A térdízület (art. genus) elölnézet

Átírás

1

2 A térdízület (art. genus) 3 csont alkotja: combcsont (femur) sípcsont (tibia) térdkalács (patella) combcsont (femur) térdkalács (patella) sípcsont (tibia) szárkapocs csont (fibula) elölnézet hátulnézet

3 Combcsont (femur): az emberi test leghosszabb és legerősebb csontja fej (caput femoris): üvegporc borítja, kivéve a közepén lévő kis bemélyedést (fovea capitis femoris) nyak (collum femoris): a fej-nyak tengelye a testtel medial és lefelé néző tompaszöget alkot collodiaphysealis szög (felnőttnél kb. 130 ) ha a szög kisebb, mint 130 X-láb (coxa vara) ha a szög nagyobb, mint 130 O-láb (coxa valga) a fej és a nyak határán a nagy tompor (trochanter major - lateralisan) és a kistompor (trochanter minor - medialisan) izmok tapadási helye distalis végén külső és belső bütyök (condylus lateralis et medialis), közöttük elöl a porccal borított térdkalácsi felszín (facies patellaris) a condylusok felett egy-egy külső és belső kidudorodás található (epicondylus lateralis et medialis) a medialis nagyobb az ízületi bütykök között árok (fossa intercondylaris)

4

5 Térdkalács (patela): gesztenye alakú páros csont részt vesz a térd alkotásában elülső felszíne gömbölyű, érdes, hátulsó felszíne vastag üvegporccal borított, mellyel a combcsonthoz kapcsolódik alap ízfelszín csúcs elülső felszín hátulsó felszín

6 Sípcsont (tibia): hosszú, erős, medialisan elhelyezkedő csont proximalis végén külső és belső ízületi bütyök (condylus lateralis et medialis) rajtuk enyhén homorú ízületi lap (facies articularis superior) a bütykök között egy kiemelkedés (eminentia intercondylaris) a kiemelkedés előtt és mögött egy-egy porcmentes kis terület (area intercondylaris anterior et posterior) a belső szalagok tapadási helyei a külső ízületi bütyök oldalsó felszínén található a szárkapcsi ízületi felszín (facies articularis fibularis) a csont testének elülső élén a sípcsont érdessége (tuberositas tibiae) csontok közötti él (margo interosseus) a szárkapocs felé néz, ezen ered a 2 csontot összekötő csontközötti hártya (membrana interossea cruris) a distalis végdarab jellemző képlete a belső boka (malleolus medialis) a csont alsó részén homorú felszín (facies articularis inferior) a szárkapoccsal együtt a bokaízület árkát képzi

7

8 Szárkapocs (fibula): proximalis vége a csont feje (caput fibulae) a fej belső oldalán ízületi lap (facies articularis capitis fibulae) a sípcsont és a szárkapocs ízülete a csont testén 3 él található, legjelentősebb a sípcsont felé tekintő csontok közötti él alsó végrésze megvastagodott, a külső bokát (malleolus lateralis) képzi (a külső bokagumó felett van a csont leggyengébb része) a külboka belső felszínén ízületi felszín (facies articularis malleoli) van

9 Kettős ízületi fej és ízületi árok Ízületi fej: Ízületi árok: combcsont külső és belső ízületi bütyke (condilus medialis et lateralis femoris) sípcsont felső részének külső és belső ízfelszíne (facies articularis superior) Méret és alakbeli különbség a fej és az árok között rostos porcsarlók közöttük (meniscus medialis et lateralis) C-alakú nyitottabb kevésbé mozgékony összenőtt a sípcsonti oldalszalaggal (gyakran együtt sérülnek, ízületi egér) majdnem összeér zártabb mozgékonyabb

10 Ízületi tok: bő az elülső oldalon beleágyazódik a patella bonyolult belső üregrendszer + járulékos alkotórészek: nyálkatömlő (bursa), zsírtest (corpus adiposum infrapatellare) ezek steril gyulladása gyakori (térd túlterhelése miatt) a tok hátsó lateralis oldalán egy kis darabon hiányos, a térdárki izom (m. popliteus) ina helyettesíti

11 Szalagok: tokon belüli szalagok tokon kívüli szalagok tokon belüli szalagok: a két szalag keresztezi egymást elülső keresztszalag (lig. cruciatum anterius) külső ízületi bütyökről, hátulról előre hátulsó keresztszalag (lig. cruciatum posterius) belső ízületi bütyökről, elölről hátra erősebb szalag elülső ksz. hátulsó ksz.

12 tokon kívüli szalagok: sípcsonti oldalszalag (lig. collaterale tibiale) összenőtt az ízületi tokkal és a belső porcsarlóval szárkapcsi oldalszalag (lig. collaterale fibulare) nem kapcsolódik szorosan a tokkal az oldalszalagok az ízesülő csontvégek összetartásában fontos szerepet játszanak hátulnézet elölnézet

13 térdkalácsszalag (lig. patellae) a négyfejű combizom (m. quadriceps femoris) közös ina erős szalag belső és külső térdkalácstartó szalag (retinaculum patellae mediale et laterale) a belső és külső vaskosizom (m. vastus medialis et lateralis) a quadriceps fejei folytatásaként felfogható szalagok hosszanti és haránt rostokból állnak a patella oldalra csúszását akadályozzák meg ferde térdhajlati szalag (lig. popliteum obliquum) ízület hátsó oldalán tokkal szorosan összenőtt a félighártyás izom (m. semimembranosus) része, ami a tokba sugárzik

14

15

16 Az ízület típusa: csapó-forgóízület (trochoginglimus) Mozgása: hajlítás-feszítés (flexio-extensio) a combcsont 2 ízületi bütyke együtt mozog a haránttengely mentén az ízületi fej görbületének sugara elöl nagyobb, mint hátul mozgás során az egymáson elmozduló ízfelszínek nagysága változik (meniscusok alakváltozása és mozgása!) hajlítás mértékét meghatározza: elülső keresztszalag és a többi elülső segítő szalag feszülése, hátulsó lágyrészek összetorlódása feszítés mértékét meghatározza: hátulsó keresztszalag feszülése, az ízületi tok hátulsó részének és az oldalszalagok feszülése a patella is mozog: hajlításkor lefelé (térdkalácsszalag húzó hatása), feszítéskor felfelé a combcsonton (négyfejű combfeszítő izom hatása) ismétlődő ínfeszüléssel járó gyakorlatok gyulladás

17 forgás (rotatio) önkéntelen forgatás (kezdeti- és végrotatio) 5 a forgás tengelye merőleges a hajlítás-feszítés tengelyére és a combcsont külső ízületi bütykén halad keresztül a sípcsont külső ízületi bütyke forog, a belső ívszerű mozgást végez az ízület speciális alakja hozza létre, nem izommunka a hajlítás a lábszár befelé forgatásával kezdődik a feszítés a lábszár kifelé forgatásával végződik akaratlagos forgatás csak hajlított térd mellett lehetséges (oldalszalagok ellazulása kell hozzá) nyújtott térdnél csípőből forgatunk mozgástengelye a combcsont belső ízületi bütykén halad keresztül, merőleges a hajlítás-feszítés tengelyére a sípcsont belső ízületi bütykének elmozdulása kisebb (forog), a külső ívszerű mozgást végez (ellentétes a kezdeti- és végrotációval) kirotáció akadálya: az oldalszalagok és a ferde térdhajlati szalag feszülése berotáció akadálya: a keresztszalagok felcsavarodása

18 Néhány térd deformitás: X-láb (genu valgum):

19 O-láb (genu varum):

20 Kardvádli (genu recurvatum):

21 Lábszárcsontok összeköttetései: 1. Sípcsont-szárkapocs ízület (art. tibiofibulare): a sípcsont és a szárkapocs ízületi felszíne kapcsolódik az ízületi tok feszes, szalagok erősítik: a szárkapocs fejének elülső és hátulsó szalaga (lig. capitis fibulare anterius et posterius) feszes ízület (amphiarthrosis) 2. Sípcsont-szárkapocs szalagos összeköttetése (syndesmosis tibiofibularis): membrana interossea cruris a distalis csontvégek összeköttetése: az érintkező csontfelszíneket nem borítja porc 2 erős szalag fűzi őket össze: elülső és hátsó sípcsontszárkapocs szalag (lig. tibiofibulare anterius et posterius) A lábszárcsontok kapcsolódása nem mozgékony, csak minimális elmozdulás jöhet létre a boka mozgásaival kapcsolatban.

22 A comb elülső izmai: A comb izmai: Szabóizom (musculus sartorius): eredés: a csípőcsonton, az elülső felső csípőtövisen tapadás: a sípcsont belső felszínén az ún. lúdlábba (pes anserinus) sugárzik és a sípcsont érdességén tapad funkció: a térdízületet hajlítja, behajlított térdnél a lábszárat befelé rotálja, csípőízületben hajlít

23 Négyfejű combizom (musculus quadriceps femoris): Testünk legerősebb izma. a. Egyenes combizom (musculus rectus femoris) eredés: csípőcsonton, az elülső alsó csípőtövisen és az acetabulum felső szélén b. Belső vaskos izom (musculus vastus medialis) eredés: a combcsont medialis felszínén c. Középső vaskos izom (musculus vastus intermedius) eredés: a combcsont elülső felszíne, rostjai egyenesen lefelé húzódnak a térdkalácsra d. Külső vaskos izom (musculus vastus lateralis) eredés: a combcsont lateralis oldalán A négy izom közös ínban a térdkalácsszalaggal egyesülve, a térdkalács alatt, a sípcsont térd alatti érdességén tapad. A négyfejű combizom a térdízület feszítője (extensor), emellett az egyenes combizom a csípőt is hajlítja. A külső és belső vaskosizom a térdkalácsot a saját irányába húzza, megakadályozza a patella oldalirányú elcsúszását.

24 A comb hátulsó izmai: Féliginas izom (musculus semitendinosus): eredés: ülőgumón (tuber ischiadicum) tapadás: a sípcsont érdességének belső felszínén a lúdlábban (pes anserinus) funkció: a térdízület hajlítása, csípőfeszítő, a lábszár befelé rotálása Félighártyás izom (musculus semimembranosus): eredés: az ülőgumóról (tuber ischiadicum), szorosan a féliginas izom eredési helye alatt tapadás: ina a térdízület felett három részre válik, mindhárom rész a sípcsont belső-hátsó felszínén tapad funkció: a térdízület hajlítása, csípőfeszítő, a lábszár befelé rotálása

25 Kétfejű combizom (musculus biceps femoris): eredés: hosszú feje az ülőgumóról ered a féliginas izommal közös fejben rövid feje pedig a combcsont hátulsó részén található ún. érdes vonal (linea aspera) középső részén a két fej a comb alsó harmadában egyesül tapadás: a szárkapocscsont fején (caput fibulae) funkció: a hosszú fej csípőfeszítő hatású a két izomfej együtt térdízületi hajlító, a hajlított térdet kifelé rotálja

26 A combközelítők: Fésűizom (musculus pectineus): eredés: szeméremcsonton tapadás: a combcsont felső hátulsó részén funkció: combközelítő, csípőízületben hajlít, a combot gyengén befelé rotálja Rövid combközelítő izom (musculus adductor brevis): eredés: szeméremcsont és az ülőcsont alsó része tapadás: a combcsont felső hátulsó részén, az érdes vonalon (linea aspera) funkció: combközelítő, a csípőt gyengén hajlítja és kifelé rotálja

27 Hosszú combközelítő izom (musculus adductor longus): eredés: szeméremcsont alsó ágán, a symphysis közelében tapadás: a comb középső harmadában (linea aspera) funkció: combközelítő, a csípőt kifelé rotálja és enyhén hajlítja Nagy combközelítő izom (musculus adductor magnus): eredés: szeméremcsont és az ülőcsont alsó része tapadás: felső része izmosan az érdes vonalon (linea aspera), alsó része inasan a combcsont belső térddudorán funkció: a legjelentősebb combközelítő, döntő működése a lábak keresztezése, felső része kifelé rotáló hatású, alsó része a már kifelé rotált hajlított combot befelé rotálja, emellett csípőízületben feszítő Karcsúizom (musculus gracilis): eredés: szeméremcsont és az ülőcsont alsó része tapadás: a lúdlábban (pes anserinus), a sípcsont érdességének medialis oldalán funkció: az egyetlen combközelítő, ami 2 ízületet hidal át combközelítő, térdízületben befelé rotál, csípőízületben hajlít