FÖLDTANI KÖZLÖNY ÉRTEKEZÉSEK. MOCS KÖZSÉG KÖRNYÉKE.

Átírás

1 FÖLDTANI KÖZLÖNY XLIV. KÖTET. 19U MÁJUS-JÚNIUS. 5-ü. FÜZET. ÉRTEKEZÉSEK. MOCS KÖZSÉG KÖRNYÉKE. Irta: telegdi Eoth Lajos. Az év nyarán a kolozsmegyei Mocson tartózkodván, e község környékén néhány kisebb kirándulást tettem, hogy ezen mezségi vidék geológiai alkotásáról pontosabb tájékozódást szerezzek. Megfigyeléseimnek eredményét a következ sorokban adom. A község K-i végén emelked Cosrani nev hegy Ny-i lejtjén sárga agyagmárga (alárendelten betelepedett homokkal és laza homokkvel) van feltárva. A rétegek itt 3 -kal KÉK-nek dlnek. Ugyanezt a dlést mutatják a rétegek innen Ny-ra, ]\Iocs É-i végén és a Keszü felé vezet úton, hol 5"^ alatt K-nek és KÉK-nek dlnek. Mocstól az országúton Ny. azaz Mez (Oláh)-Gyéres felé haladva, ez utóbbi községtl nem messze (K-re) az út fölött leásás látható. Itt rétegzett sárga és kékes agyagmárga, fölötte homok és márga, a réteges agj^agmárga alatt pedig homok és fehér vagy szürke homokk van feltárva. Ezt a homokkövet fejtik is. Közvetlenül e homokk fölött az agyagmárgában számos nejvényfoszlány és sárga agyagvask-gumók, a fels homokban pedig homokk-gömbök láthatók. A rétegek itt is o -kal KÉK-nek dlnek. Ha Mocstól DNy-i irán3^ban, Alsó-Szovátnak tartva, a vízválasztón át Ny-felé haladunk, a vízválasztó Ny-i lejtjén lehúzódó árkokban vastagabb fehér meszes homokot látunk feltárva, mely homokra okkersárga és kék rétegzett agyagmárga van betelepedve. A rétegek itt szintén KÉK-nek dlnek, A durvább homokban, melj részben lazább homokkvé válik, kagjdó kopott töredékére bukkantam, mely a Tapes gregaria PARXscH-tól ei'ed. E fehér homok és homokk a betelepedett rétegzett agyagmárgával tehát szármáciai korú, folytatását a csapásirányban az elbb említett mezgyéresi feltárásban találjuk, hol a homokkövet fejtik. Az ott látható homok és homokk fölött települ növényfoszlányos, agyagvask-gumós és homokk-gömbös rétegek p a n nni a i-p o n t u s i korúak. A szármáciai homok és homokk alatt azután a fels mediterrán következik a betelepedett dacituffával, mely tufa Mezgyérestl Ny-ra az országúton több ponton feltárva látható. Rétegei 5 -kal KÉK ÉK-nek dlnek s tovább Ny-ra az országút fölötti lejtn messzire nyomozhatok. Földtani Közlöiiv. XLIV. köt ií/ egy

2 402 TELEGDI ÜOTH l.ajos A rétegek tehát mint a mondottakból látni az említett kis területdarabon k o n k o r d á n s dlés mellett az egész az erdélyi medencébl ismert n e o g é n rétegsort képviselik. Gázkiömlés Mocstól D-re, alluviális területen, a Tótházára viv út közelében ismeretes.- Budapesten, 1913 szeptember 1-én. KVAHCPORFIHITOK A SEBES YOLGYEBOL. Ii'ta : Vendl Aladár dr. A ábrával. A Sebes-folyó vidékét eredetétl kezdve egészen Szászcsór községig a c s i 1 1 á m p a 1 a - e s o p o r t kristálj^os palái borítják. Ezekben a kristályos palákban a felvételi területemtl északra lev vidéken Láz és Sugág között több ponton 1 2 m vastag eruptív telérek lépnek fel. E telérekrl e terület geológiai tanulmányozója, Halaváts Gyula ^ is megemlékezik, ki e telérek et kvarcos porfir-dajkok néven eixdíti. E telérek geomorfológiai szempontból jelentéktelenek, mert igen vékonyak; egy^ébként azonban igen érdekesek, mert helyenként meglehetsen srn lépnek fel. A Sebes völgyében viv országút a 21 km-es knél körülbelül 1 m vastag télért tár föl, mely KDK NyENy-i irányú s lankásan dl ÉÉK felé (40. ábra) a csillámpalacsoport kzeteiben, miként Lifpa dr. kollégámmal egj'ütt alkalmam volt megfigyelni. I\íaga a telér kzete hamuszürke szín, melynek tömött alapanyagában makroszkóposán csak földpát, kvarc és kevés biotit ismerhet fel, poríü'os kiválás gyanánt. A kzet üde, ersebb posztvulkáni hatások nyomai nem észlelhetk rajta. Igen srn látszanak ezek a telérek Ká2)olnától D-re. Közülök igen jól feltárt és jól megközelíthet az a két telér, mely a híd átellenében, a D. Cornetul fell jöv árok betorkouásánál a kristályos mészkben fordul el. Itt a kékesszürkés, helyenként teljesen fehér, jól rétegzett kristál3^os mészkben két telér fordul el egymás fölött; a fels telér mintegy 1 m, az alsó pedig 1*50 m vastag (41. ábra). A telérek mentén a mészk teljesen átkristályosodott, miként ez fleg közvetlenül a fels telér fölött észlelhet. j\íind a két telér KDK NyÉ Ny-i csapású és DDNy felé dl. E telérek egyikét már Halaváts is említi, st fotogi'afiát is közölt róla.2 TTalaváts szerint e telér a kristáh-os mészk fekjében lev gnájszban körüllielül l".")iii vastagon fordul el. A másik, magasabban lev telér * Hai,aváT.S Gy. : Szászsebes környékének földtani alkotása. A in. kir. Földtani Intézet évi jelentései 1905-röl, j). 70. Halaváts Gy. Telegdi Kotii La.jo.s: Szászsebes környéke. Majzvarázatok a magyar korona országainak részletes geológiai térképéhez. Budapest, Halaváts Gy. Telegdi Rotii La.ios: 1. e. p. 7. és II. tábla.

3 KVARCPOKFIKITOK A SEBES VÖLGYÉBL. 403 alulról már nem tnik annyira szemléé s így könnyen kikerülheti a figyelmet. j\íind a két telér nem a kristálj'os palában, hanem mint említettem a kristályos mészkben lép fel. A két telér képzdését elég intenzív posztvulkáni hatások kisérték, ami makroszkóposán már a kzet kifakult, fehéres színén is feltnik. A kzet biotitjai meglehets nagy mértékben kloritosan és epidotosan elváltozottak; a földpátok zavarosak s fehérek. Egyébként ez a két telér kzete is teljesen olyan, mint a 21. km-es knél feltárt telére, mint ez a következkbl részletesebben kitnik. A 21. km-knél feltárt hamuszürke szín kzet makroszkóposán tömött ^.lapanyagú. Porfirosan kivált elegyrészei gyanánt makroszkóposán ]) 1 a g i o- 40. ábra. Kvarcporfirittelér a Sebes völgyében a 21 km. jelzés knél. K = kvarcporfirittelér. k 1 á s z, k V a r c és az aránylag kevés b i o t i t ismerhet fel. Ezekhez a mikroszkópi megfigyelések szerint még m a g n e t i t, apatit, igen kevés e p i d o t és pirit járul. A porfiros kiválások aprók, többnyire maximum 0*5 mm nagyok. A plagioklász {OIO} szerint táblás, üde, többnyire víztiszta, csak helyenként szürkésen, minden valószínség szerint kaolinosan elváltozott ; ritkán szericitpikkelykék is elfordulnak benne. Eendszerint albit, ritkán albit és periklin ikrekben kifejldött. A (010) lapon az extinkció 0 körül; közel a-ra._l metszetben a kioltás +9 ; a'<i 1-541, /?'> (a Becke-féle vonallal meghatározva). A (010) lapon Y excentrikusan lép ki. Mindezek az adatok már kissé a n d e X m felé hajló, átlagban Ah^f^An^Q Ah^^An^Q összetétel o 1 1 g o- k 1 á s z r a utalnak. Eitkán a plagioklászokon zónás struktúra is észlelhet rendesen azonban ez csak egy héj s egy magban nyilvánul meg. A mag a héjnál kissé bázisosabb, csak igen kivételesen lehet három zónát felismerni. Néha a plagioklász szélén kvareos infiltrációk mutatkoznak. Gyakran a plagioklász 97*

4 404 Dr VEXDL A LA IMI; egyéneit végtelen keskeny, igen savanyi'i zóna veszi körül. Zárványként b i o 1 1 1> s kevés kvarc fordul el a plagioklászban. A kvarc egyénei víztiszták ; a dihexaederes forma gyaki'an felismerhet rajtuk, liendszerint finom porszer interpoziciókat s néha alapanyagrészletet, ritkán biotitot zárnak magukba. A b i o t i t ersen pleoehroos : T = kávébarna, ^ =^T, a = sárga. Optikailag negativ, tengelyszög 0 körül. Kitkán a biotit kloritosan elváltozott; néha epidotot és kalcitos bomlási íeniiékct tarfidniaz. 41. ábia. KvaicpoiliiitttlriLk a kri.stályu.s mészkben. K = kvarcporfirittclér. Az apatit színtelen ])arányi kiistályká' fként a biotitljan és a biotítok körid fordulnak el. A m a g n e t i t ])arányi szemekben lép fel. Az e p i d o t, mely minden valószínség szerint másodlagosan ké])zdött, ;*? = sárgászöld^ _ _/9 = világossárga pleochroizmusú. Az a))ró sárga szeniekl)en clöloiduló j) i r i t is szekundér eredet..\ kzet alapanyaga igen apró szeiiiíi. bolokristályos. niikrogránitos. Az, alapanyag túlnyomó részben k v a i' c I) ó 1 áll, melyhez sok földpát és kevés zöldes b i o t i t f o s z 1 á n y járul. A f(")ld])á(ok alárendelten megnyúlt, keskeny lécalakúak, trtbbnyire azonl)aii a csiszolatokban rektangulárisak..\ földpátok túlnyomó részben ikres vagy ikerlemez nélküli, igen savanyú t) 1 i g o k 1 á s z- szer plagioklászok; és részben o r toki á s z o k. Figyelembe véve, hogy a kzet jíorfirosan kivált földpátja a plagioklász; s hog}^ az ortoklász úgyszólván kizárólag az alapanyagra szorítkozik, a kzet k V a r c p o r f i r i t n a k minsül.

5 KVARC'POHFIHITOK A SEBES VÖl,(!YÉBly. 405 A kzet kémiai alkotása "/o Mol.»/o SiO., TÍO2 nyom Al/h u-52 FeO 0-10 FeA 0-04( 0-13 CaO MgO Na/) K,() Izz. veszt P2O5 nyom Összesen: Elemz: Emszt Kálmán dr. Az OsANN-féle paraméterek: s = ; A = 6-99 ; C = 2-64 ; F = T=::l-89 {AJ/)^ felesleg, mely számítcáson kívül maradt). ^78-08 ^'^13-4 ^5-1 /1-5 ^'8-7* Az OsANN-féle Új paraméterek: SAIF = 25-2, 3-7, l'l AlC Alk = U-S, 3-8,1 9-9 NK = 8-7 MC = 1-9. A kvarcporfiritok közül az Electrik Peak, Yellowst. P. kvarccsillámporfiritja áll e kzethez legközelebb: SAIF = 24-5, 3, 2-5 Al C Alk = 15, 5, 10 NK = 7-3 MC = 3-1 Az SAIF és AlC Alk értékei inkább a kvarcp(jrluuk. illetleg u riolitok összetételére emlékeztetnek. A'K-nak értéke azonban e kzetekre vonatkozólag ;Szokatlanul magas volna.2 Az NK viszony inkái )b a dioritos magma kzeteire, fként azonban a kvarckeratofirokra utal, különr)sf'n ha a magas kovasav tartalmat is mérlegeljük. A ]\í ü h 1 e n t a 1, H a r z kvarckeratorfirjára vonatkozólag : =* * Kikerekítve.» OsANH A. : Petrochemische Untersuchungen, Heidclberg, ' OSANN A. : 1. c.

6 406 K VENDL ALADÁR SAIF = 25-5, 3, 1-5 AlC Alk = U-5, 2-5, 13 NK = 8-6 MC = V8 Ez utóbbi értékek eléggé megegj-eznek az elbbiekkel. ^Mindíissze az AICAIK viszonyszámokban nyilvánul lénj-egesebb eltérés, aminek oka abban rejlik, hogy a kvarckeratofirokban a porfirosan kivált i)lagioklász alljit, míg e kzetben oligoklász. E számok alapján ez az oligoklász tartalmú k v a r c p o r f i r i t u n k már átmenet a kvarckeratofirok felé. A Kápolna mellett a kristályos mészkben lev említett két telér fakószürkés, fehér szín kzete szintén ugyanolyan petrogi'afiai alkotású, csakhogj^ a kissé intenzivebb posztvulkáni hatás folytán kevéssé elváltozott. Nevezetesen oligoklász földpátjai mind zavaros, részben monoton anyaggá alakultak, mely minden valószínség szerint kaolin, itt-ott a földpátokban szericitpikkelykék is fellépnek. A biotitok meglehetsen kloritosodtak és epidotosodtak. A kvarcok dihexaederesek. Az alapanj-ag is olyan, mint az elbbi kzeté, csakhogy földpátjai kevésbbé üdék. E kzet kémiai összetétele: Elemz : 7o Mol. o/o SÍO TÍO2 nyom. Al^Os FeO ,. _ ( lo Fe/J^ 0-11 f CaO MgO Xa^O K2O Izz. veszt PM., 0-08 Emszt Kálmán dr. Az OsANN-féle paraméterek s = ; A = 6-99 ; C = 2-30 ; F = 0-81 : T = 2-21 ^78-40 ^13-8 ^4-6 /l-6 ^'8-4 SAIF = 2-S, 3-7, 1-0 AlCAlk^ 16-0, 3-3, lo'l NK = 8-4 MC = 2-2 Ezek szerint ig ez a kzet teljesen egyezik az els kvarcporfirittal.

7 KVARCPORFIRITOK A SKBBS VÖLGYÉBL. 407 Bár a leírt két kzet egymástól távol fordul el, a teljesen egyez petrografiai és kémiai karakter mégis arra utal, hogy u g y a n a b b ó 1 a magmából képzdöttek e megvizsgált telérek. St e körülménybl még arra is joggal következetethetünk, hogy az e területen elforduló töbl^i kvarcporfirittelér is mind ugyanannak a magmának a feltörése révén alakult ki. E telérek egyik-másikának kialakulását kisebb-nagyobb mértékben posztvulkáni hatások is kisérték. Budapest, 1914 április 1-én. A HATVAiNI CUKORGYÁR TALAJÁNAK YAZRESZEÍ. Irta : Vendl Aladár dr. Az egységes talaj vizsgálati módszerek kidolgozására alakult internacionális bizottság magyar tagjai 'Sigmonü Elek dr. megj'etemi tanár vezetésével a hatvani cukorgyár talaján tanulmányozzák a vizsgálati módszereket. E talaj vázrészeinek mineralógiai szem})ontból való tanulmányozása céljából 'Sigmoxd dr. úr a következ nyolc talajfélét adta át nekem : 1. hatvaui talaj ; 2. a hatvani talajnak sósavljan oldhatatlan része 1 órai oldás után ; 3. a hatvani talajnak sósavban oldhatatlan része 10 órai oldás után ; 4. a hatvani talajnak sósavban oldhatatlan része 120 órai oldás után ; 5. a hatvani talajnak sósavban oldhatatlan része orosz módszer szerint elemezve ; 6. a hatvani talajnak kolloid része ; 7. a hatvani talajnak kolloidmentes része; 8. a kolloidanj-agnak sósavban oldhatatlan része izzítás után. E talajminták vizsgálatának eredményeit a következkben foglalom össze. 1. A teljes talajt gyors ülepítéssel megiszapoltam; a maradékot Thouletoldattal két részletre különítettem, melyek egyike a 3-nál nagyobb, másika a 3-nál kisebb fajsúlyú ásványokat tartalmazta. A vázrészek zöme k v a r c, melynek túlnyomó része színtelen, kisebb része fekete szenes zárványokat tartalmaz. Néhány kvarcszem rózsaszín volt. Ezenkívül még a következ ásványokat sikerült meghatároznom: A kvarcon kívül legtöbb talán a muszkovit. Biotit is gyakori, de jóval alárendeltebb a muszkovitnál; barna és sárgásán kifakult lemezekben fordul el. Az a m f i b o 1 o k nagy része ;' = sötétkékes-zöld, _L ^ = sárgászöld, c:;' = sajátságú; egy-két amfibolszemre vonatkozólag ;' sötét vörösbarna, _L ;' = sárga, c: r = B 10""\ Zárványként az amfibolok magnetitot tartalmaznak. A gránát elég gyakori szal)álytalan, kagylóstörés felületekkel, teljesen izotrop rózsaszín szemekben; szemecskéi néha feltn nagyok, egész 8 mm-ig. A íöldpátok közül albit törvény szerint ikerlemezeses p 1 a g i o k 1 á s z, rácsos struktúrát nuitató m i k r o k 1 i n s kevés ortoklász volt meghatározható. Utóbbiak P szerint lemezesek. A földpátok közül úgy látszik a plagioklászok dominálnak. A r u t i I nem éppen ritka ; egyénei megnyúlt, prizmás habitusúak, néha még a terminális lapok nyomai is felismerhetk; ritkán térdalakú iker is elfordul. Pleochroizmusuk alapján kétfélék: e sárgásbarna, a = világos narancssárga és s = vörösbarna, a = sárga. A zirkon szín-

8 40b D! VENDL ALADÁR telén priziiiácskakbau fordul el, többnyire a koptatott terminális lapok is megfigyelhetk. Eitkábban a prizma zóna igen keskeny s a szemecske csaknem gömbölydednek tnik fel. A staurolit már jóval ritkább; pleochroizmusa : ;' = sötét narancssárga, _L ^ = lialavány sárga. A turmalin hosszúkás prizmás termet szemekben fordul el, néha még a hemimorfizmus nyomai is szembe tnnek. A turmalinok kétfélék : ío zöldesbarna, s = színtelen, sárgás árnyalattal ; és o> = Igen sötétbarna, e = halavány rózsaszín. Az utóbl)iak sokkal ritkábbak. A magnetit többé-kevésbbé izometrikus, fekete, friss felület szemekben fordul el, egyes kristálylapok nyomai g}%akoriak a szemeken, néha az (lll) nyoma is felismerhet. Néhány fekete opak nem mágneses szem ibiienit lehetett. A kevés cpidot szemecskéje (^ = világos zöld, _L /5 = világos sárgászöld pleochroiznmsú ; egyes színtelen szemek klinozoizitra emlékeztetnek. Az apatit ritka, színtelen, meglehets 'gömbölyded szemekben. A hipersztén is nagyon alárendelt, T = zöld, T = teasárga pleochi'oiznnissal. Az igen kevés c i a n i t (100) szerint táblás, színtelen szemekben fordul el, kioltás az (100) lapon ; pleochroizmus nincs. A k a 1 c i t is ritka színtelen-sárgás gömbölyded szemekben. Fzöld szín, nem pleochroüs kioltást mutató a ugit o t is csak egy-két szemet észleltem, liosszúkás szemek alakjában. A k 1 o r i t halavány sárgászöld lemezkéi is ritkák. Végül egy esetben egy egy optikai tengely, kék és színtelen színnel pleochroos. szabálytalan alakú, gyenge kettstör és nagy fénytörés szem csak kor und lehetett. A szemek alakjára és nagyságára vonatkozólag a következket említem fel. Az ásványszemek általában meglehetsen gömbölyödöttek, koptatottak. ami legjobban a kvarc szemecskéin tnik fel. A nem hasadó, prizmásí^n kifejldött nagy keménység ásványok (turmalin, zirkou. rutil) szemecskéi hosszúkásak, prizmásak, a koptatottság nyomaival. A jól hasadó ásványok (amfibol. cianit) lapos, néha szilánkos szemekben fordulnak el. A csillámok természetesen 1 e- mezesek. A legparányibb ásványszemek tíibltnyire a])ró szilánkocskák alakjában figyelhetk meg. A szemek zömének nagysága a legparányibbtól a 0'3 átmérig változik; de ennél jóval nagyobb, egészen 2 3 nnn-ig terjed kvarcszemek is srn elfordulnak. 2. Az iszapolás után nyert maradék túlnyomó részben ismét kvarcból áll. A kvarcon kívül még a következ ásványok fordultak el ebben a próbál)an viuszhomt, gránát, mikroklin, plagioklász. ohoklász, staurolit, zirkou, rutií. amfibol, egy-két szem ersen titántartalmú, megmart felület magnetit, tnrmalí7i. epidot, cianit, hipersztén ; végül egy-két fekete opak, nem mágneses szem csak ilmenit lehetett. Biotitot nem találtam, az amfibolok is ritkábbak, mint az eredeti talajban. A l)i()titok úgy látszik Az amfibolok kíizött oly parányi szemek nem voltak, mint az eredeti talajban. Ezek kioldódtak. Kalcit. a[)atit és klorit is feloldódtak. 3. E próba ugyanazokat az ásványokat tartalmazta, mint a 2. számú azzal a különbséggel azon])an. liogy a 2. szánu'iban talán valamivel több amfibolszem fordult el. mint ebl)en. mm - - teljesen, az amfibolok részben kioldódtak. 4. Túlnyomó részben ez a próba is kvarc b ó 1 áll. A kvarcon kívül elég sok gránát, staurolit, rutil, z i r k o n, m u s z k o v i t, kevés

9 A HATVANI CUKORGYÁR TATÁJÁNAK V AZ RÉSZEI. 409 t u r m a 1 in, c i a. n i t, egy-két e p i ti o t, m i k r u k 1 i n, a ni f i b o 1, egy szem hipersztén volt meghatározható. Plagiokkiszt, ortoklászt, magnetitot nem sikerült határozottan kimutatnom. Ezek a sósav hosszú behatására úgy látszik kioldódtak. Az amfibolok mennyisége ebben a próbában már igen alárendelt. Néhány fekete opak nem mágneses szem itt is i 1 m e n it lehetett. 5. Ez a részlet már több ásványt tartalmaz a két elbbinél, annak jeléül, hogy a sósavval, az orosz módszer szerint való oldáskor a vázrészek kevésbbé oldódtak. A 4. számú próbában talált ásványokon kívül ebben még plagioklászt és ortoklászt is találtam. Amfibol is s o k k a 1 több fordul el itt, mint a 4. éa 3. próbában. Néhány opak, fekete fémfény nem mágneses szem valószínleg ilmenit volt. ]\Iinthogy az eddig említett öt talajminta a különböz módszerek útján visszamaradt ásványokat tartalmazta, könnyebb áttekintés és összehasonlítás szempontjából táblázatban tüntetem fel az egyes minták ásványait. E táblázat a kvarcon kívül elforduló ásványokat tartalmazza s egyszersmind amennyire a megfigyelések alapján lehetséges az egyes ásványok gyakoriságát is megjelöli:

10 410 K VENDL ALADÁR Az eredeti talajban igen ritkán ell'orduló koruntl-, augit- és ihneuitnek e- táblázatban nagyobb jelentsége nincs. A táblázat rovatainak összehasonlításából kitnik, liogy a 10 és 120 órai oldás, de különösen az utóbbi igen ersen megtámadja a szilikátokat. Még i)edig nemcsak a parányi, de a nagyobb szemek is oldódnak a 120 órás oldáskor ; ami kitnik abból, hogy a 4. rovatban az ortoklász, plagioklász hiányzik, az amfibol ritka. A gránát a 3. és 4. próbában arcínylag ersen koncentrálódott. E jelenség annak következménye, hogy több ásványszem feloldódott, a gránát pedig minthogy elég ellentálló a savakkal szemben kissé túlsúlyra emelkedett. Hasonlót észlelünk a 4. rovatban a staurolitra vonatkozólag is. Az orosz módszerrel való megoldás a szilikátokat sokkal kevésbbé támadja meg. 6. A talaj kolloidnak minsített részét gyors üle})ítéssel megiszapoltam. így kevés maradékot nyertem már makroszkóposán, jeléül annak, hogy e próba nem kolloid ásványszemeket is tartalmaz. Ez a csekély maradék fként kvarc szemekbl áll. Ezenkívül néhány m u s z k o v i t, b i o t i t, egy-két a m f i b o l s egy-két szem gránát fordult el benne. E szemek közt aránylag elég nagyok is megfigyellietk. így a tiszta felület kvarcszemek maximális átmérje 0*324 mm egy másik kolloidanyaggal bevont felület kvarcszem átmérje a 0*45 nmi nagyságot is elérte. Érdekes, hogy az igen nagy fajsúlyú ásványok : zirkon, rutil, magnetit stb.,. melyekbl az eredeti talajban elég sok fordult el, a kolloidnak minsített részljl hiányzanak. Ezek a nagy fajsúlyú ásványok a kolloidanyag elválasztására szolgáló centrifugálás alkalmával eltávoztak. A kise])b fajsúlyú ásványokból ellenbéii több-kevesebb szem a kolloidanyagban maradt. talaj. y. A fehér anyag túlnyomó részben fehér amorfszemecskékbl és halmazokból áll, 7. E talajminta ugyanazokat az ásványokat tartalmazza, mint az eredeti melyek az amorf kovasavnak felelnek meg. Közöttük kevés kvarcszem is van, amelyek a 0'2.") imii nagyságot is elérik. A legtöbb kvarcszem azonl)an ennél a méretnél jóval kisebb. A kvarcnak elfordulása e mintában újabb bizonyítéka annak, hogy a kolloidanyag nem volt teljesen mentes a nem kolloid ásványoktól. Budapest, 1911 május 1-én.

11 A MEZOBERENYI III. SZ. ARTEZIKUT. Irta VoLKÓ JÁNOS. A 42-ik ábrával. A mezberéuyi német teni})lom mellett a III. sz. új artézi kút vasfúrója 1912 évi április hó május hó 21-ig 323 méternyire tárta föl környékének altalaját. Tehát május hó 21-én ugyanabban a mélységben volt, mint a községháza eltti 17 év eltt lefúrt és 4*8 1. vizet adó I. sz. artézi forrás. Ha e két kút fúrópróba anyagát egymással összehasonlítjuk arra a meglep tapasztalatra jutmik, hogy dacára 250 lépésnyi egymáshoz való közeli fekvésüknek, rétegtelepülésük és rétegvastagságuk nem igen egyez, csak anyagukban, porhanyós szerkezetükben van közöttük némi megegyezés. A III. sz. artézi kutat évi április hó 15-én, 216 mm átmérj, 5 mm vastagságví vasvédvel, 60 mm átmérj, 4*5 vastagságú fúrócsvel és 245 mm szélesség kétszárnyú vasfúróval kezdték fúrni. A fentemiitett átmérj védcsvel 70"45 m-ig hatoltak le. E mélységben a képlékeny kék agyag annyira összeszorította az amúgy is nehezen kezelhet védcsövet, hogy kénytelenek voltak el)be 159 mm átmérj, de ugyancsak 5 mm vastagságú második védcsövet lebocsátani, amellyel 210*32 m-ig hatoltak le. Itt ismét az agyagréteg már annyira odanyomta a vascsövet, hogy azt tovább sülyeszteni legfeljebb nagy ermegfeszítés árán lehetett volna. Ennek következtében belehelyezték a harmadik 121 mm átmérj, 5 mm vastagságú védcsövet, amellyel 325*94 m mélységig fúrtak. Míg a második védcsnek a fúrócsöve olyan mint az elsé, 60 mm átmérj, a fúrója pedig 200 mm szélesség, addig a harmadik védcs fúrócsöve már csak 48 mm átmérj, 4*5 mm vastagságú, a fúrója pedig 165 mm szélesség volt. A negyedik védcsvel (89 mm átmérjvel) 378*61 mm-t érték el. Átfúrták a ') méteres apró csigahéjakat, ellignitesedett fadarabkákat tartalmazó dm'vább sötétszürke homokot, amely, berendezés nélkül, percenként 8 litert, mint els felszök vizet eredményezett. Ez ugyanaz a réteg, amelybl a községháza eltti artézi kút kapja vizét. Midn pedig a fönt említett 6 m vastag m között fekv réteget megcsapolták, a községháza eltti artézi kút amúgy csak csepeg vízfolyása teljesen megsznt.^ pag ^ Dr. LÓCZY Lajos : Alföldünk artézi ktjai. Földtani Közlöny XLII. köt

12 412 VOLKÓ JÁNOS. A l'ejérváiy Coelesztin II. száinú artézi kútja pedig, amint egy kútfúró munkástól értesültem, magasabb szintbl, csak 270 m mélységl)l kapja vizét. De iigya községháza eltti, mint az m-asági artézi kút vize többé-kevésbbé kénesszagii és sárgásszín. Azonban a mélj'ségi eljövetel ét tekintve, jónak és ihatónak minííítend. Az a 325 m mély homokréteg pedig, amelybl a községháza eltti artézi kút kapja vizét, meglehetsen organodús és számtalan csiga és kagylóhéjat, ellignitesedett faágtörmeléket, lapos moszatokat tartalmaz, amelyeknek vastagságuk 2 4 mm között, hosszúságuk pedig 3 70 mm között változik. A III. sz. kútnál m-nyi mélységben, 9 méter vastag, szürke, kékesl)e hajló homokréteg, amelybl szivattyúzással nyertek a fúráshoz szükséges kell nitnnyiség vizet, az elbbinél sokkal tisztább, vízdúsabb és vastagabb. Mezberény altalaja vízszintesnek látszó földkéregsávokból metszetben lencsékbl vékonyabb-vastagabb homok-, agyag-, kavicsrétegekbl áll. Érdekes megjegyezni, hogy azt a kavicsréteget (ha ugyan helyes a próba, a fölvétel és s mélységi 'számadat), melyet a községháza eltti artézi kút fúrásánál m között leltek, a német templom mellett fúrt artézi nyílásban nem találták. Itt egyáltalában a 310 m mélységig a kavicsnak semmi nyoma. Az alábbiakban lássuk az átfúrt és megvizsgált rétegek^ minségét, egymásutánját és vastagságát. Legfelül látjuk a sárgásfekete talajréteget, mely a fúrt helyen 0 1 m-ig húzódik. Igen agyagos, a vizet nem igen bocsátja át, összeszáradva agyagosabb helyeken felcserepesedik. (Allúvium). Ez alatt a sárga homokos agyag következik. 1 3 m-ig h ú z ó d i k és apró, diluviális, jellemz csigahéjakat (Pupa niuscorum, Clausilia pumila, Succinen obloníjd, HrJix stb.^ tartalmaz. Ez ugyanaz, amely Mezberény északi oldalán a köröstarcsai út mentén föltárva látható és melybl a sok csigakövület marékszámra gyjthet. Ebbl a rétegbl kapja Jíezberény és vidéke termföldjét s ezen agyagréteg okozza a föld kemény összeálló, vizet kevésbbé átbocsátó voltát. Harmadik réteg a sárga homok 3 8*5 m-ig húzódik, a legtöbb helybeli ásott kút ebbl kapja a feltalaji vizét, mely szikes ízénél iogva rossz ivóvíznek bizonyult. Ezen homokréteg alatt szürke sárgásba hajló agyag következik, apró csigahéjakat tartalmaz 8'50 23 m-ig húzódik. Ez alatt van a s z ü r k e - s á r g á s b a hajló homok, amely m-ig terjed. Hatodik réteg a szürkéskék agyag alakjában lé]» föl ni-ig terjed. K()vületeket nem találtam benne. E kék ag^-ag már a községháza eltti fi'nt artézi ki'it hasojiló mélység agyagával is megegyezik, csak a fels és alsó határa más szintben fekszik. * A fúrópróba a mczölkréii\ i áll. polgári iskolában van. Ug\anott van a községháza eltti artézi kút fúrópróbája is. A mct.szct rajza a községházán van. A III. sz. artézi kút fúrópróbáját nom tiultani kézre keríteni, útrylátszik elkallódott.

13 A MEZBERÉNYI III. SZ. ARXÉZIKUT. 41S Hetedik réteg a szürke-kékesbe hajló homok, amely m-ig terjed. Anyaga megegyezik a községháza eltt lev artézi kút anyagával. Ez volt az els réteg, mely a föld felszínétl lefelé számítva 6 méterre felszállá vizet adott. Csigahéjakat nem találtam benne. Ez alatt fekszik és m-ig húzódik a képlékeny finom szür- mely a községháza eltti hasonló mélység rétegével nem késkék agyag, egyezik. A 216 mm-es védcs e rétegben végzdött. Alatta fekszik a durva szürke homo k. Ez nem egyezik meg a községháza eltti hasonló mélység réteg anyagával m-ig tvirjed. Felszállá vize 7 méterre jelentkezett a föld felszíne alatt. A tizedik rétegen halad át a tengerszín-nívó. Ezen zöldesbe hajló kék agyagréteg m-ig terjed. Kövületnyomokat is tartalmaz,. de a községháza eltti artézi kút hasonló mélység rétegével nem egyezik meg. E réteg alatt a finom, világoskék homok terül el, amely már a községháza eltti artézi kút hasonló mélység rétegével megegyezik, d«kövületeket nem tartalmaz és m-ig terjed. Felszök vize a föld felszínétl lefelé számítva 6 méternyi mélységben állapodott meg. A tizenegyedik réteg feküje világoskék agyag. Anyaga a községháza eltti artézikút hasonló mélység anyagával megegyezik. Csiga- és aprá kagylóhéjakat tartalamaz, melyeket azonban a fúró annyira összetört, hogy meghatározásuk lehetetlenné vált m-ig tei^ed. Halaváts fgeológus úr a diluvium alsó határát Gyoma környékén a tenger-nívótól számítva 100 méternyi mélységre teszi. j\iezberény altalajának diluviáüs alsó határa is e réteg alsá határával ve<:>nd. A következ réteget, az agyagos-zöldesbe hajló kék h o m o k o t, már a levantei emeletbe számítjuk. Anyaga a községháza eltti artézi kút anyagával nem egyezik meg. Kövületeket nem találtam benne m-ig terjed. Felszök vize a föld színe alatt 5 méterre emelkedett. Ez alatt a s z ü r k e -s á rgá s b a hajló agyag fekszik, amely m-ig terjed, kövületet tartalmaz, de anyaga és fekvése a községháza eltti artézi kút anyagával nem egyezik meg. A 159 mm-es átmérj védcs ebben a rétegben végzdött. Alatta fekszik finom sötétkék homok, m-ig terjed, kövületet nem tartalmaz, anyaga a községháza eltti artézi kút anyagával nem egj'ez. A felszök víz a föld felszíne alatt 2 m-re jelentkezett. Tizenhatodik réteg a k é k a g y a g, mely m-ig terjed, apró csigahéjakat tartalmaz, anyaga pedig a községháza eltti artézi kút anyagával megegyezik. Ennek feküje agyagos, sötétkék homok, de ebben a felszálló víz nem jelentkezett, m-ig terjed, kevés széndetrituszt tartalmaz, anyaga a községháza eltti artézi kút anyagával nem egyez. Ezen vékony, homokos réteg alatt képlékeny, f i n o m, "k é k agyag fekszik. Kövületdús, de anyaga a községháza eltti artézi kút anyagával nem egyez m-ig terjed. L i s: n i t e s durva sötétszürke homok már az a réteg, mely-

14 414 VOLKO JÁNOS H m. ' '"^'^ mcter moly 42. iil.ra. A mczühcn'iiyi III. sz. arti'v.i kút vázlat... s/.lvriiyc. A v(mal../.i.tt írszcu agi/ag-, s a szaf'patctt vonallal iihraznlt i('>s7.ck lni>in)k--vvtvisvkvi jclfntcnck.

15 A MEZBERÉNYI III. S/. ARTÉZIKUT. 415 ben a felszök víz eléri a föld felszínét, kifolyva, percenként (minden berendezés nélkiil) H liter vizet ád, m-ig terjed, organodús, kövülettartalmú, vastagsága pedig 6 méterre tehet. Anyaga a községháza eltti artézi kút anyagával megegyez és ebbl a rétegbl kapja a községháza eltti artézi kút vizét. Ez alatt fekszik kékes agya g, amely m-ig terjed és csigahéjakat tartalmaz. A harmadik 121 mm-es védcs, ebben a réteglien végzdött. E réteg nem egynem, hanem apró mészk- és elvétve kvarckavicsokból álló betelepüléseket tartalmaz. Alatta fekszik a szürke éles homok, amely m-ig terjed és percenként berendezés és mosatás nélkül 8 liter felszök vizet ád. Feküjeként a kemény, kavicsos agyagot találjuk, amely m-ig terjed. Verébtojás nagyságú kvarc- és mészk-görgetegeket tartalmaz, de kövületeit nem láttam. Végül ez alatt van a s á r g á s homok, felszök vízzel m-ig terjed és percenként berendezés és mosatás nélkül 10 liter felszök vizet ád. Ez alatt vagy 3 em-nyi vékony ligmtréteg fekszik. Huszonnegyedik réteg a szürke homo k, meh' percenként 10 liter, berendezéssel 48 liter felszálló vizet ád, m-ig terjed. E rétegben végzdött a 89 mm átmérj védcs. A 373 m mélységbl fakadó artézi víz hmérsékletét mérve, 26 C.-nak találtam, tehát már nagyobb a hfoka mint akár a községháza elttié (325 m mélységben 20 C,-ú),akár az uraságié (270 m mélységben? 23 C.-ú). De a község nem elégedett meg a 373 m mélységbl fakadó, percenként 48 litert adó artézi vízzel, annál kevésbbé, miután e víz pár nap múlva fogyni kezdett. Ugyanazzal a 89 mm-es garnitúrával tovább fúratott s így történt, hogy 89 méter vastag agyagrétegen áthaladva, július hó 7-én 469 m mélységben 7 m vastag homokrétegben nagyobb mennyiség vízre akadtak. E réteg eleinte 90 litert, késbb 70 litert, majd 54 hter 31 C. hmérséklet sárga szín, de iható, felszök vizet eredményezett. A 469 m. mélységben fekv, vizet magába szivó lyukacsos anyacs rá^sodronyozott. Sajnos hogy a munka befejezésénél már nem lehettem jelen és a 89 m-es agyag és 7 m. vastag homok réteget Kolozsi Endre községi fjegyz úr után közlöm, ki a fúrást szintén figyelemmel és érdekldéssel kisérte. Legyen szabad még köszönetet nyilvánítanom dr. LóczY Lajos egyetemi tanár földtani Igazgató urnák, nagyrabecsült közvetlen útbaigazításáért, a mélytudományú, lelkes, felejthetetlen, jó, volt Igazgatómnak Szabó ÁRPÁDnak, aki ebbeli munkálkodásomat örömteljesen támogatta, nemkülönben Irányi Dezs kartársamnak, ki az artézi kutak vízhmérséklet és vízmennyiség megmérésénél segédkezett. Kelt Déván, 1913 augusztus hónap 11-én. VOLKÓ JÁNOS,

16 UJABB ÓSEMLÓS-LELETEK HAZÁNK KÜLÖNBÖZrj VIDÉKEÍKML. Irta TÉGLÁS GÁBOR. Az és évek folyamán I\laros-Torda inogyo keleti szélén a Nyarad és Kisküküli, valamint elzleg 1905-ben a Tiszahátán Szolnoktól le Szentesig és 1904-ben Hatvan, és Oroszka cukorgj'árai körül végzett archaeologiai kutatásom közben ismét több paleontológiái leletrl nyerhettem tudomást. Annyival elengedhetetlenebb kötelességemnek ismerem ezen leletek irodalmi megörökítését, mivel a leletek nem jutván nyilvános gyjteményekbe, azóta bizonyára elkallódtak s így jegyzeteim nélkül örök feledés borul vala ezeki-e. Lássuk tehát, amint következnek. 1. r o s z k a, Bars megye lévai j. A barsmegyei garamvölgyi cukorgyár részvénytársaság bvítése alkalmával egy manmmthborjú vázára bukkantak a munkások. Azon a helyen tovább hömpölj-ögtethette az árvíz az Eleylias lorimigenius L. tetemét s hanyattfekve iszaposodott el. A Dkeischock Károly gyárigazgató barátom kalauzolásával végzett régészeti kirándulás alkalmával 1904 júliusban már csupán pár foglemezt találhattam ott. A többit elhordták emlékül a tisztviselk s a látogatók. 2. Hatva n. Heves-megye. Az idközijén elhalálozott báró Hatvány Deutsch Károly gj'árigazgató szíves kalauzolása mellett a Hatvanról elhíresült s az évbeli budapesti interjiaeionális kongresszus tagjai által is felkeresett prehisztorikus telepeket és 190G-l)an felkeresve, a cukorgyár irodájában több sállatcsonttal leptek meg. Ezek közt több Ele/phas friniigenius L. zápfog, bordarészlet vala. Ugyanott Cenus cluplius L. aganestöredékeket is láttam. B. F é 1 e g y h á z á n a községi fginináziiiin gyjteményében a város környékérl több sállatmaradvány látható. J^^zfk részint a téglakészítk gödreiljl kerülnek el, részint a vasúti bevágásokból valók. Kiválóbbak egy Cennis alces L. agancsa, szép rózsatvel és egy Cenms megaceros Hartm. töredék. szarvaival. 4. Ókécske tisznnienti községbl u. ott Bos yriscus koponyarészlet 5. Lagler Gyula erdtanácsosnál, Visegrád, Elephas lyrimigenms li. fog, Cervus ehj)hus L. agancsa Hanizsabégrl. Hasonló K ö 1 e s d r 1, Tolna megyéhen. Equvs cahallus a Dunából. Visegiád. n. T i s z a s a s, Jász-Nagykun-Szoliiok várniegye, tiszai alsó járás.

17 UJABB SEJVILS-LELETEK HAZÁNK KÜLÖNBÖZ VIDÉKEIKL. 417 A Tiszaugon alig egy év eltt tllialálozott báró Fechtig Imre, az idközben szintén elhalt Kovács Albert 48-as honvédtiszttel és legutóbb Csepa postamesterével, valamint Széll Farkas, akkor Kunszentmárton járásbírájával és Haraszti Tivadar birtokossal a múlt század hetvenes és nyolcvanas éveiben igen lelkes tevékenységet fejtettek volt ki ezen a vidéken. A tiszaugi társulatot akkor Romer Floris is látogatására méltatta volt. A gyjtk mindenike becses leletet mentett meg hazai adattárunk részére. így 1905 augusztusában báró Fechtig lairénél Tiszaugon a következket találtam Cervtis elapliiis L. koponya agancspárja nagy részével. Tiszasasnál a Tisza medrébl a halászok emelték volt ki. Cervtis megaceros Hartm. koponyarészlet az agancspár töredékével. A jobbfelli agancsból a rózsat maradt meg a hatalmas agancstörzs egy darabjával. A baloldali agancs egész, a lapátos alakulás megvolt, az ágakat a jéghorzsolás. törte le. 7. H ó d m e z V á s á r h e 1 y. A várostól jó 30 km-re es SzUsi pusztán, a gróf "Wenckheim Frigyes uradalomban, takarmány'erjeszt vermet ásva, két hatalmas Cervus megaceros Hartm. agancsra bukkantak. Szerencsére Tuhan Imre gazda idején észrevette a leletet s így az agancsot megmentette a szokásos szétzuzódástól s Gramling Alajos uradalmi intéz gondozta azokat tovább. Xála láttam 1906 május 26-án, amikor Orosházán a Közoktatásügyi Tanács kiküldöttjeként mködve, Némethy Samu polgári iskolai tanár kalauzolása mellett a Nagy-Tatársáncot az- uradalom tisztikarának elzékeny támogatásával tanulmánj-oztuk. 8. Makk f a 1 v a, Maros-Torda megye, nyárádszeredai járás. Az X b o d felé vezet hegyoldalon (ÉNy) 1904-ben Péterfy Imre aze/e^j/io.s ^jrwwf/enms L. zápfogát találta. 9. R i g m á n y, nyárádszeredai járás. A Rigmánypatak fejénél a községtl É-ra a Várhegytet nyergébe vágódó községi iit mélyítésénél Eleplias primigenius L. zápfog mállott lemezeit találták 1907-ben. A nyergen Leprodre és Nyárádszentimrére, szóval a Kis-Nyárád mellékére közlekednek. Innen kerültek a kolozsvári múzeumba azok a pieliistorikus cserepek is, melyeket Koch Antal tanár 1876-ban a velük szomszédos Elephas primigenins L. fogrészletekkel egyidejeknek vett volt.^ 10. Kibe d, Maros-Torda megye, nyárádszeredai járás. A Kisküküllvölgy fels szakaszán fekv község kisbírája Dósa ELEKnél 1907 aug. 4-én Elephas primigeniiis L. zápfog. A község területén agyagásás közben találták. 11. Köszvényesremete, a Nyárádvölgy fejénél, szintén a nyárádszeredai járásban. Ugyancsak 1907 augusztusában Kacsoh István ferdrnél egy fiatal Elephas priviigeniustó\ származó zápfogat láttam. Kelt Budapesten, 1913 december 1. ^ Koch Antal: Erdélyi sember maradványok és az semberre vonatkozó leletek. Erd. Museum-Egylet Évkönyvei. (Ujf.) V Földtani Kö/.löny. XLIV. köt 'is r

18 ISMERTETÉSEK. 1. J ÁSVÁNYOK. Közli : ZiMÁNYi KÁROLY dr. Az alábbiakban folytatásképen^ azokat az új ásványfajokat és válfajokat ismertetem röviden az tíredeti dolgozatok alapján, amelyeket az és években fedeztek fel vagy írtak le elször. Ampangabéit. (A. Lacroix : S u r les m i n é r a u x de la p e g- m a t i t e d'a mpangabé et de ses environs (Madagascar) e t e n p a r t i c u 1 i e r s u r un m i n é r a 1 n o u v e a u (A m p a n g a- béite). Bulletin de la Soc. Fran?. de Minéralogie ). kz ampangabéit néhány centiméter hosszú négyszöges oszlopokban található, columbittal összenve, Ampangabé pegmatitjaiban Miandrarivo közelében. A kristályok lapjai görbültek, kifejlett végeik nincsenek, színe barnás-vörös, törése egyenetlen vagy kagylós, zsírfény; csak vékony lemezkéi átlátszók és egyszer fénytörések. Keménysége 4, fajsúlya 3'97 4*29, amint több vagy kevesebb vizet tartalmaz. Ersen radioaktív. Fekete salakká olvad, sósavban könnyen oldódik. Chemiai összetétele nagyon bonyolult, a falkotórészek: 'Nh.^O^ 34"8%, TJO^ 19*40%, TíuJJr, 8-9%, Fe.JJ^ 8'6%, TiO^ 4-9%; ezeken kívül még T/t, Y, Ez, Ce, La, Di; izzitási veszteség 12'4%. Újabban Duparc, Sabot és Wunder ^ szintén e madagascari pegmatitból egy ismeretlen radioaktív ásványt írtak le és elemeztek meg. Az ásvány fizikai sajátságai és a falkotórészei megegyezk az ampangabéittal ; fajsúlya meglehetsen változó: 3-35, 3*42, 3-76, 3-92, izzitási vesztesége %. Ezek alapján a szerzk az ásványt már kémiai elváltozás termékének tartják. Arsenoferrit. (fi. Baumhauer : A r s e n o f e r r i t, e i n n e u e s G 1 í e d der Py rí t gruppé. Zeítschr. für Krystallogr. und Minéralogie ). Az új ásvány a Bínnenvölgy gneiszén földpát és kvarckristályok kíséretében néhány mm nagyságú sötétbarna oktaéderes kristálykák ültek. Az ásvány vékony szilánkjai rubinvörös színnel áttetszk; vékony csiszolata homogén volt, keresztezett nikolok közt kettstörés, de nem egyszerre kioltó részekbl áll. A mérések szerint szabályos és pedig pyi-itoéderes. Az elemzés eredménye a kevés Al levonása után: As 71*1 % és Fe 28-9 %, amibl FeAso képlet vezethet le. A pyritnek 1 Földtani Közlöny évi 41. köt " Bullct. de la Soc. franc, de Minéral

19 ISMEBTETÉSEK. 419 megfelel arzénvegyület FeAs2 létezését Groth tanár már valószínnek tartotta.1 Baeumlerit. ((). Renner : Ü b e r B a c u m 1 e r i t, e i n n e u e s K a 1 i s a 1 z m i n e r a 1. Centralblatt für Mineralogie, Geol. u. Paláont ) A Leine folyócska völgyében fekv «Desdemona» kálisóbányából ksóval és taclihydrittel összenve egy átlátszó, színtelen új kálisót találtak. A kémiai elemzés szerint képlete KCl.CaCl^. Keménysége 2*5 3, széttöréskor phosphoreskál, három irányban nagyon jól hasad; fénytörése mintegy 1*52, ketts törése gyönge és negatív, két optikai tengely. Ersen hygroskopos. Nevét a bánya igazgatója után kapta. Batchelorit. (W. F. Petterd : Catalogue of the Minerals of Tasmania. Hobart. 1910, 2-ond. edition ) Ez a víztartalmú aluminiumszilikát palás és lemezes gumókban fordul el a Mt. Lyell-bányában ; színe zöld, keménysége 4, fajsúlya 3-3, százalékos összetétele: SO^ = 49*4 %, 11^0^ = 45'1 %, H^O = 5-6% Beaverit (B. S. Buttler and W. T. Schaller: Somé Minerals from Bea ver C o u n t y, U t a h. Americ. Journal of Sci IV. Ser és Zeitschrift für Krystallographie etc ) Ez az új víztartalmú sulfát a Horn Silver bányában Frisco város közelében, (Beaver Cou.) található; a bányának fels szintjél)en egyéb ásványokkal együtt a kívülrl behatoló vizek bontó hatása folytán képzdött. Az ásvány könnyen szétmorzsolható és földes külsej, színe kanárisárga; ers nagyítás mellett látható, hogy apró hatszöges lemezek halmaza, amelyek fénytörése nagyobb mint 1'74. Forró sósavban oldható, az oldhatlan maradék legnagyobb részt kovasav, azt leszámítva az ásvány százalékos összetétele : CuO = %, PhO = %, Fe^Os = %, Al^O^ = 4-03 %, SO^ = %, HgO = 10-0 %, ami CuO. PhO meg; Fe^O^ egy részét Betafit. (A. Lacroix : Sur. Fe^O^. 280^. 4ÍÍ2O tapasztalati képletnek felel Al^O^ helyettesíti. un groupe de niobotantalates c u Ij i q u e s, r a d i a c t i f s d e s p e g m a t i t e s d u V a k i n a n k a- r a t r a. Bulletin de la Soc. Fran?. de Mineralogie és Q u e Iq u e nouvelles observations sur des minéraux urani férés de la p r o v i n c e de rí t a s y (M a d a g a se a r). Ugyanott ) A betafit szintén mállott pegmatitokban fordul el, szabályos kristályai egyszerek, színük zöldesbehájló barnásfekete, még vékony lemezei is átlátszatlanok, zsírfények. A betafit egy niobottitanat tetemes mennyiség ÜO^ és TíOg-dal; savakban könnyen oldódik. Pisani két lelethelyrl (Ambolotora és Ambalahazo) elemezte meg az ásványt, amelynek fajsúlya a csekélyebb vagy nagyol)b víztartalomnak megfelelen 4-17 és A f alkotó részek: Nb^O^ = %, TÍO2 = % és %, ÜO^ = % és %. CaO = 3-45% és 3-12 %, H^O = 7-60 % és %. Az ásvány nevét a környék fontosabb helysége után (Betafo) nyerte. Eichbergit. (D. Grosspietscu. : Z u r M i n v r a 1 k e n n t n i s s d e r 1 Zeit.schrf. f. Kr.\stallys :5. ^28*

20 420 ISMERTETÉSEK. M a g n e s i 1 1 a g e r s t á 1 1 e E i c h b e r g a m S e mm e r i u g, E i c h- b e r g i t, e i n ii e ii e s S u 1 f a n t i m o n a t. Centralljlatt für Mineralogie etc ) A iiiagnesitben más sulficlokkal fordul el az eichbergit; vasszürke szín^ némileg kristályos szerkezet, törése egyenetlen, keménysége valamivel nagj^obb mint 6, f. s.=5'36. Százalékos összetételébl (Cu, Fe) Bi^ Sh^S^ képlet vezethet ^ le; f alkotórészei 30-0 % antimon, % bismuth és 12*74 % kén. Epinatrolith. (St. T. Thugutt : ü b e r m e t a m erén X a t r o 1 i t h. Centrall)latt für Mineralogie etc ) A szóbanforgó ásvány Karlsbad mellett Satteles és Schönsitz közt a basáit kontaktján nagyon elváltozott phonolithon fordul el, a hasadékok és üregek falán különféle zedithokkal és calcittal. A talakú kristályok kombinációja m {llo} és p {lll}, 5 6 ferde kioltással. Kémiai összetétele is egj^-ez más natrouthokéval. AgNO^ és K^CrO^ irányában a mikrochemiai reakcióknál eltérleg viselkedik, mint más lelethelyekrl való normál natrolithok és ezekhez, képest magasabb hmérsékletek irányában sokkal érzékfpjflb. Mivel a kémiai összetétel, a kristályalak is a fizikai sajátságok egyezk más natrolitbokéval, szerz azt következteti, hogy a schönsitzi fonolithon elforduló' ásvány a normál natrolithnak egy kevésbé állandó metameter módosulata efinatroliüi és a hauyn, noseán, illetleg sodaht derivatumának tekinti. Ferritungstit. (W. T. Schaller : F e r r i t u n g s t i t e, a n e w m i- n e r a 1. Americ. Jom-n. of Sci IV. Ser és Zeitschrift f. Kristallogi-aphie etc ). A ferritungstit tömör kvarcban fordul el wolframit kiséretében, mint az utóbbi oxidációjának terméke; földes külsej és okerhez hasonló, mikroszkóp alatt apró hatszöges táblácskák halmaza. Hasadás, keménység és fajsúly megnem határozható volt, színe halvány vagy barnássárga. Hevítve vizet veszt, savakban szétbomlik ; összetétele Fe^o^. WO^. 6H2O. Az új ásvány lelethelye Washington állam északkeleti részében a Deer Trail bányaterület egy wolframbányája. Gajit. (Fr. Tucak: Gajit, ein neues Mineral. Centralblatt für Mineralogie etc ). Az ásványt Plesce falu közelében (Modrus-Fiume vm.) másodlagos fekhelyen mészktörmelékek közt találta a szerz. Fehér szín, tömör, törése egj-enetlen, keménysége 3*5, fajsúlya 2*619. Mikroszkóp alatt olyan szerkezet mint a tömör mészkövek, a nagj-obb szemcséken a romboédercs szakadás és ikerrovátkosság c {0001} irányában felismerhet. Ketts tíirése ers és negatív, tg^-optikai tengely. némely reakciójában az aragonittal Savakban ers pezsgéssel könnyen oldódik, egyezik, összetétele két jól egyez elemzés közepébl : CaO 37*06 %, MgO = % CO2 = 32*34 %, H^O = 6*67 %. Nevét L. Gaj jiolitikus után kapta. Hatchit. (Pl. H. SoLLY and G. F. Herb. Smith : TT a t c h i t e, a n e w a n o r t h i c mineral f r o m t h e B i n n e n t h a 1. ^lineralog. jmagazine és Natúr sz. 503.) Az ásvány lelethelye Binnenthal (Svájc), apró kristálykái rathiton ültek, színük ólomszürke, karcuk ellenben barna. Kémiai összetételére nézve valószínleg egy ólomsulfarsenit, de elég anyag hiányában teljes kémiai elemzés nem

21 ISMERTETÉSEK. 421 volt végezhet. Néhány kristálykán jól egyez mérések alapján a háromhajlású rendszert állapították meg a szerzk, az ásványt pedig Hatch Fred. Hen geológus tiszteletére nevezték el. Hinsdalit. (E. S. Larsen and W. T. Schaller : H i n s d a 1 i t e, a n e w m i n e r a 1. American Journal uf Sci IV. Ser és Zeitschrift für Kristallographie etc ) Ez az ásvány Hinsdale County (Colorado) egy elhagyott ércbányájának hányóin tetemes mennyiségben fordult el. A telérek vulkáni kzeteket (tufok, rhyohth, andesit stb.) törtek át; a telérásványok kvarc, hinsdaut, baryt, pyrit, galenit, tetraedrit, rhodochrosit. A hinsdaut vagy durvaszemcsés, rhomboéderei pedig a kvarcnak és hinsdalitnak aprószemcsés aggregátumában fekszenek. A hexaédertl csak kevéssé eltér kristályainak alakjai r [lottj és c {uüol}, a tengely hossza c = 1*2677; kisebb kristályai táblásak és ezeken még más alakok is vannak. Hasad a véglap szerint, keménysége 4^, fajsúlya 3"65, csaknem színtelen vagy szürkés, üvegfény. Anomál optikai viselkedés, amennyiben a bázis szerint csiszolt lemezei a középen egyoptikaitengelyek, a kerületen pedig kétopt. tengelyek. Fénytörése 1*66 1*69, kettstörése 0'019. A hinsdalit nem olvad, savak nem oldják, hevítve vizet veszt. Chemiai összetételére nézve egy víztartalmú Pb és Al phosphát és sulfát, amelyben az ólom egy részét (3"11 %) strontium helyettesíti, képlete: 2 PbO.'d ^^2^3.2 SOg, P2O5. 6 HoO. A hinsdalit a svanbergit, korkit és bendamt csoportjába tartozik. Hokutolit. (YoocHARio Okamoto : The r a d i o a c t i v e m i n e r a 1 of the Hokuto Spring. Be'tráge zur Mineralogie von Japán No és Journal of the Geolog. Society of Tokyo ). Taiwan- (Formosa) szigetén Hokuto mellett a vulkáni kzetekbl meleg források fakadnak, ezeknek vize a szabad HCl-t\ savanyú hatású és fleg kén savsókat tartalmaz, kevés baryumsulfátot és nyomokban ólomsulfátot is. A hókutolitnak elnevezett radioaktív ásvány e források lerakódása ; durván rostos, többnyire vékony réteges, sárgásbarna szín és fénytelen, a küls felületet szürkésfehér, gyöngén üvegfény rhombos-táblák drúzás halmaza alkotja. Ezek a táblás kristályok úgy hasadnak, mint a baryt, keménységük 31,4) fajsúlyuk 6*1 ; fénytörésük a baryté és anglesité között van. Két elemzésbl csak a falkotórészeket említve: PfeO = és %, BaO = és %, SO^ = 'és 31'70 %. Vájjon az ásvány BaSO^ és PbSO^ rétegeinek váltakozása vagy a két sulfát isomorph keveréke-e, nem volt eldönthet. Magnéziumhidrokarbonat. (L. Hezner : Ü 1) e r e i n u e u e s c h r o m- haltiges M a gn e s i u m h y d r k a r b n a t. Centralblatt für Mineralogie etc ) Ez az új ásvány összetételére nézve egy chromtartalmú magnesiumliydrokarbonát, lelethelye Dundas, Tasmania nyugati partjain ; ibolyaszm, pikkelyes és csillámhoz hasonló, serpentin és chromit kíséretében fordul el. Hasadása kevésbbé jó, fénye nem olyan élénk, mint a csillámoké; fajsúlya 2'16; százalékos összetétele : SiOo = 3-87 %, CO^ = %, Cr^O.^ = %, FeO = 1-10 %, MgO = %, H^O = 27*26 %, ami 2 MgCO^. 5 Mg{OH)^. 2 CriOH)^. 4 H2O képletnek felel meg. Chemiai tekintetben legközelebb áll a brugnateuit-

22 422 ISMERTETÉSEK. hez, amely szintén lemezes-pikkelyes ásvány és serpentinizált peridotitban fordul el. Manandonit. (A. Laceoix : Siir une nouvelle espéce minér a 1 e (^I a n a n d o n i t e) d e s p e g ni a t i t e s de ]\í a d a g a s c a r. Bulletin de la Soc. Fran?. de Minéralogie ) A Manandona-folyó közelében húzódó pegmatitokban a kvarc üregeinek falát egy fehér ásvány lemezes aggregátumai borítják. Az ásvány jól hasad, gyöngyfény; a bissektrix positiv és a hasadási lai)ra merleges, az optikai tengelyszög változó, de nem nagyobb, mint 30. Kör.nyen olvad, miközben a lángot vörösre festi, savak nem támadják meg. Pisani elemzése szerint az ásvány összetételei SiOa = %, AkO^ = 4im%, B^ = 9-25 %, 1^20 = 3-97%. K.O = 0-20 %, Na./) = 0-4H %, H^O = M'IO %; a víz csak 120 C. fölött távozik el Melnikowit. (Br. Doss. Über die Natúr und Zusammens e t z u n g d e s in m i o c a n e n T o n e n d e s G o u v e r n e m e n t s Samara auftretenden Schwefeleisens. Neues Jahrb. f. Mineral., Geolog. u. Paláont Beilage Bd Melnikowit^ e i n n e u e s E i s e n b i s u 1 f i d, und s e i n e B e d e u t u n g f ü r die Genesis der Kieslagerstátten. Zeitschrift für prakt. Geol ) A nowo-usenki kerületben (Samara kormán3^zóság) a Melnikow fivérek birtokán fúráskor nagymennyiség földgázra bukkantak. Az átfúrt miocénkorú ag}'agban egy feketeszín, vaskos FeS-i fordul el, néha héjas szerkezet gömbös és fürtös kisebb képzdmények alakjában. A gondosan izolált és megtisztított anyaggal végzett elemzés és kísérletek arra vezettek, hogy lényegesen mások a sajátságai, mint a pyritéi. Színe fénytelen fekete, töréslapjai kissé fényesek, egyenetlenek; keménység 2 3, fajsúly *3, ersen mágneses. Híg sósav melegen, koncentrált hidegen is oldja H^S fejldése mellett, hasonlóképen egy 50 %-os cyankalium-oldat is. Az elemzés eredménye: Fe = %, S = % és oldhatlan maradék 3-95 %, ezt leszámítva, az összetétele nagj'on jól megfelel FeS2 képletnek. A mikroszkópos vizsgálat szerint az ásvány egy rendkívül finom kryptokristályos aggregátum. Kimerít kísérletek és újabban a nehéz fémek sulfidjaira és a hydrosolokra vonatkozó vizsgálatok eredményeinek felhasználásával, továbbá a vastartalmú vizek lerakodásainál megfigyelt jelenségekbl,, nemcsak a melnikowit, de a pyritek képzdésére is egészen új elméletet állit fel a szerz. A melnikowit eredetileg mint FeSo gel képzdött volna, amely a lalnlis mekiikowittá alakult és ez lassankint, fokozatosan a vasbisulfid stabilis phasisába a pp-itre alakult. Molengraafflt. (H. A. Brouwer: M o 1 en gr a a f f i t, ein neues M i n u r a 1 in L u j a u r i t e n a u s T r a n s v a a 1. Ceiitralblatt für ]\íineralogie etc ) Az új ásvány Butensburgtól ÉK-re (Transvaal) a Pilands-hegyseg lujauritjaiban fordul el, amely nagyon hasonló a Kola-félszigeten elfordulókkal, astruphyllitmentes és sok katapleit-pseudomorjíhosát tartalmaz. A molengraaffit sárgásbarna egyhajlású oszlopocskái [loo) szerint nagyon jól hasadnak, fényes positiv kettstörésük ers, pleochroismusuk feltn. Az optikai tengelyek