inro 52. A'FELS. R.TSÁSZ ÁRNAK ÉS A. KIRÁLYNAK. KEGYELMES ENGEDELMES ÖL. Költ Hátiban Decembernek 27-dik napján efztendöben.

Átírás

1 inro 52. A'FELS. R.TSÁSZ ÁRNAK ÉS A. KIRÁLYNAK. KEGYELMES ENGEDELMES ÖL. Költ Hátiban Decembernek 27-dik napján efztendöben. Lengyel Orfzág. últ holnapnak 23 dik napján végződött cl a' Grodnói gyüíes, az utolsó ülés délutántól fogva más nap teggeli 9 óráig tartott, az itten kél'zitetett új constitutió és igazgatásnak forniája közönségesen bé vétettetett, as új állandó Tanátsnak Marsallyává, Gr. Ankevitz válafzta. tott, a' ki ennekelőtte követtséget viselt a' Dániai Udvarnál. Az új constitutiónak következendő nevezetes tzikkelyei vágynak. 1. Lengyel Orfzág, és a' Litvániai nagy hertzegség, minden meg maradott hertzegsések-

2 kel, Vajdaságokkal, vidékekkel,-és tartományokkal egyetemben eggy fel-of'zthatatlán fzabad', és senkitől sem függő egéffzet tegyen, mellynek kormány ozása az Orfzág gyűlésének hatalmától fűgjön. Ennek az Orfzág gyűlésének, mellynek elöűlője mindenkor maga a' király, a' Senátorok, és a' nemességnek képviselői "légyenek a' tagjai, a'kik hogyha a' régi fundamentornos törvények fzerént éggyben gyűléndenek, hatalmokban ái! új; törve-' nyéket hozni, mellynek az egéfz nemzet köteles lefzen engedelmeskedni. Ennek az Orfzág gyűlésének hatalmában lefzen a' közönséges adót öregbíteni, a' hadi seregeket fzaporitani, mások ellen har'at indítani,' békességet ízerezni, másokkal fzövetíságet. kötni, követeket küldeni s. a. t. Éggy fzóval, semminemű rendeléseknek nem köteles a' Lengyel K. Társaság engedelmeskedni, a' mellyek ezen Orfzág gyűlése által nem hozattatnak. A' törvény hozó hatalom fzűntelen külön vá'afztatva legyen a' végre hajló hatalomtól, mellynek semminemű réfze sem nem parantsolhat, sem nem kénfzerithet mást azoknak végben vitelekre, a' mellyek a' törvényei meg nem eggyeznek. 2. A'' földes uraságnak jussait, és- a'tülajdonságot senki el nem törölheti. - : * 3. Mindenkor a* R. Catholica, és éggyesült Orofz vallás legyen az uralkodó. Folytatását következendő postára haiafz.tyuk.. Frantzia Orfzág. Nov. 25 ik napján tartatott ülésben azt sür-' gettechemier a' Gyűlés előtt,, hogy vettetne ki Mirabónák holtteste a' Bantheonból. Az 6 virtusai, úgymond, meg nem éggyeztek tálentomaival, méltán lehet ötet ama hires Angliai Cancelláriussal,^' kó- Verulámmal Öfzve hasonlítani, a' ki igen nag/ Slosofus, de hűségtelen haza fzolgája vált. Ha-

3 4 $ fotíi levélek..találtattak,.-az úgynevezett" Tuillérie királyi palotának titkos almáriumaiban; mely - lyek elegendő tanúbizonyságai lehetnek a* Alirabó híiségtelenségétiek. Mind a' három áitás'adfittátott a' N. Gyűlésnek; Az.elsői 1790 efzténdőben, Június 1-sŐnapján* irta néhai XVI Lajos Ld Fayette Generálnak, mellynek -a' veleje ez : Minekünk tökélletes bizodalmunk vágyón kegyelmedben, de mivel kegyelmednek; igen sok dolgai vágynak, nem érkezik mindenre.4 fzükség, hogy---eggy nagy talentoinú embert válafzfzon magának segitstség&li. Ügy hiffzük,. hogy leg alkatniatosabb lenne.arra Mirabó..kivánnyúk.\ hogy minden alkalmatossággal közöllyc vele maga dolgait. - -A* második levelet La Fayette irta-a' királynak 1791 eíztendöben Mártz. 2-dik napján,, 's iliven fzófckai fejezi ki magát:-tellyes bizodalom lehet, úgymond, Mirabó iránt ;.. hanem: ö bizonyos jövedelmet kivan, vagy kdfz pénzben, vagy fekvő jófzágbaui Ügy velem, leg jobb lefzeh nékie efziehdönként fizetést adni, tsák hogy azon kell igyekezni t hogy mindenkor helyesen,. és a? rendelt iáört ki fizettessen nékie l mivel rnost is panafzölkodik, hogy Necker. idejében nem mindinkor fizettetett nékie ki d" meg igértetett pénz- ' A* harmadik levélheti, melly 2od ik July 1791-ben kö'l.tj 's küldetett néhai Lajoshoz, igy fejezi ki magát La Fayette':- csendesen lehet Felséged,mivel a' küldetett pénz' Mirabó, és mások közt hiven ki ofztogattatott s. a - t. Leg ottan következendő végzéseket hozott a ' N. Gyűlés; L Mirabó liiequeti hólt teste vitessen ki a' Frantzia Pantheönból; ös Ugyan az on napon tétessen annak helyére Maratnák holtteste. 3. Ezen tzerémouián,rtiind a* N. Gyűlés, mind a' végbe; vivő tánáfcsmind á' polgári eljárók és c'zéhe.k jeled legyenek, 4. Adja' értelmét az oktató Gömmissió miként kelly eh ézeht_ Ceremóniát intézni. $ Pelletiersriek holtteste is a' Pantheonba tétettessen. Azután követke- Ze tt napon-tartatott gyűlésben/meg jelenvén a* ídior előtt Fáris városának Mutlus Scaevola a<t- G c st

4 4 4 yu ofztaiyabol való gyermekek, azt kivárnák, hogy a' nemzeti elsö iskolák nyittassanak fel. Kéréseket Danton is helyesnek lenni mondotta, es segítette is : A' közönséges oktatás úgymond, a' lzabadságnak tápláló eizköze kívánnám, hogy vaíamiképen regemen Görög Orfzág, úgy mostan a'fr, Respublica is, nemzeti innepeket ianepelne hogy azon végre a' Márs mezeje kéfzitetne el hogyha lehettséges lehet, az egéfz nemzet réfzt vegyen abban hogy minden nemzetbeli fzabad emberek hivattassanak azon innepnek inneplésére s. a. t. Tettzett ez a' fel tétel a^ N. Gyűlésnek, 's leg ottan azt végzetté, hogy a' Mars mezeje a' Nemzeti innepnek inneplésére rendeltessen és kéfzittessenek el. ' Minap azt végzetté a' Jakobinusok klubja,",, n o gy e ggy 1 5 fzemélyböl álló commissió rendel- ' tessen ki a' Jakobinusok társaságában lévő tagoknak meg visgáltatásokra. A' többi közt ilylyen kérdések tétessenek kinek kinek közzulök eleibe. 1. Ki voltál te íygo efztendöben? 2. Mit hafználtál a' Revolutiónak elitendeig? 3. Mennyi értéked vólt a' Revolutio előtt, 's mennyi vagyon most? 4. Kivel voltál te^ azóltátóí fogva éggyességben? 5. Ellensége voltál é mindenkor a' despotismusnak? A' polgári előjáróknak gyűlésében keménynyen ki kelt Chaumet a' papságról hozatott végezés ellen: Nints fundamentom nélkül valóbb dolog, úgymond, minthogy én ezsn végzésre alkalmatosságot fzo/gdltattam. Az isteni tifzteletnek meg tatása eggydtallyában ellenkezik az emberiség jussainak magyar ázat tyával, és nintsen 0' polgári előjáróknak hatalmok annak meg tiltására. Következelt napon is elő vette Chaumet ez a' tárgyat, s hoffzas befzédében meg mutatta, hogy sem Ői sem a' polgári előjárók nem akarták a' fzabad ist<j D ' tifzteletet, és a' vallásbeli vélekedéseket eí toriéra. Mi gondunk, úgymond ö, nékünk arra,

5 405 mit hifzen, hogy e', vagy amaz Isten tagadó, Catholicus, Cálvinis&a, avagy Protestáns; mi nékünk mind eggy, akár zz' Koránon, akár a' tünde'rekröl való mesén épittse valaki a' maga hitét; miattunk addig dlmadozhatik valaki, a' meddig akar. Ne visgallyuk mi azt, a' Misére jár é valaki, vagy a' Sinagogába, hanem inkább azt, igaz Republikánus é ő avagy nem, Kinek kinek engedjünk terméfzeti jussaival való fzabad élest, tehát a' vallásra nézve is. Ahozképest kívánom, hogy az előjárók végezzék el. 1. Hogy semminemű fel tételi, xé melly által az isteni tifztelet, és ö' valh'sbeli értelem meg sértetik, meg nem fogja halgdtni. 2. Hirdettesse ki, hogy mivel az isteni fzolgálatnak gyakorlásához mindennek terméfzeti jussa vagyon, soha sem volt a' N, Gyűlésnek az a 1 feltétele, nem is lefzen - az isteni tfzteletnek, a' papok fizetésének, templomok építésének s. a. t. meg tiltása. 3. Azoknak az ofztdlyohnak fel tételeket, «' mellyek a'római vallás fzerént való isteni tifzteletről le mondották,- és a' józan okosságot, a' fzabadságot, és a' republikdmisi virtusokat ismerik leg nagyobb boldogságoknak lenni, meg erősiti. s. a. t. Hellyesnek látván a' polgári előjárók ezen fel tételeket, mindgyárt következett Vasárnap eggynéhány templomokban misét engedtek fzolgáltatni, de nem papi, hanem világi köntösökben. Robertspicré egyenlő értelemben volt Chaumettel, és Novemb.,28-dikán tartatott gyűlésben azt mondotta, hogy azoknak a' sok complottoknak leg kiváltképen való okai a' papok volnának, a' kik, hogy annyival gyúlölségesebbekké tehessék a' Jakobinusokat, és a' N. Gyűlésnek tagjait, azt mondják, hogy atheisták, az az, minden Isten nélkül valók légyenek Ők. Nagyon kárhoztatta Robertspieré azon botránkoztató bútsú járásokat, mellyek által a' Fr. Respublikának titkos ellenségei nevettségessé akarták tenni a' vallást. Hogyha, úgymond, a? közönséges jóra űgyellő commissió

6 kötelességét nem miveléndi, magam fogom azt el ár ölni. Billaud (olvasd Billó.) ismét a' N. Gyűlés eleiben terjefztette Novemb. 29-dikén azon feltétélét, mellyet az ez ideig tartó revolutionalis igazgátasnak formájáról már éggyfzer emiitett, hanem sok réfzben meg változtatta azt: Tsak nem mindenkor a' függetlenség [zokta, úgymond, a" Respublikákat tsetsemői, és meg lett korokban is követni, és hanemha hathatos efzközö'k tétetnek eleibe, vifl'za vifzi előbbi rabságára. Által látván a' Convent befzédének helyes voltát, jóvá hagyta fel tételének 3 elsőbb fzakafzait, mellyeknek következendő summája vagyon. Első fzakafz: A törvényeknek el küldetésektől. A' törvények tigy-< mond, minden nap különös papirosokra nyomtat^ tassanak, a' Respublikának petséttyeivel meg erő\ sitessenek, és a' köz jóra ügyelő'commissiónak két tagjai által, kezek alá írásaikkal meg erösitessenek. Ezek a' törvények minden ofztályatba meg kűldettessenek a' K. Társaságnak, és minden holnapban olvastassanak el, 's roagyaráztassanak meg ablakosok előtt, a! falukon-a* közönségeknek ügyéfzei, a' városokban pedig az oíztályoknak előülői által. A' ki --az illyetén kt nyomtattatott törvényeknek el küldetésit, vagy halaíztani, vagy pedig meg akadályoztatni fogja, 5 efztendeig'tartó tömíötzre bűntettessen, y- imioden 23-dik nap jelentést tegyen a' köz jora ügyelő commissió ezen tzikkelyeknek tökélletességre való vitelekről s. a. t. Paris, városának 4 ofztályai a' N. GyKlésbM küldetett követeik által, azt'a' jelentést tették, hogy; ök a' leg közelebb való holnapban, t. 1. J 3- nuariusban innepet fognak az fzabadtság mattyromainak tifzteletekre fzentelni. Az fzabadsagnak képe, úgymond, a' fzófzólló, leg első ékessége fog ezen innepnek lenni; hanem nem vala- Melly. tsinos afzfzoüy fzemély, sőt ipkább eggy

7 magas emlékeztető ofzlop által fog az elő adattatni. Ennek mellyen ez a' felül való irás lefzen: Senkivel se rniveid azt, a' mit magaddal mások által miveltetni nem kivanfz, és mi nemiinneplő, hanem minden napi köntöseinkben fogjuk ezen innepet meg innepelni. Helyben hagyta a' N. Gyűlés fzándékjokát, és azt is el végezte, hogy 12 N. képviselők jelénnyenek meg azon innepen. Alsó Langvedociának eggy ékes, népes, és kies kereskedő városa azt kívánta a' N. Gyűléstől, hogy eggy Frantziának se legyen többé.fzabad-az Angíus nevel: nyelvére venni, hogy mennél, elébb lehet, hajó sereg mennyen Anglia ellen, 's töröltessen el London városa: Karthágó városa, ú^ymondának ők be adott írásaiban, eléggé védelmeztetett a' tengerek által; még is azért el pufztitottáfc azt a'rómaiak, Nemzeti Tanáts! a' ki h rtarnasabb vagy Rómánál, végezd el Londonnak el töröltetését, azonnal kéfzek lefznek a* Frantziák parantsolatodnak végbe vitelére s. a' többi. ^ - -. < Novemb. 30-dik napján tartatott ülésben ar. ról tett Ruamps' jelentést, hogy néhány fzémélylyek Landauban a' várnak fel adását javaslotfák; hanem hogy éggyfzeriben meg ölettettek a' patrióta serégek által. Ugyan akkor egygy hires Párisi festő eggy igen fzép festett-táblát nyújtott bé a' N. Gyűlésnek, mellyen a' fzabadtságnak geniusa vala le festve j a' melly, egygy magas hegyről menköveket hempelyget le az ingoványos helyben lakozó kígyókra. A' Cherburgi posta mester, a' ki is a' N. Gyűlésnek ki nyomtattatott paranisolattyait félre tette, 's nem küldötte el oda, a' hová kellett volna, a' Revolutionalis fzék kezébe adattatott,.'s éggyfzersjrhind elvégeztetett, hogy a' melly posta mester ennekntánna a' Convent parantsolattyainak el küldetésekboa restelkedni fog, hasonló büntetések lefzen.

8 Chaumct keménnyen perorált néhány Párisi ofztályoknak orátorai ellen, a' kik azon igyekeztek, hogy a' polgári előjárőkat utáilatosakká tehessék a' nép előtt. Arra való nézve el végeztetett, hogy a' józan okosságnak templomaiban minden 10 nap öfzve gyüllyenel;, és patrióta énekeket énekellyenck az ofztáiyok, minden templomokban két gallériák, avagy karok épittettessenek eggymással által ellenben, a' véneknek, és a' terhes aftzonyoknák fzámokra. Az éggyik galléria felibe ez a' felöl irás irattattasson : Tífztelet adattassék az öfz embereknek;. a' másikra pedig ez: Tifztelet adatlassdk a' nehézkes ajjzonyoknak, é haza reményeinek. A' Fari ofztályban, a' mellyben Tulon városa is fekfzik, minden gyanús fzeméllyek, és lakosok, a' kik a' Tuloniakkal való éggyet értéssel vádoltattak, meg fogattattak, és tömlötzökre vettettek, 's minden jófzágaik, mellyek három millióra betsiiltetnek, cönfiscáf t attak. Eggy kereskedő, a' ki e' folyó holnapnak 2-ik, 3-ik, és 4 dik napjain Zivaibrückenben volt, és tulajdon ízeméivel látta 's ^tapafztalta, mit mivéltének légyen,ott a' Fr. Patrióta seregek, i'/' Jyenképen irja le a' nevezett városnak boldogtalan sorsát: Sok nevezetes embereknek, és kereskedőknek házaik egéfzlen ki űrittettek, 's el pufz,- titattak. Minekutánna a* polgároktól és más lakosoktól, minden fegyvereket el fzedték, pálinkát, ónt, tzint, rezet, órákat, oltár ékességeit s. a. t t rakásra hortak vólna a'frantziák, 3000 forintara váfznat, és pofztót, goo fór. árú tsizmát, 10Q inget, 's ugyan annyi pokrótzot kívántak magoknak adattatni. Ennekfelette 2 millió,livra contnbutziót.húztak rajtok; ritka, 's talám eggy. ha^ sem menekedett meg a' fel prédáitatástól; önnön magok a' Frantzia Generálok is ragadoztak, jj fejfzékkel verték fel a' ládákat, és almáriomakat- A patrióta seregnél eggynéhány gviliotinék is vóít.ir, és veres pántlikát líortak karjaikon a' ravolutiona-

9 lis biztosok, a' nállok lévő decretomok és párantsolatok is veres festékkel voltak ki nyomtatatva 1. Hasonló, sőt talám még nagyobb mértékben kegyetlenkedtek a' falukon, Homburg eggy kis yárosotska, a' mellett,, hogy egéízlen ki pufztitatott, 60 ezer livra contributziot kéntelenített fizetni, ennekfelette 3 ifjú leányt küldeni a'-nemzeti biztosoknak, hogy azokkal kedveket tölthessék; ha nem engedelmeskedtek volna ebben is parantsolattyoknak, földig égették vólna a' várost s. a. t. A' mit nem régiben meg jövendöltünk Dubárré affzony felől, kinek XV Lajos király udvarában nagy tekintete és kedvessége vala, immár bé tellyesedett, E' folyó holnapnak 7 dik napján, mind Ö, m'itid vele éggyütt három gazdag Hollandus pénz váltók, u, ni. Baptista János, Edmond, és: Fandernyver, halálra ítéltettek, még azon nap a' gvilloüaára is vitettek, azzal vádoltatván, hogy Ök a'frantzia K. Társaság ellenségeivel, titkos égygyet értésben lettének volna, J s nékik nagy sumtr.a pénzt küldöttének. Hasonló fzerentsétlenség érdeklette Kersaint, Rabaut, de St. Etiennet, én Hassay Generált. Az elsö múlt efztendöben Paris rél'zéröl tagja vala a' N. Gyűlésnek, és nem akarván XVI Lajos király meg ölettetésére voksolni, bútsúi vett hivatallyától, ugyan ezen okból Brissóttal való éggyet értéssel] vádoltatott. A' miólta Collot d" 1 Herbois N. biztos Lyonba jutott, azóltátóí fogva elégtelenek 5'hohérok a' bűnösöknek életből való ki végeztetésekre, Napjában 20, söt 25 ember is gvillotiniroztatott, még pedig többnire este tájban; e' mellett 24-rs agyon lövettetett. Nem tettzvén ez a' lassú hóhéroztatásnak módja a' N. biztosoknak, múlt hóinapnak 18 dik- napján éggyfzerre 3000 embert vi-. tettek ki a' tömlötzből, és minekutánna mint a' kutyákat eggymás mellé zsinegre fűzték volna, Mrtátsokkal meg. töltetett ágyúkkal lövöldözték.

10 agyon. A' ki on'tatott emberi vér miatti olly nagy büdösség yólt a' gvillotinának helyén, hogy mas helyre kellett azt onnan el vinni. A' Lyoni gazdag kereskedők és fabrikánsok, rélz fzerént el futottak hounyaikból, rélz fzerént meg ölettet, tekházaik, vagyonaik, magazinumaik, 's egyéb örökségeik pedig,' vagy sequest rakattak,'' vagy zsákmányra vettettek. A' leg ÍV.ebb épületek,. puska por által hányattak a'levegő égbe. Nem régiben azt javaslotta eggy valaki a' N. Gyűlésnek, hogy az Alsátziai lakosok vitessenek, bely- Jyebb az orfzágba, 's valóságos Frantziákkal töltessen bé a' Rajna méliyékí két ofztály, ^Eggy Strafzburgból seregeinkhez által jött kalmár legény, a' többi közt azt a' nirt hozta, hogy ottan minden templomi fa ékességek, ízeiteknek* képeik, és más isteni tiízteleihez tartozó kéfziiletek -a' piatzra hordattak rakaira, hogy azokkal Vulkánusnak áldozzanak. Stcafzburg is Parisnak nyomdokait akarván követni, egg^ fzép ifjú kissaífzonyt akart a' fő templomban a' józan okosságnak majmözására az első óitárra^fel emelni. Ebben az ártatlan és érzékeny fzeniéiyben irtódzás támadván az illyetén vallást káromló tselekedettől, nem engedte magát' oda fel tétetni, nielly miatt el üttetett a' feje; A' Strajzbur- Í>Í protestáns papok az hitben és vallásban vak> álhatatossságra intvén halgatóikat, tömlötzre hányattatta. A' kit áristocratának lenni gondolnak, ekként fzoktak ki mulatni: Ez Oromus s. a, t. Magyar Orfzág.. Pöson 17-dik Decemb. - Leg közelebb a rra méltóztatott Fels. Fejedelmünk magát meg határozni, hogy a' melly Magyat Orfzági közönséges borok a' táborozó Cs. K. seregeknek fzámokra ÍPgnak vite.ttetni, azokért sem az Austriai» s e m

11 más örökös tartományokban, semmi harmintzad ^ne fizettessen ff. Vázsony 17 ik Pecemb ,, Ná'hink olly kellemetes jó idők járnak,. hogy ki keletkor sem lehet külömbet kívánni; hanem bezzeg a' sok. kárvallásnak nintsen fzünete. Réfz fzerént a' marha döge, réfz fzerént; pedig a' sok tolvaj miatt igen sok. kárt fzenvednek a' lakosok. Vámosi nevü helységben, Vefzprámhez közel, több el hullott már 200 fzarvas marhánál; hasonló fzerentsétlenség érdeklet te Tóth Vázsonyt, de a' mi még keservesebb, a' ssok tsavargó gonofz tévők fzörnyű károkat okoznak. Tsak Vázsonyból eggy hétben! két sereg sertést,, 's 84 ürüt hajtottak el, még pedig úgy, hogy még tsak. nyomokra sem lehetett akadni, Eörsi helységből, T. Kelemen Pál úrnak 50 makkoló sertését, 's azon kivül más - gazdáékét is,' a' Bakonyi erdőből el lopták. N. Vázspnyban pedig ritka éjtzaka múlik el, hogy, vagyaiból, vagy hidasból hizlalókat ki ne húznának, még pedig olly vakmerőséggel, hogy a".gazdának, udvarán meg ölik., V úgy yiczik el. Eggy fzóval, annyi a' kár vallott ember ezen a* "tájon, hogy aííig lehet ki befzélni.. Eléggé erőlködik 1 a' Tek. Varmegye ezen gonofz'tévőkhek ki nyor oztatásokban, de kevés látattya vagyon ipa'kádasának: mivel a' Bakonynak temérdefcsége mindenütt fzállást ád ezen gonof? zsivány oknak,... # Pestről következendő nemes uní'zolás küldetett hozzánk háromfzori bé iktatás végett: Eggy jó-polgárnak fzives fel kiáltása. Magyar Orfzágnak fzerentsés polgárjai^ A' ti hazátok tsendességben vagyon ugyan, ellenben fordítsátok fzenieitpket a' hadakozás pja.

12 V tzának ellenséges határaira, holott a' fzegény polgároknak;, és földmivelő népnek életek vefzedelemben forog, vagyonok és örökségek pedig eggy emberi nemzetet meg rontó, és vért fzomjuhozó nemzetiségnek prédájává lefzen. Ez ellen a' gonofz nemzettség ellen hadakozik eggy vitéz fzabad Magyar sereg, mellynek tartására fzámos nemes indulatú urak, és jó polgárok kötelezték magokat mind addig, valameddig a' Frantzia háború fog tartani. Polgárok! mi tsendességben, és oltalomban vagyunk kegyelmes Fejedelmünk alatt; az ö jósága jó téteményekkel tetéz meg bennünket, az ö jósága nem engedi, hogy ezen terhes hadakozás alatt új tereh vettessen jobbágyaira. Ennek a' Magyar Izabad seregriek még sints elegendő segedelme. Atyánkfiai, polgár társaink, nofza nyúllyunk hozzá, 's vigyük tökélletességre ezen nemes munkát! Melly ditsoseges gondolat lefzen ez: a' királyért, a'hazáért, a' vallásért, és tulajdon bátorságunkért mivel/- lyuk ezt. Hogyha jó fzívvel akarándjuk, könynyen végbe vihettyük. líi lehetne közzülűnk, a' ki napjában eggy keveset félre nem tehetne e' végre? Miénk a' hafzon, mivel az által a mértékletesség, és virtus nevekedni fog. Polga' roki! jelen 1 vagyon az idő, és az alkalmatosság, senkinek sem fog terhére lenni ez a' kevés segedelem, egyedül a' közjóért fzükség azt miveltsúnk., Erdély Orfzdg,, All -Torja 9 dik Decemb Tegnap este 7 ora után minteggy 24 óráig tartott fzélvefzes havazás után, igen "kemény fold indulást érzettünk, melly minteggy 3 minutáig tartott, eleje tsendes, hanem a' vége fzörnyü kemény volt, mmd a' háznak fedele, mind á' pohár fzéken levo poharak zörgőnek, feleségem, két házas, es

13 eggy hajadon leányával j tőllem a' 4 ik fzobában lévén, a' házból ki fzaladíak, a' melly fzobában én két vömmel voltam, a' fzékek alattunk a' falat verték mozgásokban, eggymást biztattuk, hogy fa házban lévén, semmi vefzély nem fog érni bennünket! De még is utóllyára éa is any"- nyira megrettentem, hogy azon fzobábói ki mentem a" másikba, a' mellyben t. i. feleségem és leányaim voltának, holott még akkor is zörgöttek és lógtak*az afztalokon és fogasokon lévő efzközök. Ottan nem kapván' feleségemet, ki mentem, 's künn találtam Őket, nagy féléiéin' és rettegés között. JEgéfz helységünkben nagy félelem közt voltak az emberek, attól tartván, ho^y valamint más alkalmatossággal, úgy mostan is másod izben is meg fog a' főid rendülni. Ugyaa ezen éjjel éjfél után 1 órakor más fzerentsétlenség és nyúghátatlanság is érdeklette helységünket, t. i. eggy ház meg gyúllott; hanem minthogy a' föld indulás után a' fzél meg fzűnt, e' mellett ébren lévén embereink, el nem terjedhetett a' tűz. A' meg gyulladott háznak gazdafzfzonya eggy hetes gyermek ágyas affzony lévén, és 6 is ébren lévén az,első félelem miatt, fzerentsésen ki vitetett a' házból, de egyébbként tsak nem mindene porrá égett a' jó maga biró katona embernek. A' Székely és Oláh két bátalionoknak ki pótoltatásokra, a'frantzia háborúban el estek helyett, a' Székelyek közzül 2 all hadnagy vezérlések alatt, minteggy 120; az oláhok közzül pedig valami 200 ember fog fel vitetni. A' Székely hufzár regémentből, valakik tsak fegyvert foghatnak, mind ki komandiroztattak, és 8 nap múlván el is indulnak.

14 4'4 B ét s. E' folyó holnapnak,5-dik napján méltozta* tott Ö Felsége eggy Cs. R. parantsolatot ki ad' ni, melly fzerént, a' Pesti királyi universitásban levő medica facultáshóz, ez.előtt minteggy efztendővel küldetett parantsolattyát meg válloztaty-'. tya, és illyetén kegyelmes rendeléseket tenni méltóztatik. 1. Valamiképen minden Austriai örökös birodalombeli fő iskolákban doctorságot nyert orvosoknak Magyar Orfzágban: úgy minden Fezti Rir. Tő iskolában graduáltatott belső orvosoknak, es meg visgáltatott, 's aprobáltatott seb orvosoknak fzabad lefzen, az Austriai örökös tartományokban tudományokat, és mesterségeket gyakorlani. 2. De mivei sem a' Pesti fő iskola-, ban graduáltatott Juristák - az Austriai örökös birodalmakban lévő praxist nem értiksem f ' Bdtsi és más Austriai universitásokban tanúit, és graduáltatott törvény tudók, a' Magyar hazai törvényt nem tudják: ahozképést, hogyha, a' -Magyar törvény tudók kivánnyak tudományokat az :. örökös tartományokban gyakorlani, kötelesek... lefznek az Austriai törvényes praxist elsőben meg. tanulni. Ügy ha Bétsi avagy más Örökös tartó-. mánybeti fö iskolákban tanúit törvény tudók» _ le akarják Magyar Orfzágban magokattenni, kötelesek lefznek, a' Magyar törvényeknek meg tanulására, és ha Prókátorok akarnak lenni, bé tellyesiteni a' mit a' végre az Orfzág Törve- - nye rendelt. Közelebb múlt héten pénteken dél előtt voltának a' Dunán túl lévő Reformáta EkklésiáknaK követtyei, Tífztelendö Kdrmány Jósef, és;tnv' Pázmándi Pál urak Felséges fcírunknál au- - dientzián, és azon 7857 forintból álló summát, mellyet"a' Dunán túl lévő Reformáta Ekklés»alf

15 hadi. segittségül ajánlottanak, bé nyújtották Ö Felségének, melly őnkénhyén való ajándékokat tökélletes a*eg elégedéssel vette a'fejedelein. Más nap ugyan onnan érkezett több 200 forintnál, '* az is bé küldetett ö Felségének., Német; Birodalom. Mitsoda fel tételek légyen a'- Frantziák nak bzonytalan, akármint gyözettessének, akármenynyi vefzteségek legyen, ök ínég is fzerentsét próbálnak, ismét viffza akarják a' Weiseríburgi lineá-! kat nyerni, melly fel tételekben nem reménylyük, hogy eggy könnyen boldogulhassanak. -Minekutánna Conde hertzeg vélek eggynéhány izbén különös fzerentsévei tsatázott vólna, hogy a' sok éjjeli nappali nyűghatatlanságok miatt el lankadt hadi seregeit ki nyugtathassa, Schweighausenböl Beinheimba tette fo quártélyát, az ű helyese pedig Cs. K. seregek fognak menni. Eggy Alsátziából érkezett bizonyos levél ize. J ent 8 nap alatt többet vefztett cl noo embernél corpusánút lévő frantzia nemesek közzül, a' kik között voltának Gelb, Martignak, és Vandrein ^Generálok. A' Burbóniai hertzeg vele éggyűtt sebbe esett néhány tifztekkel éggyűtt, Rastqtba ; vitette magát gyógyítás végett. A' mit múlt kedden az udvari újságokban közönségessé tétetett a' Bétsi hadi Cáncellária:,. az egyébből nem áll, hanem a' mit mi múlt postán közlöttünk E. Olvasóinkai, azt írja le holtzasan, de a' dolognak veleje tsak eggy, és igy nem fzükség ugyan azon történeteknek többfzöri le írásokkal a' papirost töltenünk. Ez éggyet mindazáltal el nem hal'gathattyuk, hogy ezen holnapnak 4 dik napján történt tsatábán igen vitézi módon viselte magát Matejcsek György úr, a' Szer-

16 viai fzabad seregnek fó Strázsamestefe, a' ki mind a' mostani Frantzia, mind a' múlt Török háborúban sok jeles próbáit adta hadi tálenlomainak, meüyekról, önnön maga Koburg hertzeg tulajdon keze alá irása által meg erösifétett tanúbizonyság levelet adott ezen vitéz hazánkfiának,»» ' * Jelentés. s Múlt héten eggy illyen tzimü könyverske küldetett hozzám Pestről eggy jó barátom által: A' Magyar Sz. korondról Doct. Decsy Sámueltól irt históriának meg rostálása ; Katona István, á Kalotsai könyv tár háznak gondviselője állal. Budán, yp királyi Akadémia betűivel 1703 ejzt. in &o. Minthogy eleve képzeltem én azt, hogyha más. nem is, bizonyossan ez a' Tifztelendó férfiú ki fog ellenem kelni. Valamiképen a' nevezet Tifztelendó Ür kívánta az én munkámat olvasni : épen olly nagy buzgóság támadott bennem rostáló könyvetskéjének látására, és a'-jnelly estve hozzám küldeteti, addig le Se tettem kezemről) valameddig által nem olvastam. Valamint Tifttelendő Úr győzőbb okokat reménylett munkámban találni; úgy én is erösebb okokat vártam volna munkámnak meg tzáfolásara. Mostani sok fog- lalatosságaim közt, sem időm, sem kedvem nin-, tsen a' válafz adásra: arra mindazáltal eleve kötelezem magamat, hogy mihelyt ügyes, bajos dolgaim engedni fogják, és a' napok is meg hoffzabúinak, mindjárt pennát vefzek kezemre, és illendőképen meg fogok ezen Tifztelendó ferfiúnak felelni. Doct. Decsy Sámuti-