Beköszöntő. Szombathely földje csontodat rejti Híredet soha el nem takarja. (Weöres S.)

Átírás

1

2

3 Beköszöntő Szombathely földje csontodat rejti Híredet soha el nem takarja (Weöres S.) Tudós tanáremberre emlékezik a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Szláv Filológiai Intézete külön kiadványával, amelyben tudós utódok, jeles kutatók méltatják Pável Ágoston műveinek hatását a hazai szláv nyelvészetben. A 125 éve született tudós a régi Faludi Ferenc Reálgimnázium magyarlatin szakos tanára volt és több tudományágban végzett alkotó munkájával írta be nevét a magyar művelődéstörténetbe. Jelen korunkban szükségessé vált az oktatási rendszer megújítása. A technikai felszereltség, segédeszközök egészen új utakat, lehetőségeket jelentenek a tanítás számára. Van azonban néhány követelmény, amely a kitűnő eredményhez, a tehetségen felül mindenkor szükséges. Ez a tiszteletadó könyv is azt mutatja, hogy az alkotó munkának az alapja a tudományok szeretete és a kutató munkában való elmélyedés. Sok munka és nagy kitartás szükséges a legnagyobb tehetség kibontakoztatásához is szeptemberében iratkozott be Pável Ágoston a budapesti Pázmány Péter Tudomány Egyetem bölcsészeti karára. A magyar-latin nyelv és a szláv filológia hallhatója lett. Nem csak anyanyelve okán ismerte a szlovén nyelvet és értett valamit a többi délszláv nyelvből, hanem alapos tanulmányok révén jutott el nyelvészeti tanulmányainak megírásához és a fordításhoz. Az egyetemen nyolc féléven keresztül jelesen colloquált a kitűnő szlavista dr. Asbóth Oszkár orosz nyelvi előadásai alapján. A nyelvtani tanulmányon kívül Krylov meséinek, majd Puskin kisebb hőskölteményeinek Kolcylov dalainak, a Puskin Borisz Godunovának eredetiben való olvastatása címen meghirdetett gyakorlatot is sikerrel végezte el. Hallgatta a professzor óbolgár nyelvi előadásait, a III. évfolyamon Gribojedov: Gore ot uma olvasási gyakorlatán szorgalmasan és szép eredménnyel vett részt. Asbóth érdeklődése a szláv nyelvészeti ritkaságok iránt valószínűleg nagy biztatást jelentett P.Á. számára ahhoz, hogy szülőfalujának nyelvjárásával foglalkozzon. A vashidegkuti szlovén nyelvjárás hangtana című dolgozatát Asbóth professzor olyan nagyjelentőségű műnek tekintette, hogy Magyar Tudományos Akadémiával adatta ki. Ilyen színvonalú orosz tanulmányok után nem volt számára nagy feladat az I. világháború alatt, tolmácskodása idején gyakorlati használatra szánt orosz nyelvkönyvecskéjének a megírása. Ezt tudtán kívül adták ki a Schenk zsebnyelvtanok sorozatban 1925-ben. Még 1945-ben is tisztelettel hallgatták az orosz parancsnok-

4 8 ság tisztjei nyelvtudását és ámultak szép, folyékony írásán. Asbóth professzor és a tanítvány között egyetemi évei alatt alakult ki az a kapcsolat, amelyet későbbi levelei őriztek meg és még kiadásra várnak. Pável Ágoston az orosz nyelvi tanulmányokon kívül 6 féléven át a szerb-horvát nyelvtant, két különböző sorozatban a szerb-horvát irodalmat hallgatta és dicséretesen, kitűnően vizsgázott belőlük dr. Margalits Ede professzornál. A lengyel nyelvtant 3 féléven át, az örményt 1 féléven át tanulta. Középiskolai tanári vizsgáját a magyar nyelv és irodalomból, latin filológiából, filozófiából és pedagógiából summa cum laude tette le március 16- án. Két évvel később dec. 13-án az összehasonlító szláv nyelvészetből bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Ilyen tudásalappal tanárai szemében is nagy reményekre jogosultan indult pályája. Az első világháború után a megváltozott körülmények és lehetőségek között is megtalálta azt az utat, amelyen megszerzett tudását és alkotókedvét nemes és szép feladatok megvalósítására használhatta. Szolgálta a tudományokat ott és ahol erre alkalma adódott. A néprajzban is nyelvészkedett, fordításaiba pedig egész költői lelkületét belevarázsolta. Ezért tudott maradandó értékeket létrehozni. Széchenyi István szerint Az Istenek egyedül azokat veszik pártolásuk alá, akik legszebb ajándékukat az elmebeli tehetséget becsülni, kifejteni tudják. Pável Ágoston életének tanújaként ezzel az üzenettel szeretném köszönteni az ő emlékére kiadott tanulmánykötetet! Pável Judit

5 Gadányi Károly Az igaz tanár üzenete Dr. Pável Ágoston Pável Ágoston munkásságáról, nyelvészeti, irodalmi tevékenységéről, múzeumi és könyvtárszervezői törekvéseiről, a néprajzi értékek megőrzéséről az elmúlt évtizedekben sok fontos értékelés jelent meg itthon és külföldön egyaránt. Tudományos konferenciák egész sora adta meg tiszteletét a két nép hűséges fiának. Születésének 125. évfordulója alkalmával tanári pályafutásának több évtizedéről is szólunk. Pável Ágoston magát mindig is tanárnak tekintette. Tanítványai rajongtak érte. Szülőföldjéről, a szlovéniai Cankováról hozta a szó, az anyanyelv szeretetét. A tudós tanár munkája során tanulók generációit oktatta a nyelvek, a népek irodalmi értékeinek megőrzésére, továbbadására. Tanítványai közül sokan futottak be elismert pályát, továbbvitték Pável Ágoston ránk hagyott szellemiségét. O Pavlovem delu, o njegovi jezikoslovni in književni dejavnosti, muzejskih in knjižničarskih prizadevanjih, o ohranjanju etnoloških vrednot je v zadnjih desetletjih izšlo veliko pomembnih študij doma in na tujem. Niz znanstvenih konferenc je izkazal spoštovanje»zvestemu sinu dveh narodov«. Ob 125. letnici njegovega rojstva predstavljamo več desetletij njegove pedagoške kariere. Avgust Pavel je sebe imel za učitelja. Njegovi učenci so bili nad njim navdušeni. Iz rojstnega kraja, s Cankove v Sloveniji je prinesel ljubezen do besede, do maternega jezika. Znanstvenik in učitelj je med svojim delom učil učence za ohranjanje in predajanje jezikov in ljudskih književnih vrednot. Mnogi od njegovih učencev so dosegli priznano kariero in prenesli duhovno zapuščino Avgusta Pavla na nas. Néhány éve avattuk a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Bölcsészettudományi Karán a Pável Ágoston Emlékszobát. Hol is lenne jobb helye a Pável Tanár Úr emlékét őrző gyűjteménynek, mint az a szoba, amely néhány méterre van a szlovén nyelv- és irodalom tanszéktől, a szláv filológiai intézettől. Sokan keresik fel ezt az emlékhelyet. Egyszerű íróasztal, rajta az értékes kézirat, a vashidegkúti szlovén nyelvjárás, amely egyben a szeretett szülőföld üzenete, kopott aktatáska, könyves szekrény, benne könyvek, újságok, folyóiratok, szótárak értékes kincs valamennyi. Ezeket gyűjtötte, olvasta, rendszerezte Pável Ágoston, hogy majd egykoron sokan mások is tanuljanak belőle. És ott van a Tanár Úr mellszobra. Gondolkodik, szól a jövendő nyelvészeihez, biztat és értékel. Ő megteheti, ő már életében példaképpé vált. Következő állomásom a Pável család háza. Pável Judit mindig örömmel fogad. És mesél, de egyben tanít is. A 125-ik születésnap nem engedi, hogy ebben

6 10 Gadányi Károly a rohanó világban megfeledkezzünk értékeinkről. Az értékes múltat tisztelni kell, mert aki nem ezt teszi, annak a jelene labilis, jövője pedig ködös. Már órákat töltök a családi házban, és mindig újat látok, hallok. Ki gondolta volna, hogy Pável Ágoston tehetséges festő is volt. Ott vannak a hátrahagyott festményei, finoman forgatta az ecsetet, jól bánt a színekkel, hiszen maga is színes egyéniség volt. Apám elsősorban tanár volt, ezt sohasem tagadta. mondja Pável Judit. A Vasi Szemle LXV. évfolyam 4. számában leánya maga is Pável Ágostonról, a tanárról ír, értékes adatokkal szolgálva az olvasónak. A tudós tanár már egyetemi évei alatt is tanított. Magántanítványai közé tartoztak Hubay Jenő világhírű hegedűművész fiai, Andor és Tibor. Őket latinra és magyarra oktatta. Pável Ágoston nyelvészeti (szlavisztikai) munkásságára Kocsis Gyula kollégám hívta fel a figyelmemet 1973-ban. Ekkor még gondolatainkban sem fordulhatott meg a szlovén tanszék megszervezése, nem is szólva a horvát nyelv- és irodalom szakos tanárképzésről. Pável Ágoston szellemi hagyatéka azonban bíztatott bennünket és 1980-ban megkezdte munkáját intézményünkben a szlovén nyelv- és irodalom tanszék, majd több mint tíz évvel később, 1991-ben a horvát nyelv- és irodalom tanszék. E két déli szláv nép kultúrája, nyelve, irodalma mindig is foglakoztatta Pável Ágostont. A Szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnázium Jubileumi Évkönyve (Szignatúra Nyomda és Kiadó Kft.) Szombathely, lapján az egykori tanítvány Szemző Magda így emlékezik Pável Tanár úrra: Tanít magas hőfokon, önképző kört vezet. Nem sebez, de irodalommal, versekkel gyógyít. Magam is beszéltem Szemző Magdával. Pável Ágoston igaz ember volt. Nem leereszkedett, hanem bennünket emelt fel a katedra magasságába. Az évkönyv adatai szerint Dr. Pável Ágoston magyar és latin szakos tanár között volt az intézmény tanára. Pável Judit elmondta, édesapja nagyon szeretett a líceumban tanítani. A lányok jobban kedvelték az irodalmat. Segítettek a könyvtár rendezésében. Még ha csak leporoltak. Mindenben az élen járt Paukovits Rózsa. Majd 1933-tól 1946-ig a Faludi Ferenc reálgimnáziumi évek következtek. Takács Miklós, az egykori diák, kiváló könyvtáros szakember és vezető így nyilatkozott: Többször helyettesített, alakja ott van előttem. Könyvtári szobámban mindig ott volt a fényképe. Sokszor érdeklődött, tud-e valamelyikünk érdekes történet szülőfalujáról. Kibújt belőle a néprajzos. Sok falusi gyerek járt a Faludiba, kedvelte őket ben sok iskolát összevontak ben, amikor magántanuló voltam, ismét találkoztam vele. Kellemes ember volt. Dr. Konkoly István megyéspüspök így emlékezett. Engem nem tanított, de az osztály látta, tudta, hogy ki ő. Nagy tekintélye volt, tiszteltük. Dr. Kiss Gyula, egykori kollégám, gyakran megkeresett a szlovén tanszéken. Mindig előjött Pável Ágoston neve. Nagyon szerettük és tiszteltük azt az embert.

7 Az igaz tanár üzenete 11 Gyakran mondta nekünk: ne legyetek középszerűek, mert a középszerűség a színvonaltalanság szomszédja. Tudjátok-e, hogy mi érték maradt a határokon túl? Ő csak tudta, hiszen Tordán is tanított. Erdélyi kirándulásunk alkalmával, ahol Kiss Gyula volt a főszereplő, bejött szobánkba, ahol Bödey Imrével együtt voltunk: tudjátok ki tanított itt? kérdezte. Pável Ágoston! Majd egy NDK-beli utazásunk alkalmával hirtelen témát váltott: tudod-e kitől hallottam először a szorbokról? Pável Ágostontól. És itt vannak a dolgozatfüzetek. Szombathelyi Magyar Királyi Állami Faludi Ferenc Reálgimnázium. Kiss Gyula II. osztályos tanuló magyar dolgozatai az tanévben I. dolgozat A sághegyi kirándulás (Élmény) Jól esik az embernek néha-napján megszakítani a komoly munkáját A hétköznapi emberből egyszerre a nagyvilágot megvető, büszke világjáró lesz. Körülbelül úgy nézhettünk mi ki, mikor a Gangel úr autóbuszába beszálltunk, mint valami harctérre induló katonacsapat. Pável Ágoston Tanár Úr gondosan javítja a hibákat. (Javítás október 20.) II. dolgozat A szíves magyar vendéglátás. A Toldi szerelme alapján. (Leírás) november 3. (Házi) Javítás december 1. És P. Á. megjegyzése: hangulatos, szép dolgozat. Vázlat?? III. dolgozat Látogatásunk a szombathelyi szeretetházban. (Élményismertetés) december 1. (Iskolai) Javítás december 10. Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat! Ezt mondta ama Názáreti Jézus, aki a Golgotán kereszthalált halt az emberiségért. Szombathely város e tekintetben is megtette kötelességét. Szeretetháza meleg tűzhelyet nyújt minden aggnak, szerető lelkek teljesítik a gondozottak kívánságait. Ne zárkózzék el tehát a társadalom, ha adományra hívják fel. Az Úr nem felejti el az adakozó nevét. És Pável Tanár Úr megjegyzése: Lelkes hangú, meleg és szép írás. (Pályamunka) Benkő Károly I. A. oszt. tanuló magyar dolgozatai az 1936/37. tanévben. A róka és a gólya. Őszi kirándulásunk (Élmény ismertetése)

8 12 Gadányi Károly Délben értünk Vasvárra. Megnéztük a bencések kolostorát s a régi római sáncokat. És Pável Ágoston javít és javíttat. V. dolgozat december 7. Távol voltam. (Vagyis a tanuló hiányzott.) A Tanár Úr ezt az oldalt is láttamozta, hibát nem talált. Mit és hogyan tanított Pável Ágoston? Elsősorban magyart és latint. De tanított közgazdaságtant is. Óráira rendszeresen készült, semmit sem bízott a rögtönzésre. Óravázlatait kézírással (gyöngybetűkkel), éves tematikáit gépírással készítette. Óravázlatok. Magyar: VIII. o. Dr. Pável Ágoston. 1. óra szeptember 10, 1.) Ismerkedés az osztállyal. 2.) Miért kell szeretnünk irodalmunkat? Minden óráról részletes vázlat, feltüntetve a számonkérések formáit. Egészen a 78. óráig (1937. május 8.) A Toldit részletesen tanította, rajzokkal szemléltetett. (Szénásszekér, vendégoldal a szekéren, kopó, petrencehordás, rozmarinbokor, verem, lenyűgözött szarvú bika, szelindek, sisakellenző stb.) Párhuzamosan elemzi Arany Toldiját és Ilosfalvi Tholdiját. Minden ének után Mozzanatok (vagyis főbb események) Pl.: Mozzanatok az Első ének után: 1. Miklós a keresztúton. 2. A szép magyar leventék és Miklós. 3. A hadnép elvonul, Miklós is hazaballag. A Toldi, írta Arany János. A gimnázium és a leánygimnázium IV. osztályának. Magyarázta Nagy J. Béla, Péterffy László (Franklin-Társulat Budapest, Ára 1 pengő 50 fillér) c. könyvecske a múltról tanúskodik, Pável Ágoston minden lényegesnek ítélt szót, kifejezést ceruzával halványan kiemel. Magyar nyelvi érettségi tételek c. összeállítása, az egyes irodalmi korszakok rövid vázlata az ősköltészettől az akkori idők irodalmáig minden benne van. A mai középiskolásnak ez a sokszínűség és aprólékosság bizonyára nem tetszene. Ugyanígy áttekinthető az iskolai év I. II. félévének Magyar nyelv. (Az állandó és a változó tananyag óraterve) Tanár: Dr. Pável Ágoston. Hetek száma: 17. Heti óraszám: 3. Tankönyv: Prónai-Alszeghy-Sík: Magyar irodalomtörténet és olvasókönyv. A könyv nélküli magyar irodalmi szemelvények ilyen mennyiségű megtanulása ma elképzelhetetlen. A magyar tételek névreszólóak. Egyik kedves tanítványa, Paukovits Rózsa a következő kérdéseket kapta. 1.) Madách Imre és az Ember tragédiája, 2.) A drámai költemény és a zenés dráma. 3.) A jelző és fajai. Pável Ágoston másik szakját, a latin nyelvet és annak tanítását ugyanaz az elkötelezettség jellemzi. Vázlatai érdekesek, precízek, áttekinthetők.

9 Az igaz tanár üzenete 13 Óravázlatok. Latin: VI. o. Latin 8. o. 1. óra IX. 10-én az I. o-ban. 1.) Néhány általános intelem. Hogyan viselkedjenek, és hogyan tanuljanak? 2.) Puhatolódzás az új fiúk ismeretei után. 3.) Mivel fogunk az idén foglalkozni? (Livius, Vergilius). Latin VI. o. 13. óra október 7. III. ó. 1.) Az előző óra anyagának számonkérése (20 ). 2.) Magyarázat (20 ). a.) Livius XXI: X sorának tárgyalása nyelvi és tárgyi magyarázatokkal. b.) A mezei és az erdei istenek. Memoriter. 3.) Összefoglalás (5 ). És így pontosan a 120. óráig, június 7. napjáig. Széleskörűen kidolgozott a latin nyelvtan. Az írásbeli dolgozatok száma: 5. Pável Tanár Úr a témákat is részletesen leírja mit és milyen mélységig vár el. A latin tételek is névreszólóak. Szemző Magda tétele: 1.) Ovidius Naso 2.) Tibullus: Elegia. l. I. 10. (1-2) scyphus, i = pohár faginus 3 = bükk stipes, itis = tuskó libum, i = lepény favus, i = lépesméz hara, ae = ól Nem könnyű tétel! Pável Ágoston sokoldalúságát az is jellemzi, hogy 2 szakján kívül más tárgyak tanítására is megbízást kap. Így pl. tanít közgazdaságtant is. Ide vonatkozó vázlatai lenyűgözőek. Aktualitásuk ma is érvényes. (A javak termelése. A termelés és költségei. Bányászat: nem termel, hanem kitermel. (Rablógazdálkodás) A pénz értékállandóságának fontossága. Pénzmennyiség és jólét. Munka, takarékosság.) Példaértékű és nagyon elgondolkodtató az 1939/1940. tanévre szóló Tanmenet az osztályfőnöki órákhoz. Ismerkedés a középiskolai élettel, berendezkedésével. A tanulás módjai. A tanuló viselkedése. Kötelességek Istennel és hazánkkal szemben. Ismerkedés. Tisztaság. Viselkedés az iskolában és az utcán. Viselkedés az intézet igazgatója, tanári testületével szemben. A nemzet nagyjainak példája. Lelki erősség. A nemes verseny. A barátság. A szünidő helyes, példás felhasználása. A haza mindannyiunk édesanyja. Tulajdonképpen egy nevelési programnak is felfogható a Mindennapi kérdések gyűjteménye. I. osztály. Az első óra anyaga: szeptember 1. Ismerkedés az osztállyal. Otthoni körülmények. Lakásviszonyaik. Hol jártak elemibe? A középiskola élete és rendje. Iskolai rendszabályok. Tanári kar. Igazgatóság. Főigazgatóság. A társas együttélés formái: Az egyén és a közösség viszonya. A 28. órán az Aranykönyv krónikásának beszámolója. Miből él a család? Miből él az állam? Az adó. A jó polgár nem követ el adócsalást. Értékes dokumentum az az elnöki jelentés, amelyet Pável Ágoston, mint elnök készített a Muraszombati M. Kir. Áll. Gimnáziumban az október hó ig tartott érettségi vizsgálatokról.

10 14 Gadányi Károly Nagyméltóságú Miniszter Úr! Kegyelmes Uram! A vizsgálat legfőbb célja az volt, hogy megállapítsuk, mennyi ismeretet hoztak magukkal a jelöltek a volt jugoszláv gimnáziumokéval közös tantárgyakból A feleletek vend, illetőleg szlovén, német, francia és kisebb részben magyar nyelven folytak. Az osztályzatok megállapítása után az eredményt nyomban ki is hirdettem a jelöltek előtt. A jelöltek látható megindultsággal fogadták szavaimat, majd egyikük néhány keresetlen szóval megköszönte a bizottság jóindulatát. Dr. Pável Ágoston mint kormányképviselő vesz részt a Szombathelyi Premontrei r. Szent Norbert Gimnáziumban az évi július 4-5-én tartott szóbeli érettségi vizsgán. A szóbeli érettségi vizsgálatot követő értekezleten jelen vannak: dr. Saly Arnulf elnök elnöklete alatt dr. Pavel Ágoston egyetemi magántanár, kormányképviselő, Pákay Arnold intézeti igazgató és a bizottság tagjai. Jegyző: Kopácsi Lóránt. Mindent összefoglalva az elnök megállapítja, hogy 22 igyekvő, szorgalmas és jóindulatú fiú kapta kézhez érettségi bizonyítványát. A tanári kar hivatása magaslatán a legnehezebb időkben is vállalta tanítványaival a sorsközösséget, a sokszoros riadó, légitámadás és a változó politikai viszonyok, majd az öszszeomlás napjaiban. Hálásan megköszöni az elnök a Kormányképviselő úrnak megértő támogatását Dr. Pavel Ágoston kormányképviselő teljes megelégedésének ad kifejezést a tanulók nem várt felkészültsége fölött. Az intézet igazgatója köszönetet mond az elnöknek és a kormányképviselőnek a tanulók iránt tanúsított jóindulatukért, és mint az iskola volt tanítványainak is további sok sikert kíván jövendő munkájukban. Pável Tanár Úr jó nevelői érzékkel volt megáldva. Mindig tudta, vagy megérezte kivel, hogyan kell bánni. Tanítványait sohasem sértette meg. Gondos tervekkel, vázlatokkal készült a szülői értekezletekre. Ilyen bejegyzések olvashatók: kérjük a család segítségét. Őszinte hang. Nem előadások, hanem aktuális témák megtárgyalása. Rossz társaság. Nyugalom otthon. A gyerek olvasmányai nagyon fontos! Ifjúsági könyvtár: évi 2 pengő. Összes szükséglet: legalább 150 P. Ruhagyűjtési akció az elemi iskolák számára. Diáksapka, magyaros ruha kötelező. Szülői fogadóórák. Némelyik szülő sohasem jön. Mozielőadások csak engedélylyel! Ellenőrző könyvecske állandó használata. Legyen mindig a tanulónál. Ülésrend az iskolában szülői kérések csak korlátozott mértékben teljesíthetők. Kirándulások. Cél? Egynaposak (kötelezők). Többnaposak. Pénzgyűjtés e célból! Pável Ágoston, mint osztályfőnök kedvelte a tanulmányi kirándulásokat. Ilyenkor tanulói bátrabban megnyíltak, egyéni gondjaikat is elmondták. A kirándulások jó alkalmat nyújtottak a tanulók néprajzi ismereteinek bővítésére is. Rövid vázlat tanúskodik a Vas megyei kirándulásokról. V. osztály. Rátót és Rábagyarmat kastély és park; rábagyarmati népművészet. Körmend: hercegi kastély és park.

11 Az igaz tanár üzenete 15 VI. o. Sárvár (közgazd. üzemek és irod., tört. emlékek) Vezető: Dr. Pavel Ágoston. (több helyen így írta nevét) Meglepően érdekes volt olvasni a következő levelet: Méltóságos Dr. Horváth Kálmán alispán Úrnak. Szombathely. Méltóságos Uram! Alulírott tisztelettel kérem Méltóságodat, kegyeskedjék a 3 példányban mellékelt névjegyzékben felsorolt III. A. r. gimn. tanulóknak és kísérőiknek útlevélpótló egyszeri határátlépési igazolványt kiadni. Az út célja: tanulmányi. Ideje: szeptember 26 október 15. között. Az utasok ugyanazon autóbuszokkal még aznap este kivétel nélkül visszajönnek. A tanulók szüleik beleegyezésével és költségén teszik meg az utat. Rendes viselkedésükért a kísérő tanárok vállalják a felelősséget. Kiváló tisztelettel Dr. Pavel Ágoston áll. gimn. tanár a III. A. o. főnöke Ezután már csak a következő engedélyekre volt szükség: kir. igazgató tanügyi főtanácsos személyazonosságot bizonyító aláírása, a Magyar királyi rendőrség szombathelyi kapitányságának igazolása, miszerint a túloldali névjegyzékben 1-53 sorszám alatt felsorolt szombathelyi lakosoknak a határon való átlépésük ellen rendőri szempontból észrevétel nem merült fel. Ezután következett Vasvármegye alispánja 124 útlevélügy/1937 számú engedélye. Megengedem, hogy az év október hó 1. nap és év október 15. nap közötti időben Rechnitzre rendezendő tanulmányi kiránduláson résztvevő és ebben a névjegyzékben felsorolt utasok a magyar határt Ausztria felé Bucsunál és vissza Rechnitznél útlevél nélkül átléphessék. Majd következett a M. kir. Szombathelyi 8. Határőrkerület határőr őrs parancsnokának pecsétje és aláírása: a megnevezett utak használatát engedélyezem, Bucsu, október hó 2. n. Végül pedig az osztrák hatóságok pecsétekkel, aláírásokkal, illetékbélyeggel ellátott dokumentuma október 13. keltezéssel. Ezután Pável Ágoston tanítványaival és a szülői kísérettel mehetett Rohoncra. Nem volt könnyű akkor sem. Ugyanolyan pontosan tervezett, de sokkal egyszerűbb és bizonyára szebb is volt a Tapolca, Veszprém, Székesfehérvár, Esztergom útvonalon történt kirándulás fillérre kimutatva minden költséget. És a további javaslatok: 1.) Első napra élelmet hozni 2.) Meleg ruha, felső, alsó 3.) Fogkefe, szappan, törülköző, zsebkendők, hálóing. 4.) Fényképezőgép 5.) Zsebpénz

12 16 Gadányi Károly 6.) Kistáska 7.) Aszpirin Elgondolkodtam. Hogy lehet az, hogy ez a gondos tanár már régen nincs. Ahol Pável Ágoston volt, ott nem hiányzott a vidámság sem. Voltak Aranymondások, amelyeket tanárok fogalmaztak meg, a tanulók leírták és terjesztették. Pável: Toldi nem készakarva volt keserűen humorista. Az epigonok csak a sújtást, csak a vitézkötést látták Petőfi ruháján. A Murányi Vénuszon olyanokat szoktam derülni, hogy nahát. Arany és Petőfi szépen, szinte kalligrafikusan írtak, pedig nagy szellemek voltak, maga meg csak kicsi szellem, mégis olvashatatlanul ír. Honfoglaló magyarok? A Buda halálában? Igaz ugyan, hogy hajszoltak egy ménest a királyhoz Ázsiából, de azok még nem honfoglalni jöttek. Akinek nincs szíve, annak az irodalom olyan holt valami, mint a Holt-tenger. Már megint itt van ez a csodafiú-szarvas. Ez csak mindig visszajön. Akadémia Budapest! Elég ennyi, azt a céget ismerik arra mindenfelé. Még nincsenek művek? Nahát, a tehetetlen kor jött el. Ezeken a dolgozatokon keresztül belepislantottam a lelkükbe, és legnagyobb örömömre csak helyesírási hibákat találtam. És itt van a vidám hangulatú, május 15-én készült összejöveteli szerződés. 7 év múlva, azaz 1930 évi május hó 15.-én Szombathelyen, volt osztálytermünkben összejövünk. Szeretett osztályfőnökünket, Dr. Pável Ágoston tanárurat kértük fel, hogy gyűlésünk díszelnöke legyen. Gulyás Rózsika, Paukovits Rózsi, Tóth Jozefa, Kádár Piroska, Mayer Ilonka, Deutsch Stefi, Lengyel Bori és a többiek. Hol vannak már ők is? Az egykori tanítványok, akik bizonyára körülrajongták tudós tanárukat. De mit üzen nekünk Dr. Pável Ágoston, az igaz tanár? Szakmai, pedagógiai felkészültséget, alázatot a tudományok és tanári pálya iránt. Kölcsönös tiszteletet tanár és tanítvány között. A lakóhely és a haza szeretetét, értékeinek ápolását és továbbadását. Tőle sokat tanulhatunk ma is. Ha valaki nincs, akkor sajnáljuk. Pedig magunkat kell sajnálnunk, hogy már nincs közöttünk. Summary We are paying our respects to Professor Ágoston Pável, the scientist-teacher. He was born 125 years ago in Vashidegkút, presently Cankova in Slovenia. My father was first and foremost a teacher, he never denied that said of him his daughter, Judit Pável. All the recollections I was able to gather from his former students emphasized his focus on his scientific field and his students as well as his deeply humanitarian attitude. His personality as a scientist-teacher was formed by his qualification as a teacher of Hungarian and Latin languages, all the linguistic and cultural values he brought over

13 Az igaz tanár üzenete 17 from his homeland, his interest and dedication towards folklore and traditions as well as his pedagogical instinct and efficiency. He was loved and respected by his students. He did not only demand, but also gave to others. He gave valuable knowledge to be further perfected, he gave an example in humanity. We borrowed the title for this publication from the thoughts of one of his former students, Magda Szemző. Ágoston Pável was a truthful man. Truthful persons always leave a message for upcoming generations. The scientist-teacher imparted his knowledge to his students by preparing for every single lecture of his. His lesson-plans can still be used without any change whatsoever in our days as well. The teaching of Hungarian and antique literature, the values of neighbouring people is still valid, even though in our days we often pass by such values without noticing them. The example of Ágoston Pável does not teach us to behave in such a way. Education was an integral part of his role as a teacher. His lesson-plans as class tutor give us actual documentation for that. Lesson-plans for class tutorial lessons it can still be used today without any change, even though it was written for the school year 1939/40. (Ways of learning. The behaviour of the student. The friendship. The example of outstanding national heroes. Love of one s country.) Ágoston Pável also dealt with the personal problems of his students. He was interested in his students home life, the situation of their families, where they came from and where they were heading. He engaged the parents in school work as well. He did not take it well if some parents hardly showed up at consultations. And he did all this bearing in mind the student s account. Cheerfulness was not amiss in his work as teacher. He collected golden sayings. All the excursions for students were carefully planned, which is also well-documented. Now, when we remember Professor Ágoston Pável on the 125th anniversary of his birth, taking into consideration of the message of the truthful teacher we can state that the essence of the teacher s profession is none other than professional and pedagogical preparation, humility towards science and the profession. Mutual respect between teacher and student. The love of one s country and residence, cultivation and passing down of our values.

14

15 Mellékletek Pável Ágoston kimutatása a vizsga érdemjegyeiről

16 20 A tanár úr jegyzetei Aranymondások (a tanulók feljegyzései alapján)

17 21 A tanár úr pipázik. Kőszeg, május 15. Egy tanuló rajza Indul a kirándulási csodaautó Ferencz László, III.A. tanuló rajza

18 22 A gimnázium zászlaja 1941 (Őrzi a Savaria Egyetemi Központ)

19 Elizabeta Bernjak Madžarske besede v porabski slovenščini A tanulmány tárgyalja a szlovén-magyar határ menti szlovén kisebbségi nyelv szókészletében jelentkező hiányosságok pótlásának stratégiáit: a szakszavak és az általános szavak közvetlen átvételét a többségi magyar nyelvből, a többségi nyelvből közvetett módon átvett idegen szavakat az átvevő nyelvben történő adaptálással vagy anélkül, tükörfordítással és hibrid szóalakok alkotásával. Prispevek obravnava strategije zapolnjevanja vrzeli v besedišču manjšinske slovenščine ob slovensko-madžarski meji: neposredno prevzemanje strokovnih in splošnih besed iz večinskega jezika, posredno prevzemanje tujk prek večinskega jezika, in sicer s prilagajanjem ter brez prilagajanja jeziku prevzemalcu, s kalkiranjem modela ter s tvorjenjem hibridnih oblik. 1 AVGUST PAVEL: MADŽARI IN SLOVENCI Članek Avgusta Pavla Madžari in Slovenci - Pável Ágoston: Magyarok és szlovénok je izšel v zborniku Pável Ágoston: Válogatott tanulmányai és cikkei. Szombathely, 1976: ) ter v študiji o slovensko-madžarskih literarnih stiki Hasonlóságok és különbözőségek (1998: 17-22) ter v slovenskem prevodu Ujemanja in razhajanja (1998: ). Pavel v svoji v madžarščini pisani študiji piše o tem, da so se stiki med Madžari in Slovenci začeli z naselitvijo Madžarov v Karpatskem bazenu. Povsem naravno je, da tisočletno sožitje in stiki med sosedi na obeh straneh meje niso ostali brez vplivov. Ti vplivi so bili od začetka vzajemni, čeprav je samoumevno, da so bili v začetnem obdobju slovenski vplivi močnejši, saj so Madžari s sprejetjem krščanske vere postali Evropejci in so tovrstne vplive sprejemali s posredništvom narodov, s katerimi so bili v neposrednem stiku v Karpatskem bazenu.»vemo, kako pomembno vlogo so igrali v tem pogledu Slovenci, še posebej glede osnovnih vprašanj misijonarstva, evropske krščanske kulture in državne ureditve. Žalostno pa je, da so se v nasprotju z madžarskimi znanstveniki, ki so s svojimi raziskavami / / skoraj v celoti odkrili slovenske korenine madžarske kulture, njihovi slovenski kolegi komajda ukvarjali s kulturnimi vplivi madžarske kulture in duha na slovenstvo. Imamo sicer podatke o tovrstnih poskusih (A vend nyelv kölcsönszavai / Madžarske izposojenke vendskega jezika), toda to izolirano delo tudi danes po skoraj štiridesetih letih še vedno leži v rokopisu.» 1 Če 1 Prevedla Marija Bajzek Lukač, V István Fried, István Lukács (ur.): Hasonlóságok és különbözőségek. Tanulmányok a magyar-szlovén irodalmi kapcsolatok köréből. Ujemanja in

20 24 Elizabeta Bernjak raziskujemo vpliv madžarske kulture na slovenstvo, moramo potegniti strogo ločnico med območji, na katerih živijo prekmurski in porabski Slovenci (Pavel jih imenuje Vendi) in Slovenci z druge strani meje, ki so jih pred prvo svetovno vojno imenovali avstrijski Slovenci (Pavel 1976: 188): Prvi so tisoč let živeli skupaj z Madžari znotraj enotnega nacionalnega in državnega območja, tako da je samo po sebi razumljivo, da je skupna državna struktura ustvarila na tisoče stikov na vseh področjih. Posledica teh stikov je bil zgoden in množičen prevzem madžarskih besed. Ta proces traja še danes, in kot piše Pavel»da je danes močnejši kot kdaj koli prej, ker zaostali in nešolani jezik ne zmore konkurence / / in tako postaja vedno bolj nebogljen, okoren v vrtoglavem vrtincu razvoja omike in prav zato vedno bolj prisiljen iskati oporo v tujem jeziku, predvsem v madžarščini in nemščini«(pavel 1976: 188). Nadalje piše, da med izposojenkami najdemo lepo število glagolov (največkrat s podaljšanjem korena z üva, iva). Samostalniške izposojenke se pojavljajo na različnih področjih zasebnega in družbenega življenja. Po njegovi oceni število izposojenk znaša več kot tristo. Za tem poda nekaj primerov za ponazoritev, ki jih navajam v celoti: áldov (áldozat, felajánlás, fogadalom, áldás), aldüvati (áldozni, felajánlani), atta-batta (ebadta!), baga (bagó), bajuszi (bajusz), baligacsa, baligács (balog), bantüvati (bántani), bár, jelibár (bár, ugyebár) bátriven (bátor), berek (berek), béros (béres), bersák (bírság), beteg, betezsen (beteg), bin (bün), birov (bíró), bizon (bizony), bolondüvati (bolondulni), borzebi (borzeb, ebiborz), boszorka (boszorkány), bucsa (búcsú), bundas (bundás), capás (csapás, keréknyom), caplárosa (csapláros), cimeri, cmeri (címer, céger), csaler, csaleren (csalárd, táltos, bájoló), csiga (felvonó csiga), csonta (csont), csősz (csősz), düla (düllő), engedüvati (megengedni), esküt (esküdt), fajta (fajta), fak (fakó ló), falat, falájcsek (falat), féle, felé (féle), fére (félre, el), folas (folyosó), fotiv (fattyú), fütis, fütas (fűtő), füzati (fűzni), gingavi (gyenge, zsenge), gőzos (gőzös, vonat), gula (gyulya), gjelozivati (gyalázni), jezeró (ezer), gjilejs (gyűlés), hajov (hajó), hamicsen (hamis), harcivati (harcolni), haszek (haszon), hér, ér (hír), héricsen (híres), hintőv (hintó), hitváni, tvani (hitvány), inas (inas), kefe (kefe), kefati (kefélni), kép (kép), kepesni (képes), ketőz (kettőző, kévekötő), kezes (kezes), kincs (kincs), kincsati (diszíteni), kolapos (kalap), korman (kormány), kódis (koldus), kovet (képviselő, követ), megjőv (megye), mentüvati (menteni), mezőv (mező), nemesnják (nemes ember), odomás (áldomás), ország, orszácski (ország), örocsni (örökös), pajdás (pajtás), példa (példa), püspek (püspök), renda (rend), rendelüvati (rendelni), rész, részor (rész, részes munkás), sereg (sereg), sogor, sogorcs (sógor), sör (sör), szabol (szabó), szaga (szag), szálas (szállás), szándok (szándék), szaré (szár), szeles (szeles, ügyetlen), tanács (tanács), tanácsivati (tanácsolni), tilos (tilos), tóvaj (tolvaj), töreki (törek), szerszam (szerszám), szikesina (szükség), szirína (szür), razhajanja. Študije o slovensko-madžarskih literarnih stikih. Budapest/Budimpešta: Kossics Alapítvány/Košičev sklad, 1998: ).

21 Madžarske besede v porabski slovenščini 25 szurkalo (pipaszurkáló), törvin (törvény), vallüvati (vallani), vágas (vágás, erdei tisztás), válasz (felelet, válasz), valon (való), váma (vám), verosztüvati (virrasztani), vesznoti (elveszni, eltűnni), zsíros (bagó), zsiván (zsivány). Pavel piše, da je med njimi več takšnih, ki so si jih Porabci in Prekmurci ponovno izposodili (npr. korman, püspek, renda zsíros itd.). Fond izposojenih madžarskih besed v širšem slovenskem jeziku zajema le del izposojenk v prekmurščini. Po Pavlu so imele v njem prednost nemške izposojenke pred madžarskimi: V tem gradivu ni skoraj nič takega, česar v prekmurščini ne bi bilo ali se ne bi pojavilo v starejšem, knjižnem jeziku (kot npr. oprida=apród, orjak=óriás, lopov =lopó, tolvaj) (Pavel 1976: 189). 2 SOCIOLINGVISTIČNO OZADJE PREVZEMANJA Za vse manjšinske skupnosti je značilna odtrganost od matičnega naroda ter obkroženost z drugimi, številčno močnejšimi jeziki. Manjšinski jezik se v takih razmerah neizogibno znajde v podrejenem položaju in je primeren le za rabo v omejenih kontekstih in z omejenim krogom sogovorcev. Zaradi posebnega družbenega ustroja Slovencev v Porabju se standardna varianta manjšinskega jezika ni razvila, saj madžarska oblast slovenskega standarda ni pospeševala. Na statusni ravni je prihajalo do omejitve manjšinskega jezika, kar je vplivalo tudi na jezikovni korpus. Več kot 1000-letno zgodovinsko sožitje Slovencev in Madžarov v tem prostoru je pogojevalo tudi skupne značilnosti njihovega razvoja, kaže pa se v vzajemnem prevzemanju kulturnih značilnosti ter v jezikovnem prevzemanju. Od trianonske mirovne pogodbe dalje je porabska slovenska skupnost z državno mejo ločena od matice, njeno narečje se je razvijalo v posebnih stičnih pogojih. Narodnostno mešani prostor ob slovensko-madžarski meji je bil v preteklosti jezikovno, kulturno in gospodarsko izoliran od matičnega naroda. To dejstvo ter močna, bolj ali manj prikrita asimilacijska politika večinske družbe do manjšine se odraža v šibki sporazumevalni zmožnosti govorcev v izvornem jeziku skupnosti, ki ga je z vseh področij javne rabe, zadnje čase tudi iz družine, izpodrinil večinski jezik (Jv). Zaradi pogostega preklapljanja v večinski kod, branja pretežno večinskih revij, časopisov, knjig, večinskega jezika kot učnega jezika oz. dominantnosti večinskega jezika pri pouku, izumrtja etnične folklore se je spremenila tudi etničnost v tem prostoru. Manjšinski jezik (Jm) je zaradi osiromašenosti in interferenčne podrejenosti kot posledice družbenih in jezikovno pogojenih preklapljanj povezan s spleti mnenj, pavšalnih sodb in predsodkov. To je vplivalo na odnos do tega koda, ki se jim zdi manjvreden za pomembnejše formalno sporazumevanje, zato ga ne izberejo. Dvojezičnost je v tem prostoru v dveh pogledih asimetrična: delno zato, ker je širjenje informacij enosmerno, poteka od enojezične večine k dvojezični manjšini, delno pa zato, ker je večina manjšinskih govorcev zmožna uporabljati le en podrejen notranji kod materinščine, od državnega jezika pa največkrat standardno varianto. V Porabju slovenščina ni dosegla polne funkcijske zasičenosti, na vseh področjih jezikovne rabe se namreč uveljavlja diglosija, tj. del funkcijskega področja

22 26 Elizabeta Bernjak se pokriva z Jv. Večina dvojezičnih govorcev je enojezikovna (monolektalna) v Jm, večjezikovna (multilektalna) pa v Jv: v manjšinskem jeziku obvladajo le omejen kod oz. nizko varianto, visoke, standardne variante niso usvojili, ali če so jo, pa ne na zahtevani ravni, zato med podkodi materinščine ne prihaja do preklopov. Jezikovni transfer kot neizogiben spremljevalec stika dveh jezikov se dogaja na vseh ravneh jezika, zlasti pa na ravni strokovnega besedišča, in lahko ovira uspešno usvajanje in rabo manjšinskega jezika. Enosmerno širjenje informacij od enojezične večine k dvojezični manjšini prisiljuje skupnost v prevajanje besedil. Tako se v javni formalni pisni rabi pretežno uveljavlja prevodna dvojezičnost z vsemi predvidljivimi prevodnimi interferencami. Recesivnost Jm ima še nadaljnje razloge, npr. neustrezno jezikovno načrtovanje ali sploh pomanjkanje jezikovnega načrtovanja ter zastoj v notranjem jezikovnem razvoju, ki ne more držati koraka z zahtevami tehnološkega razvoja in modernizacije. Manjšina, ločena od matične države, od njene kulturne, znanstvene in informacijske infrastrukture, je že a priori v neugodni startni poziciji glede rabe materinščine. Povrh vsega Jv čedalje močneje prodira in se uveljavlja v manjšinskem prostoru v javni upravi, šolstvu, na delovnem mestu, tako se možnosti enojezične rabe materinščine počasi, tako rekoč avtomatično preoblikujejo v nadomestni tip dvojezičnosti. Ohranjanje Jm je gotovo odvisno od premika rabe Jm v nove položaje, zlasti zaposlitvene. Ti premiki pa ne zagotavljajo, da bodo novih vrednot deležni vsi govorci Jm, saj je obvladanje standardnih socialnih zvrsti zelo diferencirano in funkcijskozvrstno omejeno. Dvojezična šola ne more naučiti Jm v taki meri, da bi se govorec, ki pride iz nje, učinkovito sporazumeval v katerikoli situaciji, zlasti ne o temah, ki zahtevajo tudi poznavanje strokovnih jezikov. Toda znanje jezika se ne oblikuje samo v šoli, ampak tudi zunaj nje, raba pa je omejena tako v šoli kot tudi zunaj nje. Součni jezik v Porabju je le nekaj let tudi slovenščina, toda glede statusa učnega jezika je večinski jezik dominanten. Znanje strokovnega slovarja in zmožnost v strokovnem sporočanju se razvija v Jv oz. v dvojezičnih programih s podajanjem prevedenih strokovnih ustreznic. Šolsko učenje pa se ne dopolnjuje s spontanim učenjem iz okolja, delno morda preko medijev in dvojezičnih napisov ter redkih dokumentov, kjer prevladuje prevodna dvojezičnost. Ker Jm nima dostopa do celih področij jezikovne rabe (uprava, sodstvo, zdravstvo, gospodarsko poslovanje, proizvodne dejavnosti) se znanje, vezano na ta področja ne more razviti zunaj šole. Posledica je primanjkljaj v jezikovnem znanju, ki ne sega le v specializirane, ozke strokovne slovarje, ampak tudi v splošno besedišče. Torej je treba Jm spraviti v javno rabo, ker v javnih govornih položajih niso navajeni govoriti v Jm, jih je treba za javno rabo šele vzgojiti. Ker se Jm v javni sferi ne/premalo uporablja, manjšina ne obvlada slovarja materinščine, vezanega na posamezne strokovne predmetnosti. Poseben problem so poimenovanja, vezana samo na jezikovno stično okolje, zaradi drugačnih družbenopolitičnih ozadij jih v matični slovenščini ni, to so za manjšino prazna mesta v slovarju manjšinske materinščine. V sporazumevanju v javni sferi

23 Madžarske besede v porabski slovenščini 27 upada delež tistih, ki uporabljajo samo Jm, ker je malo takih govornih položajev, ki bi spodbujali rabo Jm v javnosti. Te vloge v institucionalni rabi je prevzel večinski knjižni jezik. Razvitost funkcijskih zvrsti, predvsem strokovnih jezikov, je namreč neposredno odvisna od razvitosti sestava govornih mrež. Sestavo govornih mrež pa določa možnost dostopa do posameznih družbenih vlog, ki jih imajo govorci določenega jezika. Glede na to, da družbena sestava manjšinske skupnosti ni visoko razvita (gre pretežno za kmečko in delavsko prebivalstvo) se postavlja tudi vprašanje možnosti za celovit razvoj jezika manjšinske skupnosti, če naj se uporablja kot sredstvo izražanja in sporazumevanja na vseh področjih življenja in dela. Z jezikoslovnega vidika gre tudi za vprašanje uvajanja izrazja, ki ga prinaša moderni družbeni in politični razvoj, s sociolingvističnega vidika pa za vprašanje sporazumevalne zmožnosti pripadnikov manjšin v njihovi materinščini na področju poklicnega in upravnega življenja. Da bi posamezniki lahko zastopali svoje interese in obveznosti pri upravnih in drugih javnih organih, v poklicni dejavnosti, morajo tekoče obvladati ne samo standardno varianto materinščine, ampak tudi specialne zvrsti strokovnih jezikov, ker teh ne obvladajo, zato zadovoljujejo svoje komunikacijske potrebe v teh govornih položajih v standardnih zvrsteh večinskega jezika oz. v Jm s primešanimi izrazi iz Jv ali z mednarodnimi izrazi, da bi se izognili videzu pidžinizacije. Recesivna raba Jm v javnosti se kaže v relativni kratkosti, retardirani brezizrazni vsebini, rabi tujk in v mešanju besed iz Jv v Jm, kot da bi bile te besede organski del Jm. 3 STRATEGIJE JEZIKOVNEGA PREKLAPLJANJA IN PREVZEMANJA Razlogi za izbiro jezika Jv oz. za kodni preklop v Jv v javni (a tudi zasebni) sferi ter posledično za transfer drugojezičnih izrazov so predvsem funkcijsko terminološki. Izhajajo iz leksikalnih vrzeli v besedišču manjšinskega jezika, pogojeni pa so tudi s šibko jezikovno kompetenco, z omejeno besedotvorno kreativnostjo ter z nepoznavanjem izraza v matični standardni varianti. Izbira jezika v tej sferi je pogosto nearbitrarna: govorni položaj bolj ali manj jasno določa, v katerem jeziku bo potekala komunikacija. Izbira jezika je v nekaterih govornih položajih sicer prepuščena trenutni odločitvi govorca, toda tudi v teh ni povsem arbitrarna, tudi tu stojijo v ozadju pomembni psihološki, socialni in drugi dejavniki (npr. tema je znana samo v enem jeziku, kar je povezano s tem, da v jezikovnem sistemu ni izrazov za določeno predmetnost, o določenih stvareh so navajeni govoriti v enem jeziku, v tistem, v katerem so določeno predmetnost spoznali, največkrat pa ne poznajo ustreznih funkcijskih zvrsti). Univerzalni razlog za kodni preklop in posledično za prevzemanje drugojezičnih izrazov je potreba po poimenovanju novih predmetov in pojmov. Tako prihaja do menjave koda največkrat zaradi spremembe komunikacijske teme, vezane na stroko in poklic, kar bi lahko utemeljili s tem, da so na delovnem mestu v stiku s pripadniki večine, torej je tudi pogostnost rabe izrazja v Jv večja. Na prevzemanje vplivajo tudi notranji dejavniki, npr. manjša pogostnost

24 28 Elizabeta Bernjak določenih besed, ki so tako podvržene pozabljanju, se težje prikličejo in se prej nadomestijo z besedami iz drugega jezika. Nadaljnji dejavnik za prevzemanje je možna primerjava z drugim jezikom, ki v dvojezičnemu govorcu vzbuja občutek, da so nekatera pomenska polja v njegovi materinščini premalo diferencirana, zato prevzame za poimenovanje le-teh izraze iz svojega drugega jezika. Besede iz Jv v Jm so pogosto prevzete tudi zaradi malomarnosti, površnosti, nezahtevne rabe, kar je posledica neučinkovite jezikovne vzgoje. Ker poteka širjenje informacij enosmerno, od enojezične večine k dvojezični manjšini (tudi v okviru šole), je ta prisiljena besedila prevajati (80% učbenikov je prevodnih), kar spet vpliva na nastajanje prevodnih interferenc. Transfer je lahko tudi odraz načela ekonomičnosti, po katerem dvojezični govorec želi podobno izraziti z možno podobnim. Odsotnost rabe in dejstvo, da se z jezikom izražena predmetnost razlikuje od osrednjega matičnega prostora, je razlog leksikalnega primanjkljaja oz. releksifikacije manjšinskega slovarja. Stopnja slovarske prekrivnosti pa je po Fishmanu (1972) eden od kriterijev zamenjave enega jezika z drugim. V Jm se interferenca pojavlja na paradigmatski osi: slovnična struktura bazičnega jezika je ohranjena, polnopomenske besede pa se nadomeščajo z besedami iz drugega jezika (leksikalni transfer); zadnje čase je opazna interferenca tudi na sintagmatski osi: drugi jezik izpodriva slovnične besede in briše pregibanje (hibridne tvorbe, neprilagojene prevzete besede). Po strokovni literaturi (Toporišič 1992: 218) so prevzete besede»besede, ki se v kateri jezik dobijo iz kakega drugega jezika«, če gre za občna imena, ki so jeziku prevzemalcu povsem prilagojena, jih slovenska strokovna literatura imenuje sposojenke, če pa se prevzemajo neprilagojene, pa tujke. Slovenščina prevzeto besedje načeloma tolerirata, kadar za poimenovano ni domačega besedja, drugače je z njihovim prevzemanjem v Jm. Njihovo pogostna pojavitev v Jm ima sociolingvistične in psiholingvistične razloge, prevzete, zlasti mednarodne besede, imajo večji prestiž, ustreznic v matičnem standardu ne poznajo, v manjšinskem standardu pa ne obstajajo, da bi prikrili videz vmesnosti/mešanosti svojega jezika, v pisni rabi pogosto uporabljajo tujke po modelu jezika posredovalca, v govorni rabi pa sposojenke iz Jv. Največ besed v porabščini je v Jm prevzetih iz madžarščine in nemščine. Zaradi funkcijskozvrstne nerazvitosti Jm se pogosto prevzemajo splošnostrokovni in praktičnostrokovni izrazi (iz gospodarskih, političnih in upravnih strok). Vrzeli v manjšinskem slovarju dvojezični govorci zapolnjujejo z neposrednim transferom besed iz večinskega jezika v svoj jezikovni sistem, s kalkiranjem, s tvorjenjem hibridnih oblik, ali pa s posrednim transferom mednarodnih izrazov v Jm prek Jv kot posredovalca. V preteklosti so dvojezični govorci drugojezične leksikalne prvine prevzemali predvsem kot adaptirane sposojenke ali kalke, v novejšem času pa se tujost modela delno ali popolnoma ohranja tudi na izrazni ravnini. Najbolj enostavna, toda najbolj opazna oblika medjezikovnega vplivanja je nepo-

25 Madžarske besede v porabski slovenščini 29 sredni transfer besede iz jezika dajalca (to je običajno Jv) v kontekst jezika prevzemalca (to je običajno Jm), gre za vnos neadaptirane besede/modela s strategijo kodnega preklopa znotraj govornega dejanja. Prevzeta beseda v fazi prilagajanja lahko ohrani delne lastnosti (ostanke) jezika dajalca tedaj govorimo o kompromisni repliki; pri tem prihaja do delnega prekrivanja dveh jezikov, se pravi do interference (hibridne tvorbe). V tretji fazi prevzemanja gre za integracijo, ko se drugojezična prvina prilagodi sistemu jezika prevzemalca kot adaptirana sposojenka/replika (prim. Filipović 1971: 18). Pogost pojav medjezikovnega vplivanja so tudi kalki, ki nastanejo z morfološkim prevajanjem modela. Pri neposrednem transferu pogosto prihaja do razširitve pomena besede po drugojezičnem modelu ter do prenosa pomena skupaj z enakoglasno, -pisno drugojezično prvino (lažni prijatelji), kar se kaže v nesmiselnosti besedila (bil sem na učiteljski aktivi < madž. aktiva nam. na aktivu, slov. aktiv). Besede iz Jv se v Jm prevzemajo z morfonološkim prilagajanjem ali brez prilagajanja. V porabščino se glagoli večinoma prevzemajo kot delno prilagojene, tj. hibridne tvorbe, tvorijo se iz madžarskega nedoločnika in domačega obrazila va-te (savazni-vate 'voliti') ali iz madžarskega samostalnika in slovenskega obrazila (labdati se 'žogati se'); samostalniki se prevzemajo večinoma v nespremenjeni obliki in se pregibajo po paradigmah ženske (če se končujejo na a, npr. vama 'carina') in moške sklanjatve (če se končujejo na soglasnik, npr. elnök predsednik ). Samostalniki se prevzemajo kot delno prilagojene sposojenke (biró > birouv 'sodnik', bolt > bauta 'trgovina'), kot hibridne oblike, zlasti pri tvorbi ženskega para moškemu (sakač- + -ica 'kuharica'), zloženke pa dobesedno prevajajo po sestavinah (porcukor > pracüker sladkor v prahu ) ali kalkirajo predpono, madžarska podstava pa se adaptira (előkép > predkejp predpodoba ). Za vmesni jezik je še bolj značilna raba hibridnih oblik s transferiranimi predponami, pripone ali obrazila pa so podomačena (protitézis < protiteza) ali pa se predpone in pripone nadomestijo z madžarsko postpozicijo, osnova pa je slovenska (desetfele<tizféle). V porabščino se mednarodne besede prevzemajo po pravilih prevzemanja tujk v madžarščino (aktiva, seminarium, baciluš, dozis, akcio > aktíva, szeminárium, bacilus, dózis, akció ), v govorni rabi se tako prevzemajo tudi neposredno prevzete besede iz Jv (erdészet < erdeset 'gozdarstvo', igazolás <igazolaš 'potrdilo'). V preteklosti so se pojavljali vsaj obrazilno in končniško podomačeni izrazi, danes pa bolj hibridne tvorbe in neprilagojeni modeli, ki se redko poslovenijo s prevodi. 4 PREVZEMANJE BESED IZ SPLOŠNEGA BESEDJA VEČINSKEGA JEZIKA Pretežni del prevzetih besed je prevzet iz splošnega besedišča Jv, ki se nanaša na poklice, tehniko, gospodarsko in politično življenje, velik del pa spada v civilizacijsko, mednarodno izrazje, ki se prav tako prevzema prek Jv. Ker v Jm za te pojme

26 30 Elizabeta Bernjak ni narečne besede, ustreznega izraza iz matičnega standarda pa ne poznajo, uporabljajo zanje drugojezične ustreznice, zlasti s področja splošnega in specifičnega strokovnega izrazja, ki jih pregibajo po pravilih domačega jezika (npr. küpil sa eksij 'kupil sem zobati jermen', prim. integriran morfosintaktični transfer pri Oksaar 1980: 49). Veliko prevzetih besed lahko zaide v Jm preko prevajanja praktičnostrokovnih in drugih besedil iz Jv, Prevodnih besedil v Porabju je zelo malo, vsa uradna obvestila, dokumenti so v madžarščini, v tej javni formalni sferi, kakor tudi na področju gospodarstva, se izključno uporablja madžarščina. Možnosti za rabo strokovnih izrazov bi lahko obstajale v šoli, vsaj za splošno strokovno izrazje, toda jezikovni pouk sam ne more odpraviti primanjkljaja iz drugih predmetov, ki se poučujejo v Jv oz. pretežno v Jv. Ožjo strokovno izobrazbo pridobijo v Jv, tudi na delovnem mestu pogosto uporabljajo sposojenke iz Jv ali zadnje čase sploh govorijo v Jv. Tako se zadovoljujejo z nezahtevno rabo materinščine, ki je pretkana s transferencami ter prepredena z interferencami in jih težko razume sogovorec iz matice, npr. V soboto je bilo v mozi (kino) velik tömeg (gneča), da sem komaj dobil belépőjegy (vstopnico) za tisti dober krimi (kriminalko)/v soboto je bila v kinu velika gneča, da sem komaj dobil vstopnico za tisto dobro kriminalko. Na podlagi raziskave jezikovne rabe v zasebni in javni neformalni sferi ugotavljamo, da se v Jm najpogosteje prevzemajo besede s področja zakonodaje, administracije in splošnih aktov, javne uprave oz. v zvezi z družbenim in političnim življenjem: hatarozat (sklep), igazolaš (potrdilo), törvény (zakon), szövetség (zveza), bizottság (odbor), gyelejš (sestanek), vita (razprava), papa (papež), püšpek (škof); od glagolov bi lahko sem uvrstili savaznivati (voliti), partivati 'braniti', besede v zvezi s sodnim postopkom, ker se ta običajno odvija v Jv: birovija (sodišče), felperes (toženec), alperes (tožitelj), per (tožba), fellebzes (pritožba). Pogosto se prevzemajo imena institucij in podjetij: rendelő (ambulanta), intézet (ustanova), serviz (servis), imena prehrambenih artiklov: mogyoró (kikiriki), pezsgő (penina), szörp (sok) te niso realije, za njih obstajajo izrazi tudi v matičnem jeziku), nadalje poimenovanja gospodinjskih pripomočkov: hütőllada (zamrzovalnik), mosogep (pralni stroj), imena za pojme s področja zdravstva: beutalo (napotnica), lelet (izvid), nővér (sestra). Tudi poimenovanja oblačil se pogosto prevzemajo iz Jv: melegitő (trenirka), harisnynadrag (hlačne nogavice), triko (majica(). Pogosto je slišati sposojenke, ki se nanašajo na poklice in funkcije: válalkozó (podjetnik), pénztároš (blagajničar), cukras (slaščičar), sakač (kuhar), elnök (predsednik). Imena trgovin in raznih ustanov se pogosto uporabljajo v Jv, tudi zaradi nedoslednega izvajanja napisne dvojezičnosti: bauta (trgovina), ovoda (vrtec), kulturhaz/ kultur (kulturni dom), moze (kino), erdeset (gozdarstvo). Tudi seznam ekonomskih izrazov je obsežen: vama (carina), gyermekpotlek (otroški dodatek), napidij (dnevnica), terv (načrt), kakor tudi imena pisarniških potrebščin: tinta (črnilo), lap (list), gyakorlat (vaja), vonalzo (ravnilo) ali celo imena šolskih predmetov in ocen: