Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho)"

Átírás

1 Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) Időállapot: Szerző: Varga Ferenc, Lektor: Csonkáné Bauer Judit, Módosítva: :44:43 Tartalomjegyzék: 1. A ekho választása 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták, nyomtatványok 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 6. Módosítás az előző változathoz képest A téma rövid leírása Az ekho bevezetésének célja a művészeti élet szabadságának előmozdítása, a kultúrát hordozó szellemi termékek támogatása, sporttevékenységgel kapcsolatos elszámolás egyszerűsítése. Ennek megoldására a jellemzően művészeti, sport, szellemi szabadfoglalkozás körébe tartozó tevékenységet folytató magánszemélyek érdekében az általános adó- és járulékszabályok alkalmazása helyett egyszerűsített közteherviselési módszer szerint teljesíthetik adó- és járulék kötelezettségüket. 1. A ekho választása Meghatározott foglalkozásnak megfelelő ekho-s tevékenységet munkaviszonyban vállalkozási jogviszonyban megbízási szerződés alapján folytathat a magánszemély. Feltétel, hogy e jogviszonyában kizárólag a mellékletben közölt FEOR számú tevékenységéből belföldi kifizetőtől magyar forintban származzon a bevétel. 1. oldal

2 Magánszemély a vele kapcsolatban álló munkáltató, kifizető részére nyilatkozik, hogy a tevékenység ellenértékeként fizetett bevétel után a közteherviselési kötelezettségeit az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) által teljesíti Az ekho választásának feltétele A) Az adóévben az alábbi jövedelmek valamelyikét szerzi meg, és az általános szabályok szerint a közteherviselési kötelezettségének eleget tesz munkaviszony bérjövedelme egyéni vállalkozóként vállalkozói kivét társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködés ellenértéke vállalkozási, megbízási szerződés alapján szerzett jövedelem B) Nyugdíjas az adott évben legalább 183 napig 1.2. Az éves ekhos jövedelem korlátja Ha a magánszemély eléri az év első napján érvényes minimálbér 12-szeresét (2016- ban x 12 = forint), vagy nyugdíjas úgy évi 60 millió forint az alábbi két területet kivéve évi 125 millió forint, ha a magánszemély az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója évi 125 millió forint, ha a magánszemély az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzője, vagy az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, válogatott vezetőedzője, szövetségi kapitánya Ha a magánszemély éves jövedelme nem éri el a minimálbér 12-szeresét, az évi 60 vagy 125 millió forintnak olyan hányadára lehet csak az ekho szabályai szerint elszámolni a jövedelmet, amilyen arányt a megszerzett jövedelem összege az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szereséhez viszonyítva képvisel. Példa: A magánszemély által megszerzett éves jövedelem forint. Ez a jövedelem a feltételben szereplő jövedelem 60 %-a. Így ekho szabályai szerint csak maximum 60, vagy 125 millió 60 %-a, tehát 36, vagy 75 millió forint számolható el. Nyugdíjasnál a teljes összeg elszámolható. 2. oldal

3 Az éves értékhatárt csökkenteni kell azzal a bevétellel, amelyet az egyéni vállalkozó Eva bevételként köteles elszámolni azzal az összeggel, amely az Eva-törvény hatálya alá tartozó társas vállalkozás bevételéből a társas vállalkozás ekhot választó tagjára a társasági szerződésben az adózott eredményből való részesedésére előírt mérték szerinti arányban jut függetlenül attól, hogy a részesedését ténylegesen felveszi-e (ha a társasági szerződés a részesedés mértékére külön szabályt nem ír elő, akkor a vagyoni betét arányát kell figyelembe venni) Példa: Az Eva szerint adózó társaságban az ekho-t választó személy tulajdoni részesedése 25 %. A társaság éves bevétele 20 millió forint. Ebből az ekho-t választó részesedése 5 millió forint. A magánszemély az évi 60 (125) millió forint összegből 5 millió forintot kell levonni Ekho-s tevékenység munkaviszonyban Ha a magánszemély munkaviszonyban folytat ekho választására jogosító tevékenységet, a munkáltató a hónap első napján érvényes minimálbér feletti részre alkalmazhatja csak az ekho-s kifizetés szabályait. Nem kell ezt a szabályt alkalmazni, ha a magánszemély nyugdíjas a munkáltatónál fennálló más jogviszonyában legalább a hónap első napján érvényes havi minimálbér alapulvételével a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint megtörténik a magánszemély igazolja, hogy bármely jogcímen az adott hónapban legalább a havi minimálbérnek megfelelő olyan jövedelmet szerzett, amely után a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint történik 1.4. Az ekho alapja és mértéke Az ekho alapja az ezen a jogcímen megszerzett jövedelem egésze. Az ekho mértéke a magánszemély általános esetben az ekhoalap összegéből 15 % ekhot fizet ha a magánszemély nyugdíjas, az ekhoalap összegéből 11,1 % ekhot fizet EGT államban biztosított magánszemélytől a kifizető 9,5 % mértékű ekhot von le a kifizető az ekhoalap összege után 20 % ekhot fizet EGT államban biztosított magánszemély részére kifizetett ekhos jövedelem után a kifizető ekhot nem fizet 3. oldal

4 A kifizető a magánszemélyt terhelő ekhot fő szabály szerint levonással állapítja meg. A kifizető a levonást akkor is elvégzi, ha a kifizetés számla alapján (egyéni vállalkozó, más magánszemély) történik. Nem köteles a kifizető az ekhot levonni, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az ekho megállapítását, levonását és bevallását a kifizető helyett maga teljesíti. A nyilatkozatot abban az esetben teheti meg, ha a jövedelmet vállalkozási szerződés eseti megbízási szerződés keretében szerezte meg. Az Ekho tv. értelmében egész évben nyugdíjasnak minősül az személy, aki az adott évben 183 napig nyugdíjas. Aki az év első felében lett nyugdíjas, az aktív időszakában túlfizette az Ekho-t, a nyugdíjjáruléknak minősülő részének megfelelő különbözetet a személyi jövedelemadó bevallásban igényli vissza (az Ekho-alap 3,6 %-a a nyugdíjjárulék). Ez a rendelkezés a évi bevallásnál is alkalmazható Az ekho megfizetése, bevallása A kifizetőnek az általa levont és az általa fizetendő ekhot a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni és az XX08-as bevalláson bevallani. Ha a magánszemély az ekho megfizetését és bevallását a kifizetőtől átvállalta, a befizetési kötelezettségét a negyedévet követő hónap 12-ig kell teljesítenie, a bevallását az XX53-as bevallásban, negyedéves bontásban teszi meg. Ez esetben a bevallást kizárólag önadózóként teljesítheti. A befizetéseket a következő szálaszámra kell teljesíteni: Az EGT tagállamban biztosított személytől levont egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás: NAV EGT államban biztosított személytől levont ekho beszedési számla A kifizetőt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás NAV Kifizetőt terhelő ekho beszedési számla A nyugdíjast terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás NAV Nyugdíjas vagy járulékfizetési felsőhatár túllépés esetén fizetendő ekho 4. oldal

5 beszedési számla A magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzá-járulás NAV Magánszemélyt terhelő ekho beszedési számla Ekho különadó fizetési kötelezettség Amennyiben a magánszemély az ekho választására bármely ok miatt nem volt jogosult, a bevételt a személyi jövedelemadó kötelezettség megállapításánál kell figyelembe venni, éspedig a kifizetővel fennálló jogviszony szerint. Ekkor a bevétel jogtalanul ekho alapnak tekintett részének 9,5 százalékát a kifizető által levont személyi jövedelemadó-előlegnek kell tekinteni. A magánszemély a bevétel jogosulatlanul ekho alapnak tekintett része után további 9 százalék ekho különadót köteles az XX53-sa bevallásában feltüntetni és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni. Abban az esetben, ha a magánszemély ekho alapot képező bevétele az adóévben a jogosultsági határt meghaladta 18 százalék különadót kell fizetnie A magánszemélyt megillető ellátások Az állami költségvetésbe fizetett ekho alapján a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra baleseti egészségügyi szolgáltatásra baleseti járadékra nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosult 1.8. Az ekho megfizetése kiváltja a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulás adót a biztosított Tbj.-ben meghatározott járulékfizetését a kifizetőt és a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadót 2. Adózás 2.1 ÁFA Nem érinti 5. oldal

6 2.2 Társasági adó Az ekho bruttó összege és a kifizetőt terhelő ekho összege az adó alapját csökkenti. 2.3 SZJA SZJA szerint adózó (vállalkozó) Az ekho bruttó összege és a kifizetőt terhelő ekho összege a vállalkozói jövedelem adó alapját csökkenti Magánszemély Meghatározott jövedelemre az ekho szerinti adózást választhatja 2.4 EVA Kettős könyvvitelt vezető EVA alany Az EVA alapját nem érinti, de az elszámolt ekho és a kifizetőt terhelő ekho az osztalék mértékét csökkenti Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany Nem érinti 2.5 Egyéb adók és járulékok 1.4. pont szerint 3. Könyvviteli elszámolás 3.1 Kettős könyvvitel Elszámolás a magánszeméllyel T559 Egyéb személyi jellegű kifizetések K471 Jövedelemelszámolási számla 6. oldal

7 T471 Jövedelemelszámolási számla K Levont ekho K384 Elszámolási betétszámla (nettó kifizetése) Levont ekho befizetése T Levont ekho K384 Elszámolási betétszámla A kifizetést terhelő ekho elszámolása T569 Egyéb bérjárulék K Fizetendő ekho Kifizetőt terhelő ekho utalásaa T Fizetendő ekho K384 Elszámolási betétszámla 3.2 Egyszeres könyvvitel Elszámolás a magánszeméllyel NF - Pénztár kiadás az ekho bruttó összegével NF - Munkabérek és közterhei az ekho bruttó összegével NF - Pénztár bevétel a levonások összegével NF - Kötelezettség nő az ekho összegével NF - Bank kiadás az ekho összegével NF - Kötelezettség csökken az ekho összegével Munkáltatót terhelő ekho elszámolása: NF - Bank kiadás a munkáltatót terhelő ekho összegével NF - Munkabérek és közterhei az ekho összegével 3.3 Szja szerinti adózás Elszámolás a magánszeméllyel PK -Pénztár kiadás az ekho bruttó összegével PK - Munkabérek és közterhei az ekho bruttó összegével 7. oldal

8 PK - Pénztár bevétel az ekho összegével PK - Adóalapba nem számító bevétel Munkáltatót terhelő járulékok elszámolása: PK - Bank kiadás a munkáltatót terhelő ekho összegével PK - Munkabérek és közterhei az ekho összegével 4. Iratminták, nyomtatványok Az EKHO választására jogosító tevékenységek (doc - 37 KiB) A melléklet FEOR megjelöléssel azon tevékenységek körét tartalmazza, melyekre az ekho szabályai szerinti adózás választható Nyilatkozat ekho szerinti számfejtésről (doc KiB) A magánszemély e nyilatkozatával kéri a kifizetőt a jövedelmének ekho szerinti elszámolására. 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 105/2007. Adózói kérdés - válasz az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást választók nyugdíjjárulék fizetési kötelezettsége [Ekho tv. 9. (1) bekezdés] Az egyszerűsítet közteherviselési hozzájárulásról szóló évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho tv.) 9. -ának (1) bekezdése szerint a magánszemélyt terhelő 15 százalék ekhóból az ekhoalap 11 százaléka személyi jövedelemadónak, 4 százaléka nyugdíjjáruléknak (kivéve, ha a magánszemély nyugdíjas, vagy az adóévben a nyugdíjjárulékot a járulékfizetési felső határig megfizette) illetőleg magánnyugdíjpénztári tagság esetén az ekhoalap 0,1 százaléka nyugdíjjáruléknak, az ekhoalap 3,9 százaléka magánnyugdíjpénztári tagdíjnak minősül. Az Ekho tv ának (7) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy az itt nem szabályozott, a biztosítási jogviszonnyal, és a jogviszonnyal összefüggő nyilvántartási, adatszolgáltatási, járulék-fizetési kötelezettséggel összefüggő kérdésekben a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (a 8. oldal

9 továbbiakban: Tbj.) rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Ennek alapján a Tbj. rendelkezéseit a nyugdíjjárulék-fizetési felső határral kapcsolatban is használni kell, mivel az Ekho tv. nem állapít meg speciális szabályt erre vonatkozóan. A Tbj. 24. (2) bekezdése alapján a foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben az egy naptári napra meghatározott összeg naptári évre számított összege (járulékfizetési felső határ) után fizeti meg. A (3) bekezdés szerint, ha a jogviszony nem áll fenn a teljes naptári évben, akkor az e jogviszonyra vonatkozó felső határt a jogviszony időtartamával arányosan kell megállapítani. Ez a szabály - eltérő rendelkezés hiányában - irányadó az ekhóba "beépített" nyugdíjjárulék esetében is. Az Ekho tv. 4. (2) bekezdése ugyanis a magánszemélyt - a kifizetést megelőző időpontban - megillető nyilatkozattételi jogról rendelkezik. A magánszemély nyilatkozhat arra vonatkozóan, hogy nyugdíjas, vagy az adóévben - minden más járulékalapot képező jövedelmét, valamint minden ekhoalapot képező bevételének 50 százalékát figyelembe véve - nyugdíjjárulékot (tagdíjat) Tbj. szerinti felső határáig megfizette vagy sem. Az Ekho tv. 4. (2) bekezdése tehát nem tartalmaz közvetlenül a Tbj. nyugdíjjárulékfizetési felső határra vonatkozó rendelkezéseihez képest speciális szabályt, így a kifizetőnek a kifizetéskor a nyugdíjjárulék-fizetési felső határral kapcsolatban a Tbj. általános rendelkezéseit kell alkalmaznia. A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény alapján a Tbj ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege: ban forint, 2007-ben forint. Az előző szabályokból következően - ekho választása esetén is - az egy napra jutó bevételből 2006-ban legfeljebb forintig, 2007-ben forintig kell levonni a nyugdíjjáruléknak megfelelő 4 százalékot, akkor is, ha a bevétel összege ennél magasabb. Abból a szabályból, hogy az Ekho tv. 4. (2) bekezdése alapján "ekhós jogviszony" esetében a járulékfizetési felső határ elérése szempontjából 50%-os összeget kell figyelembe venni, nem következik az, hogy a Tbj. szerinti járulékfizetési felső határ napi összege megkétszereződne. Ez a szabály mindössze annyit jelent, hogy 1 forint 15%-os ekho alap a járulékfizetési felső határ összegének elérésére vonatkozó számításnál 50 fillért "ér". Az ekhot választó nem nyugdíjas magánszemély tehát jogszerűen nem tehet a 11 százalékos mértékű ekhó fizetésére vonatkozó nyilatkozatot, ha az adóévben az 9. oldal

10 éves járulékfizetési felső határt még nem érte el, vagy nem éri el az adott kifizetést megelőzően vagy éppen az adott kifizetéssel. Ettől függetlenül, az ilyen nyilatkozat hiányában is irányadó, hogy az adott biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony mennyi ideig áll fenn. Amennyiben a biztosítás időtartama 1 nap, akkor a magánszemély nyilatkozatának hiányában legfeljebb a járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összegéig lehet levonni a 15%-os mértékű ekhót. Ha például 2007-ben a magánszemélynek 100 ezer forint bevétele származik egy napra, akkor forintból 15%, a bevételt ezt meghaladó részéből pedig 11% vonható le. (PM Jövedelemadók főosztálya 6388/8/ APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály /2007.) évi XCII. törvény az adózás rendjéről 1. számú melléklet a évi XCII. törvényhez I. AZ ÁLLAMI ADÓ- ÉS VÁMHATÓSÁGHOZ BENYÚJTANDÓ ADÓBEVALLÁS IDŐPONTJA A) Általános rendelkezések 1. Az adózónak a bevallás adatait - a 31. (2) bekezdésben meghatározott bevallást, a magánszemélynek a jövedelemadójáról, a különadójáról, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásáról, az egészségügyi hozzájárulásáról, a járulékáról, a cégautó-adójáról benyújtott adóbevallását kivéve forintra kerekítve, 1000 forintban kell feltüntetni. A 31. (2) bekezdése szerinti bevallás adatait az adónemenként meghatározott összesített sorokban 1000 forintra kerekítve, 1000 forintban kell feltüntetni kivéve az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló után fizetendő összeget, amelyet forintban kell bevallani. A kerekítésből származó különbözetet az adózó csak az adóéven belül, a következő adómegállapítási időszak ugyanazon adó vagy költségvetési támogatás összegénél a kerekítést megelőzően korrekciós tételként veszi figyelembe. Ha a megállapított adó, költségvetési támogatás összege az 1000 forintot nem éri el, akkor az adózó az év elejétől vagy az előző megállapítási időszaktól számított halmozott összeget a következő bevallásában annak a megállapítási időszaknak a kötelezettségeként tünteti fel, amelyben az 1000 forintot elérte. A magánszemélynek a jövedelemadójáról, a különadójáról, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásáról, az egészségügyi hozzájárulásáról, a járulékáról benyújtott adóbevallásában az adatokat forintban kell feltüntetnie. Az adózónak - személyétől függetlenül - a cégautó-adójáról benyújtott adóbevallásában az adatokat forintban kell feltüntetnie. 10. oldal

11 2. számú melléklet a évi XCII. törvényhez Az adók, a költségvetési támogatások esedékessége 3. Az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adót, vagy egyéb fizetési kötelezettséget - a magánszemély által fizetett jövedelemadót, különadót, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, egészségügyi hozzájárulást, járulékot, az illetéket, a cégautó-adót, az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggésben fizetendő összeget, valamint a vámhatóság által kiszabott vámokat és a vámmal együtt kiszabott nem közösségi adókat és díjakat kivéve -, és a költségvetési támogatást 1000 forintra kerekítve kell megfizetni. Az adózónak - személyétől függetlenül - a cégautó-adót kerekítés nélkül forintban kell megfizetnie. Az adózónak az 1000 forintot el nem érő adóját nem kell megfizetnie, és az adóhatóság az 1000 forintot el nem érő adó-visszatérítést, -visszaigénylést nem utalja ki és nem tartja nyilván évi I. törvény A sportról 11/A. (1) A sportszakember - a 77. p) pontjára figyelemmel - az a természetes személy, aki a sportoló felkészítésével és versenyeztetésével, vagy egyébként a sportoló sporttevékenysége gyakorlásának biztosításával kapcsolatban - közvetlenül vagy közvetett módon - munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján sportszakmai tevékenységet végez. (2) A sportszakember - a felek erre vonatkozó kifejezett megállapodása alapján a szakmai tevékenységét ingyenesen kifejtő sportszakember kivételével - a sportszakmai tevékenysége ellenértékeként, a szakmai tevékenységéhez és az általa felkészített sportoló vagy csapat által elért eredményekhez igazodó mértékben díjazásra jogosult. A sportszakember ezen kívül igényelheti a sportszervezetétől vagy - amennyiben a sportszakembert a sportszövetség foglalkoztatja - a sportszövetségétől az eredményes szakmai tevékenységhez szükséges képzési, továbbképzési lehetőség biztosítását. A sportszakember köteles részt venni a sportszövetség által - a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásának szabályairól rendelkező kormányrendeletben meghatározottak szerint - szervezett kötelező továbbképzésben. (3) A sportszakember szakmai tevékenységét a tisztességes játék (fair play) elvei szerint köteles végezni, aminek keretében tartózkodni köteles különösen: a) a ban foglaltakra is figyelemmel, a doppingellenes tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint - doppingvétséget vagy büntetőjogi felelősségre vonást megalapozó magatartások elkövetésétől, 11. oldal

12 b) a verseny, mérkőzés eredményének tiltott eszközökkel, módszerekkel történő befolyásolásától, a fogadási csalástól, c) a verseny, mérkőzés biztonságos megrendezését veszélyeztető, a nézők viselkedését a sportrendezvény rendjének fenntartása szempontjából hátrányosan befolyásoló viselkedéstől. 19. (2) Az országos sportági szakszövetségre a sportszövetségekre vonatkozó rendelkezéseket az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (3) A sportszövetségek típusai a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel: a) országos sportági szakszövetségek, b) sportági szövetségek, c) szabadidősport szövetségek, d) fogyatékosok sportszövetségei, e) diák- és egyetemi- főiskolai sport sportszövetségei. (4) A sportszövetség sportszövetségi jellegét és típusát a bírósági nyilvántartásban fel kell tüntetni. 77. E törvény alkalmazásában: p) sportszakember: az a természetes személy, aki a KSH elnökének a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről (FEOR) szóló 7/2010. (IV. 23.) KSH közleménye szerinti sport-foglalkozást folytat, vagy a sportszervezettel, sportszövetséggel munkaviszonyban vagy polgári jogi jogviszonyban sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, sportszakembernek minősül továbbá a sportszervezet és a sportszövetség ügyintéző és képviseleti szervének vezetője. Sportszakember különösen a versenyző felkészítését végző vagy azzal kapcsolatba hozható edző, a csapatvezető, a mérkőzésvezető, a versenybíró, a sportegészségügyi szakember (pl. sportorvos, sportpszichológus, gyúró, masszőr). A sportszövetség szabályzatában határozza meg, hogy az adott sportágban kik minősülnek további sportszakembernek évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról Az Országgyűlés azon kötelezettségére tekintettel, hogy a közügyek szabad megvitatását, a közügyekkel összefüggő információhoz való hozzájutást, a művészeti alkotás szabadságának megvalósulását és a testkultúra, különösen a sport fejlődését előmozdítsa, figyelemmel arra, hogy mint törvényalkotó egyes alkotmányos és társadalompolitikai célkitűzéseinek érvényesítése érdekében a közterhek vonatkozásában kedvezményeket állapíthat meg, elismerve azon 12. oldal

13 személyek tevékenységének sajátosságait, akik e célok elérésében közreműködnek, a következő törvényt alkotja: A törvény hatálya 1. (1) Magyarországon egyes, az e törvényben meghatározott foglalkozásnak megfelelő tevékenységet munkaviszonyban vagy vállalkozási, megbízási szerződés alapján folytató magánszemély és a magánszeméllyel e szerződéses kapcsolatban álló munkáltató, kifizető (a továbbiakban: kifizető) - a magánszemély erre vonatkozó nyilatkozatával tett választása alapján - az említett tevékenység ellenértékeként fizetett bevétel után a közteherviselési kötelezettségeit e törvény szerint egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (a továbbiakban: ekho) által teljesíti. (2) Az ekho az e törvényben meghatározott megoszlásban a központi költségvetést és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait - magánnyugdíjpénztár-tag magánszemély esetében a magánszemély javára a magánnyugdíjpénztárát is - illeti meg. (3) A kifizető és a magánszemély az ekhóval összefüggő adókötelezettségeit ezen törvény, a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: Szja tv.) és az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései szerint teljesíti. (4) Az ekhóval összefüggő adóztatási feladatok az állami adóhatóság hatáskörébe tartoznak. Fogalmak 2. E törvény alkalmazásában a) munkaviszony: az Art. szerinti munkaviszony; b) vállalkozási szerződés: a magánszemély által a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szabályai szerint kötött vállalkozási szerződés; c) megbízási szerződés: a magánszemély által kötött, a Ptk. szerinti megbízási szerződés, ideértve a felhasználási szerződést is; d) nyugdíjas: a sajátjogú nyugdíjas vagy az olyan özvegyi nyugdíjas, aki betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, a 3. (1) bekezdésének b) alpontja, valamint a 3. (4) bekezdésének c) alpontja alkalmazásában mindkét esetben csak akkor, ha az adóévben legalább 183 napig nyugdíjas. e) FEOR-számmal azonosított foglalkozás: a Központi Statisztikai Hivatal elnökének 7/2010. (IV. 23.) számú közleményével kiadott Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (a továbbiakban: FEOR-08) alapján meghatározott foglalkozás, azzal, hogy e törvény alkalmazásában a FEOR december 31-én hatályos besorolási rendjét és osztályozási szempontjait kell irányadónak tekinteni. 13. oldal

14 Az ekho választásának feltételei 3. (1) Ekhoval teljesíthető a közterhek megfizetése, ha a magánszemély - ideértve az EGT-állam olyan polgárát is, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján nem tartozik a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alá, de biztosított személy valamely EGT-államban és rendelkezik az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával (a továbbiakban: EGT-államban biztosított személy) - a) az adóévben bármely tevékenységgel összefüggésben aa) munkaviszonyból származó, ab) egyéni vállalkozóként vállalkozói kivét címén, ac) társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködés ellenértéke címén, ad) vállalkozási, megbízási szerződés alapján a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként olyan jövedelmet szerez, amely után a közteherviselési kötelezettségek (EGTállamban biztosított személy esetében a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség) teljesítése az általános szabályok szerint történik, vagy b) nyugdíjas és c) a tevékenysége alapján a (3) és (3c) bekezdésben meghatározott foglalkozásúnak minősül, valamint d) - figyelemmel a (2)-(5) bekezdés rendelkezéseire is - a kifizetőnek írásban nyilatkozik arról, hogy a c) pont szerinti tevékenysége alapján számára kifizetett bevételt, vagy annak a nyilatkozatában meghatározott részét terhelő közterhek megfizetésére az e törvény rendelkezéseinek alkalmazását választja. (2) A közterhek e törvény szerinti megfizetését a (3) és (3c) bekezdésben említett foglalkozású magánszemély azon bevételére választhatja, amely az adóévben Magyarország törvényes fizetőeszközében történő kifizetéssel (folyósítással) a) - a (7) bekezdés rendelkezéseiben foglalt korlátozással - munkaviszonyban, vagy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjaként illeti meg, feltéve, hogy e bevételt eredményező jogviszonyában kizárólag a foglalkozása szerinti tevékenységet folytat, és/vagy b) a foglalkozása szerinti tevékenységére kötött ba) vállalkozási szerződés és/vagy bb) megbízási szerződés alapján illeti meg, és az a)-b) pontban említett esetekben külön-külön és együttesen sem haladja meg az adóévben a (4) bekezdésben meghatározott összeghatárt. 14. oldal

15 (3) Az (1) bekezdés c), valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett, FEORszámmal azonosított foglalkozás: 2123 Telekommunikációs mérnök foglalkozásból Akusztikus mérnök Audiotechnikai mérnök Hangmérnök Televíziós műszaki adásrendező 2136 Grafikus és multimédia-tervező 2627 Nyelvész, fordító, tolmács foglalkozásból Filmszöveg fordító Lírai művek fordítója Műfordító Prózai és drámai művek fordítója 2714 Kulturális szervező foglalkozásból Producer (kulturális) Produkciós menedzser (szórakoztatóipar) 2715 Könyv- és lapkiadó szerkesztője 2716 Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő 2719 Egyéb kulturális és sportfoglalkozású (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) foglalkozásból Művészeti tanácsadó Zenei konzulens, tanácsadó 2721 Író (újságíró nélkül) 2722 Képzőművész 2723 Iparművész, gyártmány- és ruhatervező 2724 Zeneszerző, zenész, énekes 2725 Rendező, operatőr 2726 Színész, bábművész 2727 Táncművész, koreográfus 2728 Cirkuszi és hasonló előadóművész 2729 Egyéb alkotó- és előadó-művészi foglalkozású (felsőfokú végzettséghez kapcsolódó) 3122 Villamosipari technikus (elektronikai technikus) foglalkozásból Koncert-fénytechnikus Koncert-színpadtechnikus 3145 Műsorszóró és audiovizuális technikus foglalkozásból Filmstúdió technikus Hangmester 15. oldal

16 Hangrestaurációs technikus Hangstúdió-technikus Hangtechnikus Képtechnikus Rögzítéstechnikai technikus Stúdiótechnikus Videótechnikus Zenei technikus 3711 Segédszínész, statiszta 3712 Segédrendező 3714 Díszletező, díszítő 3715 Kiegészítő filmgyártási és színházi foglalkozású 3719 Egyéb művészeti és kulturális foglalkozású 5211 Fodrász foglalkozásból Színházi fodrász Színházi parókakészítő 5212 Kozmetikus foglalkozásból Maszkmester Sminkes Sminkmester Színházi kikészítő 7212 Szabó, varró foglalkozásból Jelmez- és alkalmiruha-készítő Színházi varró 7213 Kalapos, kesztyűs foglalkozásból Színházi fejdíszkészítő 7217 Cipész, cipőkészítő, -javító foglalkozásból Színházi cipész (3a) Elnevezésétől függetlenül is az ekho választására jogosít az a tevékenység, amely a FEOR-08 osztályozási szempontjai szerint tartalma alapján megfelel a (3) bekezdés szerinti foglalkozásoknak, munkaköröknek. (3b) A (3) bekezdés szerinti foglalkozásúnak minősülő magánszemély - munkakörének elnevezésétől függetlenül - akkor választhatja az ekhot, ha tevékenysége alapján a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel vesz részt. (3c) Az (1) bekezdés c), valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett foglalkozásúnak minősül: a) a szakképzett edző, sportszervező, -irányító (FEOR ), feltéve, hogy rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához 16. oldal

17 szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel; b) a hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint a sportról szóló évi I. törvény (a továbbiakban: a sportról szóló törvény) 11/A. -ában meghatározott sportszakember, feltéve, hogy a magánszemély sportszervezettel vagy a sportról szóló törvény 19. (3) bekezdése szerinti sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, és a sportszövetség szabályzata szerint sportszakembernek minősül, vagy a sportszövetség vagy a sportszervezet főállású munkavállalója, a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén feltéve, hogy a sportmunkatárs, sportszakember rendelkezik a jegyzékben meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel. (4) A (2) bekezdésben említett összeghatár a) évi 60 millió forint, feltéve, hogy a magánszemély (1) bekezdés a) pontjában említett jövedelme az adóévben eléri az év első napján érvényes havi minimálbér 12- szeresét, b) az a) pontban meghatározott feltétel hiányában az évi 60 millió forintnak olyan hányada, amilyen arányt az (1) bekezdés a) pontjában említett jövedelem összege az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szereséhez viszonyítva képvisel, c) nyugdíjas esetében - az a)-b) pontokban foglaltaktól függetlenül - évi 60 millió forint, d) az a)-b) pontokban említett összeghatár helyett da) évi 125 millió forint - a évben 50 millió forint -, ha a magánszemély az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója, db) évi 125 millió forint, ha a magánszemély az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzője, vagy az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya) azzal, hogy, ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, az összeghatáron az általános forgalmi adóval csökkentett bevétel értendő. (5) A (4) bekezdés szerinti bevételi határt csökkenti az a bevétel, a) amelyet az adóévben az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény (a továbbiakban: eva) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozói tevékenységet (is) folytató magánszemélynek az eva alapjába tartozó bevételként kell figyelembe vennie, azzal, hogy a (2) bekezdés rendelkezése nem alkalmazható az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozót a (2) bekezdés ba) pontjában említett vállalkozói 17. oldal

18 szerződés alapján megillető bevételre, amelyet az eva alapjába tartozó bevételként kell figyelembe vennie, b) amely az eva hatálya alá tartozó társas vállalkozás bevételéből a társas vállalkozás ekhót választó tagjára (tulajdonosára) a társasági szerződésben az adózott eredményből való részesedésére előírt mérték, ennek hiányában a jegyzett tőkéből való részesedése arányában jut. (6) Nem tehet az adóévben az ekho választására vonatkozó nyilatkozatot a magánszemély azt követően, hogy a (4) bekezdés szerinti összeghatárt már elérte. (7) Ha a magánszemély munkaviszonyban folytat ekho választására jogosító tevékenységet, az ellenértéket kifizető munkáltató a tevékenység adott havi ellenértékeként kifizetett összegnek a hónap első napján érvényes havi minimálbért meghaladó részére veszi figyelembe a magánszemély ekho választására vonatkozó nyilatkozatát. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a) a magánszemély nyugdíjas; b) a magánszemélynek a munkáltatóval fennálló más jogviszonyában legalább a hónap első napján érvényes havi minimálbér alapulvételével a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint megtörténik; c) a magánszemély igazolja, hogy az (1) bekezdés a) pontjában említett címen az adott hónapban legalább a havi minimálbérnek megfelelő olyan jövedelmet szerzett, amely után a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint történik. Az ekho alapja, mértéke és megállapítása 4. (1) Az ekho alapja a 3. (2) bekezdésének rendelkezésében meghatározott bevétel, csökkentve - ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett - az általános forgalmi adóval. (2) A magánszemély az (1) bekezdésben meghatározott ekhoalap összegéből 15 százalék ekhot fizet. Ettől eltérően, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, az ekho mértéke 11,1 százalék. (3) A kifizető az (1) bekezdésben meghatározott ekhoalap összege után 20 százalék ekhót fizet. (4) A kifizető a magánszemélyt terhelő ekhot levonással állapítja meg, ideértve azt az esetet is, ha a kifizetést számla alapján - akár egyéni vállalkozónak, akár más magánszemélynek - teljesíti, kivéve, ha a magánszemély az 5. (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz. (5) Az (1)-(4) bekezdés rendelkezésétől eltérően az EGT-államban biztosított személy esetében a kifizető ekhot nem fizet, a magánszemélynek juttatott ekho alapul szolgáló bevételből 9, 5 százalék ekhot állapít meg és von le. 18. oldal

19 Az ekho választására vonatkozó nyilatkozat 5. (1) Az a magánszemély, aki a 3. (3) bekezdése szerinti foglalkozását munkaviszonyban, tartós megbízási jogviszonyban folytatja, az ekho választására, illetőleg mértékére vonatkozó nyilatkozatát az adóévben bármikor megteheti, azzal, hogy a kifizető a nyilatkozatot a még nem számfejtett összegre veszi figyelembe. A kifizető mindaddig a magánszemély említett nyilatkozata szerint jár el az adóévben, amíg a magánszemély a (2) bekezdés szerint vissza nem vonja az ekho választására vonatkozó nyilatkozatát. (2) Az (1) bekezdésben említett magánszemélynek a számfejtést megelőzően az adóévben esedékes további kifizetések tekintetében vissza kell vonnia az ekho választására tett nyilatkozatát, ha az esedékes bevételére (vagy annak egy részére) a bevétel nagysága alapján a továbbiakban az ekho már nem alkalmazható az adóévben. (3) Ha a magánszemély az olyan tevékenységét, amely alapján a 3. (3) és (3c) bekezdése szerinti foglalkozásúnak minősül, vállalkozási szerződés vagy eseti megbízási szerződés alapján végzi, az ekho választásáról az őt megillető bevétel kifizetése előtt nyilatkozik, ekkor nyilatkozhat arról is, hogy a kifizetőt és az őt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését átvállalja a kifizetőtől. (4) A kifizető a magánszemély nyilatkozata ellenére, vagy annak visszavonása hiányában sem alkalmazhatja a továbbiakban az ekhót, ha a magánszemély tőle származó olyan bevétele, amely után ekhót fizetett, az adóévben a 3. (4) bekezdése szerinti összeghatárt meghaladja. Az ekho jogosulatlan választása 6. (1) Amennyiben a kifizetőnek tett nyilatkozata alapján a magánszemély valamely bevétele után e törvény szerint történt a közterhek megfizetése, de az ekho választására a magánszemély bármely ok miatt nem volt jogosult: a) e bevétel ekhoalapnak tekintett részét a személyi jövedelemadó kötelezettség megállapításánál - a kifizetővel fennálló jogviszony szerinti jogcímen - figyelembe kell venni, azzal, hogy a bevétel ekhoalapnak tekintett része 9,5 százalékát kifizető által levont személyi jövedelemadó-előlegnek kell tekinteni, valamint b) e bevétele ekhoalapnak tekintett része 9 százalékát ekho különadóként köteles adóbevallásában feltüntetni és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni. (2) A magánszemély az (1) bekezdés b) pontjának rendelkezésétől eltérően 18 százalék különadót köteles megfizetni azon ekhoalap után, a) amely az adóévben a 3. (4) bekezdése szerinti összeghatárt meghaladja, és/vagy b) amelyre az ekho választására vonatkozó nyilatkozatát a tevékenységére tekintettel nem tehette volna meg. 19. oldal

20 A magánszemélyt terhelő ekho mértékének helyesbítése 7. Ha a magánszemély a 4. (2) bekezdése szerinti nyilatkozattételi lehetőségével - annak feltételei fennállta ellenére - nem élt, vagy nyugdíjjárulék fizetésére a Tbj. rendelkezései szerint nem volt kötelezett, a magánszemélyt terhelő ekho nyugdíjjáruléknak minősülő részének megfelelő különbözetet a személyi jövedelemadó bevallásban igényli vissza. Az ekhóval teljesített közterhek 8. A jogszerűen ekhoalapként figyelembe vett bevétel után a közterhek e törvényben szabályozott megfizetésével teljesülnek a) a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó törvényi rendelkezésekben meghatározott, a kifizetőt terhelő közterheket, b) a Tbj.-ben meghatározott biztosítottat terhelő járulékokat érintő befizetési, illetve levonási, továbbá c) a kifizetőt és a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadózási kötelezettségek. Az ekho megoszlása 9. (1) A 4. (2) bekezdése szerinti, a magánszemélyt terhelő ekhoból az ekhoalap a) 1, 6 százaléka természetbeni egészségbiztosítási járuléknak, b) 9, 5 százaléka személyi jövedelemadónak, c) 3,9 százaléka - kivéve, ha a magánszemély nyugdíjas - nyugdíjjáruléknak minősül. (2) A 4. (3) bekezdése szerint a kifizetőt terhelő ekho és a 6. szerint a magánszemélyt terhelő különadó szociális hozzájárulási adónak minősül. (3) A november 1-je és december 31-e közötti időszakban esedékes, a magán-nyugdíjpénztári tag magánszemélyt terhelő ekhoból - az (1) bekezdés c) pontjától eltérően - az ekhoalap 3,9 százaléka nyugdíjjáruléknak minősül. Az ekho megfizetése, bevallása 10. (1) A kifizetőt terhelő - megállapított és a magánszemélytől levont - ekhót a kifizető az Art. rendelkezései szerint vallja be és fizeti meg. (2) Az ekhóval teljesített közterhek nyilvántartása, átutalása 11. (1) Az állami adóhatóság a magánszemélyt terhelő 11, 1 százalékos mértékkel levont ekho megfizetett összegéből 85, 6 százalékot személyi jövedelemadóként tart nyilván, 14, 4 százalékot természetbeni egészségbiztosítási járulékként az Egészségbiztosítási Alapnak utal át. Az EGT-államban biztosított személyt terhelő 20. oldal

21 9, 5 százalékos mértékkel levont ekhot személyi jövedelemadóként tartja nyilván. A magánszemélyt terhelő 15 százalékos mértékkel levont ekho megfizetett összegéből az állami adóhatóság a) 63, 3 százalékot személyi jövedelemadóként tart nyilván, 26 százalékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 10, 7 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak utal át, b) (2) (3) (4) A november 1-je és december 31-e közötti időszakban esedékes ekhora az (1) bekezdés b) pontja nem alkalmazható. A magánszemélyt megillető társadalombiztosítási ellátások 12. Az állami költségvetésbe fizetett ekho alapján a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosult. Vegyes rendelkezések 13. (1) Az általános forgalmi adóalany magánszemély az általános forgalmi adóval összefüggő adókötelezettségeit az általános forgalmi adóról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint teljesíti. (2) A magánszemélynek az Szja tv. rendelkezéseiben előírt nyilvántartásait úgy kell vezetnie, hogy azok alkalmasak legyenek az e törvény rendelkezéseiben előírt kötelezettségek és jogosultságok alátámasztására, különös tekintettel az ekho választásával kapcsolatos nyilatkozat(ok) jogszerű megtételéhez szükséges adatok megállapítására. (3) Az Szja tv. alkalmazásában a magánszemély által jogszerűen ekhoalapként figyelembe vett bevételt a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, illetőleg az nem minősül vállalkozói bevételnek. (4) A vállalkozói szerződés alapján elért bevétele után ekhót fizető egyéni vállalkozó magánszemély az Szja tv. költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel alkalmazhatja, hogy az adóévben felmerült vállalkozói költségeit (az értékcsökkenési leírást is ideértve) olyan arányban számolhatja el, amilyen arányt a vállalkozói bevétele és a jogszerűen figyelembe vett ekhóalap adóévi együttes összegében a vállalkozói bevétel képvisel. (5) A (3) bekezdés rendelkezésétől függetlenül a magánszemély jogszerűen ekhoalapként figyelembe vett bevétele egészét az Szja tv. 3. -ának 75. pontja szerinti éves összes jövedelme megállapításánál beszámítja. (6) A kifizető az ekho alapjaként figyelembe vett kifizetésről, a levont, megfizetett 21. oldal

22 ekhóról a magánszemély részére a kifizetéssel egyidejűleg igazolást ad. Az 5. (3) bekezdése szerinti nyilatkozat esetén a kifizető az adóévet követő január 3 1-ig a magánszemély adóazonosító jelének feltüntetésével adatot szolgáltat az adóhatósághoz a magánszemély részére az adóévben juttatott ekhoalapot képező bevételről. (7) Az ekhót fizető magánszemély biztosítási jogviszonyára és e jogviszonyával összefüggő nyilvántartási, adatszolgáltatási, a járulékfizetési kötelezettség teljesítésére, valamint jogosultságaira az e törvényben meghatározott eltéréssel a Tbj. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. (8) Az ekhót választó magánszemély önadózóként az adóévről az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallás benyújtásával vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezettel teljesíti bevallási kötelezettségét, amelyben feltünteti a jogszerűen ekhoalapként figyelembe vett bevételét és az abból levont ekho összegét. Az 5. (3) bekezdése szerinti nyilatkozat esetén a magánszemély az általa megállapított ekhot negyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig fizeti meg, az e nyilatkozat szerinti ekho alapját és fizetendő összegét - a kifizetőtől átvállalt és a magánszemélyt terhelő összegek szerint külön - negyedéves bontásban a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként az éves személyi jövedelemadó bevallásában vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített bevallásban vallja be. (9) A kifizetőt és a magánszemélyt az ekho alapját képező bevétellel összefüggésben az e törvényben szabályozott kötelezettségeken túlmenően - ide nem értve a kifizető e törvényben szabályozott kötelezettségei megsértésével összefüggő, az Art. szerint kiszabható mulasztási bírságot - egyéb adóval és más közteherrel összefüggő fizetési kötelezettség nem terheli. (10) Az e törvényben nem szabályozott egyéb kérdésekben - így különösen a fogalmi meghatározások, az ekhóalapot nem képező bevétellel összefüggő kifizetői adó- és más kötelezettségek tekintetében, valamint a magánszemélyt kifizetői minőségében terhelő, illetőleg más jogszabály előírása szerint rá vonatkozó nyilvántartási, bizonylatkiállítási, adatszolgáltatási, a számla-, illetőleg nyugtaadási kötelezettség tekintetében - az egyes ilyen előírásokat megállapító törvények rendelkezései az irányadóak. (11) Az EGT-államban biztosított személy esetében a 12., valamint e (7) bekezdésének rendelkezése nem alkalmazható. Záró rendelkezések 14. (1) E törvény január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit az ezt követő időponttól megszerzett bevételre és az azzal összefüggő kötelezettségekre kell 22. oldal

23 alkalmazni. (2) (3) Könyvelői Praktikum ( :02:11 IP: /A. Az Ekho. tv. 3. (3)-(4) és (6) bekezdésének, 5. (4) bekezdésének, és 6. (2) bekezdés a) pontjának a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi LXXXIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésük napját követően megszerzett bevételre kell alkalmazni. 14/B. (1) E törvénynek a sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi LXXXII. törvénnyel módosított rendelkezéseit - a (2) bekezdésben említett kivétellel - a hatálybalépés napját követően megszerzett bevételekre kell alkalmazni. (2) A 3. (4) bekezdés db) alpontjának a sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi LXXXII. törvénnyel megállapított rendelkezését a január 1-jétől megszerzett bevételekre kell alkalmazni. 14/C. E törvény december 31-én hatályos 4. (2) bekezdését kell alkalmazni a január 10-éig megszerzett, decemberi ekho alapot képező olyan jövedelmekre, amelyeket a december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani. 14/D. E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi CXXV. törvénnyel megállapított 7. -a a évi adókötelezettség megállapításánál is alkalmazható. Sólyom László s. k., a Köztársaság elnöke Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyűlés elnöke 48/2009. Adózói kérdés-válasz tájékoztató az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás választás feltételrendszerét érintő egyes kérdésekről [Ekho. tv. 3. (1) bekezdés] Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho. tv.) szerinti adózási mód az egyéb feltételek fennállása mellett akkor alkalmazható, ha a közterhek megfizetése a hónap első napján érvényes havi minimálbér után az általános szabályok szerint megtörtént. 23. oldal

24 Az ekhot választani szándékozó magánszemélynek tehát rendelkeznie kell olyan jövedelemmel, amely után az általános szabályok szerint fizeti meg a közterheket (az EGT-államban biztosított személy a személyi jövedelemadót). Ilyen jövedelem lehet akár munkaviszonyból származó, egyéni vállalkozóként vállalkozói kivét, társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködés ellenértéke, a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szjatörvény) szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként vállalkozási, megbízási szerződés alapján kapott ellenérték, amely nem csak a jogszabályban meghatározott foglalkozásoknak megfelelő tevékenységből származhat, hanem bármely tevékenységgel megszerezhető, ha annak adóját és járulékait az Szja-törvény, illetőleg a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint fizeti meg a magánszemély, illetőleg a kifizető. (A nyugdíjasokra ez a feltétel nem vonatkozik.) Az Ekho tv. nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy mit is kell érteni az általános szabályok szerint közterhet viselő jövedelem alatt. Ennek az elhatárolásnak azonban elsősorban az a szerepe, hogy a feltételként meghatározott jövedelem összegét terhelő közterheket ne magával az ekhóval teljesítse a magánszemély és ne is valamely különös adózási móddal váltsa ki a közterhek egy meghatározott körének megfizetési kötelezettségét (pl. az egyéni vállalkozó az egyszerűsített vállalkozó adóval e minőségében a személyi jövedelemadót is megfizeti). Az Ekho tv. hatályos szabálya alapján a munkáltató csak a minimálbér feletti részre veheti figyelembe a munkavállaló ekho szerinti elszámolására való nyilatkozatát. Általános esetben ezért mindig lesz olyan jövedelemrész, amely után a munkavállaló az összes járulékot megfizeti. Elfordulhat azonban az, hogy a magánszemély igazolja, hogy az adott hónapban legalább a havi minimálbérnek megfelelő olyan jövedelmet szerzett, amely után a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint történik, de a Tbj. 31. (3) bekezdésének előírása miatt az illető egyik jogviszonyában sem kötelezett pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére. Abban az esetben, ha a munkaviszonyban foglalkoztatott személy egy másik pl. társas vállalkozói jogviszonyában az általános szabályok vagyis a Tbj. vonatkozó rendelkezései szerint megfizette a járulékokat, nem zárható ki az ekho választásának lehetősége még akkor sem, ha a társas vállalkozó mentesül a 2% pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetése alól. 24. oldal

25 Előfordulhat tehát, hogy az ekho adózási módot jogszerűen választó magánszemély pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésének hiányában nem lesz jogosult a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra. Az ekho adózási módot választó magánszemélynek azonban a nyilatkozattételnél azt is mérlegelnie kell, hogy adott esetben szűkebb lesz a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultsága. Abban az esetben tehát, ha az adózó egy jövedelmével kapcsolatban minden olyan törvényi előírást alkalmaz, amely alapján a jövedelem után fizetési kötelezettsége keletkezik, az általános szabályok szerint jár el, teljesíti közteherviselési kötelezettségét. (PM Társadalmi Közkiadások főosztálya 8846/1/2009. APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály ) 6. Módosítás az előző változathoz képest Az Ekho tv. módosításában utalás történt az Szja bevallás (elszámolás) 2017-től érvényes változására. Az anyagra hatással nincs. 25. oldal

2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról évi CXX. törvény

2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról évi CXX. törvény 1 / 10 2016.03.25. 14:17 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról 2015.01.01 17 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról Az Országgyűlés

Részletesebben

2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról 1

2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról 1 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról 1 Az Országgyűlés azon kötelezettségére tekintettel, hogy a közügyek szabad megvitatását, a közügyekkel összefüggő információhoz

Részletesebben

T/17548/12. számú EGYSÉGES JAVASLAT. az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló T/17548. számú törvényjavaslat zárószavazásához

T/17548/12. számú EGYSÉGES JAVASLAT. az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló T/17548. számú törvényjavaslat zárószavazásához MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/17548/12. számú EGYSÉGES JAVASLAT az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló T/17548. számú törvényjavaslat zárószavazásához Előadó Dr. Veres János pénzügyminiszter

Részletesebben

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapvető szabályai 2017.

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapvető szabályai 2017. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapvető szabályai 2017. 1. Ki választhatja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást? Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról

Részletesebben

2005. évi CXX. Törvény az egyszerûsített közteherviselési hozzájárulásról. A törvény hatálya. Fogalmak. Az ekho választásának feltételei

2005. évi CXX. Törvény az egyszerûsített közteherviselési hozzájárulásról. A törvény hatálya. Fogalmak. Az ekho választásának feltételei 2005. évi CXX. Törvény az egyszerûsített közteherviselési hozzájárulásról Az Országgyûlés azon kötelezettségére tekintettel, hogy a közügyek szabad megvitatását, a közügyekkel összefüggõ információhoz

Részletesebben

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapvető szabályai 2014.

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapvető szabályai 2014. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapvető szabályai 2014. 1. Ki választhatja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást? Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról

Részletesebben

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapvető szabályai 2019.

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapvető szabályai 2019. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapvető szabályai 2019. 1. Ki választhatja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást? Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról

Részletesebben

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Az EKHO hatálya Az Szja és a Tb kötelezettségeket váltja ki, de az EHO-t nem A törvény hatálya kiterjed: a törvényben meghatározott

Részletesebben

T/ számú. törvényjavaslat. az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról

T/ számú. törvényjavaslat. az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/17548. számú törvényjavaslat az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról Előadó: Dr. Veres János pénzügyminiszter Budapest, 2005. szeptember 2 2005. évi törvény az

Részletesebben

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapvető szabályai 2011.

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapvető szabályai 2011. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapvető szabályai 2011. 1. Ki választhatja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerintiadózást? Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról

Részletesebben

Könyvelői Praktikum ( :34:29 IP: Copyright 2018 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva.

Könyvelői Praktikum ( :34:29 IP: Copyright 2018 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva. Munkabér előleg Időállapot: 2017-01-01-2017-12-31 Szerző: Varga Ferenc, Lektor: Zatik László, Módosítva: 2017-01-03 14:57:11 Tartalomjegyzék: 1. A munkabérelőleg elszámolásának gyakorlata 2. Adózás 3.

Részletesebben

A járulékfizetési kötelezettség alapja, a fizetendő kötelezettségek: Járulékalapot képező jövedelem [Tbj. 4. k) pont 1-2. alpont]

A járulékfizetési kötelezettség alapja, a fizetendő kötelezettségek: Járulékalapot képező jövedelem [Tbj. 4. k) pont 1-2. alpont] Adóbevallás 2011: így kell az adószámos magánszemélynek adózni - BÉRKALKULÁTOR 2018 - Nettó bér Adóbevallás 2011: így kell az adószámos magánszemélynek adózni. Ha Ön adószámos magánszemélyként végzi munkáját,

Részletesebben

Azegyszer sítettközteherviselésihozzájárulásalapvet szabályai2009.

Azegyszer sítettközteherviselésihozzájárulásalapvet szabályai2009. Azegyszer sítettközteherviselésihozzájárulásalapvet szabályai2009. 1. Ki választhatja az egyszer sített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást? Az egyszer sített közteherviselési hozzájárulásról

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

Egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség január 1-jétől

Egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség január 1-jétől EHO 2011: egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség 2011-ben. Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli a munkáltatót, kifizetőt az általa magánszemélynek juttatott

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

bizottsági módosító javaslato t

bizottsági módosító javaslato t i rw Irornáays.;i. 5/M 2 9 Érkezett : 2011 DE ' 1 5. Az Országgy ű lés Számvev ő széki és költségvetés i bizottsága Bizottsági módosító javasla t Kövér László úrnak az Országgyűlés elnökéne k Helyben Tisztelt

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítása

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítása EHO 2012: az egészségügyi hozzájárulás bevallása 2012-ben - ADÓBEVALLÁS 2014 - Adó 2014 - Adó 1 sz EHO 2012: az egészségügyi hozzájárulás bevallása 2012-ben, EHO (egészségügyi hozzájárulás) fizetési kötelezettség

Részletesebben

kukta.hu Tbj Járulékalapot képező jövedelem: Tbj. 4. k) pont 2. alpont helyébe

kukta.hu Tbj Járulékalapot képező jövedelem: Tbj. 4. k) pont 2. alpont helyébe kukta.hu Tbj. 2015. 1. Járulékalapot képező jövedelem: Tbj. 4. k) pont 2. alpont helyébe 2014. 12. 31-ig az 1.) alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér, ha a munkát

Részletesebben

Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy, aki az július 1-je 1 és december

Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy, aki az július 1-je 1 és december A járulékfizetési kötelezettséget érintő 2008. évi fontosabb változások Széll Zoltánné előadása Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy,

Részletesebben

Az egyszerősített közteherviselési hozzájárulás alapvetı szabályai 2013.

Az egyszerősített közteherviselési hozzájárulás alapvetı szabályai 2013. Az egyszerősített közteherviselési hozzájárulás alapvetı szabályai 2013. 1. Ki választhatja az egyszerősített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást? Az egyszerősített közteherviselési hozzájárulásról

Részletesebben

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Nyugdíjbiztosítási szerződés utáni rendelkezési jogosultság A nyugdíjbiztosítási szerződés (fogalmát az Szja tv.

Részletesebben

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 2014 2013. december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit Családi járulékkedvezmény Jogosultak: Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított, és a családi

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

Sport szakember sportszakember

Sport szakember sportszakember Sport szakember sportszakember Tájékoztató előadás 2018. március 9. dr. Reinhardt Ákos EMMI Sportért Felelős Államtitkárság, Sportirányítási Főosztály, főosztályvezető Irányadó jogszabályok a sportról

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség 2018.

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség 2018. Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség 2018. Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi

Részletesebben

1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról

1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról Az egészségügyi szolgáltatásokra szolidaritási elv alapján jogosultak ellátásai pénzügyi fedezetének biztosítása és az arányos közteherviselés elvének

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Az egyéni vállalkozó átalányadózása

Az egyéni vállalkozó átalányadózása Átalányadó és szja 2012: az átalányadózás és adóbevallás új szabályai 2012-től. Az átalányadózásra vonatkozó szabályokat a személyi jövedelemadó törvény 50 56. -ai tartalmazzák. Az átalányadót a következő

Részletesebben

Járulékok 2012. Munkáltató/kifizető terhei. Járulékalapot képező jövedelem. Járulékfizetési felső határ. Járulékmérték II. 2012.05.15.

Járulékok 2012. Munkáltató/kifizető terhei. Járulékalapot képező jövedelem. Járulékfizetési felső határ. Járulékmérték II. 2012.05.15. Járulékok 2012 A fizetésről összefoglalás; Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény EKF 2011/2012 Csorba László A fizetendő ok megoszlása 2012. január 1-jétől* Foglalkoztató

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény

Családi járulékkedvezmény Családi járulékkedvezmény 24/A. (1) Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és - a családi kedvezményt megosztással érvényesít ő- biztosított házastársa, élettársa

Részletesebben

Adatlap Budapest, János utca 55. Budapest, Bíbor utca 22

Adatlap Budapest, János utca 55. Budapest, Bíbor utca 22 Adatlap 212 A munkáltatótól (társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor Felhívjuk szíves figyelmét

Részletesebben

Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai

Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai Dr. Kiss Mariann Bővül a biztosítottak köre a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva

Részletesebben

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:...

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:... Adatlap 2012 A munkáltatótól (társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor Felhívjuk szíves figyelmét

Részletesebben

Élethosszig tartó, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások adózási szabályainak változása jétől

Élethosszig tartó, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások adózási szabályainak változása jétől Élethosszig tartó, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások adózási szabályainak változása 2018.01.01-jétől Azon kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére

Részletesebben

Készítette: Nagypál Imre Pécs, november 29.

Készítette: Nagypál Imre Pécs, november 29. A kisadózó vállalkozások tételes adója és a kisvállalati adó 2014. évi változásai Készítette: Nagypál Imre Pécs, 2013. november 29. Jogszabályi hely A 2012. évi XCLVII. tv. a kisadózó vállalkozások tételes

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

A mezőgazdasági őstermelő és az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége. Matlné Kisari Erika

A mezőgazdasági őstermelő és az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége. Matlné Kisari Erika A mezőgazdasági őstermelő és az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége Matlné Kisari Erika A járulékfizetés feltételei Biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony Járulékalapot képező jövedelem

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról 1108A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú állami adóhatósághoz Hibásnak minősített

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

A legfontosabb éves bevallások

A legfontosabb éves bevallások A legfontosabb éves bevallások 1353. bevallás A 2013. adóévről szóló 1353 számú bevallási nyomtatvány: a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás,

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1508A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az állami adóhatósághoz

Részletesebben

Magyar joganyagok - 424/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet - a Nyugdíjbiztosítási Alap k 2. oldal h)1 a gyed, gyes, gyermeknevelési támogatás (gyet), ápo

Magyar joganyagok - 424/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet - a Nyugdíjbiztosítási Alap k 2. oldal h)1 a gyed, gyes, gyermeknevelési támogatás (gyet), ápo Magyar joganyagok - 424/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet - a Nyugdíjbiztosítási Alap k 1. oldal 424/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv,

Részletesebben

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról1 Az egészségügyi szolgáltatásokra szolidaritási elv alapján jogosultak ellátásai pénzügyi fedezetének biztosítása és az arányos közteherviselés elvének

Részletesebben

MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ 1308M

MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ 1308M 1308M MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Az adózó adószáma adóazonosító jele neve (elnevezése)

Részletesebben

Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása

Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása (a 0543-02-es lap kitöltése) Ezt a bevallási lapot annak az egyéni vállalkozónak kell benyújtania, aki a 2005. évben az egyszerûsített vállalkozói

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza.

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza. 2005. évi CLXIII. törvény az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról Az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek

Részletesebben

IV. fejezet - Kis és középvállalkozások adózása

IV. fejezet - Kis és középvállalkozások adózása IV. fejezet - Kis és középvállalkozások adózása Alapvető fogalmak, kérdések: - az egyes adónemek választására jogosultak köre - az adóalap meghatározása - a helyettesített adónemek 1. AZ EGYSZERŰSÍTETT

Részletesebben

Iromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :08. Parlex azonosító: WSTT3BRL0001

Iromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :08. Parlex azonosító: WSTT3BRL0001 Iromány száma: T/17776. Benyújtás dátuma: 2017-10-10 16:08 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: WSTT3BRL0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1508A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az állami adóhatósághoz

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról. Benyújtandó az illetékes elsőfokú adóhatósághoz

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról. Benyújtandó az illetékes elsőfokú adóhatósághoz 0708A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Benyújtandó az illetékes elsőfokú adóhatósághoz 0A0001C A javítani

Részletesebben

Szociális hozzájárulási adó változás Egészségügyi hozzájárulás megszűnése

Szociális hozzájárulási adó változás Egészségügyi hozzájárulás megszűnése Szociális hozzájárulási adó változás 2019. 2018.évi LII. törvény Egészségügyi hozzájárulás megszűnése 2019. január 1-jétől kibővül a szociális hozzájárulási adó kötelezettség és megszűnik az egészségügyi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához december

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához december TÁJÉKOZTATÓ a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához 2017. december 2 Tisztelt Ügyintéző! Az alábbiakban a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához TÁJÉKOZTATÓ a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2015. szeptember 2 Tisztelt Ügyintéző! Az alábbiakban a jövedelemkiegészítés összegének

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Vállalkozási forma A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Bejelentés köteles telepengedély köteles tevékenységek 57/2013 (II.27.) Korm. rendelet

Részletesebben

Az átmeneti szabályok szerint három adózói csoport

Az átmeneti szabályok szerint három adózói csoport Az elektronikus adó- és járulékbevallások szabályai 2006-2007 dr Zsohár Istvánné Az Art. 31. (2) bekezdése szerinti bevallás benyújtására kötelezett minden kifizető és munkáltató (ideértve az egyéni vállalkozónak

Részletesebben

Vállalkozások működésének költségei Adók, illetékek, vámok (2012) Onyestyák Nikoletta Sportszervező II. évfolyam

Vállalkozások működésének költségei Adók, illetékek, vámok (2012) Onyestyák Nikoletta Sportszervező II. évfolyam Vállalkozások működésének költségei Adók, illetékek, vámok (2012) Onyestyák Nikoletta Sportszervező II. évfolyam A vállalkozókat érintő adótípusok állami: SZJA, ÁFA, Társasági adó, Kereskedelmi és játékadó

Részletesebben

Egyéb adótörvények módosításai

Egyéb adótörvények módosításai Egyéb adótörvények módosításai 1. Az egyszerűsített vállalkozói adóról 2. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról 3. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról 4. A gépjárműadóról 5. A társadalombiztosításról

Részletesebben

MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ 1308M

MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ 1308M 38M MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Az adózó adószáma adóazonosító jele neve (elnevezése)

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról 1108A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú állami adóhatósághoz Hibásnak minősített

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 46. (5)

Részletesebben

Ki minősül mezőgazdasági őstermelőnek?

Ki minősül mezőgazdasági őstermelőnek? Őstermelő adózása 2011: mezőgazdasági őstermelő adózásának és a járulékok fizetésének szabályai 2011-ben a berkalkulator.net oldalán. Az őstermelői tevékenység amennyiben általános forgalmi adó alanyiságot

Részletesebben

I. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló évi XLIII. törvény (Eva-tv.) módosításai (a évi CXXV. törvény alapján)

I. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló évi XLIII. törvény (Eva-tv.) módosításai (a évi CXXV. törvény alapján) Összeállította: dr. Nagy Gábor I. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (Eva-tv.) módosításai (a 2016. évi CXXV. törvény alapján) 1. Nyilvántartási kötelezettség [Eva-tv.

Részletesebben

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója Különadó 2007 A 2006. július 10-én elfogadott adótörvény alapján magánszemélyeknek és vállalkozásoknak különadót, hitelintézeteknek járadékot kell fizetniük. Magánszemély adóalapja, adója Elírás 2007.

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

kukta.hu A fizetendő járulékok megoszlása január 1-jétől* Foglalkoztató által fizetendő Biztosított által fizetendő

kukta.hu A fizetendő járulékok megoszlása január 1-jétől* Foglalkoztató által fizetendő Biztosított által fizetendő kukta.hu A fizetendő járulékok megoszlása 2013. január 1-jétől* Foglalkoztató által fizetendő Biztosított által fizetendő korkedvezmény-biztosítási járulék Nyugdíjjárulék** egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

Adónaptár 2006. 2006. január

Adónaptár 2006. 2006. január Adónaptár 2006 2006. január jan. 12. jan. 15. (jan. 16.) jan. 20. az igazoláson szereplő, a kifizető által le nem vont adó, adóelőleg megfizetése a magánszemély, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

CAFETERIA Dr. Andrási Jánosné NAV KI ÜTF osztályvezető

CAFETERIA Dr. Andrási Jánosné NAV KI ÜTF osztályvezető CAFETERIA 2017 Dr. Andrási Jánosné NAV KI ÜTF osztályvezető A cafeteria szerepe a személyi jövedelemadóban A cafeteria adózás szempontjából nem önálló juttatási jogcím. Szerepe a személyi jövedelemadóban

Részletesebben

Adatlap b c d. 2. Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés. 3. Külszolgálatért kapott jövedelem. 4. Más bérjövedelem

Adatlap b c d. 2. Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés. 3. Külszolgálatért kapott jövedelem. 4. Más bérjövedelem A munkáltató (kifizető) neve: A munkáltató címe Adóazonosító jele: Születési ideje: Si-Ker-Humán Bt. A munkáltató adóazonosító száma: 21461424-2-17 A dolgozó (tag) neve: Születési helye: 844693224 1989.5.14

Részletesebben

Adatlap b c d. 2. Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés. 3. Külszolgálatért kapott jövedelem. 4. Más bérjövedelem

Adatlap b c d. 2. Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés. 3. Külszolgálatért kapott jövedelem. 4. Más bérjövedelem A munkáltató (kifizető) neve: Ézsibau Kft A munkáltató címe A munkáltató adóazonosító száma: 117197-2-17 A dolgozó (tag) neve: Adóazonosító jele: Születési ideje: Születési helye: 841196165 1979.1.17 Baja

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása

Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása 1. Rehabilitációs hozzájárulás A rehabilitációs hozzájárulást a megváltozott munkaképességű

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról 1108A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú állami adóhatósághoz Hibásnak minősített

Részletesebben

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015.

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulékalapot képező jövedelem Az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből

Részletesebben

ŐSTERMELŐK HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁSA ÉVRŐL

ŐSTERMELŐK HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁSA ÉVRŐL Adóhatóság tölti ki! Adóhatóság megnevezése:. Bevallás benyújtásának időpontja:. Azonosító szám: ŐSTERMELŐK HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁSA 2009. ÉVRŐL 2003. december 31-e előtt kezdett őstermelők részére,

Részletesebben

Az, aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

Az, aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző IPARŰZÉSI ADÓ ( nyomtatvány ) Adókötelezettség: Adóköteles Szerencs Város illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett v állalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).

Részletesebben

1998. évi LXVI. Törvény az egészségügyi hozzájárulásról

1998. évi LXVI. Törvény az egészségügyi hozzájárulásról 1998. évi LXVI. Törvény az egészségügyi hozzájárulásról Az egészségügyi szolgáltatásokra szolidaritási elv alapján jogosultak ellátásai pénzügyi fedezetének biztosítása és az arányos közteherviselés elvének

Részletesebben

Társasházak adózásának alapvető szabályai, 2012. Személyi jövedelemadó

Társasházak adózásának alapvető szabályai, 2012. Személyi jövedelemadó Társasházak adózásának alapvető szabályai, 2012. Személyi jövedelemadó A társasház külön törvény 1 alapján működő jogintézmény, amely alapító okirattal jöhet létre olyan épületingatlanon, amely legalább

Részletesebben

T/229. számú. törvényjavaslat

T/229. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/229. számú törvényjavaslat az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járadékról Előadó: Dr. Veres

Részletesebben

nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó a NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számlaszámok IBAN számlaszámok 2013.

nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó a NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számlaszámok IBAN számlaszámok 2013. Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó, a NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számok (IBAN számok)

Részletesebben

Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság- és pótlékszámlák, adónemek:

Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság- és pótlékszámlák, adónemek: NAV (APEH) számlaszámok, NAV számlaszámok az adóbevalláshoz - ADÓBEVALLÁS 2014 - Adó 2014 - A NAV (APEH) számlaszámok 2012-2013, NAV számlaszámok az adóbevalláshoz. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV,

Részletesebben

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük Személyes e és adóterhei. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük után nem munkabért, hanem személyes at, tagi jövedelmet vesznek fel.. január 1-jétől megváltoztak

Részletesebben

Határozza meg a munkavállaló február havi nettó keresetét! (adatok forintban)

Határozza meg a munkavállaló február havi nettó keresetét! (adatok forintban) SZJA 1.példa Egy munkaviszonyban lévő elvált nő, havi rendszeres keresete 180 000 Ft. A munkáltatójától havi 8 000 Ft értékben kap élelmiszervásárlásra jogosító Erzsébet utalványt. Más juttatása az adott

Részletesebben

Adatlap 2013. b c d. 1. A munkaviszonyból származó rendszeres bérjövedelem érdekképviseleti tagdíj nélkül:

Adatlap 2013. b c d. 1. A munkaviszonyból származó rendszeres bérjövedelem érdekképviseleti tagdíj nélkül: Adatlap 213 a munkáltatótól (társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor Felhívjuk szíves figyelmét

Részletesebben

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Tájékoztató a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Csoportos Egészségbiztosításra és (Euró Alapú) Kiegészítő Egészségbiztosításra vonatkozó, 2012-ben hatályos adózási,

Részletesebben