzett kutatások során nem került elő népvándorlás kori leletanyag. 9.c.) Ismeretlen lelőhely 1976-ban a Fenes patak partján a Décsfalva és Nagygalambfalva közötti út építése közben egy vasból kovácsolt kard került elő, amelynek hossza 88,6 cm volt. A kard az odahordott kavicsból került elő, sajnos a kavics származási helyét nem lehetett megállapítani. 107 Analógiái alapján a penge a gepida korszakba illeszthető bele (11.t./18.). 10. Rugonfalva Belterület 2006-ban Rugonfalván László Csaba pinceásás közben két méter mélységben egy ép, korongolt, szürke bögrét talált, amelyet a Molnár István Múzeumnak adományozott (11.t./19.). A pereme alatt bekarcolt vízszintes vonalakkal díszített edény feltehetően egy sír melléklete lehetett, amelyet nem észleltek a munkálatok során. Gyaníthatóan azért sírmelléklet, mert jelentős mélységből került elő. Más edénytöredékekről, paticsról nem tettek említést az adományozók Székelymuzsna Ismeretlen lelőhely A település határában, a község erdejében, egy patak mentén a 19. század végén több régészeti lelet is előkerült: aranykarperecet, kardot, bronz sarlót, 105. BENKŐ 1992, KÖRÖSFŐI-NAGY 2009, BENKŐ 1992, 117; CAVRUC 2000, KÖRÖSFŐI- SZÉKELY 2007, 233. buzogányt találtak. 109 Az előkerülések helyéről pontosabb információval nem rendelkezünk ban a Magyar Nemzeti Múzeum Muzsnából megvásárolt egy arany karperecet, bronzsarlót és bronzgyűrűt. 110 A karperec amint a későbbi elemzések kimutatták a 6. századra keltezhető. Hasonló aranyból készített karperecek a gepidák környezetéből temetőikből, vagy elrejtett kincsleleteikből ismeretesek Erdélyből: Kolozsvár- Szamosfalva, Marosvásárhely, Apahida Nagyvárad, Marosportus, Kelnek lelőhelyeiről. Egyes kutatók szerint ezeket az arany karpereceket vezetői státusban levő férfiak viselték, főként a jobb kezükön. 111 A karperec súlya 76 g, külső felülete gazdagon díszített, két oldalát szembeállított állatok díszítik, amelyeknek a fejformája összeolvadt. Az állatok teste, meg a farkai is jól kivehetőek. A fejek helyén két-két pár szarvszerű, avagy fülszerű testrészeket láthatunk szimmetrikus elhelyezésben. Az elülső és hátsó lábszárak pontvonallal vannak bekeretezve. Az elülső lábszárnál (combnál) és a deréktájékon kétségkívül két pecsét vehető ki; egy dupla karika és egy kórókból kombinált kereszt. A négyoldalú gyűrű mindkét oldalát egy jellegzetes minta veszi körül, sűrű pontvonallal szegélyezve. A külső pontvonal mellett egy másik sorban dupla félkörök vehetőek ki, amelyek a tárgy hátoldalán is folytatódnak. Alatta szabadon apró köröcskékkel kombinált keresztek találhatóak. Ez a minta azonban a háton nem mindenhol egyforma, a vége felé egyre rendszertelenebbe válik, sőt egy részen a pontvonal a duplakarikával el is marad (16.t./1, 2.). Mindkét oldalon az állattestet bezáró hullámszerű forrasztott farok látható, amellyel egyben mindkét oldalán záródik 112. Maga a tárgy a 6. századra keltezhető; díszítési párhuzamát a marosveresmarti ezüst csat állatábrázolásában látja Fettich Nándor, ahol a szarvak, a bepecsételt vonalak szinte megegyeznek. A két tárgyat egyazon műhely termékének tekinti, amelyet valahová Erdély területére helyezett el SZÁSZ 1909, HAMPEL 1898, HARHOIU GORA 2000, FETTICH 1951, FETTICH 1951,

13 ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN 12. Székelykeresztúr Szabadság tér 44. szám - Garázsköz 1990-ben a Nagy-Küküllő ártere fölé emelkedő teraszon Németi János garázsának alápincézésekor egy gepida temetkezést bolygatott meg, amelyet a munkálatok előrehaladása miatt már nem lehetett szakszerűen feltárni. A feltehetően már előzőleg bolygatott sírban a holttest felkarjának és lábszárcsontjainak töredékei maradtak meg. A temetkezés mellékletei egy keresztdísszel áttört csat (12.t./2.), egy levél alakú lándzsahegy (12.t./1.) és egy élére állított, vaslemezből készült, félgömb alakú pajzsdudor kis töredékei, bizánci aranyozott bronz csat, egy lándzsahegy ben az előző helyszíntől nem messze szennyvíz- és vízvezetéke számára ástak árkot, a kidobott földben emberi csontok kerültek felszínre. A sorra kerülő leletmentő ásatás során négy sírt tártak fel, sajnos ebből kettő a munkálatok során részben már megsemmisült. A temetőrészletben összesen hat sírt tártak fel, további kiterjedését a körülmények miatt csak északi irányban lehetne kutatni, nyugat felé nem terjedt tovább, déli és keleti határait a bolygatások és a beépített területek miatt nem lehet meghatározni. Az 1994-ben feltárt 2. sírt kirabolták, csak az alsó lábszárcsontok feküdtek eredeti helyzetükben, tájolása nyugat-kelet, 85 cm mélységbe leásott gödre 195 cm hosszú, 68 cm széles volt. A kirabolt sír melléklete egy vaskés pengéjéből állt. A 3. sír keletelt volt, a korabeli járószinttől 95 cm mélységig ásták, szélessége 60 cm, hossza 185 cm. Ez a sír is ki volt rabolva az előzőhöz hasonlóan. A lábfej nélküli comb- és lábszárcsontok eredeti helyükön voltak, viszont mindkét combcsont azonos magasságban ketté volt törve. A medence teljesen hiányzott, a test többi részétől feljebb fekvő koponyának felső részét a munkagép dúlta szét, a mellkasi részt azonban még a korabeli sírrablók. A sír melléklete: egy széles fejű vasszög, felénél letörött tüskével és egy kétsoros csontfésű töredéke (12.t./3.) voltak. Az ásatási napló szerint az elhunyt bal olda- lán 1,2 m hosszan 5-6 cm szélességben rozsdafolt húzódott. Az előzőekkel megegyezően tájolt 4. sír mélysége 90 cm volt, szélessége pedig 60 cm. Hasonlóan az eddig említett sírokhoz, ez is ki volt rabolva A sír felső része a munkálatok során megsemmisült, azonban a bal comb- és lábszárcsont, illetve a jobb lábszárcsont lábfejekkel együtt eredeti helyzetében feküdt. A sírból nem került elő melléklet. Az 5. sírnak csak a keleti fele volt bolygatatlan a bal lábszár, illetve a jobb comb- és lábszárcsont a lábfejekkel együtt eredeti helyükön voltak, enyhén jobbra behajlítva. A sírgödör a jelenkori járószinttől 68 cm szélesen 168 cm mélyre volt ásva. Ezt a sírt is kirabolták, a test alsó része felett, a sírgödör betöltéséből szétszórtan kerültek elő emberi csontok. Melléklet a feltárás során nem került elő 115. A temető keltezése a keletelt sírok, valamint az aranyozott bizánci bronzcsat alapján a Kr. u. 6. századra tehető ben a temető északi kiterjedésének megvizsgálására Székely Attila három méter széles szelvényt húzott. Újabb sírok a feltárás során nem kerültek elő. A gödör betöltéséből egy kisméretű, kézzel formált, a vállnál kiszélesedő, enyhén kihajló egyenes peremű, a váll fölött és alatt egy-egy hullámsor díszítésű, egyenes aljú, Kr. u. 5. századra keltezhető bögre került elő (12.t./4.). 13. Székelyudvarhely Székelyudvarhelyen a város központi részén több ponton kerültek elő gepida jellegű kerámiatöredékek, főként bolygatott, kevert rétegekből. Ezek a pontok viszonylag egy 600x350 méteres alapterületen helyezkednek el. Az adott terület sűrűn beépített, régészetileg egy ponton volt kutatva, a többi részen előkerült leletanyag közművesítési munkálatok során került elő. A településtől keletre 1874-ben a barompiac területrendezési munkálatai során temető nyomaira is bukkantak, így a kutatott terület egyik legnagyobb települése körvonalazódik (16.t./3.) BENKŐ 1992, A sírok részletesebb leírását lásd KÖRÖSFŐI-SZÉKELY 2007,

14 Nyárádi Zsolt GEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAK DOMBKÖZI MEDENCÉIBEN 13.a.) Attila utca közötti időszakban a Csonkavárral szembeni Attila utca különböző pontjain végzett közművesítési munkálatok, házalapok ásása, tereprendezések folyamán régészeti anyag került elő, amely rendkívül bolygatott többszörösen kevert jelleget mutat. 116 A több korszak régészeti leletanyaga között 5-6. századra keltezhető szürke, barnásszürke edények peremtöredékei kerültek elő (12.t./5-13.). 13.b.) Bethlen Gábor u. 72. sz os évek közti időszakban a városi kórház udvarán történt különböző közművesítési, felújítási munkálatok során kidobott földből került elő a régészeti leletanyag. Az árkok mélysége meghaladta az egy métert, szélességük cm körül volt. A kevert korok régészeti leletanyagai között azonosíthatóak 5-6. századi barnásszürke, világosszürke fazekak, bögrék, tárolóedények perem-, alj-, oldal-, és fültöredékei, oxidáns és redukciósan égetve, apró kaviccsal szemcsésen soványítva, némelyiken bekarcolt vonaldísz figyelhető meg c.)Budvár A Nagy-Küküllő bal partján húzódó 625 m magas dombon, 1,25 hektáros felületen fekvő lelőhely, amely számos régészeti kultúrát magában foglal, egyes részein között volt régészetileg megkutatva 118. A III. szelvényben, a negyedik kazettában a középkori földbe mélyített lakóház betöltéséből cm mélységből 6. századra keltezhető finoman iszapolt fényezett felületű, besimított szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt edények töredékei kerültek elő. Hasonlóak az ugyanerre az időszakra keltezhető edénytöredékek is, amelyek a II. szelvényben kerültek elő (12.t./14-15.). 13.d.)Görbe utca Az Attila utca és a Görbe utca találkozásánál, 2001 tavaszán közművesítés munkálatok során kerültek elő régészeti leletek. Az utca közepén egy több mint két méter mély ülepítő aknát ástak. Ebből az aknából jelentős mennyiségű régészeti lelet NYÁRÁDI 2008, NYÁRÁDI 2008, CAVRUC 2000, anyag került elő, mindennemű régészeti megfigyelés nélkül 119. Ezeknek az anyagoknak a tüzetesebb vizsgálata során bukkantunk egy kiegészíthető szürke, enyhén kihajló peremű fazék töredékeire, peremén és oldalán benyomkodott díszekkel, gyorskorongon készítve, apróbb szemű homokkal soványítva (13.t./7.). 13.e.)Kornis Ferenc 31 sz. A Texal Fantázia üzlet alapozásakor (2005) kiásott földből, régészeti jellegű megfigyelések nélkül kerültek leletek a felszínre 120. A leletanyag között jelentős mennyiségű kora népvándorlás kori, gepida (5-6. sz.) kerámia került elő, amelyek szürke, jól iszapolt, kis méretű fazekak töredékei, vállukon hullámvonal díszítéssel, fésűs és rádlis díszítéssel illetve, függőleges elrendezésű bordázattal (egyikük hullámvonalas besimított díszítésű), sötét szürke, homokkal soványított fazekak töredékei, egyikük szája hullámvonallal díszített (14.t./1-15.). 13.f.) Márton Áron tér 1955-ben a római katolikus templom feljárója alatti lapályos részen bronzkori, római kori edények töredékei mellett népvándorlás kori cserepek is felszínre kerültek, amelyek nyomára a múzeum raktárában nem sikerült bukkannunk g.) Református temető ben a városi református temető alsó részén újabb sírokat jelöltek ki, melyeknek ásásakor bolygatott föld régészeti anyagokat hozott a felszínre. A temető legalsó részén egy cm mély vízelvezető csatornát ástak, melyből szintén származott régészeti anyag 122. Számos korszak régészeti anyagai között találhatóak kora népvándorlás kori 5-6. századi szürke, homokkal soványított bepecsételt enyhén kihajló peremtöredékek, fazekak, kancsók perem-, alj-, és fültöredékei, szemcsés homokkal soványítva, nagyrészük gyorskorongolt (15.t./1-16.). 13.h.) Régi barompiac A régi barompiac a város keleti részén, a Küküllő bal partján helyezkedett el, ez ma többnyi NYÁRÁDI 2008, NYÁRÁDI 2008, FERENCZI 1958, 18, NYÁRÁDI 2008,

15 ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN re beépített terület. Régészeti jellegű objektumok és tárgyak 1874-ben 123 kerültek elő első alkalommal erről a területről, a barompiac területrendezési munkálatai folyamán 124. Ekkor számos régészeti jelenség közt felszínre került egy 5. század második felére keltezhető torzított koponyájú gepida temetkezés 125, valamint annak mellékletei: ezüst poliéder gombban végződő fülbevaló és kifli alakú hajfonatkarikák 126. Ekkor kerültek elő egy római fürdő és egy római út nyomai, amelyeket Téglás Gábor dokumentált i.) Székelytámadt vár avagy Csonkavár a Nagy-Küküllő árvíztől mentes, alacsony teraszán, a Varga-patak keleti oldalán helyezkedik el. A helyszínen jelenleg az Eötvös József líceum található. A középkor folyamán először kolostor, majd vár épült a területen 128. Az első tervásatásra 1981 július 30 és augusztus 8 között került sor, Ferenczi István, valamint Ferenczi Géza vezetésével 129. A kutatások tovább folytak a következő évben is, majd 1983 augusztus 1 és szeptember 5 között. Egy kisebb szünet után 1985 október között újra zajlottak feltárások. A kutatások gazdag leletanyagot hoztak felszínre. Ezek nagy része római kori, de megtalálhatóak az Árpád-kori, középkori, valamint újkori edények töredékei is. Az 1981 és 1982-es ásatás régészeti anyagában találhatunk szórványos előfordulással 5-6. századra keltezhető kerámia töredékeket ben a II. kutatási felületben, amely az iskola udvarára helyezhető szórványosan kerültek elő világosbarna, világosszürke, szürke, szemcsés homokkal soványított és finoman iszapolt gyorskorongolt fazekak perem-, nyak- és válltöredékei, egyesek felületén vízszintes bekarcolt sekély vonalakkal. Ezek a leletek a közép A előkerülések körülményeiről részletes beszámolójához lásd JAKAB 1894, ben az altalaj egyenetlenségeit planírozták el, valamint a város délkeleti oldaláról lefolyó víznek ástak levezető csatornát. A munkálatok vezetésével VÁNKY Kálmán mérnököt bízták meg LUSCHAN 1876, 59; LENHOSSÉK 1878, HOREDT 1979b 243, 2. ábra 127. TÉGLÁS 1897, A várral és a régészeti ásatásokkal kapcsolatosan lásd SÓFALVI Az ásatási jelentés kivonatát FERENCZI Géza közli (FERENCZI 2002, ). kori kolostor temetőjének feltárása közben kerültek felszínre, másodlagos helyzetből ben a IV felületből, amelyet a keleti bástya nyugati oldalánál nyitottak, szintén kerültek elő szórványosan 5-6 századra keltezhető leletek. Ezek egy szürke tárolóedény perem- és válltöredéke, valamint egy gömbös testű edény alj- és fenékoldal töredékei (13.t./1-6.). 13.j.) Tompa László 23 sz. A Csonka várral szembeni terület, a Lilla panzió alapozási munkálatai során (2004) bolygattak régészeti rétegeket. Ebbe az egységbe kerültek bele továbbá a szomszédos ház telkén levő épület pince részének mélyítésekor előkerült régészeti anyagok is. A több korszak régészeti leletanyag 5-6. századra keltezhető részét fazekak, nagyobb méretű edények perem-, oldal-, és aljtöredékei teszik ki. Ezek szürke, iszapolt, homokkal soványított töredékek, egyesek felületén bekarcolt hullámdísz, sötétszürke, feketés, gyorskorongolt jól iszapolt, fényezett felületű vonaldíszes és hullámvonalas oldaltöredékek teszik ki 130 (13.t./8, 12, 18). 13.k.) Városháza tér 4 sz júliusában az udvar belső felén ástak egy hozzávetőlegesen 3 méter széles 0,5 m mély árkot, mely a faltól indult a csatorna aknáig. A kiásott földből egy rendkívül töredékes, bolygatott, másodlagos helyzetben levő anyag került ki (talán az épület alapozásából kikerült földet az udvar feltöltésére használták). Innen is előkerültek kora népvándorlás kori (gepida) szürke, jól iszapolt,,rádlis díszítésű oldaltöredékek is. Ezek mellett egy magas nyakú, vékonyfalú, gyorskorongolt, szürke, fényezett felületű, finoman iszapolt edény peremtöredéke is felszínre került l.) Villanytelep utca A városi villanytelep környékén között számos alkalommal zajlottak csatornázási, közművesítési munkálatok. A jelentős mennyiségű leletanyag innen, valamint az Attila utca és a Villanytelep u. találkozásánál levő Sztár Rádió épü NYÁRÁDI 2008, NYÁRÁDI 2008,

16 Nyárádi Zsolt GEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAK DOMBKÖZI MEDENCÉIBEN letének felújítási munkálataikor került elő (14.16 Tábla). A több évi gyűjtés eredményeként nagy menynyiségű anyag halmozódott fel mindennemű rétegtani vagy egyéb régészeti megfigyelések hiányában. Számos kora népvándorlás kori (gepida) edények oldaltöredékei, aljtöredékei, egy tárolóedény homokkal soványított szürke peremtöredékei itt is jelzik a 6. századi élet nyomait Szenterzsébet Bedecs A Szenterzsébeti patak bal oldali mellékvölgyének a völgy torkolatától a völgyfőig, szántott területen őskori és szórványos kora népvándorlás kori kerámiatöredékek kerültek felszínre (15.t./17.) az 1980-ban végzett terepbejárás során Újszékely Szilas A mai településtől délre, a Szilas-patak és a Gyulai-malom pataka között, a Nagy-Küküllő árterébe benyúló teraszon folytatott terepbejárások során 134 számos őskori kerámiatöredék társaságában szórványosan népvándorlás kori szemcsés anyagú, szürke, korongolt edénytöredékek is mutatkoztak (15.t./18, 19.). Leletek leírása 1. Betfalva, Köleskert 1.1 r.h. MIM, l.sz. 915, (Molnár István gyűjtése), fazék váll- és oldaltöredéke, szürke, redukciós, egységes égetésű, gyorskorongolt, anyaga nagyobb kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,4 cm 1.2 r.h. MIM, l.sz. 616, (Molnár István gyűjtése), fazék oldaltöredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, nagyobb kavicsszemcsékkel soványított, fv. 0,5 cm 1.3 r.h. MIM l.sz., (Benkő Elek terepbejárása, ), fazék oldaltöredéke, sötétszürke, 132. NYÁRÁDI 2008, BENKŐ 1992, BENKŐ 1992, 250. redukciós, rétegesen égett, gyorskorongolt, apró kavicsszemcsékkel sűrűn, nagyobbakkal elszórtan soványított, fv. 1.1 cm 1.4. r.h. MIM l.sz., (Benkő Elek terepbejárása, ), edény szalagfül töredéke, világosszürke, redukciós, egységesen égett, apró és nagyobb kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,8 cm 1.5. r.h. MIM l.sz., (Benkő Elek terepbejárása, ), edény alj- és fenékoldal töredéke, szürkésbarna, redukciós, rétegesen égett, gyorskorongolt, fenékoldala ferdén kiképzett, apró kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,5 cm 1.6. r.h. MIM l.sz., (Benkő Elek terepbejárása, ), fazék peremtöredéke, szürkésbarna, redukciós, rétegesen égett, a perem kihajló, kívülről lekerekített, fedőhornyos, gyorskorongolt, apró és nagyobb kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,7 cm 1.7. r.h. MIM l.sz., (Szécsi Jenő gyűjtése, 1979), tárolóedény oldaltöredéke, világosszürke, rétegesen égett, gyorskorongolt, homokkal, apró kavicsszemcsékkel sűrűn, nagyobbakkal elszórtan soványított, fv. 0,8 cm 1.8. r.h. MIM l.sz., (Szécsi Jenő gyűjtése, 1979), fazék alj- és fenékoldal töredéke, barnásszürke, rétegesen égett, gyorskorongolt, a fenékoldal ferdén kiképzett, anyaga apró és nagyobb kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,6 cm 2. Farcád, Belterület a.) sz r.h. HRM l.sz., (Sófalvi András és Nyárádi Zsolt terepbejárása ), fazék peremtöredéke, sötétbarna, foltosra égett, gyorskorongolt, pereme kihajló, ferdén kiképzett, felületén besimított hornyolatok, anyaga homokkal, apró kavicsszemcsékkel elszórtan soványított, p.á. 8 cm, fv. 0,5 cm r.h. HRM l.sz., (Sófalvi András és Nyárádi Zsolt terepbejárása ), fazék oldaltöredéke, világosszürke, gyorskorongolt, felületén sekély hornyolás, anyaga szemcsés homokkal soványított, fv. 0,5 cm 336

17 ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN r.h. HRM l.sz., (Sófalvi András és Nyárádi Zsolt terepbejárása ), kisméretű fazék váll- és oldaltöredéke, sötétszürke, gyorskorongolt, anyaga közepesen iszapolt, fv. 0,3, cm r.h. HRM l.sz., (Sófalvi András és Nyárádi Zsolt terepbejárása ), kisméretű fazék alj- és fenékoldal töredéke, világosszürke, rétegesen égett, gyorskorongolt, fenékoldala ferdén kiképzett, anyaga homokkal, apró kavicsszemcsékkel közepesen soványított, a.á. 5 cm, fv. 0,4 cm r.h. HRM l.sz., (Sófalvi András és Nyárádi Zsolt terepbejárása ), fazék aljés fenékoldal töredéke, sötétszürke, rétegesen égett, gyorskorongolt, fenékoldala ferdén kiképzett, anyaga apró kavicsszemcsékkel sűrűn, nagyobbakkal közepesen soványított, fv. 0,5 cm r.h. HRM l.sz., (Sófalvi András és Nyárádi Zsolt terepbejárása ), kisméretű edény oldaltöredéke, világosszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, felületén erőteljes bordázatok, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,5 cm 2. b.) Belterület r.h. HRM L.sz., (Sófalvi András és Nyárádi Zsolt terepbejárása ), gömbös testű edény oldaltöredéke, szürkésbarna, rétegesen égett, gyorskorongolt, közepesen iszapolt, fv. 0,5 cm r.h. HRM L.sz., (Sófalvi András és Nyárádi Zsolt terepbejárása ), kettős kónikus edény váll- és oldaltöredéke, világosszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, felületén lekopott bevonat nyoma, besimított függőleges díszítések, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,5 cm 3.Gagy, Kerület r.h. MIM l.sz., (Benkő Elek gyűjtése, ), fazék alj- és fenékoldal töredéke, szürke, egységesen égett, gyorskorongolt, fenékoldala ferdén kiképzett, apró kavicsszemcsékkel sűrűn, nagyokkal elszórtan soványított, fv. 0,7 cm r.h. MIM l.sz., (Benkő Elek gyűjtése, ), fazék oldaltöredéke, sötétszürke, foltosan égett, felületén bekarcolt vízszintes vonalak, gyorskorongolt, anyaga nagyobb kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,6 cm r.h. MIM l.sz., (Benkő Elek gyűjtése, ), fazék váll- és oldaltöredéke, pirosasbarna, foltosra égett, kézzel készített, durván iszapolt, nagyobb kavicsszemcsékkel soványított, fv. 1,1 cm r.h. MIM l.sz., (Benkő Elek gyűjtése, ), tárolóedény oldaltöredéke, világosszürke, redukciós, egységesen égett, gyorskorongolt, közepesen iszapolt, apró kavicsszemcsékkel elszórtan soványított, fv. 1,3 cm 4. Homoródkeményfalva, Belterület r.h. HRM, l.sz., (Sófalvi András és Nyárádi Zsolt gyűjtése, ), sötétszürke fazék alj- és fenékoldal töredéke, rétegesen égett, lassúkorongolt, homokkal és apró kavicsszemcsékkel soványított, fenékoldala ferdén kiképzett, fv. 0,5 cm, a.á. 8 cm r.h. HRM, l.sz., (Sófalvi András és Nyárádi Zsolt gyűjtése, ), sötétszürke fazék oldaltöredéke, rétegesen égett, felületén sekély bordákkal díszített, korongolt, homokkal, apró kavicsszemcsékkel soványított, fv. 0,4 cm r.h. HRM, l.sz., (Sófalvi András és Nyárádi Zsolt gyűjtése, ), sötétszürke edény perem- és válltöredéke, redukciós, egységesen égett, pereme kihajló, kívülről lekerekített, anyaga közepesen iszapolt, apró kavicsszemcsékkel soványított, válla bordával díszített. fv. 0,3 cm, p.á. 9 cm 5. Homoródszentpál Belterület, Vár 2.1. r.h. HRM. l.sz. 6150, (gy.é. 1957, l. k. II. felület cm), kancsó perem- és válltöredéke, rátapasztott fül lenyomatával, sötétszürke, redukciós, gyorskorongolt, pereme enyhén kihajló, kívül ferdén kiképzett, felülete felfényezett, anyag finoman iszapolt, fv. 0,5 cm, p.á. 8 cm 2.2. r.h. HRM. l.sz. 6679, (gy.é. 1957, l. k. IV. árok, Geréd Lőrinc kertje), tárolóedény peremtöredéke, szürkésbarna, foltosan égett, gyorskorongolt, pereme széles, lapos, apró kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,8 cm 2.3. r.h. HRM. l.sz. 6679, (gy.é l. k. IV. árok, Geréd Lőrinc kertje), fazék perem- és 337

18 Nyárádi Zsolt GEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAK DOMBKÖZI MEDENCÉIBEN válltöredéke, világosszürke, rétegesen égett, gyorskorongolt, a perem kihajló, megvastagodó, sekély fedő horonnyal ellátva, apró kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,4 cm 2.4. r.h. HRM. l.sz. 6750, (gy.é l. k. I. árok, 4. ásónyom), fazék oldaltöredéke, sötétszürke, foltosan égett, lassúkorongolt, felületén vízszintes sekély hornyolás, felette két sorban benyomkodott rádlidísz, anyaga nagy és apró kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,6 cm 2.5. r.h. HRM. l.sz. 6144, (gy.é l. k. Ábrán Domokos csűre mellől, a castrum területéről), edény alj- és fenékoldal töredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, homorúan kiképzett fenékoldallal, homokkal apró kavicsszemcsékkel soványított, fv. 0,4 cm, a. á. 4 cm 2.6. r.h. HRM. l.sz. 6750, (gy.é l. k. I. árok, keleti sarok), tárolóedény perem- és nyaktöredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme széles, lapos, belső része letört, a nyakon besimított hullámvonal, anyaga homokkal soványított, fv. 1 cm 2.7. r.h. HRM. l.sz., fazék perem- és válltöredéke, vörösesbarna, foltosan égett, gyorskorongolt, pereme kihajló, mindkét oldalán lekerekített, sekély fedő horonnyal, vállán vízszintes hornyolat, apróbb és nagyobb kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,6 cm, p.á. 12 cm 2.8. r.h. HRM. l.sz., fazék oldaltöredéke, világosszürke, redukciós égetésű, korongolt, felülete benyomkodott rádlidísszel díszítet négy sorban, apró és nagyobb kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,8 cm 2.9. r.h. HRM. l.sz., fazék oldaltöredéke, világosszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, felületén besimított sekély hornyolás, alatta hullámvonalköteg anyaga finoman iszapolt, fv. 0,7 cm r.h. HRM. l.sz, fültöredék, szürke, redukciós égetésű szalagfül felületén besimított sekély hornyolás, homokkakl soványított r.h. HRM. l.sz., fültöredék, szürke, redukciós égetésű, apró kavicsszemcsékkel közepesen soványított r.h. HRM. l.sz., kisméretű edény aljés fenékoldal töredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, fenékoldala homorúan kiképzett, finoman iszapolt, fv. 0,4 cm, a. á. 3,6 cm r.h. HRM. l.sz., kisméretű edény aljés fenékoldal töredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, fenékoldala homorúan kiképzett, homokkal, apró kavicsszemcsékkel soványított, fv. 0,4 cm, a. á. 4 cm r.h. HRM. l.sz., kisméretű edény aljés fenékoldal töredéke, szürke, redukciós égetésű, lassúkorongolt, fenékoldala homorúan kiképzett, homokkal, apró kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,7 cm r.h. HRM. l.sz., kisméretű edény aljés fenékoldal töredéke, szürke, redukciós égetésű, lassúkorongolt, fenékoldala homorúan kiképzett, homokkal, apró kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,6 cm r.h. HRM. l.sz., fazék perem-, váll-, töredéke, fül indításával, sötétszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, a perem erőteljesen kihajló, mindkét oldala lekerekített, sekély fedő horonnyal ellátva, homokkal, nagyobb kavicsszemcsékkel elszórtan, aprókkal közepesen soványított, f. v.0,5 cm, p.á. 8 cm r.h. HRM. l.sz., fazék perem- válltöredéke (3 db), szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, a perem erőteljesen kihajló, mindkét oldala lekerekített, a nyakon besimított vízszintes hornyolatok, a vállon négyzetes keresztmetszetű eszközzel benyomkodott sűrű díszítés, anyaga apró kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,5 cm, p.á. 12 cm r.h. HRM. l.sz., kisméretű edény aljés fenékoldal töredéke, szürke, redukciós égetésű, lassúkorongolt, fenékoldala homorúan kiképzett, homokkal, apró kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,6 cm r.h. HRM. l.sz., kancsó perem-, nyak-, váll- és fültöredéke, sötétbarna, gyorskorongolt, pereme erőteljesen kihajló, mindkét oldalról lekerekített, felülete függőleges irányban csonttal 338

19 ERDÉLY ÉS KAPCSOLATAI A KORA NÉPVÁNDORLÁS KORÁBAN vagy fával felfényezett, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,4 cm, p.á. 8 cm r.h. HRM. l.sz., gömbös testű edény oldaltöredéke, világosszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, felületén sekély besimított hornyolások, anyaga elszórtan nagyobb, apró kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,4 cm r.h. HRM. l.sz., fazék perem- és válltöredéke, sötétszürke, rétegesen égett, gyorskorongolt, pereme enyhén kihajló alatta besimított hornyolások, anyaga apró kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,5 cm, p.á. 8 cm r.h. HRM. l.sz., gy.é l. k telek (Kovács Béla és Szabó Gábor telke) II. felület, 2-3. ásónyom, kisméretű, vékonyfalú fazék perem- és válltöredéke, szürkésbarna, foltosra égett, gyorskorongolt, pereme lapos, kiszélesedő, finom homokkal soványított, fv. 0,3 cm, p.á. 10 cm r.h. HRM. l.sz., (gy.é , 1. felület, keleti oldal, 4. ásónyom), fazék perem- és nyaktöredéke, sötétszürke, rétegesen égett, pereme enyhén kihajló, mindkét oldalán lekerekített, a nyak bordával díszített, homokkal, apró kavicsszemcsékkel soványított, fv. 0,4 cm, p.á. 8 cm r.h. HRM. l.sz., (gy.é , 1. felület, keleti oldal, 4. ásónyom), tárolóedény perem- és nyaktöredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme széles, laposra kiképzett, nagyobb elszórtan, kisebb kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,9 cm r.h. HRM. l.sz., (gy.é l. k sz. telek, Bartha Balázs telke), kis méretű edény oldaltöredéke, sötétszürke, redukciós égetésű, felületén több sorban rádlis díszítés található, homokkal, apró kavicsszemcsékkel közepesen soványított, fv. 0,5 cm r.h. HRM. l.sz. nincs, (gy.é l. k telek, Kovács Béla és Szabó Gábor telke, II. felület, 2-3). ásónyom, fazék perem- és nyaktöredéke, pirosasbarna, gyorskorongolt, pereme erőteljesen kihajló, belülről lekerekített, a nyakon bekarcolt hullámvonal, belső oldalán körömbenyomkodással díszített, homokkal, apró szemű kaviccsal közepesen soványított, f..v. 0,6 cm r.h. HRM. l.sz., (gy.é , l. k. II. árok), kancsó fültöredéke, sötétszürke, redukciós égetésű, homokkal apró kavicsszemcsékkel elszórtan soványított r.h. HRM. l.sz., (gy.é , l. k. II. árok), fazék alj- és fenékoldal töredéke, szürkésbarna, foltosra égett, kézzel készített, ferdén kiképzett fenékoldallal, rádlis díszítéssel, fv. 0,6 cm 3.1. r.h. HRM. l.sz., (gy.é l. k telek, Kovács Béla és Szabó Gábor telke, II. felület, 2-3. ásónyom), pirosasbarna, utólagos égésnyomokkal, kézzel készített, pereme lapos, kiszélesedő, egyenetlenül kiképzett, anyaga homokkal soványított, fv. 0,9 cm, p.á. 21,8 cm, a. á. 17,4 cm, m. 33,5 cm 3.2. r.h. HRM. l.sz., (gy.é l. k telek, Kovács Béla és Szabó Gábor telke, II. felület, 2-3. ásónyom), szürkésbarna, foltosra égett utólagos égésnyomokkal, kézzel készített, utókorongolt, pereme egyenes, kissé megvastagodó, mindkét oldalról lekerekített, homokkal, elszórtan apró kavicsszemcsékkel soványított, fv. 0,7 cm, p.á. 21,8 cm, a. á. 17 cm, m. 34 cm 3.3. r.h. HRM. l.sz., (gy.é l. k telek, Kovács Béla és Szabó Gábor telke, II. felület, 2-3. ásónyom), kiegészített gömbös testű edény, sötétszürke, utólagos égésnyomokkal, gyorskorongolt, pereme kihajló, belülről lekerekített, alja talpgyűrűs, felülete felfényezett, alsó harmadában égetés előtt átlyukasztották, anyaga gyengén iszapolt, fv. 0,6 cm, p.á. 12 cm, a. á. 11 cm, m. 28,5 cm 3.4. r.h. HRM. l.sz., (gy.é l. k telek, Kovács Béla és Szabó Gábor telke, II. felület, 2-3. ásónyom), kiegészített tárolóedény töredékei, szürkésbarna, foltosra égett, gyorskorongolt, vékonyfalú, lapos széles peremű, alja felhúzott, homorúan kiképzett, vállán sekély vízszintes hornyolás, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,5 cm, p.á. 22 cm, a. á. 11 cm, m. 39,5 cm 6. Kisgalambfalva, Galat 7.1. r.h. SZNM, l.sz , 17395, (1959-es ásatás, 19. kazetta, cm mélység), tárolóedény perem-, váll- és oldaltöredékei (7 db), sötétszürke, 339

20 Nyárádi Zsolt GEPIDÁK A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSÁNAK DOMBKÖZI MEDENCÉIBEN redukciós égetésű, lassúkorongolt, vastag falú, pereme erőteljesen kihajló, mindkét oldalán lekerekített, a váll és oldal fogaskerék díszítésű, apró szemű homokkal, nagyobb kavicsszemcsékkel soványított, fv. 1 cm, pá. 14 cm 7.2. r.h. SZNM, l.sz , (1959-es ásatás, 22. árok, cm mélység), tárolóedény perem- és válltöredékei (3 db), szürke, foltosra égett, lassúkorongolt, pereme széles, lapos, befele ferdén kiképzett, nyakán széles hornyolás, akárcsak a perem felső részén, a váll hullámvonalkötegekkel és vonalkötegekkel díszített, apró szemű homokkal soványított, fv. 1 cm, pá. 32 cm 7.3. r.h. SZNM, l.sz , (1959-es ásatás, 22. árok, cm mélység), kisméretű, gömbös testű fazék, szürkésbarna, felületén másodlagos égésnyomok, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme kiszélesedő, enyhén ívelten befele hajló, lapos felületén széles hornyolás, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,5 cm, pá. 6 cm 7.4. r.h. SZNM l.sz. 2719, (1956-os ásatás, D3. kazetta, ismeretlen mélység), tárolóedény peremtöredéke, szürke, redukciós égetésű, lassúkorongolt, széles, lapos peremű, belseje fele elvékonyodik, apró és nagyobb kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 1,5 cm 7.5. r.h. SZNM, l.sz.17384, (1957-es ásatás, 1. árok, ismeretlen mélység), tárolóedény perem- és válltöredéke, sötétszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme kiszélesedő, peremének felső része hornyolt, bekarcolt hullámvonalköteggel díszítve, az edénytest felülete hullámvonalkötegekkel díszített, nagyobb kavicsszemcsékkel elszórtan soványított, fv. 0,8 cm, pá. 22 cm 7.6. r.h. SZNM, l.sz , (1958-as ásatás, 5. árok, 1. kazetta, cm mélység), kancsó perem- és fültöredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme erőteljesen kihajló, mindkét oldalán lekerekített, rátapasztott szalagfüllel, melynek felületén párhuzamos besimítás található, anyaga finoman iszapolt, fv. 5 cm, pá. 16 cm 7.7. r.h. MIM l.sz. 2721, (1956-os ásatás, D4. kazetta, ismeretlen mélység), kancsó perem, fül és oldaltöredékei (3 db), szürkésbarna, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme mindkét oldalán lekerekített, széles rátapasztott szalagfül, vállán bekarcolt vonalköteg, apró kavicsszemcsékkel sűrűn soványított, fv. 0,6 cm 7.8. r.h. SZNM, l.sz.17384, (1958-as ásatás, 5. árok, m, 120 cm mélység), kancsó perem- és szalagfül töredéke, szürke, rétegesen égett, korongolt, pereme enyhén kihajló, mindkét oldalon lekerekített, apró kavicsszemcsékkel elszórtan soványított, fv. 0,5 cm, pá. 8 cm 8.1. r.h. MIM, l.sz. 2722, (1956-os ásatás, C. árok, cm), kisméretű gömbös testű edény perem-, váll- és oldaltöredéke, szürkésbarna, redukciós égetésű, gyorskorongolt, enyhén kihajló, lekerekített peremű, sekély fedő horonnyal, felülete lemállott, durva és apró szemű kaviccsal sűrűn soványított, fv. 0,4 cm, pá. 14 cm 8.2. r.h. SZNM, l.sz , (1957-es ásatás, 3. árok, 80 cm), gömbös testű edény perem-, vállés oldaltöredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme enyhén kihajló, mindkét oldalán lekerekített, vállán sekély hornyolat, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,3 cm, pá. 8 cm 8.3: r.h. MIM, l.sz. 1342, (1958-as ásatás, 13. árok, 80 cm mélység, 15. obj. lakóház), fazék perem- és válltöredéke, sárgásbarna, rétegesen égett, gyorskorongolt, pereme enyhén kihajló, mindkét oldalán lekerekített, anyaga finoman iszapolt, fv. 0,5 cm, pá. 10 cm 8.4. r.h. MIM, l.sz. 2746, (1957-es ásatás 3. árok, köves felület), gömbös testű edény oldaltöredéke, világosszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, vállán lapos, széles bordázatok, apró és nagyobb kavicsszemcsékkel elvétve soványított, fv. 0,5 cm 8.5. r.h. SZNM, l.sz , (1959-es ásatás, P 10. felület, mélység nélkül), pohár perem- és válltöredéke, világosszürke, redukciós égetésű, gyorskorongolt, pereme enyhén kihajló, mindkét oldalán lekerekített, vállán erőteljes hornyolás, elszórtan apró kavicsszemcsékkel soványított, fv. 0,5 cm, pá. 14 cm 8.6. r.h. MIM, l.sz. 2721, (1956-os ásatás, D4. kazetta, ismeretlen mélység), pohár perem- és oldaltöredéke, szürke, redukciós égetésű, gyorsko- 340