CH 2 OX OH OX O XO OX O C CH 2 OH OH O HOOC

Átírás

1 1. Előadás A szerves kémiai tárgya, főbb történeti korszakainak jellemzése. A szénvegyületek csoportosítása, felosztás funkciós csoportok szerint. A kovalens kötés. Másodlagos kötések ( kötés stb).

2 1. A szerves kémia tárgya 1784 A szénvegyületek kémiája (A. L. Lavoisier, ) 1807 Szerves kémia J. J. Berzelius ( ) 1916 A kötést tartalmazó vegyületek és a metán. 2. A szerves kémia története 2.1. Felosztás Primitív kor ) Történeti kor ( ) Klasszikus kor ( ) Modern kor ( ) 2.2. Primitív kor (adatgyűjtés, metodika) Ókor alkoholos erjedés (arab) szeszes erjedés (bor-ecet) bőrcserzés bíborfestés (India, i.e. 2500) Középkor Alkímia (XI - XIV.sz.) aranycsinálás életelikszír (technika: retorta, fújtatók) O N N O homeopátia (Kína, i.e. 2500) - asztma, - vérnyomás

3 Philippus Aureolus Theophrastus Bombastus von ohenheim, Paracelsus, orvos, alkimista, író - Jatro (iatro) kémia gyógyszerkészítés - életfolyamatok kémiája (szemben áll az alkímiával) - Izolálás ( kivonatok ) pl. tannin (csersav), tölgyfakéreg, gubacs főzet indikáció: sebes bőr, gyomorfekély 2 OX O OX O XO OX X = penta-m-digalloil β D - glükóz O O O O O m-digalloil csoport O O O hidrolizis O 2 O O O O + OO O O D - glükóz O galluszsav O Kinai tölgy: 1 mol glükóz : 9-10 mol galluszsav Török tölgy: 1 mol glükóz : 5 mol galluszsav Szintézis: E. Fischer serzés: tannin plusz fehérje = csapadék

4 1550 kénéter (dietiléter) előállítása (Valerius ordus, ) 2 SO O 3 2 O flogiszton elmélet, G. E. Stahl ( ) 2.3. Történeti kor (izolálás, szintézis, izoméria, elmélet) Izolálások 1772 Metán Joseph Priestley, brit teológus, vegyész, Karbamid Borkősav, húgysav, benzoesav, oxálsav, tejsav, almasav, glicerin, citromsav.w. Scheele, svéd, gyógyszerész, Morfin F.W.Sertürner, francia, gyógyszerész (1817) principium somniferum alvásisten Somnus fia Morpheus Mák tejnedv ópium híg vizes oldat + N 3 csapadék + ecetsav oldat 1815 Koleszterin M.E. hevreul, francia vegyész hét zsírsav (pl. sztearinsav), glicerin

5 Klorofill, sztrichnin, brucin, kinin (kininfa), colchicin, koffein P. J. Pelletier, francia, vegyész, J. B. aventou, francia, gyógyszerész, Szintézisek 1781 szerves savak észterképzése, ásványi savakkal történő hidrolizise (.W. Scheele) 3 OO O 3 OO O 1786 Alkohol oxidácója ecetsavvá (A. L. Lavoisier) 3 2 O + O 2 3 OO 1824 Dicián (oxálsav nitril) hidolizise: sóskasav (oxálsav) (F. Wöhler, német, kémia tanár, ) N N + 2 O OO - OO 1834 Anilin szintézise (E. Mitscherlich, német, N. Zinyin, orosz) NO 2 N 2 redukció 1852 Szalicilsav szintézise (. Kolbe, német, ) (fűzfa (salix)-, nyárfakéreg) O O Na O Na O Na O o OO Na OO

6 Izoméria felfedezése 1815 optikai izoméria (polarimetria) Jean B. Biot, francia fizikus, izoméria, Justus Liebig, Friedrich Wöhler O - N : N - O ciánsav fulminsav N 4 O - N 2 N N 2 Fogalom: Ugyanazon elem atomjaiból épülnek fel, de eltérő szerkezetűek. (Berzelius, 1830) 1848 Optikai aktivitás molekuláris diszimmetria Borkősav izomerek szétválasztása optikailag aktív módosulatokra csipesszel Louis Pasteur, francia, vegyész, Elméletek ammonium cianát hevítés O karbamid 1784 Flogiszton J. Priestley, W. Scheele, A. L. Lavoisier 1828 Vis vitalis F. Wöhler K O - N + N 4 l N 4 O - szervetlen só N

7 Louis Pasteur ( )

8 1832 Gyökelmélet J. Liebig, F. Wöhler benzoil gyök (radikale, lat. radix = gyökér) l O N 2 O O O O ( 7 5 O), ( 7 5 O)l, ( 7 5 O)O, ( 7 5 O)N Szubsztituciós elmélet J. B. Dumas, (az MTA külső tagja) 3 OO 2 l OO l 3 OO 1853 Típuselmélet = Gyök + Szubsztitució F. A. Kekule von Stradonitz, típus : 2, l, 2 O, N 3, Klasszikus kor (izolálás, szintézis, izoméria, elmélet) Izolálások Szintézisek (szerkezetbizonyító szintézisek) 1865 Acetecetészter, 1871 Fenolftalein 1883 Antipirin, 1899 Aszpirin

9 Szerkezetbizonyítás kémiai reakciókkal lebontás 1861 kaucsuk izoprén 1866 naftalin (E. Erlenmayer) 1891 cukrok (E.Fischer) 1899 peptid aminosav felépítés 1886 koniin (Ladenburg) 1895 húgysav (E.Fischer) Elméletek Struktúra tan (Butlerov, ouper, Kekule) Az atomok határozott számú vegyértékeik útján kapcsolódnak molekulákká. A szénvegyületekben a szénatom négy vegyértékű és vegyértékeik egyformák. - Megadható a gyökök belső szerkezete, atomok kapcsolódása - Kémiai reakciók értelmezése (szerkezetvizsgálat) - Izoméria értelmezése.

10 Szintézisek tipizálása 1873 Acetecetészter szintézisek 1877 Friedel-rafts szintézisek 1880 Malonészter szintézisek 1899 Walden inverzió 1900 Grignard reakció (Nobel díj, 1912) 1874 Az optikai aktivitás szerkezeti magyarázata J.. van t off ( ), J. A. Le Bel ( ) Aszimmetrikus atom izoméria optikai aktivitás. Geometriai izoméria értelmezése.

11

12 2.5. Modern kor (izolálás, szintézis, módszer, elmélet) Módszerek kromatográfiák spektroszkópiák (UV, IR, NMR...) diffrakciós módszerek izotóptechnika Szerkezetbizonyító szintézisek 1929 emin. Fischer A-vitamin vitamin Szentgyörgyi A klorofil. Fischer R. B. Woodward nukleinsavak L. Levene A. R.Todd 1957 J. D. Watson M.. F. Wilkins F... rick inzulin F. Sanger Zahn 1973 B12 szintézis S. B. Woodward 1985 Fullerén. W. Kroto Elméletek szerves szervetlen , de fémorganikus: 1,5 millió

13 1916 Walter Kossel ( ) Gilbert N. Lewis ( ) - oktett-szabály - ionos és kovalens kötés megkülönböztetése 1919 Irving Langmuir ( ) - vegyérték oktett elmélete - elektronpárképződés kémia kötés 1927 Nevil V. Sidgwick ( ) The electronic theory of valence G. N. Lewis,. K. Ingold, L. Pauling - elektronegativitás/elektronaffinitás - kötések állandó polározottsága W. Pauli ( ) - periodusos-rendszer vs. elektronegativitás F (4,0) R. Robinson,. K. Ingold - mezoméria ( közbülső állapotok ) elmélete E I E II L. Pauling, G. W. Wheland Vegyértékkötés módszer ( valence bond ): molekula elektron-szerkezetét az alkotó atomokhoz tartozó vegyérték elektronokból hozza létre. F. ung, R. S. Mulliken, E. ückel Molekulapálya módszer ( molecular orbital ): a vegyértékelektronok több, a molekulát alkotó atom erőterében mozognak (delokalizáció). Kvantummechanika - kvantumdinamika

14 Linus arl Pauling ( ) Nobel díj 1954 (kémia): kémiai kötés természetének kutatása terén elért eredményeiért, és ezeknek.. a szerkezetmeghatározásban történő felhasználásáért Nobel díj 1962 (béke): a nukleáris fegyverek tesztelése ellen folytatott tevékenységéért

15 3. A szerves kémia Magyarországon XIX. Század Fabinyi Rudolf ( ) Vegytani Lapok XX. Század Széki Tibor ( ), Szeged 1935, Budapest 1948 Konek Frigyes ( ) Zechmeister László ( ), karotinoidok, tankönyv Zemplén Géza ( ), szénhidrátok, Műegyetem 1945 Tanszékek (Tudományegyetem, Műegyetem, Orvosi, Budapest, Szeged) Flavonoidok Bognár Rezső, KLTE Farkas Lóránd, BME Iskolák Szénhidrátok sűrős Zoltán, BME Deák Gyula, KOKI Kuszman János, GYOKI Karotinoidok holnoky László, PTE Elméleti kémia Müller Sándor, ELTE Lempert Károly, BME Messmer András, KKKI Kucsman Árpád, ELTE Peptidkémia Bruckner Győző, ELTE Bajusz Sándor, KOKI Kovács Kálmán, SZOTE Medzihradszky Kálmán, ELTE Szerkezetvizsgálat Kajtár Márton, ELTE Kálmán Alajos, KKKI

16 A KÍSÉRLETI EMIA ELEMEI I. Kötet : Általános chemia és elemi testek leírása. 1. könyv. Általános kémia 2. könyv. Az elemi testek leírása 1906 (?) II. Kötet : A törzsvegyületek és a carbonidok leírása. 3. könyv. A törzsvegyületek leírása 1908 Than Károly elhunyt 2005 Fábián Éva, Vegyészeti Múzeum, Várpalota 2007 Próder István levele 2013 Tömpe Péter, restaurálás, digitalizáció 2015 Megjelent az első szerves kémia tankönyv

17 Lapok a 300 oldalas kéziratból

18 4. A szénvegyületek csoportosítása 4.1. A szénatomok által alkotott váz szerint nyílt láncú (alifás) ciklusos heterociklusos izociklusos telített X X telítetlen X aliciklusos aromás X = N, O, S Paraffinok (alkán) Olefinek (alkén) telítetlen Acetilének (alkin)

19 4.2. Funkciós csoportok szerint alogéntartalmú vegyületek (halogénezett szénhidrogének) X Oxigéntartalmú vegyületek alkoholok O éterek O O aldehidek O ketonok karbonsavak karbonsav származékok Nitrogéntartalmú vegyületek aminok N 2 O OX N O O O nitro vegyületek N nitrozó vegyületek N O O Kéntartalmú vegyületek tiolok S tioéterek S Fémorganikus vegyületek > M > M < X

20 5. A kémiai kötés 5.1. Definició: Atomok, molekulák között vonzóerők léte esetén létrejövő tartós kapcsolat Kötéstípusok: Ionos W.Kossel (1916) > kj/mol poláros Kovalens G.N.Lewis (1916) apoláros egyszeres: kj/mol kettős: kj/mol Másodlagos o ion dipólus o dipólus dipólus o Van der Waals -kötés: 4-30 kj/mol dipol-dipol: kj/mol 5.3. Kötések elméleti értelmezése Bohr atom modell oktett elv (1916) Li..F N Rendszám (összes elektron) Vegyértékhéj K (lezárt) L ajtóerő: lezárt héj Módszer : a) elektron transzfer, b) elektron megosztás

21 a) Elektron transzfer pl. Li F Li - 1e Li 4-4e F F 4 + 1e + 4e b) Elektron megosztás pl. 4 4 Szimmetrikus A kötő elektronpár szimmetrikusan oszlik meg a két atom között. A A pl., N N o izolált molekula (gáz) o apoláros kötés o apoláros molekula Aszimmetrikus A kötő elektronpár közelebb húzódik a nagyobb elektron negativitású atomhoz. A B pl. B EN > A EN o folyadék, szilárd o poláros kötés o poláros molekula EN értékek 2,5 O 3,5 2,15 F 3,95 N 3,0 EN értékek EN = 2,5 2,15 = 0,35 F EN = 1,45 O EN = 1,0 N EN = 0,5

22 Kvantumelméleti megközelítés Kísérletekből adódó tapasztalatok: o Kötéstávolságok eltérőek (egyszeres, kettős, hármas..) o Kötésszög eltérő (pl. metán 109 o, víz O 104 o, 2 S 93 o ) o Töltéseloszlás aszimmetrikus o Sztereoizoméria, optikai aktivitás o Eltérő kémiai reaktivitás (egyszeres, kettős, hármas..) Példák: 1,54 Å, 109 o 1,34 Å 116,7 o ; 121,6 o 1,29 Å 180 o Elméleti megfontolások: 1924 L. De Broglie Az elektron részecske és hullám E. Schrödinger Az elektron energiája kifejezhető egy hullámfüggvény (Ψ) megoldásaként. Pauli elv: Egyazon atomban két vagy több elektron nem lehet egyidejűleg ugyanabban a kvantumállapotban. und szabály: Újabb kvantumpályára elektron nem kerül, amíg van betöltetlen, alacsonyabb energiájú pályán hely. Schrödinger egyenlet: a) differenciál egyenlet b) megoldásai hullámfüggvények (Ψ n, n = 1,...) c) a hullámfüggvényhez tartozó sajátérték az elektron energiája (E n, n = 1,...)

23 Atompályák

24 Molekulapálya (MO) módszer ibridizált atomi pályák (VB) módszer Lásd A szénvegyületek kötései fejezet

25 A kémiai kötés leírása (összegzés) ullámegyenlet 1. ullámfüggvény (Ψ n, n = 1, 2...) 2. Energia (E n, n = 1, 2...) Atomok Atompályák (AO) (Ψ, E) Atompályák lineáris kombinációja (LAO módszer) Molekulák Molekulapályák (MO) (Ψ m, E m) ibridizált atompályák (Linus Pauling, 1930 ) ibridizált atompályák kombinációja (VB módszer)

26 6. A szénvegyületek kötései - négyes, hármas, kettes koordinációs számú szénatommal. 7. Elektron effektusok. Konjugált kötés. 8. Szénvegyületek térbeli ábrázolása, projektív képletek.

27 6. A szénvegyületek kötései Szempont: A atom koordinációs száma Koordinációs szám: a kiválasztott szén atom körül elhelyezkedő atomok (ligandumok) száma, lehet 4,3 vagy 2 Konfiguráció: a térbeli elrendeződés egy bizonyos módja, az azonos atomhoz kapcsolódó ligandumok egymáshoz viszonyított térbeli elrendeződése. lehet: tetraéderes, piramisos, koplanáris, lineáris 6.1.Szénatom négyes koordinációs számmal 4, l 4 Jellemzés: - atom a középpontban van, - négy ligandum, - a négy ligandum a atomhoz közel, de egymástól távol van, - egyforma kötésszögek (109 o ), - tetraéderes konfiguráció. Bizonyíték: optikai izoméria

28 Levezetés: pálya hibridizáció

29

30 6.2. Szénatom hármas koordinációs számmal 2 2, 2 Jellemzés: - atom a középpontban van, - három ligandum, - a négy atom egy síkban van, - a három ligandum a atomhoz közel, de egymástól távol van, - kötésszög YX és XX 120 o, - planáris konfiguráció. O Bizonyíték: geometriai izoméria Levezetés: (a gerjesztett állapot) pálya hibridizáció

31

32 6.3. Szénatom kettes koordinációs számmal, Jellemzés: - atom a középpontban van, - két ligandum, - a három atom egyvonalban van, - a két ligandum a atomhoz közel, de egymástól távol van, - kötésszög 180 o, - lineáris konfiguráció. N Levezetés: (a gerjesztett állapot) pálya hibridizáció

33

34 6.4. Kiterjesztés: N,O tartalmú vegyületekre amin imin nitril oxi oxo

35 7. Elektroneffektusok: indukció és konjugáció Kötéstípusok σ-kötés (sp 3 ) X(s) pl. (sp 3 ) X(p) pl. F (sp 3 ) X(sp 3 ) pl. Tengelyirányú átfedés engerszimmetria 340 kj/mol π-kötés Oldalirányú átfedés (sp 2 ) [(sp 2 )] 3 (p) σ-kötés π-kötés Tükörszimmetria 265 kj/mol π

36 7. 2. Elektroneffektusok eredete és típusai Eredete: Elektronegativitásbeli (EN) különbségek. Elektron eloszlásbeli különbségek. Típusai: KÖTÉS (rövidítés) ELNEVEZÉS JELÖLÉS STATIKUS DINAMIKUS σ Induktív I s I D π Konjugációs v. tautomer M (mezomer) E (elektromer)

37 INDUKTÍV EFFEKTUS: STATIKUS (I S ) Eredete - Két különböző EN atom kovalens kötésben Mértéke - kötő elektronpár eltolódása. Dipólusmomentum (dipólusnyomaték) µ = e l [Debye] ha 1 Å távolságban van egy elektronnyi negatív illetve pozitív töltés, akkor µ = 4,8 D Mérése - Dielektromos állandó (ε) (paraffin: 1,9-2, 2, víz: 81, EtO: 24) Példák: 3 3 δ+ δ Az effektus előjele: µ=0 µ=0,4d µ =1,86 D (gázfázisú víz) δ+ δ δ δ+ X Y EN X > EN - I-effektus X: elektronvonzó EN Y < EN + I-effektus Y: elektronküldő

38 -atomhoz kapcsolódó induktív effektusok Konfiguráció EN = (sp) > (sp 2 ) >>> (sp 3 ) -I - effektus: propin propilén metil-benzol δ+ δ+ 2 > ; δ+ +I-effektus: < 2 < 3 Rendűség EN = - 3 > > ( 3 ) 2 > ( 3 ) 3 +I-effektus: 3 3 δ+ 3 3 X > X > 3 δ+ δ+ 3 2 X t Butil i Propil Etil Lánchossz EN = - 3 > > > δ+ δ+ δ+ +I-effektus: 3 ( 2 ) 3 X > 3 ( 2 ) 2 X > 3 2 X

39 alogénatomok -I-effektusa [ALKIL-ALOGENIDEK] EN = F > l > Br > I alogén milyensége: 3 F > 3 l > 3 Br > 3 I δ+ δ+ δ+ δ+ µ 1,83 1,86 1,82 1,48 -atom rendűsége (primer, szekunder, tercier): 3 δ+ 3 δ+ δ+ 3 2 Br < Br < 3 Br 3 3 µ 1,88 2,04 2,21 -lánc hosszúsága: δ+ δ+ δ+ 3 Br < 3 2 Br < Br µ 1,82 1,88 1,93 Br δ γ β α

40 Szubsztituált karbonsavak aciditása pk a 2 OO 4,76 I 2 OO 3,12 Br 2 OO 2,87 F 2 OO 2,68 - I-effektus: F > l > Br > I Szubsztituált karbonsavak aciditása pk a 3 2 l OO 2,86 3 l 2 OO 4,05 2 l 2 2 OO 4, OO 4,82 -I-effektus: X > X > X α β γ δ+ O O Értelmezés O O - + +

41 INDUKTÍV EFFEKTUS: DINAMIKUS (I D ) Eredete - Külső erőtér hatására a kovalens kötés (kötő elektronpár, σ kötés) polarizálódik. Külső erőtér - Ionok - Dipólus σ-kötések érzékenysége Tapasztalat: > N > O > F I > Br > l > F - Nagy statikus I effektus jelenléte esetén kicsi a dinamikus I effektus hatása. - Kis statikus I effektus jelenléte esetén a kötés érzékeny, nagy a dinamikus effektus hatása.

42 KONJUGÁIÓS EFFEKTUS : STATIKUS (MEZOMER) [M] Eredete - Két különböző EN atom között lokalizált π-elektronok, Példák: kötő elektronpár eltolódása. (EN O > EN ) O O 2 : + M O: - M A π-elektronok három v. több atom erőterében delokalizálódnak: A) a a π-kötések konjugált helyzetben vannak 2 2 1,3- butadién B) a a π-kötésben résztvevő atomhoz nem-kötő elektronpárt tartalmazó atom is kapcsolódik 2 l vinil-klorid 2 =: -M l: +M Előjel: Az atom, amely felé a π-elektronok elmozdulnak M effektust képes kiváltani; amelyről elmozdultak, + M effektusra képes.

43 KONJUGÁIÓS EFFEKTUS : DINAMIKUS (ELEKTROMER) [E] Eredete - Külső erőtér hatására két atom között lokalizált π-elektronok (kötés) polarizálódik. A külső hatás megszűntével eltűnik. Külső erőtér - Ionok - Dipólus Tapasztalat: Teljes töltésszétválasztást is létrejöhet. Példa: O 2 O formaldehid Electron-effektusok együttes megjelenése O O 1-butén 1-propanal µ = 0,3 D µ = 2,5 D O -I-effektus -I-effektus, -M-effektus

44 7.4. Konjugált kötés Definíció: Olyan kovalens kötések rendszere, amelyben két kettős/hármas kötést egy egyszeres kötés választ el egymástól. LINEÁRISAN KONJUGÁLT rendszer IKLIKUSAN KONJUGÁLT rendszer O N N N N N N N N Definíció: Olyan kovalens kötések rendszere, amelyben a kettős kötésben résztvevő -atomhoz nem-kötő elektront vagy elektronpárt tartalmazó atom kapcsolódik. O 2 l vinil-klorid fenolát anion

45 Lineárisan konjugált rendszerek a) Röntgen (X-ray) diffrakció b) Brómozás 1,37Å 1,37Å Br 2 1,48Å várható kötéshossz: (sp 3 ) (sp 3 ) 1,54Å (sp 2 ) (sp 2 ) 1,34Å 2 2 Br Br 3,4-dibróm-1-butén 2 2 Br 1,4-dibróm-2-butén Br c) UV spektrum Likopin (11 kettős kötés) λ max [nm] vörös E=h ν

46 ÉRTELMEZÉS: 1. Az egyszeres és kettős kötések kölcsönhatnak. 2. Nincsenek külön (izolált) egyszeres és kettős kötések, hanem a π-elektronok az egész molekulára kiterjedő, delokalizált molekulapályán mozognak. LEÍRÁS (példa: 1,3-butadién) 1. Oktett elv alapján (rezonancia szabályok, határszerkezetek). 2. MO elmélet alapján (atomi pályák kombinációja). SZERKEZETÁBRÁZOLÁS AZ OKTETT-ELV ALAPJÁN atárszerkezetek (I,II.) I E II III IV 2 2 V VI, VII, VIII

47 Rezonancia szabályok a) egységes szerkezet, oszcilláció nincs b) azonos számú π-elektron (π-kötés, magános elektronpár) c) azonos geometria, π-elektronok lokalizációja azonos (a valóságos) planáris σ-vázon d) elvileg lehetséges határszerkezetek felírása; - határszerkezetek súlyozása az izolált π-kötések száma szerint; - izovalens, heterovalens és poláros határszerkezetek III 2 2 V e) magas energiaértékű határszerkezetek elhanyagolása. Pl. V igen valószínűtlen. f) nem-egyforma energiaértékű határszerkezetek: a valóságos szerkezet a legkisebb energiájú határszerkezethez hasonlít g) egyforma energiaértékű határszerkezetek: a valóságos szerkezet mindkettőtől erősen eltér IV

48 SZERKEZETÁBRÁZOLÁS AZ MO ELMÉLET ALAPJÁN 1,3-butadién: 22 vegyértékelektron; 11 kötő elektronpár σ-váz: 18 vegyértékelektron; 9 kötő elektronpár π-rendszer: 4 vegyértékelektron; 2 kötő elektronpár A. 4 π elektron 4 atomi p-pályán (lokalizált) B. 4 π elektron 2 bicentrikus π-pályán. 4 π elektron 4 atomi p-pálya kombinációján (p 1 +p 2 ) (p 3 +p 4 ) Φ Φ E Φ Φ

49 iklikusan konjugált rendszerek a) Kötéstávolság (sp 3 ) (sp 3 ) 1,54Å b) Reaktivitás (összevetés) (sp 2 ) (sp 2 ) 1,34Å (benzol) 1,39Å Nincs különbség. (Nincs izoméria.) Reagens 2 = = = 2 1,3,5-hexatrién NO 2 NO 3 / 2 SO 4 Br c) UV spektrum Br 2 + FeBr 3 2 /kat. Br 2 = = 2 Br 1,6-dibróm-2,4-butadién hexán λ max [nm] 2 = = = ÉRTELMEZÉS: 1. Nincs izolált egyszeres és kettős kötés. 2. A π-elektronok delokalizálódnak a teljes kötésrendszeren.

50 AROMÁS VEGYÜLETEK (Aroma [ἄρωµα, görög] fűszer, kellemes illat) AROMÁS JELLEG FELTÉTELEI = aromás = nem aromás 1. A gyűrűt felépítő atomok egy síkban vannak, koplanáris szerkezet, sp 2 konfiguráció. 2. A gyűrűt felépítő atomoknak van egy, a síkra merőleges szabad p pályája. 3. A delokalizált molekulapályára kerülő p és/vagy nem-kötő elektronok száma 4n + 2, ahol n = 0,1,2... (ÜKEL - szabály)

51 Példák benzol naftalin bifenil piridin ciklopropén ciklopropenil ciklobutadién pirrol imidazol N N N N ciklo- ciklopentadienil adenin pentadién kation gyök anion cikloheptadién cikloheptadienil pirillium kation kation gyök anion O

52 SZERKEZETÁBRÁZOLÁS AZ OKTETT-ELV ALAPJÁN

53 SZERKEZETÁBRÁZOLÁS AZ MO ELMÉLET ALAPJÁN σ - váz: 6 db (sp 2 ) (sp 2 ) kötés: 12 elektron 6 db (sp 3 ) (s) kötés: 12 elektron π - váz: 6db (p) 6 elektron 30 elektron σ π 6 p-pálya lineáris kombinációja: 3 kötő, 3 lazító molekulapálya Jellemzés: a pályák folyamatos és folytonos átfedése, planáris gyűrű, kötés szögek: < 120º < 120º

54 8. Szerkezetábrázolás Szerkezeti képletek (vegyértékelmélet, 1870) N O Összevont szerkezeti képletek (1916) ( 3 ) N 2 O 2 O 2 O 2 2 N

55 Elektronképletek (oktett elmélet) O N O O l l l

56 Rudas gömbmodellek (Dreiding modell) Kötéshossz arányos rudak, atom: gömb, tetraéder

57 Stuart-Briegleb modellek Méret- és alakhű modellek (kötéshossz, kötésszög, hatórádiusz)

58 Sztereoképletek

59

60 Egy példa: n-bután, 4 10 Molekula (összeg) képlet: 4 10 Szerkezeti képlet: sík képlet egyszerűsített konstituciós képletek térbeli éleket leíró konstituciós képlet konformációs képlet