Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék. Elektromechanika. Alapkérdések

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék. Elektromechanika. Alapkérdések"

Átírás

1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék Elektromechanika Alapkérdések Dr. Nagy István Egyetemi tanár vezetésével írta: Dranga Octavianus, doktorandusz Hamar János, doktorandusz Mizik Sándor, doktorandusz Pajtek Lajos, tanársegéd Szabó Dávid, doktorandusz Szerkesztette: Dániel Balázs, demonstrátor Javított kézirat Budapest, 008. április

2 Tartalomjegyzék 1. Szimmetrikus, háromfázisú hálózatok... 3 Kérdések...3 Válaszok...4. Transzformátor Kérdések...11 Válaszok Forgó mágneses mező Kérdések...17 Válaszok Aszinkron gép... 3 Kérdések...3 Válaszok Szinkron gép Kérdések...33 Válaszok Egyenáramú gép Kérdések...37 Válaszok Tranziens jelenségek Kérdések...44 Válaszok Teljesítményelektronika Kérdések...49 Válaszok Villamos energiarendszer Kérdések...56 Válaszok Érintésvédelem... 6 Kérdések...6 Válaszok Hajtásüzemtan (Mechatronika) EGYENÁRAMÚ GÉP...66 Kérdések...66 Válaszok...67 ASZINKRON GÉP...71 Kérdések...71 Válaszok...7

3 1. Szimmetrikus, háromfázisú hálózatok 1. Szimmetrikus, háromfázisú hálózatok KÉRDÉSEK 1. Adja meg a szimmetrikus, háromfázisú rendszer definícióját!. Írja fel komplex alakban az x 1, x, x 3 szimmetrikus, háromfázisú rendszer egyenleteit! 3. Írja fel trigonometrikus alakban a háromfázisú rendszer egyenleteit, és rajzolja fel a vektorábráját! 4. Igazolja, hogy a szimmetrikus, háromfázisú rendszer komponenseinek összege minden időpillanatban zérus! 5. Rajzoljon fel egy termelőkből és fogyasztókból álló, csillagkapcsolású, háromfázisú rendszert! 6. Adja meg a fázis és a vonali mennyiségek definícióját! 7. Írja fel a vonali és fázis áramok, és a vonali és fázis feszültségek közötti összefüggéseket csillag kapcsolás esetén! Indokolja válaszát! 8. Rajzoljon fel egy termelőkből és fogyasztókból álló, háromszög (delta) kapcsolású, háromfázisú rendszert! 9. Írja fel a vonali és fázis áramok, és a vonali és fázis feszültségek közötti összefüggéseket háromszög (delta) kapcsolás esetén! Indokolja válaszát! 10. Írja fel a szimmetrikus, háromfázisú rendszer teljesítményére vonatkozó összefüggéseket! 3

4 1. Szimmetrikus, háromfázisú hálózatok VÁLASZOK 1. Szimmetrikus, háromfázisú rendszert alkot az a három, időben szinuszosan változó mennyiség, amelyeknek amplitúdója és frekvenciája azonos, és bármelyik mennyiséghez viszonyítva, a másik kettő közül az egyik 10 kal késik, a másik 10 kal siet.. Komplex alakban, a szimmetrikus, háromfázisú rendszer egyenletei: x x x 1 3 = X = X = X m m m e e e jωt jωt jωt e e π j 3 π j 3 (1.1) π j Bevezetve az a = e 3 komplex forgatóvektort: x1 x x 3 = X m e = a x = a x 1 1 jωt (1.) 3. Trigonometrikus alakban a szimmetrikus, háromfázisú rendszer egyenletei: x 3 = Re{ x 1 } = X cos ( t) 1 m ω x x = X = X m m Vektorábra: cos ω t cos ω t + π 3 π 3 (1.3) x 3 k ω x 1 X v x 1. ábra A szimmetrikus, háromfázisú rendszer vektorábrája 4

5 1. Szimmetrikus, háromfázisú hálózatok 4. A szimmetrikus, háromfázisú rendszer komponensei az (1.1.) képlet szerint: π ω π ω j t j m j t j m e e X e e X = = x x 1 jωt m e X = x Ezek összege: + + = π π ω j j t j m e e e X x x x sin x j cos x e jx = (1.4) Az Euler-forula: = = π π π π ω sin j cos sin j cos e X t j m x x x = = t j m t j m e X e X ω ω (1.5) Geometriai megközelítés: _ x 1 x 1 _ x 3 _ x. ábra A szimmetrikus, háromfázisú rendszer komplex vektorábrája A három komponens egy egyenlő oldalú háromszöget alkot. Vektorösszegük tehát azonosan zérus. x x 3 5

6 1. Szimmetrikus, háromfázisú hálózatok 5. A termelőkből (T) és fogyasztókból (F) álló, csillagkapcsolású háromfázisú áramkör: 3. ábra Csillagkapcsolású, szimmetrikus, háromfázisú rendszer 6. A fogyasztói oldal három impedanciájának bármelyikén illetve a termelői oldal három feszültséggenerátorának bármelyikén mért feszültség a fázisfeszültség, illetve az ezeken átfolyó áram a fázisáram. A termelőt a fogyasztóval összekötő vezetékek bármelyike között mérhető feszültséget nevezzük vonali (vagy kapocs) feszültségnek, az összekötő vezetékek bármelyikén folyó áramot pedig vonali áramnak. 6

7 1. Szimmetrikus, háromfázisú hálózatok 7. Csillag kapcsolás esetén, a fázisáramok értéke azonosan egyenlő a megfelelő vonali áramok értékeivel: i i 1 L1 i i 3 i i L L3 A vonali feszültség értéke a huroktörvény felírásával számítható (4. ábra): u = u 1 u3 + u31, 0 3, 1 = u3 u1 (1.6) (1.7) 4. ábra A huroktörvény alkalmazása A vektorábra (5. ábra) szerint u 1,3 amplitúdója: U 3, 1m = U fm cos 30 = 3 U fm, ahol U fm a fázis feszültség amplitúdója. (1.8) 5. ábra A fázisfeszültség vektorábrája A fenti áram és feszültség kifejezéseket effektív értékekre alakítva a következő összefüggéseket lehet felírni: I = I v f (1.9) U = 3 (1.10) v U f 7

8 1. Szimmetrikus, háromfázisú hálózatok 8. Egy háromfázisú áramkör háromszög (delta) kapcsolását a következőképpen lehet felrajzolni: 6. ábra Deltakapcsolású, szimmetrikus, háromfázisú rendszer 8

9 1. Szimmetrikus, háromfázisú hálózatok 9. Háromszög kapcsolás esetén, a fázisfeszültségek értéke azonosan egyenlő a megfelelő vonali feszültséggel: u1 u1, u u 3 u u, 3 1, 3 A vonali áramok érteke a csomóponti törvény felírásával számítható: i i1 il = 0 i L = i i 1 A vektorábra (7. ábra) szerint i Lm amplitúdója: Lm vm fm fm fm (1.11) (1.1) I = I = I cos 30 = 3 I,ahol I a fázisáram amplitúdója. (1.13) 7. ábra A fázisáram vektorábrája A fenti áram és feszültség kifejezéseket effektív értékekre alakítva: I v = 3 U v = U f I f (1.14) (1.15) 9

10 1. Szimmetrikus, háromfázisú hálózatok 10. Szimmetrikus, háromfázisú rendszerekben a hatásos, meddő és látszólagos teljesítmény az egy fázisra mért értékek háromszorosa: Hatásos teljesítmény: P = 3 U I cos ϕ = 3 U I cos ϕ [W] (1.16) f f Meddő teljesítmény: Q = 3 U I sin ϕ = 3 U I sin ϕ [VAr] (1.17) f f v v v v Látszólagos teljesítmény: S = 3 U I = 3 U I [VA] (1.18) f f v v A teljesítményekre felírt képletek kapcsolási módtól (csillag vagy háromszög) függetlenek. A háromfázisú rendszer teljesítményének pillanatértéke a következőképpen írható fel: p = p (1.19) 1 + p + p3 = u1 i1 + u i + u3 i3 A trigonometriai egyszerűsítések elvégzése után és figyelembe véve, hogy a rendszer szimmetrikus: p = 3 U f I f cos ϕ = P (1.0) Tehát a felvett teljesítmény időben állandó. Forgó villamos gépek esetén ez állandó forgatónyomaték létrehozására ad lehetőséget. 10

11 . Transzformátor. Transzformátor KÉRDÉSEK 1. Vázolja fel a transzformátor szerkezeti felépítését!. Milyen feltételezések mellett nevezzük a transzformátort ideálisnak? 3. Rajzban és szövegben értelmezze a szórási és főfluxusokat! 4. Adja meg a szórási fluxus és a szórási induktivitás kapcsolatát! 5. Adja meg a primer és szekunder tekercs feszültségének, illetve áramának kapcsolatát ideális transzformátor esetében! 6. Milyen teljesítményviszony jellemzi az ideális transzformátort? 7. Rajzolja fel a valóságos transzformátor helyettesítő vázlatát! Adja meg a feltüntetett mennyiségek értelmezését! 8. Írja fel a valóságos transzformátor hatásfokának képletét, és sorolja fel a transzformátor veszteségeit! 9. Mi a transzformátor százalékos rövidzárási feszültsége? 11

12 . Transzformátor VÁLASZOK 1. A transzformátor szerkezeti felépítésének vázlata: járom oszlop (középső, szélső) primer tekercs (szigetelt vezetőből) ablak A A' A A' szekunder tekercs (szigetelt vezetőből) 0.35 mm szigetelt lemezek 8. ábra A transzformátor szerkezeti felépítése. Ideális a transzformátor, ha a következő feltételeknek tesz eleget: a) A primer és a szekunder tekercs ellenállása zérus: R = ; R = b) A primer és a szekunder tekercs szórási fluxusa elhanyagolható: Φ 1 s = 0;Φs = 0 c) A térerősség (H) és az indukció (B) kapcsolatát leíró mágnesezési jelleggörbe a 9. ábrán látható ideális alakú: B Bt Bt B -Bt H -Bt 9. ábra Ideális transzformátor B-H jelleggörbéje 1

13 . Transzformátor 3. A szórási fluxust a transzformátor mágneses mezejének azon erővonalai alkotják, amelyek vagy csak a primer ( Φ ), vagy csak a szekunder ( Φ ) tekercs vezetőivel kapcsolódnak. 1s Azok az erővonalak, amelyek mind a primer, mind a szekunder tekercshez kapcsolódnak, alkotják a főfluxust (Φ ). s i 1 Φ Φ 1s u 1 Φ s i u 10. ábra A transzformátor mágneses mezeje 4. Definíció szerint az L induktivitás a Ψ tekercsfluxus és az őt generáló i áram hányadosa. Tehát a szórási fluxus és a szórási induktivitás között a következő kapcsolat áll fent: N Φ = Ψ = L i, (.1) s s s ahol: N a tekercs menetszáma [-], Φ s Ψ s L s i a tekercs szórási fluxusa [Vs], a szórási tekercsfluxus [Vs], szórási induktivitás [Henry], a tekercsen átfolyó áram [A]. 13

14 . Transzformátor 5. Ideális transzformátor esetében az u 1 primer és az u szekunder tekercs feszültségének aránya, periodikusan változó (állandó összetevő nélküli) u 1 esetén: u u 1 N N = 1 = a, (.) ahol: a áttétel [-], u 1 u a primer tekercs feszültsége [V], a szekunder tekercs feszültsége [V], N 1 a primer tekercs menetszáma [-], N a szekunder tekercs menetszáma [-]. A primer és szekunder áram között az arányossági tényező az áttétel reciproka: i1 N 1 = =, (.3) i N a 1 ahol: i 1 i a primer tekercsen átfolyó áram [A], a szekunder tekercsen átfolyó áram [A]. A feszültségek és az áramok pillanat értékek. 6. A primer és a szekunder oldali pillanatérték teljesítmény az ideális (veszteségmentes) transzformátor esetében azonos nagyságú, az energia-megmaradás törvényének megfelelően: i p 1 = u1 i1 = a u = u i = p (.4) a ahol: p 1 a primer tekercs pillanatérték teljesítménye [W], p a szekunder tekercs pillanatérték teljesítménye [W]. 14

15 . Transzformátor 7. A valóságos transzformátor helyettesítő vázlata: i 1 i' R 1 L 1s L' s R' L 1m U i1 u' u 1 R v i m 11. ábra A valóságos transzformátor helyettesítő vázlata u 1 a primer tekercs kapcsain mért feszültség [V], i 1 a primer tekercsen átfolyó áram [A], u a szekunder tekercs kapcsain mért feszültség, a primer tekercsre redukálva [V], i a szekunder tekercsen átfolyó áram, a primer tekercsre redukálva [A], a mágnesező áram [A], i m R a primer tekercs ellenálasa [Ω], 1 L 1 s a primer tekercs szórási induktivitása [Henry], R v a vasveszteséget képviselő ellenállás [Ω], L m a mágnesezési induktivitás [Henry], L s a szekunder tekercs szórási induktivitása, a primer tekercsre redukálva [Henry], R a szekunder tekercs ellenállása a primer tekercsre redukálva [Ω]. 8. A valóságos transzformátor hatásfoka: η P P P veszt = 1 = = P1 P1 P + Pveszt P ahol: P 1 a primer kapcsokon mérhető hatásos teljesítmény [W], P a szekunder kapcsokon mérhető hatásos teljesítmény [W]. (.5) A teljes P veszt veszteséget a P t tekercs- és a P v vasveszteség összegeként lehet felírni: P t P v 1 R1 + I R = I (.6) = I R (.7) mp v P = P + P (.8) veszt t v 15

16 . Transzformátor 9. Azt a primerköri feszültséget, rövidrezárt szekunder oldal esetében, amelynek hatására névleges áram folyik a primer tekercsben, U 1rz rövidzárási feszültségnek nevezik. A rövidzárási feszültség a névleges feszültségre vonatkoztatott hányadosa a százalékos rövidzárási feszültségesés (vagy drop): U ε 1 1 = rz rz 100 [%] (.9) U 1n Tipikus értéke: 3 8% 16

17 3. Forgó mágneses mező 3. Forgó mágneses mező KÉRDÉSEK 1. Mit nevezünk a tekercs mágneses tengelyének forgó gép esetén?. Mi a háromfázisú tekercselés definíciója? 3. Hogyan változik a háromfázisú, váltakozó áramú forgógépben a légrésindukció alapharmonikusa a kerület mentén, ha csak az egyik állórész-fázistekercsre kapcsolunk: a) állandó, b) szinuszosan váltakozó áramot, a másik két fázistekercs pedig árammentes? 4. Mi a forgó gép valamely tekercséhez tartozó indukció-térvektor definíciója? 5. Miként lehet kizárólag a forgórész forgatásával forgó mágneses mezőt létesíteni? 6. Rajzolja fel p = 1 és p = esetén a forgó gépben az indukcióhullám alapharmonikusának eloszlását a légrés kerülete mentén! p a póluspárok száma. Adja meg az α v villamos és az α t térbeli szög kapcsolatát, és ez alapján forgó mező esetén az ω villamos és az Ω térbeli szögsebesség összefüggését! 7. Érzékeltesse fizikai megfontolás alapján, hogy miként jön létre forgó mágneses mező szimmetrikus, háromfázisú árammal táplált háromfázisú forgó gépben! 17

18 3. Forgó mágneses mező VÁLASZOK 1. A tekercs mágneses tengelyének irányát megállapodás szerint a tekercsben folyó áram által létrehozott légrés indukcióhullám alapharmonikusának maximuma jelöli ki (1. ábra). 1. ábra A mágneses tengely. Háromfázisú tekercselés esetén a fázistekercsek mágneses tengelyei egymással 10 -os szöget zárnak be. A három tekercs további adatai (menetszám, vezetékátmérő, stb.) megegyeznek. A 13. ábrán a három fázistekercs térbeli elhelyezkedését mutatjuk meg csillagkapcsolás esetére. 13. ábra A háromfázisú tekercselés 18

19 3. Forgó mágneses mező 3. A valós tengely az árammal átfolyt tekercs mágneses tengelyével essék egybe (14. ábra). a) Állandó tekercsáram esetén a légrés kerülete mentén szinuszos eloszlású indukcióhullám alapharmonikusa időben változatlan (15. ábra). B ( α,t) B cosα = (3.1) m A Forgórész Állórész Tekercs 14. ábra Az indukció térvektoros ábrázolása ábra Az indukció térvektoros ábrázolása. b) Amikor a tekercsben folyó áram időben szinuszosan váltakozik, akkor az erővonalak száma is időben szinuszosan fog váltakozni. B ( α,t) ( B cosω t) cosα = (3.) m Úgynevezett időben lüktető mágneses mezőt kapunk, amelynek maximuma mindig a valós tengely irányával esik egybe, és amelynek ( cos t) lüktető. B m ω amplitúdója szinuszosan 4. Valamely tekercshez tartozó indukció-térvektor olyan komplex vektor, amelynek iránya a tekercs mágneses tengelyével esik egybe, értelme a tekercsben folyó áram által létesített főmező indukcióhullám pozitív maximuma felé mutat, az abszolút értéke pedig az indukcióhullám alapharmonikusának az amplitúdója. 19

20 3. Forgó mágneses mező 5. Erre alapvetően három módszer van: a) Az 16. ábra úgynevezett kiképzett pólusú forgórészt mutat. A pólustörzsön elhelyezett tekercsben egyenáramot folyatunk; amely a pólustörzsön, pólusokon és az állórész koszorún keresztül záródó időben állandó, a forgórészhez rögzített mágneses teret létesít. A forgórészt Ω szögsebességgel forgatva az állórészhez képest Ω szögsebességgel forgó mágneses mezőt kapunk. b) Cseréljük ki a pólustörzset és a tekercset egy állandó mágnessel (permanens mágnessel). Az eredmény az a) ponttal megegyező eset lesz. c) Hengeres forgórész hornyaiba egyetlen, egyenárammal átfolyt tekercset helyezünk. Az eredmény az a) pontban tárgyalt esettel megegyező lesz. (17. ábra). 16. ábra Kiképzett pólusú forgórész 17. ábra Hengeres forgórész 6. Az indukcióhullám alapharmonikusának eloszlását a légrés kerülete mentén a 18. ábrán láthatjuk p=1 és p= esetén. 18. ábra Az indukcióhullám alapharmonikusának eloszlása a légrés kerülete mentén 0

21 3. Forgó mágneses mező A villamos ( α ) és a térbeli ( α ) szög kapcsolata: v t αv = p α t (3.3) A fenti egyenletet idő szerint deriválva: dα v dα = p t (3.4) dt dt dα v = ω (3.5) dt dα p t = pω (3.6) dt ω = pω (3.7) ahol: ω a mágneses mezőt létrehozó áram körfrekvenciája rad s, Ω a forgó gép tengelyének szögsebessége rad s. 7. A háromfázisú tekercselést a 19.a és a 0.a ábrák szemléltetik, a fázisáramok idővektorait a 19.b és a 0.b ábrák mutatják ω t = 0 és ω t = 10 -ra. Az áramok pillanat értékeit az ábrákon feltüntettük. A nagy átmérőjű körök az I m, a kisebb átmérőjűek az I m szemléltetik. nagyságú áramot ω t = 0 időpontban az R tekercs árama (i R = I m ) által létrehozott légrés indukció térvektor B = B nagyságú, és R m a valós tengely irányába mutat. Az ábrán látható, hogy a másik két tekercsben folyó fele I akkora, negatív áramok = = m B i S it által létesített légrés indukció vektorok m nagyságúak, és mindkettő a megfelelő (S ill. T) tengely negatív irányába mutat. A három térvektor eredője ekkor: B e 3 = BR + BS + BT = BR (3.8) 1

22 3. Forgó mágneses mező 19. ábra a. A fázistekercsek elhelyezkedése (ωt = 0) b. A fázisáramok iránya (ωt = 0) ω t = 10 időpontban a szimmetrikus elrendezés miatt az S fázisra érvényesek az előzőekben az R fázisra elmondottak. Ekkor az eredő indukció térvektor az S fázistekercs mágneses tengelye irányába fog mutatni, nagysága ismét 3 Bm lesz. 0. ábra a. A fázistekercsek elhelyezkedése (ωt = 10 ). b. A fázisáramok iránya (ωt = 10 ). A vizsgálatot minden időpillanatra elvégezve, az indukció-térvektorra 3 B j t m e ω B = (3.9) forgóvektor adódik.

23 4. Aszinkron gép 4. Aszinkron gép KÉRDÉSEK 1. Rajzolja fel az aszinkron gép keresztmetszeti képét! Adja meg a főbb részek elnevezését!. Rajzolja fel a háromfázisú csúszógyűrűs aszinkron motor elvi kapcsolási rajzát! 3. Melyek az aszinkron gép jellemző fordulatszámai, mi a közöttük lévő kapcsolat, mit nevezünk szlipnek? 4. Milyen kapcsolat van az aszinkron gép fordulatszámai, valamint a szlip, az álló- és forgórész frekvenciák között? Tételezze fel, hogy a pólusszám, p=1. 5. Indukciós gép esetén mit nevezünk főfluxusnak és szórási fluxusnak? 6. Rajzolja fel az aszinkron gép nyomaték fordulatszám jelleggörbéjét névleges feszültségnél, tüntesse fel és értelmezze a jellemző nyomatékokat! 7. Ábrázolja az aszinkron gép nyomaték fordulatszám jelleggörbéjét a n tartományban. Nevezze meg a nevezetes tartományokhoz, és a négy térnegyedhez tartozó üzemmódokat! 8. Rajzolja fel az aszinkron motor n(m) jelleggörbéit a csúszógyűrűkre kapcsolt három, különböző R k ellenállás esetén! 9. Ábrázolja az aszinkron motor teljesítménymérlegét, írja fel a hatásfok számítási képletét! (Az egyes teljesítményeket képlettel is adja meg!) 10. Írja fel az aszinkron motor jellegzetes teljesítmény összefüggéseit, és ábrázolja ezeket! 11. Írja fel az aszinkron motor jellegzetes nyomaték összefüggéseit! 1. Írja le az aszinkron motor üresjárási mérésének lényegét! 13. Írja le az aszinkron motor rövidzárási mérésének lényegét! 3

24 4. Aszinkron gép VÁLASZOK 1. Az aszinkron gép felépítése: hornyok állórész (sztátor), (lemezelt) tengely légrés forgórész (rotor), (lemezelt) 1. ábra Az aszinkron gép keresztmetszeti képe. A háromfázisú csúszógyűrűs aszinkron motor elvi kapcsolási rajza:. ábra Az aszinkron motor elvi kapcsolási rajza 4

25 4. Aszinkron gép 3. A jellemző fordulatszámok: n 1 a forgó mágneses mező fordulatszáma (szinkron fordulatszám) n n a forgórész fordulatszáma a forgórész forgó mezőhöz képesti fordulatszáma, csúszása (elmaradása vagy sietése) A fordulatszámok közötti általános kapcsolat: n = n + (4.1) 1 n A szlip definíció szerint: n n1 n s = = (4.) n n 1 1 Igaz továbbá a forgó mágneses mező, és az indukált feszültség f frekvenciáira, hogy: f f 1 f1 = s (4.3) 4. Legyen a fordulatszám mértékegysége: 1 sec Mivel a forgómező másodpercenként f 1 fordulatot tesz meg, n 1 = f 1. (4.4) A forgó mágneses mező a forgórészhez képest másodpercenként f fordulatot tesz meg, tehát: n = f (4.5) Így a szlip a 4. defíniáló összefüggés szerint: n f s = = (4.6) n f 1 1 5

26 4. Aszinkron gép 5. A transzformátor mágneses terének vizsgálatánál bevezettük a főfluxus és a szórási fluxus fogalmakat. Az aszinkron gépnél analóg módon definiálhatjuk e mennyiségeket. Az erővonalak nagyobbik része áthalad a légrésen, és az álló- és forgórész tekerccsel egyaránt kapcsolódik. Ezek az erővonalak alkotják a főfluxust ( Φ ). Az erővonalaknak most is van másik két csoportja. Az erővonalak közül azokat, amelyek csak az álló-, illetve csak a forgórész tekerccsel kapcsolódnak, az álló- ( Φ s1) ( Φ s ) nevezzük. illetve a forgórész szórási fluxusának 6. A háromfázisú aszinkron gép nyomaték fordulatszám jelleggörbéje névleges feszültségnél: n n 1 0 s M i indító nyomaték: álló helyzetből indításkor a motor által kifejtett nyomaték M n M b billenő nyomaték: a motor által kifejtett legnagyobb forgatónyomaték M n névleges nyomaték: a névleges üzemi állapothoz tartozó forgatónyomaték 0 1 M i M b M 3. ábra A háromfázisú aszinkron gép nyomaték-fordulatszám jelleggörbéje 6

27 4. Aszinkron gép 7. Az aszinkron gép nyomaték fordulatszám jelleggörbéje a n tartományban: Pozitív irányok: n M n n 1 - szinkron fordulatszám n M M n n M M 4. ábra Az aszinkron gép nyomaték-fordulatszám teljes jelleggörbéje 7

28 4. Aszinkron gép 8. Az aszinkron motor n(m) jelleggörbéi a csúszógyűrűkre kapcsolt három, különböző R k ellenállás esetén: sn, s= 0, n 1 R k = 0 R k1 R k > R k 1 0 s= 1, n = 0 R k 5. ábra A háromfázisú aszinkron motor rotorkörébe kapcsolt ellenállások hatása a nyomaték- fordulatszám görbére M 8

29 4. Aszinkron gép 9. A háromfázisú aszinkron motor teljesítménymérlege: 6. ábra A háromfázisú aszinkron motor telesítménymérlege ahol: U 1 I 1 I R 1 R az állórész fázisfeszültsége [V], az állórész fázisárama [A], a forgórész fázisárama [A], az állórész fázistekercs ellenállása [Ω], a forgórész fázistekercs ellenállása [Ω]. P Az aszinkron motor hatásfoka: η =. P 1 9

30 4. Aszinkron gép 10. Az aszinkron motor teljesítmény összefüggései: P = P + P, (4.7) l t m P = s t P l és (4.8) P = (1 s) m P l, (4.9) ahol: P l P t P m a légrésteljesítmény [W], a forgórész tekercsvesztesége [W], a mechanikai teljesítmény [W]. A teljesítmény összefüggésekhez tartozó ábra: P l P = ( 1 s) P m l Pt = s Pl 7. ábra A háromfázisú aszinkron motor teljesítmény összefüggései Ha például névleges üzemben s n = 3%, akkor Pm = 0. 97Pl és Pt = 0. 03Pl. 30

31 4. Aszinkron gép 11. Az aszinkron motor jellegzetes nyomaték összefüggései: Ismert: P M = m, (4.10) Ω behelyettesítve a 4.9. képletet: Pl P M = = l. (4.11) Ω / 1 s Ω 1 (1 s) Ugyanígy behelyettesítve Pm = P t -t: s M = Pt P = t. Ω s Ω (4.1) (1 s) ahol: M Ω a forgórészre ható nyomaték [Nm], a forgórész szögsebessége rad sec Ω 1 a forgó mező szögsebessége rad sec, Ω a forgórész forgó mezőhöz képesti szögsebessége rad sec. 1. Üresjárási mérés Terheletlenül, a forgórész tekercseket rövidre zárva, a motorra névleges feszültséget kapcsolunk. Mérjük a kapocsfeszültséget, az állórész áramot és a felvett hatásos teljesítményt. Ezekből meghatározzuk a névleges állapothoz tartozó vas- és súrlódási veszteségek összegét, amely P üj -val egyenlő és az állórész üresjárási teljesítmény tényezőjét, amely: Püj cosϕ 1źj =. (4.13) 3U I 1n 1üj A mérést további néhány U 1 < U 1n feszültségértéknél megismételjük. 31

32 4. Aszinkron gép 13. Rövidzárási mérés A motor tengelyét lefogva, a forgórész tekercseket rövidre zárva, a motort névleges árammal tápláljuk. Mérjük az U 1 rz kapocsfeszültséget, az állórész áramot és a felvett hatásos teljesítményt. Ezekből meghatározzuk a névleges állapothoz tartozó tekercsveszteséget és az állórész rövidzárási teljesítmény tényezőjét, amely: P cosϕ rz 1rz =. (4.14) 3U I 1rz 1n A mérést további néhány I 1 < I 1n áramértéknél megismételjük. 3

33 5. Szinkron gép 5. Szinkron gép KÉRDÉSEK 1. Rajzolja fel a szinkron gép elvi kapcsolási vázlatát!. Milyen áram folyik szinkron gép forgórészének tekercselésében? 3. Írja fel a forgó mágneses mező körfrekvenciája és a forgórész mechanikai fordulatszáma közötti összefüggést! 4. Rajzolja fel a szinkron gép indukció térvektorainak vektorábráját motor üzemmódban, és magyarázza el a forgatónyomaték kialakulását! 5. Írja fel a szinkron motor állórészének egyik fázistekercsében fennálló feszültség egyensúly egyenletét (Kirchhoff második törvényét)! Adja meg az egyenletben szereplő mennyiségek értelmezését! 6. Írja fel a szinkron gép teljesítményének egyenletét és adja meg az egyenletben szereplő mennyiségek értelmezését! (Állórész tekercs ellenállása legyen zérus.) Rajzban is értelmezze az egyenletet! 33

34 5. Szinkron gép VÁLASZOK 1. A szinkron gép elvi kapcsolási vázlata: 8. ábra A szinkron gép elvi kapcsolási vázlata. A szinkron gép forgórészének tekercselésében (az aszinkron géptől eltérően), egy külső, úgynevezett gerjesztő feszültség által létrehozott egyenáram folyik. 3. A szinkron gép esetén a forgórész együtt forog az állórész mágneses mezejével, (tehát az s, a szlip zérus): n = n 1 (5.1) 34

35 5. Szinkron gép 4. A szinkron gép indukció térvektorai motoros üzemben: Ω M O δ _ B e _ B 1 _ B 9. ábra A szinkron gép indukció térvektorai motoros üzemben ahol: B1 B B e az állórészben folyó, I1 áram által létrehozott forgó mágneses mező indukció térvektora, a forgórész gerjesztőárama által létrehozott mágneses mező indukció térvektora, a két előző térvektor eredője. A forgatónyomaték kialakulását a következő ábra szemlélteti: állórész D A forgórészre ható erőpár A forgórész fluxusa D M M Az állórész fluxusa A forgórészre ható nyomaték É forgórész légrés É B 1 iránya, értelme B iránya, értelme 30. ábra A forgatónyomaték kialakulása szinkron gépben A forgórészen és az állórészen kialakuló mágneses póluspárok taszítják egymást. Ez az erőpár a forgórészre hatva adja a forgatónyomatékot. 35

36 5. Szinkron gép 5. A szinkron gép állórészének egyik fázis tekercsére felírt huroktörvény: U + 1 = I1 R1 + j X s1 I1 + j X a I1 U p (5.) ahol: I 1 R 1 j X s1 I 1 a tekercs Ohmos feszültségesése [V], a szórási mező által indukált feszültség [V], j X U p a I 1 az állórész háromfázisú árama által létesített, forgó mágneses mező által indukált feszültség ( j Ψ = j ω L ) ω [V], a I1 az úgynevezett pólusfeszültség, amelyet a forgórész egyenárama által létesített, forgó mágneses mező indukál [V]. 6. A szinkron gép teljesítményének kifejezése: U U p P = 3 sinδ (5.3) X ahol: P U d a szinkron gép hatásos teljesítménye [W], a szinkron gép kapcsain mért fázisfeszültség [V], δ a U és U p vektorok közötti úgynevezett. terhelési szög [rad], U p X d az úgynevezett pólusfeszültség, amelyet a forgórész egyenárama által létesített, forgó mágneses mező indukál [V], a szinkron reaktancia. P Motoros üzem δ Generátoros üzem 31. ábra A szinkron gép terhelési szög-teljesítmény jelleggörbéje 36

37 6. Egyenáramú gép 6. Egyenáramú gép KÉRDÉSEK 1. Rajzolja fel az egyenáramú gép keresztmetszetét és nevezze meg a főbb részeket!. Magyarázza el a kommutátor szerepét az egyenáramú gép működésében! 3. Mi a szerepe a segédpólusnak az egyenáramú gép működésében? 4. Rajzolja fel a külső gerjesztésű egyenáramú gép elvi kapcsolási vázlatát! 5. Rajzolja fel a párhuzamos gerjesztésű egyenáramú gép elvi kapcsolási vázlatát! 6. Rajzolja fel a soros gerjesztésű egyenáramú gép elvi kapcsolási vázlatát! 7. Rajzolja fel a vegyes gerjesztésű egyenáramú gép elvi kapcsolási vázlatát! 8. Írja fel a külső gerjesztésű egyenáramú gépben indukált feszültség kifejezését! 9. Írja fel a külső gerjesztésű egyenáramú gépben kialakuló forgatónyomaték kifejezését! 10. Írja fel a külső gerjesztésű egyenáramú gép kapocsfeszültségének kifejezését a hurok-törvény alapján! 11. Rajzban szemléltesse a nyomaték kialakulását az egyenáramú gép motoros ill. generátoros üzemében! 1. Adja meg a motor üzemű egyenáramú gép teljesítménymérlegét! 13. Írja fel az egyenáramú motor hatásfokát kifejező egyenletet! 37

38 6. Egyenáramú gép VÁLASZOK 1. Az egyenáramú gép keresztmetszeti vázlata: f őpólus sarú f őp ólus tekercs (gerjeszt őtekercs) Segédpólus segédpólus tekercs armatúra tekercs főpólus törzs kommutátor kefe 3. ábra Az egyenáramú gép keresztmetszeti képe. A kommutátor az armatúra tekercselésében indukálódó, váltakozó feszültség egyenirányítására szolgál. Egy póluspárú gép esetén a vezető keret két vége egy egy forgó, egymástól szigetelt vezető félgyűrűhöz (kommutátor szegmenshez) csatlakozik, amelyeken átlósan egy egy áramszedő kefe nyugszik. _ B ω i R 33. ábra A kommutátor egy póluspárú gép esetén 38

39 6. Egyenáramú gép Amikor a keret annyira elfordult, hogy a benne indukált szinuszos feszültség iránya megfordulna, a kefékkel érintkező félgyűrűk is megcserélődnek, így a kefék közötti feszültség mindig egyirányú marad, az R ellenállás i áramának iránya nem változik, rajta keresztül (pulzáló) egyenáram folyik. 3. Az armatúra tekercselésében folyó, időben váltakozó áram a térben álló és a főpólus mezőre merőleges mágneses mezőt létesít. Egy segédpólusok nélküli gépben, a kefék által rövidrezárt tekercsekben az armatúra áram mezeje (az armatúra forgása miatt) nagy feszültséget indukál, és ezért a rövidrezárt tekercsekben a kommutátor szegmensein és a kefén át nagy rövidzárási áram folyna. Sem a kefék, sem a kommutátorszegmensek nem alkalmasak ekkora áram vezetésére. A segédpólus tekercselésében a kommutátor által egyenirányított armatúra áram folyik, amely ugyanolyan erősségű, de ellenkező irányú mágneses mezőt létesít, mint amekkorát az armatúra áram hozott létre. Így eredőben az armatúra áram a kefék által rövidrezárt menetekben nem hoz létre mágneses mezőt, feszültség nem indukálódik, vagyis a kommutációt az armatúrafluxus nem zavarja. 4. A külső gerjesztésű, egyenáramú gép elvi kapcsolási vázlata: R I U i U I g ahol: U g, I g U g 34. ábra Külső gerjesztésű, egyenáramú gép elvi kapcsolási vázlata a gerjesztőfeszültség illetve áram [V ill. A], U, I az armatúra kapcsain mért feszültség, illetve a kapcsokon átfolyó áram [V ill. A], R U i az armatúra ellenállása [Ω], az armatúra tekercselésben indukált és a kommutátor által egyenirányított feszültség [V]. 39

40 6. Egyenáramú gép 5. A párhuzamos vagy mellékáramkörű gerjesztésű egyenáramú gép elvi kapcsolási vázlata: U R e Az I g gerjesztő áram az U kapocsfeszültséggel arányos. 35. ábra Párhuzamos gerjesztésű, egyenáramú gép elvi kapcsolási vázlata I g 6. A soros gerjesztésű egyenáramú gép elvi kapcsolási vázlata: Az I g gerjesztő áram az I armatúra árammal egyezik meg. U I 36. ábra Soros gerjesztésű, egyenáramú gép elvi kapcsolási vázlata I g 7. A vegyes, vagy kompaund gerjesztésű egyenáramú gép elvi kapcsolási vázlata: U I I g1 I g A I g1 gerjesztő áram az U kapocsfeszültséggel arányos. Az I g gerjesztő áram az I armatúra árammal egyezik meg. 37. ábra Vegyes gerjesztésű, egyenáramú gép elvi kapcsolási vázlata 40

41 6. Egyenáramú gép 8. A külső gerjesztésű egyenáramú gépben indukált feszültség középértéke: U k Φ Ω (6.1) i = m ahol: U i az indukált feszültség [V], k motorállandó [-], Φ m a főpólus fluxusa [Vs], Ω a rotor (mechanikai) szögsebessége rad sec. 9. A külső gerjesztésű egyenáramú gép által kifejtett nyomaték kifejezése: M = k Φ I (6.) ahol: M a gép nyomatéka [Nm], k a motorállandó [-], Φ az állórész fluxusa [Vs], I az armatúraáram [A]. 10. A külső gerjesztésű egyenáramú gép armatúra körére a huroktörvény: U = R I + (6.3) U i ahol: U i a gépben indukált R feszültség [V], az armatúra R I ellenállása [Ω], I az armatúraáram [A], U i U U az armatúta kapcsain I g mért feszültség [V]. U g 38. ábra A külső gerjesztésű, egyenáramú gép armatúra körére felírt huroktörvény 41

42 6. Egyenáramú gép 11. A nyomaték kialakulását az egyenáramú gépben generátoros ill. motoros üzemben következő két ábra szemlélteti: i i F F B Ω. U B Ω. U F F 39. ábra Motoros üzem 40. ábra Generátoros üzem 1. Az egyenáramú gép teljesítménymérlege: P h = U I Hálózati teljesítmény P b = U i I = M Ω Belső teljesítmény P = M' Ω Tengely teljesítmény Villamos veszteségek Forgási veszteségek 41. ábra Az egyenáramú gép teljesítménymérlege (A motor adattábláján a P tengelyteljesítmény szerepel.) 4

43 6. Egyenáramú gép 13. Az egyenáramú gép hatásfokát a tengelyteljesítmény és a teljes felvett teljesítmény hányadosaként írható fel: η M P = P + P h ahol: P P h P g g Pveszt = P + P P veszt + P a tengelyteljesítmény [W], g az armatúra kör hálózatból felvett teljesítménye [W], a gerjesztőáramkör által felvett teljesítmény [W], villamos és forgási veszteségek összege [W]. 43

44 7. Tranziens jelenségek 7. Tranziens jelenségek KÉRDÉSEK 1. Soros R-L áramkörre u(t) feszültséget kapcsolunk. Rajzolja fel az áramkört a pozitív irányok feltüntetésével! Írja fel az R ellenállás sarkain fellépő u R feszültség időbeli változásának a meghatározására szolgáló differenciálegyenletet!. Kapcsoljon U=áll. egyenfeszültséget egy soros R-L áramkörre a t=0 időpontban. Tételezze fel, hogy a kezdeti feltétel i(0)=0. Adja meg az i áram időfüggvényének kifejezését! 3. Kapcsoljon U=áll. egyenfeszültséget egy soros R-L áramkörre t=0 időpontban. Tételezze fel, hogy a kezdeti feltétel i(0)=0. Rajzolja fel az idő függvényében egy ábrába: a) az U=áll. feszültséget, b) az u R ellenállás feszültségét, c) jelölje be az időállandót, d) jelölje be, egy tetszőleges t időpontban az induktivitás sarkain fellépő feszültséget! 4. Adja meg soros R-L és soros R-C áramkör esetén a T időállandó kifejezését! 5. Hogyan lehet egyetlen energiatárolót tartalmazó áramkörben lejátszódó átmeneti jelenség időfüggvényét felrajzolni levezetés nélkül? Írja le a fő lépéseket! Egy példán mutassa be a megoldást! 44

45 7. Tranziens jelenségek VÁLASZOK 1. Egy soros R-L áramkör kapcsolási vázlata, a pozitív irányok bejelölésével: i u R u(t) u L 4. ábra Soros R-L áramkor kapcsolási vázlata Felírva a huroktörvényt, a következő egyenletet kapjuk: di L du u = u R L + ur = L + R i = + ur (7.1) dt R dt ahol: L = T az áramkör ún. időállandója. R Az u R feszültséget tehát egy elsőrendű, lineáris, inhomogén differenciálegyenlet megoldásaként kapjuk.. Egy soros R-L áramkör viselkedését a következő differenciálegyenlet írja le: L du u = R + u R (7.) R dt ahol: L = T az áramkör időállandója. R U=áll. egyenfeszültséget kapcsolva egy soros R-L áramkörre, és figyelembe véve, hogy a kezdeti feltételek zérusak (mivel i(0)=0, u R (0)=0 is fennáll), u R időfüggvény a következőképpen írható fel: t u = T R U 1 e (7.3) Ohm törvényét felhasználva, az áram időfüggvénye: t U i = 1 e T (7.4) R 45

46 7. Tranziens jelenségek 3. Ha egy soros R-L áramkörre a t = 0 időpontban U=áll. feszültséget kapcsolunk, a fellépő tranziens jelenség időbeli lefolyását a következő ábra mutatja be: u u L (t 1 ) U T u R (t) t t ábra Soros R-L áramkör bekapcsolási tranziense 4. A soros R-L kör időállandója: A soros R-C kör időállandója: L T =. R T = RC. 46

47 7. Tranziens jelenségek 5. Ahhoz, hogy levezetés nélkül, de minőségileg helyesen felrajzoljuk egy egyetlen energiatárolót tartalmazó áramkörben lejátszódó átmeneti jelenség időfüggvényét, meg kell határozni az ábrázolni kívánt x(t) változó értéket a t={0 -, 0 +, } időpontokban, valamint az áramkör T időállandóját. A t < 0 intervallumban x értéke x(0 - ). A 0 t intervallumban pedig, T értékének figyelembevételével exponenciálisan össze kell kötni x(0 + ) és x( ) értékeit. Példa: kapcsoljunk U=áll. egyenfeszültséget t=0 időpontban a következő áramkörre: R R u R 1 a b L u k 44. ábra Példakapcsolás tranziens viselkedés leírásához A kimenő feszültség t={0 -, 0 +, } időpontokban: u ( 0 ) = 0, k R (0 1 + ) = u, R + R u k 1 Rp uk ( ) = u, R + R ahol p R R R 1 p =. R + R 1 Thevenin tétele alapján, az a-b pontok felől nézve, az áramkör eredő ellenállása: R b a L R1R R b = R + R + R ábra Thevenin helyettesítő kapcsolás b 47

48 7. Tranziens jelenségek Ennek a soros R-L körnek az időállandója: u k időbeli változása tehát: L T =. R b U u u u k (0 + ) u k (0 - ) T u k ( ) t 46. ábra Soros R-L áramkör kimenő feszültségének lefutása az időben A u időfüggvény: u = [ u 0 ) u ( ] e + u ( ) k + k ) t T ( ; t > 0 k 48

49 8. Teljesítményelektronika 8. Teljesítményelektronika KÉRDÉSEK 1. Rajzolja fel a tirisztor jelképi jelölését a feszültségek és az áramok pozitív irányaival együtt! Melyek a vezérlésre szolgáló kivezetések? Melyek a nagy teljesítményű kivezetések?. Ideális tirisztor esetében a nagy teljesítményű elektródák között melyik irányban folyhat áram? Melyek a tirisztor bekapcsolásának és kikapcsolásának feltételei? 3. Rajzoljon fel egy egyenfeszültséggel táplált bipoláris tranzisztort és soros ellenállást tartalmazó áramkört! A tranzisztor kimenő jelleggörbeserege, valamint a bázisáram és kollektor-emitter feszültség időfüggvény segítségével mutassa be, hogy miként lehet a tranzisztort kapcsoló üzemben működtetni! 4. Rajzoljon fel egy u = U m sinω t feszültséggel táplált ideális tirisztort és R soros ellenállást tartalmazó áramkört a pozitív irányok bejelölésével! Rajzolja fel a szinuszos feszültség ábrájába az R ellenálláson fellépő u R feszültség és u v vezérlő feszültség időfüggvényét α = 30 -os bekapcsolási szög esetére! 5. Bizonyítsa be, hogy állandósult állapotban az induktivitás feszültségének egy periódusra vett átlagértéke zérus, vagyis a területszabályt! 6. Rajzolja fel az egyfázisú, Gräetz kapcsolású, vezérelhető egyenirányító kapcsolást ellenállásterhelés esetén a pozitív irányok bejelölésével! Rajzolja fel a tápláló váltakozó feszültséget és ugyanebbe a koordinátarendszerbe az ellenállás terhelésre jutó feszültség időfüggvényét α = 90 -os vezérlési szög estére! 7. Rajzolja fel az izzólámpa terhelésre dolgozó váltakozó áramú szaggató kapcsolását a pozitív irányok bejelölésével. Rajzolja fel a tápláló váltakozó feszültséget és ugyanebbe a koordináta rendszerbe az ellenállás-terhelésre jutó feszültség időfüggvényét α = 150 -os vezérlési szög estére! 8. Rajzolja fel a DC-DC konverter elvét bemutató, egyetlen vezérelt kapcsolóból és ellenállásból álló áramkört a pozitív irányokkal, továbbá az ellenállásra jutó u k feszültség időfüggvényét arra az esetre, amikor u k átlagértéke U k =0,5U, ahol U a bemenő egyenfeszültség! 9. Rajzolja fel a két vezérelt kapcsolóból álló DC-AC konverter (másnéven inverter) kapcsolását a pozitív irányok bejelölésével ellenállás-terhelés estére! Rajzolja fel az u k váltakozó feszültség időfüggvényét adott f frekvencia esetére. Az u k időfüggvény ábrájába jelölje be a kapcsolók állapotát! 49

50 8. Teljesítményelektronika VÁLASZOK 1. A vezérlésre szolgáló kivezetés az úgynevezett vezérlő elektróda (a 47. ábrán v). A vezérlő elektródára a katódhoz képest kell a vezérlő feszültséget kapcsolni. A nagyteljesítményű kivezetések az anód (A) és a katód (K). 47. ábra A tirisztor. Ideális tirisztor esetében áram csak az anódtól a katód felé folyhat. 48. ábra A tirisztor A tirisztorok bekapcsolásának két feltétele van. Egyrészt a vezérlőelektródára megfelelő amplitúdójú és időtartamú vezérlő-feszültséget kell kapcsolni (u v > 0). Másrészt a tirisztoron a gyújtás pillanatában a feszültség-igénybevételnek nyitó irányúnak kell lennie, azaz u T > 0. A kikapcsolás feltétele: a tirisztorra jellemző ún. szabaddá válási ideig teljesülni kell az i T = 0 és u T < 0 két feltételnek. 50

51 8. Teljesítményelektronika 3. Ha a tranzisztort kapcsoló üzemben működtetjük, akkor a tranzisztor bármely időpontban az ábrán 1 ill. -vel jelölt munkapontok egyikében van. 49. ábra A tranzisztor kapcsoló üzemben való működtetése Az 1 munkapontot a bázisáram megfelelő megválasztásával állíthatjuk be. Ekkor amint az a 49. ábrán is látható, a tranzisztor kollektor-emitter feszültség közel zérus, a tranzisztor vezető állapotban van, tehát az R terhelésen közel a teljes tápfeszültség (U) megjelenik. A tranzisztor kikapcsolása a bázisáram zérusra csökkentésével történik. Ekkor az I CEO szivárgási áramtól eltekintve a terhelésen áram nem folyik, azaz a terhelésen eső feszültség is zérus. 51

52 8. Teljesítményelektronika 4. Az áramkörben áram csak akkor folyhat, amikor a tirisztor nyitó irányban előfeszített (u>0) és a tirisztor vezérlő elektródájára a katódhoz képest pozitív u v vezérlőfeszültséget kapcsolunk. Ekkor a tirisztor bekapcsol, és a tirisztoron eső feszültséget elhanyagolva a terhelés feszültsége (u R ) megegyezik a bemenetre kapcsolt feszültséggel (u). Ez az állapot addig tart, amíg a tirisztoron a feszültség zárirányúvá válik (u<0). Ekkor a tirisztor kikapcsol, és addig kikapcsolt állapotban marad, amíg a bekapcsolás feltételei újra teljesülnek. 50. ábra A tirisztor viselkedése váltakozó feszültségű áramkörben 5. Induljunk ki az induktivitás árama (i L ) és feszültsége (u L ) közötti összefüggésből. u L di = L L (8.1) dt Határozzuk meg az induktivitás feszültségének egy periódusra vett átlagát: 1 T t1 I1 ul t 1 L i 1 d = L = L( I Io T d 1 T to Io ) (8.) Ahol T a periódusidő [s], t o (t 1 ) a periódus kezdetét (végét) meghatározó időpont [s]. I o I 1 a t o időpontban (a periódus kezdetén) az induktivitás áramának nagysága [A], a t 1 időpontban (a periódus végén) az áram pillanatértéke [A]. 5

53 8. Teljesítményelektronika Az energia-megmaradás tételéből következik, hogy állandósult állapotban az induktivitásban tárolt energia nagysága a periódus kezdetén és a végén megegyezik 1 1 LI o LI = 0, 1 azaz a tekercsen folyó áram nagysága is azonos ezen két időpillanatban (I 1 =I o ). Ennek egyenes következménye, hogy a (8..)-es egyenlet bal oldalán szereplő átlagfeszültség zérus. 6. Egyfázisú, Gräetz kapcsolású, vezérelhető egyenirányító kapcsolást ellenállás-terhelés estén: Az áramkör működése a következő: 51. ábra Grätz kapcsolású, vezérelhető egyenirányító t= 0 időponttól kezdődően a bemenetre kapcsolt szinuszos feszültség pozitívvá válik. T 1 és T tirisztorok a félperiódus végéig nyitó irányban előfeszítettek, azaz amikor a gyújtó impulzus ezen tirisztorok vezérlő elektródájára érkezik, akkor bekapcsolnak. A másik két tirisztor ekkor mivel a feszültség rajtuk záró irányú nem kapcsolható be. ωt= 180 -tól kezdődően T 3 és T 4 tirisztorok lesznek nyitó irányban előfeszítve, és válnak vezetővé a vezérlő feszültség hatására. T 1 és T ekkor nem vezet áramot. 53

54 8. Teljesítményelektronika 7. Az izzólámpát R ellenállással modellezzük. A váltakozó áramú szaggató kapcsolási rajza az ábrán látható. ωt=0 és ωt=180 között a T 1 tirisztoron eső feszültség nyitó irányú, azaz a vezérlő impulzus hatására T 1 bekapcsol. Ezen intervallumban T -t nem lehet bekapcsolni, mivel a feszültség rajta záró irányú. Az ωt=180 és ωt= 360 -kal meghatározott időintervallumban a gyújtó impulzus hatására T kapcsol be, T 1 pedig ekkor áramot nem vezet. 5. ábra Váltakozó áramú szaggató 8. A K kapcsoló bekapcsolásának hatására a teljes U bemeneti feszültség megjelenik a terhelésen. A K kapcsoló kikapcsolt állapotában az áramkörben nem folyik áram, tehát a terhelő ellenálláson eső feszültség is zérus. Ha a kapcsolót a periódus feléig be, utána pedig kikapcsolva tartjuk, akkor a kimeneti feszültség átlagértéke éppen a bemeneti feszültség fele lesz. 53. ábra A DC-DC konverter elve 54

55 8. Teljesítményelektronika 9. Az ábrán bemutatott áramkört egyenfeszültség váltakozó feszültséggé való átalakítására használjuk. A C kondenzátorokra a bemeneti feszültség fele esik u c U =. A T 1 vezérelt U kapcsoló bekapcsolásával a terhelő ellenálláson feszültség jelenik meg (T eközben kikapcsolt állapotban van). T be ill. T 1 egyidejű kikapcsolásával az ellenálláson folyó áram az előbbivel ellentétes irányú, ekkor u c U =. 54. ábra A DC-AC konverter (inverter) elve 55

56 9. Villamos energiarendszer 9. Villamos energiarendszer KÉRDÉSEK 1. Milyen összefüggésnek kell fennállnia az ugyanarra a hálózatra kapcsolt háromfázisú szinkron generátorok fordulatszámai között? Indokolja válaszát!. Miért szükségesek a különböző feszültségszintek a villamos energia átviteli láncban? 3. Miként lehet az állandó U feszültségű és f frekvenciájú hálózatra kapcsolt szinkrongenerátor Q meddő teljesítményét változtatni? 4. Miként lehet az állandó U feszültségű és f frekvenciájú hálózatra kapcsolt szinkrongenerátor P hatásos teljesítményét változtatni? 5. Rajzolja fel a táptranszformátor kisfeszültségű kapcsait, a fogyasztóval összekötő vezetékszakasz helyettesítő vázlatát és induktív jellegű terhelésre a vektorábráját a vezeték ellenállásának és induktivitásának a figyelembevételével! Lehet-e U > U? 6. Rajzolja fel a táptranszformátor kisfeszültségű kapcsait, a fogyasztóval összekötő vezetékszakasz helyettesítő vázlatát és ohmos jellegű terhelésre a vektorábráját a vezeték ellenállásának és induktivitásának a figyelembevételével! Lehet-e U > U? 7. Rajzolja fel a táptranszformátor kisfeszültségű kapcsait, a fogyasztóval összekötő vezetékszakasz helyettesítő vázlatát és kapacitív jellegű terhelésre a vektorábráját a vezeték ellenállásának és induktivitásának a figyelembevételével! Lehet-e U > U? 8. Miért büntetik a villamos energia szolgáltatók a fogyasztókat a meddő teljesítmény vételezéséért? 9. Mi a meddőteljesítmény kompenzálás? 10. Mi a hálózatszennyezés? Mutassa be ezt egy R v ellenállású vezetéken keresztül táplált egyetlen tirisztorból és soros terhelő ellenállásból álló váltakozó áramú körben! 11. Vegyen fel egy állandó egyenfeszültséget szolgáltató generátorból, soros induktivitásból és kapcsolóból álló áramkört! Zárlat esetére ismertesse az egyenáramú ív megszakítás módját! 1. Ismertesse az olvadóbiztosító fajtáit, célját és működésének módját! F F F T T T 56

57 9. Villamos energiarendszer VÁLASZOK 1. Azonos póluspár számot feltételezve a generátoroknak azonos szögsebességgel kell forogniuk. Az állórész tekercseiben indukált feszültség f frekvenciája a szögsebességgel egyenesen arányos. Az f frekvenciának meg kell egyeznie a hálózat frekvenciájával, amelyet a hálózatra dolgozó generátorok együttesen határoznak meg.. A vezeték ellenállásából adódó veszteség az áram négyzetével és a távolsággal egyenesen arányos. Ezért ugyanakkora teljesítmény átvitelét nagyobb feszültségen (kisebb árammal) érdemes megvalósítani. Nagyobb távolságokra néhány tíz vagy száz km-re a villamos teljesítményt nagy feszültségen néhány száz kv-on, tehát kis áram útján szállítják. Ezek az országos hálózatok. Megjegyzendő, hogy vannak a feszültség négyzetével arányos veszteségek is, de ezek csak az igen nagy feszültségeken jelentősek. A villamos teljesítményt a fogyasztók csak néhány száz V-on vagy néhány kv-on tudják fogadni. A helyi hálózatok feszültségszintje ennek megfelelő. 3. A szinkron generátor Q meddő teljesítményét az I g gerjesztő egyenárammal lehet befolyásolni. Az I g gerjesztő áram növelésekor/csökkentésekor a Q meddő teljesítmény induktív/kapacitív, azaz a kapocsfeszültséghez képest késő/siető áram esetén, nő/csökken. 4. A háromfázisú szinkron generátor P hatásos teljesítményét csak a hajtó gép (pl. turbina, dízel motor) teljesítményével (pl. a beáramló gőz, üzemanyag mennyiségének módosításával) lehet változtatni. 57

58 9. Villamos energiarendszer 5. A fogyasztó induktív jellegű, az I áram késik a fogyasztó U feszültségéhez képest, ϕ<0. Az ábrából látható, hogy ilyenkor a fogyasztó oldali feszültség mindig kisebb, mint a transzformátor kimenő feszültsége. A v index a vezeték, a T tápponti és az F a fogyasztói mennyiséget jelöli. F 55. ábra Induktív jellegű fogyasztó elvi kapcsolása, a vezeték tulajdonságait is figyelembe véve 56. ábra Induktív jellegű fogyasztó vektorábrája 6. A fogyasztó ohmos jellegű, az I áram fázisban van a fogyasztó U feszültségével, ϕ=0. Az ábrából látható, hogy ilyenkor a fogyasztó oldali feszültség mindig kisebb, mint a transzformátor kimenő feszültsége. A v index a vezeték, a T tápponti és az F a fogyasztói mennyiséget jelöli. F 57. ábra Ohmikus jellegű fogyasztó elvi kapcsolása, a vezeték tulajdonságait is figyelembe véve 58. ábra Ohmikus jellegű fogyasztó vektorábrája 58

59 9. Villamos energiarendszer 7. A fogyasztó kapacitív jellegű, az I áram siet a fogyasztó U feszültségéhez képest, ϕ>0. Az ábrából látható, hogy ilyenkor a fogyasztó oldali feszültség lehet nagyobb, mint a transzformátor kimenő feszültsége. A v index a vezeték, a T tápponti és az F a fogyasztói mennyiséget jelöli. F 59. ábra Kapacitív jellegű fogyasztó elvi kapcsolása, a vezeték tulajdonságait is figyelembe véve 60. ábra Kapacitív jellegű fogyasztó vektroábrája 8. Ameddő teljesítmény a fogyasztó és a generátor között ide-oda lengő teljesítmény. Ez a lengő teljesítmény a vezetékben veszteséget okoz. Ugyanazon a vezetéken át táplált fogyasztók összességének hatásos teljesítmény igényét termelői oldalról minden pillanatban ki kell elégíteni. Egy vagy több fogyasztó rossz teljesítmény tényezője (cosϕ kis értékű) egyrészt növeli a vezetékveszteséget, másrészt a meddő teljesítményt szállító áramösszetevővel terheli a vezetéket, transzformátorokat, kapcsolókat, stb. Így minél nagyobb a meddő teljesítmény terhelése a fogyasztói oldalon, annál kisebb hatásos teljesítményt lehet csak szállítani ugyanazon a vezetéken a fogyasztók felé. A meddő teljesítmény vételezése csökkenti a vezetéken szállítható és értékesíthető hatásos teljesítményt. 59

60 9. Villamos energiarendszer 9. A fogyasztók nagy többsége induktív jellegű meddő teljesítményt igényel, vagyis a meddő áram összetevőjük 90 -kal késik a feszültségükhöz képest. A meddő kompenzálás során az induktív fogyasztókhoz közel a hálózatra kapcsolunk olyan villamos berendezéseket (kondenzátor telep, túlgerjesztett szinkrongép stb.), amelyek áramának meddő komponense kapacitív jellegű, vagyis 90 -kal siet a feszültségükhöz képest. Az induktív és a kapacitív meddő áramok összege ideális esetben zérus, így a fogyasztókat a termelőkkel összekötő hosszú vezeték szakaszokon, meddő áramot, meddő teljesítményt nem kell szállítani. Ez a meddő kompenzálás. 10. Napjainkban a megtermelt villamos energia egyre nagyobb százaléka valamilyen teljesítményelektronikai eszközön halad át a végső felhasználás előtt. A teljesítményelektronikai eszközök kapcsoló üzemben működnek. A kapcsolgatások még szinuszos tápfeszültség esetén is jelentős felharmonikus áramot termelnek, ha szűrés nincs, vagy nem megfelelő, akkor ezek a felharmonikusok visszahatnak a hálózatra. Ez a visszahatás a hálózatszennyezés. Példaképpen szolgáljon az alábbi egyszerű áramkör. Az u T feszültség szinuszos, a tirisztor nem szinuszos i t árama R v i t feszültségesést okoz a vezeték kicsi, de nem elhanyagolható R v ellenállásán (61. ábra). Ezért az a-b kapcsokra csatlakozó szomszédos fogyasztók feszültsége u F = u T -R v i t nem szinuszos (6. ábra). 61. ábra Hálózat szennyezés ábra Hálózatszennyezés. 60

61 9. Villamos energiarendszer 11. A szóban forgó áramkört a 63. ábra mutatja. Rövidzárlat létrejöttekor, a védelem nyitja a kapcsoló érintkezőit. Ezek szétválásakor ív keletkezik, mert az induktivitásban tárolt, w m L i = energia fent tartja az áramot, ezt az energiát az ívellenálláson kell hővé alakítani. Az érintkezők gyors távolodása folytán az ív hossza és ezzel az ív ellenállása, valamint az ív feszültsége nő. Amikor a w m energia az ívben hővé alakul, az i áram zérusra csökken, a zárlati áramkör megszakad. 63. ábra Villamos áramkör zárlata és a zárlat lekapcsolása 1. Az olvadóbiztosítók funkciójuk szerint hibaérzékelők és megszakítók, de szerkezetük egyszerűsége miatt nem soroljuk őket a kapcsolókészülékek közé. Működésük egyszerűen egy olvadószál megolvadásán alapul. A kvarcporral körülvett szál helyén fellépő ív oltását a kellő ívhossz és a megolvadó kvarcpor hűtőhatása biztosítja. Léteznek szupergyors, gyors és késleltetett kiolvadású biztosítók. Az utóbbiak még a zárlati áram amplitúdójának elérése előtt kiolvadnak, ezért áramkorlátozóként alkalmazhatóak. A gyors kiolvadású biztosító kiolvadási ideje kisebb, mint az azonos névleges áramerősségű késleltetetté. Ezért ez utóbbiakat olyan helyeken alkalmazzák, ahol üzemszerű áramlökések léphetnek fel. 61

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK Számítsuk ki a 80 mh induktivitású ideális tekercs reaktanciáját az 50 Hz, 80 Hz, 300 Hz, 800 Hz, 1200 Hz és 1,6 khz frekvenciájú feszültséggel táplált hálózatban! Sorosan kapcsolt C = 700 nf, L=600 mh,

Részletesebben

Villamos gépek tantárgy tételei

Villamos gépek tantárgy tételei 10. tétel Milyen mérési feladatokat kell elvégeznie a kördiagram megszerkesztéséhez? Rajzolja meg a kördiagram felhasználásával a teljes nyomatéki függvényt! Az aszinkron gép egyszerűsített kördiagramja

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM HTTP://UNI.SZE.HU AUTOMATIZÁLÁSI TANSZÉK HTTP://AUTOMATIZALAS.SZE.HU SZINKRON GÉPEK

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM HTTP://UNI.SZE.HU AUTOMATIZÁLÁSI TANSZÉK HTTP://AUTOMATIZALAS.SZE.HU SZINKRON GÉPEK SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM HTTP://UNI.SZE.HU SZINKRON GÉPEK 2013/2014 - őszi szemeszter Szinkron gép Szinkron gép Szinkron gép motor Szinkron gép állandó mágneses motor Szinkron generátor - energiatermelés

Részletesebben

Váltakozóáramú gépek. Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet

Váltakozóáramú gépek. Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet Váltakozóáramú gépek Összeállította: Langer Ingrid adjunktus Aszinkron (indukciós) gép Az ipari berendezések

Részletesebben

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL INFORMATIKUS HALLGATÓK RÉSZÉRE 1. EGYENÁRAM 1. Vezesse le a feszültségosztó képletet két ellenállás (R 1 és R 2 ) esetén! Az összefüggésben szerepl mennyiségek jelölését

Részletesebben

Villamos gépek. Villamos forgógépek. Forgógépek elvi felépítése

Villamos gépek. Villamos forgógépek. Forgógépek elvi felépítése Villamos forgógépek Forgógépek elvi felépítése A villamos forgógépek két fő része: az álló- és a forgórész. Az állórészen elhelyezett tekercsek árama mágneses teret létesít. Ez a mágneses tér a mozgási

Részletesebben

= f p képlet szerint. A gép csak ezen a szögsebességen tud állandósult nyomatékot kifejteni.

= f p képlet szerint. A gép csak ezen a szögsebességen tud állandósult nyomatékot kifejteni. 44 SZINKRON GÉPEK. Szögsebességük az állórész f 1 frekvenciájához mereven kötődik az ω 2 π = f p képlet szerint. A gép csak ezen a szögsebességen tud állandósult nyomatékot kifejteni. Az állórész felépítése

Részletesebben

Egyenáramú gépek. Felépítés

Egyenáramú gépek. Felépítés Egyenármú gépek Felépítés 1. Állórész koszorú 2. Főpólus 3. Segédpólus 4. Forgórész koszorú 5. Armtúr tekercselés 6. Pólus fluxus 7. Kompenzáló tekercselés 1 Állórész - Tömör vstest - Tömör vs pólus -

Részletesebben

MÁGNESES INDUKCIÓ VÁLTÓÁRAM VÁLTÓÁRAMÚ HÁLÓZATOK

MÁGNESES INDUKCIÓ VÁLTÓÁRAM VÁLTÓÁRAMÚ HÁLÓZATOK MÁGNESES NDUKCÓ VÁLTÓÁRAM VÁLTÓÁRAMÚ HÁLÓZATOK Mágneses indukció Mozgási indukció v B Vezetőt elmozdítunk mágneses térben B-re merőlegesen, akkor a vezetőben áram keletkezik, melynek iránya az őt létrehozó

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9 TARTALOMJEGYZÉK 3 Előszó 9 1. Villamos alapfogalmak 11 1.1. A villamosság elő for d u lá s a é s je le n t ősége 12 1.1.1. Történeti áttekintés 12 1.1.2. A vil la mos ság tech ni kai, tár sa dal mi ha

Részletesebben

Érzékelők és beavatkozók

Érzékelők és beavatkozók Érzékelők és beavatkozók DC motorok 1. rész egyetemi docens - 1 - Főbb típusok: Elektromos motorok Egyenáramú motor DC motor. Kefenélküli egyenáramú motor BLDC motor. Indukciós motor AC motor aszinkron

Részletesebben

Hálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások

Hálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások Hálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások Egyenirányítás: egyenáramú komponenst nem tartalmazó jelből egyenáramú összetevő előállítása. Nemlineáris áramköri elemet tartalmazó

Részletesebben

Négypólusok helyettesítő kapcsolásai

Négypólusok helyettesítő kapcsolásai Transzformátorok Magyar találmány: Bláthy Ottó Titusz (1860-1939), Déry Miksa (1854-1938), Zipernovszky Károly (1853-1942), Ganz Villamossági Gyár, 1885. Felépítés, működés Transzformátor: négypólus. Működési

Részletesebben

VÁLTAKOZÓ ÁRAM JELLEMZŐI

VÁLTAKOZÓ ÁRAM JELLEMZŐI VÁLTAKOZÓ ÁA JELLEZŐI Ohmos fogyasztók esetén - a feszültség és az áramerősség fázisban van egymással Körfrekvencia: ω = π f I eff = 0,7 max I eff = 0,7 I max Induktív fogyasztók esetén - az áramerősség

Részletesebben

4. FEJEZET MOTORHAJTÁSOK

4. FEJEZET MOTORHAJTÁSOK Tantárgy: TELJESÍTMÉNYELEKTRONIKA Tanár: Dr. Burány Nándor Tanársegéd: Mr. Divéki Szabolcs 5. félév Óraszám: 2+2 1 4. FEJEZET MOTORHAJTÁSOK Széles skála: o W...MW, o precíz pozícionálás...goromba sebességvezérlés.

Részletesebben

Az elektromos töltések eloszlása atomokban, molekulákban, ionokon belül és a vegyületekben. Vezetők, félvezetők és szigetelők molekuláris szerkezete.

Az elektromos töltések eloszlása atomokban, molekulákban, ionokon belül és a vegyületekben. Vezetők, félvezetők és szigetelők molekuláris szerkezete. Szakképesítés: Log Autószerelő - 54 525 02 iszti Tantárgy: Elektrotechnikaelektronika Modul: 10416-12 Közlekedéstechnikai alapok Osztály: 11.a Évfolyam: 11. 36 hét, heti 2 óra, évi 72 óra Ok Dátum: 2013.09.21

Részletesebben

Elektrotechnika. Budapest Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Kar Mechatronikai és Autotechnikai Intézet

Elektrotechnika. Budapest Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Kar Mechatronikai és Autotechnikai Intézet Budapest űszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Kar echatronikai és Autotechnikai Intézet Elektrotechnika Egyenáram ramú gépek Összeállította: Langer Ingrid főisk. adjunktus Elektromechanikai

Részletesebben

Hajtástechnika. Villanymotorok. Egyenáramú motorok. Váltóáramú motorok

Hajtástechnika. Villanymotorok. Egyenáramú motorok. Váltóáramú motorok Hajtástechnika Villanymotorok Egyenáramú motorok Váltóáramú motorok Soros gerjesztésű Párhuzamos gerjesztésű Külső gerjesztésű Vegyes gerjesztésű Állandó mágneses gerjesztésű Aszinkron motorok Szinkron

Részletesebben

írásbeli vizsgatevékenység

írásbeli vizsgatevékenység Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0896-06 Villanyszerelési munka előkészítése, dokumentálása Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat száma, megnevezése: 0896-06/3 Mérési feladat

Részletesebben

Egyszerű áramkörök árama, feszültsége, teljesítménye

Egyszerű áramkörök árama, feszültsége, teljesítménye Egyszerű árakörök áraa, feszültsége, teljesíténye A szokásos előjelek Általában az ún fogyasztói pozitív irányokat használják, ezek szerint: - a ϕ fázisszög az ára helyzete a feszültség szinusz hullá szöghelyzetéhez

Részletesebben

12.A 12.A. A belsı ellenállás, kapocsfeszültség, forrásfeszültség fogalmának értelmezése. Feszültséggenerátorok

12.A 12.A. A belsı ellenállás, kapocsfeszültség, forrásfeszültség fogalmának értelmezése. Feszültséggenerátorok 12.A Energiaforrások Generátorok jellemzıi Értelmezze a belsı ellenállás, a forrásfeszültség és a kapocsfeszültség fogalmát! Hasonlítsa össze az ideális és a valóságos generátorokat! Rajzolja fel a feszültség-

Részletesebben

Elektrotechnika. Ballagi Áron

Elektrotechnika. Ballagi Áron Elektrotechnika Ballagi Áron Mágneses tér Elektrotechnika x/2 Mágneses indukció kísérlet Állandó mágneses térben helyezzünk el egy l hosszúságú vezetőt, és bocsássunk a vezetőbe I áramot! Tapasztalat:

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM HTTP://UNI.SZE.HU AUTOMATIZÁLÁSI TANSZÉK HTTP://AUTOMATIZALAS.SZE.HU HÁLÓZATOK MÉRETEZÉSE

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM HTTP://UNI.SZE.HU AUTOMATIZÁLÁSI TANSZÉK HTTP://AUTOMATIZALAS.SZE.HU HÁLÓZATOK MÉRETEZÉSE SZÉCHENY STÁN EGYETEM HTT://N.SZE.H HÁLÓZATOK MÉRETEZÉSE Marcsa Dániel illamos gépek és energetika 2013/2014 - őszi szemeszter Kisfeszültségű hálózatok méretezése A leggyakrabban kisfeszültségű vezetékek

Részletesebben

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat Fizika. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak Levelező tagozat 1. z ábra szerinti félgömb alakú, ideális vezetőnek tekinthető földelőbe = 10 k erősségű áram folyik be. föld fajlagos

Részletesebben

Mérési útmutató. A transzformátor működésének vizsgálata Az Elektrotechnika tárgy laboratóriumi gyakorlatok 3. sz. méréséhez

Mérési útmutató. A transzformátor működésének vizsgálata Az Elektrotechnika tárgy laboratóriumi gyakorlatok 3. sz. méréséhez BDPESTI MŰSZKI ÉS GZDSÁGTDOMÁNYI EGYETEM VILLMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMTIKI KR VILLMOS ENERGETIK TNSZÉK Mérési útmutató transzformátor működésének vizsgálata z Elektrotechnika tárgy laboratóriumi gyakorlatok

Részletesebben

VILLAMOS ENERGETIKA PÓTZÁRTHELYI DOLGOZAT A csoport

VILLAMOS ENERGETIKA PÓTZÁRTHELYI DOLGOZAT A csoport VILLAMOS ENERGETIKA PÓTZÁRTHELYI DOLGOZAT A csoport 2014. április 23. NÉV:... NEPTUN-KÓD:... Terem és ülőhely:... 1. 2. 3. 4. 5. A dolgozat érdemjegye az összpontszámtól függően: 40%-tól 2, 55%-tól 3,

Részletesebben

VILLAMOS ENERGETIKA PÓT-PÓTZÁRTHELYI - A csoport

VILLAMOS ENERGETIKA PÓT-PÓTZÁRTHELYI - A csoport VILLAMOS ENERGETIKA PÓT-PÓTZÁRTHELYI - A csoport MEGOLDÁS 2014. május 21. 1.1. Tekintsünk egy megoszló terheléssel jellemezhető hálózatot! A hosszegységre eső áramfelvétel i = 0,24 A/m fázisonként egyenlő

Részletesebben

1. Elektrotechnika feladatlap a villanyszerelő II. tanfolyam számára

1. Elektrotechnika feladatlap a villanyszerelő II. tanfolyam számára 1. Elektrotechnika feladatlap a villanyszerelő II. tanfolyam számára Név:.. 1. Definiálja a következő mennyiségek, adja meg jelüket és mértékegységüket! villamos töltés: feszültség: áramerősség: ellenállás:

Részletesebben

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét ELEKTROTECHNIKA (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY 11-12. évfolyam A tantárgy megnevezése: elektrotechnika Évi óraszám: 69 Tanítási hetek száma: 37 + 32 Tanítási órák száma: 1 óra/hét A képzés célja: Választható tantárgyként

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

2. ábra Változó egyenfeszültségek

2. ábra Változó egyenfeszültségek 3.5.. Váltakozó feszültségek és áramok Időben változó feszültségek és áramok Az (ideális) galvánelem által szolgáltatott feszültség iránya és nagysága az idő múlásával nem változik. Ha az áramkörben az

Részletesebben

Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált

Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált ércek, amelyek vonzzák a vasat. Ezeket mágnesnek nevezték

Részletesebben

MÁGNESES TÉR, INDUKCIÓ

MÁGNESES TÉR, INDUKCIÓ Egy vezetéket 2 cm átmérőjű szigetelő testre 500 menettel tekercselünk fel, 25 cm hosszúságban. Mekkora térerősség lép fel a tekercs belsejében, ha a vezetékben 5 amperes áram folyik? Mekkora a mágneses

Részletesebben

Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések

Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések 1) Definiálja a rendszeres hibát 2) Definiálja a véletlen hibát 3) Definiálja az abszolút hibát 4) Definiálja a relatív hibát 5) Hogyan lehet az abszolút-, és a

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 19. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 19. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Azonosító jel NSZI 0 6 0 6 OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Szakmai előkészítő érettségi tantárgyi verseny 2006. április 19. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK DÖNTŐ ÍRÁSBELI FELADATOK Az írásbeli időtartama: 240 perc 2006

Részletesebben

MUNKAANYAG. Hollenczer Lajos. Szinkron gépek vizsgálata. A követelménymodul megnevezése: Erősáramú mérések végzése

MUNKAANYAG. Hollenczer Lajos. Szinkron gépek vizsgálata. A követelménymodul megnevezése: Erősáramú mérések végzése Hollenczer Lajos Szinkron gépek vizsgálata A követelménymodul megnevezése: Erősáramú mérések végzése A követelménymodul száma: 0929-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-006-50 SZINKRON

Részletesebben

2. A modul címe. Aszinkron motorok és hajtások. Aszinkron motoros járműhajtások

2. A modul címe. Aszinkron motorok és hajtások. Aszinkron motoros járműhajtások 2. A modul címe Aszinkron motorok és hajtások. Aszinkron motoros járműhajtások 2.1 lecke: A lecke címe Aszinkron motorok felépítése, működési elve. Frekvenciaszabályozott aszinkron motoros hajtások elve.

Részletesebben

VILLAMOS ENERGETIKA Vizsgakérdések (2007. tavaszi BSc félév)

VILLAMOS ENERGETIKA Vizsgakérdések (2007. tavaszi BSc félév) 1 VILLAMOS ENERGETIKA Vizsgakérdések (2007. tavaszi BSc félév) 1. Ismertesse a villamosenergia-hálózat feladatkrk szerinti felosztását a jellegzetes feszültségszinteket és az azokhoz tartozó átvihető teljesítmények

Részletesebben

Mágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja

Mágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja Mágneses erőtér Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja Magnetosztatikai mező: nyugvó állandó mágnesek és egyenáramok időben

Részletesebben

Elektrotechnika II. egyetemi jegyzet. 1. Fejezet. Villamos energia átalakítók

Elektrotechnika II. egyetemi jegyzet. 1. Fejezet. Villamos energia átalakítók Elektrotechnika II. egyetemi jegyzet A jegyzetben használjuk a nemzetközileg elismert rövidítéseke az áram típusára vonatkozólag: - AC - váltóáram, mely az angol Alternating Current elnevezés rövidítéséből

Részletesebben

Elektromágnesség tesztek

Elektromágnesség tesztek Elektromágnesség tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához

Részletesebben

33 522 01 0000 00 00 Elektronikai műszerész Elektronikai műszerész

33 522 01 0000 00 00 Elektronikai műszerész Elektronikai műszerész A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

VILLAMOS HAJTÁSOK Készítette: Dr. Mádai Ferenc Miskolci Egyetem Elektrotechnikai-Elektronikai Tanszék 2014

VILLAMOS HAJTÁSOK Készítette: Dr. Mádai Ferenc Miskolci Egyetem Elektrotechnikai-Elektronikai Tanszék 2014 VILLAMOS HAJTÁSOK Készítette: Dr. Mádai Ferenc Miskolci Egyetem Elektrotechnikai-Elektronikai Tanszék 2014 2 1. ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK A villamos hajtások felépítése, stabilitása A villamos motorokat valamilyen

Részletesebben

Nagyon sokféle berendezés van, ami villamos energiát alakít mechanikai energiává és

Nagyon sokféle berendezés van, ami villamos energiát alakít mechanikai energiává és 1. fejezet Az elektromechanikai energiaátalakítás Nagyon sokféle berendezés van, ami villamos energiát alakít mechanikai energiává és fordítva. Ezeknek a berendezéseknek a felépítése különböző lehet, a

Részletesebben

1. mérés: Indukciós fogyasztásmérő hitelesítése wattmérővel

1. mérés: Indukciós fogyasztásmérő hitelesítése wattmérővel 1. mérés: ndukciós fogyasztásmérő hitelesítése wattmérővel 1.1. A mérés célja ndukciós fogyasztásmérő hibagörbéjének felvétele a terhelés függvényében wattmérő segítségével. 1.2. A méréshez szükséges eszközök

Részletesebben

2. ábra Változó egyenfeszültségek

2. ábra Változó egyenfeszültségek 3.5.. Váltakozó feszültségek és áramok Időben változó feszültségek és áramok Az (ideális) galvánelem által szolgáltatott feszültség iránya és nagysága az idő múlásával nem változik. Ha az áramkörben az

Részletesebben

OPT. típusú öntáp-egységek ΩProt készülékek számára. Budapest, 2005. április. Azonosító: OP-13-6769-20

OPT. típusú öntáp-egységek ΩProt készülékek számára. Budapest, 2005. április. Azonosító: OP-13-6769-20 OmegaProt OPT típusú öntáp-egységek ΩProt készülékek számára Azonosító: OP-13-6769-20 Budapest, 2005. április Alkalmazási terület Azt OPT típusú öntáp-egység másik ΩProt készülék táplálására és az általa

Részletesebben

2.4 Fizika - Elektromosságtan 2.4.7 Elektromotor-generátor tanulói rendszer

2.4 Fizika - Elektromosságtan 2.4.7 Elektromotor-generátor tanulói rendszer Kísérletek az elektromotor-generátor készlettel Az elektromotor-generátor készlet egy moduláris eszközrendszer a fizikai és műszaki összefüggéseket kidolgozó tanulói kísérletekhez, az elektromotorokat,

Részletesebben

Logaritmikus erősítő tanulmányozása

Logaritmikus erősítő tanulmányozása 13. fejezet A műveleti erősítők Logaritmikus erősítő tanulmányozása A műveleti erősítő olyan elektronikus áramkör, amely a két bemenete közötti potenciálkülönbséget igen nagy mértékben fölerősíti. A műveleti

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGA 2006. október 2006. 24. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. október 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

Unidrive - a vektorszabályozás alappillére

Unidrive - a vektorszabályozás alappillére Unidrive - a vektorszabályozás alappillére A vektorszabályozás jelenleg a váltakozó áramú ipari hajtások széles körben elfogadott és alkalmazott megoldása, amely kiváló szabályozást nyújt a mai szabványokhoz

Részletesebben

VILLAMOS ENERGETIKA ELŐVIZSGA - A csoport

VILLAMOS ENERGETIKA ELŐVIZSGA - A csoport VILLAMOS ENERGETIKA ELŐVIZSGA - A csoport MEGOLDÁS 2014. május 21. 1.1. Tekintsünk egy megoszló terheléssel jellemezhető hálózatot! A hosszegységre eső áramfelvétel i m = 0,2 A/m fázisonként egyenlő (cosϕ

Részletesebben

Váltakozó áram (Vázlat)

Váltakozó áram (Vázlat) Váltakozó áram (Vázlat) 1. Váltakozó áram fogalma és előállítása. A váltakozó áram pillanatnyi és effektív értékei 3. Ellenállások váltakozó áramú áramkörben a) Ohmos ellenállás b) Induktív ellenállás

Részletesebben

Forgó mágneses tér létrehozása

Forgó mágneses tér létrehozása Forgó mágnee tér létrehozáa 3 f-ú tekercelé, pólupárok záma: p=1 A póluoztá: U X kivezetéekre i=io egyenáram Az indukció kerület menti elozláa: U X kivezetéekre Im=Io amplitúdójú váltakozó áram Az indukció

Részletesebben

ÜZLETKÖTŐI ÉRTEKEZLET 2012-01-13 DUNAKESZI

ÜZLETKÖTŐI ÉRTEKEZLET 2012-01-13 DUNAKESZI ÜZLETKÖTŐI ÉRTEKEZLET 2012-01-13 DUNAKESZI ÉS MOTORVÉDŐ KAPCSOLÓK KONTAKTOROK Kontaktor definíció: Olyan gyakori működésre alkalmas elektromágneses elven működtetett mechanikus kapcsolókészülék,

Részletesebben

VILLAMOS ENERGETIKA I. RÉSZ

VILLAMOS ENERGETIKA I. RÉSZ VLLAMOS ENERGETKA. RÉSZ. smertesse blokkvázlatban az energiaszolgáltatás rendszerét! Adja meg a villamos energia sajátosságait, valamint a villamosenergia-felhasználás részaránya és a társadalmi fejlettség

Részletesebben

1.A tétel. Villamos alapfogalmak Feszültség, áram, töltés, ellenállás

1.A tétel. Villamos alapfogalmak Feszültség, áram, töltés, ellenállás 1.A tétel Villamos alapfogalmak Feszültség, áram, töltés, ellenállás Definiálja a feszültség, az áram, a töltés, az ellenállás és a vezetőképesség fogalmát, jellemzőit! Ismertesse a feszültség, az áram,

Részletesebben

Villamos fogyasztók által keltett felharmonikus áramok és azok hálózati visszahatása. Schulcz Gábor LIGHTRONIC Kft. www.lightronic.

Villamos fogyasztók által keltett felharmonikus áramok és azok hálózati visszahatása. Schulcz Gábor LIGHTRONIC Kft. www.lightronic. Villamos fogyasztók által keltett felharmonikus áramok és azok hálózati visszahatása Schulcz Gábor LIGHTRONIC Kft. www.lightronic.hu Felharmonikus fogalma Felharmonikus áramok keletkezése Felharmonikus

Részletesebben

TB6600 V1 Léptetőmotor vezérlő

TB6600 V1 Léptetőmotor vezérlő TB6600 V1 Léptetőmotor vezérlő Mikrolépés lehetősége: 1, 1/2, 1/4, 1/8, 1/16. A vezérlő egy motor meghajtására képes 0,5-4,5A között állítható motoráram Tápellátás: 12-45V közötti feszültséget igényel

Részletesebben

VILLANYSZERELŐ KÉPZÉS MÁGNESES TÉR ÖSSZEÁLLÍTOTTA NAGY LÁSZLÓ MÉRNÖKTANÁR

VILLANYSZERELŐ KÉPZÉS MÁGNESES TÉR ÖSSZEÁLLÍTOTTA NAGY LÁSZLÓ MÉRNÖKTANÁR VIANYSZEREŐ KÉPZÉS 2 0 5 MÁGNESES TÉR ÖSSZEÁÍTOTTA NAGY ÁSZÓ MÉRNÖKTANÁR - 2 - Tartalomjegyzék Mágneses tér fogalma, jellemzői...3 A mágneses tér hatása az anyagokra...4 Elektromágneses indukció...6 Mozgási

Részletesebben

Érzékelők és beavatkozók

Érzékelők és beavatkozók Érzékelők és beavatkozók DC motorok 3. rész egyetemi docens - 1 - DC motorvezérlés H-híd: +V r Motor mozgatás előre Motor mozgatás hátra Fékezés Szabadonfutás a vezérlés függvényében UL LL + Ø - UR LR

Részletesebben

Teljesítményelektronika szabályozása. Összeállította dr. Blága Csaba egyetemi docens

Teljesítményelektronika szabályozása. Összeállította dr. Blága Csaba egyetemi docens Teljesítményelektronika szabályozása Összeállította dr. Blága Csaba egyetemi docens Szakirodalom 1. Ferenczi Ödön, Teljesítményszabályozó áramkörök, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1981. 2. Ipsits Imre,

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 20. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Dr. Kiss Lajos VILLAMOS HÁLÓZATOK ÉS ALÁLLOMÁSOK

Dr. Kiss Lajos VILLAMOS HÁLÓZATOK ÉS ALÁLLOMÁSOK Dr. Kiss Lajos VLLAMOS HÁLÓZATOK ÉS ALÁLLOMÁSOK Budapest, 1998 Dr. Kiss Lajos: Villamos hálózatok és alállomások Lektorálta: Dr. Benkó mre Phare Program H-94.05 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 6 1.1. Általános

Részletesebben

feszültség hullámossága csökken, ugyanakkor a hálózat mind erõsebben torzított árammal terhelõdik.

feszültség hullámossága csökken, ugyanakkor a hálózat mind erõsebben torzított árammal terhelõdik. 2 Alapkapcsolások a teljesítményelektronikában A teljesítményelektronikában használatos átalakító egységek rendszerint egy fajta átalakítást képesek elvégezni az 1.2 fejezetben említett felosztás értelmében.

Részletesebben

Transzformátorok tervezése

Transzformátorok tervezése Transzformátorok tervezése Többféle céllal használhatunk transzformátorokat, pl. a hálózati feszültség csökken-tésére, invertereknél a feszültség növelésére, ellenállás illesztésre, mérőműszerek méréshatárának

Részletesebben

Transzformátor rezgés mérés. A BME Villamos Energetika Tanszéken

Transzformátor rezgés mérés. A BME Villamos Energetika Tanszéken Transzformátor rezgés mérés A BME Villamos Energetika Tanszéken A valóság egyszerűsítése, modellezés. A mérés tervszerűen végrehajtott tevékenység, ezért a bonyolult valóságos rendszert először egyszerűsítik.

Részletesebben

4 Motorhajtások. Elsõsorban a következõ négy fajta motor használatos: egyenáramú motor, aszinkron motor, szinkron motor,

4 Motorhajtások. Elsõsorban a következõ négy fajta motor használatos: egyenáramú motor, aszinkron motor, szinkron motor, 4 Motorhajtások A motorhajtások nagyon széles teljesítménytartományban használatosak: néhány W-tól néhány MW-ig. Más szempontból is nagyon sokfélék az igények: egyes alkalmazásokban fontos a precíz pozíció

Részletesebben

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A Egyenáram tesztek 1. Az alábbiak közül melyik nem tekinthető áramnak? a) Feltöltött kondenzátorlemezek között egy fémgolyó pattog. b) A generátor fémgömbje és egy földelt gömb között szikrakisülés történik.

Részletesebben

Feszültségérzékelők a méréstechnikában

Feszültségérzékelők a méréstechnikában 5. Laboratóriumi gyakorlat Feszültségérzékelők a méréstechnikában 1. A gyakorlat célja Az elektronikus mérőműszerekben használatos különböző feszültségdetektoroknak tanulmányozása, átviteli karakterisztika

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 25. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 25. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

Elektromágneses indukció, váltakozó áram

Elektromágneses indukció, váltakozó áram Elektromágneses indukció, váltakozó áram Elektromágneses indukció: Ha tekercsben megváltoztatjuk a mágneses teret (pl. mágnest mozgatunk benne, vagy körülötte), akkor a tekercsben feszültség keletkezik,

Részletesebben

Mágneses indukcióvektor begyakorló házi feladatok

Mágneses indukcióvektor begyakorló házi feladatok Mágneses indukcióvektor begyakorló házi feladatok 1. Egy vezető keret (lapos tekercs) területe 10 cm 2 ; benne 8A erősségű áram folyik, a menetek száma 20. A keretre ható legnagyobb forgatónyomaték 0,005

Részletesebben

ELEKTROTECHNIKA. Áramkör számítási példák és feladatok. MISKOLCI EGYETEM Elektrotechnikai-Elektronikai Intézeti Tanszék

ELEKTROTECHNIKA. Áramkör számítási példák és feladatok. MISKOLCI EGYETEM Elektrotechnikai-Elektronikai Intézeti Tanszék MISKOLCI EGYETEM Elektrotechnikai-Elektronikai Intézeti Tanszék ELEKTROTECHNIKA Áramkör számítási példák és feladatok Összeállította: Dr. Radács László Gépészmérnöki és Informatikai Kar Villamosmérnöki

Részletesebben

Generátor gerjesztés kimaradási védelmi funkcióblokk leírása

Generátor gerjesztés kimaradási védelmi funkcióblokk leírása Generátor gerjesztés kimaradási védelmi funkcióblokk leírása Dokumentum ID: PP-13-20540 Budapest, 2014. július A leírás verzió-információja Verzió Dátum Változás Szerkesztette V1.0 2014.04.16. Első kiadás

Részletesebben

TANULÁSI ÚTMUTATÓ. Villanymotorok a gyakorlatban. Készítette: Mozsolics András

TANULÁSI ÚTMUTATÓ. Villanymotorok a gyakorlatban. Készítette: Mozsolics András TANULÁSI ÚTMUTATÓ Villanymotorok a gyakorlatban Készítette: Mozsolics András A fejlesztő intézmény megnevezése: Bánki Donát Térségi Integrált Szakképző Központ Kht. Székhelye: 2800 Tatabánya, Réti út 1-5.

Részletesebben

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Ohm törvény, Kirchoff törvényei, soros és párhuzamos kapcsolás

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Ohm törvény, Kirchoff törvényei, soros és párhuzamos kapcsolás Hobbi Elektronika Bevezetés az elektronikába: Ohm törvény, Kirchoff törvényei, soros és párhuzamos kapcsolás 1 Felhasznált irodalom Hodossy László: Elektrotechnika I. Torda Béla: Bevezetés az Elektrotechnikába

Részletesebben

A szinuszosan váltakozó feszültség és áram

A szinuszosan váltakozó feszültség és áram A szinszosan váltakozó feszültség és ára. A szinszos feszültség előállítása: Egy téglalap alakú vezető keretet egyenletesen forgatnk szögsebességgel egy hoogén B indkciójú ágneses térben úgy, hogy a keret

Részletesebben

Elektrotechnika jegyzet

Elektrotechnika jegyzet SZÉCHENY STVÁN EGYETEM ATOMATZÁLÁS TANSZÉK Elektrotechnika jegyzet Elektrotechnika jegyzet Készítette: dr. Hodossy László főiskolai docens előadásai alapján Tomozi György Győr, 4. - - Tartalomjegyzék.

Részletesebben

VAJSZ Tibor, MSc hallgató, 1. Dr. SZÁMEL László, egyetemi docens, 2. RÁCZ György, doktorandusz, 3.

VAJSZ Tibor, MSc hallgató, 1. Dr. SZÁMEL László, egyetemi docens, 2. RÁCZ György, doktorandusz, 3. A közvetlen nyomatékszabályozás elve, megvalósítása, és főbb tulajdonságai aszinkron motoros hajtások esetében The principle, realization and main features of direct torque control in the case of AC induction

Részletesebben

Elektronika I. Gyakorló feladatok

Elektronika I. Gyakorló feladatok Elektronika I. Gyakorló feladatok U I Feszültséggenerátor jelképe: Áramgenerátor jelképe: 1. Vezesse le a terheletlen feszültségosztóra vonatkozó összefüggést: 2. Vezesse le a terheletlen áramosztóra vonatkozó

Részletesebben

Milyen elvi mérési és számítási módszerrel lehet a Thevenin helyettesítő kép elemeit meghatározni?

Milyen elvi mérési és számítási módszerrel lehet a Thevenin helyettesítő kép elemeit meghatározni? 1. mérés Definiálja a korrekciót! Definiálja a mérés eredményét metrológiailag helyes formában! Definiálja a relatív formában megadott mérési hibát! Definiálja a rendszeres hibát! Definiálja a véletlen

Részletesebben

5. TELJESÍTMÉNYTÉNYEZŐ JAVÍTÁS

5. TELJESÍTMÉNYTÉNYEZŐ JAVÍTÁS Villamos művek 5. TELJESÍTMÉNYTÉNYEZŐ JAVÍTÁS A villamosenergia-fogyasztás általában meddőenergia-felhasználásával jár. A váltakozó áramú fogyasztók jelentős része induktív jellegű, ami annyit jelent,

Részletesebben

22-es sorozat - Installációs mágneskapcsolók 25 A

22-es sorozat - Installációs mágneskapcsolók 25 A Installációs mágneskapcsolók 2 vagy 4 érintkezővel, 25 A Érintkezők kettős megszakítási hellyel A nyitott érintkezők távolsága 3 mm (záró) A nyitott érintkezők távolsága 1,5 mm (nyitó) Belső kapcsolási

Részletesebben

Elektrotechnika 3. zh

Elektrotechnika 3. zh Elektrotechnika 3. zh Gyakorlati áramkör-számítási technikák és konvenciók: egy- és háromfázisú hálózatok számítása Az egyfázisú rendszerek áramai és feszültségei. A pozitív irányrendszer fogyasztói és

Részletesebben

ÉPÜLETGÉPÉSZETI ELEKTROMOS ÉS SZABÁLYOZÓ RENDSZEREK

ÉPÜLETGÉPÉSZETI ELEKTROMOS ÉS SZABÁLYOZÓ RENDSZEREK 6203-11 modul ÉPÜLETGÉPÉSZETI ELEKTROMOS ÉS SZABÁLYOZÓ RENDSZEREK I. rész ÉPÜLETGÉPÉSZETI ELEKTROMOS SZERELÉSEK II. RÉSZ VEZÉRLÉS ÉS SZABÁLYOZÁSTECHNIKA TARTALOMJEGYZÉKE Szerkesztette: I. Rész: Tolnai

Részletesebben

KÜLSŐGERJESZTÉSŰ EGYENÁRAMÚ MOTOR MECHANIKAI JELLEGGÖRBÉJÉNEK FELVÉTELE

KÜLSŐGERJESZTÉSŰ EGYENÁRAMÚ MOTOR MECHANIKAI JELLEGGÖRBÉJÉNEK FELVÉTELE KÜLSŐGERJESZTÉSŰ EGYENÁRAÚ OTOR ECHANIKAI JELLEGGÖRBÉJÉNEK FELVÉTELE A mérés célja: az egyik leggyakraa alkalmazott egyeáramú géptípus =f() jelleggöréiek megismerése és méréssel törtéő felvétele: A felkészüléshez

Részletesebben

Fizika 8. oszt. Fizika 8. oszt.

Fizika 8. oszt. Fizika 8. oszt. 1. Statikus elektromosság Dörzsöléssel a testek elektromos állapotba hozhatók. Ilyenkor egyik testről töltések mennek át a másikra. Az a test, amelyről a negatív töltések (elektronok) átmennek, pozitív

Részletesebben

Elektromechanikai rendszerek szimulációja

Elektromechanikai rendszerek szimulációja Kandó Polytechnic of Technology Institute of Informatics Kóré László Elektromechanikai rendszerek szimulációja I Budapest 1997 Tartalom 1.MINTAPÉLDÁK...2 1.1 IDEÁLIS EGYENÁRAMÚ MOTOR FESZÜLTSÉG-SZÖGSEBESSÉG

Részletesebben

Budapest Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Kar Mechatronikai és Autotechnikai Intézet. Elektrotechnika

Budapest Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Kar Mechatronikai és Autotechnikai Intézet. Elektrotechnika Budapest Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Kar Mechatronikai és Autotechnikai Intézet Elektrotechnika Különleges motorok Összeállította: Lukács Attila PhD hallgató (BME MOGI) és

Részletesebben

A villamos forgógépekkel szemben támasztott speciális követelmények szélturbina alkalmazások esetén A legelterjedtebb szélturbina rendszerek

A villamos forgógépekkel szemben támasztott speciális követelmények szélturbina alkalmazások esetén A legelterjedtebb szélturbina rendszerek Szélgener lgenerátor fejlesztések sek a Hyundai Technology Center Hungary Kft-nél A villamos forgógépekkel szemben támasztott speciális követelmények szélturbina alkalmazások esetén A legelterjedtebb szélturbina

Részletesebben

Szakképesítés: 54 523 01 Automatikai technikus Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Irányítástechnikai alapok, gyártórendszerek

Szakképesítés: 54 523 01 Automatikai technikus Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Irányítástechnikai alapok, gyártórendszerek A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a IV. Szakmai követelmények fejezetben megadott 10003-12 Irányítástechnikai alapok és a 10002-12 Ipari

Részletesebben

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 35%.

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 35%. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

HARDVEREK VILLAMOSSÁGTANI ALAPJAI. 9. Gyakorlat

HARDVEREK VILLAMOSSÁGTANI ALAPJAI. 9. Gyakorlat HADVEEK VILLAMOSSÁGTANI ALAPJAI 9. Gyakorlat Hardverek Villamosságtani Alapjai/GY-9/1 9. Gyakorlat feladatai A gyakorlat célja: A szuperpozíció elv, a Thevenin és a Norton helyettesítő kapcsolások meghatározása,

Részletesebben

Mechatronika alapjai órai jegyzet

Mechatronika alapjai órai jegyzet - 1969-ben alakult ki a szó - Rendszerek és folyamatok, rendszertechnika - Automatika, szabályozás - számítástechnika Cd olvasó: Dia Mechatronika alapjai órai jegyzet Minden mechatronikai rendszer alapstruktúrája

Részletesebben

A 2009-es vizsgákon szereplő elméleti kérdések

A 2009-es vizsgákon szereplő elméleti kérdések Kivezérelhetőség és teljesítményfokozatok: A 2009-es vizsgákon szereplő elméleti kérdések 1. Ismertesse a B osztályú teljesítményfokozat tulajdonságait (P fmax, P Tmax, P Dmax(1 tr), η Tmax )! (szinuszos

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 14. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. október 14. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK II. Elektrotechnika 5. előadás

FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK II. Elektrotechnika 5. előadás FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK II. Elektrotechnika 5. előadás A tranzisztor felfedezése A tranzisztor kifejlesztését a Lucent Technologies kutatóintézetében, a Bell Laboratóriumban végezték el. A laboratóriumban három

Részletesebben

AZ ÚJ, JAVÍTOTT HATÁSFOKÚ POLARITÁSVÁLTÓVAL MEGÉPÍTETT MPPT ÁRAMKÖR

AZ ÚJ, JAVÍTOTT HATÁSFOKÚ POLARITÁSVÁLTÓVAL MEGÉPÍTETT MPPT ÁRAMKÖR AZ ÚJ, JAVÍTOTT HATÁSFOKÚ POLARITÁSVÁLTÓVAL MEGÉPÍTETT MPPT ÁRAMKÖR Szegedi Péter mérnök százados egyetemi tanársegéd Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Vezetés- és Szervezéstudományi Kar Fedélzeti Rendszerek

Részletesebben