II. Valós számsorozatok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "II. Valós számsorozatok"

Átírás

1 Vlós számsorozto 5 Értelmezés Az f : II Vlós számsorozto és f : \ {,,,, } típusú függvéyeet ( ) vlós számsorozt evezzü Értelmezés Az f : sorozt -edi tgjá vgy áltláos tgjá evezzü z f ( ) vlós számot, és áltlá z f ( ) szimólumml jelöljü Mgát soroztot z ( ) vgy ( ) szimólumol is jelöljü Megjegyzés Az számo em feltétleül ülööző Az idex megdj tg helyét sorozt Például z f :, f ( ) sorozt tgji, megfelelő sorrede övetező:,,,,,,,, Soroztol már IX és X osztály is foglloztto Ismételjü át éháy fotos ismeretet Sorozto megdási módji Alitius megdási mód A soroztot soszor z áltláos tg segítségével dju meg Például, h,, or sorozt éháy tgj 99,,,,,,, vgy,,,,, A feti felírásól sorozt ármelyi tgját meg tudju állpíti Ezt soroztot rövide így jelöljü: Reurzív megdási mód Megdhtju soroztot úgy is, hogy megmodju zt, hogy sorozt tgjit hogy pju meg z őt megelőző tgoól Ee z esete reurzív értelmezett soroztról vgy egyszerűe reurzív soroztról eszélü péld,, +, h A feti sorozt éháy tgj:,,,, 5, 8,, Láthtó, hogy megdott összefüggése egyértelműe meghtározzá sorozt mide tgját Ee elleére ehéz észrevei sorozt áltláos tgjá épletét A X osztály számár írt töyv I4 prgrfusá 4 feldtáál tett megjegyzés értelmée (9 oldl -es idás) vizsgált sorozt áltláos tgj , Ezt soroztot Fiocci sorozt evezzü, sorozt tö számlálási feldt megoldását írj le (lásd például X osztály számár írt töyv 6 prgrfusá 4 feldtát ) Az elői éplet izoyításár hmros vissztérü,

2 6 Vlós számo és számsorozto itt cs zt szerettü vol szemlélteti, hogy z egyszerű geerálási szály elleére em vlószíű, hogy rájövü z áltláos tg épletére Éppe ezért fotos, hogy vlmilye módszert, elméletet dolgozzu i z áltláos tg meghtározásár péld H,,, hol, sorozt első tíz tgj:,, 5, 7, 9,,, 5, 7, 9 A felsorolt tgo lpjá z sejtésü támd, hogy sorozt áltláos tgj, vgyis ( ) soroztról v szó Mtemtii iducióvl öye igzolhtó, hogy feti reurzív sorozt vló z elői l is írhtó A sorozto még másféle megdási módj is lehetséges Előfordulht z is, hogy sorozt gy idexű tgji iszámítás ehézségee ütözi Például h zt soroztot veé, melye -edi tgj tizedes tört ljá tizedesvessző utá szereplő -edi jegy, or ee sorozt mide tgj meg v htározv, elvileg midegyiet meg tudju modi, gy -ere zo -et iszámoli ehéz Ezeívül ármilye más értelmezés itlálhtó, fotos, hogy soroztot geeráló függvéy helyese legye értelmezve Gyr jelet prolémát ülööző értelmezése özti evivleci imuttás Például z mi ( x +y ) x+ y ifejezéssel értelmezett sorozt áltláos tgjá egyszerű lj x + y x + y Ezt z egyelőtleség iztosítj, melye x y eseté teljesül z egyelőség A soroztot is, mit függvéyeet, árázolhtju, és ezt éh érdemes is megtei, mert éháy fotos tuljdoságot grfioól megsejthetü Kétféle árázolási módot is hszálhtu H dv v z ( ) sorozt: ) sí árázolju z (, ) potot; ) számegyeese árázolju z potot Péld Árázolju z,, 4, 4 +,, ( ) 5 +, soroztot midét módo! A grfioot z ) és ) ár muttj 4 ) 4 ár 4 5 ) x

3 Vlós számsorozto 7 Gyorlto A övetező soroztot áltláos tgju segítségével dtu meg ( mide esete) Írd fel sorozto első égy tgját és árázold zot: 5 ) + ; ) + ; c) ; + d) ( ) ; e) ; f) ; π π π g) ; h) si + ; i) si + cos ; ( + ) j) ( ) ; ) Írd fel övetező sorozto első ht tgját: ),, h ; ),, h ; 4 c), 4, 9, +, h ; 4 d), 4,, 8, 5, 7,, h Htározd meg övetező, reurzív értelmezett sorozto áltláos tgját: ), /5; ), ; + + c), + 4; d), + ; + + e),, + ; + + f),, ; g) 5, Htározd meg övetező, reurzív értelmezett sorozto áltláos tgját: x ), x x ; (felvételi feldt,99, Temesvár) + + x x ) x, x ; (felvételi feldt, 99, Temesvár) + + x c) x, x 4 x x x ; + d) x, x x x + 6 x ; + e) x, x x + + x Másodredű lieáris reurzió Értelmezés Másodredű lieáris reurzió evezzü z x x + x, reurziót, hol, (vgy, ) + + Vizsgálju meg egy sjátos esetet Feldt Htározzu meg z x x x, x, x 5 sorozt áltláos tgját + +

4 8 Vlós számo és számsorozto Megoldás A sorozt továi tgji x 9, x 7, x, x 65 Láthtó, hogy sorozt mide tgj -gyel gyo mit egy ettőhtváy, potos z x + összefüggés sejthető Ez igzolhtó mtemtii idució segítségével is, mi zo megpróálu oly módszert di, mely lehetővé teszi z áltláos eset megoldását is E célól átredezzü z dott reurziót övetező módo: x x x x ( ) Így z y x x jelöléssel z dott reurzió y y l írhtó, tehát z + + ( y ) sorozt egy mérti hldváy Eszerit y y, tehát z x x + reurzióól ellee meghtározi z ( x ) sorozt áltláos tgját H felírju ezt reurziót redre z Vizsgálju meg, hogy y x r x lú helyettesítéssel (árcs z elő) + milye feltétele mellett tudju átlíti z dott x x + x () reurziót y r y lú reurzióvá Az y r y reurzió + + l írhtó, ho x r + r x rr x, tehát megfelelő és r tehát h ezt reurziót redre z,,,, értéere felírju, -dit ( ) értéere, mjd tgoét összedju pott egyelőségeet, or z x x egyelőséghez jutu Eől övetezi, hogy x + Ee godoltmeete z előye, hogy tetszőleges ezdőértée eseté is hszálhtó ( megsejtés lehet, hogy más ezdőértée eseté em hozzáférhető) Tetszőleges és x eseté ( ) y x x és így,,,, 4 ( )( ) x x x x , ( ) ( ) tehát x x x + x x, ( ) x r x r x r x ( ) + + x + + megválsztás z r + r egyeletredszer megoldásár vezetődi vissz Így z r r és r z r r egyelet gyöei Ezt z egyeletet () reurzió r rterisztius egyeletée evezzü Mivel rterisztius egyelete midig v ét megoldás (esetleg egyeeső vgy omplexe), z elői feldt megoldás övetezőéppe áltláosíthtó: x rx x rx r, szorozzu r ( ) -el és tgoét összedju pott egyelőségeet, or z x r x x r x r r r

5 Vlós számsorozto 9 összefüggéshez jutu, mit ez z láiól itűi x rx x rx r ( ) ( ) x rx x rx r r 4 ( ) x rx x rx r r ( ) x rx x rx r r + x r x ( x r x ) r r H r r, or z r r zoosság lpjá ( r r ) r r x rx x rx x c r + c r, hol c és c r r r r H r r r, or ( ) r r r, tehát x ( + ) r lú H rterisztius egyelet együtthtói vlós de gyöei em vlós számo, or sorozt áltláos tgjá lj egyszerűsíthető hisz r ρ( cos ϕ± i si ϕ), tehát x ϕ Az elői, ρ ( cos ϕ+ si ) eseteet összefogllv ijelethetjü övetező tételt: Tétel H z r r rterisztius egyelet gyöei r r, or z x x + x reurzió áltláos tgj lú + x c x + c x + H z r r rterisztius egyelet gyöei r, or z ) r r x x + x reurzió áltláos tgj x lú + + ( + H z r r rterisztius egyelet gyöei r r, or z x x + x reurzió áltláos tgj + + x r ( cos ϕ+ si ϕ ) lú, hol ϕ z r reduált rgumetum A ostsot midhárom esete megdott tgól htározzu meg Megoldott feldt A Fiocci sorozt eseté (lásd oldlo) rteriszti- ± 5 us egyelet x x, tehát gyöö r és így z áltláos tg, éplete oldlo láthtó ifejezés Gyorlto és feldto Htározd meg övetező sorozto áltláos tgjá épletét: ) x 5 x 6 x, + + x, x ; 5 ) 6x 5 x x, x 5 + +, 6 x ; 6

6 Vlós számo és számsorozto c) x 4 x 4 x, x x ; + + 6, d) x x x, x, x + + x + + Bizoyítsd e, hogy z ( ) sorozt tgji teljesíti z x x + x reurziót, ármely eseté, or x x x x ( ) + ( x x x x ) + + Htározd meg z ( x ) sorozt áltláos tgjá épletét, h 5 +, x x x + x 4 Bizoyítsd e, hogy végtele so oly egész szám létezi, melyől iidulv z x x ± x + + reurziót teljesítő sorozt tgji egész számo összes (z előjeleet mide lépése tetszőlegese megválszthtju)! (Rdó Ferec Emléversey ) 4 Korlátos sorozto Értelmezés Az ( ) soroztot orlátos evezzü, h sorozt tgjiól épezett hlmz orlátos H sorozt tgjiól épezett hlmz lulról (felülről) orlátos, or soroztot lulról (felülről) orlátos evezzü Ez övetezőéppe is megfoglmzhtó: Az ( ) soroztot orlátos evezzü, h v oly M pozitív vlós szám, melyre mide eseté Az ( ) M soroztot lulról (felülről) orlátos evezzü, h v oly M vlós szám, hogy mide eseté M ( ) M Az M számot sorozt felső (lsó) orlátjá evezzü H z ( ) sorozt orlátos, or lulról is, felülről is orlátos Vló, h M, mide eseté, or M M egyelőtleség mitt M sorozt lsó, M pedig felső orlátj H z ( ) sorozt lulról és felülről is orlátos, or orlátos is Fotos számur z is, hogy potos tudju, mit jelet z, hogy z ( ) sorozt em orlátos Ezt orlátosság értelmezése lpjá így foglmzhtju meg: Az ( ) sorozt em orlátos, h ármilye M pozitív vlós számhoz tlálhtó sorozt leglá egy tgj, melyre > M Feldt Foglmzzu meg, hogy mit jelet: ) z ( ) sorozt felülről em orlátos; ) z ( ) sorozt lulról em orlátos

7 Vlós számsorozto Vizsgálju meg éháy sorozt orlátosságát! Az +, áltláos tgú sorozt orlátos, mert: + + ( + ) + < + < +, Az , áltláos tgú sorozt orlátos: egy lsó és + + egy felső orlátj és így <, < Az , áltláos tgú sorozt orlátos: egy lsó, egy felső orlát Az < egyelőtleség yilvávló Igzolju, hogy < < ( ) < si si si 4 Az sorozt orlátos, mert, + 5 Az ( ), sorozt em orlátos Igzolhtó, hogy h, + + or > + > Tehát árhogy is rögzítü egy M pozitív vlós + számot, mior M, or teljesül z > M egyelőtleség, vgyis sorozt > em orlátos 6 Vizsgálju meg z, + +, sorozt orlátosságát felülről A mtemtii idució módszerével igzolju, hogy egy felső orlát Világos, hogy < H <, or + < + +, tehát mtemtii idució elve lpjá, 7 Korlátos-e z ( si sorozt? ) Itt z prolém, hogy si értéeről cs yit tudu, hogy és özé ese Előfordulht z, hogy ár gy, de si oly icsi (oly özel v -hoz), hogy z si szorzt is icsi H zo zt tudá, hogy v oly x > szám, hogy tetszőlegese rögzítve egy N számot, v > N pozitív egész szám úgy, hogy si > x és z N tetszőlegese gy lehet <, or sorozt em orlátos, mert si > x > N, x

8 Vlós számo és számsorozto si x x 5 ár π (+ ) π ( ) Képzeljü mgu elé sziusz függvéy grfioját π, ( + ) π itervllumo, hol H x > -t úgy válsztju meg, hogy z, itervllum hossz -él gyo legye, or z (, itervllum iztos v egy természetes szám Ee pot sziusz függvéy értée x -ál gyo A π π π +, ( + ) π 6 6 itervllum megfelel, mert hossz π > és ei π megfelelő x érté si π + 6 Tehát vizsgált sorozt em orlátos 5 Mooto sorozto Értelmezés Az ( ) soroztot övevőe (csöeőe) evezzü, h ármely eseté teljesül z + ( egyelőtleség + ) Az ( ) ármely eseté teljesül z ( egyelőtleség + + H z ( ) soroztot szigorú övevőe (csöeőe) evezzü, h < > ) sorozt övevő vgy csöeő, or mooto evezzü Megjegyzés H z ( ) sorozt szigorú mooto övevő (csöeő), or mooto övevő (csöeő) is péld Vizsgálju meg övetező sorozt mootoitását:,, 5,,, +, A sorozt első éháy tgjáól úgy látszi, hogy sorozt csöeő Rögzítsü egy számot Eor >, + + ( + ), vgyis > +, Tehát sorozt szigorú csöeő péld Mooto-e övetező sorozt? +, +, 9 8,, így zt sejtjü, hogy sorozt övevő Rögzítsü egy ( + ) + számot Eor <, mert + + ( + ) + )

9 Vlós számsorozto 4 ( + )( + ) és 4 (( + ) + )( + ) , 4 4 továá > + + +, mide eseté Tehát sorozt szigorú mooto övevő péld Az ( ) áltláos tgú sorozt em mooto mivel < > 4 péld Vizsgálju z, + +, sorozt mootoitását Az + > és + + > + egyelőtlesége lpjá úgy tűi, hogy sorozt övevő H feltételezzü, hogy sorozt első tgj övevő sorrede öveti egymást, or z egyelőtleség lpjá < + < +, tehát < A mtemtii idució elve lpjá + sorozt övevő + Megjegyzés Pozitív tgú sorozto eseté z háydos tulmáyozás soszor egyszerűsíti mootoitás vizsgáltát Például z sorozt eseté! +! + <, tehát sorozt csöeő ( +! ) + 6 Gyorlto és feldto Vizsgáld meg övetező sorozto mootoitását és orlátosságát ( mide esete): ) ; ) ; c) ; π d) cos ; e) si π ; f) 4 π + si Tulmáyozd övetező reurzív sorozto orlátosságát és mootoitását: ), + ; ), + + ; + + c) + 5, ; d), + 4 ; + e), + + Tulmáyozd övetező ( ) sorozto orlátosságát: ) + ; ) + ; c) 7 + ; π π d) + + ; e) cos + si ; 5 5

10 4 Vlós számo és számsorozto f) ; g) h) ; i) Tulmáyozd övetező sorozto mootoitását: ) + ; ) + ; c) + ; ( + )! ; e) ; f) ; d) + ( ) g) ; h) ( +! ) 5 9 ( 4 + ) 5 Öt fiú áll egymás mellett Mutssu meg, hogy i tudu válszti özülü hármt úgy, hogy h iválsztott z eredeti helyüről előre lépe, or ő gyság szerit övevő vgy csöeő sorrede helyezede el A feldtot másépp is megfoglmzhtju: Adott öt szám:,,, és 4 5 Mutssu meg, hogy i tudu töröli ettőt özülü úgy, hogy mrdé három szám övevő vgy csöeő sorrede legye 7 Koverges sorozto 7 Vlós szám öryezete Értelmezés Az (,) itervllumot, hol < x <, z x vlós szám öryezetée evezzü Az x szám öryezeteie hlmzát V ( x) -szel jelöljü Megjegyzése Mide x vlós szám végtele so öryezete v, eze z x -et trtlmzó yílt itervllumo ε) H ε >, or z ( ε, + itervllumot z szám ε sugrú, szimmetrius öryezetée evezzü Az x szám mide öryezetée v x -e szimmetrius öryezete és z x mide öryezete ee v vlmilye szimmetrius öryezete Példá ) Az (,5) - egy öryezete ) A ( 7,) -e egy szimmetrius ( 9 sugrú) öryezete Megoldott feldt ) Bizoyítsu e, hogy z, sorozt mide tgj ee v - hosszúságú szimmetrius öryezetée

11 Vlós számsorozto 5 ) Bizoyítsu e, hogy ét tg ivételével z, sorozt tgji mid ee v szám hosszúságú szimmetrius öryezetée c) Melyi z leghossz szimmetrius öryezete -, mely z sorozt cs z első tgját em trtlmzz? ( + ) Megoldás ) A szám hosszúságú szimmetrius öryezete (,) itervllum Mivel < <,, sorozt tgji ee v - hosszúságú szimmetrius öryezetée ) A szám hosszúságú szimmetrius öryezete, 6 6 itervllum Mivel < <, eseté, sorozt tgji z -tól ezdődőe ee v hosszúságú szimmetrius öryezetée Ugyor > és 6 >, tehát és icsee ee z itervllum 4 6 c) A szám egy tetszőleges szimmetrius öryezete ( ε, ε) lú, tehát ε < ( + ) < ε egyelőtlesége ell teljesülie ármely eseté Így z ( + ) >, vgyis > egyelőtleséget cs z természetes ε ε számo ell teljesítsé Ez cs or lehetséges, h < Ie ε övetezi, hogy <, tehát < ε A eresett öryezet ε tehát, Beláthtó, hogy szám mide szimmetrius öryezete trtlmzz sorozt leglá egy elemét (és ics más ilye tuljdoságú pot) Ugyor például z A [,) hlmz mide potj redelezi hsoló tuljdosággl, tehát x [,) szám tetszőleges öryezete trtlmzz z A \{ x} hlmz leglá egy elemét Az ehhez hsoló tuljdoságo leírásá megöyítése céljáól evezetjü övetező foglmt: Értelmezés Az potot z A hlmz torlódási potjá evezzü, h z ármely öryezete trtlmzz z A - leglá egy, -tól ülööző elemét ( V V () :V ( A\{} ) )

12 6 Vlós számo és számsorozto Az A hlmz eseté z A potot izolált pot evezzü, h z pot létezi oly öryezete, mely em metszi z A \{ } hlmzt (vgyis h em torlódási potj A -) ( V V (): V ( A\{ }) ) 7 A vlós számhlmz lezárás A tárgylás egységességée edvéért evezetjü z { ± } hlmzt Megegyezés szerit zt modju, hogy öryezetée teitjü z (, ) lú itervllumot és öryezetée (, ) itervllumot Az hlmzt evezzü vlós számhlmz lezárásá 7 Sorozto htárértée, overges sorozto Értelmezés Az számot z ( ) sorozt htárértéée evezzü, h ármely öryezeté ívül sorozt cs véges so tgj v Mivel eseté mide öryezete trtlmz szimmetrius öryezetet és mide öryezet eilleszthető egy szimmetrius öryezete, z elői értelmezést elégséges szimmetrius öryezetere megfoglmzi Az szám potos or v z vlós szám ε -yi öryezetée, h teljesül z < ε egyelőtleség Ugyor z szám ε -yi öryezeté ívül z ( ) sorozt potos or v véges so tgj, h létezi oly () ε természetes szám, melyél gyo idexű tgot vizsgált öryezet mid trtlmzz Így eseté z elői értelmezés evivles övetező ijeletéssel: ε -os overgeci ritérium Az számot z ( ) sorozt htárértéée evezzü, h ármely ε > vlós számhoz tlálhtó oly () ε természetes szám, melyre Példá ) Az < ε, > () ε ( ) ( + ) sorozt eseté ε > -r < ε, h, tehát z ε ( ) sorozt htárértée + ( ) ) Az sorozt tgjit vizsgálju,,, ,,, Észrevehetjü, hogy páros idexű tgo gyo, mit és pártl idexű tgo isee, mit, ugyor sorozt tgji egyre özele v -höz Próálju meg izoyíti, hogy z ( ) sorozt htárértée A övetező evivleciához jutu: ( ) ( ) ε,+ ε < ε < ε () +

13 Vlós számsorozto 7 H páros, or () evivles z < ε egyelőtleséggel Pártl + + eseté z < ε egyelőtleséghez jutu Az első egyelőtlesége + 4ε 8ε+ + 4ε 8ε+ megoldás z,, ε ε hlmz, míg másodi megoldás 4ε 8ε 4ε 8ε ,, ε ε hlmz H vlmelyi diszrimiás egtív, or ei megfelelő egyelőtleség mide természetes számr teljesül Ez lpjá, + 4ε 8ε+ + 4ε + 8ε+ () ε mx,,, ε ε hol em létező ifejezéseet em ell figyeleme vei Tehát ε > eseté () ε úgy, hogy < ε, () ε Eől övetezi, hogy z ( ) sorozt htárértée Értelmezés Azot soroztot, melyee v véges htárértée ( ) overges sorozto evezzü, töi soroztot pedig diverges sorozt ( overges, diverges szv lti eredetűe, jeletésü összetrtó illetve széthúzó) Azt, hogy z ( ) sorozt htárértée, övetező ét módo fogju jelöli: ), és így olvssu: trt -hoz, vgy eseté overgál -hoz; ) lim, és ezt így olvssu: limesz trt végtelehez egyelő -vl, vgy Az ( ) sorozt htárértée ( limesz lti eredetű szó, jeletése htár) Megjegyzése Az értelmezése szereplő () ε természetes számot üszöszám szoás evezi A üszöszám ics egyértelműe meghtározv, mert h () ε üszöszám, or mide ál gyo természetes szám is llms üszöszám Áltlá em töreszü rr, hogy megeressü legise üszöszámot Az értelmezés lpjá egy sorozt ét esete lehet diverges: vgy em létezi htárértée, vgy létezi htárértée, de ez em véges Ngyo soszor tlálozu mjd z sorozttl Erről zt sejtjü, hogy overges és htárértée Vló, rögzítve egy ε > számot, < ε, h > és ε ε -ról cs zt hszáltu fel, hogy pozitív vlós szám, ezért mide ε > -hoz létezi oly szám (egy ilye például z + ), hogy h >, ε

14 8 Vlós számo és számsorozto or < ε Ezzel sejtést igzoltu Köye eláthtju, hogy z sorozt, melye mide tgj ugyz z szám (z álldó sorozt) overges és htárértée Az ( ) sorozt ( természetes számo sorozt) em overges (diverges), mert árhogy válsztv z vlós számot, létezi oly ε pozitív szám és létezi oly természetes szám, hogy > ε, mi z Arhimédész féle xióm övetezméye ( > +ε ) A (( ) ) soroztról is zt sejtjü, hogy diverges Ez zt jeleteé, hogy em tlálhtó oly szám, hogy ez htárértée legye sorozt Rögzítsü egy tetszőleges számot Mutssu meg, hogy ε -hez ics llms üszöszám Vló, z szám sugrú öryezete, mi hosszúságú itervllum, em trtlmzhtj vlho ezdve sorozt mide tgját, mert ét szomszédos tg távolság ( ) ( ) + Az ε -os overgeci ritériumhoz hsoló ritériumot foglmzhtu meg z esete is, mior htárérté ± A htárérté értelmezése és ± öryezeteie értelmezése lpjá állíthtju, hogy igz z lái ét ijeletés Tétel ) lim h M eseté létezi ( M ) úgy, hogy > M, ( M) < M ) lim h M eseté létezi M ( ) úgy, hogy, ( M) 8 Megoldott feldto Azt eldötei, hogy egy sorozt létezi-e htárértée, és h ige or meyi z htárérté, legtöször ehéz prolém So egyszerű feldt megoldás segíthet Ngy előyt jelet, h vlmely módo megsejtjü htárértéet, eze tére számítógépet is érdemes igéye vei feldt Koverges-e z, áltláos tgú sorozt? 5 + Mivel, és h elég gy, or és icsi, h elhgyhtá őet, or /5-öt pá Azt sejtjü, hogy létezi htárértée sorozt és z /5 A izoyítás érdeée legye ε > tetszőleges rögzített vlós szám Eor < ε ellee ( 5 + ) 5( 5 + ) teljesüljö mide természetes számr, egy izoyos értétől ezdődőe A feti

15 Vlós számsorozto 9 egyelőtleség midig teljesül, h 55 ( + ) >, zz h > ε 5 5ε Tehát () ε - vehetü () ε mx, + 5 5ε -et, hol [ ] egészrészt jelöl A feti egyelőtleség lpjá, h > () ε, or < ε Mivel () ε leírt módo megszereszthető mide ε > számr, sorozt overges és htárértée feldt Koverges-e z áltláos tgú sorozt? + +, ezért h elég gy, tört értée özel v -hoz Azt sejtjü, hogy sorozt overges és htárértée Próálju ezt igzoli Rögzítsü egy ε > számot Nyilvá < <, ( ) ( ) ( 5) mide eseté Tehát < < ε, h >, és így egy llms ε üszöszám most () ε + ε A pott üszöszámhoz elég durv ecsléseel jutottu, viszot htárérté szempotjáól léyegtele, hogy melyi () ε utá lesz ε -ál ise modulusos + ifejezés Tehát sorozt overges és li m + feldt Koverges-e z áltláos tgú sorozt? + +, tehát h elég gy, or tört értée -hoz özeledi Igzolju, hogy sorozt overges és htárértée Vló, + + < < ε, h > Tehát ε + lim

16 Vlós számo és számsorozto feldt Koverges-e z áltláos tgú sorozt? ( + )( + ) Ismeretes, hogy Ezért 6 ( )( ) ( )( ) Azt sejtjü, hogy létezi sorozt htárértée és z Vló, h rögzítü egy ε > számot, < < ε, h >, tehát egy lehetséges 6 6 ε üszöszám () ε +, vgyis sorozt overges és htárértée lim ε 5 feldt Koverges-e z + sorozt? ( ) tehát zt sejtjü, hogy sorozt overges és htárértée , + + Legye ε > rögzített < < < ε, h >, ε tehát lim ( ) + 6 feldt Bizoyítsu e, hogy z x + +x overges és számítsu i htárértéét,, x sorozt Megoldás A sorozt övevő és mide tgj ise, mit (lásd mootoitás és orlátosság prgrfus megoldott feldtot) A továi igzolju, hogy sorozt htárértée + x x x +, tehát írhtju, + x + hogy x + < x Eől övetezi, hogy x < x Tehát h () ε log + ε, or x < ε, () ε és így lim x

17 Vlós számsorozto Az elői feldtoól láthttu, hogy htéoy or tudu htárértéet számoli, h oly szályot, módszereet dolgozu i, melye lehetővé teszi ee ehézes módszere ierülését A fejezet továi részée ilye tuljdoságo levezetésére töreszü 9 Gyorlto Vizsgálju meg, hogy övetező, áltláos tgjul dott sorozto overgese-e H ige, számítsu i htárértéüet! 5 ) ; ) ; c) ; d) ; e) ; f) ; g) ; h) ;i) 4 ; 4 + j) ; ) ; l) + ; m) + ; ) + Sorozto éháy tuljdoság A htárérté értelmezését olvsv felmerülhet érdés, hogy egy vlós számsorozt lehet-e tö htárértée H htárérté szemléletes értelmezésére godolu, tehát rr, hogy z ( ) sorozt htárértée, h gy -re özel v -hoz, or úgy érezzü, hogy ez tuljdoság legfelje egy számr teljesülhet Most potos z értelmezés lpjá muttju meg, hogy vló így is v Tegyü fel, hogy létezi oly sorozt, melye leglá ét htárértée v Legye ( ) ilye sorozt és ét htárértée és, Vegyü és egy-egy oly öryezetét, hogy eze e messé egymást Ilye öryezete tlálhtó, mert, ezért például z és örüli ε sugrú öryezetee ics özös potj A feltevés szerit és htárérté, ezért vlmelyi tgtól ezdve sorozt tgji midét öryezete ele ellee trtozi, mi em lehet, mert öryezete idegee (diszjut) Ezt szemléletese is eláthtju, h árázolju soroztot számegyeese x -ε +ε -ε + ε 6 ár Hsoló godoltmeet lpjá z is eláthtó, hogy h sorozt htárértée létezi, de em véges, or is egyértelmű Érvéyes tehát övetező tétel: Tétel H egy sorozt v htárértée, or cs egy htárértée v Milye pcsolt v sorozt orlátosság és overgeciáj özött? Már láttu, oly soroztot, mely orlátos, de em overges (például z ( ),

18 Vlós számo és számsorozto áltláos tgú sorozt) Eddigi példái mide overges sorozt orlátos is volt Vjo ez igz-e tetszőleges overges sorozt eseté? Tegyü fel, hogy z ( ) sorozt overges Htárértéét jelöljü -vl Eor, z értelmezés lpjá ε > eseté létezi () ε úgy, hogy < ε, h > () ε Ez z összefüggés egyeértéű ε < < ε egyelőtleségeel, vgyis ε < < + ε, h > () ε, tehát z ( ε, + ε) itervllumo ívül sorozt legfelje véges so tgj v H tlálhtó ( + ε) -ál gyo tg, or eze özül leggyot véve (véges so szám özött midig v leggyo), pott szám sorozt egy felső orlátj H ics ( + ε) -ál gyo tg, or + ε egy felső orlát Hsoló, ε, vgy ( ε) -ál ise tgo özül legise z ( ) sorozt egy lsó orlátj Ezzel igzoltu övetező állítást: Tétel Mide overges sorozt orlátos Az állítást övetező módo is megfoglmzhtju: A orlátosság sorozt overgeciájá szüséges feltétele Az ( ) áltláos tgú sorozt példáj muttj, hogy orlátosság overgeciá em elégséges feltétele So esete cs szüséges, illetve cs elégséges feltétele feldto megoldásáál, tárgylásáál gyo jól hszálhtó Így z előzőe lpjá, h egy sorozt em orlátos (mit soszor elég öyű megállpíti), or em is lehet overges Készítsü z ( ) és ( ) soroztoól egy ( c ) soroztot úgy, hogy ét soroztól felváltv vesszü sorr tgot Tehát c, c, vgyis,,,,,,, Mutssu meg, hogy h lim lim, or lim c Rögzítsü egy ε > számot A feltevés szerit létezi oly N () ε és N () ε > természetes szám, hogy < ε, h > N () ε és < ε, h > N () ε Ezért c < ε, h > mx { N ( ε), N ( ε) } Tehát mide ε pozitív vlós számhoz létezi oly, hogy h, or c < ε Ez zt jeleti, hogy lim c Hsoló godoltmeet or is érvéyes, h htárérté em véges 4 Teitsü egy ( ) soroztot Az,,,, 4,,,,, 5,,,, m soroztoról zt modju, hogy z ( ) sorozt részsorozti Szemléletese zt modju, hogy itöröltü sorozt tgji özül vlmeyit és megmrdt tgot vettü sorrede, hogy z eredeti sorozt is szerepelte

19 Vlós számsorozto Értelmezés Azt modju, hogy ( ) z ( ) sorozt egy részsorozt, h < < < < < A részsorozt első tgj, másodi tgj, st Az értelmezésől övetezi, hogy, Teitsü z soroztot Tudju, hogy ez sorozt -hoz trt, vgyis lim Vegyü most ee sorozt egy részsoroztát, például z soroztot Ez sorozt is -hoz trt Felvetődi érdés, hogy igz-e, hogy h lim és ( ) z ( ) egy részsorozt, or teljesül-e lim egyelőség? eseté rögzítsü egy pozitív ε számot A feltevés szerit ehhez létezi oly () ε szám, hogy h () ε, or < ε Ezért, h most > > (), ε or mitt < ε Mivel ε -ról cs zt hszáltu i, hogy pozitív, ezért mide ε > eseté v llms üszöszám, tehát lim Beláthtó, hogy em véges htárérté eseté is hsoló tuljdoság érvéyes, tehát igz övetező tétel: Tétel H egy sorozt htárértée, or mide részsoroztá v htárértée és ez szité Megjegyzés Diverges sorozt is lehet overges részsorozt, például z ( ) sorozt csup -ől vgy csup -ől álló részsorozt overges 5 Adott egy ( ) sorozt Úgy észítü eől új soroztot, hogy z elejére íru éháy új tgot Szemléletese, z,,,,, soroztól pju soroztot H,,,,,,,, és ez éppe Vló, teitsü - egy öryezetét Az feltevés mitt z ( ) sorozt legfelje véges so tgj em trtozi ee öryezete A megváltozttott sorozt is redelezi ezzel tuljdosággl, mert öryezete em trtozó tgoo ívül még,,, lehet öryezete ívül, vgyis iztos i állíthtju, hogy legfelje véges so tg Ezért z új sorozt is -hoz trt lim, or z új, megváltozttott sorozt is v htárértée Megoldott feldt Bizoyítsu e, hogy h z ( ) sorozt ( ) és ( ) részsorozti overgese és ugyz htárértéü, or z ( sorozt is overges )

20 4 Vlós számo és számsorozto Bizoyítás H z ( ) és ( ) sorozto özös htárértée l, or ε > eseté létezi ( ε) és ( ε) úgy, hogy l ε h () ε és l ε h m () ε Így h m mx { ( ε), ( ε) } tehát z ( ) sorozt is overges és htárértée szité l, or l ε, Feldto π Bizoyítsd e, hogy z si, sorozt diverges! Tulmáyozd z ( ) +, sorozt overgeciáját Bizoyítsd e, hogy h z ( ) sorozt (, és ) ( ) ( ) részsorozti overgese, or z ( ) sorozt is overges Művelete overges soroztol + Már vizsgáltu z áltláos tgú soroztot A övetező + átlítást végeztü: A pott lól megsejtettü, mjd igzoltu, hogy sorozt htárértée, Az átlítás utá megpróálhtju visszvezeti prolémát egyszerű esetere Figyeljü meg elő számlálót H ülö-ülö,, soroztot vizsgálá, or midegyiről e tudá izoyíti, hogy -hoz trt De itűzhetjü feldtot így is: Az soroztról már tudju, hogy overges és htárértée Követezi-e eől, hogy + ; + + ; ;? Továá, igz-e, hogy h ; és, or +? A evezőe -t teithetjü úgy, hogy csup -sól álló sorozt megfelelő tgj Ez sorozt yilvá overges és htárértée H, igz-e, hogy? H igz, hogy evező -hoz trt, számláló pedig -hoz, or érvéyes-e, hogy tört -hoz trt, vgyis -hoz? A érdéseet áltláos is feltehetjü és úgy is fogju vizsgáli

21 Vlós számsorozto 5 Legye ( ) és ( ) (, ) Igz-e, hogy ) ét sorozt úgy, hogy lim és ) z ( + sorozt is overges és lim ; + + ) lim ) z ( sorozt is overges és lim ; c) z sorozt is overges és lim? Vizsgálju sorr prolémát: ) Azt sejtjü, hogy ( + is overges és ) lim ( + ) lim + lim + Bizoyítsu e! Rögzítsü egy ε > számot lim és lim mitt v oly N () ε és N () ε szám, hogy h > N () ε ε, or < és h, > N () ε ε or < ε ε Így + ( + ) ( ) + ( ) + < + ε, h > mx{ N ( ε), N ( ε)} Érvéyes tehát z lái ijeletés H lim és lim, or lim ( + ) lim + lim + ) Bizoyítsu e, hogy h lim és lim, or létezi ( ) ( ) ( lim lim lim ) Egyszerű átlítássl + ( ) + ( ) + Azt ellee eláti, hogy gy -re jo oldl icsi Rögzítsü egy pozitív ε számot A feltevés szerit ( ) overges, ezért orlátos is Legye K, h,, (em jelet megszorítást K > iötés) Tegyü fel még, hogy z ( ) sorozt htárértée Mivel lim, létezi N úgy, hogy h () ε > N () ε ε, or < és mitt létezi N úgy, hogy h K () ε > N () ε ε, or < Ezt felhszálv ε ε K + < K + ε, K { ε N ε } > mx N (), () N() ε h H, or, ezért ezt tgot elhgyhtju és ecslés

22 6 Vlós számo és számsorozto ε ε egyszerűsödi (Így is számolhtá: K< K < ε, h K > N () ε ) Az ε -ról cs zt hszáltu i, hogy pozitív szám, így zt yertü, hogy mide ε > -hoz létezi oly N() ε természetes szám, hogy h > N () ε, or < ε Igz tehát z lái ijeletés H lim és lim, or lim ( ) ( lim )( lim ) c) A érdés ics potos megfoglmzv H lim, or lehet, hogy és ( ) sorozt tgji özött is tetszőlegese so lehet Teitsü övetező ét soroztot: és, így, tehát z sorozt em overges Tegyü fel, hogy lim Eor -höz létezi N úgy, hogy h > N, or < Ez zt jeleti, hogy, h Az ár ezt szemlélteti: > N x ár Véges so tg megváltozttás sorozt overgeciájá em változtt, ezért feltételezhetjü, hogy lim és, H most e tudá láti, hogy lim, or c) érdést vissz tudju vezeti )-re Vló, ) szerit h lim és lim, or Vizsgálju tehát z soroztot Azt sejtjü, hogy létezi lim A lim és feltevése mitt v oly d > szám, hogy mide eseté d és d Ez övetezi ól, hogy sorozt mjdem mide tgj ee v -e sugrú öryezetée Ezért - sugrú öryezetée sorozt véges so tgj lehet Vegyü eze özül legise szolút értéűt d-e H ics sorozt tgj ee öryezete, or legye d Rögzítsü egy ε > számot lim mitt ε d -hez létezi N úgy, hogy h > N, or < ε d Így tehát

23 Vlós számsorozto 7 vgyis < < εd, d d < ε, h > N Az ε -ról cs zt hszáltu fel, hogy pozitív vlós szám, ezért mide ε > -hoz létezi oly N () ε természetes szám, hogy h Érvéyese tehát z lái állításo H lim H lim, lim > N() ε, or és < ε,, or, és,, or lim lim lim Cs rr ell godoli, hogy ( c) sorozt mide tgj c, ezért c-hez trt Így z is igz, hogy h lim, or lim ( ) Eől pedig )-t felhszálv övetezi, hogy h lim, lim, or létezi lim ( ) lim lim lim lim Megjegyzés A ) esete speciális esetét ee v z is, hogy h lim és c, or lim ( c ) c lim c péld, mert péld lim, mert és lim, lim 5 péld lim, mert lim 4 péld lim lim , mert lim és lim péld lim lim , mert 4 lim és lim Itt úgy látszi, mith töet hszáltu vol fel, mit meyit )- megmutttu Aól zo z is övetezi, hogy h lim, lim, lim c c, or lim ( + + c) lim + lim + lim c + + c Arr

24 8 Vlós számo és számsorozto godolu ugyis, hogy ( + + c) ( + ) + c, tehát lim ( + + c ) lim ( + ) + lim c ( + ) + c + + c Ugyígy járu el, h tö (véges so) sorozt összedásáról v szó (Természetese szorzásál is ugyígy teszü) péld Az áltláos tgú sorozt overges-e? Átlítv, A evező 4-hez trt, számláló pedig -hez, ezért zt sejtjü, hogy lim Mutssu meg ezt! Ee érdeée rögzítsü egy K számot + + > > K, h > K Mivel K tetszőleges szám lehet, így vló lim Áltláos is megfoglmzhtju érdést: H lim, lim, >,,, or igz-e, hogy lim? Nem jelet megszorítást, h feltesszü, hogy > és > A lim > - ól övetezi, hogy ( ) felülről is orlátos Legye mide -re M, M > Eor egy K számot rögzítve, > > K, h > MK Mivel M lim, ezért v oly N szám, hogy h > N, or > MK Így z is igz, hogy h > N, or >K Mivel K tetszőleges szám lehet, így lim 7 péld H lim és mide természetes számr, or lim Vló, < em lehet, mert eor - például sugrú öryezetée cs egtív számo trtozá, így ee öryezete z ( ) sorozt egyetle tgj sem lehete Feldt Bizoyítsu e, hogy h lim,, or lim + Megoldás H, or ε > eseté < ε, h < ε lim mitt ε -hez létezi N( ε) természetes szám úgy, hogy < ε, h > N Ezért lim H >, or

25 Vlós számsorozto 9 ( ) Egy ε > számot rögzítve, mitt ε -hoz létezi oly N természetes szám, hogy h > N, or < ε Ezért, h > N, or ε < ε Tehát lim lim Hsoló igzolhtó, hogy h, és lim, hol, or lim lim Gyorlto és feldto Vizsgálju meg övetező, áltláos tgjul dott sorozto overgeciáját 5 ) ; ) ; c) ; d) ; e) ; f) Kovergese-e övetező sorozto? ) ; ) ; c) ; d) Igz-e övetező állítás? H ( + ) overges, or ( ) és ( ) is overges (H igz, or ell igzoli, h em, or elég egy ellepéldát di) 4 Dötsü el, hogy övetező állításo özül melyi igz és melyi hmis: ) H ( ) overges, or ( ) és ( ) is overges; ) H ( ) overges, or ( ) és ( ) is overges; c) H overges, or ( ) és ( ) is overges; d) H ( + ) diverges, or ( ) és ( ) is diverges; e) H ( + ) diverges, or ( ) és ( ) özül leglá z egyi diverges; f) H ( + ) és ( ) diverges, or ( ) is diverges; g) H ( ) és ( ) overges, or ( ) is overges 5 Igzolju, hogy h lim és lim, továá mide - r, or Igz-e, hogy h > mide -r, or >?

26 4 Vlós számo és számsorozto Végtelehez trtó sorozto A diverges sorozto özül ülööse érdeese zo z ( ) sorozto, melyeet szemléletese úgy is jellemezhetü, hogy mide htáro túl öveszi (orlátlul öveszi) Már láttu, hogy igz övetező ét ijeletés: Tétel ) lim +, h mide K számhoz létezi oly ( K ) természetes szám, hogy h > ( K), or K > ) lim, h mide K számhoz létezi oly ( K ) természetes szám, hogy h > ( K), or K ( ) < Péld Az + sorozt -hez trt A ( sorozt -hez trt A (( ) 4 ) sorozt em trt sem -hez, sem hez A övetező prgrfus megvizsgálju, hogy végtelehez trtó soroztol végezhetü-e műveleteet ) Gyorlto és feldto Dötsd el, hogy -e z ( ) sorozt orlátlság ) szüséges; ) elégséges; c) szüséges és elégséges; d) em szüséges és em elégséges feltétele A övetező áltláos tgjul dott sorozto özül melye trt -hez és melye -hez? ) ; ) ; c) + ; + + d) si π ; e) cos ( ) π 4 Htároztl esete A overges soroztol végzett művelete tulmáyozásáál láttu, hogy izoyos esetee emcs véges htárértéeel lehet műveleteet végezi, hem végtele htárértéeel is Például lim + egyelőséget úgy is ( ) izoyíthtju, hogy elátju z összeg tgjáról, hogy ülö-ülö -hez trt Tehát úgy sejtjü, hogy + A + egyelőség ltt zt értjü, hogy tetszőleges ( ) és ( ) + -hez trtó sorozt eseté z ( ) sorozt + htárértée is + Ehhez hsoló, h c,,, or z + c, ( c, / c, c st) egyelőség(e) ltt zt értjü, hogy h lim és lim, or c (li m c, lim / c, lim lim + c, st) A övetező péld muttj, hogy elemeivel em mide művelet értelmezhető H lim ( ) htárértéet szereté iszámíti, or z elői godoltmeet em hszálhtó, mert ét végtelehez trtó sorozt ülösége

27 Vlós számo és számsorozto 4 ( ) ( ) lim( ( ) ) ármeor lehet Például lim lim, +, tehát lú művelet eredméye ármi lehet Ezért lú htárértéeet htároztl esete evezzü Ee prgrfus megvizsgálju, hogy milye műveleteet végezhetü és szimólumol, és mior jutu htároztl esethez Összedás + +, ; +, + ( ) +, + ( ) Ezee tuljdoságo izoyítás htárértée értelmezése lpjá yilvávló Bizoyítsu például z + egyelőséget, h H lim és lim, or tetszőleges K és ε > eseté léteze z K ( ) és ( ε) üszöszámo úgy, hogy teljesüljee övetező összefüggése: ε < < + ε, h () ε és K + <, h ( K) Tehát z ε válsztássl z N( K ) mx{ ( ε), K ( )} számr K < +, h N ( K) A htárérté értelmezése lpjá lim +, tehát írhtju, hogy + A továi felsorolju z elvégezhető műveleteet és htároztl eseteet Megjegyzés A + művelete icse értelme, mivel h lim + és l ( ) ( + ) egyes esetee sorozt overges, más esetee htárértée + vgy, z is megtörtéhet, hogy sorozt diverges Szorzás és ( ) ( ), h > ; és ( ) ( ), h < ; ( )( ) ; ( ) ( ) Megjegyzés A és ) ( műveletee ics értelme, mert h ) állíthtu semmit: lehet overges, diverges, trtht + -hez vgy -hez Osztás és, h tetszőleges vlós szám Megjegyzés H lim ± és lim ±, vgy lim lim, or z im, or z soroztról em állíthtu semmit; lim és li m vgy lim, or z ( soroztról em soroztról em állíthtu semmit Ezért zt modju, hogy

28 4 Vlós számo és számsorozto,,,, műveletee ics értelmü ( véges vlós szám) 4 Gyövoás és +, mide eseté 5 Htváyozás H lim és lim, or lim lim ( ) lim Egyes esetee sorozt v véges htárértée, más esetee pedig ics H >, or és H < <, or és H >, or, h <, or, Megjegyzés Nics értelmü z,, és műveletee, mivel ezee z esetee z ( soroztoról em állíthtu semmit Egyes esetee ) Megjegyzés H, or z ( soroztról em állíthtu semmit ) sorozt v véges vgy végtele htárértée, más esetee sorozt diverges A htároztl eseteet legtö esete átlítju és vlmilye más godoltmeet lpjá próálju meg htárérté iszámítását Ngyo gyori rcioális törte htárértéée iszámítás Erre votozó egyszerű ritériumot lehet levezeti p p A + A + + Ap Feldt Teitsü z, p >, q >, A, q q B + B + + B q B, B + + B q áltláos tgú soroztot Számítsu i lim -et! q Megoldás Írju sorozt áltláos tgját övetező l: A A p A p p q Bq B + + q p H p q, or q A, ármely eseté, tehát lim (mert B számláló is és evezőe is töi tg htárértée H p > q, or p q >, tehát lim p q p q és így A lim sg H p < q, B p q or p q <, tehát lim lim és így lim Érvéyes tehát övetező tétel: p p A + A + + Ap Tétel H, p >, q >, A q q, B, B + B + + B q

29 Vlós számo és számsorozto 4 A,h p q; B q B + + B q, or A >, h p < q Feldt Számítsu i övetező htárértéeet: lim sg, h p ; B q ) lim ( + ); ) lim ( ) + Megoldás ) A htárérté lú htároztl eset, ezért átlítju z + áltláos tgot: Mivel másodi tört -hez trt és z első -hoz, szorzt htárértée ) Az ) lpot lpjá lú htároztl eset Az elői átlításo lpjá ( ), tehát eresett htárérté A mjorálási ritérium és fogó tétel Az eddig megoldott feldto so esete tudtu vol lú egyelőtleséget felíri és így ól, hogy sorozt -hoz trt meg lehet htározi üszöszámot -re -re létező üszöszám függvéyée Hsoló helyzet or is, h z egyelőtleség eseté zt tudju, hogy z sorozt htárértée Eől övetezi, hogy is -hez trt Ezeet z észrevételeet, övetező tétele fogllju össze: Tétel ) H, és lim, or lim (mjorálási ritérium) ) H, és lim, or lim K, ( K), tehát K egyelőtleség is teljesül mide ( K) Bizoyítás ) A feltétele lpjá ε > eseté () ε, úgy, hogy ε, () ε, tehát ε egyelőtleség is teljesül mide () ε eseté Az ε -os overgeci ritérium lpjá lim ) Az ε -os overgeci ritérium lpjá K > eseté K ( ), úgy, hogy eseté Így z értelmezés lpjá lim Ez ét tuljdoság sjátos esete övetező áltláos tétele:

30 44 Vlós számo és számsorozto Tétel (fogó tétel) H, eseté és lim lim c l, or lim l c Bizoyítás A feltétele lpjá c, eseté Mivel lim ( c ) l l, mjorálási ritérium lpjá lim ( ) Mivel lim l z elői ét egyelőségől övetezi, hogy lim l Kissé humoros formá ezt övetezőéppe szemléltethetjü: Két redőr z utcá elfog egy tolvjt Két oldlról megilicseli és elidul redőrségre Természetes, hogy így tolvj is éytele redőrségre mei Ee redőrelve z llmzás zt íváj, hogy merjü ecsléseet végezi és így elég so soroztról meg tudju állpíti overgeciát Allmzáso Teitjü zt soroztot, melye -edi tgj x Koverges-e sorozt? H ige, számítsu i htárértéét! H gy, or jo oldlo álló összeg mide tgj icsi, de eől (erre már láttu példát) még em övetezi, hogy sorozt -hoz trt, mert z összeddó szám is, és így ez is gy és -el együtt öveszi Becsüljü meg lulról és felülről x -et! x , x Mide eseté x, feti egyelőtlesége lpjá + + Az ( ) soroztot özre fogtu zoos htárértéű overges soroztol (mert lim lim c ) Így fogó tétel lpjá z ( ) sorozt is overges és htárértée Adott sorozt Vizsgálju meg sorozt overgeciáját, és h overges, or számítsu i htárértéét Becsüljü meg ét oldlról -et úgy, hogy z tgú összeg legise, illetve leggyo tgját vesszü -szer c + + Mivel lim c, mjorálási ritérium lpjá lim

31 Vlós számo és számsorozto 45 Adott áltláos tgú sorozt Igzolju, hogy sorozt overges és számítsu i htárértéét! Az elői feldthoz hsoló írhtju, hogy + + Mivel lim lim és lim lim, fogó tétel lpjá lim 4 Teitsü z ( ) soroztot Vizsgálju sorozt overgeciáját! Első pilltásr em is tudju megsejtei, hogy overges-e sorozt Az iztos, hogy h >, or > Az -edi gyö jeleléte ézefevővé teszi, hogy számti és mérti özepe özti egyelőtleséggel próálju sorozt -edi tgját felülről ecsüli Ilye módo H, c + mide eseté, or + c, lim és lim c, tehát fogó tétel lpjá sorozt overges és lim 5 Htározzu meg z, sorozt htárértéét A < ( + ) C + C + C + + C C + C + összefüggése és mjorálási ritérium lpjá lim Gyorlto és feldto Tulmáyozd övetező sorozto overgeciáját: ) ; ) ; + + ( +) cos + cos + + cos c) ; d) ; ( ) e) ; f)! 4 6 ( )

32 46 Vlós számo és számsorozto Koverges-e z sorozt? Számítsd i lim + htárértéet! 4 Koverges-e z sorozt? Megjegyzés H 4 feldt is z előző példához hsoló próálu ecsüli, or zt pju, hogy, c és c, viszot + lim lim c, tehát fogó tétel em llmzhtó Így legfelje cs yit tudu modi, hogy h érdéses sorozt overges, or htárértée és özött v Persze lehet, hogy ügyese ecsléssel célhoz érheté, vgy más módszerrel lehete próálozi A feldtr még vissztérü, itt zért mutttu e, hogy lássu: fogó tétel íált módszer is oly, mit töi módszer em midig vezet eredméyre 6 Mooto és orlátos sorozto Feldt Vizsgálju meg, hogy mi z összefüggés egy overges sorozt tgjiól lotott hlmz torlódási potji és sorozt htárértée özött! Megoldás H sorozt tgjiól lotott hlmz véges ( sorozt egy idő utá osts), or vizsgált hlmz ics torlódási potj H sorozt tgjiól lotott hlmz végtele, or sorozt htárértée hlmz torlódási potj, mert mide öryezete sorozt végtele so tgját trtlmzz Másrészt, h sorozt htárértée l és l egy szám, or z l -e v oly V öryezete, mely sorozt véges so tgját trtlmzz Így létezi oly V öryezet is, melyre V \{ hlmz üres, tehát em lehet torlódási potj sorozt tgjiól lotott hlmz Feldt Legye egy övevő és felülről orlátos sorozt Háy torlódási ( ) potj v sorozt tgjiól lotott hlmz? Megoldás Jelöljü H -vl sorozt tgjiól lotott hlmzt A H hlmz felülről orlátos, tehát létezi felső htár A sorozt tgji cs H felső htár örül torlódht Igzolju, hogy z s sup H szám z egyetle torlódási potj H hlmz Mivel sorozt szigorú övevő, s H A szuprémum értelmezése lpjá z s mide öryezete trtlmzz sorozt leglá egy elemét (elleező esete léteze ál ise felső orlát), tehát s torlódási potj H hlmz > s eseté létezi - oly öryezete, mely em trtlmzz s -et és így em trtlmzhtj sorozt egyetle elemét sem H < s, or szuprémum

33 Vlós számo és számsorozto 47 értelmezésée szereplő másodi tuljdoság lpjá létezi úgy, hogy < < s Eszerit z - z öryezete, melye felső htár sorozt cs véges so tgját trtlmzz Így ezee tgo z -tól vló emull távolsági özt v legise Jelöljü ezt m -mel Az - m -él ise sugrú öryezete em trtlmzz sorozt -tól ülööző tgját, tehát em lehet torlódási potj H - Így H - egyetle torlódási potj v, szuprémum Az elői feldto megoldás lpjá láthtó, hogy szigorú övevő és orlátos sorozto eseté tgoól lotott hlmz szuprémum egye sorozt htárértée is Vló z elői jelölése lpjá, h ε >, or létezi () ε úgy, hogy s ε < < s A sorozt mootoitás és szuprémum első tuljdoság viszot ( ε ) iztosítj, hogy s ε < < s, () ε Tehát z ε -os overgeci ritérium lpjá lim s H sorozt em szigorú övevő, de övevő, or lim s egyelőség továr is igz, mert h sorozt tgjiól lotott sorozt végtele so elemet trtlmz, or z elői godoltmeet em módosul, míg h ez hlmz véges, or úgy, hogy s, Így sorozt ee z esete is overges és htárértée s Hsoló godoltmeet lpjá igzolhtju, hogy csöeő és lulról orlátos sorozto is overgese és htárértéü tgjiól lotott hlmz ifimum Az előie lpjá érvéyes övetező tétel: Tétel ) H z ( ) sorozt felülről orlátos és övevő, or overges ) H z ( ) sorozt lulról orlátos és csöeő, or overges ) H z ( ) sorozt orlátos és mooto, or overges Példá ) Az áltláos tgú sorozt övevő és egy felső orlátj x 4 8 ár Az árá szemléltettü sorozt éháy tgját A mootoitás mitt sorozt tgjit árázolv midig jor hldu, de iztos, hogy -ig em jutu el Mid tö potot erjzolv z árár, egyre jo érezzü, hogy sorozt tgji vlmely pot örül sűrűsödi ell A feti példá öyű megmutti, hogy lim lim, zz sorozt overges és htárértée ) Teitsü például z soroztot Tetszőleges eseté

34 48 Vlós számo és számsorozto ( ) <, tehát feti ecslés lpjá egy felső orlátj sorozt Mivel > mide eseté, sorozt orlátos Viszot sorozt mooto övevő, mert + >, Tételü ( + ) szerit sorozt overges, létezi htárértée De mi ez htárérté? Az iztos, hogy -él em gyo L Euler volt z első, i eizoyított zt téyt, hogy π ee sorozt htárértée lim Ezt most még em izoyítju 6 ) Vizsgálju meg z sorozt overgeciáját, h eset H, + ), or < <,, tehát sorozt csöeő és lulról orlátos Így sorozt overges Mivel, írhtju, hogy lim + lim Másrészt lim lim, mert z első tgtól elteitve + ugy sorozt htárértéét látju midét oldlo H l lim, or eze lpjá l l, tehát lpjá l eset H, or H sorozt felülről orlátos vol, or > > + overges is lee Ee z esete z l lim szám teljesíteé z l l egyelőséget, tehát htárértée ellee legye Ez em lehetséges, mert sorozt tgji mid gyo, mit Tehát sorozt övevő és felülről orlátl Így lim eset H (,), or +, tehát lim 4 eset H, or sorozt em overges, mert ét egymást övető tg ülösége leglá A páros idexű tgoól lotott részsorozt + -hez, pártl idexű tgoól lotott részsorozt pedig -hez trt 5 eset H, or, tehát lim Összefogllv z elői eseteet ijelethetjü övetező tételt:, h < < ;, h ; Tétel lim,h > ;, h

35 Vlós számo és számsorozto 49 4) Vizsgálju z, sorozt overgeciáját és számítsu + [,] i htárértéét A reurzió lpjá, tehát sorozt csöeő Mivel, + [,] írhtju, hogy ( ) [,] Áltlá h [,], or ( ) + [,], tehát mtemtii idució elve lpjá [,], Mivel sorozt orlátos és csöeő, overges is H l -el jelöljü htárértéét, reurzió lpjá l l l, tehát l Így sorozt overges és lim Allmzás (Cesro lemmáj) Bizoyítsu e, hogy mide végtele so ülööző tgot trtlmzó orlátos sorozt v leglá egy overges részsorozt Bizoyítás Jelöljü tgoól lotott végtele H hlmz felső és lsó htárát M -mel illetve m -mel A izoyítás övetező észrevétele lpszi: H egy [, ] itervllum egy hlmz végtele so elemét trtlmzz, or z +, +, és itervllumo vlmelyie szité trtlmzz hlmz végtele so elemét Így értelmezhetjü z ( ) és ( ) m, M és [ +, + ] z [ ] hlmz végtele so elemét trtlmzz Így, soroztot övetezőéppe: itervllum zo (fél) része, mely M m és midét sorozt M m mooto és orlátos Eől övetezi, hogy overgese és egyelőség lpjá zoos htárértéü A ét sorozt özös l htárértéée mide ε > sugrú öryezete H hlmz végtele so elemét trtlmzz, tehát iválszthtó egy l -hez trtó overges részsorozt z eredeti sorozt Gyorlt Bizoyítsd e, hogy övetező sorozto overgese és számítsd i htárértéüet: ), hol (, ) rögzített szám; ), 5 A háydosritérium Az elői prgrfus láttu, hogy zo mérti hldváyo, melye vóciese szolút értée -él ise, overgese és htárértéü A htárértée szempotjáól so oly sorozt v, mely mérti hldváyhoz hsoló viseledi, ár em mérti hldváy Ilye esetere votozi övetező ritérium: H

36 5 Vlós számo és számsorozto Tétel (háydosritérium) H z ( ) pozitív tgú sorozt tgjir lim or igz övetező állításo: H l <, or sorozt overges és htárértée H l <, or z x sorozt is overges H l >, or sorozt diverges és htárértée 4 H l >, or z x sorozt diverges 5 H l, or sorozt lehet overges is és diverges is, tehát em tudju eldötei Bizoyítás ) Az l < feltétel lpjá létezi oly ε >, melyre l + ε < és + ehhez z ε -hoz tlálu oly () ε természetes számot, melyre < l + ε <, () ε Eől z egyelőtleségől övetezi, hogy ( l + ε), ( ε) Tehát ( l + ε) h () ε Mivel ε (és így (ε) is) rögzített ( ε) szám, ezért mjorálási ritérium lpjá lim ) Az elői ecslése lpjá ( ε) ( ε) ( ε) x + ( l ε) ( ε) + +, tehát z ( x ( ε) ) sorozt l ε felülről orlátos Mivel z ( ) sorozt tgji pozitív, z ( x ) sorozt övevő, tehát overges -4) Az l > feltétel lpjá létezi oly ε >, melyre l ε > és ehhez z ε - + hoz tlálu oly () ε természetes számot, melyre > l ε >, () ε + Eől z egyelőtleségől övetezi, hogy ( ε), Tehát > ( l ε) ε > l + + l, h () ε Mivel ε (és így (ε) is) rögzített szám, ezért ( ε) z ( l ε) áltláos tgú sorozt -hez trt és így lim Az x ( ε) ( ) ( ε) divergeciáj ie yilvávló, mert x > 5) Az és soroztor lim + egyrát és z egyi esete z ( ) sorozt, árcs z ( x ) sorozt diverges, míg mási esete overges Allmzáso Tulmáyozzu z P ( ) sorozt overgeciáját, h P [ X] egy - ed foú poliom és (,)

37 Vlós számo és számsorozto 5 Az + P ( + ) egyelőség lpjá lim P( ) sorozt overges és htárértée Számítsd i z, sorozt htárértéét! + Erre soroztr lim +!, tehát lim ( +! ) + +, tehát h <, or Gyorlto és feldto Tulmáyozd övetező sorozto htárértéét: ), >, ; ), >, ;! ( + )( + )( + ) ( + )( + )( + ) c), < <, ; ( + )( + )( + ) Bizoyítsd e, hogy h z ( ) pozitív tgú sorozt tgjir z x α sorozt overges és < α <, or z ( ) sorozt is + overges Bizoyítsd e, hogy h z ( ) pozitív tgú sorozt tgji teljesíti z + + egyelőtleséget mide + ( ) sorozt overges 8 Az e szám (Euler-féle szám) Az + áltláos tgú soroztot tulmáyozzu természetes számr, or z ( ) +, +, +,, +, módszer Allmzv Beroulli egyelőtleséget -re, pju, hogy + +, mide Megmuttju, hogy sorozt mooto övevő és felülről orlátos A sorozt első 9 64 tgji:,,, st Megfigyeljü, hogy < < Eől rr 4 7 öveteztetü, hogy sorozt övevő Vló, > +, +

38 5 Vlós számo és számsorozto mert, evivles átlításol, > +, + + >, >, > > >, hol ismét llmztu Beroulli egyelőtleséget Eől övetezi, hogy + > mide eseté, tehát sorozt övevő A orlátosságot iomiális tétel segítségével muttju meg Mit láttu, sorozt lulról orlátos, és egy lsó orlátj Felső orlátot eresü Feáll, hogy C C C !!! Teitsü övetező ecslést: + < !!! < + Tehát sorozt orlátos, <, és mooto övevő Így tehát tudju, hogy sorozt overges, htárértée létezi és lim módszer Igzolju, hogy z e + sorozt övevő és, hogy z + e + sorozt csöeő Az e e egyelőtleség evivles z egyelőtleséggel Ez viszot számti és mérti özép + özti egyelőtleség z x x x + és x számor +

39 Vlós számo és számsorozto 5 Hsolóéppe z e + e egyelőtleség redre övetezőéppe líthtó: < + < < < Az utolsó egyelőtleség számti és mérti özép özti egyelőtleség z x x x és x számor Másrészt < e, tehát z elői egyelőtlesége lpjá midét sorozt e overges (z ( e ) sorozt mide tgj lsó orlátj z ( e ) sorozt és z ( e ) sorozt mide tgj felső orlátj z ( ) e sorozt) e < e < e < < e < e < < e < e < e Eől övetezi, hogy létezi lim e l és z lim e l htárérté Mivel e e +, ét htárérté egyelő egymássl Ugyor e és 6 e5 + 5, <, tehát < e, < Jelöljü z ( e ) sorozt htárértéét e-vel e értée, éháy tizedesyi potossággl: e,788 Az e számml továi töször tlálozu Más módo is elő fogju állíti és megmuttju, hogy e irrcioális szám e-t természetes logritmus (logritmus turlis, z x természetes logritmusát l x -el jelöljü) lpszámá is szoás evezi Az előie lpjá + lim lim e + + Követezméy Az e < és e + < e egyelőtlesége lpjá e + < l( + ) l <, + Allmzás Tulmáyozzu z c l, sorozt overgeciáját A c < c egyelőtleség evivles z + < l( + ) l + egyelőtleséggel, tehát ( c ) sorozt csöeő Ugyor övetezméy másodi egyelőtlesége lpjá: l l < l l <

40 54 Vlós számo és számsorozto l 4 l < l( + ) l < l( + ) < Eől övetezi, hogy < l( + ) l < c, tehát sorozt lulról + orlátos (pozitív tgú) és így orlátos A ( c ) sorozt htárértéét c -vel jelöljü és Euler-féle álldó evezzü Megjegyezzü, hogy még midig megoldtl prolém c irrciolitásá érdése Feldto Bizoyítsd e, hogy lim l + + Bizoyítsd e, hogy h z ( ) pozitív tgú soroztr lim l >, or lim + 9 Az lú htároztl eset Az lú htároztl esete visszvezethető más htárértée iszámításár övetező tétel lpjá: x Tétel li m + e, h lim x + (vgy lim x x Bizoyítás Tételezzü fel, hogy x > és lim x ( ) x ) és ( ) + Legye [ x ] vlós számsorozt m Mivel x em orlátos, h +, or m + Az ismert tuljdoság lpjá m x< m+, és eől övetezi, hogy > m x m+, vgy + + > + m x m+ Az elői egyelőtleséget x -edi htváyr emelve pju, hogy x x + + > + m x m+ m Mivel + > + és + +, pju, hogy m+ m+ m m x x x m+,

41 Vlós számo és számsorozto 55 Ismeretes, hogy m+ + + > + m x m+ m+ lim + lim + m m+ x m m e, tehát fogó tétel lpjá lim + e x Az elői godoltmeetet hszálv igzolhtó övetező állítás is: Követezméy H x > és lim x x lim + x e, or létezi ( ) x Gyorlto és feldto Számítsd i övetező htárértéeet: ) lim ; ) lim x d) lim + ; e) lim + ; f) Bizoyítsd e, hogy h lim x, or ; c) lim ( ( ) ) lim si + + ; x x e l( + x ) lim ; ) lim l c) ) lim x x x x Bizoyítsd e, hogy h lim x, or lim e e és lim l x l 4 Számítsd i övetező htárértéeet: p + ) lim ( ); ) lim ; c) lim p ( ) + 5 Bizoyítsd e, hogy lim ( + )!! (Tri Llescu sorozt) e A Cezáro-Stolz tétel Legye tetszőleges sorozt, ( ) ( ) és em orlátos H létezi lim + + htárérté is és l sorozt pedig szigorú mooto htárérté, or létezi li m

1. Hibaszámítás Hibaforrások A gépi számok

1. Hibaszámítás Hibaforrások A gépi számok Hiszámítás Hiforráso feldto megoldás sorá ülöféle hiforrásol tlálozu Modellhi mior vlóság egy özelítését hszálju feldt mtemtii ljá felírásához Pl egy fizii törvéyeel leírt modellt Mérési vgy örölött hi

Részletesebben

IV. A HATÁROZOTT INTEGRÁL

IV. A HATÁROZOTT INTEGRÁL 86 A htározott itegrál IV A HATÁROZOTT INTEGRÁL Bevezető feldto Feldt Számítsu i z f :, [ ], f függvéy grfius épe, z, és z O tegely áltl htárolt síidom területét Megoldás Árázolju függvéyt A XI y osztály

Részletesebben

I. Sorozatok. I.1. Sorozatok megadása

I. Sorozatok. I.1. Sorozatok megadása Mgyr Zsolt: Alízis özépisoláb I Sorozto oldl Def A pozitív egész számo hlmzá értelmezett számértéű függvéyeet sorozto evezzü Megjegyzés: Egyes tárgylási módob éyelmességi szempotból em N R függvéyeről,

Részletesebben

(a n A) 0 < ε. A két definícióbeli feltétel ugyanazt jelenti (az egyenlőtlenség mindkettőben a n A < ε), ezért a n A a n A 0.

(a n A) 0 < ε. A két definícióbeli feltétel ugyanazt jelenti (az egyenlőtlenség mindkettőben a n A < ε), ezért a n A a n A 0. Földtudomáy lpszk 006/07 félév Mtemtik I gykorlt IV Megoldások A bármely ε R + számhoz v oly N N küszöbidex, hogy mide N, >N eseté A < ε A 0 bármely ε R + számhoz v oly N N küszöbidex, hogy mide N, > N

Részletesebben

Emelt szintő érettségi tételek. 10. tétel Számsorozatok

Emelt szintő érettségi tételek. 10. tétel Számsorozatok Mgyr Eszter Emelt szitő érettségi tétele 0. tétel zámsorozto orozt: Oly függvéy, melye értelmezési trtomáy pozitív egész számo hlmz. zámsorozt éphlmz vlós számo hlmz. f : N R f () jelöli sorozt -ei tgját.

Részletesebben

ACTA CAROLUS ROBERTUS

ACTA CAROLUS ROBERTUS ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főisol tudomáyos özleméyei Alpítv: ( ACTA CAROLUS ROBERTUS ( Mtemti szeció AZ INTEGRÁLSZÁMÍTÁS OKTATÁSÁRÓL KÖRTESI PÉTER Összefogllás A htározott itegrál értelmezése

Részletesebben

SOROZATOK. Körtesi Péter

SOROZATOK. Körtesi Péter SOROZATOK Körtesi Péter. Fejezet. Foglm ismétlése. Ez fejezet soroztoról szól. Ajálju, hogy tuló Sorozto I. szitű pszodót tulmáyozz, melybe főét Számti, Mérti és Hrmoius Hldváyot ismerheti meg. Az lábbib

Részletesebben

A valós számok halmaza

A valós számok halmaza A vlós számok hlmz VA A vlós számok hlmz A diáko megjeleő szövegek és képek csk szerző (Kocsis Imre, DE MFK) egedélyével hszálhtók fel! A vlós számok hlmz VA A vlós számok hlmzák lpvető tuljdosági A vlós

Részletesebben

g x ugyanabba az halmazba kerüljön mint különböző módon tehetjük meg. A feladat állítása alapján igazolnunk kell, hogy ( ) n m m

g x ugyanabba az halmazba kerüljön mint különböző módon tehetjük meg. A feladat állítása alapján igazolnunk kell, hogy ( ) n m m A itűzött feldto megoldási X osztály 47 g ugybb z hlmzb erüljö mit figyelembe veü, hogy ( H -vel jelöljü z elemeie számát, or ezt j A j ülöböző módo tehetjü meg A feldt állítás lpjá igzolu ell, hogy m

Részletesebben

VI. FEJEZET POLINOMOK ÉS ALGEBRAI EGYENLETEK. VI.1. A polinom fogalma. Alapvető tulajdonságok

VI. FEJEZET POLINOMOK ÉS ALGEBRAI EGYENLETEK. VI.1. A polinom fogalma. Alapvető tulajdonságok Poliomo és lgeri egyelete VI FEJEZET POLINOMOK ÉS ALGEBRAI EGYENLETEK VI A oliom foglm Alvető tuljdoságo Eddigi tulmáyito sorá ülööző lgeri ifejezéseel tláloztto (l z, c,,, lú ifejezéseel), műveleteet

Részletesebben

I. FEJEZET SOROZATOK, SZÁMTANI ÉS MÉRTANI HALADVÁNYOK

I. FEJEZET SOROZATOK, SZÁMTANI ÉS MÉRTANI HALADVÁNYOK Sorozto, számti és mérti hldváyo 5 I FEJEZET SOROZATOK, SZÁMTANI ÉS MÉRTANI HALADVÁNYOK 7 Gyorlto és feldto ( oldl) Vjo milye törvéyszerűség lpjá épeztü z lábbi soroztot? Az áltld tlált szbályszerűség

Részletesebben

n természetes szám esetén. Kovács Béla, Szatmárnémeti

n természetes szám esetén. Kovács Béla, Szatmárnémeti osztály Igzolju, hogy 3 < ármely természetes szám eseté Kovács Bél, Sztmárémeti Az összeg egy tetszőleges tgj: Ezt ővítjü és lítju úgy, hogy felothssu ét tört összegére ) )( ( ) ( ) )( ( ) )( ( ) )( (

Részletesebben

24. tétel Kombinatorika. Gráfok.

24. tétel Kombinatorika. Gráfok. Mgyr Eszter Emelt szitő érettségi tétele 4. tétel Komitori. Gráfo. Komitori: A mtemti zo elméleti területe, mely egy véges hlmz elemeie csoportosításávl, iválsztásávl vgy sorrederásávl fogllozi. Permutáció

Részletesebben

A + B = B + A A B = B A ( A + B ) + C = A + ( B + C ) ( A B ) C = A ( B C ) A ( B + C ) = ( A B ) + ( A C ) A + ( B C ) = ( A + B ) ( A + C )

A + B = B + A A B = B A ( A + B ) + C = A + ( B + C ) ( A B ) C = A ( B C ) A ( B + C ) = ( A B ) + ( A C ) A + ( B C ) = ( A + B ) ( A + C ) Hlmzelmélet Kojukció: (és) (csk kkor igz h midkét állítás igz) Diszjukció: (vgy) (csk kkor hmis h midkét állítás hmis) Implikáció: A B (kkor és csk kkor hmis h A igz és B hmis) Ekvivleci: A B (kkor és

Részletesebben

n 1 1 n sehova szám (DÖNTETLEN) 1 0 k n n n 1 IZÉ HA a sorozat is lim akkor n NEVEZETES SOROZATOK HATÁRÉRTÉKEI ÖSSZEG HATÁRÉRTÉKE IZÉ

n 1 1 n sehova szám (DÖNTETLEN) 1 0 k n n n 1 IZÉ HA a sorozat is lim akkor n NEVEZETES SOROZATOK HATÁRÉRTÉKEI ÖSSZEG HATÁRÉRTÉKE IZÉ NEVEZETES SOROZATOK HATÁRÉRTÉKEI HA KONKRÉT SZÁM - q q q q q q shov IZÉ HA IZÉ IZÉ ÖSSZEG HATÁRÉRTÉKE TÉTEL: H és sorozt ovrgs és ovrgs és A B A és B or sorozt is AZ ÖSSZEG HATÁRÉRTÉKÉNEK ESETE A? B A

Részletesebben

Olimpiai szakkör, Dobos Sándor 2008/2009

Olimpiai szakkör, Dobos Sándor 2008/2009 Olimpii ször, Dobos Sádor 008/009 008 szeptember 9 Eze szörö Cev és Meelosz tételt eleveítettü fel, több gyorló feldttl, éháy lehetséges áltláosítássl További feldto: = 6 (=,, ) Htározzu meg z összes oly

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK MATEMATIKAI ANALÍZIS I. FEJEZET. A PRIMITÍV FÜGGVÉNY ÉS A HATÁROZATLAN INTEGRÁL...5 II. FEJEZET. INTEGRÁLÁSI MÓDSZEREK...

TARTALOMJEGYZÉK MATEMATIKAI ANALÍZIS I. FEJEZET. A PRIMITÍV FÜGGVÉNY ÉS A HATÁROZATLAN INTEGRÁL...5 II. FEJEZET. INTEGRÁLÁSI MÓDSZEREK... TARTALOMJEGYZÉK MATEMATIKAI ANALÍZIS I FEJEZET A PRIMITÍV FÜGGVÉNY ÉS A HATÁROZATLAN INTEGRÁL 5 II FEJEZET INTEGRÁLÁSI MÓDSZEREK 8 III FEJEZET A HATÁROZATLAN INTEGRÁLOK ALKALMAZÁSAI86 IV FEJEZET A HATÁROZOTT

Részletesebben

Dr. Tóth László, Kombinatorika (PTE TTK, 2007) nem vagyunk tekintettel a kiválasztott elemek sorrendjére. Mennyi a lehetőségek száma?

Dr. Tóth László, Kombinatorika (PTE TTK, 2007) nem vagyunk tekintettel a kiválasztott elemek sorrendjére. Mennyi a lehetőségek száma? Dr Tóth László, Kombiatoria (PTE TTK, 7 5 Kombiáció 5 Feladat Az,, 3, 4 számo özül válasszu i ettőt (ét ülöbözőt és írju fel ezeet úgy, hogy em vagyu teitettel a iválasztott eleme sorredjére Meyi a lehetősége

Részletesebben

Matematika A1 vizsga elméleti kérdések

Matematika A1 vizsga elméleti kérdések Mtemtik A1 vizsg elméleti kérdések Deiíciók Forrás: Szirmi Jeő elődásvázltok, Szász Gáor: Mtemtik 1. tköyv Gépre vitte: Atli Máté 1. Peo-xiómák A természetes számok hlmzát N Peo-xiómák segítségével deiiáljuk.

Részletesebben

ANALÍZIS I. (MT1301L, MT4301L, MT1301) Előadást követő vázlatok. Dr. Rozgonyi Tibor főiskolai docens

ANALÍZIS I. (MT1301L, MT4301L, MT1301) Előadást követő vázlatok. Dr. Rozgonyi Tibor főiskolai docens ANALÍZIS I (MT3L, MT43L, MT3) Elődást övető vázlto Dr Rozgo Tor ősol doces Néhá evezetes egelőtleség Beroull-éle egelőtleség H R és ℵ, or ( ) Az egelőség or és css or áll e, h vg Bzoítás: h ( )( ) ( )

Részletesebben

823. A helyesen kitöltött keresztrejtvény: 823. ábra. 823. A prímek összege: 2+ 5+ 2= 9; 824. a) 2 1, 2 4, 5 3, 3 5, 2$ 825.

823. A helyesen kitöltött keresztrejtvény: 823. ábra. 823. A prímek összege: 2+ 5+ 2= 9; 824. a) 2 1, 2 4, 5 3, 3 5, 2$ 825. Egész kitevôjû htváok 7 8 A helese kitöltött keresztrejtvé: 8 ár 8 A rímek összege: + + 9 8 ) $ $ 8 ) $ $ 9$ $ 7 $ $ 0 c) $ ( + ) ( + ) 8 ) $ $ k ( - ) - - - ) r s - 7 m k l ( + ) 7 8 ( - ) 8 ( + ) 7 (

Részletesebben

Sorozatok határértéke

Sorozatok határértéke I. Becsüljük kifejezéseket! Kidolgozott feldtok: Soroztok htárértéke. Számológép hszált élkül djuk becslést z lábbi kifejezések értékére h = 000 000! Hszáljuk közbe gyságredi becsléseket számláló és evező

Részletesebben

44. HANCSÓK KÁLMÁN MEGYEI MATEMATIKAVERSENY MEZŐKÖVESD, 2015 Szóbeli feladatok megoldásai. Megoldás: 6

44. HANCSÓK KÁLMÁN MEGYEI MATEMATIKAVERSENY MEZŐKÖVESD, 2015 Szóbeli feladatok megoldásai. Megoldás: 6 9 évfolm HNCSÓK KÁLMÁN MEGYEI MTEMTIKVERSENY MEZŐKÖVESD 5 Szóbeli feldto megoldási ) dju meg zot z egész értéeet mele mellett z 6 6 Z 6 6 6 6 is egész szám! pot 6 6 6 pot mide egész -re pártl íg or lesz

Részletesebben

Divergens sorok. Szakdolgozat

Divergens sorok. Szakdolgozat Diverges soro Szadolgozat Eötvös Lorád Tudomáyegyetem Természettudomáyi Kar Készítette: Szabó Szilárd Matematia Bsc., taári szairáy Témavezető: Gémes Margit Műszai gazdasági taár Aalízis taszé Budapest,

Részletesebben

II. FEJEZET SZÁMLÁLÁSI FELADATOK. A KOMBINATORIKA ELEMEI II.1. Valószínűségszámítási feladatok

II. FEJEZET SZÁMLÁLÁSI FELADATOK. A KOMBINATORIKA ELEMEI II.1. Valószínűségszámítási feladatok 6 Szálálási feldto. A oitori eleei II. FEJEZET SZÁMLÁLÁSI FELADATOK. A KOMBINATORIKA ELEMEI II.. Vlószíűségszáítási feldto A lsszius vlószíűségszáítás éháy lpfoglát ár VI. osztály tultáto. Eszerit, h K

Részletesebben

Lineáris programozás

Lineáris programozás Lieáris progrmozás Lieáris progrmozás Lieáris progrmozás 2 Péld Egy üzembe 4 féle terméket állítk elő 3 féle erőforrás felhszálásávl. Ismert z erőforrásokból redelkezésre álló meyiség (kpcitás), termékek

Részletesebben

A valós számok halmaza

A valós számok halmaza Vlós számok, komplex számok A vlós számok hlmz A diáko megjeleő szövegek és képek csk szerző (Dr. Kocsis Imre, DE Műszki Kr) egedélyével hszálhtók fel! Vlós számok, komplex számok A vlós számok hlmzák

Részletesebben

Kalkulus I. Első zárthelyi dolgozat 2014. szeptember 16. MINTA. és q = k 2. k 2. = k 1l 2 k 2 l 1. l 1 l 2. 5 2n 6n + 8

Kalkulus I. Első zárthelyi dolgozat 2014. szeptember 16. MINTA. és q = k 2. k 2. = k 1l 2 k 2 l 1. l 1 l 2. 5 2n 6n + 8 Név, Neptu-kód:.................................................................... 1. Legyeek p, q Q tetszőlegesek. Mutassuk meg, hogy ekkor p q Q. Tegyük fel, hogy p, q Q. Ekkor létezek olya k 1, k 2,

Részletesebben

= dx 0,45 0,4 0,35 0,3 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05 0,45 0,4 0,35 0,3 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05 0,45 0,4 0,35 0,3 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05

= dx 0,45 0,4 0,35 0,3 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05 0,45 0,4 0,35 0,3 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05 0,45 0,4 0,35 0,3 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05 Folytoos vlószíűségi változók Értékkészletük számegyees egy folytoos (véges vgy végtele) itervllum. Vlmeyi lehetséges érték vlószíűségű, pozitív vlószíűségek csk értéktrtomáyokhoz trtozk. Az eloszlás em

Részletesebben

III. FEJEZET FÜGGVÉNYEK. III.1. A függvény fogalma és néhány tulajdonsága

III. FEJEZET FÜGGVÉNYEK. III.1. A függvény fogalma és néhány tulajdonsága Függvée és tuljdosági 67 III FEJEZET FÜGGVÉNYEK III A üggvé oglm és éhá tuljdoság III A üggvé értelmezése A üggvé oglmávl z előző évee már tláloztu Eddigi ismereteitere támszodv válsszáto i z7 lái megeleltetése

Részletesebben

Metrikus terek. továbbra is.

Metrikus terek. továbbra is. Metrius tere továbbra is. Defiíció: Legye X egy halmaz, d : X X R egy függvéy. Azt modju, hogy d metria (távolság), ha.. 3. 4. d d d d x, x 0, x, y 0 x y, x, y dy, x, x, z dx, y dy, z. Az X halmazt a d

Részletesebben

Gyakorló feladatok II.

Gyakorló feladatok II. Gyakorló feladatok II. Valós sorozatok és sorok Közgazdász szakos hallgatókak a Matematika B című tárgyhoz 2005. október Valós sorozatok elemi tulajdoságai F. Pozitív állítás formájába fogalmazza meg azt,

Részletesebben

1. Halmazok, relációk és függvények.

1. Halmazok, relációk és függvények. . Hlmzok, relációk és függvéyek. - redezett pár (,b) = { {}, {,b} } hlmzelméleti defiíció; Tuljdoság: (,b) = (c,d) =c és b=d - hlmzok Descrtes-szorztt A x B := {(,b) A, b B} - r hlmzok közötti reláció

Részletesebben

90 Folytonos függvények. IV. Folytonos függvények

90 Folytonos függvények. IV. Folytonos függvények 9 Folytoos függvéye IV Folytoos függvéye Az előző fejezetbe adott f : D függvéy viseledését a D halmaz torlódási potjáa öryezetébe vizsgáltu Az pot em feltétleül tartozott a D halmazhoz ( D ) Ebbe a fejezetbe

Részletesebben

3. SOROZATOK. ( n N) a n+1 < a n. Egy sorozatot (szigorúan) monotonnak mondunk, ha (szigorúan) monoton növekvő vagy csökkenő.

3. SOROZATOK. ( n N) a n+1 < a n. Egy sorozatot (szigorúan) monotonnak mondunk, ha (szigorúan) monoton növekvő vagy csökkenő. 3. SOROZATOK 3. Sorozatok korlátossága, mootoitása, kovergeciája Defiíció. Egy f : N R függvéyt valós szám)sorozatak evezük. Ha A egy adott halmaz és f : N A, akkor f-et A-beli értékű) sorozatak evezzük.

Részletesebben

2. fejezet. Számsorozatok, számsorok

2. fejezet. Számsorozatok, számsorok . fejezet Számsorozatok, számsorok .. Számsorozatok és számsorok... Számsorozat megadása, határértéke Írjuk fel képlettel az alábbi sorozatok -dik elemét! mooto, korlátos, illetve koverges-e! Vizsgáljuk

Részletesebben

Analízis. Glashütter Andrea

Analízis. Glashütter Andrea Alízis Glshütter Adre Alízis Hlmzok I. Hlmzok Deiíció (hlmz) elemek összessége. Megdás. elemek elsorolásávl (z összes elemet elsorolom, vgy leglá yit, hogy z lpjá következteti lehesse töi elemre); pl A{,,4,7,4,8}..

Részletesebben

n -adik hatványa ahol n q és c n Ekkor szeretnénk, ha a < a < a is teljesülne. (Így majd az exponenciális függvény monoton marad.

n -adik hatványa ahol n q és c n Ekkor szeretnénk, ha a < a < a is teljesülne. (Így majd az exponenciális függvény monoton marad. Mgr Eszter Emelt szitő érettségi tétele 6. tétel: A ritmus, z epoeciális és ritmusfüggvé és tuljdosági A htváozás iterjesztése: ) Törtitevıjő htváo Eg pozitív vlós szám htváá -di göe. Azz: -di htvá hol

Részletesebben

(A TÁMOP /2/A/KMR számú projekt keretében írt egyetemi jegyzetrészlet):

(A TÁMOP /2/A/KMR számú projekt keretében írt egyetemi jegyzetrészlet): A umerikus sorozatok fogalma, határértéke (A TÁMOP-4-8//A/KMR-9-8 számú projekt keretébe írt egyetemi jegyzetrészlet): Koverges és diverges sorozatok Defiíció: A természetes számoko értelmezett N R sorozatokak

Részletesebben

Komplex számok. 6. fejezet. A komplex szám algebrai alakja. Feladatok. alábbi komplex számokat és helyvektorukat:

Komplex számok. 6. fejezet. A komplex szám algebrai alakja. Feladatok. alábbi komplex számokat és helyvektorukat: 6 fejezet Komplex számo A omplex szám algebrai alaja D 61 Komplex száma evezü mide olya a+bi alaú ifejezést amelybe a és b valós szám i pedig az összes valós számtól ülöböz épzetes egysége evezett szimbólum

Részletesebben

A térbeli szabad vektorok V halmaza a vektorok összeadására, és a skalárral való szorzásra vonatkozóan egy háromdimenziós vektorteret alkot.

A térbeli szabad vektorok V halmaza a vektorok összeadására, és a skalárral való szorzásra vonatkozóan egy háromdimenziós vektorteret alkot. 1. fejezet Vetoro 1.1. Vetorlulus i j jobbsodrású ortoormált bázist, mely egy O ez- A térbeli szbd vetoro V hlmz vetoro összedásár, és slárrl vló szorzásr votozó egy háromdimeziós vetorteret lot. Gyr hszálju

Részletesebben

( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) FELADATOK Taylor- (Maclaurin-) sorok, hibabecslés

( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) FELADATOK Taylor- (Maclaurin-) sorok, hibabecslés FELADATOK Taylor- (Maclauri- soro, hibabecslés Határozzu meg az e üggvéy -örüli Taylor-sorát! Adju meg a hatváysor overgecia sugarát, ill. overgecia halmazát! Számítsu i a deriváltaat a -helye: e, e, e,

Részletesebben

PPKE ITK Algebra és diszkrét matematika DETERMINÁNSOK. Bércesné Novák Ágnes 1

PPKE ITK Algebra és diszkrét matematika DETERMINÁNSOK. Bércesné Novák Ágnes 1 PPKE ITK Algebr és diszkrét mtemtik = DETERMINÁNSOK = 13 = + + 13 13 Bércesé Novák Áges 1 PPKE ITK Algebr és diszkrét mtemtik DETERMINÁNSOK Defiíció: z sorb és m oszlopb elredezett x m (vlós vgy képzetes)

Részletesebben

19. Függvények rekurzív megadása, a mester módszer

19. Függvények rekurzív megadása, a mester módszer 19. Függvéyek rekurzív megdás, mester módszer Algoritmusok futási idejéek számítás gykr vezet rekurzív egyelethez, külööse kkor, h z lgoritmus rekurzív. Tekitsük például h z összefésülő redezés lábbi lgoritmusát.

Részletesebben

Bodó Bea, Simonné Szabó Klára Matematika 1. közgazdászoknak

Bodó Bea, Simonné Szabó Klára Matematika 1. közgazdászoknak ábr: Ábr Bodó Be, Simoé Szbó Klár Mtemtik. közgzdászokk IV. modul: Számsoroztok 8. lecke: Számsorozt foglm és tuljdosági Tulási cél: A számsorozt foglmák és elemi tuljdoságik megismerése. A mootoitás,

Részletesebben

1. Fejezet A sorozat fogalmának intuitív megközelítése

1. Fejezet A sorozat fogalmának intuitív megközelítése SOROZATOK SZÁMTANI, MÉRTANI ÉS HARMONIKUS HALADVÁNYOK Körtesi Péter, Szigeti Jeő. Fejezet A sorozt foglmák ituitív megközelítése A sorozt számok egy redezett felsorolás, számokt sorozt tgjik evezzük. Egy

Részletesebben

II. Lineáris egyenletrendszerek megoldása

II. Lineáris egyenletrendszerek megoldása Lieáris egyeletredszerek megoldás 5 II Lieáris egyeletredszerek megoldás Kettő vgy három ismeretlet trtlmzó egyeletredszerek Korábbi tulmáyitok sorá láttátok, hogy vgy ismeretlet trtlmzó lieáris egyeletredszerek

Részletesebben

www.easymaths.hu -1 0 1 Egy harmadik fajta bolha mindig előző ugrásának kétszeresét ugorja és így a végtelenbe jut el.

www.easymaths.hu -1 0 1 Egy harmadik fajta bolha mindig előző ugrásának kétszeresét ugorja és így a végtelenbe jut el. Végtele sok vlós számból álló összegeket sorokk evezzük. sorb szereplő tgokt képzeljük el úgy, mit egy bolh ugrásit számegyeese. sor összege h létezik ilye z szám hov bolh ugrási sorá eljut. Nézzük például

Részletesebben

Matematika I. 9. előadás

Matematika I. 9. előadás Matematika I. 9. előadás Valós számsorozat kovergeciája +-hez ill. --hez divergáló sorozatok A határérték és a műveletek kapcsolata Valós számsorozatok mootoitása, korlátossága Komplex számsorozatok kovergeciája

Részletesebben

x + 3 sorozat első hat tagját, ha

x + 3 sorozat első hat tagját, ha Soroztok, soroztok megdás rekurzív módo.. Az ( ) soroztot rekurzív módo dtuk meg 7 -, sorozt első két tgj ( < ) egybe gyökei következő egyeletek: sorozt első öt tgját. y.adott ( ). Írd fel ( ) x 0 x. Htározd

Részletesebben

1. Komplex szám rendje

1. Komplex szám rendje 1. Komplex szám redje A hatváyo periódiusa ismétlőde. Tétel Legye 0 z C. Ha z egységgyö, aor hatváyai periódiusa ismétlőde. Ha z em egységgyö, aor bármely ét, egész itevőjű hatváya ülöböző. Tegyü föl,

Részletesebben

Közelítő és szimbolikus számítások haladóknak. 9. előadás Numerikus integrálás, Gauss-kvadratúra

Közelítő és szimbolikus számítások haladóknak. 9. előadás Numerikus integrálás, Gauss-kvadratúra Közelítő és szimolikus számítások hldókk 9. elődás Numerikus itegrálás, Guss-kvdrtúr Numerikus itegrálás Numerikus itegrálás Newto-Leiiz szály def I f f d F F Htározott Riem-itegrálok umerikus módszerekkel

Részletesebben

Diszkrét matematika KOMBINATORIKA KOMBINATORIKA

Diszkrét matematika KOMBINATORIKA KOMBINATORIKA A ombiatoria véges elemszámú halmazoat vizsgál. A fő érdése: a halmaz elemeit háyféleéppe lehet sorbaredezi, iválasztai özülü éháyat vagy aár midet bizoyos feltétele mellett, stb. Ezért a ombiatoria alapját

Részletesebben

I. ALGEBRA 1. ELSŐFOKÚ PARAMÉTERES EGYENLETEK, EGYENLŐTLENSÉGEK

I. ALGEBRA 1. ELSŐFOKÚ PARAMÉTERES EGYENLETEK, EGYENLŐTLENSÉGEK I ALGEBRA Rffello Szio: Athéi isol (09) ELSŐFOKÚ PARAMÉTERES EGYENLETEK, EGYENLŐTLENSÉGEK Elsőfoú préteres egyelete, egyelőtlesége A prétert trtlzó egyelete, egyelőtlesége egoldás léyegese eheze, it prétert

Részletesebben

A fogótétel alkalmazása sorozatok határértékének kiszámolására

A fogótétel alkalmazása sorozatok határértékének kiszámolására A fogótétel alalmazása sorozato határértéée iszámolására Tuzso Zoltá, Széelyudvarhely Mide izoyal ics más olya matematiai tétel amelye olya so megevezése lee, mit az úgyevezett fogótétele, amelye gyaori

Részletesebben

Lineáris programozás

Lineáris programozás LP LP 2 Egy üzembe 4 féle terméket állítk elő 3 féle erőforrás felhszálásávl. Ismert z erőforrásokból redelkezésre álló meyiség (kpcitás), termékek egységár és z, hogy z egyes termékek egy egységéek előállításához

Részletesebben

Készségszint-mérés és - fejlesztés a matematika kompetencia területén

Készségszint-mérés és - fejlesztés a matematika kompetencia területén Kis Tigris Gimázium és Szkiskol Készségszit-mérés és - fejlesztés mtemtik kompeteci területé Vlj Máté 0. Bevezetés A Második Esély A Második Esély elevezés egy oly okttási strtégiát tkr, melyek egyik legfő

Részletesebben

A hatványozás inverz műveletei. (Hatvány, gyök, logaritmus)

A hatványozás inverz műveletei. (Hatvány, gyök, logaritmus) A htváyoz yozás s iverz műveletei. m (Htváy, gyök, logritmus) Ismétlés: Htváyozás egész kitevő eseté Def.: egy oly téyezős szorzt, melyek mide téyezője. htváylp : kitevő: htváyérték: A htváyozás zoossági:

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) Az 1. forduló feladatainak megoldása

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) Az 1. forduló feladatainak megoldása Okttási Hivtl Országos Középiskoli Tnulmányi Verseny 00/0 Mtemtik I ktegóri (SZAKKÖZÉPISKOLA) Az forduló feldtink megoldás Az x vlós számr teljesül hogy Htározz meg sin x értékét! 6 sin x os x + 6 = 0

Részletesebben

A Gauss elimináció ... ... ... ... M [ ]...

A Gauss elimináció ... ... ... ... M [ ]... A Guss elimiáció Tekitsük egy lieáris egyeletredszert, mely m egyeletet és ismeretlet trtlmz: A feti egyeletredszer együtthtómátri és kibővített mátri: A Guss elimiációs módszer tetszőleges lieáris egyeletredszer

Részletesebben

-vel, ahol i a sor- és j az oszlopindex. Pl. harmadrendő determinánsnál: + +

-vel, ahol i a sor- és j az oszlopindex. Pl. harmadrendő determinánsnál: + + LINEÁRIS ALGEBRA Mit evezük másodredő determiásk? Másodredő determiásk evezzük égy elem, két sor és két oszlop redezett táláztát, melyhez z lái módo redelük értéket: = d c c d Mit evezük egy determiás,

Részletesebben

II. ALGEBRA ÉS SZÁMELMÉLET

II. ALGEBRA ÉS SZÁMELMÉLET MATEMATIKA FELADATSOR 9. évolym Elézést tegezésért! I. HALMAZOK Számegyeesek, itervllumok. Töltsd ki táláztot! Mide sor egy-egy itervllum hároméle megdás szerepelje!. Add meg következő itervllumokt! A

Részletesebben

ARITMETIKA ÉS ALGEBRA I. TERMÉSZETES SZÁMOK

ARITMETIKA ÉS ALGEBRA I. TERMÉSZETES SZÁMOK ARITMETIKA ÉS ALGEBRA I. TERMÉSZETES SZÁMOK 1. MŐVELETEK TERMÉSZETES SZÁMOKKAL ) Összedás: + = c és - összeddók, c - összeg A feldtok yivl gyo (tö). Az összedás tuljdosági: 1) kommuttív (felcserélhetı):

Részletesebben

X. Székely Mikó Matematikaverseny 1. Beszámoló a X. Székely Mikó Matematikaversenyről

X. Székely Mikó Matematikaverseny 1. Beszámoló a X. Székely Mikó Matematikaversenyről X Széely Mió Mtetiversey Beszáoló X Széely Mió Mtetiverseyről február 8 és özt erült sor X Széely Mió Mtetiversey egredezésére A versey csíszeredi Márto Áro Giáziub zjlott, 8 diá és 5 tár részvételével

Részletesebben

Numerikus módszerek 2. Nemlineáris egyenletek közelítő megoldása

Numerikus módszerek 2. Nemlineáris egyenletek közelítő megoldása Numerius módszere. Nemlieáris egyelee özelíő megoldása Egyelemegoldás iervallumelezéssel A Baach-ipo-ierációs módszer A Newo-módszer és válozaai Álaláosío Newo-módszer Egyelemegoldás iervallumelezéssel

Részletesebben

Matematika II. Műszaki informatikai mérnökasszisztens. Galambos Gábor JGYPK

Matematika II. Műszaki informatikai mérnökasszisztens. Galambos Gábor JGYPK ..7. Mtemtik II. Műszki iformtiki méröksszisztes http://jgypk.u-szeged.hu/tszek/szmtech/oktts/mtemtik-.pdf Glmos Gáor JGYPK - Mtemtik II. A Mtemtik II. fő témái: Itervllum, távolság, köryezet Vlós függvéyek

Részletesebben

IX. A TRIGONOMETRIA ALKALMAZÁSA A GEOMETRIÁBAN

IX. A TRIGONOMETRIA ALKALMAZÁSA A GEOMETRIÁBAN 4 trigonometri lklmzás geometrián IX TRIGONOMETRI LKLMZÁS GEOMETRIÁN IX szinusz tétel Feldt Számítsd ki z háromszög köré írhtó kör sugrát háromszög egy oldl és szemen fekvő szög függvényéen Megoldás z

Részletesebben

1. Házi feladatsor Varga Bonbien, VABPACT.ELTE

1. Házi feladatsor Varga Bonbien, VABPACT.ELTE . Házi feldtsor Vrg Bonbien, VBPCT.LT. Feldt: feldt szerint z ellipszis istengelye ngytengelye b. Prméterezzü z ellipszist z lábbi módon: x = b cos t zz: y = sin t r(t) = b cos t sin t z ismert éplet szerint

Részletesebben

Számelméleti alapfogalmak

Számelméleti alapfogalmak Számelméleti alapfogalma A maradéos osztás tétele Legye a és b ét természetes szám, b, és a>b Aor egyértelme léteze q és r természetes számo, amelyere igaz: a b q r, r b Megevezés: a osztadó b osztó q

Részletesebben

V. Deriválható függvények

V. Deriválható függvények Deriválható függvéyek V Deriválható függvéyek 5 A derivált fogalmához vezető feladatok A sebesség értelmezése Legye az M egy egyees voalú egyeletes mozgást végző pot Ez azt jeleti, hogy a mozgás pályája

Részletesebben

Kardos Montágh verseny Feladatok

Kardos Montágh verseny Feladatok Krdos Motágh versey Feldtok Az ABC háromszög hozzáírt köreiek középpotji O, P, Q, beírt köréek középpotj K Melyik állítás igz z lábbik közül? K z OPQ háromszög A) súlypotj B) mgsságpotj C) szögfelezőiek

Részletesebben

A primitív függvény létezése. Kitűzött feladatok. határérték, és F az f egy olyan primitívje, amelyre F(0) = 0. Bizonyítsd be,

A primitív függvény létezése. Kitűzött feladatok. határérték, és F az f egy olyan primitívje, amelyre F(0) = 0. Bizonyítsd be, 6 A primitív üggvéy létezése A primitív üggvéy létezése Kitűzött eladatok. Határozd meg az a és b valós paraméterek értékét úgy hogy az : R ae + b üggvéyek létezze primitív üggvéye! >. Az : [ + [ + olytoos

Részletesebben

A tárgy címe: ANALÍZIS 1 A-B-C (2+2). 1. gyakorlat

A tárgy címe: ANALÍZIS 1 A-B-C (2+2). 1. gyakorlat A tárgy címe: ANALÍZIS A-B-C + gyakorlat Beroulli-egyelőtleség Legye N, x k R k =,, és tegyük fel, hogy vagy x k 0 k =,, vagy pedig x k 0 k =,, Ekkor + x k + x k Speciális Beroulli-egyelőtleség Ha N és

Részletesebben

2. ALGEBRA ÉS SZÁMELMÉLET

2. ALGEBRA ÉS SZÁMELMÉLET Szkközépiskol 9. osztály Felkészülési jvslt jvítóvizsgár Véges, végtele, üres hlmz oglm Két hlmz egyelősége Részhlmz, vlódi részhlmz oglm Uiverzum, komplemeterhlmz Hlmzműveletek (uió, metszet, külöbség)

Részletesebben

Határértékszámítás. 1 Határátmenet Tétel. (Nevezetes sorozatok) (a) n, n 2,... n α (α > 0), 1 n 0, 1. 0 (α > 0), (b) n 2 0,... 1.

Határértékszámítás. 1 Határátmenet Tétel. (Nevezetes sorozatok) (a) n, n 2,... n α (α > 0), 1 n 0, 1. 0 (α > 0), (b) n 2 0,... 1. Határátmeet Határértékszámítás.. Tétel. (Nevezetes sorozatok) 005..5 Készítette: Dr. Toledo Rodolfo (a)... α (α > 0) (b) (c) 0 0... 0 (α > 0) α q (d) c (c > 0) ha q > = ha q = 0 ha q < diverges korlátos

Részletesebben

VII. A határozatlan esetek kiküszöbölése

VII. A határozatlan esetek kiküszöbölése A határozatla esetek kiküszöbölése 9 VII A határozatla esetek kiküszöbölése 7 A l Hospital szabály A véges övekedések tétele alapjá egy függvéy értékét egy potba közelíthetjük az köryezetébe felvett valamely

Részletesebben

Innen. 2. Az. s n = 1 + q + q 2 + + q n 1 = 1 qn. és q n 0 akkor és csak akkor, ha q < 1. a a n végtelen sor konvergenciáján nem változtat az, ha

Innen. 2. Az. s n = 1 + q + q 2 + + q n 1 = 1 qn. és q n 0 akkor és csak akkor, ha q < 1. a a n végtelen sor konvergenciáján nem változtat az, ha . Végtele soro. Bevezetés és defiíció Bevezetését próbálju meg az + + 4 + + +... végtele összege értelmet adi. Mivel végtele soszor em tudu összeadi, emiatt csa az első tagot adju össze: legye s = + +

Részletesebben

Orosz Gyula: Külföldi középiskolai matematikai versenyek. Elemi algebra 1. értékét, ha x, y pozitív valós számok és x 2 + y 2 = 6xy.

Orosz Gyula: Külföldi középiskolai matematikai versenyek. Elemi algebra 1. értékét, ha x, y pozitív valós számok és x 2 + y 2 = 6xy. Orosz Gyul: Külöldi középiskoli mtemtiki verseyek Elemi lgebr. A.. Mcedói, 00, 9. év. I. ord. Htározzuk meg y y értékét, h, y pozitív vlós számok és y = 6y. A.. Horvátország, 00, regioális versey, 0. év.

Részletesebben

Analízis I. Kidolgozta: Ábrahám Róbert Dr. Szili László előadásai alapján július 10.

Analízis I. Kidolgozta: Ábrahám Róbert Dr. Szili László előadásai alapján július 10. Alízis I. Kidolgozt: Ábrhám Róbert Dr. Szili László elődási lpjá 200. július 0. Trtlomjegyzék. A vlós számok struktúráj 3.. Az R Dedekid-féle xiómredszere (872:................................ 3.2. R részhlmzi:................................................

Részletesebben

Mivel sikerült egész kitev j hatványokat is definiálnunk, felvet dhet a kérdés, hogy lehet-e racionális (tört) kitev j hatványokat is definiálni.

Mivel sikerült egész kitev j hatványokat is definiálnunk, felvet dhet a kérdés, hogy lehet-e racionális (tört) kitev j hatványokat is definiálni. . 3. Törtitev j htváo Mivel sierült egész itev j htváot is deiiálu, elvet dhet érdés, hog lehet-e rioális (tört) itev j htváot is deiiáli. Kövessü z lái godolteetet!. Az. Iserjü z 3. Ezért -t rju deiiáli.

Részletesebben

ANALÍZIS I. TÉTELBIZONYÍTÁSOK ÍRÁSBELI VIZSGÁRA

ANALÍZIS I. TÉTELBIZONYÍTÁSOK ÍRÁSBELI VIZSGÁRA ANALÍZIS I. TÉTELBIZONYÍTÁSOK ÍRÁSBELI VIZSGÁRA Szerkesztette: Balogh Tamás 202. július 2. Ha hibát találsz, kérlek jelezd a ifo@baloghtamas.hu e-mail címe! Ez a Mű a Creative Commos Nevezd meg! - Ne add

Részletesebben

I. rész. Valós számok

I. rész. Valós számok I. rész Valós számok Feladatok 3 4 Teljes idukció Igazolja a teljes idukcióval a következ állítások helyességét!.. k 2 = k= ( + )(2 + ). 6.2. 4 + 2 7 + + (3 + ) = ( + ) 2..3. a) b) ( + ) = +. k ( ) =

Részletesebben

ANALÍZIS 1. I. VIZSGA január 11. Mérnök informatikus szak α-variáns Munkaidő: 90 perc., vagyis z 2 1p = i 1p = ( cos 3π 2 2

ANALÍZIS 1. I. VIZSGA január 11. Mérnök informatikus szak α-variáns Munkaidő: 90 perc., vagyis z 2 1p = i 1p = ( cos 3π 2 2 ANALÍZIS. I. VIZSGA. jauár. Mérök iformatikus szak α-variás Mukaidő: perc. feladat pot) Adja meg az z 4 i)z i egyelet összes megoldását. i + i) + 4i + 4 i +, vagyis z p i p cos 3 + i si ) 3 vagy z p i

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar. Analízis 1. Írásbeli beugró kérdések. Készítette: Szántó Ádám Tavaszi félév

Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar. Analízis 1. Írásbeli beugró kérdések. Készítette: Szántó Ádám Tavaszi félév Eötvös Lorád Tudomáyegyetem Iformatikai Kar Aalízis 1. Írásbeli beugró kérdések Készítette: Szátó Ádám 2011. Tavaszi félév 1. Írja le a Dedekid-axiómát! Legyeek A R, B R. Ekkor ha a A és b B : a b, akkor

Részletesebben

SOROZATOK. A sorozat megadása. f) 2; 5; 10; 901 g) 2 ; 2 5 ; h) a 1. ; j) 1; -2; 3; -30. = 203. Legyen a sorozat két szomszédos eleme a k

SOROZATOK. A sorozat megadása. f) 2; 5; 10; 901 g) 2 ; 2 5 ; h) a 1. ; j) 1; -2; 3; -30. = 203. Legyen a sorozat két szomszédos eleme a k A sorozt megdás. ) ; ; ; b) ; ; ; c) 0; -; -; -8 d) ; ; 8; 89 e) ; ; 8; 0 f) ; ; 0; 90 g) ; ; 0 ; 0 90 h) em létezik, hisze eseté kifejezés ics értelmezve. A további elemek: ; 8 ; 0 899 i) 0; ; 999 ; j)

Részletesebben

Számelméleti érdekességek dr. Kosztolányi József, Szeged

Számelméleti érdekességek dr. Kosztolányi József, Szeged Magas szitű matematiai tehetséggodozás Számelméleti érdeessége dr. Kosztoláyi József, Szeged A számelmélet bőveledi olya érdésebe, problémába, összefüggésebe, amelye elemi módszereel megözelíthető. Bizoyos

Részletesebben

f (ξ i ) (x i x i 1 )

f (ξ i ) (x i x i 1 ) Villmosmérnök Szk, Távokttás Mtemtik segédnyg 4. Integrálszámítás 4.. A htározott integrál Definíció Az [, b] intervllum vlmely n részes felosztásán (n N) z F n ={,,..., n } hlmzt értjük, melyre = <

Részletesebben

FELVÉTELI VIZSGA, július 15.

FELVÉTELI VIZSGA, július 15. BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, KOLOZSVÁR MATEMATIKA ÉS INFORMATIKA KAR FELVÉTELI VIZSGA, 8. július. Írásbeli vizsg MATEMATIKÁBÓL FONTOS TUDNIVALÓK: ) A feleletválsztós feldtok (,,A rész) esetén egy vgy

Részletesebben

Környezetfüggetlen nyelvek

Környezetfüggetlen nyelvek Környezetfüggetlen nyelvek Kiegészítő nyg z Algoritmuselmélet tárgyhoz ( ónyi Ivnyos Szó: Algoritmusok könyv mellé) Friedl Ktlin BM SZI friedl@cs.me.hu 2017. ugusztus 3. A reguláris nyelveket véges utomtákkl

Részletesebben

A Riemann-integrál intervallumon I.

A Riemann-integrál intervallumon I. A Riemnn-integrál intervllumon I. A htározott integrál foglm és kiszámítás Boros Zoltán Debreceni Egyetem, TTK Mtemtiki Intézet, Anĺızis Tnszék Debrecen, 2017. március 6. Zárt intervllum felosztási A továbbikbn,

Részletesebben

ALGEBRA. 1. Hatványozás

ALGEBRA. 1. Hatványozás ALGEBRA. Htváyozás kitevő Péld: lp H kitevő természetes szám, kkor db téyező Bármely szám első htváy ömg Bármely ullától külöböző szám ulldik htváy egy. 0 ( 0) (0 0 em értelmezett) Htváyozás számológéppel:

Részletesebben

1 n. 8abc (a + b) (b + c) (a + c) 8 27 (a + b + c)3. (1 a) 5 (1 + a)(1 + 2a) n + 1

1 n. 8abc (a + b) (b + c) (a + c) 8 27 (a + b + c)3. (1 a) 5 (1 + a)(1 + 2a) n + 1 A tárgy címe: ANALÍZIS A-B-C + gyakorlat Beroulli-egyelőtleség Ha N és h R, akkor + h + h Mikor va itt egyelőség? Léyeges-e a h feltétel? Számtai-mértai közép Bármely N és,, R, k 0 k =,, választással k

Részletesebben

Sorozatok október 15. Határozza meg a következ sorozatok határértékeit!

Sorozatok október 15. Határozza meg a következ sorozatok határértékeit! Sorozatok 20. október 5. Határozza meg a következ sorozatok határértékeit!. Zh feladat:vizsgálja meg mootoitás és korlátosság szerit az alábbi sorozatot! a + ha ; 2; 5 Mootoitás eldötéséhez vizsgáljuk

Részletesebben

10.M ALGEBRA < <

10.M ALGEBRA < < 0.M ALGEBRA GYÖKÖS KIFEJEZÉSEK. Mutassuk meg, hogy < + +... + < + + 008 009 + 009 008 5. Mutassuk meg, hogy va olya pozitív egész szám, amelyre 99 < + + +... + < 995. Igazoljuk, hogy bármely pozitív egész

Részletesebben

2. Hatványsorok. A végtelen soroknál tanultuk, hogy az. végtelen sort adja: 1 + x + x x n +...

2. Hatványsorok. A végtelen soroknál tanultuk, hogy az. végtelen sort adja: 1 + x + x x n +... . Függvéysorok. Bevezetés és defiíciók A végtele sorokál taultuk, hogy az + x + x + + x +... végtele összeg x < eseté koverges. A feti végtele összegre úgy is godolhatuk, hogy végtele sok függvéyt aduk

Részletesebben

( ) ; VI. FEJEZET. Polinomok és algebrai egyenletek. Polinomok és algebrai egyenletek 215. VI.2.7. Gyakorlatok és feladatok (241.

( ) ; VI. FEJEZET. Polinomok és algebrai egyenletek. Polinomok és algebrai egyenletek 215. VI.2.7. Gyakorlatok és feladatok (241. Poliomo és algebrai egyelete 5 VI FEJEZET Poliomo és algebrai egyelete VI7 Gyaorlato és feladato ( oldal) A övetező ifejezése özül melye moomo? Háy változósa, háyad foúa és meyi az együtthatóju? 7 XX X,,

Részletesebben

ALGEBRA. egyenlet megoldásait, ha tudjuk, hogy egész számok, továbbá p + q = 198.

ALGEBRA. egyenlet megoldásait, ha tudjuk, hogy egész számok, továbbá p + q = 198. ALGEBRA MÁSODFOKÚ POLINOMOK. Határozzuk meg az + p + q = 0 egyelet megoldásait, ha tudjuk, hogy egész számok, továbbá p + q = 98.. Határozzuk meg az összes olya pozitív egész p és q számot, amelyre az

Részletesebben

Numerikus módszerek 2. Nemlineáris egyenletek közelítő megoldása

Numerikus módszerek 2. Nemlineáris egyenletek közelítő megoldása umerius módszere. emlieáris egyelee özelíő megoldása Egyelemegoldás iervallumelezéssel Legye :[ a, b] R olyoos, a, b, és eressü az egyele egy [ a, b] -beli megoldásá. Bolzao éele: Legye olyoos a véges,

Részletesebben

NUMERIKUS SOROK II. Ebben a részben kizárólag a konvergencia vizsgálatával foglalkozunk.

NUMERIKUS SOROK II. Ebben a részben kizárólag a konvergencia vizsgálatával foglalkozunk. NUMERIKUS SOROK II. Ebbe a részbe kizárólag a kovergecia vizsgálatával foglalkozuk. SZÜKSÉGES FELTÉTEL Ha pozitív (vagy em egatív) tagú umerikus sor, akkor a kovergecia szükséges feltétele, hogy lim a

Részletesebben

(d) x 6 3x 2 2 = 0, (e) x + x 2 = 1 x, (f) 2x x 1 = 8, 2(x 1) a 1

(d) x 6 3x 2 2 = 0, (e) x + x 2 = 1 x, (f) 2x x 1 = 8, 2(x 1) a 1 . Bevezető. Oldja meg az alábbi egyeleteket: (a cos x + si x + cos x si x = (b π si x = x π 4 x 3π 4 cos x (c cos x + si x = si x (d x 6 3x = 0 (e x + x = x (f x + 5 + x = 8 (g x + + x + + x + x + =..

Részletesebben