azonban a már megalakult illetve a jövőben alakuló TISZK-ek munkáját, és további szükséges változtatásokra hívhatja fel a döntéshozók figyelmét.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "azonban a már megalakult illetve a jövőben alakuló TISZK-ek munkáját, és további szükséges változtatásokra hívhatja fel a döntéshozók figyelmét."

Átírás

1 GKI Gazdaságkutató Zrt. Az új TISZK-ek létrehozásának előnyei, felmerült problémák, átalakulás lehetőségei Budapest, december

2 1. Vezetői összefoglaló A magyar szakképzést a rendszerváltás óta folyamatosan romló teljesítmény jellemezte. A szétaprózódott szakképzési intézményrendszer, az összehangolatlan, szétforgácsolódott oktatási-fejlesztési koncepciók, az átláthatatlan felnőttképzési struktúra, a modern szakképzéshez szükséges technológiai fejlesztések elmaradása, a területi és strukturális egyenlőtlenségek lehetetlenné tették a munkaerő-piaci igények hatékony kielégítését. A szakképzési rendszer átalakítása elengedhetetlenné vált. Átfogó szakképzés-fejlesztési koncepciók kerültek kialakításra, melyek fontos részét képezte a szakképzés tartalmi megújítása valamint az elavult intézményrendszer átalakítása. Ez utóbbi prioritás eredményeként, valamint a megnyíló Európai Uniós forrásoknak köszönhetően születtek meg a TISZK-ek kialakítására vonatkozó konkrét elképzelések. Az Nemzeti Fejlesztési Terv I. HEFOP valamint intézkedés keretében régiónként 2 és Budapesten 2 TISZK kezdhette meg működését. A TISZK - eredeti definíció szerint - egy szakképzés-szervezési feladat ellátási rendszer. Olyan hálózat, melynek keretében 6-8 tagiskola társul, hogy egymásra épülő szak- és felnőttképzéseket indítsanak, illetve közösen létrehozzanak egy-egy csúcstechnológiával felszerelt központi képzőhelyet. A társulások élén álló szakmai tanácsadó testület tagjai a munkaadói oldal képviselői valamint az iskolák vezetői. A nonprofit társaságként működő TISZK-ek a moduláris oktatásra támaszkodva a piaci igényeket kielégítő iskolai rendszerű szakképzést és felnőttképzést nyújtanak. Jelen kutatásunk célja annak vizsgálata, hogy az első körben megalakult 16 TISZK megvalósította-e azokat a célkitűzéseket, amelyeket megalakulásukkor megfogalmaztak a rájuk vonatkozó dokumentumok, illetve annak felmérése, hogy hol tartanak az új képzési elveknek megfelelő forma és tartalom kimunkálásában. Az időközben átalakuló TISZK keretrendszer és a megváltozott jogszabályi környezet ugyan választ ad néhány általunk is felvetett problémára, a már működő TISZK-ek közvetlen tapasztalataiból nyerhető tanulságok áttekintése és rendszerezése, a működést korlátozó legfontosabb tényezők kiemelése segítheti 2

3 azonban a már megalakult illetve a jövőben alakuló TISZK-ek munkáját, és további szükséges változtatásokra hívhatja fel a döntéshozók figyelmét. Hipotézisünk szerint a TISZK rendszerre történő átállás korántsem zökkenőmentes folyamat. Az átalakulás sokszor alig lépi túl a formális alkalmazkodást a többnyire nagy hagyományokkal, megmerevedett struktúrákkal rendelkező, rugalmatlan képzési intézményekben. Kutatásunk során arra törekedtünk, hogy minél szélesebb körben tárjuk fel a TISZK-ek működésének gyakorlati tapasztalatait, ezért négyféle látószögből vizsgáltuk a 16 TISZK tevékenységének hátterét. Mélyinterjúkat készítettünk a TISZK-ek vezetőivel (14 interjú), a fenntartókkal (14 interjú) és a munkaerőpiac keresleti oldalának képviselőivel (13 interjú), valamint kérdőíves felmérés keretében kikértük az érintett iskolák vezetőinek véleményét is (59%-os válaszadási arány). Az ily módon összegyűjtött tapasztalatokat rendszereztük, összevetettük azokat a hosszú távú stratégiákat tartalmazó dokumentumokkal és a hatályos jogszabályokkal. Mindezek ismeretében rávilágítottunk a sikerrel megvalósuló eredeti célkitűzésekre valamint a működés során tapasztalt legkritikusabb pontokra. A TISZK-kek alapvetően pozitív folyamatok elindulását eredményezték a magyar szakképzés területén, ugyanakkor már a működés korai szakaszában kirajzolódtak a problémák. Általános vélemény szerint halaszthatatlan volt a szakképzés átalakítása, a kialakult TISZK gyakorlattal azonban válaszadóink többnyire nem voltak elégedettek. A szakképzési rendszer egyik legkritikusabb eleme a rendszert alkotó egységek szétszórtsága, az idők során felhalmozódott párhuzamos kapacitások és erőfeszítések, a szereplők érdekeinek ellentéte és mindezek berögződése a szakképzés működésének mindennapjaiba és a döntési folyamatokba. A szakképzés fejlesztését célzó intézkedések ezért elsősorban az átláthatóságra törekedtek, a nagyobb egységekbe történő rendeződést tűzték ki célul. A TISZK-ek által egységbe fogott intézmények az eredeti elképzelések szerint önkéntes alapon, önállóságuk megőrzése mellett a menedzsment koordinálása alatt, 3

4 erőforrásaikat összpontosítva, szoros együttműködéssel lépnek a fejlődés útjára és valósítják meg kitűzött céljaikat. Az önkéntességen alapuló együttműködési elképzelési koncepció azonban nem bizonyult sikeresnek. Az érdekellentétek, a változástól való félelem, az ismerethiány kezdetben jelentős ellenállást váltott ki a szakképzési intézmények körében. A korábban teljes önállósággal rendelkező intézmények számára nem alakult ki az a szabályozó környezet, ami valódi együttműködésre kötelezte volna őket. A TISZK menedzsment nem rendelkezett azokkal az irányítási jogkörökkel, melyekkel utasítani tudta volna a képző intézményeket, az iskolák pedig sok esetben nem mutattak kellő együttműködési hajlandóságot. Olyan helyzetet teremtett a szabályozás, hogy a TISZK központ jogilag nem utasíthatta a társiskolákat egyes tevékenységek elvégzésére, amire ő maga kötelezettséget vállalt. Az idő haladtával számos esetben javult ugyan a társiskolák és a központ kapcsolata, a TISZK vezetők többsége azonban folyamatos fennálló problémaként emelte ki ezt a tényezőt. Amíg a válaszadó TISZK vezetők, a kamarák képviselői és a cégek vezetői is egybehangzóan az egyik legsúlyosabb működést korlátozó tényezőként jellemezték az együttműködés hiányát, addig az érintett iskolák vezetői éppen ellenkezőleg értékelték a kialakult együttműködés minőségét. A válaszadó intézményvezetők túlnyomó többsége szerint a TISZK-ekhez való csatlakozás az egyes térségekben található szakképző intézmények közötti együttműködést egyértelműen javította, a TISZK-ek létrehozásának egyik alapvető célja tehát teljesült. A vélemények különbözősége arra utal, hogy a korábbinál bár jóval intenzívebb együttműködés alakult ki az iskolák között ez mégsem bizonyult elegendőnek a célok megvalósításához és az akadálytalan működéshez. A társiskolákat a jövőben mindenképpen nagyobb mértékben érdekeltté kell tenni az együttműködésben, annak céljából, hogy a közös célok intézményi szinten is célokká váljanak. A hosszú távú célok megvalósításának záloga a szereplők elhivatottsága a változás felé és nyitottsága az együttműködésre. Az első TISZK-ek működése rámutatott arra a jelenségre: minél több az egyenrangú együttműködő partner száma, annál nehezebb a döntéshozás a koordinálás és a végrehajtás folyamata. A TISZK-ekben egy jogi személyiséggel 4

5 nem rendelkező csoportnak kellett több fenntartó és több szakképzési intézmény működését koordinálnia. Mindez nagyban hátráltatatta a folyamatok előre-menetelét. Bár a rendszer egyszerűségre törekedett, mégis (főként a 2008 szeptemberében, a második hullámban megalakult TISZK-ekkel együttvéve) túlságosan bonyolult, átláthatatlan társulások jöttek létre, tágan értelmezhető jogkörökkel és feladatelosztásokkal. A bonyolult rendszer lehetővé teszi a kiskapuk kijátszását, kedvezőtlen a működésbe bekapcsolódni szándékozó cégek számára, amelyek nem tudják áttekinteni lehetőségeiket, valamint nehéz helyzetbe hozza a tanulókat és azok szüleit a választásnál. A TISZK-ek megalakulásával elindult a szakképzés intézményhálózatának központosítása, véleményünk szerint azonban a rendszer egyszerűsítésére lenne szükség. Központilag kellene szabályozni a TISZK ek működésében résztvevő alszervezetek pontos feladatát, felelősségkörét, konkrétabban szabályozni a működési keretfeltételeket, és jogszabályi segítséget nyújtani a végrehajtáshoz. Az integrált, hatékony működés fontos eleme a párhuzamos kapacitások felszámolása. Összességében megállapítható, hogy valamennyi TISZK-ben végbement valamilyen racionalizálási folyamat az intézményekben folyó párhuzamos képzések, finanszírozások kiküszöbölése érdekében. Felmérésünk tanúsága szerint a központi képzőhelyek létrehozásával párhuzamosan minden 10- dik iskolai tanműhely meg is szűnt. A cégek és a fenntartók megítélése szerint azonban nem javult az erőforrás koncentráció, továbbra is folynak párhuzamos képzések, több iskolában működtetett azonos berendezésű tanműhelyekkel. Kétséges továbbá, hogy mi lesz a fennmaradó jelentős mértékű párhuzamos kapacitások sorsa, hiszen a TISZK működését szabályozó dokumentumok bár alapelveiben hangsúlyozzák a jól áttekinthető, racionális struktúrákat - továbbra is tág keretet adnak a működésre és közvetlenül nem ösztönzik a párhuzamosságok felszámolását országos és regionális szinten (olykor még egy-egy TISZK-en belül) sem. A szakképzés másik kritikus területe, így a TISZK-ek kialakulásának elsődleges célja a munkaerő-kereslet és a képzés közelítése. A megkérdezettek egybehangzó véleménye szerint ezen a területen nem történt érdemi változás az első 16 TISZK 5

6 működése során. Nemcsak a hatás nem érzékelhető jelenleg, de az első körben kialakult TISZK-ek esetében hiányoztak azok a lépések, amelyek számottevő pozitív változást idézhettek volna elő. A munkaadók képviselői a szakmai tanácsadó testületekben kapcsolódnak be közvetlenül a TISZK-ek munkájába. Ez a testület azonban csupán javaslati jogkörrel rendelkezik. A testületekbe felkért vállalatvezetők, kamarai és más szakmai szervezetek képviselői elégedetlenek korlátozott jogkörükkel, ezért a testületekben érdektelenség alakult ki. A kamarák, amelyek közvetlen visszajelzésekkel rendelkeznek egy-egy régió kis és középvállalatainak igényeiről, nagyobb beleszólást követelnek a szakképzési döntésekbe. A tanácsadó testületbe felkért nagyvállalatok körében döntően kétféle magatartás volt tapasztalható: egy szűkebb rétegnek már a TISZK megalakulás előtt sikerült szoros kapcsolatot kialakítani egyegy szakképző intézménnyel, e cégek aktivitása viszonylag nagy volt a testület munkájában. A másik nagyvállalati kör nem fordított elegendő figyelmet a testület munkájára, így a munkaerőpiac beleszólása a szakképzési folyamatokba összességében többnyire formális maradt. A TISZK vezetők többsége arról számolt be, hogy a jövőben mindenképpen szorosabbra szeretnék fűzni kapcsolataikat a piaci oldallal. Valamennyien jelentős javulást várnak az új jogi szabályozástól a munkaerő-piaci igényekhez történő közeledésben. A munkaerő-kereslet és a képzés közelítését, így a munkaadói igények magasabb szintű kielégítését célozza az iskolarendszerű képzésnél jóval rugalmasabb felnőttoktatás kibővítése a TISZK-ekben. A felnőttképzési kurzusok lehetővé teszik az iskolarendszerű oktatás során szabadon maradt csúcstechnológiával felszerelt berendezések kapacitásainak hasznosítását, így a képző központok plusz bevételhez jutását. A TISZK vezetők azonban arról számoltak be a központi képzőhelyek kihasználtsága eddig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Nem alakult ki egy hatékony működést lehetővé tevő rendszer. A csúcsközponttal felszerelt képzőhelyek kihasználtsága összességében nagyon eltérő, de egy-két pozitív példától eltekintve többnyire elégtelen. A társintézményeknek nem áll érdekükben, hogy a központba irányítsák tanulóikat, mert így anyagi forrástól esnek el. Nem megoldott továbbá a tanárok és a diákok központba jutása, ennek megszervezése plusz erőforrásokat igényel. A felmerült problémák az idő rövidsége 6

7 és a valós működés beindulásának késedelme miatt eddig többnyire elmaradtak a profitot hozó felnőttképzésre irányuló megállapodások a piaci szereplőkkel. Ugyancsak a munkaerő-piaci igényeknek történő hatékonyabb megfelelést tesz lehetővé a pályakövetési rendszer integrált bevezetése. A pályakövetés közvetlen információt nyújt a végzettek munkahelyi beválásáról, a tanulók iskola utáni pályafutásáról, mindez a szakképzés hatékonyságának közvetlen mérését szolgálja. A pályakövetési rendszer azonban továbbra is esetlegesen, intézményi szinten működik a TISZK-ek többségében. A szakképző intézmények nem kapnak közvetlen visszajelzést a keresleti oldaltól, holott ez értékes információkkal szolgálna a szakképzési fejlesztési irányok meghatározásánál. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy sem a tanulók, sem a cégek nem kötelezhetők válaszadásra. Mindaddig, amíg a pályakövetés önkéntességen alapul, nem várható jelentős változás. Az érintetteket érdekeltté kell tenni a válaszadásban, és ki kell alakítani a pályakövetés központosított technikai hátterét, hogy leegyszerűsítse az információgyűjtés folyamatát. A válaszadási arány markáns növelése nélkül, azonban a jövőben sem lesz elegendő értékelhető és használható információ a tanulók elhelyezkedésével kapcsolatosan. Az első körben megalakult TISZK-ek számára különösen nehéz helyzetet teremtett a kezdeti időszakban nem megfelelően kialakított jogszabályi környezet. Minden megkérdezett csoport, de különösen a TISZK vezetők legnagyobb arányban arra panaszkodtak, hogy előbb alakultak meg a TISZK-ek, mint ahogy a rájuk vonatkozó jogszabályok megszülettek. A bizonytalan, néha visszamenőleg is változó jogi szabályozás bizonyult a működésüket leginkább korlátozó tényezőnek. A kezdeti állapotban ellentmondások voltak magukban a hatályban lévő oktatást szabályozó törvényekben is (szakképzési, önkormányzati, közoktatási, gazdasági), anélkül, hogy a TISZK bárhol is megjelent volna a közoktatás jogi szabályozási rendszerében. Nemcsak a jogszabályok, de a TISZK-ek megalakítására és a csúcstechnológia bevezetésére irányuló pályázati kiírások is tág működési keretet biztosítottak a kialakuló központoknak. Néhány teljesítményt mérő indikátor pontos fogalmi meghatározására csupán utólag került sor. Az előzetesen lefektetett, tágan 7

8 értelmezhető pályázati feltételek ugyanakkor túlságosan merevnek bizonyultak. A működés során felszínre kerülő problémák ellenére is csak különösen indokolt esetben lehetett az alapszerződésekben vállaltakat módosítani. E két feltétel hatásaként alakult ki az a lehetőség, hogy valós tartalmi változás nélkül, csupán a projektkritériumoknak megfelelő formai változás menjen végbe néhány tényező tekintetében. A TISZK-ek működését nehezített továbbá már az induláskor, hogy a szerződések megkötése átlagosan 7 hónapot csúszott, így lerövidült a projektvégrehajtási idő. Az idő rövidsége miatt a feladatok feltorlódtak, ami kapacitáshiányhoz vezetett. A közbeszerzési lassú eljárásmód, a megkövetelt túlzott adminisztráció, az akadozó ellenőrzés és az utófinanszírozás mind-mind megnehezítette a projektek előrehaladását. A működés elindítását hátráltatta továbbá az új OKJ szerinti képzések vizsgakövetelményeinek elhúzódó kialakítása. A korábbi éveknél jóval magasabb intenzitással részesültek továbbképzésben a szakképzési intézmények tanárai és vezetői, mely feltételezhetően pozitív elmozdulást eredményez az oktatás színvonalában. A kérdőíves felmérésünk tanúsága szerint az iskolák vezetőinek 66%-a, a tanárok 51%-a, az alkalmazottak összességében 44%-a vett rész valamilyen továbbképzésben a TISZK-hez csatlakozás óta. A képzések elsősorban az új elvárásokhoz való felkészülést célozták: moduláris rendszerre történő átállás, tananyagfejlesztés, csúcstechnológiai továbbképzés, hátrányos helyzetűek támogatása. Ugyancsak jelentős javulás tapasztalható a nagy hiányt pótló közösségi rendezvények terén. Az elmúlt években korábban soha nem tapasztalt arányban vettek részt tanulók, szülők és tanárok különböző közösségi rendezvényen. Ezzel elősegítve az összetartozás érzését, javítva a szakképzés elismertségét, bővítve a tanulók látókörét és ismereteit. A közösségi programok egyes intézményekben hozzájárultak a partnerintézmények közötti kapcsolatok javulásához. A régió cégeinek tartott különböző rendezvények a TISZK és a gazdaság kapcsolatának szorosabbra fűzéséhez. Egy-egy TISZK jó példával szolgálhat a változatos magas színvonalú közösségi programok lebonyolításában. 8

9 A szakképzési rendszerből történő lemorzsolódás csökkentése céljából kiemelt területként kezelendő a hátrányos helyzetűek támogatása. A TISZK-ekben mindenhol tettek lépéseket ezen a téren: általában hivatásos pályaválasztási szakértőket, valamint pszichológusokat alkalmaztak. A gyakorlatban - a törekvések ellenére nem alakult ki a hátrányos helyzetűek szükséges támogatásának rendszere. A lemorzsolódás csökkenése pedig TISZK szinten eddig nem tapasztalható. A fenntartó önkormányzatok képviselőinek általános véleménye szerint elképzelhetetlen, hogy a TISZK rendszer piaci alapon valaha is önfinanszírozóvá váljon. A válaszadó TISZK vezetők többségének megítélése szerint a TISZK-ek eddigi működése során nem csökkent az egy tanulóra jutó képzési költség. Más vélemények szerint a költségmegtakarítás a jövőben sem várható. A költséghatékonyság egyik eszköze lehet a szakképzési kapacitások piaci alapú hasznosítása, például a felnőttképzés keretein belül. A csúcstechnológia fenntartása azonban olyan plusz ráfordítást igényelne, amely többlet költségeket ró a fenntartók számára. Alapjában véve kérdésként merül föl, hogy hogyan lesz finanszírozható a jövőben az újonnan kialakított központok gyors technológiai fejlődéssel lépést tartó fejlesztése. Általánosságban kétségek merültek föl a pénzügyi fenntarthatóság kritériuma kapcsán. A TISZK-ek működtetése többlet költséget jelent a fenntartók számára. Nemcsak a fenntartási költségeket, de számos korábban nem kalkulált költséget is finanszírozniuk kell. Az új jogszabályi változtatás rendkívül nehéz működési feltételeket teremt a régi TISZK-ek számára. A HEFOP projektek lezárása után a TISZK-ek további anyagi forrásra nem számíthatnak. Teljesíteniük kell a pályázatban hosszú távra vállaltakat, valamint az új szabályozásnak megfelelően 2010-ig át kell alakulniuk, hogy a jövőben is támogatásban részesülhessenek. 9

FENNTARTÓI IGÉNY ÉS ELÉGEDETTSÉG KÉRDİÍV. Fenntartói igény és elégedettségi kérdőív. A JNSZ TISZK re vonatkozó kérdések. Tisztelt Fenntartó!

FENNTARTÓI IGÉNY ÉS ELÉGEDETTSÉG KÉRDİÍV. Fenntartói igény és elégedettségi kérdőív. A JNSZ TISZK re vonatkozó kérdések. Tisztelt Fenntartó! Fenntartói igény és elégedettségi kérdőív A JNSZ TISZK re vonatkozó kérdések Tisztelt Fenntartó! Az alábbi kérdőívben állításokat fogalmaztunk meg a JNSZ TISZK fenntartóinak a TISZK mint intézmény, önálló

Részletesebben

A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában

A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában Gazdasági kamarák Köztestületi formában működő érdekképviseletek Országos feladat- és hatáskörrel rendelkeznek Létrehozásukat törvény szabályozza

Részletesebben

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN?

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? AZ OKTATÁS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA avagy MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? SZOLNOKI GAZDASÁGI NAPOK 2009. 09. 10. Szolnok A SZAKKÉPZÉS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA KÍNÁLAT KERESLET

Részletesebben

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok Előadásvázlat Tények a JNSZ TISZK-ről Kiemelt céljaink a projektidőszakban A projektidőszak utáni fenntarthatóság feltételei Csak együtt sikerülhet

Részletesebben

A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ

A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK JOGI ÉS SZAKMAI KÖRNYEZETE, AKTUALITÁSOK Hajdu Sándor A SZAKKÉPZÉS GYENGESÉGEI A szakképzési rendszer elaprózottsága. A képzés munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodása,

Részletesebben

Pernekker Kitti Pécsi Tudományegyetem Felnttképzési és Emberi Erforrás Fejlesztési Kar Andragógia MA. Forrás: http://www.nyirvidektiszk.

Pernekker Kitti Pécsi Tudományegyetem Felnttképzési és Emberi Erforrás Fejlesztési Kar Andragógia MA. Forrás: http://www.nyirvidektiszk. Pernekker Kitti Pécsi Tudományegyetem Felnttképzési és Emberi Erforrás Fejlesztési Kar Andragógia MA Forrás: http://www.nyirvidektiszk.hu/ Alapvet problémák k a magyar szakképz pzési rendszerben Elaprózódott

Részletesebben

TISZK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK A SOPRONTISZK SOPRON

TISZK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK A SOPRONTISZK SOPRON A SOPRON TISZK A szak- és felnôttképzés struktúrájának, szervezésének és irányításának átalakítása a Sopron-Fertôd Kistérség területén Térségi Integrált Szakképzô Központ keretében TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0025

Részletesebben

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére II. Rehab Expo 2015. december 1. Bruckner László főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK TÁMOP-3.1.10-11/1-2012-0001 Helyi oktatásirányítás fejlesztése TÁMOP 3.1.10. HELYI OKTATÁSIRÁNYÍTÁS FEJLESZTÉSE PROJEKT

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

szló szakmai igazgató

szló szakmai igazgató Térségi Integrált Szakképz pző Központok rendszere és s a szakképz pzés s jövőjej je 2009. november 3. Környei LászlL szló szakmai igazgató Politikai egyetértés a szakképzés fejlesztésében Előbb a FIDESZ

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. december 21-i ülése 7 számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. december 21-i ülése 7 számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. december 21-i ülése 7 számú napirendi pontja Javaslat Tolna megyei térségi integrált szakképző központ létrehozására Előadó: dr. Puskás

Részletesebben

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzés újraszabályozása 2011-2012 Az új szakképzési törvény

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

A szakképzés-szervezési társaságok működésének tapasztalatai

A szakképzés-szervezési társaságok működésének tapasztalatai A szakképzés-szervezési társaságok működésének tapasztalatai TISZK-ek Hogyan? TOVÁBB! Szolnok, 2009. november 2-3. Bemutatkozás Név: 1000 Mester Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú

Részletesebben

MKIK szerepe a szakképzésben

MKIK szerepe a szakképzésben MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás

Részletesebben

Tárgy: Beszámoló a Pápai Szakképzés-Szervezési Társulás tevékenységéről, az elnyert pályázatok megvalósításáról

Tárgy: Beszámoló a Pápai Szakképzés-Szervezési Társulás tevékenységéről, az elnyert pályázatok megvalósításáról PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 8500 Pápa, Fő utca 12. Tel.: 89/515-000 Fax.: 89/313-989 34. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2009. április 1-jei ülésére Tárgy: Beszámoló a Pápai Szakképzés-Szervezési

Részletesebben

Szakképzés, foglalkoztatás, kompetencia Kara Ákos Dr. Sólyom Andrea Dr. Stion Zsuzsa

Szakképzés, foglalkoztatás, kompetencia Kara Ákos Dr. Sólyom Andrea Dr. Stion Zsuzsa Szakképzés, foglalkoztatás, kompetencia Kara Ákos Dr. Sólyom Andrea Dr. Stion Zsuzsa TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010 Előzmények az ország gazdasági igényei és a szakképzés lehetőségeinek közelítése közoktatás

Részletesebben

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás, Infrastruktúra Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 T F T F T F T F T F T F 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Részletesebben

Magyar Államtulajdonában- PMIK fenntartásában levő Közalapítványok, alapítványok:

Magyar Államtulajdonában- PMIK fenntartásában levő Közalapítványok, alapítványok: A kormány 258/2011 (XII.7) Kormányrendelete meghatározza a megyei intézményfenntartó központ feladat- és hatásköreit, mindezek értelmében 10. (1) A megyei intézményfenntartó központ ellátja az egyes ágazati

Részletesebben

Pályaorientáció vagy pályaválasztás? Pályaorientáció fogalma:

Pályaorientáció vagy pályaválasztás? Pályaorientáció fogalma: A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara pályaorientációs tevékenysége Előadó: Nagy Zsanett RFKB programkoordinátor 2012. 06. 22. Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2009 1 Pályaorientáció vagy pályaválasztás?

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

TISZKEK SZEREPE A SZAKKÉPZÉSBEN, DIGITÁLIS ISKOLA

TISZKEK SZEREPE A SZAKKÉPZÉSBEN, DIGITÁLIS ISKOLA TISZKEK SZEREPE A SZAKKÉPZÉSBEN, DIGITÁLIS ISKOLA ALFÖLD SZAKKÉPZŐ Szakképzés Szervezési Társaság Hajdúböszörmény Város önkormányzata Balmazújváros Város önkormányzata Debrecen MJV Önkormányzata Debrecen

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében Zsoldos Marianna Humán Erőforrás Igazgató MÁV ZRt. 1 Adottságaink Munkavállalók összetétele a végzett

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly

A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly 2015.10.30. A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly főigazgató Megújuló szakképzés, megnyíló lehetőségek A 2015/2016-os

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Papíralapon nem beküldendő

Papíralapon nem beküldendő 2. SZÁMÚ PROJEKT FENNTARTÁSI JELENTÉS Alátámasztó dokumentumok papír alapú benyújtásának kérvényezése: Nem 1. Jelentés azonosító adatai: A jelentés tárgyát képező időszak kezdő dátuma 2013.09.26 A jelentés

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

Hatékonyságnövelő program

Hatékonyságnövelő program Hatékonyságnövelő program LARSKOL Tanácsadók 1165 BUDAPEST, FARKASFA U. 21. +3620 931 7979 +3620 329 2651 email: info@larskol.hu web: www.larskol.hu Hatékonyságnövelés - költségcsökkentés A gazdasági környezet

Részletesebben

MÓDSZERTANI KÉSZSÉGFEJLESZTÉS IV.

MÓDSZERTANI KÉSZSÉGFEJLESZTÉS IV. Mucsi Georgina - Boros Julianna B. Erdős Márta SZAKMAI MÓDSZERTANI KÉSZSÉGFEJLESZTÉS IV. - a tananyagfejlesztés gyakorlatba való átültetésének eredményei - 2012 A Szakmai módszertani készségfejlesztés

Részletesebben

Néhány tapasztalat a Nyírségi Szakképzés szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. működéséből. Hajdu Sándor ügyvezető

Néhány tapasztalat a Nyírségi Szakképzés szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. működéséből. Hajdu Sándor ügyvezető Néhány tapasztalat a Nyírségi Szakképzés szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. működéséből Hajdu Sándor ügyvezető Sajátos helyzet: TISZK a TISZK ben HEFOP/ TÁMOP pályázatok lehetősége, eredményei

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

Fehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3.

Fehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3. Fehérvári Anikó A magyarországi szakképzés a legfrissebb kutatási adatok tükrében MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3. A téma Foglalkoztathatóság Intézményrendszer Forrás: TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002

Részletesebben

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai. Markhard József

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai. Markhard József A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai Markhard József Ágazati irányítás Irányító szerv Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Államtitkárság Szakképzés

Részletesebben

I. A helyi közszolgáltatási feladatrendszer átalakulása

I. A helyi közszolgáltatási feladatrendszer átalakulása KÉRDŐÍV (MUNKAVÁLTOZAT) (A TELEPÜLÉS JEGYZŐJE TÖLTI KI.) ÁROP 1.1.22 2012 2012 001 Helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása c. projekt I. A helyi közszolgáltatási feladatrendszer

Részletesebben

A szakképzés állapota 2008-ban a vasútgépészeti szakmák tükrében. Mi látható a megrendelő HR-es szemüvegén keresztül?

A szakképzés állapota 2008-ban a vasútgépészeti szakmák tükrében. Mi látható a megrendelő HR-es szemüvegén keresztül? A szakképzés állapota 2008-ban a vasútgépészeti szakmák tükrében Mi látható a megrendelő HR-es szemüvegén keresztül? A közelmúlt (15év) fejleményei Tanuló létszám drasztikus csökkenése Diplomás képzés

Részletesebben

Felnőttképzési tájékoztató

Felnőttképzési tájékoztató Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00373-2010 Felnőttképzési tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok Felnőttképzési programjai és szolgáltatásai 2012. 1 Bemutatkozás A Jász-Nagykun-Szolnok t (a továbbiakban

Részletesebben

TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása:

TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása: Pályázó azonosítója: OM: Hozzájárulásra kötelezett (NSZFI): TISZK (NSZFI): Pályázó besorolása: TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a szemszögéből Rudas Imre 2009.06.15. 1 Az MRK általános állásfoglalása a Bologna-folyamat bevezetéséről 2009.06.15. 2 Megállapítások 2009.06.15.

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Tisztelt Oktató! Tisztelt Pedagógus Kolléga!

Tisztelt Oktató! Tisztelt Pedagógus Kolléga! Tisztelt Oktató! Tisztelt Pedagógus Kolléga! Az alábbi kérdőívben állításokat fogalmaztunk meg a pedagógusok, oktatók elégedettségére vonatkozóan. Örömünkre szolgálna, ha észrevételeivel, javaslataival

Részletesebben

A szakképzés és a munkaerőpiac összefüggései

A szakképzés és a munkaerőpiac összefüggései A szakképzés és a munkaerőpiac összefüggései Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011. III.né. 15-24 évesek

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől. Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ

A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől. Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ Helyzetfelmérés Az elmúlt két hónap tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy erőforrás

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA 51. sz. melléklet a 86/2011. (V.31..) számú határozathoz INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az

Részletesebben

Bemutatkozunk. A projekt konzorciumban valósul meg, melynek tagjai és a projektbe bevont intézményei: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata

Bemutatkozunk. A projekt konzorciumban valósul meg, melynek tagjai és a projektbe bevont intézményei: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Bemutatkozunk Kecskemét városa 2004. szeptemberben nyújtotta be pályázatát a Humánerőforrásfejlesztési Operatív Programra (HEFOP) a Kecskeméti Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozására és infrastrukturális

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Kontrolling és szervezetfejlesztés

Kontrolling és szervezetfejlesztés Dr. Túróczi Imre Dr. Lakatos Vilmos A kontrolling célja a szervezetek működésében: A folyamatok hatékonyságát javítva szolgálni a szervezet működését! A kontrolling általános feladatai: Tervezés Elemzés

Részletesebben

A teljeskörű önértékelés célja

A teljeskörű önértékelés célja 1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. Levélcím: 2440 Százhalombatta, Pf.:23. Telefon/fax:23/354-192, 23/359-845 E-mail: egyesisk@freemail.hu TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Emberi erőforr források közös k s használata és s fejlesztése se Munkaerő-piaci együttm ttműködési kezdeményez nyezések HU-SK 2008/01/1.6.2/0156

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Szám: 46483/2010. J a v a s l a t a 2011/2012. tanévben indítható középiskolai és szakiskolai osztályok meghatározására

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

8/2006. (III. 23.) OM rendelet

8/2006. (III. 23.) OM rendelet 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Előterjesztés A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Tisztelt Képviselő-testület! Az Állami Számvevőszék 2013. évi jelentését

Részletesebben

FÉLÚTON SZAKMAI KONFERENCIA. A Térségi Pedagógiai Központ hálózati és kommunikációs tevékenységei

FÉLÚTON SZAKMAI KONFERENCIA. A Térségi Pedagógiai Központ hálózati és kommunikációs tevékenységei MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 PROGRAM FÉLÚTON SZAKMAI KONFERENCIA A Térségi Pedagógiai Központ hálózati és kommunikációs tevékenységei Tóth Károly hálózati alprogram vezetője Iván Zsuzsanna intézményvezető Porkoláb

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei Társadalmi Megújulás Operatív Program Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

1/2007. (II. 6.) SZMM

1/2007. (II. 6.) SZMM 1/2007. (II. 6.) SZMM rendelet a szakiskolák, a szakközépiskolák és a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények számára adományozható nívódíjról A szakképzési hozzájárulásról és a képzés

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL 0564. 2011.

ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL 0564. 2011. ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL 0564 2011. évi KÉPZÉSI TERVE Jóváhagyta: Az alapítvány Szakmai Tanácsadó Testülete 2010.11.26-án

Részletesebben

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában X. Országos tranzitfoglalkoztatási konferencia A civil szervezetek szerepe a munkaerőpiacon hátrányos

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségügyi Holding megalakulásáról sikerek és buktatók A fekvőbeteg ellátás progresszivitásának kialakítása DR.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségügyi Holding megalakulásáról sikerek és buktatók A fekvőbeteg ellátás progresszivitásának kialakítása DR. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségügyi Holding megalakulásáról sikerek és buktatók A fekvőbeteg ellátás progresszivitásának kialakítása DR. TÓTH LAJOS BARNA szakmai főigazgató A KÖRÜLMÉNYEK, MELYEK

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

Intézményirányítási modell. Kistelek Város Önkormányzata

Intézményirányítási modell. Kistelek Város Önkormányzata Támogató infrastruktúra és szerződéses kapcsolatok felülvizsgálata Az önkormányzati feladatok átalakulásával kapcsolatban a támogató infrastruktúra és a szerződéses kapcsolatok felülvizsgálata, valamint

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A TISZK rendszer továbbfejlesztésére irányuló TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0008 pályázat fenntartása 2013. Június 3. Glowacz Miklósné projektkoordinátor

A TISZK rendszer továbbfejlesztésére irányuló TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0008 pályázat fenntartása 2013. Június 3. Glowacz Miklósné projektkoordinátor A TISZK rendszer továbbfejlesztésére irányuló TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0008 pályázat fenntartása 2013. Június 3. Glowacz Miklósné projektkoordinátor TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0008 Jelentési kötelezettség

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

1057/2005. (V. 31.) Korm. határozat. a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről

1057/2005. (V. 31.) Korm. határozat. a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről 1057/2005. (V. 31.) Korm. határozat a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről A Magyar Köztársaság Kormánya tudatában van annak, hogy a magyar gazdaság nemzetközi versenyképessége

Részletesebben

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály Törvények: Jogszabályi háttér átalakítása 2011. évi CLXXXVII.

Részletesebben

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások-

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- 2009. április 23. (Szombathely) dr. Horváthné Nagy Orsolya osztályvezető Környezetvédelmi

Részletesebben

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés a. Centroszet Szakképzés-szervezési Nonprofit Kft. 2011. évi működéséről

Közhasznúsági jelentés a. Centroszet Szakképzés-szervezési Nonprofit Kft. 2011. évi működéséről Közhasznúsági jelentés a Centroszet Szakképzés-szervezési Nonprofit Kft 2011. évi működéséről 1. Centroszet Szakképzés-szervezési Nonprofit Kft. bemutatása I. A Társaság azonosító adatai Bejegyzés dátuma:

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A szakképzés és felnıttképzés infrastruktúrájának átalakítása konstrukció keretében

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A szakképzés és felnıttképzés infrastruktúrájának átalakítása konstrukció keretében PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A szakképzés és felnıttképzés infrastruktúrájának átalakítása konstrukció keretében a TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések

Részletesebben

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 131/2014. (XII.15.) KT.

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Transzparencia és integritás az önkormányzati gazdálkodásban

Transzparencia és integritás az önkormányzati gazdálkodásban Transzparencia és integritás az önkormányzati gazdálkodásban dr. Pulay Gyula számvevő igazgató előadása Veresegyháza MAFIS nemzetközi konferencia az önkormányzati pénzügyi menedzsment megújításáról A korrupció

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság Dudás Zoltán Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály Új Megegyezés 2010 Nemzeti Együttműködés Programja Szociális

Részletesebben