HÍRLEVÉL 50. HÉT. A katasztrófavédelem legfontosabb eseményei az elmúlt héten

Átírás

1 Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 1149 Budapest, Mogyoródi út 43. Tel: , fax: HÍRLEVÉL 50. HÉT A katasztrófavédelem legfontosabb eseményei az elmúlt héten Jelentős feladatok várnak a gazdasági szakemberekre Műszaki szakterületi továbbképzést tartott december 13-án a megbízott gazdasági igazgató-helyettesek és a területi, helyi gazdasági szakemberek részére a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Oktatási Osztálya és a Műszaki Főosztály. A továbbképzésen Dr. Bakondi György tű. altábornagy, főigazgató ismertette a katasztrófavédelem jövő évre kitűzött céljait, külön hangsúlyt helyezve a gazdasági szakterület előtt álló feladatokra. A jövő évi, a tűzoltóságok integrációjával kapcsolatban meghatározott alapvető gazdasági feladatokat Dr. Tollár Tibor pv. dandártábornok, az OKF gazdasági főigazgató-helyettese mutatta be, majd Dr. Demény Ádám tű. alezredes a közmunkaprogram katasztrófavédelmet érintő feladatairól tájékoztatta a megjelenteket. Tóth Ibolya pv. alezredes, a Költségvetési Főosztály vezetője a jövő év indításakor a gazdasági területen, Hrabovszky Pál pv. alezredes és munkatársai pedig a műszaki szakterületen jelentkező gyakorlati feladatokat vázolta fel. A továbbképzés végén tartott konzultáció során a megyei megbízott gazdasági igazgatóhelyettesek beszámoltak az integrációval kapcsolatban már elvégzett feladatokról, valamint a további teendőket illető kérdéseiket tették fel. Új igazgató Bács-Kiskun megyében A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője december 15-i hatállyal felmentette a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatói beosztásából Szatmári Imre tű. alezredest, utódának pedig az ezen a napon tűzoltó alezredessé előléptetett Dr. Farkasinszki Lórántot nevezte ki. Szatmári Imre tű. alezredes 2009 óta vezette a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, ahol, mint az a rendezvényen elhangzott, következetes és kitartó munkájával kiérdemelte a megye védelmében működő és közreműködő szervezetek elismerését. Szatmári Imre munkáját Csongrád megyei katasztrófavédelmi igazgatóként folytatja. Az igazgatói székben őt váltó Farkasinszki Lóránt korábban a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokságon dolgozott hivatalvezetőként. A beiktatási ünnepségen Dr. Bakondi György tű. altábornagy, főigazgató méltatta Szatmári Imre eddigi tevékenységét, majd hozzátette, új szolgálati helyén is hasonló teljesítményt vár tőle. Az alezredes válaszában megköszönte azt a bizalmat, és segítséget, amelyet munkájához

2 kapott, majd ígéretet tett arra, hogy úgy szolgálja Csongrád megyét, ahogyan tette azt Bács- Kiskun megye esetében. Farkasinszki Lóránt bemutatkozó beszédében többek között a folytonosság, a katasztrófavédelmi szakmaiság és az elhivatottság fontosságáról beszélt. Az állománygyűlést követő sajtótájékoztatón Bakondi György ismertette a katasztrófavédelem átalakulásának főbb elemeit, illetve a változással együttjáró feladatokat. A sajtótájékoztatón részt vett Bányai Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke, Dr. Kerényi János, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja, valamint a régi és az új igazgató. Igazgatóváltás Csongrád megyében is A Csongrád Megyei Önkormányzatnál tartott ünnepi állománygyűlésen köszöntek el az eddigi megyei katasztrófavédelmi igazgatótól és iktatták be a helyébe lépő új vezetőt. A rendezvényen részt vettek a megyében működő hivatásos, önkéntes és létesítményi tűzoltóságok parancsnokai, a fegyveres és rendvédelmi szervek, valamint az együttműködő és gazdálkodó szervezetek vezetői, és az igazgatóság személyi állománya. Dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM OKF főigazgatója a személyügyi parancsok ismertetésével Huszár Tibor tű. ezredest rendelkezési állományba helyezte, Szatmári Imre tű. alezredest pedig kinevezte a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatójává. A főigazgató beszédében hangsúlyozta, hogy a helyszín és a megyei szintű vezetők jelenléte is mutatja, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a társzervek együttműködése példás, ami azért nagyon fontos, mert közös a feladat, közös a cél. Az elmúlt egy év minden társ- és rendvédelmi szervnek rengeteg feladatot adott, többek között a nyári viharos időjárás, a Devecsert és Kolontárt érintő iszapkatasztrófa és annak felszámolása miatt. Ezek a káresetek rávilágítottak a jogszabályi, törvényi hiányosságokra, illetve arra, hogy cselekedni, változtatni kell, elsősorban a hatósági, tűzmegelőzési és iparbiztonsági szakterületet érintő feladatok hatékonyabbá tételével. A tábornok leszögezte, szemléletváltásra van szükség a szervezeten belül annak érdekében, hogy a hivatás valóban hivatás legyen. Ennek az átalakítási folyamatnak része az új igazgató kinevezése is. Szatmári Imre neve nem ismeretlen, hiszen korábban a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetőjeként tevékenykedett. Huszár Tibor beszédében köszönetet mondott az igazgatóság személyi állományának, a Csongrád Megyei Közgyűlésnek, az együttműködő szervezeteknek és a megjelent vendégeknek azért a segítségért, amelyet megyei igazgatóként kapott. Az ezt követően felszólaló Szatmári Imre megtiszteltetésnek nevezte, hogy a katasztrófavédelem első embere őt bízta meg a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetésével. Úgy vélte, az elmúlt években a megyében jó szakemberekből álló gárdát sikerült kialakítani, majd hozzátette, hogy eddig megszerzett szakmai tudását és tapasztalatát tovább gyarapítva, a szakmai elvárásoknak megfelelően kívánja folytatni a munkáját. Ezt követően a leköszönő igazgató átadta az igazgatóság csapatzászlóját utódjának. Az esemény zárásaként Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke mondott pohárköszöntőt a leköszönő és az újonnan kinevezett igazgató tiszteletére.

3 Szoros együttműködésre készül az OKF a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel Jövő év január elsejével kezdi meg működését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amelynek leendő rektora a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság december 15-i főigazgatói értekezletén az új felsőoktatási intézmény, azon belül is elsősorban a Katasztrófavédelmi Intézet működéséről tájékoztatta a jelenlévő vezetőket. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem leendő rektorát, Patyi Andrást az OKF főigazgatója, Dr. Bakondi György tű. altábornagy mutatta be a katasztrófavédelem vezetőinek. A jogász végzettséggel rendelkező, a legutóbbi időben a Legfelsőbb Bíróság ítélőbírájaként dolgozó rektor röviden beszélt eddigi szakmai pályafutásáról, majd a működését januárban megkezdő egyetem szervezetéről, annak felépítéséről, és természetesen a közvetlen rektori irányítás mellett tevékenykedő Katasztrófavédelmi Intézetről adott tájékoztatást. Mint mondta, az egyetem sajátos szervezet lesz mind irányítását, mind vegyes jellegét tekintve, hiszen ott a hadtudományi, honvédtisztképzés mellett rendészeti és közigazgatástudományi, vagyis civil képzés is zajlik majd. Folyamatos lesz az intézmény és a szakma közötti párbeszéd annak érdekében, hogy az egyetemről kikerülő tisztek valóban képesek legyenek betölteni a később nekik szánt szerepüket. Az egyetem és az OKF együttműködéséről szólva Bakondi György leszögezte, a kifejezetten eszközigényes katasztrófavédelmi képzést nagyban segítheti a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ (KOK), de a gyakorlati ismeretek megszerzését is kész segíteni a katasztrófavédelem vezetése azzal, hogy lehetőséget biztosít a hallgatóknak a rendszeresen megtartott gyakorlatokon, valamint az éles helyzetekben történő részvételre is. Sikeres évet zártak a polgárőrök Megtartotta kibővített évzáró elnökségi ülését december 15-én az Országos Polgárőr Szövetség. A rendezvényen megjelent és beszédet mondott a belügyminiszter, az országos rendőrfőkapitány, valamint az országos katasztrófavédelmi főigazgató. A szónokok egyaránt méltatták, és a közbiztonság szempontjából megkerülhetetlennek nevezték a polgárőrök által végzett munkát. Az évzáró ülést Dr. Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke nyitotta meg, majd értékelte az elmúlt esztendőt. Mint mondta, a szövetség a rendvédelmi szervek által javasolt, valamint a saját maga által kitűzött célokat elérte, sikeres évet tudhat maga mögött. Számokkal érzékeltette az elmúlt egy év munkáját: a polgárőrök több mint 8 millió szolgálati órát teljesítettek, és körülbelül 200 ezer jogsértéssel foglalkoztak december közepéig. A szövetség elnöke szólt a stratégiai partnerekkel ápolt kapcsolatokról is, köztük a BM OKF-fel aláírt együttműködési megállapodásról, arról, hogy mozgósítási, riasztási terve alapján a polgárőrség órákon belül képes akár nyolc-tízezer embert a katasztrófavédelem kérésére helyszíni segítségnyújtás céljából rendelkezésre bocsátani. A szövetség elnökét követően Dr. Hatala József r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány emelkedett szólásra. A tábornok hangsúlyosan beszélt a rendőrség és a polgárőrség közös munkájáról, kiemelve azokat az eseteket, időszakokat például az első félévi uniós elnökséget, a vörösiszap-katasztrófa utáni újjáépítési időszakot, amikor a polgárőrök nagyobb erőkkel dolgoztak azokon a helyeken, ahol átmenetileg kevesebb rendőr szolgált. A polgárőrség

4 megkerülhetetlen, közbiztonságot segítő szervezetté vált. A jövőben a szolgálatszervezésben, a képzésben többet kívánnak segíteni a polgárőrségnek. Dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató beszédében szintén a közös munkát emelte ki elsősorban, valamint köszönetet mondott a polgárőröknek a vörösiszap-katasztrófa következményeinek felszámolásában nyújtott segítségért. Utóbbi kapcsán a tábornok úgy fogalmazott: az olyan helyzet volt, amikor mindenkiről lehullott az álarc, megmutatkozott, hogy kinek milyen a hozzáállása. Mint mondta, kiderült: a bevetett erők, a csatlakozó önkéntesek képesek voltak csapatban dolgozni, és mindenki, köztük a polgárőrök is, bátran, önként vállalt hivatásuknak megfelelően vettek részt a munkában. Dr. Pintér Sándor belügyminiszter szerencsés esztendőnek nevezte 2011-et, mert semmi olyan katasztrófa nem történt, amelynél a polgárőrségnek látványos tevékenységet kellett volna végeznie, ugyanakkor a főkapitányhoz hasonlóan fontosnak nevezte, hogy a rendőrség munkáját támogatva helytálltak a máshová vezényelt egyenruhások helyett. A kormány a közrend és a közbiztonság fenntartásában stratégiai partnernek tekinti az Országos Polgárőr Szövetséget, amely így részt vesz az életminőség javításában is. A belügyminiszter szerint a polgárőröknek a karitatív szervezetek szélesebb körével kellene fejleszteniük az együttműködést. A miniszter elmondta, igazolvánnyal akarják ellátni a polgárőröket, illetve bevezetik a panaszjog intézményét, ha esetleg gondok merülnének fel egyes polgárőrök tevékenységével kapcsolatban re Pintér Sándor több elvárást is megfogalmazott az OPSZ-szel szemben: alapos felkészülést a törvény hatálybalépéséig; a köztestületté való alakulás zökkenőmentes véghezvitelét; úgy fiatalítani a tagokat, hogy közben nem dobják ki a tapasztalatot; továbbfejleszteni az együttműködést a karitatív szervezetekkel, az önkormányzatokkal, hangsúlyosan az Országos Roma Önkormányzattal; növelni a kistelepülések biztonságát; a lakossági fórumok újraindítását, hogy közvetlen visszacsatolás érkezzen az állampolgárokkal, vajon jó-e az irány, amit a polgárőrség követ. Védelemigazgatás 2012-ben A HM Védelmi Hivatal munkatársai, a megyei védelmi bizottságok titkárai, az MVB titkári és titkárhelyettesi feladatot ellátó katasztrófavédelmi tisztek részvételével rendezett értekezletet a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság december 16-án. A találkozón részletes tájékoztatás hangzott el az új katasztrófavédelmi törvény hatályba lépésével kapcsolatos szakmai feladatokról, a védelmi igazgatás rendszerében bekövetkező változásokról. Dr. Bakondi György tű. altábornagy, az OKF főigazgatója megnyitójában azért nevezte fontosnak a találkozót, mert így a védelmi igazgatásban dolgozó katonák, katasztrófavédelmi szakemberek, valamint civilek pontosan láthatják azokat a változásokat, amelyek mindennapi munkájukat meghatározzák január elsejétől. A tábornok elmondta, az idei évben megszületett jogszabályok, a kialakított struktúra gyakorlati alkalmazása 2012-ben megkezdődik. Mint mondta, alapos elemzés és értékelés, valamint a NATO és az EU irányelveit és elvárásait, és természetesen a magyar nemzetgazdaság teherbíró képességét is figyelembe vevő előkészítő munka nyomán egy szakmailag megalapozott, átlátható és finanszírozható, a valós élethez igazodó rendszer jön létre. Azt, hogy a védelemigazgatás rendszerén változtatni kell, több esemény, a többi között a 2010 késő tavaszán, kora nyáron kialakult árvízi helyzet tette egyértelművé, amelynél fejetlenség, a szakértelem, pénz, eszköz és a bevethető személyi állomány hiánya mutatkozott meg. Kiderült, hogy az egyes települések nem rendelkeztek elöntési tervvel, a meglévő kitelepítési és

5 befogadási tervek rosszak voltak, nyomokban sem volt fellelhető a gyakorlatiasság és a tervszerűség. További hiányosságokra derített fényt az októberi vörösiszap-katasztrófa, például arra, hogy a tározók közvetlen közelében lévő településeken nem készült kockázatelemzés, azokat nem sorolták veszélyességük szerint. Kiemelten szólt a tábornok a januári West Balkán tragédiáról, amely a szórakozóhelyek engedélyezésének anomáliáira hívta fel a figyelmet. A védelemigazgatás januártól működő rendszeréről szólva a főigazgató elmondta, a megyei kormányhivatal elnöke által irányított megyei védelmi bizottságnak két egy katona és egy katasztrófavédelmi elnökhelyettese lesz, akik szakértelmükkel segítik a munkát. A helyi védelmi bizottságok irányítását át is veszi veszélyhelyzet, vagy katasztrófaveszély esetén például a megyei katasztrófavédelmi igazgató által kijelölt tiszt. Beszélt röviden az országos katasztrófavédelem szakmai területeinek feladatairól beszélt. Tájékoztatott a hivatásos tűzoltóságok katasztrófavédelmi rendszerbe való integrálásáról, valamint arról, hogy a januártól önkormányzatiként működő tűzoltóságok mellett a létesítményi tűzoltóságok és az önkéntes tűzoltó egyesületek felett gyakorol felügyeletet az országos szervezet. A főigazgató megemlítette emellett azt is, hogy alapjaiban átalakul a polgári védelem rendszere, illetve a képzésé is, hiszen a januártól működő Nemzeti Közszolgálati Egyetemen belül külön Katasztrófavédelmi Intézet jön létre három tanszékkel. Dr. Tokovicz József mk. dandártábornok, a HM Védelmi Hivatala főigazgatója reagált az elhangzottakra és egészítette ki azokat. Mint mondta, a katasztrófavédelmi főigazgató által felsorolt negatív tapasztalatok pozitív hozadéka az volt, hogy fel lehetett használni őket a jogalkotás során. Az alaptörvényben és sarkalatos törvényekben is rögzítették: a katasztrófa- és honvédelem állami feladat, és ezt az alapelvet a közigazgatás átalakítása is tükrözi. A mai találkozót hatékonynak, egyben üzenetértékűnek is nevezte, hiszen az az eddigi közös gondolkodást és munkát tükrözi. A feladatok közül a profiltisztítást, a gyorsaságot és operativitást emelte ki, mint azt hangsúlyozta, az állampolgárok biztonságérzete nő, ha mindennek a megvalósulását látják. A tábornok is vázolta a soron következő szervezeti változásokat, beszélt a védelmi titkárok és helyettesek feladatairól. Végezetül elmondta, hogy április végén országos, komplex gyakorlat keretében tesztelik majd, miként valósultak meg a jogszabályokban foglaltak. Az értekezletet záró Dr. Hoffmann Imre tű. vezérőrnagy, főigazgató-helyettes leszögezte, a mostani értekezletet számos egyeztetés előzte meg, ezek során szorosabb együttműködés alakult ki az érintett tárcák között. Ez azért különösen fontos, mert e nélkül nincs sikeres megelőzés, beavatkozás, helyreállítás és újjáépítés. Valamennyi résztvevőre komoly feladatot ró a kitűzött célok megvalósítása, határozott döntés-előkészítésre és döntéshozatalra lesz szükség. A hosszú távú gondolkodást pedig az mutatja, hogy kiemelt hangsúlyt kap a képzés is.

6 Tűzoltósági területen történt Fontos feladat vár az önkéntes köztestületi tűzoltóságokra is December 13-án tartották meg az önkéntes köztestületi tűzoltóságok parancsnokainak értekezletét a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon. A meghívottak tájékoztatást kaptak a megjelent jogszabályokról, a tűzvédelem szervezeti megújításának aktuális állapotáról, a rájuk váró feladatokról. A meghívott önkéntes köztestületi tűzoltóságok parancsnokait és a megyei katasztrófavédelmi igazgatókat Bérczi László tű. ezredes, a BM OKF tűzoltósági főfelügyelője köszöntötte, majd Dr. Bakondi György tű altábornagy, a BM OKF főigazgatója tartott előadást számukra. A tábornok pozitívan értékelte az önkéntes köztestületi tűzoltóságok tevékenységét, az egységes tűzvédelmi és katasztrófavédelmi rendszerben betöltött szerepüket, majd azokról a lehetőségekről és feltételekről beszélt, amelyek révén januártól az immáron önkormányzati tűzoltóságok még szervezettebben és hatékonyabban működhetnek. Szólt azokról a működési anomáliákról és változásokról is, amelyek szükségessé tették a katasztrófavédelem teljes rendszerének a megújítását. A köztestületi tűzoltóságok átfogó ellenőrzésének eredményei alapján a főigazgató úgy vélte, hogy e téren is sok problémát kell megoldani az elkövetkezőkben, sok más mellett például a továbbképzést is. Sok hiányosság van a köztestületi tűzoltóságoknál a munkavédelem területén szögezte le a tábornok, hozzátéve, előrelépést jelent majd az, hogy a megyei igazgatóságoknál főállású munkavédelmi felügyelő tartja majd kontroll alatt a munkavédelmi követelmények betartását, és ennek a munkaterületnek egy merőben új, magasabb szintre emelését. A technikai-műszaki ellátottságot érintő problémák kapcsán a főigazgató megemlítette, hogy egyes helyeken a kötelező málhatartozékok hiányoznak, számos tűzoltóság nem rendelkezik fejvédő kámzsával és védőkesztyűvel, egyes helyeken nem rendszeresített védőeszközt is használnak, emellett nem jut valamennyi tűzoltónak felszerelés. Hogy ne rontsa el semmi az ünnepet Ünnepelj gondtalanul! jelmondattal szervezett sajtótájékoztatót és látványos tűzvédelmi bemutatót a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ezen belül a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság, valamint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) december 16-án az NFH épületében és a Blaha Lujza téren. A decemberi és az újévi ünnepkör balesetmentes lebonyolítását célozta meg a BM OKF, az FTP és az NFH közös, bemutatóval egybekötött sajtótájékoztatója. Először az NFH Mechanikai és Villamos Laboratóriumában hívták fel a figyelmet a szakemberek arra, mire kell figyelni a fényfüzérek vásárlásakor. Felhívták a figyelmet az elektromos szerkezetek, kapcsolók, égők, vezetékek tűzbiztonsági jellemzőire, vagy éppen ezek hiányára. A laboratórium munkatársai aggasztónak nevezték, hogy sok olyan fényfüzér van kereskedelmi forgalomban, amelynek elektromos csatlakozói rendkívül könnyen túlhevülnek, így gyúlékonyak.

7 Ezt követően a Blaha Lujza téren a BM OKF és az FTP bemutatójára került sor, ahol először azt mutatták be a fővárosi tűzoltók, hogy mi történik akkor, amikor a meggyulladt étolajat szakszerűtlenül, vízzel próbálja eloltani valaki. A látottakat Kisdi Márk Máté tű. hadnagy, az FTP szóvivője kommentálta. A speciális berendezésen 1-1,2 liternyi égő olajra mintegy két decinyi vizet öntöttek, és abban a pillanatban öt-hat méterre csapott fel a láng. Hasonló egy átlagos konyhában már komoly tüzet okozhat. A bemutató leglátványosabb mozzanata a tűzkonténerben szimulált karácsonyfatűz volt. Egy speciálisan berendezett konténerben lévő karácsonyfa mellé olyan tárgyakat tv, fotel, székek stb helyeztek el a tűzoltók, amelyek úgy égnek, mint egy átlagos szoba kellékei. A bemutató résztvevői láthatták, hogy az égő adventi koszorúból vagy karácsonyfából induló tűz és füst milyen gyorsan terjed tovább, azt házilagos módszerekkel már nem lehet eloltani. Ilyenkor csak a tűzoltók segíthetnek, rosszabb esetben már ők sem. A bemutató szervezőinek tanácsa az volt, hogy a karácsonyfa közelében legyen készenlétben olyan eszköz, amellyel a tüzet még kezdeti szakaszában el lehet oltani. Elnökségi ülést tartott az MTSZ A Magyar Tűzoltó Szövetség Országos Elnöksége december 16-án tartotta meg soros ülését. A BM OKF-en tartott találkozón egy gyűjtőszövetség létrehozásának lehetőségéről is szó esett az MTSZ, a LTSZ és a LÖTOSZ részvételével. A Dr. Bende Péter ny. tű. vezérőrnagy, elnök által megnyitott ülésen részt vett a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tűzoltósági főfelügyelője, Bérczi László tű. ezredes. A napirend elfogadása után a jelenlévők meghallgatták Pimper László alelnök előadását egy olyan gyűjtőszövetségről, amely a Magyar Tűzoltó Szövetség, a Létesítményi Tűzoltók Országos Szövetsége, valamint a Létesítményi és Önkéntes Tűzoltók Országos Szövetségének egyesülésével jönne létre, és a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség nevet viselné. Az alelnök egyebek mellett beszélt arról, hogy közös lenne az apparátus, a képviselet, szólt arról, milyen tagozatokat lehetne létrehozni, egyáltalán, milyen elvek mentén szerveződne az úgymond szövetségek szövetsége. Az elnökség jelenlévő tagjai úgy vélték, hogy meg kellene őrizni szerepüket, nem szabadna súlytalanná tenni a megyei tagszövetségeket, mert ezek adják az MTSZ erejét. Bérczi László az elnökségi ülésen elmondta, a katasztrófavédelem vezetése nem hagyja magára az önkormányzati tűzoltóságokká alakuló köztestületeket, azok finanszírozására körülbelül kétmilliárd forint áll majd rendelkezésre. A meglévő 68 ma még köztestületből 37 jövőre több pénzből gazdálkodhat, mint eddig. A gyűjtőszövetség gondolatát az OKF is üdvözli, mondta a főfelügyelő, hiszen így átláthatóbbak lennének a viszonyok, és egy nagy szervezet képviselné az egész tűzoltói szakmát, társadalmat. Az ezredes beszélt az önkéntes tűzoltó egyesületek támogatási rendszeréről, a pályázatokról. Ezzel kapcsolatban elmondta, a tervezett 120 millió forinthoz további 20 milliót adtak hozzá azzal a céllal, hogy olyan egyesületeket támogassanak belőle, amelyeknek csak egy picike segítség kell ahhoz, hogy önállóan tüzet tudjanak oltani, velük együttműködési megállapodást lehessen kötni. Bérczi László az MTSZ elnökségének tolmácsolta az országos katasztrófavédelmi főigazgató azon elgondolását, hogy január első felében egy értekezlet keretében találkozna valamennyi egyesület képviselőjével. A főfelügyelő szólt arról is, hogy március 31-ig létrejön egy minősítési rendszer, amely az önkéntes tűzoltó egyesületeket hadrafoghatóság alapján sorolja be. Ami a hivatásos tűzoltóságok szövetségi részvételét illeti, az ezredes úgy vélte, arra továbbra is szükség van, de jogi szempontból meg kell vizsgálni, hogy magánszemélyként,

8 vagy más formában tudnak-e részt venni az MTSZ munkájában. Bérczi László szólt arról is, hogy a katasztrófavédelmi kirendeltségek mellett három év alatt kiépül az őrsök hálózata, illetve lesznek olyan irodák is, amelyek részt vesznek a megelőzési munkában, de hatósági munkát nem végeznek, de például átveszik az iratokat, gyorsítva az ügyek intézését. Egyre biztonságosabbak a szórakozóhelyek A tűzoltóságok augusztus 31. és november 30. között országosan 136 átfogó tűzvédelmi ellenőrzést hajtottak végre a zenés szórakozóhelyeken. Az utóellenőrzések során azt vizsgálták, hogy a korábban feltárt hiányosságokat megszüntették-e. A zenés, táncos rendezvények biztonságosabbá tétele érdekében, illetve a végrehajtandó feladatokról szóló 1032/2011. (II. 28. ) kormányhatározat a zenés szórakozóhelyek fokozott hatósági ellenőrzését vonta maga után, ezek a megyei kormányhivatalok közreműködésével január 1. és május 15. között lezajlottak. Az ellenőrzések 25 százalékában kellett a helyszínen tapasztalt hiányosságok miatt a tűzoltóknak intézkedniük. A legtöbb esetben hatósági felhívást adtak ki, de a hatósági kötelezés eszközével is éltek. Kilenc esetben bírságot szabtak ki (tűzvédelmi bírságot négy, helyszíni bírságot öt szórakozóhelyen). Szabálysértési feljelentésre mindössze egy esetben került sor a helyszínen tapasztaltak nyomán. Egy szórakozóhelyet azért zárattak be, mert ott a kiürítési feltételeket közvetlenül akadályozó hiányosságot találtak. A leggyakoribb szabálytalanságok a következők voltak: - biztonsági jelek elhelyezése hiányzott, vagy nem volt teljes; - a tűzvédelmi szabályzat nem a naprakész állapotokat tükrözte; - kismértékű létszámtúllépés. Országszerte november végéig 2199 tűzvédelmi ellenőrzést hajtottak végre a zenés szórakozóhelyeken. A kiemelt időszakban végzett ellenőrzéseken tapasztalt hiányosságok miatt sok helyszínen utóellenőrzésre volt szükség, azonban a korábban tapasztalt hiányosságokat már megszüntették. A hiányosságok összegzése alapján elmondható, hogy továbbra is érvényes az eddigi tendencia, vagyis a tűzvédelmi hiányosságok, szabálytalanságok száma tovább csökkent. Az utóellenőrzések megmutatták, hogy a legtöbb helyen a korábbi hiányosságokat megszüntették, az üzemeltetőket egyre inkább jellemzi a jogkövető magatartás, láthatóan a rendezvények biztonságos lebonyolítására törekszenek. A hét jelentős eseményei a Tűzoltósági Főfelügyelőségnél A Tűzvédelmi Főosztály vezetője december 13-án egyeztetésen vett részt a Belügyminisztériumban a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól szóló kormányrendelet-tervezet és a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló kormányrendelet kapcsán. December 15-én kettő a szakterület tevékenységével összefüggő BM rendelet jelent meg: a tűzvédelmi szakértői tevékenység szabályairól szóló 47/2011. (XII. 15.) BM rendelet, illetve az önkormányzati tűzoltóság legkisebb létszámáról, létesítményei és felszerelései minimális mennyiségéről, minőségéről és a szolgálat ellátásáról szóló 48/2011. (XII. 15.) BM rendelet. Mindkét jogszabály január 1-én lép hatályba

9 A Tűzvédelmi Főosztály a héten egy szolgáltatásitevékenység-felügyeleti és egy piacfelügyeleti ellenőrzést tartott. Sem a tűzoltó készülék karbantartó szervezetnél, sem pedig az építési terméket forgalmazó vállalkozásnál nem tapasztaltak hiányosságot. A héten négy tűzvédelmi szakértőt vizsgáztattak le. Ketten építész tűzvédelmi, ketten pedig tűzvizsgálói szakértői, illetve tűzoltó készülék szakértői témában vizsgáztak. A következő hét eseményei Készülnek a tűzoltóságok katasztrófavédelmi rendszerbe integrálásához szükséges normák és intézkedések. Az új katasztrófavédelmi jogszabályokból adódó szakmai, szakterületi és hatósági feladatok végrehajtása érdekében a tűzoltósági, tűzvédelmi szakterület központi és területi szerveinél dolgozó vezetői állományának tartanak december én a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ Péceli objektumában központi felkészítést. A december 20-i programon a Tűzoltósági Főfelügyelőség kijelölt állománya és a megyei tűzoltósági főfelügyelők, a december 21-i programon a Tűzoltósági Főfelügyelőség kijelölt állománya, a megyei tűzoltósági főfelügyelők, a megyei hatósági osztály állományának két-két, valamint a katasztrófavédelmi kirendeltségek megelőzési állományának egy-egy tagja vesz részt. A Tűzvédelmi Főosztály december 19. és december 23. között a folyamatban lévő eljárások lezárását, és a tapasztalatok értékelését tervezi. Emellett egy építész tűzvédelmi szakértő vizsgáztatására kerül sor. Tűzoltási és műszaki mentési beavatkozások számokban A tűzoltók az elmúlt héten 209 tűzesethez vonultak és 454 műszaki mentésnél avatkoztak be. Tűzvizsgálati eljárás megindítására 22 esetben volt szükség, más-más okokból: bűncselekmény megalapozott gyanúja, máshol pedig súlyos, életveszélyes sérülés, vagy haláleset indokolta az eljárás megindítását. A hét legjelentősebb beavatkozása Nitrogén szivárgott Pécs és Mohács között December 14-én a délelőtti órákban lakossági bejelentés érkezett a Baranya Megyei Rendőrkapitányságra, amely szerint az M/60-as autópálya Pécsről Mohács felé tartó szakaszán egy tartályautó füstöl. A járművet, amelynek a tartályából nitrogén szivárgott, a rendőrség szakemberei a Szajki pihenőhelynél félreállították. Riasztották a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Veszélyhelyzeti Felderítő Csoportját, amely a káresethez vonult. Méréseket folytattak a közeli sertéstelepen is, megemelkedett nitrogénkoncentrációt nem mértek. Ezzel egy időben a mohácsi tűzoltóegységek megelőzési célzattal védősugarat szereltek. A katasztrófavédelem szakemberei azonnal intézkedtek az átfejtésről, egyúttal azonnali hatállyal átfogó ADR (veszélyes áru közúti szállítása) ellenőrzést rendelt el a gépjárműnél és a gépjárművet üzemeltető társaságnál. Az autópályát a mentés idejére mindkét irányban lezárták. Lakosságvédelmi intézkedésekre nem volt szükség.

10 A polgári védelem területén történt Jövőre is leginkább az árvizektől kell tartanunk A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a vonatkozó uniós irányelvnek megfelelően összeállította hazánk katasztrófakockázatairól szóló jelentését, illetve a több évtizedes tapasztalatok és a jellemző kockázatok értékelése alapján előrejelzést készített arról, milyen természeti és civilizációs katasztrófák bekövetkezésének van meg a valószínűsége a következő évben. A dokumentumból kiderül, Magyarországon hat rizikófaktorral folyamatosan számolni kell. A jelentés, illetve az előrejelzés is egyértelművé teszi, hogy Magyarországon a legnagyobb kockázatot 2012-ben is a vizek kártételei jelentik. Ugyan nem egészen tíz százalék annak az esélye, hogy jövőre a Duna, a Tisza és mellékfolyóik térségében katasztrofális árvíz alakuljon ki, ilyen fokú veszélyeztetettséggel azonban egész évben, folyamatosan számolni kell. Annak az esélyét meghatározni, hogy kialakul-e a tavaszi hónapokban jelentősebb dunai és/vagy tiszai árhullám, februárt követően, a nagymarosi és szegedi vízgyűjtőterületen hóban tárolt vízkészlet mennyiségéből lehet. A legkedvezőtlenebb hidrometeorológiai tényezők bekövetkezése esetén a Felső-, és a Közép-Tiszán alakulhat ki olyan kritikus helyzet, amely veszélyhelyzet kihirdetését és rendkívüli intézkedések bevezetését igényli. E lépések megtételével azonban csak az anyagi javak terén ezermilliárd forintnyi érték menthető meg. Belvízre jövőre az Alföld és Somogy megye területén lehet számítani. Igen nagy a villámárvíz kialakulásának a valószínűsége az Északi-középhegységben, a Mecsekben és az Alpokalján, míg ugyanez a jelenség a Dunántúli-középhegységben valamivel kisebb valószínűséggel fordulhat elő, de hasonló következményekkel járhat. Valószínűsíthető, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek száma 2012-ben is tovább nő. A Dunántúl északi és középső területein átvonuló egyes hidegfrontok mögött akár 90 km/h sebességet is elérő, vagy azt meghaladó szélviharok alakulhatnak ki. A legnagyobb szélerősségre az országban a Dunántúli-középhegységben lehet számítani. Nyáron a 35 C-ot is meghaladó maximumhőmérséklet az Alföldön, azon belül a Duna Tisza közén, valamint a Tiszántúl déli részén fordulhat majd elő. A következő év téli időszakában - 25 C-ot elérő hőmérséklet legfeljebb az Alföldön, valamint az Északi-középhegység keleti részén fordulhat elő, a -30 C körüli hőmérsékletre nagyon kicsi az esély, Szabolcs-Szatmár- Bereg megye legkeletibb részén számíthatunk ilyen hidegre. Eseti jelleggel előfordulhat, hogy egy nap leforgása alatt több mint 50 mm csapadék hullik le egy adott területen, ez leginkább a hegyvidéki területeken fordulhat majd elő. A jövő évre vonatkozóan sem zárható ki teljesen, hogy nagyobb károkat okozó földrengés rázza meg az ország valamely térségét, de ennek valószínűsége rendkívül csekély. A korábbi évekhez hasonlóan 2012-ben is egyértelműen számíthatunk öt-tíz olyan kisebb földrengésre, amelyet az epicentrum környékén élők jól érzékelhetnek. Egyes esetekben egészen kis mértékű károk is keletkezhetnek. A rengések által leginkább érintett terület Budapest és környéke, Dunaharaszti térsége, Kecskemét, Komárom, valamint az attól délre, a Balatonig húzódó sáv. Az év folyamán először február és április közepe között fordulhatnak elő erdőtüzek, ez az időszak május elejéig tarthat. A második tűzveszélyes időszak a nyári hónapokra tehető, az legfeljebb szeptember közepéig húzódhat el. Nagyobb erdőtűz az Északi-középhegységben, a Bakonyban, a Pilisben, valamint Borsod, Bács-Kiskun és Csongrád megye területén alakulhat ki. Amennyiben a téli csapadékmennyiség jelentősen az átlag alatt lesz, miközben nő az

11 átlaghőmérséklet, akkor a kora tavaszi időszakban jelentősebb, akár a száz hektárt elérő, vagy annál is nagyobb tűzesetekre kell számítanunk. Hasonló nyári időszak esetén nő a kiterjedt és nehezen kezelhető koronatüzek előfordulásának veszélye. Ipari tevékenységhez köthető balesetre a következő évben is készülni kell, nagyjából 20, létesítményen belül hatással bíró balesetre lehet számítani. Ezek során a környezetbe kerülő veszélyes anyagok a telephelyen tartózkodó embereket sem fenyegetik súlyos egészségkárosodással. Nagyon kis valószínűséggel kell olyan, telephelyen túlnyúló kockázattal számolni, amely akut, az egészségre hosszú távon káros hatással járhat. Alacsony valószínűséggel, de számolni kell Magyarország légterében tartózkodó légi jármű valamilyen fajta balesetével is, az ilyen esetek magas hatású kockázatot jelenthetnek. Társadalmi jellegű veszélyforrást jelenthet az észak-afrikai régióban kialakult válság elhúzódása, emiatt Magyarország déli, dél-keleti térségében erősödhet az illegális bevándorlás 2012-ben. Alacsony valószínűséggel, de előfordulhat, hogy nyugati irányból, a schengeni zónán belülről érkezik migrációs hullám. A hét jelentős eseményei a Polgári Védelmi Főfelügyelőségnél A BM OKF-en a bioterror-fenyegetés és anthraxgyanús küldemények kezeléséről tartott szakértői megbeszélést december 14-én a BM OKF, az ORFK, a TEK, az ÁNTSZ, a Magyar Posta Zrt., valamint a JNT Security Logisztikai és Biztonsági Kft. Közösen kialakítottak egy a vegyi, biológiai, radiológiai felderítésre vonatkozó eljárásrendet. A résztvevők emellett kezdeményezték egy fővárosi gyorsreagálású felderítőegység létrehozását is. A héten Álmosd és Göncruszka település terjesztett elő vis maior igényt. Álmosdon a december i heves zivatar következtében az önkormányzati tulajdonú útban keletkeztek károk, míg Göncruszkán a településen átfolyó patak medre rongálódott meg. Partfalomlás, területsuvasodás és önkormányzati tulajdonú útban keletkezett károk felszámolására irányult a támogatási kérelem. A következő hét eseményei Polgári védelmi felügyelők képzését tartják december én Pécelen. A Polgári Védelmi Főfelügyelőségtől dr. Tóth Ferenc tű. ezredes, dr. Mógor Judit tű. alezredes, Szarka Zsolt tű. alezredes, Mukics Dániel pv. százados, Bonnyai Tünde pv. hadnagy és Czifra Ferenc pv. zls., illetve Szántó Attila tart előadást a megújult katasztrófavédelem polgári védelmi feladatairól, a vis maior támogatás, a helyreállítás-újjáépítés és a lakosságfelkészítés aktuális helyzetéről, valamint a nukleárisbaleset-elhárítás szabályairól. A Rendőrtiszti Főiskola 40 éves fennállása és január 1-jétől a Nemzeti Közszolgálati Egyetembe történő integrálódása alkalmából december 21-én ünnepséget tartanak, amelyen a Polgári Védelmi Főfelügyelőségtől Dr. Mógor Judit tű. alezredes vesz részt. A katasztrófavédelmi koordinációs kormánybizottság szakértői értekeznek december 23-án. Az értekezlet célja az új katasztrófavédelmi törvény értelmében létrejövő KKB alakuló ülésének előkészítése, a szakmai feladatok meghatározása.

12 Az iparbiztonsági területen történt Veszélyes ipari üzemek (SEVESO) ellenőrzése December 12. és december 18. között az Iparbiztonsági Főosztály veszélyes ipari üzem területén folytatott időszakos hatósági ellenőrzést, illetve egy helyszíni szemlét tartott. Ennek eredményeképpen a hatóság kötelezte az üzemeltetőt a biztonsági jelentés aktualizálására. Belsővédelmi-terv gyakoroltatása hét veszélyes ipari üzem területén történt meg. Veszélyesáru-szállítással kapcsolatos (ADR) ellenőrzések December 12. és december 18. között közúton 12 igazgatóság 12 helyszínen végzett ellenőrzést, amelyek során összesen 191 járművet vizsgáltak meg. Több megyét érintő ellenőrzést két igazgatóság két helyszínen végzett, ezek során összesen 27 járművet vizsgáltak meg. Az ADR hatálya alá tartozó 22 ellenőrzött gépjármű között egy volt szabálytalan. Telephelyi ellenőrzést hat igazgatóság kilenc helyszínen végzett. Hatósági eljárás megindítására egy közúti szállítás és három telephelyi ellenőrzés kapcsán került sor. December 12. és 14. között a veszélyes áruk vízi szállításának ellenőrzésére készítették fel a BM OKF és a területi szervek érintett állományát a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ továbbképző központjában. A következő hét eseményei Folytatódik a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekkel kapcsolatos szabályozással, illetve a katasztrófavédelmi hozzájárulással és a bírsággal kapcsolatos üzemeltetői módszertani útmutató kidolgozása. December 5. és december 11. között belsővédelmi-terv gyakoroltatása négy veszélyes ipari üzem területén zajlott. Veszélyesáru-szállítási szakterület December 19 és 21. között a veszélyes áruk légi szállításának ellenőrzésére készítik fel a BM OKF és a területi szervek érintett állományát a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ továbbképző központjában. A veszélyes áruk vízi szállításának ellenőrzésére való felkészülés keretében bonyolítják december 22-én a BM OKF és a területi szervek érintett állománya vizsgáját. Főügyeleti Főosztályon történt A Rendészeti Szakvizsga Bizottságban a Főügyeleti Főosztály tagsága mellett 32 tűzoltótisztet vizsgáztattak le eredményesen. A főügyeletesek továbbképzését tartották december 14-én, amelyen az elmúlt év eseményeit elemezték és felkészültek a jövő évi ügyeleti átalakításból eredő feladatokra.

13 A főosztály képviselői a Közlekedésbiztonsági Szervezetnél tettek látogatást december 15-én. A látogatás célja az volt, hogy képet kapjanak a tevékenységükről, feladataikról és a szolgálatellátás körülményeiről. December 19-én a Hungarocontrol Zrt.-nél tett látogatás során a légi irányítási tevékenységről, a cég feladatairól és a szolgálatellátás körülményeiről tájékozódtak. Egyéb események Hivatásos manók a MikulásGyárban December 17-én a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság önkéntes segítői is részt vettek a MikulásGyár munkájában: az érkező adományok feldolgozásában, válogatásában és csomagolásában nyújtottak segítséget. A katasztrófavédelemben dolgozók már december elejétől elkezdték gyűjteni a MikulásGyárba szánt adományokat, és Mógor Judit tű. alezredes, lakosságvédelmi főosztályvezető tájékoztatása szerint körülbelül nyolcvankilónyi cukrot, lisztet, tésztát, rizst, több tucatnyi készétel-konzervet, ezen kívül olajat, lekvárt, tartós tejet, teát, karácsonyi édességet, valamint tisztítószert gyűjtöttek össze, de adtak ruhaneműt, társasjátékot, plüssállatokat és könyvet is. A mostani szombatot pedig több mint huszonöten azzal töltötték, hogy az érkező adományokat feldolgozzák, válogassák, csomagolják. Természetesen a MikulásGyár környékén kialakuló sűrű forgalom (az adni akaró felnőttek és gyerekek folyamatosan érkeztek, felpakolva mindenféle ajándéknak valóval) kiváló alkalmat adott a lakosságfelkészítésre: jó néhányan betértek a katasztrófavédelem sátrába, ahol a kicsik (persze a nagyobbak is) tűzoltós, katasztrófavédelmes témájú kifestőket színezhettek ki, a tévében megnézhették Trombit és a tűzmanót, és hozzájuthattak a Biztonságos ünnepeket elnevezésű kiadványhoz, amelyben felkészítő-foglalkoztató lapokat találtak a téli szünidőre. Ebben a biztonságos karácsonyra és szilveszterre szóló jó tanácsokat olvashatnak, és megtudhatják, mi a teendő, ha már megtörtént a baj. A katasztrófavédelem sátrát látogatásával megtisztelte a Magyar Vöröskereszt elnöke, Habsburg György is. Nem csak a Gyárban és a sátorban zajlottak azonban az események, műsort adott a Központi Tűzoltózenekar, az érdeklődők megtekinthették a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság néhány érdekes eszközét, felszerelését, valamint a XIII. Kerületi Hagyományőrző Önkéntes Tűzoltóés Sport Egyesület korhű kocsifecskendőjét. Az adományok szétosztását a Magyar Vöröskereszt több száz önkéntese végzi, Európa egyik legnagyobb karitatív akciójával rászoruló gyerekeken, nagycsaládokon segítenek. Balszerencsés szereplés a Telizsák-kupában A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság labdarúgó csapata is harcba szállt a Telizsák-kupáért folytatott meghívásos kispályás tornán december 14-én a Körcsarnokban. A Telizsák-kupáért az OKF együttese mellett a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Nemzeti Sportközpontok, a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. csapata lépett pályára. A BM OKF csapatát Fülep Zoltán tű. alezredes, a Tűzoltósági

14 Főosztály vezetője, Sándor László tű. százados, a Tűzoltás-taktikai Osztály vezetője, Karacs Zoltán tű. százados, a KOK Műszaki Szakcsoportjának kiemelt főtanára, Maczek Szilárd tű. főhadnagy, a KOK Tűzoltási Szakcsoportjának kiemelt főtanára, Vincze Zsolt, tű főhadnagy, a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság Tűzoltási Csoport 1. háttérparancsnoka, Szántai István pv. hadnagy, a Térinformatikai és Távközlési Osztály munkatársa, Pintér Sándor tű. hadnagy, a Közgazdasági Osztály munkatársa, Hoppál István tű. törzszászlós, a DELTA ügyeletes gépjárművezetője és Nagy András tű. őrmester,a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság beosztott tűzoltója alkotta. A BM OKF együttese első mérkőzését a Nemzeti Sportközpontok csapatával vívta, és sima, egyértelmű, megérdemelt 2:0 arányú győzelmet aratott. A második ellenfél a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. csapata volt, amely technikailag és sok más tekintetben is szerényebb játékerőt képviselt. Csak a szerencsével nem álltak hadilábon a vagyonkezelők: találtak két gólt, a katasztrófa-elhárítók pedig nem használták ki szép számban kidolgozott helyzeteiket, és meglepetésre 0:2 arányú vereséget szenvedtek. A folytatásban úgy tűnt, véget ér a pechsorozat: a harmadik mérkőzésen a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egyébként jól felkészült, összeszokott, jól szervezett csapata ellen az első félidőt 2:0-ás vezetéssel zárták kollégáink. Aztán mégis 2:4 arányú vereség lett a vége. Az utolsó mérkőzésen a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. ellen is kiütközött a közös edzések, az összeszokottság hiánya. A katasztrófavédelem csapata a szintén szerényebb játékerőt képviselő BMFSK Zrt.-vel szemben 1:2 arányban vesztett. A torna megmutatta, hogy ha nincsenek begyakorlott taktikai elemek, nincs kellő szervezettség, összeszokottság, nincsenek rendszeres közös edzések, akkor a korábban megszerzett technikai tudást csak egy jó adag szerencsével lehet pontokra váltani. Ám a Telizsák-kupán éppen ez hiányzott. Csapatunk végül hat ponttal az ötödik helyet szerezte meg. A Telizsák-kupát Nemzeti Erőforrás Minisztérium együttese vihette haza. Idén megújult a polgári célú pirotechnikai tevékenység Idén megújult a polgári célú pirotechnikai tevékenységről szóló jogszabály, amely már szeptember 1 óta hatályos. A módosítások az utóbbi évek tapasztalatainak figyelembe vételével születtek meg, ezeknek az eszközöknek a biztonságosabb felhasználását szolgálják. Változott a pirotechnikai termékek osztályozása, az új szabályozás kockázattól és a zajszinttől függően négy kategóriát különböztet meg, amelyekből az első három kategória kerülhet magánszemélyek birtokába. 1. pirotechnikai osztályba tartozó termék nagyon alacsony kockázatot jelentő és elhanyagolható zajt okoz, azt behatárolt területen való használatra szánták. 2. pirotechnikai osztályba az alacsony kockázatot jelentő, alacsony zajszintűnek számító termékek tartoznak, amelyeket a szabadban lévő, behatárolt területen való használatra szántak. A 3. pirotechnikai osztályba a közepes kockázatot jelentő, a szabadban lévő, nagy nyílt területen felhasználható termékeket sorolták, az ezek használatakor keletkező zaj szintje sem ártalmas az emberi egészségre. Módosult azok köre is, akik az egyes kategóriába sorolt termékeket engedély nélkül megvásárolhatják. A 2. kategóriájú termékeket már a 16 évet betöltött személyek is megvehetik, korábban ezt csak a 18 év felettiek tehették meg. A 14. életévüket betöltött személyek ezután is csak az 1-es kategóriába tartozó termékeket vásárolhatják meg. A módosított jogszabály a tárolt mennyiség hatóanyagtartalmát illetően is megengedőbb, hiszen a korábban meghatározott 1 kilogrammos mennyiség bruttó érték volt, jelenleg pedig nettó értékről beszélhetünk.

15 A termékek felhasználására, tárolására vonatkozó pontos és részletes útmutatót a mellékelt összefoglalóban találják. A szabályok betartása valamennyi magánszemély számára kötelező, ezek megszegése szabálysértésnek minősül.