Intenzív zöldségtermesztési technológiák

Átírás

1 jelenlegi piaci folyamatok kereskedelmi láncok térnyerése EU-s verseny réspiacok megcélzása Intenzív zöldségtermesztési technológiák termesztés iránt támasztott követelmények tervezhetıség költséghatékonyság magas termésátlag minıségi áru környezeti tényezık minél jobb kézbentartása globális klímaváltozás intenzív technológia alkalmazása A tápoldatozás elınyei és hátrányai + Precízebb kijuttatás hely és mennyiség is + Mennyiség, koncentráció, összetétel a pillanatnyi igényekhez igazítható + Jobb hasznosulás, kisebb kimosódás + Pontos mikroelem adagolás is lehetséges + Kisebb energia felhasználás + Nem talajtömörítı, talajromboló hatású Drága Nagyobb szaktudást igényel Jó minıségő öntözıvizet igényel Öntözıtestek eltömıdésének veszélye Lokális sófelhalmozódás veszélye Kisebb gyökértömeg Öntözıvíz Fizikai tulajdonságai: Hımérséklet (oldódás, gyökéraktivitás) Élettelen lebegı anyagok (-50, , 100- mg/l) Kémiai tulajdonságai: ph: 5,0-7,5; 5,6-6,2 - talajnélküli, 6,2-6,8 - talajos EC (-0,5, 0,5-1, 1-1,5, 1,5- ms/cm v. ds/m) Káros ionok mennyisége (Na+, Cl-, HCO3-)(B, F) Eltömıdést okozó anyagok mennyisége (Fe, Mn) Biológiai tulajdonságai: Baktériumszám (-10000, , db/ml) Mőtrágya Fontosabb tulajdonságok/követelmények: Vízoldhatóság teljes Feloldódás gyors Tápanyagtartalom magas Toxikus anyagok hiánya Ne lépjen kémiai reakcióba az öntözıvízzel Ár Tartályok Egytartályos rendszerek 1 tápoldattartály közvetlen tápoldatkészítés 1 törzsoldattartály Kéttartályos (A, B) rendszer A tartály: Ca, nitrátok, Mg, Fe, mikroelem kelátok, salétromsav B tartály: szulfátok, foszfátok, foszforsav, komplex mőtrágyák, nitrátok, salétromsav, kelátok Két tartály + savtartály Savtartály: salétromsav, foszforsav Mőtrágyatípusonként egy tartály 1

2 Tápoldatok kijuttatására szolgáló eszközök Tápoldattartályból gravitációval Oldótartály Venturi-csı Oldatk víz energiájával mőködık külsı energiaforrással mőködık Talajmintavétel, talajvizsgálat Talajmintavétel módja (mélység, hány helyrıl) ideje gyakorisága beküldéskor feltüntetendı információk Talajvizsgálat milyen módszerrel vizes, AL, EUF Eredmények értékelése viszonyítás referencia értékekhez mértékegységek kérdésköre mg, mmol, meq Tápoldat, tápoldatozás fıbb jellemzıi és ezek szabályozása EC (ms/cm, ds/m), koncentráció (%, mmol/l, meg/l) törzsoldat töménysége és a higítás aránya faj (uborka, saláta, paprika; paradicsom, görögdinnye) fajta (generatív, vegetatív) környezeti tényezık (fény, hımérséklet, talaj) fenológiai stádium; terhelés mértéke ph savtartály töménysége, sav/öntözıvíz arány, választott mőtrágyaféleségek Tápanyagok aránya (N:P:K) törzsoldatba kerülı mőtrágyákkal faj fajta környezeti tényezık fenológiai stádium; terhelés mértéke Egy alkalommal kijuttatott mennyiség Gyakoriság termesztési mód (talajnélküli, hajtatás, szf.) talaj/közeg adottságok technikai háttér Alapreceptek felépítése Alaptrágyázás szervestrágya Indító trágyázás talajvizsgálat alapján Tápoldatozás (fenológiai stádiumokként) begyökeresedés intenzív növekedés kötıdés termésnövekedés termésérés, szedés kultúra befejezése Paraméterek N:K, EC v. %, adag, (gyakoriság) 2

3 Paprika Begyökeresedés - N:P:K = 1:2:1 Intenzív növekedés - N:K = 1:1,0-1,2(-1,5) Kötıdés K, P és EC emelés Elsı kötéstıl elsı szedésig N:K = 1:0,7-1,0 Szedési idıszak alatt N:K = 1:1-2 (fajta!) A talaj nélküli termesztés elınyei talajjal kapcsolatos problémák kiküszöbölése jobb szabályozás jobb növekedés nagy termésátlagok és jó termésminıség jó hatékonyságú víz- és mőtrágyafelhasználás (?) energia megtakarítás A talaj nélküli termesztés hátrányai drága kis puffer kis hibázási lehetıség szaktudás, mőszaki háttér jó minıségő víz alapfeltétel szubsztrát újrafelhasználása lehetséges növényvédelmi problémák fogyasztói ellenérzés deep water culture -tankkultúra Maloupa, 2002 floating hydroponics lebegı kultúra kontrol panel levegıztetı érzékelı NFT tápfilm kultúra víz ültetı tálca bevezetés támasztók csatorna ültetı lap bevezetı csı támasztók föld szintje gyüjtı csı vízbevezetés érzékelı törzsoldat gyüjtı tartály föld szintje Jensen and Collins, 1985 törzsoldat visszafolyó csı lefolyó befecskendezı csı Jensen and Collins,

4 Plant Plain Hydroponics - síkvízkultúra Aeroponika tápköd kultúra fehér fólia fátyolfólia fólia tápoldat köd perforált csı tápoldat kijuttatásához győjtıcsatorna Göhler and Molitor, 2002 tápoldat tápoldat drén fúvókák visszafolyó tápoldat Maloupa, 2002 Talaj nélküli termesztırendszerek Szubsztrát alapú rendszerek (agregátponika) Tápoldat visszaforgatásának megléte alapján nyílt zárt Szubsztrát elhelyezésének módja alapján bakhátban ágyakban (beton, mőanyag, talajba ásott árokban) vékony rétegben konténerben, vödörben mőanyag zsákokban Szubsztrát típusa alapján víz Tápoldatozó Nyílt rendszer felépítése mőtrágya csepegtetı öntözés felesleges tápoldat Göhler and Molitor, 2002 Zárt talajnélküli termesztı rendszer felépítése drén összegyőjtése drén tárolása tápanyagok tápoldat összeállítása fertıtlenítés esıvíz fertıtlenített víz tárolása van Os, 2002 A szubsztrát fizikai tulajdonságai térfogattömeg, sőrőség részecskék mérete és eloszlása porozitás ált %, opt % levegıvel telt pórusok - ált %, opt % víztartó képesség, vízelvezetı képesség (könnyen felvehetı víz opt %) tömörödéssel szembeni rezisztencia, tartós szerkezet a szervesanyag tartalom stabilitása (dekompozíció sebessége) 4

5 A szubsztrát kémiai tulajdonságai kationcserélı kapacitás (CEC) puffer kapacitás ph opt savazás, NH 4 /NO 3 arány változtatása sótartalom opt. <1 ms/cm C/N arány opt. 30:1 káros anyag tartalom A szubsztrátok egyéb tulajdonságai ár elérhetıség, hozzáférhetıség felhasználhatóság idıtartama sterilitás sterilizálhatóság egyöntetőség termesztés utáni felhasználás lehetısége A hagyományos mőtrágyák alkalmazásával járó problémák Környezetvédelmi jellegő problémák 0nitrát kimosódás, ammónia elpárolgás, N 2 O kibocsátás 0eutrofizáció 0talajok fizikai és kémiai tulajdonságainak megváltozása Termesztési jellegő problémák 0alacsony tápanyaghasznosulás 0gyökérkárosodás veszélye 0fejtrágyázás szükségessége Termékkel kapcsolatos problémák 0kedvezıtlen beltartalmi tulajdonságok Az ideális mőtrágya illetve tápanyag-utánpótlási rendszer jellemzıi A tápanyagok olyan formában, ütemben és mértékben állnak rendelkezésre ahogy a növény azt igényli Magas tápanyaghasznosulási % Minimális környezetszennyezési hatás Hozzásegít jó beltartalmi minıségő termékek elıállításához Egyszerő használni illetve alkalmazni Kis beruházási és üzemeltetési költség Retardált mőtrágyák fıbb típusai Felvehetıségük a növények szempontjából késleltetett, illetve hosszabb ideig felvehetık a növények számára mint a hagyományos, azonnal felvehetıvé váló mőtrágyák. Lassú lebomlású mőtrágya (Slow Release Fertilizer - SRF) kémiai gát Szabályozott tápanyagleadású mőtrágya (Controlled Release Fertilizer - CRF) fizikai gát Inhibitoros (stabilizált) mőtrágya biológiai gát Retardált mőtrágyák használatának elterjedtsége A világ összes mőtrágyafogyasztásának kevesebb mint 1%-át teszik ki. Fı felhasználási területek: 0hobby kertészek, golfpályák, díszfaiskolák, üvegházi dísznövénytermesztés 0USA, I, E, Japán - szamóca- és citrusültetvényekben is 0Japán - rízstermesztés is Éves magyar felhasználás kb. 250 tonna. Felhasználás: díszfaiskolák, cserepes dísznövények, zöldségpalánták 5

6 Alkalmazhatóságuk a zöldségtermesztésben Palántanevelés Levélzöldségek nitráttartalmának csökkentése Nagyobb értékő szabadföldi zöldségnövények (paradicsom, görögdinnye, étkezési paprika) termesztése Retardált mőtrágyák alkalmazásuk lehetséges elınyei Egyenletesebb tápanyagleadás A tápanyagleadás üteme a felvétel üteméhez igazítható Jobb tápanyaghasznosulás Kisebb tápanyagveszteség és környezetszennyezés Kisebb stressz és toxicitás Egyszerre nagyobb tápanyagmennyiség adható Új típusú tápanyagutánpótlási rendszerek kialakítására nyújtanak lehetıséget, kisebb kijuttatási költség Lehetséges a N-t ammónium formájában tartani Felhasználásukkal jobb beltartalmi tulajdonságokkal rendelkezı termékek állíthatók elı Alkalmazásuk hátrányai Jóval drágábbak, mint a hagyományos mőtrágyák Rugalmatlan módszer, a tenyészidı során esetleg fellépı igényváltozásokat nehéz lereagálni Használatuk tudományos, technikai és szabványi háttere még nem kellıen kidolgozott A tápanyag egy része néha egyáltalán nem válik felvehetıvé (tailing effect) A burkolat anyaga visszamaradhat a talajban SCU alkalmazása hozzájárulhat a talaj elsavanyodásához Oltás jelentısége 2000-es évek Olaszo., Spanyolo., Görögo. görögdinnye oltási aránya 80% felett; Magyaro. fokozatos felfutás, görögdinnye 1500 ha, paradicsom ha, paprika ha Oltás kiváltó okai talaj elfertızıdése hideg talajban való termesztés rossz minıségő talaj, öntözıvíz (magas EC) termesztett fajták elgyengült gyökérzete fejlettebb gyökérzet, jobb kondíciójú növény iránti igény nagyobb termésátlag és jobb minıség iránti igény Oltási módok közelítı oltás, oldalsó párosítás csúcsoltás

7 Ékoltás párosítás (japán oltás) tő oltás Oltott palánta elıállításának általános menete próbavetés, próbacsíráztatás, próbaoltás alany és nemes elvetése oltási elıkészületek oltás (egyezı átmérık, kés, penge) rögzítés (oltócsipesz, oltóhüvely) inkubáció, oltásforradás (21-28oC, 90% rh) (átültetés) további nevelés (hurkapálcikázás) vadalás kiültetés Oltás elınyei Gyökér betegségek kártevık elleni rezisztencia, tolerancia monokultúra biztonságosabb, kisebb talajfertıtlenítési költség hidegtőrıbb kisebb főtési költség, biztonságosabb korai kiültetés jobb víz és tápanyaghasznosítás kisebb víz és mőtrágya felhasználás jobb stressztőrés (T, víz, só) erıteljesebb, mélyebbre hatoló nagyobb citokinin produkció Biztonságosabb termesztés! Oltás elınyei Föld feletti részek nagyobb növekedési erély kisebb tıszám, kisebb napégési veszély nagyobb mérető termések nagyobb termésátlag nagyobb bevétel kiegyenlítettebb terméshozás koraibb termés vitatott jobb beltartalmi minıség - vitatott 7

8 Oltás hátrányai Jelentıs többletköltség alany költsége kézimunkaigény oltókamra létesítése Hosszabb palántanevelési idı - vitatott Fertızések, élettani betegségek felléphetnek Késeibb lehet a terméshozás - vitatott Beltartalmi minıség romolhat - vitatott Technológiában milyen változásokat okozhat az oltás? mélyebb alap talajmővelés kisebb tıszám generatív irányba vivı tápoldatozás, több K, görögdinnyénél N túladagolás veszélye, esetleg tápanyagmennyiség csökkentése öntözési program változhat precízebb zöldmunka főtési program változhat Bakhát alkalmazásának elınyei gyorsabb felmelegedés (?) hosszabb termesztési idıszak mélyebb termıréteg jobb minıség nagyobb termésmennyiség jobb vízelvezetés kisebb mértékő talajtömörödés, jobb szerkezet könnyebb munkavégzés számos intenzív technológiai elemmel jól kiegészíthetı: talajtakarás, csepegtetı öntözés, támrendszer, fóliaalagút Bakhát alkalmazásának hátrányai kialakítása idı- és munkaigényes speciális gépeket igényel gyors kiszáradás öntözés elengedhetetlen mechanikai gyomirtás nehézkes sőrőbb a növényállomány lomb légátjárhatósága csökkenhet A szín jelentısége meghatározza a fólia optikai tulajdonságait felmelegítı hatás mértékét növény mikroklímájára gyakorolt hatást gyomelnyomó hatást föld feletti részekre gyakorolt hatást Mőanyag fóliás talajtakarás alkalmazásának elınyei talajhımérséklet növelése hosszabb termesztési idıszak nagyobb korai és össztermés jobb minıségő és tisztább termés gyomelnyomó hatás kisebb mértékő evaporáció kisebb mértékő tápanyag-kimosódás kisebb mértékő talajtömörödés CO 2 kémény hatás kártevık riasztása (csak bizonyos színőek) 8

9 Mőanyag fóliás talajtakarás alkalmazásának hátrányai nagyobb beruházási igény kihelyezés munkaigénye, célgépek szükségessége felszedés munkaigénye megsemmisítés nehézségei kordonra, támrendszerre lehet szükség 9