A Miskolci Szakképzési Centrum. Stúdium Közgazdasági és Üzleti Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája. Szakmai programja

Átírás

1 A Miskolci Szakképzési Centrum Stúdium Közgazdasági és Üzleti Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Szakmai programja az iskola pedagógiai programjának melléklete

2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Szakképzés jogi háttere:... 4 A szakmai program hatálya... 6 Egészségügyi és pályaalkalmassági feltételek... 6 Felvételi követelmények... 7 Beiratkozás... 7 A felsőbb évfolyamba lépés feltételei... 8 Kilépés az iskolából... 8 Átlépés másik szakképzési évfolyamra, beszámíthatóság... 9 Szakmai képzési helyeinek és formáinak bemutatása... 9 Gyakorlati oktatás színterei Gyakorlati oktatás időrendje Összefüggő i képzés időrendje Gyakorlati képzésről való mulasztás kezelése A tanuló i oktatásban és az összefüggő szakmai során tanúsított előmenetelének értékelése Előzetes tanulmányok beszámíthatósága Előzetes tanulmányok beszámíthatósága szakiskolában Előzetes tanulmányok beszámíthatósága szakközépiskolában Előzetes tanulmányok beszámíthatósága szakgimnáziumban Szintvizsga, helyi köztes vizsga szabályai Köztes, belső vizsga szabályai A tanulmányok alatti intézményi vizsgák típusai Felnőttoktatás különleges szabályai Mulasztás kezelése a felnőttoktatásban Értékelés általános szabályai a felnőttoktatásban

3 Értékelés speciális szakképzési szabályai Értékelés sajátos szabályai a felnőttoktatásban Mentor pedagógusok feladatai Az intézmény szakképzési szerkezete Nappali munkarend szerint folyó szakképzés Szakiskolai szakképzés Szakközépiskolai szakképzés Szakgimnáziumi szakképzés Iskolánk két éves nappali munkarend szerint folyó szakgimnáziumi szakképzései Szakképzési felnőttoktatás Iskolánk két éves esti munkarend szerint folyó szakgimnáziumi szakképzései Iskolánk egyéves esti munkarend szerint folyó szakgimnáziumi szakképesítés-ráépülés képzése Szakképzés tartalma, óratervek Szakiskolai tartalmak, óratervek Szakközépiskolai tartalmak, óratervek Szakgimnáziumi tartalmak, óratervek nappali munkarendben Intézményi modultérkép nappali munkarend szerint Intézményben nappali munkarendben oktatott követelménymodulok Szakgimnáziumi óratervek előtt kezdett képzések esetén (nappali munkarend) Szakgimnáziumi óratervek után kezdett képzések esetén (nappali munkarend) Szakképzési felnőttoktatás tartalmak, óratervek Intézményi modultérkép Intézményben esti munkarendben oktatott követelménymodulok Felnőttoktatás óratervek előtt kezdett képzések esetén (esti munkarend) Felnőttoktatás óratervek után kezdett képzések esetén (esti munkarend) Mellékletek

4 Bevezetés A XXI. század iskolája számára a munkaerőpiac megjelenése jelenti a legnagyobb kihívást. A szakképzés cél- és feladatrendszere a munka világának a követelményrendszeréhez igazodik. A képzési forma alapvetően figyelembe veszi az adott szakma társadalomban betöltött reális helyzetét és szerepét, továbbá a szakma vonatkozásában előre prognosztizálható változásokat. A szakmai háttérből kiindulva határozzuk meg a szakma gyakorlása során végzendő tevékenységet és feladatokat, a tevékenységek elvégzéséhez szükséges képességeket és azok pedagógiai követelményeit és az értékelés rendszerét. A tanulók a szakmai képességei a tevékenységei a tevékenység végzése során fejleszthetők. Ezért fontos az elmélet és a egységének megteremtése, a orientált képzés megvalósítása. Cél: olyan sajátos arculattal rendelkező iskola megteremtése, mely gyorsan alkalmazkodni tud a munkaerő-piaci kihívásokhoz. A társadalom számára olyan szakemberek kibocsátása, akik képesek alkotó módon alkalmazni az iskolában szerzett ismereteket, továbbá alkalmassá váljanak a szakmai fejlődésre. Felkészültségük tegye alkalmassá a munkavégzésre, valamint az irányító, beosztotti tevékenységre. Ismerjék a legújabb szakmai ismereteket. Szakképzés jogi háttere: a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló módosított évi CLXXXVII. törvény, 4

5 az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet, A szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet, 24/2017. (VIII. 31.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet módosításáról, a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet és a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet módosításáról szóló 24/2017. (VIII. 31.) NGM rendelet módosításáról szóló 5/2018. (VII. 9.) ITM rendelet, Az emberi erőforrások minisztere 26/2018. (VIII. 7.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról 14. melléklet az 22/2016. (VIII.25.) rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról ( Kerettanterv a szakgimnáziumok évfolyama számára.) az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, 29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet módosításáról 25/2017. (VIII. 31.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet módosításáról 315/2013. (VIII.28.) Korm. rendelet a komple szakmai vizsgáztatás szabályairól, 203/2009. (IX. 18.) Korm. rendelet a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről Belső szabályzatok: Az iskola Pedagógiai Programja, Az iskolai Házirendje A képzés személyi feltételei: A szakmai elméleti és i képzésben a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló évi 5

6 CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Iskolánk pedagógiai programjának részeként a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi szakmai programot készített. A helyi szakmai programban megneveztük az alkalmazott kerettanterveket. Az iskola pedagógiai programját, illetve annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenőrendszerben vezetjük be. A 2018/2019-es tanévtől négy ágazatban hat érettségire épülő szakgimnáziumi szakképzésre, valamint egy szakképesítés-ráépülés indítására nyílt lehetőségünk. Intézményünkben az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint érettségi végzettséghez és szakmai előképzettséghez kötött szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. A szakmai program hatálya Jelen szakmai program a 2018/2019-es tanévben futó és től induló képzésekre hatályos. Egészségügyi és pályaalkalmassági feltételek Csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a komple szakmai vizsgára bocsátásnak. Ezek általában a következők: - átlagos testi fejlettség, testi és érzékszervi hiánytalanság - megfelelő mozgáskoordináció 6

7 - tünetmentes szervi működés - ép idegrendszer - beszédképességbeli hiánytalanság Külön előírásokat az adott Szakmai és Vizsga Követelmény (SZVK) tartalmaz. Felvételi követelmények - A szakképzésre jelentkezési adatlapot kell kitöltenie a jelentkezőnek, amelyet lehetőség szerint a tárgyév utolsó tanítási napjáig, de legkésőbb a munkatervben kiírt határidőig kell benyújtania. - A Nkt 60. (2) értelmében a tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben a huszonötödik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. - Az első szakképzés megszerzése ingyenes. A már meglévő képzettséggel rendelkező, illetve a korhatárt túllépő tanulók tandíj illetve térítési díj fizetésére kötelezettek. A térítési díj és tandíj megállapításának szabályait, valamint a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit a mindenkor érvényes rendeletek alapján a fenntartó állapítja meg. - A felvétel akkor tekinthető érvényesnek, ha a jelentkező az egészségügyi és pályaalkalmassági feltételeknek és a mindenkor érvényes iskola által előírt beiratkozási követelményeknek eleget tett. Beiratkozás Az iskolai Munkatervben meghatározott időpontban, a mindenkor érvényes kiírás és értesítés szerinti feltételekkel. Egészségügyi és pályaalkalmassághoz kötött szakképesítéseinkre jelentkező tanulók csak akkor iratkozhatnak be a képzéseinkre, amennyiben az előírt alkalmassági feltételeknek megfelelnek. 7

8 A felsőbb évfolyamba lépés feltételei - Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő i képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes i képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a i képzést tanulószerződés keretében i képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a i képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges. - Az évfolyam szaktárgyi és általános követelményeinek elégséges (minimum) szinten való teljesítése. Értékelés, osztályozás a Nevelési program és a Helyi tanterv szerint. - Az OKJ és tanterv által előírt összefüggő (nyári) szakmai teljesítése. A magasabb évfolyamba lépésről a nevelőtestület dönt. - Ha a tanuló az előírt követelményeket elégséges (minimum) szinten nem teljesíti a tanév utolsó napjáig, ezt követően írásbeli kérelmére az évfolyamot megismételheti. A követelmények teljesítése esetén az évfolyam kérésre sem ismételhető meg. - Az évfolyamismétlés engedélyezéséről az intézmény vezetője dönt. A döntésnél, tanulószerződés esetén, a gazdálkodó szervezet javaslatát is figyelembe kell venni. - A továbbhaladás egyéb kritériumainak (igazolt és igazolatlan hiányzás megengedettnél nagyobb mértéke, fegyelmi határozat stb. esetén) részletes szabályozása a Nkt. alapján a SZMSZ-ben és a Házirendben található. Kilépés az iskolából A tanuló az iskolából törvényesen bármikor kiléphet, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek: - a tanuló nem tanköteles, - a tanuló írásban kérte a tanulói jogviszony megszüntetését, vagy érvényes fegyelmi határozattal szűnik meg jogviszonya, - iskolai tartozásait rendezte, - a gyakorlóhellyel kapcsolatos kötelezettségeit és tartozásait rendezte (szerszám, munkaruha, szerződés, stb ) 8

9 Tanulmányainak befejezésével a tanulói jogviszony a Nkt. 53. (2) által meghatározott feltételekkel szűnik meg. Átlépés másik szakképzési évfolyamra, beszámíthatóság Az átlépés feltételei: - az OKJ szakmai követelményeinek teljesítése (szakmai konvertálhatósága, szakmaspecifikus tantárgyak beszámíthatósága, az esetleg szükséges beszámoló-, osztályozó vizsga teljesítése), - az évfolyam szaktárgyi és általános követelményeinek legalább elégséges (minimum) szinten való teljesítése. Értékelés, osztályozás a Nevelési program és a Helyi tanterv szerint. Szakmai képzési helyeinek és formáinak bemutatása A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény rendelkezik a szorgalmi időszak i képzéséről, illetve az összefüggőszakmai i képzés teljesítéséről. 39. (1) A i képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. A törvény értelmében a i képzés a szakmai képzésnek az iskolai tanműhelyben vagy a külső i képzőnél folyó azon része, amelynek célja a szakképesítéshez kapcsolódó munkatevékenységek ban történő elsajátítása és a tanulónak a komple szakmai vizsga i részére való felkészítése, amelyet iskolai rendszerű szakképzés esetén a szakképzési kerettanterv határoz meg. A i képzés a szorgalmi időszakban teljesítendő i képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai i képzésből áll, így az iskolai rendszerű szakképzésben a i képzés az összefüggő szakmai és az összefüggő szakmai on keletkezett mulasztás pótlása 9

10 kivételével csak a tanév szorgalmi időszakában szervezhető meg. A i képzés óraszámait a központi és a helyi kerettantervek tartalmazzák. A Pénzügyi-számviteli ügyintéző, valamint az Irodai titkár szakképesítések esetében az intézményünk személyi és tárgyi feltételei megfelelnek az előírásoknak a i képzés az intézményen belül valósul meg. A szakmai képzés tanév közbeni i oktatása az intézmény képzései tekintetében kizárólag iskolai keretében történnek. Az elméletigényes képzés mellett csak a fenti módszerrel biztosítható a szakmai vizsgára történő eredményes felkészítés. Az iskolai miatt tanulószerződés kötése nem történik. A Pénzügyi-számviteli ügyintéző képzés esetében nincs összefüggő nyári. Az OKJ Irodai titkár szakképesítés esetén a szakképzési kerettanterv által szabályozott összefüggő szakmai együttműködési megállapodással az iskolai által koordinálva külső i képzőhelynél kerül lebonyolításra. A rendjét, részletes szabályait az érintett jogszabályok mellett az együttműködési megállapodások tartalmazzák. A Fodrász, Kozmetikus szakképesítés, valamint a Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző szakképesítés képzést duális képzésben szervezzük, ezen képzések esetén a i képzést külső i képző látja el. Tanulóink a külső i képzőhellyel kötnek tanulószerződést. Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai kötelezettség teljesítése a i hellyel kötött tanulószerződés részét képezi. Gyakorlati képzés szervezése céljából tanulószerződés az iskolai rendszerű szakképzésben magyarországi székhellyel működő köznevelési intézményben, a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében részt vevő tanulóval köthető. Tanulószerződés csak a képzés szakmai vizsgáig tartó, hátralévő teljes időtartamára köthető, de a i képzést szervező szervezet az e kötelessége teljesítéséhez igénybe veheti a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényben szabályozott ún. teljesítési megbízott 10

11 közreműködését. Tanulószerződés csak azon i képzővel köthető, amely szerepel a i képzés folytatására jogosult szervezeteknek a gazdasági kamara által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartásában. Gyakorlati oktatás színterei A i képzés szervezése az iskola feladata. A i oktatás színtereit az iskola jelöli ki, amely döntésénél a gazdálkodó szervezet és a tanuló kérését egyaránt figyelembe veszi. - iskolai számítógépterem - iskolai tantermek, - külső gyakorlóhelyek: gazdálkodó szervezetek Gyakorlati oktatás időrendje A i képzést hatvanperces tanítási órákkal kell megszervezni. A szakmai ok óraszámát az OKJ központi tantervi előírásai szerint kell meghatározni: - fiatalkorú tanuló esetében a i képzési idő a napi 7 órát, - nagykorú tanuló esetében pedig a napi nyolc órát nem haladhatja meg. - Ha a napi i képzési idő a 4,5 órát meghaladja, a tanuló részére legalább 30 perc, megszakítás nélküli szünetet kell biztosítani a képzési időn belül. - Ha a i képzés nem iskolában folyik, a tanuló munkarendje igazodik a i képzést folytató munkarendjéhez. - Fiatalkorú tanuló napi képzését 6 óra és 22 óra között, folyamatosan kell megszervezni. - A tanuló részére a i képzés befejezése és a következő napi i képzés megkezdése között legalább 16 óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani. - A tényleges kezdés és befejezés időpontjai, valamint a tanítási órák és szünetek a gyakorlóhely ütemezésétől, munkarendjétől függően tanévenként és gyakorlóhelyenként változhatnak. - A tanuló a napi képzési időt meghaladó i képzésre nem vehető igénybe. 11

12 Összefüggő i képzés időrendje Az összefüggő (nyári) szakmai ok időtartamát a szakképzési kerettantervek tartalmazzák, amelynek kezdetét (befejezését) az iskola a Tanév rendjének és Ütemtervének megfelelően a szorgalmi időn kívül határozza meg. Az összefüggő (nyári) szakmai ok időtartamát a szakképzési kerettantervek határozzák meg. Felnőttoktatásban résztvevők számára az adott szakképesítés szakképzési kerettantervében meghatározott időtartam hatvan %-ában határoztuk meg az összefüggő szakmai időtartamát. Az összefüggő szakmai beosztás időrendjére a i oktatás időrendje fejezetben meghatározottak is érvényesek. Az összefüggő nyári ot a tanulószerződés alapján a külső i képzőnél teljesítik Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző, Fodrász, valamint Kozmetikus tanulóink. Irodai titkár tanulóink együttműködési megállapodás keretében töltik külső i képzőhelyen. Gyakorlati képzésről való mulasztás kezelése A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény rendelkezik a szorgalmi időszak i képzéséről, illetve az összefüggőszakmai i képzés teljesítéséről és mulasztásról. 39. (1) A i képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. (3) Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő i képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes i képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a i képzést tanulószerződés keretében i képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a i képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges. 12

13 (4) Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai i képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai i képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai i képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. (5) Ha a tanuló mulasztása a (3) bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt i követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint dönt. Gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó i képzés esetén a i képzést folytató szervezet javaslatát figyelmebe vesszük. (6) Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása az összefüggő szakmai ról meghaladja az összefüggő szakmai i képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de a) igazolatlan mulasztása nincs, vagy b) az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai i képzési idő (óraszám) öt százalékát és az igazolatlan mulasztását pótolta, és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt i követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a i képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a i képzés szervezőjének javaslatára a szakképző iskola nevelőtestülete dönt. A nevelőtestület előzetes állásfoglalása: a tanulónak minden jogszabály szerint megadható pótlási lehetőséget biztosítani kell annak érdekében, hogy a magasabb évfolyamba lépés követelményeit teljesíthesse. Ennek érdekében az iskola a i képzőhelyek felé is ebben a szellemben nyilatkozik. 13

14 Intézményünkben a szakmai i órákról igazoltan hiányzó tanulók, a szorgalmi időszak végéig hiányzásukat pótolhatják a szaktanár által kijelölt i foglalkozásokon. A pótlást a szaktanár igazolja a tanuló elektronikus-ellenőrzőjében. A pótlással elkerülhető, hogy a tanuló elérje a törvényben meghatározott óraszám 20%-át, aminek következményeként évfolyamot kellene ismételnie. A pótlások tényét az osztályfőnök igazolja az elektronikus naplóba való bejegyzéssel. Egyedi eseteket külön eljárással vizsgálunk meg, amelyet az intézmény vezetője felügyel és az igazgatóhelyettes irányít. Az elbírálás alapja: a pótlás az iskola számára többletkiadást nem jelenthet, illetve a i képzést folytató szervezetnél történő képzés esetén szükséges a gazdálkodó szervezet egyetértése. Az OKJ-ben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai elméleti és i képzéshez szükséges eszköz- és felszerelési jegyzéket (a továbbiakban: felszerelési jegyzék) a szakképesítésért felelős miniszter által rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza. A felszerelési jegyzéket legalább a szakmai és vizsgakövetelmény módosításakor felül kell vizsgálni. A szakmai i képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban (vállalkozói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) eltöltött szakirányú i idő - a szakképző iskola vezetőjének egyedi döntése alapján a Szt. 27. (1) bekezdésben meghatározottak szerint - beszámítható. A tanuló i oktatásban és az összefüggő szakmai során tanúsított előmenetelének értékelése A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Ha a tanuló i képzését nem az iskola tartja, a i képzés keretében végzett tevékenységével összefüggésben teljesítményét a i képzés szervezője értékeli. 14

15 A tanuló félévi és év végi osztályzatát a i képzés szervezője állapítja meg és a nevelőtestület dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről, szakmai vizsgára bocsátásáról. Előzetes tanulmányok beszámíthatósága Előzetes tanulmányok beszámíthatósága szakiskolában Intézményünkben nem folyik szakiskolai képzés Előzetes tanulmányok beszámíthatósága szakközépiskolában Intézményünkben nem folyik szakközépiskolai képzés Előzetes tanulmányok beszámíthatósága szakgimnáziumban A szakképzési törvény (2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről) 22. (3) A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a szakközépiskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról az iskola igazgatója határoz. Iskolánk a benyújtott beszámítási kérelmeket egyedileg bírálja el, a jeles és a jó érettségi eredményt automatikusan beszámítható eredményként fogadjuk el. A szakképzési törvény (2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről) 27 alapján a (1) a szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt megegyező tartalmú - követelmények teljesítésébe a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak alapján kell beszámítani. 15

16 Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. A beszámításra vonatkozó különös szabályok: - A beszámítás iránti kérelem csak abban az esetben kerül érdemi vizsgálatra, amennyiben a megegyező tartalmú követelmények teljesítésének igazolása egyidejűleg benyújtásra kerül. - A követelmények igazolására elfogadható: o felsőoktatási oklevél, leckekönyv amennyiben az igazolt tantárgy tematikájának a felsőoktatási intézmény által hitelesített verziója is rendelkezésre áll o OKJ bizonyítvány, törzslapkivonat, modulzáró vizsgaigazolás amennyiben a képző által hitelesített képzési tematika is csatolva lett a dokumentumhoz o Szakközépiskola, Szakgimnáziumi bizonyítvány (piros bizonyítvány), az iskola által hitelesített tematikával kiegészítve - Felmentés csak abban az esetben adható, ha a kerettanterv szerinti képzési követelményeket teljesen lefedi az igazoláson szereplő tanult ismeret. - Nem adható felmentés a bizonyítvány alapján, ha a tanuló évismétlő, azon tantárgyak tekintetében, amelyek a megismételt tanévhez tartoznak. - Nem kell tematikával igazolni a tanulmányokat abban az esetben, ha a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye felsőoktatási szakot, a szakképesítést megnevezi modulzáró vagy komple vizsga tantárgy felmentési kritériumaként. - Nem kell tematikával igazolni a tanulmányokat abban az esetben, ha szakképzési centrum állította ki a bizonyítványt - Nem adható felmentés adózás, vagy elektronikus adóbevallás tantárgyak alól abban az esetben, ha a tanuló a tárgyat 5 évnél régebben tanulta. 16

17 - Számvitel és számviteli tantárgyak esetén vállalkozási mérlegképes könyvelői képzésnél nem számítható be a január 1-jét megelőzően megszerzett ismeret. A szakképzést folytató intézményben, illetőleg a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok során tett eredményes vizsga alapján a szakmai vizsga részei, tantárgyai követelményeinek ismételt teljesítése alól felmentést kell adni. Szintvizsga, helyi köztes vizsga szabályai A szintvizsga minden szakközépiskolai és szakiskolai tanuló számára kötelező, kivéve: esti, levelező vagy egyéb sajátos munkarend szerint tanulók érettségi végzettséggel rendelkezők másod vagy további szakmát tanulók rész-szakképesítést tanulók a sikeres szintvizsgával rendelkező tanulók Intézményünk sajátossága, hogy kizárólagosan csak érettségire épülő szakképzést folytatunk nappali és esti munkarend szerint. Tanulóink valamennyien érettségi végzettséggel rendelkeznek. A évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 28. (4) Szintvizsgát annak a szakközépiskolai vagy szakiskolai képzésben részt vevő tanulónak kötelező tennie, aki nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben, és nem rendelkezik érettségi végzettséggel. Így iskolánk szempontjából a szintvizsga irreleváns. 17

18 Köztes, belső vizsga szabályai A tanulmányok alatti vizsgák szabályozásáról a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletének a rendelkezik. Helyben szabályozandók a vizsga részei, követelményei és az értékelés. A tanulmányok alatti vizsgákat az iskolában, vagy külön kérésre a Kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottság előtt lehet tenni. A tanulmányok alatti intézményi vizsgák típusai Osztályozó vizsga: A tanulónak a félévi és tanév végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie, ha - felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, - tanulmányait magántanulóként folytatja, - egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékánál többet mulasztott, - az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában azelméleti tanítási órák húsz százalékánál többet mulasztott, és emiatt a tanulóteljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, és számára a nevelő testületengedélyezi az osztályozó vizsgát. - ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. A tanítási év végén osztályozatlan tanuló nem tehet osztályozó vizsgát, csak javítóvizsgát. Ha a szabályosan megtartott javítóvizsgája elégtelen, tanévet kell ismételnie. 18

19 Különbözeti vizsga: Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Ugyancsak különbözeti vizsgát kell tenni a nem tanult tantárgyakból is. A különbözetivizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézményvezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. Javítóvizsga: A tanulónak javítóvizsgán kell számot adni tudásáról, ha - tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, és nem volt igazolatlan órája, valamint a tantestület szavazással vizsgára bocsátja. - a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le, - az osztályozó vagy különbözeti vizsgán elégtelen osztályzatot kapott. Javítóvizsga az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban szervezhető. Ha az osztályozó vagy különbözeti vizsgára a tanév közben kerül sor, és a tanuló elégtelen osztályzatot kap, akkor a vizsgát követő három hónapon belül kell a javítóvizsga időszakot kijelölni számára. Ha a tanuló egy vagy több tantárgy követelményeit teljesíti, osztályzatait az érintett évfolyamra meg kell állapítani, a törzslapján az érintett évfolyamon fel kell tüntetni, és az adottévben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni. Pótló vizsga: Amennyiben a tanuló az osztályozó, különbözeti vagy javítóvizsgáról igazoltan távol marad, pótló vizsgát tehet. A pótló vizsgát lehetőleg ugyanabban a vizsgaidőszakban kell letenni. Pótló vizsgát csak az elmaradt vizsgarészekből kell tenni. A tanulmányok alatti intézményi vizsgákkal kapcsolatos általános szabályok: Az iskolában a vizsgák az igazgató által megbízott vizsgabizottság előtt zajlanak. 19

20 A vizsgák írásbeli, szóbeli, illetve i vizsgarészekből állhatnak. Az egyes tantárgyak évfolyamonkénti követelményeit a helyi tanterv tartalmazza. Az írásbeli maimális ideje vizsgatárgyanként legfeljebb 60 perc. Egy napon legfeljebb 3 írásbeli vizsgát lehet megtartani, a vizsgák közötti pihenőidővel. Az írásbeliről jegyzőkönyv készül a megfelelően kialakított ülésrenddel, az esetleg előforduló rendkívüli események, szabálytalanságok leírásával, a dolgozatokat beszedő felügyelőtanár aláírásával. A javító tanár piros tollal javítja ki a dolgozatokat, rávezeti az eredményt és aláírja. A szóbeli vizsgán a vizsgázó alkalomhoz illő ruhában legalább 10 perccel a meghirdetett vizsgakezdés előtt érkezik meg. A vizsgabizottság jelenlétében tantárgyanként tételt húz, kiválasztja a hozzá tartozó segédeszközt, majd (az idegen nyelv kivételével) legalább 30 perc felkészülési idő után önállóan felel. A szóbeli feleltetés időtartama nem lehet több 15 percnél. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljesen tájékozatlan, az elnök egy alkalommal póttételt húzat. A következő vizsgatárgy tételhúzása előtt a vizsgázónak legalább 15 perc pihenő ideje van, ez alatt elhagyhatja a vizsgatermet. Egy napon legfeljebb 3 tárgyból szóbelizhet egy vizsgázó. A szóbeli felelet végén az elnök rávezeti a javasolt értékelést a jegyzőkönyvre. Ha a tanuló nagyon komoly indokkal nem tud megjelenni a vizsgán, akkor írásban kérheti az igazgatótól (az igazolást mellékelve), hogy másik napon vizsgázhasson. Vizsgaidőszakok: A tanulmányok alatti vizsgát a rendes vizsgaidőszakokban lehet letenni. Osztályozó vizsgát az iskolai tanítási év (szorgalmi idő: szeptember 1-jétől a következő év június 15-éig terjedő időszak) során bármikor szervezhet. A vizsgaidőszakok a következők: Őszi: szeptember első két tanítási hete, Félévi: a félév utolsó napja előtt két tanítási hét, 20

21 Tavaszi: az aktuális tanév rendjében szereplő május-júniusi szakmai vizsgaidőszakelső vizsganapját megelőző második hét (öt tanítási nap), Év végi: az utolsó tanítási nap előtti két tanítási hét, Nyári: augusztus közötti javítóvizsga időszak Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga: A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal, szakmai-elméleti és szakmai-i vizsgatantárgyak esetén pedig a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt intézmény szervezi. A tanuló a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést öt napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek, amelyik az első félév, illetve a szorgalmi idő utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanuló a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehessen. Az iskola a kérelmet hét napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek. Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt vagy vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgabizottság, illetőleg a vizsgáztató iskola törzslapi bejegyzés céljából értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről - figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott, illetve a vendégtanulóként szerzett osztályzatot - az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. 21

22 Felnőttoktatás különleges szabályai A tanuló második szakképesítés megszerzésére irányuló álam által finanszírozott képzést (ingyenes) kizárólag felnőttoktatásban kezdhet. Esti munkarend szerinti felnőttoktatásban részt vehet, akinek nincs, vagy csak egy államilag elismert szakképesítése van (a ráépülés nem számít második szakképesítésnek) és elmúlt 16 éves évi CLXXXVII. törvény: 33. (1) A felnőttoktatás keretében folyó szakképzés a részt vevő tanuló sajátos elfoglaltságához, egyedi életkörülményeihez igazodó képzési forma, amely képzési-szervezési formától függően a nappali, az esti, a levelező oktatás munkarendjében és az oktatás egyéb sajátos munkarendjében folyhat. Az OKJ meghatározza azokat a szakképesítéseket, amelyek felnőttoktatás keretében az esti, a levelező oktatás munkarendjében és az oktatás egyéb sajátos munkarendjében oktathatóak. Intézményünkben a felnőttoktatást esti munkarendben szervezzük. A felnőttoktatás keretében folyó szakképzést a szakképzési kerettanterv alapján kell megszervezni. A felnőttoktatásban folyó képzéseink megszervezéséhez a hatályos szakképzési kerettanterveket az intézmény sajátosságait figyelembe véve a felnőttoktatásra adaptáltuk. A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben tanulószerződés köthető. Törekszünk arra, hogy tanulóink a duális képzési rendszerben szervezhető szakmák esetében, külső i képzővel kötött tanulószerződés alapján teljesítsék a i követelményeket. Intézményünkben ez a Logisztika és szállítmányozási ügyintéző képzés esetén releváns. A szakképzési centrum saját, heti negyven órás munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottját a napi munkaidőn és a Nkt 62. (5) és (6) bekezdésében meghatározott időkereten túli órákra - kizárólag a felnőttoktatás esti, levelező munkarend szerint megszervezett osztályainak óráira vonatkozóan - megbízási jogviszonyban alkalmazhatja óraadóként. Az ilyen további foglalkoztatás keretében foglalkoztatott óraadókra nem kell alkalmazni a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az óraadókra vonatkozóan meghatározott óraszámkorlátot. 22

23 Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatást úgy terveztük, hogy a tanórák száma a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát eléri. [Nkt 60. (8)] Az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a i képzés jelenléti óraszáma eléri a nappali rendszerű képzésre meghatározott i óraszám hatvan százalékát [Szt. 33. (5)]. A szakképzési kerettantervek alapján iskolánk a pedagógiai program részét képező helyi tantervében és szakmai programjában meghatározta a felnőttoktatás keretében oktatott szakmai tantárgyak óraszámait, melyet minden szakmánkra vonatkozóan táblázat tartalmazza. Mulasztás kezelése a felnőttoktatásban Az iskolának dokumentálnia kell a tanuló tanórai foglalkozásokon való jelenlétét, távolmaradását, távolmaradásának indokát, továbbá a távolmaradás igazolását. Az iskola félévenként összesíti az igazolatlan mulasztásokat, és ennek alapján megállapítja, hogy melyik tanulónak szűnik meg a tanulói jogviszonya. Az iskolának a tanítási év megkezdésekor írásban tájékoztatnia kell a felnőttoktatásban részt vevő tanulót arról, hogy az adott évfolyam adott félévében, az adott osztályban hány tanítási órát szervez az iskola. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a mulasztások jogkövetkezményeire. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a szorgalmi időszakban húsz tanóránál többet mulasztott igazolatlanul. Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról távol maradt, félévkor és év végén minden esetben osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozó vizsga alól felmentés nem adható. Az osztályozó vizsga helyéről és időpontjáról a vizsgát legalább tíz nappal megelőzően értesíteni kell a vizsgát szervező intézmény feladat ellátási helye szerint illetékes kormányhivatalt. A kormányhivatal megbízottja megfigyelőként részt vehet a vizsgán. A két éves felnőttoktatásban megszervezett szakmai képzéseink 15:00 órától 20:00 óráig tartanak. Intézményünkben több szakképesítés esetében is folyik képzés felnőttoktatás, esti munkarendje szerint megszervezett oktatásban. 23

24 Értékelés általános szabályai a felnőttoktatásban A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 143. (6) a) előírásai alapján: a tanuló tudását - ha az iskola helyi tanterve eltérően nem rendelkezik - a tanítási év végén vizsgán kell értékelni. Intézményünkben a pedagógiai munka hatékonyságának növelése, a rendszeres tanulás elősegítése érdekében a felnőttoktatás keretein belül is megtartjuk a folyamatos számonkérés adta lehetőségeket. A számonkérések során előnyben részesítjük az írásbeli, és szóbeli feleleteket, amennyiben erre a szaktantárgy óráinak keretei lehetőséget adnak. Amennyiben a tanuló tanítási órákon való részvétele miatt a tanuló nem tud részt venni az évközi számonkéréseken, abban az esetben a tanuló negyedévente ad számot tudásáról. A vizsga az intézmény által előállított írásbeli feladatból áll. A negyedéves vizsgán a 3 tagú vizsgabizottságot az iskolai tantestület szakmai pedagógusai alkotják. A tanuló félévi és év végi bizonyítványába kerülő érdemjegy a tanulmányi időszak alatt szerzett érdemjegyek, illetve negyedéves vizsga érdemjegyek átlagaként kerül meghatározásra. Elégtelen negyedéves vizsga esetén a tanulónak a tanulmányi idő alatt javító negyedéves vizsgát kell tennie. Amennyiben a javító negyedéves vizsgák átlageredménye is elégtelen, a tanulóév végi érdemjegye a szakmai tantárgyból is elégtelen, ezért javítóvizsgát tehet. Vizsgaidőszakok: A tanulmányok alatti vizsgát a rendes vizsgaidőszakokban lehet letenni. Osztályozó vizsgát az iskolai tanítási év (szorgalmi idő: szeptember 1-jétől a következő év június 15-éig terjedő időszak) során bármikor szervezhet. A vizsgaidőszakok a következők: Őszi: október harmadik tanítási hete, Félévi: a félév utolsó napja előtt két tanítási hét, Tavaszi: március harmadik hete Év végi: az utolsó tanítási nap előtti két tanítási hét, 24

25 A tanulmányok alatti intézményi vizsgákkal kapcsolatos általános szabályok megegyeznek a nappali munkarend szerinti oktatásban résztvevőkre vonatkozó szabályokkal. Értékelés speciális szakképzési szabályai Az egyes szakképesítések esetében az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében és követelményrendszerében meghatározott értékelési szempontok szerint járunk el a képzés során. Az osztályozó, javító vizsgánál, különbözeti vizsgák esetén, illetve ezek pótló vizsgájánál: a mindenkori hatályban lévő szakmai vizsgaszabályzatban meghatározott százalékoknak megfelelő osztályzat adható. Az értékelés tekintetében a szakmai program a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 54. (2)a) pontja szerinti értékelési szabályokat alkalmazza a következő eltérésekkel. Az elégséges teljesítményhez, a közepes, jó és jeles érdemjegyhez szükséges teljesítény a szakképesítés szakmai vizsgakövetelménye szerint történik. Általánosan az alábbi értékelési szabályt alkalmazzuk: % jeles (5) 80-89% jó (4) 65-79% közepes (3) 50-64% elégséges (2) 0-49% elégtelen (1) Eltérések az általános értékelési szabályoktól: - A tízujjas vakírás oktatása esetén az ügyviteli és a pénzügyi ágazatban az gépírásoktatás szabályai szerint történik az értékelés. 25

26 - A vállalkozási mérlegképes könyvelő képzésnél az alábbi teljesítményszázalékok szükségesek az érdemjegyekhez: % jeles (5) 80-89% jó (4) 70-79% közepes (3) 60-69% elégséges (2) 0-59% elégtelen (1) Értékelés sajátos szabályai a felnőttoktatásban Felnőttoktatási szakképzési évfolyamokon az intézmény évközi értékelést alkalmaz, amely negyedévente tantárgyanként egy írásbeli számonkérést jelent. Amennyiben az adott tantárgyból a tanév végén a tanuló rendelkezik a 4 db érdemjeggyel az év végi osztályzatát az érdemjegyek számtani átlaga adja. Amennyiben nem rendelkezik a 4 db érdemjeggyel, vagy az érdemjegyek számtani átlaga alapján elégtelen minősítést kapna akkor 20/2012-es EMMI rendelet alapján, osztályozóvizsga alapján történik az értékelés. Az osztályozóvizsga formáját és idejét a szakképesítés szerinti szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza. Az osztályozóvizsgát a szakmai és vizsgakövetelmény modulzáró vizsgára érvényes szabályai alapján kell lebonyolítani. Az osztályozóvizsga le kell, hogy fedje a teljes tanév tananyagát. A negyedéves dolgozatok időpontját a szaktanár a tanulókkal egyeztetve állapítja meg. A szaktanár anegyedéves dolgozatok időpontját 10 nappal a dolgozat előtt bejelenti elektronikus úton ( , facebook csoport) a felnőtoktatásért felelős vezetőnek (igazgatóhelyettes). 26

27 A hiányzó tanulóknak egy alkalommal biztosítani kell a pótlás lehetőségét. Amennyiben az egyeztetett időponton a tanuló nem jelenik meg, akkor év végén osztályozóvizsgán adhat számot a tudásáról. A kijavított és értékelt dolgozatokat szaktanár legkésőbb a dolgozat megírása után 20 nappal megőrzésre átadja a felnőttoktatásért felelős vezetőnek. Mentor pedagógusok feladatai A gyakornokra és mentorára vonatkozó szabályozást a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet tartalmazza. Az intézményvezető jelöli ki a szakmai vezetőt a gyakornok pedagógus mellé, aki segíti a gyakornokot a köznevelési intézményi szervezetbe történő beilleszkedésben és a pedagógiai-módszertani feladatok i megvalósításában. A mentor pedagógus feladatai: (1) A mentor legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, és az értékelést átadja az intézményvezetőnek és a gyakornoknak. (2) A mentor támogatja a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tevékenységében, e körben segíti a minősítő vizsgára való felkészülésében. (3) A mentor szükség szerint, de negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráját, és ezt követően óramegbeszélést tart, továbbá, amennyiben a gyakornok igényli, hetente konzultációs lehetőséget biztosít számára. 27

28 Az intézmény szakképzési szerkezete Nappali munkarend szerint folyó szakképzés Szakiskolai szakképzés Iskolánkban nem folyik szakiskolai szakképzés. Szakközépiskolai szakképzés Iskolánkban nem folyik szakközépiskolai szakképzés. Szakgimnáziumi szakképzés Iskolánk két éves nappali munkarend szerint folyó szakgimnáziumi szakképzései: Közgazdaság ágazat (XXIV.): PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ Szakképesítés OKJ emelt szinttű szakképesítés, a képzési idő 2 év 28

29 Ügyvitel ágazat (XXV.): ÜGYVITELI TITKÁR Szakképesítés OKJ emelt szinttű szakképesítés, a képzési idő 2 év Közlekedés, szállítmányozás és logisztika ágazat (XL.): LOGISZTIKAI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÜGYINTÉZŐ Szakképesítés OKJ emelt szinttű szakképesítés, a képzési idő 2 év Szépészet ágazat (XXX.): FODRÁSZ Szakképesítés OKJ emelt szinttű szakképesítés, a képzési idő 2 év KOZMETIKUS Szakképesítés OKJ emelt szinttű szakképesítés, a képzési idő 2 év Szakképzési felnőttoktatás A felnőttoktatás keretében folyó szakképzést a részt vevő tanulók sajátos elfoglaltságához, egyedi életkörülményeihez igazodva alakítottuk ki esti oktatás munkarendjében. A felnőttoktatásban megszervezett szakmai képzés iskolánkban hétfő, kedd, szerda és csütörtöki napokon 14:30 órától 19:30 óráig tart. 29

30 Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatást úgy terveztük, hogy a tanórák száma a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát elérje. Az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a i képzés jelenléti óraszáma elérje a nappali rendszerű képzésre meghatározott i óraszám hatvan százalékát. A szakképzési kerettanterv alapján iskolánk a pedagógiai program részét képező helyi tantervében és szakmai programjában meghatározta a felnőttoktatás keretében oktatott szakmai tantárgyak óraszámait, melyet mindhárom szakmára vonatkozóan táblázat tartalmazza. A szakképzési kerettanterv alapján az iskola a pedagógiai program részét képező helyi tantervében és szakmai programjában meghatározta a felnőttoktatás keretében oktatott szakmai tantárgyak óraszámait. Iskolánk két éves esti munkarend szerint folyó szakgimnáziumi szakképzései: Közgazdaság ágazat (XXIV.) : PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ Szakképesítés OKJ emelt szinttű szakképesítés, a képzési idő 2 év Közlekedés, szállítmányozás és logisztika ágazat (XL.): LOGISZTIKAI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÜGYINTÉZŐ Szakképesítés OKJ emelt szinttű szakképesítés, a képzési idő 2 év Iskolánk egyéves esti munkarend szerint folyó szakgimnáziumi szakképesítésráépülés képzése: Közgazdaság ágazat (XXIV.) : VÁLLALKOZÁSI MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐ Szakképesítés-ráépülés OKJ a képzési idő: 1év 30

31 Szakképzés tartalma, óratervek Szakiskolai tartalmak, óratervek Iskolánkban nem folyik szakiskolai szakképzés. Szakközépiskolai tartalmak, óratervek Iskolánkban nem folyik szakközépiskolai szakképzés. Szakgimnáziumi tartalmak, óratervek nappali munkarendben Intézményi modultérkép nappali munkarend szerint: Pénzügyiszámviteli ügyintéző Logisztikai és Irodai Fodrász Kozmetikus Szállítmányoz titkár ási ügyintéző

32 Intézményben nappali munkarendben oktatott követelménymodulok: Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Gazdálkodási feladatok ellátása Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok Könyvvezetés és beszámoló készítés feladatai Könyvelés számítógépen Projektfinanszírozás Projektfolyamatok követése Közlekedés-szállítási alapok Szállítmányozási ügyintézői feladatok Logisztikai ügyintézői feladatokmodul A raktáros feladatai A raktárvezető feladatai Munkahelyi kommunikáció Vezetési, jogi, gazdasági, marketing ismeretek Gazdálkodási alapfeladatok Gépírás és irodai alkalmazások Gyorsírás Üzleti kommunikáció és protokoll Rendezvény- és programszervezés Titkári ügyintézési Irodai szakmai idegen nyelv 32

33 Borbély Munkavédelem és marketing Fodrász manuális alapműveletek Férfi frizurakészítés Fodrász vegyszeres műveletek Női frizurakészítés Szépségszalon üzemeltetése Szépségtanácsadás Munkavédelem és marketing Kozmetikus szakmai Kozmetikus szakmai elmélet Elektrokozmetika Speciális kozmetikai eljárások Kozmetikus marketing Alaphajvágás Frizurakészítés Bőrtípusok és rendellenességek Elektrokozmetikai készülékekkel végzett kezelések Speciális kozmetikai eljárások 33

34 Szakgimnáziumi óratervek előtt kezdett képzések esetén (nappali munkarend) A szakképesítés azonosító száma: Szakképesítés megnevezése: Pénzügyi-számviteli ügyintéző A szakmacsoport száma és megnevezése: 15. Közgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXIV. Közgazdaság Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 70% Gyakorlati képzési idő aránya: 30% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai időtartama: - 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet alapján től 1/13. 2/14. heti óraszám heti óraszám ögy e gy e gy A szakmai képzés órakerete Összesen Összesen Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2 34

35 Gazdasági és jogi alapismeretek 7 Ügyviteli ismeretek 3 Ügyviteli ok 4 Általános statisztika Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Statisztika 1 Pénzügyi alapismeretek 4 Pénzügy 1 Adózási alapismeretek 2 Adózás 1 Számviteli alapismeretek 4 Számvitel Gazdálkodási feladatok ellátása Gazdálkodási ismeretek 2,5 Vállalkozásfinanszírozás Vállalkozásfinanszíro zási és adózási feladatok Vállalkozásfinanszírozás Adózás 3 Elektronikus adóbevallás a Könyvvezetés és beszámoló készítés feladatai Számvitel Könyvelés Könyvelés számítógépen 4 35

36 számítógépen Projektfinanszírozás Projekt-finanszírozás 2 Projektfinanszírozás a Projektfolyamatok követése Projektfolyamatok követése Projekttervezés a /2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján Szakmai idegen nyelv

37 A szakképesítés azonosító száma: Szakképesítés megnevezése: Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző A szakmacsoport száma és megnevezése: 17. Kereskedelem marketing, üzleti adminisztráció Ágazati besorolás száma és megnevezése: XL Közlekedés, szállítmányozás és logisztika. Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2- év Elméleti képzési idő aránya: 60 % Gyakorlati képzési idő aránya: 40 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai időtartama: 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra 24/2017. (VIII. 31.) NGM rendelet től 1/13. 2/14. heti óraszám heti óraszám ögy e gy e gy A fő szakképesítésre vonatkozóan: Összesen ,5 10,5 160 Összesen Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2 37