Sugárvédelmi Laboratórium

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Sugárvédelmi Laboratórium"

Teréz Szekeres
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 MTA Energiatudományi Kutatóközpont STRATÉGIAI KUTATÁSI IRÁNYOK AZ ENERGIATUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT SUGÁRVÉDELEM LABORATÓRIUMÁBAN Hirn Attila, Pázmándi Tamás április 24.

2 Sugárvédelmi Laboratórium 2,33 kutatócsoport alapjain jött létre januárban SKL Űrdozimetria kutatócsoport SKL Sugárvédelmi kutatócsoport harmada RAL Aktivitásterjedés kutatócsoport 15 fő 2007-ig az SKL keretein belül 4 teljes munkaidőben, legalább 1 éve (közülük 1 GYES-en) 6 nyugdíjas 5 az elmúlt egy évben került hozzánk Infrastruktúra Megfelelő, de fejlesztése sokáig már nem halogatható 2

3 EK szervezeti felépítés 3

4 Célkitűzések, feladatok Szakmailag elismert tudásközpont, a hazai sugárvédelem bástyája (újra...) (Alap)kutatás, K+F(+I) egyensúlya Oktatás szerepének fenntartása Külső kapcsolatok, együttműködések erősítése 4

1. Űrelektronika Mérőeszközök fejlesztése, üzemeltetése, adatok kiértékelése Az

tartozik Mikrometeorit-detektor elektronika az első aktív magyar fedélzeti berendezés

5 1. Űrelektronika Mérőeszközök fejlesztése, üzemeltetése, adatok kiértékelése Az EK-ban és jogelődjeiben 1970 óta folyik űrkutatás Az űrbe juttatott magyar kísérleti eszközök kb. 70%-a itt készült Az űrkutatás/űrdozimetria az EK deklarált alaptevékenységei közé tartozik Mikrometeorit-detektor elektronika az első aktív magyar fedélzeti berendezés a világűrben (1974) Napszél analizátor elektronikája az első mikroprocesszor-vezérelt eszköz a keleti blokkban (1977) Rosetta űrszonda (SPM, DIM) ( máj.) 5

6 2. Űrdozimetria Személyi és környezeti dozimetria Passzív (TL- és nyomdetektorok) és aktív detektorokkal Az űrben és a földfelszínen is 6

kísérleti mérések (Matrjoska, ATV, Kibo) űrséták során, napkitöréseknél személyi dozimetria nagyfelbontású

7 Pille hordozható, fedélzeti dózismérő rendszer (első repülés: Farkas Bertalannal, 1980) jelenleg a Nemzetközi Űrállomás orosz szegmensén a szolgálati rendszer része (Pille-MKSz, 2003-) dózistérképezés, kísérleti mérések (Matrjoska, ATV, Kibo) űrséták során, napkitöréseknél személyi dozimetria nagyfelbontású (90 perces) automatikus mérések Simonyi-mérések 2007-ben és 2009-ben (4 új dózismérő, fedélzeti kereszt-kalibráció) 7

Paksi atomerőmű DESY (German Electron-Synchrotron, Hamburg)

8 PorTL a Pille földi, kereskedelmi változata PorTL: hordozható TL dózismérő rendszer (2005) Eddigi alkalmazások: Paksi atomerőmű DESY (German Electron-Synchrotron, Hamburg) NASA (ballon kísérletek) DLR (német űrügynökség) Csernobil expedíció 8

sugárzás LET-spektruma Közel egyenletes érzékenység 4π-ben x

9 TriTel háromtengelyű szilícium detektoros teleszkóp z Z-teleszkóp 300 μm, 220 mm 2 PIPS detektorok Kapuzott spektrumokból kozmikus sugárzás LET-spektruma Közel egyenletes érzékenység 4π-ben x X-teleszkóp Y-teleszkóp y Repülési lehetőségek: ISS RU, ISS SURE, BEXUS, RISESAT 9

10 DoseMap TriTel PILLE BioTrack & DoseMap TriTel DOSIS-3D Personal MTA EK SVL részecske detektorok az Űrállomáson és a BION műholdon 2013-ban

11 TL- és nyomdetektorok Brados ( ) szilárdtest nyomdetektor csomagok dózistérkép az ISS Zvezda moduljában, orosz (IBMP) együttműködés Matroshka ( ) neutron-érzékeny szilárdtest nyomdetektorok dózisterhelés eloszlása emberszerű fantomban (ESA együttműködés) Foton/Biopan ( ) visszatérő ESA/orosz műhold nyitható külső platformján neutron-érzékeny szilárdtest nyomdetektorok, teflon TL detektorok (ESA együttműködés) DosMap-SM ( ) Pille mellett fedélzeti dozimetriai rendszer, TL és nyomdetektor, IBMP együttműködés BIO-szatellit TL és nyomdetektor, IBMP együttműködés, az első április 19-én indult BIOTRACK (2010- ) TL és nyomdetektor az ISS PIRS modulján (IBMP együttműködés) Részvétel a TriTel-RS és TRITEL-SURE programokban (2012- ) TL és nyomdetektor Személyi dozimetria (2011- ) TL és nyomdetektor, az orosz űrhajósok sugárterhelésének mérésére (IBMP együttm.) 11

3. Terjedésszámítás, környezeti hatások Épületen belül és a környezetben

fauna sugárterhelése Modell-, algoritmus- és programfejlesztés Eszközök Cél

tanulmányok Megrendelői (Paks NPP, OAH) igényre készülő szoftverek On-line,

12 3. Terjedésszámítás, környezeti hatások Épületen belül és a környezetben Légkör (lokális és regionális skálán, épülethatás) Vízi környezetben Flóra és fauna sugárterhelése Modell-, algoritmus- és programfejlesztés Eszközök Cél Saját fejlesztésű programok Kereskedelmi szoftverek Biztonsági elemzések, tanulmányok Megrendelői (Paks NPP, OAH) igényre készülő szoftverek On-line, real-time programok Valós / hipotetikus kibocsátások dóziskövetkezményeinek meghatározása 12

13 4. Engedélyezés, szabályozás Paksi atomerőmű, Budapesti Kutatóreaktor biztonsági elemzések, engedélyezés, dózismegszorítás, kibocsátási korlátok Paksi blokkok pótlása környezetvédelmi engedély, telephelyengedély, tender Nukleáris létesítmények leszerelése tapasztalatok összegyűjtése a jogi háttér műszaki megalapozása Nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok felszabadítása a szabályozás műszaki megalapozása Radioaktív hulladékkezelés finanszírozása egyes országok gyakorlatának elemzése 13

kamera, kábelek, teflon, nagy viszkozitású közeg,

14 5. Sugárzás és anyag kölcsönhatása Sugárzás hatásának vizsgálata tulajdonságok változása a sugárzás hatására kamera, kábelek, teflon, nagy viszkozitású közeg, elektronikus eszközök, biológiai minták stb. sugárállósága 14

15 Oktatás Megvalósult: - 3 PhD dolgozat - 5 diplomamunka - 3 TDK dolgozat Folyamatban: - 2 PhD dolgozat - 1 diplomamunka Nemzetközi Külső kapcsolatok ESA, IBMP, Svéd Űrügynökség, Tohoku Univ., DLR, Hazai OAH, Paks NPP, MÜI, BME, ELTE, BL Electronics, GGKI, 15

16 A sugárvédelmi stratégia kidolgozásának szükségessége - A hazai sugárvédelmi szakma nagy öregjei -t nem követte egy következő generáció, akik átvehették volna a terület vezetését. - Az elmúlt évben a hazai sugárvédelmi kutatásokra fordított erőforrások jelentősen visszaestek. - Nincs vezetője a hazai gyakorlati, műszaki sugárvédelemnek és a sugárvédelmi kutatásoknak. A sugárvédelem területén korábban meghatározó egyes kutatóhelyek napjainkra elsorvadtak. - Az elmúlt évek eseményei (Fukushima, jódkibocsátás) ráirányították a figyelmet a sugárvédelem fontosságára. - Politikai döntések új atomerőművi blokk(ok) építéséről. - Előkészítés alatt áll a nemzetközi és a hazai szabályozási rendszer és az ehhez kapcsolódó dokumentumok átdolgozása. - Az MTA intézeti hálózatának átalakítása. 16

17 Célok és módszer A stratégia kidolgozásánál igyekeztünk figyelembe venni: - a hazai és nemzetközi szinten folyó sugárvédelmi kutatások irányait, - a hazai hagyományokat és lehetőségeket, - a következő években várható megrendelői igényeket, A munka során - áttekintettük a következő évekre meghatározott legfontosabb kutatási feladatokat, - megkérdeztük a hazai sugárvédelmi szakma elismert képviselőinek, valamint a potenciális felhasználók, megrendelők véleményét, javaslatait. Meghatároztuk az MTA EK SVL számára kiemelt prioritású területeket. 17

18 A következő évek meghatározó területei - Részvétel a sugárvédelmi szabályozás ki-/átdolgozásában - Kibocsátás- és környezetellenőrzés - Környezeti terjedésszámítás - Dozimetria - Szilárdtest dozimetria - Űrdozimetria - Személyi dozimetria - Belső sugárterhelés - Mérés - Modellezés - Radon - Kis dózisok hatása 18

Köszönöm a figyelmet! Dose [mgy/day] 1.0 0.

19 Köszönöm a figyelmet! Dose [mgy/day] Dóziseloszlás az űrsétát szimuláló MATROSHKA fantomban TL és nyomdetektoros mérések alapján (Készült a HAMLET projekt keretében)

Hasonló dokumentumok

ESEO-TRITEL: az ESEO műhold dózismérője

ESEO-TRITEL: az ESEO műhold dózismérője Hirn Attila MTA EK SVL Űrdozimetriai Kutatócsoport hirn.attila@energia.mta.hu BME, Űrtechnológia előadás, 2015. május 13. Tartalom Bevezetés Alapvető dózisfogalmak