Kisebbségi Hírlevél. Miniszterelnöki Hivatal JOGI INFORMÁCIÓK. Jogszabályváltozások... 2 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa hírei...

Átírás

1 JOGI INFORMÁCIÓK Jogszabályváltozások... 2 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa hírei... 6 A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FÕOSZTÁLY HÍREI A Magyar Televízió Nemzetiségi Szerkesztõségének köszöntése... 7 Regionális Roma Fórum... 7 A kisebbségi önkormányzatok évi feladatalapú támogatása... 8 Ülésezett a Kisebbségi Költségvetési Bizottság..9 HAZAI HÍREK Harmincéves a magyarországi kisebbségi televíziózás Kisebbségek helyzetérõl rendeztek konferenciát Szegeden.. 14 Magyar-román határ menti közigazgatási együttmûködés Román óra a szegedi román intézetben éves a székesfehérvári Német Kisebbségi Önkormányzat 17 Megkezdõdik néhány operatív program társadalmi vitája Konferencia a gyûlöletbeszédrõl - pártok szerint a problémát meg kell oldani, de más eszközöket javasolnak Indulhatnak a Magyar-Szlovák határon átnyúló fejlesztések.. 17 Új román magyar szótárak Kállai Ernõ: a pártok nem akarják biztosítani a kisebbségek parlamenti képviseletét Magyar-román megállapodások: elismerik egymás okleveleit16 Norvég alap támogat egy roma közösségi házat Esztergomban Kultúrcsempész sínbusz fesztivál Szegeden és Szabadkán.. 16 Román-magyar kormányülés Szegeden Új vasútvonal és útfejlesztés a napirenden Egy nappal hamarabb szabadul az Anna-kút Tranoscius, a szlovákok énekeskönyve Elindult a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség on-line ügyfélszolgálata OGY - EU-elnökségi munkacsoport: Németh Zsolt szerint nem megfelelõ az egyeztetés Szabolcs és Kárpátalja közös fejlesztési pályázatokat nyújtott be Gyenesei: nem csökken a kistérségi társulások állami támogatásának összege - konferencia Prioritást élvez az Új Tudás - Mûveltség Mindenkinek Program KÜLFÖLDI HÍREK Kisebbségi Hírlevél s z á m A magyar uniós elnökség alatt dönthetnek a roma stratégiáról Felszólítottak nyolc országot az ET kisebbségvédelmi egyezményének Az ET-t 47 országából 37-ben már alkalmazzák Nemzeti kisebbségek és a kommunizmus elleni harc az EPben Közlemény Lisszabon után Budapest lesz a névadó? Kezdik megérteni a kisebbségi kérdéseket A kisebbségi nyelvek jelentõsége és jövõje Európában Európa egyre ellenségesebb a kisebbségekkel? Régiók és városok európai hete Brüsszelben ROMA HÍREK Miniszterelnöki Hivatal Cigány anyanyelvi neveléssel Konferencia a romák oktatásáról Vácott A Cigányok az Európai Unióban címû konferenciát rendeztek Egység a sokféleségben Roma Évtized program nemzetközi fotókiállítása Borsodba érkezett A kisebbséget támogatja a Vodafone Javítanák a cigányok egészségi állapotát A felzárkózás a tanulással kezdõdik "A multik is közremûködhetnének a romák integrációjában".. 28 Roma aktivisták képzésére nyertek támogatást a HEFOPpályázaton Regionális Príma Díjjal tüntetik ki a Rajkó Zenekart Települések az esélyegyenlõségért Beás nyelvû vers- és mesemondóverseny Kaposváron Ülésezett a Roma Integrációs Tanács és a Cigányügyi Tárcaközi Bizottság Romapolitika: sem közmunka, sem segély, de akkor mi? A rendõrség együttmûködik a kisebbségi önkormányzatokkal29 Dicséretes fejlesztések a cigány önkormányzatnál PÁLYÁZATI LEHETÕSÉGEK Hazai és közösségi pályázatok Kiírásra váró pályázatok JELENTÉSEK, TÁJÉKOZTATÓK Roma vágyak kiállítás ESEMÉNYEK, KÉPZÉSEK

2 JOGI INFORMÁCIÓK Jogszabályváltozások Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között az Ivándárda/Branjin Vrh autópálya-kapcsolat létesítésérõl A jogszabály száma és címe: 240/2008. (X. 1.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között az Ivándárda/Branjin Vrh autópálya-kapcsolat létesítésérõl szóló Egyezmény kihirdetésérõl. A jogszabály lényege: A Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya (Szerzõdõ Felek) a két ország közti együttmûködés fejlesztése érdekében a magyarországi M6 autóút, illetve a horvátországi A5 autóút közötti összeköttetéssel létrehozzák a két ország közötti közvetlen gyorsforgalmi közúti kapcsolatot. A Szerzõdõ Felek a saját államuk területére esõ útpálya és tartozékai megépítését saját erõforrásaikból valósítják meg. Az Egyezmény végrehajtásában illetékes szerv a Magyar Köztársaságban a közlekedésért felelõs miniszter által irányított minisztérium, a Horvát Köztársaságban a Tengerészeti, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium. A két autóút az D250 és D251 számú határjel között éri el az államhatárt és kapcsolódik egymáshoz. Az itt megépítésre kerülõ határátkelõhely építésérõl és megnyitásáról a Szerzõdõ Felek külön nemzetközi szerzõdésben rendelkeznek. A Szerzõdõ Felek a teljes körû infrastruktúrát fokozatosan építik meg. A megvalósítás pénzügyi fedezetének biztosítása céljából a Szerzõdõ Felek összehangolt lépéseket tesznek nemzetközi pénzügyi források felkutatása és lehetséges igénybevétele érdekében. A határátkelõhelyet a nemzetközi személy- és teherforgalom számára nyitják meg. A Szerzõdõ Felek az államhatár átlépésének, valamint a személy- és az áruforgalom ellenõrzésének szabályait külön megállapodásban rögzítik. Hatálybalépés: október 2. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 141. szám (2008. október 1.) A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a Tanács február 18-i, 343/2003/EK rendeletének alkalmazása érdekében történõ együttmûködésrõl szóló Közigazgatási Megállapodás kihirdetésérõl A jogszabály száma és címe: 247/2008. (X. 14.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a Tanács február 18-i, 343/2003/EK rendeletének alkalmazása érdekében történõ együttmûködésrõl szóló, Hévízen, október hó 3. napján aláírt Közigazgatási Megállapodás kihirdetésérõl. A jogszabály lényege: A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya (Szerzõdõ Felek) által október 3-án aláírt Közigazgatási Megállapodás (Megállapodás) kötelezõ hatályának elismerésére. A Szerzõdõ Felek a Tanács február 18-i, az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelõs tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 343/2003/EK rendelete (Rendelet) hatékony végrehajtása érdekében, a Rendelet 23. cikk (1) bekezdésére tekintettel, egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelõs tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok egyszerûsítésére a fent említett Megállapodást kötötték. A Szerzõdõ Felek illetékes hatóságai: a Magyar Köztársaságban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Szlovák Köztársaságban a Belügyminisztérium, a Migrációs Hivatal, valamint a Határ- és Idegenrendészeti Iroda. Az illetékes hatóságok a DubliNeten tartják egymással a kapcsolatot.

3 Az illetékes hatóságok megállapodhatnak abban, hogy a harmadik országbeli állampolgár átszállítására elõzetes egyeztetést követõen kijelölt, a megkeresett hatóság által írásban jóváhagyott helyen és idõben kerül sor. Átszállításkor a megkeresõ hatóság a harmadik országbeli állampolgár minden olyan okmányát megküldi a megkeresett hatóságnak, amely valamely közigazgatási eljárás lefolytatásához szükséges. Az átadásra a Szerzõdõ Felek közös államhatárain, kivételes esetben nemzetközi repülõterein kerül sor. Jelen Megállapodás határozatlan idõre jött létre, melyet a Felek diplomáciai úton bármikor módosíthatnak, illetve felmondhatnak. Hatálybalépés: október 15. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 146. szám (2008. október 14.) A Letenye Gorièan (Muracsány) II. személyforgalmi autópálya-határátkelõhely létesítésérõl készült Megállapodás kihirdetésérõl A jogszabály száma és címe: 253/2008. (X. 14.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között közös helyen történõ határforgalom ellenõrzése céljából Letenye Gorièan (Muracsány) II. személyforgalmi autópálya-határátkelõhely létesítésérõl készült Plitviceben, július 8-án aláírt Megállapodás kihirdetésérõl. A jogszabály lényege: A Kormány július 8-án Plitviceben aláírt Megállapodást e rendelettel hirdeti ki. A Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya (Szerzõdõ Felek) együttmûködésük fejlesztése érdekében Letenye és Gorièan települések között a határforgalom közös helyen történõ ellenõrzése céljából Letenye- Gorièan II. elnevezéssel autópálya határátkelõhelyet létesít. Ennek megfelelõen a Magyar Köztársaság területén horvát határforgalom-ellenõrzõ szolgálati hely létesül, ahol a horvát hivatalos személyek ellenõrzést végeznek. A határátkelõhelyet a magyar Szerzõdõ Fél saját költségén építi meg a Magyar Állam kizárólagos tulajdonaként. E határozatlan idõre szóló Megállapodást a Szerzõdõ Felek bármikor írásban módosíthatják, illetve felmondhatják. Hatálybalépés: október 22. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 146. szám (2008. október 14.) A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve módosításáról A jogszabály száma és címe: 27/2008. (IX. 26.) OKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet módosításáról A jogszabály lényege: A 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet (a továbbiakban: Irányelv) több bekezdéssel egészül ki: Az iskola pedagógiai programja és helyi tanterve tartalmazza a kisebbség nyelve és irodalma, valamint a kisebbségi népismeret oktatását az 1. évfolyamtól a 12., illetve 13. évfolyamig. Az egységes fejlesztési folyamat négy képzési szakaszra oszlik. Az iskola a kisebbségi nyelv és irodalom, valamint a kisebbségi népismeret tantárgy tananyagának oktatását az Irányelvben meghatározott idõponttól eltérõ idõpontban is megkezdheti, azonban az e tantárgyak oktatására elõírt idõkeret a tanulmányi idõ átlagában nem csökkenhet, és az egyes képzési szakaszok végére biztosítania kell a meghatározott fejlesztési feladatok teljesítését, továbbá be kell tartani a tanulók heti és napi terhelésére vonatkozó, a közoktatásról szóló törvény által meghatározott elõírásokat. Ha a kisebbséghez tartozó tanulók szülei kezdeményezik a kisebbségi nyelv és a kisebbségi kultúra tanítását, és ez az Irányelv 1 -ának (5) bekezdésében meghatározottak szerint nem oldható meg, az iskola a fenntartó által biztosított idõkeret, annak hiányában a nem kötelezõ tanórai foglalkozások idõkerete terhére, a pedagógiai programban meghatározottak szerint, 3

4 legalább heti két órában megszervezi a felkészítést. A kisebbségi nyelv és kultúra oktatásában való részvételrõl tanúsítvány állítható ki, illetve e tantárgyból a tanuló saját kérésére osztályozó vizsgát tehet. Az iskolák a 2009/2010. tanévben vezetik be felmenõ rendszerben az átdolgozott helyi tantervüket e rendelet - a 27/2008. (IX. 26.) OKM rendelet 5. és 6. számú mellékletével megállapított - 2. számú melléklet II. és III. része alapján. Hatálybalépés: október 4. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 139. szám (2008. szeptember 26.) A Miniszterelnökség fejezetnél a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, valamint a határon túli magyarok támogatásával kapcsolatos fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásának szabályairól A jogszabály száma és címe: 4/2008. (X. 1.) MeHVM rendelete a Miniszterelnökség fejezetnél a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, valamint a határon túli magyarok támogatásával kapcsolatos fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásának szabályairól szóló 1/2008. (V. 8.) MeHVM rendelet módosításáról. A jogszabály lényege: A Miniszterelnökség fejezetnél a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, valamint a határon túli magyarok támogatásával kapcsolatos fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásának szabályairól szóló 1/2008. (V. 8.) MeHVM rendelet 9. (5) bekezdés e) pontjának második mondata az alábbira módosul: Feladata az erre kijelölt szervezet bevonásával, erre a célra elkülönített támogatási keret átadásával elõsegíteni a külhoni magyarok pályázati lehetõségekrõl való tájékoztatását, versenyképességük növelését, a források eséllyel történõ megszerzésére való felkészülésüket a közös térség- és intézményfejlesztés érdekében. Hatálybalépés: október 2. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 141. szám (2008. október 1.) Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között a hadisírok rendezésérõl A jogszabály száma és címe: 38/2008. (IX. 5.) KüM határozat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között a hadisírok rendezésérõl szóló Megállapodás kihirdetésérõl szóló 309/2007. (XI. 15.) Korm. rendelet ai hatálybalépésérõl. A jogszabály lényege: A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között a hadisírok rendezésérõl szóló Megállapodás 10. cikke szerint a Megállapodás a késõbbi, a hatálybalépéshez szükséges belsõ követelmények teljesítését igazoló értesítés kézhezvételével lép hatályba. A Megállapodás 10. cikke szerinti értesítés kézhezvételére augusztus 11-én került sor. Ennek megfelelõen a Megállapodás kihirdetésérõl szóló 309/2007. (XI. 15.) Korm. rendelet ai augusztus 11-én hatályba léptek. Hatálybalépés: augusztus 11. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 129. szám (2008. szeptember 5.) 4

5 A Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között az V. számú összeurópai közlekedési folyosó közúti csatlakozási pontjairól a magyar ukrán határszakaszon A jogszabály száma és címe: 41/2008. (X. 3.) KüM határozata,,a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között az V. számú összeurópai közlekedési folyosó közúti csatlakozási pontjairól a magyar ukrán határszakaszon címû egyezmény kihirdetésérõl szóló 147/2006. (VII. 19.) Korm. rendelet 4. (3) bekezdésének a hatálybalépésérõl. A jogszabály lényege: A 147/2006. (VII. 19.) Korm. rendelettel, a Magyar Közlöny július 19-ei számában kihirdetett, a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között az V. számú összeurópai közlekedési folyosó közúti csatlakozási pontjairól a magyar ukrán határszakaszon címû egyezmény, annak 8. cikke (2) bekezdése szerint, a jóváhagyásáról szóló utolsó értesítés kézhezvételét követõ 30. napon lép hatályba. Az Egyezmény 8. cikkének (2) bekezdése szerinti értesítés kézhez vételére szeptember 23-án került sor. A fentiekre tekintettel, összhangban a 147/2006. (VII. 19.) Korm. rendelet 4. (3) bekezdésével a Külügyminiszter megállapította, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között az V. számú összeurópai közlekedési folyosó közúti csatlakozási pontjairól a magyar határszakaszon címû egyezmény, annak 8. cikkének (2) bekezdése alapján október 22-én lép hatályba. Hatálybalépés: október 22. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 142. szám (2008. október 3.) 5

6 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa hírei Konferencia a gyûlöletbeszédrõl A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyûlési Biztosa és az Emberi Jogi Információs és Dokumentációs Központ (INDOK) közös szervezésében konferenciát tartottak a gyûlöletbeszédrõl. A konferencia elsõ szekciója fõként a Fundamentum 2008/2 száma köré szervezõdött. Vitaindítót tartott dr. Halmai Gábor, az INDOK munkatársa, dr. Szajbély Katalin, az OBH munkatársa, valamint dr. Polyák Gábor, a PTE adjunktusa. A kerekasztal-beszélgetésen részt vett dr. Gadó Gábor az IRM szakállamtitkára, dr. Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, dr. Majtényi László, az ORTT elnöke, és dr. Szabó Máté Dániel, az EKINT igazgatója A rendezvény második részében, Dr. Kállai Ernõ kisebbségi biztos vezetésével a parlamenti pártok képviselõi, szakértõi beszélgettek a lehetséges jogi szabályozás szükségességérõl és eszközeirõl. A Fidesz-frakciót dr. Répássy Róbert, az MSZP frakcióját dr. Bárándy Gergely, az MDF-frakciót pedig dr. Kajdi József szakértõ képviselte. A konferencia résztvevõi keresték azokat a jogi megoldásokat, amelyek segítségével hatékonyabban lehetne küzdeni a közbeszédben egyre inkább teret kapó gyûlöletkeltõ megnyilvánulások ellen. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosának javaslata a gyûlöletbeszéd elleni fellépésre: "Etnopolitikai helyzetkép az Európai Unió keleti bõvítési folyamata tükrében" "Etnopolitikai helyzetkép az Európai Unió keleti bõvítési folyamata tükrében" címmel rendeztek konferenciát az MTA Társadalomkutató Központjában, melyen elõadást tartott Dr. Kállai Ernõ kisebbségi biztos, "A kisebbségek parlamenti képviseletének esélyei Magyarországon" címmel. Parlamenti látogatás Dr. Kállai Ernõ kíséretében látogatást tettek a Parlamentben a Civitas Egyesület "Polgár az Európai Demokráciában" nevû országos tanulmányi verseny gyõztesei. A Civitas Egyesület az elmúlt tanévben 12. alkalommal rendezte meg a Polgár az Európai Demokráciában" nevû országos tanulmányi versenyt, melynek fõvédnöke Dr. Kállai Ernõ kisebbségi biztos volt. A verseny célja a polgárerény és a demokratikus készségek erõsítése, valamint az érdekérvényesítés lehetõségeinek megismertetése a középiskolás korosztály körében. A gyõztes csapat tagjai október 15-én ellátogattak a Parlamentbe, ahová Dr. Kállai Ernõ ombudsman is elkísérte õket. Forrás:

7 A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FÕOSZTÁLY HÍREI A Magyar Televízió Nemzetiségi Szerkesztõségének köszöntése A kisebbségi televíziózás indulásának harmincadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségre került sor október 9-én Villányban. A rendezvény mintegy 150 résztvevõje arra emlékezett, hogy a Magyar Televízió 1978-ban sugárzott elsõ ízben nemzetiségi programot, a Pécsi Stúdióból horvát, német, szerb és szlovén nyelvû adás indult ekkor. Az évfordulós ünnepségen Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke a köszöntötte a kisebbségi televíziózás munkatársait. Szili Katalin köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik a köztelevízió révén hozzájárultak a magyarországi kisebbségi népcsoportok kultúrájának minél szélesebb körben történõ megismeréséhez. A házelnök hangoztatta, hogy Magyarországon a kisebbségek államalkotó tényezõk, kultúrájuk a többségével együtt alkotja a magyar kultúrát. Az ünnepségen jelen voltak a kisebbségek anyaországai budapesti diplomáciai képviseleteinek képviselõi is. A nemzetiségi televíziózás terén elért eredményeket méltatva, Ladislav Lipic, Szlovénia budapesti nagykövete és Klaus Bönnemann német követségi tanácsos kiemelték, a kisebbségi televíziózásnak fontos szerepe van a közös európai ház építésében, a régiókban születõ értékek elismertetésében. Az ünnepségen kitüntetéseket vehettek át azok a televíziós szakemberek, akik kiemelkedõ teljesítményt nyújtottak a kisebbségi mûsorok készítésében. A Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Fõosztályának fõigazgató-helyettese, Paulik Antal a Magyar Televízió szlovák nyelvû nemzetiségi mûsorának 25 éves jubileuma alkalmából adott át elismerõ oklevelet. A Magyar Televízió 1978-ban indította el kisebbségi mûsorait. Az elsõket a horvátok, a németek és a szerbek számára sugározták, ehhez csatlakozott azután a szlovén adás tõl készül a román mûsor, 1983-tól pedig a szlovák. Az elsõ roma adást 1991 májusában sugározták Pécsrõl, majd késõbb a roma mûsorok szerkesztése átkerült Budapestre tõl találkozhattak a nézõk a Rondó -val, amely a görög, a lengyel, az örmény, a ruszin és a bolgár, majd 2000 óta az ukrán nemzetiségûeknek biztosít közös televíziós jelenlétet. Jelenleg a kisebbségi törvény által elismert tizenhárom magyarországi kisebbség mindegyike számára készít rendszeresen jelentkezõ mûsorokat a Magyar Televízió. A mûsorok Budapesten (bolgár, cigány, görög, lengyel, örmény, ruszin, ukrán), Pécsett (horvát, német), Szegeden (román, szlovák, szerb) és Szombathelyen (szlovén) készülnek. A szerkesztõségek mûködését az MTV Regionális, Kisebbségi és Határon túli Fõszerkesztõsége koordinálja. A hetente, illetve a kéthetente mûsorra kerülõ adások magyar nyelvû feliratozással készülnek, idõtartamuk perc. A nemzetiségi televízióadások elérhetõk a honlapról is. Regionális Roma Fórum A Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Fõosztály 2008 õszén az ország hat nagyvárosában Roma Regionális Fórumot szervez. November 7-én Kaposváron, november 14-én Nyíregyházán, november 28-án pedig Miskolcon kerül sor az eseményre. A résztvevõk minden fórumi helyszínen három elõadást hallgathatnak meg. Ezt követõen feltehetik kérdéseiket, elmondhatják véleményüket a hallottakkal kapcsolatban. A három elõadás: Tájékoztató az Új Magyarország Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programjairól, a évi jóváhagyott akciótervrõl Az elõadó minden esetben az adott régió 7

8 Regionális Fejlesztési Tanácsának elnöke vagy a Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója, vagy a Regionális Munkaügyi Központ Regionális Szakképzési Tanácsának vezetõje, munkatársa. A romák hátrányos megkülönböztetése a mindennapokban, mely az Egyenlõ Bánásmód Hatóság munkatársának tolmácsolásában hallható. Tájékoztató az,,út a munkához programról, valamint a régió aktuális foglalkoztatási helyzetérõl, melynek részleteibe egyfelõl a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, másfelõl a Regionális Munkaügyi Központ munkatársa avatja be a megjelenteket. Ezt követõen a Fórumok résztvevõi a kisebbségpolitika aktuális kérdéseirõl beszélgethetnek,,kötetlenebb formában a MeH NEKF fõigazgató asszonyával, Németh Erikával, valamint munkatársaival. A Fórum meghívottjai minden esetben a régiók cigány kisebbségi önkormányzatainak és roma civil szervezeteinek vezetõi, tagjai. A rendezvény célja, hogy informálja a cigányságot az õket leginkább érintõ programokról, pályázati lehetõségekrõl a meghívott szakemberek segítségével, valamint növelje az együttmûködést a cigány kisebbségi önkormányzatok, a civil szervezetek és a MeH NEKF között, illetve teret és lehetõséget teremtsen az érintettek kérdéseinek, aktuális problémáinak megbeszélésére. A kisebbségi önkormányzatok évi feladatalapú támogatása Tájékoztatjuk a kisebbségi önkormányzatokat a kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésbõl nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszerérõl és elszámolásának rendjérõl szóló 375/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet ebben az évben esedékes határnapjairól. A kormányrendelet a évre vonatkozó támogatás esetén tekintettel a hatálybalépés késõi dátumára speciális határnapokat állapított meg. A kormányrendelet jelenleg hatályos állapota szerint a évre vonatkozó feladatalapú támogatások igényléséhez szükséges nyomtatványok benyújtási határnapjai a rendeletben elõírt általános és nem a speciális szabályoknak megfelelõen alakulnak. A rendeletben foglaltaknak megfelelõen továbbra is változatlan az igénylés benyújtásának módja, a szempontrendszer, valamint az elbírálás menete és módja. A évi támogatás igénybevételéhez szükséges nyomtatványok beküldésével kapcsolatos határnapok valamennyi kisebbségi önkormányzat esetében az alábbiak szerint alakulnak. Igénylésinyomtatvány beküldése a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságára: december 1-ig Az igénylések Igazgatóság általi továbbítása a Miniszterelnöki Hivatalhoz (MeH): január 31-ig A Kisebbségi Költségvetési Bizottság döntése: április 15-ig A folyósítás határnapjai: Általános mûködési támogatás folyósítása két alkalommal: február 15-ig 8

9 Feladatalapú támogatás folyósítása két alkalommal: május 15-ig augusztus 15-ig augusztus 15-ig Felhívjuk a kisebbségi önkormányzatok figyelmét, hogy a rendeletben elõírt határidõket tartsák be. Tájékoztató a évi határidõrõl: Igénylõlap letöltése: Ülésezett a Kisebbségi Költségvetési Bizottság november 5-én ülésezett a Kisebbségi Költségvetési Bizottság, az ülés keretén belül a kiegészítõ támogatás összegszerû megállapítás volt napirenden. Az ülésen elfogadott határozat értelmében a Kisebbségi Költségvetési Bizottság megállapította és egyhangú döntéssel elfogadta az elõterjesztésként benyújtott javaslatot, amely tartalmazza a kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésbõl nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszerérõl és elszámolásának rendjérõl szóló kormányrendelet 6. -a szerint járó kiegészítõ támogatás összegét a feladatalapú támogatásra vonatkozó döntése során megállapított pontszámok, valamint a fel nem használt és visszautalt támogatások együttes összege alapján. A kisebbségi önkormányzatokat megilletõ támogatási összegek a Miniszterelnöki Hivatal honlapján kihirdetésre kerülnek a bizottsági döntés miniszteri jóváhagyását követõ öt napon belül. Forrás: 9

10 HAZAI HÍREK Kállai Ernõ: a pártok nem akarják biztosítani képviseletét a kisebbségek parlamenti Nyilvánvaló, hogy a pártok nem akarnak a 13 magyarországi kisebbségnek parlamenti képviseletet biztosítani - jelentette ki Kállai Ernõ kisebbségi ombudsman egy budapesti konferencián. "Nyilvánosan nem vállalják a véleményüket, de ez a dolog arról szól, hogy (...) úgy érzik, hibáztak a,90-es évek elején, amikor ilyen sok kisebbségi közösséget hoztak létre Magyarországon" - fogalmazott Kállai Ernõ, majd kifejtette: ha legalább 13 kisebbségi képviselõ mandátumot szerez, az nagyon komolyan tudja befolyásolni a kormányalakítás lehetõségét. "Ez egy nagyon komoly félelem a parlamenti pártok esetében, ezért nyilvánvalóan inkább nem tesznek semmit ebben a kérdésben" - mondta. Kállai Ernõ szerint ha nem tudják megoldani a kérdést, akkor legalább annyi bátorságuk lehetne a döntéshozóknak, hogy a kisebbségi törvénybõl töröljék a parlamenti képviseletére vonatkozó szakaszt, majd magyarázzák el ennek okát. Mint emlékeztetett: szeptemberben a II. Kisebbségi Kerekasztal nevében nyílt levélben fordult a kormányhoz, kérve a kabinet állásfoglalását a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyûlési képviseletével kapcsolatban. A kerekasztal már februárban átadta a Miniszterelnöki Hivatalban azt a kisebbségek által elkészített javaslatot, amely a jelöltállítás, a választási eljárás és a szavazás menetét is szabályozza. Február óta javaslatukra nem érkezett válasz - mondta. Az Etnopolitikai helyzetkép az Európai Unió keleti bõvítési folyamata tükrében címû konferencián Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója elõadásában elmondta, az európai társadalmak multikulturális és multietnikus jellegûek. Európában 45 államban 87 nemzet és több mint 300 etnikai kisebbség közösség létezik, ugyanakkor mindössze 17 ország biztosít kisebbségei számára önkormányzati jogokat, 14 uniós tagállamban pedig nincs is kisebbségi törvény. Mint mondta, a kisebbségi területeken stagnálás figyelhetõ meg, sõt a nyelvi jogok területén csendes leépítés, visszafejlõdés érzékelhetõ. Forrás: MTI Megkezdõdik néhány operatív program társadalmi vitája Már a jövõ héten elindulhat a közlekedés, a gazdaságfejlesztés és az államreform operatív program társadalmi vitája - mondta Budai Bernadett kormányszóvivõ Budapesten tartott sajtótájékoztatón. A kormányszóvivõ elmondta: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) két évente vizsgálja meg, hogy az egyes területeken belül milyen célokra érdemes fordítani pénzt. Véleményezésre az NFÜ honlapján, illetve az úgynevezett partnerségi fórumon van lehetõség. Az egyeztetés keretében civil szervezetek, önkormányzatok, kamarák, illetve szakmai testületek is véleményezhetik a fejlesztési irányokat, koncepciókat. Az egyeztetésben automatikusan bevont partnereken túl, egy regisztrációval bárkinek lehetõsége lesz arra, hogy közölje véleményét. Téma szempontjából meghatározók az úgynevezett makrofórumok, amelyek szintén kifejthetik véleményüket. A kormányszóvivõ ide sorolta a Magyar Tudományos Akadémiát, az Országos Érdekegyeztetési Tanácsot, a területfejlesztési és a környezetvédelmi tanácsot, valamint a Gazdasági és Szociális Tanácsot. Budai Bernadett elmondta: mind a javaslattevõk, mind a véleményezõk válaszlevelet kapnak, hogy javaslataikat befogadták-e vagy sem. A társadalmi egyeztetés garancia arra, hogy a fejlesztési források valóban a megfelelõ helyre kerüljenek. A végleges akciótervekrõl a kormány dönt, azt a verziót tartalmazza majd az elfogadott kormánydöntés, amely a társadalmi partnerek észrevételeit, javaslatait is összegzi - tette hozzá. Forrás: MTI 10

11 Elindult a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség on-line ügyfélszolgálata On-line ügyfélszolgálatot indított a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a kényelmesebb és gyorsabb ügyintézés érdekében - közölte az NFÜ az MTI-vel. Tájékoztatásuk szerint az on-line felületen néhány adat megadásával könnyen továbbíthatók a kérdések az NFÜ ügyfélszolgálati munkatársaihoz, akik a regisztrációkor megadott címre küldik meg a választ rövid idõn belül. A szolgáltatás igénybevételéhez elegendõ az NFÜ honlapon egyszer regisztrálni. Forrás: MTI Prioritást élvez az Új Tudás - Mûveltség Mindenkinek Program Az Új Tudás - Mûveltség Mindenkinek Program továbbra is egyike a kormány legnagyobb prioritást élvezõ programjainak - tudatta közleményében az Oktatási és Kulturális Minisztérium. Az Új Tudás - Mûveltség Mindenkinek program a rendszerváltás óta az elsõ olyan átfogó program a közoktatás megújítására, amely élvezi a szakma túlnyomó többségének támogatását. A programot a kormány az Oktatás és Gyermeksegély Kerekasztal tagjainak javaslatait alapul véve dolgozta ki, s 2008 márciusa óta 70 helyen egyeztettek róla a társadalmi vita keretében.köztudott, hogy módosították a jövõ évi költségvetési tervezetet, mivel a nemzetközi pénzügyi rendszer válsága következtében jelentõs részben beszûkültek a finanszírozási források. Emiatt a kormány szükségesnek tartja, hogy jelentõsen csökkentse a hiányt, és kiadásmérséklõ intézkedéseket is tegyen.az Új Tudás - Mûveltség Mindenkinek Program számos eleme azonban már megvalósult. Annak érdekében, hogy a halmozottan hátrányos helyzetû gyermekek minél hamarabb bekerüljenek az óvodai ellátásba, szeptember 1-jétõl a fenntartó köteles gondoskodni arról, hogy a halmozottan hátrányos helyzetû gyermekek három éves koruktól igénybe tudják venni az óvodai nevelést. A másik nagy lépés az óvodai támogatás szabályainak kialakítása volt. A legrosszabb körülmények között élõ, legszegényebb családok gyermekei óriási százalékban kimaradtak az óvodai nevelésbõl. Az óvodai támogatás ösztönzi a szülõket, hogy 3-4 éves gyermeküket beírassák az óvodába és gondoskodjanak gyermekük rendszeres óvodába járásáról. Az esélyegyenlõség megteremtése és a szegregáció visszaszorítása is kiemelt célja az Új Tudás Programnak. A közoktatási esélyegyenlõségi tervek kötelezõ elkészítése és a szakértõk által ellenõrzött végrehajtása hatalmas elõrelépést jelent. Ugyanis minden egyes pályázatnál - legyen az uniós vagy hazai -, illetve minden támogatásnál a pályázó intézménynek akkor van csak esélye, ha betartja az esélyegyenlõségi tervben foglaltakat. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium mindent megtesz annak érdekében, hogy a pénzügyi válság ellenére a program minden egyes eleme megvalósuljon - áll a közleményben. Forrás: Romaweb Gyenesei: nem csökken a kistérségi társulások állami támogatásának összege - konferencia A jövõ évi költségvetésben is az ideihez hasonló nagyságrendû, 28 milliárd forintos támogatást tervez a kistérségi társulásoknak Gyenesei István önkormányzati miniszter, mert véleménye szerint a 2004-tõl létrehozott rendszerben lévõ 173 kistérségben csak így lehet nagyobb támogatási összegeket lehívni. Gyenesi István az Országos Kistérségi Konferencia nyitóelõadásában úgy fogalmazott: a kistérségi társulási intézményforma mára gyökeret vert Magyarországon, s a képviselõ-testületek felismerték a térségi összefogás szükségességét. Felidézte, hogy a 2004-ben törvény által biztosított lehetõséget kihasználva majdnem 100 helyen, a következõ évben pedig majdnem mindenütt létrejöttek a kistérségek, és a társulási kedvet az anyagi ösztönzõk is segítették. 11

12 A központi költségvetés 2008-ban 28,1 milliárd forintos normatív, kötött felhasználású támogatást biztosít a többcélú kistérségi társulások mûködéséhez és feladataik ellátásához, ehhez új elõirányzatként 3,5 milliárd forintos támogatást biztosítottak a kistelepülési iskolák és körjegyzõségek tárgyi feltételeinek javítására, valamint közösségi buszok beszerzésére - mondta Gyenesei István, hozzátéve, további 1,6 milliárd forint értékben nyújtottak lehetõséget a leghátrányosabb helyzetû kistérségek bölcsõdéinek és közoktatási intézményeinek fejlesztésére. Az önkormányzati miniszter célként fogalmazta meg, hogy a 2009-es költségvetésben is hasonló nagyságrendû támogatás jusson a társulásokhoz, hogy így ösztönözzék a valós együttmûködést. A tárca javaslata szerint emelkedne a kistérségi társulások által fenntartott iskolákba bejáró tanulók alapján járó támogatás, így a jelenlegi 100 ezerrõl 105 ezer forintra nõne, míg az egységes iskola évfolyamára bejáró tanulókra 40 ezer forintról 100 ezerre nõne az egy fõre jutó támogatás. Gyenesei István arról is beszélt, jövõre növekszik a házi és a jelzõrendszeres segítségnyújtás után járó Véleménye szerint ha a társulások kötelezõek lennének, amit javasolnak, akkor gyorsabban megoldódhatnának a problémák, de megjegyezte, erre vonatkozóan minõsített többséggel kellene törvényt elfogadnia az Országgyûlésnek. Az önkormányzati miniszter arról is beszélt, hogy a polgármesterek és a jegyzõk feladat- és hatáskörére vonatkozó kérdést egyszerre kell tárgyalni, ugyanis véleménye szerint a jelenlegi ügyek 60 százalékát, mintegy kétmillió esetet, kistérségi szinten is ellehetne látni, így a kistérségi társulások adott helyzetekben akár megyei önkormányzati szintû feladatokat is elláthatnának. Szólt arról is, hogy meg kell vizsgálni, a kistérség, mint közigazgatási egység, milyen módon juthatna önálló bevételhez, illetve hogyan kaphatná meg az egyes önkormányzatokat már megilletõ felterjesztési jogot. Ez azt jelentené, hogy a kistérséget érintõ legfontosabb kérdésekben - mint például az oktatás, a közbiztonság, a szociális kérdések és a magántulajdon védelme - a kistérségi társulási tanács jogosult lenne a kormányhoz vagy az Országgyûléshez és más állami szervhez törvénymódosítási javaslattal fordulni. Hozzáfûzte, ez nem érintené az egyes önkormányzatok felterjesztési jogát, amely továbbra is megmaradna. Gyenesei István a konferencián tartott elõadásában hangsúlyozta: az önkormányzati rendszer megújítása nem jelenti az önkormányzatok összevonását, de fel kell ismerniük, hogy a társulás nem cél, hanem eszköz egy még nagyobb cél megvalósításához. Az elsõ alkalommal tartott Országos Kistérségi Konferencián résztvevõ önkormányzati vezetõk, a társulásokban dolgozó szakemberek ágazati témákra fókuszáló szekcióüléseken a szabályozási, a sport és turizmus témakörökben ismerkedhettek meg a kistérségek eddig kialakult gyakorlataival. Forrás: MTI OGY - EU-elnökségi munkacsoport: Németh Zsolt szerint nem megfelelõ az egyeztetés A kormány több kérdésben is mellõzte az egyeztetést az EU-elnökségi munkacsoporttal a felkészülésben Magyarország európai uniós elnökségére - jelentette ki Németh Zsolt (Fidesz), az ötpárti testület társelnöke a munkacsoport harmadik ülésén Budapesten. Több olyan kérdésben is döntés született a munkacsoport legutóbbi, májusi ülése óta, amelyben a testületnek együttdöntési joga van - mondta az ellenzéki képviselõ, az Országgyûlés külügyi bizottságának elnöke az ülés nyilvános részében. Ilyen döntések születtek az uniós elnökséggel összefüggõ közigazgatási átalakításokkal, a 2011 elsõ félévére esõ magyar elnökség logójával és arculatával és a kiemelt témákkal kapcsolatban is - tette hozzá Németh Zsolt. Mesterházy Attila, a munkacsoport MSZP-s társelnöke Németh Zsolt felvetésére úgy reagált: "ha valóban komolyan akarjuk venni a munkacsoport munkáját, akkor a Firtl Mátyás (KDNP) és Nógrádi Zoltán (Fidesz) képviselõk nevéhez fûzõdõ törvényjavaslatot is a munkacsoportból kellett volna indítani". A két ellenzéki képviselõ júliusban nyújtott be törvényjavaslatot arról, hogy törvény szabályozza az elnökséghez 12

13 fûzõdõ feladatok finanszírozását, indítványukat azonban az illetékes szakbizottság nem támogatta, így az nem került a parlament elé. Németh Zsolt nehezményezte azt is, hogy a munkacsoport május óta nem ülésezett. A Fidesz júliusban is kész lett volna a testület összehívására, "ez azonban a Külügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium kérésére nem történt meg" - mondta. Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium államtitkára kijelentette: a tárca készen állt a konzultációra, s fel is vette a kapcsolatot ez ügyben az Országgyûlés Hivatalával. A nyilvános társelnöki megnyitó beszédeket követõen a munkacsoport zárt ülésen folytatta munkáját. Az elõzetes napirend szerint az elnökséggel összefüggõ személyügyi-intézményi átalakításokkal, a magyar elnökségnek a es idõszak költségvetésével összefüggõ kérdéseivel, a spanyol-belga-magyar elnökségi trió és a magyar elnökség legfontosabb céljaival, valamint az elnökségi hármas együttmûködésével foglalkoznak. Forrás: MTI Harmincéves a magyarországi kisebbségi televíziózás Harminc évvel ezelõtt, 1978-ban indította kisebbségi mûsorait a Magyar Televízió. Ebbõl az alkalomból Villányban ünnepi fogadást rendezett az MTV kisebbségi mûsorok szerkesztõsége, amin Szili Katalin házelnök is részt vett. Az elsõ kisebbségi mûsorokat a horvátok, a németek és a szerbek számára sugározták 1978 augusztusában. Ehhez csatlakozott a szlovén adás tõl készül a román mûsor, 1983-tól pedig a szlovák követte. Az elsõ roma adást 1991 májusában, a rendszerváltás után kezdték sugározni elõbb Pécsrõl, majd Budapestrõl tõl találkozhattak a nézõk a "Rondó"-val, amely a görög, lengyel, örmény, ruszin és bolgár, majd 2000 óta az ukrán nemzetiségûeknek biztosít közös televíziós jelenlétet, kéthetente tõl felújították a "Cigány fórum" címû mûsort. Így a kisebbségi törvény által honos népcsoportnak minõsített mind a tizenhárom kisebbség számára készít rendszeresen jelentkezõ mûsorokat a Magyar Televízió. A cigány, a horvát, a német, a román, a szlovák, a szerb kisebbségnek hetente, a szlovéneknek kéthetente, a bolgár, a görög, a lengyel, az örmény, a ruszin és az ukrán kisebbségnek pedig havonta jelentkezõ országos sugárzású televíziós mûsora van. A kisebbségi mûsorok Budapesten (cigány, görög, lengyel, örmény, ruszin), Pécsett (horvát, német), Szegeden (román, szlovák, szerb) és Szombathelyen (szlovén) készülnek. A szerkesztõségek mûködését a Magyar Televízió Regionális, Kisebbségi és Határon túli Fõszerkesztõsége koordinálja. A hetente és a kéthetente mûsorra kerülõ adások idõtartama perc, és magyar nyelvû feliratozással készülnek. Kéthetente jelentkezik az "Együtt" címû magyar nyelvû mûsor, amelyet a nemzetiségi rovatok televíziós munkatársai készítenek felváltva, szabadon választott nyelven, felirattal. Általában ez a mûsor mutatja be a dokumentumfilmeket, de itt kapnak helyet különféle tematikus mûsorok, stúdióbeszélgetések is ban roma gyakornoki programot indítottak, a már végzett két évfolyam hallgatóinak nagy része a magyar televíziónál dolgozik. Forrás: MTI Konferencia a gyûlöletbeszédrõl - pártok szerint a problémát meg kell oldani, de más eszközöket javasolnak A gyûlöletbeszéd olyan problémával bír az MSZP szerint, hogy annak megoldásához büntetõjogi szabályozás szükséges, míg a Fidesz és az MDF polgári jogi megoldást tart elfogadhatónak; a három párt között nincs vita abban, hogy a probléma létezik és megoldást kell találni rá - errõl a pártok képviselõi beszéltek egy, a témában rendezett budapesti konferencián. 13

14 A gyûlöletbeszéd, a kirekesztés olyan súllyal bír, hogy ezt nem csupán a Polgári törvénykönyvben, hanem a Büntetõ törvénykönyvben is szankcionálni kell - mondta Bárándy Gergely (MSZP). Hangsúlyozta: kötelességük, hogy büntetõjogi szabályozást alkossanak a kérdésben. Répássy Róbert (Fidesz) elmondta: szerinte nem csak jogalkotási, hanem jogalkalmazási problémával is szembeállnak. Mint magyarázta, a gyülekezési törvényben szabályozva van, hogy mikor kötelezõ a rendõrségnek egy rendezvényt feloszlatni. "Egy durvább, rasszista gyülekezést" a mai hatályos jog szerint a rendõrségnek kötelessége lenne feloszlatni - mondta Répássy Róbert. Közölte: a probléma büntetõjogi megoldása nem kivitelezhetõ, a polgári jogi rendezésben viszont partnerek. Kajdi József, az MDF frakció jogi szakértõje közölte: az MDF sem ért egyet a büntetõjogi megoldással. A büntetõjogi szabályozás - mint mondta - zsákutcának bizonyult, és nem ért egyet további próbálkozással. Pártja is a polgári jogi megoldás tartja megfelelõnek - fûzte hozzá. A konferenciára meghívták az SZDSZ és a KDNP képviselõjét is, de õk nem jelentek meg. A tanácskozást a kisebbségi ombudsman és az Emberi Jogi Információs és Dokumentációs Központ szervezte közösen. Forrás: MTI Kisebbségek helyzetérõl rendeztek konferenciát Szegeden A közép-európai és a mediterrán országok kisebbségi helyzete és védelme a témája annak a kétnapos konferenciának, amely a Szegedi Tudományegyetem Európa-tanulmányok Központja, az általa mûködtetett Europe Direct Szeged információs iroda, valamint a Jean Moulin Lyon III. Egyetem Jogi Kara szervezésében kezdõdött. A rendezvényen kilenc ország (Románia, Szerbia, Belgium, Franciaország, Törökország, Algéria, Marokkó, Libanon és Magyarország) elõadói - kisebbségi jogi szakértõk, alkotmánybírók, egyetemi tanárok, parlamenti képviselõk - hasonlítják össze az Európai Unió és a tagországok nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó politikáját és gyakorlatát, valamint a mediterrán országok polgárainak szabad vallás-gyakorlását érintõ kérdéseit. A francia nyelvû kerekasztal beszélgetésrõl Trócsányi László, az Európa-tanulmányok Központ igazgatója az MTI-nek elmondta: az unió francia elnökségének egyik fontos témája a kulturális sokféleség. Az Európai Unióban gazdasági szinten egységesítés történik, mégis sok nemzetiség lakja, sok nyelve van, és sokan keresik identitásukat. A kisebbségek helyzetét minden tagállam más megoldásban látja. Az Európa Tanácsnak a kérdésben csak ajánlásai vannak, de ezeket nem kötelezõ végrehajtani. Európában emellett egyfajta regionalizáció érezhetõ, helyi szinteken kialakult az igény a saját ügyekben való döntésre. Ilyen például Nagy-Britanniában a skótok igénye, akik a gaelic nyelv újjáélesztéséért dolgoznak, de hasonló törekvések vannak Spanyolországban is. Nem kell azonban messzire menni, a volt jugoszláv utódállamokban is hasonló a helyzet- hangsúlyozta a szakember. Trócsányi László felhívta a figyelmet arra, hogy a sokszínûség tényleges elfogadásaként az európai szerzõdésekben lassan megjelenik az értékek közt a kisebbségi lét fogalma. Ez a gazdasági integráció folyamatában korábban nem volt jelen. Magyarországnak a kisebbségi közösségek elfogadása szempontjából nagyon pozitív törvényhozása van. Amit természetesen nem lehet összehasonlítani a többi tagállam modelljével, minden ország saját képére alakítja ezt a programot - állapította meg a professzor. Az újonnan csatlakozó országok és a Magreb országok (Marokkó, Nyugat-Szahara, Algéria, Tunézia és Líbia) kisebbségi kérdései kerülnek elõtérbe, ahol a vallási közösségek is jelentõs kisebbségi erõt képviselnek. Forrás: MTI 14

15 Román-magyar kormányülés Szegeden Együttes ülést tartott Szegeden a magyar és román kormány, amely jelentõs diplomáciai siker a város számára. A szegedieknek ez elsõsorban közlekedési problémákat okozott, hiszen a teljes belvárost lezárták, és jelentõs biztonsági intézkedések kísérték az eseményt. A két kormány utoljára 2006-ban Nagyszebenben találkozott hasonló eseményen. Az ilyen kihelyezett üléseket rendre komoly elõkészítõ munka elõzte meg, hiszen ekkor írták alá a kormányközi együttmûködési megállapodásokat, és megjelent a két kormány teljes kabinetje. Új vasútvonal és útfejlesztés a napirenden Botka László Szeged polgármestere nyilatkozataiban közölte, a közlekedés fontos témaköre volt a szegedi együttes kormányülésnek, hiszen az M43-as autópálya megépítésének megkezdésével szükségessé vált a közúti infrastruktúrafejlesztés Makótól a határig, és azon túli folytatása is. Szeged polgármestere ugyanakkor kifejtette, reményei szerint a Szeged-Temesvár vasútvonal újraélesztésérõl is határoz majd a két kormány, melynek legfontosabb fejlesztése a déli Tisza-híd megépítése. Ez elsõsorban a két ország érdeke, s csak akkor van realitása, ha vasúti és közúti hídként épülhet újra, hiszen nem érint egyetlen európai és országos fõútvonalat sem - tette hozzá Botka László. Egy nappal hamarabb szabadul az Anna-kút A közlekedés a kormányülés elõkészítésénél is különösen fontos kérdés volt a Szegedi városvezetés számára, hiszen az Anna-kúti csomópont átépítése miatt jelentõs forgalmat engedtek a városháza melletti kisutcákba, amely megnehezítette a kormányülés napjára szóló biztonsági intézkedések, forgalomkorlátozások tervezését is. Ennek okán egy nappal korábban átadják a közlekedés számára a megújult Anna-kúti csomópontot, illetve ezen a napon a belvárosi közlekedési terhelésének csökkentése érdekében ingyenesé teszik Szeged teljes tömegközlekedését. Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu, illetve kabinetjeik szegedi találkozója Botka László szerint azt az erõfeszítést ismeri el, amelyet határmenti szerepébõl adódóan felvállal a város a regionális együttmûködések fejlesztése érdekében. Forrás: Hír6 Magyar-román határ menti közigazgatási együttmûködés Hozzájárulhat a színvonalasabb államigazgatási munkához, ha a határ menti megyék kicserélik tapasztalataikat - mondták el romániai és magyarországi megyei közigazgatási vezetõk Nyíregyházán, miután szándéknyilatkozatot írtak alá. Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg közigazgatási hivatalainak vezetõhelyettesei két napra vendégül látták a romániai Bihar, Szatmár és Zilah megyék prefektusait. A három megyeszékhely meglátogatása után tartott nyíregyházi sajtótájékoztatón Kerekes Edit, a Északalföldi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetõje elmondta, a határon átnyúló fejlesztésekhez szükség van az uniós forrásokra. Az együttmûködés egyik példája lehet, hogy a schengeni határnyitás után a határ két oldalán található kisebb településeket összekötõ utakat felújítják - tette hozzá. Forrás:MTI 15

16 Magyar-román megállapodások: elismerik egymás okleveleit A román és magyar kormány képviselõi megállapodtak, közös nyilatkozatot adnak ki arról, hogy a két állam kölcsönösen elismeri egymás akkreditált oktatási intézményei által kiadott okleveleit, tudományos fokozatait, és az azonos tanulmányok idõszakát. Így ha valaki az egyik országban szeretné folytatni a tanulmányait, amelyeket a másikban kezdett el, automatikusan beiratkozhat a következõ évfolyamra, döntötték el a szegedi közös kormányülésen. A tanügyi együttmûködés kiterjed az egyetem elõtti tananyag közös, határmenti fejlesztésének támogatására, régiós kiválósági központok létrehozására, a magyarországi román, illetve a romániai magyar tannyelvû oktatási intézetek építésére és felszerelésére. A két ország közös roma oktatási programot is fog bonyolítani a roma gyerekek késõbbi munkaerõpiaci beilleszkedését elõsegítendõ. Forrás: Manna.ro Román óra a szegedi román intézetben Budapesti Román Kulturális Intézet szegedi Fiókintézetében tartották meg a Szegedi Tudományegyetem Idegennyelvi Kommunikációs Intézetében román nyelvet tanuló hallgatók óráit. Az egyetem lektorátusa és a szegedi román kulturális intézet közötti most induló együttmûködés elsõ állomásaként a hallgatók betekintést nyertek az intézet tevékenységébe, tájékoztatást hallottak az intézet céljairól, eddigi programjairól és a jövõbeni tervekrõl is, melyhez több jó ötlettel járultak hozzá. Forrás: Promenad.hu Új román magyar szótárak Új román magyar, magyar román mûszaki szótár jelent meg az Országos Tankönyvkiadó gondozásában tájékoztatott Dáné Károly, az Országos Tankönyvkiadó vezérigazgatója. Dáné beszámolt arról is, hogy az elkövetkezõkben újabb román magyar, magyar román szakmai szótárak megjelenésére számíthatnak az érdeklõdõk. A közgazdasági szótár már a nyomdában, ugyanakkor elõkészületben a környezetvédelmi, turisztikai-idegenforgalmi, valamint közigazgatási-ügyvezetési szótárak. Dáné Károly elmondta, mindezek mellett dolgoznak egy európai pályázó szakszótáron, ez azonban háromnyelvû: román magyar angol és magyar román angol lesz. Forrás: Komp-Press Kultúrcsempész sínbusz fesztivál Szegeden és Szabadkán A szegedi a Kultúrcsempész sínbusz fesztivál a két testvérvárost, Szegedet és Szabadkát köti össze. Az október 14. és 16. közötti programokon az irodalom és a zene fonódik össze egy különleges helyszínen, a Szeged-Szabadka vonalon menetrendszerint közlekedõ sínbuszon. A két város között még mindig közlekedik az 50 éves, "ezüst nyílnak", "szürke villámnak" vagy "konzervdoboznak" becézett sínbusz, a határmenti térség legendás, szimbolikus vasúti jármûve: mind a 16

17 szabadkai születésû Kosztolányi Dezsõ, mind a szegedi születésû Juhász Gyula elsõ, emlékezetes, gyerekkori útja a másik városba vezetett, ugyanezen a vasúti vonalon. A sínbusz fesztivál keretében a régióban élõ költõk, írók, zenészek és elméleti szakemberek az említett jármûvön, valamint a városi rendezvényhelyszíneken irodalmi, zenei programokkal, beszélgetésekkel várják a potenciális "kultúrcsempészeket". A fesztivál ötlete Kollár Árpádtól és Orcsik Rolandtól, a szatírikon mûvészeti csoport tagjaitól származik, akik mindketten a Vajdaságból származó, de Szegeden élõ költõk és mûfordítók. Az ötletgazdák két éve tervezgetik a fesztivált, amelynek megvalósításához Szegeden a REÖK biztosítja a hátteret. "Azért választottuk helyszínként a Szeged és Szabadka között közlekedõ sínbuszt, mert ez az egyik legkifejezõbb szimbóluma a két város összetartozásának" - indokolta Kollár a döntést. "Ez a különös járgány mosolyt csal azok arcára, akik elõször látják: nosztalgiajáratnak képzelik. A legfõbb célunk az volt a projekt létrehozásával, hogy a régiók összetartozását valamint az interkulturális jelleget hangsúlyozzuk" - tette hozzá Kollár. Az október 14-én kezdõdõ sínbusz fesztivál programjai magyar és szerb nyelven zajlanak, a sínbuszon lévõ rendezvények a járatra váltott menetjeggyel látogathatóak. A további programok látogatása ingyenes. Forrás: Promenad.hu 10 éves a székesfehérvári Német Kisebbségi Önkormányzat A Szt. István Mûvelõdési Házban ünnepelte jubileumát a székesfehérvári Német Kisebbségi Önkormányzat. A testület elnöke, Kaiser Miklós az ünnepség alkalmával kiemelte, hogy an adták szavazatukat önkormányzatukra, ami nagy felelõsséget követel a szervezet vezetésétõl. A jubileumi program a magyar és a német himnusszal kezdõdött, az Alte Kameraden Fúvószenekar elõadásában. Ünnepi beszédében Kaiser Miklós, a Székesfehérvári Német Kisebbségi Önkormányzat Elnöke kiemelte: legfontosabb feladatuk, hogy segítsenek a német kisebbségnek kultúrája megõrzésében, ápolásában. Ehhez pártpolitikától függetlenül és illetménymenetesen kell dolgoznia a kisebbségi önkormányzat vezetésének. tette hozzá. Kaiser Miklós fontos eredménynek nevezte, hogy a Gyöngyvirág Óvodában és a Felsõvárosi Általános Iskolában (Oberstädtische Grundschule) is anyanyelvükön tanulhatnak a német kisebbséghez tartozó gyerekek. A Székesfehérvári Német Kisebbségi Önkormányzat Elnöke után Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának Elnöke és Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármestere is köszöntötte a német kisebbséget. A köszöntõk után elismerések átadására került sor. Forrás: szekesfehervar.hu Indulhatnak a Magyar-Szlovák határon átnyúló fejlesztések A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttmûködési Programban meghirdették az elsõ pályázatot 7 magyarországi megye és Budapest, valamint az öt szomszédos határon túli terület szervezetei számára - közölte Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) az MTI-vel. A program pályázati felhívásával több mint 63 millió euró támogatás válik elérhetõvé az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a magyar és a szlovák költségvetés társfinanszírozása révén. A pályázaton Gyõr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Pest, Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye, valamint Budapest non-profit szervezetei vehetnek részt Pozsony, Nagyszombat, Nyitra, Besztercebánya, Kassa területérõl származó partnereikkel. Pályázni lehet határon átnyúló üzleti együttmûködés támogatására, közös idegenforgalmi fejlesztésre, a partnerségi program kapacitásának fejlesztésére, képzésre, kapcsolatépítésre, természeti környezet védelmének ösztönzésére, természetvédelmi tevékenységre, kisléptékû útépítésre, kerékpárutak építésére, a tömegközlekedés fejlesztésére, a határfolyókon való átkelés javítására. 17

18 A pályázatot témánként eltérõ határidõben lehet beadni december közepén. A pályázó nagyobb projekteknél kétfordulós eljárásra is beadhatja jelentkezését. A magyar-szlovák határ menti régiók és közösségek társadalmi és gazdasági kapcsolatainak erõsítésére, valamint a határon átnyúló együttmûködés fejlesztésére több mint 195 millió euró áll rendelkezésre a két ország pályázói számára között. Forrás: Bumm.sk Tranoscius, a szlovákok énekeskönyve Az 1800-as években kiadott bibliákból, a halotti énekeket tartalmazó funebrálokból és tranosciusokból nyílt a napokban egyedülálló kiállítás Békéscsabán, a Szlovák Tájházban. A tranosciusok története több, mint háromszáz éves múltra tekint vissza. Georgius Tranoscius - az eredeti írásmóddal Juraj Tranovský ben, Sziléziában született evangélikus lelkész nevéhez kötõdik. A "szláv Luther" akkori szokás szerint latinul írt neve, a Tranoscius fogalommá lett, jelölte személyét és mûvét. Imádság- és énekgyûjteménye Lõcsén jelent meg 1636-ban. Énekeskönyvét használták csehek, lengyelek, szlovákok és - Vietórisz József nyíregyházi tanár fordításában - a magyarok is. Eddig körülbelül száznyolcvan kiadást ért meg, szinte minden kiadás újabb énekekkel bõvült. A szlovák anyanyelvû családokban a nemzedékrõl nemzedékre öröklõdõ tranosciusokba feljegyezték a fontosabb dátumokat, születéseket, házasságkötéseket és a haláleseteket. A kiállítás anyaga magánszemélyek és különbözõ intézmények gyûjteményébõl származik. A Tranoscius címet viselõ tárlat október közepéig látogatható Békéscsabán, a Szlovák Tájházban. F. M. A "szláv Luther" énekeskönyvét használták csehek, lengyelek, szlovákok és magyarok is. Forrás: Békés Megyei Hírlap Szabolcs és Kárpátalja közös fejlesztési pályázatokat nyújtott be A határon átnyúló együttmûködés további fejlesztésére öt pályázatot nyújtott be az EU és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus alapjaihoz a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, illetve az ukrajnai Kárpátaljai Megyei Tanács - ezt az érintett térségi helyhatóságok vezetõi közölték nyíregyházi tárgyalásukat követõ sajtótájékoztatójukon. Seszták Oszkár, a szabolcsi önkormányzat elnöke elmondta: a magyar-ukrán határtérségben a befektetések ösztönzésére, a turizmus fejlesztésére és az ukrajnai beregszászi járásban egy modellértékû hulladék-gazdálkodási rendszer kialakítására kértek támogatást. Emellett a norvég finanszírozási alap segítségével tervezik a közúti kapcsolatok fejlesztési lehetõségének felmérést, valamint idegenforgalmi célból a mûemlékek feltérképezését is. Seszták Oszkár szólt arról is, hogy a szabolcsi önkormányzat, az ungvári állami adminisztráció és a Kárpátaljai Megyei Tanács vezetõi egyéves munkatervet fogadtak el a tárgyalásokon, s létrehoztak egy konzultatív bizottságot, amely a határmenti kapcsolatok erõsítését, a közös projektek megvalósítását segíti. Megemlítette: döntés született még arról, hogy a jelenlegi záhony-csapi teherforgalmi határátkelési nehézségek megszüntetése, a zsúfoltság felszámolása érdekében közös tanulmánytervet készítenek egy új Tisza-híd megépítésére. Volodimir Hoblik, a Kárpátaljai Állami Adminisztráció elnökhelyettese hozzáfûzte: a hídépítési elképzelést három országot, Magyarországot, Szlovákiát és Ukrajnát érintõen vetik fel, s nemzetközi együttmûködés keretében tartják megvalósíthatónak, számítva az Európai Unió támogatására is. Brenzovics László, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke közös érdekként említette a Záhony-Csap közötti térség vasúti és logisztikai fejlesztését, a Felsõ-Tisza árvízvédelmi biztonságának megteremtését, a Kárpátok Eurorégió Szervezetének magyar, ukrán, lengyel, szlovák és román együttmûködési 18

19 dinamizálását, valamint az Európai V. számú Szállítási Útvonal részét képezõ M3-as autópálya ukrán határig történõ mielõbbi megépítését. Forrás: MTI Norvég alap támogat egy roma közösségi házat Esztergomban Húszmillió forinttal támogatja a Norvég Civil Alap a Mária Iskolatestvérek által fenntartott cigány közösségi ház mûködését Esztergomban, az összeg az intézmény egyéves mûködését fedezi - tájékoztatta a szerzetesrend képviselõje az MTI-t. A Töltés utcai cigánytelepen található közösségi házban rendszeresen 70 gyerekkel foglalkoznak iskola és napközi után - mondta el Pedro Catalá, akinek munkáját még egy marista szerzetes segíti, s kettejük mellett további 11 magyar szakember dolgozik, köztük matematikatanár, fejlesztõ logopédus és pszichológus. A Mária Iskolatestvérek 1999-ben érkeztek Esztergomba. A roma gyerekek és fiatalok fejlõdése, iskolai elõmenetele megkönnyítése érdekében végzett missziós munkájukat egy cigány családtól vásárolt házban kezdték meg a Töltés utcai telepen. Az épület megszerzését a katalóniai és a lyoni tartományok támogatása tette lehetõvé. Az ellátás iránti igény növekedésével a rend az önkormányzattól kapott telken 2002-ben 240 négyzetméteres házat épített, egy ausztrál üzletember támogatásával. Az intézményt a "Mi házunk" nevet kapta, fenntartására a Határtalan Szív Alapítványt is létrehozták. A Mária Iskolatestvérek Szerzetesrend hét tagja dolgozik Magyarországon, Esztergomon kívül Gyõrben mûködtetik a 24 tantermes Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpontot, ahol az óvodától az érettségiig nyújtanak képzést. Az iskolaközpontot a gyõri püspökség támogatja, a létesítmény tulajdonosa az Apor Vilmos Alapítvány. Forrás: MTI 19

20 KÜLFÖLDI HÍREK Felszólítottak nyolc országot az ET kisebbségvédelmi egyezményének betartására Az ET-t 47 országából 37-ben már alkalmazzák Összesen 94 nem kormányzati szervezet (NGO) szólította fel a hét végén az Európa Tanács (ET) nyolc tagországát, hogy "haladéktalanul és további feltételek nélkül" csatlakozzon a nemzeti kisebbségek védelmérõl szóló keretegyezményhez. A tíz éve érvényben lévõ egyezményt az ET 47 országából 37-ben már alkalmazzák. Franciaország, Monaco, Andorra és Törökország azonban még alá sem írta a dokumentumot, Belgium, Görögország, Luxemburg és Izland pedig bár aláírta, még nem ratifikálta azt. "Ez nagyon nyugtalanító helyzet, mivel az említett országok többségében jelentõs kisebbségeket fosztanak meg attól, hogy élhessenek a keretegyezményben biztosított jogvédõ mechanizmusokkal" - hangsúlyozzák nyilatkozatukban a Kisebbségi Jogok Nemzetközi Csoportjába tömörült szervezetek. Az aláírók emellett azt szorgalmazzák, hogy az egyezményben rögzített jogok sérelme esetén az érintettek magánvádas eljárást indíthassanak ügyükben. Adataik szerint Európában több mint 100 millióan tartoznak valamely kisebbséghez. A többpárti demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok védelméért fellépõ Európa Tanács keretegyezménye arra kötelezi az aláíró államokat, hogy garantálják a kisebbségek politikai, kulturális, vallási és nyelvhasználati jogait. Franciaország és Törökország azonban, amelyek nem ismerik el a nemzeti kisebbségek jogainak koncepcióját, arra hivatkoznak, hogy alkotmányjogi okok miatt nem írhatják alá az egyezményt. Elõzõleg, az egyezmény tíz évvel ezelõtti hatályba lépése alkalmából tartott strasbourgi konferencián Thomas Hammarberg, az Európa Tanács emberi jogi biztosa fontosnak nevezte, hogy "párbeszédet folytassanak a fenntartásaikat hangoztató országokkal", miután az egyezmény nyitva hagyja azt a lehetõséget, hogy az érintett kormányok bizonyos fenntartásaik külön nyilatkozatba, mellékletbe foglalásával csatlakozzanak. Beszédében Hammarberg hangsúlyozta, hogy külön figyelmet kell szentelni az Európa számos országában ma is idegenként kezelt roma kisebbség jogvédelmének. A tanácskozáson Magyarországot az egyezmény megvalósítást figyelemmel kísérõ kormányközi szakértõi testület elnöke, Solymosi Judit képviselte. Forrás: Népszava.online Nemzeti kisebbségek és a kommunizmus elleni harc az EP-ben Közlemény Az Európai Parlament mostani hete gazdag volt nemzeti kisebbségi, valamint a kommunizmus alóli felszabadulás történetének vonatkozásában. Október 14-én tartották azt a konferenciát és annak az emlékkiállításnak a megnyitóját, melyek II. János Pál pápa történelmi alakjának állítanak emléket, és többek között a kommunizmus bukásának, másfelõl az európai egység megteremtésétnek a folyamatában játszott, meghatározó szerepét mutatják be. Ugyanezen nap délutánján Tõkés László európai képviselõ A szabadság útja címû dokumentum-kiállítás megnyitóján is részt vett, melyet a SAJUDIS elnevezésû litván nemzeti mozgalom elindulásának 20.

21 évfordulója alkalmából rendeztek. Vytautas Landsbergis, az állami önállóságát 1991-ben elnyert Litvánia elsõ köztársasági elnöke jelenleg európai parlamenti képviselõ megnyitó beszédében a képekben és dokumentumokban megjelenített litván függetlenségi harcot méltatta, melyet a hõsiesen ellenálló, kicsiny balti népnek mind a kommunista szovjet ( ; ), mind a náci német ( ) tömeggyilkos totalitárius diktatúra ellen kellett vívnia. (Lásd mellékelve a fél évszázados függetlenségi harcok emberi áldozatainak megrázó összesítõjét). Hogyha a volt szovjet tagköztársaság Litvánia esetében a szovjet önkényuralmi rendszer borzalmainak és az elnyomása alatt élt nemzetek felszabadulása tragikusan megkésett voltának lehettünk tanúi a másnapi, október 15-i, finnországi svédek által szervezett, egész napos konferencia résztvevõi a szovjet megszállók elleni szabadságharcukat eredményesen megvívó, szabad Finnország európai szinten is példamutató fejlõdésérõl, illetve mintaértékû kisebbségpolitikájáról gyõzõdhettek meg. A Kisebbségi nyelvek jelentõsége és jövõje Európában témakörben tartott rendezvény fõszervezõje a megalakulásának 100. évfordulóját ünneplõ Svédországi Kulturális Alapítvány volt, melynek nevében Björn Teir mondott megnyitó beszédet. A levezetõ elnöki teendõket Johan Häggman, Leonard Orban európai bizottsági fõbiztos hivatalának munkatársa látta el. A konferencia elsõ elõadójaként Matti Vanhanen finn miniszterelnök a finnországi svédek nyelvi jogait mutatta be. Az összlakosságnak mintegy 6%-át kitevõ svéd közösség nyelvi téren a többségiekkel azonos jogokat élvez, lévén mindkettõ a finn és a svéd az ország hivatalos nyelve. A miniszterelnökhöz intézett kérdések rendjén Johan Häggman Tõkés Lászlónak a temesvári forradalomban játszott szerepét méltatta. Európai parlamenti képviselõnk a finn magyar rokonságra is ráutalva, a finnországi egyházak életének a kisebbségi vonatkozásairól érdeklõdött. Egyben sajnálattal mutatott rá a római katolikus egyháznak a moldvai csángómagyarok és a szlovákiai magyarok, valamint a görögországi ortodox egyháznak a kisebbségi makedónok nyelvi asszimilációja terén betöltött negatív szerepére. Hogyan lehetne a kiváló finnországi modellt általánossá tenni Európában kérdezte Tõkés László. Válaszában Matti Vanhanen kormányfõ annak a meggyõzõdésének adott hangot, hogy egy adott ország demokratikus rendjének és társadalmi nyitottságának alapvetõ fokmérõje a kisebbségi kérdés kezelése, a nyelvi jogok biztosítása. Henrik Lax EP-képviselõ, a kisebbségvédelmi frakcióközi bizottság (Intergroup) alelnöke komoly bírálattal illette a Leonard Orban hivatala által kibocsátott soknyelvûségrõl szóló stratégiai dokumentumot. Az EU-gyakorlatban elsõsorban azt kifogásolta, hogy ez a nyelveket kizárólag kommunikációs eszközként kezeli, miközben identitáshordozó szerepükrõl teljességgel megfeledkezik. A jeles finnországi svéd képviselõ felelevenítette azt a régebbi indítványt, hogy az EU összlakosságának (500 millió) mintegy 10%-át kitevõ kisebbségeknek (50 millió) konzultatív jelleggel önálló Európai Kisebbségi Parlamentje alakuljon. Astrid Thors bevándorlásért és európai ügyekért felelõs finn miniszterasszony elõadásában az európai kisebbségi ügyek és jogok folyamatos monitorizálását sürgette, a múlt század elavult felfogásának tartva a tagországok ún. belügyeibe való be nem avatkozás elvét. Konkrét példaként szokatlan nyíltsággal a szlovákiai magyarság jogfosztására is kitért; majd az asszimiláció és az integráció közötti alapvetõ különbséget hangsúlyozta. Graham Watson, az európai liberálisok frakcióvezetõje amellett érvelt, a polgárok Európájának kialakításához az is hozzátartozik, hogy a kisebbségekhez tartozó személyeket a kormányok saját anyanyelvükön szólítsák meg. Ha tehát ma valaki azt állítja, hogy a magyar képviselõk a kisebbségi, nyelvi jogokért vívott küzdelmükben szövetségesek nélkül maradtak, nem ismeri, vagy nem akarja tudomásul venni az európai valóságot. A konferencián elõadást tartott Szent-Iványi István európai parlamenti képviselõ is, a liberális frakció (ALDE) tagja. A magyar képviselõ elmondta: liberálisok és demokraták csak úgy lehetünk, ha védjük a kisebbségeket. Bár találhatunk pozitív fejleményeket e téren, Európának sokkal többet kell tennie, mint eddig. Eredmény, hogy bécsi székhellyel végre létrejött az Európai Alapjogi Ügynökség, de hatásköre túl korlátozott, azt tovább kellene bõvíteni. Egyelõre a közösségi joganyag semmilyen elõírást nem tartalmaz a kisebbségvédelmet tekintve, de ez a liszaboni szerzõdés életbelépésével megváltozhat, ebben ugyanis van egy cikkely, amelyre késõbb hivatkozni lehet és szabályozást is lehet rá építeni. Szent-Iványi rámutatott: az uniós csatlakozás önmagában nem oldja meg a problémákat, erre jó példa a mai Szlovákia, ahol kisebbségellenes visszarendezõdés tapasztalható a 2006-os kormányváltás óta. Kérdésre válaszolva a képviselõ azzal zárta: bár a nemzetközi intézmények az egyéni jogok betartását figyelik, a kisebbségvédelemben biztosítani kell a kollektív jogok gyakorlását is. 21

22 Jelko Kacin szlovén liberális európai parlamenti képviselõ hasonlóképpen fogalmazott. Véleménye szerint csakis a pozitív diszkrimináció eszközével lehet biztosítani egy közösség megmaradását. A nyelvhasználat ügyében kitért arra, hogy a diszkrimináció tiltása nem vehet el jogokat a kisebbségtõl. A többnyelvû feliratok használata a több kultúra nyilvános kiterjesztését szolgálja, a többnyelvûség nyilvános térben történõ vizuális megjelenítését is jelenti, ezért nem szabad számarányhoz kötni. Példaként hozta fel, hogy Szlovéniában akkor is fenntartják az olasz iskolákat, ha az elemi iskolákban az olaszul tanulók száma 369, míg a középiskolákban az egész országban összesen 125! Ha az arányosságot vagy a számbeli küszöböt vezetnék be, ami látszólag nagyon demokratikus, akkor az olasz közösséget számolnák föl. Példájánál maradva jelezte: mindez, persze, pénzbe kerül, de a kisebbségvédelem és egy kultúra megõrzése nem lehet egyszerû pénzkérdés, ugyanis többségnek lenni privilégium és óriási felelõsség. Egy országban, egy társadalomban a kisebbségvédelem a demokrácia fokmérõje, mondta, negatív példaként említve Görögországot, ahol egyszerûen nem ismerik el, hogy kisebbségek léteznek az ország területén. A képviselõ azzal zárta elõadását, hogy egy megmaradásáért küzdõ kisebbségnek nem csak a kulturális, hanem a politikai jogait is biztosítani kell. Forrás: ErdélyMa Kezdik megérteni a kisebbségi kérdéseket Azért örülök az elismerésnek, mert a jelölésben a nem kormányzati szervezetek is részt vettek. A szavazásban pedig a képviselõk, s ezt jól tükrözi, hogy mi magyarok fel tudtuk itt úgy vetni az emberi jogi, kisebbségi kérdéseket, hogy azokat meg is értették kollégáink mondja Gál Kinga, az Európai Parlament képviselõje (Néppárt, Fidesz), aki a The Parliament szakfolyóirat egyik díjában részesült az igazságügyi kategóriában. A díj egyben annak belátása is az Európai Parlament részérõl teszi hozzá Gál Kinga -, hogy az unióban nincs minden rendben az alapjogok, az emberi jogok területén. A magyar képviselõ az utóbbi években sokat tett a határokon túli magyar közösségek problémáinak megismertetéséért is, s úgy véli, hogy az EPben ma már kezdik megérteni a problémák lényegét. Sok értetlenséggel találkozott azonban munkája során, elsõsorban amiatt, hogy a régi tagországok ezeken a feszültségeken már túljutottak, a kérdések másként merülnek fel, a figyelem inkább a bevándorlók beilleszkedésére, vagy a menekültekre irányul. Azt kellett és kell elmagyarázni, hogy az új tagállamok a múltból hurcolnak magukkal sok-sok vitát, ellentétet, rossz szemléletet, beidegzõdést, amelyek nem tûntek el az unióba belépéskor, bármily szigorú vizsgán kellett is megfelelni. S abban, hogy ma már az új tagállamok gondjaiba is képesek beleélni magukat a képviselõk, nagy szerepe van annak is, hogy a Gál Kinga, s más magyar képviselõk nemcsak politikai, hanem emberi kapcsolatot is tudtak teremteni a régi tagállamokból érkezett kollégáikkal. A díjban megfogalmazódott annak elismerése is, hogy Gál Kinga fáradhatatlanul sürgette az alapjogi ügynökség létrehozását, amely Bécsben nemrégiben megkezdte munkáját. Ez a budapesti technológiai központhoz hasonló jogállású uniós intézmény, de az emberi jogok érvényesülésével foglalkozik. Mint lapunk kérdésére elmondta, a néppárti magyar képviselõ tevékenysége fontos eredményének tekinti, hogy az erdélyi magyar közösségrõl több parlamenti állásfoglalás született, amelyek hivatkozási alapok is lehetnek arra, hogy az ügyeket a lehetõ legalacsonyabb szinten kell kezelni, s e véleményekben az autonómia csírája is megjelenik. Hasonlóképpen, a vajdasági magyarok helyzetét sem kell ma már hosszasan magyarázni, ha sorsuk szóba kerül. Akik védelemre szorulnak, azoknak a legnagyobb segítség a nyilvánosság, mert a felvetett kérdésekre választ kell adni, nemzeti vagy uniós szinten hangsúlyozta Gál Kinga. Forrás: Népszabadság A kisebbségi nyelvek jelentõsége és jövõje Európában október 15-én Brüsszelben a Svéd Kulturális Alapítvány szemináriumot rendezett "A kisebbségi nyelvek jelentõsége és jövõje Európában" címmel. 22

23 Finnországban körülbelül 300 ezer svéd él, ami az összlakosság 6 százaléka. Annak ellenére, hogy Finnországban sincsenek "paradicsomi állapotok", ahogy Matti Vanhanen, a finn miniszterelnök hangsúlyozta, az országnak két hivatalos nyelve van, a finn és a svéd. Ezen a két nyelven kommunikál a kormány nemcsak a polgárokkal, hanem a helyi önkormányzatokkal is. Astrid Thors, az európai és a migrációs ügyek minisztereként nemcsak a finnországi svédek helyzetérõl, a közös európai politika hiányáról beszélt, hanem kiemelten az európai romák diszkriminációjára is rámutatott. Külön kiemelte, hogy az új tagországok közül Szlovákiában különösen romlott a magyar kisebbség helyzete a nyelvhasználat tekintetében is. Meglepõ részletességgel tért ki a kormány legújabb intézkedéseire és nem rejtette véka alá, hogy ezeket helytelennek tartja. Graham Watson, az európai liberálisok frakcióvezetõjeként elmondta, hogy a polgárok Európájának kialakításához az is hozzátartozik, hogy a kisebbségekhez tartozó személyeket a kormányok saját anyanyelvükön szólítsák meg. Ha tehát ma valaki azt állítja, hogy a magyar képviselõk a kisebbségi, nyelvi jogokért vívott küzdelmükben szövetségesek nélkül maradtak, nem ismeri, vagy nem akarja tudomásul venni az európai valóságot Forrás: Felvidék.ma Európa egyre ellenségesebb a kisebbségekkel? Különös figyelmet kell szentelni Európában a roma kisebbség jogvédelmének - hangsúlyozta az Európa Tanács emberi jogi biztosa azon a kétnapos strasbourgi konferencián, amelyet abból az alkalomból rendeztek, hogy tíz évvel ezelõtt lépett hatályba a nemzeti kisebbségek védelmérõl szóló keretegyezmény. Thomas Hammarberg felhívta a figyelmet arra, hogy a romákat számos olyan európai országban, ahol már több évszázada élnek, még ma is idegenként kezelik. E kisebbség mintegy tízmillió fõt tesz ki a kontinensen, és hosszú európai története során rengeteg ellenségességet, hátrányos megkülönböztetést, idõnként üldöztetést volt kénytelen elszenvedni. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa szerint állhatatos, dinamikus erõfeszítésekre van szükség a roma kisebbség hatékony jogvédelmének megteremtése érdekében. A konferencián Magyarországot a kisebbségvédelmi keretegyezmény megvalósításának figyelemmel kísérésére létrehozott kormányközi szakértõi testületben elnöklõ Solymosi Judit képviselte. Jelen voltak más európai szervezetek kisebbségvédelmi szaktekintélyei, valamint nem kormányzati szervezetek képviselõi is. Több hozzászóló figyelmeztetett arra, hogy a grúziai események, a déloszét és az abház népességgel történtek jól mutatják: Európának egyelõre nem sikerült megtennie minden szükségest annak érdekében, hogy megnyugtatóan biztosíthatók legyenek a nemzeti kisebbségi jogok. Forrás: MTI Régiók és városok európai hete Brüsszelben Az európai regionális politika kiemelt rendezvénye az immár hatodik éve megtartott "Nyílt Napok" rendezvénysorozat, a régiók és városok európai hete, amelyet az Európai Bizottság és a Régiók Bizottsága szervez, idén október 6. és 9. között. Közel 7400 európai, nemzeti és regionális döntéshozó, szakértõ, valamint a bankszektor, az üzleti élet és a civil társadalom képviselõi vesznek részt Brüsszelben a 145 szemináriumon és egyéb rendezvényen. Ezzel párhuzamosan 230 helyi rendezvényt tartanak az Európai Unión belül, illetve kívül. A négynapos eseménysor lehetõséget biztosít a tudásmegosztásra, illetve tapasztalatcserére a munkahelyteremtés, innováció, éghajlatváltozás és egyéb kihívások témában, hozzájárul a jövõbeli európai kohéziós politikáról folytatott vitához. Danuta Hübner, regionális politikáért felelõs EU-biztos szerint az európai intézmények, a regionális és helyi hatóságok, a városi önkormányzatok, szövetségek, egyetemek, bankok és befektetõk közt folyó 23

24 párbeszéd célja: a lehetõ legjobb feltételeket teremteni a beruházásokhoz, a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez, jobb életminõséget és nagyobb jólétet biztosítani az unió 500 millió polgára számára. Luc Van den Brande, a Régiók Bizottságának elnöke ehhez hozzáfûzte, hogy manapság politikai szempontból a régiók és a városok jelentõsége a korábbinál nagyobb. "Zavaros idõkben vezetõ szerepet tölthetnek be, és megoldásokat kínálhatnak" - fogalmazott a belga néppárti politikus. Felhívta a figyelmet arra, hogy az unión belüli állami beruházások több mint 66 százalékát régiók, illetve városok valósítják meg, és kulcsfontosságú a szerepük az innováció, a kutatás, valamint az oktatás terén is. Az idei "Nyílt Napok" rendezvénysorozat igyekszik kiemelni azokat a fõbb kihívásokat, amelyekkel a régióknak és városoknak szembe kell nézniük. A szemináriumok a következõ témák köré csoportosulnak: innováció - a kutatás, a technológiai fejlõdés és az innováció támogatása -, a fenntartható fejlõdés és az éghajlatváltozás összefüggései, együttmûködés és hálózatépítés - a bevált módszerek cseréje a regionális fejlesztés területén -, valamint az európai kohéziós politika. A vitákra 216 régió, illetve város jelentkezett be partnerként valamely témában. A "kelta kapcsolatok" elnevezésû munkacsoport azt fogja megvizsgálni, hogy miként kezelhetõk az éghajlatváltozás káros hatásai. David Fisher építész elõadást tart az "Ökoképzelet a jövõ városaiban" elnevezésû munkaértekezlet keretében. Fisher a tervezõje a világ elsõ forgó felhõkarcolójának, amely Dubaiban épül fel. A forgást nap- és szélenergia felhasználásával biztosítják majd. A 2007 és 2013 közötti uniós költségvetési idõszakban a kohéziós politikához kapcsolódó 455 program végrehajtása szükségessé teszi a hatóságok és az üzleti közösség közötti együttmûködést annak érdekében, hogy a leghatékonyabban használják fel az uniós forrásokat. A Régiók Bizottságának brüsszeli székhelyén a befektetõk fóruma, az "Investors' Café" szolgál találkozóhelyül helyi és regionális politikusok, vállalatok, bankárok és kutatók számára. A legfontosabb részt vevõ vállalatok között megtalálható a Siemens, a Nokia, a Philips és a Ferrari. A partnerrégiók és -városok által szervezett 230 helyi eseményre 31 országban kerül sor. E rendezvények közt vannak fesztiválok, viták és sportversenyek. Céljuk közös: megünnepelni azt, amit európai vívmányoknak szoktak nevezni, valamint felhívni a figyelmet az olyan uniós beruházásokra, amelyek és 2013 között 347 milliárd euró összértékben - technológiai parkok, innovatív városfelújítási rendszerek, illetve nagy sebességû közlekedési hálózatok megteremtésére irányulnak. A legtöbb rendezvénynek Nagy-Britannia, Olaszország és Franciaország ad otthont. A résztvevõ nem uniós országok között van Törökország - a "Mit jelent az Európai Unió a nõk számára?" címû szemináriummal -, valamint Izland, ahol vitát rendeznek az izlandi régiók helyzetérõl. További információk a "Nyílt Napok" rendezvénysorozatról a honlapon találhatók. Lisszabon után Budapest lesz a névadó? Sûrû program vár a magyar elnökségre, amely spanyol-belga kooperációban készül Mi a közös egy spanyol, egy belga és egy magyar diplomatában? A es EU-elnökség, amelybõl mindhárom tagállamra fél év jut, a célokat viszont elõre, közösen kell meghatározni. - Körvonalazódik az egyetértés a fõbb tartalmi elemekrõl - mondta lapunknak Iván Gábor, a Külügyminisztérium szakállamtitkára, miután Madridban tárgyalt spanyol és belga kollégájával. A trió tizennyolc hónapos, úgynevezett közös elnöksége 2010 januárjától 2011 júliusáig tart: Magyarország 2011-ben áll majd hat hónapig az unió élén. A magyar diplomata szerencsésnek mondta, hogy a három ország eleve hasonlóan vélekedik az EU jövõjérõl, így arról, hogy a közösségi együttmûködésnek a gazdaságin kívül igenis van politikai perspektívája. Izgalmasnak ígérkezik a három elnökség abból a szempontból is, hogy számos uniós program éppen ekkor fut majd ki, és ebben az idõszakban kell majd megújítani õket, illetve új célokat megfogalmazni. A lisszaboni stratégia például 2010-ben véget ér, és várhatóan 2011 márciusában, éppen a magyar elnökség alatt indulhatna el az akár budapesti stratégiának nevezhetõ folytatás. Madrid, Brüsszel és Budapest egyetért abban, hogy az európai szociális értékek megõrzése és a versenyképesség erõsítése egyformán fontos, így várhatóan az oktatás, a tudásalapú társadalom fejlesztése lesz az egyik cél. (Más 24

25 kérdés, hogy a lisszaboni stratégiát is sok kritika érte, amiért nem járult hozzá eléggé a hatékony Európa megteremtéséhez. - A szerzõ megj.) Fontos feladat lesz egy közös energia- és klímacsomag elfogadása is (itt az energiahatékonyság lesz a varázsszó) - ehhez azonban szükség van 2009-ben egy sikeres koppenhágai konferenciára, amely megalapozza a 2012-ben lejáró kiotói egyezmény utáni helyzetet. Az európai polgárok biztonságérzetét növelve folytatni kell a bel- és igazságügyi együttmûködést, de Bulgária és Románia csatlakozása a schengeni térséghez is valószínûleg 2011-re esik majd: ehhez idõben bõvíteni kell a számítógépes rendszert is. Nincs kizárva, hogy ugyanebben az évben (2011) csatlakozik az EU-hoz Horvátország, és mindenképpen foglalkozni kell a Nyugat-Balkánnal és a szomszédságpolitikával. Itt a spanyolok várhatóan a mediterrán, a magyarok pedig a kelet-európai dimenziót szeretnék majd erõsíteni, de Iván Gábor szerint ez nem okoz majd konfliktust. Nem elhanyagolható szempont, hogy a magyar elnökség alatt kezdõdhet meg a vita az EU következõ, 2013 utáni költségvetés kereteirõl, konkrétan a mezõgazdasági és strukturális-kohéziós alapok sorsáról. Bár 2010 ma még messzinek tûnik, a trojka máris szorosan együttmûködik, mert a közös program egyeztetését jövõ márciusban meg kell kezdeni az európai intézményekkel. Az államtitkár bízik benne, hogy a terveket nem írja felül egy esetleges kormányváltás 2010-ben vagy elõbb: integrációs ügyekben általában jellemzõ az ötpárti együttmûködés - emlékeztetett. Arra a kérdésre, hogy a Fidesz által olykor szorgalmazott "magyar EU-program", a kisebbségek védelme szóba került-e tárgyalásokon, nemmel felelt. - A magyar fél évben biztosan lesz valamilyen magyar elem, ami emlékezetessé teszi az elnökségünket, de bármi legyen is ez, illeszkednie kell a tizennyolc hónapos közös programhoz - közölte Iván Gábor. Forrás: Népszabadság A magyar uniós elnökség alatt dönthetnek a roma stratégiáról A Roma Szakkollégium Brüsszelbe látogató egyetemi hallgatóival találkozott Járóka Lívia, a Fidesz-MPSZ néppárti képviselõje. A képviselõnõ beszámolt parlamenti munkájáról és a romák társadalmi befogadásának hazai és európai perspektíváiról beszélgetett a fiatal szakemberekkel. A szeptember 16-án tartott Európai Roma Csúcstalálkozóról és a formálódó Európai Roma Stratégiáról szólva a képviselõnõ elmondta, hogy a tagállami és európai roma civilszervezetek feladata lesz konkrét tartalommal megtölteni a keretstratégiát, amely várhatóan ajánlásokat és szakmai minimumkövetelményeket fogalmaz majd meg a tagállamok számára. Járóka kitért arra is, hogy a stratégia végleges formájának elfogadása valószínûleg a 2011-es magyar tanácsi elnökség feladata lesz. A képviselõnõ beszélt az Európai Néppárt november 13-án megrendezendõ konferenciájáról is, amely az elõzetes tervek szerint fórumot biztosít majd a soros elnöki tisztségben egymást követõ tagállamok képviselõinek és az érintett civilszervezetek vezetõinek, hogy mintegy a decemberi kormányközi konferencia elõkészítéseként egyeztessenek a stratégia konkrét tartalmáról és a Tanácstól elvárt követelményekrõl. Kamarás István, a Roma Szakkollégium vezetõje a magyarországi pályáztatási rendszer visszásságairól beszélt. Mint elmondta, a bonyolult pályázati feltételek éppen a leghátrányosabb helyzetûek, így a romák esélyeit korlátozzák, és pályázatíró cégek szinte egyáltalán nem alkalmaznak romákat. Solymosi Imre, a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány elnöke arról beszélt, hogy a jelenlegi kormány nem rendel kézzelfogható forrásokat a telep felszámolási program mellé, amely így üres ígérgetés marad. Az elnök kifogásolta továbbá, hogy a mezõgazdasági fejlesztések terén teljes mértékben figyelmen kívül hagyják a romák szempontjai, és a szociális földprogram fellendítését sürgette a mélyszegénységben élõ vidéki romák életminõségének javítása érdekében. További információ: Járóka Lívia (EPP-ED/Fidesz) T.: Forrás: C-PRESS 25

26 ROMA HÍREK Romapolitika: sem közmunka, sem segély, de akkor mi? A monoki modell" körüli parázs viták kihunyófélben az elmúlt hetek sajtójában. A kérdés aktuális, mi több, fenyegetõen sürgetõ voltához azonban nem férhet kétség. A Kritika címû folyóirat neves szakemberek bevonásával szervezett kerekasztal-beszélgetést a Táncsics Alapítvány támogatásával. Eszmecsere cigányságról, segélyezésrõl, nyomorról, integrációról és a lehetséges kiutakról a Pallas Páholyban - Balogh Ernõ, a Kritika fõszerkesztõjének moderálásával. A hozzászólók abban egyetértettek: a közmunka nem járható út, de a lehetséges megoldásokról született elképzelések széles körben mozogtak: oktatásügy, államigazgatási reform, mobilitás - hogy néhányat említsünk. A szimpóziumon felszólaló Ladányi János mellett olyan értelmiségiek vettek részt meghívott vendégként vagy a hallgatóság soraiban, mint Bass László, Horváth Aladár, Mihályi Péter és Kartal Zsuzsa. Ladányi János szomorú helyzetértékeléssel, Kasszandraként indított rögvest, melyben a követhetetlen számú cigányellenes atrocitásokban tetõzõ erõszakhullámra hívta fel a figyelmet. - Semmi olyan nem történt, amit ne lehetett volna elõre látni ebben az ügyben. Legalább húsz éve mondom - figyelmeztetett a társadalmi feszültségekre: Egyúttal a segélyezési rendszer tarthatatlanságára is rámutatott: - Még több segélyt osztogatni akkor sem lehetne, ha történetesen nem az 1930-as évek óta legsúlyosabb gazdasági válságot élnénk - mondta. Hasonlóan komor képet festett a kistelepülési rasszizmusról Bass László szociológus. Hogy mi változott az elmúlt tíz évben? A kérdés körüli feszültség. Saját emléket elevenített föl illusztrációként. Mint mesélte, egy fél rúd szalámi eltulajdonításáért ma az elsõ reakció a falu lakosságában: ki kell hívni a Gárdát. A települési szétaprózottság önmagában nem probléma - vélte Ladányi János. Szerinte a lopakodó körzetesítésnek kell gátat vetni. A cigánytelep szimbiózisa a faluval történelmi jelenség, amely ugyan alárendelt viszonyt jelölt, mára viszont ez a kapcsolat is megszûnt. A kirekesztettségnek olyat fokára jutottunk, amely példátlan, voltaképp kisfalusi gettók jöttek létre. - Ma az Unióhoz való csatlakozás jegyében azt látjuk: a települések a pénzügyi forrásokért harcolva pozícionálják magukat, mely viaskodásban az eleve jobb helyzetû kistérségi központok jutnak a pénz egészéhez, míg a hátrányos települések semmit nem kapnak - mondta a szakember. Mit lehet mindezzel kezdeni? Megoldást elsõsorban a koncepciózus kormányzati politika hozhat, amely mellett kitart a vezetés. Véget vetni a lopakodó körzetesítésnek, a kistelepülések ellehetetlenítésének, az indokolatlan iskolakörzetesítésnek, iskolabezárásoknak (legfõként az alsó tagozat maradjon helyben) - vélte Ladányi. Mint mondta, nonszensz a jelenlegi gyakorlat, hogy ahol kevés cigány él, és ezért kevés a gyerek, ott azért zárnak be iskolát - ahol sok a cigány, ennélfogva sok a gyerek is, ott pedig azért, mert a szegregált oktatás vádja érheti az intézményt. Habár a pedagógust (különösen a jó pedagógust) nem lehet kivezényelni, több pénzzel, megfelelõ juttatási rendszerrel az elmaradott térségekbe lehetne csalogatni, amely lépés egyáltalán nem kerülne sokba az államnak. Ehhez kapcsolódó fontos elemként említette, hogy az ilyen leszakadó kistelepülésen dolgozó pedagógust nem szabad magára hagynia az oktatási rendszernek - akár interneten keresztül, távoktatással hálózatba szervezni, a pedagógusközösség tagjává tenni a földrajzi távolságok ellenére is. Vadász János, az MSZP volt politikusa másban látta a megoldást. A kistérségek felzárkóztatását mélyreható közigazgatási átalakítással lehetne elindítani. Elképzelése szerint a 3200-nál is több település életben tartása érdekében közé kellene csökkenteni a formalizált önkormányzatok számát. Hangsúlyozta azonban, hogy ezek a folyamatok nem ellentétes

27 irányú mozgást jeleznének: hatáskör-telepítési feladatokról lenne szó, melyek az elsõre ábrándosnak ható több szakmaiság, kevesebb politika" jegyében fogannának. A közoktatás siralmas helyzetére reflektálva hozzátette: van ösztönzési rendszere annak, hogy a képzett szaktudás megtelepedjen a hátrányos helyzetû településeken Aki fellépésével megbotránkoztatást, félelmet kelt, azt a törvény garázdaságnak hívja. Érthetetlen, miért nem büntetik mégsem a Magyar Gárda masírozását, amely egyértelmûen ezeket az érzéseket váltja ki a jóérzésû többségbõl - hívta fel a figyelmet az igazságszolgáltatás gyöngeségére Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Mozgalom elnöke. Hozzászólásában érintette a roma nemzetté válás elméletét, amelynek, mint mondta, ma még nincs talaja, de e felé haladunk". Az olasz ujjlenyomat-ügy európai recepciójára utalva úgy látta, a mai európai társadalmak oly mértékben kizárják a cigányságot, hogy nincs más lehetõség számukra, mint ezekkel szemben azonosítani magukat. - Azzal, hogy magyarok, szlovákok, románok vagyunk, úgy látszik, csak azt érjük el, hogy elutasítanak, kizárnak minket - mondta a polgárjogi vezetõ. - Hogyan lehet az, hogy egy minisztériumban, ahol kiváló emberek dolgoznak, akik elutasítják a diszkriminációt, mindösszesen egy-két cigány dolgozik? - tette fel a költõi kérdést a roma foglalkoztatottság kérdésérõl szólva. Véleménye szerint a szociálliberális kormányzat felé legalábbis erkölcsi elvárás az, hogy a roma alkalmazottak arányát emeljék az apparátusban. Ladányi János sommás helyzetértékelése szerint olyan erõs összefüggéseket, mint ebben az ügyben látni, még soha nem látott, habár egész életében területi folyamatokkal foglalkozott. Úgy látta, ezek konzisztens folyamatok, melyek ahhoz vezettek, hogy ember (akik egyharmada cigány) tartósan kiszakadt a magyar társadalomból a piacgazdasági átmenet során. Elmondta: a gazdasági válság olyan alkalom, amely egyenesen arra kötelezi a politikát, hogy a szegénység ügyét prioritássá tegye. Integráció és mobilitás kérdéskörét emelte ki hozzászólásában Mihályi Péter, a Pénzügyminisztérium volt helyettes államtitkára. Felhívta a figyelmet az Egyesült Államok fekete polgárjogi mozgalmára, a következetesen alkalmazott pozitív diszkriminációra. - Ez roppant lassú, olykor fájdalmas föloldása a társadalmi feszültségeknek, a vége is messze még, de néhány hét múlva Barack Obamát megválasztják elnöknek - mutatott rá folyamat pozitív hatásaira, amelyet szerinte érdemes lemásolni. Horváth Aladár közbevetése szerint ez azért volna nehéz, mert az USA-ban komoly szellemi-politikai elit támogatta a polgárjogi mozgalmat, míg idehaza hiányzik e széles kiállás. Mihályi nem közigazgatási reformban, hanem a lakosság mobilitásának növelésében látta a megoldást. Elképzelése szerint nem csak a munkavállaláshoz, de bevásárláshoz, akár kulturális programokhoz is közlekedési támogatást kell nyújtani a cigányságnak, hiszen a kisebb falvakban nincs állandóan nyitva tartó bolt, kocsma, aminek következtében az alapvetõ élelmiszerek árai magasabbak - az ott élõk reálbére így kevesebb. Régi igazság, hogy a szegénynek mindig a legdrágább minden. Forrás: 168ora.hu Ülésezett a Roma Integrációs Tanács és a Cigányügyi Tárcaközi Bizottság Az ülés résztvevõi az érintett kormányzati szervek beszámolóit vitatták meg a RIÉP Stratégiai Tervhez kapcsolódó, a évekre szóló kormányzati intézkedési tervrõl szóló 1105/2007. (XII. 27.) Korm. határozat idõarányos végrehajtásáról. A tanácsülés keretén belül a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az Egészségügyi, az Önkormányzati, valamint az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal beszámolóját hallgathatták meg a résztvevõk. Befejezésül a Roma Irányító és Monitoring Bizottság munkaterve került megvitatásra. A Cigányügyi Tárcaközi Bizottság október 30-án ülésezett. A napirendi pontok keretén belül a évi költségvetésben a szaktárcák roma integrációs programjainak áttekintése szerepelt, emellett az esélyegyenlõségi támogatási politika elvi kérdéseinek megtárgyalása volt még napirenden. 27

28 Települések az esélyegyenlõségért A Fõvárosi Önkormányzat hosszú távú, komplex és számon kérhetõ esélyegyenlõségi programot kíván kidolgozni, annak érdekében, hogy hátrányos helyzetû polgárai is sikeresek lehessenek. Csökkenteni kívánja a nagyobb figyelmet, igénylõ polgárait, akadályozó körülményeket. Ezért számba veszi a különbözõ hátrányos helyzeteket, az egyes ágazatok beavatkozási lehetõségeit. A Fõvárosi Önkormányzat hatáskörébe tartozó területeken elkötelezettséget és konkrét beavatkozásokat fogalmaz meg egy cselekvési tervben és annak rendszeres fejlesztési programjában. A kerületi önkormányzati, az állami, a magán és a civil szféra lehetõségeinek összehangolása érdekében pedig szakmai egyeztetéseket, közös fellépéseket kezdeményez, ajánlásokat fogalmaz meg. Október órától a Fõvárosi Önkormányzat hosszú távú esélyegyenlõségi programjának szakmai vitája, a döntéselõkészítés a témája a Települések az esélyegyenlõségért címmel rendezett konferenciának, amelyet Horváth Csaba fõpolgármester-helyettes nyit meg. A konferencia szakértõ és ágazatvezetõ elõadói bemutatják a városüzemeltetés, az oktatás, a kultúra, az egészségügy, a munkaerõpiac és a szolgáltatások területén jelen lévõ hátrányos helyzeteket, és az egyes ágazatok beavatkozási lehetõségeit. A délutáni szekcióüléseken a roma, fogyatékos, idõs, és nõi esély számos képviselõje vitatja meg az önkormányzati szakemberekkel, hogy mi mindent kellene, lehetne tenni a hátránnyal indulók akadályainak csökkentéséért. Forrás: RomNet Roma aktivisták képzésére nyertek támogatást a HEFOP-pályázaton Közel 12 és fél millió forintot nyert az Autonómia Alapítvány és a bonyhádi Cigány Kisebbségi Önkormányzat egy HEFOP Pályázaton, szociális területen dolgozó roma aktivisták képzésére Tolna megyében. Kóródi Miklós, az alapítvány munkatársa, a program szakmai vezetõje kérdésünkre elmondta, a közös pályázaton szervezetük 11 millió forintot nyert. Ebbõl a pénzbõl húsz fõ képzését finanszírozzák. Tolna megyei roma civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok tagja illetve települési önkormányzatok szociális ügyekkel foglalkozó munkatársai vesznek részt a négyhónapos programban. Ez tartalmaz egy pályázatíró tréninget, ECDL számítógépes képzést, és két tanulmányi utat is, amelyek során más civil szervezetek által megvalósított európai uniós projektekkel ismerkednek meg a résztvevõk mondta a szakmai vezetõ. Hozzátette, a képzés végére négy településen el kell készülnie egy-egy olyan projekttervnek, amelyet be lehet majd adni uniós pályázatra. A tervezési munkában az Autonómia Alapítvány mentorokkal siet a pályázatot írók segítségére. A bonyhádi Cigány Kisebbségi Önkormányzat közel másfél millió forintos támogatásból egy számítógépet vásárolhatott, a maradékból pedig az úti- és rezsi költségeket, a helyi koordinációt, illetve egy pénzügyes szakember munkabérét fizetheti. Forrás: teol.hu "A multik is közremûködhetnének a romák integrációjában" Ratatics Mihály, a Roma vágyak elnevezésû kiállításnak helyszínt nyújtó Magyar Telekom humán erõforrás igazgatója kiemelte: a nagy cégek közül Magyarországon elõször dolgozott ki esélyegyenlõségi tervet. A romák integrációjában a multinacionális vállalatok is aktívan közremûködhetnek. Magyarország jövõje a többségi társadalom kisebbséghez való viszonyán is múlik, amit az állam vezetõi jelentékenyen befolyásolhatnak - mondta Rauh Edit szakállamtitkár a Roma vágyak elnevezésû óriásplakát-kiállítás megnyitóján.a Szociális és Munkaügyi Minisztérium esélyegyenlõségért felelõs szakállamtitkára hangsúlyozta, hogy a romákkal szembeni elõítélet csökkentése, valamint médiabeli megjelenésük elõsegítése érdekében indította a tárca a Roma vágyak címû plakátkampányt júniusban. Külön kiemelte az óriásplakátok témái közül a minõségi oktatásra, a sikeres életre, valamint a békés 28

29 öregkor elérésére való vágyódást. A célokkal kapcsolatban megjegyezte: azzal romák és nem romák egyaránt azonosulni tudnak, így a közvéleményben is tudatosulhatnak az óriásplakátoknak köszönhetõen, hogy a vágyakban nincs különbség az emberek között. A plakátkiállításnak is szervezeti keretet adó, két éve indult Roma Integráció Évtizede Programmal kapcsolatban Rauh Edit kijelentette: a 12 országot magában foglaló kezdeményezés célja a társadalomban a romákról alkotott kép pozitív irányú megváltoztatása, a velük kapcsolatos sztereotípiák lerombolása, a szegregáció megszüntetése. Ehhez kapcsolódóan megjegyezte, hogy Magyarországon a romák negatív megkülönböztetése mindennapos. Ratatics Mihály, a kiállításnak helyszínt nyújtó Magyar Telekom humán erõforrás igazgatója a megnyitón kiemelte: sokan tehetnek azért, hogy a különbség romák és nem romák között csökkenjen, végül megszûnjön. Elmondása szerint vállalatuk a nagy cégek közül Magyarországon elõször dolgozott ki esélyegyenlõségi tervet, hogy megszûnjön a munkavállalók alkalmazásában a hátrányos helyzetûek diszkriminációja. Arról is beszélt, hogy a romák integrációjában a multinacionális vállalatok is aktívan közremûködhetnek. A vándorkiállítás - tervezett - vidéki helyszínei: november óra Faddi Mûvelõdési Ház november :30 óra Galgagyörki Mûvelõdési Ház november óra Székesfehérvár, Kodolányi János Fõiskola, fõépület aula november óra Pácini Faluház Forrás: C-PRESS - hrportal.hu A kisebbséget támogatja a Vodafone 2008 októberétõl támogatja a Vodafone Magyarország elsõ és eddig egyetlen roma rádióját, a Rádió C-t. A 2001 óta mûködõ, mûsoraival, zenei stílusával elsõsorban a cigány kisebbséget megcélzó rádió, és a Vodafone közötti együttmûködés keretében a távközlési vállalat telefonszámokat biztosít a Rádió C kívánságmûsorához, az sms-ek fogadásához; mostantól 70-s számmal kezdõdik a rádió központi telefonszáma. A Vodafone ezen kívül támogatja a rádió reggeli, Élesztõ címû magazinmûsorát is. A nyolcadik kerületben, közszolgálati elvek szerint mûködõ Rádió C munkatársai szintén a kisebbség soraiból kerültek ki, közéleti mûsoraik a romákról, de nem csak romáknak szólnak. A közösségi rádió, Budapesten és vonzáskörzetében fogható (FM 88.8), valamint az interneten ( is elérhetõ. "Nagyon büszke vagyok erre az együttmûködésre, ahol üzleti érdek és támogatói szándék, azaz egy vállalat felelõs marketing gondolkodása találkozik. Az etnomarketing Magyarországon még gyerekcipõben jár, de hiszem, hogy kezdeményezésünk követõkre talál. Mi a hetvenes elõhívó számot adtuk ajándékba a hétéves romarádiónak." - mondta Nagy Bálint, a Vodafone kommunikációs igazgatója. Forrás: pdmania A rendõrség együttmûködik a kisebbségi önkormányzatokkal A Törökszentmiklósi Rendõrkapitányság együttmûködési megállapodást írt alá négy cigány kisebbségi önkormányzattal. Mint azt Czinege László alezredes, városi rendõrkapitány elmondta az együttmûködés elõkészítésekor meghatározták azokat a célokat és feladatokat, amelyek végrehajtása mindkét félnek érdeke. Ezek a konfliktusmentes kapcsolattartás, az áldozattá válás okainak felderítése, valamint a különbözõ rendezvényeken prevenciós elõadások tartása. Az együttmûködést a tiszabõi, a tiszaroffi, a tiszapüspöki és a miklósi kisebbségi önkormányzat vezetõje látta el kézjegyével. Forrás: Szolnok-Jászkun Online 29

30 Cigány anyanyelvi neveléssel Cigány nemzetiségi nevelés zajlik szeptember óta Hosszúpályiban a napköziotthonos óvoda 2 csoportjában. Az országban egyedülálló képzést 51 szülõ kezdeményezte aláírásával. Sajátos pedagógiai program született, a kicsiket cigány és magyar nyelven nevelik. Amellett, hogy a roma gyerekek anyanyelvükön kommunikálnak, hagyományukkal és kultúrájukkal is átfogóan ismerkednek. Az oktatás építõ jellegû. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kisebbségi óvodások felszabadultabbak és vannak sikerélményeik. Ez hosszú távon ambíciót ad nekik ahhoz, hogy az átlagos oktatási normák felé közeledjenek. A nevelés egy évig próbaidõben zajlik. A sajátos oktatás után a többletnormatívát csak a próbaidõ után igényli majd a település önkormányzata. Forrás: Borsod Online Konferencia a romák oktatásáról Vácott "Csak azt a gyereket tudom tanítani, akit megismertem" címmel konferenciát tartottak a váci Apor Vilmos Fõiskolán. A rendezvény szakmai támogatója Kállai Ernõ a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosa és a MTA-Miskolci Területi Bizottságának Neveléstudományi Munkabizottsága volt; a bevezetõ gondolatokat Sólyom László a Magyar Köztársaság Elnöke mondta. (RomNet) A konferencia középpontjában a halmozottan hátrányos helyzetû, sajátos nevelési igényû gyermekek oktatásának, nevelésének lehetõségei és kérdései álltak. A köztársasági elnök szerint hiányoznak az oktatásban azok a háttérintézmények, amelyek a hátrányos helyzetben lévõ gyerekek gyorsabb felzárkóztatását segítenék elõ speciálisan felkészült pedagógusok révén. Sólyom László az Apor Vilmos Katolikus Fõiskola rendezvényén kifejtette, hogy a hagyományos családmodell válsága nyomán a csonka család válik mind elterjedtebbé. Ez pedig szükségessé teszi az iskola és a család viszonyának tisztázását. A köztársasági elnök rámutatott, hogy az iskola nem pótolhatja ugyan a családot, de olyan általános biztonságérzetet adhat a gyerekeknek, amely a személyiségfejlõdésük fontos eleme. Az államfõ beszédében hangsúlyozta, hogy a szegregáció és integráció kérdéseit nem lehet úgy kezelni, mint ahogy azt a politika sokszor megteszi. "Összetett és mély probléma ez, amit egészében kell kezelni"- mondta Sólyom László. A köztársasági elnök a falusi kisiskolákról szólva kifejtette, hogy az apró településeken eleve magas a hátrányos helyzetû családok aránya, és az ott mûködõ iskolák sokszor egyfajta családterápiát is folytatnak, mert nemcsak a gyerekek, hanem a szülõk is nagyobb odafigyelést igényelnek. Így ezen intézmények gyakran komplex szolgáltatást nyújtatnak, amihez pedig jól képzett pedagógusokra van szükség. Kállai Ernõ kisebbségi biztos a konferencia plenáris ülésének levezetõ elnöke volt, és elõadást tartott "Cigányok/romák Magyarországon " címmel, melynek záró gondolataként elmondta: " Napjainkban a romák társadalmi integrációja megállt: a beolvadás nem jelent befogadást, jövedelmet, megélhetést." Kállai Ernõ kisebbségi ombudsman a több mint félmilliós lélekszámú cigányságról szólva arról beszélt, hogy 72 százalékuk szegregált körülmények között él. Gyermekeik 20 százaléka jár kisegítõ iskolába, ami nem a szellemi képességek hiányát, hanem azt jelzi, hogy egy nehezen megoldható oktatási feladatról van szó. Ugyancsak árulkodó adat - tette hozzá -, hogy a cigány fiatalok 5 százaléka érettségizik csak, és mindössze 1,2 százaléka lép be a felsõoktatási rendszerbe, márpedig a munkaerõpiac mindinkább a képzettséget részesíti elõnyben. Mindez pedig az egész társadalmat érinti - utalt rá az ombudsman. Forrás: RomNet 30

31 A Cigányok az Európai Unióban címû konferenciát rendeztek A magyarországi cigányság egy erõsen megosztott országban, jövõkép nélkül, másodrendû állampolgárként él, kultúrája kihalófélben van, és gyökértelen nemzetté válhat - hangozatta Rostás-Farkas György, a Cigány Tudományos és Mûvészeti Társaság elnöke egy, a témában rendezett budapesti konferencián. A Cigányok az Európai Unióban címû konferencia rendezõje úgy fogalmazott: nem falakat, hanem hidakat kell építeni a népcsoportok között, és a cigányságnak, a cigányság ügyének polgárjogot kell kapnia. Kulturális autonómiára, parlamenti képviseletre, munkahelyekre és emberhez méltó körülményekre van szükség, az egymilliós közösség kérdése nem tûrhet halasztást - tette hozzá. Rostás-Farkas György szerint mára a demokrácia és a cigányság valamint a többségi társadalom évszázados összekapcsolódása is veszélybe került. A József Attila-díjas író, költõ azt mondta: a cigányság nemcsak a rendszerváltás vesztese lett, a jövõje is bizonytalan. Okulva a történelembõl, úgy tûnhet el egy tízmilliós európai kisebbség kultúrájával, népével együtt, mint annak idején az inkák, mert nincs, aki továbbvigye a roma kultúrát - fûzte hozzá. A Cigány Tudományos és Mûvészeti Társaság elnöke széleskörû társadalmi összefogást hirdetett, és az alkotmányban lefektetett egyenlõ jogokat követelt Magyarország legnagyobb lélekszámú kisebbségének. Széles Gábor nagyvállalkozó a konferencián arról beszélt, hogy egymillió új munkahely teremtésére irányuló programot dolgozott ki, amelyet már átadott Orbán Viktor Fidesz-elnöknek, és a romákra vonatkozó fejezetetheteken belül nyilvánosságra hozzák. Közlése szerint a cigányság számára az agrár-, és az élelmiszeriparban lehetne nagyon gyorsan tartós munkahelyeket teremteni, mert, mint fogalmazott, városokban 2-20 millió forintba kerül egy ember munkahelyteremtése, míg ez falvakban maximum 300 ezer forintból megoldható. A cigányság felzárkóztatása nem lehet pusztán Magyarország ügye, az Európai Uniónak is támogatnia kell - mondta Széles Gábor, megemlítve, a programba az egyházakat is be kel vonni. Arról is beszélt, hogy a szociális ellátórendszer átalakítása során kártyarendszerben jutnának az emberek a támogatásokhoz, így kizárnák a készpénzforgalmat. Ezzel nemcsak a kizárólag élelmiszer, vagy elõre meghatározott termékek vásárlására tudnák rákényszeríteni az embereket, de ez hatékony fellépés lehetne az uzsorásokkal szemben is. Széles Gábor azt mondta, ellenzéki oldalról nagyon lassan halad az általa javasolt, és jónak tartott ügy elindítása, de az MTI kérdésére elmondta, hogy munkahely-teremtési programját ismertetni fogja az Országos Cigány Önkormányzattal is. Meghívást kapott a jövõ heti közgyûlésre, amelyen részt vesz. Megjegyezte, konstruktív együttmûködésre számít, de nem tudja milyen lesz javaslatainak fogadtatása a baloldalon. A kétnapos konferencia elsõ napján jobboldali politikusok fejtették ki álláspontjukat és vázolták elképzeléseiket a romák társadalmi integrációjáról. Forrás: MTI Egység a sokféleségben A falat mindkét oldalról kell bontani hangoztatta a romák és a többségi társadalom kapcsolatáról szólva Ruva Pál szociológus az Egység a sokféleségben címû konferencia második napján. A tanácskozás fõvédnöke Széles Gábor nagyvállalkozó volt. 31

32 Tizenötödször szervezte meg Rostás Farkas György József Attila-díjas költõ az Egység a sokféleségben elnevezésû konferenciát. A hét végi rendezvény elõadói a cigányság felemelkedésének lehetõségeit vették górcsõ alá, ezúttal Széles Gábor nagyvállalkozónak, lapunk tulajdonosának fõvédnökségével. Elõadásában a nevével fémjelzett, a Fidesznek készített gazdaságélénkítõ program kapcsán elmondta: a romák felemelése nélkül elképzelhetetlen hazánk növekvõ pályára állítása. Mint mondta, a csaknem egymilliós cigányságnak az agráriumba történõ bevonása a gazdasági növekedés beindításának egyik sarokpontja lehet. Balla Gábor Tamás egyetemi tanár, a gödöllõi Szent István Egyetem docense elmondta: a romakérdésben az elmúlt években nem volt elõrelépés, és ez igaz a vidékfejlesztésre is. "A lehetõség a cigányság bevonása a mezõgazdasági szakképzésbe. Ennek módszertanát már nagyrészt kidolgoztuk, hamarosan beindulhat a program" mondta. Balla Gábor Tamás szerkesztésében nemrég jelent meg A szakképzés romapedagógiai alapjai címû kötet. Forrai Katalin, hazánk egyetlen romológiai egyetemi szakának vezetõje arról számolt be, hogy szerencsére egyre több cigány származású hallgatója van a pécsi bölcsésztudományi kurzusoknak, és jövõre beindulhat a tanárképzés is. "A falat mindkét oldalról kell bontani" mondta a legnagyobb kisebbség és a többségi társadalom közti kapcsolatról Ruva Pál szociológus. Úgy véli, egymás megismerése nélkül nem lehet megoldani a problémát. A szakértõ szerint az is fontos, hogy az illetékesek el tudjanak számolni azokkal a milliárdokkal, amelyeket integrációs programok támogatására kaptak. Rostás Farkas György író szerint nem nagyon látszanak az erre a célra fordított adóforintok. Márpedig szükség van a támogatásra, a cigányság saját erejébõl nem tud felemelkedni. "Társadalmi rangra kell emelni a romák ügyét! Ehhez nem falakat, hanem hidakat kellene építeni" mondta. Felháborítónak nevezte, hogy a politikusok csak a választások idején fordulnak a kisebbség felé, hogy szavazatokat halászhassanak az egymilliós rétegbõl. Rostás ezért úgy látja, a cigányságnak parlamenti képviseletre és országos intézményrendszerre van szüksége, hogy saját maga lehessen érdekeinek szószólója. Forrás: Magyar Hírlap Roma Évtized program nemzetközi fotókiállítása Borsodba érkezett A Roma Évtized program nemzetközi fotókiállítása Brüsszel után Alsózsolcán nyílt meg, és október 12-ig látható. Az utazó kiállítás bemutatására itthon 10 magyar község pályázott mindenütt kerekasztal-beszélgetésekkel, és kulturális eseményekkel egészítik ki a kiállítást. A Roma Évtized program és a magyarországi Romaversitas Alapítvány kiállítása Alsózsolcán is lelkes fogadtatásban részesül.a budapesti székhelyû Nyílt Társadalom Intézet és a Közép-Európai Egyetem részeként mûködõ OSA Archivum nyílt fotópályázatot hirdetett a Roma Évtized program alkalmából, melyre a program országaiban készült digitális fotókkal lehetett jelentkezni. A Roma Évtized 2005-ben indult, és kilenc ország kormányának a részvételével (Bulgária, Csehország, Horvátország, Macedónia, Magyarország, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia), a Világbank és számos civil szervezet csatlakozásával azt a célt tûzte ki maga elé, hogy tíz év alatt elõsegíti a roma közösségek társadalmi helyzetének gyökeres megváltoztatását. A fotópályázat a fenti program általános célkitûzésnek megfelelõen a romákkal kapcsolatos vizuális sztereotípiák elleni fellépést, a roma emberek és a roma kultúra érzékletes és mûvészi bemutatását tûzte ki célul. A gyõztesek képeit május óta utazó kiállítás keretében tekinthetik meg a program országai. A kiállítás címe Chacipe, ami lovári cigány nyelven igazságot, valóságot jelent. Jusztin Melinda szervezõ, a Romaversitas hallgatója lelkes fogadtatásról számol be. Az érdeklõdés mindenütt óriási, s ez nem csupán a képek mûvészi értékének, de a téma érzékenységének és aktualitásának is köszönhetõ. mondja. A Roma Évtized országaiban a roma kérdés egyformán hangsúlyos és problémás a többségi társadalom számára, így az ilyen jellegû kulturális események is segíthetik a megértést, az elfogadást. teszi hozzá. 32

33 A Romaversitas, a magyar felsõoktatási esélyegyenlõségi program is részt vesz a szervezésben, mivel céljai fedik a kiállítás deklarált üzenetét: a Romaversitas a roma identitás vállalására képes, a romák jövõjéért felelõsséget érzõ értelmiség kialakulását segíti. A kiállítás hatásos, elgondolkodtató, s fõleg egy magyar kistelepülésen érdekes megfigyelni, hogy közelebb hozza egymáshoz a véleményeket, csökkenti az elõítéleteket. - zárja a Jusztin Melinda. Magyarországon ugyanis a fõváros mellett a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének felhívására 10 község nyert lehetõséget a kiállítás bemutatására, s ezzel együtt a roma-kérdés aktualitásainak megvitatására. Szigetújfalu, Szentendre, Hídvégardó, Edde, Acsa, Pácin után most Alsózsolcán a sor, a kiállítás pedig Gyulajon zár október 14-tõl 22-ig. Forrás: Hír3.hu Javítanák a cigányok egészségi állapotát Együttmûködési megállapodást írt alá a Somogy megyei Területi Cigány Kisebbségi Önkormányzat és a Kaposi Mór Oktató Kórház. A megállapodás célja a több mint 50 ezres somogyi cigányság egészségi állapotának javítása. Õk ugyanis átlagosan 15 évvel rövidebb ideig élnek, mint nem roma embertársaik. A kórház megelõzéssel, szûrésekkel, elõadásokkal próbálja javítani a cigányok egészségi állapotát. A megyei önkormányzat pedig uniós források megszerzéséhez 5 éven keresztül 2 millió forintos támogatást nyújt a roma kisebbségi önkormányzatnak. A felzárkózás a tanulással kezdõdik Szikszó - A 6200 lakosú Szikszóval és vonzáskörzetének életével ismerkedett Jens Wandel, az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) Regionális Központjának igazgatója. A dán diplomatát Füzesséry József, Szikszó polgármestere tájékoztatta: elmondta, hogy a kistérség lakossága elöregedett, a jó képességû és magasan kvalifikált fiatalok részben elköltöztek. Jelentõs a munkanélküliség és gondot okoz a kisebbség kezelése is. Erejüket a munkahelyteremtés és az iskoláztatás köti le. Jens Wandel a regionális központ vidékfejlesztési tevékenységérõl adott képet, kiemelte a Cserehát Programot, amely az UNDP módszerével és irányításával zajlik, majd hangsúlyozta: központja örül, hogy segíthet. Beszélt arról is, hogy a jövõ útja a tanulás, az iskoláztatás, a felzárkózás enélkül elképzelhetetlen. A kötetlen beszélgetésen szóba került a kistérségben élõ romák helyzete, s elhangzott, hogy esetükben szakadékot kell áthidalni és ez sok nehézséggel jár. Regionális Príma Díjjal tüntetik ki a Rajkó Zenekart A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Közép-magyarországi Regionális Szervezetének Elnöksége, Regionális Príma Díjjal tünteti ki a Rajkó Zenekart. Az ünnepélyes keretek között történõ átadására november 28-án, Budapesten a Stefánia Palota Dísztermében kerül sor. A több mint félszáz éve alapított Mûvészegyüttes tagjai egytõl-egyig tehetséges és zeneileg magasan képzett roma muzsikusok. Az elmúlt fél évszázad során, az összes földrészen, a világ 108 országában - néhol többször is - koncerteztek. Repertoárjukkal - amely a magyar és cigányzenei darabokat épp úgy magában foglalja, mint a nagy klasszikus zeneszerzõk opera, operett mûveinek népszerû darabjait - minden egyes alkalommal elkápráztatták közönségüket. Mûvészetüket 2003-ban a Magyar Kultúra Napja alkalmából Kodály Zoltán Díjjal tüntették ki, 2004-ben pedig a Kulturális Miniszter elismeréseképpen "Nemzeti Ifjúsági Zenekar" címet adományozta a Rajkóknak. Ilyen magas kitüntetésben cigányzenekar még nem részesült Magyarországon.Az Együttes - 33

34 amely igen szûkös anyagi lehetõségek között végzi magas szintû "kulturális nagyköveti" tevékenységét - folyamatos utánpótlásáról a Talentum Zenei Mûvészeti Iskola tanárai áldozatos munkája és a diákok szorgalmas hozzáállása gondoskodik. A Mûvészegyüttes idén november elején, a "Talentum Tánckar" tagjaival közös, 33 fellépésbõl álló, hat-hetes franciaországi és svájci turnéra indul, ahol "Dunai Valcerek" címmel a legnépszerûbb Strauss darabokból összeállított zenés-táncos mûsorral lépnek fel. Forrás: MTI Beás nyelvû vers- és mesemondóverseny Kaposváron A Kaposvári Egyetem Magyar Nyelvészeti és Irodalmi Tanszéke, valamint az Optimizmus KHE beás nyelvû vers- és mesemondóversenyt hirdet általános iskolás tanulók részére. Az eseményt november 12-én rendezzük, a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Fõiskolai Karán. Célunk, hogy szereplési lehetõséget biztosítsunk a nyelvet beszélõ vagy tanuló diákok számára, s egyúttal a felkészülés és elõadás során szerzett tapasztalatok segítsék a nyelvvel való ismerkedést, a nyelvtanulást. A versenyen nemcsak beás anyanyelvûek vehetnek részt, s nem követelmény a nyelv magas szintû ismerete sem. Elképzelhetõ, hogy a választott vers vagy mese megtanulása inspirálja majd a tanulókat a nyelv késõbbi, alaposabb megismerésére. A rendezvény során lehetõséget biztosítunk arra, hogy a felkészítõk, tanárok konzultálhassanak egymással, valamint a szakmai zsûri tagjaival a tapasztalatokról, s természetesen különös gondot fordítunk arra, hogy a gyerekek ajándékokkal és sikerélményekkel térhessenek haza az Egyetemrõl. Kérjük, október 30-ig szíveskedjék en vagy levélben jelezni, hány tanulójuk venne részt a versenyen. (A rendezvény 9 órakor kezdõdik, s terveink szerint délre be is fejezõdik.) A résztvevõ iskolákba késõbb küldünk részletes programot és jelentkezési lapot, melyen pontosabb adatokat (név, osztály, a választott mese vagy vers címe) is kérünk. Jelentkezési határidõ: október 30. Verseny idõpont: november 12. Verseny helyszín: Kaposvári Egyetem Pedagógiai Fõiskolai Kar, Guba Sándor u. 40. A felkészüléshez szükséges verses- és mesekönyvek beszerezhetõk a Kaposvári Egyetem jegyzetboltjaiban (Bajcsy-Zs. utca 10., illetve Guba S. u. 40.), illetve telefonon is megrendelhetõk Molnár Istvánnál (82/ /311-es mellék, illetve 20/ ). A rendezvénnyel, a jelentkezéssel kapcsolatos kérdésekkel forduljanak Gombos Péterhez, a Tanszék oktatójához (telefon: 30/ ; gombos.peter@ke.hu) Dicséretes fejlesztések a cigány önkormányzatnál Nemrég készült el a játszóház a Cigány Kisebbségi Önkormányzat (CKÖ) Ságvári úti irodájában, amely fenntartásához a munkaügyi központ pályázatán nyertek támogatást. A játszóház most könyvekkel gazdagodott. A játszóház létrehozásához segítséget nyújtott a megvalósításhoz Tatabánya város önkormányzata, a Samaritanus Alapítvány és Szilágyi Kovács Jenõ, a Mésztelepi Szociális és Kulturális Egyesület (MESZKE) alelnöke is. Most újabb fejlesztésnek örölhettek. Duka László a CKÖ elnöke közbenjárására mintegy 160 kötet, használt, de jó állapotú könyvvel lettek 34

35 gazdagabbak, amelyeket a József Attila Megyei Könyvtár ajánlott fel. Az elsõsorban gyermek, szépirodalmi és ismeretterjesztõ könyveket adták át a könyvtár munkatársai a gyermekek legnagyobb örömére. Forrás: Komárom-Esztergom Megyei Online 35

36 PÁLYÁZATI LEHETÕSÉGEK Hazai és közösségi pályázatok,,az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki örökség megõrzéséhez igénybe vehetõ támogatások részletes feltételei Kiíró: Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Forrás: Támogatás célja: a vidéki térség településein a kulturális örökség fenntartása, helyreállítása, korszerûsítése, ezen belül a településkép és a környezet állapotának javítása, az épített, természeti és kulturális örökség és helyi identitás megõrzése, megújítása, és ezáltal a települések vonzerejének növelése. Pályázók köre: A rendelet 4. vagy 5. számú melléklete szerinti településen mûködõ települési önkormányzat, települési kisebbségi önkormányzat, önkormányzati társulás, amelynek a fejlesztéssel érintett település a tagja, valamint székhellyel, illetve telephellyel rendelkezõ nonprofit szervezet, valamint egyházi jogi személy. Beadási határidõ: , , Pályázati csomag: A támogatási kérelmet Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) kirendeltségéhez, az MVH által rendszeresített formanyomtatványon írott formában, vagy az elektronikus kérelembenyújtás alkalmazásáról szóló 80/2008. (IV. 4.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint az elektronikus ûrlapkitöltõ szolgáltatás segítségével elõállított elektronikus ûrlapon, ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani. További részletek: Érdeklõdni lehet: Bõvebb információ és a pályázati felhívás teljes szövege letölthetõ a oldalról Színházi nevelési program ingyenes, nyilvános bemutatása a pályázó intézményben vagy az általuk kijelölt helyszínen Kiíró: Kerekasztal Színházi Nevelési Központ Forrás: Támogatás célja: Színházi nevelési program ingyenes, nyilvános bemutatása a pályázó intézményben vagy az általuk kijelölt helyszínen. A 2007/2008-as évadban a társulat két produkciója közül lehet választani: - Fogságban - színházi játék 7-8 évesek számára. A történet Andersen: A császár új ruhája c. meséjére épül és a hatalom, hatalmaskodás témakörét járja körül. - Csontketrec - színházi nevelési program osztályos tanulók számára az otthon témájára. Pályázók köre: intézmények (köz- és felsõoktatási intézmények, civil szervezetek, projektek mûködtetõi, szakmai táborok szervezõi stb.), amelyeknél az elõadások megtekintése - az érintett gyerekeken kívül - az intézményben, programban részt vevõ munkatársak szakmai fejlõdését is szolgálhatja Beadási határidõ: december 31. Pályázati csomag: b?OpenDocument Érdeklõdni lehet:

37 Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (e-környezetvédelem) / KEOP KMOP C Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: Támogatás célja: Az e-környezetvédelem programja alapvetõen a központi és regionális környezetvédelmi szervek hatósági tevékenységére, illetõleg helyi önkormányzatok és az országos és területi civil szervezetek (NGO-k) támogatására terjed ki, míg tartalmi szempontból (horizontális fejlesztésként) a tartalomszolgáltatást, tájékoztatást (knowledge management és knowledge sharing) és a közösségi döntéshozatalban való társadalmi részvétel erõsítését - a környezeti demokrácia fejlesztését - tekinti elsõdleges prioritásának. Pályázók köre: Központi költségvetési szervek és intézményeik; Helyi, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv és intézménye; Önkormányzati fejlesztési társulás; Többcélú kistérségi társulás; Országos és regionális hatókörû civil szervezetek Beadási határidõ: december 1. Pályázati csomag: Érdeklõdni lehet: az honlapon, illetve a 06 40/ telefonszámon Kompetenciaalapú oktatás, egyenlõ hozzáférés - korszerû intézményekben / TÁMOP-3.1.4/07/1 Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: Támogatás célja: célja az uniós társfinanszírozással megvalósuló közoktatási infrastruktúra-fejlesztési programban résztvevõ intézmények tartalmi, pedagógiai munkájának fejlesztése, hogy a fizikai környezet korszerûsítése új oktatási kultúra és tartalom fejlesztésével együtt valósuljon meg a minõségi oktatás és hozzáférés érdekében. Pályázók köre: Jelen kiírásra kötelezõ pályázatot benyújtania azoknak, akik bármely régió 2007-ben kiírt közoktatási infrastruktúra fejlesztési programjában kedvezményezettként részt vesznek. A TÁMOP "A" komponensében (Területi együttmûködések) pozitív támogatási döntéssel rendelkezõ fõpályázók és a konzorciumok tagjai a TÁMOP-3.1.4/07/l kiírásra nem pályázhatnak, és erre irányuló kötelezettségük sincs. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény szerinti alábbi nevelési-oktatási intézmények fenntartói: a) óvoda; b) általános iskola; c) szakiskola; d) gimnázium, szakközépiskola; e) alapfokú mûvészetoktatási intézmény; f) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény; g) diákotthon és kollégium valamint h) a 33. (1) bekezdése szerinti többcélú intézmények Jelen kiírásra kötelezõ pályázatot benyújtania azoknak, akik bármely régió 2007-ben kiírt közoktatási infrastruktúra fejlesztési programjában kedvezményezettként részt vesznek. A TÁMOP "A" komponensében (Területi együttmûködések) pozitív támogatási döntéssel rendelkezõ fõpályázók és a konzorciumok tagjai a TÁMOP-3.1.4/07/l kiírásra nem pályázhatnak, és erre irányuló kötelezettségük sincs Beadási határidõ: A pályázatok benyújtása "A" célcsoport esetében február 5-tõl június 20- ig, "B" célcsoport esetében május 16-tól november 30-ig lehetséges. Pályázati csomag: Érdeklõdni lehet: Budapest Fõváros Önkormányzata, Fõpolgármesteri Hivatal, Kereskedelmi, Turisztikai és Fogyasztói Érdekvédelmi Ügyosztály. tothgy@budapest.hu; Tel.: 06/1/

38 Elõkészítési tevékenységek támogatása a folyamatok felülvizsgálata és szervezetfejlesztés érdekében (Államreform operatív program) / ÁROP-2007/1.A.1 Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: Támogatás célja: A pályázat alapvetõ célja azon elõkészítõ tevékenységek támogatása, amelyek megalapozzák a folyamatok megújítását és szervezetfejlesztést (vagyis az ÁROP 1. prioritási tengelyében foglaltak megvalósítását) elõsegítõ tervszerû, egyértelmû eredmények elérését célzó és költséghatékony fejlesztéseket. A pályázat célja, hogy megfelelõen elõkészített projektek kerüljenek végrehajtásra. Pályázók köre: - a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi LVII. törvény 1. (2) bekezdésében nevesített szervezetek (központi közigazgatási szervek); - a központi közigazgatási szervek területi szervei; - területi és települési önkormányzatok, az általuk alkotott társulások, illetve a többcélú kistérségi társulások; - az igazságszolgáltatási szervek; - testületi és kisebbségi önkormányzatok; - civil szervezetek (egyesületek, alapítványok, érdekvédelmi szervezetek a pártok kivételével) és egyházak; valamint - tudományos és oktatási szervezetek Beadási határidõ: december 31. Pályázati csomag: Érdeklõdni lehet: az honlapon, illetve a 06 40/ telefonszámon Biztos munka címû program megvalósítása Kiíró: Hajléktalanokért Közalapítvány Forrás: Támogatás célja: A hajléktalan emberek foglalkoztatásának elõsegítése a fizetendõ járulékok átvállalásával, munkába állási támogatással valamint a szociális munka személyi költségének illetve a program bonyolításával járó költségek támogatásával. Pályázók köre: A hajéktalan-ellátásban részt vevõ természetes és jogi személyek, vagyis önkormányzatok, állami és önkormányzati intézmények valamint humán szolgáltatást végzõ nem állami szervezetek. Beadási határidõ: Pályázni a rendelkezésre álló keret erejéig lehet. Pályázati csomag: Érdeklõdni lehet: Tel.: 06/1/ (Varga Dóra, Hajléktalanokért Közalapítvány), modszertan@hajlektalanokert.hu Magánszemélyeket érintõ, veszélyeztetõ lakhatási és szociális krízishelyzet elhárításának és megoldásának részbeni támogatása Kiíró: Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Magyarországi Cigányokért Közalapítvány Forrás: Támogatás célja: Magánszemélyeket érintõ, veszélyeztetõ lakhatási (természeti csapás, elemi kár, életveszélyessé nyilvánított lakás) és szociális krízishelyzet elhárítása. Pályázók köre: Cigány kisebbségi önkormányzatok, települési önkormányzatok helyi cigány kisebbségi önkormányzattal vagy civil szervezettel együttmûködve, valamint jogi személyiséggel rendelkezõ cigány társadalmi szervezetek, egyesületek, alapítványok. Beadási határidõ: december 31. Pályázati csomag: 38

39 Érdeklõdni lehet: Magyarországi Cigányokért Közalapítvány 1091 Budapest, Üllõi út Tel.: 06/1/ Mûködésképtelen önkormányzatok támogatása Kiíró: Önkormányzat és Területfejlesztési Minisztérium Forrás: Támogatás célja: Az önkormányzatok feladatellátásának biztosítása. Pályázók köre: Települési önkormányzatok, melyeknek a mûködõképessége a költségvetési törvény 6. számú mellékletének 1. pontja alapján igénybe vehetõ támogatások mellett nem biztosítható, továbbá a megyei önkormányzatoknak az önkormányzati és területfejlesztési miniszter visszatérítendõ vagy vissza nem térítendõ támogatást adhat, melyet célhoz, feladathoz is köthet. Beadási határidõ: A kérelmek feldolgozása folyamatos, 4 ütemben zajlik, ezek határidejei június 15., szeptember 1., október 3 és november 28.. Pályázati csomag: Érdeklõdni lehet: Diszkrimináció elleni küzdelem és jogvédelem Kiíró: Fõvárosi Szociális Közalapítvány Forrás: Támogatás célja: A célcsoportra irányuló elõítéletek csökkentése, diszkriminációellenes programok megvalósítása, és a hátrányos megkülönböztetéssel szemben jogaik védelme. Támogatható tevékenység: Támogatásban részesülhet minden olyan projekt, ami alkalmas arra, hogy csökkentse a célcsoport valamely része: - roma kisebbséghez tartozók - hajléktalan emberek - lakhatási támogatásra szorulók, díjhátralékosok, munkanélküliek, egyedül élõ idõsek vagy a lakásmaffia által veszélyeztetettek - pszichiátriai ellátásban részesülõk - fiatal droghasználók - fogyatékkal élõk - homoszexuálisok - börtönbõl szabadulók ellen irányuló elõítéleteket, elõsegítse a célcsoport tagjainak társadalmi elfogadását és minél nagyobb nyilvánosság elõtt demonstráljon a hátrányos megkülönböztetésük ellen, illetve jogvédelmet nyújtson azoknak, akiket önhibájukon kívül hátrányos megkülönböztetés sújt. Beadási határidõ: november 17. Pályázati csomag: a15?OpenDocument Érdeklõdni lehet: Tömösváryné Dr. Glausius Judit,Tel.: , Fax: , e- mailen:tomosvaryj@budapest.hu Magánszemélyeket érintõ, veszélyeztetõ lakhatási és szociális krízishelyzet elhárításának és megoldásának részbeni támogatása Kiíró: Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Magyarországi Cigányokért Közalapítvány Forrás:

40 Támogatás célja: Természeti csapások és elemi károk esetén, ahol lakásállapot romlását követõen a lakhatás ellehetetlenül. A lakást/házat életveszélyessé nyilvánították, és a települési önkormányzat nem tud megfelelõ elhelyezést biztosítani (az elhelyezési kötelezettség hiányát a pályázatban bizonyítani kell), valamint a Gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény alapján megfogalmazott lakhatási veszélyeztetettség fennállása esetén (a lakhatási veszélyeztetettség fennállását a helyi/kistérségi családsegítõ vagy gyermekjóléti szolgálatnak bizonyítania kell) Pályázók köre: cigány kisebbségi önkormányzatok, települési önkormányzat (csak helyi cigány kisebbségi önkormányzattal vagy a helyi roma közösséget képviselõ civil szervezettel történõ együttmûködésben), - jogi személyiséggel rendelkezõ cigány társadalmi szervezetek, egyesületek, alapítványok, melyeknek alapító okiratában nevesítve van a roma közösségek érdekében végzett tevékenység Beadási határidõ: december 31. Pályázati csomag: 03b278d?OpenDocument Érdeklõdni lehet: Tel.: , Fax: Aktív polgárok Európáért / Tematikus hálózatok Kiíró: Európai Bizottság Forrás: Támogatás célja: a testvérvárosi kapcsolatok keretében, legalább három város részvételével megrendezett konferenciák és mûhelymunkák támogatása. A konferenciáknak és a mûhelymunkáknak összhangban kell lenniük a program célkitûzéseivel minden esetben testvérvárosi kapcsolatok keretében kell megvalósulniuk legalább három különbözõ részt vevõ ország (legalább egynek az EU tagállamának kell lennie) három településérõl, összesen legalább 20 személy részvételével a résztvevõk legalább 25%-ának a fogadó várostól eltérõ, a részvételre jogosult országokból kell érkeznie. részt vevõ országok egyikében kell megrendezésre kerülniük legalább egynaposnak kell lenniük, maximálisan 3 nap kerülhet támogatásra. Pályázók köre: testvérvárosi kapcsolattal rendelkezõ település, illetve annak polgára Beadási határidõ: december 1. Pályázati csomag: A pályázati ûrlapokat és a részletes pályázati útmutatót angol nyelven az EACEA honlapjáról lehet letölteni: Érdeklõdni lehet: Magyar nyelvû programismertetõ: elleni küzdelem és jogvédelem Kiíró: Fõvárosi Szociális Közalapítvány Forrás: Támogatás célja: A célcsoportra irányuló elõítéletek csökkentése, diszkriminációellenes programok megvalósítása, és a hátrányos megkülönböztetéssel szemben jogaik védelme. Támogatásban részesülhet minden olyan projekt, ami alkalmas arra, hogy csökkentse a célcsoport valamely része: roma kisebbséghez tartozók hajléktalan emberek lakhatási támogatásra szorulók, díjhátralékosok, munkanélküliek, egyedül élõ idõsek vagy a lakásmaffia által veszélyeztetettek pszichiátriai ellátásban részesülõk 40

41 fiatal droghasználók fogyatékkal élõk homoszexuálisok börtönbõl szabadulók ellen irányuló elõítéleteket, elõsegítse a célcsoport tagjainak társadalmi elfogadását és minél nagyobb nyilvánosság elõtt demonstráljon a hátrányos megkülönböztetésük ellen, illetve jogvédelmet nyújtson azoknak, akiket önhibájukon kívül hátrányos megkülönböztetés sújt. Pályázók köre: Fõvárosi illetékességû civil szervezetek és a fõvárosi kisebbségi önkormányzatok Beadási határidõ: november 17. Pályázati csomag: a15?OpenDocument Érdeklõdni lehet: A pályázattal kapcsolatos kérdéseikkel forduljanak a Fõvárosi Szociális Közalapítvány titkárához: Tömösváryné Dr. Glausius Judit, Tel.: , Fax: , en: tomosvaryj@budapest.hu,,európa a polgárokért Kiíró: Európai Bizottság Forrás: Támogatás célja: Az Európai Bizottság Európa a polgárokért programjának keretében megvalósuló testvérvárosi találkozók célja, hogy összehozzák a részt vevõ települések polgárait, biztosítva, hogy az önkormányzati együttmûködés mellett erõs informális, személyes kapcsolatok alakuljanak ki közöttük. Pályázók köre: pályázatot testvérvárosi kapcsolattal rendelkezõ önkormányzatok vagy ezek jogi személyiséggel bíró testvérvárosi egyesületei, bizottságai nyújthatnak be. A pályázatot az a település nyújtja be, amely a találkozó helyszíne lesz. Beadási határidõ: december 1. Pályázati csomag: A pályázati ûrlapokat és a részletes pályázati útmutatót angol nyelven az EACEA honlapjáról lehet letölteni: Érdeklõdni lehet: Magyar nyelvû programismertetõ: a " lépés program" évi szabadidõs programjának szervezésére, programszervezõ feladatkörre Kiíró: Önkormányzati Minisztérium Forrás: Támogatás célja: A pályázat célja programszervezõk bevonása a " lépés program" szabadidõs programba (a továbbiakban: Program), annak érdekében, hogy a programszervezõk gyaloglóklubokat hozzanak létre. A klubok létrehozásához az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkársága lépés program-csomagokat biztosít ingyenesen. Pályázók köre: Önkormányzat, egyesület, köztestület, alapítvány, közalapítvány, sportszövetség Beadási határidõ: Folyamatos Pályázati csomag: f0be7?OpenDocument Érdeklõdni lehet: A pályázattal és a lépésszámlálók forgalmazóival kapcsolatosan további információ kérhetõ: tizezerlepes@otm.gov.hu; retai.gabor@otm.gov.hu címeken.,,kistelepülési Fejlesztési Támogatás 41

42 Kiíró: Somogy Megye Önkormányzata Forrás: Támogatás célja: Somogy megye településein élõ lakosság infrastrukturális és közszolgáltatási ellátásának javítása, valamint az épített és természeti környezet fejlesztését célzó projektek megvalósításához szükséges forrás kiegészítésének biztosítása. Pályázók köre: települési önkormányzatok, illetve azok társulásai, konzorciumai, valamint a Somogy megyében mûködõ megyei kisebbségi önkormányzatok Beadási határidõ: november 10. Pályázati csomag: 002da1e1?OpenDocument Érdeklõdni lehet: Személyesen: Somogy Megyei Önkormányzat Pályázati Irodája, 7400 Kaposvár, Csokonai u.3. Telefon, Kovácsné Kiss Zita 82/ , kiss_zita@som-onkorm.hu a társadalomért Kiíró: Hungarian Business Leaders Forum Forrás: Támogatás célja: elismerni a társadalmi összefogás és felelõsségvállalás példaértékû bemutatását. Pályázók köre: újságírók, riporterek, szerkesztõk, illetve az õket jelölõ magánszemélyek vagy szervezetek. Beadási határidõ: november 14. Pályázati csomag: A pályamûvet értékelhetõ formában - újságcikkek esetében 5 darab A/4-es méretû fénymásolatként, audiovizuális anyagok esetében legfeljebb 30 perc terjedelemben, CD-n, vagy DVD-n, lehetõleg 5 példányban - kell benyújtani. A pályamûvek nem tudósíthatnak a HBLF által szervezett rendezvényekrõl, illetve nem szerepelhet bennük a HBLF neve. Érdeklõdni lehet: A pályázattal kapcsolatban további felvilágosítás a HBLF irodájában (T.: , hblf@hblf.hu) kapható.,,múzeumok iskolabarát fejlesztése és oktatási-képzési szerepének infrastrukturális erõsítése / TIOP /08/1 Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: Támogatás célja: A konstrukció átfogó célja a múzeumok oktatási-képzési szerepének erõsítése és az iskolabarát szemléletû megújulásukhoz szükséges infrastrukturális háttér megteremtése. A mûvelet célja olyan infrastrukturális fejlesztések megvalósítása, amelyek támogatják az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák - mindenekelõtt a kulturális tudatosság és kifejezõkészség megszerzéséhez szükséges kompetenciák (2006/962/EK ajánlás szerinti nyolcadik kulcskompetencia), valamint a szociális és állampolgári kompetenciák - elsajátítását. A konstrukció célja, hogy a múzeumok iskolabarát fejlesztése a közoktatást támogató egységes alapszolgáltatásként valósuljon meg. A beavatkozás a múzeumpedagógiai tevékenységeket megalapozó és segítõ célzott infrastrukturális fejlesztéseket támogatja: a konstrukció keretében a múzeumok iskolarendszerû oktatáshoz, nem formális és informális képzési formákhoz, módokhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztése történik meg. Ezek eredményeként korszerûen berendezett, jól felszerelt gyermekfoglalkoztatók, oktatóterek, az alkotókészséget és kreativitást fejlesztõ múzeumi terek jönnek létre. A korszerû múzeumpedagógiai foglalkoztató-oktató terek létrehozása, továbbá a virtuális múzeumi 42

43 informatikai pontok (IKT infrastruktúra) kialakítása révén a múzeumok aktívabban és hatékonyabban kapcsolódhatnak be az oktatás és az egész életen át tartó tanulás folyamatába. A múzeumok iskolabarát fejlesztésének célja, hogy a múzeumok sajátos adottságaikra építve erõsítsék közösségi szerepüket és a nem-formális és informális tanulás helyszíneiként hatékonyabban mûködjenek, illetve legyenek képesek bekapcsolódni a formális oktatás rendszerébe, a képesség- és kompetenciafejlesztésbe. A fejlesztések szoros összhangban állnak a TÁMOP mûveletével, azok infrastrukturális hátterét biztosítva. Ezen pályázat keretében nem valósulhat meg a múzeumok a Regionális Operatív Programok keretében támogatott látogatóbarát, turisztikai fejlesztése. Pályázók köre: Jelen pályázati kiírás keretében az évi CXL tv. szerinti mûködési engedéllyel rendelkezõ muzeális intézmények pályázhatnak. Önálló gazdálkodási jogkörrel nem rendelkezõ muzeális intézmények vonatkozásában muzeális intézmény tagintézményében (filia) megvalósuló fejlesztés esetében a központi muzeális intézmény, egyéb esetben a B1 pontban meghatározott fenntartóik pályázhatnak. 1. muzeális intézmények (az évi CXL. törvény szerint), 2. önálló gazdálkodási jogkörrel nem rendelkezõ muzeális intézmények esetében a fenntartók Pályázók köre a KSH gazdálkodási formakódok szerint: 312. Központilag felügyelt költségvetési szerv 321 Helyi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv 322 Helyi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv 323 Helyi kisebbségi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv 324 Helyi kisebbségi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv 342 Köztestület által felügyelt költségvetési szerv 352 Országos kisebbségi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv 529 Egyéb egyesület, 531 Szakszervezet, 532 Egyéb munkavállalói érdekképviselet 541 Kamara, 549 Egyéb köztestület, 551 Egyház, 552 Önálló egyházi intézmény 553 Egyház önálló szervezete, 559 Egyéb egyházi szervezet, 569 Egyéb alapítvány 571 Közhasznú társaság, 599 Egyéb, jogi személyiségû nonprofit szervezet 951 Gesztor önkormányzat, társulás Beadási határidõ: január 30. Pályázati csomag: Érdeklõdni lehet: További felvilágosítás a számon, a honlapon, illetve írásban az nfu@nfu.gov.hu címen kapható. Kiírásra váró pályázatok Templomfelújítás 100% támogatással 5000 fõ alatti magyarországi kistelepüléseken a tervek szerint október 15-tõl lesz igényelhetõ 100% vissza nem térítendõ európai uniós támogatás egyházi jogi személyeknek az alábbi tevékenységekre: külsõ felújítás, belsõ felújítás, gépészeti munkák, fûtés rekonstrukció, parkosítás, nyomtatott információs anyagok, tájékoztató táblák készítése és elhelyezése Egy pályázó maximum EUR-nak megfelelõ M Ft összegre pályázhat majd. Az elsõ benyújtási idõszak idén október 15-tõl november 30-ig lesz, jövõre februárban, júniusban és októberben lesz lehetõség pályázat benyújtására. 43

44 Önkormányzatok, egyházi jogi személyek, vidéki civil szervezetek figyelmébe: Indulnak a vidékfejlesztési pályázatok akár 100% vissza nem térítendõ támogatással A vidéki örökség megõrzéséhez százalékos intenzitású támogatás igényelhetõ az 5000 fõ alatti vagy 100 fõ/km2 népsûrûség alatti községekben illetve azoknak a településeknek a külterületein, ahol a település lakosságának több mint 2%-a, legalább 200 fõ állandó lakos él /tanyás térségek/, kivéve a budapesti agglomeráció településeit és a kistérségi központokat. A támogatást a településen megvalósuló fejlesztésre települési önkormányzat, települési kisebbségi önkormányzat, önkormányzati társulás, továbbá székhellyel, illetve telephellyel rendelkezõ non-profit szervezet, valamint egyházi jogi személy veheti igénybe. A támogatás célja a vidéki térség településein a kulturális örökség fenntartása, helyreállítása, korszerûsítése, ezen belül a településkép és a környezet állapotának javítása, az épített, természeti és kulturális örökség és helyi identitás megõrzése, megújítása, és ezáltal a települések vonzerejének növelése. A támogatás helyi és/vagy országos védelem alatt álló építmények külsõ és belsõ felújítására (pl. templom, középület), a természeti és a történelmi tájkép, valamint az azt alkotó táji elemek állapotának javítására valamint a helyi identitás fejlesztését és megõrzését, környezeti tudatosságot elõsegítõ akciók megvalósítására vehetõ igénybe. Pályázni lehet majd továbbá védelem alatt nem álló építmények felújítására, új piacok létrehozására, meglévõk fejlesztésére, bõvítésére, az elõírásoknak történõ megfeleltetésére; kültéri játszóterek kialakítására, meglévõk korszerûsítésére. További részletek hamarosan, a pályázati kiírás megjelenésekor. 44

45 JELENTÉSEK, TÁJÉKOZTATÓK Roma vágyak kiállítás Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtikára nyitotta meg a Magyar Telekom Székházában látható "Roma vágyak" óriásplakát-kampány képeit tartalmazó kiállítást. Magyarország jövõje a többségi társadalom kisebbséghez való viszonyán is múlik, amit az állam vezetõi jelentékenyen befolyásolhatnak - mondta Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium esélyegyenlõségért felelõs szakállamtitkára Budapesten, a Roma vágyak elnevezésû óriásplakát-kiállítás megnyitóján. A szakállamtitkár hangsúlyozta, hogy a romákkal szembeni elõítélet csökkentése, valamint médiabeli megjelenésük elõsegítése érdekében indította a tárca a Roma vágyak címû plakátkampányt júniusban. Kitért arra, hogy az óriásplakátokat a metróaluljárókban és a köztereken eddig is lehetett látni, most pedig egy kiállítóteremben gyûjtötték egybe ezeket. Az öt különbözõ plakát roma származású emberek egyszerû, hétköznapi vágyait jeleníti meg. Külön kiemelte az óriásplakátok témái közül a minõségi oktatásra, a sikeres életre, valamint a békés öregkor elérésére való vágyódást. A célokkal kapcsolatban megjegyezte: azzal romák és nem romák egyaránt azonosulni tudnak, így a közvéleményben is tudatosulhatnak az óriásplakátoknak köszönhetõen, hogy a vágyakban nincs különbség az emberek között. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a kiállítás kiegészült az óriásplakátoknál kisebb méretû darabokból álló Önarckép elnevezésû kiállítással, amelyeken szintén romák mutatják be terveiket. A plakátokon látható egyebek mellett egy roma család, amely arról tájékoztat, hogy a falujukban nem engedik be õket a szüreti bálra, megtekinthetõ továbbá egy vendéglõs, aki mediterrán környezetben képzeli el jövõjét, valamint egy cigány disc-jockey, aki arról álmodozik, hogy karriert fut be. A plakátkiállításnak is szervezeti keretet adó, két éve indult Roma Integráció Évtizede Programmal kapcsolatban Rauh Edit kijelentette: a 12 országot magában foglaló kezdeményezés célja a társadalomban a romákról alkotott kép pozitív irányú megváltoztatása, a velük kapcsolatos sztereotípiák lerombolása, a szegregáció megszüntetése. Ehhez kapcsolódóan megjegyezte, hogy Magyarországon a romák negatív megkülönböztetése mindennapos. Ratatics Mihály, a kiállításnak helyszínt nyújtó Magyar Telekom humán erõforrás igazgatója a megnyitón kiemelte: sokan tehetnek azért, hogy a különbség romák és nem romák között csökkenjen, végül megszûnjön. Elmondása szerint vállalatuk a nagy cégek közül Magyarországon elõször dolgozott ki esélyegyenlõségi tervet, hogy megszûnjön a munkavállalók alkalmazásában a hátrányos helyzetûek diszkriminációja. Arról is beszélt, hogy a romák integrációjában a multinacionális vállalatok is aktívan közremûködhetnek. Forrás:MTI A "Roma vágyak" címû kommunikációs kampány Mi is az a "Vágy képek" sorozat? A "Vágy képek" sorozat eredendõen Bakos Gábor és Weber Imre képzõmûvészek köztérre szánt mûvészeti projektje. A sorozatot a két mûvész 1999 óta folyamatosan bõvíti. Az egyes darabok az alapkoncepció szerint plakáton láthatóak. A "Vágy" a megrendelõk és mûvészek közötti speciális viszonyon alapul. Az alkotók folyamatos egyeztetés, és hosszas elõkészítõ munka során vizualizálják a megrendelõ, vagyis a "vágyakozó" által megfogalmazott vágyat. A képválogatást, szerkesztést, fotózást és grafikai munkát éppen ezért mélyinterjúk, hosszú beszélgetések elõzik meg. A "Roma vágyak" projektrõl: A 2008-as "Vágy képek" sorozat romákkal készült interjúk alapján valósult meg, így romák vágyai öltenek formát a plakátokon. A plakátok köztérre szánt alkotások. Olyan közegben kerülnek nyilvánosság elé, ahol a megszokás szerint cégek (hirdetõk, és nem magánemberek) gazdasági érdekû üzeneteit várnánk. Így a vágyak a köztéri hirdetésekkel konkurálva jelennek meg.

46 A reklámok, és a reklámok megrendelõi, a nagyvállalatok kulcsszerepet játszanak a figyelemfelkeltésben. Mindezidáig a roma integráció tekintetében nem épített senki erre a kapacitásra, ezért a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a kampánnyal nyitni szeretne e szféra felé. Hosszú távú célunk a romákkal szembeni attitûd megváltoztatása, az esélyegyenlõség médiabeli megjelenésének megteremtése. E célt szolgálja a mûvészi program keretébe ágyazódó "Roma vágyak" projekt. A projekt célcsoportja a döntéshozói-vállalatvezetõi réteg, és a közvélemény. E hosszú távú cél megvalósításának elsõ lépése ez az óriásplakát-kampány. A mûvészek, Bakos Gábor és Weber Imre által megkérdezett 5 személy: Kolompár Gina, Bogdán Imre, Ónodi Péter, Szirmai Norbert és Horváth Rezsõné Ilon vágyait láthattuk az elkészült alkotásokon a metróaluljárókban. Ezek a képek egyszerû emberi vágyakat jelenítenek meg, amelyekkel bárki azonosulhat: szabadság, a napi gondoktól való függetlenség, minõségi oktatás a jövõ generációjának, sikeres élet, egy életcél megvalósulása, boldog, békés öregkor egy távoli jövõben, szép környezetben. Ha a vágyak szintjén nincs különbség ember és ember közt, más tekintetben sincs értelme megkülönböztetést tenni - üzeni a képzõmûvészeti projekt. A reklámok a széppel, jóval, harmonikussal való azonosulás iránti vágyra építenek. Erre a pszichológiára alapoz a "Roma vágyak" sorozat is. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium Roma Integrációs Fõosztálya az Európai Bizottság által az "Európai Közösségi Foglalkoztatási és Társadalmi Szolidaritási Program - PROGRESS ( )" keretében meghirdetett pályázatban elnyert támogatásból finanszírozta a fentiekben ismertetett óriásplakát- és médiakampányt. A projekt ötletgazdája és lebonyolítója az ARC Kft. Az Önarckép projektrõl Az "Önarckép" projekt célja volt, hogy újszerû módon segítse a Magyarországon élõ migránsok és romák társadalmi befogadását, integrációját. A társadalmi köztudat formálásának egy újszerû, Angliában kifejlesztett és sikerrel alkalmazott módját választották, melynek keretében nem a hagyományos módon, a többségi társadalom szemszögébõl mutatják be a diszkriminált csoportok tagjait, hanem az egyes érintett személyeknek biztosítanak lehetõséget a bemutatkozásra. A projektet a Menedék Egyesület koordinálja, partnerei az Artemisszió Alapítvány és a Fact Alapítvány, támogatója pedig az Európai Unió Átmeneti Támogatási programja és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium. A különféle mûvészi eszközökkel létrehozott önarcképeket, üzeneteket különbözõ médiumokban mutatják be, ezzel segítik elõ a sok szempontból hasonló okok miatt diszkriminált két célcsoport (a menekültek és a romák) elõítélet-mentes bemutatkozását. A projektben az angliai Media19 cég által kifejlesztett módszert adták át hazai mûvészeknek, akik több különbözõ helyszínen, három héten át dolgoztak együtt romákkal. Az angol modell alkalmazásával az volt a cél, hogy egy újszerû társadalmi szemlélet-formáló módszer honosodjon meg Magyarországon, a késõbbi, minél szélesebb körû alkalmazás érdekében. Az alkotás folyamata három tevékenységbõl állt. Az elõkészítésbõl, az alkotó munkából és az utómunkálatokból. A fõ cél az volt, hogy a diszkriminált, sok esetben tétlenségre ítélt csoportokat bevonják a közös munkába, fejlesszék képességeiket, javítsák pszicho-szociális állapotukat. Olyan alkotásokat hozzanak létre, amelyek hiteles képet adhatnak a csoportról, reprezentálhatják azt, és elõítélet-mentes képet közvetíthetnek a többségi társadalom részére. A Menedék Egyesület négy portréfilmet készített a projekt végrehajtása során, amelyek bemutatása szándékuk szerint csökkenti a közös munkába bevont csoportokkal szembeni elutasító attitûdöt, növeli az esélyegyenlõséget. A kampány célja, hogy növelje a társadalmi érzékenységet, formálja a köztudatot, elõsegítse a társadalmi párbeszédet, csökkentse a diszkriminációt. Elsõ körben migránsok önarcképeit mutatta be a szervezet, ( szeptembertõl pedig megkezdik a romák közremûködésével készült önarcképek publikálását. A kiállítás-sorozat helyszínei: A vidéki rendezvények tervezett idõpontjai: nov Fadd, Mûvelõdési Ház, óra; nov Galgagyörk, Mûvelõdési Ház, 17:30; nov Székesfehérvár, Kodolányi János Fõiskola, fõépület - aula, óra; nov Pácin, Faluház, óra. 46

47 Forrás: SZMM Sajtótitkárság ESEMÉNYEK, KÉPZÉSEK Cím Helyszín Idõpont Részletek Szent Márton napja Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark november 8. Együtt jobb" - A Pomáz november 8. magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek komplex mûvészeti bemutatója Teleki-Wattay Kastély Irinyi - Vulcan nap Létavértes november 8. Létavértesi Román Kulturális Hazai Német Folklórest Kádár Ferenc I. Békés megyei népdalénekesek és népzenei szólisták találkozója Khamoro cigánytánc tanfolyam felnõtteknek Dunakeszi Német Kisebbségi Önkormányzat Békés Megyei Tudásház és Könyvtár Békéscsaba Fonó Budai Zeneház, élõ-tér Egyesület november 8. Tel.: november november Filmklub - Lacsenite obuvki na neznajnia voin Don Quijote zenés tragikomédia (Magyar szinkronnal) Bolgár Mûvelõdési Ház november 12. Magyarországi Német Színház Szekszárd november HORVÁT kiállítás BELVÁROSI LIPÓT NAPOK keretében LENGYEL kiállítás BELVÁROSI LIPÓT NAPOK keretében Egymás felé forduló régiók konferencia a magyar-románszerb határ menti térségek együttmûködési lehetõségeinek Aranytíz Mûvelõdési Központ Budapest Aranytíz Mûvelõdési Központ Budapest Városi Kultúrház Zsombolya november november november Tel:

48 közös áttekintésére Görög Táncház - a Maskarades Együttes élõzenéjével Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Mûvelõdési Központ Budapest, XXII. Nagytétényi út november 15. Horvát Nap Baja, Hotel Duna november 15. info@kusza.hu Tel: Irodalmi kávéház Konsztantin Iliev A vereség címû regényének bemutatása. 7. KORTÁRS DRÁMAFESZTIVÁL Díszvendég: Szlovénia A nemzetiségi kérdés helye az 1968-as prágai tavasz folyamatában konferencia Falkafolk Együttes balkáni táncháza Bolgár Mûvelõdési Ház november 19. Budapesti színházak november november 30. Fórum Kisebbségkutató Intézet Budapest TEMI Fõvárosi Mûvelõdési Háza Alkotók klubja Bolgár Mûvelõdési Ház november Tel: office@dramafestival.hu november november Emlékest Erzsébet királyné halálának 110. évfordulójára Radnóti Miklós Gimnázium Dunakeszi december 13. Tel.: Készítette: Zsezserán Anikó Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Fõosztálya Miniszterelnöki Hivatal, 48