BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Public Relations szakirányú továbbképzési szak

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Public Relations szakirányú továbbképzési szak"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Public Relations szakirányú továbbképzési szak KULTURÁLIS RENDEZVÉNY MINT PR ESZKÖZ A FOR-PROFIT ÉS NONPROFIT SZEKTORBAN Készítette: Bubics Ádám Budapest, 2012

2 I. BEVEZETŐ... 4 II. KOMMUNIKÁCIÓ MARKETING - PR A KOMMUNIKÁCIÓ A MARKETING SZEREPE A KULTURÁLIS SZERVEZETEK ÉLETÉBEN A PUBLIC RELATIONS A PUBLIC AFFAIRS A TÁMOGATÁSI TERÜLETEK III. KULTURÁLIS SZEKTOR MAGYARORSZÁGON IV. PROFITORIENTÁLT SZERVEZETEK BEMUTATÁSA BRINGÓHINTÓ KKT D-KULTÚRA RENDEZVÉNYSZERVEZŐ KFT V. NONPROFIT SZERVEZET BEMUTATÁSA POZSONYI PIKNIK EGYESÜLET VI. MARGITSZIGETI CSALÁDI VÉRADÓ- ÉS GYERMEKNAP BEMUTATÁSA A HELYSZÍN - MARGITSZIGET A RENDEZVÉNY IDŐPONTJA PROGRAMSTRUKTÚRA Egészség sétány Gyermektábor Nagyrét ÉLMÉNYEK A SZÁMOK TÜKRÉBEN A CSALÁDI VÉRADÓ- ÉS GYERMEKNAP KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGE CSALÁDI VÉRADÓ- ÉS GYERMEKNAP ÖSSZEGZŐ INFORMÁCIÓK VII. POZSONYI PIKNIK BEMUTATÁSA A HELYSZÍN ÚJLIPÓTVÁROS Újlipótváros számok és adatok tükrében Alkalmi színterek, közterületek kulturális szerepe Közösségi színterek megoszlása Újlipótvárosban Közösségi színterek térképen jelezve A RENDEZVÉNY IDŐPONTJA PROGRAMSTRUKTÚRA A színpad Az utca ÉLMÉNYEK A SZÁMOK TÜKRÉBEN A PIKNIK KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGE Pozsonyi Piknik harmadszor - Gálvölgyivel, Kernnel Aki számít, mind itt van! POZSONYI PIKNIK ÖSSZEGZŐ INFORMÁCIÓK VIII. ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS Hely- és időpontválasztás Tartalom Esélyek és lehetőségek összehasonlítása IX. ÖSSZEFOGLALÁS X. BIBLIOGRÁFIA XI. MELLÉKLET es számú melléklet a D-Kultúra Rendezvényszervező Kft kiemelt rendezvényei az elmúlt években es számú melléklet Interjú Rédei Évával a Pozsonyi Piknik Egyesület elnökével

3 I. BEVEZETŐ A kulturális rendezvények, illetve azok kommunikációs formái mára már mindennapjaink részét képezik. Ott vannak az életünkben lépten-nyomon: plakátokon, szórólapokon, az internetes, televíziós és rádiós hirdetésekben. Alig várjuk, hogy jöjjön a jó idő, és elkezdődjenek a szabadtéri rendezvények, fesztiválok. Korunk emberének egyre nagyobb igénye van a szabadidő minőségi módon való eltöltésére. Ma már szélesebb réteg érdeklődik a rendezvények iránt, így egyre nagyobb a kínálat a kulturális szektorban. Volt idő, amikor a kulturális termékek csak egy szűk réteg számára voltak elérhetőek. Napjainkra azonban könnyen elérhetővé váltak, nemcsak egy szűk réteg privilégiumaként léteznek. A kulturális nagyrendezvények jellemzője, hogy komplex programkínálatukkal széles rétegeket igyekeznek megszólítani és számukra elérhetővé értékeket kínálnak szabad- és zárt téren egyaránt. A pr szintén egy komplex folyamat, csak éppen a kommunikációszervezés terén, így a vállalati célok elérése érdekében kiváló eszközként használható az egyik legkomplexebb pr lehetőség, a rendezvény. A pr alapvetően a hírnévről, annak építéséről és megtartásáról szól. Számos cég, szervezet úgy próbálja hírnevét öregbíteni, szélesebb körhöz eljuttatni, hogy kulturális rendezvényeket szervez és/vagy szponzorál. A rendezvények révén a szervezet neve és küldetése beépül a köztudatba, több emberhez és összetettebben juttatja el róla az információkat, hatékonyabb, mint egy átlagos reklám. Ráadásul egy rendezvény növeli a jó érzést, hírnevet a szervezettel kapcsolatban úgy, hogy észre sem veszik az érintettek, hiszen a közönség szórakozni, pihenni megy el ezekre az eseményekre. Különbséget kell azonban tennünk a profitorientált és a nonprofit szervezetek rendezvényei között. Míg egy nonprofit szervezet rendezvényének pr célja elsősorban ismertségének növelése, érdekérvényesítő szerepének erősítése, illetve adományok és támogatások gyűjtése, addig egy profitorientált szervezet rendezvényének célja sokkal inkább a közvetlen bevételszerzés, piacbefolyásolás, partnerszerzés, imázs-építés és növelés. Természetesen a célok hasonlóak, de egy nonprofit szervezet esetében ez tűnik a legköltséghatékonyabb megoldásnak, mivel így tudja megszólítani a legegyszerűbb és leghatékonyabb módon célcsoportjait. Dolgozatomban a fogalmi áttekintések után az általam kiválasztott profitorientált és a nonprofit kulturális szervezetek egy-egy rendezvényét - Pozsonyi Piknik és Margitszigeti Családi Véradó- és Gyermeknap kívánom bemutatni be, mint hatékony pr eszközt. A 4

4 rendezvényekhez személyes élményeim is fűződnek, mindkettő szervezésében jelentősen kivettem és kiveszem részemet és jelentős pr tapasztalatokat szerzek ezáltal.. II. KOMMUNIKÁCIÓ MARKETING - PR Napjainkban a címben említett három fogalom meghatározó szerepet játszik minden szervezet életében, egyúttal megfigyelhető, hogy a főiskolákon, egyetemeken egyre több hallgató vesz részt kommunikáció, marketing és pr képzésen és egyre több menedzserrel, szakemberrel találkozunk ezeken a területeken. A fogalmak tisztázására azért van szükség, hogy lássuk, a három terület egymástól jól elkülöníthető, de mellette mégis elválaszthatatlan. 1. A kommunikáció A kommunikáció mindennapjaink része, nincs olyan pillanatunk, hogy nem kommunikálunk. A kommunikáció latin jövevényszó. Mindeddig nem találtak rá helytálló megfelelőt a magyar nyelvben, hiszen a latin kifejezésben a közösség, a tudás, valamint a felelősségvállalás egyaránt benne van, és nincs benne, csak odaképzeljük a közvetítést, a cserét és hasonlókat. A kommunikáció jelenségszféráját manapság szinte parttalannak látjuk: csakugyan, mi nem kommunikáció? kérdezhetné bármelyikünk. És elég nehéz megadni a választ rá úgy, hogy a baráti beszélgetéstől a tévéközvetítésig, a méhek táncától a kabáthajtókára tűzött jelvényig minden jelenség megtalálja a maga helyét e kavalkádban. 1 Következzék a kommunikáció-kutatás két nagy atyjának, Gerbner-nek és Weavernek a megfogalmazása: a kommunikáció üzenetek révén megvalósuló társadalmi interakció. 2 Weaver szerint a kommunikáció fogalmába belefoglalunk minden olyan eljárást, amellyel egy tudat behatást gyakorol egy másikra. Ez tehát nemcsak az írott és élőbeszédet 1 Horányi Özséb: A kommunikatív jelenség, borító 2 Gálik Mihály- Polyák Gábor: Médiaszabályozás, o. 5

5 öleli fel, hanem a zenét, a festőművészetet, a színházat, a balettet is, tulajdonképpen mindennemű emberi viselkedést. 3 Természetesen ezeken a megfogalmazásokon felül még számos meghatározással, definícióval találkozhatunk, de összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a kommunikáció létünk alapeleme, amely közlést, tájékoztatást és információk mindennemű átadását jelenti. A kommunikációnak szervezeti szempontból is nagy szerepe van. A szervezeti kommunikáció egy adott szervezet kommunikációs megnyilvánulásainak összessége, amelyet különböző szintekre oszthatunk és fontos megjegyezni, hogy a szintek között nincs hierarchikus viszony. A szervezeti kommunikáció, első szintje a sejtszintű (biológiai) kommunikáció, amely az emberi szervezeten belül az alkotók (sejtek, hálózatok, kémiai és elektromos folyamatok) közötti interaktív kölcsönhatás. A második szint az intrapszichés kommunikáció, amely az ember esetében a tudatos és tudattalan folyamatok kölcsönös egymásra hatása, a test-agy-tudat kapcsolat, a két agyfélteke eltérő és mégis összehangolt működése 4 A harmadik szint az interperszonális azaz személyek közti kommunikáció, amely részben verbális és nagyobb részt non-verbális elemekre épül. A negyedik szint a csoportszintű kommunikáció, ahol a személyek egy közös mitudat köré szerveződve alakítják ki a csoportot, melynek sajátos kommunikációs jellemzői lehetnek. Az ötödik szint a szervezeti kommunikáció. Ezen a ponton szükséges tisztázni, hogy a szervezet egyének, csoportok, gépek és társadalmi viszonyok cél, funkció és struktúra mentén elrendeződött anyag-, energia- és információtermelő, valamint fogyasztó és átalakító rendszere, amely környezetével interaktív kapcsolatban áll. 5 Ezek az interaktív kapcsolatok kommunikációként is felfoghatóak. A szervezetet is jellemzi magatartása, stílusa, kultúrája, arculata és sajátos kommunikációs jellemzője. A szervezeti kommunikáció fogalma folyamatos átalakuláson, bővülésen megy keresztül, melynek következtében napjainkra magában foglalja az információtovábbítást és a kapcsolattartást egyaránt. A szervezet mindazzal kommunikál amivel rendelkezik: eszközök, szolgáltatások, termékek és áruk, humánerőforrás. 3 Buday-Sántha Andrea: A kommunikációs jogokról. In: Ph.D. Tanulmányok 6. PTE-ÁJK Doktori Iskola. Pécs, Nyárády Gáborné Szeles Péter: Public Relations I., o. 5 Nyárády Gáborné Szeles Péter: Public Relations I., o. 6

6 A hatodik szint a társadalmi kommunikáció, amely magában foglalja a társadalmon belül az információk előállítását, fogyasztását, átalakítását. A társadalmi szintnél fontos megemlíteni a nyilvánosságot, amely nemcsak a kommunikáció, hanem public relations szempontjából is kiemelkedő. A nyilvánosságelméletre már Habermas az 1960-as években felhívta a figyelmet, mivel szerinte a közvélemény a tömegmédia hatásának következtében csak passzív résztvevője a kommunikációs rendszernek. A későbbiekben felfedezik, hogy a médiának közvélemény-formáló funkciója van, amely egyre inkább válik kommerszé mintsem racionálissá A marketing szerepe a kulturális szervezetek életében A marketing szó a to market igéből származik, jelentése: piacra vinni, vagyis eladni, forgalmazni. Egyrészt gondolkodásmód, másrészt tevékenységek összehangolt rendszere, ami magában foglalja a piaccal kapcsolatos teendők tervezésének és végrehajtásának összességét. A cserekapcsolatok optimalizálására törekszik a fogyasztók igényeinek kielégítésével, széleskörű információs bázis kialakításával, a piachoz való alkalmazkodással és/vagy annak befolyásolásával, a versenytársakénál jobb megoldások fel-, ill. kitalálásával, az összehangolt piaci tevékenységek révén elérhető piaci részesedés és profit növelésével. Kotler szerint a marketing körültekintően kialakított programok elemzése, tervezése, megvalósítása és ellenőrzése, mely programokat úgy terveztek meg, hogy azok értékek önkéntes cseréjét idézzék elő a célpiacokkal a szervezet céljainak elérése végett. 7 A marketing nélkülözhetetlen az értékek cseréjéhez. A kulturális szervezetek sok különböző értéket termelnek nemcsak szolgáltatásaikat és termékeiket, hanem életünk színvonalának emelését célzó ötleteket, gondolatokat, újításokat is. Természetesen ezen szervezeteknek is el kell érniük, hogy azok az emberek és szervezetek, akik értékelnék és akiknek szüksége van az általuk termelt javakra, tudjanak róluk. A kulturális szervezeteknél a marketing sok területet ölel fel a célcsoportok meghatározásától a piackutatáson keresztül egészen annak megtervezéséig, hogyan érjék utol az általuk megcélzott közönséget. Marketingtevékenységük révén informálják már meglévő és 6 Nyárády Gáborné Szeles Péter: Public Relations I., Smith, Bucklin&Associates: Átfogó nonprofit menedzsment, o. 7

7 vannak. 8 A marketingből jól ismert 4P (Product, Price, Place, Promotion) mintájára, illetve potenciális látogatóikat arról, hogy milyen programokat, rendezvényeket és lehetőségeket kínál. Egy for-profit szervezet arra használja fel a marketinget, hogy felmérje a piacot, az igényekhez igazítsa kínálatát és növelje eladását, profitra tegyen szert. A for-profit kulturális szervezetek életében ez azt jelenti, hogy a szervezet marketingtevékenységén keresztül felméri a látogatói igényeket és ehhez alakítja program- és szolgáltatáskínálatát valamint törekszik arra, hogy minél több látogatót, vendéget nyerjen meg, célja a profitszerzés. A nonprofit szervezetek életében a marketing lemaradva a profitorientált szektortól az 1970-es években jelent meg, amelyet több probléma felvetődése is megelőzött. A kulturális szervezeteknél egyre nagyobb lett az önkéntesek és adományozók hiánya, így felmerült az igény egy olyan tevékenységre, amelynek segítségével visszanyerhetik a régi támogatókat illetve újakat szerezhetnek meg. A marketing szemlélet tehát lehetővé teszi a nonprofit szervezetek számára is, hogy céljaikat hatékonyabban érjék el. Ezeknél a szervezeti formáknál mindenképp előny a marketing tevékenység következtében, hogy a fogyasztóknak nagyobb fokú az elégedettsége, nagyobb a fogyasztói részvétel, jobban vonzza a piaci forrásokat és nagyobb hatékonysági mutatói arra alapozva létrejött a 4C, amely a termék helyett a fogyasztóra fókuszál. Consumer needs and wants, azaz a fókusz a fogyasztó igényein van; Cost to satisfy, azaz a fogyasztás teljes költsége fontos, nemcsak a termék ára; Convenience to buy, azaz az egyszerűség és a gyorsaság alapvető igény lett a vásárlással kapcsolatban; illetve Communication, ami a manipulatív kommunikáció helyett egy egyenrangú, interaktív kommunikáció igényét veti fel A public relations A public relations szakmaiságáról napjainkig is viták folynak, mivel sokan még mindig a marketing egyik ágának tekintik. Véleményem szerint a pr önálló szakma, melyet az alábbi magyarázattal kívánok alátámasztani. 8 Smith, Bucklin&Associates: Átfogó nonprofit menedzsment, letöltés: április 22. 9:10 8

8 A marketing mint azt már bemutattam, az eladásról, a profitszerzésről szól. A public relations azonban lefordítva nyilvános kapcsolatokat jelent, azaz a szervezet környezeti kapcsolatrendszerének menedzselését jelenti eredendően a kommunikáció lehetőségeivel 10 (Szeles Péter). Számos pr fogalommal találkozhatunk a szakirodalomban és az interneten, de a legjobban és leghűebben a Magyar Public Relations Szövetség által is elfogadott legkorszerűbb szakmai definíció adja vissza a fogalom jelentését: A public relations a HÍRNÉVRŐL szól, ami annak az eredménye, amit teszel, amit mondasz, és amit mások mondanak rólad. A public relations tevékenység az a tudományterület, amely a HÍRNEVET gondozza azzal a céllal, hogy megértést és támogatást nyerjen és befolyásolja a véleményt és a viselkedést. A public relations munkafolyamata tervszerű és hosszan tartó erőfeszítés azért, hogy egy szervezet és környezete között jóakaratot és kölcsönös megértést tartsunk fenn. 11 A különbség tehát egy laikus ember számára is nyilvánvaló: a public relations-t nem lehet a marketing részeként említeni és a marketing egy ágaként besorolni, hiszen más a működési terület, mások a célok és a törekvések, más a szakmai hatókör. A pr a környezeti kapcsolatokra vigyáz és a hírnevet, bizalmat építi, nem célja az eladás. Természetesen azonban nem jelenthető ki, hogy a két szakmának semmi köze egymáshoz. Ahogy egy szervezetnek, úgy egy terméknek, egy szolgáltatásnak vagy egy márkának is van hírneve, amelyre fontos vigyázni és ápolni. A két szakmában közös a magatartási szándék, amelyben három tényező kap szerepet: a termék, az ár és a hozzáférhetőség. Ha egy terméket túl magas áron kínálnak, akkor a fogyasztók nem fogják megvenni vagy nem is gondolnak a megvásárlásra és az is elképzelhető, hogy a későbbiek folyamán sem fognak érdeklődést mutatni iránta. Így azt mondhatjuk, hogy csak átgondolt marketing- és pr stratégia teszi lehetővé egy szervezeten belül azt, hogy hatékony legyen és elérje céljait. 12 (PR Herald [2010]) Ha már pr és marketing, akkor fontos megemlíteni a public relations és a reklám közti különbségeket, amely talán közelebb visz minket annak megértéséhez, hogy miért választjuk külön e két tevékenységet. A public relations célja a megértés, a bizalom és a támogatás elnyerése, az együttműködési készség kifejezése és a konszenzus elérése. Ezzel szemben a reklám célja az áru eladása, az értékesítés. Míg a reklám közvetlenül befolyásolja a vásárlókat és a piaci taktika eszköze, addig a pr közvetett módon és egyben 10 Szeles Péter: Public relations és/kontra marketing letöltés: április :34 11 Nyárády Gáborné Szeles Péter: Public Relations I., o. 12 Norman Hart: PR kontra marketing in PR Herald, január 16. letöltés: április :45 9

9 a piaci stratégia eszköze. A közönségkapcsolatok esetében folyamatos a visszacsatolás, míg a reklámok hatásáról csak eseti jelleggel kapnak a szakemberek visszajelzést. A public relations valamennyi érdekszférához szól, a szervezetet, valamint a közérdeket együttesen képviseli, míg a reklám a potenciális fogyasztóhoz szól és profitorientáció jellemzi. Azt gondolom, hogy ezen tények kellőképpen alátámasztják azt az állítást, hogy a public relations önálló szakmává vált. Egy szervezet public relations tevékenységének céljai dr. Anne Vandermeiden szerint a következőek: a megértés javítása, egy arculat létrehozása, az együvé tartozás érzésének serkentése, jobb információk nyújtása, a marketing aktivitás támogatása, a kommunikációs struktúrák fejlesztése, a gondolkodásmód javítása, a nemzetközi megértés fejlesztése, hidak építése, a közvélemény formálása. 13 A pr-t vizsgálhatjuk a szervezeten belüli és a szervezeten kívüli pr tevékenység alapján. A belső pr a vállalaton belüli kommunikáció, amely magában foglalja a munkatársak közti, a vezetők és az alkalmazottak, valamint a tulajdonos és a dolgozók közötti kapcsolatokat, a belső szervezeti egységek közti kapcsolatokat. A külső pr a szervezet külső környezetével kiépített és folyamatosan fenntartott kommunikáció- és kapcsolatszervezés. A public relations céljait eszközrendszerén keresztül éri el. Ezek az eszközök lehetnek a korszerű informatikai eszközök (internet, intranet, , honlap), a pr-filmek, (referenciafilm, belső pr-film, imázs-film, marketing-pr-film, oktatófilm, videóhírlevél stb). Továbbá a hírlevél, amely egyik legfontosabb eszköze a sajtókapcsolatok ápolásának; a nyomtatványok, mint meghívók, naptárak, vállalati újság, üdvözlő kártyák, meghívók; sajtótalálkozók és sajtótájékoztatók; road show-k melynek célja ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez ; prezentációk; televíziós és rádiós produkciók valamint a rendezvények, melyek dolgozatom szempontjából relevánsak. A rendezvények során a szervezet közvetlen kapcsolatba kerülhet érdekcsoportjaival. Az ilyen rendezvények megszervezésére több ok is lehet: évforduló ünneplése, táncestély és bál rendezése, művészeti kiállítások, jótékonysági események, versenyek és sportesemények szervezése, társadalmi célú összejövetel, látványteremtés, kongresszusok, konferenciák, avatások, mozgalmak kezdeményezése. Természetesen felmerülhet a kérdés, hogy miért van szükség ezekre. A válasz egyszerű: ha egy 13 Nyárády Gáborné Szeles Péter: Public Relations I., o. 10

10 vállalkozás nem él a modern kommunikációs, pr eszközök nyújtotta lehetőségekkel, akkor versenyhátrányba kerül, valamint a média érdeklődése is elkerülheti, így nem tudja hírnevét építeni. A különböző rendezvények azért népszerűek a public relations szakmában, mert ezeknek van sajtóvisszhangja. 14 A rendezvények sikerességének három összetevője a jó időpont, a megfelelő helyszín és az igényekhez igazodó program. A jó időpont kiválasztása nem egyszerű, hiszen, ha egy ünnepet akarunk megszervezni, akkor fel kell készülnünk arra, hogy több rendezvény is lehet az adott városban egyszerre, így megoszlik a figyelem, másrészt a meghívott kör is megoszlik a különböző egyidejű programok között. A rendhagyó időpont azonban már önmagában is figyelemfelkeltő lehet és fokozhatja a részvételi hajlandóságot. Természetesen figyelembe kell venni a járt utat járatlanért el ne hagyj elvet, amellyel arra kívánok utalni, hogy nem véletlenül alakultak ki az évtizedek folyamán a hagyományos rendezvény időpontok, hiszen számos pozitív és negatív tapasztalat támasztja ezek indokoltságát alá. A helyszín szintén kulcskérdés egy rendezvény esetén nemcsak technikai szempontból, hanem az eredményesség és a kreatív lehetőségek szempontjából is. A harmadik komponens a program, ahol a legnagyobb kreativitás szükséges, hogy célcsoportunkat valóban elérhessük. Fontos, hogy a program kidolgozása a jól ismert hármas szerkezetre épüljön: kezdés, kibontás, zárás. A rendezvény szokásos programja mellett azonban egy híresség, egy bejelentés, egy köszöntő, egy meglepetés program/fellépő szintén vonzó lehet a közönség számára. A rendezvények szervezésénél és lebonyolításánál is folyamatosan figyelni kell minden apró összetevőre, részletre és a kommunikációra. Az esemény előtt fontos a jól megírt beharangozó, egy frappáns és megjegyezhető név és szlogen, a meghívók kiküldése. A rendezvény lebonyolítása során fontos, hogy a munkatársak hatékonyan tudjanak együttdolgozni, szakmailag megfeleljenek a feladatok elvégzésére és folyamatos, hatékony kommunikációt bonyolítsanak le egymással. Fontos a rendezvény után az utókövetés: látogatók számáról jelentés/statisztika/, sajtórészvételi jelentés és a megjelent cikkek összegyűjtése, archiválása valamint a köszönőlevelek kiküldése, kérdőíves felmérés elkészítése. 15 Egy rendezvény megszervezésével egy vállalat megítélését javíthatja, növekedhet ismertségi mutatója, közösségi élményt nyújthat, információkat adhat át, támogathatja marketingtevékenységét, bővítheti kommunikációs csatornáit, kapcsolatokat szerezhet, formálhatja a közízlést és a közvéleményt valamint erősítheti dolgozói lojalitását. Ahhoz, 14 Nyárády Gáborné Szeles Péter: Public Relations I., Nyárády Gáborné Szeles Péter: Public Relations I.,

11 hogy egy rendezvénnyel elérhetőek legyenek ezek a célok, fontos, hogy a célcsoport igényeinek megfelelő programokat kínáljunk, egyértelműen legyen megfogalmazva a küldetés, valamint a rendezvény üzenete valamilyen társadalmilag fontos célt közvetítsen és teljesítsen, egyedi és jól megkülönböztethető legyen, minőséget jelentsen a maga nemében, magas legyen a látogatottsági arány és a rendező szervezet tagja sajátjukként kezeljék az eseményt. Magyarországon a pr tevékenységet a Magyar Public Relations Szövetség Etikai Kódexe szabályozza, melynek célja, hogy a pr tevékenységet erkölcsi normák szerint végezzék, elősegítse a pr tevékenységet végzők morális értékrendjének fejlesztését valamint a pr szakma iránti közbizalom fenntartását, erősítését. A kódex hatálya alá tartozik minden olyan pr tevékenységet folytató személy és szervezet hazánkban, aki tagja a Magyar Public Relations Szövetségnek (MPRSZ) vagy önként aláveti magát a kódex rendelkezéseinek. A pr tevékenységet folytató személynek/szervezetnek tiszteletben kell tartania az alapvető emberi normákat és szabadságjogokat, a jogszabályokat, normákat és tevékenysége nem irányulhat a társadalom demokratikus alapértékei ellen, valósághűnek kell lennie és tényközlőnek A Public Affairs Dolgozatom szempontjából fontosak még a kormányzati és közösségi kapcsolatok, azaz a public affairs. Akárcsak a public relations tevékenységnek, úgy a pa-nak is számos definíciója van. A PRSA hivatalosan elfogadott meghatározása szerint a public affairs a gazdasági és a kormányzati szféra közötti napi kapcsolatot biztosítja, mely során a demokratikus folyamatok függetlenségének és nyitottságának megőrzését biztosító, magasabb szintű társadalmi felelősségvállalás érdekében közvetít az üzleti élet és a kormányzat között. 17 Felmerülhet a kérdés, hogy mi a különbség a pr és a pa között. A public relations segíti a szervezet minőségi kapcsolatainak kialakítását és működtetését azokkal a csoportokkal, melyek hatással vannak jövőjére. A public affairs pedig az a public relations tevékenység, mely a közügyekkel, s az arra hatással lévő közönséggel, közösségekkel foglalkozik Magyar Public Relations Etikai Kódex letöltés: április :23 17 Nyárády Gáborné Szeles Péter: Public Relations II., o. 18 Nyárády Gáborné Szeles Péter: Public Relations II., o. 12

12 A public affairs egy gyűjtőkategória, amelynek részterületei a kormányzati kapcsolatok, a lobbizás, a társadalmi ügyek kezelése, a vállalati támogatáspolitika, az önkormányzati kapcsolatok, a civilszféra-kapcsolatok, az alkalmazottak közügyi képzése, a nemzetközi public affairs tevékenység. Egy pa munkatárs feladata tehát, hogy a kulcsfontosságú érdekgazdákkal kormányzati tisztviselők, ellenőrző szervek, részvényesek, újságírók, belső közvélemény informálása a szervezet céljairól, és a bizalmi légkör kialakítása a szervezettel kapcsolatban. Lényegében tehát összehangolja a vállalati és a közérdeket. 19 A public affairs szerves részét képezi a lobbizás. Lobbizásnak tekinthető minden állami/kormányzati intézmény tevékenységének befolyásolását célzó tevékenység. 20 A lobbista tevékenysége érintheti a kormányt, az önkormányzati rendszert és annak valamennyi intézményét valamint a nemzetközi közszervezeteket is. A lobbizás tehát olyan kommunikációs tevékenység, amelynek lényege a gazdasági szektor és a civilszektor közötti párbeszéd lebonyolítása. A lobbista tevékenysége egy-egy projekt esetében arra irányul, hogy saját illetve az általa képviselt szervezet érdekeit képviselje a döntéselőkészítési folyamatokban, de segíti a jog- és törvényalkotókat is abban, hogy a tények ismeretében jó döntéseket hozzanak. 21 Hazánkban a lobbizás tevékenysége negatív visszhangú és tévesen a korrupcióval azonosítják. A képviselők és a parlamenti bizottsági tagok is különbözőképpen viszonyulnak az érdekérvényesítés ezen formájához, de előrelépésnek tekinthető, hogy létezik már parlamenti lobbilista, amelyre felvételt kérhet bármely, a Cégbíróságnál bejegyzett társadalmi szervezet vagy érdekképviselet Nyárády Gáborné Szeles Péter: Public Relations II., Stuart Thomson Steve John: Public affairs, lobbizás, o. 21 Nyárády Gáborné Szeles Péter: Public Relations II., Nyárády Gáborné Szeles Péter: Public Relations II.,

13 5. A támogatási területek CSR Társadalmi felelősségvállalás A társadalmi felelősségvállalás fogalma már a hatvanas években megjelent a szakirodalomban és a következő évtizedekben jelentése folyamatosan bővült, pontosodott. A fogalom azonban csak a 80-as és 90-es években vált széles körben ismertté. A fenntarthatóság fogalma a Burtland-jelentés hatására került be a közvélemény látókörébe, ugyanis ez fogalmazta meg a máig is használt fenntartható fejlődés fogalmát. Eszerint az ilyen fejlődés úgy elégíti ki a jelen szükségleteit, hogy eközben nem sodorja veszélybe a jövő nemzedékek szükségletei kielégítésének lehetőségét. 23 A CSR-nek akárcsak a fent említett három fogalomnak többféle értelmezése létezik, de mindegyik megfogalmazásban megjelenik a két alapvető elem: a felelősség és az önkéntesség. Jeremy Moon szerint a CSR lényege, hogy azt a vállalat önkéntesen valósítja meg és nem egy törvény vagy más szabály által előírt normakövetésről van szó. Az önkéntesség azért fontos, mert a vállalat így jobban tud azonosulni azzal a mit vállal, ezt tükrözi kommunikációja is, így a társadalom felé is hitelesebb képet tükröz. Ugyanezt az önkéntességet irányozza elő az IBE (Institute of Business Ethics) által használt definíció is, amely szerint a társadalmi felelősségvállalás a vállalat által végrehajtott önkéntes cselekvés, amelynek célja, hogy reagáljon az üzleti tevékenysége erkölcsi, szociális és környezeti hatásaira, valamint megfeleljen a fő vállalati érintettek érdekeinek. 24 Számunkra a legfontosabb irányadó fogalom az Európai Unió által kiadott koncepció. Az EU általánosan elfogadott CSR fogalma alapján a társadalmi felelősségvállalás egy olyan koncepció, mellyel a vállalatok önkéntes alapon társadalmi és környezetvédelmi szempontokat építenek be üzleti tevékenységükbe s az érdekgazdákkal folytatott kölcsönös kapcsolataikba. (CSR A business contribution to Sustainable Development, European Communities) Hazánkban a CSR-ről a évi CLXXXV. Törvény, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról 32. paragrafusának 9. szakasza rendelkezik: "Nem minősül burkolt 23 Győrffy Katalin Zsófia: Társadalmi felelősségvállalás az egészségügybe, o. 24 Bodorkós Tamara Beáta: Támogatási területek a XIII. kerületi Közművelődési Nonprofit Kft. marketingkommunikációs stratégiájában, o. 14

14 kereskedelmi közleménynek valamely vállalkozás társadalmú célú, közérdekű szerepvállalásáról történő tájékoztatása, azonban az ilyen beszámolókban kizárólag a vállalkozás neve, logója és védjegye tüntethető fel, valamint - amennyiben a társadalmi szerepvállaláshoz szorosan kapcsolódik - terméke, szolgáltatása jeleníthető meg. Nem jelenhet meg a beszámolóban a vállalkozás jelszava, kereskedelmi közlemény részlete, és a tájékoztatás nem ösztönözhet kifejezetten a vállalkozás termékének megvásárlására, vagy szolgáltatásának igénybevételére." A kulturális szektorban a társadalmi felelősségvállalás a vállalatok oldaláról leginkább úgy mutatkozhat meg, hogy elkötelezik magukat a környezetvédelem mellett, jótékonysági esteket rendeznek vagy igyekeznek segíteni a fogyatékkal élők beilleszkedését és megkönnyíteni életüket. Megvalósulhat a másik oldalról is: amikor egy-egy üzleti szektorban működő szervezet támogat kulturális rendezvényt vagy szervez kulturális eseményt egy társadalmat érintő koncepcióra. Szponzoráció A változó gazdasági helyzet, a megélénkülő verseny és az egyre szigorodó szabályok következtében a reklámozóknak új lehetőségeket kell keresniük és ezért fordulnak egyre többen a szponzorálás nyújtotta lehetőségek felé. Szponzorálás alatt ellentételezett anyagi (vagy egyéb) támogatás nyújtását értjük. A szponzorálás pénzben vagy más formában valamely tevékenységbe eszközölt befektetés, amiért cserébe az invesztáló fél a tevékenységhez kapcsolódó, üzletileg kiaknázható kereskedelmi potenciálhoz jut. 25 A Nemzetközi Reklámszövetség definíciója szerint a szponzorálás pénzben vagy más formában eszközölt befektetés valamely tevékenységbe, amiért cserébe az invesztáló fél a tevékenységhez kapcsolódó, üzletileg kiaknázható kereskedelmi potenciálhoz jut. 26 A Fazekas-Nagy szerzőpáros megítélése szerint a szponzorálás nem sorolható kizárólagosan sem a reklámozás, sem a pr körébe, ezért megfogalmazásuk szerint komplex marketingkommunikációs eszköz. A pr térhódítása lehetővé tette, hogy a szponzorálás terület is elterjedjen a public relations, illetve a pr-ben is elterjedjen a szponzorálás gyakorlata. A szponzorálás célja lehet a termék bevezetésének támogatása, a termék pozícionálása, a közvetlen értékesítés növelése, speciális referenciák szerzése, közvetlen reklám- és 25 Nyárády Gáborné Szeles Péter: Public Relations I., o. 26 Fazekas Ildikó Nagy Alfréd: Szponzoráció, o. 15

15 tömegkommunikációs médiumlehetőség szerzése, vállalatnév ismertté tétele, a vállalat és terméke iránti lojalitás kialakítása és szolgálhat promóciós célokat is. 27 A szponzorálást Magyarországon jelenleg a évi XLVIII. törvény A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szabályozza. A törvény szerint a szponzorálás minden olyan hozzájárulás valamely rendezvényhez, tevékenységhez, továbbá - rendezvénnyel vagy tevékenységgel összefüggésben - valamely személy számára, amelynek célja, illetve közvetlen vagy közvetett hatása valamely áru vásárlásának vagy igénybevételének ösztönzése. A szponzorálás tilalmát a Reklámtörvény tartalmazza. A szponzorálásnak három fő területét különböztetik meg: a sportot, a kultúrát és a szociális területet. Összességében azt lehet megállapítani, hogy a szponzorálási költségek jelentős hányadát, megközelítőleg 2/3-át a sport szponzorálása jelenti. Jelentősnek tekinthető azonban a művészetek arányát, a könnyűzene mellett egyre növekszik az egyéb művészeti ágak részesedése is; mind több vállalat ismeri fel az ebben rejlő lehetőségeket. 28 A szponzorálásnak több szintjét különböztetjük meg, melyek összefüggnek az anyagi hozzájárulás mértékével. Értelemszerűen más lehetőséget kap egy főszponzor, egy szponzor és egy hivatalos szállító. A témám szempontjából leginkább a rendezvények, események szponzorációs szintjei érdekesek. Ebben az esetben a leglényegesebb a névszponzorról vagy rendezőszponzorról, ami azt jelenti, hogy a rendezvény nevében szerepel a szponzoráló vállalat vagy az általa forgalmazott termék neve; a kommunikációs megjelenéseken kiemelt helyen a névadó szponzor szerepel. Számuk értelemszerűen korlátozott, hiszen túl sok szponzor esetén elveszne a reklámüzenet. A hivatalos szállító szponzor felszereléseket és eszközöket szállít a rendezvényre és ott, csak az ő termékeit lehet kapni. 29 A kulturális rendezvények esetében a szponzorálás a szabadidő eltöltése közben szólítja meg a célcsoportot. Ebben az esetben a vállalat és a célcsoport egy kellemes környezetben találkozik és az üzenet a célcsoport számára szinte észrevétlenül épül be ebbe a környezetbe. Egyre többen ismerik fel a kultúra szponzorálási lehetőségeit, ezért jelentős mértékben növekednek az erre fordított pénzösszegek. A kultúra szponzorálása azért is előnyös, mert a művészetekhez kapcsolódó képzetek, mint az elegancia, presztízs, klasszikus szépség olyan értékek, amelyekhez számos vállalat tud kapcsolódni. A 27 Fazekas Ildikó Nagy Alfréd: Szponzoráció, Fazekas Ildikó Nagy Alfréd: Szponzoráció, Fazekas Ildikó Nagy Alfréd: Szponzoráció,

16 multinacionális vállalatok egy része azonban rosszhírét próbálja meg azzal ellensúlyozni, hogy támogatja a kultúrát és a művészeteket. 30 A kultúraszponzorálásnak különböző területei vannak. A legnagyobb támogatást kapó terület a zene. A komolyzenei rendezvényeket elsősorban bankok, pénzintézetek támogatják, míg a könnyűzenei koncertek támogatása további lehetőségeket rejt magában. A könnyűzene napjainkra külön iparággá fejlődött, ha belegondolunk, hogy mennyi üzleti tevékenységet sorolunk ide: lemezkiadások, sajtótermékek, könyvek, nyomtatványok, rádió- és televízió műsorok. A könnyűzenei rendezvények célcsoportja a fiatalság és a vállalatok számára ez kedvező, hiszen ezt a célcsoportot kedvelt zenéjükön keresztül érhetik el. Egy kiállítás szponzorálásánál a járható út, ha a kiállításról összeállított információs anyagban szerepel a szponzor neve és logója. Természetesen itt is fontos, hogy a vállalat célkitűzései valamilyen módon kapcsolódjanak a kiállítás témájához vagy a látogatókhoz. Javasolt, hogy a szponzor cég képviselője megjelenjen a megnyitón, ezáltal is közelebb kerülve a célcsoporthoz. Amennyiben nagyobb jelentőségű kiállításról beszélünk a szponzornak további lehetősége nyílik reklámanyagokkal szerepelni a sajtótájékoztatón és így szélesebb nyilvánosság előtt jelenhet meg. 31 Mecenatúra A mecenatúra nem napjaink találmánya, már az ókorban is bevett szokás volt a sportjátékok támogatása politikai befolyás elnyerése vagy megtartása érdekében. Korunkban számos vállalkozás kötelezi el magát egy-egy kulturális, sport- és szociális rendezvény, esemény támogatása mellett. Az ilyen jellegű támogatási tevékenységek abban különböznek a szponzorálástól, hogy ezek mögött semmiféle üzleti szándék nem húzódik meg, egyszerűen nem tudják elutasítani a végső kétségbeesésükben hozzájuk fordulók kérését. Az ilyen jellegű támogatások szerepet játszanak a vállalati kultúra fejlesztésének és a vállalatról kialakult kép tökéletesítésének hasznos eszközét, módszerét jelenti. A mecénási tevékenység mindig is nagy mértékben járult hozzá a nemzeti és az egyetemes kultúra és értékek gyarapításához Fazekas Ildikó Nagy Alfréd: Szponzoráció, Fazekas Ildikó Nagy Alfréd: Szponzoráció, Fazekas Ildikó Nagy Alfréd: Szponzoráció,

17 Fund-raising Az adományok gyűjtése nyugaton már önálló területté fejlődött. Lényege, hogy direkt eken és postai leveleken, s nem utolsó sorban rendezvényeken keresztül jótékonysági szervezetek adományokat gyűjtsenek. Az adományozás legfőbb célja a segítségnyújtás és a közösséghez való tartozás tudata. 33 Magyarországon az adományozásnak még nincs bevett gyakorlata. A fő indítékok idehaza az elesetteken, rászorulókon való segítség, az együttérzés, a bajbajutottak megsegítése. 34 III. KULTURÁLIS SZEKTOR MAGYARORSZÁGON A kultúra a latin colere igéből származik, amely egyfajta művelést, (leginkább föld művelését), gondozást, ápolást, gondoskodást jelentett. A belőle származó cultus szó, amely a kiművelés, jobbítás értelemmel bír, nemcsak anyagi létezőkre mondták, hanem lélekkel, műveltséggel kapcsolatos értelemben is használták. 35 A kultúra napjainkra magában foglal minden olyan ismeretet, értéket, viselkedési modellt, sémát és szokást, amely hozzájárul szocializációnkhoz abban a közösségben, ahol élünk. Mivel már szocializációnk során találkozunk a kulturális értékekkel, így életünk során folyamatos igényünk van a szabadidő hasznos és értékes eltöltésére. A kultúra napjainkra azonban már több szintűvé vált: beszélhetünk magas kultúráról, amely a kifinomult művészi értékeket sorakoztatja fel, míg a tömegkultúra a népé, azaz olyan értékeket közvetít, amire az embereknek igényük van. A tömegkultúra terjedése nemcsak a kultúra fogalomkörének kiszélesedését, hanem a kulturális programok kínálatának bővülését is eredményezte. A következő táblázat azt hivatott bemutatni, hogy 2000 és 2010 között, hogy alakult Magyarország kulturális ellátottsága. Jól látható, hogy míg a színházak száma nőtt, addig a múzeumok száma csökkenő tendenciát mutat, miközben a közművelődést biztosító intézmények száma stagnál. A régiók szerinti megoszlásban szemmel láthatóan Dunántúl a legfejlettebb ezen szempontból. A második rész azt vizsgálja, hogy milyen módon 33 Fazekas Ildikó Nagy Alfréd: Szponzoráció, Fazekas Ildikó Nagy Alfréd: Szponzoráció, Tari Sarolta: Színház, marketing, pr A Békés megyei Jókai Színház public relations tevékenysége,

18 változtak a vizsgált időszakban a kulturális rendezvények. Összességében elmondhatjuk, hogy a kulturális rendezvények száma évről évre növekedő tendenciát mutat, melyből a legjelentősebb részt a mozi előadások és a közművelődést biztosító rendezvények növekedése adja. Ebben a tekintetben a legmagasabb értékekkel Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl rendelkezik. 19

19 1. táblázat Kulturális ellátottság forrás: KSH Mutató/dimenzió A százezer lakosra jutó kulturális intézmények száma 89,9 92, ,5 98,1 98, ,6 89,8 83,9 86,3 Intézmény típusa szerint mozi 5,5 6,1 6 5,7 5,3 4,6 4 3,8 4,2 4,1 3,9 színház 0,5 0,5 0,5 0,5 0,6 0,5 0,6 0,6 0,7 1,3 1,4 múzeum ,8 7,8 7,7 6,5 6,3 6,6 6,6 6,4 könyvtár ,5 50,4 48, ,6 41,4 43,7 43,8 43,6 közművelődés , ,2 37,5 35,3 33,5 34,4 27,7 30,2 Régiók szerint Közép-Magyarország 56,4 60, ,9 68,3 72,2 58,2 55,2 53,7 52,9 52,1 Közép-Dunántúl 104,8 103, ,1 106, ,7 98,8 103,5 95,8 100 Nyugat-Dunántúl 155,6 170,6 161,7 167,3 165,5 167,1 131,6 150,5 161, ,9 Dél-Dunántúl ,4 139,3 157,5 154,6 157,4 132,7 123,7 154,7 119,3 146,4 Dunántúl 132,1 134,1 133,8 142,9 140, ,7 123,4 138,5 123,8 133,7 Észak-Magyarország 96,9 93,6 100,9 106,6 102,8 102,9 94,2 101,7 103,4 103,2 102,7 Észak-Alföld 72,4 75,4 77,2 76, ,9 70, , ,9 Dél-Alföld 76,8 82,9 87,7 90,2 84,7 77,7 70, ,1 66,8 66,1 Alföld és Észak 81,3 83,4 87,9 90,1 86,7 83,6 77,7 78, ,3 75,5 A százezer lakosra jutó kulturális rendezvények száma 4 567, , , , , , , , , , ,50 Intézmény típusa szerint mozielőadás 3 643, , , , , , , , , , ,10 színházelőadás 124,2 120,8 129, ,8 141,8 138,9 134,1 147,2 190,2 190,5 múzeumi kiállítás 27,5 27,8 25,8 26,9 27,3 27,5 28,2 28,7 32,1 32,7 35,2 könyvtár közművelődés 772,3 954,2 922, , , ,70 878,9 988, , , ,00

20 Az egyes régiók kulturális intézményekkel való ellátottsága természetesen függ attól is, hogy milyen módon jutnak bevételhez. Hazánkban a kulturális szervezetek finanszírozása alapvetően négy forrásból történhet: állami (minisztériumi támogatás), önkormányzati forrásból, társadalmi felajánlásokból, adományokból, valamint a vállalatiés magánszektor finanszírozásából. Az állam szerepe természetesen megkérdőjelezhetetlen, hiszen a legtöbb kulturális intézmény, szervezet nem tudna működni állami vagy önkormányzati támogatás nélkül. Az állami támogatás megvalósulhat úgy is, hogy az állam közvetlenül a kulturális intézményeknek adja a támogatást, de úgy is, hogy a magán- és üzleti szektort érdekeltté teszi a kultúra támogatásában. Mint már említettem, az emberek igyekeznek kevés szabadidejüket hasznosan eltölteni. A magyar lakosság többségében felmerül a kulturális programok iránti igény, érdeklődés és igyekeznek az igényüknek megfelelő programot választani. Ma már nemcsak a közművelődést biztosító állami és önkormányzati intézmények kínálnak lehetőséget, számos szabadidős és kulturális egyesület jön azzal a céllal létre, hogy egy meghatározott csoport és lakókörnyezet vagy azonos érdeklődésű közösség számára értékközvetítő programokat szervezzenek. A kulturális szektorban tevékenykedő for-profit szervezetek többsége rendezvényszervezéssel illetve szórakoztató műsorok értékesítésével foglalkozik. Az ő tevékenységüket alapvetően befolyásolja a piac helyzete és bevételüket maguk generálják és pályázati forrásokból szerzik be. Kommunikációs és pr tevékenységüket is alapvetően profitszerzés, hírnévépítés és piaci helyzetük stabilizálása okán végzik. A nonprofit szektor szükségességét Harsányi László tanulmányában az alábbiak szerint fogalmazza meg: A nonprofit szervezetek biztosítják a társadalmi önszerveződés és érdekérvényesítés kereteit, alkalmat adnak a kisebb-nagyobb társadalmi csoportok különleges igényeinek megfelelő szolgáltatások kifejlesztésére, a nem profitcélú társadalmi innovációra és a társadalmi problémák közösségi (de nem állami) kezelésére Harsányi László: A harmadik szektor, 2008.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ

MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ Az előadás témái 1./ A marketingkommunikációs mix tartalma 2./ Reklám 3./ Eladásösztönzés 4./ Személyes eladás 5./ PR Kommunikációs mix Reklám Eladásösztönzés Public Relations Személyes

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot?

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Társadalmi felelősségvállalás Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Mi a társadalmi szerepvállalás? ALAPGONDOLAT Nem elég kiemelkedő gazdasági teljesítményt nyújtani, meg kell találnunk

Részletesebben

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás,,marketing, public relations és reklám az egészségügyben'' XV. Országos Konferencia Budapest, 2012. február 16-17. Barát Tamás Főiskolai tanár, a CCO Magazin

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3 ÉS AZ 56/2012. (XI. 30.) 4 RENDELETTEL

Részletesebben

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.), AZ 55/2008. (X. 31.) ÉS A 42/2009. (IX. 30.) RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22.

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. 1.Mi is az a beiskolázási marketingtevékenység? A felsőoktatási

Részletesebben

1. PR lényege, jelentősége. PR fogalma

1. PR lényege, jelentősége. PR fogalma Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1495-06 Marketing és PR ismeret Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1495-06/2 Marketing- és PR alapfogalmainak ismertetése,

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Kommunikációs terv.

Kommunikációs terv. <Kisfaludy Károly Általános Iskola> Kommunikációs terv TÁMOP 3..7-/2-20-0569 A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3..7 projekt szakmai tervezésének. A kommunikációs feladatokat a szakmai feladatok határozzák

Részletesebben

A cselekvési terv az alábbi dokumentumok felhasználásával készült el:

A cselekvési terv az alábbi dokumentumok felhasználásával készült el: Szarvas Város Ifjúsági Cselekvési Terve 2011-2013. A cselekvési terv célja, hogy az önkormányzat képviselő-testületi határozatban állapítja meg a helyi adottságoknak megfelelően az ifjúsággal kapcsolatos

Részletesebben

Pályázati figyelő 2011. június

Pályázati figyelő 2011. június 1 A) Magyar pályázatok ot i mértéke NEFMI önkormányzati múzeumok támogatására Önkormányzatoknak, általuk fenntartott muzeális intézmények új, állandó kiállításaira, illetve Pest megyében és Budapesten

Részletesebben

Kutatás és kommunikáció

Kutatás és kommunikáció TÁJÉKOZTATÓ Bemutatkozás A CivilArt Alapítvány 2005. októberében alakult azzal a céllal, hogy növelje a non-profit szektor ismertségét és érdekérvényesítési képességét kommunikációs anyagok és társadalomtudományi

Részletesebben

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről * 1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet a közművelődésről * Darnózseli község Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról

Részletesebben

Kiegészítés Tata város kommunikációs stratégiájához az önkormányzati bizottságok ajánlásai alapján

Kiegészítés Tata város kommunikációs stratégiájához az önkormányzati bizottságok ajánlásai alapján Kiegészítés Tata város kommunikációs stratégiájához az önkormányzati bizottságok ajánlásai alapján 1. Kistérségi információk hatékony koordinációja Amennyiben Tata a jelenlegi bázisán valóban erősíteni

Részletesebben

ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA ÁVF-NAPOK. 1114 Budapest Villányi út 11-13. www. avf.hu

ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA ÁVF-NAPOK. 1114 Budapest Villányi út 11-13. www. avf.hu ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA ÁVF-NAPOK 1114 Budapest Villányi út 11-13. www. avf.hu Kiadja az Általános Vállalkozási Fõiskola Felelõs kiadó: Antal János fõigazgató Szerkesztette: Karcsics Éva Tördelõ

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület

Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület A szervezet célja A Dél-Zalai civil szektor tevékenységének, érdekvédelmének, forrásteremtésének és környezetvédelmi,- karitatív akcióinak koordinálása. Térségfejlesztési

Részletesebben

3 Filozófia A biológiai információ generációk közötti átadását az örökítőanyag biztosítja. A DNS szerkezete teremti meg az információ majdnem tökéletesen stabil tárolását, pontos megkettőződését és átadását.

Részletesebben

Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése

Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások

Részletesebben

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében?

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? VIZSGATÉTELEK 01. Tétel - Melyek az üzleti etika alapvető komponensei? 1. 02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? 04-05. Mennyiben van döntési

Részletesebben

LÉPTÉKVÁLTÁS ZÖLD RITMUSBAN A DÉL-DUNÁNTÚLI ÖKOTURISZTIKAI KLASZTER FEJLESZTÉSE

LÉPTÉKVÁLTÁS ZÖLD RITMUSBAN A DÉL-DUNÁNTÚLI ÖKOTURISZTIKAI KLASZTER FEJLESZTÉSE LÉPTÉKVÁLTÁS ZÖLD RITMUSBAN A DÉL-DUNÁNTÚLI ÖKOTURISZTIKAI KLASZTER FEJLESZTÉSE DDOP-2.1.3/A-12-2012-0001 HANDÓ JÁNOS SZEKSZÁRD, 2014.11.06. Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter Gesztor szervezet: Gyeregyalog.hu

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

A B2B marketingkommunikációs eszközei Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet

A B2B marketingkommunikációs eszközei Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet A B2B marketingkommunikációs eszközei Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet - Nem tudom ki vagy. - Nem ismerem a céged. - Nem ismerem a céged termékeit. - Nem tudom mire törekszik a céged.

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Kommunikációs, vezetői szerepek 2009. FOGYASZTÓ SZOLGÁLTATÓ Végrehajtás Döntés

Részletesebben

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005.

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Adószám: 18559334-2-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs szám: Pk. 62 121/2000 Fordulónap:

Részletesebben

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon Marketing Marketinget gyakran tekintik mint a munka létrehozása, a termékek és szolgáltatások promóciója és szállítása az egyéni fogyasztók vagy más cégek, az úgynevezett üzleti ügyfelek számára. (A legrövidebb

Részletesebben

A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA

A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA ÁR-07 1. AZ CÉLJA Kialakítani egy olyan szabályozott folyamatot, mely egy éves időcikluson belül tartalmazza és feldolgozza

Részletesebben

Marketing és kommunikáció PR Online kommunikáció. Schwarcz Tibor Oneline PR

Marketing és kommunikáció PR Online kommunikáció. Schwarcz Tibor Oneline PR Marketing és kommunikáció PR Online kommunikáció Schwarcz Tibor Oneline PR Marketingkommunikáció elhelyezése A marketing ( társadalmi és vezetési lépések láncolata, melyek során az egyének és csoportok

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft. EUGA EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.com/hun/euga EUGA projekt háttere Lisszaboni program Az EU 2010-re a világ

Részletesebben

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma:

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma: KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV Tartalma: Számviteli beszámoló (mérleg, eredmény kimutatás) A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás Célszerinti kifizetések kimutatása Támogatások kimutatása A közhasznúsági

Részletesebben

PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az intézmény neve: Petőfi Művelődési Ház Székhelye, címe: 8182 Berhida Orgona u 2. Az intézmény fenntartó szerve: Berhida Város Önkormányzata Székhelye,

Részletesebben

Az elvégzendő marketing feladatokat és a használni kívánt marketing eszközöket több szempontból lehet és kell csoportosítani.

Az elvégzendő marketing feladatokat és a használni kívánt marketing eszközöket több szempontból lehet és kell csoportosítani. Marketing koncepció: A Nemzeti Technikatörténeti Emlékpark megvalósítása során nagyon fontos szerepet szánunk a marketing tevékenységnek. A jól megtervezett PR és marketing munkát, már a projekt előkészítő

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

c./ Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismerését, a befogadás elősegítését, ezen belül :

c./ Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismerését, a befogadás elősegítését, ezen belül : AGGTELEK KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 3/2002.(IV.11.)SZ. RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉS SZABÁLYOZÁSÁRA Aggtelek Község Önkormányzatának képviselő-testülete A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről,

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről AZ ÜGYFÉLÉLMÉNY SZEREPE AZ AUTÓKERESKEDELEMBEN ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről KIHÍVÁS #1 JELENTŐS VÁLTOZÁS A VÁSÁRLÁSI SZOKÁSOKBAN! 7,8 1,3 83% NISSAN EUROPE STUDY 2013, WWW.MASHABLE.COM

Részletesebben

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Módosítás: a) 21/2009. (VI. 29.) ör. /2009. VII. 1- Budapest Főváros

Részletesebben

Bevásárló és Tematikus utcák

Bevásárló és Tematikus utcák Bevásárló és Tematikus utcák Előadó: Király Gabriella bevásárlóutca menedzser Budapest, 2014. december 2. Tartalom Bevásárló utca menedzsment Pozitív hatások BUM tagjai Együttműködő utcák BUM eddig elért

Részletesebben

ARTIQ MÉDIAAJÁNLAT 2015. ARTIQ Kulturális Magazin

ARTIQ MÉDIAAJÁNLAT 2015. ARTIQ Kulturális Magazin Kulturális Magazin MÉDIAAJÁNLAT 2015. A Magazinról Tisztelt leendő Hirdetőnk, Partnerünk! Az Kulturális Magazin 2014 januárja óta napi rendszerességgel tájékoztatja olvasóit a kulturális élet hazai és

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL Tisztelt végzős Hallgatók! Az Önök modulrendszerű Kereskedelmi Szakmenedzser

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423. Tartalma

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423. Tartalma RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tartalma 1. A kommunikációs terv célja 2. Hatókör 3. A kommunikáció felelősei 4. A kommunikáció

Részletesebben

A nevelés színterei és tényezői. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés színterei és tényezői. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés színterei és tényezői Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés színterei A nevelés színterei azok az egymással szoros kapcsolatban álló területek, amelyeken a nevelés célja által meghatározott feladatok

Részletesebben

(Az adományszervezés alapjai) AMBRUS KIRY NOÉMI

(Az adományszervezés alapjai) AMBRUS KIRY NOÉMI Vigyázz Kész - Rajt (Az adományszervezés alapjai) AMBRUS KIRY NOÉMI MI AZ ADOMÁNYSZERVEZÉS? Forrásteremtés Az adományszervezési (fundraising) stratégia a szervezet működéséhez, céljainak megvalósításához

Részletesebben

Zöld rendezvényszervezés

Zöld rendezvényszervezés zöld beszerzé s ökocímkék környezetmene dzsment zöld rendezvény Zöld rendezvényszervezés A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft zöld rendezvényekről szóló tájékoztatójának kivonata A zöld rendezvények néhány szóban

Részletesebben

Felelősségvállalás a pénzügyi szektorban: transzparencia és hitelesség

Felelősségvállalás a pénzügyi szektorban: transzparencia és hitelesség Felelősségvállalás a pénzügyi szektorban: transzparencia és hitelesség Konferencia a lakossági pénzügyek egyes kérdéseiről MeH - PSZÁF 2007. május 22. Braun Róbert egyetemi docens, Corvinus Egyetem ügyvezető,

Részletesebben

Vállalatok társadalmi felelıssége

Vállalatok társadalmi felelıssége Vállalatok felelıssége Matolay Réka Budapesti Corvinus Egyetem E tantárgy 1. Közelítésmódok és eszközök (2008. szeptember 20.) Matolay Réka 2. Értelmezés a fenntarthatóság bázisán (2008. október 4.) Tóth

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen. 2013. június

Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen. 2013. június Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen 2013. június Üzletágaink, tevékenységünk www.job.hu www.rehabjob.hu www.tele-scope.hu www.brandjob.hu

Részletesebben

Népszámlálás kommunikációs program

Népszámlálás kommunikációs program Népszámlálás kommunikációs program Sikeres kommunikáció=eredményes összeírás Népszámlálás az egyetlen teljeskörű összeírás. Legmélyebb területi szintű adatok megszerzése. (kistérség, városrész). Tetszőleges

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az EU projektmenedzser képzés a projektek sikeres előkészítésével, menedzselésével, végrehajtásával, és

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

Zöld rendezvényszervezés

Zöld rendezvényszervezés Zöld rendezvényszervezés A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld rendezvényekről szóló tájékoztatója A zöld rendezvények néhány szóban A zöld rendezvények erősítik, demonstrálják a házigazda szervezet fenntarthatóság

Részletesebben

Mindenkinek eredményes V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciát kívánok!

Mindenkinek eredményes V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciát kívánok! Médiatámogatói együttműködés V. Magyarországi Klímacsúcs 2013. szeptember 12. Jövőnk a víz Budapest Meghívom Önöket a Klíma Klub szervezésében az V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciára!

Részletesebben

Kiskunmajsa Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 9/2013. (V.08.) önkormányzati rendelet a helyi közművelődés önkormányzati feladatellátásáról

Kiskunmajsa Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 9/2013. (V.08.) önkormányzati rendelet a helyi közművelődés önkormányzati feladatellátásáról Kiskunmajsa Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013. (V.08.) önkormányzati rendelet a helyi közművelődés önkormányzati feladatellátásáról (módosításokkal egységes szerkezetben) Kiskunmajsa Városi

Részletesebben

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál Nemzeti Kulturális Alap célja A nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének,

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai

Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai Széchenyi István Egyetem, Marketing és Menedzsment Tanszék Empirikus kutatás Térszerkezet, gazdasági potenciál, munkaerőpiac, innováció, humán szolgáltatások,

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

Stratégia. Márkaépítés. Kommunikáció. Határozott értékszemlélettel

Stratégia. Márkaépítés. Kommunikáció. Határozott értékszemlélettel Stratégia. Márkaépítés. Kommunikáció. Határozott értékszemlélettel MITTE Communications A MITTE Communications az iparági területek működését értő és támogató csapatával megkerülhetetlen résztvevője a

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Tervezés-Kutatás A REKLÁM ALAPJAI. Sunday 14 September 14

Tervezés-Kutatás A REKLÁM ALAPJAI. Sunday 14 September 14 Tervezés-Kutatás 3. A REKLÁM ALAPJAI Mi a reklám?...hír az, amit eltitkolnak, a többi hirdetés! (?) REKLÁM: Valamely termék, szolgáltatás kelendőségének növelésére irányuló tevékenység. Mennyiért? Mikor?

Részletesebben

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

Belső és külső kommunikáció standard

Belső és külső kommunikáció standard Belső és külső kommunikáció standard Betegbiztonsági Fórum Sinka Lászlóné Adamik Erika 2013. 06. 27. Vezetés, humánerőforrás, minőségmenedzsment munkacsoport 1 Gyökérokok keresése (belső kommunikáció)

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Közhasznúsági melléklet 2014.

Közhasznúsági melléklet 2014. Adószám: 18006269-1-41 Törvényszék: 01 Fővárosi Törvényszék Bejegyző határozat száma: 9. PK 68.158/1992/10 Nyilvántartási szám: 01/ / 1028 Budapest, Szabadság utca 3. 2014. -1-1. Tárgyévben végzett alapcél

Részletesebben

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból

Részletesebben

A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT KÖZSÉGI ÉS ISKOLAI KÖNYVTÁRÁNAK STRATÉGIAI TERVEZETE 2013-2017

A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT KÖZSÉGI ÉS ISKOLAI KÖNYVTÁRÁNAK STRATÉGIAI TERVEZETE 2013-2017 A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT KÖZSÉGI ÉS ISKOLAI KÖNYVTÁRÁNAK STRATÉGIAI TERVEZETE 2013-2017 Rum,. Felülvizsgálva: 2015. január 5. 1. A tervezet célja A községi és iskolai könyvtár stratégiai

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER. KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER. KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL Tisztelt végzős Hallgatók! Az Önök modulrendszerű Kereskedelmi

Részletesebben

SIGNATUM Kommunikációs Kft. Referencia füzet

SIGNATUM Kommunikációs Kft. Referencia füzet Referencia füzet Elérhetőségeink: SIGNATUM Kommunikációs és Pénzügyi Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság 4033 Debrecen, Herpay Gábor utca 12. Tel.: +36 30 943 12 11 +36 30 991 29 32 email: signatum@gmail.com

Részletesebben

Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület:

Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: A referencia-intézményi szolgáltatói szerep ellátásához szükséges fejlesztéseket

Részletesebben

Dr. Szuchy Róbert, PhD

Dr. Szuchy Róbert, PhD Az ületi bizalom erősítése Magyarországon a felelős vállalatirányítás fejlesztéséve Budapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szuchy Róbert, PhD Társadalmi értékteremtés és felelős vállaltirányítás Budapest, 2012.

Részletesebben