N AG Y B Á N YA M Ű V É SZ T E L E P Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület

Átírás

1 N AG Y B Á N YA M Ű V É SZ T E L E P Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület M ag ya r Ku lt u r á l i s Ö rök s é g e k h atá ro n t ú l ról

2 N a g y b á n y a M a g y a r Ö r ö k s é g Véső Ágoston a Magyar Örökség díszoklevéllel A Véső Ágoston által 1996-ban indított művésztelep, a Nagybánya Festőtelep a nagybányai festészet jogutódjaként vette át a MAGYAR ÖRÖKSÉG díját. Munkásságunk legjelentősebb eredményének nem elsősorban az elkészült alkotásainkat, hanem a példamutatást, az értékes kulturális hagyományaink megőrzését, és ennek továbbéltetésére kifejtett erőkifejtésünket tartom. Igényeljük a nívót a kultúra minden területén, mert az igazi művészet által az ember több és jobb lesz. Az igazi művészet út az Istenhez. Véső Ágoston - 2 -

3 - 3 - A N a g y b á n y a i M ű v é s z t e l e p t ö r t é n e t e r ö v i d e n A Nagybányai Művésztelep illetve Festőiskola a 20. századi magyar festészet talán legjelentősebb hatást gyakorló művészeti csoportosulása volt, de a modern magyar festészet megalapozó mozgalmának is tekinthetjük. Az 1896-ban létrejött A művésztelep régi képeslapon művésztelep virágzása egészen a második világháborúig tartott. A köztudatba Nagybánya, mint művészképző, művészerkölcsi alapot építő iskola hatolt a legmélyebbre. Ez a belső munka. A nagybányai művésztelep történetének ez a része a magyar művészettörténet mélyebb rétegeibe folyt le. Viharai, vetődései a felsőbb rétegek mozgásaival, elváltozásaival összefüggően mentek végbe. A mag, amelyből kihajtott a gyönyörű termés Minden művészet a természet lágyékából születik. Ez az egyénies naturalizmus saroktétele, amint azt Réti István és Thorma János egy művészpedagógiai értekezésükben leszögezték.

4 R é t i I s t vá n : N a g y b á n y a i t á j Nagybánya megindítója, spiritus rektora, Réti István és Thorma János voltak. Ők együtt ecsettel, tollal és egyre új és új festőgenerációk nevelésével védték és növelték a művésztelep hírét. Ők ketten gondolták ki a merész gondolatot - az első magyar művésztelep gondolatát - és hívták meg a Hollósy iskolát, hogy a müncheni szezon végeztével a nyári hónapokat Nagybányán töltse. Amikor Hollósy hajlandónak mutatkozott, ők közvetítették a város és az iskola közötti tárgyalásokat, melyben dr. Virág Béla lelkes cikkeivel egyengette a talajt

5 Th o r m a J á n o s : Tava s z N a g y b á n y á n A Nagybánya és Vidéke évi február 2. számában írja első cikkét a Nagybányai festőiskoláról. Az e hó 9-i számban már a Hollósy-iskola feltételeit is közli: Szükség volna egy 20X12 m-es fa műteremre, mely elzárható, hogy esőben is festhessenek. A városnak mindenképpen előnyös volna a festő nyaralása, ragadjuk meg tehát két kézzel az életben talán soha többé nem kínálkozó alkalmat, adjunk a festőiskola számára telket, építsünk egy modern ateliét, vessük meg alapját egy magyar festőiskolának, hidaljuk át azt az űrt, amely a budapesti minta-rajztanoda s a Benczúr Gyula igazgatása alatt levő mesteriskola között van, tegyük lehetővé honfitársainknak azt, hogy a drága külföldi iskolák helyett itthon tanulhassanak, hiszen ha biztos talajt rakunk az iskola alá, megizmosodásának kétségtelen tanújelét adja, talán még az állami szubvenció sugarai is ránk fognak sütni. Barbizon dicsőségére mutat és hozzáteszi, hogy Nagybányáról is fejlődhetnék egy finom, erős, egészséges, minden ízében magyar, de azért európai nívón álló festészetünk május eleje táján néhány fővárosi lap rövid hírben jelenti, hogy a müncheni magyar festőiskola Magyarországra jött, s a nyarat Nagybányán szándékszik tölteni. Odamegy Hollósy, Grünwald és 34 növendék. Egy másik újság így ír: Nagybányát emlegetett festővárossá fogják tenni mindenfelé...

6 H o l l ó s y S i m o n : S z é n a b o g l y á k Majd pár nap múlva hírt ad arról, hogy a Nagybányaiak átutaztak Budapesten s közben megnézték a kivilágítást. Megemlíti, hogy a Hollósy iskolának ez a vállalkozása, melyet Réti és Grünwald szervez, nagy szenzáció Münchenben is. Sok akadémikus kilép az iskolából, hogy csatlakozzék az expedícióhoz. Maga Herterich professzor is búcsúzáskor megígérte, hogy amint ideje engedi, eljön Nagybányára, hogy ott ifjú barátai között tanulmányokat fessen. Közben a nagybányai művészek, akiket később az egész magyar közönség tudata elválaszthatatlanul összeforrasztott, egyenként és külön-külön szereztek maguknak és tehetségüknek elismerést. Thorma Aradi vértanúit az Orczy-házban állította ki. Magyar képnek alig volt ehhez fogható sikere. Szenvedők c. képe a Millenáris Tárlaton szerepel. Ugyanitt állítottak ki Ferenczy, Grünwald és Réti is január elején a világraszóló művésszé rehabilitált Szinyeí Merse Pállal együtt Thormát és Rétit is tagokul választja a Képzőművészek Egyesülete. Ez év téli szezonjának közepében már Nagybánya áll

7 I vá n y i G r ü n wa l d B é l a : N a g y b á n y a i t á j a G u t i n n a l Egy ideig a Münchenben kialakított stílusban dolgoztak, és csak lassan, lényegében a művésztelepen töltött első öt-hat év folyamán tértek át egy alapjában véve természetelvű, de nem minden vonatkozásban naturalista szemléletre

8 F e r e n c z y K á r o l y: M á r c i u s i e s t ( u t c a r é s z l e t N a g y b á n y a) A Művésztelep, festőiskola első kiállítása 1897 decemberében még felemás légkörben, fogadtatással zajlott le Budapesten. A közönség véleménye ekkor még meglehetősen megoszlott volt, de a naturális művészetnek akkor még annyira nem volt irodalma nálunk, hogy a nagybányaiak céljaival, törekvésével és elhivatottságával csak később jött tisztába a közönség. A második kiállításuk december 15-én már egészen új légkörben nyílt meg. Nagybánya jelszó lett - írja az egyik hetilap. Egy lelkes kritikus a nagybányai festőknek a magyar piktúrában ugyanolyan jelentőségét ismerte fel, amilyen a testőríróké volt az irodalomban. Minden kritikus látta valami érdemét, valami különös eredményét a nagybányaiaknak

9 F e r e n c z y K á r o l y: O k t ó b e r i r e g g e l A Művésztelep sikerét nem csak az alapítók, és ott alkotók világszerte ismert és elismert művészi munkája hozta meg, hanem a sok munka, fáradtság, amivel a művésztelep szervezése és vezetése járt, és amiről nagyon kevesen tudtak. Ezen a helyen összeházasodott a nagybányai mesterek emberi erkölcsössége, hogy egy új művészi szellem és erkölcsiség megteremtője legyen - a művészeteken túl - a páratlan népszerűségű szabadiskola által is. Évek hosszú során át tanítottak, fáradtak, teljesen önzetlenül Legnagyobb hatású művészei az alapítók: Ferenczy Károly, Hollósy Simon, Iványi Grünwald Béla, Réti István, Thorma János voltak. Miután Hollósy Simon 1902-ben megvált Nagybányától, a csoport festészeti szabadiskolává alakult, ahová minden előképzettség nélkül jöhettek és évente százával jöhettek is a festők. A részvétel és a gyakorlott, vezető festők által végzett korrektúra a kezdetektől ingyenes volt. A művésztelep munkáját ugyan megtörte az I. világháború és a román hatalom berendezkedése, de végül román nemzetiségű művészekkel és egyetemi hallgatókkal kiegészülve, újra magára talált a csoport.

10 P e r l o t t C s a b a V i l m o s : N a g y b á n y a Az 1902-ben szabad iskolává alakuló művésztelepen az új magyar festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Legnagyobb létszámú az ún. nagybányai második nemzedék volt, melyben a művészettörténet a következő alkotókat sorolja fel: Maticska Jenő, Jakab Zoltán, Réthy Károly, Börtsök Samu, Galimberti Sándor, Csáktornyai Zoltán, Komoróczy Iván, Mikola András, Ferenczy Valér, Ferenczy Béni, Ferenczy Noémi, Rátz Péter, Krizsán János, Krizsánné Csíkos Antónia, Ziffer Sándor, Perlott Csaba Vilmos, Bornemissza Géza. A Nagybányai Festőiskola a II. világháború után szűnt meg, de nem végleg. E fél évszázad alatt megfordult és alkotott Nagybányán szinte a teljes magyar festő elit. Egy részük a városba is költözött, míg mások csak nyaranta látogattak ide. Munkáikkal megörökítették nemcsak a város és legjelentősebb épületeinek képét, de a környező, ma már jelentősen beépített tájat, a hegyeket is. A jelen Aki hisz a puszta képcsináláson túl fekvő misztériumban, mely a műalkotást az emberi lelken át a természethez köti, ide menekül, erre az évszázados magyar gyökerű szent helyre. Véső Ágoston Munkácsy Mihály díjas - nagybányai festőművésznek nem kellett ide menekülnie, hiszen itt született, élt, alkotott és alkot a mai napig

11 A Nagybányai Művésztelep 100. és a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület megalakításának 75. évfordulóján, 1996 júliusában Tőkés László Püspök kezdeményezésére Magyarláposon nyári alkotótelepet szervezett Véső Ágoston festőművész és Lugosi Mihály akkori helybéli lelkipásztor. Ezáltal az Egyházkerület, a szervezők és a résztvevők vállalták azt a kulturális missziót, amit az erre hivatott és megfelelő eszközökkel rendelkező intézmények évtizedek óta elhanyagoltak: a magyar képzőművészet egyik legnagyobb teljesítményének, a világhírű nagybányai festészet hagyományainak ápolását és tovább éltetését, valamint a Kárpát-medence magyar és más nemzetiségű művészeivel való kapcsolattartást. Az első együttlét várakozáson felül sikeresnek bizonyult. Ezen felbuzdulva és az esemény rendkívüli jelentőségének tudatában a szervezők javasolták a telep állandósítását. Négy év után, az ezredfordulón pedig Felsőbányára költözött a festőtelep. A régi hagyományt folytató képzőművészeti tábor változott helyen új hagyományt teremtett. Ennek ünnepeljük 2015-ben a 20. évfordulóját. A Nagybánya Tájképfestő Telep évek óta rendszeres kapcsolatban áll a Szentendrei Régi Művészteleppel: tapasztalatcseréket, művésztalálkozókat szerveznek és kölcsönösen meghívják egymás képzőművészeit alkotótáboraikba. A Nagybánya Tájképfestő Telep egyúttal szellemi alkotóműhely szerepét is felvállalta: a nagybányai festészet eddigi történetét, hagyományteremtő szerepét, valamint a kortárs képzőművészet aktuális problémáit jeles előadók bevonásával elméleti síkon is megvitatják.

12 V é s ő Á g o s t o n : N a p f é n y e s t i s z t á s Véső Ágoston: munkásságunk legjelentősebb eredményének nem elsősorban az elkészült alkotásainkat, hanem a példamutatást, az értékes kulturális hagyományaink megőrzését, és ennek továbbéltetésére kifejtett erőkifejtésünket tartom. Igényeljük a nívót a kultúra minden területén, mert az igazi művészet által az ember több és jobb lesz. Az igazi művészet út az Istenhez. A 19. Nagybánya Tájképfestő Telep Az első alkotó telep, amelyen a másik, híres határon túli, évszázados magyar gyökerű festőiskola művészei is részt vettek, azaz a kárpátaljai festőművészek

13 19. N AG Y B Á N YA TÁ J K É PF E S T Ő T E L E P Résztvevő festőművészek: Szakács Imre, Buhály József, Bráda Tibor, Deák Ilona, Fábián Irén, László Dániel, Lukács Katalin, Kopriva Attila, Klisza János, Villásek Tibor, Filcz Leopold, Pop Simion, Catavei Nieu, Lendeczki Tímea, Kovács Mátyás, Véső Ágoston. Társszervezőként, projektmenedzserként: Őry László Értékmentés összefogással A Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület 2013 nyarán kapott felkérést Véső Ágostontól, a Nagybánya Képzőművészeti és Kulturális Egyesület elnökétől, nagybányai festőművésztől, hogy segítsük életben tartani az általa és Tőkés László Püspök Úr által, az 1990-es években feltámasztott nagybányai szellemiséget, végső soron a Nagybányai Művésztelep/festőiskola értékeit, és jelenlegi működését. Ennek első lépéseként egyfajta gyors tűzoltásként 2013 szeptemberében az akkori nyertes NEA (Nemzeti Együttműködési Alap) pályázatunk módosításával Ft-al járultunk hozzá ahhoz, hogy a Nagybánya Képzőművészeti és Kulturális Egyesület megfelelő körülmények között, és létszámmal megtarthassa 18. művészeti alkotótelepét.

14 Ezt követően együttműködési megállapodást kötöttünk, abból a célból, hogy közösen segítsük további alkotótelepek szervezését, működtetését. Reményeink szerint a két évszázados magyar gyökerű festőiskola - a nagybányai és a kárpátaljai együtt, és közösen, anyaországi segítséggel hozzájárulhat mindkét festőiskola, és azok szellemisége fennmaradásához, és megőrzéséhez a jövő generációja számára. Nagybánya és Kárpátalja első találkozása 2014-ben. Mottónk: Nagybánya, mint szellemiség, mint a képzőművészet egy sajátos szigete, mint a magyar művészet szerves része nem tűnhet el, főleg nem pusztán támogatások híján! 2014-ben tovább folytattuk a munkát, amelyhez a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) anyagi támogatást is nyújtott

15 A proj ek t ele mei megva lósu lta k a pá lyá z at és a tá mog atá s segítségév el: -19. Nagybánya Tájképfestő Telep , elsőként a Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület kárpátaljai festőművészeivel közösen, amelyről a DUNA TV Térkép című műsora is beszámolt. -A Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület 2014 évi németországi programjain (Bad Neustadt, Bad Kissingen, Mellrichstadt, Fladungen, és végül Passau) vetítéses előadásokkal, illetve a kárpátaljai művészek által a 19. Nagybányai Tájképfestő Telepen készített alkotások kiállításával igyekeztünk megismertetni, népszerűsíteni a Nagybánya Művésztelep/Festőiskola/szellemiség történetét (amely történelmén keresztül erősen kötődik Münchenhez), illetve jelenlegi működését. Passau Niedernburg Kolostor (közös rendezvény a Szent György Lovagrenddel) A kultúra a globalizáció korában egyre jelentősebb tényezővé válik a nemzetek, nemzetiségek identitásának megőrzésében, így járulva hozzá az összeurópai kultúra gazdagításához is, annak sokszínűségéhez hozzáadva a maga értékeit. Nekünk, magyaroknak is sok ilyen hozzáadnivalónk van az összeurópai kultúra sokszínűségéhez, többek között a nagybányai művésztelep és festőiskola, vagy éppen a szintén magyar gyökerű kárpátaljai festőművészet/festőiskola. Őszintén remélem, hogy a jövőben több figyelmet, támogatást kapnak Magyarországtól, bekerülhetnek a Nemzeti Értéktárba, valamint tovább gazdagítják az összeurópai kultúrát. Őry László KMKE elnök, kulturális projektmenedzser

16 A 19. N a g y b á n y a i Tá j k é p f e s t ő t e l e p e n f o r g a t o t t a D u n a Tv s t á b j a

17 Í g y l á t t a m é n (Őry László fotói a 19. Nagybánya Tájképfestő Telepről)

18 - 18 -

19 - 19 -

20 - 20 -

21 - 21 -

22 - 22 -

23 - 23 -

24 - 24 -

25 - 25 -

26 - 26 -

27 - 27 -

28 - 28 -

29 - 29 -

30 - 30 -

31 N AG Y B Á N YA M Ű V É SZ T E L E P Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület Írta és szerkesztette: Őry László - KMKE elnök Grafikai tervezés, nyomdai munka: ClearCode / Címlap illusztráció: Szeifried Zoltán festőművész-grafikus: Nagybányai alapítók című festménye Források: Erdélyi Tudományos Füzetek (1926 év, 5. szám Szokolay Béla: a Nagybányai Művésztelep) internet Wikipédia Nagybánya Tájképfestőtelep honlap Együttműködő partner: Nagybánya Képzőművészeti és Kulturális Egyesület Támogató:

32 N AG Y B Á N YA M Ű V É SZ T E L E P Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület 2015.