Ö S S Z E F O G L A L Ó A M E G Y E I J O G Ú V Á R O S O K S Z Ö V E T S É G É N E K V Á L A S Z T M Á N Y I Ü L É S É R E
|
|
- Barnabás Pataki
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Ö S S Z E F O G L A L Ó A M E G Y E I J O G Ú V Á R O S O K S Z Ö V E T S É G É N E K V Á L A S Z T M Á N Y I Ü L É S É R E Tárgy: Közlekedésfejlesztés, különös tekintettel a nagyvárosi célforgalom belvárosból való kivezetésére, az elkerül utak kihasználtságának növelésére Bevezetés A motorizáció el retörésével és a közúti áruszállítás szállítási teljesítményeinek növekedésével mindennapossá váltak településeken belüli dugók, a városi és országos utakon is egyre gyakrabban jelentkezik a zsúfoltság. E folyamat legkézenfekv bb eredménye az eljutási id k növekedése, ugyanakkor nem hagyhatóak figyelmen kívül azok a környezeti, gazdasági és közlekedésbiztonsági hatások sem, amelyek a megnövekedett közúti forgalommal jelentkeznek. A közúti személy és áruforgalom el retörésével kapcsolatban az állam és önkormányzatok feladataként merülnek fel azok az infrastruktúra fejlesztés és közlekedésszervezési feladatok, amelyek a motorizáció hatásainak mérséklésére irányulnak. Vonatkozó dokumentumok 1. A hazai közlekedéspolitikai és közlekedésfejlesztési célkit zések elemzésénél els ként a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által el készített Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia cím dokumentumot szükséges kiemelni. A dokumentum hazánk Európai Uniós csatlakozásával, illetve az EU as tervezési ciklusával összhangban aktualizálja az eddigi közlekedéspolitikai célzatú dokumentumok tartalmát, célkit zéseit, másrészr l egy egységes, stratégiai jelleg dokumentumban foglalja össze a közlekedési rendszer fejlesztésével kapcsolatos cél és eszközrendszert év októberéig az EKFS Zöld Könyv része készült el, amely a kialakítandó stratégiai dokumentum koncepcionális elemeit tartalmazza. E Zöld Könyv társadalmi egyeztetése szeptember 30-val zárult. Az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia a Kormány stratégiája, kiterjed mindazokra a fejlesztésekre, amelyek központi forrásokat igényelnek, mindazokra a területre, amelyek a központi szabályozás alá tartoznak, de nem, vagy esetenként csak utalásszer en tartalmazza azokat a feladatokat, projekteket, amelyek szoros együttm ködést igényelnek, és a különféle önkormányzatok hatáskörébe tartoznak, vagy a közlekedésben m köd gazdasági társaságok feladatkörét képezik. Az EKFS id horizontja 2020-ig terjed. Ezen id szakon belül részletesen kimunkált annak érdekében, hogy el segítse a kormányprogram sikeres megvalósítását; 2013-ig a közlekedésfejlesztés vonatkozásában iránymutatást ad az ÚMFT-nek és a KözOP-nak, a 2013 utáni id szakra a hosszú távú infrastrukturális és szabályozási feladatokat tartalmazza. Kialakítása az aktuális magyar és európai közlekedéspolitikai koncepciókra, irányelvekre, jogszabályokra, a korábbi szakmai dokumentumokra, a legújabb hazai és nemzetközi K+F eredményekre, szakért i helyzetértékelésekre és véleményekre, valamint az érintett szakmai szervezetek állásfoglalására támaszkodik arra törekedve, hogy a lehet legtöbb, megalapozott szakmai érvet és álláspontot magába foglalja. Az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia a személyközlekedés, az áruszállítás és a közlekedési infrastruktúrafejlesztés három pillérén nyugszik. Fontos kiemelni, hogy e három meghatározó terület kapcsolatát tekintve az EKFS leszögezi, a közlekedési infrastruktúra szerepe kett s: egyrészt a meglev közlekedési igényeket kell
2 kiszolgálnia a társadalom összetett elvárásai szerint, másrészt célirányos fejlesztése útján visszahathat az igényekre is, így hozzájárulhat a kit zött célok eléréséhez. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy értékelése nem függetleníthet a közlekedési igényekt l, ide értve azok jelenlegi és távlati állapotát egyaránt. Az infrastruktúrafejlesztés stratégiájának integrálnia kell a közlekedési igényekre vonatkozó stratégiát, így kidolgozása nem el zheti meg azokét. 2. Az EKFS-hez kapcsolódva összhangban az EU Városi Közlekedési Zöld Könyvével - el készítés alatt van egy, a városi közlekedéshez kapcsolódó, irányelveket és ajánlásokat tartalmazó Városi Közlekedési dokumentum el készítése is augusztusában az EU bizottsága elfogadta a tervezési id szakra vonatkozó Közlekedési Operatív Programot, 4. a Kormány 2007 augusztusban elfogadta a évi KözOP Akciótervet. (1063/2007. (VIII. 15.) kormányhatározat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közlekedés Operatív Programja évekre vonatkozó Akcióterveinek, valamint a Közép-magyarországi Operatív Program kiemelt projekt listája kiegészítésének jóváhagyásáról) Két év alatt 600 milliárd forint uniós támogatás kerülhet felhasználásra. A év utáni id szakra is átnyúló program részeként megindítandó beruházások összesen milliárd forint érték gyorsforgalmi- valamint, elkerül útépítést, burkolatmeger sítést, vasút-korszer sítést, valamint városi-el városi fejlesztést tesznek ki. A döntés célja az élhet bb, gyorsabban és kiegyensúlyozottban fejl d Magyarország megteremtése, de mindenek el tt a vonzó befektet i környezet kialakítása, a térségi logisztikai szerep er sítése. 5. A évi Regionális Operatív Program (ROP) közlekedési céljai közül a mellékúthálózat fejlesztésére és meger sítésére van el irányozva a legtöbb forrást. Az eddig elfogadott mellékúti ROP projektek csomagja összesen mintegy 26 MrdFt útfelújítást és 13 MrdFt új út építést tartalmaz. A központilag támogatott országos összeköt utakon kívül pályázati rendszerben támogatásban részesülhetnek önkormányzati utak, kerékpárutak, közlekedési közlekedés, regionális közlekedési szövetségek és az ipari parkok közlekedési infrastruktúrája is. A nagyvárosi forgalom csillapításának eszközrendszere A nagyvárosi forgalom csillapításával kapcsolatos közlekedésfejlesztési intézkedésekkel kapcsolatban a teljesség igénye nélkül az alábbi három kategóriát emeljük ki. 1. a városi közösségi közlekedés attraktivitásának fokozása 2. a nagyvárosok elkerülését biztosító úthálózat kiépítése 3. városi útdíj, behajtási tilalmak/korlátozások, Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a városi közlekedéssel kapcsolatos problémák eredete, és egyben e problémák kezelése is jelent sen túlmutat a közlekedés szakmai kérdésein. A közlekedési hálózatok és szolgáltatások célja a lakosság és a gazdaság mobilitási és szállítási igényeinek kielégítése, azonban e feladat teljesítése során igazodnia kell azokhoz a város és területfejlesztési, épített és természeti környezeti, szabályozási korlátokhoz, adottságokhoz, amelyeket a társadalom és a gazdaság egyéb funkciói indukálnak. Ezért a nagyvárosok forgalmi problémáinak kezelésére adekvát választ csak e szempontok komplex kezelése adhat. 2
3 1. A városi-el városi közösségi közlekedés attraktivitásának fokozása A közösségi közlekedés fejlesztése els sorban a járm vek legnagyobb hányadát kiadó személygépkocsi forgalomra fókuszál. A fejlesztéseknek kett s célrendszere van, egyrészr l a városhatárokat átlép személygépkocsik számának csökkentése (el városi közlekedésfejlesztés), másrészr l a város területén közleked személygépkocsik számának mérséklése (városi közlekedés). A közösségi közlekedés abban az egy esetben jelenthet a személygépkocsival közlekedéssel szemben versenyképes, reális alternatívát, amennyiben azonos vagy kedvez bb eljutási id alatt, magas színvonalú, ám megfizethet szolgáltatást kínál. Ilyen integrált városi-el városi közösségi közlekedési szolgáltatás kialakítását szolgálhatják egyéb koordinatív szervezet hiányában a közlekedési szövetségek, amelyek mintaprojektjeként a Budapesti Közlekedési Szövetség szeptemberében Budapesten megkezdte a tevékenységét. Az el városi közlekedési szolgáltatások korszer sítésében intenzíven közrem ködhetnek a GKM által novemberében létrehozott, a helyközi közlekedési szolgáltatások összehangolásában, illetve szervezésében közrem köd Regionális Közlekedésszervez Irodák is. A közlekedésszervezési intézkedések közül a teljesség igénye nélkül - szükséges kiemelni a vasúti ütemes menetrendet, városi-el városi közlekedés esetén az átszálló pontok és az átszállási id csökkentését, de ide tartozik az egységes utastájékoztató és utasinformációs rendszerek kialakítása is. Az infrastuktúrális beruházások közül szintén a teljesség igénye nélkül - különösen nagy jelent sége van az intermodális átszálló kapcsolatok javításának (a gyaloglási id csökkentésének), a P+R, B+R lehet ségek fejlesztésének, az eljutást rövidít busz-sávok fejlesztésének. E fejlesztésekre forrás kisebb részben a KözOP, nagyobb részben a Regionális Operatív Programok közösségi közlekedés és infrastruktúra fejlesztési célú támogatási konstrukciói biztosíthatnak. A települési közösségi közlekedés m ködtetésével kapcsolatos feladatok ellátására január 1-jét l a központi költségvetés évi egyszeri alkalommal támogatást biztosít azoknak a települési önkormányzatoknak, amelyek az adott évben a helyi közforgalmú közlekedésr l gondoskodnak. Az el irányzat településkategóriákat és környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve a személyszállítási teljesítményekkel arányosan kerül felosztásra. A helyi közlekedés normatív támogatás éves költségvetési el irányzatát a költségvetési törvény határozza meg. A helyi közlekedés normatív támogatásának éves el irányzata: 2004-ben 8,45 Mrd, 2005-ben 14,8 Mrd, 2006-ban 14,8 Mrd (a F városi Önkormányzat 2,7-szeres támogatásával együtt kb. 35 MrdFt), 2007-ben kb. 35 MrdFt (beleértve már a F városi Önkormányzat 2,7-szeres igénybevételi jogosultságát.) A támogatási rendszer jöv képe A május 1-i EU csatlakozását követ en a hazai támogatási rendszerre is érvényessé vált az EU támogatás-politikája, amely a gazdasági verseny tisztaságának meg rzése érdekében f szabályként tiltja a gazdálkodó szervezetek támogatását. E körben kivételt képez a közszolgáltatási körbe tartozó közforgalmú 3
4 személyszállítás, amelynek támogatási szabályait több jogszabály mellett- a 1191/69/EGK rendelet határozza meg. A normatív támogatás rendszere május május 1-jéig létez támogatásként mentességet kapott az EU irányadó szabályainak alkalmazása alól (derogáció), azonban évi rendszerét már át kell alakítani az EU normarendszerével összhangban. Ennek a lényege, hogy a már hivatkozott EU rendelettel összhangban biztosítani kell, hogy a közlekedési közszolgáltatást végz szolgáltatók a közszolgáltatással felmerült, bevétellel nem fedezett, indokolt költségeik mértékéig részesülhetnek veszteségkiegyenlítésben a szolgáltatást t lük megrendel, vagy azt el író állami/önkormányzati szervt l. Ez egyben azt is jelenti, hogy a központi költségvetésb l ilyen jelleg támogatásként nem csoportosítható át nagyobb forrás az érintett önkormányzathoz, mint amit az önkormányzat által a helyi közlekedés ellátásával megbízott szolgáltató gazdálkodási helyzete indokol. A normatív támogatás évi rendszere már ezen elvek érvényesítése mentén kerül átalakításra. A megfogalmazott javaslattal, amely szerint a megyei jogú városokat megillet pénzügyi források a f várostól függetlenül, önállóan, a sajátos helyzetet figyelembe véve kerüljenek megállapításra, szakmai szempontból teljes mértékben egyetértünk. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy a javaslat a költségvetési források b vülése esetén jelent tényleges el nyt a megyei jogú városok számára. Fontos szempont az is, hogy figyelemmel az indokolt költségek szabta határokra ezeket a forrásokat is csak abban az esetben tudják igénybe venni az önkormányzatok, ha a területükön m köd szolgáltató társaság megfelel hatékonyságú és legalább fenntartható (tehát nem fokozatosan romló) színvonalú közösségi közlekedési rendszert üzemeltet. Ezen peremfeltételek megtartása a közlekedési szolgáltató, az önkormányzat és a központi közigazgatási szervek hatékony együttm ködését feltételezi. 2. A nagyvárosok elkerülését biztosító úthálózat kiépítése Általános megjegyzések Az elkerül úthálózat fejlesztése els sorban a nagytérségi (tranzit) és térségi forgalomra fókuszál. Fontos hangsúlyozni, hogy elkerül gyorsforgalmi úti, vagy f úti szakaszok fejlesztése szorosan összefügg a városi hálózatok racionalizálásával. Az országos szerepüket vesztett hálózati elemek korábban kiépített kapacitásain számos esetben (dönt en 2x2 sávos átkelési szakaszokról van szó) a városi funkciók jelentek meg, azonban a fenntartó továbbra is a Magyar Állam maradt. Az elkerül n belül nincs állami út: Veszprém, Székesfehérvár, Érd, Dunaújváros, Szekszárd. Az elkerül n belül csak más irányú állami utak vannak, és/vagy a f út mellékúttá min sült át: Sopron, Kecskemét, Szolnok, Nagykanizsa, Szombathely. A f utak továbbra is megmaradtak, hálózati racionalizálás egyáltalán nem történt: Békéscsaba, Szeged, Gy r, Pécs, Kaposvár, Miskolc, Nyíregyháza, Zalaegerszeg, Debrecen, Salgótarján. Nem besorolható: Budapest, Eger, Tatabánya, Hódmez vásárhely. Elkerül utak A F város esetében a folyamatban lév fejlesztésekkel (M0 kelet és észak) évre megvalósul a háromnegyed gy r, amely a minden irányból történ elkerülést biztosítja. A KözOP-ban szerepel a déli szektor b vítése (M1 és M5 között), valamint az északi szektor befejezése (10. és 11. sz. f utak között). 4
5 A megyei jogú városok esetében elmondható, hogy a f bb tranzitforgalmi irányok tekintetében a városi elkerül szakaszok elkészültek, illetve el készítés alatt állnak. Ez természetesen nem érinti a további fejlesztésekkel kapcsolatos terveket célkit zéseket. A meglév /fejlesztés alatt álló, a megyei jogú városokat elkerül úthálózatot az alábbiakban foglaljuk össze: a) Békéscsaba: A 44. sz. (és 47. sz.) f út átkelési szakaszának kiváltása az elkerül út második szakaszának évi átadásával megvalósult. Ezzel a város teljes f úti elkerülése biztosított. b) Debrecen: A várost elkerül félkör jelent s része évben elkészült (M35 és 354. sz. f út). A KözOP tartalmazza a 354. sz. f út folytatását (35. és 4. sz. f út között), valamint az M35 folytatását (4. és 47. sz. f út között). c) Dunaújváros: A várost elkerüli a 6. sz. f út, amely teljes rekonstrukciója folyamatban van. További elkerülési lehet séget jelent a évben átadott M6 és a évben átadott M8 autópálya. d) Eger: A közvetlen belvárost elkerüli a 25. sz. f út, azonban ez egy 80-as években megvalósított tehermentesít út lakott környezeten keresztül vezet 2x2 sávos kiépítéssel. A város tervezi egy keleti elkerül megvalósítását az M25 folytatásában. A KözOP-ban csak az M25 els ütemének megvalósítása szerepel (Maklár-Andornaktálya elkerül ). e) Érd: Az M7-M0-M6 gyorsforgalmi utak szinte teljes elkerülést biztosítanak, melyek közül az M6 átadására évben kerül sor. Már ma is rendelkezésre áll a 6. és 7. sz. f utak közös elkerül szakasza, így a belvárosban tranzitforgalom nincs. f) Gy r: Az M1 és az M19 segítségével a város már korábban tehermentesült. A közelmúltban jelent s városi beruházások történtek központi forrásból (81. sz. f út településrészeket elkerül szakaszai). Folyamatban van BÖC-Útpénztár finanszírozással egy keleti tehermentesít út megvalósítása. g) Hódmez vásárhely: A 47. sz. f út tehermentesít szakaszának els üteme elkészült. A KözOP tartalmazza a tehermentesít út befejezését. h) Kaposvár: A kelet-nyugati forgalom számára az elkerül több ütemben az elmúlt években megvalósult a távlati M9 részeként. A KözOP-ban szerepel a 67. sz. f út Kaposvár és Balaton közötti szakasza, amely els üteme a Kaposvárhoz tartozó Kaposfüred elkerül szakaszának megvalósítása. i) Kecskemét: Korábban megvalósult a várost nyugatról (M5) és délr l (54. és 44. sz. f út) elkerül szakasza és között tervezett az M8 kapcsolódó két szakaszának és az M44 gyorsforgalmi útnak a megépítése, amely fejlesztések együttesen az északi és keleti elkerülésre is választ jelentenek. j) Miskolc: A 304. sz. f út és az M30 együttesen kiváltja a 3. sz. f út városi átkelési szakaszát október 19-én kerül átadásra a 26. sz. f út városi szakaszát kiváltó északi elkerül út els üteme, amelyet a KözOP keretein belül követ a második ütem. Ez csatlakozik az M30-hoz, így hamarosan a város f úti elkerülés biztosított lesz. k) Nagykanizsa: A 7. sz. f út városi elkerül /tehermentesít szakasza korábban északon elkészült évben átadásra került az M7 Nagykanizsa elkerül szakasza is (szintén északon). A KözOP keretein belül megvalósul a 61. és 74. sz. f utak átkötés szer rövid elkerül szakasza is, így a város teljes f úti elkerülése biztosított lesz. l) Nyíregyháza: A városban közel teljes Kiskörút és teljes Nagykörút m ködik. Újabb gy r kialakítása kezd dött meg az elmúlt években, amely els elemeként került átadásra évben a déli elkerül (M3 autópálya) és a keleti elkerül (403. sz. f út). Ezen utak a tranzitforgalom legnagyobb részét elvezetik. 5
6 m) Pécs: KIOP-ból befejez dött a várost délr l tehermentesít út építése, így ma a kelet-nyugati forgalom a belváros érintése nélkül haladhat. A KözOP id síkján (PPPb l) megvalósul az M60 autópálya Bóly és Pécs közötti szakasza, valamint KözOPból az 58. sz. f út városi bevezet szakaszának négynyomúsítása. Ezen fejlesztésekkel a tranzitforgalom legnagyobb része a városközponton kívül tartható. n) Salgótarján: A város tehermentesít útjának befejez szakasza KIOP forrásból épül. Ezzel a harmadik ütemmel teljessé válik a belváros észak-déli irányú tehermentesítése. o) Sopron: A 84. sz. f út tehermentesít útja a 90-es évek közepén elkészült. A belvárost ugyan elkerüli az út, de a védett épületeket, illetve a lakott településrészeket teljeskör en nem. Fontos, hogy a kópházi határátkel hely segítségével a tranzit teherforgalom elkerüli a várost. p) Szeged: évben átadásra került az M5 Szegedet (nyugatról) elkerül szakasza. Ezzel együtt a város f úti elkerül szakaszának 2 üteme is elkészült, amely az 5. sz. f út kiváltását célozza meg. A KözOP keretein belül megtörténik a teljes M43 megépítése (északi elkerül), valamint a nyugati f úti elkerül záró szakaszának megépítése. q) Székesfehérvár: A város teljes elkerülés biztosított az M7 autópályával, valamint a 7. és 8. sz. f utak elkerül szakaszaival. A évben átadott nyugati elkerül höz kapcsolódóan központi forrásból útbaigazító jelz tábla-rendszer is megvalósult ezt figyelembe véve. r) Szekszárd: Az 56. sz. f út tehermentesít szakasza több ütemben készült el, melyek közül az utolsó forgalomba helyezésére évben került sor. Tekintettel a tehermentesít út kialakítására (vonalvezetés, sebességkorlátozás, stb.), a gyakorlati szerepe napszaktól függ en korlátozott. Az M6 autópálya és között megvalósuló szakasza a várost szintén keleti irányból kerüli el, az M9 gyorsforgalmi úttal együtt a város teljes elkerülését biztosítva. s) Szolnok: A 90-es évek els felében megépült a várost délr l elkerül út. A tiszai átkel kapacitás b vítése középtávon indokolt. Az Autópályatörvény tartalmazza az északi elkerül út megépítését az M4 gyorsforgalmi út részeként. A Tisza-híd el készítését a KözOP els Akcióterve is nevesíti. t) Szombathely: A várost háromnegyed részben f úti gy r veszi körül. A gy r nek már ma is vannak újonnan kiváltott szakasza, amelyet a KözOP fejlesztései során újabb követ (86. sz. f út déli irányú fejlesztése). Ez szakmailag indokolt. u) Tatabánya: A várost elkerüli mind az M1 autópálya, mind az 1. sz. f út. v) Veszprém: A város teljes gy r vel rendelkezik. A 8. sz. f úti elkerül kapacitását a város felélni szándékozik, ezért hosszabb távon a 8. sz. f út tranzitforgalmának átvezetése megoldandó probléma. A KözOP-ban a 8. sz. f út 11,5 tonnás rekonstrukciója szerepel a litéri csomópont átépítésével és 82. sz. f úti átkötés megvalósításával. w) Zalaegerszeg: Az északi elkerül szakasz több ütemben az elmúlt években megvalósult. A KözOP-ban szerepel a 76. sz. f út 11,5 tonnás rekonstrukciója is, amely a Hévíz-Alsópáhok elkerül megépítésével a f város irányú kapcsolat javítását eredményezi. Az elkerül utak rendszerének kiépítése mellett nagyon fontosak azon közlekedésszervezési intézkedések, amelyek a nagytérségi forgalom elkerül úthálózaton tartását biztosítják, különösen súly és célforgalmi korlátozások, tilalmak, valamint ezek megfelel ellen rzése. 6
7 Tekintettel arra, hogy az infrastruktúra fejlesztésre rendelkezésre álló források és lehet ségek végesek, a jöv ben egyre nagyobb jelent séget kapnak azok a város és településfejlesztési eszközrendszerben szerepl city logisztika és mobilitás menedzsment intézkedések, amelyek igény oldalról befolyásolják a mobilitás és szállítási igényeket. 3. Városi útdíj, behajtási tilalmak/korlátozások A települési közúthálózat/közúthálózati elemek útdíjasítása a forgalom befolyásolására alkalmazható egyik leger sebb szabályozó eszköz. Városi útdíjrendszer alkalmazására számos európai országban létezik gyakorlat, és több ezirányú politikai és szakmai kezdeményezés volt már Magyarországon is. A városi útdíj bevezetésének lehet sége a személygépkocsik számára csak Budapest esetében lehet szakmailag alátámasztható. A teherforgalom számára területi díjfizetés szintén csak a f városban lehet reális célkit zés. A vidéki megyei jogú városokban (különös tekintettel az elkerül utak fenti felsorolására) városi útdíj csak az országos utakon történ egyidej bevezetéssel lehetséges (vagy ahol lehet, ezen utak önkormányzati kezelésbe történ átvételével). Jelenleg is léteznek tartalmilag hasonló jelleg modellek, pl. a F város területén a Budai Vár, Operaház és környéke, Szent István Bazilika és környéke, illetve a Margitsziget, Népliget, Városliget területén m köd behajtási és várakozási területek. Ezekre összefoglalóan azonban elmondható, hogy nem az úthasználathoz kapcsolódó díjfizetés, hanem a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény felhatalmazása alapján a védett (zöldövezet, muzeális, emlékm vi) övezetekhez kapcsolódó engedélyhez és díjfizetéshez kötött behajtás, illetve várakozás(parkolás). A klasszikus értelemben vett útdíjszedéshez a közúti közlekedésr l szóló évi I. törvény módosítása lenne szükséges, amelyben a törvény felhatalmazná a helyi önkormányzatokat díjszedésre a helyi közutak használatáért. A törvényi szint felhatalmazásnak tartalmaznia kell azokat a szabályozási kereteket, amelyek biztosítják, hogy az önkormányzati díjszedés a tényleges forgalmi problémákkal küszköd település részeken forgalomcsillapítási funkciókat töltsön be, és ezzel összefüggésben ne váljon egyszer en újabb bevételi forrássá. Ezzel egyidej leg fontos kihangsúlyozni, hogy a helyi közutakra kiterjed díjfizetési rendszer számos forgalomcsillapítási el nye mellett sok, a lakossági mobilitás korlátozásával járó diszfunkciót is magában hordoz, a szabad mozgáshoz kapcsolódó alkotmányos alapjogokat érintve ezzel. Szükséges tehát a szabályozási kereteknek kiterjedni arra is, hogy a díjbevételeket az önkormányzatok csak a mobilitási korlátozások ellensúlyozását szolgáló célokra, azaz közösségi közlekedés fejlesztésfenntartás, forgalomcsillapító és közlekedésbiztonsági intézkedésekre, valamint a hely közúthálózat fenntartására vagy fejlesztésére fordíthatják. Tekintettel arra, hogy a szabályozás széles körben érint önkormányzati és alkotmányos jogokat, annak megfelel mélység szakmai és társadalmi el készítése, illetve egyeztetése szükséges. Erre vonatkozó szakmai igények megléte esetén - a Kkt. soron következ módosítása során kerülhet sor. Lehet ségként adódik, hogy (ilyen irányú kezdeményezés esetén) az országos úthálózatra kialakítandó útdíjdfizetési rendszer infrastruktúrája a megyei jogú városokra (de leginkább a f városra) is kiterjeszthet legyen, amely a teljes rendszer hatékonyságát növelheti, ugyanakkor a települések is bevételhez juthatnak. Ehhez a rendszer infrastrukturális feltételeit kell megfelel en kialakítani. 7
8 This document was created with Win2PDF available at The unregistered version of Win2PDF is for evaluation or non-commercial use only. This page will not be added after purchasing Win2PDF.
A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.
A közlekedésfejlesztés országos céljai Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, 2015. szeptember 10. A hazai közlekedésfejlesztés három pillére Nemzeti Közlekedési
RészletesebbenMODERN VÁROSOK PROGRAM
MODERN VÁROSOK PROGRAM Miről szól a Modern Városok Program? 23 megyei jogú város 23 megállapodás 3 ütem Megállapodások Első ütem: 13 város Második ütem: 6 város 2015-13 város 2016-6 város 2017-4 város
RészletesebbenVI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15.
VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. Budapest, Balassagyarmat, Cegléd, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza,
RészletesebbenA kulturális terület indikatív prioritás/intézkedés/beavatkozás célrendszere és az OP-k kapcsolódásai a következ k:
A kulturális terület indikatív prioritás/intézkedés/beavatkozás célrendszere és az OP-k kapcsolódásai a következ k: Prioritások Intézkedések Beavatkozások Javasolt Operatív Program 1. A kultúra és a gazdaság
RészletesebbenKözlekedéspolitikai fejlesztési irányok a versenyképes közúti fuvarozásért. Dr. Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár
Közlekedéspolitikai fejlesztési irányok a versenyképes közúti fuvarozásért Dr. Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár CÉL: 2030-ra Magyarország Európa top 5 országába kerül az életminőség
RészletesebbenInfrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés
Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi
RészletesebbenA TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) AKTUALITÁSAI
A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) AKTUALITÁSAI PUSKÁS DÁNIEL FŐOSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG 2016.
RészletesebbenA TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) AKTUALITÁSAI
A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) AKTUALITÁSAI GÉCZYNÉ POLYÁK EDIT NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG 2016. NOVEMBER
RészletesebbenDr. Lányi Péter. Jövőbeni fejlesztési trendek a közúti kapcsolatrendszerben. III. Hídműhely szimpózium március 12. Előadó:
Jövőbeni fejlesztési trendek a közúti kapcsolatrendszerben III. Hídműhely szimpózium 2007. március 12. Előadó: Dr. Lányi Péter Hálózati Infrastruktúra Főosztály főosztályvezető-helyettes 1 Elkövetkező
RészletesebbenIrányítószám Település 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest
Irányítószám Település 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest 1024 Budapest 1025 Budapest 1026 Budapest 1027 Budapest
RészletesebbenMegyei jogú városok. 2011. évben alkalmazott épületek. adóztatással kapcsolatos adatai. Forrás: MJV önkormányzati adóhatóságai
Megyei jogú városok 2011. évben alkalmazott épületek (egyéb építmények, lakások) adóztatással kapcsolatos adatai Forrás: MJV önkormányzati adóhatóságai Megyei jogú városok 2011. évi építményadó előírásai
RészletesebbenIrányítószámTelepülés 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest
IrányítószámTelepülés 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest 1024 Budapest 1025 Budapest 1026 Budapest 1027 Budapest
RészletesebbenKözúti közlekedési politika. Gaál Bertalan
Közúti közlekedési politika Gaál Bertalan A közúti alágazat jellemzői Motorizációs fejlődés Járműállomány növekedése Infrastruktúra-kapacitás elégtelensége Társadalmi-környezeti hatások Mobilitás növekedése
RészletesebbenDuna stratégia és a közlekedésfejlesztési elképzelések összhangja
Duna stratégia és a közlekedésfejlesztési elképzelések összhangja Szűcs Mihály főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Előadásvázlat MMK tanulmány Mi a Duna Régió Stratégia? Magyarország DRS szerepe,
RészletesebbenA MAGYAR VÁROSOK SZÖVETSÉGÉNEK SZERVEI
A MAGYAR VÁROSOK SZÖVETSÉGÉNEK SZERVEI 1. Dr. Toller László polgármester 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Tel: 72/ 533-807 Fax: 72/ 212-049 E-mail: tollerl@ph.pecs.hu 2. Társelnök: Dr. Magyar Levente polgármester
RészletesebbenHazai közlekedéspolitika, Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS), kapcsolódó feladatok
A A közlekedk zlekedés s helyzete, jövője j je ma Magyarországon gon Hazai közlekedéspolitika, Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS), kapcsolódó feladatok Balatonföldvár, 2008. május 14. Thoroczkay
RészletesebbenIpari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze
Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 100 62 59 65 62 197 225 290 ERFA 54% ESZA 13% KA 33% 0 2000 2001 2002 2003
RészletesebbenMegyei Jogú Vá rosok Szövetsé ge október 19.
Megyei Jogú Vá rosok Szövetsé ge Mosonyi Balázs ROP Irányító Hatóság 2007. október 19. A városrehabilitációra rendelkezésre álló források 2 0 0 7-1 3. évekre Régió Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld
Részletesebben8. A Kkt. 21. (1) bekezdés g) pontjához kapcsolódóan a gépjárm üzemeltet je a 7. mellékletben meghatározott összeg bírságot
410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések körér l, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegér l,
RészletesebbenKörnyezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében
Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység
RészletesebbenKÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XII. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen március
KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A 2014-2020 EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN XII. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen 2017. március 22-23. 2014-20 IDŐSZAKRA VONATKOZÓ LEGFONTOSABB EURÓPAI UNIÓS ÉS HAZAI
RészletesebbenEGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY
EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok
RészletesebbenIntegrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020
Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés
RészletesebbenSIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények
SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna
RészletesebbenÉszak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember
Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari
RészletesebbenKÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON Konferencia Balatonföldvár, május A közlekedésfejlesztés aktuális kérdései, feladatai
KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON Konferencia Balatonföldvár, 2015. május 12-14. A közlekedésfejlesztés aktuális kérdései, feladatai Dr. Becsey Zsolt közlekedésért felelős helyettes államtitkár Nemzeti
RészletesebbenMagyarország folyamatban lévő és tervezett közlekedési beruházásai
Magyarország folyamatban lévő és tervezett közlekedési beruházásai Dr. Homolya Róbert közlekedéspolitikáért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 Szervezeti átalakítás Integrációs folyamatok
RészletesebbenKÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XI. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen április
KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A 2014-2020 EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN XI. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen 2016. április 26-28. INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM KÖZOP ÉS IKOP
RészletesebbenA Közigazgatási Informatikai Bizottság (KIB) ügyrendje
A Közigazgatási Informatikai Bizottság (KIB) ügyrendje A 1026/2007. (IV. 11.) Korm. határozat alapján a Közigazgatási Informatikai Bizottság és albizottságai az Elektronikus Kormányzat Operatív Bizottság
RészletesebbenSzerkezeti változás a évben
16/00/00/00 Nemzeti Sportközpontok (298224) A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. Rendelet módosításáról szóló 6/2015. (I. 29.) Korm. Rendelet alapján a nemzeti fejlesztési
RészletesebbenGalovicz Mihály, IH vezető
ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség
RészletesebbenA KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL
A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL Fleischer Tamás Magyar Közlekedési Klub http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu Zöld és civil fejlesztések
RészletesebbenTájékoztató az NYDOP keretében megvalósuló közútfejlesztési beruházásokról
Tájékoztató az NYDOP keretében megvalósuló közútfejlesztési beruházásokról Közlekedésfejlesztési konstrukciók a ROP-okban KÖZOP mellett helyi, térségi jelentőségű beavatkozások: kerékpárútfejlesztések
RészletesebbenA gazdasági és közlekedési miniszter./2006. ( ) GKM rendelete az M6 autóút Szekszárd - Bóly közötti szakasza nyomvonalának kijelöléséről
1 TERVEZET A gazdasági és közlekedési miniszter./2006. ( ) GKM rendelete az M6 autóút Szekszárd - Bóly közötti szakasza nyomvonalának kijelöléséről A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről
RészletesebbenH/18068/64. Az Országgyűlés. Alkotmány- és igazságügyi bizottságának. a j á n l á s a
H/18068/64. Az Országgyűlés Alkotmány- és igazságügyi bizottságának a j á n l á s a az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló H/18068. számú törvényjavaslat z á r ó v i t á j á h o z (Együtt kezelendő
RészletesebbenHALADÁS A NYOLCAS MENTÉN (A RÁBA VÖLGYÉTŐL A KÖRÖSÖK VIDÉKÉIG)
HALADÁS A NYOLCAS MENTÉN (A RÁBA VÖLGYÉTŐL A KÖRÖSÖK VIDÉKÉIG) Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Javasolt M8-M4 TINA útvonal nemzetközi konferencia Budapest, 2001. május
RészletesebbenA megyeszékhely fejlesztési elképzelései
A megyeszékhely fejlesztési elképzelései Kiss Gábor, Miskolc MJV alpolgármestere 2016. november 17. A gazdaság ágazati szerkezete Jellemző gazdasági szektorok a régióban: - autóipari beszállítás - elektronika
RészletesebbenGyőr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető
és a kerékpár Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Polgári István stratégiai csoportvezető Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály polgari.istvan@gyor-ph.hu
RészletesebbenA közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései
A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről
Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Gorzsás Anita ELŐTERJESZTÉS A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP-3.1.1-15 kódszámú pályázaton való pályázati
Részletesebbenk i e g é s z í t ő a j á n l á s a
H/6195/60. Az Országgyűlés Gazdasági bizottságának Idegenforgalmi bizottságának Környezetvédelmi bizottságának Önkormányzati bizottságának Területfejlesztési bizottságának Tisztelt Országgyűlés! k i e
RészletesebbenA közlekedés helyzete és az állami költségvetés
KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás
RészletesebbenAz infrastruktúra hozzájárulása a közösségi közlekedéshez
Az infrastruktúra hozzájárulása a közösségi közlekedéshez Borbélyné dr. Szabó Ágnes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közlekedési Szolgáltatási Főosztály főosztályvezető-helyettes Új megoldások a közösségi
RészletesebbenA Regionális Fejlesztési Holding bemutatása
1 A Regionális Fejlesztési Holding bemutatása 2000 óta működő, 100 %-ban állami tulajdonú pénzügyi szolgáltató és tanácsadó cégcsoport. A Magyar Fejlesztési Bank Stratégiai Csoportjának tagja. Az RFH küldetése,
RészletesebbenNagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei
Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Rodekné Hederics Erika pályázati csoportvezető Nagykanizsa, 2015. 07. 07. Önkormányzati reform Magyarország helyi
RészletesebbenOrszágos közforgalmú közlekedésfejlesztési koncepció. Tasó László Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár
Országos közforgalmú közlekedésfejlesztési koncepció Tasó László Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár 2 3 Szolgáltatási struktúra 2015.évi adatok alapján Menetrendi teljesítmény *Km/év+ Helyközi Szolgáltatók
RészletesebbenMiért építünk autópályákat?
Miért építünk autópályákat? Uniós források magyar történetek Konferencia a Széchenyi István Szakkollégium szervezésében, 2008. november 19. Németh Nándor, MTA KTI 2003. évi CXXVIII. törvény pán-európai
RészletesebbenTURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ
RészletesebbenÚTDÍJ ÉS TÖRVÉNY KONFERENCIA. A települési behajtási korlátozás és az útdíjtörvény
ÚTDÍJ ÉS TÖRVÉNY KONFERENCIA A települési behajtási korlátozás és az útdíjtörvény Parking Kft. Előadó: Devecz Miklós 2011. Július 6. BEVEZETÉS Európai teherszállítási logisztika: a fenntartható mobilitás
Részletesebben4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek
4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által
RészletesebbenN Y Í R E G Y H Á Z A M E G Y E I J O G Ú V Á R O S T e l e p ü l é s r e n d e z é s i e s z k ö z e i n e k m ó d o s í t á s a
N Y Í R E G Y H Á Z A M E G Y E I J O G Ú V Á R O S T e l e p ü l é s r e n d e z é s i e s z k ö z e i n e k m ó d o s í t á s a - 2016 - A 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 36. -a szerinti teljes eljárás
RészletesebbenA mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése (Kódszám: 3.2) I. A támogatás célja
Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Irányító Hatóságának PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA az Európa terv A vidék és a mezőgazdaság fejlesztéséért részprogramja keretében 2004. október A 14/2004. (VIII.
RészletesebbenVESZPRÉM MEGYE KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSE A KORMÁNYZATI KÖZÚT- ÉS VASÚTFEJLESZTÉS TÜKRÉBEN
VESZPRÉM MEGYE KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSE A KORMÁNYZATI KÖZÚT- ÉS VASÚTFEJLESZTÉS TÜKRÉBEN INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM 2014-2020 KÖZOP ÉS IKOP KERETEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA KÖZOP teljes keret
RészletesebbenKözútfejlesztés ig.
Közutak fejlődése Közútfejlesztés 1970-2015-ig. A gyorsforgalmi úthálózat 1970-ben Tornyosnémeti UA A Győr Duna SK Tatabánya M1 BUDAPEST ác Miskolc Emőd Eger Füzesabony Tisza Nyíregyháza Polgár Debrecen
RészletesebbenJelentős EU források a vasúti fejlesztésekben. Dr. Mosóczi László igazgató
Jelentős EU források a vasúti fejlesztésekben Dr. Mosóczi László igazgató BEVEZETŐ, TARTALOM VASÚTI INFRASTRUKTÚRA KORSZERŰSÍTÉS Támogatási források 2014-2020 között Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz
RészletesebbenMegyei Jogú Városok Szövetsége. Keringer Zsolt szakmai projektvezetõ /keringer@szombathely.hu/
Megyei Jogú Városok Szövetsége I 2 On-Line A konzorcium tagjai MJVSZ 5 Megyei Jogú Város (Szombathely, Tatabánya, Zalaegerszeg, Szeged, Miskolc) Matáv Rt. Geoview Systems Kft. Tagvárosok (Salgótarján,
RészletesebbenModal split. Grafikon: Eurostat
A Közösségi és kerékpáros közlekedés gyakorlati lehetőségei - összefüggései, a hulladékhasznosítás intézményi lehetőségei Európai Hulladékcsökkentési Hét Tatabánya, 2014. november 28. Közösségi közlekedés
Részletesebbenwww.kerekparosklub.hu
Tárgy: KMOP-2009-2.1.2 III. ker Nagyszombat Bécsi út A pályázati támogatásból megépíteni kívánt kerékpáros útvonal: Nagyszombat Utca- Bécsi út menti kerékpáros útvonal. Nagyon fontos a Dunaparti Euro-Velo
RészletesebbenKardos Gábor Fejlesztési programiroda - igazgató Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
Az állam szerepe az EU-s források felhasználása terén Kardos Gábor Fejlesztési programiroda - igazgató Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. XV. Közlekedésfejlesztési és beruházási konferencia Bükfürdő,
RészletesebbenI. Magyar Közlekedési Konferencia. MEGTERVEZZÜK, MEGÉPÍTJÜK! Nagy Róbert vezérigazgató Eger, október 18.
I. Magyar Közlekedési Konferencia MEGTERVEZZÜK, MEGÉPÍTJÜK! Nagy Róbert vezérigazgató Eger, 2017. október 18. 2016-BAN ÁTADOTT PROJEKTEK 2016-BAN ÁTADOTT VASÚTFEJLESZTÉSI PROJEKTEK Békéscsaba pályaépítési
RészletesebbenA 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS
A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:
RészletesebbenALAPFOKÚ HIDRAULIKA LABORATÓRIUMI GYAKORLATOK
ALAPFOKÚ HIDRAULIKA LABORATÓRIUMI GYAKORLATOK (Hallgatói példány) 1. KÖZVETLEN VEZÉRLÉS ÉS EL VEZÉRELT NYOMÁSIRÁNYÍTÓK JELLEGGÖRBÉI, SZELEPÁLLANDÓ MEGHATÁROZÁSA MÉRÉSSEL 2. FOJTÓ ÉS TÉRFOGATÁRAM-IRÁNYÍTÓ
RészletesebbenAz országos közúthálózat mellékútjainak állapota és felújításának helyzete a Tisza-tó térségében
Az országos közúthálózat mellékútjainak állapota és felújításának helyzete a Tisza-tó térségében Dr. Holló József műszaki vezérigazgató-helyettes Magyar Közút Nonprofit ZRt. 1 Tartalom: 1. Mit nevezünk
Részletesebben3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények
I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési
RészletesebbenKözúti pályák (BMEKOEAA213)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Közúti pályák (BMEKOEAA213) Közlekedéspolitika Dr. Juhász János egyetemi docens Közlekedéspolitika az Európai
RészletesebbenMagyar joganyagok - 25/2013. (V. 31.) NFM rendelet - az útdíj mértékéről és az útdíj 2. oldal 3. (1) Az útdíjköteles gépjárművek díjszedési környezetv
Magyar joganyagok - 25/2013. (V. 31.) NFM rendelet - az útdíj mértékéről és az útdíj 1. oldal 25/2013. (V. 31.) NFM rendelet az útdíj mértékéről és az útdíjköteles utakról Az autópályák, autóutak és főutak
RészletesebbenBudapesti Agglomeráció Közlekedésfejlesztési Programja
B U D A P E S T I A G G L O M E R Á C I Ó K Ö Z L E K E D É S F E J L E S Z T É S I K I E M E L T P R O G R A M I I. F Á Z I S Ú E R E D M É N Y D O K U M E N T Á C I Ó J A ( 2 0 0 7-2 0 1 3 ) 2006. BAFT
RészletesebbenJó ötletnek tűnik? Közös Dolgaink, március 19.
Jó ötletnek tűnik? Közös Dolgaink, 2019. március 19. Molnár László Az elmúlt évtized néhány legitim város és közlekedésfejlesztési dokumentuma: - BKRFT Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve
RészletesebbenNÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 7. sz. napirendi pont. 2-31/2016.ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr.
NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 7. sz. napirendi pont 2-31/2016.ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT Nógrád Megye Integrált Területi Programja módosításának igénybejelentésére
RészletesebbenA MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE,
PÁL LÁSZLÓ PÁLYAMŰKÖDTETÉSI ÉS ÜZLETFEJLESZTÉSI ÁLTALÁNOS VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, ÁTALAKULÁS 1 A VASÚTI SZEKTOR MAGYARORSZÁGON ÁLLAMI SZERVEZETEK
RészletesebbenTerületi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.
Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenInfrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés
Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi
RészletesebbenNÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. sz. napirendi pont /2016. ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr.
NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. sz. napirendi pont 2-102/2016. ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József BESZÁMOLÓ Nógrád Megye Integrált Területi Programjához (2014-2020)
RészletesebbenA CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)
A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító
RészletesebbenORSZÁGOS KÖZTERÜLETI PARKOLÁSI ZÓNAADATBÁZIS
Város Zóna Szezon Üzemidő Üzemidő Üzemidő Hétfő - Péntek Szombat Vasárnap Max. parkolási idő Személygépkocsi díj Megjegyzés Budapest I. KERÜLET 3016 01.02-12.23 180 perc 440 Ft/óra Budapest I. KERÜLET
RészletesebbenNYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - 2008. JANUÁR NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - (Az adatgyűjtés lezárva:
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenHAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január
HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...
RészletesebbenMARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.
Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.: 4/2015. MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
RészletesebbenMISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS SZELES U. ÁLLOMÁS U. (GÖMÖRI PÁLYAUDVAR) ZSOLCAI KAPU EPERJESI UTCA KÖZÖTTI TERÜLET
MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS SZELES U. ÁLLOMÁS U. (GÖMÖRI PÁLYAUDVAR) ZSOLCAI KAPU EPERJESI UTCA KÖZÖTTI TERÜLET TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA
RészletesebbenKözlekedés és térségfejlesztés kapcsolata
A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató
Részletesebbenszépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.
szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a
RészletesebbenHÍDÉPÍTÉSI TERVEK KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN
HÍDÉPÍTÉSI TERVEK 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN NIF Zrt. Hidász Napok Kardos Gábor műszaki igazgató 2016. június 15. BEVEZETŐ, TARTALOM A közúthálózat fejlesztés területén elért eredmények a 2007-2015 évek
RészletesebbenBeszámol a polgármester 2005. ősz
Beszámol a polgármester 2005. ősz Fejlesztések 2005-ben Szeged 2005. évi költségvetése kiadási főösszegei Fejlesztés 32 milliárd Ft. 47% 53% Működés 36 milliárd Ft. Fejlesztések alakulása Szeged 2005.
RészletesebbenAz MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja
Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja 2006. Május 16. Az MO jelentősége, szerepe - 1976 OMFB koncepció a magyarországi autópálya hálózatról - 1976-77 UVATERV részletes tanulmányterv a teljes
RészletesebbenA nemzeti fejlesztési miniszter 25/2013. (V. 31.) NFM rendelete az útdíj mértékéről és az útdíjköteles utakról. 1.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 86. szám 54033 9. A kistelepülési önkormányzat a települési közkönyvtári és iskolai könyvtári feladatokat együttesen ellátó szolgáltató helyre is igénybe veheti a megyei
RészletesebbenTörökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november
Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság
RészletesebbenXVII. Városi közlekedés aktuális kérdései
XVII. Városi közlekedés aktuális kérdései 2017. szeptember 7-8. Somodi László Vasútfejlesztési igazgató NIF Zrt. Kötöttpályás városi és elővárosi szállítás fejlesztése A NIF Vasútfejlesztésre jutó lehetőségek
RészletesebbenVAMAV Vevőtalálkozó január 26. Gyöngyös. Győrik Balázs NIF Zrt. koordinációs főmérnök
VAMAV Vevőtalálkozó 2017. január 26. Gyöngyös Győrik Balázs NIF Zrt. koordinációs főmérnök A NIF Zrt. vasútfejlesztési projektjei 2017-2021 k özött Források Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program
RészletesebbenHort Község Önkormányzatának Gazdasági programja
Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot
RészletesebbenAz Új Magyarország Fejlesztési Terv
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 9 XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK Fejezeti kezelésű előirányzatok 4 Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztés Operatív Program 0 90,0 0 938,7 0 938,7 Működési költségvetés
Részletesebbenvárható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
RészletesebbenPénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban
Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok
RészletesebbenH/3032. számú. országgyűlési határozati javaslat
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ORSZÁGG Y 0LfS I4I'V#k L Érkezett: 1007 MAJ 11. H/3032. számú országgyűlési határozati javaslat az elektronikus útdíjfizetési rendszer magyarországi bevezetéséről Előadó : Dr.
RészletesebbenA magyar logisztikai stratégia aktuális helyzetképe
Gecse Gergely MLE, XV. Logisztikai Fórum, 2010. március 25. Kormányzati tervdokumentumok STRATÉGIA KONCEPCIÓ FEHÉR KÖNYV ZÖLD KÖNYV AKCIÓ- TERV Magyar logisztikai stratégia (MLS) Stratégia előzményei (pl.
RészletesebbenA GYSEV Zrt. küldetése megvalósult és tervezett fejlesztései. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató
A GYSEV Zrt. küldetése megvalósult és tervezett fejlesztései Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató Az előadás témakörei A GYSEV Zrt. Stratégiájának alapjai, jelenünk és céljaink Az elmúlt évben lezárt,
RészletesebbenHelyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban
Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi
RészletesebbenTELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK
Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Közlekedésfejlesztés Magyarországon 10 év az Európai Unióban Konferencia Balatonföldvár, 2014. május 13-15. TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK
RészletesebbenI. Magyar Közlekedési Konferencia I./A Szekció
I. Magyar Közlekedési Konferencia I./A Szekció MAGYARORSZÁGI ÚTFEJLESZTÉSEK BERUHÁZÓI SZEMMEL Juhász Zoltán László Igazgató-helyettes 2017. Október 18-20. M3 ap. - 403 sz. út csp BEVEZETŐ, TARTALOM A NIF
RészletesebbenVálasztás 2018 Megyei jogú városok A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Választás 2018 Megyei jogú városok A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A legtöbb listás szavazatot a megyei jogú városokban is a Fidesz-KDNP listája kapta: összességében 43 százalékot értek el, ami valamelyest
Részletesebben