K Ö Z P O N T I S T A T I S Z T I K A I H I V A T A L MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "K Ö Z P O N T I S T A T I S Z T I K A I H I V A T A L MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA"

Átírás

1 K Ö Z P O N T I S T A T I S Z T I K A I H I V A T A L MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA MISKOLC VÁROS TÁRSADALMA ÉS GAZDASÁGA Miskolc, október 30. Igazgató:

2 Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető: Szalainé Homola Andrea Készítette: Szalainé Homola Andrea Fejes László Szabó Zsuzsánna Szilágyi Ferencné Közreműködött: Mihály Zoltán (számítástechnika) Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet. A kiadvány megvásárolható, illetve megrendelhető: Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóságán Miskolc, Katalin u Pf / Fax: 46/

3 TARTALOM Oldal BEVEZETÉS... 4 NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM... 5 ÉLETKÖRÜLMÉNYEK Foglalkoztatottság, munkanélküliség Munkanélküliek és ellátásuk Nyugdíjasok Személyi jövedelem Lakás, közmű, környezet Kereskedelem, üzlethálózat Közlekedés, távközlés Egészségügy és szociális ellátás Felsőoktatás, kutatás-fejlesztés, kultúra, közművelődés A GAZDASÁG HELYZETE A gazdaság általános jellemzői Regisztrált vállalkozások Külföldi tőke Beruházások A főbb ágazatok Ipar Építőipar Idegenforgalom Műszaki fejlesztési, területfejlesztési, kiegyenlítő és céljellegű támogatások, évben TÁBLÁK CÍMJEGYZÉKE MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK ÁLTALÁNOS JELÖLÉSEK

4 BEVEZETÉS Miskolc város társadalmi, gazdasági jellemzőiről 1999 óta rendszeresen készítünk elemzést. Az első kiadvány a kilencvenes évek változásait mutatta be, a második helyzetképet adott a város társadalmáról és gazdaságáról, a piacgazdaság megjelenésének következményeiről valamint a gazdaság átrendeződéséről, 2000-ben pedig egy milleniumi kiadvány készült a városról. A 2002-ben és 2003-ban megjelent elemzés az előző évhez képest végbement változásokat mutatta be, majd a kiadványsorozat két éven keresztül szünetelt. A most elkészült kiadványban a legfrissebb, évi adatokat adjuk közre. A táblázatos részben Miskolc város adatai mellett országos és megyei adatokat is közlünk, az összehasonlítást a megyei jogú városok mutatói is segítik. Annak ellenére, hogy Miskolc a nagyipari bázis megrendülése következtében ami népességvesztéssel és a város gazdasági súlyának csökkenésével járt a nagyvárosok között a legnagyobb veszteséget szenvedte el a rendszerváltás idején, az oktatásban és az egészségügyben megőrizte vezető szerepét. A legutóbbi népszámlálás (2001) adatai szerint több mint 13 ezren járnak be a város iskolai intézményeibe tanulni. A felsőoktatásban tanulók száma 2005-ben megközelítette a 15 ezret, egészségügyi intézményei pedig regionális feladatokat is ellátnak. Míg korábban a legnagyobb ipari város, majd a leépülő kohászati város képzete tapadt Miskolc nevéhez, megindult egy lassú arculatváltás is. Az új kereskedelmi központok, a bővülő bankhálózat, a belváros rekonstrukciója, az új sétálóutcák lassan átalakították a város arculatát. A város határában megtelepedett a BOSCH cég, amely a régen várt szerkezetváltás irányában tett eredményes lépésnek bizonyult. Az M3 autópálya továbbépítésével javult a város megközelíthetősége. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Miskolci Igazgatósága 4

5 NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM Magyarország népessége január 1-jén 10 millió 77 ezer fő volt. A népességszám változását hosszabb ideje a természetes fogyás és a nemzetközi vándorlási nyereség egyenlege határozza meg. Ezek következtében az elmúlt évben a népesség száma 21 ezer fővel csökkent, valamivel nagyobb mértékben, mint egy évvel korábban, de kevésbé, mint az előző öt év átlagában. Az ország népessége a születések számát meghaladó halálozások következtében 1981 óta fogy. A csökkenés a nyolcvanas évtizedben 3,1% volt. A kilencvenes évek elején erősödtek a kedvezőtlen népesedési folyamatok, folytatódott a születések számának hullámzásokkal tarkított, de alapvetően csökkenő irányzata, visszaesett a házasodási kedv, emelkedett a halálozások száma, gyorsult a népességcsökkenés üteme. Az évtized második felére valamelyest mérséklődtek a kedvezőtlen irányzatok. Az ezredfordulót követően megállt a születésszám csökkenése, javultak a halandósági viszonyok. Magyarország népessége január 1-jén 1%-kal kevesebb a évinél. Hazánkban 2005-ben 44 ezer házasságot kötöttek, gyermek született és lakos halt meg. A házasságkötések száma 1%-kal emelkedett, az élveszületéseké 2,5%-kal, a halálozásoké pedig 2,4%-kal növekedett egy év alatt. A tavalyi évben ezer lakosra 9,7 élveszületés és 13,5 halálozás jutott; ennek következtében a természetes népességcsökkenés mértéke 3,8 ezreléket tett ki. Borsod-Abaúj-Zemplén megye mind területe, mind népessége alapján hazánk második legnagyobb megyéje. Lakónépessége január 1-jén fő volt, ez az ország népességének 7,2%-át adta. A megye területén élő népesség 1980-hoz viszonyítva amikor legmagasabb volt az itt élők száma 10,3%-kal; 1990-hez mérten pedig 4,7%-kal csökkent. A Miskolci kistérségben 40 település található. Az itt élő népesség száma év elején fő volt, 2,9%-kal kevesebb, mint négy évvel korábban. A kistérségben egy km 2 -en átlagosan 271 fő élt, ez 2,7-szerese a megyei átlagnak. Miskolc az ország harmadik legnagyobb lélekszámú városa. Népessége a nyolcvanas évek közepéig emelkedett (1986 év elején fő), majd ettől kezdve fokozatosan csökkent év elején a lakosság száma fő volt. Az utóbbi négy évben 8 ezer fővel, 4,4%-kal fogyott a város lélekszáma. Ebben az időszakban 5

6 a megyeszékhelyek közül Kecskemét kivételével mindenhol csökkenést lehetett megfigyelni. Miskolc a sűrűbben lakott megyeszékhelyek közé tartozik. Egy km 2 -en átlagosan 737 fő élt, ez a mutató a fővárosban, Pécsen, Szombathelyen és Tatabányán nagyobb. Településrészre vonatkozóan a évi népszámlálás adatai állnak rendelkezésre. Ekkor a Miskolcon élők legnagyobb hányada, 55%-a lakótelepeken, 29%-a kertvárosias lakóövezetben, 9%-a belvárosi, illetve a városmag köré tömörült területen élt. A lakónépesség életkor szerinti változását vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy 1990 óta nagymértékben, 41%-kal csökkent a gyermekkorúak (0-14 éves) száma, ennél kisebb volt a fiatal felnőttek (15-39 éves) 12%-os, valamint az idősebb felnőttek 6%-os fogyása. Az előzőekkel ellentétben az időskorúak száma viszont jelentősen, 29%-kal emelkedett. fő Lakónépesség korcsoportonként, január ábra a) a) Február 1. 6

7 A népesség öregedését jelzi, hogy 1990-hez képest a gyermekkorúak aránya nagymértékben csökkent (az évi 20,8%-ról évben 13,8%-ra), ezzel ellentétben az időskorúaké jelentősen (11,4%-ról 16,6%-ra) nőtt. Az öregedési index a száz gyermekkorúra (0-14 éves) jutó öregkorúak (65 éves és idősebb) száma 1990-ben még 55 volt, 2006-ban már 120. Az eltartási mutatót, azaz a felnőtt korúakra jutó gyermek és időskorúak számát illetően kismértékű csökkenés figyelhető meg, ezen belül viszont mérséklődött a gyermekkorúak, és emelkedett az időskorúak eltartottsági aránya. 1. tábla Eltartottsági ráta, öregedési index, január 1. Év Korösszetétel, % Gyermek népesség eltartottsági rátája Idős népesség eltartottsági rátája Eltartott népesség rátája Öregedési index ,8 36,9 31,0 11,4 30,7 16,8 47,5 54, ,8 36,7 32,9 16,6 19,8 23,8 43,7 120,2 Miskolcon év elején ezer férfira 1162 nő jutott, míg a megye átlagában ez a mutató A megyeszékhelyen 2005-ben 839 házasságkötés történt, ez 42-vel több, mint az előző évben volt. A város lélekszámát a természetes fogyás és a vándorlási veszteség egyaránt alakította ben az előző évhez képest lényegesen kisebb vándorlási veszteségét (- 532 fő) regisztrálták, míg a természetes fogyás mértéke (- 826 fő) alig változott. A természetes fogyás alakulására hatással volt, hogy mind a halálozások, mind az élveszületések száma 1,6%-kal emelkedett évben ezer lakosra 9,1 élveszületés és 13,8 halálozás jutott, az élveszületési ráta javult, a halálozási viszont romlott az egy évvel korábbihoz képest. 7

8 2. ábra A születések és halálozások száma Élveszületés Halálozás A vándorlási veszteség 2005-ben az előző évinél lényegesen alacsonyabb volt, ami annak köszönhető, hogy az ideiglenes elköltözések száma kevesebb volt, mint az ideköltözőké ben is (az előző évhez hasonlóan) elsősorban az állandó jelleggel költözők elvándorlása dominált. 2. tábla Vándorlás a megyeszékhelyen Költözés jellege Állandó jelleggel: odaköltözés elköltözés A költözések egyenlege Ideiglenes jelleggel: odaköltözés elköltözés A költözések egyenlege Állandó és ideiglenes jelleggel: odaköltözés elköltözés Vándorlási különbözet

9 A Miskolcról elvándorlók legnagyobb része a megye községeibe települt, ezt követték Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve más megyék városai, majd Budapest. A bevándorlók esetében is hasonlóan alakult a helyzet, többségük a megye községeiből érkezett, a sor a városokkal, majd Budapesttel folytatódott. A költözés iránya A vándorlás megoszlása a költözés iránya szerint, 2005 Miskolcról elvándorlók Állandó jelleggel Miskolcra vándorlók Ideiglenes jelleggel Miskolcról elvándorlók 3. tábla (százalék) Miskolcra vándorlók A megye többi városába/ból 17,7 22,3 16,8 18,0 A megye községeibe/ből 43,8 52,6 38,3 37,2 Budapestre/ről 15,9 6,5 16,6 13,0 Más megye városaiba/ból 15,1 12,3 20,8 23,0 Más megye községeibe/ből 7,5 6,4 7,5 8,9 A vándorlási veszteség 45%-a adódott a nők, 55%-a pedig a férfiak költözéseiből. Családi állás szerint vizsgálva az állandó jelleggel (oda-, illetve el-) költöző férfiak 56%-a nőtlen, 30%-a házas és 13%-a elvált. A nők 48%-a hajadon, a házasok aránya 31%, az elváltaké valamivel több, mint 12%. Ideiglenes jelleggel legtöbben a évesek közül vándorolnak. Ennek valószínűleg a továbbtanulás az egyik oka, hiszen Miskolc középiskoláiba a megye számtalan településéről, a Miskolci Egyetemre pedig az ország minden részéből érkeznek hallgatók, illetve az itt lakók egy része más város felsőfokú intézményébe iratkozik be. Másik okként a munkahely-keresés említhető: mivel a megyében évek óta magas a munkanélküliség, sok fiatal a fővárosban, valamint az ország többi régiójában keresi boldogulását. A nemzetközi vándorlás egyenlege 2005-ben az ország valamennyi régiójában pozitív, ezen belül kiemelkedő Közép-Magyarországon, ahol a főváros mellett figyelmet érdemel Pest megye növekvő pozitív egyenlege. Ebben a megyében a nemzetközi vándorlásból 2005-ben nagyobb volt a nyereség (3100 fő), mint a három dunántúli régióban együttvéve (2200 fő). Mindennek eredményeként Közép-Magyarország népessége a múlt év folyamán több mint 12 ezerrel nőtt, miközben az ország többi részében úgy csökkent 33 ezerrel, hogy Győr-Moson-Sopron kivételével minden megye népessége kevesebb lett. Az országon belüli vándorlás jellemzői közé tartozik a Budapestről történő elvándorlás, főleg az agglomeráció településeire. A folyamat másik oldala Pest megye népességének rendkívül gyors növekedése. Ebben a megyében többen laknak, mint bármely dunántúli régióban, és a belföldi vándorlási nyeresége ( fő) többszöröse a budapesti vándorlási veszteségnek. A főváros helyzete annyiban sajátos, hogy a természetes fogyás mellett bár ennek üteme az elmúlt évek során számottevően mérséklődött jelentős az elvándorlás is ben pozitív a vándorlási egyenlege Nyugat és Közép- 9

10 Dunántúlnak, ezen belül a legvonzóbb Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Fejér megye. Tovább gyengült Észak-Magyarország és Észak-Alföld népességmegtartó ereje, 4-4 ezer fős belföldi vándorlási veszteségük volt. A legnagyobb vándorlási veszteséget Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megye szenvedte el. Az adott év halandósági viszonyai alapján, a várható élettartamra készülnek statisztikai számítások. Miskolc városban egy 2004-ben született kisfiú átlagosan 67,92; egy kislány 76,48 év várható élettartamra számíthat. A 100 ezer főnél nagyobb lakónépességű városok között mindkét nem esetében a legalacsonyabb ez a mutató. Magyarországon a halandóság az 1990-es évtized második felében csökkent, és ez a születéskor várható élettartam emelkedésében is tükröződött: 2004-ben az össznépességre számított értéke közel 73 év; a férfiaké 68,59; a nőké 76,91 év volt. A nők halálozási arányszámai kedvezőbben alakultak, mint a férfiaké. Miskolcon 2005-ben ezer, azonos korcsoportba tartozó lakosra a évesek korosztályában a férfiaknál 5,6; a nőknél 2,8; a évesek körében 10,5; illetve 5,8; az éveseknél 16,5; illetve 7,2; míg az évesek csoportjában 21,4; illetve 9,8 halálozás jutott hez képest a halálozási gyakoriság korcsoportonként változóan alakult, de összességében mindkét nem esetében romlott ben a megyeszékhelyen leggyakoribb halálok változatlanul a keringési rendszer megbetegedése volt, a halálesetek 54%-át míg 2000-ben 48%-át ez a betegség okozta. Második legtöbbször előforduló halálok a daganatos megbetegedés, az elhunytak aránya szerény mértékben, 27%-ról 23%-ra mérséklődött 5 év alatt. A halandóság legjellegzetesebb különbségei az életkorral kapcsolatosak. A meghaltak 77%-a 60 éves és idősebb, 19%-a éves volt; hányaduk közel azonos a évivel. A két fő halálok változatlanul az idősebb korosztályoknál jelentkezett: a daganatban meghaltak 72%-a, a keringési rendszer betegségeiben elhunytak 87%-a a 60 éves és idősebbek csoportjába tartozott. Ez a két vezető halálok a évesek körében is, emellett ebben a korosztályban jelentős az emésztőrendszer betegségeiben meghaltak aránya is. 10

11 ÉLETKÖRÜLMÉNYEK Foglalkoztatottság, munkanélküliség Miskolcon a 4 főn felüli vállalkozások és a létszámhatár nélkül számbavett költségvetési, társadalombiztosítási, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek 2005-ben átlagosan 53 ezer főt alkalmaztak, 3,6%-kal többet, mint az előző évben. Változatlanul az ipar a legnagyobb foglalkoztató, ahol az alkalmazásban állók 21,7%-a dolgozott. Ezt követte a költségvetési szférából a közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás (14,1%), az egészségügyi, szociális ellátás (13,2%) és az oktatás (11,6%), majd a szolgáltatások területéről a szállítás, raktározás, posta, távközlés gazdasági ág (11,7%) hez képest legnagyobb létszámnövekedés (51,4%-os) az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágat jellemezte, de jelentősen (23,4%-kal) bővült az alkalmazásban állók száma az egyéb közösségi, személyi szolgáltatásban is. Az iparban összességében 6%-kal emelkedett a létszám, ezen belül legszámottevőbb növekedés (58%-os) a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása ágazatban következett be, a legnagyobb csökkenés pedig az élelmiszer, ital és dohánytermékek gyártása ágazatot jellemezte. Nagy mértékű (25,7%-os) létszámfogyás ment végbe a szállítás, raktározás, posta, távközlés területén is ben a megyében regisztrált vállalkozások 40,6%-a, ezen belül az egyéni vállalkozások 36,1%-a, illetve a társas vállalkozások 48,4%-a a megyeszékhelyen koncentrálódott. Miskolcon a regisztrált vállalkozások száma egy év alatt 0,6%-kal emelkedett ben a Miskolcon regisztrált vállalkozások többsége, 41,3%-a az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, 18,7%-a a kereskedelem, javítás gazdasági ágban tevékenykedett, a többi ág aránya külön-külön 7% alatt maradt. A regisztrált vállalkozások megoszlása gazdasági ágak szerint, ábra 11

12 Egyéb 19,2% Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás halászat 0,8% Ipar 6,1% Építőipar 6,8% Kereskedelem, javítás 18,7% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 41,3% Szállítás, raktározás, posta, távközlés 3,1% Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás 4,0% Négy miskolci székhelyű vállalkozás, a Borsod Volán Személyszállítási Zrt., az Észak- Magyarországi Áramszolgáltató Nyrt., a Miskolc Városi Közlekedési Zrt. és az UNIÓ COOP Szövetkezeti Kereskedelmi Zrt. tartozik a főt foglalkoztató létszám-kategóriába. Hét miskolci székhelyű vállalkozás alkalmaz fő közötti, szintén hét vállalkozás pedig munkavállalót, a többi ennél kevesebb főt foglalkoztat. Ezek mellett meg kell említeni néhány szintén miskolci székhelyű vállalkozást, melyek jelentős, 4 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkeznek: ilyenek a DAM 2004 Acél- és Hengermű Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Robert Bosch Power Tool Elektromos Szerszámgyártó Kft., a Robert Bosch Energy and Body Systems Kft., a SHINWA Magyarország Precíziós Kft., és a Szemerey Transport Fuvarozási és Szállítmányozási Zrt. Munkanélküliek és ellátásuk Miskolc városban év végén 9088 munkanélkülit regisztráltak, 291 fővel többet, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek 51%-a férfi. A tartósan, 180 napon túl munka nélkül lévők aránya 57,6%-ról 57,4%-ra mérséklődött év végén Miskolcon a munkavállalási korúak (15-59 éves nők és éves férfiak) 7,9%-át tartották nyilván állást keresőként a munkaügyi kirendeltségek. Ezzel egyidőben a megyében a munkavállalási korúak 12%-a szerepelt a regisztrációban, igen nagy területi ingadozásokkal: a Miskolci kistérségben 8,7% volt, legalacsonyabb arány a Tiszaújvárosi (7,4%), legmagasabb az Abaúj-Hegyközi (22,9%) kistérséget jellemezte. 12

13 2005 év végén a regisztrált alapú munkanélküliségi ráta 1 Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon nem változott, a többi régióban 0,1-0,7 százalékponttal emelkedett decemberhez képest. A megyében ez a mutató (19%) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye után a legmagasabb volt az országban, a legjobb helyzetű megyékhez (pl. Pest, Győr-Moson-Sopron, Vas, illetve a főváros) viszonyítva 3-7-szeres. A regisztrált munkanélküliek száma 2005 decemberében országosan 411 ezer főt tett ki, az előző év azonos időszakához képest 2,5%-kal nőtt. A regisztrált munkanélküliek aránya a munkavállalási korú állandó népességben a) 4. ábra % ,6 12, ,6 8,7 7,4 7,7 7, december december december 20. Megye Miskolci kistérség Miskolc város a) 2001-ben a éves férfiak és a éves nők, 2004-ben és 2005-ben a éves férfiak és a éves nők. Iskolázottságukat tekintve a év végi adatok szerint a városban nyilvántartott munkanélküliek egyharmada csak az általános iskolát, vagy még azt sem végezte el, háromtizede szakmunkásképzőbe, illetve szakiskolába járt, szintén háromtizede szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű és 5,5%-a diplomás. Ezek az arányok gyakorlatilag megegyeznek az egy évvel korábbival. A munkát keresők közel háromnegyede változatlanul fizikai munkakörből került ki ben közcélú foglalkoztatásban 931 fő vett részt, a közcélú foglalkoztatásra az önkormányzat közel 302 millió forintot fordított. 1 Munkanélküliségi ráta: a regisztrált munkanélküliek december 20-ai létszáma a tárgyévet megelőző év január 1-jei gazdaságilag aktív népességének százalékában. Gazdaságilag aktív népesség: a foglalkoztatottak és a regisztrált munkanélküliek együttesen. 13

14 Nyugdíjasok 2005 januárjában az öt évvel korábbihoz képest 4023 fővel kevesebben, összesen en részesültek nyugdíjban, nyugdíjszerű járadékban. Az öregségi és az összes ellátott között a nők aránya továbbra is meghaladja a 60%-ot. Száz nyugdíjas és járadékos közül 68 öregségi és öregségi jellegű nyugdíjas, 15 korhatár alatti rokkantsági nyugdíjas, 7 fő megváltozott munkaképességű járadékos, a többi egyéb járadékot kap. Személyi jövedelem A személyi jövedelmek nagysága összefügg az adott terület gazdasági-társadalmi fejlettségével, munkaerő-piaci lehetőségeivel, a foglalkoztatás szintjével. A megyében 2005-ben ezer állandó lakosra 358 adófizető jutott. Az egy állandó lakosra számított éves adóalapot képező jövedelem 479 ezer forint, a személyi jövedelemadó pedig 85 ezer forint volt. Miskolc városban egy adófizető átlagosan forint adóköteles jövedelemhez jutott évben. Ez az összeg adózónként havi forint. Az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelem adóalap 2005-ben forint volt, ami forint havi bevallott jövedelmet jelent. Az egy adófizetőre jutó adóalap 10%-kal, az egy lakosra jutó 11%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az adózók száma 108 fővel mérséklődött, arányuk a népességben minimálisan, 41,3%-ról 41,5%-ra változott, ami azt jelenti, hogy a lakosság jövedelemszerző képessége gyakorlatilag nem változott 2004-hez képest. Az adóbevallások alapján megállapítható, hogy a város, ezáltal a Miskolci kistérség lakóinak jövedelmi helyzete a megyei átlagnál jobb, de a megye kistérségeihez mérve ez már nem mindenhol igaz: a Tiszaújvárosiban a Miskolcihoz képest 1,4- szerese az egy lakosra jutó éves jövedelem, ezen kívül a Kazincbarcikai kistérségben is közel azonosak a jövedelmi viszonyok, mint a Miskolciban. 14

15 Miskolcon a megfigyelt körben 2 a fizikai foglalkoztatottak havi bruttó , a szellemiek forint átlagkeresethez jutottak 2005-ben, ami 8,6; illetve 10,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A fizikaiak körében legmagasabb havi bruttó átlagkeresetet a pénzügyi közvetítés (158 ezer forint), a vegyipar (150 ezer forint), valamint a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás (138 ezer forint) területén dolgozók kaptak, legalacsonyabb keresettel pedig a mezőgazdaságban (70 ezer forint), az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásban (75 ezer forint) és a szálláshely-szolgáltatás vendéglátásban (76 ezer forint) tevékenykedők rendelkeztek. A szellemi foglalkozásúak esetében a pénzügyi közvetítést (290 ezer forint), a vegyipart (284 ezer forint) és a gépipart (247 ezer forint) jellemezte a legmagasabb, a kereskedelem, javítást (138 ezer forint) és az egészségügyi, szociális ellátást (153 ezer forint) pedig a legalacsonyabb átlagkereset. A nyugdíjasok és járadékosok 2005 januárjában átlagosan havi forint nyugdíjat kaptak. Az öregségi és öregségi jellegű nyugdíjak összességében havonta forintot tettek ki, ezen belül a férfiak és nők nyugdíja között közel 18 ezer forint különbség volt a férfiak javára. Az árvaellátás, a megváltozott munkaképességűek és az egyéb ellátásban részesülők járandósága havonta átlagosan a 30 ezer forintot sem érte el. 2 A 4 főn felüli vállalkozások és létszámhatár nélkül a költségvetési, társadalombiztosítási és a kijelölt nonprofit szervezetek. 15

16 Lakás, közmű, környezet A város lakásállománya év végén lakásból állt, a 100 lakásra jutó lakosok száma egy év alatt 236-ról 233-ra mérséklődött, a mutató értéke a megyeszékhelyeket és az országos átlagot (239) tekintve is jónak mondható ben Miskolcon 296 lakást építettek és 12 lakás szűnt meg, az épített lakások száma 11-gyel több, a megszűnt lakásoké 13-mal kevesebb volt az előző évinél. A lakásépítés alakulása 5. ábra Az év folyamán épített lakások száma Az év folyamán kiadott építési engedélyek száma Magyarország lakásainak száma a mikrocenzus időpontjában (2005. április 1-jén) 4 millió 173 ezer volt, 108 ezerrel több, mint a legutóbbi népszámlálás alkalmával. A lakások közül 3 millió 937 ezer (94%) a lakottak száma ben az építésügyi hatóságok 41 ezer lakásra adták ki a használatbavételi engedélyt és 51 és félezer új lakás építése kezdődhetett el az új építési engedélyek alapján. A használatba vett lakások száma 6%-kal, az új engedélyeké 10%-kal kevesebb, mint 2004-ben volt. A lakásépítések 30%-a a fővárosban valósult meg. A megyék között jelentős eltérések figyelhetők meg: míg Heves megyében 37%-kal növekedett, addig Fejér megyében 40,5%-kal, Veszprém megyében egyharmadával fogyott az előző évhez képest a használatba vett lakások száma. A kislakások javára módosult a lakásépítés szerkezete, ezáltal az új lakások átlagos alapterülete országosan 6 m 2 -rel (87 m 2 -re) csökkent. Az építtetőket tekintve előtérbe kerültek a gazdasági szervezetek, míg a természetes személyek aktivitása csökkent: 2005-ben Miskolcon a lakások 74%-át gazdasági szervezetek, közel 24%-át természetes személyek építették, míg 2004-ben ezek az arányok 43,5%, illetve 56,5% voltak. A családi házas formában épült lakások aránya az egy évvel korábbi 53%-ról 24%-ra esett vissza, a többszintes, többlakásos épületeké viszont 22%-ról 76%-ra emelkedett. Az értékesítésre készült lakások 16

17 hányada 43,5%-ról 76%-ra nőtt, ezzel egyidőben a saját használatra épülőké 56%-ról 24%-ra mérséklődött. A felépített lakások átlagos alapterülete 83 m 2 -re csökkent a évi 113 m 2 -hez képest, amiben szerepet játszott a többszintes, többlakásos épületek hányadának emelkedése. A tavaly épült lakások háromtizede négy és többszobás, 28%-a háromszobás, 34%-a kétszobás, a többi egyszobás volt. Az építkezők egyre inkább a teljesen közművesített lakásokat igénylik, 2005-ben az újonnan épített lakások mindegyikét ellátták közüzemi vízvezetékkel, egy kivételével valamennyi lakást bekapcsolták a vezetékes gázellátásba, és 98%-át a közműves csatorna-hálózatba. A város ingatlankezelő szervezete által kezelt lakásbérlemények száma 2004-ig csökkent, majd némi emelkedés mutatkozott, így 2005-ben 5778 lakást tartottak fenn. Az év folyamán 40 lakásbérleményt újítottak fel, és 47-et adtak el. Miskolc közművesítettsége a többi megyeszékhelyhez viszonyítva is jó, év végén a lakások közel 99%-a kapcsolódott közüzemi vízvezetékhez, csaknem 90%-a közcsatornához, a háztartási gázfogyasztók száma meghaladta a 66 ezret, a háztartási villamosenergia fogyasztóké pedig megközelítette a 83 ezret. Több mint 38 ezer lakást fűtenek vezetékes gázzal, 31 ezer pedig távfűtéses. A közcsatornán elvezetett szennyvizet biológiailag is tisztítják. A város önkormányzati tulajdonban lévő zöldterülete 279 hektár. A játszóterek száma 407-ről 182-re, területük 13 hektárról 10 hektárra apadt. A rendszeresen tisztított közterületek nagysága évről évre bővül, 2004-ben 59; 2005-ben már 68 hektárt tett ki. A rendszeres hulladékgyűjtésbe eddig lakást és 95 üdülőt vontak be. 17

18 Kereskedelem, üzlethálózat Az országos tendenciával megegyezően a megyeszékhelyen is terjednek a nagy bevásárlóközpontok, s bár a kisebb, családiasabb és a lakóhelyhez közelebb elhelyezkedő boltoknak is van létjogosultsága, ezek sokszor nem bírják a versenyt a nagy áruházláncokkal. A kiskereskedelem tág teret biztosít a külföldi tőke számára és a befektetők élnek is a lehetőségekkel. A városban sorra nyitották kapuikat a Metro, a Praktiker, a Tesco, a Cora, az Obi, a Penny, az Interspar üzletek, és hamarosan nyit a Lidl is. Ezen egységek építésekor a személygépkocsival történő jó megközelítés, a tág parkolási lehetőség, a családtagok számára együtt megvalósuló bevásárlás, az egyidőben jelentkező tömeg igényének a kielégítése dominál. Így egyszerre vannak jelen a kétféle típusú, a város szélére épült bevásárlóközpontok és a hagyományos, egy-egy városrészt ellátó kiskereskedelmi egységek év végén gyógyszertárak nélkül 3095 kiskereskedelmi üzlet működött Miskolcon, 7,2%-kal több a évinél. Az üzletek negyede élelmiszer szaküzlet, illetve élelmiszer-jellegű üzlet és áruház, 22%-a egyéb iparcikk, 14%-a ruházati szaküzlet, a többi üzletfajta aránya 1-6% között változott. Az egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi boltok száma 2001 óta 6,8%-kal csökkent, hányaduk pedig 34%-ról 30%-ra esett vissza. A vendéglátóhelyek száma 2001-hez képest közel 13%-kal gyarapodott év végén 994 egység - ebből 620 étterem és cukrászda, valamint 206 bár és borozó - szerepelt a nyilvántartásban. A vendéglátóhelyek háromtizedét, ezen belül az éttermek, cukrászdák 32%-át, a bárok, borozók 31%-át egyéni vállalkozás keretében működtették. A kiskereskedelmi hálózat bővülésével a tízezer lakosra jutó üzletek száma (gyógyszertárak nélkül) 2005-ben 177-re emelkedett, ennek ellenére Tatabánya után a második legkevésbé ellátott megyeszékhely Miskolc. A vendéglátóhelyek tekintetében is javult a mutató (57), a város ezen a területen a középmezőnybe tartozik. Közlekedés, távközlés 18

19 2005. év végén Miskolc tömegközlekedési járműparkja 199 autóbuszból és 42 villamosból tevődött össze. Az autóbuszok és a villamosok befogadó képessége eltérően változott. Míg az utóbbiaké 1990-hez (8,6%-kal) és 2000-hez (4,3%-kal) viszonyítva is emelkedett, addig az autóbuszoknál ellentétes irányú változás következett be. A évhez képest a csökkenés (4,5%-kal) kisebb mértékű volt, azonban az évhez nézve háromnegyedére esett vissza az autóbuszok kapacitása. A tömegközlekedési eszközök száma, kapacitása az év végén 4. tábla Év A villamosok kapacitás száma a száma Az autóbuszok kapacitása átlagos száma a) db fő db fő db száma, db Az év folyamán üzembe helyezett autóbuszok kapacitása, fő villamosok száma, db kapacitása, fő a) 12 hónap számított átlaga. Az egy helyi közlekedési járműre jutó férőhelyek száma az autóbuszok esetében egyenletesebb képet mutat, évek óta A villamosok tekintetében az eltérő típusok miatt nagyobb intervallumban, között mozog az átlagos férőhely. A tömegközlekedés Miskolcon is igyekszik megfelelni az uniós környezetvédelmi szabványoknak. Ehhez igazodva korszerűbb, környezetkímélőbb autóbuszok beszerzését tartja szem előtt a helyi tömegközlekedést lebonyolító zártkörű részvénytársaság ben 35 autóbuszt selejteztek le és 23 lépett a tömegközlekedés szolgálatába, míg 2000-ben és 2001-ben összesen 33 autóbuszt vontak ki a forgalomból és 21-et helyeztek üzembe ben tovább folytatódott a környezetbarát autóbuszok üzembe állítása a 69 darab Man típusú új autóbusszal. A és a év a villamosok ideje volt: összesen 22 Bécstől vásárolt, igaz, használt villamossal bővült a járműpark ben nem történt újabb üzembe 19

20 helyezés, azonban idén tavasztól 35 vadonatúj Neoplan típusú autóbusz szolgálja az utazók kényelmét. A helyi közlekedésben 43 autóbusz viszonylaton és két villamos vonalon utazhatunk. A helyi autóbusz közlekedés néhány adata 5. tábla Megnevezés Szállított utasok száma, 1000 fő Viszonylatok száma, db Az üzemanyag- és energiaárak drágulásával folyamatosan, évről évre emelkednek a tömegközlekedési viteldíjak is. Egy vonaljegy ára 2000-ben 80 forint volt, ennél ma 1,6-szer fizetünk többet. Az egyvonalas autóbusz bérletek esetében szintén ugyanekkora volt az áremelkedés (1,6-szeres), míg a villamosbérlet ára 1,8-szeresére nőtt. Ez idő alatt a fogyasztói árak emelkedése 1,3-szeres volt. 6. tábla Év Vonaljegy Viteldíjak alakulása Előző időszak =100,0 autóbusz előző időszak =100,0 Havi bérlet villamos (forint) előző időszak =100, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,2 A megyeszékhelyen 2005-ben ezer lakosra 254 személygépkocsi jutott, szemben a megyei 217-tel. Az ország valamennyi megyeszékhelyén (ideértve a fővárost is) magasabb a mutató értéke, mint Miskolcon. Ezer lakosra 386 távbeszélő fővonal jutott, az ISDN vonalak száma megközelítette a 12 ezret. Meg kell jegyezni, hogy a mobiltelefonok rohamos növekedése ellenére az ezer lakosra jutó távbeszélő fővonalak száma 2001 óta amikor 336 volt a mutató értéke növekedett. 20

21 A kábeltelevíziós szolgáltatásról elmondható, hogy a bekapcsolt lakások száma Budapest és Pest megye után 2005-ben is Borsod-Abaúj-Zemplénben volt a legmagasabb, az országban a kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakásokból 6,8%-kal részesedett a megye. Miskolcon lakás a lakásállomány háromnegyede, a megyében csaknem a fele rendelkezik ilyen szolgáltatással. Egészségügy és szociális ellátás A városban az egészségügyi alapellátást 2005-ben 96 háziorvos és 42 házi gyermekorvos biztosította, előbbiek száma hárommal növekedett, utóbbiaké nem változott 2004-hez képest. Az ellátási mutató részben ezért, részben a lakosság számának csökkenése miatt javult: egy háziorvosra és házi gyermekorvosra 1264 lakos jutott, az előző évinél 37-tel kevesebb. A háziorvosi ellátásban a rendelőben és a beteg lakásán végzett vizsgálatok száma jelentősen, 13%-kal emelkedett. A gyermekorvosi praxisok rendelőkben és a betegek lakásán végzett vizsgálatainak száma kisebb arányban, 5%-kal haladta meg az előző évit. A rendelési időn kívül a betegeket két háziorvosi ügyelet látja el a két városi üzemeltetésű kórházban, közülük a Semmelweis a gyermekeket és a felnőtteket egyaránt fogadja. A rendelőintézeti járóbeteg szakellátásban a vizsgálati esetek száma 2000 és 2004 között több mint duplájára nőtt. Az ezer lakosra jutó 2672 rendelőintézeti óra 2000 és 2004 között 3324 órára, közel egynegyedével emelkedett ben egy gyógykezelésre átlagosan 4,8 percet fordítottak, 3,8 perccel kevesebbet, mint 2000-ben. A megyében működő kórházi ágyak 64%-a található Miskolcon. A város négy kórházában a évinél 45-tel több, összesen 3460 működő ágy fogadta a betegeket 2005-ben. A kórházak közül kettőt a megyei, kettőt a városi önkormányzat tart fent. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Rendelőintézet, valamint a Semmelweis Kórház és Rendelőintézet oktatóintézményként is működik. A megyei kórház területén található a Gyermekegészségügyi Központ (a GYEK), amely a gyermekkori leukémia csontvelő-átültetéses gyógyításával szerzett nemzetközi hírnevet. Az összes működő kórházi ágyból 100 nem önkormányzati tulajdonú. (Ezeket nonprofit szervezetek, illetve vállalkozások tartják fent.) A kórházi ágyak 21

22 kihasználtsága kis mértékben javult az előző évihez képest, így 2005-ben 79%-os volt. A miskolci egészségügyi intézmények a város megyeszékhelyi és kistérségi funkciójából adódóan jelentős szerepet látnak el a megye és a környező települések betegellátásában. A közforgalmú gyógyszertárak száma 38-ról 37-re csökkent. A bölcsődék száma 10, ami 2000 óta nem változott; ugyanakkor 2005-ben az előző évhez képest 30-cal nőtt a férőhelyek száma, amely így elérte a 490-et. A 601 beírt gyermekkel 124 gondozónő foglalkozott. Mivel 2004-hez képest a beírt gyermekek száma mérséklődött, ugyanakkor a férőhelyeké emelkedett, a megyeszékhelyen csökkent a bölcsődék zsúfoltsága; 100 férőhelyre az előző évinél 14-gyel kevesebb, 123 gyermek jutott ben 26 tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthon működött Miskolcon, ebből 14 intézmény funkcionált időskorúak otthonaként, a többiben hajléktalanokat, autistákat, valamint felnőtt korú fogyatékosokat fogadtak, illetve ápoltak. A férőhelyek száma nyolccal bővült, így az otthonok összesen 1274 férőhellyel rendelkeztek, ennek több mint kétharmada az időskorúak otthonaiban működött. Az önkormányzaton kívüli szervezetek egyre több intézmény fenntartását látják el, 1995-ben 5, 2000-ben 10; 2005-ben pedig a 26-ból 24 otthont működtettek. Az általuk fenntartott férőhelyek aránya az évi 32%-ról 2005-ben 45%-ra emelkedett. Idősek klubja ugyanannyi működött, mint 2000-ben (15), ezekben 578 főt láttak el. Szociális étkezést és házi segítségnyújtást 626-an vettek igénybe. Ez 475 fővel kevesebb, mint az előző évben, miközben 2,7-szeresére, 942-re nőtt a csak étkeztetésben, továbbá 69-ről 86-ra emelkedett a csak segítségnyújtásban részesültek száma. A városi önkormányzattól 2005-ben 4518 személy kapott rendszeres szociális segélyt. Ez 55 fővel kevesebb, mint 2004-ben volt, de az egy főre jutó éves átlagos segélyösszeg 189 ezer forintról 204 ezer forintra emelkedett. A város az egész év folyamán több mint 922 millió forintot költött a hátrányos helyzetű lakóinak rendszeres szociális segélyezésére, 59 millió forinttal többet, mint egy évvel korábban. 22

23 Felsőoktatás, kutatás-fejlesztés, kultúra, közművelődés Az 1949-ben alapított Nehézipari Műszaki Egyetem 1990-től működik Miskolci Egyetem néven, és a 2000/2001-es tanévben szervezeti integráció tette valódi universitassá. A korábban hagyományosan iparhoz kapcsolódó, illetve a jogászképzéséről is ismert intézmény ugyanis új karokkal bővült. Az integráció sokszínűvé tette az intézmény profilját, amelyben az összevonás óta bölcsész, tanító, zenész és egyéb, humán-jellegű képzések is szerepelnek. Az egyetem 9 karán a 2005/2006-os tanévben 857 oktató dolgozott. A Miskolci Egyetem meghatározó szerepet tölt be mind a megye, mind pedig Miskolc város életében ben hallgató járt az egyetemre, közülük egyetemi és főiskolai szintű képzésben fő részesült (61% nappali tagozaton), míg fennmaradó hányaduk az esti- és levelező tagozatos oktatás valamelyik formájában vett részt. Az ezer miskolci lakosra jutó nappali tagozatos, felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók száma 2004-ben 45, míg 2005-ben 47 volt. A nappali tagozatosok közül 1778-an jutottak kollégiumi ellátáshoz. 23

24 Miskolcon 75 kutató-fejlesztő helyen teljes munkaidejű dolgozókra átszámítva 532 kutató és fejlesztő dolgozott 2004-ben. A K+F-re fordított 2,8 milliárd forint 1,6%-a az országosnak. Az alacsony részesedés megítélésénél figyelembe kell venni, hogy Magyarországon a K+F tevékenységek zöme 2004-ben a kutatófejlesztő helyek 44%-a, a létszám 60%-a, a ráfordítások 65%-a a fővárosban koncentrálódik. A K+F főbb adatai Miskolcon 7. tábla Megnevezés A régió Az országos százalékában Kutató helyek száma ,9 51,7 3,1 3,0 K+F létszám ,8 49,9 2,2 2,3 ebből: kutatók, fejlesztők* ,9 61,8 2,4 2,7 K+F költség, millió Ft ,5 58,3 1,2 1,7 K+F beruházás, millió Ft ,9 70,2 0,5 1,4 Összes ráfordítás, millió Ft ,4 59,6 1,0 1,6 *A teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám Miskolc szerepe a megyében, illetve a régióban folyó K+F tevékenységben meghatározó, bár meg kell jegyezni, hogy az egész régió részesedése az országban folyó K+F tevékenységből viszonylag alacsony, annak ellenére, hogy a Miskolci Egyetem a hazai tudományos kutatás és fejlesztés jelentős bázisa. Ezen kívül Miskolcon működik a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Logisztikai és Gyártástechnológiai Intézet, a Tüzeléstechnikai Kutató Fejlesztő Rt., valamint az MTA Regionális Kutatások Központja Észak-Magyarországi Osztálya is. (Észak-Magyarország részesedése a kutatóhelyekből 5,7%, a kutató-fejlesztő létszámból 4,3%, a kutatás-fejlesztési ráfordításokból pedig 2,7% volt 2004-ben.) Az egyetem és a kutató intézetek szerepe a régió, a város innovációs potenciáljának növelésében akkor lehet eredményes, ha a K+F tevékenységek hatása a vállalkozások versenyelőnyében megjelenik. Jelenleg a térség vállalkozásai az innováció területén szerény eredményeket érnek el, amit az is jelez, hogy kevés innovációt segítő pályázaton tudnak eredményesen szerepelni 3. 3 Bihall Tamás- Szilágyiné Baán Anna: Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdaságának helyzete az EU-csatlakozás után másfél évvel. Esélyek, lehetőségek, kockázatok. (Észak-magyarországi Stratégiai füzetek, szám) 24

25 A városban, megyeszékhelyi rangjához illően jelentős közművelődési, kulturális élet zajlik. Miskolcot a zene és a színházművészet városának tartják, ahol különösen a nyár a múzsáké: A megyeszékhelyen két állandó színház működik, a Miskolci Nemzeti Színház és a Csodamalom Bábszínház. Ezen kívül szeptember 7-én a város új kulturális központtal gazdagodott, az egykori Béke mozi felújított, kibővített épületében került átadásra a Művészetek Háza. Itt kapott otthont a Miskolci Szimfonikus Zenekar, ám az intézmény a koncertek mellett színházi előadásoknak, gálaműsoroknak, könnyűzenei rendezvényeknek is színhelye lesz. Az épület jó akusztikájú nagyterme, a hangversenyterem 600 fő befogadására alkalmas, színpada 160 m 2. Két moziterme az emeleten található, az Uránia mozi 141, a Béke Art mozi 70 fős. Kiállítások rendezésére az emeleti és a földszinti közlekedőkben kerül sor. Az 1823-ban, az ország első magyar nyelvű kőszínházaként alapított Miskolci Nemzeti Színház valóságos épület-komplexum. Főépületében maga a Nagyszínház 681 néző befogadására alkalmas. Ehhez kapcsolódik az előadások jellegétől függően a férőhelyes Csarnok és a látogató befogadására alkalmas Játékszín. A Kamaraszínházban 281, a Nyári Színházban 455 néző tekintheti meg egyszerre az előadásokat. A Csodamalom Bábszínház 192 férőhelyes. A Miskolci Nemzeti Színház művészei 2005-ben 704 előadást tartottak a megyében, ez öttel több, mint az előző évi. Az előadásokon összesen 197 ezer néző vett részt, a produkciókat átlagosan 280-an tekintették meg. A nézettség kis mértékben (2%-kal) alacsonyabb volt, mint 2004-ben ban rendezték meg hatodik alkalommal a nemzetközileg is elismert Bartók+ Operafesztivált, amelyen minden évben számos neves előadó szerepel nagy sikerrel. A fesztivál vezetői kulturális missziót is teljesítenek, hiszen nem csupán a megyeszékhelyen, hanem kisebb városokban, falvakban is tartanak a fesztivállal egy időben rendezvényeket. Miskolchoz immár több mint két évtizede hozzátartozik a nyári Dixieland, valamint Kaláka Folkfesztivál, az utóbbinak hagyományosan a Diósgyőri vár ad otthont. A téli programok közül mind több látogatót vonz a Kocsonya-fesztivál. 25

26 A Miskolc legyen Európa kulturális fővárosa 2010-ben pályázat pedig annak ellenére, hogy Pécs után a város a második helyen végzett, felhajtó erőt jelentett. A város lakóinak 87%-a egyetértett azzal, hogy a város pályázzon a címre, s 40%-a bízott a sikerben. Miskolc elérte, hogy kulturális program tervei hónapokra a közfigyelem középpontjába kerüljenek. A mozi-látogatások száma ugyan 15%-kal csökkent 2005-ben, de az ezer lakosra jutó mozi-látogatásokat tekintve (2827) Miskolc, Budapest és a megyeszékhelyek között az 5. helyet foglalja el. A város 18 mozi-termében közel félmillió (495 ezer) látogatást regisztráltak ben a városban található 15 múzeum 57 kiállítását 193 ezren keresték fel. Ez több mint kétszerese az előző esztendei látogatottságnak, és közelíti a évi adatot, amikor több mint 194 ezren látogattak a város múzeumaiba. A 3 miskolci önkormányzati közművelődési könyvtárban könyvtári egység található, amely nem változott jelentősen az előző évhez képest. Ugyanakkor a beiratkozott olvasók száma 9%-kal nőtt, miközben kis mértékben (2%-kal) emelkedett a kikölcsönzött könyvek száma is. Az ezer lakosra jutó könyvtári egységek számát tekintve Miskolc Budapest és a megyeszékhelyek között a közepesen ellátottakhoz tartozik. 26

27 A GAZDASÁG HELYZETE A gazdaság általános jellemzői 2004-ben Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) folyó áron milliárd forint volt. Volumene az előző évhez képest 5,2%-kal növekedett. Egy főre vetítve a bruttó hazai termék összege 2 millió 21 ezer forint volt, ami a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamán számítva 8031 eurónak felel meg. A évi milliárd forint (folyó áron mért) hazai termékhez Közép- Magyarország 44,5%-kal, a Dunántúl 27,8%-kal, Kelet-Magyarország 27,7%-kal járult hozzá. A keleti országrész részesedése 0,3 százalékponttal emelkedett az előző évhez képest, míg a központi, valamint a dunántúli régióké 0,1; illetve 0,2 százalék-ponttal mérséklődött. Az egy lakosra jutó bruttó hazai termék 2004-ben 180 ezer forinttal haladta meg az egy évvel korábbit. A régiók e mutató alapján képzett sorrendje változott az előző évhez képest, Észak-Magyarország a 7. helyről a 6. helyre került, pozíciót cserélve Észak-Alfölddel. Az egy lakosra jutó GDP alapján mért fejlettségi különbségek mérséklődtek: Közép-Magyarország fajlagos mutatója 2003-ban 2,48-szorosa, 2004-ben 2,39-szerese volt az észak-magyarországinak. Budapesten, valamint Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Vas megyékben haladta meg az egy főre jutó GDP az országos átlagot. E mutató alapján 2004-ben két helyen történt változás az előző évhez képest: Jász-Nagykun-Szolnok egy helyet rontott pozícióján, míg Borsod-Abaúj-Zemplén (17. helyről a 16. helyre) javítani tudott. A város továbbra is meghatározó erőt képvisel a megye gazdaságában (annak ellenére, hogy szerepe csökkent) ben a megyei székhelyű, 49 fő feletti vállalkozások nettó árbevételéből a évi 33%-kal szemben 27%-kal részesedtek a miskolci székhelyű cégek. Az eredmények értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a vállalkozások egy része az egész megye területén működik, teljesítményük viszont a székhelyen kerül számbavételre. 27

28 Miskolcon a vállalkozások nettó árbevételének 65%-a (240 milliárd forint) az iparban keletkezett, ami a megye ipari nettó árbevételének egyötödét tette ki. A többi ág közül a szállítás, raktározás, posta, távközlés nettó árbevételének 94%-át, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásénak 81%-át, a kereskedelem, javításnak 78%-át, az építőiparnak 64%-át a megyeszékhelyen lévő szervezetek realizálták. A miskolci székhelyű vállalkozások részesedése a megyében bejegyzett vállalkozások nettó árbevételéből, 2005 a) 6. ábra Ág, ágazat Élelmiszer, ital, dohány gy ártása Fa, papírtermékek gy ártása, ny omdai tev ékeny ség Fémalapany ag, f émf eldolgozási termék gy ártása Gépipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, v ízellátás Építőipar Kereskedelem, jav ítás Szállítás, raktározás, posta, táv közlés Ingatlanügy letek, gazdasági szolgáltatás A többi gazdasági ág ÖSSZESEN 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Miskolc részesedése a) 49 fő feletti vállalkozások. A villamosenergia-, gáz-, gőz- vízellátás adata halmozódást tartalmaz. Regisztrált vállalkozások év végén vállalkozást regisztráltak Miskolcon, mely a megyei 41%-át jelentette. A városban egy év alatt összességében nem érte el az 1%-ot a bejegyzett vállalkozások emelkedése, ezen belül az egyéni vállalkozások száma 1%-kal csökkent, a társas vállalkozásoké 3%-kal bővült. A Miskolcon nyilvántartott vállalkozások közel egyötöde jogi személyiségű, míg a nagyobb részarányt képviselő jogi személyiség nélküli vállalkozások hányada 81%. A jogi személyiségű vállalkozások 93%-át a korlátolt felelősségű társaságok tették ki, a megyében ez az arány 89%-os volt. A jogi személyiség nélküli vállalkozások közel héttizedét az egyéni vállalkozások, több mint egynegyedét pedig a betéti társaságok 28

29 jelentették Miskolcon. A megyei székhelyű részvénytársaságok 52%-át a megyeszékhelyen regisztrálták. A társas vállalkozások több mint egyharmadát az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, egynegyedét pedig a kereskedelem, javítás gazdasági ágban vették nyilvántartásba. A regisztrált vállalkozások megoszlása gazdálkodási forma szerint december 31. Miskolcon a megyében 7. ábra korlátolt felelősségű társaság 17,5% részvénytársaság 0,4% betéti társaság 21,2% korlátolt felelősségű társaság 14,2% részvénytársaság 0,3% betéti társaság 17,9% egyéb 5,0% egyéni vállalkozás 55,9% egyéb 4,6% egyéni vállalkozás 63,0% év végén a vállalkozói sűrűség, vagyis az ezer miskolci lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma 130 volt, eggyel több az előző évinél. A megyeszékhelyek között továbbra is alacsonynak számít a miskolci érték, mindössze Tatabányáé (125) és Salgótarjáné (113) kisebb ben a megye tíz, legnagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozása közül 5, az ÉMÁSZ NYRt, az Unió Coop Szövetkezeti Kereskedelmi ZRT, Borsod Volán ZRT, Miskolc Város Közlekedési ZRT, Északerdő Erdőgazdasági ZRT miskolci székhelyű volt. Árbevételi kategória szerint vizsgálva a megye első tíz vállalkozása közül szintén 5 rendelkezett miskolci székhellyel. Külföldi tőke év végén a megyében regisztrált 334 külföldi érdekeltségű vállalkozás 36%-a miskolci székhelyű volt. Az itt bejegyzett 119 külföldi érdekeltségű cég 58 milliárd forint saját tőkével rendelkezett, melyből a külföldi részesedés 29

30 51,1 milliárd forintot tett ki. A megyében befektetett külföldi tőkéből Miskolc 21%-os részarányt képviselt. A külföldi érdekeltségű vállalkozások számának külföldi tőkerészének megoszlása gazdasági ág szerint, ábra Ingatlanügyletek, egyéb szolgáltatás 20,2% Kereskedelem, javítás 41,2% A többi gazdasági ág 4,2% Szállítás, raktározás, posta, távközlés 5,0% Ipar 23,5% Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás 5,9% Kereskedelem, A többi Ingatlanügyletek, javítás gazdasági ág Szállítás, 1,8% egyéb 0,6% szolgáltatás 5,2% Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás 1,0% raktározás, posta, távközlés 1,1% Ipar 90,3% A megyeszékhelyen egy vállalkozásra átlagosan 488 millió forint saját tőkeérték, ezen belül 430 millió forint külföldi részesedés jutott, ami a megyei (1,8 milliárd, illetve 720 millió forint) értékek alatt maradt. A gazdasági ágak közül mind a megyében, mind Miskolcon továbbra is az ipar a meghatározó. A miskolci külföldi érdekeltségű vállalkozások számából az ipar 24%-kal részesedett, míg a saját tőkéből és ezen belül a külföldi tőkerészből is egyaránt kilenctized részt fektettek az iparba. A kereskedelem, javítás vállalkozásainak hányada szintén jelentős, 41%, ugyanakkor a saját tőke értéke 3% alatt, a külföldi részesedése pedig 2% alatt maradt. A évben a megyében működő külföldi érdekeltségű vállalkozások nettó árbevétele folyó áron számítva a évhez viszonyítva 36%-kal, a miskolci székhelyűeké pedig 17%-kal emelkedett, így Miskolcon a nettó árbevétel megközelítette a 141 milliárd forintot. Az ipar egészében 15%-kal, ezen belül a gépiparban 3,2-szeresére nőtt a nettó árbevétel, míg a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártásában 37%-ra esett vissza a évhez képest. 30

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2006

A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2006 Miskolc 2008, szeptember Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-195-7

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA MISKOLC VÁROS TÁRSADALMA ÉS GAZDASÁGA. Miskolc, 2007. január 19.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA MISKOLC VÁROS TÁRSADALMA ÉS GAZDASÁGA. Miskolc, 2007. január 19. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA MISKOLC VÁROS TÁRSADALMA ÉS GAZDASÁGA Miskolc, 2007. január 19. Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető: Szalainé Homola Andrea Készítette:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Veszprém, 2007. június 10. Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2007 Igazgató:

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Központi Statisztikai Hivatal 2011. december Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 3 Építőipar, lakásépítés... 4 Turizmus...

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Fókuszban a megyék I. negyedév Térségi összehasonlítás

Fókuszban a megyék I. negyedév Térségi összehasonlítás Fókuszban a megyék 2017. I. negyedév Térségi összehasonlítás 2017 I. negyedévében Magyarországon 22 072 gyermek született, és 38 589 személy hunyt el. Az élveszületések száma 1,7%-kal csökkent, a halálozásoké

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei április. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei április. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei március. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei március. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. augusztus TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei február. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei február. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei május. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei május. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei július. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei július. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 4 Építőipar, lakásépítés... 5 Turizmus...

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint TÁBLAJEGYZÉK A munkahelyre történő közlekedés formái 1/a A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és korcsoportok szerint 1/b A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚNIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚNIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében TOP 1+2 kiadvány bemutatója Veszprém 217. november 7. Freid Mónika elnökhelyettes A bruttó hazai termék (GDP) alakulása

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11. STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerőpiacának alakulása 2009. I-III. negyedév Készült: Székesfehérvár, 2009. október hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei november. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei november. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei január. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei január. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2011. Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye 2011. Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2016. év december hónap Jóváhagyta: Foglalkoztatási Főosztály 4024 Debrecen, Piac u. 42-48. Telefon: (36 52)

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. május 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május

A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése - 2004. május A regisztrált munkanélküliek főbb adatai - 2004. május Megnevezés 2004 május Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző

Részletesebben

HEP 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok HEP 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Hajdúnánás Városi Önkormányzat HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2018. június

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JANUÁR 2016. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.865 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei december. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei december. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Beruházás-statisztika

Beruházás-statisztika OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási

Részletesebben

Megyei jogú városok a Közép-Dunántúlon, 2009

Megyei jogú városok a Közép-Dunántúlon, 2009 Megyei jogú vosok a Közép-Dunántúlon, 2009 Központi Statisztikai Hivatal 2011. május Tartalom Bevezető... 2 Összefoglaló... 2 Táblázatok Módszertan További információk, adatok (linkek) www.ksh.hu Bevezető

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Száma: 8 / 2007 Pécs, 2007. december Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.december december. okt. márc. máj. aug. szept. febr.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.december december. okt. márc. máj. aug. szept. febr. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. DECEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei május. Főbb Békés megyei adatok

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei május. Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Békéscsaba, Árpád sor 2/6. web:http://darmk.munka.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. aug. szept. júni. máj. ápr. nov. dec.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. aug. szept. júni. máj. ápr. nov. dec. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. MÁJUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának

Részletesebben

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok HEP SABLON 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Olcsva község önkormányzata HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2013.06.24

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.április április. júni. júli. márc. aug. szept.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.április április. júni. júli. márc. aug. szept. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. ÁPRILIS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján év I. félév

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján év I. félév HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján 2016. év I. félév Debrecen, 2016. július Foglalkoztatási Főosztály 4024 Debrecen, Piac u. 42-48.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3. STATISZTIKAI TÜKÖR 1 I ében 3,-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 1 I, második becslés 1/18 1. december 3. EMBARGÓ! Közölhető: 1. december 3-án reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.május május. júli.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.május május. júli. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. MÁJUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus. okt. nov. szept. júni. júli.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus. okt. nov. szept. júni. júli. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚLIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚLIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. júl. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. FEBRUÁR A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy egy éves távlatban tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei szeptember. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei szeptember. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben