A közösségi művelődés stratégiája

Átírás

1 KÖZÖSSÉGI MŰVELŐDÉSI ÉS MŰVÉSZETI FŐOSZTÁLY A közösségi művelődés stratégiája Lakitelek Tessedik Sámuel Kollégium nyári szabadegyetemen július

2 Célja Jövőképet adni Fejleszteni Az egyének és a társadalmi csoportok életét jobbá tenni Meghatározni a feladatokat Priorizálni Elvárások jól meghatározottak és egyértelműek, mérhetőek időben, mennyiségben, minőségben, elérhetőek, de egyben jelentsenek kihívást, érzékelhető feladatot, reális a célokhoz és a szükséges erőforrásokhoz mérten legyen időhöz kötött, legyen kezdő és befejező időpont, határidő; Stratégia készítés A cél elérésének módja (út, erőforrás) ÚT - hogyan, milyen módon, mit kell tenni a cél elérése érdekében (ezt célonként meghatározni) ERŐFORRÁS mi vagy ki tud segíteni a cél elérésében (utanként célszerű rögzíteni) Szükséges feltérképezni, a jelent, a meglévő erőforrásokat

3 Mitől közösségi a művelődés? A közösségi művelődés a helyi és szélesebb társadalom fejlődésének közege és eszközrendszere egyszerre: generációkon keresztül fejlődő tudás és képességrendszer, s egyszerre e szellemi vagyon átörökítésének folyamata, eszköze, erőforrása, tudománya.

4 Hogyan értelmezzük a közösségi művelődést? A "közösségi művelődés" nem leszűkíti a művelődés értelmezését és folyamatát a helyi közösségekre, hanem kiterjeszti azt a helyi közösség és a közösségek széles hálózata minden, társadalmi beavatkozást igénylő ügyére.

5 Mi a feladata a közösségnek, a közművelődésnek? Segíteni az összefogást Szolidaritást vállalni A feladatok, az érzelmek megosztása Támogatást adni Gazdasági boldogulást adni Megteremteni a helyi társadalomhoz való tartozást Közösség fajtája Lokális vagy helyi Érdeklődés mentén alakult (identitás, vallás, hivatás, foglalkozás, etnikai hovatartozás) Szellemi, lelki közösség A közművelődés, a közösségi művelődés szakemberei, a közösségi folyamatok katalizátorai, ahogy a rendezvények is.

6 A közösségi művelődés, a közösségfejlesztés A közösségfejlesztés mint módszer és mint szakma is megjelenik képessé teszi az egyént a közösségi részvételre, a civil társadalom, a demokrácia erősítését segíti elő

7 Stratégia és közösség A helyzet feltárása Egy társadalmi-gazdasági diagnózis létrehozása A legfontosabb a közösség önmagáról való tudásának feltárása és a problémák azonosítása, de fontosak a helytörténeti, településszociológiai, statisztika, valamint a szakterületi és fejlesztési anyagok feltárása, s e tudás közösségi használatba vétele is. Feltárni mire képes a közösség? A problémák meghatározása, rangsora, maga a cselekvési terv Létrejönnek a fórumok, A partnerek megkeresése és aktivizálása: kapcsolatszervezés, konfliktuskezelés, érdekérvényesítés. A munka koordinálása, az esetleg elakadó megvalósítások továbblendítése, a megvalósult folyamatok értékelésének és a továbblépés tervezésének segítése, szakmai segítségnyújtás a döntéshozók és a jogalkotás befolyásolása.

8 A közösségi művelődés szakaszai Kivel Miért Milyen értékek Hogyan Ki van még velünk Hogyan tovább Folyamatos párbeszéd

9 A közösségi művelődés alapelvei a közösségi művelődés teremti meg az egyének, a közösségek, a régiók és a nemzet önbecsülésének kereteit, formáit, színtereit és tartalmát; a közösségi kulturális élmények alkotják az egyének, a közösségek összetartozásának tapasztalatait A közösségfejlesztés tágabban értelmezett módon társadalomfejlesztő, gazdaságfejlesztő irányba terjesztette ki a közösségi beavatkozások körét.

10 A közösségi művelődés fejlesztési területei a kultúra közösségteremtő szerepének erősítése (Közösségek gondozása); a nemzet tárgyi és szellemi kulturális örökségének gondozása kulturális alapú és közösségi gazdaságfejlesztés; a kulturális alkotás korszerű intézményi feltételeinek kialakítása; az esélyegyenlőség biztosítása a kulturális javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésben, az alapellátás fejlesztése

11 Települési, térségi szint A helyi és globális társadalmi, gazdasági és környezeti szükségletekre, a polgárok igényeinek megfelelően reagálni képes közösségi intézmények fő feladatai A helyi közösségek megerősödése, fejlesztése A helyi erőforrásokra épülő, fenntartó, fenntartható gazdaság kialakulása, megerősödése A helyi szükségleteket kielégítő, jó színvonalú közszolgáltatások biztosítása A párbeszédre, együttműködésre, polgári részvételére épülő helyi közélet dinamizálása Intézmények Szakember Közösség A keretet adják. Számtalan formában működhetnek. A bennük, körülöttük működő közösségek és azok aktivitásai által válik bármely épület közösségi művelődési intézménnyé Ez egy szakma! Képzés, képzettség & emberekre való figyelem, a bizalmuk megnyerésének és megtartásának képessége Cél: fejlesztő, támogató folyamatok révén a (helyi) közösségek képessé maradjanak, illetve válnak képessé saját intézményük, intézményeik irányítására, vezetésére, működtetésére

12 Helyzetkép A közösségi művelődés differenciált támogatási rendszere: óta a települések kötelező könyvtári és közművelődési feladatainak ellátásához lakosságszám alapján nyújtott támogatás minimális összege 1,2 M tól 1,8 M Az Ft-os normatíva összege 2018-tól forint A garantált normatíva az 1,2 millió forint az 1053 fő alatti települések esetében jelentett emelkedést. A kistelepüléseken a külső források közül az egyik legfontosabb és legstabilabb bevételnek a központi költségvetésben biztosított normatív állami hozzájárulás számít. Összességében a garantált normatíva bevezetése pontosan azon települések esetében hozott pozitív változásokat, amelyek számára minden forrásbővülés fontos és jelentős eseménynek számít a kulturális-közösségi életük további fejlesztéséhez.

13 A közművelődési tevékenységet végző szervezetek fenntartó típusa szerint csoportosításban a települési önkormányzat, 5 megyei önkormányzat, 41 a kisebbségi önkormányzat. A tevékenységet gazdasági társaságként 128 szervezet végzi. 55 egyházi szervezet tartja fontosnak az állampolgárok közművelődésének támogatását. 570 alapítvány, közalapítvány létesítő dokumentumában szerepel a közművelődés. Az egyesületi, szakszervezeti feladatellátók száma 1780 A központi költségvetési szervek közül 37 folytat közművelődési tevékenységet.

14 A évi pénzügyi adatok szerint az ágazat pénzforgalmi mérlege Ft, melyből a támogatások, kiegészítések és átvett pénzeszközök értéke Ft. A működési bevételek összege Ft. A évi közművelődési országos adatbázisban a közművelődés területére vonatkozóan a pályázati támogatások összege bevételként jelentkezően E Ft, melyből uniós forrás E Ft. A kiadási oldalon E Ft felújítás szerepel, a felhalmozási összeg értéke E Ft. Az Agóra projekt keretében 21,5 milliárd európai uniós forrásból újultak meg a megyei jogú városok művelődési intézményei.

15 A fejlesztés eszközei Jogszabályok A szabályozó rendeletek kidolgozása A források megteremtése Képzés

16 A fejlesztés eszközei: Jogszabályok Pontosítottuk a települési önkormányzatok kötelező feladatának tartalmát. a közművelődési alapszolgáltatások megszervezése a közművelődési helyi lakossági képviseletének biztosítása közművelődési célú pénzügyi támogatások biztosítása Bevezettük a közművelődési alapszolgáltatások fogalmát, amely jogszabályi garanciát jelent a közösségi művelődési közszolgáltatások minőségi biztosításának. A közművelődési alapszolgáltatások kötelező szakmai tartalmát végrehajtási rendeletben fogjuk szabályozni. Alapszolgáltatások: művelődő közösségek támogatása, a közösségi- és társadalmi részvétel fejlesztése, az egész életre kiterjedő tanulás feltételeinek biztosítása, a hagyományos közösségi kulturális értékek átörökítése feltételeinek biztosítása, az amatőr alkotó- és előadó-művészeti tevékenység feltételeinek biztosítása, a tehetséggondozás- és fejlesztés feltételeinek biztosítása, a kulturális alapú gazdaságfejlesztés.

17 A fejlesztés eszközei: jogszabályok A közművelődési tanács elnevezését, azzal a szándékkal, hogy erősítsük szerepüket a települések közösségi művelődést érintő döntéshozatalban, közművelődési kerekasztal -ra változtattuk. A közművelődési kerekasztal létrehozásának kezdeményezésére és a tagságra az egyesületek mellett kulturális célú alapítványok és közművelődési céllal működő civil társaságok is jogosultak ( civil szervezetek ). Megerősítettük a közművelődési kerekasztalok érdekérvényesítő képességét azzal, hogy az önkormányzat köteles a közösségi művelődéssel összefüggő valamennyi dokumentumot megküldeni a kerekasztal részére, a tanács véleményét ilyen ügyekben kikérni, annak nyilvánosságát biztosítani.

18 A fejlesztés eszközei: jogszabályok A közművelődési alapszolgáltatások differenciált hozzáférhetősége érdekében meghatároztuk, hogy a közművelődési alapszolgáltatásokat biztosító intézmények, közösségi színterek milyen standardoknak kell megfeleljenek. Ennek részletes szabályozása végrehajtási rendeletben történik majd.

19 A fejlesztés eszközei: források Kulturális szakemberek továbbképzése: 60 millió Kiemelt és/vagy közösségi nemzetközi és hazai kulturális fesztiválok és események támogatása 750 millió Csoóri Sándor Program (népi kultúra) 2 500, ,000

20 A fejlesztés eszközei: képzés Közösségszervezés BA szak indulása Vezetői képzés szükségessége Továbbképzés támogatása az NMI Nkft. keretei között

21 Közművelődési intézményi eredmények 2016-ban a közművelődési szervezetek összes látogatói létszáma fő

22 A közösségi művelődés céljai az alapszolgáltatások kerüljenek fókuszba, cél a minőség biztosítása és a differenciált megszervezés, a feladatfinanszírozás is legyen minőségelvű a helyi szükségletekhez és igényekhez jobban illeszkedő módon szerveződjön a működés

23 Stratégiai területek A közösségek megerősítése mert a közösség az összetartozást, egyéni és közösségi önbecsülést teremtő, megújító és megtartó erő, amely az együttes tapasztalatokban és a közös élményekben fejtheti ki hatását.

24 Stratégiai területek kreatív és összetartó társadalom megteremtése a gazdasági versenyképesség és növekedés, a fenntartható fejlődés, a fokozódó jólét megalapozása elsősorban az egyének felkészültségén, készségein, tudásán, kreativitásán, egymás és az intézmények iránti bizalmán, és együttműködési hajlandóságán, társadalmi integráltságán múlik. Hiszen a közösségek kultúrája egyszerre az életminőség, a versenyképesség és a fenntartható fejlődés bázisa.

25 Stratégiai területek a közösségi részvétel ösztönzése, a hozzáférés biztosítása és az együttműködés feltételeinek megteremtése. Mindenkinek biztosítani kell a hozzáférés és a részvétel lehetőségét, beleértve a kulturális tevékenység hagyományos formáiból mindeddig kiszoruló csoportokat (munkanélküliek, szegények, betegek, idősek, fogyatékkal élők stb.). A kulturális politika új tervezési és támogatási gyakorlatában az állami támogatás elosztásakor előnyt kell biztosítani az öntevékeny helyi társadalom részvételével megszervezett közösségi kulturális élet színtereinek és programjainak. Így válhatunk minél többen nemzeti kultúránk aktív formálóivá.

26 Stratégiai területek Különösen fontos a saját település (vagy városi kerület) tárgyi és szellemi örökségének megismertetése a tanulókkal, a védelméhez fűződő érdek világossá tétele, a település védett kulturális javainak népszerűsítése például évente több nyitott műemléki nap szervezésével vagy az általános- és középiskolások számára szervezett előadások, kirándulások stb. keretében. Csak ilyen ismeretek birtokában válhatnak az örökösök a hatóság és az örökségvédelmi intézmények partnerévé például az épített örökség fenntartható hasznosításával kapcsolatos alternatívák közös mérlegelésében, a tudatos környezethasználatban

27 A megvalósítás eszközei Kulturális alapú településfejlesztés a lakóhelyi közösségek bevonásával a közösségi kulturális élet fellendítése (a népi, nemzetiségi és etnikai kultúrák értékeinek megjelenítésével); A közösségi részvétel hagyományos és új formáinak ösztönzése Az összes célcsoport elérésének, a közösségek működésének fontos eszköze az iskolán kívüli képzési rendszerek fejlesztése,

28 Szakpolitikai célok: a közösségi művelődés, az aktív közösségi szerepvállalásért fókuszában a helyi közösségek identitásának megerősítése, a helyi jellegzetességekre és erősségekre építő komplex társadalmi, gazdasági és kulturális fejlesztés áll. Feladat: Színterek megteremtése minden településen (Kapunyitogató) Finanszírozás (normatív állami támogatás; 1,2 millió Ft) Működtetés, segítők biztosítása (kulturális közfoglalkoztatás, mentor hálózat- Cselekvő közösségek) Tényleges fejlesztő folyamatok induljanak el (értéktár, Újra öltünk örökítünk, Gazdálkodj okosan! Háztáji klubok)

29

30 Szakpolitikai célok: értékek közvetítése, értékek felmutatása a kulturális értékek eljuttatása azokhoz, akik bármely okból nem férnek hozzá a kulturális értékekhez (Operakaland, nemzeti színházak tájoltatása, Pajtaszínházi program, a kulturális értékektől elzártan élők kulturális centrumokba való időszakos eljutásának támogatása (agorák, művészeti intézmények)

31 Szakpolitikai célok: értékek közvetítése, értékek felmutatása a kulturális értékekhez hozzáférők szélesedő körének érzékenyítése az intézményekben biztosított hozzáférésjavítás által, a kulturális értékteremtésben való aktív részvétel feltételeinek megteremtése, fejlesztése

32 Hatások A kreatív alkotó és a közösségi jellegű tevékenységekben való részvétel hatékonyan képes fejleszteni kezdeményezőkészséget és vállalkozói kompetenciát

33 HATÁSOK programok indításával segíthetjük a művészeti képzésben nem részesülőket, a különböző generációkat, a különböző élethelyzetekben lévőket (közösségi mozi és média műhely, Pajtaszínházi program); ösztönözhetjük a kulturális intézményrendszernek a társadalmi felzárkózást, esélyegyenlőséget növelő funkcióját, olyan régiókban ahol nincs művészetoktatási intézmény

34 Kiemelt szakmai programok, rendezvények Kodály Program Hagyományok Háza Kárpát-medencei hálózat létrehozása Cselekvő közösségek

35 Szakmai pályázatok Előadó-művészeti pályázatok Filmművészeti pályázatok Eu-s pályázatok EMET NKA pályázatok

36 Köszönöm a figyelmet, várom a megkereséseket, javaslatokat! Szedlacsek Emília főosztályvezető Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárság Közösségi Művelődési És Művészeti Főosztály 1055 Budapest, Szalay utca TEL: TEL: emilia.szedlacsek@emmi.gov.hu

37

38 KÖZÖSSÉGI MŰVELŐDÉSI ÉS MŰVÉSZETI FŐOSZTÁLY A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény módosításai 2017

39 Alapelvek A kulturális javakhoz való hozzáférés valamint a közösségben megélt művelődés az életminőségét érdemben pozitív irányba befolyásoló tényező. Ennek eléréséhez eszközrendszer: a jogszabály módosítása. A változó társadalmi-gazdasági környezetre hatékony reflektálás ezáltal lehetővé válik.

40 A kulturális alapellátás kiterjesztése Kulturális intézmények: a kulturális alapellátás hálózata Célok: Minden magyar ember hozzáférjen a társadalom emelkedéséhez szükséges értékekhez, erősödjön a magyar identitás, kibontakozzanak a kultúra jóléti, társadalomfejlesztő és gazdasági teljesítményt fokozó hatásai.

41 A törvény módosítása ennek érdekében rögzíti: mindenkinek joga igénybe venni a kulturális alapellátás keretét alkotó intézményrendszer által nyújtott, központi költségvetésből támogatott szolgáltatásokat, a kulturális intézmények alapfeladata a kulturális alapellátás kiterjesztése

42 Múzeumi tárgyú módosítások pontosítja a megyei hatókörű városi múzeumok állami feladatait (kötelező műhelygyakorlatokkal kapcsolatos előírások), a megyei hatókörű városi múzeum alapdokumentumaival kapcsolatos miniszteri véleményezési hatáskör szűkül (45 napról 30 napra) az országos múzeumok és az országos szakmúzeumok által ellátott feladatok pontosításra kerülnek (a kölcsönzéssel kapcsolatos szabályok) a nemzetiségi bázisintézményekkel kapcsolatos feltételek kiegészítése (működési engedély kötelező tartalmának meghatározása)

43 Könyvtári tárgyú módosítások Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézet feladatainak kiegészítése (könyvtári minősítési rendszerrel kapcsolatos feladatok) A megyei könyvtár -> megyei hatókörű városi könyvtár Az adminisztratív terhek csökkentése: a miniszter véleményezési hatáskörét csökkenti a megyei hatókörű városi könyvtárak költségvetése tekintetében (45 napról 30 napra)

44 Közművelődési tárgyú módosítások Közművelődési tevékenység támogatása (települési önkormányzatok feladata) KÖZMŰVELŐDÉSI ALAPSZOLGÁLTATÁSOK MEGSZERVEZÉSE LAKOSSÁGI KÉPVISELET (kerekasztal) PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS KÖZMŰVELŐDÉSI MEGÁLLAPODÁS (civil, egyház, magánszemély vagy egyéb szervezet) Közművelődési alapszolgáltatás ellátása INTÉZMÉNY vagy SZÍNTÉR működtetése Közművelődési közösségi színtér Közösségi színtér vagy Integrált közösségi- és szolgáltató tér Közművelődési intézmény (közművelődési megállapodás (nem kell jogi személynek lennie) vagy költségvetési szerv): területi bontás szerint: művelődési ház (település) művelődési központ (járás) kulturális központ (megye) tevékenység szerint speciális: többfunkciós kulturális intézmény népfőiskola népi kézműves alkotóház gyermek- vagy ifjúsági ház művelődési- és szabadidőközpont

45 Közművelődési alapszolgáltatás (új fogalom): művelődő közösségek létrejöttének elősegítése, működésük támogatása, fejlődésük segítése, a közművelődési tevékenységek és a művelődő közösségek számára helyszín biztosítása, a közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése, az egész életre kiterjedő tanulás feltételeinek biztosítása, a hagyományos közösségi kulturális értékek átörökítése feltételeinek biztosítása, az amatőr alkotó- és előadó-művészeti tevékenység feltételeinek biztosítása, a tehetséggondozás- és -fejlesztés feltételeinek biztosítása, a kulturális alapú gazdaságfejlesztés.

46 Hatályos a) az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák megteremtése, b) a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, c) az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása, f) a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése, d) az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása, Módosított az egész életre kiterjedő tanulás feltételeinek biztosítása, a hagyományos közösségi kulturális értékek átörökítése feltételeinek biztosítása, az amatőr alkotó- és előadó-művészeti tevékenység feltételeinek biztosítása művelődő közösségek létrejöttének elősegítése, működésük támogatása, fejlődésük segítése, a közművelődési tevékenységek és a művelődő közösségek számára helyszín biztosítása,

47 Hatályos e) a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése, g) a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása, h) egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása, i) a települési könyvtár, valamint a település közigazgatási területén lévő muzeális intézmény közművelődési tevékenységének támogatása. Módosított a közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése, a tehetséggondozás- és -fejlesztés feltételeinek biztosítása, a kulturális alapú gazdaságfejlesztés

48 Közművelődési alapszolgáltatások: Szakmai, személyi és infrastrukturális követelményeit végrehajtási rendelet határozza majd meg (100. (3) bekezdés c) pont) ÚJ miniszteri rendelet, előkészítés alatt Az alapszolgáltatások részletesebb szakmai tartalmának kibontása (pl. tevékenységek, rendezvények, kulcskompetenciák) Az alapszolgáltatások lehetséges tartalmának meghatározása: szakmai egyeztetés keretében, szakmai vita

49 Közművelődési alapszolgáltatások 1. Művelődő közösségek létrejöttének elősegítése az alap alapszolgáltatás (minden településen kötelező Vhr-ben) helyszínt biztosítani a művelődő közösségek rendszeres- és alkalomszerű tevékenységére, a művelődő közösségek számára bemutatkozási lehetőségeket teremteni, fórumot szervezni a művelődő közösségek vezetőinek részvételével, ahol a művelődő közösségek megfogalmazhatják a feladatellátással kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat, adminisztrációs- és irodatechnikai támogatást nyújtása.

50 Közművelődési alapszolgáltatások 2. A közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése közösségfejlesztési folyamatok, önkéntes tevékenység, gyermekeknek szóló valamint ifjúsági programok, az idősek művelődő közösségeinek tevékenysége, a különböző kultúrák közötti kapcsolatok támogatása, a szegénységben élők és kirekesztett csoportok társadalmi, kulturális részvételének fejlesztése, mentálhigiénés, prevenciós programok, virtuális művelődő közösségek tevékenysége.

51 Közművelődési alapszolgáltatások 3. Az egész életre kiterjedő tanulás iskolarendszeren kívüli tanfolyamok, képzési alkalmak öntevékeny, önképző szakkörök az életminőséget és életesélyt javító tanulási lehetőségek népfőiskolai programok, szabadegyetemek működésének támogatása ismeretterjesztő alkalmak és ismeretszerző lehetőségek

52 Közművelődési alapszolgáltatások 4. A hagyományos közösségi kulturális értékek átörökítése a helytörténettel, a népművészettel, a nép iparművészettel és a település szellemi kulturális örökségével kapcsolatos tevékenységek, a települési értéktárak, az anyanyelvápolás, a nemzeti, az európai és egyetemes kulturális értékek megismertetése, a nemzetiségi- és más kisebbségi kultúrák értékeinek megismertetése, a határon túli magyar közösségek kultúrájának megismertetése, az ünnepek kultúrájának gondozása.

53 Közművelődési alapszolgáltatások 5. Amatőr alkotó- és előadó-művészeti tevékenység amatőrművészeti csoportok, körök, klubok, szakkörök működése számára helyszín biztosítása, bemutatkozási lehetőségeket teremtése, közreműködés a területi- és országos minősítő versenyek lebonyolításában, alkotótáborok, képzési alkalmak, szabadegyetemek szervezése, azok megvalósításának támogatása

54 Közművelődési alapszolgáltatások 6. A tehetséggondozás és -fejlesztés feltételeinek biztosítása a helyi köznevelési intézményekkel együttműködve a településen élő vagy tanuló hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok tehetségének kibontakoztatása, kompetenciáinak fejlesztése érdekében művészeti és egyéb foglalkozások, szakkörök, klubok működtetés, azok működésének támogatása, felzárkóztatást segítő tanórán kívüli foglalkozások szervezése, támogatása

55 Közművelődési alapszolgáltatások 7. A kulturális alapú gazdaságfejlesztés a helyi épített, szellemi- és természeti örökségre építő közösségi gazdálkodást fejlesztő folyamatok támogatása, generálása, közreműködés azok megvalósításában, a kulturális turizmus, a kulturális vidékfejlesztés, a kreatív gazdaság feltételeinek megteremtése, az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés biztosítása

56 A közösségi művelődés intézményrendszere Szakmai, személyi és infrastrukturális követelményeit végrehajtási rendelet határozza majd meg (100. (3) bekezdés c) pont) ÚJ miniszteri rendelet, előkészítés alatt Község: közművelődési közösségi színtér vagy közművelődési intézmény Város: közművelődési intézmény (közművelődési megállapodás alapján nem kell jogi személyiséggel rendelkeznie) Integrált kulturális intézmény (közművelődési szakmai tevékenysége meg kell egyezzen a közművelődési intézményi besorolása szerinti tevékenységével)

57 közművelődési közösségi színtér Közösségi színtér Integrált közösségi- és szolgáltató tér közművelődési intézmény művelődési ház, művelődési központ, kulturális központ, többfunkciós közművelődési intézmény, népfőiskola, népi kézműves alkotóház, gyermek-, illetve ifjúsági ház, szabadidőközpont. A közösségi művelődés intézményrendszere

58 Közművelődési közösségi színtér a közművelődési alapszolgáltatások biztosítása érdekében működtetett vagy alkalmassá tett helyiség-együttes, épület formái: közösségi színtér vagy IKSZT szakirányú középfokú végzettségű szakember foglalkoztatása (több fenntartó, működtető közösen is biztosíthatja: 1 személy legfeljebb 3 község) elnevezése: közösségi színtér vagy a közösségi tér

59 Művelődési ház a helyi közösségi művelődést szervező, közművelődési alapszolgáltatást nyújtó közművelődési intézmény tevékenysége településrészre, kerületre, egy településre vagy több községre terjed ki vezetője szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik elnevezése: művelődési ház, közösségi ház vagy faluház

60 Művelődési központ a helyi és járási közösségi művelődést szervező, közművelődési alapszolgáltatásokat biztosító közművelődési intézmény tevékenysége településrészre, kerületre, egy településre, több egymással határos településre vagy egy járásra terjed ki, vezetője szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik elnevezése: művelődési központ

61 Kulturális központ (megye) a közművelődési alapszolgáltatások teljes körét biztosító közművelődési intézmény tevékenysége feladatai települési, kerületi szintű biztosítása mellett több egymással határos járásra, egy megyére vagy több egymással határos megyére terjed ki vezetője szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik elnevezése: kulturális központ vagy agóra

62 Többfunkciós kulturális intézmény olyan közös igazgatású művelődési ház, művelődési központ vagy kulturális központ, amely a közművelődési alapszolgáltatások biztosítása mellett tevékenységének területén médiaszolgáltatási, sajtótermék-kiadási, turisztikai információ-szolgáltató feladatokat is ellát. elnevezése működési formájától függően: művelődési ház, művelődési központ vagy kulturális központ

63 Népfőiskola nyitott tanulási, képzési közművelődési intézmény (művelődési ház, művelődési központ vagy kulturális központ), amelynek elsődleges tevékenysége az egész életre kiterjedő tanulás feltételeinek biztosítása, különösen a felnőtt korosztály számára szakmai képzések szervezése Elnevezése: népfőiskola

64 Népi kézműves alkotóház a tárgyalkotó népművészeti tevékenység színteréül szolgáló, közművelődési intézmény, amely a magyarországi hagyományos magyar és nemzetiségi, valamint a határon túli magyar népi kultúrának, hagyományoknak továbbéltetésével, komplex bemutatásával, oktatásával és megújításával kapcsolatos feladatokat lát el vezetője szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik Elnevezése: népi kézműves alkotóház, népi kézműves műhelygaléria vagy népi kézműves nyitott műhely

65 Gyermek- illetve ifjúsági ház olyan művelődési ház vagy művelődési központ, amelyben a különböző közművelődési alapszolgáltatások címzettje, az intézmény elsődleges használója a gyermek és az ifjúsági korosztály valamely csoportja vagy csoportjai elnevezése: gyermekház, ifjúsági ház vagy gyermek- és ifjúsági ház

66 Szabadidőközpont olyan művelődési ház, művelődési központ vagy kulturális központ, amely a közművelődési alapszolgáltatások biztosítása mellett a szellemi és a fizikai rekreációval (sport) kapcsolatos tevékenységet végez és az ahhoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik elnevezése: művelődési központ, szabadidőközpont vagy művelődési- és szabadidőközpont

67 Közművelődési rendelet 83/A (1) A települési önkormányzat a helyi társadalom művelődési érdekeinek és kulturális szükségleteinek figyelembevételével, e törvény és a helyi lehetőségek, sajátosságok alapján a Közművelődési Kerekasztallal való egyeztetést követően rendeletben határozza meg az ellátandó közművelődési alapszolgáltatások körét, valamint feladatellátásának formáját, módját és mértékét. (2) A települési önkormányzat a közművelődési rendeletét a Közművelődési Kerekasztallal való egyeztetés keretében legalább ötévente felülvizsgálja. (3) A közművelődési rendeletet az önkormányzat a közösségi színtérben vagy a közművelődési intézményben közzéteszi.

68 Közművelődési kerekasztalok Erősíteni kell a közművelődési kerekasztalok érdekérvényesítő képességét Járjon előnyökkel a közművelődési kerekasztal működtetése. tanács -> kerekasztal Egyeztetési kötelezettség: közművelődési megállapodás megkötése esetén a közművelődési rendelet megalkotása során közművelődési intézmény átszervezése során Jogtechnikai problémák miatt részletes változtatásra csak a későbbiekben nyílik mód.

69 A néphagyománnyal kapcsolatos feladatok a magyar néphagyományok, a hazai népművészet és népi iparművészet, a népi kultúra elemeinek megőrzése, felkutatása, értelmezése, rendszerezése, feldolgozása és hozzáférhetővé, élővé tétele, szolgáltatása, ennek érdekében közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátása, a magyar nyelvterület és a Kárpát-medence néphagyományaira épülő művészeti tevékenység ellátása együttműködés a helyi, regionális és országos szervezetekkel, népművészeti és népi iparművészeti alkotások minősítésével, minősítő címek adományozásával kapcsolatos hatósági feladatok a néphagyomány minőségbiztosítási rendszereinek működtetése, szakmai képzési és továbbképzési feladatok ellátása, országos, regionális, nemzetközi rendezvények szervezése, komplex szakmai szolgáltatás biztosítása, megyei és Kárpát-medencei hálózatok, kirendeltségek működtetése

70 NMI közreműködés Fenntartó önkormányzatok és intézmények feladatai a törvény módosítása kapcsán (Vhr megjelenése után): Eddig végzett tevékenységek besorolása a közművelődési alapszolgáltatások közé Intézmény elnevezésének módosítása (szükség esetén) Közművelődési rendelet módosítása Alapító okirat módosítása Kerekasztalok létrejöttének elősegítése

71 Vhr kérdések, szakmai dilemmák (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza) c) a közművelődési alapszolgáltatások szakmai, személyi és infrastrukturális követelményeit, továbbá a közművelődési intézmények és közösségi színterek szakmai, működési, személyi és infrastrukturális követelményeit,

72 Vhr kérdések, szakmai dilemmák a közművelődési alapszolgáltatások/intézmények szakmai követelményei: a tartalom alábontása, részletezésének mélysége szakmai alapelvek normatív szövegezése (pl. kulcskompetencia-fejlesztés mennyire meghatározható, mérhető) személyi követelményei: létszám meghatározása (ne legyenek vesztesek) meghatározandó munkakörök (szakmai és kisegítő is?) infrastrukturális követelményei: A tárgyi feltételek kellően pontos de ne túlságosan részletező meghatározása

73 Köszönöm a figyelmet!