SOLOW MODELL ÉS AZ ARANYSZABÁLY SZERINTI TŐKEFELHALMOZÁS (II. RÉSZ) Mihályi Péter TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR
|
|
- Karola Horváth
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 7. előadás SOLOW MODELL ÉS AZ ARANYSZABÁLY SZERINTI TŐKEFELHALMOZÁS (II. RÉSZ) Mihályi Péter TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem MAKROÖKONÓMIA
2 2 Robert ( Bob ) SOLOW ( ) Nobel díj (1987) Legnevezetesebb cikke: "A Contribution to the Theory of Economic Growth." Quarterly Journal of Economics (1956); Solow model = Neoklasszikus növekedési modell
3 3 Segédanyagok Solow maga magyarázza a modellt (21 perc): Xj6aQ Ez a videó tartalmazza az alapmodell bővítését, amiről még korábban nem volt szó:
4 4 Amit eddig megtanultunk: Solow első újítása a steady state (állandósult állapot) fogalmának bevezetése.
5 5 A mai órán megismerkedünk a második, még fontosabb koncepcióval az egyensúlyi (= optimális) növekedési pálya fogalmával. Ez a mikroökonómiából ismert Paretooptimum makroökonómiai változata.
6 6 1. modell-bővítő lépés
7 A beruházás egyenlő a pótlással 7 A tőke (K) felhasználása az időben folyamatosan változik, a felhasznált munka mennyisége (L) viszont nem. Ha K t+1 = K t, akkor 0 = I t δk t I t = δk t
8 8 1. Modellegyszerűsítő lépés
9 9 Minden változót 1 munkásra számítunk át. Közgazdaságilag is csak így van értelme a különböző méretű országok teljesítményösszehasonlításának. GDP Szlovákia = 133 Mrd $ Magyarország = 197 Mrd $ GDP/fő Szlovákia = 25 ezer $ Magyarország = 20 ezer $
10 10
11 Egyenleteink az 1 főre való átjelölés után 11
12 Egyensúlyi értékek 12
13 13 (folyt.) Ha viszont nő az amortizáció, akkor k és y is csökkenni fog romlik az életszínvonal. Mit jelent ebben a modellben egy háború?
14 14 1. Új következtetésünk
15 15 A modellben a gazdaság azért tart az stagnáló állapot felé (k = k*), mert a tőke növekedése csökkenő hozadékkal jár. (Emlékezzünk: L = konstans) A vállalatoknak csak addig érdemes növelni a tőkeállományt, ameddig az éves beruházás egyenlő nem lesz az éves értékcsökkenéssel. A pótlásnak is vissza kell hoznia a tőke árát.
16 Láttuk: a beruházási ráta változása elmozdítja a k* értékét, akkor melyik k* érték tekinthető társadalmilag optimálisnak? Legyen k* minél nagyobb? Ezt a kérdést először nem Solow, hanem Edmund Phelps ( ) vizsgálta, aki 2006-ban kapott Nobel díjat. Ld. The Golden Rule of Accumulation: A Fable for Growthmen, AER, szeptember 16
17 17 A felhalmozás aranyszabálya (optimum) i k*, viszont y = c + i miatt nagyobb beruházáshoz kisebb fogyasztás tartozik. Ne feledjük, hogy 1 főre jutó értékekkel kell számolnunk (L = konstans), vagyis k* opt -t keressük, ami a legnagyobb c-t biztosítja. Ha a kiinduló pontunk: c = y i, akkor c* = f(k*) δk*, vagyis az egyensúlyi kibocsátás és az egyensúlyi értékcsökkenés különbsége.
18 18
19 19 Illesszük most be a megtakarítási függvényt is az előbbi ábrába Egyensúlyban: MPK = δ Gondoljuk végig: miért nincs L az ábrán?
20 20 2. modell-bővítő lépés
21 A népesség ( = dolgozók) számának növekedése csökkenti az 1 munkásra jutó tőkeállományt. 21 Δk = i (δ +n)k, vagyis most már egy tőkenövelő tényezőnk, és két tőkecsökkentő tényezővel kell számolnunk Δk = sf(k) (δ +n)k
22 A népesség növekedés után is lineáris marad az amortizációs függvény! 22
23 Ezt grafikusan ábrázolva is láthattuk 23
24 24 Ez módosítja a korábbi egyenleteinket: C = f(k*) (δ +n)k* MPK = δ +n MPK δ = n
25 25 Ezen a ponton mégsem lehet vége a történetnek, mert a világban ( USA) az 1 főre jutó tőkeállomány és az 1 főre jutó GDP is növekszik.
26 26 3. modell-bővítő lépés
27 Most következik a technikai haladás beépítése a modellbe (ez is Solow műve) 27 A Cobb-Douglas típusú termelési függvény új alakja: Y = F(K,L*E) E = a munka hatékonysága. L*E = a munkaerő-állomány mennyisége hatékonysági egységekben mérve. Sok ország adatai szerint ez a hatékonyság (jele: g) 2% évente, vagyis g = 0,02. g-t szoktuk munkaerő-kiterjesztő hatékonyságnak is nevezni. Első megközelítésben mindegy, hogy a dolgozók száma nő vagy a hatékonyságuk (például n = g = 0,02).
28 A munkakiterjesztő hatékonyság növekedés több lehetséges értelmezése Minden évben sok fiatal lép be a munkaerőpiacra. 2. Minden évben sok idős munkás hagyja el a munkaerőpiacot.
29 29 3. Minden aki dolgozik, évről-évre javul (learning-by-doing) J.K. Arrow (1962)
30 30 Minden esetben az történik, hogy (a régi nagybetűs egyenletet használva) Y = F (K,L x E), ahol E = a munka hatékonysága (effectiveness). Változatlan tőkével és létszámmal többet tudunk termelni, és többet fogunk tudni beruházni, miközben a fogyasztásunk nem csökken. Azzal az egyszerű feltételezéssel élünk, hogy a munka hatékonysága (E) évi állandó ütemmel (g) növekszik. g = munkakiterjesztő technikai haladás rátája.
31 Csak egy picit bonyolultabb most az ábra 31
32 vagy ugyanez magyarul 32
33 33 2. Modellegyszerűsítő lépés
34 34 Ha a munka hatékonysága nő, akkor jelölésünk tartalma változik: k és y most már a munka hatékonysági egységére vonatkozik (és nem egységnyi munkára). Persze, ha E = 1, akkor semmi sem változik.
35 35 A tőkeállomány időbeli változásának függvénye most így írandó. Δk = sf(k) (δ +n + g)k
36 Így módosítani kell az aranyszabályt leíró egyenleteinket is. 36 C = f(k*) (δ +n + g)k* MPK = δ +n + g MPK δ = n + g
37 37 2. Új következtetésünk
38 38 Most már meg tudjuk magyarázni az 1 főre jutó fogyasztás (= életszínvonal) és a GDP növekedését is.
39 39 Ismétlés A technikai haladást az A paraméteren keresztül is lehet értelmezni. Y = AF(K,L) A = teljes tényezőtermelékenység A t semleges technikai haladásnak is is nevezhetjük, mert nem értelmezzük külön K-ra és L-re.
40 40 3. Új következtetésünk (végeredmény)
41 41 Minél jobban növeljük a megtakarítást (hogy több tőkénk legyen), annál jobban csökken a fogyasztás. Az igazi megoldás a technológia javítása, vagyis y = f(k*) elmozdulása felfelé.
42 42 Egy fajta igazságossági kritérium térben és időben.
43 43 Az aranyszabály logikája (Phelps) Solovia királya azok tanácsát fogadta meg, akik azt javasolták, hogy a jövőben, minden évben a megtermelt GDP azonos százalékát takarítsa meg az ország. S t legyen az időben rögzített az idők végéig, nemzedékről nemzedékre. De mi legyen ennek az értéke? A levezetés szerint ez az érték éppen α!
44 44 Az amerikai óvodákban ez közismert oktatási feladat
45 45 Ez valójában egy bibliai idézet So whatever you wish that others would do to you, do also to them, for this is the Law and the Prophets. Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük, mert ez a törvény, és ezt tanítják a próféták. Máté (7:12).
46 46 A felhalmozás aranyszabálya (optimum) i k*, viszont y = c + i miatt nagyobb beruházáshoz kisebb fogyasztás tartozik. Ne feledjük, hogy 1 főre jutó értékekkel kell számolnunk (L = konstans), vagyis k* opt -t keressük, ami a legnagyobb c-t a legnagyobb 1 főre jutó fogyasztást - biztosítja. Ha a kiinduló pontunk: c = y i, akkor c* = f(k*) δk*, vagyis az egyensúlyi kibocsátás és az egyensúlyi értékcsökkenés különbsége.
47 47
48 48 Illesszük most be a megtakarítási függvényt is az előbbi ábrába Egyensúlyban: MPK = δ Gondoljuk végig: miért nincs L az ábrán?
49 Ezt például úgy lehet elérni, hogy csökkentik a kamatlábat. 49 Gazdaságpolitika: (1) k > k*; Mi fog történni? s elkezd csökkenni.
50 50 (folyt.) (2) k < k* eset Hogy lehet ezt a változást elérni?
51 51 Fontos: Hosszú távú modellben gondolkozunk. Ez lehet év is! Ezért az optimális tőkefelhalmozás szerinti gazdaságpolitika mindig a jelen és a jövő nemzedék fogyasztásának maximalizálása közötti választást jelent. A golden rule azt jelenti, hogy a jelen és a jövő nemzedék érdekeit egyforma módon vesszük figyelembe. Az előző két ábrán a fogyasztás szintjei különböztek, attól függően, hogy k tényleges értéke a k*-hoz képest nagyobb vagy kisebb volt a kiinduló állapotban.
52 52 A megoldás (eddigi ismereteink szerint) Amennyi a GDP-ből a vállalatok részesedése (a tőkeállomány hozama, vagyis α), pontosan annyit kell beruházni, hogy a fogyasztás maximum legyen. Ez viszont azt jelenti, hogy a háztartásoknak pontosan ekkora részt kell megtakarítaniuk, hiszen az ő megtakarításaik biztosítják a szükséges beruházások forrását.
53 53 Foglaljuk össze az eddigieket! Mit jelent az aranyszabály? Ha adott egy gazdaságban a megtakarítási ráta (s), akkor 1. A szabálynak megfelelő megtakarítási ráta a termelési függvény alakjától függ: s = α 2. Egyetlen olyan tőkeállomány van (k* gold ), amely maximalizálja a fogyasztást (c). 3. A termelési függvény és az amortizációs függvény meredeksége azonos (MPK = δ). 4. A növekedés (Δy), a reálbérek és a reálprofitok növekedése a tranziens állapot után állandó, a GDP-n belül a bérek és a tőke hozamának aránya időben változatlan.
54 Algebrai levezetés 54
55 Egyensúlyi értékek (6. gyakorlat! Ismétlés) 55
56 56 (folyt.) Endogén változó Exogén változó Ha viszont nő az amortizáció, akkor k és y is csökkenni fog romlik az életszínvonal.
57 57 Folyt. Ha feltételezzük, hogy van népesség növekedés és technikai haladás is (n, g).
58 Folyt. 58
59 59 Deriválás s(1-α) = α(1-s) s-sα = α-αs
60 60 Közgazdasági értelmezés Amennyi a GDP-ből a vállalatok részesedése (a tőkeállomány hozama, vagyis α), pontosan annyit kell beruházni, hogy a fogyasztás maximum legyen. Ez viszont azt jelenti, hogy a háztartásoknak pontosan ekkora részt kell megtakarítaniuk, hiszen az ő megtakarításaik biztosítják a szükséges beruházások forrását. Egy idő után beáll az egyensúly, amikor MPK (= profit) = Δy (hatékonysági egységre számított,1 főre eső GDP növekedés üteme). Az aranyszabály szempontjából n, g és δ értéke minden állandósult állapotba figyelembe van véve.
61 61 (folyt.) Ismétlés: A munkára és a tőkére jutó jövedelem aránya (1-α)/α - időben változatlan. Ha α = ½, és A =1, akkor Y = K L lenne a függvényünk alakja. K=100, L= 100 esetén Y = 100 lenne az eredmény. Az aranyszabály szerint s = α, vagyis a GDP 50%-át kell(ene) megtakarítani. Ez nem reális. A tényadatok α = 0,3-as paramétert adtak, vagyis 30%-os megtakarítást.
62 62 Megfelelő-e a megtakarítási ráta? Feladat: A tőke amortizációval csökkentett (nettó) határterméke > = <, mint a GDP (y) növekedési rátája? Számoljunk közelítően pontos USA adatokkal! Definíciók: MPK δ vs. n + g Legyen n +g = 0,03 k = 2,5y δk = 0,1y Ezért δ = (δk)/k = (0,1y)/2,5y) = 0,04 Az amortizáció tehát 4%. a tőke részesedése a GDP-ből: (MPKxK)/Y = MPKx(K/Y) 0,3 = MPKx2,5 MPK = 0,3/2,5 = 0,12 A tőke határterméke tehát 12%/év. A tőke nettó határterméke 8%, ami >> mint a 3%-os növekedési ráta. K <<K*.
63 63 Végeredmény A megtakarítási ráta aranyszabálya : s legyen akkora, hogy a fogyasztást vagy a fogyasztás növekedését hosszú távon maximalizálja: állandósult állapotban vagy egyensúlyi növekedési pályán valahol s = 0 és s = 1 között
64 64 Szimulációs modell bemutatása EXCEL-ben
65 65 Fontos: Hosszú távú modellben gondolkozunk. Ez lehet év is! Ezért az optimális tőkefelhalmozás szerinti gazdaságpolitika mindig a jelen és a jövő nemzedék fogyasztásának maximalizálása közötti választást jelent. A golden rule azt jelenti, hogy a jelen és a jövő nemzedék érdekeit egyforma módon vesszük figyelembe. Lehetséges gazdaságpolitikák: megtakarítás ösztönző (pl. ÁFA emelés), megtakarítást fékező (tőkenyereség adó).
66 66 Növekedési számvitel (growth accounting), avagy milyen arányban tudható be a gazdasági növekedés a három legfontosabb változónak? Ez a három változó közvetlenül mérhető, vannak rá statisztikai adatok. Rövidítve: TFP
67 67 Solow-maradék (residual)* : Százalékos formában K = 29%, L = 35%, TFP = 35% * Ld. itt:
68 68 Magyar adatok 2017 elején. A potenciális növekedés 4.0 %, pps Source: European Commission, DG ECFIN Labour Capital TFP Potential Growth
69 69
70 70 4. Túl a Solowmodellen
71 71 A golden rule alkalmazása nem szükségszerű! Az erőltetett növekedés mellett is szólnak nyomos társadalmi (politikai, szociális, kulturális) érvek. Ez napjainkban leginkább Kína esetében nyilvánvaló. Csakhogy: ha túl nagy a felhalmozás, akkor a lakosság ezért megfizet. Halasztás, mulasztás, áldozat.
72 Forrás: Székely István előadása a BCE-n. 72
73 73 Túl a Solow modellen: Ld. Tankönyv 4.6 A háztartások megtakarítását a modell exogén változónak tekinti. Lehet másképpen is modellezni a viselkedésüket. A technológiai haladás munkakiterjesztő. De lehet tőkemegtakarító is (pl. számítógépekbe épített chip-ek) A pénzpiacon a megtakarítások egyetlen lehetséges felhasználása a vállalatoknak való fizikai tőke kölcsönzése. De a pénzpiac önálló életet él.
74 Számos ország példája sokáig azt igazolta, hogy a több beruházás erőteljesebb GDP növekedéshez vezet. 74
75 75 Vegyük észre: y tengelyen a lépték logaritmikus. Frissebb adatok szerint az összefüggés lazább. De: A két változó korreláci ója csak 0,25. Mit jelent ez?
76 76 Solow friss cikke 2015-ből: Baj van a modellel, mert a munkára és a tőkére jutó jövedelem aránya (1-α)/α évtizedek óta a munkások hátrányára változik, a bérek növekedése elmarad a profitok növekedése mögött. Solow magyarázata: Az 1950-es években az autóiparban és ennek nyomán másutt is általános volt az a modell, hogy a béremelés üteme a munka hatékonyságának növekedése és az infláció összegeként adódott. Ha 2%-kal nőtt E és 3%-os volt az infláció, akkor az éves béremelés 5% volt.
77 Ha nem tökéletes a verseny, akkor a gazdasági profit nem nulla. A valóságban egyre inkább ez a helyzet. A legnagyobb cégek jelentős profitot realizálnak a kisebbek kárára. Egyre több részmunkaidős, alkalmi munkás dolgozik: ők nem tudnak harcolni a magasabb bérért. A Cobb-Douglas függvény alapfeltételezései a valóságban egyre kevésbé érvényesek. 77 Forrás:
78 78 Köszönöm a figyelmet.
5. szeminárium Solowl I.
Makroökonómia szeminárium 5. szeminárium Solowl I. Révész Sándor Makroökonómia Tanszék BCE 2013. március 2. Alapegyenletek Termelési függvény: Állandó mérethozadék: Y = F (K, L) zy = F (zk, zl) Y /L =
RészletesebbenGAZDASÁGI NÖVEKEDÉS II.
Gazdasági növekedés II. 1 IGAZ-HAMIS ÁLLÍTÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS II. 1. A Solow-modell alapján egy nemzetgazdaság életszínvonalának folyamatos emelkedése a technológiai haladásnak és a népesség magas
RészletesebbenA SOLOW - MODELL BEÉPÍTÉSE A GAZDASÁG HOSSZÚ TÁVÚ MODELLJÉBE (I.) Mihályi Péter TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR
6. előadás A SOLOW - MODELL BEÉPÍTÉSE A GAZDASÁG HOSSZÚ TÁVÚ MODELLJÉBE (I.) Mihályi Péter TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem MAKROÖKONÓMIA Tk. 4. fejezet első
Részletesebben7. el adás. Solow-modell III. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Solow-modell III. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Alkalmazások Hogyan változnak egyensúlyi növekedési pályán az endogén változók? Mi kell a tartós gazdasági
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA 4. szemináriurm Solow I.
MAKROÖKONÓMIA 4. szemináriurm Solow I. Révész Sándor Tanszék 2012. március 18. Alapegyenletek Termelési függvény: Állandó mérethozadék: Y = F (K, L) zy = F (zk, zl) Egy munkásra jutó termelés: Y /L = F
RészletesebbenBevezetés a gazdasági növekedés elméletébe
4-5. lecke Bevezetés a gazdasági növekedés elméletébe A Solow-féle növekedési modell. Stacionárius állapot népességnövekedés mellett. A felhalmozás aranyszabálya. A növekedésszámvitel alapegyenlete, a
RészletesebbenMakroökonómia. 6. szeminárium
Makroökonómia 6. szeminárium Ismétlés: egy főre jutó makromutatók Népességnövekedés L Y t = ak t α L t 1 α Konstans, (1+n) ütemben növekszik Egy főre jutó értékek Egyensúlyi növekedési pálya Összes változó
RészletesebbenMakroökonómia. 5. szeminárium
Makroökonómia 5. szeminárium Mit tudunk eddig? Alapfogalmak Hosszú távú modell Alapvető modellezési keretrendszer Szereplők Piacok Magatartási egyenletek Piaci egyensúlyi feltételek Azonban: statikus modell
RészletesebbenMakroökonómia. 7. szeminárium
Makroökonómia 7. szeminárium Az előző részek tartalmából Népességnövekedés L Y t = ak t α L t 1 α Konstans, (1+n) ütemben növekszik Egy főre jutó értékek Egyensúlyi növekedési pálya Összes változó konstans
RészletesebbenNépességnövekedés Technikai haladás. 6. el adás. Solow-modell II. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.
Solow-modell II. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Jöv héten dolgozat!!! Reál GDP növekedési üteme (forrás: World Bank) Reál GDP növekedési üteme (forrás: World Bank) Mit tudunk
Részletesebben6. szeminárium Solow modell
Makroökonómia szeminárium 6. szeminárium Solow modell Révész Sándor Makroökonómia Tanszék BCE 2013. március 12. A piac Legyen a piacon a pénzkínálat M(S) = 1000, az árszínvonal P = 2. A pénzkeresletet
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 12. Előadás A gazdasági növekedés Gazdasági növekedés A gazdasági növekedés méréséhez a közgazdászok a bruttó nemzeti termék mutatóját használják.
RészletesebbenÁrupiac. Munkapiac. Tőkepiac. KF piaca. Pénzpiac. kibocsátás. fogyasztás, beruházás. munkakínálat. munkakereslet. tőkekereslet (tőkekínálat) beruházás
kibocsátás Árupiac fogyasztás, beruházás munkakereslet tőkekereslet (tőkekínálat) Munkapiac Tőkepiac munkakínálat beruházás KF piaca megtakarítás pénzkínálat Pénzpiac pénzkereslet Kaptunk érdekes eredményeket.
Részletesebben5. el adás. Solow-modell I. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
I. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Hogyan hat a skális politika a gazdaságra? Mi a pénz? Milyen költségei vannak az inációnak? Hogyan hat a monetáris politika
RészletesebbenMakroökonómia. 3. szeminárium
Makroökonómia 3. szeminárium Amit eddig tudunk Alapfogalmak Nominális és reál GDP, árszínvonal, CPI, infláció, kamat Modellről eddig általában Endogén és exogén változó Magatartási egyenletek és piaci
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter
MAKROÖKONÓMIA MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenA GAZDASÁG HOSSZÚ TÁVÚ VÁLTOZÁSAINAK MODELLJE (II.) Mihályi Péter TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR
4. előadás A GAZDASÁG HOSSZÚ TÁVÚ VÁLTOZÁSAINAK MODELLJE (II.) Mihályi Péter TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem MAKROÖKONÓMIA Tk. 3. fejezet Makroökonómia előadások
RészletesebbenBudapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék 2015/2016/2 SOLOW-MODELL. 2. gyakorló feladat március 21. Tengely Veronika
Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék 2015/2016/2 SOLOW-MODELL 2. gyakorló feladat 2016. március 21. Tengely Veronika A feladat Az általunk vizsgált gazdaságban a fogyasztók a mindenkori jövedelem
RészletesebbenMakroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:
Makroökonómia Zárthelyi dolgozat, A Név: Neptun: 2015. május 13. 12 óra Elért pontszám: A kérdések megválaszolására 45 perc áll rendelkezésére. A kérdések mindegyikére csak egyetlen helyes válasz van.
RészletesebbenGAZDASÁGI NÖVEKEDÉS I.
Gazdasági növekedés I. 1 IGAZ-HAMIS ÁLLÍTÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS I. 1. Ha a gazdaság az aranyszabály szerinti tőkénél nagyobb tőkemennyiséggel indul, a megtakarítási ráta nőni fog minden más tényező változatlansága
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA - Vizsgafelkészítés - Tesztek rész
MAKROÖKONÓMIA - Vizsgafelkészítés - Tesztek rész Révész Sándor szuperkonzultacio.hu 2012. május 15. GDP kiszámítása A következ eket kell gyelembe venni a GDP kiszámításakor: 1 A számításhoz a piaci árakat
Részletesebben40 pontos vizsga. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia 1. kérdés Ha a banán ára jelent sen emelkedik, akkor ez Magyarországon ceteris paribus a) növeli a CPI értékét és a GDP-deátor értékét is
RészletesebbenMakroökonómia (G-Kar és HR) gyakorló feladatok az 7. és 8. szemináriumra Solow-modell II., Gazdasági ingadozások
Makroökonómia (G-Kar és HR) gyakorló feladatok az 7. és 8. szemináriumra Solow-modell II., Gazdasági ingadozások 1. Feladat Az általunk vizsgált gazdaság vállalati szektora az y t = 4, 65k 0,25 t formában
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február
MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter
MAKROÖKONÓMIA MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter
MAKROÖKONÓMIA MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
Részletesebben3. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? GDP árindexek kamatok munkanélküliség Hol tartunk? Vannak releváns gazdasági
Részletesebben3. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? GDP Árindexek Kamatok Munkanélküliség Vannak releváns gazdasági kérdések,
RészletesebbenMakroökonómia. 4. szeminárium
Makroökonómia 4. szeminárium 2016. 03. 03. 1 Emlékeztető Jövő héten dolgozat 12 pontért! definíció, Igaz-Hamis, kiegészítős feladat számítás 2. házi feladat 2 pontért Gyakorlásnak is jó Hasonló feladatok
Részletesebben3. előadás A GAZDASÁG HOSSZÚ TÁVÚ VÁLTOZÁSAINAK MODELLJE
3. előadás A GAZDASÁG HOSSZÚ TÁVÚ VÁLTOZÁSAINAK MODELLJE Mihályi Péter TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem MAKROÖKONÓMIA Tk. 3. fejezet 2 Mai óra kérdései Hogyan
RészletesebbenVannak releváns gazdasági kérdéseink és ezekre válaszolni szeretnénk.
Vannak releváns gazdasági kérdéseink és ezekre válaszolni szeretnénk. Modellt építünk Szereplők + Piacok Magatartási egyenletek + Piaci egyensúlyi feltételek Endogén változók + Exogén változók GDP nominális
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció
MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció Révész Sándor Makroökonómia Tanszék 2012. március 3. Révész Sándor (Makroökonómia Tanszék) Klasszikus modell - gyakorlat 2012. március 3. 1 / 14 1) Egy országban a rövid távú
Részletesebben4. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Jöv héten dolgozat!!! Mit tudunk eddig? Hosszú távú modell Mit csinál a vállalat? Mit
RészletesebbenTermelési tényezők. Alapmodell
Alapmodell A kereskedelem hasznos, ha komparatív előnyök kihasználásán alapul. A gazdaság jól jár. DE nem minden gazdasági szereplő jár jól. A modellben CSAK termékekkel lehetett kereskedni. Termelési
RészletesebbenElmélet Feladatok Zh infok. 3. szeminárium BCE február 20.
Makroökonómia szeminárium 3. szeminárium Hosszútávú modell I. Révész Sándor Makroökonómia Tanszék BCE 2013. február 20. Alapfogalmak termelési tényező termelési függvény mérethozadék tényezőárak versenyző
Részletesebben3571,4=100L 0,5, L=1275,5 a munkakeresleti függvénybe helyettesítve (L(W/p) a profitmaximum feladatból) adódik.
Jegyzet oldalszámok: IS-LM modell (69-79 oldal) Feladat megoldás: Mekkora a nominálbér? IS-LM-ből y; IS: y=0,8y+1000-10r LM: 7143/10=y-100r megoldva: y=3571,4 termelési függvényből foglalkoztatás L; 3571,4=100L
RészletesebbenElőadó: Dr. Kertész Krisztián
Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu A termelés költségei függenek a technológiától, az inputtényezők árától és a termelés mennyiségétől, de a továbbiakban a technológiának és az inputtényezők
RészletesebbenMakroökonómia. 4. szeminárium Szemináriumvezető: Tóth Gábor
Makroökonómia 4. szeminárium 1 Emlékeztető Jövő héten dolgozat 12 pontért! Definíció Geometriai feladat Számítás 2. házi feladat 2 pontért Gyakorlásnak is jó Hasonló feladatok várhatók a ZH-ban is Könyvet
RészletesebbenMakroökonómia. 8. szeminárium
Makroökonómia 8. szeminárium Jövő héten ZH avagy mi várható? Solow-modellből minden Konvergencia Állandósult állapot Egyensúlyi növekedési pálya Egy főre jutó Hatékonysági egységre jutó Növekedési ütemek
RészletesebbenSolow modell levezetések
Solow modell levezetések Szabó-Bakos Eszter 25. 7. hét, Makroökonómia. Aranyszabály A azdasá működését az alábbi eyenletek határozzák me: = ak α t L α t C t = MP C S t = C t = ( MP C) = MP S I t = + (
Részletesebbena beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség
Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség 8. előadás 2010. 04.15. Az elemzés kiterjesztése több időszakra az eddigi keynesi modell és a neoklasszikus
RészletesebbenKeynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.
Árupiac Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Ismerjük a gazdaság hosszú távú m ködését (klasszikus modell) Tudjuk, mit l függ a gazdasági növekedés (Solow-modell)
RészletesebbenMakroökonómia. 9. szeminárium
Makroökonómia 9. szeminárium Ezen a héten Árupiac Kiadási multiplikátor, adómultiplikátor IS görbe (Investment-saving) Árupiac Y = C + I + G Ikea-gazdaságot feltételezünk, extrém rövid táv A vállalati
Részletesebben1. dolgozatra gyakorló feladatlap tavasz. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban):
Makroökonómia 1. dolgozatra gyakorló feladatlap 2013. tavasz 1. feladat. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban): Összes kibocsátás 10000 Folyó termelőfelhasználás
RészletesebbenMikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián
Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián k.krisztian@efp.hu A TERMELÉS KÖLTSÉGEI ÁRBEVÉTEL A termelés gazdasági költsége Gazdasági Explicit költség profit Gazdasági profit Számviteli költség Implicit
RészletesebbenKépletek és összefüggések a 3. és 4. szemináriumra Hosszú távú modell
Képletek és összefüggések a 3. és 4. szemináriumra Hosszú távú modell 1. Termelési függvény Y = f(k, L) konstans skálahozadék: n Y = f(n K, n L) Cobb-Douglas termelési függvény: Y = ak α L 1 α α és (1
RészletesebbenFogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben
Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztáselméletek 64.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia ok. TRI-MESTER, Tatabánya. 33. o. 1. 65.) Keynesi abszolút
RészletesebbenA beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly
7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA Aggregált kínálati modellek, Philips görbe, Intertemporális döntés. Kiss Olivér
MAKROÖKONÓMIA Aggregált kínálati modellek, Philips görbe, Intertemporális döntés Kiss Olivér AS elmélet 4 modell az agregált kínálatra Azonos rövid távú egyenlőség az aggregált kínálatra: Y = Y + α(p P
Részletesebben1. A vállalat. 1.1 Termelés
II. RÉSZ 69 1. A vállalat Korábbi fejezetekben már szóba került az, hogy különböző gazdasági szereplők tevékenykednek. Ezek közül az előző részben azt vizsgáltuk meg, hogy egy fogyasztó hogyan hozza meg
RészletesebbenKépletek és összefüggések a 4. zárthelyi dolgozatra Solow-modell II., rövid táv
Képletek és összefüggések a 4. zárthelyi dolgozatra Solow-modell II., rövid táv 1. Solow-modell II. 1.1. Munkakiterjeszt tényez munkaer min ségét, képességeit is gyelembe vesszük E - munkakiterjeszt tényez
RészletesebbenBevezetés a gazdasági ingadozások elméletébe
Hosszú táv vs. rövid táv Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Elmélet Ismerjük a gazdaság hosszú távú m ködését (klasszikus modell) Tudjuk, mit l függ a gazdasági
RészletesebbenA beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly
7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági
RészletesebbenGyakorló feladatok a 2. zh-ra MM hallgatók számára
Gyakorló feladatok a. zh-ra MM hallgatók számára 1. Egy vállalat termelésének technológiai feltételeit a Q L K függvény írja le. Rövid távon a vállalat 8 egységnyi tőkét használ fel. A tőke ára 000, a
RészletesebbenBevezetés a gazdasági ingadozások elméletébe
Hosszú táv vs. rövid táv Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Aggregált kereslet Ismerjük a gazdaság hosszú távú m ködését (hosszú távú modell) Tudjuk, mit l
RészletesebbenInfláció, növekedés, gazdaságpolitika
Infláció, növekedés, gazdaságpolitika Makroökonómia - 9. elıadás 1 Az infláció fogalma: a pénzmennyiség megnövekedése, a mögötte álló árualap (termelés) növekedése nélkül, a belsı érték nélküli pénz elértéktelenedése:
RészletesebbenMunkanélküliség és infláció I.
GYAKORÓ FEADATOK IV. Munkanélküliség és infláció I. Munkanélküliség és infláció I.. Egy nemzetgazdaságban a munkaképes korú lakosság 7 millió fő. Ebből inaktív, millió fő. A foglalkoztatottak száma 5,4
RészletesebbenGyöngyös,
XIV. Nemzetközi Tudományos Napok Gyöngyös, 2014. 03.27.-03.28. A munkapiaci termelékenység és az intézmények összefüggései különböző képzettségi szinteket igénylő ágazatokban 1 Előadó: Dr. Máté Domicián
RészletesebbenVálság, termelékenység, növekedés
MTA-KRTK-KTI és CEU Eger, 2017 szeptember Lassuló magyar konvergencia 80 75 70 Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia 65 60 Y/N 55 50 45 40 35 30 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014
RészletesebbenTUDOMÁNY NAPJA 2013 DEBRECEN, A képzettség szerepe a gazdasági növekedésben szektorális megközelítésben
TUDOMÁNY NAPJA 2013 DEBRECEN, 2013. 11.15. A képzettség szerepe a gazdasági növekedésben szektorális megközelítésben 1 Előadó: Dr. Máté Domicián Debreceni Egyetem, KTK domician.mate@econ.unideb.hu KUTATÁSI
RészletesebbenFazekas Tamás - Nagy Rózsa: Makroökonómia feladatok megoldása Levelező tagozat számára
Szolnoki Főiskola, Üzleti Fakultás Közgazdasági - Pénzügyi Tanszék Fazekas Tamás - Nagy Rózsa: Makroökonómia feladatok megoldása Levelező tagozat számára 1. A makroökonómia tudománya 1. feladat. 1. Ábrázolás
RészletesebbenTÉNYEK, ALAPFOGALMAK II.
2. előadás TÉNYEK, ALAPFOGALMAK II. Mihályi Péter TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem MAKROÖKONÓMIA 2 Új fogalmak 1. Infláció (defláció) 2. Kamat(ok) 3. Munkanélküliség
RészletesebbenNeoklasszikus növekedési modellek
Neoklasszikus egionális növekedési modellek Regionális gazdaságtan 2007/2008. tanév Regionális növekedési modellek Neoklasszikus növekedési modellek Robet Solow, kínálati tényezők Endogén növekedési modellek
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február
MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenREGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B
REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA
RészletesebbenFejezet. Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások
Fejezet 2 Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1712 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. május 25. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. TESZTFELADATOK 18
RészletesebbenMásodik szemináriumi dolgozat a jövő héten!!!
Második szemináriumi dolgozat a jövő héten!!! kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet (tőkekínálat) Tőkepiac beruházás KF piaca megtakarítás magatartási
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 27. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. TESZTFELADATOK
Részletesebbengyszerűsített Keynes-i modell C/korm 0,8(Y-0,4Y)+100
Feladat: egyszerűsített Keynes-i modell Legyen egy zárt gazdaságban a kormányzaton kívül a megtakarítás az alábbi függvénnyel adott: S/korm =0,2(Y-0,4Y)-00, ahol a 0,4 az adók 40%-os nagyságára utal. A
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A javítás során
RészletesebbenTerminológia. Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség, kereslet, kínálat, piac, munkanélküliség
Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Fejezet Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,
RészletesebbenHogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások
Fejezet 2 Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,
Részletesebben(makro modell) Minden erőforrást felhasználnak. Árak és a bérek tökéletesen rugalmasan változnak.
(makro modell) Vannak kihasználatlat erőforrások. Árak és a bérek lassan alkalmazkodnak. Az, hogy mit csináltunk most, befolyásolja a következő periódusbeli eseményeket. Minden erőforrást felhasználnak.
RészletesebbenMakroökonómia. 7. szeminárium
Makroökonómia 7. szeminárium Amit eddig tudunk hosszú táv: Alapfogalmak: GDP, árindexek Hosszú távú (klasszikus) modell: alapvető egyensúlyi összefüggések Solow-modell: konvergencia, növekedés Ami most
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június
KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenMakroökonómia szeminárium - 2. hét. 2. szeminárium Alapfogalmak II., Mikroökonómiai alapok
Makroökonómia szeminárium 2. szeminárium Alapfogalmak II., Mikroökonómiai alapok Révész Sándor Makroökonómia Tanszék BCE 2013. február 12. Pre-demonstrátorunk: Bugyi Orsolya Szakmai segítségnyújtás, dolgozatok
Részletesebbenmódszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért
A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia
RészletesebbenMikro- és makroökonómia. Bevezető Szalai László
Mikro- és makroökonómia Bevezető 2017.09.14. Szalai László Általános információk Tantárgy: Mikro- és Makroökonómia (BMEGT30A001) Kurzuskód: C2 (adatlap: www.kgt.bme.hu) Oktató Szalai László Fogadóóra:
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA 2. szeminárium
MAKROÖKONÓMIA 2. szeminárium Makroökonómia Tanszék 2012. február 26. A makrogazdasági körforgás Nemzeti számlarendszer azonossága GDP = Y = C + I + G(+NX ) a fogyasztás C = C 0 + MPC Y DI a rendelkezésre
Részletesebbenfeladatsor Alapszigorlat Alkalmazott közgazdasátan MINTA
feladatsor Alapszigorlat Alkalmazott közgazdasátan MINTA A feladatsor kitöltésére 110 perc áll rendelkezésére. A dolgozathoz tollon és számológépen kívül más segédeszközt nem használhat. A mobiltelefon
RészletesebbenTartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét
Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét 2010.09.07. 1 Tóth Árpád Ig. 617 e-mail: totha@sze.hu gyakorlatok letölthetősége: www.sze.hu/~totha Pénzügytan I. (könyvtár)
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június
KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI
RészletesebbenA ország B ország A ország B ország A ország B ország Rövid távon a kamatparitás: két gazdaságban realizálható átlagos hozamnak azonos devizában kifejezett értéke meg kell, hogy egyezzen egymással. Hosszú
RészletesebbenSzabó-bakoseszter. Makroökonómia. Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe
Szabó-bakoseszter Makroökonómia Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe Számítási és geometriai feladatok 1. feladat Tételezzük fel, hogy az általunk vizsgált gazdaságban a gazdasági
RészletesebbenA fogyasztási kereslet elméletei
6. lecke A fogyasztási kereslet elméletei A GDP, a rendelkezésre álló jövedelem, a fogyasztás és a megtakarítás kapcsolata. Az abszolút jövedelem hipotézis és a keynesi fogyasztáselmélet. A permanens jövedelem
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február
MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 26. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A javítás
RészletesebbenGyakorlófeladatok a neoklasszikus modellhez
Gyakorlófeladatok a neoklasszikus modellhez Egy gazdaság a neoklasszikus modell leírása szerint működik. A megtakarítási függvény: S(i)=300+1000i, a beruházási függvény: I(i)=1800-500i. Egységnyi forgalomban
RészletesebbenMakroökonómia. 1. szeminárium Szemináriumvezető: Tóth Gábor 1
Makroökonómia 1. szeminárium 2018. 02. 06. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 1 Adminisztratív I. G15 - Kedd 8:00-9:30, E.3.334 Átjárási lehetőség: korlátozottan, dolgozatoknál nincs! Tóth Gábor: tgabor91@gmail.com
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 0622 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás
RészletesebbenNEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Nemzetközi tényezőáramlás
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Nemzetközi tényezőáramlás Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel
RészletesebbenII. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1
II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak 2013.10.03. A makroökonómia alapösszefüggései 1 1) Gazdasági folyamatok Gazdasági folyamatokon a vizsgált időszakáltalában egy év- alatt a megtermelt javak termelésével
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 23. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február
MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenRövid távú modell:aggregált kínálat
Rövid távú modell: Aggregált kínálat Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Rövid távú ingadozások elmélete Mit tudunk már és mi kell még a modellhez? A keynesi kereszt segítségével
RészletesebbenNEMZETI JÖVEDELEM: TERMELÉS, ELOSZTÁS, FELHASZNÁLÁS
NEMZETI JÖVEDELEM: TERMELÉS, ELOSZTÁS, ELHASZNÁLÁS 0, 7 0,. Egy gazdaságban a termelési függvény: Y K L. A felhasznált tőkeállomány: S K, az árszínvonal:. A munkakínálat: L 409. Mekkora a a) a munkabér,
RészletesebbenA termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon
1 /12 A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon Varian 18. Rgisztrált gazdasági szervezetek száma 2009.12.31 (SH) Társas vállalkozás 579 821 Ebbıl: gazdasági társaság: 533 232 Egyéni vállalkozás
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június
OKTATÁSGAZDASÁGTAN OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,
Részletesebben